2009. DECEMBER JANUÁR

PALYA Zsigmond Király Fôiskola

MAGAZIN III. ÉVFOLYAM 2008/2009. DECEMBER–JANUÁR

hall g

Zsigm on A

K d

F õ i y s l k á ol r i

a

fôiskola t á r a b ó t a FELVÉTELI 2009

Jelentkezési határidô: BA szakok: 2009. február 16. MA szakok: 2009. március 16.

Tartalom KIS KÁVÉTÖRTÉNELEM

KARRIER CENTRUM

Közeledik a vizsgaidôszak. Virrasztás, nem alvás, kimerültség a végsôkig. Mindezt nem bírnánk erôvel, ha nem lenne egy mentôöv, segítség a hajnalig tartó tanulásban. Ez pedig a kávé. Szinte nincs olyan egyetemista vagy fôiskolás, aki ne ivott már volna kávét valamilyen formában.

Interjú Dr. Szabó Szilviával: „Kompetencia képzések a használható tudásért a Zsigmond Király Fôiskolán”

10

NYÍLT NAP: 2008. december 9. 10 óra 2009. január 13. 10 óra 2009. február 3. 10 óra

28 MIÉRT A ZSIGMOND KIRÁLY FÔISKOLÁT VÁLASSZAM? • mert jók és segítôkészek a tanárok, • mert nem maradnak el órák, • mert a nyelvi képzésért nem kell külön fizetni, • mert helyben lehet nyelvvizsgázni, • mert sok és jó szakon tanulhatok, sôt közben még szakot is válthatok, • mert érdekes szakirányok vannak, • mert a ZSKF diplomával jól el tudok helyezkedni, • mert itt master diplomát is szerezhetek, • mert minden tankönyvet meg tudok vásárolni a fôiskolán, • mert gyors és könnyû a hallgatói ügyek intézése, • mert kedvesek és rendesek a Tanulmányi Osztályon, • mert a ZSKF hallgatóbarát fôiskola.

Alapszakjaink: • Andragógia BA • Emberi erôforrások BA • Gazdálkodási és menedzsment BA • Kommunikáció és médiatudomány BA • Nemzetközi gazdálkodás BA • Nemzetközi tanulmányok BA • Pénzügy és számvitel BA • Politológia BA • Szabad bölcsészet BA • Szociológia BA Mesterképzéseink:

20

16 FDKK Interjú Dr. Teszler B. Istvánnal

Részletes tájékoztató a www.zskf.hu oldalon, ill. a [email protected] e-mail címen www.zskf.hu 1039 Budapest, Kelta u. 2. Telefon: 1- 454 7600 Telefax: 1- 454 7623 E-mail: [email protected]

Fôiskolánk legújabb kutatási egysége az e félévben megalakított Fenntartható Demokrácia Kutató Központ, amely fô céljául a ZSKF kutatási, oktatási és publikációs tevékenységének és szakmai kapcsolatainak fejlesztését tûzte ki.

Interjú: Dr. Bayer Józsefel A globalizáció ma már mindenkit érint, még ha nem is figyelünk fel rá, de jelen van a mindennapjainkban. Befolyásolja életünket, gazdasági helyzetünket, gondolkodásmódunkat, és talán világképünket is. A globalizáció megállíthatatlan folyamat, amivel nem lehet radikálisan szembehelyezkedni, legfeljebb csak késleltetni.

• Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA • Nemzetközi tanulmányok MA • Politikatudomány MA • Vallástudomány MA

MEGALAKULT A ZSKF ALUMNI KLUB „Az olykor bosszúságot, nehézségeket okozó vizsgák, a magas kihívásokat állító oktatók emléke mára megszépült, élménnyé vált, s mosolygós arccal emlékezhetünk vissza egy-egy finom étel és ital társaságában”

PALYA Tisztelt Diáktársaink!

Nyelvoktatás: • angol • német • francia • spanyol • olasz • orosz

14

GLOBALIZÁCIÓ

FÕSZERKESZTÕ: Szarka Gábor MUNKATÁRSAK: Bodor Adrienn, Csillik Blanka, Esztergályos Máté, Szollár Krisztina, Palánki Réka, Wallner Zsófia. SZERKESZTÕSÉG ELÉRHETÕSÉGE: E-mail: [email protected] KIADJA: Zsigmond Király Fõiskola NYOMTATÁS: Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.

Tel: +36(30)5565969 Email: [email protected]

A „Pálya” szerkesztõsége szeretné színesebbé tenni az újság tartalmát, ezért várjuk azoknak a hallgatóknak a jelentkezését, akik szívesen publikálnának az írott sajtóban. Ha azt szeretnétek, hogy a cikkeiteket sokan olvassák, akkor vegyétek fel a kapcsolatot a szerkesztõséggel, és bátran írjátok meg az érdeklõdési körötöket.

Hírek

Hírek Konferencia a Fenntartható Demokrácia Kutató Központ Szervezésében Bemutatkozott a ZSKF Fenntartható Demokrácia Kutató Központja (FDKK), amely három hónapja nyitotta meg kapuit az iskola falai között, vezetôje Dr. Teszler B István. December 2-án igazán impozáns körülmények között megtartotta elsô mûhelyprogramját a kutató központ, „Erôforrások – Konfliktusforrások” címmel. A konferenciát Dr. Szatmári Péter, általános rektor-helyettes nyitotta, aki kiemelte a minôségi felsôoktatás fontosságát, és azt is, hogy minôségi magyar felsôoktatáshoz a ZSKF tizennégy BA szakkal- és négy MA szakkal kíván hozzájárulni, amellett, hogy ebben a hónapban további öt MA szak kerül meghirdetésre. Szatmári Péter továbbá kifejtette, hogy kész a ZSKF Vallástudományi Doktori iskolája, amely ma Magyarországon unikális – tehát egyedülálló. És hozzátette: „ez lehet a következô lépcsô az egyetemé válás útján”. A tárgyszerûség kedvéért Szatmári doktor megemlítette a még korrigálásra váró hiányosságokat is, tehát azt, hogy még mindig gyengék vagyunk az Erasmus terén, és ezen mindenképpen javítanunk kell. Ezt követôen Teszler doktor bemutatta dr. Gergely Erzsébetet (KVVM

NYÍLT NAPOK Kedves Érdeklôdôk! A Zsigmond Király Fôiskola az alábbi három alkalommal tartja nyílt napjait: • 2009. január 13. 10.00 (kedd) • 2009. február 03. 10.00 (kedd) A nyílt napok alkalmával az idelátogatók egy minden részletre kiterjedô tájékoztatáson vesznek részt, megismerhetik alap- és mesterképzéseinket, betekintést nyerhetnek a fôiskolai életbe, avagy beülhetnek egy-egy órára. Az általános tájékoztatót követôen mindenki a maga érdeklôdési körének megfelelôen beszélgethet az Intézetek vezetôivel és munkatársaival, a Tanulmányi osztály pedig segít eligazodni a felvételi eljárás menetében. A ZsKF megközelíthetôsége www.zskf.hu oldalon látható. További információ: [email protected] Várjuk kedves Érdeklôdôinket!

Eredeti, minôségi szakdolgozat a hiteles diploma garanciája Nincs többé plágium!

stratégiai igazgatója), aki megtartotta elôadását, „Erôsforrások – Konfliktusforrások” címmel. Gergely Erzsébet kiemelte a globális nemzetközi konfliktusok összefüggéseit/kontextusait a politikai célokat, a környezeti változásokat és a tudományt, amely minderre megoldást kínálhat, a globális felelôsségre és a megelôzésre helyezve a hangsúlyt. Érdekességképpen bemutatta a világ összes országának ökológiai lábnyomát, amely diagram az egyes országok és térségek világméretû környezetkárosító és energia felhasználását hivatott bemutatni. „Az utóbbi húsz év rapid változásaival fel kell vennünk a harcot, és azt is látni kell, mely országok azok, amelyek nem veszik komolyan a környezeti terhelés mérséklését; ezek az államok nemhogy nem csökkentették, hanem épp ellenkezôleg, növelték a széndioxid kibocsájtásukat. Ebben sajnos „élenjárnak” a mediterrán államok: mindenekelôtt Spanyolország, Portugália és Görögország is. Ezzel szemben például Magyarország meglehetôsen nagy arányban csökkentette a széndioxid kibocsátását. A konferencián részvett: Dr. Szatmári Péter, Dr. Teszler B. István és Gergely Erzsébet mellett Bárány Ibolya, a Hunida Kht igazgatója, Bukosza Gábor, a SOTE képviseletében, Kállai Tünde (managing director, Prolog GmbH), a Máltai Interdiszciplináris Intézettôl, Marton Anna, Éger Ákos (NGFT titkárság), és Kossuth Zsuzsanna, aki a Bristole Egyetemen végzett. Tudósított: Szarka

2 PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR

A ZSKF a nemzetközi szinten is bevált Turnitin szoftver segítségével ellenôrzi a szakdolgozatok és házi dolgozatok eredetiségét. Az elôfizetéses program az internet teljes tartalmával, valamint a rendszerbe korábban feltöltött tartalmakkal veti össze a dolgozatokat, színekkel, valamint százalékokkal jelzi az egyezô szövegrészeket. A ZSKF így garantálni tudja, hogy hallgatóinak jegyei mögött valódi teljesítmény áll, és hogy minden egyes diplomát megérdemelten szereznek.

WiFi a ZsKF-en! A Zsigmond Király Fôiskola közelmúltban átadott aulája teret ad a hallgatók közösségi életének. Figyelembe véve a hallgatói igényeket a mai naptól teljesen térítésmentesen elérhetô a vezeték nélküli internet, amelyen keresztül többek között elérhetô a fôiskola elektronikus könyvtára, az Ilias, illetve minden egyéb webhely, amely az infósztrádán megtalálható!

A Globalizáció politikai hatásai – Tv-adás Alma Mater –

Óriási téli könyvvásár az OSIRIS KIADÓ rendezésében! 2008. november 17-december 23.-áig rendkívüli akció keretében számos kiadványunk 35%-50%-os kedvezménnyel* vásárolható meg! Helyszín: OSIRIS KÖNYVKLUB Budapest, V. kerület, Egyetem tér 5. 2. emelet, 22 kapucsengô Nyitva tartás: Hétfô-péntek: 9-17 óráig Minden érdeklôdôt szeretettel várunk! *

A kedvezmény a helyszínen megvásárolt könyvekre érvényes!

A Zsigmond Király Fôiskola adott otthont az Alma Mater címû mûsornak, amely során a fôiskola rektora, prof. dr. Bayer József úr tartott elôadást a globalizáció témakörében. A „globalizáció” korunk egyik legdivatosabb kifejezése, jelentôségét sokan eltúlozzák, hatásaitól félnek és tartalmával nincsenek tisztában. Prof. Dr Bayer József segít abban, hogy megismerkedjenek ezzel a ma még sokak számára misztikusnak tûnô fogalommal (globalizációról bôvebben, lásd. interjú Bayer Józseffel). A film ismertetése: Az Alma Mater adásaiban azonban nemcsak egyes tudományterületekkel ismerkedjünk meg a nézôk, hanem képet alkothatnak arról is, hol és kiktôl érdemes alaposabb ismereteket szerezni az adott témában. Tudományos érdeklôdésû nézôknek és pályaválasztás elôtt álló fiataloknak egyaránt ajánlott a produkció, hiszen az adásokból az is kiderül, hogy nem csak a legnépszerûbb egyetemeken, a sztárszakokon képeznek piacképes szakembereket. A sorozatban kiváló professzorok, természet- és társadalomtudományokkal, illetve különbözô mûvészeti ágakkal foglalkozó szakemberek mutatják be területük izgalmas és fontos kérdéseit. Az Alma Mater adásai a tudományok széles skáláját fogják át: segítségükkel a többi közt a táncmûvészetet, a stresszkezelést, a régészeti geológiát, a térképészetet, a hídépítés mesterségét és a robotikát ismerhetik meg az érdeklôdôk. Forrás: zskf.hu

PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR

3

Hírek

Megtartotta elsô ülését a Nemzetbiztonsági Klub A Zsigmond király Fôiskola Hallgatói Centrumában 2008. október 29-én megtartotta elsô ülését a Nemzetbiztonsági Klub. Szatmári Péter rektorhelyettes és Pintér István a Geopolitikai Tanács elnöke köszöntötte a jelenlevôket és kifejtették, hogy miért tartják fontosnak a Fôiskola és a civil szervezet együttmûködését ebben a témában. Kuti Ferenc rámutatott a fogalomrendszer hiányosságaira. Részletesen elemezte, hogy miért tartja túlhaladottnak a nemzeti biztonsági stratégiát a mostani veszélyhelyzeteket is figyelembe véve. Álláspontja szerint politikai jellegû döntésekre van szükség, habár a magyar nemzetbiztonság témakörében egyszerre van jelen a globalitás probléma halmaza, ugyanúgy, mint a környezô országok egymásra utaltsága. Legnagyobb biztonsági kockázatnak a „tudatlanságot” jelölte meg. Célzott kutatásokat javasol, amelyben elsôsorban a fogalomrendszer kialakítása, másodsorban a szükséges lépések megtervezése szerepelne. Jávor Endre hozzászólásában azt emelte ki, hogy szerinte az az állam van biztonságban, amely egyrészrôl rendelkezik a szükséges információkkal, valamint azokkal a képességekkel, amelyek a hatékony reakciót biztosítják. Pintér István szerint a biztonsággal kapcsolatos fogalomzavar valóban akadályozza a hatékony feladatszabást. Ugyanakkor nem kevés fogalom-meghatározásról, hanem inkább túl sokról van szó. Kiemelte az olyan nemzetbiztonsági kockázatokat, mint az államigazgatási rendszer kirívóan gyenge mûködését, avagy a közérdek hiányát a politikai döntéshozatalokban. Botz László hozzászólásában fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a fogalomrendszer tisztázása fontos ugyan, azonban célszerû lenne a jól mûködô demokráciák gyakorlatának adaptálása. Külön gondot jelent szerinte, hogy sem a nemzet, sem a biztonság fogalma nem tisztázott Magyarországon, és különösen a biztonság kérdéskörében a legtágabb megközelítést javasolja. Ez a felfogás megjelenik a magyar nemzeti biztonsági stratégiában is, de a továbbgondolása, különösen a jelenlegi pénzügyi válságban aktuális. Nagyon fontosnak tartja, hogy a nemzetbiztonság kérdése nem lehet kizárólag az öt szolgálat tevékenysége, amelyeket az elmúlt évtizedek alatt

egyébként is folyamatosan támadnak a különbözô sajtóorgánumok. Hajas Barnabás, az Országgyûlési Biztos Hivatala részérôl elsôsorban az alkotmányozási kérdések tisztázatlanságát emelte ki. Az ideiglenes alkotmányunkban sem tûnik megfelelônek a nemzetbiztonsági kérdések kezelése. Szükségesnek látja a párt ellenôrzés fokozását, elsôsorban az Állami Számvevôszék és az Ombudsmani Hivatal keretében. Kiemelte a nemzetbiztonsággal kapcsolatban már a koncepció is hiányzik, a továbblépés egyik lehetséges módjának a rendvédelmi oktatás erôsítését célozta meg, elsősorban a jogi karokon. A hatalom megosztás elsôsorban az államhatalmi ágak megosztását jelenti, a média szerepét fontosnak tartja, de nem tekinti azt önálló hatalmi ágnak. Az OBH javaslatokat dolgoztat ki a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenôrzésének fokozására, azonban nem kívánják csökkenteni az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságának hatáskörét. Juhászné Belatiny Katalin, a Zsigmond Király Fôiskola elnöke, ráirányította a figyelmet a külkapcsolati képzés jelenlegi helyzetére Magyarországon, valamint a biztonsággal kapcsolatban jelezte, hogy véleménye szerint a reklámok olyan vásárlásra is ráveszik a családokat, amelyekre valójában nincs szükségük, és olyan anyagi megterhelést jelentenek a számukra – akár hitelfelvétellel történô eladósodás útján is – amire ténylegesen nincs szükségük. A kibontakozott élénk vitában több hozzászóló is kifogásolta a hazai médiahelyzetet, különösen azt, hogy nemzetbiztonsági kérdések valódi szakértôi megbeszélése hiányzik a palettáról Szatmári Péter zárszavában megköszönte a részvételt, a hozzászólásokat és a Nemzetbiztonsági Klub folytatását ígérte azzal, hogy annak üléseire negyedévente fog sor kerülni. Forrás: zskf.hu


Új Pedagógia Szemle kávéházi beszélgetése Egy új típusú irodalomtanítás felé? 2008. november 26-án került sor fôiskolánk aulájában Dr. Fûzfa Balázs, szombathelyi középiskolai tanár Irodalom 12 c. tankönyvének bemutatójára. A beszélgetést – amely az Új Pedagógia Szemle kávéházának keretében zajlott – Mayer József, az OKI igazgatója, a lap fôszerkesztôje moderálta.

A beszélgetés résztvevôi Sz. Tóth Gyula középiskolai tanár, Horváth Zsuzsanna tanár, az érettségi rendszerek egyik összeállítási felelôse, és Dr. Jászberényi József irodalomtörténész voltak. A bemutató során mindenki kiemelte, hogy Fûzfa Balázs könyve kísérletet tesz egy többirányú irodalmi olvasásmód kialakítására, és számol a jelenkori információs társadalmi kihívásokkal. A könyv szép kivitelû, s többféle szöveg- és feladat-típusával az interaktivitás nagyobb és korszerûbb lehetôségeit rejti, mint a korábbi tankönyvek. A tankönyv további szemléleti újdonságokkal is bír: a Kulcsár-Szabó Ernô és a Szegedy Maszák Mihály képviselte "posztmodern" irodalomértelmezés korábban soha nem látott intenzitással, és teljesen érthetô formában jelenik meg a kötetben. Ezzel kapcsolatban a KMI intézetvezetôje jelezte, hogy bár az „én-sokszorozás” filozófia gondolatán alapuló posztmodern értelmezés rendkívül korszerû olvasás- és értelmezésmód, de ennek tankönyvi bôvítése volna szükséges a könyv további fejezeteinek írásakor, hiszen az alternatív kánonok (szegénység- nôi szerepek, kisebbségek, öko-nézpontok, stb.) még számos értelmezési lehetôséget rejtenek. Ezek beemelésével nemcsak deklarálódna a többféle olvasat-gondolat, hanem meg is jelenne a tankönyv lapjain. Az esten szép számmal jelentek meg a fôiskola szabad bölcsész és andragógia szakos hallgatói is. A rendezvényrôl hangfelvétel készült, amely nyomtatott formában várhatóan az ÚPSZ januári számában jelenik meg.

Tudománynapok

Tudománynapok

BESZÁMOLÓ „Gazdaságunk a világgazdasági kihívások tükrében„ c. TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKRÓL A Zsigmond Király Fôiskola Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézete az MTA Világgazdasági Kutató Intézetével közösen a 2008. évi Tudomány Napja alkalmából tudományos ülésszakot szervezett 2008 november 20-án.

z ülésszak megnyitóját Fôiskolánk rektora, Bayer József akadémikus tartotta, aki kiemelte a Fôiskola elkötelezettségét a tudományos tevékenységek iránt és üdvözölte a Fôiskola valamint a Világgazdasági Kutató Intézet együttmûködésének ezen újabb, fontos állomását.

A

A nyitó plenáris ülésen két elôadás hangzott el Simai Mihály illetve Sipos Zoltán részérôl. Simai Mihály akadémikus a globalizáció új fejleményeirôl és annak következményeirôl tartott nagyívû elôadást. A globalizáció új szakaszának jellemzôi között kiemelte az un. papírgazdaság és a reálgazdaság közötti szakadék mélyülését s azt, hogy a globalizáció igazi területe a papírgazdaság. Kitérve mindennek Magyarországi következményeire is, felhívta a figyelmet arra a kevésbé közis-

mert tényre, hogy a transznacionális cégek külföldi hitelfelvétele is növeli az egyébként is magas magyar adósságot. Sipos Zoltán intézetvezetô elôadásának középpontjában az kérdést állt, hogy a végbemenô világgazdasági változások milyen alkalmazkodást igényelnek a marketing területén. Magyarország szempontjából az egységes európai piac kialakulását tartotta kiemelendônek, amely az eszközök és az intézményrendszer területén is folyamatos változást igényel. A helyzetértékelés alapján az elôadás záró részében stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg. A plenáris ülést követôen a tudományos ülésszak két szekcióban folytatta munkáját. Az I. szekcióban (Globalizáció és versenyképesség), amelyet Sipos Zoltán vezetett Mráz Katalin (GVI) a makrogazdasági teljesítmény

BESZÁMOLÓ Andor László: Összehasonlító gazdaságtan globális szemléletben c. tankönyvének bemutatója alkalmából szervezett kerekasztalról beszélgetésről.

mérésérôl és a legismertebb versenyképességi rangsorokról, Szalavetz Andrea (VKI) a versenyképesség és az innováció 21. századi összefüggéseirôl, Szemlér Tamás (VKI) a globalizáció és integráció kapcsolatáról , az egységes Európa jövôbeli kilátásairól, Botos Balázs (GVI) pedig a versenyképesség és a külkereskedelmi folyamatok összefüggéseirôl tartott elôadást. A II. szekcióban (Versenyképesség és az emberi erôforrások), amelyet Nagy Károly vezetett Artner Annamária (VKI-GVI) arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen a versenyképes munkaerôpiac? Szilágyi Eszter (GVI) Tudásmenedzsment Magyarországon – lehetôségek és buktatók, Körösi István (VKI) Szûkösek–e az emberi erôforrásaink és Szabó Szilvia (GVI) Az érzelmi kompetencia jelentôsége a versenyképes munkaerô kiválasztásában és fejlesztésében címmel tartott elôadást. Mindkét szekcióban az elôadásokat tartalmas és érdekes vita követte és a résztvevôk egyértelmûen hasznosnak és tovább folytatandónak ítélték a tudományos párbeszédet.

2008. november 18-án a Zsigmond Király Fôiskola Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézete kerekasztal-vitát szervezett Andor László fenti tankönyvének megjelenése alkalmából. A vitát Szatmári Péter rektorhelyettes bevezetô szavai nyitották meg, aki kiemelte a tankönyv interdiszciplináris jellegét, azt a jótékony hatást, hogy a könyv elolvasása érdeklôdést kelt további mûvek elolvasására és végül utalt a továbbfejlesztés lehetôségeire. A vitában résztvevô külsô meghívottak és Intézeti munkatársak egyöntetûen hangsúlyozták, hogy egy korszerû szemléletû, olvasmányos és nem csak oktatási célra használható írásról van szó. Felmerült, hogy a jelenkori válság lehet-e egy paradigmaváltás alapja, hogy a könyv által is képviselt komparatív gazdaságpolitika képes-e választ adni a jelenkor égetô kérdéseire. Számos javaslat és ötlet hangzott el a könyv továbbfejlesztésének témájában is. A vita résztvevôi egyértelmûen támogatták, hogy a jelenlegi, alapvetôen BA szintû oktatást szolgáló mû kiegészítésével és bôvítésével szülessen egy MA szinten is használható tankönyv, amely biztosan keresett lenne a Fôiskolán kívül is. Andor László megköszönve az észrevételeket és javaslatokat ígéretet tett arra , hogy lehetôségeit és elfoglaltságát figyelembe véve dolgozni fog a továbblépés érdekében.

Forrás: zskf.hu

Forrás: zskf.hu



7

Tudománynapok

Tudománynapok

„Diplomácia és az információ”

zetek által képviselt és megkövetelt rendszerbe való beilleszkedés feladatai között.

– TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A ZSKF-EN

RENDSZERVÁLTOZÁS ÉS INTEGRÁCIÓ

A Tudomány Napja rendezvénysorozathoz kapcsolódóan 2008. november 19-én „Diplomácia és az Információ” címmel tudományos konferencia került megrendezésre a Zsigmond Király Fôiskolán. Dr. Szatmári Péter rektorhelyettes köszöntô bevezetôjét követôen kutatási és mûködési területükön nagy tapasztalattal és tudományos munkássággal rendelkezô, neves elôadók négy blokkban taglalták a magyar diplomácia történetét.

A magyarországi rendszerváltozást követô idôszakban kiemelt jelentôséggel bírt az euróatlanti integrációhoz való közeledés. Ezen törekvések napi problémáiról Dr. Granasztói György nagykövet, professzor emeritus tartott elôadást, aki mint Belgiumban akkreditált nagykövet, feladatul kapta a NATO és az EU szervezeteivel való „liaison” kialakítását, a késôbbi csatlakozás lehetôségeinek, feltétel rendszerének felmérését. Az adott idôszak legsúlyosabb problémájaként a stratégiai irányítás hazai hátterének kiépítetlenségét, bizonytalanságát, a kommunikáció alacsony színvonalát jelölte meg. Dr. Szôke Péter, a Külügyminisztérium EU Koordinációs és Jogi Fôosztály osztályvezetôje, elôadásában pedig kiemelte Magyarország 2011. évi EU soros elnökségére való felkészülésének jelentôsségét. Továbbá bemutatta a felkészülés folyamatának, ezen belül az elnökségi stáb kiválasztásának/képzésének, a tevékenység koordinálásának és a szervezeti struktúra kialakításának folyamatát. Szôke szólt még a bilaterális és a multilaterális diplomáciát érintô napi és hosszú távú feladatokról is. Ezt követôen Dr. Gyarmati István nagykövet, az Euro-Atlanti Demokrácia és Integrációs Központ igazgatója a 2008-ban – civil szervezetek, tudományos mûhelyek bevonásával – elkészült Külkapcsolati Stratégia megfogalmazásának folyamatáról, a dokumentum tartalmáról, az egyes feladatok értelmezésérôl tartott elôadást. Dr. Berta Krisztina, a Külügyminisztérium Konzuli Fôosztályának vezetôje elôadásában a schengeni együttmûködés történetét, Magyarország 1990. elejétôl folytatott célirányos tevékenységét, a schengeni együttmûködés új biztonsági filozófiáját, Magyarország csatlakozásának mozzanatait mutatta be. Beszélt az Európai Szomszédságpolitikán belüli speciális könnyítésekrôl, amelyek értelmében szabályozásra került a kishatárforgalmi mozgás, valamint vízumkönnyítési megállapodások kerültek megkötésre az EU és a Nyugat-Balkán országai, Ukrajna, Oroszország és Moldova között. A magyar kormány döntése alapján a szerbiai és az ukrajnai magyar közösség tagjainak 2008. január 1-tôl új támogatási formaként bevezetésre került a magyarmagyar kapcsolattartási támogatás. Elôadását azzal összegezte, hogy Magyarország Schengen tagsága nem rontotta a régió biztonságát, ezzel

A MAGYAR KÜLPOLITIKA GYENGESÉGEI ÉS A VILÁG– HÁBORÚ UTÁNI RENDEZÉS Torma Béla, a magyar honfoglalás korának kutatója, a Kárpát-medencében letelepedett ôseinknek a diplomácia eszközeivel gyakorolt érdekérvényesítésérôl tartott elôadást. A korszak, amelynek kutatása még sok, eddig ismeretlen részlet tisztázását, ezen belül ôseink diplomáciai tevékenységének megismerését eredményezheti, világosan mutatja a térségben élô népek viszonyában a kapcsolatok alakításához felhasznált információk biztosításának egyik eszközét, a korai diplomácia alakulását. Második elôadóként Dr. Pritz Pál történész, egyetemi tanár, az MTA doktora elôadásában rávilágított a Osztrák-Magyar Monarchia idôszakában háttérbe szorított magyar diplomácia önállósodási próbálkozásaira. „Ebben az idôszakban a magyar állam ugyan nem folytathatott önálló külpolitikát, ennek megfelelôen a budapesti kormánynak nem volt külügyminisztere, nem voltak önálló magyar külképviseletek, ellenben a dualista birodalom külpolitikájára a magyar politikai vezetô rétegek (ha nem is mindenkor azonos intenzitás-

sal) számottevô befolyást tudtak gyakorolni. A nyomásgyakorlásnak és érdekérvényesítésnek egyik fontos eszköze éppen a külügyi szolgálat, annak magyar szempontból mind kedvezôbb személyi összetétele volt. Amikor 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip revolvergolyói kioltották Ferenc Ferdinánd életét, az osztrák-magyar diplomácia nemhogy nem tudta elhárítani a háború kirobbanását, amely azután a Monarchia összeomlásához vezetett, hanem inkább a konfliktus elmélyítésén szorgoskodó német diplomácia segédcsapataként mûködött” – mutatott rá Pritz, majd folytatta. „Monarchia szétesését követôen az önálló magyar külügyi igazgatásról 1918. december 13-án rendelkeztek. Károlyi tisztában volt a külügyi poszt fontosságával, ezért a miniszterelnöki tiszt mellett a külügyi tárca irányítását is saját kezében tartotta, nem hivatalos követektôl, hanem inkább személyes megbízottainak munkájától várta a nemzetközi elszigeteltség enyhítését. A Külügyminisztérium, a diplomáciai és konzuli képviseletek kiépítése folyton beleütközött abba a ténybe, hogy az egyharmadára zsugorodott ország kénytelen eltartani korábbi alkalmazottainak szükségtelenné vált hányadát is. Az önálló magyar kül-

ügyminisztérium elsô negyedszázadában nem volt elterjedt gyakorlat külsô személyek magas diplomáciai posztokra való helyezése, jóllehet a szomszédos országok diplomáciai szolgálataiban, vezetô álláshelyein szép számmal szolgáltak olyan politikusok, akik az új állam megteremtésében játszottak jelentôs szerepet, szereztek komoly érdemeket. A hiányos felkészültség, a külügyek irányításában jelentkezett határozatlanság nyomta rá bélyegét a II. Világháború idôszakának magyar diplomáciájára is”.

A VILÁGHÁBORÚK UTÁNI MAGYARORSZÁG Az önállóvá vált Magyarország rendszerváltozásig tartó nyolc évtizedes diplomáciai kihívásairól elsôként Dr. Bánlaki György nagykövet, a Magyar Atlanti Tanács elnöke tartott elôadást, bemutatva a második világháborút követô bilaterális diplomácia kialakításában, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében végzett munka nehézségeit, Magyarország nemzetközi elfogadtatásának, a kapcsolatok újrafelvételének és erôsítésének feladatával megbízott diplomaták tevékenységét. Ôt követte Erdôs André nagykövet, aki Magyarország Nemzetközi Szervezetekhez (ENSZ, GATT, VSZ, KGST, EBEÉ, EBESZ) történô közeledést, kapcsolódást, azokban végzett feladatokat, tehát a multilaterális diplomáciát mutatta be elôadásában, párhuzamot vonva a kétoldalú kapcsolatok kezelése és a nemzetközi szerve-

együtt a határon túli magyarság érdekei figyelembe vételre kerültek. Dr. Boda József rendôr ezredes, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Oktatási Központjának igazgatója a rendvédelmi szervek diplomáciai tevékenységének fontosságát emelte ki. „A magyar rendvédelmi erôk már a XX. Század elejétôl részt vettek nemzetközi konfliktusok kezelésében (béke-mûveletek), majd a század végére – igaz, hogy csekély számban – egyes országokban, követségeken megjelent a rendôr-attasék intézménye. A jelen idôszak rendvédelmi diplomáciai tevékenysége a világ konfliktus övezeteiben – ENSZ, EBESZ, EU válságkezelô mûveletek kereteiben – szolgálatot teljesítô rendvédelmi képviselôk mentoring, monitoring, illetve képzési munkájában jelenik meg – fejezte be mondandóját Boda. Bali József, a Honvédelmi Minisztérium szakállamtitkára az 1918-ban önállóvá váló Magyarország napjainkig tartó katonadiplomáciai tevékenységét húzta alá. Utalt az önálló Magyar Katonai Hírszerzés 90. évfordulójára, mivel a katonadiplomáciai feladatok végrehajtásának koordinálása, irányítása e szervezettel való szoros együttmûködésben történik. Jelezte, hogy a katonadiplomácia területén az ezredfordulót követô eddigi években megfigyelhetô, hogy gyakorlatilag minden ország próbálja hozzáigazítani rendszerét a megváltozott körülményekhez. „A változó körülmények nem kizárólag a biztonságpolitikai környezet változásaiból erednek. Jellemzôen ugyan az új információigény dominál, de az informatika és az egyre terebélyesedô személyes kapcsolatok adta lehetôségek miatt az országok könnyebben zárnak be attaséhivatalokat bizonyos helyeken, különösen akkor, ha új hivatalok nyitásához csak így tudnak forrásokat teremteni – mondta Bali, majd számokkal folytatta. „Magyarország jelenleg négy földrészen, 24 ország fôvárosában rendelkezik katonai attaséhivatallal. További 14 fôvárosban átakkreditálás útján vagyunk jelen, illetve hazai bázisról két regionális attasénk 7 országba van akkreditálva. Tehát mindösszesen, valamilyen formában, 45 országban biztosított a katonadiplomáciai képviseletünk A feladatot 24 kihelyezett és 2 hazai bázisú regionális attasé, 5 helyettes és egy titkár-gyakornok, összesen 32 fô látja el.” Végül Dr. Szatmári Péter zárszavában jelentôsnek és eredményesnek értékelte a konferenciát, bizonyítva látván a kezdeményezés helyességét és idôszerûségét. Megköszönte az elôadók magas szintû, tartalmas hozzájárulását, a hallgatók részvételét. NPTI

Doktoranduszok bemutatkozása

2008. november 14-én 15 órától került sor a ZSKF Európa-termében a KMI Tudománynapi rendezvényére, amelyen készülô doktori disszertációk egy-egy fejezete került bemutatásra. A rendezvénnyel a KMI célja az volt, hogy a tudománynapi konferenciakavalkádban egy saját mini-konferenciát hozzon létre, amelyen azon tanáraink lépnek föl, akik éppen a doktori védés elôtt állnak. A háromfôs csapatot kiegészítette egy "erdélyi vendégjátékos" is, aki a jövô félévben levelezô órákat tart fôiskolánkon. Az elôadások sorrendben a következôk voltak: Tóth Péter István humánetológus: Reális félelem vagy kognitív hiba: A harmadik-személy hatás elmélet az evolúciós pszichológia nézôpontjából; Lukács Márton Réka pszichológus (Sapientia Egyetem): A szépségipar fogságában. A szépségiparban dolgozók testi és evési attitûdjei; Malkovics Tibor politológus: A populizmus jelentéseirôl; Felföldi Barnabás antropológus: Felügyeleti hatalom a szervezeti életben. A rendezvényen szép számban jelentek meg az Intézet hallgatói, és a dolgozatok utáni vitában számos értékes, megfontolandó javaslat hangzott el a készülô dolgozatokhoz.

Forrás: zskf.hu



9

Interjú

Interjú

GLOBALIZ ÁCIÓ Az Alma Mater filmfelvételhez kapcsolódva A globalizáció ma már mindenkit érint, még ha nem is figyelünk fel rá, de jelen van a mindennapjainkban. Befolyásolja életünket, gazdasági helyzetünket, gondolkodásmódunkat, és talán világképünket is. A globalizáció megállíthatatlan folyamat, amivel nem lehet radikálisan szembehelyezkedni, legfeljebb csak késleltetni. Eredményeibôl mindenki hasznot húzhat, de veszíthet is, ha nem tud hozzá alkalmazkodni. A globalizáció hatása ellentmondásos, növelte a legfejlettebb országok gazdagságát, de sok helyen a szegénységet is, miközben kétségtelenül esélyhez juttatta a fejlôdô országok nagyobb gazdaságait, mint Kína, India, Brazília. Hatását befolyásolják a hatalmi és érdekviszonyok, ezért ahhoz, hogy többen részesüljenek az elônyeibôl, a világ rendjének is változnia kell. A téma szakértô kutatóját, Dr. Bayer József rektor urat kérdeztem a globalizáció hatásairól. Ideológiák kapcsolata a globalizációval – Azt nyilatkozta, hogy „mára nem csupán a radikális baloldali és kommunista alternatíva szûnt meg, hanem válságba került a szociáldemokrácia is, mert a globalizáció aláásta a hagyományos szociáldemokrata politika feltételeit. A szociáldemokráciát mindaddig a marginalizálódás veszélye fenyegette, ameddig passzívan viselkedett, az aktív alkalmazkodás viszont sikert hozott. A globalizációs versenyre hivatkozva a szociáldemokrata kormányok sok olyan reformot vezettek be, ami kihátrálást jelentett a korábbi szociális vállalásokból”. Kérem, fejtse ki, mit is jelent ez pontosan. – A globalizáció felgyorsulása mögött a neoliberális gazdaságpolitika állt, amelyet Thatcherizmus vagy Reaganomics néven emlegetnek.


Ennek fô elveit foglalja össze az úgynevezett Washingtoni Konszenzus, ami a következôket jelenti: dereguláció és privatizáció (az állam ne szabályozza a gazdaságot, az állam nem jó gazda, az állami tulajdonú vállalatokat adják privát tulajdonba), liberalizáció (a tôke és pénz, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, amely nem ismer államhatárokat); továbbá alacsony adók, ami az állam kivonulását jelenti a közszolgáltatásokból, mondván, mindenki gondoskodjon magáról. Nem vitás, hogy mindez elsôsorban az amerikai gazdaság javát szolgálta, amely a legnagyobb és legtöbb transznacionális társasággal rendelkezett, és a dollárral mint világpénzzel kompenzálni tudta saját veszteségeit. Az amerikai nagyvállalatok elôtt megnyíltak a nemzeti határok, az ô terjeszkedésük volt a leglátványosabb, persze nem kizárólagos. Idôvel mások is észbe kaptak, az Európai Unió

és Japán éppen az Egyesült Államokba ruházott be sok pénzt, bevásárolta magát az ottani iparágakba és bankokba is. Ezt a politikát általában a neokonzervatív kormányok vezették be, de miután globálisan érvényesült, mindenki kénytelen volt ehhez alkalmazkodni, ha nem akarta elveszteni a nemzetközi versenyképességét, és ártani a saját országának. A szociáldemokrata kormányoknak ezért olyan reformokat kellett bevezetni, amelyek ellentmondtak a korábbi jóléti állami gondoskodásnak. Le kellett építeni a hagyományos iparágakat, megnyirbálni a szakszervezeti jogokat, rugalmas munkaidôt követelni a munkavállalóktól, és kevesebb közszolgáltatást nyújtani. – Tovább folytatva elôzô gondolatmenetét, azt is mondta, hogy „a szociáldemokrácia e fordulatát második neoliberális revizionizmusnak is szokás nevezni. Sok a közös vonása

a neoliberális neokonzervatív politikával, de nagy különbség az, hogy a szociáldemokraták megôrzik a szociális igazságosság iránti elkötelezettséget. A szociáldemokrácia az utóbbi egy-másfél évtizedben végrehajtott átalakulással sikeres idôszakot élt meg. Ennek azonban a populista pártok elôretörése volt az ára”. És azt is hozzátette, hogy „ma a szociáldemokrácia fô feladata egy olyan baloldali populizmus kialakítása, amely a globalizációs átalakulás veszteseit képes kompenzálni”. Én azt látom, hogy a világtörténelem minden kataklizmáját gazdasági- és társadalmi válság elôzte meg, ez többnyire a szélsôségeseknek kedvezett, ami pedig különféle háborúkhoz vezetett. Nem tart attól, hogy a történelem ismétli önmagát? – A mai világhelyzet egészen más, mint a nagy gazdasági világválság idején, és éppen

a globalizációnak köszönhetôen más. Ma szerintem egy gazdasági recesszióval, néhány évnyi visszaeséssel a gazdasági növekedésben megúszhatjuk azt a válságot, amit a szabályozatlan piacgazdaság, a reálfolyamatoktól elszabadult pénzügyi spekulációk idéztek elô.

Ne feledjük, hogy a fasizmus idején a nemzeti tôke támogatta például a fasiszta kormányok megalakulását, ma ilyet nem tudok elképzelni. Ehhez már a tôke is túlzottan nemzetközivé, transznacionálissá vált. A populizmus ugyan reális fenyegetés, de mivel a populista pártok az ígéreteiket úgysem tudják beváltani, hatalomra kerülve általában belülrôl felbomlanak, kiesnek a kormánykoalíciókból, és elveszítik tömegtámogatásukat. Ma a munkahelyek és a jövedelem elvesztésének réme, a bevándorlók konkurenciájától való félelem, és a kulturális identitás megôrzéséért való aggódás táplálja a populista törekvéseket. A kívánatosnak mondott baloldali populizmuson nem azt értem, hogy demagóg és beválthatatlan ígéreteket kellene hirdetni, hanem azt, hogy az emberek alapvetô félelmeire, aggodalmaira, az ôket elsôsorban érintô

A globalizáció felgyorsulása mögött a neoliberális gazdaságpolitika állt, amelyet Thatcherizmus vagy Reaganomics néven emlegetnek. Nem tartok attól, hogy a szélsôségek hatalomra kerülnek a válságok nyomán, mint a múlt század húszas-harmincas éveiben. Ehhez semmilyen feltétel nem adott, legalábbis a fejlettebb világban, és a radikálisoknak nincs is semmilyen koherens gazdasági elképzelésük.


11

Interjú

Interjú Magyarország a rendszerváltással nyitott gazdasággá vált, és elôbb globalizálódott, mint ahogy európaizálódott volna, vagyis nem élvezte az Európai Unió védelmét a gazdasági átalakulás során.

kérdésekre kell alkotó, és fôleg érthetô válaszokat adni. Ma túl sok a politikai blabla és az ideológiai üledék a baloldal retorikájában, amit a jobboldali radikálisok kihasználhatnak. A jobboldali populizmus, könnyen felfogható, leegyszerûsítô nézeteivel szemben fel kell venni a harcot, és ehhez másfajta politikai stílus kell, mint az eddigiek.

A globalizáció feltétele: a növekedési kényszer – A közgazdászok szerint a globalizáció önmagában hordozza az állandó növekedési kényszert, és ha ez nincs meg, akkor bekövetkezik a stagnálás, és a recesszió. Nem lehet, hogy a globalizáció ellenesek legnagyobb problémája az állandó növekedési kényszerbôl adódó többlet fogyasztásból fakad, vagyis az ebbôl következô anomáliákból? Mondanék egy egyszerû példát. Azért az tényleg abszurdum, hogy ma már például a német autógyárak is többnyire - némi túlzással 5 évre gyártott - „eldobható” autókat készítenek, hogy minden autó öt-tíz éven belül csereérett legyen, vagy, hogy a használati tömegcikkek pár év alatt leamortizálódnak, csak hogy továbbra is biztosított legyen a többlettermelésbôl és többletfogyasztásból adódó kierôszakolt növekedés. Nincs túl erôltetve a globalizáció? A természet nincs erre „felkészítve”. – A probléma valós, bár a példa nem a legszerencsésebb. A növekedés határait már a hetvenes években kifejtette a Római Klub, és azóta is nagy kérdés, hogy az energiaforrások és a természeti erôforrások végesek, és az ezek kizsákmányolásán alapuló termelés elôbb-utóbb a természet korlátaiba ütközik. Ez olyan probléma, amely az egész jövônket, a kapitalizmus jövôjét is meghatározza, és olyan következményekhez vezet, mint például a klímaváltozás. Abban igaza van, hogy ez a fogyasztói kapitalizmus eddigi formáját is aláássa, amely pazarló és nem fenntartható. A fenntartható fejlôdés modelljének kidolgozása ma a legfontosabb elméleti és gyakorlati feladatok közé tartozik. A felhozott példa azonban azért nem jó, mert manapság éppen azzal lehet eladni az autókat, hogy sokáig jól, hibátlanul mûködnek. Akinek pénze van, az cserélgetheti az autóját háromnégy évente újra, mert a sok technikai újítás miatt erkölcsileg amortizálódik, de az autóját


megveszi az, aki csak használt autót engedhet meg magának. Ezáltal például húsz év alatt majdnem teljesen lecserélôdött az ország autóparkja, és ez éppen környezetvédelmi szempontból nem is rossz. A túl gyors termékcsere és elavulás ma inkább az informatikai kütyük termelésére igaz, ahol nagyon gyors a termékgenerációk változása, és ez nagy pazarláshoz is vezet. Hány mobiltelefon is hever otthon az asztalfiókban, ami már nem jó semmire?

Magyarország merre tart? – Ön szerint milyen helyzetben van a mai Magyarország, mennyire „globalizálódott”? Az európai bezzegország (Szlovákia) sikerének egyik kulcsa, hogy kedvezôbb feltételeket biztosít a transznacionális tôke áramlásának, ezért is sikeresebb a gazdasága, nagyobb mértékben bôvül, ezért versenyképesebb is, és a fogyasztás is tetten érhetôen növekszik északi szomszédunknál. Magyarország élenjárt a reformokban, és most leszakadóban van. Ön szerint mit csinálunk rosszul, ha egyáltalán rosszul csinálunk? – Magyarország a rendszerváltással nyitott gazdasággá vált, és elôbb globalizálódott, mint ahogy európaizálódott volna, vagyis nem élvezte az Európai Unió védelmét a gazdasági átalakulás során. Magyarország induló pozíciói több tekintetben jobbak voltak, mint a szomszéd országoké, például egy évtizedig ide irányult messze a legtöbb beruházó tôke a térségünkben. De az ország súlyosan el volt adósodva, míg például Csehszlovákia egyáltalán nem, Románia pedig keserves áron, de még Ceausescu idején kegyetlenül visszafizette az adósságait. Magyarországon az életszínvonal és a létbiztonság is jóval magasabb volt. Ezt nem sikerült megtartani, a rendszerváltás idején sok mindent elrontottunk a gazdaságban. Az adósságszolgálat fejében eladtuk az állami vállalatokat külföldi befektetôknek, de sokan csak piacot akartak venni, az üzemeket bezárták, és nem folytattak termelést. Emellett nemcsak az ipar leépülése okozott súlyos munkanélküliséget, szétziláltuk az egyedül versenyképes mezôgazdasági nagyüzemeket is, és

ezáltal óriási foglalkoztatási problémák keletkeztek vidéken, amit máig nem tudtunk orvosolni. A foglalkoztatás és ezért az adózók köre is rendkívül alacsony, miközben egyetlen kormány sem merte drasztikusan visszavágni a szociális és egészségügyi ellátásokat, az ingyenes oktatást stb.. Ezért az történik, hogy újratermeljük az eladósodást, minden kormány többet költ, mint amennyi bevétele van, és ez hosszú távon nem tartható. Ez tett minket sebezhetôvé a mai pénzügyi válságban. Azért megjegyzem, hogy sok a misztifikáció az új tagállamok gyors növekedésével kapcsolatban is. Ha valaki nagyon alacsony szintrôl indul, akkor nagyon látványos növekedést lehet produkálni pár évig, de ennek is ára van, elôbb-utóbb súlyos aránytalanságok keletkeznek, beindulhat az eladósodási spirál. Már vannak erre utaló jelenségek, mindenekelôtt a balti államokban. – A szkeptikusok szerint egy felfújt lufihoz lehetne hasonlítani a világgazdaságot, amely az utóbbi idôben elkezdett ereszteni. Visszatérve példámhoz, Szlovákia gazdasági bôvülését is nagyrészt meghatározzák a nemzetközi transznacionális vállalatok és az általuk mozgósított tôke, amely új munkahelyeket teremt, fejleszti az infrastruktúrát stb. De ha ezek a vállalatok továbbállnak (ha már nem elég alacsony a munkabér, vagy nem kedvezôek a feltételek), vagy „becsôdölnek”, akkor a felfújt gazdasági lufi nagyon gyorsan kipukkanhat. Nem beszélve arról, hogy mindennek milyen társadalmi kihatásai vannak. Nem csak a munkahelyüket veszítik el az emberek, hanem nagyban ennek tudható be a hitelválság is. Természetesen a globalizáció mellett ezernyi pozitívumot lehetne felhozni, de nem gondolja, hogy a globalizáció nincs kellôképpen szabályozva? – Elsôsorban a nemzetközi pénzügyi rendszerben keletkeztek azok a lufik, amik most a jelzálog-hitel válságban kipukkantak, mert kb. 50-szer, százszor annyi spekulatív pénz forgott a világ tôzsdéin, mint amennyi a reálgazdaságban. Ez nem volt a végtelenségig fenntartható, a pénzgazdaság és a reálgazdaság, ha nagyon elszakad egymástól, általában egy nagy krach formájában szokott újra egymásra találni. Ezt már Marx meggyôzôen leírta, és most is ezt éljük át újra. Ez nem jelenti a piaci kapitalizmus végét, de annyi bizonyos, hogy szabályozottabb formában kell helyreállnia a világgazdaság új rendjének, ha nem akarjuk, hogy ez megismétlôdjék. Ez a felismerés vezeti ma az Egyesült Államok vezetô köreit éppúgy, mint a

G8, a G20 pénzügyi tanácskozásait. Mindenki arról beszél, hogy egy új bretton woodsi egyezmény kell, új intézményekkel, amelyek keményebb szabályokat érvényesítenek a pénzpiacon. Az állam szerepét is erôsíteni kell a pénzpiac és a gazdaság szabályozásában. Ami a globalizáció sorsát illeti, ez a válság nem fogja visszavetni, mint ahogy a XIX. században fejlôdô szabadkereskedelmet visszavetette az elsô és második világháború és a nemzeti bezárkózás. A nemzetközi munkamegosztás sokat fejlôdött, a szabad piacra a fejlôdô országoknak is szükségük van. Létrejött a világháló, és sokkal több nemzetközi szervezet és intézmény van, mint a korábbi korszakokban, amelyek kezelhetik a konfliktusokat. Csak egy olyan világrendre lenne ehhez szükség, amelyik multilaterális és kooperatív, nem pedig egy hatalmi központ hegemóniáján alapul, amely a többieknek diktál. Ez a bushi világkép, amelynek most várhatóan leáldozik, mert kiderült, hogy ez nem vezet sehová, Amerika is óriási tekintélyvesztést szenvedett el az unilaterális diplomáciával és a preventív háborúival.

A globalizáció is akkor lesz méltányosabb, és a konfliktusai akkor lesznek kezelhetôbbek, ha egy ilyen új szabályozottabb világrend és világgazdaság létrejön. Ezt a koncepciót hívják alternatív globalizációnak vagy fair globalizációnak a globalizáció kritikusai is. – Ön szerint milyen lenne egy pozitív értelemben globalizálódott világ, megoldható a jövôben, hogy a globalizáció vesztesei (a periféria területek) is felzárkózzanak? – Egy szép új világ, amilyen a hatvanas évek tudományos fantasztikus filmjeiben megjelent, egységes és jóindulatú világkormánnyal és egységes civilizációval, nem fog egyhamar létrejönni. De azért sokat lehet tenni, hogy többen részesedjenek a globalizáció által generált gyors fejlôdés áldásaiból. Csak egy példát mondok: Kína mai gyors iparosodása a környezeti problémák súlyosbodásával fenyeget, ami felgyorsíthatja a globális felmelegedést a szénhidrogén alapú energiahordozók (szén, kôolaj) felhasználása miatt. De a tudományos-technikai fejlôdés alternatív energiaforrások felhasználásához is hozzásegítheti Kínát, amely mára a világ mûhelye lett, amiként Angliát annak

nevezték a XIX. századi ipari forradalom idején. Ehhez csak az információk és technológiák megosztása kell, és a belátás, hogy a katasztrófa felé rohanunk, ha nem teszünk semmit. A tudásgazdaság elôretörése és a tudás megosztása az egyik fô esély arra, hogy a globalizáció pozitív gazdasági hatásai felerôsödjenek. Ugyanilyen esély a kultúrához való hozzáférés az infokommunikációs hálózatok és az egész emberi kultúra digitalizálása és interneten való elérése révén. Az is fontos, hogy a globális kommunikációs hálózatok természetessé teszik az emberi jogok normáit, és ezzel segítenek az emberellenes diktatúrák felszámolásában. A jövô az alkotmányos demokráciáké, amelyek elegendô alternatívát teremtenek és képesek konszenzust is elérni, támogatást szerezni az élhetô megoldásoknak. Csak az ilyen országok egymásra utaltsága és békés kooperációja lehet a fenntartható fejlôdés záloga, és valami hasonlóról álmodott a német felvilágosodás filozófusa, Immanuel Kant is az Örök béke c. mûvében. – Köszönöm az interjút! Szarka Gábor

Biztos, hogy azt tanulod, amit szeretnél? Egy friss nemzetközi felmérés szerint a magyarok több mint egyharmada visszatekintve úgy gondolja teljesen más irányba tanult volna tovább a középiskola befejezése után, ha lehetősége lett volna rá; minden negyedik pedig úgy érzi, hogy nem a megfelelő pályát választotta.

Sajnos nem meglepő, hogy sokan bánják, hogy nem tanultak szorgalmasabban a középiskolában, a főiskolán vagy az egyetemen illetve, sokaknak vannak kétségeik saját pályaválasztásukat illetően. Ezért hangsúlyoznánk a választás fontosságát és, hogy ha felismertük, hogy nem a megfelelő pályát választottuk, merjünk váltani.

A Kelly Services nemzetközi munkaerőközvetítő és kölcsönző cég felmérést végzett 33 országban mintegy 115.000 dolgozó véleményét, köztük több mint 4.400 magyar munkavállalóét összegyűjtve a témában. A felmérésből egyértelműen az derül ki, hogy Magyarországon számos munkavállaló megkérdőjelezi saját (közép- illetve felsőfokú/szakmai) tanulmányainak és végzettségének színvonalát, és sokan nincsenek meggyőződve arról, hogy jó döntést hoztak a pályaválasztást illetően.

Sajnálatos, de tény, hogy aki felismeri, hogy nem a megfelelő pályát választotta, az valószínűleg nem is olyan produktív a munkájában, amilyen lehetne. Mindeközben pedig vélhetően elszalasztja egy olyan karrier lehetőségét, ahol sokkal jobban kiteljesedhetne és megvalósíthatná önmagát.

A felmérés főbb megállapításai a következők: • a megkérdezettek 76%-a bánja, hogy nem tanult tovább, • 42% bánja, hogy nem teljesen más területen tanult tovább, • 29% úgy érzi, nem a megfelelő pályát választotta, • további 26% pedig „nem tudja”, hogy vajon jó döntést hozott-e.

Tehát tanulmányainkkal illetve pályaválasztásunkkal kapcsolatos döntéseink értékelése során ne ringassuk magunkat hamis illúziókba, és ne reagáljuk túl, ha ráébredünk, hogy valami nem a legtökéletesebben alakult. A „váltás” a mai munkaerőpiac egyik kulcsfogalma. Ma már a legtöbb ember számára teljesen természetes, hogy élete során akár többször is pályát módosítson, így ha valaki nem elégedett a munkájával vagy a karrierjével, módja van rá, hogy pozitív irányba változtasson rajta. Ma már nincs olyan munkahely, ahol a nyugdíjig dolgozhatnánk. Időnként váltani kell és folyamatosan tanulni, változni.

Magyarországon a válaszadók 45%-a elégedett a választott pályával, 29% úgy véli, rosszul választott, 26% pedig „nem tudja”, hogy vajon jó döntést hozott-e. Manapság a karrierünket nem csak úgy egyszerűen kiválasztjuk, hanem inkább felépítjük rengeteg olyan döntésen keresztül, melyeket tanulmányainkkal illetve munkákkal, munkahelyünkkel kapcsolatban hozunk meg. Mennyi tanulás az elég? Ez a kérdés természetesen vitákat generál, vannak, akik minimális tanulmányokkal megélnek, míg mások az életen át tartó tanulásban hisznek. A tanulmány eredményei egyértelműek: a megkérdezettek 69%-a bevallotta, hogy tovább kellett volna tanulnia. Összegzésként elmondhatjuk, fontos a továbbképzés, a folyamatos tanulás, de mint általában mindent, ezt is mértékkel érdemes tennünk. Ne a különböző oklevelek, diplomák és egyéb tanúsítványok gyűjtése

legyen a célunk, hanem a valóban használható, alkalmazható tudás megszerzése. www.kellyservices.hu, www.kellyit.hu, www.kellyfinance.hu Kelly Services Kelly Services, Inc. (NASDAQ: KELYA, KELYB) egyike a világ vezető emberi erőforrás megoldásokat kínáló vállalatainak, központja Troy-ban Michigan államban található. Szolgáltatási palettája munkaerő-kölcsönzés, kiszervezés, on-site menedzsment, és munkaerő közvetítés. A Kelly Services a világ 37 országában van jelen és évente több mint 750,000 munkavállalónak biztosít munkát irodai, pénzügyi számviteli, műszaki mérnöki, informatikai, jogi, tudományos, marketing, kreatív szolgáltatások, ipari, oktatási és egészségügyi területeken. 2007 évi árbevétele 5.7 milliárd USD volt. www.kellyservices.com.


13

Karrier Centrum

Karrier Centrum

AZ IRODA JELENLEGI FELÁLLÁSA: Tájékoztatjuk a kedves hallgatókat, hogy az iroda elérhetôségei nem változtak meg, és továbbra is várjuk a kérdéseket, észrevételeket, problémás ügyeket ügyfélfogadási idôben. Szabó Szilvia – Karrier Centrum vezetô Járdánházy Monika - Jogtanácsos Sánta Georgina – Menedzser Varga Mátyás – Menedzser

Dr. Szabó Szilvia

levezés és tárgyalás, valamint a karrier és életpálya tréningek. A minden nappali hallgató számára kötelezô kompetenciafejlesztô kurzusok elsô három modulja arra irányul, hogy a ZSKFrôl helyesen író, jól fogalmazó, a környezô világot értô, a világra nyitott mûvelt diplomások kerüljenek ki a munka világába. A kompetenciaképzés záró programja az önmagát ismerô, jól

MUNKAERÔPIACI KÉPZÉSEK: A 2008/2009-es ôszi félévben is elindultak a munkaerôpiacra való sikeres bekapcsolódást elôsegítô kurzusok a BA szakos hallgatóknak, amelyeket szakképzet trénereinkkel és partnereinkkel közösen tartunk. A szorgalmi idôszakban párhuzamosan 4 tréning indult: • Karrier és életpálya tréning, • Kommunikációs tréning, • Személyiséglélektan- és • Személyiségfejlesztô tréning. Az óratartó cégek az alábbiak: • Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató Zrt. • Kelly Services Hungary • Randstad Hungary Kft. • Citycartel Ingatlanközvetítô Kft. • Universitas Iskolaszövetkezet- Starjobs Magyarország Kft. • Siemens Zrt. Örömünkre szolgál, hogy a hallgatóktól kapott visszajelzések pozitívak és egyhangúlag értékelik a gyakorlati, életszerû szituációkkal foglalkozó tréningeket.


ÁLLÁSBÖRZE A ZSKF-EN: Az idei 2008. májusi állásbörze sikerén felbuzdulva 2009. március 27-én újra megnyitja kapuit a Zsigmond Király Fôiskola Karrier Nap és Állásbörzéje. A rendezvényt egy-két napos felkészítô

Dr. Járdánházy Monika elérhetôségei: A Fôiskola jogtanácsosa, Járdánházy Monika szeptembertôl a Karrier Centrumban érhetô el. Cím: 1039 Budapest, Kelta u. 2. A22/2. E-mail: [email protected] Tel.: 454-7600/273; 0630/686-1984 Ügyfélfogadási idô: Hétfô-Csütörtök: 10-12 óráig Pénteken: 12-14 óráig Karrier Centrum elérhetôségei: Cím: 1039 Budapest, Kelta u. 2. A22/2. E-mail: [email protected] Tel.: 454-7600/255 Skype: zskf.karrier.centrum Ügyfélfogadási idô: Hétfô-Csütörtök: 10-12 óráig Pénteken: 12-14 óráig

Interjú Dr. Szabó Szilviával:

„Kompetencia képzések a hasz nálható tudásért a Zsigmond Király Fôiskolán” – Sokszor hallhattuk, hogy a ZSKF-en egy egyedülálló képzési modell került bevezetésre a kompetencia képzés. Dr. Szabó Szilviát a Zsigmond Király Fôiskola Karrier Centrumának vezetôjét kérdeztük, mit is jelent ez? – A hazai felsôoktatási intézmények között egyedülálló módon biztosítja a Zsigmond Király Fôiskola a kompetencia képzéseket a használható tudásért. A Fôiskola támogatva az egyes intézetek szakmai munkáját gondoskodik a komplex gyakorlati ismeretek bôvítésérôl. Ennek megfelelôen a munkaerôpiaci szituációkra felkészítô, kompetencia-fejlesztô, gyakorlatorientált képzési programmal biztosítja a hallgatók számára a piacképes diploma megszerzését. Minden nappali tagozatos hallgató részt vesz egy speciális, a munkaerôpiaci szituációkra felkészítô programban. A képzés részeként megjelenô gyakorlati rendszer alapvetô feltétele, hogy a hallga-

tók olyan készségekkel, képességekkel rendelkezzenek, melyek képessé és alkalmassá teszik ôket a munkaerôpiacon megjelenô problémák kiküszöbölésére. Az elsajátítandó kompetenciák körének kijelölésében messzemenôen hasznosítottuk a munkaerôpiac szereplôinek a friss diplomásokkal szembeni munkáltatói elvárásait. – Milyen speciális gyakorlati ismeretek megszerzésével segítik a hallgatók sikeres kilépését a munkaerôpiacra? – A 3 éves fôiskolai tanulmányokkal párhuzamos képzésen a fôiskola oktatói és trénerei, valamint a versenyszférából érkezô gyakorlati szakemberek készítik fel a résztvevôket. A nyílt kompetencián (fôiskolai diploma, nyelvvizsga, informatikai vizsga, stb..) túl meg kell, hogy jelenjenek kulcskompetenciák, melyek a választott szakterülettel összefüggésben kulcsfontosságúak a hallgató életében. Ilyenek a helyesírás, szövegértés és fogalmazás, üzleti, vagy hivatali

kommunikáló, prezentáló, a viselkedési kultúrában jártas diplomások képzését szolgálja. Nagy hangsúlyt fektetünk továbbá arra, hogy az önéletrajz írástól az álláskeresési technikákon és interjús helyzeteken át egészen a bértárgyalásos szituációkig gyakorlati tudást adjunk a résztvevôk kezébe. A tanterv részeként, külön költségtérítés nélkül vesz részt a hallgató a Kompetencia kurzusokon, már a második szemesztertôl modulrendszerû képzésben, mely a választott karrier célnak megfelelôen specializálódik, azaz közszolgálati, vagy üzleti munkára való felkészülést segít, angol vagy magyar nyelven. A hazai felsôoktatásban egyedülálló képzési program segítségével, minden Zsigmondos hallgatónk a használható tudás birtokában, felkészülten kezdheti meg munkáját.

nap fogja megelôzni, illetve hasonlóan az elsôhöz, idén is szakmai workshopokkal gazdagított színvonalas program várja majd az érdeklôdôket. Részletek a www.zskf.hu és a karrier.zskf.hu oldalakon!

ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK: A Karrier Centrum a fiatalos lendület és a könnyû elérhetôség érdekében immár Skype-on is elérhetô! Ügyfélfogadási idôben a zskf.karrier.centrum azonosítón várjuk a hívásokat!

Továbbá a Karrier Centrum az iWiWen is megtalálható. Csatlakozz Te is a klubhoz, értesülj a hírekrôl, kérdezz, informálódj!

KARRIER CENTRUM PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR

15

Az elnök emberei

DR. TESZLER B. ISTVÁN • PhD világgazd. (Corvinus Egyetem, Budapest), MA politológia, nemz. fejlesztési politika és afrikanisztika (Bécsi Egyetem), posztgr. dipl. nemzetközi kapcsolatok (Bécsi Egy. Jogi Kar). • Közel 20 éves szakmai, gyakorlati tapasztalat nemzetközi fejlesztési projektek tervezésében és menedzselésében Afrikában, Latin-Amerikában és Portugáliában. • 1991-tôl tanácsadó a nemzetközi és külgazdasági kapcsolatok témakörében, ad-hoc oktatás és publikációk, részvétel nemzetközi konferenciákon és szemináriumokon • 1994-tôl az európai integrációs folyamatokban kutatási és fejlesztési/harmonizációs projektmenedzselési tapasztalat, valamint az azzal kapcsolatos oktatási és tréning tevékenység. • 2003-2008 a tanácsadói szervezet igazgatója, majd a nemzetközi projektekért és tanácsadásért felelôs alelnök a Közép-Európai Egyetemen • 2008- a Zsigmond Király Fôiskola oktatója, a „Fenntartható Demokrácia Kutató Központ" megbízott igazgatója • Fôbb oktatási és kutatási témák: nemzetközi kapcsolatok aktualitása és trendjei, nemzetközi fejlesztési együttmûködés, Európán kívüli térségek, integráció érettség • Nyelvtudás: angol, német, spanyol, portugál (felsôfok) horvát, orosz, olasz

Megalakult a Fenntartható Demokrácia Kutató Központ (FDKK) – Interjú Dr. Teszler B. Istvánnal Fôiskolánk legújabb kutatási egysége az e félévben megalakított Fenntartható Demokrácia Kutató Központ, amely fô céljául a ZSKF kutatási, oktatási és publikációs tevékenységének és szakmai kapcsolatainak fejlesztését tûzte ki. A központ által érintett kutatási projektek a nemzetközi fejlesztési együttmûködés és a nemzetközi biztonság- és krízismenedzsment témakörét fedik le, amelyeket a Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézete oktatói bázisára alapozva valósít meg.


A kutatóközpont alapvetô célkitûzése a ZSKFen folyó kutatási, publikációs és curriculumfejlesztési tevékenységek növelése mellett a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok fejlesztése. Céljainak megvalósítása érdekében az FDKK törekszik a minél több, hasonló profillal bíró hazai és nemzetközi felsôoktatási intézménnyel, szakmai és civil társadalmi szervezettel, valamint a kutatási eredményekben érdekelt magán-, intézményi és vállalati partnerrel és donorral való különbözô szintû kooperációra.

A tervek szerint a fentiekkel kapcsolatos kutatási és oktatási programokat publikációs tevékenység, valamint szemináriumok, szakelôadások, mûhelybeszélgetések és konferenciák szervezése egészítik ki. A szervezeti egység élén Dr. Teszler B. István áll, aki több évtizedes szerteágazó szakmai tapasztalattal rendelkezik nemzetközi és európai uniós fejlesztési projektek tervezésének és kivitelezésének területén. A 2 gyermekes családapa folyékonyan beszél angolul, németül, spanyolul, portugálul és horvátul, emellett alapfokú orosz és olasz

nyelvtudással rendelkezik. Elárulta, hogy szabadidejében az olvasáson és úszáson kívül kedvenc idôtöltése idegen nyelvû rejtvényeket fejteni – ez utóbbit mindenkinek ajánlja, mert a legjobb nyelvtanulás és karbantartás. Ôt interjúvoltam az intézmény megalakításának körülményeirôl, a kitûzött céljairól és saját szakmai elôéletérôl. – Teszler Úr, hogyan merült fel a Központ létrehozásának ötlete? – A kezdeményezést nevezhetjük egy szerencsés találkozás produktumának is. A ZSKF-nek sikerült – viszonylag rövid idô alatt – egy jó imidzset kialakítani magáról, és stabilizálnia helyzetét a magyar felsôoktatási piacon, jogosan merült fel tehát a továbblépés gondolata a kutatás-fejlesztés és a fokozott nemzetközi kooperáció irányába. Jómagam pedig – nem elôször és némi tapasztalattal a hátam mögött – kerestem a lehetôséget, hogy valami újat hozzak létre szakterületemen: tanulmányaim, referenciáim és érdeklôdési területem elsôsorban a nemzetközi kapcsolatokra, a nemzetközi fejlesztési politikára épülnek. Az így adódott lehetôség által – a Fôiskola vezetésének jóváhagyásával – belevágtunk egy „próbaházasságba”. Hangsúlyozom, hogy a szakmai tisztesség és a kellô óvatosság is azt diktálja, hogy tartsunk egy próbaévet. Minden új kezdeményezésnél aranyszabály, hogy kb. 3 év kell a kifejlesztéshez. Egy év után azonban már látni kell, hogy hogyan tovább… – A koncepciót kidolgozták, ehhez kapcsolódóan milyen konkrét kutatási lehetôségeket lát az FDKK által? – Alapvetôen két irányt látok, nevezetesen a nemzetközi fejlesztési politikát és a nemzetközi biztonság- és krízismenedzsmentet. Mindkét területen természetesen szükség van egyéb, interdiszciplináris háttérkutatásokra is, például általában a nemzetközi kapcsolatok, a kelet-közép-európai összehasonlító tanulmányok és egyes egyedi témák terén. Az egyik szemem sírt, a másik meg nevetett, amikor a napokban magyar és a nemzetközi sajtóban olvastam az USA Nemzeti Hírszerzési Tanácsának jelentésébôl kiszivárgott részleteket. Az általuk 2025-ig vizsgált idôszak várható trendjei, témái és következtetései szinte szóról szóra megegyeznek azzal, amit mi gondolunk és szeretnénk mûvelni; az erôforrásokért való harc élesedése, a többpólusú világrend alakulása, az Egyesült Államok, Európa és azon belül Közép-KeletEurópa növekvô gondjai, a nagy biztonságpolitikai kihívások, mint a vallási radikalizmus, a klímaváltozás, az emigráció vagy a bûnözés. – Körvonalazódott-e már az elsô (netán több) projekt témája? Ha igen, milyen módon valósítják meg a kutatást?

– Kezdeti terveink három irányba mutatnak; hazai és nemzetközi kapcsolatépítés, hazai és nemzetközi pályázatokon való folyamatos részvétel és a tudatos kommunikáció. Az elsô projektek témái beleillenek az általános tervekbe; nemzetközi fejlesztési kooperáció, nemzetközi kapcsolatok trendjei, biztonságpolitika, azon belül is új MA, esetleg PhD kurzusok felépítése. Jelenleg három, a Svájci Alaphoz, az EU-hoz illetve az NFÜ-höz benyújtandó pályázaton dolgozunk. – Az oktatói tudásbázis erôsítése mellett kínálkozik-e részvételi lehetôség a projektekben a hallgatóknak is? – Természetesen ez az egyik fô cél, minden kutatási és egyéb projekt keretében nagy szükség van junior kutatókra/szakértôkre. Ez jelenthet önálló szakmai feladatot, a szervezésben és a menedzselésben való részvételt, a projekt természetétôl függôen pedig rövidebb külföldi tevékenységet is. Ennek kapcsán – és általánosságban is – szeretném aláhúzni a nyelvismeret fontosságát. Minimum angolul kell ahhoz olvasni,

A kutatóközpont fókuszába vett kiemelt célterületek a következôk: • A nemzetközi fejlesztési együttmûködés kutatása és oktatása • A XXI. sz. potenciális nemzetközi konfliktusainak lehetséges forrásai A fenti témakörök kidolgozására interdiszciplináris kutatásokra van szükség az alábbi területeken: • Közép-kelet-európai összehasonlító tanulmányok, különös tekintettel az 1989/90-es rendszerváltó folyamatok eredményére • A nemzetközi kapcsolatok, a világrend változásai és trendjei • Oroszország és az Európai unió, s azon belül Oroszország és KözépKelet-Európa kapcsolatainak jövôje

írni és kommunikálni tudni, hogy valaki érdemben részt vehessen az ilyen típusú munkában! Tavasszal – remélhetôen – már tudunk a pályázataink eredményérôl (az elbírálás köztudottan bürokratikus és lassú), s akkor – együtt az Intézetekkel és a Karrier Centrummal – konkrét feladatokról is beszélhetünk a tettrekész hallgatókkal. – A stratégiában megfogalmazták a hasonló tevékenységi körû nemzetközi és hazai szakmai intézményekkel és civil szervezetekkel való együttmûködés fejlesztését is. Milyen kapcsolati rendszerrel rendelkezik a központ a kezdetek kezdetén?

– Megkerestünk számos magyar és külföldi szakmai partnert, valamint potenciális szponzort, emellett a jövôben remélhetôen elnyert projektek az új kapacitások vonzásának is a legjobb eszközei lehetnek. A kapcsolatépítés jegyében rendezvényeket szervezünk: az elsô egy mûhelybeszélgetés volt Kovács László EU-biztossal, amelyet majd egy szakmai bemutatkozó mûhely fog követni. Eddig az MTA Világgazdasági Kutatóintézetével, a Külügyi Intézettel, a Corvinus és az ELTE releváns oktatóival, az NGO-k közül az ICDT-vel (International Centre for Democratic Transition) és a HUNIDÁ-val alakítottunk ki ígéretes munkakapcsolatot, de a Külügy- ill. a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint az Országgyûlés új, Fenntartható Fejlôdés Tanácsa is érdeklôdik. Külföldön e rövid idô alatt néhány svájci, osztrák, horvát egyetemmel és fôiskolával tárgyaltunk, de a jövô év elején más európai, USA-beli és orosz partnert is szeretnénk találni. – Magyarország EU-elnöksége 2011-re datálódik. Várható-e, hogy az FDKK szakértôi szinten bekapcsolódik az EU politikai munkájába, esetleg más, politikaalkotáshoz kapcsolódó munka lebonyolítását tervezik-e? – Törekedni fogunk arra, hogy igényt tartsanak a munkánkra, de ezért még sokat kell tennünk... Most az elején azt gondolom például, hogy a nemzetközi fejlesztési politikák, a természeti erôforrások, mint posszibilis konfliktusforrások területén látom talán az elsô konkrét feladatokat. – Az önéletrajzából kitûnik, hogy számos nemzetközi fejlesztési projektben és európai integrációs fejlesztési és harmonizációs munkálatban vett részt. Milyen szakterületeken szerezte szakmai tapasztalatát, s milyen projektekben lelhetôk fel munkásságának eredményei? – 1994/1995-ben az Európai Bizottság Budapesti Delegációja Vezetôjének voltam a tanácsadója, s azt követôen – máig – mintegy 30 különbözô EU-s fejlesztési és harmonizációs projektben töltöttem be különbözô funkciót idehaza és külföldön egyaránt. A projektek témái meglehetôsen szórtak, de elsôsorban az EU fejlesztési politikák, a környezetvédelem és a civil társadalom területén adódott szakértôi és projektmenedzseri feladat. Ezt megelôzôen közel 15 évet töltöttem el nemzetközi fejlesztési projektek tervezésével és kivitelezésével, elsôsorban Afrikában és Portugáliában. Ezek a gyakorlati tapasztalatok sokat segítenek az akadémiai feladatok ellátásában. Remélem, hogy majd a hallgatók is értékelik a személyes, hazai és nemzetközi tapasztalatokon alapuló megközelítést, például tavasszal, amikor nemzetközi fejlesztési együttmûködést és afrikai tanulmányokat is tanítok majd. P. Réka


17

KMI

KMI

„Mi elso˝sorban kommunikációs szakembereket képezünk” – Sokan úgy gondolják, hogy a MA képzés valamint a szakirányú továbbképzések egy és ugyanazt jelentik. Mi errôl a véleménye, illetve mik azok a pontok, amikben ez a két ág lényegesen elkülönül? – Két dologban hasonlít a két képzési forma a ZSKF-en: mindkettôhöz diploma kell, és mindkettôt a lehetô legszínvonalasabban fogjuk megszervezni. A szakirányú továbbképzések általában két évesek, és egy-egy szakmát adnak az ember kezébe. Ez a mai világban óriási

re, akkor akár egy félév alatt egyetemi diplomát tud szerezni, mert a másik három féléve kreditjeit teljesítette a szakirányú továbbképzésen. – A ZSKF szakirányú továbbképzés palettáján nem egy újságíró képzés szerepel. Melyik intézet felelôs az elektronikus újságírás, a gazdasági szakújságírás valamint a politikai szakújságírás továbbképzések lebonyolításáért? – A ZSKF-en az intézetek szervezik az oktatást, de rengeteg az együttmûködés, és nagyon jó

(Beszélgetés a szakirányú továbbképzésekrôl Dr. Jászberényi Józseffel, a KMI elôny, hiszen egyre több a BA-diplomával rendelkezô ember, s ezek közül azokat választják ki a munkaadók, akiknek vannak plusz szakmai végzettségeik. A szakirányú továbbképzések ráadásul munka mellett is végezhetôk, várhatóan heti két napot vesznek csak igénybe. A Master (MA) képzésekre az egész országban a BA-végzettek alig több, mint 30%-a juthat be, s ez is két évig tart, de egyetemi végzettséget ad. A limit miatt a maradék 70% végzettnek eleve ajánlható a szakirányú továbbképzés, s bízunk abban, hogy élni is fognak a lehetôséggel. Annál is inkább, mert a szakirányú továbbképzéseken szerzett kreditekbôl jelentôs mennyiséget be tudunk számolni az MA-képzések során. Ez optimális esetben azt is jelentheti, hogy valaki a BA-diploma megszerzése után elvégez egy ilyen továbbképzést, majd felveszik az MA-


a kapcsolat az intézetek között. Ezért a szakirányú továbbképzéseket is logikusan szerveztük, úgy, hogy ki-ki a maga területének lett a felelôse. Az elektronikus újságírás teljesen a KMI asztala, itt várhatóan többek között olyan neves médiaszemélyiségek tanítanak majd, mint Szegvári Katalin vagy Érdi Sándor. A gazdasági újságírásnak formálisan mi vagyunk a felelôsei, de a GVI rengeteget segít majd nekünk, a politikai újságírást pedig az NPTI-vel együtt szervezzük. Ôk adják a politológiát, mi a kommunikációt. – Miben különböznek a szakirányú továbbképzések újságíró képzései más intézmények újságírói oktatásától? – A különbség alapvetô. Itt már diplomás emberek tanulnak, a BA-szakokra épülô struktúrában. A tanulás elsô három éve alatt az ember számos kompetenciát megerôsít, és ren-

hozó bulvár felé fordul, akkor azt hiszem, igaza van. Ma Gyôzikérôl többet olvashatunk, mint a romák egyes csoportjainak nyomorúságos helyzetérôl. Ma a Barátok közt színészeinek magánéletérôl több cikk készül, mint a vészesen öregedô társadalomról vagy a posztadoleszcenciáról (gyerekfelnôttségrôl). A neves francia szociológus, Pierre Bourdieu egy elôadásában azt mondta, hogy az egész újságírói mezôt a szenzációkeresés jellemzi, amelyben semmilyen erkölcsi mérce nem szá-

geteg ismeretet szerez. Ezekre épülnek ezek a képzések. Szintén jelentôs különbség az, hogy más intézmények újságíró-képzésein gyakorta kis újságírói gyakorlattal bíró tanárok vagy a regionális sajtóban dolgozó kollégák tartanak kurzusokat. Nálunk ilyen nem lesz, igyekszünk minden témában a legjobbakat megnyerni. – Mi volt a célja az iskola vezetésének, amikor ilyen széleskörû újságíróképzést indított? – Felmértük, hogy mire van igény, és ez az út,

ebben a formában értelmesnek látszott. Mindazonáltal egy tényt fontos rögzíteni: nem akarunk és nem is válunk médiaiskolává. Mi elsôsorban kommunikációs szakembereket képezünk, ami sokkal több, mint az újságíró. A mi szakembereink képesek válságkezelésre, ismerik a kommunikáció színtereit, értenek a médiatervezéshez, tudnak a szociológiai alapkutatásokról. Nagyképûbben, de pontosabban fogalmazva, mi azok fônökeit képezzük, akiket ezek a más típusú iskolák kibocsátanak. Annak, aki a BA-képzésben szakemberré válik, nagyon jól jöhet egy gyakorlatcentrikus újságíróképzés, hogy még jobban megismerje a mindennapi médiamûködést. – Ön szerint milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy jó újságírónak? – Amióta az eszemet tudom, újságíróként is dolgoztam. Szakmailag, de emberileg is sok

intézetvezetôjével) jó kollégát és sok rosszat ismertem meg a több mint 20 év alatt. Jó újságíró szerintem csak az lehet, aki figyel a társadalom legalsóbb rétegeibe tartozókra – a megalázottak és megszomorítottak világára. Ha már úgy alakult, hogy az újságíró képes az átlagnál jobban formálni a szavakat, akkor kötelessége azokra figyelni, akik különféle okokból erre nem annyira vagy egyáltalán nem képesek – a „nyelv alatt” élnek. Ezt a szociális érzékenységet minden másnál elôrébb valónak gondolom. Csak ezután jön a jó fogalmazókészség; annak pontos tudata, hogy kiknek írunk (ezt elvontabb elméletek megcélzott olvasónak mondják); illetve a mûfajismeret. – Mi a feltétele annak, hogy valaki az egyes újságírói továbbképzésekre felvételt nyerjen? – Kizárólag a diploma, ami lehet „kimenô szakos” is, azaz Mûvelôdésszervezô vagy Kom-

munikáció-Mûvelôdésszervezô is, sôt a másik két intézet szakjairól is szívesen látunk bárkit. A képzések nyitottak az ország bölcsészkarai felé is: innen is várjuk a piacképes ismereteket szerezni kívánó hallgatókat. – A szakirányú továbbképzések területén is biztosított az átjárhatóság? Tehát például egy szabad bölcsész alapszakot végzett hallgató jelentkezhet-e politikai szakújságírás továbbképzésre, anélkül, hogy a BA képzés során ilyen témájú órákat hallgatott volna? – Pontosan így van. – Ön szerint a ZSKF javíthat a mai magyar megélhetési média morálján és szakmai hozzáértésén? – Ha a megélhetési média kifejezésen azt érti, hogy ma a magyar újságírás szinte osztállyá szervezôdve hallgat a legszegényebbekrôl, és mind stílusában, mind témáiban a jó pénzt

mít már. Ezzel a véleménnyel – persze csak nagyjából, de – egyetértek. Akkor is igaza van, ha arra gondol, hogy ma Magyarországon az újságírók jelentôs csoportja a politika kiszolgálója lett, és nem a feszültségek enyhítésében, hanem azok keltésében érdekelt. Úgy gondolom, a ZSKF ezen a katasztrófahelyzeten nem sokat tud változtatni, hiszen mi egy kis pont vagyunk a sok intézmény között, amelyekbôl viszont sokkal több megélhetési szemléletû újságíró kerül ki. Mi arra lehetünk csak képesek, hogy kissé patetikusan fogalmazva: „fehérek között európaiként”, egyfajta „mégis-moráltól” ûzötten és megverten megôrizzük és a jelenhez igazítjuk a nemes szakmai hagyományokat, és átadjuk azoknak, akiket ez érdekel. Bodor Adri


19

Interjú

MEGALAKULT A ZSKF ALUMNI KLUB INTERJÚ SZILÁGYI ESZTERREL, AZ ALUMNI ANYJÁVAL „Az olykor bosszúságot, nehézségeket okozó vizsgák, a magas kihívásokat állító oktatók emléke mára megszépült, élménnyé vált, s mosolygós arccal emlékezhetünk vissza egy-egy finom étel és ital társaságában” – mondta Kinga, egy diplomás nemzetközi kapcsolatok szakos hallgató. A lényeg tényleg ez lenne, de hogy emellett mirôl is szól az Alumni, megtudhatod, ha elolvasod a cikket.

Marczellné Szilágyi Eszter 1993-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, marketing szakirányon. A diploma megszerzése után multinacionális cégeknél dolgozott a pénzügyi tanácsadó-, majd a telekom – üzletágakban, majd egy kisebb kereskedelmi cég ügyvezetôje lett. Gyermekei születése között HR-tanulmányokat folytatott, majd a ZsKF-en kezdett tanítani: a közgazdaságtani-, ill. a munkaer piac gazdaságtana tantárgycsoportokon túl a marketing-, a kommunikáció és a tudásmenedzsment tárgyakat oktatja – ez utóbbi területet választotta doktori témájául: jelenleg a Veszprémi Egyetemen doktorandusz – hallgató. Három gyermek édesanyja.

– Elôre bocsátom, hogy Eszter az én évfolyamomat is bevezette – méghozzá sikerrel – a makro-, és a mikro ökonómia rejtelmeibe (ezer köszönet utólag is), különös tekintettel a szigorlatok elôtti idôszakra, továbbá Eszterrôl azt is tudni kell, hogy igazán közvetlen hangnemben oktatja a hallgatóit, ezért a tegezôdést nézze el nekem mindenki. Tehát, kérlek, mondj pár szót a „korai” Alumniról. – Egy évvel ezelôtt született meg bennem az ötlet, mi lenne, ha a ZSKF-en is lenne a volt hallgatóknak egy bulija, ami ma egyet jelent az Alumnival. Ennek az ötletnek alapvetôen pozitív visszhangja volt, mind a volt hallgatók, mind a vezetôség részérôl. Ennek ellenére nem volt egyszerû eljutni a júniusi találkozóig, mert bár mindenki a kezdeményezés mellé állt, azonban valahogy mégis nehezen


jutottunk egyrôl a kettôre. Ez számokban úgy néz ki, hogy hétszáz érdeklôdôbôl nagy nehezen végül háromszáz embert láttunk vendégül Pomázon annak ellenére, hogy már fél éve meg volt a nagy találkozás idôpontja. – Mi volt a cél, miért volt fontos létrehozni az Alumni – Klubot? – A legalapvetôbb cél az volt, hogy az öregdiákok kapjanak egy olyan fórumot, ahol egymással találkozhatnak, megoszthatják élményeiket, tapasztalataikat, vagy bármi olyan dologról beszélhessenek, ami az azóta eltelt idôszakban történt. Tehát célunk, hogy valóban élô diákélet jöhessen létre a ZSKF-en. Nyílván ez valahol az iskola érdeke is, hiszen így jobban nyomon tudjuk követni volt hallgatóink boldogulását, mi is kapcsolatokat építünk és mi is szeretnénk tájékozódni, hogy voltaképpen mi is az, amit jól, avagy rosszul csináltunk az évek folyamán. Tehát a lelkesedés, az akarat megvolt, csak ezt valahogy formába kellett önteni. Természetesen tudtuk, hogy jó pár alkalom szükségeltetik ahhoz, hogy kialakuljon egy „ütôképes” csapat, ezért tulajdonképpen sikerként könyvelhettük el, hogy háromszáz ember eljött az elsô „nagy” találkozásra. – Ez elsôre nem is olyan jó , már ha a számokat nézzük. Viccet félre téve én a probléma mikéntjét abban látom – már ha lehet egyáltalán problémáról beszélni – hogy egy fiatal iskoláról beszélhetünk, ahol sokféle ember megfordul. Tehát adott egy épülôben lévô brand, a ZSKF, ami a mai magyar felsôoktatási piacon egyre fényesebben csillog, de még túlzottan heterogén az a massza, amelyet befogad. Én ezt nem rónám fel az iskola hibájá-

nak, sokkal inkább azoknak, akik céltalanul bolyongnak egyik iskoláról a másikra. Szerintem ennyiféle embert nehéz összehozni, nem ez a valós probléma? – A heterogén szó stimmel. Az elején sok probléma felvetôdött, tapasztaltunk olyat is, amire elsôre nem számítottunk. Sokan jöttek volna, de mivel még az iskolai évek alatt sem sikerült igazán közelebbrôl megismerkedniük egymással, ezért jó néhány emberben nem volt meg a bátorság, hogy számára kevéssé ismert emberekkel találkozzék. Tehát a mi munkánk lényege abban áll, hogy ebben az elidegenedett világban megtaláljuk az emberek és az intézmény közötti kapcsolódási pontokat; ez általában úgy történik, hogy ha tudjuk kik azok, akik ismerik egymást, akkor ôket összehozva – „összetelefonálva” tudjuk segíteni – bátorítani, hogy eljöjjenek, és ekkor már építhetjük tovább a következô kört. Az elsô találkozás alkalmával szervezett szórakoztató programmal – ahol profi pókerasztalon, profi krupiék osztották a lapot – ugyanez az elv lebegett a szemünk elôtt: olyan játék lehetôségét megteremteni, ami szórakoztató, de egyben könnyû beszállni és könnyû ki is szállni belôle: egymást csak lazán ismerô társaságnál ez tûnt a legjobb választásnak. Igazság szerint ez a ki-kit ismer, vagy ki-kinek a barátja probléma valahogy függetlenül az elôzôekben említettektôl az iskola szervezetén belül is megfogalmazódott. Hiszen az iskola fennállása óta már jó pár évfolyam végzett, és éppen ezért kifejezetten nehéz dolgunk volt, ha meg akartuk találni az egymáshoz kapcsolható embereket, akik ismerték egymást, jóban voltak egymással és

még hajlandóak is lettek volna egymással találkozni. A hajlandóság nagy úr manapság. – Nem lehet, hogy valahogyan érdekeltté kellene tenni az embereket, mert úgy látom, sokan azt sem tudják, hogy nekik éppen mi lenne az elônyös, pedig urambátyám idôszak van – remélhetôleg nem sokáig. – Persze- persze, mindenkinek kiküldhettünk volna egy meghívólevelet és várhattunk volna, hogy mindenki egymástól függetlenül eljöjjön, de lássuk be, a mi társadalmi berendezkedésünk ennél azért jóval kötöttebb. Azért a számok adnak némi okot a bizakodásra. Igazad van, általában az emberek azt már tudják, hogy mit nem akarnak, meg kell tanulniuk azt is, mi jó nekik. – Tudnál egy megközelítô számot mondani, hogy a ZSKF mekkora mennyiségû embertömeget juttatott a munkaerôpiacra a nyolcéves fennállása óta? – Jelenleg kb. négyezer hallgató koptatja a padokat, és úgy tudom, a végzettek száma meghaladja az ötezret. Ez a massza kezdi meghaladni az Alumnival kapcsolatos önálló szervezôi képességinket. A legszebb reményünk az lenne, hogy ha az a folyamat, melyet az alumni- rendezvényekkel kezdünk útjára indítani, az idôk során valamiféle öngerjesztô „mozgalomként” élne tovább. Ezért is nem szervezünk még szakmai napokat, meg olyan kötelezô programokat, amelyek jelenleg nem sokakat érdekelnének, mi most csak ahhoz szeretnénk igazán jó feltételeket, kellemes környezetet biztosítani, hogy mindenki jól érezze magát és egy jót beszélgethessen. A rendezvényeken is e célnak megfelelôen szervezzük a programo-

2008. június 28-án igazán impozáns körülmények között, Pomázon a Kóruskastélyban hivatalosan is megalakult a Zsigmond Király Fôiskola Öreg Diákok Klubja, más néven: ZSKF Alumni Klub, november 28-án pedig – immáron a fôiskola aulájában – lezajlott a második felvonás, az Adventi kocsma névre keresztelt alumnis buli is.

kat, de azok természetesen a szakmai jelleg helyett a szórakoztatást, a közösség építését célozzák. Mindemellett még mindig a nagybetûs közöny jelenti a legnagyobb problémát. Csinálni kell, és talán elôbb-utóbb mindenki megszokja, hogy miért is lehet jó a saját életében az Öregdiák-Klub – hiszen ez mindenkinek lehetôség lehet a kapcsolatépítésre. Az iskola vezetése abszolút támogatja a kezdeményezést – a marketinges – és a technikuskollégák mellett már hallgatói segítséget is kaptam a munkához. Örülök neki, hogy HR-szakosokkal dolgozhatok együtt, mert így talán már ôk is betekintést nyerhetnek, hogy ha majd egyszer ôk is végeznek az iskolában, attól még a korábbi emberi kapcsolataikat nem kell megszüntetniük. Úgy is fogalmazhatnék – szigorúan tudományosan (mosoly) –, hogy a jogviszonnyal rendelkezô hallgatók ezzel a teamworkkel könnyebben beleszokhatnak egy közvetlenebbül mûködô kultúrába. – Úgy tudom, van a ZSKF-en valamiféle terv, hogy a volt és a jelenlegi hallgatók között létrejöhessen valamiféle – mondjuk így – szakmai kapcsolat? – Ez a régi nagyobb múltú egyetemeken már egy bevált formula, sôt a professzionális alapon

szervezôdô multik is üzemeltetnek Alumni Klubokat. Mi is erre törekszünk. Tehát egyrészrôl szükség van kooperációra a volt és a jelenlegi hallgatók között, másrészrôl ehhez a ZSKF tud megfelelô keretet és szakmai segítséget nyújtani, ebben nagy szerepe van az iskola Karrier Centrumának is. Látni kell a hálózat kapcsolódási pontjait, akár az iwiw-en – ez szólhat arról is, hogy a hálózatban jelen vannak olyan emberek, akik rendelkeznek hasznos információkkal, mondjuk betölthetô álláslehetôségekrôl tudnak, vagy másról és vannak olyanok is, akinek pontosan ezekre az információkra lenne szüksége a továbblépéshez. Mindez jó, ha a kölcsönösség alapján mûködik, mert a mai világban könnyen fordulhat a kocka. – Mi lehet az Alumni-Klub jövôképe? – Szerintem jó úton járunk, és az optimizmusra jó okon van. A Zsigmond létszámban bôvülô, innovatív és kiemelkedô szakembergárdával rendelkezô felsôoktatási intézmény – a puszta létszámhiányból adódó nehézségekkel így nekünk kevésbé kell szembenéznünk, mint jó néhány más intézménynek. Nem ülünk a babérokon, ezért az Alumnit is folyamatosan fejlesztjük, cél egy jól mûködô hálózat kialakítása. A Zsigmond Király Fôiskola az oktatási tevékenysége mellett törekszik arra, hogy társadalmi, társasági életet is biztosítson a jelenlegi és volt hallgatói számára is, így az Alumni-Klubba a belépési lehetôség folytonos, minden Zsigmondos számára nyitva áll a megújult aula kapuja! – Köszönöm szépen az interjút! Szarka Gábor A INFORMÁCIÓKÉRT KÖSZÖNET BUDAI KRISTÓFNAK, A MARKETING CENTRUM MENEDZSERÉNEK


21

Kultúra

Interjú

Interjú a Zsigmond Király Fôiskola Kutatási Igazgatóság vezetôjével Bár a Zsigmond Király Fôiskola fiatal intézmény a felsôoktatásban, mégis évrôl-évre egyre intenzívebben vesz részt a tudományos életben. Nem csak az iskola oktatói, hanem a diákok is hozzájárulnak a fôiskola nevének öregbítéséhez. Mindehhez a legjobb színteret nem más, mint az OTDK, vagyis az Országos Tudományos Diákkonferencia szolgáltatja. Egyúttal fôiskolánkon megkezdôdött a XXIX. (2009. évi) országos OTDK-n induló hallgatók felkészítése – Dr. Artner Annamária fôiskolai tanár tudományos diákköri szemináriumára jelenleg 13 hallgató jár. Meg kell említenünk még, hogy Sulyok Tamás fôiskolai adjunktus szervezésében és Dr. Bajomi-Lázár Péter kutatási igazgató koordinálásával intézményünk 2007 novemberében – a 2008 novemberében rendezendô intézményi versenyt elôkészítô – háziversenyt rendezett, amelyen hallgatóink a fôiskola oktatóiból álló szakmai közönség és a tágabb nyilvánosság elôtt is bemutathatták készülô projektjeiket. it lehet tudni errôl a rendezvényrôl? Mikor és hol rendezik meg, illetve milyen célból? Az OTDK célja az, hogy az érdeklôdô hallgatókat bevezesse a tudományos közéletbe. Aki sikeresen szerepel, szakmai kapcsolatokat létesíthet, publikációs lehetôséghez juthat, akár a késôbbi elhelyezkedését is megkönnyítheti. – A különbözô szekcióüléseknek különbözô intézmények adnak otthont 2009 áprilisában. A Humán Tudományi Szekciót a Szegedi Tudományegyetem látja vendégül, a Közgazdaságtudományi Szekciónak a Debreceni Egyetem ad otthont, a Pedagógiai Szekció ülését a Pécsi Tudományegyetem rendezi meg, a Társadalomtudományi Szekció versenyét pedig a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartják meg. – A rendezvény nevében is benne rejlik a „tudományos” jelzô, ami arra utal, hogy ez több, mint amit az iskolában teljesíteni kell. Mit várnak el a tanárok azoktól a hallgatóktól, akik úgy döntenek, hogy nekiindulnak a megmérettetésnek? – A fôiskola mindent megtesz azért, hogy az érdeklôdô hallgatók tudományos pályán folytassák karrierjüket – ezt a célt szolgálják a különbözô módszertani és kutatószemináriumok, illetve a szakdolgozat –, de tény, hogy az OTDK-n való részvételt különösen azoknak a hallgatóknak ajánljuk, akiknek kutatói ambícióik vannak. Országszerte minden évben

M


végzett hallgatók ezrei kezdenek munkát keresni; a munkáltatók elônyben részesítik azokat, akik kiemelkednek a mezônybôl, vagyis az életrajzukban szerepel egy OTDK-helyezés is. Az OTDK sikeres teljesítése megnyithatja az utat a szakfolyóiratokban való publikálás elôtt is, ami ugyancsak elônyt jelent a továbbtanulásban, illetve a munkavállalásban. – Milyen lehetôségeket érdemes figyelembe venniük a diákoknak, ha még javítani, finomítani, vagy csiszolni szeretnének a munkáikon? És egyénileg – mintegy szakdolgozati konzultáció formában – dolgoznak a tanáraikkal, vagy csoportosan más diáktársaikkal? – Azoknak a hallgatóknak, akiknek az országos versenyre való jelentkezését támogatja a fôiskola zsûrije, még van idejük arra, hogy a bírálóbizottság javaslatait beépítsék dolgozatukba a jelentkezési határidôig, 2009 januárjáig, illetve kisebb javításokat még végezhetnek munkájukon a 2009. áprilisi országos megmérettetésig is. Személy szerint azt gondolom, hogy a szakmai siker kulcsa a szakmai alázat: az, ha a kutató-hallgató kész megfogadni a kritikát. – A ZSKF hallgatói mióta vesznek részt a rendezvényen, és milyen eredményekkel büszkélkedhetnek? – Fôiskolánk a XXVIII. (2007. évi) Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre a 2006. november 14-én rendezett intézményi

versenyen kiválasztott nyolc hallgatóját delegálta. Az országos megmérettetésen – 2007. április 12-én és 13-án a Pécsi Tudományegyetemen – valamennyi hallgatónk a Társadalomtudományi Szekcióban nevezett. Kiemelkedô eredményt mutatott fel a Béki Orsolya-Homó Barbara-szerzôpáros ("Az Ormánság gazdasági és kulturális helyzete. Egy falukutató program eredményei"; konzulens: Sulyok Tamás), akik a Menedzsmenttudományok Tagozaton a második helyezést érték el, valamint Nagy Szandra Krisztina ("Interkulturális kommunikáció, avagy a kultúrák megismerése, mint a nemzetközi érintkezés sikerének záloga"; konzulens: dr. Artner Annamária), aki ugyanezen a tagozaton különdíjat kapott. A nemrégiben megrendezett háziverseny során (2008.11.27) a hallgatók bemutatták készülô projektjeiket, errôl bôvebben a következô számban számolunk be. Bodor Adri

HAGYOMÁNYÔRZÉS FELSÔFOKON

Tix Richárd elsôéves politológia-hallgatót kérdeztem nem éppen hétköznapi hobbijáról. Többek között vív, csak egy kicsit másképp. Ricsi ugyanis a Mare Temporis Történelmi Hagyományokért Alapítvány fellépôcsoportjának tagja. Nem volt nehéz témát választanom, mivel a „mûfaj” igen közel áll a szívemhez. Ha olyasvalakivel beszélgethetek aki érdekes hobbival büszkélkedhet hallgatótársaim közül, elsôként Ricsi jut eszembe. Szeptember óta már eltelt annyi idô, hogy bevezetésként megkérdezhessem, mit gondol a fôiskoláról. – Tix Richárd: Egyelôre teljesen meg vagyok elégedve vele, a tanárok szimpatikusak, az iskolának jó a légköre. Egyetlen problémám az, hogy a parkoló felôl nem lehet bejönni, ezért minden reggel meg kell kerülni az egész épületet, ha a hév felôl jössz. – Van kedvenc tantárgyad? T.R.: A politológia szemináriumokat és a jogot kedvelem a legjobban.

– Hogyan tudod összeegyeztetni az alapítványt az iskolával? T.R.: Sajnos elég messzirôl járok be, naponta másfél óra csak az odaút a sulihoz, ezért az elôadások után néha nincs energiám, hogy visszamenjek edzeni Pestre. Hetente egyszer le szoktam nézni az edzésekre, de legalább kettôn kéne résztvenni, hogy formában tudjak maradni... Sajnos túl könynyû az iskolai elfoglaltságokra fogni a lógást. – Hogy kerültél az alapítványhoz? Mióta csinálod és konkrétan mi a te feladatod? T.R.: Ezen a télen leszek itt harmadik éve. Még középiskolában kerültem a csapathoz, egy felsôéves iskolatársam mutatta meg az edzéseket. Tetszett a dolog, így jelentkeztem. Az évek során szépen az alapoktól kezdve építettem a vívótu-

dásomat, ami mellé egy idô után a felszerelés is elkezdett gyûlni. Fél év után már a fellépésekre is elmentem mint kisegítôszemélyzet, de késôbb a vívómûsorokban is szerepet kaptam. 2008 a reneszánsz év miatt különösen sûrû volt, több mint tíz fesztiválon és egyéb fellépésen voltam ebben a szezonban. Van a hagyományôrzéssel valami terved, például hogy a régészettel vagy a történelemmel szeretnél foglalkozni a jövôben vagy inkább csak hobbinak tekinted? T.R.: Valahogy a kettô között. Foglalkoztat a történelmi háttér is, de valójában maga a vívás miatt csinálom az egészet, szeretném minél jobban elsajátítani a kardforgatást és nem utolsó sorban némi kondíciót is fent szeretnék tartani.


23

Akikre büszkék vagyunk

Kultúra

Milyen a közösség, könnyen befogadják az újoncokat vagy kevésbé? T.R.: A társaság elég nyitott az új emberekre, ha megmutatod, hogy mit tudsz és nem adod fel két edzés után az egészet, akkor biztosan ki fogsz jönni mindenkivel. Szerencsére nálunk nem olyan gyilkos a munkamorál mint a keleti harcmûvészeteknél, mindenki magáért dolgozik az edzésen, ha ellógod a gyakorlatokat az a te bajod. Kiknek ajánlod, hogy csatlakozzon a csapathoz? T.R.: Azoknak a ajánlanám, akik alternatívát keresnek a harcmûvészetek között és akiket megmozgat az a gondolat, hogy a klasszikus sportvívók drótpengéi helyett valami gyilkosabb dologgal tanuljanak meg harcolni. Hosszúkard, pajzs, páncélok – kell ennél több? A történelmi érdeklôdés nem hátrány. Az edzések két órásak, amibôl az elsô erônléti gyakorlatokat tartalmaz, tehát aki erôsíteni szeretne nem fog csalódni. Nem csak annak érdemes ellátogatnia az alapítványhoz, aki vívni szeretne, hiszen hogy egy történelmi kort hitelesen bemutasson az ember, nem elég pusztán egyetlen oldalról szemlélnie azt. Gyakran találkozhatunk azzal, hogy a történelmi hitelesség az üzleti érdekek áldozatául esik, ezért egy lelkes csapat nyolc éve elhatározta, hogy alkot valami nagyot. Sok töprengés és kutatómunka eredményeképp született meg az Idôk Tengere, azaz latinul a Mare Temporis csapata. Ahogy alapító okiratukban áll, „az alapítvány célja, hogy feltámassza és ápolja a IX.-XIX. század történelmi hagyományait, és azt minél szélesebb körben terjessze oktató, szórakoztató jelleggel.” E nemes célt szem elôtt tartva az alapítvány 16-35 év közötti tagjai idôt s energiát nem spórolva szabadidejükben azon fáradoznak, hogy a lehetô leghitelesebben mutathassák be az életvidám reneszánsz, a titokzatos késô középkor és a kora barokk szenvedélyes korszakát. A tánc, akár a vívás, a mutatványosok vagy a színház kultúránk szerves részét képezi. Az elsôsorban reneszánsz és kora barokk táncokat – eredeti táncleírásokat, ruhaábrázolásokat és udvari illemkódexeket követve – mutatják be a táncosok az érdeklôdôknek. A hastáncosok a XV-XVI.


század török hagyományokra épülô tánc- és viseletkultúráját keltik életre. A vívók elsajátítják a történelmi bajvívást, valamint tanulmányozzák a korabeli fegyvereket, szokásokat és technikákat vívókódexek, források segítségével. A mutatványosok a régi korok és a jelenkor legkülönfélébb eszközeivel (szalag, tûz, zászló) elevenítik fel évszázados hagyományaikat. Az Európa-szerte nagy hagyományokkal rendelkezô angyaltánc pedig Magyarországon még egyedülálló produkciónak számít. Végül, de nem utolsó sorban a színészek korabeli és kortárs darabokat színpadra állítva igyekeznek a múltat hitelt érdemlôen, szórakoztatóan bemutatni a közönségnek.

A Mare Temporis Alapítvány lelkes csapatával számos hazai és külföldi rendezvényen – több helyütt visszatérô vendégekként – is találkozhat az érdeklôdô: fôvárosunkon kívül (csak a kiemelt helyszíneket említve) felléptek már Visegrádon, Egerben, Sárospatakon, Szombathelyen, Mezôkövesden, Ozorán, Diósgyôrben, Miskolcon vagy Szerencsen éppúgy, mint Szlovákiában, Ausztriában vagy Romániában. A lista pedig folyamatosan bôvül... Sæunn Forrás és további információk: www.maretemporis.hu vagy www.maretemporis.eu

Ricsin kívül megkérdeztem még néhány vívót, ôk hogy kerültek a csapatba. Talán hamarosan olyat is hallhatok, hogy „a Pályában olvastam...” „Engem nem érdekelt semmi akkoriban a gépen és a második világháborún kívül. Egy barátom levitt. Érdekes volt. Fél év múlva újra lementem, akkor már edzeni. Beálltam, jó volt a társaság, tetszett a sport, és ottmaradtam.” (Aradi Adrián) „Mindig is érdekelt a történelem, és sokat is olvastam a különbözô korokról. Talán valahol ott kezdôdött, mikor lovagos Legot kaptam egyszer Karácsonyra... A közvetítések a visegrádi palotajátékokról is nagyon magukkal ragadtak. Valahogy tudat alatt már ott gyökerezett bennem, hogy ezt ki akarom próbálni: páncélban-karddal küzdeni. De konkrétan, hogyan is jutottam el az elsô edzésre, ami annyira megfertôzött, hogy azóta is ezt csinálom? Egy komolyabb lábsérülés után voltam, és épp az egyetemi orvos felé vettem az irányt, mikor út közben, reneszánsz ruciba beöltözött emberkék a kezembe nyomtak egy szórólapot, amin az állt, hogy «középkori vívás». Valamiért nem a kukában kötött ki, de aztán el is feledkeztem róla. Úgy másfél hónap múlva, mikorra nagyjából rendbe jött a lábam, elkezdtem valamiféle sportolási lehetôséget keresni. Ekkor sikerült belerúgnom véletlenül az egyik fotel lábába (igen, persze, hogy a sérült, fájós lábammal), amitôl elvágódtam, és a fotel alatt megláttam egy összegyûrt cetlit. A cetli, az a bizonyos szórólap volt. Felhívtam a számot. Elmentem, megnéztem, kipróbáltam, megtetszett!” (Lengyel Gábor József) „Én úgy kerültem ide, hogy tört a szék, és mozogni kellett. Az ember olyasmit keres, amihez eléggé hülye, én pedig már a homokváraimat sem találomra építettem. Engem mindig az érdekelt a történelemben, hogy mi miért éppen úgy történt. Gyakran találkozol azzal, hogy azt mondják, HA a delikvensünk ezt meg ezt csinálta VOLNA, akkor… És hogy mekkora hibát követett el, azt csak a vak nem látja. A marhák. De nem csinálta. Miért nem? Hogyan gondolkozott a dolgokról, pontosabban miért úgy súlyozta, ahogy. Ha kicsit belebújok a bôrébe, kipróbálom a fegyvereit, a ruháját, egypár korlátját megtalálhatom, ha kellô alázattal mûvelem. És akkor néha rájöhetek, hogy esetleg nem is látott olyan alternatívát ami ma egy gyereknek is evidens. Kedvenc sztorim e témában: egy lövész muskétája nem akar elsülni. Semmiképp. Ahogy ott bajlódik vele, egy okostojás nézô bekiabál: – És mondja, mit csinált közben az ellenség? Mire a higgadt válasz: – Hát mégis mit csinált volna? Ugyanezt.” (Morlin Bálint)

Azért legyünk rá büszkék, mert hallgatói évei alatt szinte csak ötösöket „kaszált be”? Vagy mert sokoldalúságát bizonyítandó sikeres rádiómûsort vezetett, szépségversenyen indult és helyezést ért el? Kétségkívül mindez szót érdemel, de Pandzarisz Diána életében kiemelt helyet kap: az éneklés. Dina tavaly júliusban végzett a Zsigmondon kommunikáció-mûvelôdésszervezô szakon. Elsô beszélgetésünkre – bekapcsolt diktafon mellett – négy hónapja került sor. „Azt tervezem, hogy kimegyek külföldre” – mondta akkor.

Az éneklés kettôs játék

MINDENKI AD ÉS MINDENKI KAP – Vázolnád énekesi pályád fôbb állomásait? – Az elsô zenekarom a Civil Hétfô nevû punkrock zenekar volt. Zenélni igazából egyik „zenész” sem tudott, de annál lelkesebbek voltunk. Apukám díszhal és madár üzletében próbáltunk, halott teknôsök társaságában. A dobozba zárt kis tetemekrôl még dalt is írtunk.

Anti-populáris volt a zenénk – Tizenhét éves koromban ismerkedtem meg Sályik Andrással, aki meghatározó szerepet töltött be az életemben. Rajta keresztül kapcsolatba kerültem a Watchful Eye együttes többi tagjával. Négy évig zenéltem velük. Név szerint: Tóth Szabolccsal (gitár) és Tóth Zoltánnal (basszusgitár). Sályik András volt a dobosunk, én pedig énekeltem. – Milyen zenét játszottatok? – A mi zenénk abszolút anti-populáris volt. Semmilyen kompromisszumot nem kötöttünk. Elsôdleges célként tûztük ki, hogy valami egészen mást képviseljünk, mint a mostani, uralkodó trend. Az én zenei stílusomat nagyban meghatározta a keleties irány. Sok dalt énekeltem szanszkritul, héberül és más keleti nyelveken, de angolul és magyarul is születtek számok. A Watchful Eye-ra jellemzô, hogy a hajlításos énekstílus ötvözôdött a keményebb, durva

rock hangzással. Nehéz lenne besorolni, leginkább „pszichedelikus art rocknak” nevezném a zenénket. – Olyan zenei világot képviseltetek, ami nem létezik? – Létezik, csak nem ebben a formában. Zenekarunkra nagy hatással voltak többek között King Crimson, David Thorn, The Gathering stb.

Olyan, mint egy hippi kommuna – Hogy nézett ki az alkotói folyamat, milyenek voltak a dalok? – Nem játszottunk feldolgozásokat, kizárólag saját számokat. A zenekaron belül hasonló világlátással rendelkeztünk. Például mindannyian vegetáriánusok voltunk, hasonló könyveket olvastunk, mindannyian érdeklôdtünk a buddhizmus és a taoizmus iránt. Nagyon inspiráló közösség vált belôlünk, együtt írtuk a számokat, és mindezek következtében nagyon jó barátok lettünk. Olyan volt, mintha egy hippi kommunában élnénk. Az intenzív alkotói fázist intenzív koncertezés követte, és tulajdonképpen ebben az idôszakban teljesedett ki a zenekar. Másfél éven keresztül az összes budapesti klubban megfordultunk. (Hogy csak párat említsek: Benczúr Ház, Kuplung, Pótkulcs.)

Az elsô a legemlékezetesebb – Melyik fellépésre emlékszel vissza legszívesebben? – A legelôsôre. A Fészek Klubban léptünk fel. Aznap este semmi sem mûködött úgy, ahogy elterveztük. A technika összeesküdött ellenünk, mégsem törôdtünk vele. Eljött az összes ismerôs, a kis klubhelyiség teljesen megtelt. Felemelô élmény volt, hogy ezekkel az emberekkel valami hatalmas dolgot mûvelhetünk és a közönség részérôl is pozitív visszajelzések érkeztek. – A zenekar mégis felbomlott. Miért? – Nagyon begyakorolt, de iszonyú bonyolult dolgokat játszottunk. A szokatlan témaválasztás, tempó és számszerkezet miatt nem igazán volt táncolható, háttérzenének viszont túl intenzív. Mivel rétegzenérôl van szó, havi négy-öt alkalommal nem lehetett elsütni. Arról nem is beszélve, hogy hihetetlenül kevés pénzt kaptunk a fellépésekért. A zenekar atomjaira esett, mert úgy éreztük szélmalomharcot vívunk. – Miért nem „engedtetek”? – Annyira benne élt mindenki ebben a világban, hogy nem akartunk kompromisszumot kötni. Voltak, akik szerették a zenénket, de ez nagyon szûk réteget érintett. Az a zene, amit mi ját-


25

KlubD

Akikre büszkék vagyunk

szottunk, külföldön – mondjuk Amszterdamban – létjogosult lett volna.

A Watchful Eye után – Ezt követôen több neves zenésszel is alkalmad nyílt színpadra állni. – Nagyon szeretek improvizálni és ebbôl kifolyólag minden olyan alkalmat megragadok, amikor együtt zenélhetek másokkal. Sok neves zenésszel léptem fel így, többek között Szakcsi Lakatos Bélával vagy Balázs Elemérrel. – Egy darabig a Sziámiban is énekeltél. – A Watcful Eye-jal egyszer felléptünk a Trafóban a Sonwriters Club keretein belül, ahol a Sziámi szintén meghívott vendég volt. Itt ismertem meg az együttes frontemberét, majd fél évig vokáloztam a Sziámi zenekarban. Ez idô alatt lehetôség nyílt saját dalom bemutatására is. Végül azért váltam ki az együttesbôl, mert nem tudtam teljes mértékben azonosulni a zenekar szellemiségével. – Sok ígéretet kaptam... – Életem során sok ígéretet kaptam. Többször is válhatott volna belôlem pop énekes, szerzôdést ajánlottak, de mindig arra törekedtem, hogy legyen értéke annak, amit csinálok. Amikor az ember öncélúan csak arra tör, hogy sztár legyen belôle, a végén odajut, hogy már köze nincs ahhoz, amit az elején akart. Számomra mindig nagyon fontos volt, hogy ne keverjem össze a célokat az eszközökkel. A cél mindig is a megvilágosodás, az éneklés pedig egy eszköz arra, hogy a szeretet és teljességet megosszam másokkal. Van akinek más a munkája, de nekem ez a legtökéletesebb eszköz. Igazából azért énekelek, hogy segítsek az embereknek, de ez egy kettôs játék. Mindenki ad és mindenki kap is egyben. Én az énekemmel adok a közönségnek, de kapok is tôlük – energiát, szeretetet.

A tehetségkutató verseny gyôztese – Megnyertél egy tehetségkutató zenei versenyt. – Az Izrael 60 rendezvény keretén belül került megrendezésre az a zenei tehetségkutató verseny, amelyen elsô helyezést értem el. Izraellel kapcsolatos zeneszámokat kellett elôadni, amelyekre a hajlításos énekstílus jellemzô. Nálam ez valahogy ösztönösen mûködik; édesapám görög, a családom többi tagja pedig zsidó, ez a stí-


lus pedig mindkét nemzetre jellemzô. Az egyik dal, amit elénekeltem az Eli, eli volt, amelyet rezignált hangvétele, a belôle kicsengô ôsigazság miatt leginkább egy himnuszhoz tudnék hasonlítani. A Gyerek a világ pedig annak ellenére, hogy saját szerzemény, olyan mint egy népdal. Nyereményem egy izraeli utazás volt, amelynek külön örültem, mert már nagyon régóta vágyódtam vissza.

„Sohasem hittem a konvenciókban” – A sikereid azt bizonyítják, hogy zenei pályára születtél. Miért nem zenei oktatási intézményben folytattad tanulmányaidat? – Sohasem tanultam zene elméletet, mindig csak az éneklés technikai része érdekelt. A konvenciókban sem hittem soha, teljes mértékben kielégített, hogy énektanárhoz járok. – Kitôl tanultál énekelni? – Éveken keresztül jártam Horváth Máriához. Nagyon hálás vagyok neki. Megtanított úgy énekelni, hogy soha ne fájjon, hogy bármikor szabadon tudjak mozogni a hangommal.

Magunkban építsünk várat, nem magunkon kívül – Nem mentél tehát Zeneakadémiára, de miért esett a választásod a Zsigmond Király Fôiskolára? – Intuitíven, nem hiszek a véletlenekben. – Mindig is érdekelt. Ennyi mindent csinálsz, mégis kizárólag ötösöket kapsz? – Egyszer-egyszer azért becsúszott egy négyes. Úgy vagyok vele, hogy az ember tanuljon abból, amit csinál, hiszen abból kell profitálni. Az, hogy a dolgokat meg kell élni, hozzátartozik a világszemléletemhez. Nem telhet el holt idô, luxus, ha nem használunk ki minden pillanatot arra, hogy tanuljunk belôle. Önmagunkon belül építsünk várat, ne önmagunkon kívül. Ezért egyébként nagyon hálás vagyok az iskolának, tanulmányaim során mindig kerestem az összefüggéseket.

Gyakorlaton a Civil Rádiónál – Egyórás mûsorod volt a Civil Rádiónál fél éven keresztül. Hogy csöppentél bele a rádiós életbe? – Mint feltörekvô, fiatal zenészeket, meghívtak bennünket a rádióba a Watchful Eye-jal. A mûsorvezetônek megtetszett ahogy beszélek, így ragadtam ott. A Civil Rádiónál „szolgáltam le” a

szakmai gyakorlatomat. Hamarosan saját mûsorom lett, és szabad kezet kaptam abban, hogy milyen témák kerüljenek napirendre. Ezekben az interaktív mûsorokban leginkább elmélkedôs, spirituális kérdésekkel foglalkoztam. A karácsonyi mûsor különösen jól sikerült, után rengetegen betelefonáltak, sok olyan visszajelzés érkezett miszerint az emberek elgondolkodtak az életükön és azon, hogy hogyan tudnának boldogok lenni. A mûsoromban többnyire a „nagy kérdésekrôl” volt szó, sokszor bevittem a verseimet, meg a témához kapcsolódód zenéket. Az volt a lényege az egésznek, hogy megpróbáltam más szemszögbôl megmutatni a hétköznapi dolgokat.

Az érem másik oldala... Miss Universe Hungary: különdíj – Sokkal kevésbé hétköznapi dolog viszont egy szépségverseny. – A 2007-es Miss Universe Hungary-n húszan kerültünk a döntôbe. Különdíjas lettem, a Miss GIGI izraeli natúr kozmetikai cég díját kaptam meg. Így utólag úgy érzem, a szépségverseny nagyon hasznos volt abból a szempontból, hogy felbecsülhetetlen értékû tapasztalatokat szereztem. Megtapasztaltam, hogy milyen a másik oldala annak, amit egész életemben vallottam.

KlubD és KlubD Junior Az elôzô Pályában már szót ejtettünk arról, miképp épül fel Magyarország egyetlen diplomásainak/felsôoktatási intézmény hallgatóinak szóló (lásd: interjú Tomka Barnabással, a KlubD alapítójával), multi-kultikus közösségi honlapja. Az azóta eltelt növekedési idôszakban sem tétlenkedtek a KlubD vezetôi, megalkották a KlubD (www.klubd.hu) kisöccsét, a KlubD Juniort (www.klubdjunior.hu), amelyre már november elejétôl felregisztrálhattak azok, akik ugyan még nem rendelkeznek diplomával, de már valamely felsôoktatási intézmény hallgatói – egyszerûbben hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek. A KlubD/KlubD Junior, speciális közösségi portálok • A felhasználókat végzettségük és tanulmányaik szerint klubokba sorolja a rendszer • Egy – pontosabban, most már kettô – közösségi portálra regisztrálhatsz fel attól függôen, hogy diplomával rendelkezel-e vagy sem. • A Rendszer a szakjuknak/szakmájuknak megfelelôen szortírozza a regisztrálókat (a közgazdász a közgazdász klubba-, stb., de fennáll annak a lehetôsége is, hogy a felhasználók saját klubokat létesítsenek). • Feltölthetsz jegyzeteket, de le is tölthetsz a kölcsönösség elvén (kizárólag kézzel írottakat) • Feltöltheted az önéletrajzodat munkakeresés céljából, és mazsolázhatsz az állás ajánlatok között. • Gyakornoki helyet és albérletet kereshetsz.

• A KlubD-n már több mint 25.000 a regisztráltak száma és ez folyamatosan bôvül • Az idén még 2000Ft-ért vásárolhatsz sorszámozott KlubD Junior Tagkártyát, amely számtalan kedvezményre feljogosít (jövôre ez 4000Ft – már most megrendelheted). A tagkártya érvényessége 1 év. A kártya kiváltása nem feltétele a tagságnak!. • Ha december 31-ig megrendeled KlubD Junior Kártyádat, megnyerheted, az Anubis Travel által felajánlott, 2 fô részére szóló, all inclusive, 1 hetes egyiptomi nyaralást Hurghadára, amit 2009. január 13-án sorsolunk ki azon klubtagok között, akiknek van 2008-as KlubD Junior Kártyájuk. A sorsoláson automatikusan, KlubD Junior Kártyád sorszámával veszel részt – tehát a nyertem az ötösös lottón, de nem adtad fel a szelvényt effektus elmarad.

Mire jó a klubkártya? Mint korábban írtuk a KlubD Junior Kártya kiváltása nem feltétele az oldal használatának, ugyanakkor a kártya birtokosok számos elônyhöz és kedvezményhez jutnak a KlubD Junioron belül és kívül. Ha van KlubD Junior Kártyád, jelenleg az alábbi elônyökben részesülhetsz: • egész évben 50% kedvezményt kapsz a KlubD Junior bulikban a belépô árából; • a bulikban 10-20% kedvezményt kapsz a fogyasztásból; • egész évben ingyenesen használhatod a Társkeresôt; • vásárláskor 5-20%-os kedvezményre vagy jogosult a KlubD Kártya Elfogadóhelyeken. A budapesti és vidéki KlubD Kártya elfogadóhelyek száma naponta növekszik. • A KlubD Kártyát személyesen a KlubDélutánok és a KlubD bulik alkalmával válthatod ki vagy az az interneten keresztül is megrendelheted. Összeállította: Szarka Forrásanyag: www.klubd.hu

„… kimegyek külföldre” – Elsô beszélgetésünk alkalmával elejtetted, hogy el szeretnéd hagyni az országot. Most pedig már zsebedben a repülôjegy, pár nap múlva hosszú idôre elutazol. - A fôiskolai éveim alatt százszorosára erôsödött bennem az az érzés, amit már elôtte is éreztem. Mégpedig, hogy azok a mély dolgok, amelyek iránt érdeklôdöm nehezen valósulhatnak meg egy ilyen társadalmi berendezésben. Hiszek abban, hogy vándorlelkek vagyunk, és én is ilyen vándorlélek vagyok. És abban is hiszek, hogy van valahol egy lakatlan sziget, ahol úgy élhetek, mint a szerelmesek a kék lagúnában. Mindig is szerettem volna egy olyan békebeli kis szigetre kerülni, ahol nincsenek társadalmi konvenciók, ahol az ember foglalkozhat pusztán azzal, hogy szereti a környezetét és spirituálisan fejlôdik. Most jutottam el arra a pontra, hogy elutazom álmaim szigetére, ahonnan nem biztos, hogy hazatérek. – Útravaló a nagy út elôtt azoknak, akik maradnak és ezeket a sorokat olvassák? – Mindenre érvényes, nem csak a szerelemre: Szeretetünk tárgyát nem kell magunkévá tennünk ahhoz, hogy szeressük. Azt pedig, hogy mi a helyes döntés, legbelül mindig érezzük, csak hallgatni kell rá és jó lesz az irány. Csillik Blanka


27

Gasztro

Gasztro

Kis kávétörténelem, avagy miért szeretjük a feketelevest? Közeledik a vizsgaidôszak. Virrasztás, nem alvás, kimerültség a végsôkig. Mindezt nem bírnánk erôvel, ha nem lenne egy mentôöv, segítség a hajnalig tartó tanulásban. Ez pedig a kávé. Szinte nincs olyan egyetemista vagy fôiskolás, aki ne ivott már volna kávét valamilyen formában. Nézzük mélyebben a csészébe, és fedezzük fel azt a fekete és sûrû italt, amely meghódította a világot.

Bár legalább 80 alfaja létezik a Coffea nemzetségnek, érdemben, kávéfogyasztásra két fajtáját termesztik és importálják, melyeknek neve Coffea Arabica és Coffea Rhobusta. Elôbbit Közép- és Dél- Amerika országaiban lelhetjük fel. Az Arabica a világ összes kávétermésének a 75%-át teszi ki. A Rhobustát Indonéziában és Nyugat- Afrikában termesztik, ez kevésbé jó minôségû, nyersebb, erôteljesebb ízû kávé. A kávé örökzöld növény, zöld színû levelei akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik. Gyümölcshúsa páros csonthéjas termést foglal

ejvadász? Mire jó a f használni? t e h le e ir M

van. A fejvadász szigorúan nem kerül semmibe a jelöltek számára még akkor sem, hogyha a világ Kft. rs ne rt Pa at Beck & legjobb állásáontosabbak gf le Végh Péter, a e sz foglalja ös ba sikerül eltanácsadója helyezkednie. A személyzeti tanácsadónál csak és kizárólag a megbízó cég fizet és sokszor nem is keveset. Jogszabály tiltja, hogy bármilyen költségre, tagdíjra is pénzt kérjen. Cégünk, a BECK AND PARTNERS Kft. egy személyzeti taKi a fejvadász? nácsadó cég. Büszkén állíthatom, hogy A „fejvadász” egy ráragadt szleng kifejezés visszatérő ügyfeleink különböző területek a személyzeti tanácsadóra vagy munkaközmeghatározó nagyvállalatai közül kerülnek vetítőre. Ő az, aki általában nagyobb vállaki pl. a Coca-Colától, Nestlé-től a Prímalatoknak keres bizonyos pozíciókra megfegázon, a Microsoft-on keresztül a Schneilelő jelölteket. Hazánkban sok ilyen cég van. der Electric-ig. Sokáig sorolhatnám a többA fejvadász nem éppen találó kifejezés, hiszáz vagy többezer fős nagyvállalatokat, szen ő nem csak felsővezetőket, „fejeket” akikhez mind-mind sikerült embereket elkeres, hanem bizonyos területen képzett, helyeznünk. tapasztalt specialistákat, vagy pályakezdőket, illetve olyan diplomásokat, akik nem Mit jelent mindez? azon a területen helyezkednének el, ahol Azt, hogy kiváló kapcsolatrendszerrel rentanulmányaikat végezték. delkezünk és nagyon sokszor olyan állásokra is keresünk jelölteket, melyek ninMire jó a fejvadász vagy csenek meghirdetve. személyzeti tanácsadó cég? Mindezek mellett a tanácsadótól rengeteg Az álláskereső a tanácsadó megkeresésével tapasztalatot lehet szerezni arról, hogy misemmit sem veszíthet, csak nyerhet. Ez kilyen egy állásinterjú, érdemes figyelni arra csit túlzó reklámszövegnek tűnik, pedig így amit kérdez, mond és kérdezni is lehet tő-

magába. A szüretelést kizárólag kézzel történik, amikor is az érett pirosas kávészemeket szedik csak le. A szüretelés után következik a kávészemek érlelése, amely a jobb vagy kevésbé jó minôségû kávéfajtáknál változó. Alapvetôen kétfajta eljárás létezik. A száraz érlelésnél a kávébogyókat rétegesen rakják egymásra, amíg a belsejük el nem kezd rothadni. Ezután kiteszik a napra kb. 10 napig száradni, majd a magokról lehántva a gyümölcshúst, azokat súly szerint osztályozzák. A nedves érlelés alkalmával a bogyók egy víztartályba kerülnek. Itt az éretlenebbek fel-

le, hiszen neki aztán tényleg nagy tapasztalata van. Akár karrier tanácsadásban is tud segíteni és felkészíti a pályázót egészen a megállapodásig.

Hogyan lehet megtalálni a tanácsadót? Cégünkhöz regisztrálhat www.bap.hu-n keresztül is, de talán a legegyszerűbb módszer jelentkezni egy hirdetésére. Példának okáért cégünk, a Beck and Partners Kft. számos internetes állásportálon folyamatosan hirdet. www.profession.hu, a www.jobpilot.hu, a www.workania.hu, a www.jobforce.hu, a www.bigjob.hu és más oldalakon mindig 40-100 hirdetésünk van kint. Ki kell választani a megfelelő hirdetést és azon keresztül lehet jelentkezni. Fontos tudni, hogy kicsit komolytalanná teszi magát az a jelentkező, aki minden második hirdetésre elküldi az önéletrajzát, akkor is, ha szinte semmiben sem felel meg a kiírásnak, illetve alappontokban különbözik az elvárásoktól pl. felsőfokú angol nyelvtudás az elvárás, de ő alapfokú némettel érdeklődik. Sajnos ilyen is előfordul. A visszajelzés kérdése igazi mumus. Az álláskereső lelkesen nézegeti a hirdetéseket, majd elküld 2, 10, 20, 50 önéletrajzot és SEMMI visszajelzés. A lelkesedése alábbhagy, majd elhelyezkedik valahol, ahol nem is akarna dolgozni. Csak a cégünkről beszélhetek,

mi minden beérkező önéletrajzot átnézünk, feldolgozunk, de csak akkor jelentkezünk, ha az anyag megfelel a kiírásnak.

Mi történik ezután? Két eset lehetséges Bekerül az adatbázisunkba rögtön a kiválasztott pozíció alá. Így az illetékes toborzási specialistánk felhívja és behívja egy személyes interjúra. A másik eset az, amikor az illető nem konkrét pozícióra jelentkezett vagy éppen nem felel meg az elvárásoknak. Anyaga ebben az esetben sem kerül a szemetesbe. Miért is kerülne? Itt is bekerül az adatbázisunkba. Miért jó ez? Összefoglalás: A fejvadász vagy tanácsadó hasznos. Csak javasolni tudjuk a „használatát”. Az álláskereső úgy tudja a saját kezébe venni a kezdeményezést, ha nem adja fel. Csak ajánlani tudjuk, hogy jelentkezzen akár 120. hirdetésre is és menjen el ugyanolyan lelkesen az 50. állásinterjúra is, mint az elsőre. Fontos észben tartani, hogy ők most látják először és nem voltak ott az előző 49-en. Ismerős a szlogen? Aki nem játszik, nem is nyer!

Beck&Partners Kft.

www.bap.hu

emelkednek a víz felszínére, így választódnak ki. A maradékról ugyanúgy eltávolítják a húsréteget. A szemek az erjesztô medencébe kerülnek, amely folyamat után szárítják és válogatják azokat. A pörkölés a legutolsó fázis, amelyet folyamatosan növekvô hômérsékleten végeznek. A minôségi besorolás csak ezután történik, hiszen ekkor tudják csak megállapítani, milyen az íze a kávénak. A kávébabszemeket egészben vagy ôrölt formában csomagolják, és szállítják. A kávé felfedezésérôl több legenda is fennmaradt. Amit biztosan tudunk, hogy a legelsô megjelenése a valláshoz kapcsolódott. Jemenben a különbözô gyógynövényekbôl fôzött serkentôk fogyasztása nagyon népszerû volt már korábban is. A kávé, megjelenésével bizonyos vallásos szertartások kellékévé vált, hogy a szúfi szerzetesek az éjszakai szertartásokon ébren maradhassanak. Ezután a kereskedôk kb. a 15. században terjesztették el Egyiptomban, ahol rohamos iramban nyíltak a kávét áruló bódék, valamit a kávé ivására szolgáló helyek. Az egyik legôsibb kávékultúrával rendelkezô népnek tartott arabokhoz csak meglehetôsen késôn, a 16. században alakult ki a kávézás szokása. Az olaszokhoz 1624-ben érkezett az elsô kávészállítmány, melynek megszentelésére Velencében megnyílt az elsô kávéház. A kávéház kulturális je-

Kis kávélexikon Latte Macchiato: Az espresso kávét egy pohár felgôzölt tejjel öntik össze, tetejére tejhabot öntenek. 1,5 rész tejet felgôzölnek, 1 rész espressot hozzátöltenek, így lesz teljes a trikolor, alul a tej, középen a kávé, felül a tejhab. Hosszú Kávé: Az espresso kávét több vízzel fôzik fel (1-1.5 dl) vagy szokás még az espressokávét forró vízzel felönteni. Kapucíner: Espresso kávéból készül, kis csészében tálalva, édes tejhabbal, tetején kakaóporral megszórva. Espresso: Meglehetôsen erôs ízû, rövid kávé, melyet úgy készítenek, hogy a pörkölt kávéra forró vízgôzt engednek. Espresso con panna: Tejszínhabbal krémesített presszókávé. Capuccino: Az espresso krémes állagú változata, habosított tejjel. Macchiato: Az alap espresso kávé, egy kevés tejhabbal a tetején. Fordított változata a latte maccchiato soksok meleg tejjel, tejhabbal. Americano: Forró vízzel higított eszpresszó, amely filterkávéra hasonlító kávéital, de megmarad az eszpresszó íze. Melange: Feketekávé, tej és tejszín keveréke. Mokka: Csokoládés ízû, tejalapú espressó kávé, habosított tejjel. Wiener melange: ½-ed rész normál erôsségû kávé és ½-ed rész meleg tej, csokoládéval meghintve.

lentôségére hamar rájöttek a kávéfogyasztók. Az idô múlásával egyre másra nyíltak a kávéházak, a nôi egyenjogúság kialakulásával már a nôk is járhattak egyedül, kíséret nélkül kávézni. A 20. században az amerikai kávéfogyasztási kultúra vált követendôvé. A gyorséttermi hatékony kiszolgálást ötvözték a hôálló, hordozható papírpohárra. Mára a „coffe to go” a világ legismertebb formája a kávéfogyasztásnak. Nálunk azt hiszem még mindig a kis fehér és mûanyag keverôvel ellátott automatás pohár dívik. Ezzel persze nem leszünk világrengetô újítók, de legalább a miénk. A kávét leginkább hatóanyaga, a benne lévô koffein élénkítô hatása miatt fogyasztjuk, de ugyanannyira népszerû aromája, kellemes illata vagy a meghitt hangulat megteremtése miatt. Sokan kétségbe vonják élettani hatása miatt, de kutatások igazolják, hogy a kávé kiváló az asztmás és allergiás megbetegedések enyhítésére, fôleg értágító hatása miatt. Ugyanezen hatása miatt, egyeseknél növelheti a szívpanaszok kockázatát. Viszont segít az emésztésben, persze ha nem éhgyomorra isszuk. A sokféle kávé elkészítési mód között megtalálható a koffeinmentes kávé is, amelybôl pörkölés elôtt kivonják a koffeint; a pótkávé, amely cikóriából, fügébôl, malátából, rozsból, cukorrépából, mogyoróból, szôlômagból, vagy szójából készül, vagy az instant kávé, mely fagyasztásos eljárással kristályokká alakítanak, majd porítják. Akárhogyan isszuk, a lényeg, hogy fekete, gôzölgô, és aromás legyen, no meg persze ébren tartson, amíg megtanuljuk a legutolsó jegyzetet. Szollár Krisztina

Forrás: www.noiportal.hu



29

Ajánló

Túlélőcsomag pályakezdőknek Anna bekattanva – (Caótica Ana)

Az egyetemek, főiskolák ezerszám ontják a frissdiplomás szakembereket, akik magas elvárásokkal vágnak neki első állásuk felkutatásának. Az alábbiakban kis „túlélőcsomagot” ajánlok azoknak, akik még a diploma megszerzése előtt állnak. A legtöbb szakíró a kompetenciák fontosságát hangsúlyozza. A munkáltatók képességeket várnak el a pályakezdőktől, melyek hasznosításával sikereket érhetnek el szakterületükön. Melyek ezek az úgynevezett kulcskompetenciák? A következőkben felsoroltak egy felmérés során kiderített valós eredmények: munkabírás, megfelelő csapatszellem kialakítása, munkaszervezés, együttműködés, elméleti szaktudás, felkészültség, konfliktuskezelés, szaktudás alkalmazása gyakorlatban, problémamegoldó képesség, konfliktustűrés. Kiegészítésképpen néhány tulajdonságot még hozzátennék ezek mellé: megbízhatóság, lelkesedés, szakmai alázat. Van még egy fontos dolog, amit a cégek elvárhatnak a lelkes diplomástól. Ezt a „dolgot” önismeretnek hívják. A pályakezdő első és legfontosabb feladata, hogy tanuljon meg dolgozni! Tanulja meg, mit jelent, ha van egy főnöke, tanuljon meg határidőre végezni egy feladattal, tanuljon meg együttműködni kollégáival. Mindezek mellett ismerje meg saját jellemét a munka világában, és szép lassan ébredjen rá, hogy milyen vezetővel, milyen környezetben, milyen feladatokat szeret igazán végezni. Hogyan? A válasz egyszerű: DOLGOZNI KELL! Tulajdonképpen bármit, bárhol. Az a munkavállaló, aki volt már munkahelyi környezetben, szervezett már meg valamit, oldott már meg problémát, volt főnöke, stb., többet ismer a munka világából, mint az a társa, aki „csak” az intézményi (főiskolai, egyetemi) közeget ismeri. De hol dolgozzon a törekvő hallgató? A megoldást a legtöbb esetben az iskolaszövetkezetek által nyújtott munkalehetőségek jelentik. Magyarországon mintegy ötven iskolaszövetkezet szervezi a diákokat a legkülönfélébb feladatokra: a szórólapozástól az adatrögzítésen, az árufeltöltésen, a forgalomszámláláson át az egyszerűbb mérnöki feladatokig. Évente kb. kétszázezer diák dolgozik az iskolaszövetkezetek szervezésében, a diákmunka éves volumenét pedig 20 milliárd forintra becsülik. Tehát a konstrukció nagyon is életképes, előnyökkel jár a diákok, a diákmunkát igénybevevő vállalkozások, és az iskolaszövetkezetek számára egyaránt. A tapasztalatok szerint egy diák átlagosan 4-6 munkát próbál ki diákévei során. Így több munkahelyet, vállalati kultúrát, vezetési stílust megismerhet, mint ha csak a szakmai gyakorlaton venne részt. Szélesebb rálátással fog rendelkezni a munka világára, tisztában lesz a felelősség fogalmával. Több esetben nem csak a saját munkájáért lesz felelős, hanem egy csoport tagjaként az egész csoport teljesítményéért. A Pannon-Work csapatában is dolgoznak olyanok, akik diákként kerültek a céghez, adott esetben éppen a diákmunka szervezése volt a feladatuk. Ezen sorokat első kézből származó tapasztalataim alapján írom, hiszen magam is diákként kerültem a Pannon-Work-höz. Sőt, a Pannon-Work Zrt. jelenlegi vezérigazgatója is diákként került először kapcsolatba a cégcsoporttal. Összefoglalásként azt tanácsolom a diákoknak, hogy szerezzenek minél több információt az álláskeresésről, ismerjék meg saját magukat minél jobban, és dolgozzanak a főiskola, egyetem mellett, mert olyan tapasztalatokra, és kapcsolatokra tehetnek szert, mely nagy előnyükre válhat a későbbiekben.

2007, színes spanyol, romantikus dráma, feliratos, 118 perc. Rendezte: Julio Medem Fôszerepben: Manuela Vellés (Ana), Charlotte Rampling (Justine), Asier Newman (Anglo), Nicolas Cazalé (Said) Az Anna bekattanva, tulajdonképpen a saját történetébôl ötletet merítvén, hipnózisként adagolja a történetet, kisebb egységekre bontva magát, természetesen visszaszámlálás formátumban. Akarva akaratlanul feszélyez, hogy tudom, még mennyi idôm van hátra… 10. Lehetne egy klasszikus, zseniális spanyol film, de erre nem számítottam, bevallom, így nem is csalódtam a tényben, hogy az Anna bekattanva, nem az. Mert mik adottak Medem számára, egy ilyen erejû alkotáshoz? Tulajdonképpen Spanyolországon kívül, sajnos az ég világon semmi. Ráadásul nem Barcelonát veszi célkeresztjébe, hanem Madridot, ami egyfelôl jó ötlet lenne, de mint mûvész-telep? Ahhoz más perspektívából kéne látnunk a fôvárost. 9. Lehetne egy nagyon erôs film, amit még biztos, hogy meg is néznék többször a moziban, de egyszerûen nem az. Nem kerít hatalmába semmilyen filmbéli sors varázsa, és nem elég meseszerû ahhoz, hogy szabadon ábrándozhassunk. Nincsenek karakteres színészek, akik elvinnék úgymond a filmet, bár tény, hogy jó figura Nicolas Cazalé, de üres. Üres, mint mindnyájan, s üres, mint a barlang, ahol elképzelhetetlen, hogy a fôszereplô, a német apjával (!) él, a tenger felett. (Mondjuk a fürdôszobában a „falfestmény” egyszerû nagyszerûsége hatásos, ahogyan a többi rajz a falakon. Kár értük.) 8. Nagyon jó film lenne, ha ezek a meseszerû képek kicsit átcsapnának a szürrealitásba, de nem elég bátrak hozzá. (Pl. Az álom tudománya.) De azt is élvezném, ha nem akarna feltétlenül belecsempészni Medem, a filmjébe, - végzetes hibaként- erôsen elfogult kritikát az amerikai-iraki háborúról. 7. Hozzá tartozik, hogy tetszene egy erôsen elfogult kritika a háborúról, ha nem ennyire öncélúan közönségesen lenne ábrázolva, ráadásul rendkívül közhelyesen. Így persze ugrott a film vége is, bár tartalmilag persze világossá válik a keret. Ami közötte van, az pedig leginkább egyszerûen értelmezhetetlen. Ana kínzó, fojtogató látomásai, s rémképei, valamint önmagát, s szerelmét kutató utazásai a világban. Egy hipnotizôr fiú próbál ugyan segíteni rajta, miközben Ana nem kizárólag térben, de idôben is csak suhan, vissza egészen az elôzô, s jövôbeli életeinek sokaságába. Zavaros. S így végül se Ana, se a film nem menekül. 6. Megmenekülne talán azonban, ha a rémképek rémesek lennének, vagy legalább annyira keserédesek, hogy megmaradjanak az emlékezetünkben, de nem. Pedig mennyi lehetôséget kínál egy álszentül emelkedett hangvételû festôiskola, ahol mindenki mûvészibbnél mûvészibb retteneteket fest. A feminizmus is hódít a filmben, ami még nem is lenne baj. Ha ez lenne a legnagyobb problémája a filmnek, akkor itt meg is állnék. 5. De nem tudok. Szégyenszemre nem tudok, mert a párbeszédek nagyon mûvik, és Ana ugyan bájos, de bája a filmével együtt a spanyol homályba vész, amikor az Egyesült Államokba utazik. Igazából értem, hogy nem kéne semmit komolyan vegyek, amit látok, mert ez egy szürreális agymenés, álomképek sora, de semmi ötlet nincs a filmben, semmi eredeti. Nem lehet úgy szürreálist alkotni, hogy azért mindenkinek meg kell feleljek, mert így hiába, de senkit nem fogok megérinteni. 4. Szóval a film nem elég bátor, de nem is elég gyáva, ezért olyan esetlenül semmilyen, de mégis felkavaró képek sora kerít hatalmába, miközben nézem, s bár egyáltalán nem köt le, mégis emlékszem pár nagyon rossz jelenetre. 3. Most itt tartok az én öncélú hipnózisomban. A hármasnál, és ennél azért nem merészkedem lejjebb az értékelésben, mert nem akarom senkinek a kedvét szegni, aki már látta a filmet, ellenben aki nem… Hát én nem tudom. Nekem sok volt egyrészt, másrészt rettentôen kevés. És ráadásul joggal okolom a készítôket, hiszen a film, szerkezetbeli, kisebb egységekbôl álló visszaszámlálása jó ötlet lenne, a sztoriban megjelenô hipnózis alteregójaként. De hát hiába, nem szenderültem mély álomba mégsem a film végére, tehát annyira mégsem lehetett akkor jó/rossz… emk


Ne feledjék el, a vezérigazgató sem abban a székben kezdte! ÉRTÉKELÉS: 1 2

3 4 5 6 7 8 9 10

KULCS: kiábrándító mûvészi utóérzés, falfestések

Siket Mónika Munkaerő-közvetítési üzletág-vezető


31

Infó Őszi Diákhitel-határidő: december 15. Idén itt az utolsó alkalom azoknak, akik eddig még nem kértek Diákhitelt, de szeretnének pénzhez jutni ebben a szemeszterben. Ez az összeg akár 200 ezer forint – a költségtérítéseseknek 250 ezer forint– is lehet. Aki 2008. december 15-ig leadja az igénylését, az 2009. január 15-én hozzájuthat a teljes őszi félévre járó (öt havi) Diákhiteléhez. A szükséges papírokat a nagyobb postahivatalokban, illetve néhány bank-, és takarékszövetkezeti fiókban lehet leadni. Aki lekési a december 15-i határidőt, az végérvényesen elesik az őszi szemeszterre esedékes pénztől. A Diákhitel a hallgatókért van. Bármely 40 alatti magyar hallgató hitelbírálat nélkül, egyszerűen hozzájuthat. Ezzel a szabadon felhasználható kölcsönnel több pénz jut a hasznos dolgokra, ugyanakkor lehetőség nyílik a sokszínű diákéletre is. Csak a tanulás befejezése után kell törleszteni, ráadásul a banki hiteleknél jóval könnyebben visszafizethető. A kötelező törlesztőrészlet független a kamattól, hiszen csak az egyén jövedelméhez igazodik. Van előtörlesztési lehetőség, ami díjmentes, sőt az így befizetett pénz közvetlenül a tőketartozást csökkenti. A Diákhitel nem bankhitel. A Diákhitel Központ – a jogszabály szerint - önköltségi (nonprofit) elven, üzleti haszon nélkül ad hitelt a diákoknak. További info: www.diakhitel.hu


2009. DECEMBER JANUÁR

Recommend Documents