3. A nemzetközi jog története

3. A nemzetközi jog története

Nemzetközi jog I. 2010. szeptember 23.

Az elemzés szempontjai







Korszakhatárok, szakaszok Általános jellemzık Történelmi tények Új intézmények (szerzıdések joga, diplomácia, háború joga, stb.) Jogtudomány (jogtudósok, mőveik, fı eszmeáramlatok, irányzatok) egyéb

ókor Mikor? Korszakok

„Ókori kelet” (Kr.e. IV. évezred – Kr.e. V. század)

Hellasz (Kr.e. 1200Kr.e II. század)

középkor Római Birodalom (Kr.e. 773Kr.u. 476)

(476-XV. szd)

Klasszikus kor Spanyol korszak (XV. Szd vége1648)

Francia korszak (16481815)

Brit korszak (18151918)

Mikor? Korszakok Általános jellemzık Történelmi adatok Új intézmények

Jogtudomány

XX. század Két VH között (19191945)

Hidegháború I. szakasza (1945-1962)

Détente = enyhülés (19621979)

Hidegháború III. szakasza (1980-1991)

Általános jellemzık Történelmi adatok Új intézmények Jogtudomány

1

A nemzetközi jog, mint sajátos normarendszer keletkezése.




2 eltérı álláspont: XVI. század folyamán fejlıdött ki, kikristályosodás: 1648. vesztfáliai béke → 500 éves története van – Egyidıs az írott történelemmel → 5000 éves története van érvek ↓ –




Érvek az 500 év mellett: –

– –

–

Modern állam csak a XV-XVII. században alakult ki Az államok egyenlısége is ekkor vált elfogadottá Ekkortól beszélhetünk európai államok közötti szoros kapcsolatokról XVI. században kezdıdött el a nemzetközi jog tudományának fejlıdése

2




Érvek az 5000 év mellett: –

– –

Korábban is léteztek elkülönült, magukat közösségként definiáló politikailag szervezett közösségek (pl. birodalmak, városállamok), melyek között kapcsolatok létesültek ► nki jog kialakulásának feltétele Függıségi viszonyok, DE ma is csak jogi egyenlıség Több nemzetközi közösség, nincs rendszeres békés kapcsolat, DE valamiféle kapcsolat van

konklúzió



A nemzetközi jognak több mint 5000 éves története van! XVI. század: európai nemzetközi jog fejlıdése indul meg → nemzetközi jog egyik történeti formája (sokat megırzött a régebbi korok intézményeibıl)

A nemzetközi jog az ókorban

3




Három korszak (átfedések): – – –

„ókori kelet”: Kr.e. IV. évezred – Kr.e. V. század Hellasz: Kr.e. 1200 – Kr.e. II. század Római Birodalom: Kr.e. 773 – 476

Általános jellemzık:

–

„ókori kelet”:



–

Hellasz:



–

Folyamatos háborúk idınként hatalmi konstellációk, melyek bizonyos stabilitást eredményeztek → nemzetközi jog Archaikus kor (elzárkózás, barbaricum, hódítás) Klasszikus kor: poliszok kora → együttmőködés + hegemón hatalmak

Római Birodalom:


különbözı kapcsolatok szabályozását – a vallási gyökerektıl elszakadva – szigorú jogi alapra helyezte

Történelmi tények:

–

–

–

Ókori kelet hatalmi konstellációi: sumér városállamok, Babiloni Birodalom, Asszír Birodalom Hellasz: több mint 700 polisz, leghatalmasabbak: Spárta, Athén Római Birodalom: terjeszkedés, 2 birodalomra szakadás, 476

4

Új intézmények


Ókori kelet: –

– –




Hellasz: –

– – –




nemzetközi szerzıdések: pl.: Umma-Lagasz határszerz., II. Ramszesz – III. Hattusilis szövetségi szerz. Diplomácia Háború: kevés formaság a háborúindításra, kegyetlen háborúk

Szerzıdések: folytatódó gyakorlat, új típus: békeszerzıdés (határozott idıre), szümmakchia: katonai szövetség (pl. déloszi szöv.) Diplomácia: proxenia (proxenos): tiszteletbeli konzul ıse Háború: formai szabályok, pl. hadüzenet Amfüktionia: isten szentélyét védı szövetség (nki szervezetek ıse)

Római Birodalom: – –

– –

Szerzıdések: szövetségi szerzıdések (egyenlıtlen) ius fetiale-ius gentium → ld. a nemzetközi jog, mint elnevezés Választottbírói gyakorlat Követek sérthetetlensége

Jogtudomány: - (XVI. században indult fejlıdésnek!)

5

A nemzetközi jog a középkorban





Mikor? 476 – XV. század vége Általános jellemzık: – –

–

Bizánci birodalom + Ny-Római Birodalom Korai középkor: tiszavirág élető „államok” (pl. Frank Birodalom), folyamatos ostrom alatt Érett középkor: késıbbi államok körvonalai

Történelmi adatok




Kelet-, Nyugat-Római Birodalom Hatalmi konstellációk: Frank Birodalom, Német-Római Szent Birodalom Iszlám elıretörés, magyar kalandozások

6

Új intézmények


Szerzıdések: – –

– –




Háború: Középkor története = háborúk története – –




Nemzetközi konferenciákként mőködtek, nem csak vallási kérdésekben (pl. 1415 -1418. konstanzi zsinat)

Tengerjog: –

–




Általános a represszália (büntetı megtorlás) ↔ Treuga Dei, Pax Dei

Zsinatok: –




folytatódó gyakorlat Hatalom perszonifikációja → magán-, és közjogi aktusok keveredése (pl. házasságkötés területszerzési jogcím) Szerzıdés teljesítésének biztosítékai: zálog, túsz, eskü Megszegésének következményei: háború, kiátkozás, stb.

Tengeri kereskedelem fejlıdése → elsısorban magánjogi szabályokat tartalmazó kódexek (pl. Visby jogkönyv) Tengerek feletti uralom igénye

Pápaság ~ állandó választott bírói fórum

Jogtudomány





Bellum iustum (= igazságos háború) Szent Ágoston Szent Tamás Bartolus de Sassoferrato (represszáliák tana)

7

A nemzetközi jog klasszikus korszaka

Korszakok


∑: XV.-XVI- század fordulója – XX. Századig Spanyol korszak: XV. század vége - 1648 (vesztfáliai béke!) – Francia korszak: 1648 - 1815 – Brit korszak: 1815 – 1918 → alap: hegemónia (valamely állam túlsúlya, mely nem érinti a jogi egyenlıséget) –

1. Spanyol korszak



XV. század vége – 1648 Általános jellemzık: – –

– –

Megszülettek a modern államok, szuverén államokból álló Európa (Itália) Habsburg Birodalom megszületése ↔ Franciaország ► hatalmi egyensúly→ kisebb államok függetlensége 3. Róma koncepció Nagy földrajzi felfedezések (európai expanzió) → hatás a nki jogra

8




Történelmi adatok – –




Földrajzi felfedezések kora Tordesillas-i szerzıdés (1494)

Új intézmények: –

Elvek, elméletek:




–

Tengerjog: (gyarmati hódítások)



–

Erısödött a tengerek feletti szuverenitás igénye Tengeri háborúk (kalózlevelek)

Választott bírói ítéletek:



–

Szuverenitás elméletének kidolgozása → J. Bodin: Six livres de la République Politika autonómiája a vallással és erkölccsel szemben államérdek → Machiavelli: A fejedelem Természetes állapot: államok közötti háború, abszolút ius ad bellum → Hobbes: Leviathan

Pápai hatalom gyengülése 1494. tordesillasi szerzıdés (pápai bulla)

Diplomácia:



Állandó követségek intézménye elterjed Mentességi szabályok megszilárdulása (Stuart Maria elleni összeesküvésben részt vevı spanyol követ persona non grata)

9




Jogtudomány: – – – –

Vitoria: De Indis (Új Világ meghódításának legitimitása, az indiánok jogai), igazságos háború Suarez: megkülönböztette a természetjogot és a pozitív jogot Gentili: követek jogáról, békeszerzıdések Hugo Grotius: „a nemzetközi jog atyja”



De iure belli ac pacis (A háború és béke jogáról) Mare liberum (A tengerek szabadsága)

2. Francia korszak



1648 - 1815 Általános jellemzık: –

–

– –

– – – – – – –

Vesztfáliai béke (1648) ► Habsburg Bir. 300 de facto államra esik szét; cuius regio eius religio; Svájc és Hollandia függetlensége Francia abszolút monarchia megerısödése (természetes határok koncepció) → hatalmi egyensúly elve (sp. Örökösödési háború) Új nagyhatalmak: Oroszország (Nagy Péter) és Poroszország (Nagy Frigyes) Fr. Forradalom, Napóleon

Meghonosodott az európai jogközösség kifejezés (pentarchia: GB, Fro. Oo. Po. Au.) Külpolitika meghatározó elve: hatalmi egyensúly Szuverenitás abszolút felfogása, abszolút ius ad bellum Fr. Forradalomtól beavatkozás tilalma (nem hatékony, kivételek) Megszőnik Eu. Külsı fenyegetettsége (1774. KücsükKajnardzsi béke) Kapitulációs rendszer: kivonta az európai államok polgárait a török joghatóság alól Gyarmati terjeszkedés lassul (kereskedelmi társaságok)

10




Történelmi adatok – – – –




Vesztfáliai béke (1648)! Napóleon Bécsi kongresszus Keleti kérdés

Új intézmények: –

–

–

– –

Szerzıdések: új típus a kereskedelmi szerzıdés és a legnagyobb kedvezményes záradék Állandó diplomáciai képviseletek általánosak → bıvültek a kiváltságok és mentességek Tengerek szabadsága a pozitív jog része lett, kialakult a parti tenger fogalma Államhatár modern fogalmának létrejötte Elismerés intézménye (dinasztikus utódlás problémái hatására)






Választott bíráskodás újjáéled Szuverenitás új értelme: nemzet szuverenitása (fr. forr.) Új politikai elv: nacionalizmus

11




Jogtudomány: – –

–

Pozitivista és a természetjogi irányzat kettévált Természetjogi irányzat: Puffendorf, Wolff, Vattel, Martens Pozitivista irányzat: Zouche, Bynkershoek, Moser

3. Brit korszak



1815 - 1919 Általános jellemzık: – – –

Stabil nemzetközi rendszer Gyarmatbirodalmak kiteljesítése 1814-1815: bécsi kongresszus → Szent Szövetség Cél: európai hatalmi egyensúly Legitimitás elve
Szabad hajózás elve nemzetközi folyókon
Diplomáciai képviseletek vezetıinek rangsora ► záróokmánya az elsı multilaterális szerzıdés



–

Európai koncert:



–

Gyarmatosítás:





–

Majd 2 tucat nki konferencia (pl. londoni, párizsi, berlini kongresszus) Beavatkozás elve visszalépés (Latin-Amerika) 1823. Monroe elv Kína (koncessziós rendszer), Japán, India, Afrika Oszmán birodalom: Európa beteg embere

Európai rend dezintegrációja:



No. Létrejötte → erıviszonyok megváltozása Elsı VH

12

–

Európai jogközösség kibıvülése:







Történelmi adatok – – –




USA Latin-Amerika Németország

Bécsi kongresszus (1814-1815); Szent Szövetség Monroe elv Koncessziós rendszer

Új intézmények: –

– –

–

Új terület: nemzetközi közlekedés szabályozása (folyami hajózás, vasút, tengerszorosok) Választott bírói szerzıdések (Alabama ügy 1872) Nemzetközi szervezetek megjelenése: folyami bizottságok, uniók (1878: Egyetemes Postaunió) 1899. évi és 1907. évi békekonferenciák




Nemzetközi viszályok békés elintézése Háború törvényei és szokásai 1864. évi genfi egyezmény → genfi jog

13




Jogtudomány: –

Jogi pozitivizmus: XIX. századra egyeduralkodó



–

–

List, Oppenheim, Blunstschli Nki jog alapja kizárólag az államok akarata

Elsı nki jogi folyóiratok (pl. American Journal of International Law, Revue général du droit international public) 1873. Nemzetközi Jogi egyesület (ILA), Nemzetközi Jogi Intézet (IDI)

A XX. század nemzetközi joga

Korszakok 1. 2.

Két világháború között: 1919-1945 Hidegháború a) b)

c)

Elsı szakasz: 1945-1962 Második szakasz: détente (enyhülés): 19621979 Harmadik szakasz: 1979-1991

14

1. A 2 vh között



1919-1945 Általános jellemzık: –

1919. versailles-i békeszerzıdések rendszere → diktátumok, nagyhatalmi érdekek mentén (pl.Trianoni békeszerzıdés)







Rendelkezései csak részlegesen tükrözik az erıviszonyokat GB és Fro. Csak látszólag nyertes; USA; No. geostratégiai helyzete jó Kimaradt a rendszerbıl: USA (→ izolacionizmus), SZU. (→ szocializmus miatt rossz nemzetközi megítélés)

Történelmi adatok: – – –

Versailles-i békeszerzıdések Trinoni békeszerzıdés (1920) Spendid isolation

2. hidegháború



Korszakok (ld. fent) Általános jellemzés I.: – – – – – – – – –

„hideg” háború Bipoláris világrend Gyarmati rendszer felbomlása (dekolonizáció) Totális küzdelem (gazdaság, ideológia, fegyveres) Atomkor → kizárta a harmadik világháborút Helyettesítı háborúk Fegyverkezési verseny felgyorsuló spirálja Szabályok kialakulása (elrettentés, visszavonulás, forró drót) Harmadik világ

15

Általános jellemzés II. - korszakok a)

Elsı szakasz:







b)

Détente:









c)

Churchill: fultoni beszéd, NATO, Marshall terv ↔ Zsdanov doktrína, Varsói szerzıdés, KGST A kétpólusú világ kialakulása stabilizálta az európai status quo-t Koreai háború (1950-1953) 1956: ikerkonfliktus I. és II. berlini válság → berlini fal Kubai rakétaválság

Fegyverkezési verseny felgyorsulása → szerzıdések a korlátozásra (1963. részleges atomcsend, 1968. atomsorompó, 1972. SALT-I., 1979. SALT-II., stb.) Elrettentés politikája Neue Ostpolitik (Willy Barndt) 1975. Helsinki Záróokmány Helyi háborúk idıszaka Szocialista tábor egysége megbomlik (Mao Ce-tung)

Harmadik szakasz:







Afganisztáni bevonulás (1979) Jimmy Carter, R. Reagan Csillagháborús terv → gazdasági összeroppantás a cél Gorbacsov 1989. rendszerváltások 1991. SZU felbomlása

16

Hidegháború és nemzetközi jog



Hidegháború nemzetközi joga = hatályos nemzetközi jog hidegháború fı- és mellékszereplıi nem vonták kétségbe a nemzetközi jog meghatározó elveinek (erıszak tilalma, viták békés rendezése, szuverén egyenlıség, non-intervenció, pacta sunt servanda) érvényességét → csak ellentétesen értelmezték, a tényállásokat eltérıen állapították meg

Köszönöm a figyelmet!

17