13

Telefonos konferenciabeszélgetés /2.

Létbiztonság és közbiztonság /4. Munkával a bűnözés ellen /9.

Lyukóvölgyben a helyzet... /10.

Pletykák helyett a tények /13.

Önök kérdeznek, Kriza Ákos válaszol Az Önök megtisztelő �gyelmével közel tízezer miskolcival folytattam telefonos konferenciabeszélgetést szeptember 16-án. Élénk érdeklődésüket a miskolci közügyek iránt a feltett kérdések száma is bizonyította. Az egyórás élő beszélgetés során a Fészekrakó-ügy, a tapolcai strand, a belvárosi közlekedési káosz, a Zöld Nyíl villamosberuházás körüli anomáliák éppúgy terítékre kerültek, mint a cigánykérdés, Lyukó problémája, a város egészségügyi intézményei és a MISEK helyzete. Ha Önnek is vannak kérdései, véleménye a Miskolccal kapcsolatos ügyekről, legyen a vendégem október 1-jén este 6 és 7 óra között egy közös beszélgetésre. (Telefonszámát, kérdéseit elküldheti a krizaakos@�desz.hu e-mail címre, vagy SMS-ben a 06-20/559-23-00 telefonszámra, és felhívom Önt!) Szükségünk van a véleményére, szükségünk van a javaslataira. Hiszem, hogy a város problémait csak közösen tudjuk megoldani. Tegyünk közösen végre rendet!

Kérdések és válaszok

Nem reprezentatív felmérések

2

Polgármesterjelölti levelek III.

Legyen végre rend! Első alkalommal invitáltam szeptember közepén élő telefonos konferenciabeszélgetésre a miskolciakat, hogy az őket leginkább érdeklő témákról beszélgessünk. Hívásomat több ezren fogadták, és mondták el véleményüket a város közállapotairól. Az egy órán át tartó beszélgetésen Miskolc akut bajait feszegették beszélgetőtársaim. Azokat, amelyekkel évek óta együtt kell élnünk, és amelyekre megnyugtató megoldás a mai napig nem született. Ezek közé tartozik meglátásuk szerint a közbiztonság megromlott helyzete. Mielőbbi megoldást sürgettek az Avasi- és a diósgyőri lakótelepek, a stadion környéki számozott utcák, a Tetemvár, a Békeszálló, a Bodótető és a Lyukóvölgy helyzetének mindenki számára megnyugtató rendezésére. Hogyan jutott el odáig Miskolc, hogy a városlakók nem érzik biztonságban magukat, ha villamosra, buszra szállnak, ha sétálni indulnak, ha bevásárolni mennek? Hogyan jutott el odáig Miskolc, hogy a városlakók már az otthonukban is csak akkor érezhetik magunkat és értékeiket védve, ha napközben is bekapcsolják a riasztót? Miért kell nyugtalankodniuk a szülőknek, ha gyermekeiket leengedik a játszótérre? Miért �zet az önkormányzat százmilliót a Városőrségnek, amely a miskolciak nagy része szerint nem járult hozzá biztonságérzetük javulásához? Megválaszolásra váró kérdések, amelyekre mielőbb választ kell adni. De nem csak a szavak szintjén. Nem elegendő csupán hangoztatni, hogy Miskolcon rendnek kell lennie, hanem hatékony intézkedésekkel kell érvényt szerezni az emberek biztonságos élethez való jogának! Nem elég a rendőrséggel látványos erődemonstrációkat tartani, hanem alapvetően más szemlélettel kell a közbiztonság feladatát megoldani. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a Fészekrakóbotránynak nem azok a mélyszegénységben lévő családok az okozói, akiket csalással lakótelepi lakásokba költöztettek, hanem azok, akik szegénységüket kihasználva forint milliókhoz jutottak! A telepi viskókat azóta lebontották, így ezeknek a családoknak nincs hová visszaköltözniük! Mi úgy akarunk gyökeres és alapvető változásokat elérni, hogy javítjuk a miskolciak életminőségét: a városlakók érdekeit szolgáló fejlesztésekkel és munkahelyteremtéssel. Hatékony közmunkaprogramokkal pedig munkára lehet kötelezni azokat az embereket is, akik mindeddig kivonták magukat a közös teherviselés alól, és semmit nem adtak cserébe a segélyekért és támogatásokért. A jogkör nélküli Városőrség helyett a rendőrséget, a közterületfelügyelőket kell támogatnunk munkájukban. Az önkormányzat jegyzőjének hatékony rendeletekkel kell szabályoznia az együttélést. A polgármesternek, az országgyűlési képviselőknek a kormánynál a jogalkotás ügyében kell eljárnunk. Rendet kell tennünk nem csak az utcákon és a tereken, hanem az emberek értékrendjében is. Miskolcnak minden tisztességes emberre szüksége van. Egy városban élünk, amelyet közösen kell felépítenünk. Az önkormányzat tehetetlenkedésének véget kell vetnünk, ki kell használnunk a meglévő jogszabályokat, s ha szükséges, újakért kell lobbiznunk. Ha Miskolc biztonságot és munkát ad, megtartja az itt élőket. Ezt tartom közös célunknak.

Dr. Kriza Ákos polgármesterjelölt (Fidesz–KDNP)

11 3

Létbiztonság és közbiztonság Kriza Ákos beszél programjának „Közbiztonság” fejezetéről Élhető környezetet, lét- és vagyonbiztonságot, kiszámítható jövőt, tiszta, rendezett, a polgári értékeket tiszteletben tartó várost szeretnék teremteni Miskolcból a város polgárainak együttműködésével. Ezek azok a sarokpontok, amelyekre közbiztonsági programom épül – mondja Kriza Ákos, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje. – Ennek megvalósítására szeretnék felhatalmazást kapni a miskolci polgároktól. – Az utóbbi években úgy érzékeltük, hogy Magyarország és Miskolc közbiztonsága is romlott. A rendőri, rendfenntartói beszámolók alapján nőttek a durva, agresszív, az élet kioltására is alkalmas garázda rendbontások, bűncselekmények – ad elöljáróban rövid áttekintést a jelenlegi helyzetről Kriza Ákos. – Miskolcon helytelen alapállásból, megmagyarázhatatlan okokból betelepítések, átköltöztetések, meggondolatlan intézkedések történtek. A szocialista kormányzás idején, az elmúlt 8 évben csökkentették a rendőrök létszámát is, és ez Miskolcot az ország egyik legjobban veszélyeztetett városává tette. Tudjuk, hogy a közbiztonságot, közrendet csupán a rendőrök számának növelésével nem lehet biztosítani. De az sem kétséges, hogy rendőri jelenlét nélkül nincs rend sem. – Alapvető érdekünk Miskolcon a biztonságos élet feltételeinek megteremtése és a nyugalom visszaállítása – szögezi le Kriza Ákos. – Ehhez elengedhetetlen, hogy értékteremtő munkát adjunk a segélyből és támogatásokból élőknek. – A közbiztonság érdekében szorosabbra kell fűzni a város és a rendfenntartásban közreműködő hatóságok, a rendőrség és a közterületfelügyelet kapcsolatát, bevonva ebbe a helyi polgárőr szervezeteket is. De nem elegendő csupán látványos razziákat tartani, és megfélemlíteni az embereket! A bűncselekmények megelőzésére kell helyeznünk a biztonságos város kialakításakor a hangsúlyt – egyértelműsíti álláspontját a polgármesterjelölt. – Rendet kell tennünk ezért nemcsak az utcákon és a tereken, hanem az értékrendekben is. Leromlott állapotú, romos és szemetes városrészekben nem lehet

4

közbiztonságról beszélni! Csak akkor érhetünk el eredményeket mindannyiunk biztonságérzetének javulásában, ha a városrészek rendben, tisztán, a város egészével együtt szépülnek. Ehhez pedig a miskolciak összefogására, érdekeik képviseletére van szükség – egyértelműsíti Kriza Ákos. A Fidesz–KDNP miskolci polgármesterjelöltjének alább olvasható intézkedési javaslatai elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a miskolciak visszanyerjék a rendbe és a közbiztonságba vetett hitüket. Tudják, hogy az önkormányzat és a rendészeti szervek képesek megvédeni az embereket és vagyonukat. A közbiztonság megteremtéséhez rengeteg tényező együttes javítása szükséges. De belátható: ha Kriza Ákos „Munkahelyteremtés” programjában megvalósulhat a vázolt gazdasági fejlődés, akkor en-

nek köszönhetően csökken a létbizonytalanság, nő a közbizalom, javul az önkéntes jogkövetés, a közösségek nevelő és visszatartó hatása. (A munkahelyteremtésről a Fontos nekünk 2. kiadványunkban olvashattak. Letölthető a polgármesterjelölt honlapjáról is: www.krizaakos.hu - Fontos nekünk menüpont.)

Belváros Ahhoz, hogy a belváros újra a város igazi központja legyen, garantálni kell a maximális közbiztonságot. Szükséges, hogy egy jól működő tér�gyelő kamerarendszer mellett ismét legyenek gyalogos járőrök, ha kell, posztos rendőrök, akik a „kamerás riasztás” után rögtön a helyszínen tudnak lenni, azonnal képesek intézkedni. A biztonságérzet és a valós közbiztonsági helyzet lényegesen eltér egymástól: a rendőr látványa önmagában lényegesen jobban javítja

Orbán Viktor miniszterelnök támogatásáról biztosította Kriza Ákost

a biztonságérzetet, mint ami statisztikailag kimutatható.

Avasi-lakótelep A terület problémája nem elsősorban a bűncselekmények magas száma, hanem lakótelepi együttélésre alkalmatlan beköltözők. A velük szembeni hatékony fellépést a rendőrség, a közterület-felügyelet és a polgárőrség munkájának összehangolásával kell megoldani. A Fészekrakó-botrány során csalárd módon lakáshoz jutók esetében soron kívül intézkedni kell, törekedni az eredeti állapot helyreállítására, vagy a lakások önkormányzati tulajdonba vételére. Helyi rendelettel korlátozni kell a szeszesitalt árusító üzletek számát és nyitva tartását, következetesen ellenőrizni és büntetni kell a közterületi italfogyasztást. Kötelezni kell az üzlettulajdonosokat az üzletüket határoló közterület tisztántartására. A közrend helyreállítására jelenleg is számos szabály van, csak érvényt kell szerezni ezeknek. Ez elsősorban önkormányzati, és csak másodlagosan rendőri feladat.

Segíthettünk az árvízkárosult családnak

Lyukóvölgy A hétvégi házas övezet jelenlegi helyzetéről, és a megoldási javaslatainkról a 10-11. oldalon olvashatnak.

Avasi pincesor, Tetemvári pincesor Az egykor nagy múltú avasi pincesor présházaiba egyre több helyen költöznek be. Félő, hogy az intézkedések elmaradása esetén új Lyukóvölgy alakul ki a belváros peremén. Rövid távú megoldás a törvénytelenségek felszámolása. A hosszabb távú megoldás az lenne, ha az Avason újra igényes vendéglátóhelyek jönnének létre, és a szórakozni vágyók vennék birtokba a borospincéket. A Tetemvár jelenlegi állapotában már most is nyomortelep. A területen elengedhetetlen a köztisztasági helyzet megoldása, amelybe a helyben élőket is be kell vonni.

Városőrség Az önkormányzati pénzből

kolci kötődésű Alejandro R. Fernández Katona közölte. Az eseményen jelenlévő Kriza Ákos kiemelte: minden lehetőséget meg kell ragadni, így Miskolc egyetlen nagy árvízkáro-

működtetett városőrség magánvállalkozás, amelynek a törvény értelmében nincs hatásköre a közrend, közbiztonság fenntartására. A városőrök gyakorlatilag drágán meg�zetett mozgó „tér�gyelő kamerák”. A Városőrséget működtető gazdasági szervezet helyett a pénzt az intézkedési jogkörökkel is rendelkező közterület-felügyeletre, illetőleg a tér�gyelő kamerarendszer bővítésére kellene fordítani. A közterület-felügyelői csoport és az adott településrész rendőri egysége segíteni tudják egymás tevékenységét.

Közlekedési problémák Nagyon rossz a közlekedési morál a városban. A jól elhelyezett tér�gyelő kamerák a közlekedési események terén is bizonyító erővel rendelkezhetnek, de ehhez arra van szükség, hogy a szabálysértőkkel szemben intézkedés is történjék. A busz- és villamosmegállók melletti gyalogátkelőhelyeket „fekvő rendőrrel”, azaz az útpálya magasításával kell védeni. Óvodák, iskolák mellett, ahol a közúti forgalom megkívánja, �gyelemfelhívó közlekedési lámpával kell védeni a gyalogátkelőhelyeket.

sultjának a problémájára is megoldást lehetett találni. A dél-amerikai kapcsolatfelvételt további tárgyalások követik, amelynek nyomán gazdasági együttműködés is létrejöhet.

Diósgyőrben, a Szinva mellett lakó Orbán család házát tönkretette a tavaszi áradás, szinte mindenük odalett. A májustól két gyermekükkel sátorban lakó család házának újjáépítéséhez próbált segítséget kérni a miskolci városvezetőktől, kevés eredménnyel. A bajba jutottak megsegítésére dr. Kriza Ákos közreműködésével Uruguayban a helyi magyar kolónia indított gyűjtést, amelynek eredményét a Vöröskereszten át juttatják el a károsulthoz. A hírt a miskolci családdal az Uruguayi Keleti Köztársaság tiszteletbeli konzulja, a misAlejandro R. Fernández Katona, Orbán Tibor és Kriza Ákos

MIÉRT KELL

6

másra hárítani a felelősséget?

Aki csaló, kilakoltatható Fészekrakó-botrány Miskolcon, avagy ingatlanpanama önkormányzati támogatással? A miskolci Fészekrakó-ügyben jelenleg 550 esetben nyomoz a rendőrség, az államot ért kár meghaladja az ötmilliárd forintot. A csalással ingatlanhoz jutott betelepülők máig megkeserítik környezetükben élők mindennapjait. A közbiztonsági helyzet tarthatatlan. Hogyan történhetett ez meg? Ki a felelős ezért? Az Avasi-lakótelepen és a Lyukóvölgyben 2006-2008 között fellendült az ingatlanpiac. Mintegy 500 ingatlan cserélt gazdát egy és ugyanazon szisztéma szerint, amire rendkívül jó lehetőséget biztosított a Fészekrakó Hitelt meghirdető 4/2005.(I.12.) Kormányrendelet. Az állam ugyanis kész�zető kezességet vállalt az ingatlanvásárláshoz igényelt kölcsön összegének, illetve a hitel fedezetéül szolgáló lakásingatlan értékének akár 100%áig. A minimum 30%-os mértékű önerő más lakástámogatási formák, például önkormányzati kölcsön igénybevételével is biztosítható volt. Vajon ez a program csak álca ahhoz, hogy elterelje a �gyelmet egy ingatlanpanamáról, amely a Szonditelepet érinti? Vegyük sorra!

Az ember nem számít Az egykori nyomortelep területe a város frekventált helyén található. Szemet vetett rá egy befektetői kör, amelynek helyet kellett csinálni

– a „nyomortelep-felszámolásának” indokával. A Fészekrakó Hitel adta lehetőséget kihasználva ez sikerült is: a mélyszegénységben élőket el is költöztették az Avasra és a Lyukóvölgybe. De felbukkantak „fészekrakók” a diósgyőri lakótelepen is. A befektetői érdekeknek alárendelt „nyomortelep-felszámolás” láncolatában részt vevő hatóságok, önkormányzati szervek egyike sem emelte fel szavát a jól megszervezett folyamatban, sőt egyik a másikat segítette, fedezte. Mindennek egyetlen célja lehetett. Az, hogy néhányan sok pénzhez jussanak mások, illetve az állam kárára.

Csak az emberekkel nem számoltak. Azzal, hogy a Szondiról kiköltöztetett emberek jó része képtelen a beilleszkedésre új lakóhelyén, és ez a korábban kialakult lakóközösségek nyugalmát, több éves békéjét fenekestül felforgatja majd. Az emberek kiszolgáltatottságát kihasználókat az sem zavarta, hogy a kihelyezett hitelek minden bizonnyal fedezetlenné válnak, a törlesztőrészletek nem folynak be a bankhoz, az állami kezességvállalás révén pedig adóforintok százmilliói gurulnak ki a költségvetésből. A közüzemi költséget és közös költséget nem �zető új lakók

„A rendfenntartás átalakításánál figyelembe vesszük az egyes településrészek sajátosságait, azzal összhangban fejlesztjük a közbiztonsági rendszert. A jogszabály szigorát maximálisan kihasználva, folyamatosan jelenlévő rendőri erővel megállítjuk az elmúlt évek kedvezőtlen közbiztonsági folyamatait.” Részlet Dr. Kriza Ákos közbiztonsági programjából 7

ráadásul az önkormányzati cégeket és a lakóközösségeket is megkárosítják. Mindez határtalan felelőtlenség azokkal szemben, akiket beköltöztettek a panellakásba, de a korábban ott lakókkal szemben is. A helyzet társadalmi feszültség keltésére is alkalmas.

Kitört a botrány A „nyomortelep-felszámolás”, a nagy létszámú családok elköltöztetése a Szondi-telepről az önkormányzat szeme előtt történt. Az Avasi-lakótelepen már 2008ban kialakult problémával azonban senki sem törődött – a pénzintézeteknek a hitelkihelyezés volt a célja, míg az önkormányzatnak a „rendteremtés”. A Szondi-telep megvásárlására jelentkező befektető végül visszalépett, de az önkormányzat már nem tudta megállítani a folyamatot, amikor a botrány kitört.

Törvény és valóság Kilakoltathatók azok a lakástulajdonosok és családtagjaik, akik bűncselekmény útján, csalással, zsarolással, okirat hamisítással jutottak lakóingatlanhoz. Dr. Nagy Kálmán országgyűlési képviselő javaslatát az Országgyűlés júniusban, a nyári szünet előtti utolsó ülésén elfogadta, így törvényerőre emelkedett. A képviselő az előterjesztés alkalmával idézett a szocialistáknak – az ő javaslatához hasonló – módosítójának indoklásából, amely szerinte egyrészt utal arra, hogy önkormányzati dolgozók is részt vettek a csalásban, másrészt az ügyről, mint megtörtént dologról beszél. Ebben az esetben azonban hiányolja a konkrét lépéseket, a kilakoltatásokat, illetve azt, hogy az önkormányzat vizsgálatot indítson a felelősök megkeresésére. Kérte, hogy a város hozza nyilvánosságra, mi történt eddig az ügyben. Ez máig nem történt meg.

Kérdések egyelőre válaszok nélkül Máig csak a kérdések halmaza tornyosul az előtt, aki meg akarja fejteni a miskolci Fészekrakó-ügyet. Vajon az önkormányzat hatósági osztálya megvizsgálta-e a hozzá folyamadó hitelkérelmező azonosságát a tekintetben, hogy az adott személy szociális segélyt kap-e? Hiszen az, aki szociális segélyben részesül, nem rendelkezhet jövedelemmel, tehát nem jogosult a támogatás felvételére. Vajon tud-e arról a nyomozó hatóság és a felügyelő ügyészség, hogy a Fészekrakó Hitel felvételéhez szükséges munkáltatói igazolások – a bűncselekménnyel

érintett esetekben – nem valódiak, hiszen a „fészekrakók” nagy része nem dolgozott ténylegesen, munkahelyen bejelentve? Vajon tud-e a nyomozó hatóság és a felügyelő ügyészség arról, hogy miért nyilatkozta azt a megyei ügyvédi kamara, hogy csak egy ügyvéd érintett az ügyben, amikor az adásvételi szerződéseken különböző pecsétek láthatóak? Hová mennek majd azok az emberek, akik a törvény szerint kilakoltathatók, hiszen a régi lakásaikat elbontották? A pénzt nem ők tették zsebre, az egész ügyben csak felhasználták és kihasználták őket?

„Meg lehet találni a módját a generációkon keresztül segélyből élt emberek munkába állítására is. A közmunka rendszerét bővíteni kell a vállalkozói szféra, a környezetvédelem, az építőipar, a mezőgazdasági termelés és a kézműipar felé. A lényeg az értelmes, értéket teremtő munkavégzés.”

Részlet Dr. Kriza Ákos gazdaságfejlesztési programjából

8

Munkával a bűnözés ellen Pintér Sándor belügyminiszter: Az egységes rendőrség híve vagyok. A csendőrséget és az önkormányzati rendőrséget nem tartom jó megoldásnak. A közrend és a közbiztonság ma újra az egyik legfontosabb kérdés Magyarországon, különösen Miskolcon és BorsodAbaúj-Zemplén megyében. A problémák megoldására többféle lehetőség kínálkozik. Erről beszélgettünk Pintér Sándor belügyminiszterrel. – Kényes kérdés, de föltenném: Ön szerint létjogosultsága van olyan fogalmak használatának, mint például a megélhetési bűnözés? – A bűnözés társadalmi probléma. Meggyőződésem, hogy ha az embereknek van munkájuk, ha a mélyszegénységben élők foglalkoztatási gondjaira a társadalom megoldást akar és tud találni, bizonyos mértékig enyhülni fog e réteg bűnözési mutatószáma. Már csak azért is, mert ha valaki dolgozik, akkor nem jut ideje bűnözésre. A bűnüldözés során pedig nem különböztetjük meg az elkövetőket. Aki a törvényt megszegi, azzal szemben eljárunk. – Az emberek mindennapjait leginkább azok a kisebb súlyú bűncselekmények keserítik meg, amelyek a hatóságok számára a „tyúklopás” kategóriájába tartoznak. Elfogadható e tekintetben a jogos önvédelem? Meddig mehet el egy állampolgár? – A kisebb súlyú bűncselekmények elszaporodásának kezelésére a kormány már megadta a választ a szabálysértési törvény szigorításával. Az önhatalom mérsékelt kiterjesztésével pedig lehetőséget adunk majd az embereknek, hogy meg tudják védeni tulajdonukat. – Miskolcon több százan jutottak csalással Fészekrakó Hitelhez – ezek az emberek ma lakótelepeket tartanak rettegésben összeférhetetlen életvitelükkel. Zavarják a közösség nyugalmát, a közrendet, nem �zetik a közüzemi számlákat. Hogyan lehet megvédeni tőlük a becsületes embereket? – A kormány hivatalba lépésekor elindítottunk egy gördülő akciót, amelynek során a Készenléti Rendőrség erői megjelentek a borsodi településeken. Ezek az egységek ma is jelen vannak,

és a jövőben is mindig ott lesznek, ahol szükség van rájuk. A Belügyminisztérium újbóli létrehozása óta érezhetően nőtt az emberek biztonságérzete. A polgárok közérzete és az elmúlt hónapok bűnözési statisztikai adatai is megerősítenek abban, hogy jó döntést hoztunk.

„Ha valaki dolgozik, nem jut ideje bűnözésre” – Az állampolgárok biztonságérzetének javítására Miskolcon Városőrséget szervezetek, amelynek azonban nincs hatósági jogköre. Szerencsésnek tartja, hogy a rendőrség támogatása helyett az önkormányzat helyi „rendfenntartókat” alkalmaz? – Nem támogatjuk ezeket a szerveződéseket, mert a magyar

rendőrség feladata a rend, a közbiztonság fenntartása. Én az egységes rendőrség pártján állok. A csendőrséget és az önkormányzati rendőrséget nem tartom jó megoldásnak a jelenlegi társadalmi viszonyok között. Az évtizedes hagyományokkal bíró polgárőr szervezetekre azonban továbbra is számítunk, mert a települések közbiztonságának fenntartásában elengedhetetlen a tevékenységük. – Milyen jogszabályi változások történtek a bűncselekmények visszaszorítására, és mit terveznek a továbbiakban? – Az Országgyűlés 2010. július 22-én fogadta el a Belügyminisztérium által beterjesztett közbiztonsági törvénycsomagot, amelynek fő eleme a szabálysértési törvény módosítása. Ezen túl a rendőrség jár el minden tulajdon elleni szabálysértés esetében. Már utaltam rá, hogy augusztus óta nem lehet következmények nélkül lopni 20 ezer forint érték alatt. Mindenkinek szembe kell néznie azzal, ha más tulajdonára teszi a kezét, akár börtönbe is kerülhet. Rá kell szoktatni a törvények tiszteletére azokat, akik ilyen cselekményeket elkövetnek. Az őszi törvénykezési időszakra több, rendészeti tárgyú törvény módosítására teszünk javaslatot, amelyek a kormányprogramból adódó feladataink között vannak.

Kriza Ákos a belügyminiszterrel, Pintér Sándorral Miskolc közbiztonsági helyzetéről és az avasi fészekrakók okozta problémák megoldásáról is beszélt

Lyukóvölgyben a helyzet... Átfogó program adhat megoldást a folyamatosan romló állapotokra Lyukóvölgy sokáig volt a hétvégi csöndre, kertészkedésre vágyók mini paradicsoma. Aztán, úgy öt évvel ezelőtt megváltozott minden. A kevés állandó lakos hirtelen új szomszédságot kapott. Az infrastruktúrával alig rendelkező terület gyorsan a legújabb miskolci nyomorteleppé vált. Részönkormányzata már van Lyukóvölgynek – fejlesztési koncepciója még nincs. Pedig az idő sürget... A festői szépségű Lyukóvölgy lehetne még mindig hétvégi házas övezet, vagy lehetne a legújabb, felkapott miskolci kertváros. De egyik sem lett. Az ott lakók főzéshez és mosáshoz több száz méterről, az alacsonyabban fekvő területek közkútjairól hordják a vizet, mert vezetékes víz nincs. Sőt, sok helyen időjárásbiztos utak sincsenek. Esős időben a gyerekek – igen magas a 18 évesnél �atalabbak aránya –, amire iskolába menet leérnek a főútra, gyakran olyan sárosak, hogy akár fordulhatnának is vissza. Lyukóvölgyben mára a térség messze legnépesebb nyomortelepe alakult ki. A mostani helyzet nem szerves fejlődés eredménye. Az évtized közepén egyfajta népvándorlás kezdődött Lyukó felé: a Miskolc környéki települések legszegényebb rétege kezdett a túlélést valamilyen szinten biztosító nagyváros felé áramlani. Ehhez hozzá kell venni a Miskolcon belüli, az Avas, a Szondi- és

a Béke-telep felőli vándorlást. Hirtelen megnőtt a lakott ingatlanok száma. Hogy milyen ütemben zajlott ez, bizonyítják a számok: a 2005-ös önkormányzati összeírásnál 1773 lakót számoltak össze a Lukóvölgyben, a 2006-os helyhatósági választásoknál már 2680 szavazásra jogosult(!) állampolgárt tartottak nyilván. Ma a becslések szerint közel 8000 ember lakik itt. A jelenleg is ott élő kevés számú őslakos és a betelepülők között komoly ellentét feszül. A nem túl régen még gondozott hétvégi házas környék lepusztulása, az ingatlanok értékének zuhanása érthető módon nehezen feldolgozható, megoldásért kiáltó probléma a régi lyukóiak számára. A 2009es „Foglaljuk vissza Lyukót!” típusú szocialista választási kortes-razziázás a helyiek elkeseredését csak növelte, mert arról tett tanúbizonyságot, hogy a döntéshozók érzéketlenek a probléma iránt – és tehetetlenek.

Balog Zoltán, a Társadalmi Felzárkózásért felelős államtitkár Kriza Ákos meghívására járt a Lyukóvölgyben. Balog Zoltán a helyi családsegítők segítségével tájékozódott a lyukói helyzetről, és együtt keresték a lehetőséget a problémák megoldására.

Mire volna szükség? - Minden időben járható, szilárd burkolatú utak - Felszíni víz elvezetése - Szemétszállítás megszervezése - Mosás-szárítás megoldása mosoda beindításával - Az iskolába való eljutás könnyítése - A nem kívánt várandósság megelőzése érdekében a védekezés költségeinek csökkentése - Jogsegély és ügyintéző szolgálat beindítása - A Családsegítő Szolgálat megerősítése Lyukóvölgyben a helyzet lassan, de folyamatosan romlik. A világ számos nyomortelepe mutatja, hogy van még út lefelé is: Lyukóban még nincs olyan mértékű szervezett bűnözés, prostitúció, mint Franciaországban, itt nincsenek a járókelőket fosztogató gyerekbandák, mint Rióban. Fel kell azonban ismerni, hogy a jelenlegi helyzet már megérett egy átfogó program indítására. Olyan hosszú távú programra van szükség, amely a visszahúzó erőt a lehetőség szerinti minimumra csökkentve egyszerre foglalkozik több korosztállyal, a várandós anyáktól a gyerekeken át a felnőttekig. Ezért a program kiemelt része az oktatás kell, hogy legyen. Ez alatt értendő a szervezett óvodai-iskolai rendszerű oktatás, és a felnőttekkel való kötetlenebb, de folyamatos foglalkozás is. Lényeges, hogy a programnak a lyukói közösséget egységként kell kezelnie, hogy annak minél szélesebb rétege számára tudjon segítséget nyújtani. A szűk célcsoportokra koncentráló pályázatok később igen, de az elején még nem lehetnek hatékonyak. Fontos, hogy a program építsen a már meglévő értékekre, és fejlessze azokat – a családsegítőt, az

önkormányzati oktatási intézményeket, a dajkaképző programot, stb. Hogy konkrétan mire volna szükség? Infrastrukturális fejlesztésre, az életkörülmények javítására, és az életvezetési szokások megváltoztatásának segítésére. Minden időben járható, szilárd burkolatú utakra, felszíni vízelvezetése, a szemétszállítás megszervezésére. Meg kellene oldani a mosást-szárítást egy közösségi mosoda beindításával, meg kell könnyíteni a gyerekek iskolába való eljutását. A nem kívánt várandósság

megelőzése érdekében csökkenteni kellene a védekezés költségeit. És meg kell erősíteni a Családsegítő Szolgálatot, be kell indítani a jogsegély- és ügyintéző szolgálatot. Természetesen ezzel párhuzamosan fontos a jelentős és hatékony rendőri jelenlét, a törvényvagy jogszabálysértések következetes szankcionálása. Egyeztetni szükséges a munkahelyteremtés kérdését a Miskolc környéki településekkel, hogy az ott élő családok ne menekülési útként költözzenek Lyukóba.

A helyzet felméréséhez, a program kidolgozásához és megvalósításához pénzre és időre van szükség, nem is kevésre. Márpedig az idő sürget, ha nem akarjuk, hogy tovább romoljon a helyzet, minél előbb neki kell látni a tudatos változtatáshoz. Ezért nem mondhatjuk azt, hogy nincs pénz, mert a bevándorlás vissza nem fordítható folyamat. A problémát azokkal kell megoldani, akik most a részesei: minden jelenlegi lyukóival együtt!

„Társadalmi összefogással újra helyreállítható a rend minden városrészben az Avastól a Lyukóvölgyig. A lyukói roma családok számára intézményrendszert (óvoda, iskola) kell létrehozni, amelyekben a gyerekeket és a családokat speciális programmal kell a lehető legjobb életvitelhez segíteni. ”

Részlet Dr. Kriza Ákos közbiztonsági programjából

Rajzpályázat – Milyen legyen a jövő Miskolca?

Színezzük újra a várost! címmel rajzpályázatot hirdetünk az általános iskolák alsó és felsőtagozatos diákjainak, akiktől azt kérjük:

rajzolják meg, milyennek képzelik el a jövő Miskolcát? A rajzokat bármilyen technikával készíthetik, csupán egyetlen kikötésünk van: színes legyen. Az elkészült munkákat szeptember 26-ig adhatják le választókerületükben a Fidesz önkormányzati képviselőjelöltjének Fontos nekünk standjánál, de behozhatják kampányirodánkba, a Széchenyi u. 103. alá, vagy a választókerületi irodákba is (cím és nyitva tartás a 15. oldalon). Kérjük, a pályamunkák hátoldalán tüntessék fel a készítő nevét, életkorát, címét és telefonszámát. A díjazott pályaműveket a Fontos nekünk 4. kiadványunkban jelentetjük meg. A nyertesek díjai I . díj: digitális fényképezőgép II. díj: MP4 lejátszó III. díj: digitális képkeret

11

MIÉRT KELL

titkolózni a miskolciak előtt?

Túlszámlázás a miskolciak kárára

és befektetések

Befolyással üzérkedés, hűtlen kezelés

Pályázati pénzek saját zsebbe

A Búza téri piac átépítése során az Önkormányzat 2,5 milliárd helyett 3,4 milliárd forintot �zetett ki. A többlet ki�zetése mögött nincs megvalósult műszaki tartalom a szakértők véleménye szerint. A Miskolc Piac Zrt.-nél a piaci árusoktól beszedett bérleti díjak egy része magánszemélyek zsebébe került. FELJELENTÉS jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Az ügy a B.-A.-Z megyei Főügyészség előtt van.

A Semmelweis Kórházat működtető MISEK Kft. több visszaélés gyanús ügyével kapcsolatosan tettek feljelentést. A Kórházszolgálat Kft. szabályszerűen lefolytatott közbeszerzési ügyébe jogellenesen, és Miskolc város érdekeivel ellentétesen avatkozott be Miskolc alpolgármestere. Annak a budapesti konzorciumnak az érdekeit kívánta védeni, amely a más súlyos bűnügyben érintett Honvédelmi Minisztérium Elektronikai Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. érdekkörébe tartozik. FELJELENTÉS nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és befolyással üzérkedés gyanúja miatt. Az ügy a BAZ Megyei Főügyészség előtt van.

Gyanús beruházások 12

Gyanús ingatlan beruházások és befektetések a MIK Zrt.nél a Miskolc Holding Zrt. közreműködésével. Vizsgálják a MIK Zrt. tulajdonában álló MILAK-ÉP Kft. PPP-s konstrukcióban történt tetőtér beépítési befektetéseit, amelyben a felvett hitelt elköltötték, a külső befektető ki�zetése megtörtént, de a hitel vissza�zetésére a beruházásból fedezet nincs. FELJELENTÉS jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Az ügy a B.-A.-Z. Megyei Főügyészség előtt van.

Uniós pályázatokon keresztül lehívott közel 1 milliárd forint nagyságrendű támogatás felhasználásával kapcsolatos visszaélések az Önkormányzatnál és a Miskolc Holding Zrt.-nél. Pénzki�zetés teljesítés nélkül, a polgármester írásbeli utasítására. FELJELENTÉS ismeretlen és ismert tettesek ellen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt. Az ügy a B.-A.-Z. Megyei Főügyészség előtt van.

Pletykák helyett a TÉNYEK Miskolc jelenlegi polgármestere, Káli Sándor a napokban tartott sajtótájékoztatóján az őt és a városvezetést érintő pletykákról beszélt. Pletykák helyett nézzük a tényeket! Az egyik rádió hírei között elhangzott: jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt feljelentés érkezett az ügyészséghez a Búza téri piac-csarnok építése, a Semmelweis Kórházat üzemeltető MISEK Kft., a MIK Zrt. működése és PPP-s beruházásai ügyében. Valamennyi ügy jelentős vagyoni hátrányt okozhatott Miskolcnak. Az ügyekben a B-.A-Z. Megyei és a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vizsgálódik.

BÚZATÉRI PIAC-CSARNOK TÉNY, hogy a Búza téri piac átépítésére 2,5 milliárd forint szántak. TÉNY, hogy végül 3,4 milliárdba került a kivitelezés. TÉNY, hogy súlyos építési hiányosságok tapasztalhatóak a csarnokban.

ALPOLGÁRMESTER A MISKOLCIAK ELLEN TÉNY, hogy dolgozókat küldtek el a városi kórházból azzal az ígérettel, hogy ha gazdasági társaságot alakítanak, úgy tovább folytathatják a munkát. TÉNY, hogy a dolgozók által megalapított Kórházszolgálat Kft. megnyerte a kórház által kiírt közbeszerzési eljárást. TÉNY, hogy a város mégsem szerződik velük, bár a közbeszerzési döntőbizottság is igazat adott nekik. TÉNY, hogy az ügy a Fővárosi Bíróságra került, ahol Miskolc város képviseletében Mokrai Mihály alpolgármester Miskolc érdekeivel szemben akart a perbe belépni. TÉNY, hogy erről bírósági végzés született.

A városvezetés most vissza akarja vásárolni az IKERON Zrt.-nek a Miskolci Piac Zrt.-ben lévő üzletrészét. Vagyis egy rosszul sikerült üzletbe további pénzeket akar ölni a miskolci önkormányzat. Ezt a pénzt pedig – ne legyenek illúzióink – nekünk, Miskolc lakóinak kell meg�zetnünk! Egy rossz üzletféllel nem másképp kellene tárgyalni?

Azok a miskolciak tehát, akik eddig áldozatos munkát végeztek, most – a városvezetés ígérete ellenére – létbizonytalanságban élnek. A városvezetés a miskolci cég helyet a budapesti Goldman & Siegel Kft.-t támogatja, azt a céget, amelyik a súlyos bűnügyekben érintett Honvédelmi Minisztérium Elektronikai Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. érdekkörébe tartozik.

A miskolci szocialista városvezetésnek valóban Miskolc az első?

A miskolci szocialista városvezetésnek valóban Miskolc az első?

AZ ARBORÉTUM ÉS KÖRNYÉKE TÉNY, hogy miniszteri rendelettel országosan védett az avasi arborétum területe. TÉNY, hogy ez a terület a Kárpátmedencében párját ritkító régészeti lelőhely. TÉNY, hogy az ország változatokban, fajtákban leggazdagabb fenyőállománya található itt. TÉNY, hogy az arborétum közvetlen szomszédságában lévő telekre a város önkormányzata márciusban telekmegosztási kérelmet nyújtott be, hogy ott lakópark épülhessen. TÉNY, hogy ezt a kérelmet szeptember 7-én a város visszavonta. Örülünk, hogy ez így történt, hiszen, ha a város tüdejének is nevezett terület beépítésre került volna, a szocialisták nem kampányolhatnának zöld pártként. Örülök, hogy a Fidesz kezdeményezései, megszólalásai ebben az ügyben is, és a piac ügyében is meghátrálásra késztették a szocialistákat. De meddig tart a pálfordulás? Megmarad ez a terület a kikapcsolódni vágyóknak? A miskolci szocialista városvezetésnek valóban Miskolc az első?

13

Pletykák helyett a TÉNYEK UNIÓS PÉNZBŐL MAGÁNHASZON TÉNY, hogy a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) kialakítására pályázatot írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és Társadalmi Infrastuktúra Operatív Program (TIOP) keretében, két fordulóban. A központok létrehozására 2009-ben egy milliárd forintot meghaladó forint uniós pénzt nyert Miskolc. TÉNY, hogy az önkormányzat részéről a pályázatokat minden esetben Huszti Gábor és Buzál Csaba cégei készítették, a közbeszerzés nyertesei ugyancsak ők lettek. Buzál Csaba annak a dr. Kormos Vilmosnak a veje, aki Miskolc megyei jogú város oktatási osztályának vezetőjeként maga is részt vett a projektek szervezésében és koordinálásában. TÉNY, hogy a közbeszerzési eljárások megindítása Miskolc város rendelete értelmében csak a Miskolc Holding Zrt.-n keresztül bonyolítható. TÉNY, hogy utólag értesítették a TISZK vezetőket arról, hogy megindult a közbeszerzés. A visszadátumozott szerződések aláírásakor már megvoltak a nyertes cégek. TÉNY, hogy a törvénytelenségekre a �gyelmet felhívó TISZK vezető ellenőrzésére Káli Sándor polgármester MSZP-s önkormányzati képviselőt nevezett ki polgármesteri megbízottnak. TÉNY, hogy nyílt közbeszerzés nélkül, meghívásos alapon „játszotta le” a sokszor csak megkoreografált közbeszerzéseket, amelyeken vélhetően mindig a privát érdekeltségi körbe eső cég vagy személy nyert. TÉNY, hogy Káli Sándor polgármester és dr. Kormos Vilmos főosztályvezető a cégek kiválasztásakor azzal érvelt, hogy a nyertes cégek komoly szakmai múlttal és referenciákkal rendelkeznek. A nyertes cégek azonban szinte egyidősek a pályázattal: az RPE Kft.-t (tulajdonosai többek között Huszti Gábor és Buzál Csaba) 2008. november 5-én alapították

14

(bejegyezve 2009 februárjában lett), míg az Innolibre Kft.-t (tulajdonosai Buzál Csaba, Huszti Gábor és Kasperkovics János) 2009 februárban hozták létre, így az Innolibre más cég referenciáit mutatta be. TÉNY, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) részéről kezdetben a pályázatírók által elkészített anyagokat hiányosnak, pontatlannak nevezték, és így válaszoltak: „Kérjük a súlyos hiányosságok azonnali megszüntetését...” A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozásakor vélhetően több száz millió forint vándorolt a szocialista városvezetéshez közel álló magáncégekhez az uniós pályázati pénzekből. A nyertes cégek között a döntéshozókkal rokonságban álló cégvezetőket találni. Az ügy jelenleg a B.–A.–Z. Megyei Főügyészség asztalán van. Az egymásba fonódó szálak kibogozása az ő feladatuk lesz. A miskolci szocialista városvezetésnek valóban Miskolc az első?

TÍZMILLIÓK OFFSHORE-SZÁMLÁRA TÉNY, hogy 2007 júliusában a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. (mint a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság) részvételével megalakult az MBF Hills Kft., amelyben a tulajdonostárs Hills Holding Kft. rész-

ben egy offshore cég tulajdonában áll. TÉNY, hogy a közös cég, az MBF Hills Kft. a miskolci Bodó-tetői ingatlanfejlesztésben dolgozott együtt az önkormányzati céggel. A társaság gazdálkodása rejtve maradt a városi közgyűlés előtt, abba csak a MIK Zrt. vezető tisztségviselői láthattak bele. Ezen személyek Káli Sándor MSZP-s polgármester politikai és szakmai bizalmát élvezik azóta is. TÉNY, hogy különböző jogcímeken több mint 34 millió forintot �zettek ki az MBF Hills Kft-ből különböző cégeknek, úgymint a FINBASIC Ltd.-nek (Brit Virgin szigeteki offshore társaságnak), az ES Management Kft-nek (az MBF Hills Kft. ügyvezetőjének is tulajdonában álló, izraeli tulajdonosok kezében lévő cégnek) és a FINBASIC Kft-nek (amelynek tulajdonosa a FINBASIC Ltd). A könyvvizsgálói jelentés pedig vitatja a ki�zetések jogosságát, a teljesítések valódiságát. TÉNY, hogy a másik nagy összeget, több mint 50 millió forintot pedig akkor �zették ki az MBF Hills Kft-ből a FINBASIC Ltd.-nek, amikor 2008 júniusában módosították Miskolc építési szabályzatát. A közgyűlése elé került anyag előterjesztője Káli Sándor polgármester volt. A napirend írásos változatában és annak tárgyalásakor egyetlen szó sem esett a megbízott offshore cég esetleges tevékenységéről, az előkészítést a polgármesteri hivatal végezte. A könyvvizsgálói jelentés aggályai

Pletykák helyett a TÉNYEK alapján felmerül a kérdés, mennyiben bizonyítható a FINBASIC Ltd. közreműködése a Miskolc építési szabályzatának módosításában, illetve az is, hogy egy jelenleg teljesen álló projekt esetében szükséges és megalapozott-e ilyen nagyságrendű összeg ki�zetése. A városvezetésnek el kell számolnia ezekkel az összegekkel, nem lehet, hogy több tízmillió forintos nagyságrendű pénz tűnik el, „nem is tudjuk hova”. A miskolci szocialista városvezetésnek valóban Miskolc az első?

NYOMOZÁSOK A MISEK KÖRÜL TÉNY, hogy rendőrségi és ügyészségi nyomozás van a Semmelweis kórház több ügyében. TÉNY, hogy az egyik büntetőeljárás célja, hogy kiderítsék, történt-e bűncselekmény a Semmelweis kórház, illetve az X-Centrum Kft. és a MarkStrat Kft. között kötött megbízási szerződések ügyében. Mindkét cég az MSZP-s politikus Bernáth Attila tulajdona. TÉNY, hogy Bernáth Attila miskolci MSZP választmányi elnökének a cége felszámolás iránti kérelmet nyújtott be a Semmelweis kórházat üzemeltető MISEK Kft.-vel szemben.

A kérelem bíróságra való beérkezését dokumentumok igazolják. Nyomoz a rendőrség a szülészeti osztály felújításával kapcsolatban is. A több mint egymilliárd forintos beruházás 40 %-át a helyi önkormányzat gazdálkodta ki, a másik részét a kormány biztosította. A belgyógyászati tömb átalakításának ügyében pedig az a probléma, hogy a kormánytámogatás feltétele az osztatlan működés volt. Mégis a feldarabolás, kiszervezés irányába lépett a városi üzemeltetésű kórház. Az ügyet a Hajdú-Bihar megyei ügyészség vizsgálja. A miskolci szocialista városvezetésnek valóban Miskolc az első?

PANELTŰZ, FELELŐS NÉLKÜL TÉNY, hogy a 2009 augusztusi tűzeset kivizsgálására a Heves Megyei Rendőrfőkapitányságot jelölték ki, miután borsodi kollégáik elfogultságot jelentettek be. TÉNY, hogy az egyik miskolci szocialista képviselő anyósát gyanúsítják több ember halálát okozó közveszélyokozás bűncselekményével. TÉNY, hogy a Városgazda Kft. takarította ki a tűz keletkezésének helyét.

A hozzátartozókat képviselő miskolci ügyvéd szerint túl nagy igyekezettel. Álláspontja szerint a tűznyomok eltüntetése szándékos magatartásnak tűnik. TÉNY, hogy a nyomozás kiterjed arra, hogy ki és miért rendelte meg a kitakarítást. Ebben a körben a városvezetés egyes tagjainak és a polgármesternek a szerepét is vizsgálják. TÉNY, hogy több embert meghallgattak azzal kapcsolatosan, hogy ki rendelte el és mikor a tűzfészekké vált lakás kitakarítását. Ebben a kérdésben bűnpártolás bűncselekményének gyanúja tárgyában folyik a nyomozás, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Miskolc esetében a város azzal a feltétellel támogatta a panelrekonstrukcióban a társasházak pályázatait, hogy a közbeszerzést, a kivitelező kiválasztását, valamint a műszaki ellenőrzést a miskolci vagyonkezelő MIK Zrt.-vel kell lebonyolítani. Ami még érdekes lehet, hogy az épület közös képviseletét is a vagyonkezelő látta el írta a Panel Érdekképviseleti Egyesület a miskolci tűzeset kapcsán. Azóta újra megvizsgálták a kiégett lakást és az a helyzet, hogy a lakás aljzata, a betonelem megrepedt, és ez vélhetően nem hozható helyre. Kérdéses, hogy egyáltalán mi lesz ezzel az épülettel. A miskolci szocialista városvezetésnek valóban Miskolc az első?

Kriza Ákos szerint

– Álláspontom, hogy nem mondvacsinált kérdésekről kell vitázni, hanem a valós problémákra kell választ adni! És ezt nem nekem, hanem Káli Sándornak kell megtennie! – egyértelműsíti álláspontját a Fidesz–KDNP miskolci polgármesterjelöltje. Kriza Ákos további kérdéseket is feltesz: – Milyen feljelentések vannak még a várost, az önkormányzatot, az önkormányzat cégeit érintő ügyekben? Személy szerint kik érintettek a feljelentésekben? Mekkora összegekről van szó az egyes ügyekben? Felszólítom Káli Sándort, hogy ne a pletykákról beszéljen, hanem inkább ezekre az ügyekre adjon magyarázatot. Mert a TÉNYek bizony makacs dolgok. A TÉNYEK ugyanis arra utalnak, hogy a miskolci szocialistáknak Miskolc csak az utolsó. 15 11

FONTOS NEKÜNK beszélgetéssorozat Miskolcról a miskolciakkal

Dr. Kriza Ákos, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje tisztelettel meghívja

Önt és barátait nyilvános fórumaira, hogy közösen beszélhessenek Miskolc jövőjéről.

Munkahelyteremtés Vendég: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke Szeptember 27. (hétfő) 17 óra ITC székház, nagyterem (Mindszent tér 1.)

Kérdéseiket a találkozó alkalmával feltehetik Kriza Ákos polgármesterjelöltnek és vendégeinek. A Fontos nekünk című lap felelős kiadója: a Fidelitas Miskolci Szervezete

www.krizaakos.hu