Jog a mindennapokban Jogszociológia 3.
A jog a mindennapi életet átható tényező Jogtudat Média Fikció és valóság (Distorting the Law) A mindennapi valóság a jogi fogalmak alakító hatása alatt. (Critical Race Studies) A jog valóságteremtő hatása (Hegemónia), természetessé tétel Jog: eszköz az ellenálláshoz (ellen-hegemón hatás)
• A jogalkalmazás a jog érvényesülésének kivételes módja • jogszabályoknak megfelelő viselkedés tömegessége: többségében a normára vonatkozó tudás nélkül – a jog életét (élő jogot) nem lehet megismerni a jogalkalmazók gyakorlatából (Eugen Ehrlich) • tudatos jogkövetés + jogalkalmazás = a jog kisebb része. A legtöbb jogszabály automatikus, megszokott cselekvésként
emberi kapcsolatok
konfliktusok
jogilag releváns konfliktusok
a jog igénybevételével megoldott konfliktusok állami jogalkalmazás
•
• • •
•
a jogszabályok ismertsége, elfogadottsága, normák elsajátítása jogismeret: a jog tudatos követésének feltétele, a jogrendszer tudást feltételez. Valójában differenciáltság: a jogrendszer és a társadalom szerkezetéből következő a jogalkalmazás ismeretközlő és szocializációs szerepe jogtudat: a joghoz való értékelő viszony (más normákkal való kapcsolat) nincs automatikus kapcsolat a jog ismerete, elismerése és a jog követése között. a szankció szerepe
Chantal Kourilsky-Augeven: A jogi szocializáció és a kulturális minták • hagyományos szocializációs modell: a társadalom viselkedésmintáinak átadása és átvétele (internalizáció); alkalmazkodás, konformitás, passzív befogadó, sikeres, ha a normák követése biztosított. • aktív folyamatként értelmezett szocializáció: a társadalmi lénnyé válás egésze, amelyben az egyén aktív szerepet játszik (interakciók) A jogi identitás is együtt épül személyes, társadalmi identitásával. A jogi szocializáció nem azonos a jogra neveléssel, nem feltétlenül tudatos, más típusú szabályok és értékek beépülésével együtt történik.
“Possibly parents play a role in transmitting their institutional experiences to their children. Parents report to their children their experiences of fairness with the police, the judicial system or the political system in general, which in turn influences how children think about political institutions and about other people.” (Stolle, The sources of social capital)
Jogtudat - jogkövetés A jogtudat kutatási paradigmái, megközelítések: 1. a jogtudat az egyén attitűdökben kifejeződő véleménye a jogról (módszertani individualista) 2. a jogtudat a strukturális (hatalmi, gazdasági, politikai) tényezők mellékkövetkezménye, leképeződése (strukturalista) 3. A jog az, amit az emberek tesznek a joggal, a valóság folyamatos újratermelése, konstruálása (konstruktivista)
• Jogtudat: a jogra és jogi intézményekre vonatkozó sémák konstruálásának folyamatában való részvétel. Annak van hatalma, aki képes ezeket a sémákat alakítani, olyanná, hogy a relatíve hatalomnélküli csoportok segítségére legyen. A jogtudat a mindennapi gyakorlatokba ágyazott és abban termelődik újra, a legtöbbnek formálisan nincs köze a joghoz vagy politikai intézményekhez.
Miért engedelmeskednek az emberek a jognak? (Tom Tyler: Why People Obey the Law?) • Büntetés, elrettentés: instrumentális stratégiák. Az emberi viselkedés motiválása ösztönzőkkel és szankciókkal. – Néha működik, néha nem – Diszfunkcionális következmények
• A jogkövető magatartás előidézésének alternatív módozatai: a norma legitimitásának jelentősége, eljárási legitimitás. Igazságos eljárás feltételezése mellett a norma „önműködővé” válik. Hatóságokkal való együttműködés, segítés, kooperáció.
• Eljárási igazságosság (procedural justice): a legitimáció alapja. A döntésekhez, szabályokhoz, politikákhoz, politikai intézményekhez való viszony. • A pozitív viszony tartóssága: a megtapasztalt fair hivatali eljárás után nagyobb a hajlandóság az önkéntes jogkövetésre. • Mit jelent az eljárási igazságosság? o A vélemény kifejtésének lehetősége az eljárás során (még abban az esetben is, ha tisztában vannak azzal, hogy ez nem befolyásolja a döntést)
• A konszenzus jelentősége: a jogról alkotott benyomások, a szabályok elfogadottsága a társadalmi szerkezet (elsősorban az iskolai végzettség) szerint differenciálódik. De az intézmények megítélésében az eljárási igazságosság jelentősége általános. • A társadalmi csoportok közötti viszonyok szempontjából is jelentős: magasabb státuszú csoportok inkább elfogadják a hátrányos helyzetű csoportok előnyben részesítését, ha az ilyen politikai döntések fair módon jönnek létre és hajtják őket végre. • Feltétel: konszenzus arra nézve, hogy mi számít fair eljárásnak.
• Politikai jelentőség: hatékony kormányzás az állam (állami szervek) legitimációjától függ – a legitimáció biztosítja a szükséges „támogatási tartalékot” (reservoir of support) az intézmények és hatóságok számára a válságos időszakokra. • „Legitimacy is an endorphin of the democratic body politic; it is the substance that oils the machinery of democracy, reducing the friction that inevitably arises when people are not able to get everything they want from politics.” • „Legitimacy is loyalty; it is a reservoir of goodwill that allows the institutions of government to go against what people may want at the moment without suffering debilitating consequences.”
Attitűdök, bizalom, félelem http://www.fiduciaproject.eu http://www.europeansocialsurvey.org/essresour ces/findings.html
- Hogyan lehet a jogkövetést erősíteni? - Nem az elrettentés eszközével - Bizalom és legitimáció növelése - Kompetencia, eljárási igazságosság, disztributív igazságosság (egyenlő bánásmód)
• A bizalom fontos a társadalmi szabályozás szempontjából • Általában nagyobb a bizalom a rendőrség, mint a bíróság iránt • Nagyon kevés az ismeret a tényleges folyamatokról • Az erőszakos bűnözés túlbecslése • A bűnözéstől való félelem más bizonytalanságokkal, szorongásokkal is összefügg • Intenzív politikai használat, a félelemnek instrumentális értéke van (a médiában gazdasági profit) • A média jelentős szerepet játszik (nem okozati a kapcsolat – a magyar tapasztalatok) • Nincs kapcsolat a bűnözés alakulása és a félelem között – Idősebbek, vallásosabbak, alacsonyan iskolázottak, konzervatív beállítottságúak inkább – azok félnek jobban, akik a legkevésbé válnak áldozattá
