2007. OKTÓBER 22., HÉTFŐ

22-10-2007

Az Euròpai Parlament vitài

HU

2007. OKTÓBER 22., HÉTFŐ ELNÖKÖL: PÖTTERING ÚR Elnök (Az ülést 17 órakor megnyitják.) 1. Az ülésszak folytatása Elnök. − Ezennel újra megnyitom az Európai Parlament 2007. október 11-én elnapolt ülését. 2. Az elnökség nyilatkozata Elnök. − Hölgyeim és uraim, múlt csütörtökön és pénteken az Európai Unió állam- és kormányfői, a Bizottság elnöke, az Európai Parlament elnöke és három kormányközi képviselőnk között nagyon sikeres csúcstalálkozót tartottunk. Nem kívánom ugyan előrebocsátani az Európai Tanács soros elnöke, José Socrates holnapi vitájának tartalmát, de szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai parlament szemében a csúcstalálkozó valóban hangos sikernek tekinthető, mert a Szerződés 2009 elejére tervezett hatályba lépésével a jogalkotás szinte minden területén egyenlő jogokat biztosít Parlamentünknek. Mi, az Európai Parlamentben nem tértünk le az útról, amelyet az Egyezmény számára kijelöltünk, és a franciaországi, valamint a holland népszavazások kudarca ellenére is folytattuk, és ha ez a Szerződés most testet ölt, akkor igen nagy szerepünk volt a létrehozásában. Reméljük, hogy az Európai Unió mind a 27 országában sikerrel lezajlik a ratifikációs folyamat. A Szerződés december 13-án, Lisszabonban kerül aláírásra, egy nappal előtte – december tizenkettedikén, az Európai Tanács és a Bizottság elnökeivel egyetértésben – formális ülésen, itt, Strasbourgban kihirdetjük az Alapvető Jogok Chartáját. Ez jelentős esemény lesz. Szeretném őszinte hálámat kifejezni három képviselőnk – Elmar Brok, Enrique Barón Crespo és Andrew Duff – Kormányközi Konferencián nyújtott munkájáért. (Taps) Örömmel látom köreinkben Enrique Barón Crespót, de nem látom a többi képviselőt. Ebben az esetben elnapoljuk a jegyzőkönyv elfogadását. Daniel Cohn-Bendit (Verts/ALE). - (DE) Elnök úr, Pöttering úrhoz idézném kérdésem, még mindig joga van szavazni ebben a Parlamentben? Elnök. − Tisztában vagyok vele, hogy Cohn-Bendit úr tudásszomja nem ismer határokat. Hadd mondjam el, hogy az egész folyamatban egyetlen másodpercre sem merült fel kétség ezzel kapcsolatban. Az ügy fel sem merült a csúcstalálkozó nyílt ülésén. De a pletyka más körökben keringett. Ahol csak tudtam, azonnal cselekedtem az elfojtása érdekében. Olyan helyzet nem fordulhat elő, hogy az Európai Tanács vagy bármely más testület visszavonhatná az Európai Parlament elnökének szavazati jogát. Ez nem személy szerint rólam szól, hanem a Parlament elnöki tisztségéről. Hevesen ellenezném az ilyen jellegű megmozdulásokat, és a Ház egységes nézeteket vall ebben. (Taps)

1

2

HU


Hannes Swoboda (PSE). - (DE) Elnök úr, csoportom nevében csak el szeretném mondani, hogy teljes mértékben támogatjuk az álláspontját. Magától értetődik, hogy minden, a nép által választott parlamenti képviselő teljes szavazati jogot élvez, az Elnököt is beleértve. Ezzel teljesen egyetértünk. Elnök. − Kiváló! Nagyon hálás vagyok, hogy ebben a kérdésben is teljesen egyetértünk. 3. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet 4. A Parlament tagjai: lásd a jegyzőkönyvet 5. A bizottságok és a küldöttségek tagjai: lásd a jegyzőkönyvet 6. Együttdöntéssel elfogadott jogi aktusok aláírása: lásd a jegyzőkönyvet 7. Szóbeli választ igénylő kérdések és írásbeli nyilatkozatok (benyújtása): lásd a jegyzőkönyvet 8. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 116. cikke): lásd a jegyzőkönyvet 9. Előírányzatok átcsoportosítása: lásd a jegyzőkönyvet 10. Petíciók: lásd a jegyzőkönyvet 11. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet 12. Ügyrend Elnök. − Az elnökök október 17-i, szerdai értekezletén összeállított napirendtervezet utolsó változata az Eljárási Szabályzat 130. és 131. cikke alapján kiosztásra került. A következő tervezet-módosítások kerültek benyújtásra: Szerda: A Zöldek Csoportja indítványozta az állásfoglalási indítványok benyújtásának engedélyezését a Tanács és a Bizottság az EU – Oroszország csúcstalálkozóval kapcsolatos nyilatkozatairól szóló vita végén. Daniel Cohn-Bendit, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, erről már beszéltünk az Elnökök Értekezletén, és, ha már itt tartunk, tekintetbe véve az EU és Oroszország csúcstalálkozót, Putyin úr iráni látogatását, valamint az ottani viták valódi természetét valóban abszurd lenne, ha ez a Parlament megvitatja ezeket az ügyeket, és nem fogad el egy olyan állásfoglalást, amely megállapítja a Parlament álláspontját. Őszintén szólva, kik vagyunk mi? Mindig az együttdöntést szorgalmazzuk, mégis, most, hogy lehetőségünk van a döntésre, inkább mégsem tesszük meg. Szorgalmazzuk az EU – Oroszország csúcstalálkozó előtti, és, ha kell, utáni állásfoglalást. A Parlament kötelessége, hogy ellenőrizze a Bizottságot, megalkossa a politikai irányokat és ne csak vitaegyesületként viselkedjen. Graham Watson, az ALDE képviselőcsoport nevében . – Elnök úr, régebben valóban az volt a Ház gyakorlata az ilyen igen fontos ügyekben, mint például az EU – Oroszország

22-10-2007

22-10-2007

HU


csúcstalálkozó, hogy vitát tartottunk, amelyet állásfoglalás követett. Sok dolgot kell kimondani, és ezen Parlamentnek sok üzenetet kell átadnia azoknak, akik az Uniót képviselik azon a csúcstalálkozón. Igenis határozott üzenetet kell küldenünk az oroszoknak és azoknak, akik bennünket képviselnek a csúcstalálkozón, amelynek hátterében a Ház meggyőződése áll. Ezért csoportom támogatja ezt az indítványt. (Taps) Richard Corbett, a PSE képviselőcsoport nevében . – Elnök úr, ha másnak nincs is ellenvetése, nekem van. Azok, akik az állásfoglalási indítványt terjesztették elő, úgy látszik, azt hiszik, hogy a Házban csak akkor számít a vita, ha a végén állásfoglalásra jutunk. Holott éppen ők csökkentik a vita értékét, mert ahelyett, hogy a Házban lennének a vitán, a Házon kívül vannak, és az állásfoglalás szövegezéséről tárgyalnak. Az érvek, amiket másokkal együtt a csúcstalálkozó előtt szeretnének kinyilatkoztatni a Házban, élénk vita során is előadhatók, ahol az emberek világosan és intelligensen érvelnek ahelyett, hogy Házon kívül egész éjjel szövegezési bizottságokban dolgoznának azért, hogy több oldalnyi állásfoglalással hozzátegyenek a hatalmas könyvhöz, amit az ülések után írunk. Ideje változtatni a prioritásainkon és átértékelni a Házban folytatott vitákat. Kérem a képviselőket, hogy élénk vitát folytassanak ebben a Parlamentben. (A Parlament elfogadja az indítványt.) Herbert Bösch (PSE). - (DE) Elnök úr, nem szokásom ügyrendi dolgokba nagy mértékben beavatkozni, de hétfőnként, délután ötkor szoktuk ezt az értekezletet tartani. Már elgondolkoztam azon, hogy miért tartunk politikai fontosságú ügyekben egy másik vitát csütörtök délutánonként. Talán ezt a kérdést újra megvitathatná a jelenleg fennálló parlamenti hatalom, mert minden alkalommal ugyanarról vitázunk, hogy egy pontot, például egy csúcstalálkozót, amit valahol, valakik tartanak, felvegyük-e a napirendre, avagy sem. Nagyon üdvözölném, ha egy ilyen jellegű kérdés felkerülne a Ház egyik napirendjére. Elnök. − Bosch úr, és Önök, képviselőtársaim, a „fennálló hatalom”. Mint azt önök is láthatják, azokat, akik ezt gondolják magukról, később itt, a plenáris ülésen leszavazzák. Így működik a demokráciánk. Köszönöm a megjegyzéseiket. Csütörtök: Az emberi jogok megsértésének eseteiről szóló vitával kapcsolatban az EPP-ED képviselőcsoport az „Üzbegisztán” nevű pontot levette a napirendről, és helyébe a „Pakisztán” elnevezésű napirendi pont került. Charles Tannock, a PPE-DE képviselőcsoport nevében . – Elnök úr, a képviselőcsoportom nevében szólok. Mint tudja, néhány nappal ezelőtt követték el a legnagyobb horderejű öngyilkos merényletet a visszatérő Bhenazir Bhutto pártja ellen, amelyben több mint száz civil lelte halálát. Pakisztán kormánya nemrégiben száműzött egy másik visszatérő civil politikust, Nawaz Sharifot. Mindenféle dolog történt ebben a kulcsfontosságú Dél-Ázsiai országban, amelyeket e Parlamentnek sürgősen meg kell vitatnia. Nem tudok arról, hogy mostanában változott volna az üzbegisztáni helyzet, kivéve, hogy a Tanács az üzbég vezetőkre vonatkozó utazási tilalom feloldását fontolgatja. Ez jelentéktelennek tűnik a pakisztáni eseményekhez képest, ezért szorgalmazom, hogy a Ház támogassa a pakisztáni helyzet csütörtöki megvitatásának szükségességét.

3

4


HU

Hannes Swoboda, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, mindig nehéz az érvek és ellenérvek között dönteni. Támogatnánk az indítványt, és alá is írnánk, ha az EPP-ED és a többi képviselőcsoport kötelezettséget vállalna, hogy Üzbegisztán valóban napirendre és megvitatásra kerül a következő alkalommal. Más szóval, a napirend megváltoztatása nem járhat azzal, hogy szem elől veszítjük Üzbegisztánt és az ott végbemenő fejlesztéseket. Ilyen kötelezettségvállalás mellett támogatni tudjuk az indítványt. Elnök. − Ez egy valóban nagyszerű kompromisszum. Daniel Cohn-Bendit, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, Pakisztán kétségkívül igen fontos kérdés. Túlságosan is fontos azonban ahhoz, hogy a csütörtök délutáni, az emberi jogok megsértéséről szóló vita keretén belül foglalkozzunk vele. A pakisztáni helyzet megvitatása nemcsak az emberi jogok megsértése vizsgálatának kérdése, hanem ezzel valódi lehetőség nyílik az EU a teljes régióra vonatkozó külpolitikájának megvitatására. Úgy vélem, jobb lenne, ha Pakisztánt áthelyeznénk a következő napirendre, és megfelelően megvitatásra kerülne a Tanáccsal és a Bizottsággal, mert, véleményem szerint, erre van a legnagyobb szükség. Üzbegisztán helyzete sürgetőbb aggályt jelent, mert a Tanács ma szándékozik eltörölni bizonyos szankciókat. A jelenlegi helyzetben úgy vélem, el kellene fogadnunk az álláspontot, miszerint az üzbegisztáni események emberi jogi szempontból problémásak, ami azt diktálja, hogy a szankciókat nem szabad eltörölni. Erről gyorsan dönthetünk csütörtök délután. Pakisztán nagyon bonyolult és létfontosságú külpolitikai kérdés, és fel kell kerülnie a következő napirendünkre. (A Parlament elfogadja az indítványt.) (Az ügyrendet így elfogadják.)

(1)

13. Egyperces felszólalások fontos politikai kédésekben Elnök. − A következő napirendi pont az egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben. Rumiana Jeleva (PPE-DE) - (BG) A Bulgaria’s Abandoned Children (Bulgária elhagyott gyermekei), a BBC 4 csatornáján sugárzott dokumentumfilm, amely a Mogilino falu testi és szellemi fogyatékkal élő gyermekek szociális otthonában található körülményeket és hozzáállást mutatja be, viharos reakciókat eredményezett a bulgár és a nemzetközi közösségben egyaránt. Ezért el kell mondanom, milyen lépéseket tettünk. Először, kérvényt írtunk a munkaügyi és szociálpolitikai miniszternek és az Állami Gyermekvédelmi Szervezet elnökének. Követeltük az otthon bezárását és az intézmény megszüntetésének felgyorsítását. A minisztériumból választ kaptunk a kérvényünkre. Másodszor, a fogyatékkal élők számára szociális szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi civil szervezetekhez fordultunk. Köztük van a Betel, Európa legnagyobb jótékonysági szervezete 150 évnyi tapasztalattal a szellemi fogyatékkal élők gondozásában. Szakértőik válaszoltak a kérésemre, hogy együtt látogassunk el a mogilinói otthonba, és konkrét megoldásokat keressünk a problémákra.

(1)

Az ügyrend egyéb változásai: lásd a jegyzőkönyvet.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Elsődlegesen a kormány felelős az otthonok szükséges anyagi és technikai körülményeinek megteremtésérért és a gyermekek támogatásáért. Azonban most arra van szükség, hogy megváltoztassuk a súlyos szellemi fogyatékkal élő gyermekeknek nyújtott szociális szolgáltatások koncepcióját, és a hozzáállást a társadalom és az intézmények részéről. Európában rég felhagytak azzal a szokással, hogy ezeket a gyermekeket nehezen megközelíthető falvakban és kisvárosokban különítik el. A problémák megoldásának módja nem az igazság elrejtése, hanem az együttes erőkifejtés mindannyiunk részéről. Luis Yañez-Barnuevo García (PSE). - (ES) Elnök úr, e Parlamentről nemzetközi szinten elismerik, hogy a szabadság és az emberi jogok intézménye, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogrendszert és az Egyesült Nemzetek Szövetségének rendszerét. Mindezt tekintetbe véve szeretnénk hallani a Parlament és az elnökének saját értékelését a Bush és Aznar elnök között 2003-ban a Crawford Ranchon, röviddel Irak lerohanása előtt elhangzott párbeszéd közzétételével kapcsolatos felháborodásról. E párbeszéd egyes elemei igen komolyak, mert az Egyesült Nemzetek Szövetsége iránti tisztelet teljes hiányáról, a transzatlanti kapcsolatok lekicsinyléséről és a nemzetközi jogszabályok figyelmen kívül hagyásáról tesznek tanúbizonyságot. Mindannyian gyanítottuk, hogy valami hasonló történt, de nem rendelkeztünk ennyire egyértelmű bizonyítékkal; amely annyira egyértelmű, hogy a Parlament állásfoglalásáért kiált, még ha csak azt is mondjuk, hogy ez a szégyenletes dolog nem fordulhat elő még egyszer. Eugenijus Gentvilas (ALDE). – (LT) Aggodalomra ad okot, hogy az európai politikusok globális felmelegedésről, energia-megtakarításról és hasonló kérdésekről szóló jelentéseit a legtöbb európai országban közömbösen fogadták. Hasonlóképp a régiók, a tartományok és a többi közigazgatási egység sem szentel kellő figyelmet ezeknek a problémáknak. Mindenhol könnyen találunk olyan eseteket, ahol az energiát pazarolják és figyelmen kívül hagyják a globális felmelegedés következményeit. Például a Brüsszelből Luxemburgba vezető utam során szinte nap mint nap több tíz kilométernyi működő utcai lámpát találok, de senki, sem Vallónia, sem Belgium, sem a tartományok nem ismerik el a felelősséget. Másrészről nagyon gyakran, még az Európai Parlamenten belül is szavaink nem egyeznek a tetteinkkel. Fel nem foghatom, hogy a strasbourgi üléseken miért kap minden képviselő 200-300 oldalnyi szó szerinti átiratot és jegyzőkönyvet. Véleményem szerint ezt az anyagot csak az interneten kellene közzétenni, és be kell fejezni a nyomtatását. Bogusław Rogalski (UEN). - (PL) Elnök úr, október 10-én a Belarusz Lengyel Szövetség két aktivistáját, Angelika Boryst és Igor Bancert ismét letartóztatták Grodnóban. Huliganizmus vádjával illették őket, és Bancert tíz nap szabadságvesztésre, Boryst pedig a belarusz átlagkereset tizenötszörösének megfelelő pénzbírságra ítélték. Közismert azonban, hogy letartóztatásuk valódi oka az Alexander Lukasenko önkényuralmi rendszere ellen, az ellenzék által szervezett tüntetés volt. A belarusz hatóságok ismét bizonyították, hogy a szervezeti függetlenséget és szabadságot nem tolerálják abban az országban. Félelem, letartóztatások koholt vádak alapján, és a nyugati országok rágalmazása – Lukasenko régóta alkalmazza ezeket a módszereket zsarnoki uralmának megtartására. Elnök úr, nem engedhetjük meg a személyes méltósághoz és szabadsághoz fűződő emberi jogok ilyetén mértékű megsértését közvetlenül az Európai Unió szomszédságában. Európa nem lehet demokratikus, ha Belarusz nem szabad ország. Növeljük meg azt az összeget, amellyel a belarusz társadalomnak segítünk megszabadulni a diktatúra zsarnokságától.

5

6

HU


Követeljük az etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, az ok nélküli letartóztatások megszüntetését és a politikai foglyok szabadon bocsátását. Csak így lehet megváltoztatni Európa egyetlen zsarnokságát és diktatúráját. Carl Schlyter (Verts/ALE). - (SV) Köszönöm, elnök úr, a török parlament határozatáról szólnék, amelyben jóváhagyják, hogy a török hadsereg bevonuljon Irak egyetlen viszonylag nyugodt régiójába. Most úgy néz ki, ezeket az eseményeket is érinthetjük az általános jelentés szerdai megvitatása során. Remélem, hogy mindenkinek lehetősége lesz a folyamatban való részvételre és módosítások benyújtására, mert ez nagyban veszélyezteti a régió békéjét. Rávilágít arra a problémára, hogy a hadsereg nyomást gyakorol és döntéseket erőszakol ki. Most biztosítanunk kell, hogy a kormány ellenáll, hogy nincsenek csapatok, és, hogy provokáció hatására senki nem megy katonai erőkkel Irakba. Ha van valami, amiből ott túl sok van, akkor az a hadsereg. Ha pedig van valami, amiből túl kevés, az a normális beszélgetés az emberek között, és nekünk ezt kell támogatnunk. Köszönöm. Willy Meyer Pleite (GUE/NGL). - (ES) Elnök úr, olybá tűnik, mintha az Európai Unió tevékenység- és hírzárlat alatt lenne az emberi jogok a Marokkói Királyság által elkövetett megsértését illetően a Nyugat-Szahara megszállt területeivel kapcsolatban. Nagyon jól treníroztak bennünket. Ennek ellenére a Parlament megérdemli a Marokkói Királyság magyarázatát a delegációt illetően, ami nem látogathatta meg a megszállt területeket. Az eddigieken túl két további információt kell tudni: először, Marokkó megtiltotta a CODESA nevű emberi jogi szervezetnek, hogy a megszállt területeken tartsa a kongresszusát, és, másodszor, az ENSZ még mindig nem tette közzé az emberi jogi főbiztos jelentését, aki azért látogatott a megszállt területekre, hogy teljes jelentést írjon az ottani helyzetről. A jelentést a mai napig nem hozták nyilvánosságra. Kérem az európai intézményeket – a Parlamentet, az Európai Bizottságot és a Tanácsot –, hogy minél hamarabb vessenek véget ennek a helyzetnek. Gerard Batten (IND/DEM). - Elnök úr, Gordon Brown ma azt mondta, hogy még legalább tíz évig nem lesz szükség egy újabb uniós szerződésre. Nagyon is jól tudja, hogy soha nem lesz szükség másik szerződésre. A javasolt reformszerződés önmagát módosítja. Ami kevés szuverén hatalom megmarad, azt az EU hatáskörébe utalhatják az Európai Tanács döntései a Parlament nélkül, nem is szólva a polgárokról. A reformszerződés hivatalosan kijelenti az EU jogszabályok legitim és felsőbbrendű jellegét a nemzeti szabályozás felett. Amennyiben a brit parlament elfogadná és betartaná a reformszerződés rendelkezéseinek felsőbbredűségét a meglévő angol és skót jogszabályok kárára, az árulásról szóló jelenlegi jogszabályok szerint árulást követne el. A Közösségek vagy a Lordok Házának képviselője tehát, aki a reformszerződés megerősítése mellett szavaz, szó szerint hazaárulást követ el. (Nevetés) Ha nem hisznek nekem, nézzék meg a hazaárulásról szóló törvényeket! Elnök. − Óvakodjunk az ilyetén kifejezések használatától, Batten úr. Manolis Mavrommatis (PPE-DE). - (EL) Elnök úr, hölgyeim és uraim, egy évvel a pekingi olimpiai játékok kezdete előtt nap mint nap aggasztó üzenetek kerülnek a közvélemény elé. Ezúttal nem az emberi jogokról vagy a környezetszennyezésről van szó, hanem a

22-10-2007

22-10-2007

HU


szervezőbizottság és a Kínai Népköztársaság hatóságainak azon döntéséről, hogy bárminemű istentiszteletet betiltanak az olimpiai játékok résztvevői között. Az olimpiai játékok kezdete óta betartott, és a kínai hatóságok és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által aláírt egyezmények megszegésével betiltják a vallásos szimbólumokat is, például a Bibliát, az Ó- és az Újtestamentumot, az imahelyeket, sőt, a női vagy férfi sportolók nyakában láncon lógó kereszt viseletét is. Keresztényként ez mélységesen elszomorít. Remélem, hogy a nemzetközi közösség és az EU hivatalosan megakadályozza, hogy a 2008-as olimpiai játékok szervezőbizottsága ilyen példa nélküli intézkedéseket vezessen be. (Taps) Catherine Trautmann (PSE) . – (FR) Elnök úr, kollégáim, október 3-án a Michelin csoport bejelentette, hogy a touli üzemében beszünteti a gumiabroncsok gyártását. 2009-re valószínűleg több mint 800 munkahely tűnik el, bár sem a vállalat ipari teljesítménye, sem a pénzügyi eredmények nem jeleznek válsághelyzetet a leépítések mögött. A részvényesek nyereséggel értékesítik az értékpapírokat, ráadásul itt a szerkezetátalakításról szóló bejelentés, miközben az átlagemberek beletörődnek, hogy egyedül rájuk hárul a dolgok neheze. Szeretném a Ház előtt jegyzőkönyvbe vetetni, hogy mennyire tisztelem azokat a szakszervezeti képviselőket és dolgozókat, akik az előttük álló igen borús kilátások ellenére hihetetlen felelősségvállalást mutattak a kezdetektől fogva. A kérdés most már nem az, hogyan zárjunk be humánusan egy gyárat, hanem, hogy miként tarthatjuk meg a munkahelyeket az ilyen területeken, és ezt roppant nehéz megoldani. A touli munkavállalók azt várják, hogy az EU védelmi és szervezeti rendszereket hoz létre, amelyek biztosíthatják a dolgozók szociális jogait, segítenek az embereknek újra alkalmazásba kerülni, és megfelelően használják fel a kompenzációs alapokat az ipari projektek újraindításához. Rugalmas biztonságra van szükségük, amit mi, európai szocialisták korábban is ösztönöztünk, de elengedhetetlen az ipari versenyképességhez való alkalmazkodás és az integrált ipari politika elősegítésére irányuló módszerek keresése azokon a területeken, amelyeket Európában jelenleg érint a szerkezetátalakítás. Toomas Savi (ALDE). - Elnök úr, szeretném felhívni a figyelmét az Irak és Törökország között húzódó határ egyre rosszabb helyzetére. Vasárnap reggel 12 török katona és 32 kurd lelte halálát a kurdok által állított kelepcében. Mint azt már tudjuk, a török parlament jóváhagyta Észak-Irak kurd lakta területeinek megszállását. Ugyanakkor Törökország miniszterelnöke, Tayyip Erdogan azt mondta, hogy a kormány készen áll arra, hogy parancsot adjon a hadseregnek az Észak-Irakban található Kurd Munkáspárt bázisának megtámadására. Ezért igen valószínű, hogy súlyos katonai konfliktus alakul ki Észak-Irakban. Mivel Törökország hivatalosan is EU tagjelölt ország, nem lenne itt az ideje, hogy cselekedjünk, és megpróbáljuk megállítani a kurd harcosok és a megszálló török csapatok közötti háborús konfliktust? Ha nem tesszük, a helyzet valóban instabillá válhat ebben a törékeny régióban, és félelmetes, beláthatatlan következményeket eredményezhet. Ewa Tomaszewska (UEN). - (PL) Elnök úr, múlt héten az Európai Parlament egy sclerosis multiplexben szenvedő csoportot köszöntött. E szörnyű betegségben szenvedőkért volt kiállítás, koncert és konferencia is. Ők segítséget szerettek volna a Parlamenttől a nehézségeik megoldásához, de Brüsszelben hihetetlen diszkriminációval várták őket.

7

8

HU


A társaság elnökét, aki súlyos látás- és halláskárosult, és kerekesszékben él, egy vakvezető kutya segíti. A Wizzair légitársaság nem engedte a fedélzetre az ebet, holott a szabályzatukban az szerepel, hogy vak vagy siket utasokkal utazhatnak segítő kutyák, és az internetes jegyvásárlás során a kutyát is feltüntették. Csak egy óra megbeszélést követően döntöttek végül úgy, hogy kivételt tesznek, és az utast és a kutyát a fedélzetre vitték. Ez a helyzet kétségkívül káros hatással volt az elnök egészségére. Petya Stavreva (PPE-DE). - (BG) Hazámban, Bulgáriában az Európai Uniós csatlakozást követő első helyhatósági választások előestéje van. Ezért ez a választás másmilyen, és az új európai valóságokból levezetett elvárások terhelik. Jó képességű és aktív embereket kell választani a helyhatóságok élére, akik ügyesen bánnak az EU-alapokkal. Bulgária teljes jogú EU-tagként jó eséllyel közel hét milliárd eurót visz el a 2007-2013 közötti időszakban. Azonban sokkal fontosabb, hogy ezek az erőforrások eljussanak a valóban rászorulókhoz ahelyett, hogy elsüllyednének a vállalatok vagy a politikai pártok kincsesládájában. Mivel Európa a régiók Európája és a decentralizáció visszafordíthatatlan folyamat, egyre fontosabb szerepet töltenek be az önkormányzatok résztvevői. Bulgáriát sokszor és jogosan kritizálták a nem megfelelő közigazgatási teljesítménye és az intézmények munkájának hiányosságai miatt. Európai partnereink bizalmának birtokában, a nagy európai család szerves részeként meg kell tennünk a következő fontos lépést, azaz olyan polgármestereket és helyi tanácsosokat kell választanunk, akik nemcsak regionális és országos, hanem európai szinten is tudnak dolgozni. Bulgária európai parlamenti képviselőjeként nagyon fontosnak tartom, hogy magasan képzett és hozzáértő embereket válasszunk a helyhatóságok élére. Közös európai otthonunkba lépve személyes erőkifejtéseket kell tennünk hogy megdolgozzunk a kiérdemelt helyünkért, és ne ajándéknak fogjuk fel. Csaba Sándor Tabajdi (PSE). - (HU) Elnök úr! Holnap az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját ünnepli Magyarország. Az elmúlt néhány év, a hitlerizmus és a sztálinizmus természetéről és veszteségeiről ebben a házban is folytatott viták megmutatták, hogy nem ugyanúgy élte meg a történelmet Európa szerencsésebb nyugati fele, mint az újonnan csatlakozott 10 közép-európai tagállam. Május 9-e sem ugyanazt jelenti számunkra. Az számunkra nemcsak egy felszabadulás, hanem egy megszállás kezdete is. Három közép-európai esemény, a Szovjetunió és a szovjet típusú kommunista diktatúrák elleni fellépés – az 56-os magyar forradalom, a 68-as prágai tavasz, a lengyel Szolidaritás (Solidarność) mozgalom – mégis közös európai történelmünk részévé vált. 1956 sajátosságát az adja, hogy egyetlen más ellenállás esetén sem harcolt egy nép fegyverrel a világ legnagyobb hadserege, a szovjet hadsereg ellen, és egyetlen más esetben sem kiáltották ki a semlegességet. Mindazok a célok, a demokrácia, a jogállamiság, a szabadság – amiért 1956 hősei harcoltak, az a rendszerváltásban teljesedett ki. Mi magyarok, ha valamire büszkék lehetünk a XX. században, az az 1956-os forradalom és a német újraegyesítésben játszott szerepünk. Köszönöm a figyelmet. Horia-Victor Toma (ALDE). - (RO) Jelenleg többek között cianidok használatával folyik az arany- és ezüstbányászás. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ilyen bányászati folyamat hatásai az ökoszisztémák visszafordíthatatlan pusztításához vezetnek, és igen ártalmasak az emberi szervezetre nézve, mivel a cianid egy olyan anyag, ami változatlanul kerül a földalatti vizekbe, az ivóvíz jelenlegi legfontosabb forrásába. A globális felmelegedéssel kapcsolatban a cianid szerepe, hogy megváltoztatja a hőmérsékletet és a csapadék

22-10-2007

22-10-2007

HU


mennyiségét, árvizeket és földcsuszamlásokat előidézve. A romániai Nagybányán 2000-ben történt baleset, amikor egy bányató gátja átszakadt, és mintegy 100 000 m3 ciánnal és nehézfémmel szennyezett víz ömlött ki, Csernobil óta a legnagyobb katasztrófát okozta Kelet-Európában. Ez a román bányásztörvény reformját idézte elő, a Parlament elé módosítást terjesztettek, amely megtiltja a cián használatát a bányászatban. Elnök úr, szeretném, ha Románia példáját az Európai Unió többi országa is követné, hogy végül a cián betiltása Európai jogszabály lehessen. Richard James Ashworth (PPE-DE). - Elnök úr, e hét csütörtökén a Ház a 2008 évi költségvetésről fog szavazni. Figyelembe véve, hogy a Számvevőszék jelentése jövő hónapban esedékes, szeretném felhívni a figyelmüket a három intézmény által 2006-ban aláírt intézményközi megállapodásra. A megállapodás 44. cikke értelmében minden tagállam köteles bizonyítani azokat a pénzügyi tranzakciókat, amelyekben EU-s pénzek is szerepeltek. Úgy tudom, hogy a jelenlegi program szerint a Bizottság 2008. február 15. előtt erre nézve nem kap információt a tagállamoktól. Csak akkor tudjuk meghatározni a számvitel és a belső ellenőrzési intézkedések közös standardjait. Ez azt jelenti, hogy nem valószínű, hogy a Számvevőszék két éven belül megkapja a kért információt. Ez elfogadhatatlan. Nemcsak, hogy ellentmond az intézményközi megállapodás szellemének, hanem az, hogy folyamatosan képtelenek vagyunk előállni egy kielégítő ellenőrzési jelentéssel aláaknázza a Ház hitelességét. Javaslom, elnök úr, hogy minden lehetőséget ragadjon meg, hogy a tagállamoktól megkövetelje a kérdés sokkal sürgősebb kezelését a jövőre nézve. Pierre Pribetich (PSE) . – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az Egyesült Nemzetek Szövetsége december 10-i határidőt adott Koszovó jövőbeli státuszának meghatározására. Azonban mivel a koszovói hatóságok a függetlenség egyoldalú kinyilatkoztatásával fenyegetnek, Szerbia magas fokú autonóm rendszer mellett érvel, Oroszország pedig megvétózta az ENSZ különleges megbízott felügyelt függetlenségre vonatkozó javaslatát, a helyzet kritikussá vált. Szeretnék rávilágítani arra a fontos szerepre, amit ez Európai Uniónak be kell töltenie a válság megoldásában. Közös óhajunk, hogy az Uniónak legyen egy közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője. De mennyire lehet hiteles ez a kinevezés, ha képtelenek vagyunk ellátni a feladatainkat a koszovói helyzet konkrét megoldásában, ami hivatalosan még mindig a külügyek közé van sorolva, holott az Unió belső érdekű ügye? Az EU-nak ezért fel kell tudni mutatnia egy irányvonalat és az egyértelmű jövőképet, ami tükrözi a szerb és a koszovói követelések közötti kompromisszumot, miközben ügyelnie kell arra, hogy az elválasztással nehogy kinyissa Pandora szelencéjét, és fel kell szólalnia Koszovó jövőjével kapcsolatban, és hallatnia kell a hangját a nemzetek hangversenyében. László Surján (PPE-DE). - (HU) Parlamentünk chilei delegációja - köszönöm, elnök úr, a szót! - a hónap elején Santiagóban nemcsak chilei képviselőkkel, hanem környezetvédő szervezetekkel is találkozott. Ők úgy látják, hogy az Unióból odatelepülő cégek Európában vallott környezetvédelmi elvei és a Chilében tapasztalt magatartásuk eltér egymástól. Ennek jogi és erkölcsi megítélése világos, de sajnos egymással ellentétes. Amit tesznek, csak jogilag korrekt, erkölcsileg viszont káros. A környezetvédelmi előírások hiánya gyakran csábítja külföldre az európai tőkét. Az ilyen delokalizáció többszörösen sérti érdekeinket. A környezetvédelmi szigor tehát nemcsak az Unión belül, hanem azon kívül is szorgalmazandó. Az Uniónak kezdeményezni kell, mert a jövő nemzedék iránti világméretű felelősség hiányában már most éri erkölcsi és anyagi kár az európai polgárokat.

9

10

HU


Zita Pleštinská (PPE-DE). - (SK) Engedjék meg, hogy a Régiók és városok ötödik európai hetét méltassam, ami 2007. október 8. és 11. között, Brüsszelben zajlott. Ez a rendezvény egyedi bemutatkozási lehetőséget biztosít az egész Európai Unió régiói és városai számára. Gyakorlati tapasztalatok és ismeretek cseréltek gazdát a regionális fejlesztés terén zajló innovatív kezdeményezésekről. Mi, az Európai Parlament képviselői is lehetőséget kaptunk, hogy az érdekes rendezvények során találkozzunk a regionális politikusokkal. Szeretnék köszönetet mondani a Régiók Bizottságának, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának, és az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának a rendezvény megszervezéséért. Szeretnék köszönetet mondani elnökünknek, Hans-Gert Pöttering úrnak a beszédéért, amellyel emelte a rendezvény fényét. Csak a dinamikus, erős emberi potenciállal, bátor és lelkes regionális politikusokkal, és jól előkészített innovációs és munkahelyteremtési projektekkel rendelkező, a regionális csoportokban együttműködő európai régiók tudnak majd megbirkózni a globalizált világ kihívásaival. Marianne Mikko (PSE). - (ET) Pénteken kerül megnyitásra az idei Európai Unió – Oroszország csúcstalálkozó. Egyetlen országgal sem találkozunk ilyen gyakran, mégsem múlnak el a problémák. A pénteki csúcstalálkozó nem Putyin úr búcsúlátogatása: a jövőben is az ő kezében lesz Oroszország irányítása. Méltatása helyett arról kellene vitáznunk, hogy miként vigyünk tartalmat Oroszország és az Európai Unió közötti stratégiai partnerségbe. Európa biztonsága érdekében nagyon fontos lenne, hogy útjára indítsuk a 2003 novemberében jóváhagyott válságkezelési együttműködést, különösen a befagyasztott konfliktusok tekintetében. Portugáliában fel kell kérni Oroszországot, hogy úgy bánjon a persona non gratának nyilvánított Dnyeszteren túli szeparatistákkal, ahogy egy igazi partner tenné, és ne engedélyezze, hogy a Dnyeszteren túli elit átkeljen Oroszország határain. A banda, amely szabadon terjeszti az instabilitást Európa szomszédjai között, jelenleg szabadon jár-kel az orosz repülőtereken. Ez nem lenne nehéz lépés Oroszország számára, ugyanakkor jelezné, hogy Oroszország meghallgatja Európát, és őszintén partnerek vagyunk. Marios Matsakis (ALDE). - Elnök úr, a múlt heti lisszaboni csúcsértekezlet egyesítő eredménye után szomorú, hogy arra kell emlékeznünk, hogy Nicosia Berlinhez hasonlóan megosztott város Európában. 1963 óta az úgynevezett zöld vonal választja el a várost és az embereket a görög és a török ciprusi szektorra. Ezt a vonalat szorosan őrzik az egyik oldalon a török csapatok, a másik oldalon pedig a Ciprusi Köztársaság csapatai. A felosztás a Ledra utcán, Nicosia belvárosának forgalmas bevásárlóutcáján a legabszurdabb, itt üvegfal megy keresztül, elválasztva egymástól a görög és a török ciprusiakat. Elnök úr, könyörgöm, hogy sürgősen személyesen járjon közben Törökország és Ciprus kormányánál, hogy tegyék meg a történelmi lépést, bonyolult előfeltételek és látszólag olcsó politikai kifogások nélkül, és nyissák meg a Ledra utcát, hogy a görög és török ciprusi polgárok szabadon mozogjanak a saját fővárosukban. Hadd legyen a nicosiai Ledra utca megnyitása a béke és az egység egyik újabb szimbóluma az európai polgárok számára, és a ciprusi probléma megoldásának katalizátora.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Georgios Papastamkos (PPE-DE). - (EL) Elnök úr, az EU honlapján ma szerepelt a hír, hogy az OLAF az osztrák hatóságokkal együttműködésben megszakította az illegális kínai ruházati és lábbeli termékek importjának egy körét. A Közösség költségvetésének okozott kár eléri a 200 millió eurót. E friss hírt tekintetbe véve, ami nem elkülönült esetről szól, hiszen egész Európában ez történik, felkérem Önöket, hölgyeim és uraim, hogy nyújtsanak be petíciót a Bizottsághoz. Növelni kell a vámellenőrzések számát és az importkorlátozásokat ki kell terjeszteni, nem csak erre az esztendőre. A lábbeli import kereskedelmi óvintézkedéseit hatékonyabbá kell tenni. Karin Scheele (PSE). - (DE) Elnök úr, nagy örömömre szolgál, hogy Stavros Dimas biztos úr is a köreinkben van. Ez alkalomból szeretném méltatni a Bizottság egyik múlt heti intézkedését a máltai vadon élő madarak tavaszi illegális vadászatával kapcsolatban. Nagyok sok figyelmet szenteltünk az ügynek nemcsak a ülésteremben, hanem a petíciós bizottságban is. Úgy vélem, fontos lépés lenne, ha egy utolsó figyelmeztetéssel szolgálnánk a máltai hatóságok felé. Remélem, hogy következő tavaszra megérik ezen értékes és igazságos politikai intézkedés gyümölcse, és az európai törvényeket gyakorlatba ültetik az illegális tavaszi vadászat tilalmának végrehajtásával. Ryszard Czarnecki (UEN). - (PL) Elnök úr, az elmúlt évben az Európai Unió 25 országa írta alá Albánia és az Európai Unió közös stabilizációs és társulási megállapodását. Ma, 16 hónappal a megállapodás aláírását követően mindössze 10 ország erősítette meg a dokumentumot. Sokatmondó, hogy a tíz országból hat az új EU-tagállamok közé tartozik: Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Litvánia és Lettország; a régi EU-ból pedig négy ország tette meg: Spanyolország, Írország, Svédország és Luxemburg. Szeretném ezúton felkérni a többi 17 EU-országot, hogy a lehető leghamarabb erősítsék meg a megállapodást, ha nem akarjuk, hogy az európai szolidaritás elképzelése üres közhelynek vagy szlogennek tűnjön. Milan Gaľa (PPE-DE). - (SK) Az olasz hatóságok az európai korai figyelmeztető és gyorsreagálású rendszeren keresztül értesítették a tagállamokat egy trópusi láz kitöréséről, amelyet a chikungunya vírus okozott az Emilia-Romagna régióban. A trópusi vírus 197 esetét jelentették. A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy a betegek 14%-a fertőződött meg a vírussal, amely egy áldozatot követelt. Bár pánikra még semmi ok, az Európai Bizottságnak még egyszer lépéseket kell tennie, hogy felkészüljön egy esetleges nagy járványra. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ a fertőző betegségeket vizsgálva megállapította, hogy a kedvező éghajlati feltételek lehetővé teszik a vírus terjedését, különösen a Földközi-tenger vidékén. Magas a kockázata annak is, hogy más európai országokba is átkerül a vírus. A fertőzött emberek új lappangási ciklust indíthatnak az Unió más régióiban. Kyriacos Triantaphyllides (GUE/NGL). - (EL) Elnök úr, múlt héten Arat Dinket, Hrant Dink, a meggyilkolt török újságíró fiát bűnösnek találta a török bíróság egy cikksorozatáért, amit az örmény genocídiumról írt. Dink urat, az „Agos” című napilap szerkesztőjét a török büntetőtörvénykönyv 301. cikke alapján találták bűnösnek. E cikk alapján ítélték el apját, Hrant Dinket, aki egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Joggal kérdezhetjük magunktól: mit tesz az Európai Unió annak érdekében, hogy Törökország eltávolítsa ezt a cikket a büntetőtörvénykönyvéből. Továbbá, hölgyeim és uraim, Törökország egyre rendíthetetlenebb, mit gondolunk még, mennyi idő kell, hogy végre megértse, hogy európai kötelezettségvállalásai vannak, ezért demokratikus államként kellene viselkednie?

11

12

HU


György Schöpflin (PPE-DE). - Elnök úr, nyugtalanító hírek érkeztek Szlovákiából. A komáromi Duna Menti Múzeum igazgatóját, Fehér Csabát elbocsátással fenyegették. A vádak között szerepelt, hogy tavaly részt vett egy kiállítás szervezésében az Európai Parlamentben. Az a kiállítás a magyar kisebbség szenvedéseit mutatta be az 1945. utáni csehszlovák kormány idején, a kollektív bűnösség elve alapján. A kollektív bűnösség elve teljesen összeegyeztethetetlen a civil értékekkel és az emberi jogokkal, amelyek az Európai Unió demokratikus támaszai. Szlovákia az Európai Unió tagállamaként teljes mértékben elfogadta ezeket az elveket. Ezért amit a szlovák hatóságok művelnek, az nem csak az emberi jogok normativitásával dacol, hanem közvetve az Európai Parlamentet kritizálja. Szlovákiának a lehető leggyorsabban fel kell oldania ezeket az ellentmondásokat. Silvia-Adriana Ţicău (PSE). - (RO) A statisztikák szerint öregszik az Európai Unió társadalma. Az Európai Unió polgárainak mindössze 35%-a 50 év feletti, és csupán 16%-a van 14 év alatt. Az Európai Unió demográfiai politikáján múlik Európa jövője. A demográfiai politikának elérhető egészségügyi szolgáltatásokra és a nyugdíjasok megfelelő nyugdíjára, a születésszám növelését szolgáló intézkedésekre minden tagállamban, valamint megfelelő, stabil és jól fizető munkahelyekre kell vonatkoznia. Ezért arra kérem az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt dolgozzanak ki egy közösségi politikát és a nemzeti stratégiákat a demográfiai politikával kapcsolatban. Az ilyen intézkedések eredményét 20-30 év múlva fogjuk látni. A Szociális Európának minden polgárára szüksége van, és különösen fontos, hogy minden polgár integrálódjon a társadalomba, és megfelelő megélhetéssel rendelkezzen. Ezért kell a demográfiai politikákkal összeegyeztetni a népességvédelmi és fejlesztési politikákat. Anna Záborská (PPE-DE). - (SK) A Magyar Gárda ismét a hétvége fő témája volt Szlovákiában és Magyarországon. Minden jóindulatú ember a nemzetek közötti békére és egyeztetésre törekszik. A demokrácia érdekében a Magyar és a Szlovák Köztársaság jelenlegi kormányai mellett szükség van az erős kereszténydemokrata ellenzékre. Azonban nem nyerhetünk, ha megadjuk magunkat az érzelgősségnek. Arra kérem a magyar kormányt, hogy tartsa tiszteletben az 1947. február 10-én Párizsban aláírt békeszerződést. Ebben a szerződésben Magyarország megfogadta, hogy a jövőben nem tűri a revizionista propagandát terjesztő, fasiszta jellegű politikai, katonai és félkatonai szervezetek létezését és tevékenységeit a felségterületén. Szerintem ennél többet nem is tehetnénk a nemzeteink közötti béke és megértés nevében. Marian Harkin (ALDE). - Elnök úr, szeretnék megjegyzést fűzni ahol a levélhez, amely egy ír országos napilap hasábjain jelent meg az elmúlt héten, és többek között e parlament számos képviselője is aláírta. A háttérben az áll, hogy valószínűleg Írország az egyetlen ország, ahol népszavazást tartanak a most már minden bizonnyal Lisszaboni Szerződésnek nevezett dokumentumról. Ebben a levélben három követelést állítottak fel. Az egyik, hogy a Szerződést minden tagállamban népszavazás formájában a polgárok elé kell bocsátani. A második követelés már odáig megy, hogy követelik, hogy az EU nemzeti parlamentjei hozzák meg a megfelelő jogi és alkotmányos rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a népszavazást. Azt kell mondanom, hogy megdöbbentőnek tartom ezeket a követeléseket. Mi van a szubszidiaritás elvével, ahol a döntéseket a legalkalmasabb szinten hozzák, ebben az esetben

22-10-2007

22-10-2007

HU


tagállami szinten? Azzal, hogy azt követelik, hogy a nemzeti parlamentek változtassák meg az alkotmányukat és a jogi rendelkezéseiket a levélírók kéréseinek megfelelően, gyanítom, hogy valami nyakatekert módon pont azok segítik elő a tagállamok dolgába való legnagyobb beavatkozást, akik kevesebb beavatkozást akarnak Európa részéről. Ez pedig mi, ha nem demokráciadeficit? Ioannis Gklavakis (PPE-DE). - (EL) Elnök úr, az EU-ban évente 650 000 ember hal meg a dohányzással kapcsolatba hozható betegségekben. Olyan, mint egy kisebb fajta háború. Ebből 80 000 halálozás a passzív dohányzásnak köszönhető. Kimutatások szerint a dohányfüstben 4 000 anyag van, ebből 50 rákkeltő. Az orvostársadalom évtizedekkel ezelőtt feljegyezte a dohányzás ártalmas, és esetlegesen halálos következményeit. Kötelességünk megpróbálni visszaszorítani a dohányzást, különösen azt kell megelőzni, hogy a fiatalok elkezdjék. Ha sikerrel akarunk járni, erős jogszabályokra van szükség. A nyilvános helyen való dohányzást be kell tiltani. A dohányipari tevékenységeket nyomon kell követni, kutatni és szigorítani kell őket. Az eladási helyeken is nyomon követést és szigort kell alkalmaznunk. Tartozunk ezzel az EU polgárok 70%-ának, akik nem dohányoznak, és a dohányosok azon elsöprő többségének, akik le szeretnének szokni. Geoffrey Van Orden (PPE-DE). Elnök úr, több képviselőtársammal – sőt, állásfoglalásunk alapján talán a képviselők többségével – együtt engem is megdöbbent, hogy az Európai Unió szándékában áll engedélyezni, hogy a zimbabwei zsarnok, Mugabe meghívást kapjon a decemberben Lisszabonban tartandó EU-Afrika csúcstalálkozóra. Michel biztos úr azt mondta, ennek –szerintem egészen visszás – oka, hogy igyekeznünk kell elkerülni Mugabe elkülönítését, mert ez csak megerősíti az imázsát, és, hogy az EU globális stratégiai résztvevőként szeretne feltűnni. Mugabe lisszaboni meghívása sérti az elveinket és nyíltan ellentmond az EU kimondott álláspontjának. Az Afrika-politikánk kudarca, hogy van még olyan afrikai kormány, amely a legcsekélyebb mértékben is figyelembe veszi Mugabét. Elnök úr, tudom, hogy ön is osztja aggodalmunkat az ijesztő zimbabwei helyzettel kapcsolatban. Megkérhetem, hogy két dolgot tegyen meg: először, hogy ismét tolmácsolja a Ház erőteljes érzéseit, hogy Mugabét nem kellene meghívni Lisszabonba decemberre, másodszor, hogy tartsa tiszteletben a Ház kívánságait, és ne jelenjen meg egyetlen olyan EU-csúcstalálkozón sem, ahová Mugabe vagy bármely más kitiltott zimbabwei politikus is hivatalos? Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN). - (PL) Elnök úr, az Európai Parlament mai megbeszélései során vizsgálni fogjuk Richard Corbett az Európai Parlament eljárási szabályzata 173. cikkének módosításáról szóló jelentését a szó szerinti jegyzőkönyvekről. Véleményem szerint a bizottság nem abba az irányba halad, amerre kellene. Úgy érzem, ezt a 96. cikk miatt mondhatom, amely kimondja, hogy „a Parlament biztosítja tevékenysége lehető legnagyobb fokú átláthatóságát”, ezért bármely kísérlet, amely arra irányul, hogy korlátozza az információnyújtást és az információ-hozzáférést az Európai Unió tagállamai számára, aláaknázza ezt az alapvető jogot és ellentétes az Unió eszméjével, az Európai Parlament eljárási szabályzatával, a meglévő megállapodásokkal, és megszegi az alapvető emberi jogokat az Európai Unióban. Nyilván nem azért hozzuk létre az Európai Uniót, hogy diszkrimináljuk a kevésbé rugalmas kultúrával rendelkező kisebb nemzeteket, vagy, ha igen, akkor ezt már a csatlakozás előtt meg kellett volna kezdeni. Az sem érv, ha a költségekről, a pénzügyi forrásokról beszélünk.

13

14

HU


Olyan sokat költünk a szükségtelen intézményekre és az adminisztrációra, hogy legalább a társadalommal folytatott kommunikációt megengedhetnénk magunknak. Ilda Figueiredo (GUE/NGL). - (PT) Elnök úr, Lisszabonban az elmúlt húsz év legnagyobb demonstrációját rendezték meg október 18-án, amikor a Portugál Munkások Általános Konföderációja által összehívott több mint 200 000 polgár átkozta el az Európai Unió neoliberális politikáit, és mondott nemet a rugalmas biztonságra, tiltakozott a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés és a szegénység ellen, amiben a portugál polgárok több mint 20%-a él, és követelte a szociális Európát. Az európai vezetők nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a fontos demonstrációt. Ezért mi tisztelgünk a Portugál Munkások Általános Konföderációja és tagjai előtt, és kötelezettségvállalásunkat fejezzük ki a dolgozó polgárok méltóságának megőrzése érdekében folytatott küzdelem mellett. ELNÖKÖL: VIDAL-QUADRAS ÚR Alelnök Bernard Wojciechowski (IND/DEM). - Elnök úr, Howard Stern – bocsánat, a Stern hetilap megmutatta a német társadalom „intim részeit”, a legújabb számában az jelent meg, hogy minden negyedik német még mindig azt gondolja, hogy a nemzetiszocializmusnak van jó oldala is. Nos, ha ez igaz, az azt jelenti, hogy ebben a félkörben minden negyedik német gondolja, hogy a nemzetiszocializmusnak vannak jó oldalai – ami már önmagában is botrányos lenne –, vagy az Európai Parlament ezen német küldöttsége nem a teljes nemzet szócsöve. Németország nemrégiben 96 helyet kapott. Figyelembe véve a Stern statisztikáit, talán bölcsebb lenne, ha csak három helyet kapna az az ország, hogy ne legyen esély a negyedikre! Azonban egy dologban egyetértek Schulz úrral: az egységes Európában egyetlen dimenzióban sincs helye a nacionalizmus elvének. Azonban Schulz úrnak jobban oda kellene figyelnie a német huliganizmus hátoldalára. Én, mivel lengyel vagyok, azt kívánom, bár minden német képviselő felszólalna úgy a nacionalizmus ellen, mint Schulz úr. Urszula Krupa (IND/DEM). - (PL) Elnök úr, a pszichológiai kereten belül az érzések, például a másik, a család vagy az ország iránt érzett felelős szeretet – ez utóbbi a hazaszeretet nevet kapta – a magasabb érzelmekkel együtt bizonyítéka a magas szintű személyes fejlődésnek. Az állatokkal közös primitív érzelmekkel ellentétben a magasabb érzelmek külön területet kaptak az agyban. A hazaszeretet a nemzeti hagyományok, a kultúra és a nyelv szeretetében és ápolásában, tisztelettudó magatartásban és a hazáért való önfeláldozásban jelenik meg. Ezek teljesen ellentétesek a nacionalizmussal és a sovinizmussal, amiket a mások gyűlölete jellemez. A hazaszeretet nem engedi a nemzetek vagy országok sértegetését. Elsődleges jellemzője a más országok iránti nyitottság, valamint a szuverenitásuk és függetlenségük tiszteletben tartása. Szeretném emlékeztetni Önöket a hazaszeretet jellemzőire, különösen bizonyos baloldali képviselők beszéde után, akik a nemzeti kormányokat és a hazaszerető magatartást sértegették, talán, mert nem értik a különbséget a haza iránt érzett szeretet és a gyűlölet között, ami például a sovinizmus jellemzője. Az európai integráció helyzetében különösen fontos, hogy különbséget tegyünk a teljesen eltérő eszmék között, amelyeket sokan összekevernek.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Mairead McGuinness (PPE-DE). - Elnök úr, az energiaellátás problémáinak megoldása az egyik legnagyobb és legfontosabb kérdés, amellyel az Európai Uniónak szembe kell néznie az éghajlat-változással összefüggő aggályokkal kapcsolatban. Az ellátás biztonsága és a növekvő költségek – az elmúlt öt évben 100%-kal nőttek az árak – komoly aggodalomra adnak okot. Nos, Írország különösen nagy kihívások előtt áll. Egyre nagyobb kereslet mutatkozik az energiára, miközben jórészt import energiahordozókra támaszkodunk. 90%-ban ettől függünk. Rengeteg befektetést kell eszközölnünk az infrastruktúránkba, a piac liberalizálásán és a szénkibocsátásunk csökkentésén kell dolgoznunk. A Parlament az európai energiapolitika végrehajtására irányuló cselekvési terven dolgozik. Írországban az északi és a déli piac összevonásával létrehozzuk az egész országot lefedő energiapiacot. Ez jó dolog, de nem elegendő. A piac mérete túl kicsi. Az összehangolt energiapiachoz Írország számára elengedhetetlen az Európai Unió többi részéhez való kölcsönös kapcsolódás – ez azonban pénzbe kerül, és arra ösztönzöm az ír kormányt, hogy vizsgálják meg a kohéziós alapok felhasználását e befektetés érdekében, mert ez szükséges Írország gazdasági fejlődésének fenntartásához. Elnök. − A napirendi pontot ezennel lezárom. 14. Keretirányelv a növényvédő szerek fenntartható felhasználásáról - Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról - Növényvédő szerek forgalomba hozatala (vita) Elnök. − A következő napirendi pont a Christa Klaß, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság és a Tanács nevében a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó közösségi cselekvési keret létrehozásáról készített jelentéséről (COM(2006)0373 – C6-0246/2006 – 2006/0132(COD)) (A6-0347/2007); –Irena Belohorská, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság nevében készített, a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégiáról szóló jelentéséről (2007/2006(INI)) (A6-0291/2007), és –Hiltrud Breyer, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság nevében készített, az Európai Parlament és a Tanács rendeleti javaslatára vonatkozó, a növényvédő szerek forgalomba hozatalával kapcsolatos jelentéséről (COM(2006)0388 – C6-0245/2006 – 2006/0136(COD)) (A6-0359/2007) szóló együttes tárgyalás. Stavros Dimas, a Bizottság tagja . − (EL) Elnök úr, először is hadd köszönjem meg az Európai Parlament, és különösen az előadók, Belohorská asszony és Klaß asszony kiemelkedően alapos munkáját. Köszönet illeti továbbá a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságot, Ebner urat és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot, és Corbey asszonyt, valamint az Ipari, Kutatási és Energetikai Bizottságot a jelentésekért és az első olvasat során kifejtett nézeteikért. Az elmúlt harminc évben a közegészségügy és a környezet védelméről szóló EU-politikák lehetővé tették, hogy erőteljes haladást érjünk el, jelentős mértékben csökkentve a növényvédő szerek kockázatát. A jelenlegi jogszabályok középpontjában egyrészt a termékek jóváhagyása és forgalomba hozatala, másrészt az élelmiszerekben és az állati takarmányban megtalálható növényvédőszer-maradékok ellenőrzése áll. E két fontos pont

15

16

HU


között egyetlen jogszabály sem fedi le azt az időszakot, amikor növényvédő szereket lehet használni. Ez azonban létfontosságú szakasz, mert ennek során az emberi egészség és a környezet van veszélyben. A tagállamokban végrehajtott ellenőrző programok nem csupán az élelmiszerekben és az állati takarmányban mutattak rá a növényvédő szerek maradékaira, hanem magában a környezetben is, az európai jogszabályokban meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban. Véletlenül derült ki, hogy a növényvédő szerek kérdése komolyan foglalkoztatja az európai polgárokat. Éppen ezért még inkább arra kell törekednünk, hogy megóvjuk az európai polgárainkat és a környezetünket. A növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia és az azt kísérő keretirányelv része az általánosságban vett az emberi egészségre és a környezetre a növényvédő szerek miatt kialakuló megoldásának. A Bizottság keretirányelv javaslatainak főbb pontjai a következők. Először, minden tagállam elkészíti a célokat, mérőszámokat és határidőket megállapító nemzeti cselekvési terveket a kockázat és a növényvédő szerektől való függőség csökkentése érdekében. Másodszor, a növényvédő szerek üzleti felhasználóit, akik főként mezőgazdasági termelők, forgalmazók és tanácsadók, megfelelő képzésben kell részesíteni. A képzés során megtanulják, milyen kockázatokkal jár a növényvédő szerek használata, és milyen alternatív megoldások léteznek. Emellett növelni kell a növényvédő szerek használatával kapcsolatos figyelemfelhívást. Harmadszor, a növényvédő szerek permetezésére szolgáló szakmai felszereléseket rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni, és megfelelően karban kell tartani. Negyedszer, tilos lesz a légi permetezés, de a tagállamok fenntartják a lehetőséget, hogy kivételt tegyenek azokban a korlátozott esetekben, ahol a légi permetezés az egyetlen lehetséges megoldás. Ötödször, külön intézkedéseket hoznak az általános társadalmi érdekek és a társadalom érzékeny szektorai, valamint a vízrendszerek és a földrajzi területek, például a Natura 2000 hálózat területeinek védelmére. Ezen intézkedések többek között tartalmazhatják a pufferzónák létrehozását, vagy a növényvédő szerek használatának betiltását vagy korlátozását. Hatodszor az utolsó, de éppoly fontos elem, hogy támogatnunk kell azon mezőgazdasági technológiákat, amelyek alacsony növényvédő szer dózisokat alkalmaznak. Mindez azért, hogy lehetővé tegye az integrált kártevőmentesítés végrehajtását, amelyet 2014-től kötelezővé kell tenni. A tematikus stratégiában megfogalmazott egyéb intézkedések beépültek, vagy rövidesen be fognak épülni az egyéb jogalkotási aktusokba. Ide tartozik a növényvédő szerek forgalomba hozatalának szabályozására vonatkozó javaslat is. A rendelet még inkább korlátozni fogja a káros aktív hatóanyagok körforgását a piacon, különösen az összehasonlító értékelés és a helyettesítés elvének betartása által. Ez kollégám, Kyprianou úr javaslata, amelyet ma este szintén megtárgyalunk a Breyer asszony által szövegezett jelentés alapján. A növényvédő szerekkel kapcsolatos statisztikai adatgyűjtés szabályozására is született egy javaslat. E javaslat kiemelt fontosságú, mutatókat hoz létre, hogy mérhető legyen a

22-10-2007

22-10-2007

HU


kockázatcsökkentéssel kapcsolatos fejlődés. A javaslatot most vitatja meg az érintett parlamenti bizottság. Egy új irányelvre is született javaslat, amely a forgalomba hozandó permetező berendezések alapvető specifikációit határozza meg. A javaslat kiegészíti a permetező berendezések rendszeres karbantartásáról és ellenőrzéséről szóló jelenlegi rendelkezéseket. Összefoglalásképp, Elnök úr, engedje meg, hogy a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló irányelvjavaslat integrált kártevőmentesítésről szóló pontjának fontosságát hangsúlyozzam. Ez a Bizottság javaslatának alapvető intézkedése, a parlament többi albizottsága már megtárgyalta. Senki nem vonja kétségbe, hogy csökkentenünk kell a növényvédő szerekre való támaszkodást, illetve, hogy a növényvédelem és a kártevőirtás környezetbarátabb alternatív módszereihez kell fordulnunk. Az integrált vezetés és kártevőirtás a cél elérésének leghatékonyabb módszere. Éppen ezért különösen fontos, hogy ezt az elemet megtartsuk a javaslatunkban, és 2014-től minden tagállamban kötelező legyen. Markos Kyprianou, a Bizottság tagja . − (EL) Elnök úr, egy igen nehéz, ám fontos kérdést tárgyalunk meg ma. Először is hadd mondjak köszönetet mindazoknak, akik e tárgyalás lehetővé tételén dolgoztak, különösen Breyer asszonynak, az előadónak. A téma mindig is nehéz volt. Egyensúlyt kell kialakítanunk. Az egészség és a környezet védelmét növelni kell, miközben az eljárások egyszerűsödnek, az adminisztratív költségek csökkennek a nagyobb versenyképesség és innováció érdekében. Meggyőződésem, hogy a Bizottság javaslata segíti e két cél elérését, mert kiegészíti a belső piacot. Ezt rugalmas, kölcsönös elismerési zónák rendszerének felállításával éri el, és lehetővé teszi, hogy akár a tagállam egészében vagy részében a tagállamok intézkedéseket tegyenek és korlátozásokat vezessenek be a különleges egészség- vagy környezetveszélyeztető tényezők esetén. Elnök úr, hölgyeim és uraim, tény, hogy a növényvédő szerek fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban, a növénytermesztésben, az erdőgazdálkodásban és az árutermelő kertészetben. Bár ne lenne rájuk szükség, mert bizonyos, hogy hatással vannak az emberi és az állati egészségre, valamint a környezetünkre. Ezért biztosítanunk kell, hogy a vonatkozó szabályok hatékonyak és kiegyensúlyozottak legyenek. A hatályos jogszabályok 1991-re nyúlnak vissza. A Bizottság 2001. évi, a jogszabályok funkciójáról és a fejlesztési lehetőségeikről szóló jelentése alapján az Európai Parlament és a Tanács is felkérte a Bizottságot, hogy javaslatokat terjesszenek elő az irányelv módosítására. Kétségkívül senki nem vonja kétségbe a jelenlegi jogszabályok aktualizálásának szükségességét. Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak minden szektor érdekelt testületeinek, és megemlítsem az elengedhetetlen hozzájárulásukat e javaslat előzetes tervezetének kidolgozásában. Emellett a Bizottság is átfogó hatásvizsgálatot hajtott végre. Az első prioritás vitathatatlanul a lehető legmagasabb szintű emberi és állati egészség-, valamint a környezetvédelem elérése. Ezt számos rendelkezéssel érjük el: az aktív hatóanyagok jóváhagyására vonatkozó egyértelmű, szigorú feltételek megteremtése; központi szerep juttatása az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak az aktív hatóanyagok vizsgálatában; és a mezőgazdasági termelők kötelezése az alkalmazott növényvédő szerek nyilvántartására, amelyet a szomszédok és a vízipar kérésére be tudnak mutatni. A

17

18

HU


tagállamok hatóságainak is intenzívebbé kell tenni a növényvédő termékek kereskedelmi kiaknázásának és használatának ellenőrzését, és a Bizottság megvizsgálja és igazolja a tagállamok ezen ellenőrzéseinek hatékonyságát. A további állatkísérletek azonnal betiltásra kerülnek A fenntartható mezőgazdaságot előmozdítandó, a legbiztosabb alternatív megoldások átveszik a legveszélyesebb termékek helyét. A javaslat ezáltal egy biztonságosabb keretet hoz létre a növényvédő szerek használatára az EU-ban, és megerősíti a környezet védelmét célzó intézkedéseket. A javaslat ugyanazt teszi, mint a Lisszaboni Stratégia, mert az adminisztratív költségeket is csökkenteni fogja. Az eljárás rövidebb lesz, és hatékonyabb, miközben, ami szerintem még fontosabb, megőrzi a biztonsági szinteket és megóvja a környezet egészségét. A tagállamok többé nem dolgoznak elkülönülten, mert most szabály, és nem kivétel lesz a jóváhagyások kölcsönös elismerése. Ezzel elkerüljük a belső piac megosztását a növényvédő szerekkel kapcsolatban, és megállítjuk a piac szétszabdalását a mezőgazdasági termékek miatt. Az adatvédelmi szabályok változásai nagyobb átláthatósághoz és tisztességesebb versenyhez vezetnek a kutatás és innováció akadályozása nélkül. A javasolt rendelet a Bizottság általános stratégiájának egyik kulcsa a növényvédő szerek szektorában. Kiegészíti a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló irányelvjavaslatot, amit kollégám, Dimas úr már elemzett. Végül, hadd említsem meg a benyújtott módosítások nagy számát. Ez aligha meglepő ilyen összetett téma esetében, és talán még nem jutottunk teljes egyetértésre a nézeteinkben. Derűlátó vagyok abban, hogy rövidesen eljutunk az eljárás következő szakaszaira. Eközben a Bizottság elfogadhat bizonyos módosításokat, míg másokat elutasít. A teljes lista a Bizottság módosításokról alkotott nézeteivel és a vonatkozó magyarázatokkal elérhető a Parlament és a képviselők számára. Nem fogok itt minden egyes módosítást külön elemezni, mert erre természetesen nincs idő. Kérem, hogy e listát emeljék be az ülés jegyzőkönyvébe. Elnök úr, hölgyeim és uraim, állok a konstruktív és érdekes vita elébe. Christa Klaß (PPE-DE), előadó. – (DE) Elnök őr, Dimas és Kyprianos biztos urak, hölgyeim és uraim, üdvözlöm a Bizottság közösségi cselekvésre vonatkozó keretjavaslatát a növényvédő szerek fenntartható használatának érdekében, és mai megjegyzéseimmel a teljes csomag ezen részeire szorítkozom. Ez hatalmas terület, amelyben még mindig rengeteg módosításra van szükség Európában a fogyasztók és felhasználók, és különösen a környezet érdekében. Az Európai Unióban eltérő szabályok nem csupán különböző biztonsági szabványokat eredményeznek, hanem összezavarják és torzítják a piaci versenyt is. Az eshetőség, hogy a kártevők elpusztítják az egész éves termést, hálistennek Európában már a múlté. Ma azonban újabb nagy kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyekre megfelelő növényvédelmi politikával kell reagálnunk. A világ populációja egyre nő, és az élelmiszer egyre szűkösebb világszerte. Az éghajlatváltozás megváltoztatta a mezőgazdasági termelés feltételeit: új kártevők jelennek meg, természeti katasztrófák tizedelik a termést. Ezért még ma is elengedhetetlen, hogy óvjuk a termést és a növényvédő szerek ebben vannak segítségünkre. A növényvédő szerek esetében, mint az életben annyi más dologban, a túlzott mennyiség lehet mérgező. Míg egyetlen altató jó szolgálatot tesz, sok altató halálos lehet.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Gondoskodnunk kell a növényvédő szerek megfelelő és szakavatott használatának biztosításáról, mert a nem megfelelő alkalmazásuk veszélyes. Ez nemcsak a gazdaságok, hanem a nyilvános helyek, például a parkok, a játszóterek, a sportpályák, a járdák és a vasúti sínek esetében is így van. Az irányelv középpontjában áll a növényvédő szerek használatával kapcsolatos kockázatokról, valamint előnyökről szóló információnyújtás, oktatás és ismeretek. A növényvédő szerek eladóit és felhasználóit oktatni és tájékoztatni kell. A nemzeti cselekvési tervek által a tagállamoknak gondoskodnia kell a növényvédő szerek fenntartható használatáról. Eközben törekedniük kell a többi közösségi rendelkezéssel való koherenciára. Az alaposan kipróbált és biztonságos alkalmazási berendezések biztosítják a célzott növényvédelmet, céljuk mindenféle kockázat minimalizálása. A növényvédő szerek teljes választékában elvégzett önkényes százalékcsökkentés szembemegy a jó mezőgazdasági termelési gyakorlat és az integrált kártevő-mentesítés céljaival. Ezen két tényező mindegyikére szükség van, Dimas biztos úr, és továbbra is szükségünk lesz jó mezőgazdasági termelési gyakorlatra és integrált kártevő-mentesítésre, mert szükségünk van a dinamizmusra. Mi több, a jóváhagyásra vonatkozó szigorú szabályozást már-már abszurd mértékben csökkentették. A káros hatóanyagú termékeket egyáltalán nem szabad jóváhagyni, nem elegendő, ha használatukat a felére csökkentjük. Azonban ha a növényvédő szerek átjutottak a szigorú jóváhagyási folyamaton, logikátlan lenne, ha a használatukat egy bizonyos százalékra csökkentenénk. Sőt, eddig senki nem tudta pontosan elmagyarázni, hogy miként kellene kezelni és számszerűsíteni egy ilyen csökkentést. Ugyanez vonatkozik a vízi környezet védelmére. Semmi értelme a puffersávok létrehozásának a folyóvizek mellett. Itt továbbra is szükséges marad a differenciált megközelítés. A puffersávoknak meg kell felelnie a földrajzi elhelyezkedésnek, a talaj tulajdonságainak és a védelmet igénylő növényeknek. E megközelítést már alkalmazzák az egyes növényvédő szerek használati utasításai is. Biztos úr, említette a növényi termékek légi permetezését. Otthonomban, a Moselle partja mellett futó meredek szőlőültetvényeken, vagy Dél-Európa rizsültetvényein nincs más lehetőség. Ezeken a helyeken elengedhetetlen a növényi termékek légi permetezése. A permetező helikopterek használatát azonban szabályozni kell. Különös gondosságra van szükség az érzékeny területeken, például a parkokban vagy az iskolai játszótereken. Itt a lehető legkevesebb növényvédő szert kell alkalmazni, és vegyszermentes alternatívákat kell találni. Véleményem szerint ebbe az is belefér, hogy egy egész osztályt kiküldjenek gazt irtani az iskolaudvarra. A növényvédelem teljes betiltása azokon a területeken, amelyek a növény- és állatvilág különleges fajainak adnak otthont ellentétes lenne az élőhelyek védelmének céljaival. A növényvédő szerek használata elkerülhetetlen, ha meg akarjuk őrizni az élőhelyeket. A növényvédő szerek költségesek, és egyetlen mezőgazdasági termelő sem fog többet használni belőlük, mint amennyi feltétlenül szükséges. A további adók torzítják a világpiaci versenyt. Azt eredményeznék, hogy az EU határain kívülről hoznák be az olcsó termékeket, ami ártana a fenntarthatóság ügyének. Ugyanazt a védelmet és ugyanazt a szabványt akarjuk az Európai Unió teljes területén. Számos országban a javasolt intézkedéseknek már egy ideje megvan a bevált gyakorlata. Ez okból kifolyólag elengedhetetlen a növényvédő szerek használatát szabályozó rendelkezések harmonizációja, éppen ezért a Bizottság megközelítése a helyes. Most rajtunk

19

20

HU


áll, hogy – és ezt tekinthetjük felhívásnak – irányelvet kezdeményezzünk, amely minimálisra csökkenti a bürokráciát, miközben megfelel a céljainknak. Kérem a támogatásukat. Marie Anne Isler Béguin (Verts/ALE) . – (FR) Elnök úr, azért kértem szót, mert nem vagyok teljesen biztos abban, mi folyik itt. A környezetvédelmi bizottságban részt vettem ezen riportok megvitatásában, de nekem úgy tűnt, hogy amit Klaß asszony most előadott, az nem a bizottság által egyhangúan jóváhagyott jelentés volt, hanem inkább a személyes véleményét tükrözte. Ezért szeretném tudni, hogy remélhetem-e a környezetvédelmi bizottság e nagyon fontos jelentésről alkotott véleményének objektív bemutatását. Christa Klaß (PPE-DE), előadó. – (DE) Elnök úr, szeretném jelezni Isler Béguin asszonynak, hogy a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban nem volt egyhangú szavazás, hogy mi egyértelműen ellenkező nézeteket vallottunk, és képviselőcsoportom többsége ellenezte az álláspontot, amire Isler Béguin asszony utalt. Azt pedig hangsúlyoztam, hogy támogatom a Bizottság javaslatát. Irena Belohorská, előadó . – (SK) A növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia, mivel az irányelvet kísérő nem jogalkotási politikai dokumentum, arra a tényre reagál, hogy a növényvédő szerek használatának kockázata nem csökken. Ma a szermaradék szintek meghaladják az elfogadható értékeket: a gyümölcsök 44%-a fertőzött növényvédő szerekkel, ebből 5,5% tartalmazza a megengedhető legnagyobb szintet. Még az Európai Parlament területén árult gyümölcsökben is találtak túlzott mértékű szermaradékot. Jelentésem célja, hogy minimalizálja a növényvédő szerek használatából eredő veszélyeket és a kockázatokat az egészségre és a környezetre nézve. Először, szeretném hangsúlyozni, hogy a növényvédő szerek használata összefügg a rosszindulatú daganatok vagy az immun- és más neurotoxikus elégtelenségekkel. Ezért tartottam meglepőnek (sajnos, kellemetlen meglepetés volt), hogy a szövegben a Bizottság csak futólag említi a növényvédő szerek használatával felmerülő egészségügyi kockázatokat, különösen a halmozódó hatásait. A várandós nők, a gyermekek és a méhmagzatok tartoznak a legveszélyeztetettebb csoportba. Bár én támogatom a növények védelmét, úgy vélem, első és legfontosabb kötelességünk az emberi egészség védelme. Egyértelmű összefüggés van az éghajlatváltozás és e között. A globális felmelegedés még több kártevőt hoz: a végtelenségig nem növelhetjük a felhasznált növényvédő szerek mennyiségét. A tagállamok kockázatcsökkentésre vonatkozó saját céljait tartalmazó nemzeti cselekvési tervek képezik a folyamat legfontosabb részét. Nem tartom elégségesnek a javaslatot, amelyben a Bizottság elutasítja a csökkentési célok mennyiségi alkalmazását. A kifejezés, miszerint a tagállamok „csökkentik a peszticidekkel járó veszélyt, kockázatokat, valamint azok használatát” pontatlanul van megfogalmazva, és nem ösztönzi a tagállamokat a felhasznált növényvédő szerek mennyiségének csökkentésére. A tematikus stratégia általános szöveg, és nem ad részletes megoldást a mennyiségek kiszámítására. Azonban kollégáimmal a következőt javasoljuk irányelvnek: 50% csökkentés a legveszélyesebb anyagok esetén, amelyek bizonyos nagy mennyiségben rákkeltők és mutagének; jelenleg a biológiai peszticidek és a kis veszélyt jelentő növényvédő szerek használatát nem kell csökkenteni; az úgynevezett alkalmazási gyakoriság indexet használjuk a többi növényvédő szer esetében. Az egyes tagállamok egyedi jellemzőit és feltételeit figyelembe kell venni. Hangsúlyozni kell, hogy a nemzeti cselekvési tervekben meghatározott mennyiségi mutatók a többi országot nem kötelezik ugyanolyan mértékű

22-10-2007

22-10-2007

HU


csökkentésre. Figyelembe veszik az adott földrajzi feltételeket és az adott ország mezőgazdasági termelőrendszereit. Igaz, hogy a mennyiségek automatikus csökkentése nem feltétlenül vezet a kockázat csökkenéséhez, sok esetben azonban igen. A tematikus stratégiának és az irányelvnek foglalkoznia kell a növényi termékek védelmével és a biocidokkal is. A vízi környezet peszticidekkel történő fertőzésvédelmét a vízfolyások melletti pufferzónák létrehozásával kell megerősíteni. Bár én támogatom a légi permetezés betiltását, elfogadom, hogy bizonyos körülmények között, egyéb alkalmas megoldás hiányában megengedhetők a kivételek. A légi permetezések esetében megfelelő módon értesíteni kell a lakosságot a permetezés idejéről és a felhasznált anyagról. A stratégia nem a mezőgazdasági termelők ellen irányul. Úgy vélem, ezeket az intézkedéseket meg lehet tenni anélkül, hogy gyökeresen csökkenteni kellene a termelők költségvetéseit. Ezt bizonyította a dán példa is. Mindannyiunknak fel kell ismerni, mennyire fontos a versenyképesség a termelők számára, és gondoskodnunk kell arról, hogy a termékeik helyébe ne lépjenek a fejlődő országok termelőitől származó termékek. Végezetül hadd fejezzem ki véleményem a módosításokkal kapcsolatban. Nem tudok egyetérteni a 4. számú módosítással, amely a teljes tematikus stratégia nevét kívánja megváltoztatni. Bár én szeretném, hogy óvatosan alkalmazzák a peszticideket, úgy érzem, a teljes dokumentum címét úgy kellene hagynunk, ahogy van: végül is ez a hivatalos neve a Hivatalos Lapban, és szerintem megfelel. Szeretném még megemlíteni a 3. és 5. számú módosításokat, amelyek a lakossági zónákat taglalják. A 3. számú módosítás szeretné a „városi” kifejezést is belevenni: számomra ez az „elővárosi zónát” jelenti, és így kirekeszti a vidéki térségeket. A „lakossági zóna” kifejezés homályos és pontatlan. Én is javaslom a 8. bekezdés nyelvezetének módosítását, mert az angol „practitioner” kifejezés franciául a „médecin” megfelelője is. Most befejezem, elnök úr, és végezetül szeretném őszinte hálámat kifejezni azoknak, akik e jelentésen dolgoztak. Hiltrud Breyer (Verts/ALE), előadó. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, van szerencsém bemutatni a jelentést, amely lehetőséget nyújt a Parlamentnek, hogy holnap a jobb egészség, környezet- és fogyasztóvédelem felé vezető áttörésről szavazzon. Az Eurobarométer szerint a peszticidek használata az európai fogyasztók legfontosabb aggálya, és a Bizottság ezt figyelembe is vette. Európában évente több mint 220 000 tonna peszticidet használnak fel. Ez a globális peszticidhasználat 25%-át teszi ki a világ termőterületeinek mindössze 4%-án. Véleményünk szerint a magas kockázatú peszticidek felszámolásának kell a rendelet középpontjában állnia. Ezek a rákkeltő, mutagén vagy reproduktív módon toxikus tulajdonságokkal, valamint neurotoxikus, immunotoxikus vagy hormonális hatásokkal rendelkező peszticidek. E rendelet nagy mértékben hozzájárulna a peszticidek biztonságosabbá tételéhez, de a kevésbé veszélyes növényvédő szerekre is ki kell dolgoznunk a szabályozást. Az EU szermaradék határértékeket leggyakrabban meghaladó aktív hatóanyagokat nem szabad tovább forgalmazni, mert ezennel, félek kimondani, bizonyították, hogy ellenőrizhetetlenek. Örömmel látjuk, hogy a helyettesítés elvét, amely már lényeges lépés volt a jobb egészség felé, amikor beépítették az EK vegyi anyagokról szóló rendeletébe, a javasolt rendelet is magába foglalja, mert a helyettesítés különösen erőteljesen stimulálja a peszticid ipar versenyét. Botrányos, és egyáltalán nem áll távol a pánikkeltéstől olyan figyelmeztetéseket hangoztatni, melyek szerint a peszticidek akár felét el kell tüntetni a piacról.

21

22

HU


Szeretnék köszönetet mondani a Bizottságnak ezen szigorú helyettesítési feltételek létrehozásáért, mert a növényvédő szereket tízszer jobbra kell fejleszteni. A szereket legfeljebb öt év időtartamra kellene jóváhagyni – és ez a Parlament környezetvédelmi bizottságának javaslata. A Bizottság javaslata azonban azt is szabályozza, hogy az ellenállást miként kell kezelni. A rendeletjavaslat másik fontos eleme az érzékeny csoportok nagyobb védelme. Mint tudjuk, a méhmagzatok, a csecsemők és a gyermekek különösen ki vannak téve a veszélyes vegyi anyagok toxikus hatásainak. Ez okból kifolyólag örömmel látom, hogy a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság javasolta, hogy az aktív hatóanyagok jóváhagyásáról és a velük járó kockázatok elemzéséről szóló határozatban említésre kerüljenek a társadalom rászoruló csoportjai. Különösen örvendek, hogy elmondhatom, hogy a címkézéssel kapcsolatban is vezettünk be szabályokat, mert a 2006/215 irányelvnek nem megfelelő élelmiszeripari termékeken ezt jelezni kell. Ez hatalmas lépés a nagyobb átláthatóság felé, mert a tanulmányok, különösen a környezetvédelmi civil szervezetek által, a Parlament boltjában elvégzett tanulmány kimutatta, hogy milyen kockázatosak lehetnek nevezetesen a mindennapi termékek. A mért értékek akár az újszülött és bébiételek számára általában előírt szintek akár kétszázszorosát mutatták. Ezen rászoruló csoportok, de a fogyasztók és a mezőgazdasági termőterületek közelében élők számára a nagyobb átláthatóság egész Európa nagyobb támogatását jelenti, mert nem tapogatózhatunk tovább a sötétben, ha a nyomon követhetőség kerül szóba. A jelentéseket, az engedélyezett peszticidek listáit, a maradékszer értékeket, és mindenekfölött a toxikológiai és ökotoxikológiai adatokat mindenki számára, majdnem valós időben elérhetővé kell tenni, a helyi lakosokat egy központi információs rendszeren keresztül tájékoztatni kell a közvetlen permetezésről. A peszticidútlevél lehetővé teszi, hogy nyomon kövessük, a nagy- és kiskereskedelmi árusítóhelyeken keresztül mikor milyen növényvédő szert használtak. Ez versenyhelyzetet teremt, és a kizárólag biztonságos termékeket előállító gyártók közötti versennyel elsődlegesen a fogyasztók járnak jól. Egy másik célunk, hogy e rendelet gondoskodjon a szigorú környezetvédelmi előírásokról. A környezetvédelmi bizottság ezért ellenezte Európa önkényes háromfelé szabdalásának ötletét olyan zónákra, amelyek nem környezeti vagy éghajlati feltételeken vagy tájjellegen alapulnak. Mi több, biztos úr, az ötlet a Tanács többségi támogatását sem nyerte el. A Tanácshoz hasonlóan mi is a jobb önkéntes európai együttműködést szorgalmazzuk a termékengedélyezéssel kapcsolatban. Hadd hangsúlyozzam ismét, hogy erős jogi fenntartások vannak, mert ezen zónákon belül nincsenek kormányközi megállapodások a termékengedélyek kötelező kölcsönös elismerésével kapcsolatban. Az európai szerződések alapján Uniós összefüggésben léteznek ilyen rendelkezések, de nincs jogszabályi keret a kölcsönös elismerésre a meghatározott zónákon belül. Európa polgárai nem akarnak mérget a tányérjukra. Remélem, hogy e rendelet javítja Európa üzleti helyszíni helyzetét, mert ezáltal Európa jobb hely lesz, ahol a fogyasztók élhetnek, és mindenki számára előnyös lesz – nem csak a környezetnek és a fogyasztóknak és az állatjólét szempontjából, hanem mindenekelőtt a gyártóknak és a mezőgazdasági termelőknek, mivel több ösztönzőt kapnak az innovációra és a versenyképességük javítására. Végezetül szeretném kifejezni legmelegebb hálámat az árnyékelőadóknak, akik valóban együttműködve működtek együtt e jelentés megalkotásában. Remélem, hogy az új peszticid

22-10-2007

22-10-2007

HU


rendelet lehetővé teszi, hogy új magasságokba emeljük az egészség- és környezetvédelmet Európában. Neil Parish (PPE-DE), A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményének szövegezője . – Elnök úr, szembe kell néznünk azzal a nagyon gyakorlati elgondolással, hogy élelmiszert kell gyártanunk Európában – az elmúlt hónapban a pihentetett területeket nullára csökkentettük, hogy a termőföld 10%-át visszahozzuk a termelésbe – ehhez pedig szükségünk van a megfelelő eszközökre. Abban mindannyian egyetértünk, hogy biztonságos élelmiszereket és biztonságos vegyi anyagokat szeretnénk, de – és a Bizottság ezt megfelelően kezeli – ezt egy kockázatalapú rendszerben kell elérni, hasonlóan a REACH-nyilvántartáshoz: ha egy adott vegyi anyag biztonságos, akkor használható, de ha nem biztonságos a használata, akkor ki kell vonni a piacról. Így kell ezt kezelni egészen a végéig. Az éghajlati feltételek igen nagy különbségeket eredményeznek a permetezés időpontjával kapcsolatban, ezért rugalmasságra van szükség a permetezés időpontját és mikéntjét illetően. A műholdas rendszerek most már a megfelelő időben vezetik be a permetezést, így gyakorlatilag csökkenteni lehet a permetezett mennyiséget és a felhasznált vegyi anyagokat. Vegyük például az idei, Európa sok részén igen csapadékos esztendőt. Saját hazámban, Nagy-Britanniában nem lehet bio-burgonyát kapni, mert nem lehetett őket permetezni, és nem lehetett a burgonyavészt távol tartani. Éppen ezért nagyon kevés bio-burgonya áll rendelkezésre. Szükségünk van a megfelelő eszközökre, és ezért nem választhatjuk a százalék alapú csökkentést éves szinten. Ésszerű, kockázatalapú rendszerre van szükségünk. Ráadásul, ami a 10 méteres sávokat illeti – akár hiszik, akár nem –, léteznek olyan vegyi anyagok, amelyeket vízfolyásokban is lehet alkalmazni. A Roundup nevű vegyi anyag gyakorlatilag a folyó vagy vízfolyam partjára permetezhető. Most betiltjuk a használatát a vízfolyás 10 méteres körzetében, amikor gyakorlatilag a vízfolyás partján is használható? Legyünk ésszerűek. Szükségünk van az élelmiszerbiztonságra, szükségünk van az élelmiszergyártásra, és szükségünk van biztonságos élelmiszeripari termékekre Európában. Dolgozzunk együtt ennek érdekében. Dorette Corbey (PSE), az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének szövegezője. – (NL) Elnök úr, úgy vélem, egy perc igen rövid idő két vélemény kifejtésére, de rendben van, próbálok a lehető legtömörebben felszólalni. A peszticidek hasznosak és szükség van rájuk, mert ezen termékek nélkül nehéz 6 milliárd embert élelmezni. Természetesen még mindig rengeteg a tennivalónk, hogy felvegyük a harcot a peszticidek káros környezetvédelmi és egészségügyi hatásaival. Az új termékek forgalomba hozatala hosszadalmas és mindig költséges folyamat. Az iparnak jó, hogy a jóváhagyásokat gyorsabban el lehet intézni, a Parlament azonban joggal kéri, hogy a tagállamoknak legyen joga elutasítani az egyes termékeket a saját területükön. Az ipar egyre inkább a fő termékekre, a „nagy négyesre”: a rizsre, a kukoricára, a szójababra és a gyapotra koncentrál, mert ezekkel a költségek jó részét visszanyerik. De természetesen az is fontos, hogy a csekélyebb termékek is megfelelő védelemben részesüljenek, és az ipari bizottság erre nézve számos jó javaslatot tett. A bizottság emellett a fenntarthatóbb termékekre való átállásra ösztönzők bevezetésére is számos jó javaslatot tesz. A peszticidekkel kapcsolatban még egy megjegyzést szeretnék tenni. A felszíni vizeket övező kötelező 10 méteres pufferzóna nem jó ötlet néhány tagállam számára. Ezért

23

24

HU


üdvözlöm a módosítást, amelyet a PSE képviselőcsoport nyújtott be ebben a kérdésben. A felszíni víz már a jóváhagyás egyik értékelési feltétele, és ezen az alapon a tagállamoknak jogában áll a saját pufferzónáik kialakítása a termékekre nézve. Összességében úgy gondolom, hogy ez egy kiegyensúlyozott és működőképes álláspont a Parlament számára. Manuel Medina Ortega (PSE), a Jogi Bizottság véleményének szövegezője. – (ES) Elnök úr, a Bizottság javaslata e jelentésen kettős jogalapon nyugszik, nevezetesen a mezőgazdasági politikáról szóló 37. cikk 2. bekezdése, valamint az egészségvédelemről szóló 152. cikk 4 (b) bekezdése. A jogi ügyekkel foglalkozó bizottság tanulmányozta a javaslatokat. Például, az illetékes bizottság javasolta a 37(2) cikk eltávolítását és a 175(1) cikk hozzáadását, a 37(2) cikk eltávolításával, a 152(4)(b) cikk megtartásával és a 175(1) cikk hozzáadásával. Ami a jogalapot illeti, annak célját és tartalmát a tárgyalás határozza meg, és a jogi ügyek bizottsága azon az egyhangú véleményen van, hogy a 152(4)(b) cikk az alkalmazandó, nincs szükség a 175(1) cikkre való hivatkozásra. Véleményünk szerint ez teljesen egyértelmű, és nincs szükség sem a Bizottság által javasolt kétszeres jogalapra, sem az illetékes bizottság által javasolt kétszeres jogalapra, kizárólag a 152(4)(b) cikkre kell hivatkozni, mert ezen irányelvjavaslat célja az emberi egészség védelme. Anja Weisgerber (PPE-DE), a belső piaccal és a fogyasztóvédelemmel foglalkozó bizottság véleményének szövegezője. – (DE) Elnök úr, bizottságom a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendelettel kapcsolatos Breyer riportról alkotott véleményének szövegezőjeként szeretnék megjegyzést tenni a javaslatról. E rendeletjavaslatban fontos, hogy egyensúlyt kell találnunk a következő érdekek között: egyrészről a fogyasztók érdeke, hogy maradékszer nélküli, egészséges élelmiszerhez jussanak, más szóval a biztonságos növényvédő szerek használata, amelyek nem veszélyeztetik a közegészségügyet és a környezetet, és a tiszta ivóvíz; másrészről a fogyasztók érdeke továbbá a friss és megengedhető termékek megbízható forrása, és hazai termesztésű zöldséget-gyümölcsöt akarnak az Európai Unión kívülről származó termékek helyett, mivel azokban az országokban alig ellenőrzik a felhasznált peszticideket. Termelőinknek szüksége van bizonyos növényvédelemre, ha fel akarják venni a versenyt a rezisztanciával. Ezt azonban nem lehet megtenni bizonyos számú növényvédő szerek nélkül. Ugyanakkor biztonságos, kockázatmentes védőszereket szeretnének. Ezért is hisszük, hogy a kimutathatóan rákkeltő anyagokat be kell tiltani. Azonban ami a többi engedélyezési feltételt illeti, tudományos bizonyítékra szándékozunk támaszkodni, és megközelítésünket a minimumértékekre alapozzuk. Ez egy kiegyensúlyozott középút, amely megvédi a fogyasztóinkat, ugyanakkor garantálja, hogy a hazai termesztésű zöldség-gyümölcsöt amellett, hogy megengedhető árú, megfelelő tesztelésnek vetik alá. Ami a szomszédok tájékoztatását illeti, ha szigorú engedélyeztetési feltételeink vannak, és ha megfelelően teszteljük a növényvédő szereket, nem látom, miért kellene bürokratikus eljárásokon keresztülmennünk, hogy figyelmeztessük a szomszédokat és a helyi lakosokat a növényvédő szerek használatáról, pedig ők nem is kértek tájékoztatást. Mihez kezdjenek a fogyasztók az ilyen információkkal? A gyakorlatban hogyan értesítsék a termelők minden szomszédjukat és a helyi lakosságot, mielőtt növényvédő szereket alkalmaznak? Ezen okok

22-10-2007

22-10-2007

HU


miatt szenvedélyesen a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság javaslata ellen érvelek, amely a fentieket követelményként támasztaná, és itt szorgalmazom a Bizottság által javasolt, a nyilvánosság tájékoztatásáról szóló záradék elutasítását, mert ha biztonságos növényvédő szerekkel rendelkezünk, akkor nincs szükség ezen bürokratikus eljárásokra. Hadd tegyek egy nagyon rövid megjegyzést a zonális megközelítéssel kapcsolatban. Nagyobb harmonizációra törekszünk. Ez a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság célja is. A Breyer-jelentésben javasolt rendelkezések eredményeképp 27 nemzeti engedélyezési zóna jönne létre. Célunk, végül is a harmonizáció a tagállamok véleményének figyelembe vételével, amelyek saját felhasználási feltételeikhez alakíthatják e jóváhagyást. Ezért kérem a Házat, hogy mielőbb támogassa ezen harmonizációs törekvéseket és támogassa a Bizottság zónázó javaslatát. Kyösti Virrankoski (ALDE), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményének szövegezője. – (FI) Elnök úr, az itt tárgyalt téma, a fenntartható peszticidek használata és forgalmazása nagyon fontos. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot ötvözi a közegészségügyi kérdésekkel. Éppen ezért sajnálatos, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos most nem vesz részt ebben a tárgyalásban. Az évezredek során az emberiségnek meg kellett küzdenie a kártevőkkel, a gyomokkal és a növények és növényi termékek betegségeivel. Ezek csökkentették a termést és tették emberi fogyasztásra alkalmatlanná. Az utóbbi évtizedekben a küzdelmet bizonyos fokig megnyertük, főként az új növényvédő szereknek köszönhetően. Ugyanakkor azonban az egészséget fenyegető veszélyek is felmerültek. Az előttünk álló irányelvjavaslatok nagyon merevek. Általánosságban elmondható, hogy az új rendeletek célja a közegészségüggyel kapcsolatos helyzet fejlesztése. Azonban egyetlen egyértelmű, a peszticidekkel megelőzni igyekezett növénybetegségek és gyomok esetében felmerülő veszélyekről készült analitikai illusztrációt sem terjesztettek be. Ez hatalmas hátrány, mivel ebben az esetben a legjobb megoldás lehet, hogy nem jó. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot évekre visszavetheti. A peszticidek használatának kerülése nem feltétlenül jó megoldás, még a közegészségügyet illetően sem. Ambroise Guellec, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, amit ma tárgyalunk egy fontos, összetett és becsapós téma. A növényi termékeket pusztító és károsító kártevők elleni harc szükséges kihívás mind az élelmiszer-biztonságot, mind a környezetünk védelmét és fejlesztését illetően. Ezért elkerülhetetlen a peszticidek ésszerű használata. Létfontosságú azonban a kockázatok kiegyensúlyozott felmérése, különösen az emberi egészség tekintetében, valamint a peszticidek használatának csökkentésére vonatkozó intézkedések megfelelő tervezése. A tematikus stratégiáról szóló állásfoglalás indítvány véleményem szerint hasznos válasz az előttünk álló fontos kérdésekre, és szeretnék tisztelegni az előadónk, Irena Belohorská előtt, és megjegyezni nagyrabecsülésemet a szoros együttműködésért, amellyel a szöveget megalkottuk. Meg kell tennem bizonyos megjegyzéseket: a kockázatelemzés alapvető problémája elválaszthatatlan a felhasznált peszticidek mennyiségének kérdésétől. A mérgező vagy fokozottan veszélyes anyagok használatának beszüntetését szilárd alapelvként kell kezelni. A többi peszticid tekintetében a szubszidiaritás elvét kell alkalmaznunk. A közös európai keretben működve a tagállamok feladata lesz a felhasznált mennyiségek csökkentésére

25

26

HU


vonatkozó saját nemzeti célok, ütemtervek és feltételek kidolgozása. A nemzeti cselekvési tervek is megkönnyítik az egyes országok körülményekhez való alkalmazkodást. Különösen fontos a vízi környezet védelme is, és itt nagyon szigorúnak kell lennünk a pufferzónák helyi feltételeknek megfelelő létrehozásával. Végül, szeretnék rámutatni, hogy a bevezetésre váró rendszer a REACH-irányelv logikus utódja. A peszticidek mennyiségére való tekintettel az érvelésünk hatása legyen „a lehető legkevesebb, de annyi, amennyi pont szükséges”. Dan Jørgensen, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök úr, brit képviselőtársaim néha használják a mondást: naponta egy alma az orvost távol tartja. Ennek így is kellene lennie! A zöldség és a gyümölcs általában egészséges, de sajnos ez nincs mindig így. Nagyon gyakran találni peszticid maradékszereket a zöldség-gyümölcs termékeken, és természetesen ennek közvetlen negatív hatásai vannak az emberi egészségre nézve. Éppen ezért nagyon fontos a téma, amivel most foglalkozunk. Ebből kifolyólag az is nagyon fontos, hogy ezeket az anyagokat fenntartható módon használjuk, hogy felhasználásukat csökkenthessük azokban az esetekben, ahol túlságosan sok peszticidet alkalmazunk. A természet, a környezetünk és az egészségünk károsodik, a felszín alatti vízforrások is szennyezettek lehetnek. Ezért úgy vélem, van okunk bírálni a Bizottságot, különösen Önt, Kyprianou úr, ismerik úgy (a hazámban is), hogy nagyon sokat foglalkozik a fogyasztók érdekeivel, és rengeteget tett a környezet és az egészség megóvása érdekében. Nem értem, hogyan állhat itt ma, és védheti a Bizottság zónákra osztással kapcsolatos javaslatát, amely a környezetvédelmi szintjük csökkentésére kényszeríti az európai országokat, valamint arra, hogy adjanak fel a fogyasztóvédelem színvonalából. Engedjék meg, hogy egyszerűen néhány példával szolgáljak arról, mit is jelent, ha elfogadjuk az előterjesztett javaslatot. Dániában közel 100-féle peszticidet engedélyeztek. Az 1980-as évek kezdete óta közel 50%-kal csökkentettük a peszticidek használatát. Biztosan Önök is egyetértenek azzal, hogy ez igen ésszerű dolog. Ha a javaslat végrehajtásra kerül, Dániában arra kényszerülünk, hogy megduplázzuk az engedélyezett peszticidek számát. Megkétszerezzük a peszticidek számát! Ez valószínűleg azt jelenti, hogy nagyon nehéz lesz a felszín alatti vizeket kezeletlenül fogyasztani, ahogy ma tesszük. A kérdést nem tartom tisztán nemzeti kérdésnek. Az Európai Parlament teljes szocialista képviselőcsoportja, és szerencsére a nagy többség nevében szólok, akik egyértelművé tették a nézeteiket az Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság szavazása során. Sok példát tudnék felhozni. Minden egyes zónában természetesen az lesz a helyzet, hogy egy kivételével minden ország kényszerből olyan peszticideket hagy jóvá, amelyeket jelenleg nem engedélyeztek. Hadd mondjak egy példát egy növényi termékről: a kukorica. Az Egyesült Királyságban olyan kukorica peszticidet használnak, amelyben 15 aktív hatóanyag van. Magyarországon 57 aktív hatóanyagot használnak, míg Lengyelországban 37-et. Ha azonban a Bizottság javaslatai végrehajtásra kerülnek, minden ország jóváhagyja azokat a peszticideket, amelyek akár 57 aktív hatóanyagot tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságban a szint négyszeresére emelkedik. Nem az lenne az EU feladata, hogy több peszticid használatára kényszerítse az országokat. Ez hatással lesz a környezetre, hatással lesz az egészségre, és hatással lesz a felszín alatti vizekre. Ezt biztosan nem akarhatjuk. Remélem, hogy támogatják a Környezetvédelmi Bizottság javaslatát, ez megkönnyíti az ipar életét is. Ez benne van a kompromisszumban, amit magunkénak vallunk a

22-10-2007

22-10-2007

HU


Környezetvédelmi Bizottságban: nemet mondunk a peszticidek kölcsönös kötelező jóváhagyására, de igent az adatok kölcsönös kötelező jóváhagyására. Mi több, nem csupán zónákról beszélünk, hanem Európa egész területén történő adatjóváhagyásról. Ez nagyban megkönnyíti az ipar életét. Ugyanakkor gyakorlatilag feljogosítjuk a tagállamokat, hogy nemet mondjanak, amennyiben az éghajlati feltételeik ezt követelik. Végezetül, ami a csökkentési célokat illeti, szeretném elmondani Dimas úrnak, hogy hihetetlenül jó, hogy megszabadulunk a legveszélyesebb anyagoktól – azoktól az anyagoktól, amelyek rákot okoznak, azoktól az anyagoktól, amelyek hatással vannak a gyermekek fejlődésére, stb. Természetesen szeretnénk kivonni ezeket az anyagokat a piacról. Teljesen feleslegesek. Ráadásul úgy gondolom, tennünk kellene még egy lépést, és kidolgozhatnánk egy általános csökkentési célszámot az összes anyagra. Természetesen ezt minden országban külön-külön kellene meghatározni, de ha egyszerre összekötjük az európai, 20% körüli csökkentési célokkal, akkor úgy vélem, nagyon nagyra törünk. Azonban mindennek ellenére még mindig úgy vélem, hogy jelenlegi helyzetünkben ez lehetséges. Sokat jelentene ez az európai egészség és környezet szempontjából. Az indokolást illetően, amit a Bizottság arra használt, hogy ne vezesse be a célszámokat, egy kezelésgyakorisági indexet vezettünk be, amely számba veszi az egyébként hangsúlyozott kérdéseket. Anne Laperrouze, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, a Bizottság tagjai, hölgyeim és uraim, igaz, hogy néhány tagállam már intézkedéseket kezdeményezett a peszticidekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére, de a peszticidhasználatban mutatkozó trendek országonként eltérőek. Például, bizonyos anyagok, amelyek használata tilos egyes tagállamokban, attól függetlenül forgalomban vannak az adott tagállamban, mert más tagállam engedélyezi a használatukat. Itt egyértelműen szükség van a szabályok harmonizálására, hogy biztosíthassuk, az Unió egész területén ugyanazok a feltételek állnak fenn. Az ALDE képviselőcsoport a peszticidek szigorú ellenőrzését szorgalmazza, miközben elismeri, hogy használatukra szükség van, és használják is őket. Számos módosításunk van, amelyek célja a szöveg könnyebb alkalmazhatósága, miközben ragaszkodnak ahhoz az elvhez, miszerint a biztonságosabb vagy a vegyszermentes alternatívákat kell ösztönözni. Csoportom igyekszik a veszélyes anyagokra vonatkozó mennyiségcsökkentési célokra koncentrálni. Aláírtuk a nemzeti cselekvési tervekről szóló 4. cikk egyik módosítását, amely egész Európában azt tűzi ki célul, hogy 10 éven belül 20%-kal csökkentjük a felhasználási gyakoriságot, a veszélyes anyagok felhasználását pedig 50%-kal csökkentjük 2013-ig. Előfordulhat, hogy valaki ellentmondásosnak gondolja, hogy csoportom egy másik módosítást is benyújtott, szintén a 4. cikkhez, amellyel a tagállamok lehetőséget kapnak a kockázatcsökkentésen alapuló megközelítésre. Ez gyakorlatilag egy realistább megközelítés, de a számítások bonyolultabbak mint a mennyiségcsökkentés esetében. Úgy gondoltuk, fontos előterjeszteni ezen módosítást, mert szeretnénk látni a kérdés megoldását az intézményközi tárgyalások, az első olvasatot követő szavazások során. Most szeretnék néhány konkrét kérdést figyelembe venni. A vízfolyások védelme esetében logikusabb lenne, ha a geológiai környezetre szabott intézkedéseket tennénk, ahelyett, hogy kialakítunk egy minimális pufferzóna-területet. Jogosan törekszünk egyes élőhelyek, például a parkok, a játszóterek, és az iskolai környezet védelmére, mert ezeken a területeken a peszticidek használatát a minimálisan szükséges szintre kell korlátozni, sőt, akár be kell tiltani, és a vegyi anyag mentes módszereket kell előnyben részesíteni.

27

28

HU


A légi permetezés nehéz kérdésében az Európai Bizottság javaslata – elsősorban a tiltásra, mely alól a kivételeket meg kell indokolni – nagyon ésszerű volt. A Környezetvédelmi Bizottság szövege azonban elfogadható. Miközben értem, hogy szükség van a nyilvánosság tájékoztatására a légi permetezéssel kapcsolatban, úgy vélem, a tagállamokra kell hagyni a tájékoztatás jellegének és mértékének, valamint módszerének meghatározását. Olyan sokféle tájjal és olyan sokféle megközelítéssel van dolgunk, hogy az egységesítésre vonatkozó bármilyen próbálkozás irreálisnak tűnik. Az ALDE képviselőcsoport ezért egyensúlyra törekszik, amelynek lényege, hogy egyetlen felet, legyen az felhasználó vagy gyártó, sem szabad büntetni, hanem inkább a szigorú és következetes jogszabályokat kell bevezetni: a peszticid-felhasználók megvédhetik a növényi termékeiket; a gyártók értékesíthetik az egyre kevésbé káros termékeiket; a fogyasztók pedig nemcsak biztonságos élelmiszerhez jutnak, hanem biztonságos környezetben is élhetnek. Wiesław Stefan Kuc, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, a bemutatott három jelentés elválaszthatatlanul összefügg. Az Európai Unió próbál mindent megtenni a peszticidek környezetre kifejtett negatív hatásának csökkentéséért és a talajban, a vízben és a növényekben történő felhalmozódásuk megelőzéséért. Az utóbbi években rengeteget tettünk ezen hatások minimalizálásáért. E munkában különösen fontos szerepet játszottak a kutatószervezetek, amelyek szelektívebben működő modern előkészületeket tettek. Azonban ne feledjük, hogy régebben sokkal rosszabb volt a peszticidek minősége, sokkal nagyobb dózisban használták őket, a mostani dózis sokszorosában, és ebből következik, hogy a környezetünk szennyezése az elmúlt évek tevékenységeinek eredménye. Ez okból kifolyólag az új irányelv mellett az elavult peszticidek deaktiválásáról és ártalmatlanításáról szóló irányelvvel kell kiegészítenünk a meglévő jogszabályokat. Ez ügyben kérem az aktív részvételüket, mivel hiába telt el néhány év, a problémák még mindig nőnek ahelyett, hogy csökkennének, ahogy kiderült a legutóbbi kisinyovi civil szervezeti fórumon. Marie Anne Isler Béguin, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, Biztos urak és asszonyok, míg szeretnék gratulálni Breyer asszonynak a kiváló eredményéért, nem tudom támogatni azokat, akik a peszticidek használatát védelmezik, mert egyszerűen létfontosságú, hogy a környezetünket és a testünket megszabadítsuk ezektől a veszélyes anyagoktól. Remélem, hogy az Európai Parlament a jövőben a leginkább előretekintő álláspontokat fogja támogatni a kérdésben, ahelyett, hogy megadnák magukat a halálos iparágat képviselő gyártók legújabb szirénénekének. A rákkeltő, mutagén és reprotoxikus peszticidek, valamint az ideg- és endokrin rendszerünket gyengítő, az immunrendszerünket károsító anyagok eltávolítása egy teljesen egészséges cél. Üdvözölnünk kell a képviselőtársaink erőkifejtéseit a fogyasztók, ezen veszélyes anyagok „ártatlan áldozatainak” átlátható tájékoztatásának biztosítására. Biztos urak és asszonyok, ugye itt volt az ideje ezen intézkedésnek? Soha nem használtak még olyan szisztematikusan különféle rovarirtókat, gombaölő szereket és herbicideket mint manapság. Elég csak Franciaországig tekinteni, ahol a helyzet, hogy a peszticidekkel kapcsolatos közrendet az állam és a vegyipar „közös irányítás” alá vonta, eddig csak abban járt sikerrel, hogy figyelmen kívül hagyja az átlagember a köz és a környezet egészségével kapcsolatos elvárásait, a környezetre kifejtett toxicitással kapcsolatos kutatási eredményektől függetlenül, és a statisztikai tanulmányok ellenére, amennyiben azok összefüggést állapítanak meg a vegyi anyagok és a kórállapotok között: mindezt az orvosi szakma közelmúltbéli, például a

22-10-2007

22-10-2007

HU


párizsi felhívásban és a Franciaországban, a grenelle-i környezetvédelmi konferencián hangoztatott figyelmeztetései ellenére. Az ipar mindent megtesz, hogy elbagatellizálja a peszticidek hatását. Ezért a vízfolyások Atrazine gyomirtóval történő szennyezését követően, amiről mindenki hallott, és a méhpopulációk megtizedelése után a vegyipar megpróbálja elkendőzni a tényt, hogy Franciaország maradt az Európai Unió első számú peszticid-felhasználója. Franciaországban évente 70 000 és 80 000 tonna peszticid kerül a környezetünkbe. Tehát a „peszticid csomaggal” kapcsolatban – nem úgy, mint a REACH irányelv esetében – a Ház képviselői nem hagyják veszni a hitelüket. Az átlagemberek sem várnak tőlünk kevesebbet: ez kitűnik a rengeteg hozzánk érkező levélből, gyors és erőteljes intézkedésre szólítanak fel. Hallunk például olyan emberektől, akik Dél-Franciaországban a zöldségtermelők által permetezett peszticidek belélegzésének veszélyeit emelik ki, mások pedig a gyomirtók közösségi parkokban és kertekben történő erőteljes használatával foglalkoznak, egyeseket peszticidmentes zónák kialakítására sürgetnek. ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY Alelnök Jiří Maštálka, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (CS) Hölgyeim és uraim, szeretnék dicséretet mondani az előadónak, Belohorská asszonynak a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégiáról szóló jelentéséért. Úgy vélem, hogy az előadó sikeresen hozott létre egy olyan dokumentumot, amely rendelkezik és eltalálja a megfelelő egyensúlyt a fenntartható versenyképes európai mezőgazdasági termelésre irányuló igény és a peszticidek használatának kizárólag azon esetekben történő elősegítése között, amelyekben a legcsekélyebb káros hatásuk van az emberi egészségre és a környezetre. Üdvözlöm a tényt, hogy a jelentés magában foglalja az elővigyázatosság elvével kapcsolatos módosítást az emberi egészséget, valamint a földi és vízi ökoszisztémák megóvását illetően, amelynek társszerzője voltam. Az előadóhoz, Belohorská asszonyhoz hasonlóan én is sajnálom, hogy míg a tematikus stratégia várható legfontosabb eredménye a peszticidek használatának az emberi egészségre kifejtett káros hatásainak csökkentése, a stratégia csak érintőlegesen foglalkozik az egészségügyi hatással. Úgy vélem, hogy a Bizottság feladata e munka befejezése e tekintetben a jövőben. Foglalkozás-egészségügy- és biztonság szempontjából üdvözlöm azokat a jelentés azon pontjait, amelyek nemcsak a megfelelő tájékoztatás, hanem a megfelelő védelmi módszerek és az alkalmazott berendezések rendszeres ellenőrzésének szükségességét hangsúlyozza. Úgy vélem, hogy a kezünkben lévő okmány sok konkrét, hatékony mechanizmust tartalmaz a peszticidek használatának csökkentésére és a biztonságuk javítására. Johannes Blokland, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök asszony, a peszticidekről szóló vita során mindig igyekeztem reális és kiegyensúlyozott álláspontot felvenni egyrészről a környezetvédelmi aggályok, másrészről a termelők és fogyasztók érdekei között. Részletesebben kívánok szólni ezen jelentések több aspektusáról is.

29

30

HU


Ezen javaslatok egyike, hogy a politikát a használat csökkentésére kell alapozni. Én nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Természetesen csökkenthetjük a peszticidek összmennyiségét, de sokszor a leggyakrabban használt peszticidek a legkevésbé veszélyesek. Ebben az esetben a kockázatok többé-kevésbé egyenlők. Sokkal inkább támogatnám a kockázatcsökkentésen alapuló politikát. Hollandiában 2000. óta működik ilyen politika, és rámutattak, hogy 86%-kal csökkentette a környezetvédelmi kockázatot. A használat csökkentésének másik hátránya, hogy kevesebb peszticid áll rendelkezésre, és gyorsabban kialakul a rezisztancia. Egy másik kérdés a pufferzónák bevezetése a vízfolyások körül. A 10 méteres pufferzóna létrehozására irányuló módosítást elfogadta a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság. Az olyan sok vízzel bíró országnak, mint Hollandia, a 1 méter gondot jelent. Gyakorlatilag azt jelentené, hogy a mezőgazdasági terület 35%-át nem lehet permetezni. Végezetül szeretnék rámutatni, hogy nemcsak a szabály, hanem kétségkívül a végrehajtása is fontos. Jelenleg ez nincs meg, mint azt látjuk, a fogyasztásra szánt termékek közül rendszeresen, még az Európai Parlamentben is találkozunk olyannal, amely nem felel meg az előírásoknak. Andreas Mölzer, az ITS képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, mint tudjuk, régóta feltételezték, hogy kapcsolat áll fenn egyrészről a mezőgazdaságban használt peszticidek vagy a genetikailag módosított élelmiszeripari termékek, másrészről több betegség között. ,Amikor itt-ott még az ivóvizekben is találnak peszticideket, kétségkívül itt az ideje, hogy az EU bürokráciájának lassan őrlő malmait kissé felgyorsítsuk. Továbbra is látjuk, meddig mehetünk el a növényvédő szerek alkalmazásának csökkentésére vonatkozó jelenlegi célunk elérésében. Természetesen senkinek nem ismeretlenek azok a nagyratörő tervek, amelyeket végül nem sikerül elérni. Ennek ellenére úgy vélem, hogy a rákkeltő anyagok tervezett cseréje messze áll attól a nagyszerű eredménytől, aminek kikiáltják, hanem ép ellenkezőleg, véleményem szerint inkább azonnali kötelesség. Sőt, ezen anyagok helyettesítése már régóta esedékes. Ha figyelembe vesszük, hogy az EU felel a globális peszticid-felhasználás egynegyedéért, pedig a világ művelhető területeinek mindössze 4%-át birtokolja, a probléma azonnal megvilágosodik. Ezek a statisztikák azt is megmutatják, hogy az EU-s támogatási programjaink nyilvánvalóan rossz irányba vezették a hagyományos mezőgazdaságainkat. A fogyasztók körében természetesen fennáll az általános – és nem teljesen megalapozatlan – gyanú, hogy a leleményes termelők megpróbálják kikerülni az előírt plafonértékeket a jóváhagyott növényvédő szerek kombinációival. Mivel nem készült kutatás a termékek közötti interakció vizsgálatára, itt az ideje, hogy beavatkozzunk és megfékezzük ezen gyakorlatokat. Mi több, az utóbbi évek maximum koncentrációszintek emeléseit vissza kell fordítani a magas kockázatú csoportokra, például a gyerekekre kifejtett nagyobb veszély tekintetében. A bio-termékek importja a föld másik végeiről nem csupán ellentmond több környezetvédelmi célkitűzésnek, hanem a megnövekedett szállítási mennyiségek, valamint az Unió félresikerült támogatási politikája évi felülvizsgálatának egyik okozója. A támogatási rendszerünket ezért át kellene gondolnunk, különösen azon európai termelők támogatása céljából, akik tartózkodnak a peszticidek használatától. Ha ehelyett bürokratikus

22-10-2007

22-10-2007

HU


akadályokkal gyötörjük a termelőket, senkit ne lepjen meg, ha végül dühükben bedobják a törülközőt, míg Brüsszelt megrémíti a termelői közösség krónikus gyengülése. Jim Allister (NI). - Elnök asszony, nagy a kísértés, hogy azt mondjam, mindenkinek nagy szívességet tenne, ha egy politikai peszticid elbánna a túltengő gyommal, ami az EU-szabályozás névre hallgat. Amikor ezen módosítások és javaslatok némelyikére, mint például a 10 méteres szabályra vonatkozó javaslatra tekintek, nagymértékű túlzást fedezek fel. Azt hiszem, szembe kell néznünk néhány ténnyel. A mezőgazdaságunk ellenőrzött peszticidhasználata nélkül nagyobb mértékű élelmiszergyártást idézünk elő a világ kevésbé szabályozott régióiban, veszélyeztetve a minőséget és az élelmiszer-biztonságot. Talán van, akit jobban érdekel, hogy a finom gyepet védő és a betegségeit gyógyító gombaölő és gyomirtó szerek nélkül sok golf- és tekepálya lesz gyomlepte és játékra alkalmatlan. Igen, a peszticideket felügyelni kell, de intézkedéseinket szilárd tudományra kell alapoznunk, és gyakorlatiasnak kell lenniük a gazdaságok és az utca szintjén. A hazámban a használatot szabályozó magatartási kódexek úgy vélem, megfelelőek, ezért az egyesek által bevezetni kívánt dogmatikus változások ellen fogok szavazni. Erna Hennicot-Schoepges (PPE-DE) . – (FR) Elnök asszony, Biztos úr, sajnálatos, hogy a mezőgazdasági szektor képviselői nem vettek részt e vitában, mert hihetetlenül érdekes lett volna a legújabb KAP-reform fényében hallani a mezőgazdasági termelők hangját is. Az előttünk álló feladat nem csupán Európa jövőbeli mezőgazdasági termelésének, valamint az élelmiszergyártás minőségének és mennyiségének megőrzése, hanem a kutatás elősegítése és az adatok védelméről történő gondoskodás is. A legnagyobb kihívás természetesen az emberi egészség védelme és a mérgező termékek vizeinkben és környezetünkben történő felhalmozódásának megakadályozása. Azonban a mezőgazdasági termelők és családjaik egészségével is foglalkoznunk kell, akiknek jobb védelemre van szüksége, hiszen ők lépnek közvetlen kapcsolatba ezekkel a termékekkel, és gyakran a peszticideket forgalmazó vállalatok tanácsa az összes tanács, amit kapnak. A vállalatok aligha mondják el nekik, hogy a kutatók mostanában kérdéseket tesznek fel a peszticideknek való expozíció és bizonyos kórképek, például a Parkinson-kór, az Alzheimer, a prosztatarák, az agydaganatok és bizonyos veleszületett rendellenességek előfordulási gyakoriságának stabil növekedése közötti összefüggéssel kapcsolatban. Ezért egyszerűen létfontosságú a szigorú szabályok létrehozása a termékek forgalmazásával kapcsolatban. A megfelelő adatvédelem biztosításával ösztönöznünk kell a kutatást is, és elő kell segítenünk a kutatási programokat a kártevőirtás biológiai módszereiről – ez az innováció hasznos példája. Végül a termelők számára is elérhető áron kell lennie ezeknek a termékeknek. Az utolsó kérdés, biztos úr, a méhek védelmével kapcsolatos: a 91/414 irányelvben előírt hosszú távú értékelést nem hajtották végre. Nem elég, ha vannak szabályaink és előírásaink: alkalmazni is kell őket, és rendszerekre van szükség az alkalmazásuk biztosításához. Egyetértek azzal, hogy a legfontosabb ezen termékek forgalomba hozatalának szabályozása, de megjegyezném, elnök asszony, hogy e szenvedélyes vita közben a vegyipar lobbijának – ugyan ritka – hullámai gyalázatosak voltak. Anne Ferreira (PSE) . – (FR) Elnök asszony, Biztos urak és asszonyok, hölgyeim és uraim, a most rendelkezésünkre álló egészségügyi és környezetvédelmi adatok, amelyeket nem kívánok felsorolni ma este, mindenképpen arra sürgeti a Házat, hogy döntést hozzon a peszticidekről és használatuk feltételeiről. Elengedhetetlen, hogy e lépést mérhető célokra

31

32

HU


alapozzuk. A plenáris ülés szavazása előtti megbeszélések során egyértelmű lett, hogy jelentős különbségek vannak a tagállamok között a gyakorlatot és a politikai megközelítést illetően, ezért bizonyos kérdésekben kompromisszumot kötöttünk, és a szubszidiaritásra támaszkodunk. Remélem, most nem téveszt meg bennünket a szubszidiaritás, mert rugalmassággal jár, amely könnyen ürügyet szolgáltathat a politikáink felvizezésére, és nagyon csekély politikai és civil akarat kerül ma kifejezésre, különösen a kockázatok és a vízfolyások melletti pufferzónák mértékének kérdésében. Ha szeretnénk, hogy a szubszidiaritás jelentsen valamit a peszticidekkel kapcsolatban, akkor minden európai régióban ösztönöznie kell az átfogó gondolkodást a mezőgazdasági és a környezetvédelmi kérdésekben. Ez a kutatás és a technológiák átadásának fokozásával; minden érintett, többek között a mezőgazdasági termelők, a kutatók, a civil szervezetek, az egészségügyi szakemberek és az élelmiszeripar képviselői bevonásával; alapos kutatások elvégzésével jár minden földrajzi területen, és a legjobb gyakorlatok, a talajnak, az éghajlatnak és a növényi termékeknek megfelelő vegyianyag-mentes alternatívák együtt kerülnek megállapításra. Néhány régióban már megkezdődtek ezen munkálatok. Ezért javaslom, hogy a Bizottság ösztönözze ezen megközelítés bevezetését és könnyítse meg a régiók közötti tapasztalatcserét, miközben ugyanakkor biztosítja az európai törvények megfelelő alkalmazását. Holger Krahmer (ALDE). - (DE) Elnök asszony, sok képviselőtársam úgy véli, szigorú szabályokra van szükség a növényvédő szerekkel kapcsolatban, és igazuk van, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elfogadott jogszabályok hatását. Tény, hogy a növényvédő szerek fontos részét képezik a modern mezőgazdaságnak. Vegyük például a jóváhagyással kapcsolatos szabályozást. Jelenleg az aktív hatóanyagok egész csoportjainak betiltásán dolgozunk a kizárási feltételek alapján, egyszerűen a veszélyesség elvont fogalma miatt. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja ezen szerek gazdaságokban történő alkalmazásának ténylegesen felmerülő kockázatait. Ez olyan aktív hatóanyagok betiltásához is vezet, amelyek egyáltalán nem jelentenek gondot a gyakorlatban. Ennek eredményeképpen pedig a jövőben nem lesz elegendő aktív hatóanyag a kártevők elleni megfelelő küzdelemben. Ha csak egy pár aktív hatóanyagot használnak, hamarabb kialakul a rezisztancia. Nem marad megbízható módszer számos kártevők okozta probléma megoldására. És ezek valószínűleg az új magasságok, amelyekre Breyer asszony utalt az imént. Ha elérjük ezt az állapotot, Európa élelmiszer-biztonsága soha nem látott mélységekbe zuhan. A teljes betiltás helyett megbízható engedélyeztetési eljárást kell biztosítanunk, amely az egyes anyagok használata során ténylegesen felmerülő kockázatot vizsgálja. A következő példa a kérdés stratégiai megközelítéséhez kapcsolódik, amelyben a növényvédő szerek használatáról szóló egyenlő arányú, egész Európára vonatkozó csökkentési cél mellett érvelünk. Ennek azonban semmi köze a használatuk során felmerülő kockázathoz. A Bizottság célokat állított fel a tényleges kockázat csökkentésére. Ez jó ötlet, és meg is kellene őriznünk. Végül is, a megvalósítható dolgokra, nevezetesen a megfelelő kockázatkezeléssel párosított hatékony kártevőirtásra kell koncentrálnunk. Hiszen az a lényeg, hogy megalapozzuk a zöldség nyersanyagokra irányuló egyre nagyobb igény kielégítését a jövőben.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Régen az innovatív növényvédő szerek segítettek, hogy a termelés gyorsabban nőjön, mint a szántóföldekre való kereslet. Célunk a jövőben nem lehet e helyzet megfordítása. Gintaras Didžiokas (UEN). – (LT) Nem gondolom, hogy a Házban, a Parlamentben találnánk egyetlen képviselőt, aki azt mondaná, hogy az ökológia, az egészséges környezet és az emberi egészség nem fontos. Nem hiszem, hogy akár egyetlen európai polgár valaha is mondana ilyet. Azonban, hölgyeim és uraim, miközben döntéseket hozunk, a jogszabályokról beszélgetünk és olyan jogszabályokat hozunk létre és hajtunk végre, amelyeket több százezer embernek kell betartania, és amelyek kétségkívül milliók életére vannak hatással, döntéseinket nem fektethetjük az érzelmek és a jó szándék alapjára. Kiegyensúlyozott és ésszerű módon kell elérnünk ezt a célt. Az EU mezőgazdasági szektora számára felállított egyik legfontosabb célkitűzés a jó minőségű élelmiszerek megfelelő áron történő biztosítása. Az EU az élelmiszergyártás kiváló színvonaláról és a tagállamok számára előírt szigorú mezőgazdasági termelési szabályozásról közismert. Másrészről állandó nyomás nehezedik az EU mezőgazdaságára, hogy versenyképes legyen, ugyanakkor jó minőségű élelmiszert állítson elő. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy figyelmen kívül hagyjuk ezeket a tényezőket, amikor a növényvédő szerek szabályozásáról van szó. A Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által kifejtett vélemény kielégítette az érdekelt felek mindegyikének elvárásait. Mindazonáltal a javasolt, vagy a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tárgyalása idején bevezetett módosítások komoly aggályokat vetettek fel. Ha ezen módosítások elfogadásra kerülnek, az beláthatatlan következményekkel jár. Nem csupán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára jelentenek kockázatot, hanem magának a természetnek is. Ez azt jelenti, hogy géntechnológiával módosított szervezetek kerülnek az EU piacára? Óriási hatással lenne hagyományos növényi termékekre, ha a növényvédő szerek 90%-át kizárnánk a piacról. Hölgyeim és uraim, ismét arra kérem önöket, hogy megbízható tudományos bizonyítékra és a jó gyakorlatra, ne pedig pletykákra és érzelmekre alapozzák döntésüket. Remélem, hogy szavazatuk az összes érdekelt fél véleményét tükrözni fogja, és kiegyensúlyozott, helyes eredménnyel zárul, hogy ne pusztítsuk el a mezőgazdaságot, és az Európai Unió polgárai ne maradjanak európai élelmiszer nélkül, és emberek milliói ne váljanak munkanélkülivé a környezetvédelem nevében. Jens-Peter Bonde (IND/DEM). – (DA) Elnök asszony, holnap reggel lemegyek a boltba palackozott ivóvizet vásárolni. Sok országban azért tesznek így az emberek, mert a felszín alatti vízforrásokat szennyezés érte. A víz vegyi kezelésnek van kitéve, mint egy koszos kabát. Ekkor klórozzák, és amilyen rossz ízű, olyan drága lesz. Dániában a föld alatt van egy igazi aranybányánk: a felszín alatti tiszta vizeink. Egyenesen megisszuk, mint az ivóvizet anélkül, hogy előtte víztisztító telepre küldenénk. Egészségesebb, mint a palackozott víz, finomabb, és sokkal, de sokkal olcsóbb. Ez azonban azzal jár, hogy vigyáznunk kell rá, és meg kell tiltanunk a peszticidek permetezését azokban az esetekben, ahol a peszticid a talajvízbe juthat. Dánia ezért 13 féle peszticid permetszert tilt be, amelyek közül 12 megtalálható az ivóvízben. Ezt szeretnénk folytatni, ezért arra kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzanak a módosítás mellett, amely megengedi a védelmi zónák létrehozását. Az előző rendeletek alkalmával

33

34

HU


már elfogadtuk a javaslatot, és ezt most meg kell ismételnünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a megsemmisülésüket. Végül, megkaptuk a Parlament többsége, majd ezt követően a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso támogatását is. Köszönjük! Nem kaptunk támogatást a dán Mezőgazdasági biztostól, aki a (szintén a dán Liberális Párt (Venstre) színeiben politizáló) dán élelmiszerügyi, mezőgazdasági és halászati miniszterrel egyetemben inkább azt a lehetőséget támogatná, hogy a mezőgazdasági termelők tönkretegyék az ivóvizünket. Szomorú, hogy a Dán Mezőgazdasági Tanács inkább a Venstrét támogatja. Nagyfokú rövidlátásra vall, ha a valamivel magasabb kukoricatermésre törekednének, mi után több milliárd koronát kellene költeni a talajvíz tisztítására. A Szerződés kimondja, hogy a szennyezőknek kell fizetnie. Ezt egy módosításban javasoltam, és kérem, hogy képviselőtársaim támogassák a Szerződés előírásait. Senkinek nincs joga mérgezni közös földünket és ivóvizünket. Pilar Ayuso (PPE-DE). - (ES) Elnök asszony, biztos urak és asszonyok, az Európai Bizottság által kidolgozott, a 91/414/EK irányelv lecserélésére irányuló javaslat az engedélyeztetési eljárások nagyobb harmonizálását éri el, miközben ugyanakkor gondoskodik a fogyasztóvédelemről. A Környezetvédelmi Bizottságtól kapott eredmény azonban nem csupán nem veszi tekintetbe a nagyobb harmonizációra irányuló célkitűzést, hanem igazságtalanul átvizsgálja a fogyasztó és a környezet védelmére szolgáló intézkedéseket is. A jelentés az Európai Unió jelenlegi mezőgazdasági termelésének módszereibe vetett hit teljes hiányán alapul. Azonban nem csak a mezőgazdasági termelők fogják ezt megszenvedni: valószínűleg a fogyasztók is megsínylik, mert sok növényi termék nem lesz elérhető, importra lesz szükség, ami esetlegesen az élelmiszer-biztonságra is hatással lesz. Nem vették figyelembe kellőképp, hogy a növényvédő szerek jóváhagyását már az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és a tagállamok illetékes hatóságainak szigorú előírásai szabályozzák. Mi több, e javaslat az 1991-ben jóváhagyott 1100 aktív hatóanyag számát 148-ra változtatja, ezek a javaslat I. mellékletében kerültek felsorolásra. E 148 anyag közül csak 34 rovarirtó, fonálféregölő vagy atkaölő hatású, amelyekre Európa földközi-tengeri részén a legnagyobb szükség van a termesztéshez, mert a rovarok száma itt a legmagasabb az egész Unióban. A rovarok nemcsak a növényeket veszélyeztetik, hanem nagyon komoly emberi betegségeket is terjesztenek. Vissza kellene állítani a Bizottság javaslatát, amely az Európai Unió a növényvédő szerek kölcsönös elismerésére vonatkozó három zónába történő felosztására irányul. A peszticidek kizárásának feltételeit megfelelő kockázatelemzésre kell alapozni. Kockázatelemzés nélkül lehetetlen meghatározni ezen anyagok egészségre vagy környezetre kifejtett hatását. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy van, ami nagy mértékben méreg, kis mértékben viszont orvosság. Frédérique Ries (ALDE) . – (FR) Elnök asszony, azért hangsúlyoztam a ma esti tárgyalás fontosságát, mert nem kevesebb mint Európa termelői jövőképe, és az intenzív, egyértelműen túl sok szennyezést okozó mezőgazdaságtól, a biodiverzitást tiszteletben tartó fenntartható mezőgazdaság felé való elmozdulásra irányuló igény a tét. Ehhez a kihíváshoz három ok miatt is fel kell nőnie Európának: először, az egyre több botrány és egészségügyi kockázat felszínre kerülésével a közvélemény immár a peszticidek alkalmazása

22-10-2007

22-10-2007

HU


ellen irányul; másodszor, a mezőgazdasági termelők többsége is azt szeretné, ha az Európai Unió segítene nekik megváltoztatni a jelenlegi gyakorlatukat, hogy többé ne kelljen választaniuk az egészségük megtartása és a jövedelmezőségük növelése között; és harmadszor, a méhészek Európa-szerte szigorú szabályozást követelnek az olyan peszticidek árusításának megállítására, amelyek méhekre mért hatását nem vizsgálták. Ezért létfontosságú, hogy a Környezetvédelmi Bizottság nagyra törő álláspontját megerősítse a Hiltrud Breyer, Christa Klaß és Irena Belohorská jelentéseiről szóló szavazás. Meg kell erősítenünk, hogy az egészségügy és a környezet a legfontosabb, hogy konkrét intézkedésekre van szükség azok védelmére, akik legjobban ki vannak téve a veszélynek, hogy a legveszélyesebb anyagokkal foglalkozni fog az elővigyázatosság elve, hogy valóban ösztönözni fogjuk a vegyianyag-mentes alternatívákat, és, hogy a légi permetezést a továbbiakban elviekben tiltani fogjuk. Röviden gyakorlati lépésekké kell átültetni az európai nők és férfiak által hangoztatott aggályokat – akik, ahogy Isler-Béguin asszony említette – levelet írtak nekünk sürgetve, hogy a jövőben a mezőgazdasági termelés nem függhet a vegyi anyagoktól. Leopold Józef Rutowicz (UEN). - (PL) Elnök asszony, a növényvédő szerek – peszticidek – használata bizonyos körülmények között létfontosságú. Lengyelországban túlsúlyban vannak a kis gazdaságok, ahol a tulajdonosok a nem elégséges finanszírozás miatt a költséges peszticideken takarítanak meg, és ez sokszor veszteségeket eredményez a kártevőknek köszönhetően. Támogatok minden lépést, amely a növényvédő szerek ésszerű használatát ösztönzi, ideértve a tanácsadást, a képzést, a kutatást, a modern növényvédő berendezések támogatását, a helyettesítő termékek bevezetését, amelyek segítik a környezet és az egészség védelmét, és összeegyeztethetők a termelők érdekeivel, a peszticidek használata helyett. Ahol fennáll a termés elvesztésének kockázata, a tudatlanság és a termelőknek nyújtott megfelelő segítség hiánya a peszticidek korlátlan használatát eredményezheti. A probléma, amely már régóta fennáll, de még mindig nem sikerült teljesen megoldani, a kimagaslóan mérgező peszticid lerakók eltávolításának kérdése, amelyek az egykori szovjet blokk országainak területén léteztek vagy léteznek, valamint a talaj újbóli megművelése. Ezek a vizet és a talajt egyaránt mérgezik. E csomag csökkenthetné az említett dokumentumokban előkészített intézkedések hatékonyságát. Urszula Krupa (IND/DEM). - (PL) Elnök asszony, a termelők, akik tökéletesnek tűnő élelmiszer előállítására kényszerülnek olyan peszticideket vezetnek be, amelyek nemcsak a környezetre és a gazdaságra károsak, hanem az emberi egészségre is. Remélem, hogy a tárgyalást képező dokumentumok az elfogyasztott élelmiszer minőségének javulásához vezetnek, és még inkább ösztönözni fogják a bio termelési módszereket, a talaj táplálására szolgáló természetes trágya nagyobb fokú használatát. Ráadásul, ami a tudottan káros anyagok a harmadik világ országaiba történő exportálásának gátlástalan és etikátlan gyakorlatát illeti, egy közismert lengyel mondást idéznék: „amit nem akarsz magadnak, ne tedd mással sem”. Ez még fontosabb, mivel a veszélyes peszticidek a tehetős országok által olcsón felvásárolt élelmiszeripari termékek formájában visszakerülnek hozzánk, és tönkreteszik a lakosság egészségét. Emellett a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó általános iránymutatásokat, stratégiákat kell kidolgozni nemzeti szinten, ahol meg lehet tenni a megfelelő lépéseket. A felhasznált növényvédő szerek mennyiségét nagyobb mértékben kell csökkenteni ott, ahol több peszticidet használnak.

35

36

HU


Peter Baco (NI). - (SK) Nagyra értékelem, hogy mindhárom jelentés megköveteli, hogy a peszticid kezelésének minden szakaszában kiválóan képzett szakemberek vegyenek részt. A cselekvési tervek, az integrált menedzsment, és a szigorú import intézkedések mind-mind a jelentésekben fellelhető pozitívumok példái. Azonban a légi alkalmazás tiltását, és egyéb esetekben azokat a helyzeteket, ahol a légi alkalmazás lehetséges lenne, pontosan, egyértelmű szövegezéssel kell körülírni. Ehhez hasonlóan a használatuk mennyiségi csökkentése nincs egyértelműen meghatározva, és túl sok kockázat előtt nyitja meg az ajtót a nem szelektív használatának köszönhetően. A Szlovák Köztársaság például kevesebb mint 1kg peszticidet használ hektáronként, míg más országokban akár 8kg-ot is használhatnak. Ez azt jelenti, hogy vannak országok, ahol valóban csökkenteni kell a peszticidek használatát, máshol azonban esetleg növelni is kell. Ezért javaslom, hogy a szavazáskor vegyük figyelembe az Európai Növényvédelmi Egyesület ajánlásait, vagy, az első olvasatkor ne fogadjuk el az A6-0347/2007 és az A6-0359/2007 jelentést, és tartsuk meg a Bizottság kiegyensúlyozott ajánlásait. Marianne Thyssen (PPE-DE). – (NL) Elnök asszony, biztos urak és asszonyok, hölgyeim és uraim, itt az ideje, hogy formát adjunk a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégiának, és jó ötletnek tartom, hogy egy részét azonnal végrehajtsuk. Tekintetbe véve az élelmiszer-minőségre, a közegészségügyre, a környezetre és a termelésünk fenntarthatóságára kifejtett hatásait – mind aggodalomra ad okot – a teljes csoportunk, valamint az előadók és az árnyékelőadók rengeteg időt szenteltek e csomag kidolgozásának. Négy kérdést szeretnék kiemelni. Először, ésszerűnek tartom a peszticidek használatának további csökkentését. Ez akkor gyakorlatilag kevesebb hatással lesz a környezetre, és ez okból kifolyólag ellenezzük pusztán a felhasznált mennyiség csökkentését. A tényleges hatást akarjuk csökkenteni, tudományos kockázatértékelés alapján. Másodszor, hasonló állásponton vagyunk a vízfolyások körüli permetezést tiltó zónákkal kapcsolatban is. Itt ismét a kockázat alapú megközelítést támogatjuk, és úgy érezzük, a tagállamok jobban tudnak felelős döntéseket hozni, mint mi, részben a víz keretirányelvben megállapított feltételek alapján. Harmadszor, nem értem, hogy e Parlament, amely végül is a belső piacot támogatja a fogyasztó, az egészség és a környezet igen nagy mértékű védelmével, miért ellenezné a harmonizáció felé vezető első lépéseket e területen. Támogatjuk a Bizottság által felvetett belső kölcsönös elismerési zónákra vonatkozó javaslatot, és szeretnénk látni a zónák közötti önkéntes kölcsönös elismerést is. Végezetül, ellenezzük a szomszédok általános tájékoztatását, amelyet Breyer asszony javasolt a jelentésében. Ez a tájékoztatás nemcsak szükségtelen ilyen szigorúan szabályozott tevékenység esetében, hanem felesleges izgalmat és aggodalmat okoz. Bizonyára nem az a célunk, hogy egyfajta magánjogi jogérvényesítés felé mozduljunk el. Nem akarjuk, és nem is támogatjuk az ilyen társadalmat. Bogdan Golik (PSE). - (PL) Elnök asszony, a mai vita hatalmas jelentőséggel bír az európai mezőgazdaság és környezetvédelem szempontjából. Sokan támogatják a peszticidek használatát, és sokan ellenzik. Én azonban úgy vélem, hogy a mezőgazdasági termelőknek a „lehető legkevesebb peszticidet, csak a legszükségesebbeket” alapelvet kellene vallania, a gyártóknak és a forgalmazóknak pedig az elővigyázatosság elvét kellene szem előtt tartania, ami a legfontosabb alapelv lenne a

22-10-2007

22-10-2007

HU


fogyasztók életére és egészségére nézve minden esetben, ahol az új peszticidek bevezetése aggályokat vet fel, vagy azért, mert a tudományos kutatás eredményei nem egyértelműek, vagy ha nem volt elég idő ahhoz, hogy kategorikusan kijelentsék, hogy az adott termék vagy anyag ártalmatlan az emberekre és az állatokra nézve. A peszticidek fenntartható használatával kapcsolatban úgy vélem, hogy a következő lépéseket kell tenni: először, a Bizottságnak és a tagállamoknak időszakos képzéseket, tanácsadó és oktatási programokat kellene biztosítania, amelyeket legalább részben a peszticideket gyártó vállalatok finanszíroznak. Összehangolt nyomon követésre és adatgyűjtésre van szükség a peszticidek az emberi egészségre és a környezetre kifejtett káros hatásainak vonatkozásában, és ennek tartalmaznia kellene a hosszú távú kutatási programokat és a szankciók kivetését a szennyezőkre. Koordinált rendszert kell létrehozni a peszticidek gyártásáról, importjáról, exportjáról, forgalmáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló adatok gyűjtésére, és ezeket a köz számára elérhetővé kell tenni. Ösztönözni kell az alacsony dózisú peszticidhasználatot elősegítő mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek segítenek megváltoztatni ezen készítmények általános használatát. Megfelelő ellenőrzéseket kell bevezetni és be kell tiltani a vegyi anyagok segítségével előállított mezőgazdasági élelmiszer termékek behozatalát az Európai Unióba. Jan Mulder (ALDE). – (NL) Elnök asszony, a növényvédő szerek még mindig nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági termelésben és az európai élelmiszerellátásban. A nagy kérdés, amikor mi Európában konkrét intézkedéseket teszünk, hogy milyen hatása van ennek a világ többi részével folytatott versenyképes kapcsolatra. Ha túl szigorúak vagyunk Európában és a világ többi részére nem tudjuk ugyanazokat a szabályokat kivetni, az azt jelenti, hogy Európában olyan termékeket fogyaszthatunk, amelyeket nem tudunk itt előállítani, ez pedig szerintem nem jó dolog. Természetesen mindig létfontosságú számunkra, hogy folytassuk a káros hatások értékelését, de nem szabad túlzásba esnünk. Mindenkivel egyetértek, aki azt mondja, hogy a kockázatra kellene koncentrálnunk, és nem a mennyiség csökkentésére. A 10 méteres pufferzónák Hollandiában és máshol is katasztrofálisak lesznek, és ki kell hagyni őket a rendeletből. Végezetül, a szomszédok tájékoztatása. Ha valamit jóváhagytak, miért kell a szomszédokat is tájékoztatni? Ez teljesen felesleges szabályozás. Michael Henry Nattrass (IND/DEM). - Elnök asszony, az Egyesült Királyságból származó peszticideket 1985-ben szigorúan ellenőrizték. A Syngentához hasonló cégektől nem szabad megtagadni az eszközöket, amelyekre szükségük van. Ezek a rendeletek eltávolítanak bennünket a jó, tudományos alapú szabályozás elvétől. Például a járdák melletti gyomirtás 400-szor drágább vegyi anyagok nélkül. A golf és a többi gyepen játszott játékipar képviselője azt mondja, hogy peszticidek nélkül lehetetlen karban tartani a gyepet. A Növényvédelmi Ügynökség szerint a peszticidek betiltásával 65-200%-kal több föld kerül megművelésre, csökkentve ezzel a termelékenységet. A Corbett Farms szerint az idei év megmutatta, milyen értékes a permetezés a burgonyavész megelőzésére. A peszticidek költségesek, és a legkisebb mennyiséget használják növényi termékeink védelmére. A permetezés módjáról és időpontjáról szóló döntést földenként kell meghozni. A használatuk véletlenszerű csökkentése nem nyugodhat tudományos alapokon.

37

38

HU


Elnök asszony, kérem, semmisítse meg az EU bosszantó szabályozásait. Az UKIP ezek ellen fog szavazni. Richard Seeber (PPE-DE). - (DE) Elnök asszony, Biztos úr, hölgyeim és uraim, hadd kezdjem köszönetnyilvánítással az előadók és az árnyékelőadók felé. Mondanom sem kell, hogy mindannyiunkat nagyon foglalkoztatja az egészségügy és a fogyasztóvédelem, és ennek erejét legjobban a Ház képviselői között zajló heves vitán lehet mérni. Mindazonáltal fontos, hogy valóban a tények alapján döntsünk, és ne szálljunk szembe a valósággal azáltal, hogy bűnbakokat keresünk, mint korábban. Nagyon egyszerű lenne, különösen ezzel a jogszabálycsomaggal, hogy kiválasszunk egy adott foglalkoztatási csoportot, és ne is nézzünk tovább. Ez teljesen téves dolog lenne. Már a kezdet kezdetén meg kell alapozni, hogy Európában mindenkinek szüksége van a működő mezőgazdasági szektorra, amely szükségszerűen együtt jár bizonyos mennyiségű növényvédő szerek használatával. A Klaß-jelentés konkrét aspektusaival kapcsolatban hadd mondjam el, hogy valóban jogos az elv, miszerint bizonyos csökkentési célokat kell meghatározni, de úgy vélem, az itt alkalmazott mennyiségi megközelítés egyszerűen túl merev. Minden tagállam őszintén gondolja végig, mit tehet ő maga, mert a teljes mennyiség egyszerű csökkentése és a hit, hogy majd ezzel megtisztul a környezet, egyenesen tudománytalan. Ami a puffersávokat illeti, semmi baj nincs azzal, hogy a Bizottság választott stratégiájában a szubszidiaritás fontos szerepet kap. Minden tagállam gondolja végig, miként szeretné szabályozni ezen puffersávokat. Az nem jó, ha az egész Közösségben vakon bevezetjük a tíz méteres határt. Fenntartás nélkül kell támogatni továbbá a vegyi anyag mentes alternatívák keresését az érzékeny területeken, például a ritka növény- és állatfajok élőhelyein. A Breyer-jelentés vonatkozásában fontos, hogy támogassuk a három zónás elgondolást. Az engedélyek alkalmazási területét egyetlen tagállamra korlátozni túlságosan szűk megközelítés lenne. Külön gondosságra van szükség a kizárási feltételek esetében. A CMR1 besorolású anyagok határozott tiltását készpénznek vehetjük, a CMR2 anyagok esetén azonban szorgalmazom, hogy a tudományos adatok szolgáljanak az engedélyezési döntések alapjául. Evangelia Tzampazi (PSE). - (EL) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, a szavazásunk tárgyát képező jogalkotási javaslat célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének kialakítása közösségi modellek létrehozásával a peszticidek fenntartható használatáról, és az európai piacon történő forgalomba hozataluk szabályozásával. Úgy vélem, hogy a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság javaslatának támogatásával, amely az európai peszticidhasználat 20%-os csökkentésére irányul, erőteljes üzenetet közvetítünk. Meg kell erősítenünk a peszticidek ésszerű használatának ellenőrzéseit, és, ami a legfontosabb, elő kell segítenünk a növényvédelem biztonságosabb alternatív módszereinek kutatását. Ugyanakkor a zónarendszer és a kötelező kölcsönös engedélyezés eltörlése kiegyensúlyozott álláspontot képvisel. Tekintetbe véve a mezőgazdasági termelők és az ipar aggályait, célja, hogy azon tagállamok számára, akik így kívánják, lehetővé tegye a magasabb szintű környezetvédelmet a helyi feltételeknek megfelelően. Végezetül, hadd említsem meg, hogy külön szükség van a másodlagos használat védelmére. Felkérem önöket, hölgyeim és uraim, hogy támogassák a kutatás elősegítésére szolgáló

22-10-2007

22-10-2007

HU


európai alap létrehozására irányuló javaslatot. Ezzel garantálhatjuk a mezőgazdasági termelők jólétét és megtarthatjuk saját nemzeti termékeinket, amelyek az európai mezőgazdasági hagyomány részét képezik, és jelentősen fellendíthetnénk az európai mezőgazdasági gazdaságot. Marian Harkin (ALDE). - Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget, hogy néhány szót szóljak e három jelentésről. Először, úgy vélem, hogy Európában olyan helyzetben kell lennünk, hogy emberi fogyasztásra biztonságos európai növényi termékeket és európai zöldség-gyümölcsöt termelhetünk. Azonban ezt a célt kiegyensúlyozottan, a józan ész szerint kell megvalósítanunk, hogy a mezőgazdaság büntetése nélkül óvjuk az emberi egészséget. Nem szeretnénk olyan korlátozásokat bevezetni, amelyek negatív hatással vannak az európai mezőgazdaságra, hogy végül hatalmas mennyiségű élelmiszert kelljen importálnunk az élelmiszer-kilométer minden következményével, és természetesen aligha ellenőrizhetjük az adott importált élelmiszer előállítása során felhasznált peszticidek mennyiségét. Másodszor, támogatom a kockázat alapú értékelésre irányuló javaslatot, amely tudományos alapokon nyugszik, és bizonyítani fogja működőképességét a tagállamokban. Végezetül, úgy vélem, a 10 méteres pufferzóna „egykaptafás” megoldás, és módosítani kell, hogy a tagállamok a helyi feltételeket is figyelembe vehessék. Mint korábban említettem, még az Európai Parlament sem hozhat olyan jogszabályokat, amelyek megfelelnek az egész kontinens éghajlati és talajfeltételeinek. Eija-Riitta Korhola (PPE-DE). - (FI) Elnök asszony, a növényvédő szerekről szóló tematikus stratégia és keret nagy kihívást jelentő jogalkotó projekt, és tükrözi az alapvető kihívást, amellyel az EU környezetvédelmi politikájának szembe kell néznie, pontosan így kell ötvözni a környezet védelmét az egészség hatékony védelmével egy olyan politikában, amely a társadalmi valóságokat is figyelembe veszi. Fel kell ismernünk, hogy a növényvédő szerek és peszticidek használatának jelentős gazdasági előnyei vannak. Ezen anyagok szakértő használata, őszintén szólva, a modern kori élelmiszer-előállítás elengedhetetlen előfeltétele. Ugyanakkor viszont nagyon is valós a növényvédő szerek környezetre, különösen a vízfolyásokra kifejtett káros hatása. Akkor hogyan használhatjuk ezeket az anyagokat úgy, hogy még mindig előnyünkre váljék a peszticidek használata, ugyanakkor mégis csökkentsük a káros hatásokat? Hazámban a mezőgazdasági termelés köztiszteletnek örvendő foglalkozás, és a hazai mezőgazdaságot fontosnak tartják. Másrészről a környezet különösen törékeny. Például Finnországban közel 200 000 tó van, több százezer egyéb vízfolyás és a világ egyik legszennyezettebb tengere. A vizek diffúz szennyezése hatalmas környezetvédelmi probléma, és a növényvédő szerek csak a probléma egy részét képezik. Kihívást jelentő egyenlet, ezért a legkevesebb, hogy az irányelv figyelembe veszi a tagállamok közötti különbséget. Persze szükségünk van bizonyos EU-szintű előírásokra, de a Finnországban alkalmazott orvosságok nem lehetnek ugyanazok, mint mondjuk Luxemburgban. Ezért a józan ész és a környezetvédelmi aggályok azt diktálják, hogy a célokra koncentráljunk, és hagyjuk a módszereket a tagállamokra. Erre jó példa a pufferzónák esete, amelyek kétségkívül fontos szerepet játszanak a vízfolyások védelmében. Biztos vagyok benne, hogy az adott helyzetekhez igazított és a Bizottság javaslataival összhangban álló pufferzónák jelentik a helyes utat. Ha most pontosan kimért határértékek mellett

39

40

HU


döntünk, a „mindent egy kaptafára” elvet alkalmazzuk, valóban fennáll a veszély, hogy sok ország cseberből vederbe esik. Talán úgy kellene fogalmaznom, hogy nem rugalmasan vagy nem kielégítően oldanák meg a problémát. Dan Jørgensen (PSE). - (DA) Elnök asszony, van némi félreértés néhány képviselőtársunk mai nyilatkozataiban. Ezért örömömre szolgál, hogy másodszor szólalhatok fel. Három félreértésről van szó. Az első a csökkentési céllal kapcsolatos: néhány képviselőtársam szerint ez egyszerűen nem lehetséges. Különbségek vannak az országok között, és nem lehet közös európai csökkentési célt kialakítani. Nem, ezt tényleg nem lehet! De nem is ez a célunk. A cél, hogy azt mondjuk, a közös európai csökkentési célszám 20%. Azonban ez természetesen jelentheti azt, hogy egyes országokban 30%, másokban pedig 10%. A nemzeti csökkentési célszázalékok a nemzeti cselekvési tervek alapján kerülnek meghatározásra. Ezért félreértés ettől a ponttól tartani. Fontos elem, hogy figyelembe vesszük, hogy egy adott peszticid egy grammja veszélyesebb lehet, mint egy egész kilogramm egy másik peszticidből. Ezért a csökkentési kötelezettség részeként bevezettünk egy kezelési gyakorisági mutatót. El tudom képzelni, hogy a Bizottságnak is van ezzel kapcsolatos mondanivalója, amikor ön, Dimas úr, nemsokára újra szóhoz jut. A második félreértés a zónákkal kapcsolatos. Az a hit járja, hogy ha nincsenek zónák, az majdhogynem sérti a belső piacot. Nem, épp ellenkezőleg! Ha elhagyjuk ezt a zónákkal kapcsolatos ostoba ötletet, és azt mondjuk, hogy fokozatosan bevezetjük a kölcsönös adatmegosztást, akkor azt mondjuk, hogy a teljes EU egyetlen zóna, amelyben megosztjuk egymással az adatokat. Azonban az is egyértelmű, hogy nem beszélhetünk a peszticidek kölcsönös kötelező elismeréséről, egyszerűen azért, mert minden országban eltérőek a földrajzi, az éghajlati és a környezetvédelmi körülmények. Úgy vélem, hogy a Házban minden mai felszólaló egyetért ebben. A harmadik alapvető félreértés, hogy ez majd elpusztítja a mezőgazdaság versenyképességét. Nem! Dániában az 1980-as évek óta 50%-kal csökkentettük a peszticidek használatát anélkül, hogy ennek hatása lett volna a mezőgazdasági versenyképességre. A peszticidek használata költséges, ezért amennyiben megfelelően használják őket, minél kevesebbet használják, annál jobb a versenyképességnek. Anders Wijkman (PPE-DE). - (SV) Elnök asszony, az idő rövid, és elsődlegesen azért szólalok fel, hogy támogatásomat fejezzem ki a Breyer-jelentés társelőadója a PPE-DE képviselőcsoportból, Erna Hennicot-Schoepges felé. Úgy vélem, nagyon sajnálatos, hogy a képviselőcsoportom többsége Hennicot-Schoepges asszony több fontos kérdéssel kapcsolatos tanácsának figyelmen kívül hagyása mellett döntött, és nem támogatja a jelentésben tartalmazott fontos javaslatokat. Természetesen azzal egyetértek, hogy a 48 órával a permetezés előtti tájékoztatás követelménye nem praktikus és nem működne, de ésszerűtlen azzal lezárni a dolgot, hogy egyáltalán nincs szükség tájékoztatási előírásra. Hennicot-Schoepges asszony ezen javaslata kompromisszumként jól kiegyensúlyozott. Egy másik fontos kérdés a különösen érzékeny anyagok betiltási feltételei. Mindenekfölött döntéseinkben természetesen összhangban kell állnunk a Parlament határozataival az új REACH vegyi anyagok engedélyeztetése kapcsán. Az egyik alapvető elv az olyan anyagok kivezetése volt, amelyek esetében nehéz kockázati küszöböt megállapítani a magas szintű kockázati anyagok esetén. Természetesen itt is ezt a vonalat kell követnünk, különösen azért, mert olyan anyagokkal van dolgunk, amelyek kapcsolatba lépnek, vagy léphetnek az ennivalónkkal.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Egy másik kérdés, amelyben támogatom az előadót, Breyer asszonyt, a zónákkal kapcsolatos javaslat. A Bizottság javaslatát látva érdekesnek találtam a gondolatot, hogy viszonylag hasonló vegetációs feltételekkel, éghajlattal, stb. rendelkező zónákra osszuk fel Európát. A javasolt felosztás azonban túlságosan önkényes. Nem tudom támogatni ezt a megközelítést, és úgy vélem, hogy a tagállamoknak engedni kell, hogy fenntartsák a jogot egyes készítmények elutasítására, még akkor is, ha azok a közeli országokban zöld utat kaptak. Szeretnék még több kérdéssel foglalkozni, de lejárt az időm. Esther De Lange (PPE-DE). - (NL) Elnök asszony, a falumból kisétálva egy egyedi mezőgazdasági területre jutok, egy darabka zöld a nagyvárosok között, mint Amszterdam, Rotterdam és Utrecht. Jelenleg is zöld művelési terület, de a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által javasolt 10 méteres pufferzónák gyakorlatilag lehetetlenné tennék a mezőgazdasági termelést a területen, mikor pontosan ez tartja zölden a környéket. Múlt héten kipróbáltam, de alig találtam olyan földterületet a sok csatorna között, amely 20 méter széles volt. Aki egy kicsit is ismeri Hollandiát, tudja, hogy ez nem csak ebben a darabka zöldben van így. Az egész holland mezőgazdasági termelésre jellemző, hogy sok csatorna van a legelők között. Ez azt jelenti, hogy a 10 méteres pufferzónákkal Hollandia 800 000 hektár termőterületet veszítene, azaz mezőgazdasági területeinek 35%-át. Éppen ezért arra kérem a képviselőket, hogy ne támogassák ezt a javaslatot, tekintetbe véve az Európában és a világban szükséges mezőgazdasági termelést, mint ahogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnöke mondta. Ez nem konkrétan azt jelenti, hogy ellenzem a természet és a közegészségügy védelmét. E törekvéssel mindenki egyetért. Csak úgy vélem, jobban el lehet érni a kockázetelemzésen és kockázatcsökkentésen alapuló módszerrel. A másik megoldás, a használat csökkentése természetesen szépen hangzik, és egyszerűnek tűnik – teljes 20%-os csökkentés – de a fogyasztónak nem nyújtja a legjobb védelmet, mert csak mennyiségi vonatkozásban lehet vizsgálni, és nem a végső hatását, a végső kockázatot nézve. Ebben az összefüggésben személy szerint nehezen értem a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért fáradságos torzítását, amely a 20%-os általános csökkentés, valamint a kockázat alapú megközelítés mellett van. Végezetül két dolog. Csak annyit mondanék az engedélyezési rendszerről, hogy három éghajlati zóna kedvező a 27 tagállam számára, természetesen figyelembe véve a nemzeti körülményeket. Végezetül arra kérem a Bizottságot, hogy ne kerüljék el a figyelmét az apró szemek a nagy vitatott területekben. Françoise Grossetête (PPE-DE) . – (FR) Elnök asszony, a növényvédőszer-maradékok most már mindenhol megtalálhatók: az élelmiszerben, a vízben, a levegőben, a testünk szöveteiben és az anyatejben, valamint – a legfélelmetesebb, hogy – a meg nem született gyermekeink testében is. Csak most kezdjük sejteni annak hosszú távú következményeit, hogy a növényvédőszer-maradékok mindenhol jelen vannak: ide tartoznak a rák különböző formái, az endokrin zavarok, a férfiak csökkent fogamzóképessége, az immunrendszerünk károsodása, és az idegrendszer degeneratív megbetegedései. Ezért igen, és még egyszer igen: csökkentsük a peszticidek használatát, és tegyük ezt gyorsan. Teljes mértékben támogatom kollégám, Hennicot asszony javaslatait a Breyer-jelentéssel kapcsolatban, és, hogy ne húzzam az időt, még egy kérdést emelek ki, amit fontosnak tartok, és amit a PPE képviselőcsoport már megvitatott – nevezetesen a peszticiddel

41

42

HU


kezelendő területek közelében élők tájékoztatását. Úgy vélem, képviselőcsoportunk egy része oktalanul javasolja, hogy nincs szükség ilyen tájékoztatásra, azzal az ürüggyel, hogy amennyiben az alkalmazandó anyagok előzetesen jóváhagyásra kerültek, azok nem károsak. A légi permetezés mindennapos, különösen az erdők és a szőlőültetvények esetében. Ezzel fennáll a kockázat, hogy az anyagok lakott vagy érzékeny területre kerülnek, ezért szigorú szabályozást igényel. Fontos, hogy a növényvédő szerek használatáról a termelők előre figyelmeztessék a közelben élőket, akik potenciálisan ki vannak téve a veszélynek. A légzőszervi megbetegedésekben, például asztmában szenvedőket súlyosan érintheti, ha nem értesülnek előre az ilyen permetezésről. Az információ átadása és bemutatása nem feltétlenül jelent további adminisztrációs terheket a termelőkre nézve, ahogy azt néhány képviselőtársam sugallta. A permetezés tervezett napját tartalmazó, a veszélyeztetett területek közelében lévő lakóhelyeken elhelyezett egyszerű hirdetményeknél nincs is szükség többre. Végezetül szeretném sürgetni az új generációs, a környezetet tiszteletben tartó, és a mezőgazdasági termelőszektor modernizálásában fontos szerepet játszó mezőgazdasági gyakorlatokra való átállást, mert épp itt az ideje. Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). - (PL) Elnök asszony, a peszticidek fenntartható használatának titka az ésszerű kockázatcsökkentés. Ezt a célkitűzést a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv iránymutatásainak végrehajtásával kell elérnünk. Minden ország köteles lesz elkészíteni a saját tervét az irányelvben megadott iránymutatások szerint. Erre minden országnak képesnek kell lenni, a helyi feltételek és különbségek figyelembe vételével. Elsődlegesen a mezőgazdasági fejlettség szintjében különbözünk. Ismétlem: a mezőgazdasági fejlettség szintjében. Az Európai Unió új tagállamainak gyakran óriási feladatai vannak, hogy felzárkózzanak a fejlettségi szint tekintetében. Ezekben az országokban a peszticidek használatának csökkentése a jelenlegi szinthez képest végeredményben ellenünk, fogyasztók ellen dolgozik, kivéve, ha a használatuk csökkentése közben figyelembe vesszük ezen termékek használatának jelenlegi szintjét, ami viszonylag alacsony. A tájképünk is eltér. Lengyelországban hatalmas erdőterületeket csak légi permetezéssel lehet megvédeni a kártevőktől. A természeti környezet felé kötelességünk ezen erdőket megvédeni, és a Parlament feladata a természeti környezetet megvédő termékek biztonságos használatára vonatkozó iránymutatások kidolgozása. Az irányelvben sok szó esik arról, hogy a mezőgazdasági termelő ismeretei képezik a peszticidek fenntartható használata bevezetésének legfontosabb tényezőjét. Mindannyiunk felelőssége, hogy támogassuk az oktatást és olyan feltételeket hozzunk létre, amelyekben minden termelőhöz eljutnak ezek az információk. A peszticidek ideiglenes nemzeti támogatására vonatkozó módosítás benyújtásakor a mechanizmus támogatása mellett szólalok fel, amely a régi készítményeket a lehető leggyorsabban modern és biztonságosabb készítményekre cseréli. A támogatásukat kérem. Az irányelv iránymutatásainak ösztönözni kell az ésszerű intézkedéseket, és nem szabad elbátortalanítaniuk a tagállamokat és a mezőgazdasági termelőket. Stavros Dimas, a Bizottság tagja . − (EL) Elnök asszony, köszönöm a ma esti felszólalók pozitív megjegyzéseit. Engedjék meg, hogy röviden bemutassam a Bizottság nézeteit egyes felmerült fontos kérdésekkel kapcsolatban.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Hadd kezdjem a tematikus stratégiával, és különösen az irányelvben nem taglalt kérdésekkel. Először is, örömömre szolgál, hogy a jelentés támogatja a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégiát. A peszticidek használatával járó kockázatok kezelésére irányuló új jogszabályjavaslat különösen jó. Egyetértek azzal, hogy milyen fontos több kutatást végrehajtani a peszticidek együttes és halmozott használatának az egészségre kifejtett hatásáról. Véleményem szerint a helyettesítés alapelve létfontosságú, eltávolítja a piacról a legveszélyesebb anyagokat, és helyükre biztonságosabb alternatív megoldásokat kínál, amelyek között vannak nem vegyi anyagok is. Végezetül, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által elfogadott Belohorská-jelentés bizonyos további intézkedéseket indítványoz, amelyek különösen pozitívak. Hadd szóljak pár szót konkrétan a keretirányelvről. Az Európai Parlament által elfogadott módosítások közül sok pontosít és elfogadható. Más módosítások azonban nem kívánt eredményekért felelősek. Először szeretnék megjegyzést fűzni az alap módosításokhoz, amelyeket a Bizottság teljes egészében vagy részben elfogadhat. A Bizottság részben elfogadja a javaslatot, miszerint a tagállamok egyéni célokat állítanak fel a saját nemzeti cselekvési terveikben a legveszélyesebb peszticidek használatának korlátozására vonatkozóan. Sőt, ezen célok kidolgozása összhangban áll az irányelv általános céljával, a peszticidhasználat kockázatainak csökkentésével. Azonban nincs szükség a peszticidek használatára vonatkozó általános, állandó, EU-szintű csökkentési célszám megállapítására a nemzeti célokon túl, és ezért a Bizottság nem is támogatja. Sőt, a peszticidek mennyiségének általános csökkentése nem feltétlenül jár együtt a kockázat megfelelő csökkenésével: a kockázat szintje anyagról-anyagra változik. Ezért a kockázat csökkentésére irányuló intézkedések középpontjában legfőképp a legkárosabb anyagoknak kell lennie. A Bizottság elvben elfogadhatja a vízfolyások melletti termőterületeken létrehozandó pufferzónák minimum szélességének meghatározását, mert ez további környezeti előnyökkel jár. Azonban a 10 méteres határ megkülönböztetés nélkül, minden esetben történő kiszabása nem tűnik megfelelőnek. A Bizottság szeretné, ha a tagállamok bizonyos mértékű rugalmassággal bírnának, és saját földrajzi jellemzőiknek megfelelően határoznák meg a pufferzónák megfelelő szélességét. A Bizottság bizonyos hasznos pontosításokat más kérdésekben is elfogadhat, például a szakképzésre és a hitelesítésre vonatkozóan. Ezeket a módosításokat azonban a Bizottság nem tudja támogatni. Először, a Bizottság meggyőződése, hogy az integrált kártevőmentesítésről szóló közös általános szabályok az üzleti peszticid-használók számára kötelező betartása alapvető intézkedés a peszticidektől való függőség csökkentése érdekében.. Az egész EU területén fontos környezetvédelmi előnyökkel jár, és hozzájárul a fenntartható és versenyképes mezőgazdasági szektor kialakulásához. Ezért én nem tudom elfogadni az Európai Bizottság javaslatában tartalmazott kiemelten fontos intézkedés törlését a 86. módosítás értelmében. Másodszor, az Európai Bizottság beleegyezik abba, hogy intézkedéseket tesz a légi úton permetezett területek közelében élő lakosság védelmére. Ettől függetlenül úgy gondolja, hogy a peszticidek teljes betiltása az úgynevezett „érzékeny” területeken aránytalan lenne.

43

44

HU


A tagállamok és a helyi hatóságok számára is meg kell hagyni a mérlegelés lehetőségét. Amennyiben valaha is szükség van rá, és a kivételes, ritka esetekben, ahol kizárólag a peszticidek használata hatékony, meg kell hagyni nekik, hogy az emberi egészségre vagy a biodiverzitásra irányuló kockázatokat kezeljék. Harmadszor, bár a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy megvizsgálja az irányelv alkalmazási köre kiterjesztésének lehetőségét a biocidokra is, e határozathoz alapos tanulmány, valamint a peszticidekről szóló irányelv bizonyos részeinek a végrehajtása szükségeltetik. Ha több adat áll rendelkezésünkre a biocidokról szóló irányelvben előirányzott felülvizsgálati programon keresztül, jobban foglalkozni tudunk a biocidok használatával. Negyedszer, a Bizottság nem tudja támogatni a Szerződés 152(4) cikkére irányuló hivatkozás hozzáadását, mivel a javasolt irányelv középpontjában egyértelműen a környezetvédelem áll, amiben már benne foglaltatnak közegészségügyi kérdések is. Ötödször, bár az adók és járulékok kivetése összhangban áll a „szennyező fizet” alapelvvel, jelenleg nincs hatékony rendszer az adósávok differenciálására az egyes peszticidek nyújtotta kockázatoknak megfelelően. Ez okból kifolyólag a Bizottság jobbnak látja, ha az adók és a járulékok közösségi szinten kerülnek kivetésre nem jelenlegi szakaszban, hanem addig, míg tanulmányt nem végeznek a kérdésben. Elnök asszony, a Bizottság 121 módosítást tud elfogadni a benyújtott 166-ból; ezek közül 25-öt teljesen és 96-ot elvben vagy részben. A Parlament titkárságához benyújtottam a kérelmemet a Bizottság módosításokkal kapcsolatos állásfoglalásainak teljes listájára. Még egyszer hadd mondjak köszönetet mindenkinek, aki részt vett a ma esti vitában, és különösen az előadóknak a munkájukért. Köszönöm a figyelmet. Markos Kyprianou, a Bizottság tagja . − (EL) Elnök asszony, hadd kezdjem azzal, hogy emlékeztetem a képviselőket az EU jelenlegi alapvető politikájára, miszerint elősegítjük és támogatjuk az egészséges étkezést. A gyümölcsök és a zöldségek természetesen nagyon fontosak az egészséges étrendhez. Igen fontos, hogy napirendre kerüljön a kérdés. Ezért ma kettős célunk van. Biztosítanunk kell a zöldség-gyümölcs termelést, és ez kiváló lehetőség a termelésre és a mezőgazdaság támogatására. Másodszor, gondoskodnunk kell arról, hogy a zöldségek és a gyümölcsök biztonságosan fogyaszthatók legyenek. Úgy véljük, hogy a Bizottság javaslata sikerrel, kiegyensúlyozottan oldja meg e kettős kihívást. Meglehetősen érdeklődve követtem a képviselők vitáját. Az előterjesztett érvek komolyak és megfelelően figyelembe fogjuk őket venni. Az idő szűkében nem kívánok minden kérdést részleteiben megbeszélni. Hadd érintsek csak kettőt-hármat, amelyeket nagyon fontosnak tartok, és ma előkerültek. Először, a rászoruló csoportok védelmének témájában egyetértek azzal, hogy meg kell védenünk őket, és ezt figyelembe is vettük a rendeletjavaslatban. Hajlandók vagyunk elfogadni a rászoruló csoportok meghatározásának módosítását, egyszerűen azért, mert ez is a nagyobb védelmüket biztosítja. Egy megjegyzést azonban szeretnék megtenni, nem közvetlenül a tárgyhoz kapcsolódóan, az importált termékekről: hangsúlyozom, hogy ezeket is nyomon követik a növényvédőszer-maradékok szempontjából, egy másik rendeletnek köszönhetően, amely a növényvédőszer-maradékok megengedhető legnagyobb szintjeiről szól. Vizsgálati szabályok garantálják a fogyasztók védelmét az importált termékek esetében is.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Általánosabban szólva a jóváhagyási feltételek nagyon fontos részét képezik a jogszabályoknak. Sőt, a javaslat fő célja a polgárok egészsége és a környezet védelme. Ez igen fontos, és nem szabad megfeledkeznünk róla. A javasolt jóváhagyási feltételek szükségesek e cél eléréséhez, ezért a Bizottság semmilyen tőlük való eltérést nem tud elfogadni. A vitából és néhány módosításból egyértelmű, hogy az Európai Parlament is osztozik e célokon. Bizonyos módosítások még erősítenék is e feltételeket. A Bizottság azt a nézetet vallja, hogy a javasolt feltételeknek magas szintű védelmet kell biztosítania anélkül, hogy a növényvédelmet kivihetetlenné vagy rendellenessé tennék. Ennek következtében a Bizottság nem fogadhat el olyan módosításokat, amelyek aláaknázzák ezen feltételeket. Végezetül rátérek a kölcsönös elismerés ellentmondásos témakörére, amit a szektor különböző zónáinak egyesítése hozott fel. Úgy vélem, hogy a javaslatunkat némiképp félreértelmezték. Először, hadd emlékeztessem Önöket, hogy az új javaslat szigorúbb feltételeket vezet be, amelyeket a zónák alapján kell végrehajtani. Ezt tartsuk észben, mert magasabb szintű egészség- és környezetvédelmet biztosít. Ugyanakkor törekedjünk az egységes piacra, a belső piacra, így elkerülhetjük az egyrészről a mezőgazdasági termékek egységes piaca, másrészről a növényvédő szerek felosztott piaca közötti ellentmondást. Ha észben tartjuk az éghajlat és a talaj sajátos jellemzőit, a zónákra történő felosztás elkerülhetetlen. A kérdés azonban nem ennyire egyszerű és egyértelmű, ezért jósoltam, hogy lehetséges a félreértés. Miközben a tagállamok saját védelmükben lépnek fel, másrészről a döntéshozatali eljárás során, amihez a zóna első tagállamának jóváhagyása szükséges, a többi tagállam szakértői aktív szerepet játszhatnak az engedélyeztetési eljárásban, és így a teljes zónára vonatkozóan fel tudják mérni a körülményeket. Más szóval, a döntés nem elszigetelve születik meg, egyoldalúan, a zónához tartozó egyik tagállam részéről, hanem az adott zóna többi tagállamának képviselői is részt vesznek az egész folyamatban. Be fogják tudni mutatni a nézeteiket és meg tudják győzni a többieket az országukban fennálló sajátos feltételekről. Hadd emeljem ki a vizek védelmét. Ez is érzékeny kérdés, amelyet már több képviselő is felvetett. A javaslat tekintetbe veszi a vízkészlet védelmére irányuló igényt, és különösen a vízkeretirányelvet. Amennyiben a kockázatértékelésből egyértelműen kitűnik, hogy a javasolt használati feltételek mellett az érzékeny területeken a megengedett határértékeket átlépik, az érintett tagállam megtagadhatja a peszticidek használatát az adott területen, és meg is kell tagadnia. Továbbá, amennyiben a tagállam bizonyítani tudja, hogy a területén minden talaj érzékeny terület, lehetősége van arra is, hogy egyáltalán nem hagyja jóvá a kérdéses terméket. Ezért az új rendeletben javasolt eljárás során egyértelműen figyelembe veszik a különleges jellemzőket és a vízkészlet védelmének szükségességét. Ezért a Bizottság, míg értékeli a megjegyzéseket, nem fogadhat el a zóna alapú jóváhagyási rendszerrel kapcsolatos módosításokat. Mint említettem, több mint 250 módosításról van szó, és nincs idő részletesen elemezni őket. Látom, hogy még mindig vannak véleménykülönbségek, de várhatóan az eljárás és a tárgyalás lehetővé teszi, hogy közös álláspontra jussunk. a Bizottság tagja – Melléklet – A Bizottság álláspontja Klass-jelentés (A6-0347/2007) A Bizottság elfogadja a 2., 3., 6., 17., 26., 49., 52., 53., 60., 61., 66., 68., 76., 94., 95., 97., 103., 105., 106., 107., 108., 109., 111., 115. és a 117. módosítást.

45

46


HU

A Bizottság elvben vagy részben elfogadja a 4., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 18., 19., 20., 21., 24., 25., 27., 31., 33., 34., 35., 36., 38., 39., 42., 43., 44., 45., 47., 48., 50., 51., 54., 56., 59., 62., 63., 64., 65., 67., 70., 71., 74., 75., 78., 79., 80., 81., 82., 83., 85., 87., 90., 92., 93., 100., 101., 110., 112., 113., 114., 116., 118., 119., 122., 126., 128., 129., 130., 131., 133., 134., 135., 136., 137., 140., 141., 142., 143., 144., 145., 146., 147., 148., és a 165. módosítást. A Bizottság nem tudja elfogadni az 1., 5., 16., 22., 23., 28., 29., 30., 32., 37., 40., 41., 46., 55., 57., 58., 69., 72., 73., 77., 84., 86., 88., 89., 91., 96., 98., 99., 102., 104., 120., 121., 123., 124., 125., 127., 132., 138., 139., 157., 158., 159., 161. és a 162. módosítást. A Bizottság megtartja a 166. módosításról alkotott álláspontját. Breyer-jelentés (A6-0359/2007) A Bizottság elfogadja, vagy átfogalmazás után elfogadja a 9., 11., 20., 22., 26., 29., 31., 32., 33., 36., 41., 43., 45., 49., 51., 56., 57., 64., 67., 75., 78., 79., 82., 84., 92., 93., 96., 102., 107., 112., 114., 119., 124., 130., 131., 140., 145., 153., 155., 156., 157., 159., 160., 167., 170., 181., 184., 190., 195., 196., 197., 201., 203., 206., 212., 213., 215., 217., 220., 254., 258., 274., 282., 283., 286. és a 301. módosítást. A Bizottság elvben vagy részben elfogadja a 4., 5., 6., 7., 10., 14., 18., 19., 21., 24., 25., 27., 34., 39., 46., 50., 53., 54., 59., 61., 62., 63., 66., 76., 77., 80., 87., 89., 94., 95., 98., 99., 100., 108., 109., 115., 116., 121., 122., 123., 133., 134., 136., 149., 163., 169., 175., 176., 177., 180., 183., 188., 189., 193., 199., 209., 218., 225., 233., 243., 244., 248., 251., 252., 268., 279., 284., 290., 296., 297., 300., 302. és a 305. módosítást A Bizottság nem tudja elfogadni az 1., 2., 3., 8., 12., 13., 15., 16., 17., 23., 28., 30., 35., 37., 38., 40., 42., 44., 47., 48., 52., 55., 58., 60., 65., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 81., 83., 85., 86., 88., 90., 91., 97., 101., 103., 104., 105., 106., 110., 111., 113., 117., 118., 120., 125., 126., 127., 128., 129., 132., 135., 137., 138., 139., 141., 142., 143., 144., 146., 147., 148., 150., 151., 152., 154., 158., 161., 162., 164., 165., 166., 168., 171., 172., 173., 174., 178., 179., 182., 185., 186., 187., 191., 192., 194., 198., 200., 202., 204., 205., 207., 208., 210., 211., 214., 216., 219., 221., 222., 223., 224., 226., 227., 228., 229., 230., 231., 232., 234., 235., 236., 237., 238., 239., 240., 241., 242., 245., 246., 247., 249., 250., 253., 255., 256., 257., 259., 260., 261., 262., 263., 264., 265., 266., 267., 269., 270., 271., 272., 273., 275., 276., 277., 278., 280., 281., 285., 287., 288., 289., 291., 292., 293., 294., 295., 298., 299., 303., 304. és a 306. módosítást. ELNÖKÖL: ROTHE ASSZONY Alelnök Gyula Hegyi (PSE), írásban . – A peszticidek a legveszélyesebb vegyi anyagok közé tartoznak, mert céljuk a pusztítás, és szánt szándékkal kerülnek a környezetbe és az élelmiszerekre. Az adott peszticid mindössze 1%-a jut el a céljához. Ezért a peszticidek használatáról és engedélyezéséről szóló jogszabályok előkészítésekor észben kell tartanunk, hogy mi az egyes érintettek érdeke. A mezőgazdasági termelők érdeke a jó termés és a jó minőségű termék, alacsony költségekkel. Ha ezt a célt kevesebb peszticiddel is el tudják érni. Meg tudnak takarítani a költségeken és egészségesebb termékeket tudnak előállítani. A polgárok érdeke a biztonságos, olcsó termék és a peszticidmentes ivóvíz. Ezért a kevesebb és biztonságosabb peszticid használata szinte mindenkinek az érdekében áll.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Ha a növényvédő szerek használatának kézzelfogható csökkenését szeretnénk Európában, hatékony nemzeti tervekre van szükség, amelyek a helyi körülményekre koncentrálnak, a helyi lehetőségek kihasználásával. Mairead McGuinness (PPE-DE), írásban. – Támogatom e jelentés elfogadását, mert úgy fokozza a növényvédő szerekről szóló jelenlegi szabályozást, hogy a fogyasztóknak nagyobb bizodalma lesz az elfogyasztott élelmiszerek felé, valamint a termékekkel közvetlen kapcsolatba lévők, például a gyártók, a mezőgazdasági termelők, a beszállítók pontosabb iránymutatást kapnak a peszticidek használatával kapcsolatban és általánosságban véve a mezőgazdasági termékek biztonságos előállítását biztosítja az Európai Unióban. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a terület növekvő szabályozása csak akkor lesz hatékony, ha a tagállamokban megfelelő ellenőrzések és szűrések zajlanak. Jelenleg úgy tűnik, hogy bár egy bizonyos szinten szűrik a maradványszereket az élelmiszereken, lehet, hogy nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő biztosítékokat nyújtsunk ezen termékek fogyasztóinak. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy hatékony ellenőrzéssel végrehajtsák az intézkedéseket, amelyekről a jogszabály gondoskodik. Péter Olajos (PPE-DE), írásban. – (HU) Tisztelt Elnök úr, kedves Kollégák! Immáron hosszú hónapok óta vitatkozunk a növényvédő szerekről szóló törvénycsomag részleteiről. Ez idő alatt nagyon sok szempontot megvizsgáltunk és beépítettünk a szövegbe. Ennek köszönhetően azt gondolom, hogy sok tekintetben kompromisszumokra épülő, a lehető legtöbb igényt kielégítő tervezet fekszik most előttünk. Vannak azonban olyan kérdések, amelyek tekintetében nem szabad kompromisszumokat kötni. Amikor az emberi egészség a tét, akkor azt gazdasági érdekek nem írhatják felül. Márpedig ez a jogszabály nem az európai mezőgazdaság versenyképességéről szól, hanem az európai polgárok egészségének védelméről. Azt is láthattuk, hogy az egyes tagországokban nagyon eltérőek a jelenlegi szabályozások. Az én hazámban az egyik legszigorúbb. Miközben itt Strasbourgban a vízpartok mentén létesítendő 5 vagy 10 méteres védősávról vitatkozunk, aközben Magyarországon évtizedek óta 50, sőt néhol 500 méterest alkalmazunk. S bár mezőgazdászaink 15-ször kevesebb növényvédő szert használnak, mint Hollandiában, mégis amíg voltak, magyar kukoricától roskadoztak az európai intervenciós raktárak. Mindemellett arra kérem képviselőtársaimat, hogy a holnapi szavazáson támogassák a szigorú kizárási (cut-off) kritériumok bevezetését. A kompromisszumos szövegtervezet alapján ez mindössze 29 anyagot érint a több mint 600-ból! Ez pedig önmagában nem túl nagy ár azért, hogy a bizonyítottan rákkeltő és mérgező vegyületekkel ne szerepeljenek az étlapokon. Ha a szavazás kapcsán vannak is eltérések a különböző nemzeti sajátosságok mentén, e tekintetben azonosak vagyunk. Szavazzunk hát úgy, hogy utána tiszta lelkiismerettel ülhessünk asztalhoz. Zita Pleštinská (PPE-DE), írásban. – (SK) Ahogy az emberek számára van orvosság, úgy a növényeknek is: a növényvédő szereket jogosan illethetjük ezzel az elnevezéssel, mert ezek a betegségek, a kártevők és a gyomnövények elleni harc gyógyszerei. Természetesen a megadott szabályoknak megfelelően kell őket használni. A helytelen alkalmazás a szervezet gyengüléséhez vezet, ami rák formájában nyilvánul meg. Hölgyeim és uraim, e kérdésben tudományos elemzésre kell alapoznunk az álláspontunkat. Nem szabad engednünk az Európai Parlamentben elszabadult peszticid-hisztériának. Csökken Európa élelmiszer-önellátása, és emiatt egyre jobban támaszkodunk a világpiaci

47

48

HU


mezőgazdasági-élelmiszeripari kínálatra. Ne feledjük, hogy az élelmiszerek hiánya áremelkedéshez vezetne. Szakértőkkel folytatott konzultációt követően nem tartom működőképesnek a 91/414/EGK irányelv és a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló keretirányelv a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által benyújtott néhány módosítását. Ezen új elemek eltérnek az összeszedett és arányos, tudományos szempontokon nyugvó jogszabályok alapelvétől. Tudom, hogy harmonizált európai jogszabályokra van szükség a növényvédő szerekkel kapcsolatban, hogy gondoskodjunk az élelmiszerek biztonságáról. És ha már itt tartunk, nem szabad megakadályozni, hogy a termelők használják az eszközöket, amelyek a biztonságos, tápláló és elérhető élelmiszer előállításához szükségesek. Nem tudom Christa Klaß asszony és Hiltrud Breyer asszony jelentését támogatni, ahogy a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság elfogadta. Csak akkor szavazok rájuk, ha a képviselőcsoportom, a PPE-DE módosításait elfogadják. 15. A szó szerinti jegyzőkönyvekről szóló 173. cikk módosítása (vita) Elnök. − A következő napirendi pont Richard Corbett (A6-0354/2007) jelentése az Alkotmányügyi Bizottság nevében az eljárási szabályzat 173. cikke módosításáról, ami a szó szerinti jegyzőkönyvekkel foglalkozik. [2007/2137(REG)]. Richard Corbett (PSE), előadó . – Elnök asszony, azért emelkedek szólásra, hogy az Alkotmányügyi Bizottság nevében javasoljam, hogy megváltoztassuk a parlamenti vitáink rögzítésének módját. Mindannyian ismerjük a szó szerinti jegyzőkönyvet, amit a viták másnapján kapunk kézhez, és az egyes felszólalók beszédeit a saját nyelvükön tartalmazza. Ez ugyanígy folytatódna. Nem lesz változás abban, hogy mindent az eredeti nyelven, az elhangzottak szerint rögzítünk. Az Alkotmányügyi Bizottság azt javasolja, hogy változtassuk meg a vitáink többnyelvű rögzítésének a módját. Ahelyett, hogy a vitákat fokozatosan fordítanák, és hónapokkal később kapnánk meg a teljes fordított szöveget írásban, javasoljuk az átállást egy olyan rendszerre, amelyben a viták elektronikus úton kerülnek megőrzésre, és amelyben minden polgár már másnap hozzájuk férhet az interneten keresztül, és láthatja a vita vizuális felvételét, amelyhez minden egyes nyelven a tolmácsfülkékből felvett hanganyag társul. Ez életszerűbb hozzáférést biztosít a vitákhoz, mint a száraz szöveg. Azonnal elérhető lesz a több hónap helyett. Be kell vallanom, először én is elég szkeptikus voltam az ötlettel kapcsolatban. Mindig azt gondoltam, hogy az elhangzottak teljes, papíron való rögzítése, amelyet archiváltak és amelyet még évek múlva is megnézhettek az emberek gyökeresen hozzátartozik a parlament lényegéhez. Azonban visszagondolva és az érvek ismeretében most már meggyőződésem, hogy megtarthatjuk a többnyelvű hozzáférést, bár új formában. A régi rendszerrel az a baj, hogy a fordítások nem csak jelentős összegbe kerülnek, hanem, ami még fontosabb, csak hónapokkal később elérhetők. Jelenleg fenn vannak az interneten, ahol elektronikusan elérhetők. Már nem jelennek meg a Hivatalos Lapban. Nagyon kevesen férnek hozzá, nézik meg vagy használják őket az időeltolódás miatt. A viták megőrzésének ezen új rendszerével, az internetes televízióval, ha úgy tetszik, már másnap elérhetők

22-10-2007

22-10-2007

HU


lesznek, amikor még megvan a politikai aktualitásuk, és amikor az embereket még mindig érdeklik. Amiatt is aggódunk, hogy a történészek, akik mindenféle kutatási okok miatt akkor szoktak visszatekinteni a parlamenti vitákra, amikor mi már rég elfeledtük őket, felháborodnak, amiért nem lenne nyomtatott, írásbeli változat, csak a vizuális többnyelvű. Több történész szervezetnek és másoknak írtunk, és meglepetésemre azt válaszolták, hogy ők is sokkal érdekesebbnek tartanák az életszerűbb felvételt mint a nyomtatott, fordított szöveget. A vita követése a képernyőn keresztül megadja a vita ízét. Láthatjuk a felszólalók testbeszédét, és sokkal többet kapunk mint a száraz szöveg olvasásakor. Mindazonáltal a jelentésünk néhány biztosítékot is javasol. Először, megmarad a többnyelvű szó szerinti jegyzőkönyv, amit már másnap megkapunk. Ott lesz minden eredeti nyelven, ahogy korábban. Másodszor, bármely képviselőnek garantáltan joga lesz fordítást kérni, amennyiben politikai munkájához szüksége van rá. Bármely beszéd fordítását gyorsan elérhetővé kell tenni a kérelmező képviselő számára. Harmadszor, biztosítjuk, hogy az Elnökség kérheti a különösen fontos viták írásbeli fordítását, amelyet minden nyelven írásban közzétennénk. Negyedszer, amikor egyébként is elérhetők a többnyelvű változatok, mert esetleg már le vannak fordítva – például egy ünnepi ülésen, ahol egy államfő szólal fel, és nem hivatalos fordítások készültek –, azok is felkerülnek a Parlament honlapjára. Ezért ha más nyelveken is vannak elérhető fordítások, használni fogjuk őket. Végezetül arra kérjük az Elnökséget, hogy vizsgálja meg a technikai fejlesztéseket azért, hogy például a jövőben a számítógépes fordítások további eszközként használhatók-e, hogy legalább nagyjából megtudjuk, mi hangzott el a viták során. Összefoglalásképp ez egy jó javaslat, amelynek előnyei ellensúlyozzák a hátrányait. Nem csupán költség kérdése, arról is szó van, hogy modern parlament legyünk, és a vitáink sokkal gyorsabban hozzáférhetők legyenek egy sokkal hasznosabb formátumban. Ingo Friedrich, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, a képviselőcsoportunkban szabadon szavazhatunk, ezért nem vagyok felhatalmazva arra, hogy az összes kollégám nevében szóljak. Ismét azt az alapvető kérdést vitatjuk meg, hogy a parlamenti szolgálat vajon megéri-e a pénzt, vagy szorosabbra kell-e húznunk a nadrágszíjat a kényszerű költségcsökkentésre adott válaszul. Elöljáróban hadd mondjak annyit, hogy én is jó elgondolásnak tartom a videós prezentáció új ötletét, és nem hagyhatjuk, hogy veszendőbe menjen. Akik azonnali véleményt szeretnének a parlamenti eljárásainkról, megkaphatják, és ez jó és helyénvaló. Véleményem szerint azonban ez nem elegendő, mert az írásbeli feljegyzések archiválása egyszerűen alapvető szolgáltatás. Ennek négy okát is elárulom. Először, a világ minden parlamentjében írásban és az archívumban elérhetővé teszik a plenáris vitákat, hogy az emberek a feljegyzéseket vizsgálva megtudják, mi került megvitatásra a Parlamentben. Másodszor, a videofelvétel élénk és nagyon érdekes benyomást közvetít, de azt is tudjuk, hogy a tanácskozások hektikus mivolta gyakran eredményezi, hogy a szóbeli fordítások nem érik el a kívánt minőséget. Ezt magunk közt már tudjuk a beadványok irodájával folytatott ügyeinkből. Saját magunknak felállítottunk egy irodát a beadványoknak, hogy biztosítsuk az indítványok és a hivatalos dokumentáció tökéletes megfelelőségét. Mivel működésünk ilyen soknyelvű, különös gondot kell erre fordítanunk. Ugyanezt a gondosságot szeretnénk folytatni a tanácskozásokról készült összefoglalók esetében is.

49

50

HU


Harmadszor a kutatók, akik e témában kifejtették nézeteiket nem biztos, hogy teljesen tisztában voltak a következményekkel, mert bár lehet, hogy lesz egy életszerű felvételük, a javasolt megközelítésből hiányzik a szigor. Emellett sokkal könnyebb a plenáris tanácskozást elemezni, ha a kutató beírja a keresőszót, legyen az „peszticid” vagy „CO2”, és azonnal a kérdéses témáról szóló vitához kerül. Úgy tűnik, ezt nem lehet megtenni a videofelvételekkel. Röviden, úgy vélem, hogy az írásbeli nyilvántartás megéri a ráfordított pénzt, és a videofelvételek mellett én támogatom az írásbeli archívumot is. Costas Botopoulos, a PSE képviselőcsoport nevében . – (EL) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, úgy vélem, politikai szempontból a ma megvitatott téma két egyformán fontos célkitűzésről szól, ahogy az előadó, Corbett úr elmondta. Egyrészről ott vannak a technikai kérdések: technikai szempontból miként tudjuk jobban végrehajtani a fordítást, és takarékoskodhatunk az erőforrásokkal. Másrészről ott a vélemények lehető legnagyobb sokszínűsége, a többnyelvűség és az átláthatóság biztosításának kérdése a Parlament munkája során. Itt kell elmondanom, hogy a miénkhez hasonló, természetesen etnikailag és politikailag sokszínű politikai közgyűlésben a nyelv igen fontos. A nyelv nemcsak a kommunikáció eszköze; hanem, ahogy régen is a kultúra közvetítője, a gondolatok kifejezője volt, és ez még sokáig így lesz. Nem szabad hagynunk, hogy a technikai kérdés elhomályosítsa az egyenlőségről folytatott vitát és minden téma minden nyelvvel, teljes egyenlőségben történő lefedését. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy egy másik gyakorlati kérdés is felmerült: hogyan érjük el a lefedettséget gazdaságos módon? Több probléma is felvetődik. Az első az írott szó száműzése, e témát már fontosnak nevezték. Úgy vélem, a politikában meg kell őriznünk az írott szót. A második probléma, amit figyelembe kell venni a Parlamentünk ügyeinek tartós rögzítése. Végezetül, ha befejezhetem, elnök asszony, hogyan tudjuk a Parlamentünk munkáját azonnal elérhetővé tenni a nagyközönség számára, akik, úgy vélem, nem mindig rendelkeznek internet-hozzáféréssel. Andrew Duff, az ALDE képviselőcsoport nevében . – Elnök asszony, Friedrich úr és jómagam benyújtottunk néhány módosítást, amelyeknek nem célja a régi technológia újra cserélése, hanem a régi újjal történő kiegészítése. Nagyon tisztességtelennek tűnik, hogy amint új tagállamok csatlakoznak a Parlamenthez, abbahagyjuk az írásbeli átirat kiadásának 50 éves szokását, és úgy vélem, kutatási okokból létfontosságú a történészek számára, hogy folytassuk az eddigi gyakorlatot. A nyomtatott szó az elsődleges forrás, és meg kell tartani a kutatás egységessége, átláthatósága és egyszerűsége miatt, amikor az Európai Parlamentről szeretnénk tanulmányt készíttetni. Intézményként némi önbecsülést kellene mutatnunk, és örökre meg kell tartanunk a jelenlegi gyakorlatot. Zdzisław Zbigniew Podkański, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, a Bizottság az eljárási szabályzat 173. cikkének módosítására irányuló javaslata ismét elgondolkodtatott ez Európai Unióról. Kiért van az Európai Unió? Ideológiákért vagy a polgárokért? Ha a célja, hogy segítsen a polgároknak, akkor miért javasolnak olyasmit, ami az érdekeik ellen való? Mit akarunk elrejteni a polgárok elől? Igen, elrejteni. Azért mondom ezt, mert ha korlátozni szeretnénk az információhoz történő saját nyelvű hozzáférést, az ezt jelenti. Miért szegik meg a polgárok alapvető jogait, és miért részesülnek hátrányos megkülönböztetésben a polgárok az alapján, hogy mikor csatlakoztak az Európai Unióhoz, vagy mekkora az országuk népessége? Mi köze a kölcsönös tisztelethez és demokrácia alapelvéhez, hogy erőszakosan egy olyan helyzetet állítunk fel, amelyben a

22-10-2007

22-10-2007

HU


régi EU tagállamok minden anyagot, ideértve az írásbeli anyagokat is, megkapnak az Európai Parlamenttől a saját nyelvükön, míg az új tagállamok lakóit internetes oldalakra irányítják, hogy ott hallgassák meg a vitákról készült felvételeket. Ugyanakkor nem fordítanak figyelmet arra, hogy az új tagállamokban nagyon sokan nem engedhetik meg az internetet otthonukban. Ez emberek millióit érinti; milliókat, akiket megfosztanak az információtól. Tiszta vicc, ha a javasolt határozatot költségi alapokkal indokoljuk. Ez azt jelenti, hogy több százezer eurót tudunk költeni a szükségtelen adminisztrációra, két, vagy akár három parlamenti épület fenntartására, de arra nincs pénz, hogy tájékoztassuk a polgárokat, az adófizetőket arról, hogy az Unió mire költi a pénzüket és mik a tervei. Hölgyeim és uraim, ha egy kicsit is tiszteljük magunkat és a többi embert, egyetlen megoldás létezik, amely nélkülözi a fondorlatokat. Betartjuk a 96. cikk utasításait, amely kimondja: „a Parlament biztosítja tevékenysége lehető legnagyobb fokú átláthatóságát”. Johannes Voggenhuber, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, e Parlamentnek időről-időre meg kellett küzdenie a demokráciához való hanyag hozzáállással az Európai Tanács részéről. Ez vezethet ahhoz, hogy ez utóbbi egyeztetés nélkül megnöveli a parlamenti helyek számát, míg egyszerűen 750 plusz egy főről beszélnek, és azt hiszik, ettől a törvény jó oldalán állnak. Nyugtalansággal tölt el azonban a gondolat, hogy e Parlamentben is gyökeret ver e hozzáállás, olyannyira, hogy egyes képviselők a legtriviálisabb gyakorlati elgondolásokat igyekeznek a legalapvetőbb alapelvek elé helyezni. Első látásra oly egyszerűnek tűnik. Az eljárási szabályzat kötelez a tevékenységeink lehető legnagyobb átláthatóságára – nemcsak az átláthatóság valamely régi értelmezésére, nemcsak az átláthatóság gyakorlatiasság vagy a költség-haszon számítások által megszelídített formájára, hanem a lehető legnagyobb átláthatóságra. Az audiovizuális prezentáció nem felel meg ennek a leírásnak. Az audiovizuális prezentáció használható propagandacélokra, vagy gyors információszerzésre, de nem nyújtja a Házban kimondott szavak, az itt elhangzott tárgyalások és viták komoly elemzésének lehetőségét. Ehhez kétség sem férhet. A többnyelvűség e Parlament irányadó elve, és a parlamenti viták képezik tevékenységeink alapját. Legfontosabb kötelességünk a polgárokkal való kapcsolattartás. Ha elgondolkozunk a kérdésen egy percig, mi sem tagadhatjuk, hogy az a parlament, amely azzal különbözteti meg magát a világ többi parlamentjétől, hogy nem archiválja a vitái átiratait, sokat áldoz fel a parlamenti identitásából. A költségtényezővel kapcsolatban nagyon egyszerűen csökkenthetnénk a költségeket azáltal, hogy a tolmácsolt elhangzottakat írnánk le a jegyzőkönyvek fordítása helyett. Ez szintén tükrözné a vita életszerűségét, és úgy adná vissza, ahogy azt valóban értették és levezetésre került. Bernard Wojciechowski, az IND/DEM képviselőcsoport nevében . – Elnök asszony, e Parlament olyan, mint Bábel tornya, a Habsburg Birodalomhoz hasonló, ami tele volt besúgókkal. Ez az Európai Unió kísérlete, hogy egy nemzetközi birodalmat hozzon létre egységes meggyőződés alapján föderalistákkal, liberálisokkal, kozmopolitákkal és talpnyaló humanista gondolkodókkal. A torony azonban elmebetegek ötlete volt. Végső bukása a nyelvi különbségeknek, azaz az Európai Uniós elnevezés szerint a többnyelvűségnek tulajdonítható. A Corbett-jelentés mintha megtagadná Európa nemzeteitől a hatékony kommunikációt. Corbett úr ötlete, hogy többnyelvű dokumentumként állítsuk össze Európát olyan, mint Godotra várni, azaz kommunikációs stagnálás.

51

52

HU


A jelentés elterelés a valódi problémáról. A kommunikációhoz és egymás megértéséhez párbeszédre van szükség, nem pedig monológra. Ezért ennek egyetlen eszköze a fordítás, mind a 22 hivatalos nyelvre. Különben kommunikációs káoszra számíthatunk. Azonban mivel beszédeim lengyel fordítása néha a valóban elhangzottak 50%-át sem adja vissza, a jelentésnek tartalmaznia kell 2. módosításomat. Arra ösztönzök minden képviselőt, hogy azon módosítások mellett szavazzon, amelyek célja mind a 22 nyelvre történő fordítás, és utasítsa el Corbett úr 1. módosítását, ami bizottsági módosításként került benyújtásra a szavazási listára. Richard Corbett (PSE), előadó . – Elnök asszony, Podkański úr talán arra utal, hogy az Alkotmányügyi Bizottság tevékenysége során megszegte az eljárási szabályzat 96. cikkét. Az eljárási szabályzat megköveteli, hogy minden nyelv egyenlő bánásmódban részesüljön, és amit a bizottság javasol, egyszerűen az, hogy a minden nyelvre történő szó szerinti fordítások helyett legyen egy audiovizuális fordítás minden nyelven. E javaslat nem különbözteti meg hátrányosan a nyelveket. Egyszerűen az a kérdés, hogy írásbeli, vagy audiovizuális felvételeink vannak. Mindkét esetben egyenlően kell bánni az összes nyelvvel. Elnök. − A vitát lezárom. A szavazásra október 24-én, szerdán kerül sor. Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk) Alexander Stubb (PPE-DE), írásban. – Mindannyian tudjuk, hogy Corbett úr a szó szerinti jegyzőkönyvekkel kapcsolatos, az eljárási szabályzatról szóló jelentése kényes kérdés. Azt szeretnénk, hogy minden beszédet minden nyelvre lefordítsanak, vagy elegendő, ha az audiovizuális felvétel minden nyelven azonnal elérhető az interneten keresztül? Nem ismétlem Corbett úr érveit, akit támogatok e kérdésben. Csak szeretném hangsúlyozni, hogy a többnyelvűség központjában vagyunk. A kérdés, hogy miként azonosulunk az Unió ezen lényeges alapelvével. A következő lehetőségeink vannak: vagy legalább 10 millió eurót költünk évente a fordításokra, amiket gyakorlatilag senki nem olvas el, vagy ugyanezt az összeget a fontosabb és sürgős, függőben lévő fordításokra költjük. Mondanom sem kell, én ez utóbbit választom. Ezért támogatom Corbett úr álláspontját. 16. A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégia (vita) Elnök. − A következő napirendi pont Chris Davies a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkenésére irányuló közösségi stratégiáról (2007/2119(INI)) szóló (A6-0343/2007) jelentése a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében. Chris Davies (ALDE), előadó . – Elnök asszony, hadd kezdjem egy vádló kérdéssel a biztos úr felé. Az évek során néhányan többször rámutattunk, hogy az autógyártók nem felelnek meg a kibocsátás csökkentésére irányuló önkéntes megállapodás feltételeinek. Tehát miért van az, hogy közel öt évvel azután, hogy ez nyilvánvaló lett, még mindig nincs jogszabály előttünk, amely a gyártókat kötelezi a vállalt célok betartására, mert minden hónap késlekedéssel nehezebb lesz elérni az eredetileg elérhető célokat?

22-10-2007

22-10-2007

HU


Ez adja a mai vita keretét. Az új gépkocsik átlagos kibocsátása most valamivel kevesebb mint 160 g CO2 kilométerenként – messze lemaradva a 2008. évre vonatkozó 140 g-os céltól. Ezért nem meglepő, hogy a képviselők itt szeretnék, hogy az autógyártók megkapják büntetésüket, amiért megszegték az ígéretüket. Mégis tény, hogy az autógyártók nem szegték meg a jogszabályokat, és hiába kívánjuk az ellenkezőjét, a kibocsátási szint annyi, amennyi. A Bizottság bejelentette, hogy ragaszkodni szeretne a középtávú célhoz, az önkéntes megállapodáshoz, ami 2012-re 120 g lenne, de állítása szerint ebből 10 g azonnal elérhető a kiegészítő intézkedésekkel. Ezt nevezem én „politikai mellébeszélésnek”: csökkentette a cél egyértelműségét, és néhány gyártót arra ösztönzött, hogy azt gondolják, a bio-üzemanyagok használatával elkerülhetik a jelentős tervezési változtatásokat. De, az adott helyzetben a Bizottság által meghatározott célok és ütemterv még mindig megfelelő-e, mert az utóbbi időben az átlagkibocsátások csökkenése alig volt évi 1 g? A Bizottság javasolja, hogy ezt azonnal évi 5 g-ra kell változtatni. Nos, ez elérhető – és a technológia is megvan hozzá –, de milyen áron? El kell érni, hogy a kibocsátás-csökkentés prioritás legyen az autógyártók számára, de ezeket a lehető legalacsonyabb költséggel kell elérni. Ez azt jelenti, hogy iparág-specifikus célszámokat adunk meg, és elég időt biztosítunk a változtatásokra. Ezek a fejlesztések növelhetik az árat, ugyanakkor a csökkentett kibocsátás nagyobb üzemanyag-hatékonyságot eredményez, ezért azok, akik megveszik a gépkocsikat, vezetés során takarékoskodnak. Ha jól sikerül, olyan lépéseket hozhatunk, amelyek jót tesznek a környezetnek, jót tesznek a fogyasztónak és jót tesznek az autógyártás jövőjének. E Parlamentben arról folyik a vita, hogy egy ilyen jogalkotást megelőző jelentésben a környezetvédők nyomást gyakoroljanak-e arra, hogy erős jelzést küldjünk a Bizottságnak, hogy legyen kemény, vagy próbáljuk realistán megalkotni az intézkedéseket, amelyek végül lehet, hogy majdnem a végleges változatot képviselik. Ezért kérem a Parlamentet, hogy szakadjon el a Bizottság álláspontjától, és javasolja, hogy az új gépkocsik átlagos kibocsátására vonatkozó célt ne 2012-re, hanem 2015-re tűzzék ki, és a 125 g csökkenést csak technológiai úton érjék el. Mindenképpen ösztönözzük a kiegészítő intézkedések alkalmazását a kibocsátások csökkentésére, de valóban ezen technológiai fejlesztések kiegészítéseként, és ne helyettük. Azon képviselők számára, akik szerint ez nem elegendő, hadd mondjam el, hogy a jövő hónapban a CARS 21 jelentésről szavazunk, és ebben 135 g-ot javasolnak 2015-re. A végén lehet, hogy megszavazunk valamit ebben a hónapban, majd valami mást a következőben. Ha segíthetek az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság eltérő álláspontjainak közelítésében, úgy vélem, az erősíti a Parlament álláspontját és befolyását. Úgy vélem, a gyártóknak teljesen egyértelmű célokat kell kitűzni, ahol nincs helyük kibúvókat keresni. E jelentés ragaszkodik ahhoz, hogy a nem megfelelés kemény pénzügyi bírságokkal jár. Én egy belső kereskedelmi mechanizmust javaslok, amely a gyártóknak maximális rugalmasságot ad, és ösztönzőket kapnak az alacsony kibocsátású gépjárművek gyártói. De végül a büntetési rendszer számít, és gyanítom, hogy próbára teszi a Bizottság elhatározását. Ugyanilyen fontos, hogy hosszú távú célokra is szükség van ahhoz, hogy 2020-ra 100 g alá csökkentsük a kibocsátást. Ha kellő időt kapnak, és mindenkire vonatkozó követelményt

53

54

HU


állítunk eléjük, kétség nem fér hozzá, hogy a gyártók el tudják érni a közel 40%-os csökkentést a következő 13 esztendőben. Végezetül hadd érintsem a gépkocsik reklámozásának módszerét. A gyártók mindig azt állítják, hogy a fogyasztók igényeire reagálnak, de én nem hiszem el. Úgy vélem, ők alakítják a fogyasztók igényeit. Tanulmányok kimutatták, hogy a hirdetési kiadások nagyon nagy részét az autók lóerő, méret és sebesség alapján történő reklámozásra fordítják. Az autóipar állítólag most alkotja meg az önkéntes reklámozási szabályzatát, de már megégettük a kezünket az önkéntes szabályzatokkal, és minden ilyen intézkedést gyanúval kell kezelni. Itt az ideje, hogy a hirdetések több részlettel szolgáljanak a fogyasztónak az értékesített járművek üzemanyag-fogyasztásáról és a kibocsátási teljesítményéről. Ezt az információt a főoldalon kell hirdetni, nem szabad eltemetni az apró betűs részben. Versenyre kell ösztönöznünk az autógyártókat az autók biztonságossága, stílusa és környezetbarát mivolta alapján. Hadd fejezzem be a következő megjegyzésekkel. Európa autógyártói kiváló járműveket állítanak elő. A vállalatok szakértelme már önmagában is csodálatra méltó, de túl sokáig hagyták figyelmen kívül, hogy termékeik miben járulnak hozzá az éghajlatváltozás nyújtotta veszélyhez. A bolygó érdekében, az iparág érdekében, amelynek a világszínvonalú technológia élén kell maradnia, itt az ideje, hogy a törvényhozók határozottan zöldebb irányba tereljék őket. Stavros Dimas, a Bizottság tagja . − (EL) Elnök asszony, a közúti közlekedésnek a gazdaság többi szektorával egyetemben hozzá kell járulnia a CO2-kibocsátások csökkentésére irányuló erőkifejtésekhez a Kyotói Egyezmény céljai, valamint a 2020-ig és azon túlra vonatkozó jövőbeli terveink megvalósítása érdekében. A közúti közlekedés a második legnagyobb üvegházhatást okozó gázkibocsátás forrás az EU-ban. A személygépkocsik egyedül az EU összkibocsátásának 12%-áért felelnek. Érdemes megjegyezni, hogy míg az EU összkibocsátása a 27 tagállamban közel 8%-kal csökkent 1990. és 2005. között, ugyanebben az időszakban a közúti közlekedés kibocsátása 25%-kal nőtt. Itt kell emlékeztetnem Önöket, hogy 1995-től a Bizottság bevezette a 120 grammos célt, és az iparág ezzel tisztában volt. Azt is hadd juttassam eszükbe, hogy önkéntes megállapodás született a kilométerenkénti CO2-kibocsátás 140 g-ra történő csökkentésére 2008-ig. A Bizottság felmérte, hogy e célt nem tudja elérni az autóipar, és az iparág ezt be is ismerte. Ennek természetes következményeként az Európai Bizottság tavaly februárban újra megvizsgálta az új személygépkocsik CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégiát, kötelező, integrált megközelítésen alapuló jogszabályt hozott létre, amellyel el lehet érni az európai célt, a 120 grammos csökkenést 2012-re. Az autók Co2-kibocsátásának problémájával való foglalkozás várhatóan hozzájárul a várt megerősített EU energiavédelemhez azáltal, hogy csökkentjük az importált fosszilis tüzelőanyagokra való támaszkodásunkat. Ez természetesen ahhoz vezet, hogy a fogyasztók kevesebbet költenek üzemanyagra. Elnök asszony, örömömre szolgál, hogy megjegyezhetem, a jelentése jóváhagyja az autók CO2-kibocsátásának csökkentésére vonatkozó jogszabályi keret létrehozására irányuló kezdeményezésünket, és köszönetet mondok az előadónak, Davies úrnak az erőkifejtéseiért, valamint Harms asszonynak és Bulfon úrnak az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságból illetőleg Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságból a tárgyban tett javaslataikért.

22-10-2007

22-10-2007

HU


A jelentés nagyra törő célokat tűz ki a CO2 csökkentésére vonatkozóan, és hangsúlyozza, hogy nagyobb és hosszabb távú fejlődésre van szükség. A kihívás most az, hogy e politikai támogatást gyakorlati lépésekké alakítsuk. A jelentéstervezet számos fontos munkaterületet javasol, amelyekből kettőhöz szeretnék megjegyzéseket fűzni. Először, a jelentésük rámutat a jogos igényre, miszerint az autóiparnak szüksége van egy határidőre, hogy gördülékenyen alkalmazkodni tudjon az új jogszabályi körülményekhez. Természetesen, mint már említettem, e csökkentési stratégia 1995-re nyúlik vissza. Múlt hónapban a frankfurti autókiállításon az autóipar jelentős reakciót adottaz új javaslatunk által támasztott kihívásra. Az autógyártóknak rövid időn belül sikerült gazdaságilag elérhető technikai megoldásokkal előállnia, amelyek jelentősen jobb fogyasztást tesznek lehetővé. Szilárd meggyőződésem, hogy a felülvizsgált stratégiánkkal és a közelgő jogszabályi kerettel egyenlő versenyfeltételeket biztosítunk az autógyártók számára. A környezetvédelmi teljesítmény lesz a motiváció, nem pedig a csupán az autó méretén vagy a motor teljesítményén alapuló verseny. Az első eredményeket máris láthatjuk. Most, hogy a benzinárak rekordmagasságokba emelkedtek, nem szabad elszalasztanunk a lehetőséget, hogy nagyra törő CO2 kibocsátás-csökkentésre irányuló célokat szabjunk meg az európai autóiparban. Ez erősen ösztönözni fogja az innovációt és a megújulást; lehetővé teszi a jelentős exportot a fejlődő országokba, ahol nagy kereslet mutatkozik a jó fogyasztású gépkocsikra. Másodszor, a jelentésük rámutat, hogy szükség van bizonyos fontos paraméterek figyelembe vételére a jövőbeli jogszabályokban, például azokra, amelyeket a társadalmi hatás és a fogyasztók számára megengedhető árak határoznak meg. Természetesen minden oldalnak nagyon fontos a tisztességes bánásmód. Szeretném hangsúlyozni, hogy feltett szándékunk olyan jogszabályt javasolni, amely minden autógyártó helyzetét felméri, hogy elkerüljük a verseny indokolatlan torzítását. Az átlagos cél fenntartható és társadalmilag igazságos módon kerül felosztásra az autógyártók között. Az általunk javasolt integrált megközelítés segít, hogy a szektor felkészüljön az előtte álló kihívásokra és elkerülje az egyes vállalkozásokra, vagy a szektor egészére nehezedő tisztességtelen terheket. Ezen előzetes megjegyzésekkel zárom mondanivalómat. Köszönöm a figyelmet. Rebecca Harms (Verts/ALE), az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének szövegezője – (DE) Elnök asszony, biztos úr, azt mondanám Davies úrnak, hogy pontosan vissza kellene emlékeznünk, miért kell megvitatnunk a szigorú, kötelező érvényű kibocsátási határértékeket. Ennek oka, hogy a Bizottság és az autóipar között több mint tíz éve létrejött önkéntes megállapodást követően ez utóbbi tudatosan és készakarva nem teljesítette a rá vonatkozó célokat. A jelenlegi helyzet tudomásunk szerint nem a balszerencsének vagy az események váratlan fordulatainak, hanem a gyártó csoportok felső vezetői által hozott döntéseknek köszönhető. Ez okból kifolyólag, Davies úr, némiképp meglepődtem az egyértelmű üzeneten, amit a módosításain keresztül üzent – amiket ma láttam először, bár lehet, hogy már korábban is megvoltak –, hogy a Környezetvédelmi Bizottság határozata ellenére már nem érdekli az európai autóipar innovatív potenciáljára és innovatív erejére kifejtett nyomásgyakorlás. Véleményem szerint csak akkor tudjuk elérni Európa éghajlatra vonatkozó céljait, ha szigorú korlátokat állítunk fel, amelyeket eredetileg a Bizottság javasolt. Továbbá véleményem szerint – és ezt a kérdést helyesen közelítette meg, Dimas úr – nem tudjuk

55

56

HU


megszerezni a közlekedési igényeinkhez szükséges energiaellátás biztonságát, kivéve, ha késedelem nélkül gondoskodunk a gépkocsik jobb fogyasztásáról, mert nem állhatunk félre, és nem nézhetjük, hogy a drága és nehezen beszerezhető olajat továbbra is pazarolják az útjainkon. A harmadik kérdés, amelynek az Ipari Bizottság, akik véleményét szövegeztem, oly nagy jelentőséget tulajdonít az, hogy szükség van végre arra, hogy biztosítsuk, hogy az autóipar mérnökeinek és fejlesztőinek tudását és képességeit játékba hozzuk, és hogy ezen jó mérnököket tovább ne szorongassák téves vezetői politikák. Szilárd meggyőződésem, hogy nagyon rövid időn belül kizárólag jó fogyasztású, éghajlatbarát, elérhető árú, de elegáns gépkocsik lesznek a piacon, és azok, akik ma a csökkentési célok elérésére vonatkozó valóban nagyon enyhe határidőkkel könnyítenek az innovációt sürgető nyomáson, Davies úr, azok felelőssége lesz, ha az európai autóipar hosszú távon versenyképtelennek bizonyul, és ha munkahelyeket veszít az európai autógyártás. Mondanom sem kell, hogy a gépkocsik világpiaca a felismerhetetlenségig meg fog változni – feltéve, hogy elfogadjuk az éghajlati politikánk és az ENSZ éghajlati politikája mögött húzódó feltételeket – és azok fogják viselni a felelősséget, hogy az európai autóipar ebek harmincadjára jut, és olyan helyzetbe kerülünk, hogy mi magunk sem vesszük komolyan a saját éghajlati politikánkat, akik most a kibocsátás határértékeinek csökkentési folyamatában behúzzák a féket. Wolfgang Bulfon (PSE), a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményének szövegezője. – (DE) Elnök asszony, elismerem, hogy a gépkocsi univerzális közlekedési eszköz, és elismerem az autóipar hozzájárulását az európaiak jólétéhez. Azonban nem fétisként tisztelem a gépkocsit. Ez okból érthetetlen számomra, hogy a gyártók olyan gépkocsikat tervezzenek, amelyek meghaladják a 200 km/órás sebességet. Mivel bizonyítékaink vannak az éghajlat változására, szükség van hatékony, környezetbarát gépkocsik építésére. Ráadásul Európának kötelessége jó példát állítani a virágzó felemelkedő piacok számára. Végül a fogyasztó döntése fogja meghatározni, milyen gépkocsik kerülnek az utakra a jövőben. Ezért érveltem a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban az átlátható és könnyebben érthető tájékoztatásért a járművek kibocsátási besorolásával kapcsolatban. Felkérem a Bizottságot, hogy e jelentést vegye egy nagyratörő jogalkotási javaslat kiindulópontjának, és gyorsan cselekedjen. Martin Callanan, a PPE-DE képviselőcsoport nevében . – Elnök asszony, először szeretnék köszönetet mondani Davies úrnak a jelentésbe fektetett munkájáért, és a kiemelkedően konstruktív együttműködéséért. Képviselőcsoportom nevében örömmel hagyom jóvá a Davies úr által körvonalazott 125 g-os határt 2015-re. Ez a cél környezetvédelmi szempontból szerintem igen nagyra törő, de elérhető a polgárok ezreit alkalmazó, nagyon sikeres európai iparral, és gondoskodnunk kell arról, hogy továbbra is sikeres európai iparág maradjon. Meggyőződésem, hogy azon európai autógyártók gépkocsijai továbbra is a világ leginkább környezetbarát gépkocsijai lesznek, és az új célok – amelyek, ne feledjük, hogy a legszigorúbbak a világon – segítségükre lesznek, hogy még tisztább gépkocsikat gyártsanak a jövőben. E vitában a hiányzó láncszem természetesen a fogyasztói kereslet. Gondoskodnunk kell arról, hogy a fogyasztók tisztább, jobban környezetbarát gépkocsikat igényelnek, és ebben a tagállamok igen fontos szerepet játszanak az adórendszerükkel, ami jogosan gondot jelent számukra. Jelentős hatással bírhatnak azonban a fogyasztói keresletre a megfelelő környezetbarát adózási programok bevezetésével.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Véleményem szerint szükség van arra is, hogy minden érintett szektor hozzájáruljon a CO2 csökkentéséhez: az olajvállalatok, a bio-hajtóanyagok gyártói, a gumiabroncs-gyártók, stb., akik mindegyike hozzá tud járulni, és segíteni tud, hogy elérjük nagyra törő céljainkat. Benyújtottam néhány módosítást a Davies úr jelentésében tartalmazott, reklámozókkal szemben támasztott szerintem igen szigorú előírások felvizezésésre. Szerintem ezek nagyon aránytalanok a problémához képest, és biztos vagyok benne, hogy ha a gyártók és a reklámozók megfelelő lehetőséget kapnak, kötelező érvényű önkéntes szabályozással állnak elő, ami ugyanilyen hatásos lenne. Davies úrral közösen a nagy termékválasztékkal nem rendelkező, így a kibocsátási előírások átlagát csökkenteni nem tudó, kis volumenű gyártók hozzájárulásának elismerését szolgáló módosítást is benyújtottam. Remélem, hogy a Bizottság figyelembe veszi őket a jogszabály megalkotása során. Marie-Noëlle Lienemann, a PSE képviselőcsoport nevében. – (FR) Hölgyeim és uraim, elnök asszony, biztos úr, ez sürgős kérdés, mint azt tudjuk. Al Gore, aki megkongatta a vészharangot, Nobel-díjat kapott, és ideje, hogy az Európai Unió beszéd helyett cselekedjen, mert ez már nem új kérdés. Az autógyártóknak volt egy önkéntes megállapodása, hogy 2008-ra kilométerenként 140g-os CO2-kibocsátást érnek el, és ezt a megállapodást nem tartották be. Emlékeztetném Önöket, hogy maga az Európai Parlament 120 g-ot határozott meg 2005-re, vagy legkésőbb 210-re. Ma nincs mentség arra, hogy kihátráltunk e célokból. Ezért nagyra törő, egyértelmű és kötelező erejű irányelvre van szükség, amely két lépésben határozza meg a célokat. Először, rövid távra 120 g CO2 célra van szükségünk, amelyet kiegészítő intézkedésekkel kell elérni. Azonban gyorsabban kell mozognunk, ezért támogatjuk a Környezetvédelmi Bizottság szavazását a 2012-re elérendő célról, amely 2009-től kötelező erejű lépéseket tartalmaz, hogy 2012-re minden jármű teljes mértékben elérje ezt a célt. A második szakaszban, úgy véljük, létfontosságú, hogy 2020-ra 95 g-os, 2025-re pedig 70 g-os célt tűzzünk ki, egy 2016-os közbenső határidővel, hogy biztosítsuk, jó úton járunk. Ezért támogatjuk a Környezetvédelmi Bizottság által elkészített ütemtervet, mert úgy véljük, sikeresen állít fel egyértelműen látható sztenderdeket, miközben elénk tárja a technológiai hiányt, amit le kell küzdenünk ahhoz, hogy teljesítsük a Kyotói Egyezményben vállaltakat. Igen, természetesen mindez költséges lesz és tárgyalni kell az új gépkocsik árairól. Az első dolog, amit meg kell jegyezni, hogy nem minden gépkocsi és nem minden gyártó érte el ugyanazt a hatékonyságot az önkéntes megállapodás keretein belül. Igen, a kis gépkocsikat előnyben kell részesítenünk a nagyokkal szemben, és adózási intézkedésekkel, új gyakorlatokkal és néhány esetben, különösen a beépített területeken akár tiltásokkal is elő kell állnunk, hogy megakadályozzuk, hogy a nagy járművek, ideértve a 4x4-eseket, egész nap szennyezzék a városainkat, és rengeteg CO2-t termeljenek. E kérdés különösen fontos, mert minél nagyobb járműveket állítanak elő a gyártók, annál nagyobb a haszonkulcsuk. Ezért úgy kell irányítanunk a piacot, hogy a kisebb, kevésbé szennyező járművek gyártói jövedelmezőbbek lehessenek mint azok, akik nagy, szennyező gépkocsikat gyártanak és a sztenderdek felállítása mellett elvárjuk, hogy a Bizottság ez irányú stratégiákat javasoljon. Az utolsó kérdés, amit hangsúlyozni szeretnék a járművásárlók megfelelő tájékoztatása, hogy ki tudják választani, merre induljanak az aknamezőn, és konkrétan, hogy meg kell szabadulnunk a félrevezető hirdetésektől. Képviselőcsoportom ezért nyújtott be egy

57

58

HU


módosítást, amely a gépkocsik címkézését írja elő energiahatékonysági szempontból, A-G formátumban, hogy minden fogyasztó aktívan dönthessen a környezet mellett. Holger Krahmer, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, a CO2 -kibocsátások megvitatása során nagyon gyorsan a gépkocsikra terelődik a szó, egyszerűen azért, mert az emberek lelkiismeretéhez a gépkocsijukon keresztül vezet az út. Harms asszony, a Zöldek és sok környezetvédelmi szervezet ezért beszél annyit a gépkocsikról. Az önkéntes ígéretet megszegték – ehhez kétség sem fér –, ezért szabályozásra van szükségünk. Nincs más lehetőségünk. Harms asszony, kicsit erőltetettnek tűnik, amit ma arról mondott, hogy az önkéntes megállapodást szándékosan és stratégiailag torpedózta meg az autóipar. Hadd emlékeztessem, hogy a piac nem csupán a termékek előállítóiból, hanem a fogyasztókból is áll. Mi magunk is segítünk a kereslet kialakításában, és nemsoká, amikor taxival megyünk haza, ugyanazokat a gépkocsikat használjuk, amelyek nem érték el az autógyártók által vállalt célokat. Szeretném látni a Zöldek kezdeményezését. Ha tisztességesek a szándékaik, kérem, gondoskodjanak arról, hogy kis gépkocsikat rendeljenek jövő évre a Parlament számára, amelyek megfelelnek a jövő évi önkéntes céloknak. A jövőbeli szabályozás során lényeges, hogy biztosítsuk, hogy a kívánt csökkentések költség-előny elemzésen mennek át. A Stern jelentés számításai szerint, amit Ön és a Zöldek szeretnek idézni, Harms asszony, a 13 potenciális CO2-csökkentő intézkedésből az árválaszték felső részében található gépkocsikat célzók a legkevésbé hatékonyak. Bárkinek, aki politikai követelésekkel él a szigorú kibocsátási határértékek és a hatékonyabb gépkocsik mellett, tudnia kell, hogy az autóiparban öt-hét évig tart a fejlesztési és gyártási ciklus. Azzal tesszük kockára a munkahelyeket, ha ezt nem ismerjük fel, Harms asszony, nem pedig azzal, ha ezt felismerjük. Ezért örömömre szolgál, hogy az előadónk pontosan ezt tette, kimondta, hogy irreális lenne bármilyen 2015. előtti határidőt felállítani. Holnap a Parlament a benyújtott lehetőségek egyike mellett fog szavazni, és el kell mondanom, hogy bármelyik lesz az, bármelyik év a cél és bármilyen átlagértéket határoz meg, e rendszer lesz a legszigorúbb és a legambiciózusabb a világon. Ezt nem szabad szem elől tévesztenünk. Hihetetlenül vékony vonal húzódik az autóiparunknak adott simogatás vagy pofon között, és végül nagy gonddal kell biztosítanunk, hogy a legjobb termékeket exportáljuk, és esetleg ne az iparunkat. Claude Turmes, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében . – Elnök asszony, úgy vélem, ez a megfelelő pillanat, hogy tájékoztassuk a külvilágot a Callanan-Davies ügy mibenlétéről. Szóval, mi is ez? A cselekvés halogatása, 2012-ről 2015-re. Kiszámoltuk a CO2-hatást: 125 g 2015-ben rosszabb mint 130 g 2012-ben. Az ügylet második része a kis volumenű gyártók mentesítését tartalmazza. Ez évi 300 000 gépkocsit takar, tehát nem „kis volumen”. Azt hiszem, hogy amiről e héten szavazunk, Davies úr kezdeményezései az éghajlat zöld liberális hősétől származnak, akiből az éghajlat Júdása lett. Tényleg hihetetlen: ahelyett, hogy kihasználná a Ház valószínűsíthető bal-közép többségét, hogy 120 g-ot szavazzanak 2012-re, reakciós konzervatívokkal áll össze, hogy segítsenek az európai autóiparnak, hogy időt nyerjen – ez egyáltalán nem a helyes irány. Kartika Tamara Liotard, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök asszony, az elmúlt néhány hónapban képviselőtársaimmal az autóipar számos képviselőjével találkoztam. Nem gondolom, hogy valaha is lett volna ilyen lobbizás egy jelentéssel

22-10-2007

22-10-2007

HU


kapcsolatban. Az ipar minden lehető érvet felhasznált, hogy megakadályozza, vagy legalább késleltesse a CO2 - kibocsátást korlátozó intézkedéseket. Úgy tűnik, számos képviselőtársamat, köztük az előadót is megnyerték maguknak, bár szerencsére a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tisztában volt a feladatával. Nem kertelek: teljes egészében az autóipar felelős a Bizottság ezen javaslatáért. Szánalmas kudarcba fulladtak a kísérletek, hogy megegyezzenek az önkéntes szabályozásról. Úgy tűnik, csak a kötelező előírások hatékonyak. Elég képmutatónak tartom a panaszokat, hogy minden olyan gyorsan kell csinálni, mert az ipar évek óta tudja, hogy eljönnek ezek az intézkedések. A környezetre most már drasztikus intézkedésekkel kell vigyázni. Ezt önmagunkért és a következő generációkért kell megtennünk. Ezért a Callanan és Davies urak által benyújtott 42. módosítás ellen való szavazásra buzdítok mindenkit. A módosítás megnöveli a CO2 maximális mennyiségét, és 2012-ről 2015-re halasztja az egyeztetett határidőt. Ez a kereskedelmi érdekeket helyezi előtérbe a környezet helyett, és ezt egyszerűen nem engedhetjük meg. Mit akar velünk tenni Davies úr? Malcolm Harbour (PPE-DE). - Elnök asszony, a Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságban lévő kollégáim nevében szeretnék köszönetet mondani Davies úrnak a hozzáállásáért, különösen, hogy hajlandó volt meghallgatni másokat, és számos innovatív megközelítésért, amit a jelentésben találunk. Szeretnék köszönetet mondani az előadónknak, Bulfon úrnak, és köszönöm Davies úrnak, hogy számos javaslatunkat belevett a jelentésébe. Nagyon sok vita és tárgyalás volt ma este arról, hogy az autóipar nem teljesíti a célokat, és milyen lépéseket tegyünk. De szeretném ismételni, amit a biztos úr mondott, és az „ösztönzés” szót használnám. E programhoz, és ahhoz, hogy a Davies úr által kidolgozott programot teljesítsük, több milliárd eurónyi befektetés szükségeltetik az új termékekbe, és hihetetlen mérnöki és termékfejlesztői erőforrásokat fog lekötni. (Tiltakozás) Látom, Zöld kollégáim már a fejüket csóválják, mintha úgy gondolnák, egyik napról a másikra alapvető változást tudunk eszközölni ebbe az irányba az iparban. Ez teljességgel irreális – honnan jön a befektetés? A gépkocsigyártók profitjából. Fenn kell tartanunk ezeket a profitokat, hogy újra be tudják őket fektetni. E követelés itt a legnagyobb változás és fordulat, amit a nagy iparágakban tapasztaltunk. Ezt ne feledjük. Ne üljünk itt irreális elvárásokat támasztva. Ez a gyakorlati megközelítés. De, kollégáim, hadd emlékeztessem önöket, hogy egyáltalán nem lobbizok az autóipar érdekében – és minden ilyen károgást elutasítok. Már régóta érveltem, hogy nagy igényeket támasztó célokat kell kitűznünk. Most először indulunk el a jogalkotási megközelítés irányába. De hallgatnunk is kell. Hadd fejtsem ki ezt egy kicsit. A kiegészítő intézkedésekkel és egyéb dolgokkal kapcsolatos elgondolások: amiről most szó van teljesen megváltoztatja az emberek közlekedéshez és autóvezetéshez való hozzáállását. Ezek az új járművek sok idő elteltével kerülnek a piacra. De valójában a szóban forgó kiegészítő intézkedések – a fogyasztói intézkedések, a fogyasztói tájékoztatás – a valódi ösztönző, amit be kell hoznunk. Bocsánat, hogy túlléptem az időm, Elnök asszony, de ön is belátja, hogy teljesen szükségtelenül félbeszakított néhány kollégám. Matthias Groote (PSE). - (DE) Elnök asszony, biztos úr, a jelentésnek, amelyet Chris Davies a Környezetvédelmi Bizottság kezdeményezésére készített jeleznie kellene a Bizottság

59

60

HU


felé, hogy az Európai Parlament komolyan veszi a CO2-kibocsátás csökkentését. A benyújtott módosításokra tekintve azon gondolkodom, vajon tényleg így van-e. Három dolgot kell szem előtt tartanunk. Először, 2012. január 1-jétől Európában az új gépkocsik legfeljebb 120 g CO2-t bocsáthatnak ki kilométerenként. Nem szabad játszanunk a dátummal vagy a kibocsátási határértékkel. 1998-ban az autóipar önkéntes ígéretet tett az új gépkocsik CO2-kibocsátási szintjének csökkentésére. Az éghajlatváltozás folyamatos előrehaladásáról szóló hírjelentések fényében nem látok okot arra, hogy megváltoztassuk a határidőt vagy a felső határt. Másodszor, a jövőbeli jogszabályoknak egyértelműen ki kell mondania, hogy minden gépkocsi CO2-kibocsátását csökkenteni kell. A nagy gépkocsiknak jobban hozzá kell járulnia, de a kis gépkocsiknak is részt kell vennie ebben, hogy 2012-re el tudjuk érni a 120 grammot. A harmadik dolog, hogy a gépkocsiknak elérhetőnek kell maradnia a polgárok számára. Ebben egyetértek az előttem felszólalóval. Túlnyomórészt vidéki térségből származom, ahol az emberek a gépkocsikra szorulnak, hogy eljussanak a munkahelyükre. Ezért a jövőbeli jogszabályoknak egyensúlyt kell teremtenie, hogy összhangba hozza a környezet és a gazdaság igényeit. Mire jók a szigorú kibocsátási határértékek, ha a polgárok már nem engedhetik meg maguknak az új gépkocsikat, és öregedő járműveiket vezetik? Több mint nyolc és fél évbe telik, hogy a teljes személygépkocsi-flottát megújítsuk Európa útjain, és ezt észben kell tartani az új jogszabály elfogadása során. A személygépkocsik által kibocsátott CO2-ről szóló jövőbeli jogszabályokat az vezérelje, hogy egyaránt szükség van az éghajlat jobb védelmére és az elérhető autóvezetésre is. ELNÖKÖL: SIWIEC ÚR Alelnök Péter Olajos (PPE-DE). - (HU) Köszönöm, elnök úr! Kedves kollégák! Úgy is kezdhetném, mint a viccekben: van egy jó hírem és egy rossz, melyikkel kezdjem? Kezdem a jóval: az Európai Unió a klímaváltozás elleni küzdelem zászlóshajója, ma ez a 27 ország tesz a legtöbbet a világon a klímaváltozás leküzdésére. Most jön a rossz hír: ha igaza van a világ többezer tudósának, akkor ez is nagyon kevés lesz. Akkor tehát mi a teendő? Nos a válasz nem kétséges: paradigmaváltásra van szükség. A Davis-jelentés dicséretes módon ebből felvillant néhány fontos elemet, azonban, ha bárki azt hiszi, hogy ha 120 grammra vagy 95 grammra csökkentjük az egyre növekvő számú gépjárműveink széndioxid-kibocsátását, bármit is megoldottunk, nos, az nagyon téved. Véleményem szerint ezt a jelentést meg lehet és meg is kell szavazni, az autógyártókat pedig rá kell szorítani a hatékonyabb és kisebb motorok előállítására. De itt nem állhatunk meg. Az Európai Uniónak egyértelműen el kell magát köteleznie a közlekedésen belül is a technológiaváltás mellett. Minden eszközzel ösztönözni kell ezen a területen a kutatás-fejlesztést és az innovációt, és fel kell hagyni a hagyományos technológiák mindennemű támogatásával.

22-10-2007

22-10-2007

HU


A tagországoknak mielőbb át kell venniük egymástól a legjobb megoldásokat, a gyártók és a vásárlók jogi, gazdasági és egyéb módon való ösztönzésében. És ha már itt tartunk, nem hiszem, hogy például a bioüzemanyagok fogják jelenteni az üdvözítő megoldást problémáinkra, főleg nem a mostani első generációs formájukban. Úgy tűnik azonban, hogy ez egy szükséges lépés az alternatív üzemanyagok irányába, akárcsak a hidrogén, az elektromos meghajtás, és sok, ma még széles körben nem alkalmazott, vagy még meg sem született találmány. Ezeknek az előmozdítását támogassuk tehát a mostani szavazás és a jövőbeli jogalkotás során. Köszönöm szépen. Linda McAvan (PSE). - Elnök úr, nem fűzök megjegyzést a brit liberális demokraták és a konzervatívok új összemelegedéséhez, amit Callanan úr és Davies úr mutatott ma este. Talán a liberálisok új vezetői harca folyik, mert néhány új vezetőjüknek még hasonmása is van! Amiről viszont szólnék az az, hogy milyen fontos, hogy ragaszkodjunk a nagyra törő céljainkhoz. Nem hiszem, hogy az ipart nagyon meglepte az, hogy a Bizottság 2012-ről beszélt mint a célok határideje, vagy a cél szintje, mert természetesen tudjuk, hogy ezek már évek óta vita tárgyát képezték. Az EU vezetői még márciusban jóváhagyták az átlagos CO2-kibocsátások 20%-os csökkentését 2020-ra. Ha el akarunk jutni odáig, olyan jogszabályokat kell alkotnunk, amelyek segítenek abban, hogy odaérjünk. Itt vagyunk tehát a legelső akadálynál, és nem hiszem, hogy most kudarcot vallhatunk az Európai Parlamentben. A polgárok figyelnek minket. Tudni akarják, hogy komolyan vesszük az éghajlatváltozás megoldását. Természetesen együtt kell működnünk az iparral, és Davies úr az ipar büntetéséről szól. Senki nem akarja megbüntetni az ipart, mert az autóipar, ahogy Harbour úr elmondta, fontos európai ipar, és jelentős munkáltató, és együtt kell velük dolgoznunk, mert csak ők tudják végrehajtani azokat a változtatásokat, amelyekre szükségünk van. Ezért együtt kell működnünk velük, és meg kell hallgatnunk őket, és szerintem leginkább egy hosszú távú projektre van szükség, ami mellett mindenki kiáll, hogy mindenki tudja, merre megyünk, és mindenki megpróbálhasson eljutni oda. Végül, a címkézésről és a hirdetésekről. Egyértelmű rendszerre van szükségünk, egy zöld gépkocsi címkerendszerre, amely minden fogyasztó számára érthető, ahogy a háztartási eszközök működését is értik, amikor háztartási eszközöket vásárolnak. A nem hatékony háztartási eszközöket gyártók termékei már kiestek a piacról. Ugyanerre van szükség a gépkocsik esetében, és remélem, hogy az iparral együttműködve elérjük a zöld címkerendszert, amely mindenki számára érthető. Andres Tarand (PSE). - (ET) Éghajlati politikánk eddig főként az energiaszektorra fókuszált. A repülés a következő szektor, amely bekerül az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. A szárazföldi közlekedés azonban nagy hatással bír az éghajlatváltozásra, és a Davies jelentés igen szívesen fogadott kezdeményezés. Az autóiparnak egyértelmű hosszú távú célokra van szüksége a kipufogógázok CO2-kibocsátásának csökkentését illetően, és támogatom Davies úr megközelítését, amelyben hosszú távú célok kerülnek megállapításra a CO2-kibocsátásokkal kapcsolatban, például 2020-ra, vagy 2025-re. Az autóiparnak rengeteg ideje volt a CO2-kibocsátások szintjének csökkentésére. Nem fogadhatjuk el a folyamatos halogatást: a technológiai megoldások már léteznek.

61

62

HU


Hasonlóképp remélem, hogy a Parlament támogatja a módosítást, amit a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz nyújtottam be, amely értelmében az autóiparnak 2012-re 120 g/km-re kellene csökkenteni a kipufogógázok CO2-kibocsátását. Małgorzata Handzlik (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, szeretnék gratulálni az előadónak a jelentéséhez. Amikor a Közösség CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó stratégiájának teljes kérdéséről van szó, ne feledjük, hogy csak Európában kétmillió embert foglalkoztatnak az autóiparban, és másik 10 millió munkahely kapcsolódik ehhez a szektorhoz. Ez az iparág az európai GDP 3,5%-át teszi ki. Export értéke 33,5 milliárd euró, és nem kevésbé jelentős, hogy a járművekre kivetett adók évente 365 milliárd eurót generálnak a tagállamok számára. A Közösség a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó stratégiája csak akkor jár sikerrel, ha megfelelően átgondolják, és elegendő időt biztosít a gyártóknak, hogy megfelelő technológiai megoldásokat fejlesszenek ki. Én támogatom a megfelelő átállási periódus bevezetését, mert az autóipar termelési ciklusa összetett, és sok időre van szükség az átálláshoz. Úgy tűnik tehát, hogy a legjobb időpont a rendeletek bevezetésére 2015. lenne, azért is, mert az euro-6 szabályozás is akkor lép hatályba. Úgy vélem, szükség van a CO2-kibocsátások integrált megközelítésére is. A kutatási tanulmányok jelezték, hogy ha kizárólag az autóipari technológia fejlesztésével szeretnénk elérni a 120 g/km-es célt, az körülbelül 3600 eurós emelkedést jelentene a gépkocsik átlagárában, ami azt eredményezheti, hogy egyes gépkocsimárkák kevésbé lesznek elérhetők az átlag EU polgár számára. Ez okból kifolyólag az a legdrágább megoldás, ha kizárólag motor technológiára építjük a CO2-kibocsátást. A 120 g-os célt további megoldások bevezetésével lehet elérni, például a bio-hajtóanyagok a jelenleginél nagyobb fokú bevezetésével, valamint további megoldások, például a sebességváltás szükségét mutató jelzések, vagy kisebb ellenállású gumiabroncsok bevezetésével a járművekben. Dorette Corbey (PSE). – (NL) Elnök úr, a közúti közlekedés a szennyezés egyik fő forrása. 2005-ben a gépkocsik és a teherautók az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 27%-áért voltak felelősek. Ha meg akarjuk akadályozni az éghajlatváltozást, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az autó-motor szektort. Ha nem teszünk semmit, a kibocsátások növekedni fognak, nem pedig csökkenni. Sajnos az autó-motor ipar nem ragadta meg a kezdeményezést. Évekkel ezelőtt maguk az autógyártók vállaltak kötelezettséget a kibocsátások csökkentésére. Az ipar jobb és biztonságosabb gépkocsikat készített az elmúlt néhány évben. Nagyon sokat haladtunk, de sajnálatos módon a motorok hatékonyságát elhanyagolták. Ezért nem sikerül elérni a 2008-as 140 g-os célt, önkéntes alapon végképp nem. A jogszabály önmagában sajnos nem elegendő a hatékonyság eléréséhez. A jogszabály célja 120 g-os kibocsátás kell, hogy legyen 2012-re, és nem 2015-re. Szükség van a kilométerenkénti 80 g-os hosszú távú célra, mert 2020-ra nagyra törő célt tűntünk ki magunk elé, és ezt az autóiparnak is tükröznie kell. Ivo Belet (PPE-DE). – (NL) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a személygépkocsik az összes CO2-kibocsátás 12%-áért felelősek. Ezt mindannyian tudjuk. Egyértelmű, hogy annak a szektornak nagy erőkifejtést kell tennie, hogy elérje a 2020-ra egyeztetett

22-10-2007

22-10-2007

HU


előírásokat. Az is világos, hogy nagyra törőnek kell lennünk, és magasra kell állítanunk a lécet. Egyértelmű továbbá, hogy a gyártók ezt egyedül nem fogják tudni elérni. Integrált megközelítésre van szükség; nem szabad kizárólag rájuk terhelni a felelősséget. Ezért támogató intézkedéseket kell hozni. Jobb légkondicionálásra, jobb utakra és az autóvezetők – azaz mindannyiunk – magatartásának változására van szükség. A szektor megérdemli a kormány támogatását, mert az autóipar közvetlen vagy közvetve rengeteg embert foglalkoztat. Először tehát a nemzeti kormányokhoz fordulok, hogy sürgősen módosítsák a gépkocsikra kivetett adóikat, hogy a fogyasztók önszántukból környezetbarát gépkocsikra váltsanak. Másodszor, a biztos úrhoz, a Bizottsághoz és Európához fordulok, hogy értékeljék a 2009-es többéves költségvetést az alacsony CO2-gépkocsik új kutatási technológiák finanszírozásba történő még több befektetés érdekében. Tudom, hogy nemrégiben jelentett be egy nagya törő programot, amely 500 millió eurót fektet a hidrogéntechnológiába. Ez természetesen fantasztikus, de középtávra szól. Persze rövid távra is megoldásokat kell találni az új motor technológiára. Biztos vagyok benne, hogy akár 2012-re, akár egy kicsit későbbre az okos autógyártók a tervezettnél sokkal gyorsabban érik el a 120 g-os célt. Egyszerűen azért, mert – nem akarok naiv lenni, de – a piac ezt követeli. Ebben az értelemben a kontextus teljesen megváltozott az utóbbi pár évben. Ezért fontos, hogy jóváhagyjuk Callanan úr kompromisszumos javaslatait a marketinggel és a reklámozással kapcsolatban, mert ezek átláthatók. Az a kérdés, hogy a fogyasztóknak pontos információkkal szolgáljunk. Stavros Dimas, a Bizottság tagja . − Elnök úr, azzal kezdeném, hogy kifejezem, mennyire nagyra értékelem a ma esti vita minőségét. Ha az idő engedi, három felvetett kérdéshez szeretnék megjegyzést fűzni. Ami a stratégia nagyra törő szintjét illeti, a Bizottság a stratégiáját alapos hatáselemzés alapján javasolta. A gépkocsik CO2 –kibocsátási szintjeinek több lehetőségét elemeztük, figyelembe véve a mérhetőséget, a nyomon követhetőséget és az elszámoltathatóságot. Ez alapján a kilométerenkénti 120 g-os célt javasoltuk integrált megközelítésen keresztül. Százharminc grammot érünk el a személygépkocsik technológiájával és további tíz grammot a kiegészítő intézkedésekkel, ideértve a könnyű haszongépjárművek fogyasztására vonatkozó célokat és a bio-hajtóanyagok megnövekedett használatát. A 120 g-os cél elérésének ilyetén megközelítése véleményünk szerint a lehetőségek legtakarékosabb kombinációja, így ennek megfelelően javasoljuk a jogalkotást. Másodszor, az integrált megközelítést bevezető jogszabályi keret lesz a felülvizsgált stratégiánk fő pillérje, de nem ez lesz az egyetlen. Ahogy a jelentése is hangsúlyozta, ha módszereket találunk arra, miként ösztönözzük a kis fogyasztású gépkocsikra irányuló fogyasztói keresletet, lehetővé teszi, hogy jelentősen csökkentsük a környezetre mért hatásukat, valamint az Európai Uniós autóvezetők üzemanyag-számláit. A gépkocsi címkézési irányelvben tartalmazott felülvizsgálat összefüggésében figyelembe vesszük a Parlament ajánlásait a fogyasztói tájékoztatás területén. Harmadszor, a Bizottság egyetért abban, hogy hosszabb távú stratégiát is meg kell vitatni annak érdekében, hogy az autógyártók számára biztosítsuk az előre láthatóságot. Ezért a

63

64

HU


hatáselemzés alapján figyelembe vesszük a 2012. utáni potenciális fejlődést és a 120 g-os célt. Ebben az összefüggésben a Bizottság figyelembe veszi a Parlament ajánlásait a jövőbeli kibocsátási célokat illetően. Úgy vélem, foglalkoztam a legfőbb elhangzott aggályokkal, és remélem, hogy a plenáris ülésen egy olyan állásfoglalás kerül elfogadásra, amely erősen támogatja a Bizottság által javasolt megközelítést. Elnök. − A vitát lezárom. A szavazásra október 24-én, szerdán kerül sor. 17. Hagyományos energiaforrások és energetikai technológiák (vita) Elnök. − A következő napirendi pont Reul úr az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében készített jelentése a hagyományos energiaforrásokról és energetikai technológiákról [http://www.europarl.eu.int/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2091" ] (A6-0348/2007). Herbert Reul (PPE-DE), előadó. – (DE) Elnök úr, Biztos úr, hölgyeim és uraim, mivel van pár plusz percem, hadd kezdjem azzal, hogy köszönetet mondok a Bizottságnak, a bizottságunk titkárságának és a többi előadónak. Nem volt olyan könnyű feladat, és hálás vagyok, hogy sikerült objektíven együttműködnünk és megtalálnunk a lehető legnagyobb közös alapokat ebben a nem teljesen egyértelmű kérdésben. Munkánk alapját a Bizottság három közleménye képezte, és célunk e jelentésben az volt, hogy válaszokat nyújtsunk a közleményekben taglalt három területen, ami sikerült is a felelős bizottság nagy többségével. A kiindulópont az általánosan elfogadott alapelv volt, amelyet minden energiapolitikai vitában újra leszögezünk, nevezetesen a Bizottság és a Parlament együttes véleménye, hogy az energiapolitikának három fő célja van – versenyképesség, más szóval elérhető árak, a környezet védelme és az ellátás biztonsága. A konklúzió, hogy a megoldás az új és meglévő energia technológia folyamatos fejlesztésében rejlik mindenképp a jelentés legkönnyebb része volt, amivel foglalkoztunk. E három cél elérésének a kulcsa a technológia. Egy olyan világban, ahol az energia iránti kereslet folyamatosan nő, miközben a fosszilis tüzelőanyagok ellátása folyamatosan csökken, elengedhetetlen tehát, hogy kutatásba és innovációba fektessünk be, és próbáljunk haladást elérni ezeken a területeken. Csak meg kell néznünk a széntüzelésű erőművek termelési hatékonyságának növelésére irányuló potenciált, amely jelenlegi átlaga 34%, de a legmodernebb technológia használatával 55%-ra emelhető. Ha a régi erőművek egyharmadát ultramodern létesítményekre cseréljük, a tüzelőanyag-felhasználást 30%-kal csökkenthetjük. Ez csak egy apró példa volt az új technológia által kínált lehetőségekre. Két energiaforrásról is szó volt, amelyek egymástól nagyon különböznek, de mindkettő közös ismertetőjele, hogy a legnagyobb politikai vitákat kavarják. Senki nem vonja kétségbe, hogy a fosszilis tüzelőanyagok részesedése, ami 2004-ben az Európai Unió bruttó hazai tüzelőanyag-fogyasztásának 79%-át tette ki, a közeljövőben továbbra is magas marad. Sokáig folyhat ez így, de tény, hogy egy ideig még mindenképp fosszilis tüzelőanyagokkal kell operálnunk. A szén jelentős tényező, amely fontos szerepet játszik – ennek egy oka természetesen, hogy egyike annak a kevés energiaforrásnak, amivel rendelkezünk Európában, sőt, ez a legfontosabb energiaforrás, még ha elérhetősége tagállamonként változik is. Ez jelentős előny, különösen az energiaellátás biztonsága tekintetében.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Ez azt jelenti – és ez fontos kérdés volt a megbeszéléseink során –, hogy amikor azt mondjuk, a szénnek van jövője, amit a Bizottság hálásan leírt, biztosítanunk kell, hogy a foglalkozunk a szénfelhasználás kritikus aspektusaival. Ezen kritikus aspektusok egyike a szén-dioxid kibocsátás. Az egyik lehetőség a nagyobb hatékonyság és a jobb technológia, a másik, hogy megpróbálunk új technológiát alkalmazni a CO2 elkülönítésére és föld alatti tárolására – ez a híres szénmegkötési és –tárolási (CCS) technológia. Természetesen mondani könnyebb, mint megcsinálni, de vannak jelzések, hogy működik a dolog. Ezt elismertük ebben a jelentésben és elősegítettük a CCS technológia fejlesztésének támogatását, mert lehetőséget ad számunkra, hogy továbbra is hasznot húzzunk a szénből, ami nagyon megbízható energiaforrás számunkra Európában. Ezért is hangsúlyoztuk, hogy fontolva kell haladnunk, hogy a szénmegkötés csökkentheti a termelési hatékonyságot és, hogy ezért nehéz megbecsülni, mikor kezdhet működni a CCS technológia. Mindenekfölött el kell végeznünk a házi feladatunkat és meg kell alkotnunk a megfelelő törvényi rendelkezéseket. A jelentés harmadik és legellentmondásosabb része az atomenergia kérdéséhez kapcsolódik. Az atomerőművek Európában az energiatermelés több mint 30%-át teszik ki, és az atomenergia tagadhatatlan előnyökkel bír, mindegy, milyen politikai nézeteket vallunk. Itt van, elérhető, és nagyban hozzájárul az ellátás biztonságához. A CO2-kibocsátás csökkentése tekintetében hihetetlenül izgalmas és érdekes lehetőség, és úgy vélem, nemtörődömség lenne egyszerűen félretolni és figyelmen kívül hagyni az energia ezen formáját. Sikerült – nem minden nehézség árán – olyan formulákat találni, amelyek mögé a nagy többség felsorakozhat, és amelyek azt az üzenetet közvetítették, hogy ezen ötletek nyilvánosságra hozatala a teljes vita szerves részét képezi, de a határozat, hogy elfogadják vagy elutasítják őket, a tagállamok dolga. Ez elég fontos kérdés, de szándékunkban áll, hogy hozzájáruljunk ahhoz a területhez, amiért Európa némi felelősséget érez, nevezetesen az ellátás biztonságához. E tekintetben bölcs lépés a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű csoport és az Európai Nukleáris Energia Fórum létrehozása, és kétségkívül helyénvaló, hogy, mint azt a közösségi nukleáris tájékoztató program (a PINC) javasolta, tovább folytatjuk ezt a vitát, és amikor az új technológiába történő befektetéseket tárgyaljuk, ne fordítsunk hátat egyetlen lehetséges megoldásnak sem. Röviden, az energia-mix nem azt jelenti, hogy bizonyos energiaforrásokat kiszűrünk, hanem azt, hogy minden forrást számításba veszünk. Remélem, hogy holnap abban a formában sikerül elfogadni ezt az állásfoglalást, amiben a bizottság nagy többsége jóváhagyta. Andris Piebalgs , a Bizottság tagja. − Elnök úr, először is szeretnék gratulálni Reul úrnak a jelentéséhez. Ez az Európai Parlament utolsó jelentése az energia és éghajlatváltozási csomag nyomon követésében január 10. óta. A másik két jelentés, Vidal-Quadras úré és Thomsen asszonyé, értékes információkkal szolgált a Bizottság számára a javaslatok további kidolgozásához. Az első a belső piaci csomag előkészítésével foglalkozik, a második pedig a megújuló energiákról szóló irányelvvel kapcsolatos folyamatos munkáról. Nagyon hálás vagyok Reul úr időszerű információiért, és a Ház gondoskodni fog az energia innováció, a tiszta fosszilis fűtőanyagok és az atomenergia területéről.

65

66

HU


A Bizottság sok tekintetben már összhangban áll a Parlament felszólításaival, és számos kiemelkedő, a jelentésben feltárt kérdésen dolgozik. Európának szüksége van arra, hogy elérje fontos célját és felvegye a harcot az éghajlatváltozással. Ehhez és az ellátás biztonságához alacsony szén-dioxid kibocsátású, igen hatékony energiatechnológiákra van szükségünk. Emellett a fosszilis tüzelőanyagokat fenntarthatóbb formában kell használnunk. Atomenergia használata nélkül pedig nehéz lesz megvalósítanunk az éghajlatváltozással kapcsolatos céljainkat. Hadd kezdjem az energia innováció kérdésével. A Bizottság november végén kívánja bemutatni az Európai Stratégiai Technológia Tervet. Európa bizonyította sikerét az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák támogatására létrehozott keretszabály megalkotásában. Az energia-megtakarításra és a megújuló energiára vonatkozó célok egyeztetésre kerültek. Valóban belső piacot építünk. Kétség nem fér hozzá, hogy ezek a harmadik ipari forradalom alapjai. Azonban ez még korántsem elegendő. Ha kizárólag az importált alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákra támaszkodunk, nem sikerül megvalósítani az ellátás biztonságával és a versenyképességgel kapcsolatos célkitűzéseinket. A Bizottságban jelenleg is folyó elemzések azt mutatják, hogy Európa lemarad az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák fejlesztése terén. Lényegében az EU-ban végzett kiváló minőségű, alapvető kutatásokat nem tudjuk világszínvonalú technológiákba ültetni. Ma nem koncentrálunk eléggé a kutatás és az üzleti fejlesztések összehangolására kísérleti és demonstrációs erőművek építésével, hogy aztán utolérjük a kereskedelmi mértéket. Ahhoz, hogy Európa világelső legyen az éghajlatváltozás és az energiabiztonság érdekében történő innováció területén, elengedhetetlen, hogy hatékonyabban kezeljük az energia innovációba fektetett erőforrásokat. Ezért jobb, együttes, EU-szintű stratégiai tervezésre, valamint az energia-technológiai programok és intézkedések hatékonyabb végrehajtására van szükség. Emellett, mint ahogy az Reul úr jelentésében is megjelent, további pénzügyi és emberi erőforrásokat kell mobilizálni az energia-technológia területén végzett kutatásokhoz és demonstrációkhoz. A hetedik keretprogramban már 50%-kal növeltük az energia-költségvetést, a Versenyképesség és Innovációs Keretprogramban pedig 100%-kal. Ezt az Európai Parlament erőteljes támogatása nélkül nem érhettük volna el. A tagállamok is ezen az úton haladnak, és meggyőződésem, hogy a magánszektor is ugyanezt teszi, mihelyt a keretfeltételei megfelelőek. Ugyanez vonatkozik különösen az ipari méretű demonstrációs projektekre és a korai piacfejlesztésre, valamint a kis- és középvállalkozások alapvető szerepére. Most a jelentés második részére térek rá: a hagyományos energiaforrásokhoz kapcsolódó kihívásokra. Fel kell ismernünk, hogy ezen energiaforrások még évekig jelentős szerepet játszanak majd az energia-mixben. Ugyanazt a nézetet valljuk: a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokról át kell állnunk a fenntarthatókra. Az év vége előtt a Bizottság további lépéseket tesz a fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelés során alkalmazott modern technológiák használatának kérdésében.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Különösen, a Bizottság foglalkozni fog a szén-dioxid megkötése és geológiai tárolása jogszabályi kereteinek kérdésével. Egy jogalkotási javaslatot nyújtunk be, amely célja a keretszabályok létrehozása a jogbiztonság érdekében, és azért, hogy gondoskodjunk a közvélemény a szén-dioxid megkötésének és tárolásának (CCS-nek) a fejlődésébe vetett bizalmát. Jelenleg is egy közleményen dolgozom, amely a CCS-et támogató politikai keretet teremti meg. Egyetértek azzal, hogy a CCS jelentős kutatási erőkifejtéseket kíván, mielőtt kereskedelmileg életképes lesz. A CCS ezért kerül Stratégiai Energiatechnológiai Terv stratégiai energiatechnológiái közé. Ezért is emeljük ki a jogalkotási javaslattal kapcsolatos közleményben. A folyamatos kutatási és fejlesztési erőkifejtésekkel párhuzamosan az EU-nak át kell térnie a demonstrációs erőművekre. Ezen projektek felbecsülhetetlen tapasztalatot nyújtanak. Lehetővé teszik, hogy optimalizáljuk a meglévő technológiákat, és feltárjuk a fennmaradó kihívásokat, majd reagáljunk rájuk. A cél egyértelmű: hogy 2015-ig működésben lássunk több nagyméretű demonstrációs erőművet az EU-ban, és 2020-ig a piacra hozzuk a technológiát. Ez nem történik meg, ha ez Európai magánszektor nem vállal erős kötelezettséget, és nincsenek erőteljes, támogató kormányzati politikák. A Bizottság készen áll a vezetésre, de szükség lesz a tagállamok és az Európai Parlament teljes támogatásának elnyerésére. Most rátérek az atomenergiára: örömömre szolgál, hogy megjegyezhetem, az atomenergiát illetően az üzenete teljes összhangban áll a Nukleáris Tájékoztató Programról szóló közleményünkben található konklúziókkal, amit a Gazdasági és Szociális Bizottság széles körben támogat. Az is örömömre szolgál, hogy a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó magas szintű csoport október 12-én megtartotta első ülését. A csoport megbízatása, hogy pregresszíven felesszen ki közös megegyezést, majd végül, magasabb szintű nukleáris biztonságot. Osztozom a jelentés nézetében, hogy elengedhetetlen a nyílt párbeszéd a nukleáris energiával kapcsolatban. Ez okból a Bizottság egy nukleáris fórumot hozott létre, a többi energiafórumhoz hasonlóan. A Nukleáris Fórum célja, hogy szélesítse a nukleáris energiáról folytatott vitát, és az összes érintett felet bevonja. November 26-27-én lesz a fórum első ülése, amelyet Pozsony-Prága Fórumnak is neveznek. Bízom benne, hogy nagyobb átláthatóságot fog jelenteni, lehetővé téve a résztvevőkkel és közöttük folytatott konzultációt. Örömömre szolgál, hogy az Európai Parlament is részt vesz benne. Szeretnék újfent gratulálni az előadónak és az árnyékelőadóknak a kiváló jelentésükért. Köszönöm az Európai Parlament támogatását és együttműködését. E jelentést felhasználjuk a további munkánkhoz, és kifejezetten várom a vitát. Margrete Auken (Verts/ALE), a Fejlesztési Bizottság véleményének szövegezője. – (DA) Elnök úr, bocsásson meg, de ez a jelentés nem jó, és a hozzá kapcsolódó munkafolyamat sem volt az. Miért nem hallgatta meg az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság a többi bizottság nyilatkozatait? A Fejlesztési Bizottság nevében sajnálom, hogy csak arra kértek fel, hogy a Bizottság szén-dioxid kibocsátásáról tegyünk nyilatkozatot. Az energiahatékonyság és -megtakarítás és a legfontosabb kritikáink túlságosan gyengék.

67

68

HU


Ráadásul egyébként ezek teljesen meghatározók a fejlődő nemzetek számára. Megtakarítással hatalmas mennyiségű energiát lehet szerezni, erre léteznek ismert technológiák, és a fejlődő nemzetek számára legalábbis sokkal, de sokkal fontosabb, mint a CCS. Ez általánosságban az iparosodott nemzetekre is vonatkozik. Ráadásul, miért feledkezünk meg teljesen az olajról? A magas olajárak nagy terhet rónak a fejlődő nemzetekre, különösen a közlekedési szektorban, ahol az olaj a domináns. A hatékonyság fejlesztése mellett szükség van más közlekedési modellekre is. A megújuló energia azonban létfontosságú, ha a fejlődő nemzetek fejlődni akarnak, és groteszk, hogy erről alig esik említés a jelentésben. A javaslat szűk látókörű, és a Fejlesztési Bizottság nézeteit egyáltalán nem tartalmazza. Ezért mindenkit arra kérek, hogy holnap foglalkozzon ezzel. Bogusław Sonik (PPE-DE), a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményének szövegezője. – (PL) Elnök úr, egyetértenék Herbert Reul véleményével, ami az elektromos áram termelésének diverzifikációjával, az ellátás diverzifikációjával és az energiahatékonyság és -felhasználás területén történő fejlesztésekkel kapcsolatos. Az energiaellátás területén dolgozó tudósok számára nem új dolog, hogy folyamatosan csökkennek a természeti erőforrások. A vezető kutatási központok évek óta figyelik a természeti erőforrások felhasználását, és nyugtalanító jelentéseket adtak ki. E jelentések eredményei félreérthetetlenül rávilágítottak, ha továbbra is kizárólag a hagyományos energiatermelő módszerekre hagyatkozunk, az a jövőben energiaválsághoz vezetheti a globális gazdaságot. A megcsappanó természeti erőforrásokkal Európa egyre több importra szorul a környező országokból, ami fokozatosan a szolgáltatóktól való függőséghez vezethet. Az ilyen politikák negatív következményeivel számtalanszor találkoztunk már a szomszédos országokban. Ez okból az Európai Unió előtt álló elsődleges kihívás az energiaforrások diverzifikációja és az új energiatermelő technológiák létrehozásán folytatott munka. E területen a pozitív politikák nemcsak a társadalom és a gazdaság, hanem a természeti környezet számára is előnyökkel járnak. E ponton azonban szeretném hangsúlyozni, hogy rövid távon nem minden ország fogja tudni követni e politikát. Ez azokhoz a történelmi körülményekhez kapcsolódik, amelyek eredményeképp az energiaszektor évekig visszamaradott volt a régi EU országaihoz képest. Ezért az egyik ilyen ország polgáraként szeretném hangsúlyozni, hogy, mint mondtam, Lengyelországnak vagy a földrajzi térség a többi országának nagyobb utat kell megtennie az energiaszektor modernizációjáért mint a nyugat-európai országoknak. Kérem, vegyék figyelembe ezt az adott kérdést. Az éghajlatváltozás figyelembevételével az EU-nak jobban részt kellene vennie a tiszta szén technológiával kapcsolatos munkálatokban, mert ez az optimális megoldás a természeti környezet számára, különösen azokban az országokban, ahol az energiaszektor nagyban támaszkodik a szénfelhasználásra. András Gyürk, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (HU) Köszönöm szépen a szót, elnök úr! Tisztelt biztos úr, képviselőtársaim! Az előttünk fekvő jelentés nem titkolja, hogy fontos érvek szólnak a hagyományos energiaforrások ellen. A legtöbb szó manapság ezzel összefüggésben az éghajlatváltozás kérdéséről esik. A fosszilis energiahordozók azonban nemcsak a globális klímaváltozáshoz járulnak hozzá, hanem Európa külső szállítókkal szembeni kiszolgáltatottságát is növeli. Engedjék meg, hogy állításom igazolására Magyarország példáját említsem. A nyersanyagforrásokban szűkölködő ország energia-mixében közel 50%-ot tesz ki a gáz, amely 80%-ban egyetlen külső forrásból, Oroszországból érkezik. Mindez olyan mértékű kiszolgáltatottságot eredményez, amely a szerteágazó társadalmi, gazdasági

22-10-2007

22-10-2007

HU


következményeken túl jelentékeny hatást gyakorolhat Magyarország nemzetközi viszonyrendszerére is. Ugyanakkor éppen az ilyen és ezekhez hasonló adatok bizonyítják, hogy a hagyományos energiahordozók a következő évtizedekben még a megújuló energiaforrások térnyerése mellett is megkerülhetetlen szerepet fognak játszani az európai energiaellátásban. Ennek az ellenkezőjét állítani azt jelentené, hogy homokba dugjuk a fejünket. Tisztelt képviselőtársaim! A hagyományos források megkerülhetetlensége és az általuk képviselt kockázatok közötti ellentét azonban feloldandó. Meggyőződésem, hogy az ehhez szükséges eszközrendszert a Reul-jelentés jól mutatja be. Egyetértek a jelentéstevővel abban, hogy a hagyományos energiaforrásokra vonatkozó politikájának kialakításakor az Európai Uniónak három alapvető célkitűzésre kell összpontosítania: a hatékonyság növelésére, ezzel összefüggésben a kutatás-fejlesztésben rejlő lehetőségek kihasználására, valamint a külső forrásoktól való függőség mérséklésére. Ez utóbbira a legjobb példa a Nabucco-projekt, a gázvezeték megépülése ugyanis érdemi előrelépést jelentene a diverzifikáció irányába, ezért annak megvalósítása közösségi érdek. Köszönöm szépen, elnök úr. Adam Gierek, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, Biztos úr, az energia létfontosságú tényező a piaci versenyképesség és az EU lakosai életminőségének tekintetében. Ez okból tehát alapvető politikai és gazdasági cél kell, hogy legyen a fenntartható energiatermelés hatékonysága, az általános használat csökkentésének hatékonysága, valamint az energiaellátás biztonsága és megbízhatósága. Ezen célok megvalósítása biztonságos társadalmat is eredményez. Nem feledhetjük, hogy közvetlen vagy közvetve mennyit fizetnek a polgáraink egy energiaegységért. Az EU tagállamok gazdaságának versenyképessége függ többek között a regionális erőforrások jobb kihasználásától, a fosszilis tüzelőanyagok formájában. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha a Bizottság garanciát nyújt arra, hogy a kibocsátás-kereskedelmi rendszer nem gátolja a meglévő erőművek, például a széntüzelésű erőművek modernebb, alacsony szén-dioxid kibocsátású rendszerekkel történő leváltását. Lengyelország 1988. óta már 32%-kal csökkentette kibocsátásait, miközben ugyanebben az időszakban a régi EU országai jelentősen kevesebbet értek el. Lengyelországban jelenleg az egy főre jutó kibocsátási adat 7 tonna évente, míg a régi EU tagállamokban ez a szám akár kétszer ekkora. Ezen körülmények között nem lenne helyes, ha Lengyelország jövő évtől további 30%-kal drasztikusan csökkentené a CO2-kibocsátást. A Bizottság ezen döntése igen kedvezőtlen társadalmi következményekkel járna. A hazámat nem áldozhatjuk fel az éghajlati hisztériapolitika oltárán. Köztudott, hogy az éghajlat változott, változik, és továbbra is változni fog, és hogy valamit tennünk kell ezen változások következményeinek, azaz az aszályok, az áradások és az ivóvízhiány ellensúlyozására. Az igazságosság azonban azt követeli, hogy a CO2-kibocsátást egy főre jutó adatokhoz kapcsoljuk az EU országaiban. Fontos, hogy a kibocsátás költségeit ne véletlenszerűen, csökkentések és homályos alapelvek alapján határozzuk meg. A versenyképesség nem lehet hamis piaci ösztönzők funkciója, és az energia árának tükröznie kell a valódi költségét. Ésszerű lenne, ha a metán és a széndioxid-elnyelésére tesztelt minden lehetséges módszert használnánk, ideértve a biológiai módszereket is. Jelenleg azonban mindenképpen azon módszereket kell előnyben részesíteni, amelyek a szén gázosítására és cseppfolyósítására, valamint a hidrogén létrehozására szolgáló kísérleti technológiai installációk alapján javítják a primer energiahordozók más formákba történő átalakítási hatékonyságát.

69

70

HU


Végezetül szeretnék őszinte köszönetet mondani az előadónak, Reul úrnak a gyümölcsöző együttműködéséért e jelentés elkészítésében, amely a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia problémáinak átfogó, kiegyensúlyozott és hosszú távú megközelítését tartalmazza. Šarūnas Birutis, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (LT) Először szeretnék gratulálni Reul úrnak és képviselőtársaimnak, akik jogos módosításokkal álltak elő, a kiegyensúlyozott jelentésükért és az ebbe fektetett kemény munkájukért. A jelentésben taglalt energiaforrások mindegyike jelentős mennyiségű figyelmet kapott, ugyanakkor az alternatív energiaforrások és az új energiatechnológiák fontosságát is hangsúlyozzák. Az energia diverzifikációja nagyon fontos az energia biztonságának garantálása érdekében, ami történetesen létfontosságú hazám, Litvánia számára. E terület határozottan sérülékeny, mivel hazám teljes egészében egyetlen szolgáltatóra támaszkodik, eddig nincs más lehetősége. Lehetséges megoldás lenne egy biztonságos, modern nukleáris erőmű építése. Ez képezhetné a politikai biztonságunk és gazdasági stabilitásunk alapját. A jelentésről szóló megbeszélések során eszmecsere zajlott a nukleáris energia jövőjéről alkotott nézetekről. Bár teljesen fel kellene ismernünk az alternatív energiaforrások fontosságát és a jövőbeli esetleges domináns szerepüket, józan megközelítést kellene kialakítanunk a nukleáris energiával kapcsolatban, és szembe kell néznünk a ténnyel, hogy az EU-ban az energia 30%-át nukleáris erőművek állítják elő. Ez az energia hozzájárul a kyotói célkitűzések megvalósításához, valamint az energiaellátás biztonságának növeléséhez is. Képmutatónak tartom a nukleáris energiát az európai polgárok biztonsága nevében elítélő „zöld” politikusok által oly energikusan benyújtott módosításokat, mert ezzel hozzájárulnak a többi európai polgár növekvő bizonytalanságához. Szeretném arra ösztönözni a képviselőtársaimat, hogy toleránsak legyenek és támogassák azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyes nemzetek maguk döntsék el, támogatják vagy ellenzik a biztonságos nukleáris energia használatát. Csak akkor tudjuk meghozni a helyes döntést, ha megosztjuk egymással a nézeteinket és meghallgatjuk mások véleményét. Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az Unió a Nemzetek Európájáért képviselőcsoport nevében e hagyományos energiaforrásokról és energiatechnológiáról szóló vitában felszólalva szeretnék köszönetet mondani Herbert Reulnek, amiért átfogó jelentést készített a kérdésben. Először, a jelentés szerzője helyesen jegyzi meg, hogy a legfontosabb kérdés a hagyományos tüzelőanyagokból termelt energia jövőjének tekintetében is, hogy az Európai Unió országai együttműködjenek e területen. Másodszor, annak vonatkozásában, hogy az Európai Unió importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége körülbelül 2030-ra 70%-ra, és az olaj import esetében akár 94%-ra emelkedik, létfontosságú, hogy maximálisan kihasználjuk a fosszilis tüzelőanyag-forrásokat az Európai Unió országaiban. Harmadszor, a szén csak egy erőforrás, Németországban található a világ tartalékainak 7%-a, Lengyelországban pedig a tartalékok 2%-a. Fontos, hogy ne kérdőjelezzük meg e

22-10-2007

22-10-2007

HU


tüzelőanyag kitermelését és az ebből származó energiatermelést, mivel a fosszilis tüzelőanyagokból nyert energia még mindig feleannyiba kerül, mint az, amit megújuló forrásokból termelnek. Negyedszer, a szénből nyert villamos energiához fűződő ökológiai kockázatok miatt együttes európai befektetésre van szükség az új technológiák kutatásához e területen, amelyeket az Európai Unió költségvetési alapjai finanszírozzák. Ötödször és végezetül az Európai Unió országainak támogatásra van szüksége az atomenergiába történő befektetéshez. Ezzel összefüggésben szeretném felhívni a figyelmet a megállapodásra,, amely egy ignalini modern nukleáris erőmű felépítésére jött létre, és Lengyelország, Litvánia, Észtország és Lettország közös projektje. Rebecca Harms, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, szeretném Reul úrnak jelezni, hogy, mivel többé-kevésbé nyilvánvaló, hogy a Zöldek nem helyeslik e jelentést, azon kérdésekre kívánok összpontosítani, amiket a legzavaróbbnak találok. Ezeket az általunk benyújtott módosítások is tükrözik. E jelentés szövegezése során lehetetlen volt a nukleáris energia bírálatában részt venni. Az Európában a nukleáris erőműveink biztonsági kultúrájának hanyatlásával kapcsolatos minden európai probléma túlzás volt, bár a németországi incidensek, ahol a Vattenfall vállalat reaktorairól volt szó, ékes elrettentő példát mutatnak. A hulladék ártalmatlanításának nehézségéről szóló vita is túlment a határon, ahogy az is, hogy egyre nagyobb a veszély, hogy a nukleáris anyagot bombák készítésére, vagy esetleg terrorista célokra használják fel. El kell mondanom Önnek, Reul úr, hogy egy dolog volt, ami teljesen megőrjített, és ezt elmondom, mielőtt Pozsonyban találkoznánk. Ez pedig az volt, hogy Szlovákiában most, 2007-ben, az olasz ENEL vállalat egy olyan nukleáris erőmű befejezését tervezi, amit még a Szovjetunióban, Csernobil előtt fejlesztettek ki. Az építkezés a nyolcvanas évek elején kezdődött Csehszlovákiában, és az építkezés kétharmadát fejezték be. Most az ENEL új építési engedély nélkül kívánja befejezni az építkezést úgy, hogy nem ellenőrizteti, a tervek megfelelnek-e az európai előírásoknak. Gyalázat. Nincs joga továbbra is figyelmen kívül hagyni ezt a gyalázatot azoknak, akik a nukleáris energia dicséretét zengik. Esko Seppänen, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök úr, biztos úr, a nyersolaj drágább mint valaha. Ennek a többi fosszilis tüzelőanyag áraira is van hatása. Az energia csaknem minden formájának ára emelkedik, mivel az EU teljes energiafogyasztásának négyötöde alapul a fosszilis tüzelőanyagokon. Az emberek nem készültek fel a fogyasztás csökkentésére, ezért új technológiákra, nagyobb energiahatékonyságra, szénmegkötésre és -tárolásra (CCS) és új nukleáris technológiára van szükség, ideértve a nukleáris fúzió területén végzett kutatásokat is. A Bizottság jelentéséről történő szavazást követően a főbb alternatívákkal kapcsolatos remények és vágyak a CCS-technológiához és a nukleáris energiához kapcsolódnak. Arra azonban nincsenek garanciák, hogy a cseppfolyósított szén-dioxidot az örökkévalóságig lehet biztonságosan tárolni. Semmilyen jel nem utal arra, hogy befektetések lesznek a hidrogéngazdaságba a közlekedés infrastruktúrájával összefüggésben, nem is beszélve a szén-dioxidmentes villamos energiával működő elektromos gépkocsikról, ahogy a

71

72

HU


jelentésben szerepelt. Valószínűleg fél évszázadba telik, mire megszelídítjük a nukleáris fúziót. Mindent egybevetve egyszerűen nem működőképes a Bizottság javaslata, miszerint 2020-ig az EU-ban felhasznált energia 20%-át megújuló tüzelőanyagokból kellene előállítani. Ez nem lesz lehetséges, legalábbis nem az EU saját területén termelt megújuló tüzelőanyagokkal, vagy az EU nagy tagállamaiban. A megbeszélés tárgyát képező jelentés túlságosan derűlátó képet fest, mert azt sugallja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is használatban lesznek valódi alternatívák és mindenféle korlátozás nélkül. Csak akkor hagyják abba a használatukat, ha valami kikényszeríti a helyzetet. Márpedig ebbe kényszerülünk, ha 2020 előtt kifogynak a természeti erőforrásaink, de ez nem az EU tagállamok rendszeres erőkifejtésének vagy EU nyilatkozatnak lesz köszönhető. Sőt, ehhez nem csak akaratra, szép szavakra és vallásos bizakodásra, hanem őszinte cselekvésre is szükség van, amely megváltoztatja a jelenlegi életstílusunkat. Továbbá újra kell gondolni a villamos energia árkialakítási rendszerét, ahol a villamos energia árait az energiatőzsde határozza meg. Az árat mindig a legdrágább előállítási költséggel előállított, valamint a legdrágább kibocsátási egységekre alapozva előállított villamos energia szabja meg. Ezt az árat kapja minden termelő. Sajnos arra nincs garancia, hogy a vállalatok az így szerzett többletprofitot energiai kutatásokba fektetik, mivel olyan időket élünk, hogy a nyereséget osztalék formájában szétosztják a részvényeseik között. A kibocsátási egységek kereskedelmével is inkább a villamosenergia-vállalatok profitját lehet növelni mint sem a kibocsátásokat csökkenteni. Lydia Schenardi, az ITS képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az előadó jogosan állítja, hogy a hagyományos energiaforrások még évtizedekig nélkülözhetetlenek maradnak. Abban is igaza van, hogy az energiaforrások és beszállítók diverzifikációjára szólít fel, a biztonságosabb és környezettudatosabb energiatermelés és az energia hatékonyabb felhasználása érdekében. Némiképp azonban szkeptikusok vagyunk azzal kapcsolatban, hogy milyen alapokon sürgeti ezen intézkedéseket. Először a kifejtett okok jórészt a mítoszt ismételgetik, miszerint az éghajlatváltozás az emberi tevékenységből származó szén-dioxid kibocsátásnak köszönhető. Mégis, egyre több tudós, akik ugyan nem vitatják az éghajlatváltozás tényét kérdésbe vonja a globális felmelegedés elgondolását, a CO2 bűnösségét, és az elgondolást, hogy az emberiség áll mindezek mögött. Ez esetben a híres CSS (szén-dioxid-megkötés és tárolás) technológia – amellyel a jelentés nagy terjedelemben foglalkozott, de a hosszú távú kockázatai nem világosak – csak ravasz pillanatnyi megoldásnak tűnik. Másodszor, és a szokásos célzások ellenére, miszerint a tagállamok elsődleges felelősséggel bírnak az energiaválasztásaikért, az előadó önkéntelenül is bizonyos irányba próbálja őket vezetni. Gondoljunk csak arra, milyen terjedelemben taglalta a jelentés a nukleáris lehetőséget – ami teljes egészében a tagállamok szuverén választása marad, és amit nem lehet kizárólag a CO2-kibocsátások szemszögéből vizsgálni. Végezetül semmilyen említés nem esik arról, hogy a globalizáció hozzájárulna a fosszilis tüzelőanyagok túlzott használatához. Egyáltalán nem irrelváns, hogy a nemzetközi árucserét a rövidebb, helyi és nemzeti ellátási körök kárára népszerűsítik. Amit a Bizottság évek óta próbál elérni az ultra-liberális kereskedelmi politikájával és azáltal, hogy piacainkat gazdaságaink legcsekélyebb védelme nélkül megnyitotta a nemzetközi verseny előtt –

22-10-2007

22-10-2007

HU


bármilyen indoka is legyen rá –, nagyban felelős azon problémák létrehozásáért, amelyeket a Bizottság állításai szerint most meg kíván oldani. Roger Helmer (NI). - Elnök úr, e jelentésben sok dicséretreméltó dolog van. Természetesen ez is rituálisan fejet hajt az éghajlatváltozási hisztéria előtt, annak ellenére, hogy egyre több kétség fér a CO2 és az éghajlat közötti feltételes összefüggéshez. Azonban felismeri az energiaellátás diverzifikációjának és a fosszilis tüzelőanyagok használatának fontosságát az energia-mixben, ideértve a szenet is. Hangsúlyozza az energiabiztonságra irányuló igényt, és ebben az összefüggésben helyesen rámutat arra, hogy szükség van az energiahatékonyságra, a hazai erőforrások további felhasználására, ideértve a szenet, valamint a nukleáris energiára - az atommaghasadás jelenlegi módszerére és a fúzió létfontosságú kutatására is, amihez nagy reményeket fűzünk a jövőre nézve. Az energia-vita legfigyelemreméltóbb tényezője, hogy a Zöldek és utastársaik miként sopánkodnak a szén-dioxid kibocsátások fölött, ugyanakkor ellenzik az egyetlen általános alacsony szén-dioxid termelő technológiát. Az olaj hordónkénti ára 90 dollár, így itt az ideje, hogy Harms asszony felismerje, hogy a nukleáris energia a rendelkezésre álló legolcsóbb, legbiztonságosabb, legtisztább, leginkább fenntartható és leginkább kiszámítható alapterhelést termelő technológia. Mint kollégám, Vidal-Quadras úr említette, a nukleáris hulladék ártalmatlanítása egyszerűen technikai probléma, ami mostanra már megoldódott. Jan Březina (PPE-DE). - (CS) Hölgyeim és uraim, először szeretném elismerni az előadó munkáját, aki kiegyensúlyozott és a valósághű jelentést készített, ami tükrözi a legfrissebb fejlesztéseket. Nagyra értékelem a Parlament e kezdeményezését is, mivel ez azon kevés jelentések egyike, amelyek a hagyományos energiaforrásokkal foglalkoznak. Meggyőződésem, hogy a következő néhány évtizedben a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is pótolhatatlanok lesznek az energia-mixben: ezért kellőképp meg kell becsülnünk őket. A megújuló energiaforrások fontosak, bár nem helyettesíthetik a hagyományos forrásokat. Mint e jelentésben is szerepel, erőkifejtéseinket új technológiák fejlesztésére kell összpontosítani, amelyek lehetővé teszik a kevesebb környezeti hatással járó energiatermelést, ilyen például a tisztaszén technológia. Napjainkban, amikor egyrészről egyre nagyobb energiafelhasználást tapasztalunk, másrészről hiányoznak a meglévő energiaforrásokat helyettesítő technológiák, a megújuló energiaforrások felé történő túlságosan egyirányú orientáció paradox módon felgyorsíthatja a tagállamok más országokból való energiaimporttól való függőségének növekedését. Mivel az energia lett a leginkább stratégiai áru, a hagyományos források teljes lecseréléséről szóló viták népszerűek lehetnek, de nagyon felelőtlenek. A józan ész győzelmének tartom, hogy e jelentés elegendő figyelmet szentel a nukleáris energiának. Ha komolyan gondoljuk a CO2-szintek szinte nullára csökkentésére vonatkozó stratégiát, nem utasíthatjuk el a nukleáris energiát, ami kétségkívül az egyik legtisztább energiaforrás. Nem szabad magunkra maradnunk a CO2-kibocsátások csökkentésére irányuló erőkifejtésekben, de törekednünk kell arra, hogy meggyőzzük a többi nagyhatalmat, hogy csatlakozzanak hozzánk. Ha például az USA, Kína és India nem tesz hasonló intézkedéseket, az általunk tett intézkedéseknek egyáltalán nem lesz valódi hatása globális szinten, mert nagyjából a globális CO2-termelés egyhetedét tudják befolyásolni.

73

74

HU


Végezetül szeretném javasolni, hogy az előadó alaposabban tanulmányozza a nukleáris reaktorok közötti különbségeket. Nincs összehasonlítás a Csernobilban felrobbant és a Cseh Köztársaságban felépített reaktorok között. Reino Paasilinna (PSE). - (FI) Elnök úr, biztos úr, Reul úr jelentése könyörög a kérdésért, hogy milyen irányba halad Európa és a világ az energia kérdésében. A konfliktusok folytatódnak. Meddig tudjuk megfékezni őket? A fosszilis energiának nincs könnyű alternatívája a jelenlegi feltételek mellett, még akkor sem, ha minden tőlünk telhetőt megtennénk, hogy több energiát takarítsunk meg, mint most. Az olaj nagyjából a felhasznált energia 37%-át teszi ki, a gáz 24%-ot, a szén pedig 16%-ot. A fosszilis tüzelőanyagok tehát az energiánk 77%-át teszik ki. Tudjuk, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a világ energiafogyasztása évente másfélszeresére növekszik. A fosszilis energia fogyasztása várhatóan ennél jobban fog nőni, mert a nagy fejlődő országok kevésbé hisznek a szélerőművekben. A fejlődő országok az energiafogyasztás növekedésének 70%-áért felelnek, és Kína egyedül 30%-át teszi ki e növekedésnek. A fosszilis tüzelőanyag-tartalékok tehát fogyatkoznak, és egyre kevesebb kézben koncentrálódnak. Az energiarendszer megváltoztatása évtizedeket vesz igénybe. Fogytán az idő, sőt, versenyt kell futnunk az idővel. Ha nem tudjuk megoldani a környezetvédelmi és az energiaproblémákat, nem tudjuk a békét garantálni. Megemlítenék pár cselekvési területet: intenzív kutatásra, termékfejlesztésre és új technológiákra van szükségünk, és meg kell változtatnunk a magatartásunkat is. Európában még csak nem is folytatunk intenzív kutatásokat, bár egyre nagyobb függőség, magasabb árak és konfliktusok felé haladunk. Most hallottam, hogy az Amerikai Egyesült Államok ötször annyi pénzt költ a környezetvédelmi kutatásokra mint az Unió. Hogyan lehet, hogy a lisszaboni tudás alapú gazdaság így működik? Végezetül ki kell mondani, hogy az energiának megvan a társadalmi dimenziója is. Az árak néhány év alatt 50%-kal emelkedtek. Anne Laperrouze (ALDE) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, Reul úr jelentése nagyon jó és alapos jelentés, és gratulálok hozzá. Megdöbbentett azonban, milyen terjedelemben foglalkozik a szénnel. A szén kétségkívül bőséges energiaforrás. Emellett a legelterjedtebb fosszilis energiaforrás a világon. Engem azonban aggaszt az energiatermelésben játszott egyre meghatározóbb szerepe. Azt a benyomást keltik, hogy a szénmegkötő és tároló technológia megoldja a széntüzelésű erőművek üvegházhatást okozó gázkibocsátásának problémáját, de be kell vallanom, én szkeptikus vagyok. Világszerte találunk széntüzelésű erőműveket: lehetséges lenne mindet szénmegkötő rendszerrel felszerelni? Hogyan fogjuk megakadályozni az ún. „tiszta” széntüzelésű erőművek CO2-kibocsátásait? Nem kockázatos, hogy már megtapasztaltuk a faégetés, a szénégetés és az olajégetés korszakait, most visszalépünk, egy újabb szénégető korszakba? Derűlátóbb zárásként elmondanám, hogy véleményem szerint a jelentés erőssége a javasolt Európai Stratégiai Energiatechnológiai Tervben rejlik. A tervnek foglalkoznia kell az energiaforrások 2020-ig, 2030-ig és 2050-ig szükségszerű diverzifikációjával, és tükröznie kell az erőforrások regionális szinten történő felhasználásának fontosságát.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Wiesław Stefan Kuc (UEN). - (PL) Elnök úr, a jelentésben felsorolt energiaforrásokkal kapcsolatban: csak a szén – legyen az fekete- vagy barnakőszén – elérhető nagy mennyiségekben az Európai Unióban. Nagyjából minden más energiahordozót importálnunk kell. Az energiakövetelmények a fejlődéssel egyetemben fognak növekedni. Jelenleg nem egyértelmű, mennyire járunk sikerrel a megújuló energiaforrásokból vagy a hidrogénelemekből történő termelés kifejlesztésében, de ezekhez is energiaellátás szükséges. Ez okból kifolyólag a jelentős erőkifejtések ellenére ne mondjunk le túl gyorsan a szénről mint az energia egyik elérhető forrásáról. Nem teszünk eleget azért, hogy tiszta energiát fejlesszünk a szénből. Több erőforrást kell a szénfeldolgozásba és a bojlerek és generátorok hatékonyságának fejlesztésébe fektetni. Fenn kell tartanunk az energia biztonságát és ennek egyik eleme a szén, amely szinte minden EU országban elérhető. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy utáljuk a természeti vagyonunkat. Végezetük szeretnék gratulálni Herbert Reulnak és kollégáinak a kiváló és kiegyensúlyozott jelentésért, amit teljes mértékben támogatok. Alyn Smith (Verts/ALE). - Elnök úr, Biztos úr, jó látni, hogy önök is velünk vannak e késői órában. Európában rengeteg potenciál rejlik a megújuló energiában. Ezt Skóciában a többségnél jobban tudjuk. Ahogy Harms asszony mondta, képviselőcsoportomnak van néhány problémája a jelentés nukleáris energiát támogató aspektusaival. Saját véleményem azonban az, hogy gondoskodnunk kell arról is, hogy kutatást folytassunk más, nem nukleáris energiaforrások és az őket fejlesztő módszerek területén. A 47. bekezdésben a szénmegkötés kísérleti, de ígéretes, és a 47. bekezdésben felkérjük a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb alkossanak egyértelmű politikai iránymutatásokat a szénmegkötés és -tárolás területén történő kutatások megkönnyítésére. Biztos úr, örömmel hallom, hogy ezt meg fogják tenni. Fontos, mert a tagállamok magukra hagyva ezt nem fogják elvégezni. Skóciában, Peterheadben egy világszínvonalú javaslatunk volt egy demonstrációs helyszínre. A politikai bizonytalanság miatt, amit a londoni kormány azáltal okozott, hogy nem tulajdonított neki prioritást, a projekt halad előre – de Kaliforniában. Európa vezető szerepet játszhat ebben, globális jelentőséggel bírhatunk a kutatási potenciálunkkal, de valódi lépésekre van szükség. Örömmel hallom, hogy e jelentés tartalmaz néhány ötletet, amit a Bizottság előre visz. Miloslav Ransdorf (GUE/NGL). (CS) Szeretnék 10 megjegyzést fűzni Reul úr jelentéséhez. Kiváló és kiegyensúlyozott jelentés, amely véleményem szerint Antoine de Saint Exupéry a jövőnkről szóló szavainak szellemében készült: feladatunk nem az, hogy megjósoljuk, hanem, hogy felkészüljünk rá. A jelentés gyakorlatilag minden hagyományos energiaforrást felsorol, kivéve talán, hogy a Zöld képviselők kedvére tegyek, az ebonitrudat és a rókafarkat. A viccet félretéve tudom, hogy a jelentés milyen alapossággal öleli fel az energiaszektort szabályozó általános előírásokat. Ahogy Szemjonov professzor történelmi kutatásainak eredményei megerősítik, az őskortól és az ókortól fennálltak alapvető törvényszerűségek: az emberek egyrészről megpróbálták a technológiákhoz szükséges energiát csökkenteni, másrészről igyekeztek több energiát termelni.

75

76

HU


Véleményem szerint ma létfontosságú az energiaforrások hatékony kombinációja és a gázimport diverzifikációja. Az egységes európai piac súlyát növelni kell, ez lesz a stabilitást és az ellátás megbízhatóságát garantáló tényező. Természetesen mindez környezetvédelmi kockázatokkal jár, amiket gondosan fel kell mérni. Az előadó, Reul úr az északi- és déli-sarki selfeket hozza fel példának, ahol egyes becslések szerint az új gáz- és olajforrások akár 25%-át találjuk. A Bizottságot kétségkívül felkérik, hogy intézkedéseket tegyen az egységnyi GDP-re jutó energia-intenzitás csökkentésére. Egy másik lényeges feladat az ésszerű technológia-transzfer politika kidolgozása. (Az elnök félbeszakítja a felszólalót.) Ján Hudacký (PPE-DE). - (SK) Engedjék meg, hogy gratuláljak az előadó, Reul úr kiváló jelentéséhez. A jelentés rögzíti a status quót a hagyományos energiaforrások és technológiák területén, ugyanakkor összetett módon felhívja a figyelmet a további használatuk számos aspektusára az energiaellátás biztonságával és a kibocsátások folyamatos emelésére irányuló igénnyel összefüggésben. Mivel világszinten egyre nagyobb szükség van energiára, az Európai Unió nem engedheti meg, hogy teljesen beszüntesse a fosszilis tüzelőanyagokat, mivel fontos szerepet játszanak az általános energiatermelésben, bár folyamatosan csökkennek a tartalékaik. Annak ellenére, hogy az Európai Unió átlagosan viszonylag hatékonyan termel energiát ezen hagyományos forrásokból, néhány tagállam még mindig tehetne többet az új, hatékonyabb technológiák bevezetése és támogatása, valamint új, hatékonyabb együttműködési egységek létrehozása területén. A tagállamoknak nem kellene felesleges akadályokat teremteni új befektetések útjába a fosszilis tartalékok elérhető legfejlettebb technológiákkal történő felhasználása területén. A másik kérdés, amire koncentrálnék a nukleáris energiával kapcsolatos. Mint tudjuk, a nukleáris energia gyakorlatilag nem generál CO2 -kibocsátást, és meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb megtalálja a helyét azokban a tagállamokban is, ahol eddig inkább ideológiai mint gyakorlati okokból ellenezték. Mivel folyamatosan fejlődnek az új technológiák, mint például a negyedik generációs reaktorok (még Oroszországban is, Harms asszony), most már lehetőség van a működési biztonságuk további fejlesztésére és az elhasznált nukleáris üzemanyag biztonságos tárolására. Végezetül szeretném elmondani, hogy nagyra értékelem, hogy a Bizottság munkája kézzel foghatóan a nukleáris energiáról alkotott nyitottabb és objektívabb vélemény és étékelés felé hajlik, amely olyan kezdeményezéseket eredményez, mint például az Európai Nukleáris Energia Fórum, amelynek alakuló ülését idén novemberben, Pozsonyban tartják, mint ahogy az elhangzott a Házban. Európában már régóta hiányzott a megbeszélés ilyen állandó platformja, amely hozzájárul az ismeretek, az információ és a vélemény cseréjéhez. Az ilyen cserék a szakértők és a közvélemény számára is hasznosak lesznek, és feltételezem, hasznos lesz a Zöldek számára is. Hannes Swoboda (PSE). - (DE) Elnök úr, két kérdést szeretnék érinteni. Az elsőben remélem és hiszem, hogy szilárdan egységesek vagyunk, nevezetesen abban a nézetben, miszerint a hagyományos energiaforrások és technológiák továbbra is fontos szerepet játszanak a jövőben. A gondolat csalóka, hogy mindent helyettesíteni tudunk alternatív forrásokból származó energiával. A hagyományos technológiát azonban környezetbarátabbá kell tennünk – ez egyszerűen elengedhetetlen – és gondoskodnunk

22-10-2007

22-10-2007

HU


kell arról is, hogy a hagyományos technológiák hatékonyabbak legyenek. Ezek a nézetek közösek, és e tekintetben a jelentést erősen támogatni tudom. A helyzet talán kissé eltérő a nukleáris energia tekintetében. Teljesen egyértelművé kell tenni, nincs ha és de, hogy minden ország megválaszthatja a saját technológia-formáit, más szóval választhatja a nukleáris technológiát vagy úgy dönt, hogy nem folyamodik a nukleáris energia nyújtotta lehetőséghez. Egy másik alapelv, amit mindannyiunknak osztani kell, a biztonság elsőbbsége – biztonság nemcsak az energiatermelési folyamatban, hanem természetesen a biztonságos végső ártalmatlanításban és, ami nagyon fontos mai világunkban, ahol a globális dimenzió folyamatosan nő, a katonai célokra használható atomsorompóban. Szerettem volna, ha a jelentés fokozottabban koncentrál ezen kérdésekre. Nem titkoltan foglalkoztunk velük más jelentésekben is, és úgy vélem, Európának a legjobb példákat kell állítania e területen. Az úgynevezett ideológiai állásponttól függetlenül – akár támogatjuk, akár ellenezzük a nukleáris energiát – mindenképp a biztonság a legfontosabb. Remélem, hogy mi e Parlamentben, és természetesen a Bizottság is egyre éberebb lesz, hogy gondoskodjunk arról, hogy a biztonsági kérdések, ideértve az atomsorompót, az előtérben maradjanak, különben nem felelünk meg az emberiségért és a világbékéért vállalt felelősségünknek. Remélem, hogy ez az üzenet holnap tisztábban átjön néhány módosításban, mint Reul úr jelentésében. Mariela Velichkova Baeva (ALDE). - (BG) A geopolitikai érdekek és az egyensúlyok megtartása, a technológiai fejlődés szintje és a gazdaságra mért hatása hozza létre a szükséges feltételeket a nukleáris energia második esélyéhez, hogy fontos szerepet kapjon az energia-mixben. E téma nagyon fontos és aktuális az éghajlatváltozásról, az energiaellátás biztonságáról és az alternatív energiatermelési megoldásokról szóló heves vita fényében. Hazámban, Bulgáriában a kozlodui atomerőmű az ország össztermelésének 43%-áért volt felelős, hozzájárulva a gazdaság fenntartható fejlődéséhez 2006-ban. Természetesen ezen számadatok az atomerőmű hármas és négyes egységének 2006. december 31-i bezárása előtti időszakra vonatkoznak. Az elemzések kimutatták, hogy a villamosenergia-fogyasztás néhány évtizeden belül világszerte a kétszeresére nő. Szerte a világon 31 reaktor van épülőfélben, míg mások a tervezési szakaszban járnak. E dinamikus folyamat mutatja, hogy aktív erőkifejtéseket tesznek a megoldások keresésére, annak érdekében, hogy legyőzzük a modern gazdaságok előtt álló kihívásokat, hogy olcsó és tiszta energiát biztosítsanak, hogy megbirkózzunk az éghajlatváltozással, hogy betartsuk a Kyotói Egyezményben tartalmazott kibocsátási kvótákat, hogy gondoskodjunk az ellátás biztonságáról és csökkentsük az importált gáztól és olajtól való függőséget. És, ha jól emlékszem még egy tényre, azaz, ha jelenleg a villamos energia egyharmadát atomerőművek termelik az Európai Unióban, akkor azzal zárnám, hogy talán elérkezett a nukleáris reneszánsz ideje. Vladimír Remek (GUE/NGL). - (CS) Hölgyeim és uraim, e jelentés dicséretreméltó, mert az energia-mix minden szektorát magában foglalja, ugyanakkor különösen a hagyományos forrásokat vizsgálja. Mindenképpen növelnünk kell a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának hatékonyságát. Meggyőződésem azonban, hogy több okból sem lehetünk meg nukleáris energia nélkül. A megfelelő fejlesztés, a lehető legszélesebb értelemben vett versenyképesség megőrzése, valódi környezetvédelem, és a kibocsátás csökkentése csak néhány ezen okok közül. Végre

77

78

HU


úgy vitatjuk meg a nukleáris energiát, hogy nem hagyjuk, hogy a haszontalan érzések és érzelmek irányítsanak bennünket, bár a benyújtott módosítások némelyike, sőt, néhány felszólalás sem tükrözi ezt. Éppen ezért örömmel hallom a Bizottság és a többi EU intézmény realista hangját, amelyek szerint a jövőben egyformán be kell építenünk a nukleáris energiát. Sok országban a nukleáris energia már most fő forrást jelent, és ez garantálja a sokat vitatott energiafüggetlenség és -biztonság fogalmát. Úgy tűnik, végül a kvóták és százalékok hajszolásával nem úgy járunk, ahogy a cseh közmondás oly színesen leírja: nem öntjük ki a fürdővízzel a gyereket. Alejo Vidal-Quadras (PPE-DE). - (ES) Elnök úr, a saját kezdeményezésű jelentés, amelyről holnap szavazunk a harmadik és utolsó ilyen jellegű jelentés a Ház szövegezésében, és összefoglalja a Parlament válaszát az év elején a Bizottság által benyújtott energia felülvizsgálatra. Kollégánk, Herbert Reul csodálatos munkát végzett a bizottsági vita során, és helytálló, következetes szöveget hozott létre, ami teljes mértékben felöleli a képviselők többségének aggályait. A fosszilis tüzelőanyagok és a nukleáris energia még sokáig lesz az energia-mixünk középpontjában, és a megújuló forrásokkal kapcsolatban magunknak kitűzött nagyratörő célok ellenére a hozzájárulásuk még évtizedekig nem lesz valóban jelentős. Ezért nem szabad mérsékelnünk a hagyományos források kutatásába, fejlesztésébe és innovációjába tett erőkifejtéseinket, mivel az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaink teljesítése, az ellátás biztonsága és a versenyképesség ezen források jobban fenntartható használatát kívánja. A bizottsági szavazás kiváló eredménnyel zárult, mert rávilágított a szénmegkötés ellenőrzésében, az energiatermelés energiahatékonyságának fejlesztésében, a szintetikus tüzelőanyagok közlekedéshez való hozzájárulásában és a nukleáris szektor versenyképességében elért haladásra. A Házban egy képviselőcsoport közel 40 módosítást nyújtott be a nukleáris részhez, arra törekedve, hogy a nukleáris tüzelőanyagokra történő összes objektív és reális utalást a megújuló energiaforrásokra történő utalásra változtassák. Szeretném emlékeztetni őket, hogy e kérdésről egy korábbi plenáris ülésen már szavaztunk, és engedjék meg, hogy az mondjam az érintett képviselőcsoportnak, hogy szabadon élhet a valóságtól elrugaszkodott világban, de annak mindannyian kárát látjuk, ha a megszállottságuk végül azt jelenti, hogy az érveik győzedelmeskednek. A képviselők többsége jobban szeret tényekkel dolgozni és ezen tényeket ésszerű politikák megalkotására használni, amelyek nem vezetnek a társadalmunk kollektív összeomlásához. Atanas Paparizov (PSE). - (BG) Először is engedjék meg, hogy gratuláljak az előadó, Reul úr objektív és kiegyensúlyozott jelentéséhez. A jelentés fontos ismertetőjele a hagyományos energiaforrások szerepének egyértelmű és az új technológiákon keresztül történő hatékonyabb felhasználásukra irányuló igény korvonalazása az Európai Unió energiabiztonságának megvalósítása érdekében, teljes mértékben megfelelve a fenntartható fejlődés céljainak és az éghajlatváltozások elleni közdelemnek. Szeretném támogatni azt a következtetést, hogy az európai és nemzeti szinten az energiatechnológiákba tett nagyobb befektetések nemcsak hozzájárulnak az EU energiával kapcsolatos céljainak

22-10-2007

22-10-2007

HU


megvalósításához, hanem növelik a tartalékok exportjára irányuló képességeit a szigorúbb hatékonysági és biztonsági előírásokkal összhangban. Szeretném a jelentés egy részét hangsúlyozni, amely a nukleáris energiával foglalkozik, nem csupán a hagyományos energiaforrásokból történő energiatermelés területén játszott vezető szerepe miatt, hanem azért is, mert a nukleáris energiával kapcsolatban létfontosságú, hogy betartsa a legszigorúbb biztonsági előírásokat. Ebben az értelemben a jelentés egyik legfontosabb aspektusa a Bizottság fellebbezésének támogatása a közös nukleáris biztonsági referenciaszintek bevezetéséért az Európai Unióban. Szeretném külön hangsúlyozni, hogy az új nukleáris erőművet építeni szándékozó Bulgária nagy érdeklődéssel kíséri az Európai Unió megerősített szerepét a szigorú nukleáris biztonsági előírások betartásában és a kedvező befektetési feltételek megteremtésében azon nagyléptékű projektek esetében, amelyek nagy pénzügyi, anyagi és intellektuális erőforrásokat igényelnek. Az Európai Unió munkája, ideértve a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű csoportot és a meglévő Nukleáris Energia Fórumot, hozzájárul ahhoz, hogy az EU politikák objektívabb módon foglalkozzanak a nukleáris energiával. Markus Pieper (PPE-DE). (DE) Elnök úr, bár szükséges intézkedéseket tenni az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a megújuló energiaforrások támogatása érdekében, hihetetlenül fontos, hogy a Parlament foglalkozzon a hagyományos energiaforrások jövőjével is. A Reul-jelentés a szél és a nukleáris energia kiemelkedő fontosságát hangsúlyozza a regionális gazdaságok számára. Csak a szénbányászatban 300 000 európai munkahelyünk van. Az erőművek és az adóbevételek további gazdasági erőt nyújtanak. A villamos energia termelésünk mintegy 60%-a szén- vagy nukleáris energián alapul. Természetesen növelnünk kell ezen energiaforrások hatékonyságát és biztonságát. Természetesen a környezet védelmére is törekednünk kell további jogi rendelkezések kidolgozásával, amelyek például a szénkibocsátást szabályozzák. Másrészről nem szoríthatjuk össze a jogszabályi satut annyira, hogy a szén elveszítse nemzetközi versenyképességét. Tény, hogy a megújuló energiaforrások nem tudnak olyan gyorsan fejlődni, mint szeretnénk. Fennáll a veszély, hogy saját függetlenségünket korlátozzuk a külpolitika terén, és önkényes lépéseknek vagyunk kitéve az energiaszolgáltatók részéről. E veszélyt csak egy stratégiai energia-mixszel kerülhetjük el, amelyben a szén és a nukleáris energia is szerepel. Andres Tarand (PSE). - (ET) Ha az éghajlatváltozást irányítás alá akarjuk vonni, fontos, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égéséből származó szénkibocsátást közel nullára redukáljuk. Az éghajlatváltozás nemkívánatos hatásainak megelőzése és enyhítése érdekében most kell cselekednünk. A tisztaszén technológia lehetségesnek bizonyulhat, de jelenleg nem bízhatunk ebben vakon. Az Európai Uniónak jelentősen csökkentenie kell az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátását és továbbra is ez legyen az éghajlati politikánk sarokköve. Örömömre szolgál, hogy az Európai Parlament éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottsága nemrégiben jóváhagyta a decemberi Bali Éghajlatváltozási Konferencia tárgyalásainak erős irányvonalát. Ami a tisztaszén technológiát illeti, a szükséges kutatásokra jelenleg elérhető alapokat természetesen lehet növelni, mert a témában kell kutatásokat folytatni. Azonban nem tölthetünk évtizedeket a kutatások eredményeire várva úgy, hogy nem teszünk semmit, és ezért most olyan intézkedésekre kell koncentrálnunk, amelyeket azonnal végre kell hajtani, nevezetesen a CO2-kibocsátás csökkentésére és az energia megtakarítására irányuló intézkedésekre, és a megújuló energiaforrásokra történő általános átállásra.

79

80

HU


Az ITRE bizottság szavazásának eredménye túlságosan is hangsúlyozza a nukleáris energiát a Reul-jelentésben, és túl kevés szó esett a megújuló forrásokról. Ezért én teljes mértékben támogatom a Házban benyújtott módosításokat, mivel segítenek egyensúlyba hozni a jelentést. Különösen arra kérem Önöket, hogy támogassák a javasolt módosításokat, amelyek javasolják, hogy az Európai Bizottság saját Európai Stratégiai Energiatechnológiai Terve középpontjába helyezze a megújuló forrásokat. Vladimir Urutchev (PPE-DE). - Elnök úr, először meg kell dicsérjem Reul urat, amiért úgy kormányozta a jelentését a körülbelül 200 bizottsági-szintű módosításon keresztül, hogy a Házat egy nagyon kiegyensúlyozott, következetes és őszinte jelentéssel lássa el, amely nagyon megfelel a ma és a jövőben előttünk támaszkodó kihívásoknak. A vesztes módosítások közül sok tűnt fel újra az utolsó pillanatban, és a plenáris ülésen újra ki kell dobnunk őket. Ezen módosítások nem csupán a jelentést károsítják: végül a környezetet is károsítják, amit ezen javaslatok némelyike állítólag képvisel. Szándékosan használtam az „őszinte” szót, mert Reul úr valódi szavakat használt, mint például „szén” és „nukleáris”, ahelyett, hogy az esetleg fenntartható vagy megújuló általánosságok mögé bújt volna, és egyértelmű, hogy még generációkon át fogunk a fosszilis tüzelőanyagok égetésére támaszkodni. Természetesen támogatjuk a megújuló forrásokat. Azért tesszük, mert szükséges, tiszta energiát termelnek. A tagállamok többségében azonban a megújuló energia sem a környezetvédelmi céljainknak, sem a felgyorsult energiaigényünknek nem felel meg, sem annak az igénynek, hogy versenyképesek maradjunk a világpiacokon. Felelős politikusként el kell vetnünk a múlt dogmáit és fel kell ismernünk, hogy minden tiszta technológiának megvan a maga szerepe. Egész egyszerűen meg kell tartanunk és növelnünk kell a nukleáris részesedést – és még mindig nem teszünk meg eleget. Hazámban, Bulgáriában feleslegesen be kellett zárnunk 2 000 MW-nyi biztonságos, tiszta nukleáris energiát. Joan Calabuig Rull (PSE). - (ES) Elnök úr, a saját magunk számára kitűzött nagyra törő célok ellenére úgy tűnik, hogy mindannyian egyetértünk abban, hogy a hagyományos energiaforrások az energia-mixünk továbbra is fontos részét képezik. Tehát a nukleáris energia továbbra is fontos szerepet fog játszani, ahogy még mindig sok országban szükséges az energia biztonságának és stabilitásának biztosításához. E célból ésszerű olyan területeken kutatásokat végezni, ahol a nukleáris energia gyengeségei szembetűnőbbek, például a biztonság vagy a hulladék kezelése, de meg kell jegyeznünk, hogy a jelentés egyértelműen támogatja az ötletet, hogy a nukleáris lehetőség a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahogy Reul úr is megjegyezte az elején. Azonban úgy tűnhet, mintha egyesek azt szeretnék, hogy Európa szinte kizárólag a nukleáris energiára bízza a jövőjét, alárendelve ennek a megújuló források fejlesztését, a hatékonyság növelését vagy a kutatást. Egy aprócska részleten érdemes elgondolkozni: a közvélemény mit gondol erről? Nagyon figyelembe vettük a helyzet valóságát, de természetesen egyértelmű prioritásokat kell felállítani, és e tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Stratégiai Energiatechnológiai Terv, amit a Bizottság hamarosan elénk tár, ennek egyik nagyon fontos aspektusa. Úgy véljük, hogy fő célkitűzésnek kell lennie, hogy csökkentsük a megújuló források költségét, hogy javítsuk az épületek, az ipar és a közlekedés energiahatékonyságát, és hogy fejlődést érjünk el az alacsony szénfelhasználású technológiák területén. Európa és a

22-10-2007

22-10-2007

HU


tagállamok tulajdonítsanak ezen célkitűzéseiknek politikai prioritást, és álljon ez erőkifejtéseik középpontjában a jövő energiapolitikája kialakítása során. Silvia-Adriana Ţicău (PSE). - (RO) Az Európai Unió bruttó energiatermelését több energiaforrásból érjük el: 31%-a nukleáris energia, 29%-a szén, 19%-a gáz, 14%-a megújuló energiaforrás és 5%-a olaj. Románia energiájának 13,5%-át olajból állítja elő, 15,3%-át szénből és kokszból, 5,9%-a pedig hidroelektromos és nukleáris-elektromos energia. A nukleáris energiával kapcsolatosan elengedhetetlen, hogy gondoskodjunk a biztonságáról és különösen a helyes hulladékkezelésről. A IV. generációs nukleáris energiarendszerek jobb nukleáris hulladékkezelést tesznek lehetővé, és csökkentik a hulladék mennyiségét. Ettől függetlenül a környezetvédelem hihetetlenül fontos eleme a reaktorok hűtésére használt víz kezelése. Ez okból a biztonságba és a radioaktív hulladék kezelésébe tett befektetések prioritást kell, hogy élvezzenek azokban az országokban, ahol nukleáris energiát termelnek. A fekete-tengeri régió különösen fontos az Európai Unió energiaforrásainak diverzifikációja szempontjából. A régió stratégiai fontossággal bír, nem csupán a szénhidrogének a Kaszpi-tengeri régióból az Európai Unióba történő szállítása miatt, hanem a Romániában, Bulgáriában, Törökországban, Ukrajnában és Oroszországban található szénlelőhelyek miatt is. A szénipar számára fontos a munkavédelmi és egészségügyi feltételek betartása. Amíg a szén energia forrása, fontos, hogy rendelkezzünk a szükséges befektetésekkel a munkahelyi biztonság megteremtése érdekében. Edit Herczog (PSE). (HU) Elnök úr, tisztelt képviselőtársaim! Gratulálok a jelentéstévőnek és valamennyi társjelentéstévőnek. Különös eredménye ennek a jelentésnek, hogy az Európai Parlament minden kétséget kizárólag rájött, és elfogadta, hogy a természeti és gazdasági kényszereket nem lehet ideológiai alapon felülírni. Az Unió egyes mai tagállamai megpróbálkoztak vele az elmúlt fél évszázadban, mint tudjuk, sikertelenül. Magyarország éppen 1956-ban adta fel azt a hiú politikai elképzelést, hogy a vas és acél országa lesz. Az Uniónak szerencsére nem kellett ilyen végletekig eljutnia ahhoz, hogy belássa és elismerje: a XXI- században energiaigényeink biztonságos ellátásához minden tudásunkra, minden erőforrásunkra szükség van. Ez megköveteli a maximális diverzifikációt a források és technológiák tekintetében egyaránt. Azt pedig, hogy 10-20-50 éven belül hány lábon áll az európai energiaellátás, azt sem ideológiáknak, hanem a tudománynak kell meghatároznia. A politikának meg kell követelni a biztonságot, koordinálni kell az erőforrásokat, és növelni kell a társadalmi elfogadottságot. Ehhez a munkához én kívánok mindannyiunknak a magyar bányászköszöntéssel: Jó szerencsét! Andris Piebalgs, a Bizottság tagja . − Elnök úr, ahogy elhangzott, ez a Bizottság határozatáról és az Európai Tanács későbbi határozatáról szóló harmadik jelentés. A Vidal-Quadras-jelentés segített a belső piacról szóló csomag megalkotásában. A Thomsen-jelentés jócskán befolyásolni fogja a megújuló forrásokról szóló javaslatainkat. Azt is megígérhetem, hogy nagyon figyelmesen fogjuk követni a Reul-jelentésről szóló szavazást, mert a jelentés végeredménye befolyásolni fogja a CCS megközelítését – elsősorban a jogalkotási javaslatot, majd a jelentést is – valamint a Stratégiai Energiatechnológiai Tervünket és a jövőbeli politikánkat, amennyiben az Euratom Szerződés megbízást ad a nukleáris energiára vonatkozóan. A Bizottság ezért követi nagyon figyelmesen ezt a szavazást. Ugyanakkor szeretnék egy pár dolgot hangsúlyozni. Elhangzott, hogy modernizálnunk kell az energiaszektort. Ha jól emlékszem az első, 2004. évi vitára– most, 2007-ben – úgy

81

82

HU


vélem, sokat elértünk. Határozottan, az energiabiztonság és az éghajlatváltozás szorosan összefügg, talán csak egy lényeges különbség van e szakaszban, ez pedig a szénkivonás, de úgy vélem, az olajár javulása segíteni fog. Ugyanakkor szó esett az időjárási nehézségekről is. Nem fektetünk be elegendő erőforrást. Valóban meg kellene határoznunk a prioritásokat. Az energiaszektor kutatásába és fejlesztésébe tett nagy befektetések nélkül nem járunk sikerrel. Úgy vélem, a hároméves vita nagyon hasznos volt a terep előkészítésében. De tényleg itt az ideje, hogy más kérdésekkel is foglalkozzunk. Hogyan állíthatja valaki, hogy néhány tagállam harmadik országokra támaszkodik, amikor a strukturális alapokat nem energiára, vagy egyáltalán nem használják! Azt is szeretném elmondani, hogy kicsik a kutatásra és fejlesztésre szánt nemzeti költségvetések. Ezért ezek létfontosságú kérdések, amelyekkel foglalkozni kell. Attól tartok, nincs sok időnk, míg súlyos zavar keletkezik a piacon. Ezért cselekednünk kell, és most rögtön, azon az alapon, amin a Parlament eddig dolgozott. Említés esett továbbá egy konkrét kérdésről: hogy elegendő energiaforrásra van szükségünk. Az elegendő energiaforrásoknak energia-kereslet menedzsmentre van szüksége. Ismét lépett a Parlament és lépett a Bizottság, ugyanakkor 12 jogsértési ügyet kellett indítanom az energiahatékonysági cselekvési tervek közzétételének elmaradása miatt, az energia-kereslettel kapcsolatos intézkedések alapján. A keresletet és a harmadik országoktól való függőséget illetően ezeket is le kell győznünk. Úgy vélem, a Saryusz-Wolski-jelentés bátor próbálkozás volt erre. Ha egy tagállamot zsarol a szolgáltató, a tagállam szólaljon fel. Mert az az alapvető magyarázat, hogy közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) rendelkezünk, és ez megadhatja a közös cselekvés szükséges alapjait, és úgy vélem, hogy bármely ország, amelynek van bátorsága megzsarolni az EU bármely országát, kétszer is meggondolja, vagy többé nem folyamodik zsaroláshoz, ha ezt a Tanácsban kimondjuk és megvitatjuk. Felszólalásom utolsó részében a nukleáris energiáról lesz szó. Teljesen egyértelmű, hogy a reformszerződés értelmében az energia-mix a nemzeti döntéshozatal hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a nukleáris energiáról minden egyes tagállam maga határoz. De azt is meg kell érteni, hogy a jelenlegi feltételek határozottan azt követelik, hogy a hatályos jogszabály garantálja az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot, mert ez nagyon hosszú távú befektetés. Swoboda úr említette az atomsorompó kérdéseit is. Ezeket is vizsgáljuk, de véleményem szerint egyértelmű, hogy a KKBP elsőbbséget élvez és az Euratom kell, hogy segítsen. Határozottan a KKBP-nek kellene vezetnie az atomsorompóval kapcsolatos tevékenységeinket. Két nagyon konkrét válasz. Először, Mochovce. A Slovenské Elektrárne valóban értesített a szándékáról atomerőmű építésére vonatkozóan. VVR 440/213 reaktorról van szó, de nem a csernobili típusról. A Bizottság az Euratom Szerződés 41. cikkével összhangban kidolgozza a véleményét, a döntéshozatali folyamat minden nehézségét figyelembe véve. Ez időbe telik, de biztosíthatom Önöket, hogy a Bizottság elvégzi a megfelelő értékelést és nem fog habozni, ha bármilyen kétség merül fel a berendezés biztonságával kapcsolatban. Azzal kapcsolatban, hogy a nukleáris egységek bezárásáról beszéljünk, a kérdésben folytatott vita nem lenne produktív. A kérdésben szakemberek egyeztek meg, akik a terepet készítették elő. Politikai szinten került megvitatásra, és kormányzati szinten hagyták jóvá, és minden

22-10-2007

22-10-2007

HU


tagállamban népszavazással pecsételték meg, ideértve azokat az országokat, ahol a reaktorok vannak. Kérem Önöket, ne térjünk vissza ehhez, mert eltérít bennünket a jövőbeli fejlesztésektől. Ezek a reaktorok soha nem kapnak zöld utat a munkaidejük meghosszabbítására. Ez zsákutca. Kérem, értsék meg, hogy nem lesz fejlesztés. Tudom, hogy talán megvan a személyes véleményük, de itt határozottan nem lesz fejlesztés, legalábbis az Európai Bizottság részéről. A véleményt megalkottuk. Demokratikusan jóváhagytuk, és tartsuk tiszteletben ezt a kötelezettségvállalást. Nagyra értékelem a kidolgozott jelentést. Nagyon nehéz jelentés, és úgy vélem, megfelelő helyre kerültek a hangsúlyok. Remélem, hogy a szavazás mindenképpen segítségünkre lesz a dokumentum véglegesítésében, amit év végéig kell elkészítenünk. Elnök. − A vitát lezárom. A szavazásra október 24-én, szerdán kerül sor. 18. Európai statisztikairányítási tanácsadó bizottság – A közösségi statisztikai információkra vonatkozó politikával foglalkozó európai tanácsadó bizottság (vita) Elnök. − A következő napirendi pont az alábbi jelentésekről szóló együttes tárgyalás: – Sharon Bowles, a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében készített A6-0327/2007számú jelentése az Európai Parlament és a Tanács az európai statisztikairányítási tanácsadó bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatról [COM(2006)0599 – C6-0348/2006 – 2006/0199(COD)] és – Ieke van den Burg, a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében készített A6-0328/2007 számú jelentése az Európai Parlament és a Tanács a statisztikai információkra vonatkozó politikával foglalkozó európai tanácsadó bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatról [COM(2006)0653 – C6-0379/2006 – 2006/0217(COD)]. Joaquín Almunia, a Bizottság tagja. − (ES) Elnök úr, hölgyeim és uraim, 2005-ben a Bizottság a Tanács és a Parlament támogatásával belekezdett az Európai Unió statisztikairányításának megreformálásába, a függetlenség, az egységesség és a minden európai uniós tagállam nemzeti statisztikai intézete, és természetesen az Eurostat, az Európai Statisztikai Hivatal felelősségének erősítése céljából. A folyamat első lépése 2005 májusában az európai statisztika gyakorlati kódexének elfogadása volt. A kódex végrehajtásának eredménye az Eurostat és a nemzeti statisztikai intézetek szorosabb együttműködése és a több célból összegyűjtött statisztikai adatok nagyobb megbízhatósága volt; azonban, szeretnék különösen egy célkitűzést említeni, amely itt vita tárgyát képezte az évek során, nevezetesen a túlzott államadósságokról szóló eljárás. A magatartási kódex javaslatakor a Bizottság azt is javasolta, hogy az önszabályozó központot ellensúlyozni kellene egy jelentéstevő rendszerrel, amely nyomon követi a kódex betartását. Ez szülte az ötletet egy független külső tanácsadó testület létrehozására, amely aktív szerepet játszik a magatartási kódex betartásának megfigyelésében az európai statisztikai rendszer egészében. Ugyanakkor a Bizottság megjegyezte, hogy helyénvaló volt a gazdasági és szociális statisztikai információkkal foglalkozó európai tanácsadó bizottság működésének és összetételének felülvizsgálata annak hatékonyabbá tétele céljából, lehetővé téve, hogy

83

84

HU


nagyobb stratégiai szerepet töltsön be. Az ECOFIN Tanács, és általánosabban a nemzeti statisztikai hatóságok egyaránt üdvözölték az ajánlásokat, és a Bizottság tavaly októberben kettős javaslatban végre is hajtotta őket; ezeket a javaslatokat vitatjuk meg ma azzal a kilátással, és remélem, megerősíthetjük, hogy egyetértenek velem, az első olvasatra elfogadásra kerülnek. E célból különösen szeretnék gratulálni a két előadónak, Bowles asszonynak és Van den Burg asszonynak a munkájukhoz és a jelentéseik minőségéhez. Az európai statisztikairányítás erősítésének ezen folyamatát a Bizottság új, október 16-án, mindössze néhány napja elfogadott javaslata egészíti ki, az európai statisztikák készítéséről szóló szabályozás felülvizsgálatáról. E javaslat az együttdöntési eljárás értelmében a Tanács és a Parlament jóváhagyásához kötött így tehát lehetőségünk lesz itt újra megvitatni a következő hónapokban. Ezen kezdeményezések sora modern, megbízható, hatékony európai statisztikai rendszerrel látja el az Uniót, amely javíthatja a közvélemény hivatalos statisztikai adatokba vetett bizalmát. Ismét azokra a vitákra utalnék, amelyekben az utóbbi években sokszor volt részünk a Házban a megbízható költségvetési adatok, vagy a többi államháztartási adathoz, a GDP-hez, stb. tartozó adatok megbízhatóságának, vagy az árindex létrehozásának fontosságáról, amelyben gondosan megbízhat a közvélemény. A ma este megvitatott jelentéseket illetően engedjék meg, hogy egyszerűen rámutassak, hogy a mi szempontunkból jobb lett volna, ha az intézményi egyensúly nagyobb tiszteletnek örvend, ahogy véleményünk szerint a kezdeti javaslatunkban az európai statisztikairányítási tanácsadó bizottság tagjainak kinevezése és azon bizottság jelentéseinek szövegezése és továbbítása kapcsán körvonalaztuk. Mindenesetre a Bizottság tudomásul veszi, hogy az eredeti javaslat módosításai kétségkívül fontosak, bírnak a Tanács és a Parlament támogatásával, és nem változtatják meg az eredeti javaslataink lényegét. Ezt tekintetbe véve, Elnök úr, mielőtt befejezném, szeretnék ismét köszönetet mondani az előadóknak és a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak a kiváló munkájukért és a Bizottság statisztikai rendszerünk modernizálására és megbízhatóbbá, szilárdabbá tételére irányuló munkájának támogatásáért. Sharon Bowles (ALDE), előadó . – Elnök úr, e határozat az európai statisztikairányítási tanácsadó bizottság létrehozásáról szól. A statisztikát a tagállamokban, az EU-ban és világszerte, sok más érintett számos célra használja. Az Európai Központi Bank például gazdasági elemzésekre használja; a Bizottság az Eurostaton keresztül olyan statisztikákat készít, amelyek a tagállamok által előállított statisztikákat összegzik. Néhány évvel ezelőtt kérdések merültek fel néhány tagállam által az EU intézményeinek nyújtott statisztika hitelességét illetően, és egyértelmű volt, hogy szükség van valamilyen minőségellenőrzésre. Ahogy a biztos úr elmondta, válaszul magatartási kódexet állítottunk össze a statisztikai eljárásokról. A következetesség és a magatartási kódex betartásának ellenőrzése céljából minden nemzeti statisztikai hivatalt peer review keretében ellenőriz egy másik tagállam és az Eurostat. További ellenőrzésként javasoltuk egy független, magas szintű tanácsadó testület bevezetését. E testület neve most az európai statisztikairányítási tanácsadó bizottság, ami e javaslat tárgyát képezi. Jogosan mondhatjuk, hogy magas fokú érzékenység áll fenn minden oldalon a bizottság beavatkozási szerepének mértékével kapcsolatban. Hálás vagyok a jelenlegi portugál elnökségnek, és előttük a német elnökségnek, és a Bizottságnak, hogy őszinték voltak

22-10-2007

22-10-2007

HU


velem ezen érzékenységeket illetően. A Parlament természetesen határozott volt azzal kapcsolatban, hogy a bizottság feladata nem merül ki a Bizottság jelentésének lepecsételésében. Azonban megegyezésre jutottunk egy kiegyensúlyozott és működőképes javaslat esetében, amely ilyen vagy olyan formában tartalmazza a Parlament módosításainak többségét. Különösen örömömre szolgál, hogy a Tanáccsal egyetérthettünk abban, hogy ösztönözni kell a párbeszédet, nemcsak a bizottság és a statisztikai programbizottság és az európai statisztikai tanácsadó testület, hanem a tagállamok érintett testületei között is. A bizottság a Parlamentnek és a Tanácsnak tesz jelentést, és jelentésében szerepelni fog magatartási kódex végrehajtásának értékelése az európai statisztikai rendszer egészében véve. A bizottság továbbá tanácsot ad a Bizottságnak a magatartási kódex végrehajtását megkönnyítő megfelelő intézkedésekről, az Eurostat és az európai statisztikai rendszer egészével kapcsolatban. Tanácsot fog adni továbbá a magatartási kódex felhasználók és adatszolgáltatók felé történő kommunikálásáról és a magatartási kódex aktualizálásáról. Tartalmazza továbbá a bizottság függetlenségét biztosító és a kinevezésekben a parlament részvételéről gondoskodó intézkedéseket. Tehát a Bizottsággal való tanácskozást követően a Tanács választja ki, az Európai Parlament pedig jóváhagyja a bizottság elnöki jelölését. A Parlament és a Tanács egyaránt három személyt jelöl ki a bizottságba. Az elnök nem lehet jelenleg nemzeti statisztikai hivatal vagy a Bizottság tagja, vagy az elmúlt két évben nem tölthetett be hasonló pozíciót. A többi tag esetében is megfontoltuk a hasonló kizáró okok bevezetését, de ez nem igazán lenne praktikus. Azonban egy követelményt hozzáadtunk, hogy a bizottság számos kiegészítő ismeretet és tapasztalatot nyújtson. Abban az esetben, ha nem sikerült megütnünk az egyensúlyt, a bizottság maga olyan helyzetbe kerül, hogy tudja, megbukott-e, ezért háromévenkénti felülvizsgálati záradékot adtunk hozzá. Ez elegendő időt ad a bizottságnak és másoknak, hogy jelezzék, hogy működnek és hatékonyak-e az eljárások, vagy változtatásokra van szükség, és e felülvizsgálatnak alaposnak kell lennie. A Parlament, a portugál elnökség és a Bizottság nagyon hatékony párbeszédet folytatott e dokumentumról, és ezért köszönetet mondok nekik. Örömömre szolgál, hogy olyan helyzetben vagyok, hogy az árnyékelőadók támogatásával, akiknek szintén köszönetet mondok, egyetlen olvasatban átvezethetem e jelentést. Ieke van den Burg (PSE), előadó . – Elnök úr, elöljáróban hadd tegyek két megjegyzést. Az egyik, hogy nyilvánvalóan e téma, a statisztika nem túl érdekes, és mindig a napirend végére kerül. Ami egy kicsit aggaszt, hogy vannak politikusok, európai parlamenti képviselők, akik gyakran szeretnek panaszkodni a statisztikák ellátásáról. Aztán viszont ha lehetőség nyílik a valódi fejlesztésre, nem vesznek részt túl aktívan a helyzet javításában. A második megjegyzés, hogy remélem, legalább a biztos úr értékelni fogja, hogy megtartjuk ezt a vitát. Bowles asszonnyal azt mondtuk, hogy számunkra nem igazán szükséges megtartani a vitát. De fontos hangsúlyozni, hogy Ön valóban tett valamit a statisztika érdekében, és e kérdés megérdemli a figyelmet. Remélem tehát, hogy nem minket fog hibáztatni, amiért e késői órában is itt tartjuk. Akkor hadd gratuláljak a nagyon konkrét intézkedésekhez, amiket a statisztika az utóbbi években többször felmerülő problémái ellen tett. Tudom, hogy ezt a Tanács által önre ruházott politikai mozgástérben megtennie, mert tisztában vagyunk azzal, hogy az Európai Bizottság nem kötelezheti a tagállamokat független statisztikai hivatalok létrehozására, és nem írhatja elő, hogy miként dolgozzanak és miként kezeljék a számokat és az adatokat.

85

86

HU


Azok a miniszterek és európai parlamenti képviselők, akik a leghangosabban panaszkodnak a többiek adatainak megbízhatatlansága miatt, nem akarják, hogy beavatkozzunk a dolgaikba és megsértsük autonómiájukat és a statisztikák kezelésének módszereit. Ezzel a problémával kell megküzdenie. De ezzel összefüggésben úgy gondolom, biztos úr, bölcs dolog volt gyakorlati, alulról felfelé történő összegzés módszerét alkalmazni, a peer review-kra és egy magatartási kódexre koncentrálni, és a statisztikai rendszer irányítási struktúráját megváltoztatni egy új magas szintű irányító testület létrehozásával, amiről Bowles asszony beszélt, és a meglévő gazdasági és szociális statisztikai információkkal foglalkozó európai tanácsadó bizottság (CEIES), ami a gazdasági és szociális statisztikákkal foglalkozott, modernebb és kisebb, szélesebb megbízással rendelkező tanácsadói testületté történő megreformálásával. Bowles asszony és jómagam a jelentésekben megpróbáltuk még jobban fejleszteni, és megerősíteni a Bizottság megközelítését. Ugyanakkor gondoskodtunk arról is, hogy – a javaslatával összhangban – e két új testület az európai családban megfelelően funkcionáljon és függetlenebb legyen a Bizottságtól és az Eurostattól. Ez nem feltétlen felelt meg teljesen a Bizottság szándékainak; azonban szeretném nagyrabecsülésemet kifejezni az Eurostat főigazgatója felé, amiért igen nagylelkűen fogadta, hogy az általunk tervezett rendszerben elvettük a szavazati jogát. A portugál elnökség és Cordeiro asszony felé is szeretném nagyrabecsülésem kifejezni, amiért hatékonyan elnökölt a Tanács munkacsoportjában és tárgyalt velünk a kérdés első olvasatban történő elfogadásáról. Ez nagyon hatékony és nagyon idő- és papírmunka-takarékos eljárás volt. Tehát, Hans-Peter Martin úr, aki szintén szót kért, példát kap arra, hogy miként intézhetjük nagyon hatékonyan az efféle együttdöntési eljárást. Nagyon röviden hadd említsem a statisztikai bizottság néhány elemét, amit majd írásban teszek meg. Ha elolvassák a dokumentumot, látni fogják, hol változtattunk rajta, így itt nem ismétlem meg, de tartom magam a kívánságomhoz, hogy e két szerv valóban tudatosságot és fejlődést hozzon a statisztikai rendszer működésébe, és segítsenek, hogy valóban megbízható számaink legyenek, és gazdasági tevékenységeinket megbízható adatokra alapozzuk. Jean-Paul Gauzès, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, az európai statisztikai rendszer fejlesztése az Unió helytálló gazdasági irányítása szélesebb értelemben vett feladatának része, különösen a Stabilitási és Növekedési Paktum kiigazítása tekintetében. Osztozom a Bizottság és a tagállamok által kifejezésre juttatott, a statisztikai információk minőségének fejlesztésére irányuló óhajban. Ahogy látom, a túlzott államadósság meghatározása az adatok megbízhatóságától függ. A megbízhatatlan adatok az egész Stabilitási és Növekedési Paktumot veszélyeztetik. A paktum végrehajtásában való rugalmasságért cserébe, ami a 2005 márciusi Európai Tanács által elfogadott reform értelmében került bevezetésre, a szükséges adatoknak vitathatatlannak és ellenőrizhetőnek kell lennie. A rugalmasság is fontos az eurozóna bővítésének jelenlegi összefüggésében. Tanulnunk kell a múlt tapasztalatainak leckéiből! Az Európai Uniót már felülvizsgálatra kötelezték az egyik tagállam költségvetési hiányához és adóssági szintjéhez tartozó statisztikákkal kapcsolatban; most számos tagállam kíván csatlakozni az eurozónához, tehát megnövekszik a feldolgozásra váró statisztikai információ mennyisége, ahogy a vitákban részt vevő felek száma is.

22-10-2007

22-10-2007

HU


Az európai statisztikai rendszer javasolt fejlesztésének célja a jogos aggályok megoldása, amelyek a tagállamok által szolgáltatott adatok érvényessége ész őket ellenőrző rendszerek kapcsán merültek fel. Vigyáznunk kell, hogy ne övezze kétség a teljes statisztikai rendszert és az Eurostat azon képességét, hogy ellenőrizni tudja a tagállamok által szolgáltatott költségvetési adatokat. Ez okokból támogatom a reformot, ami először a közösségi statisztikai információs politikával foglalkozó európai tanácsadó bizottság, másodszor az európai statisztikairányítási tanácsadó bizottság létrehozását eredményezi – mindkét testület képes aktívan segíteni a magatartási kódex betartásának nyomon követésében az egész európai statisztikai rendszeren belül. Nem habozok támogatni a két kiváló előadónk által tett javaslatokat. Wolf Klinz, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, ahogy biztos úr már rámutatott, a statisztika sok politikai területen létfontosságú mind az Európai Unió, mind a tagállamok számára. Ha el akarjuk kerülni a rossz döntéseket és a nem kívánt fejleményeket, a statisztikáknak sokat mondónak, megbízhatónak kell lennie, csak egy módon lehessen őket értelmezni és ezáltal össze is lehessen őket hasonlítani. Ez sajnos nem mindig volt így. Következésképp üdvözlöm az európai statisztikai tanácsadó bizottság és az európai statisztikairányítási tanácsadó bizottság létrehozását. Az Európai Parlament által benyújtott módosítások mindkét szervet felruházzák a szükséges jogkörökkel. Először hadd hangsúlyozzam, hogy a statisztikai tanácsadó bizottság független lesz, és minden érdekelt csoport képviselteti magát benne. A bizottság sokkal kevesebb tagot számlál mint elődje, a gazdasági és szociális statisztikai információkkal foglalkozó európai tanácsadó bizottság (CEIES), és a 79-ről 24-re történő tagcsökkentés jelentősen hatékonyabbá teszi. Üdvözlöm, hogy az európai adatvédelmi biztos a tanácsadó bizottság szavazatképes tagja lesz, míg az Eurostat főigazgatója csak szavazati joggal nem rendelkező tagságot kapott. Ez alátámasztja a bizottság függetlenségét. Másodszor, a statisztikairányítási tanácsadó bizottság a tanácsadó bizottság hasznos kiegészítője. A bizottság nyomon követi, és remélem, aktívan ösztönzi a magatartási kódex alkalmazását minden európai statisztikai kérdésben. Csak remélhetjük, hogy e két testülettel a felhasználók igényei nagyobb hatással lesznek a statisztikai munkaprogramra, és hogy a magatartási kódex szilárd gyökeret ver, és a szándékosan vagy véletlenül szolgáltatott téves információk vagy pontatlan adatok a múlté lesznek. Zárásképp hadd mondjak köszönetet a két előadó munkájáért és hajlandóságukért, hogy a vitás kérdéseket őszintén és konstruktív módon vitatták meg. Mieczysław Edmund Janowski, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, szeretném nagyrabecsülésem kifejezni Bowles asszony és van den Burg asszony felé a jelentéseikért. Tisztában kell lennünk az európai statisztikai rendszer, a világ talán legjobb rendszere által betöltött szereppel. Itt nem csupán a számok, táblázatok vagy grafikonok érthetőségéről beszélünk. A legfontosabb kérdés a statisztikai adatok megbízhatósága és teljessége az Európai Unió szintjén, a tagállamok szintjén, és szeretném hangsúlyozni, a régiók szintjén. Mert e célból létfontosságú az információ folytonosságának és hozzáférhetőségének

87

88

HU


biztosítása. Itt tenném hozzá, hogy csak a statisztikai alapelveknek megfelelően összegyűjtött és összegzett statisztikai adatok lehetnek megbízhatóak és átláthatók, és a rövid távú érdekek vagy múló prioritások nem lesznek rájuk hatással. A regionális politikai tapasztalatom egyértelműen azt mutatja, hogy fennállnak ezek a kockázatok. Ezért örülnünk kell, hogy 2008-2012-re van egy EU statisztikai programunk. A működéséhez azonban megfelelő finanszírozásra van szükség, és mindenekfölött megfelelő konzultációt, a statisztikai eljárásokra vonatkozó szabályzat nyomon követését és statisztikai vezetést igényel. Ez nagyon fontos a tagállamokban használt különböző rendszerek fényében, szükség van arra, hogy a 27 ország és a statisztikai hivatalok, valamint az Eurostat szintjén koordináljuk és egységesítsük őket. Ezzel összefüggésben szeretném támogatni mindkét jelentést. Hans-Peter Martin (NI). (DE) Elnök úr, általános megegyezés van a statisztika fontosságát illetően, és nem csak azok között, akiknek sikerült idejönnie e késői órában. A kérdés, hogy a célt, amire feltételezem, mindenki törekszik, az itt kezdeményezett intézkedésekkel érjük-e el. Elgondolkodtatott, biztos úr, amikor egy másik új rendeletről beszélt, amelyet meg kell tárgyalni velünk. Talán elmondhatná, hogy annak a rendelkezései érintik-e ezeket a tanácsadó testületeket. A második kérdés a következő: a tanácsadó testületek mindig magukban hordozzák azt a nagy veszélyt, hogy fittyet hánynak a szabályokra, és mindent elnyújtanak. Nem lett volna logikusabb végül röviden, tömören és egyértelműen, szükség esetén külső vezetési tanácsadókkal értékelni az Eurostat problémáit, és aztán gyors megállapodásra jutni a Parlamenttel, mint másra hárítani a felelősséget és polcra tenni a kérdést? Végül is mindenki tudja, hogy a probléma buktatója az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok közötti együttműködési felület. A legtöbb, amit egy tanácsadó testület tehet, hogy ismét napirendre helyezi a problémát, de semmiképpen sem fog valódi átláthatóságot és hatékonyságot létrehozni. Joaquín Almunia, a Bizottság tagja. − (ES) Elnök úr, először, köszönöm az Európai Unió statisztikairányításának fejlesztésében való részvétel és együttműködést mindannyiuknak, különösen az előadóknak, de a többieknek is, akik felszólaltak a vitában és a második bizottsági reform útján a felhasználók Európa gazdasági és társadalmi életében való részvételének növeléséért a jobb statisztikai rendszer, a hitelesebb rendszer megvalósítása céljából. Ma egy rendszerről volt szó, és ahogy Van den Burg asszony mondta, az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) és a 27 tagállam nemzeti statisztikai hivatala meg kell, hogy feleljen a feléjük támasztott igényeknek és reményeknek; együtt kell működniük, koordináltan kell dolgozniuk, ösztökélniük kell egymást; ebből kifolyólag a gyakorlati kódex és annak alkalmazási módja véleményem szerint nagyon pozitív dolog. Remélem, hogy ez az új testület fel tudja mérni az értékét és ezt a jövőt szem előtt tartva, át tudja ültetni a munkába, mert sok területen nagyon fontos, hogy hozzáférésünk legyen a jó statisztikákhoz. Gauzès úr megemlítette a Növekedési és Stabilitási Paktumot. Nyitó beszédemben én is utalást tettem rá. Nagyon fontos, hogy megbízható számadataink legyenek a költségvetési fegyelem felügyelete során e többoldalú keretben. De az is nagyon fontos, hogy megbízható adatokkal rendelkezzünk a nemzeti termékről az Európai Unió finanszírozása érdekében; az is nagyon fontos, hogy megbízható árindexszel rendelkezzünk; hasonlóképp, az is nagyon fontos, hogy legyenek statisztikáink a külkereskedelemről; az is nagyon fontos,

22-10-2007

22-10-2007

HU


hogy legyenek statisztikáink a külső befektetésekről vagy a kereskedelem megoszlásáról vagy a pénzmozgásokról. Az előző napirendi pont, az energia során megvitatott, vagy esetemben meghallgatott minden aspektusban az energiával foglalkozó statisztikának kiemelt szerepet tulajdonítottak, ahogy a bevándorláshoz, vagy az eddig harmadik pillér részeként ismert ügyekhez kapcsolódó statisztikáknak. Sok, nagyon sok olyan tevékenységi terület van, gyakorlatilag az Európai Uniós tevékenység minden területe, ahol jó statisztikákra van szükség, hogy e vita fontossága nyilvánvaló, bár nem túl érdekes téma, ahogy Van den Burg asszony fogalmazott, és remélem, hogy a két testület megfelel annak, amit e két rendelet értelmében várunk tőlük. Egy másik nagyon fontos szabályzat, a „statisztikai törvény” van készülőben. E csomag és az Eurostat, valamint az Európai Statisztikai Hivatal minden hivatalnoka és a 27 tagállam nemzeti statisztikai hivatala által kifejtett erőkifejtések kombinációja mellett remélem, hogy a következő néhány évben lehetőség szerint minden, az európai statisztikát illető kétséget szétoszlatunk, és ez nagyobb hatékonyságot és a politikáink és határozataink jobb finomhangolását eredményezi az európai polgárok igényeihez és vágyaihoz, mert lényegében ezekkel foglalkozunk, amikor statisztikáról beszélünk. . Elnök. − A vitát berekesztem. A szavazásra október 24-én, szerdán kerül sor. 19. A következő üléshét napirendje: lásd a jegyzőkönyvet 20. Az ülés berekesztése (Az ülést 23 órakor berekesztik.)

89

2007. OKTÓBER 22., HÉTFŐ

Recommend Documents