AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
Brüsszel, 2012. október 4. (09.10) (OR. en) 14605/12
PESC 1195 FIN 724 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács Dátum: 2012. október 4. A KKBP fő szempontjai és alapvető választásai (a 2006. május 17-i Tárgy: intézményközi megállapodás G. szakaszának 43. pontja) – 2011 – Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének éves jelentése az Európai Parlament számára Mellékelten továbbítjuk a delegációk számára a KKBP fő szempontjairól és alapvető választásairól (a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás G. szakaszának 43. pontja alapján) készült 2011. évi jelentést, amelyet az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament számára készített, és amelyet a Tanács (Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztói Ügyek) 2012. október 4-én jóváhagyott. _________________
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
1
HU
A KKBP FŐ SZEMPONTJAI ÉS ALAPVETŐ VÁLASZTÁSAI (A 2006. MÁJUS 17-I INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS G SZAKASZÁNAK 43. PONTJA) – 2011 BEVEZETÉS ....................................................................................................................................... 4 I. RÉSZ: VISSZATEKINTÉS 2011-RE .............................................................................................. 7 A. A TEVÉKENYSÉGEK ÁTTEKINTÉSE RÉGIÓNKÉNT ................................................... 7 KÖZEL-KELET ÉS DÉLI SZOMSZÉDSÁG............................................................................ 7 ÉSZAK-AFRIKA ................................................................................................... 10 KÖZEL-KELET...................................................................................................... 13 Az ARAB-FÉLSZIGET, IRÁN ÉS IRAK ............................................................. 18 REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS .................................................................... 21 OROSZORSZÁG, A KELETI SZOMSZÉDSÁG ÉS KÖZÉP-ÁZSIA ................................... 22 OROSZ FÖDERÁCIÓ..................................................................................................... 22 KELETI PARTNERSÉG – KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK ...................................... 24 KELETI PARTNERSÉG – TÖBBOLDALÚ KAPCSOLATOK ................................... 28 KÖZÉP-ÁZSIA................................................................................................................ 29 NYUGAT-BALKÁN ................................................................................................................ 31 TÖRÖKORSZÁG ÉS A NYUGAT-EURÓPAI SZOMSZÉDOK ........................................... 38 TÖRÖKORSZÁG ............................................................................................................ 38 NYUGAT-EURÓPA ....................................................................................................... 40 ÁZSIA ....................................................................................................................................... 41 DÉL-ÁZSIA ..................................................................................................................... 42 DÉLKELET-ÁZSIA ........................................................................................................ 45 KELET-ÁZSIA ................................................................................................................ 46 CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉG ....................................................................................... 50 AFRIKA .................................................................................................................................... 51 NYUGAT-AFRIKA ........................................................................................................ 52 KELET-AFRIKA ............................................................................................................. 54 KÖZÉP-AFRIKA ............................................................................................................ 58 DÉL-AFRIKA.................................................................................................................. 60 AMERIKA ................................................................................................................................ 61 ÉSZAK-AMERIKA ......................................................................................................... 61 DÉL-AMERIKA .............................................................................................................. 64
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
2
HU
B.
A VESZÉLYEK ÉS GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK KEZELÉSE ........................................ 68 A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK ÉS HORDOZÓESZKÖZEIK ELTERJEDÉSE ELLENI KÜZDELEM / HAGYOMÁNYOS FEGYVEREK.............. 68 TERRORIZMUS ÉS SZERVEZETT BŰNÖZÉS .......................................................... 73 KONFLIKTUSMEGELŐZÉS ÉS KÖZVETÍTÉS.......................................................... 75 ENERGIABIZTONSÁG ................................................................................................. 76 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS BIZTONSÁG ................................................................... 78 C. HOZZÁJÁRULÁS EGY HATÉKONYABB TÖBBOLDALÚ VILÁGREND MEGTEREMTÉSÉHEZ .................................................................................................. 79 EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE..................................................................... 79 EBESZ ............................................................................................................................. 80 EURÓPA TANÁCS......................................................................................................... 81 D. AZ EMBERI JOGOK, A DEMOKRÁCIA ÉS A JOGÁLLAMISÁG ELŐMOZDÍTÁSA .......................................................................................................... 82 E. AZ EKSZ LÍBIAI VÁLSÁGREAGÁLÁSI TEVÉKENYSÉGE .................................... 94 HATÉKONYABB ........................................................................................................... 97 POLGÁRI ÉS KATONAI KÉPESSÉGEK ..................................................................... 97 A KATONAI KÉPESSÉGEK ÖSSZEVONÁSA ÉS MEGOSZTÁSA .......................... 98 A POLGÁRI KBVP TERÜLETÉN LEVONT TANULSÁGOK ÉS KIALAKÍTOTT LEGJOBB GYAKORLATOK............................................................. 99 KÉPZÉS ÉS GYAKORLATOK.................................................................................... 100 EREDMÉNYESEBB .............................................................................................................. 100 EGYÜTTMŰKÖDÉS A PARTNEREKKEL A VÁLSÁGKEZELÉS TERÜLETÉN................................................................................................................. 100 EU–ENSZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ................................................................................. 101 EU–NATO ..................................................................................................................... 101 EU–AU........................................................................................................................... 103 EGYÜTTMŰKÖDÉS A PARTNERORSZÁGOKKAL ............................................... 104 AZ EURÓPAI UNIÓ MŰHOLDKÖZPONTJA (EUMK) ............................................ 105 KOHERENSEBB.................................................................................................................... 106 II. RÉSZ: ELŐRETEKINTÉS A 2012. ÉVRE ................................................................................ 107 I. MELLÉKLET: KKBP-KÖLTSÉGVETÉS – 2011. ÉVI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK .............................................................................................. 115 II. MELLÉKLET: SZANKCIÓKAT ELRENDELŐ 2011. ÉVI HATÁROZATOK ÁTTEKINTÉSE ............................................................................................................................... 117 III. MELLÉKLET: 2011. ÉVI NYILATKOZATOK ...................................................................... 123 IV. MELLÉKLET: CATHERINE ASHTON FŐKÉPVISELŐ/ALELNÖK MEGJELENÉSEI AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN (2011) ........................................................................... 126 V. MELLÉKLET: AZ EKSZ VEZETŐTESTÜLETE TAGJAINAK, ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓINAK, A PBB ELNÖKÉNEK ÉS AZ EU KÜLÖNLEGES KÉPVISELŐINEK MEGJELENÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN (2011) .............. 130
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
3
HU
A FŐKÉPVISELŐ JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A KKBP TERÉN FOLYTATOTT 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGEKRŐL Bevezetés E jelentés tárgya a KKBP területén 2011-ben folytatott uniós tevékenység, amely évben az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) megkezdte működését, és a főképviselő képviselői (az EKSZ személyzetének tagjai vagy leendő tagjai) átvették a Tanács KKBP előkészítő szervei nagy többségének elnökletét a soros elnökségtől. Az EKSZ fő feladata az, hogy a főképviselőt támogassa megbízatása teljesítésében, és így lehetőség nyíljon arra, hogy a Lisszaboni Szerződés adta lehetőségeket teljes mértékben az uniós külső fellépés fokozott koherenciájának előmozdítására lehessen használni. Ez azt jelenti, hogy a szakpolitikai lehetőségek és eszközök teljes tárházának alkalmazása révén a külpolitikai napirend minden pontja érdemi tartalommal és aktualitással gazdagodik. Az Unió száznegyven küldöttségéből álló hálózat fontos eszköz, mivel a küldöttségek egyre inkább az EKSZ fellépéseinek középpontjában állnak, nemcsak a politikai, diplomáciai és szakpolitikai munkához való egyre jelentősebb hozzájárulásukkal, hanem a tagállamoknak nyújtott támogatásuk révén is. Jelentősen bővültek az EKSZ válságreagálási képességei: többek között a Válságkezelési Tanács létrehozásával, amelynek feladata, hogy valamennyi válságtípus vonatkozásában összehangolja a válságmegelőzési, -felkészültségi és -reagálási képességekhez kapcsolódó intézkedéseket. Megbízatása kezdetén a főképviselő a következő három prioritást határozta meg az EU külkapcsolatainak vonatkozásában 2011–2012-re: elsőként a működő EKSZ létrehozása; másodikként az EU szomszédaival való mélyebb kapcsolat támogatása a demokrácia, a stabilitás és a fellendülés előmozdítása érdekében; végül harmadikként erős stratégiai partnerségek kialakítása a már meglévő, illetve az újonnan megjelenő globális szereplőkkel. A 2011-es események során megmutatkozott, hogy a főképviselő helyesen jelölte ki éppen ezeket a prioritásokat, melyek meghatározták az EU globális és regionális politikai szerepét. Az EU alapvető értékei – a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság megszilárdítása – szolgálnak a prioritások végrehajtásának alapjául.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
4
HU
Mivel az arab tavasz radikálisan megváltoztatta az EU déli szomszédságának politikai helyzetét, az EU a fellépései során határozottan törekedett a változások támogatására. A „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” c. 2011. márciusi közös közlemény, valamint „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” c. 2011. májusi közös közlemény (az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata) meghatározta az EU reagálásának stratégiai keretét, középpontba helyezve a mélyen gyökerező demokrácia előmozdítását és összefogva a rendelkezésünkre álló különböző eszközöket. A főképviselő az EKSZ segítségével vezető szerepet vállalt a nemzetközi koordinációs tevékenységben, amelynek célja a nemzetközi közösségen belül a vélemények közelítése még az olyan kérdések kapcsán is, amelyek megosztották a véleményeket, ilyen például a líbiai válság kérdése is. Az EU 2011 során főszerepet játszott a legaktuálisabb politikai kérdések közé tartozó ügyekben: például a kvartett aktívabb szerepvállalásának szorgalmazása révén az EU intenzívebbé tette a közel-keleti békefolyamat előmozdítása érdekében folytatott munkáját. Ezenfelül irányította az iráni nukleáris kérdés tartós és átfogó megoldása érdekében tett nemzetközi erőfeszítéseket is. A főbb stratégiai partnerekkel kapcsolatban alkalmazott politika összefogottabbá és hatékonyabbá tétele érdekében az EU és az USA közötti politikai együttműködés jelentős mértékben fokozódott; a Kínával folyó stratégiai párbeszéd kibővült, hasonlóan az Indiával és Brazíliával folyó politikai és biztonsági párbeszédhez, ezen túlmenően az EU aktívan hozzájárult Oroszország WTO-hoz való csatlakozásának megkönnyítéséhez. A Nyugat-Balkán területén az EU határozott vezető szerepet játszott a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd előmozdításában, valamint a Bosznia-Hercegovinában kialakult politikai holtpontról való elmozdulásban. Az EU a határaitól keletre eső területeken továbbra is szerepet vállalt az elhúzódó konfliktusok megoldására irányuló erőfeszítésekben, sikerrel szorgalmazva a Dnyeszter-mellékre vonatkozó hivatalos „5+2” tárgyalások újraindítását, valamint folytatva a grúziai válság békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseit. A keleti partnerség 2011. szeptemberi varsói csúcstalálkozója előkészítette a kapcsolatok további elmélyítését, többek között a KBVP körébe tartozó kérdések tekintetében. A Törökországgal folyó külpolitikai párbeszéd is intenzívebbé vált, különösen Szíria kérdésével kapcsolatban.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
5
HU
Távolabbi területeken az EU továbbra is elkötelezett maradt az Afrikával fennálló partnerségének megerősítése mellett, és ezen túlmenően számos kezdeményezést indított a Száhil öv, Szudán és Dél-Szudán, illetve kiemelten az Afrika szarva vonatkozásában a többoldalú uniós szerepvállalás koherenciájának és eredményességének növelése érdekében. Az EU Afganisztánban megújította kötelezettségvállalását aziránt, hogy biztonsági és fejlesztési partnerként jár el, és megkezdte az együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokat. Pakisztánnal ötéves együttműködési tervről tárgyalt és állapodott meg. Az EU kapcsolata Burmával/Mianmarral szintén érezhetően fellendült az év során, néhány korlátozó intézkedés enyhítése nyomán, válaszul az országban a demokrácia növelése érdekében végrehajtott változásokra, mindazonáltal számos további kihívással kell számolni. Végül, de nem utolsósorban az EU újólag megerősítette, hogy támogatja egy hatékony többoldalú rendszer kialakítását, melynek középpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezete áll; megerősítette, hogy részt kíván venni az ENSZ tevékenységében; intenzívebbé tette azokat az intézkedéseit, amelyek célja a nonproliferációs politika horizontális prioritássá tétele; megújította elkötelezettségét az emberi jogok egyetemes értéke mellett, valamint közzétette az „Emberi jogok és demokrácia az Európai Unió külső tevékenységének középpontjában – egy hatékonyabb megközelítés felé” című közös közleményét, amelyben a területen folyó uniós tevékenységek előmozdítását célzó új elképzeléseket vázol fel. Az EKSZ tevékenységei nagyban meghaladják a hagyományos diplomácia kereteit, és egyre nagyobb mértékben támaszkodnak egyrészt uniós szinten irányított, másrészt jelentős uniós dimenzióval rendelkező politikákra. Ezek közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem, az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása, a nonproliferáció és a leszerelés, a migráció és a szegénység csökkentésének KKBP-s vonatkozásai, az éghajlatváltozás és az energiabiztonság, valamint a globális pénzügyi szabályozás.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
6
HU
Az EU számára központi prioritás marad az, hogy átfogó fellépéssé alakítsa azt az általános szempontú megközelítést, amely egy koherens és hatékony stratégia részeként egyre nagyobb mértékben mobilizálja az EU rendelkezésére álló különböző eszközöket. A KBVP eszközei az Unió általános politikai célkitűzéseit – köztük a konfliktusok kiváltó okainak kezelését – támogató uniós eszköztár részét képezik. Ez a jelentés két részből áll: az első a KKBP területén 2011-ben történtek áttekintése, a második pedig a 2012-ben várható főbb fejlemények és kihívások előzetes ismertetése. I. RÉSZ: VISSZATEKINTÉS 2011-RE A. A TEVÉKENYSÉGEK ÁTTEKINTÉSE RÉGIÓNKÉNT 1. KÖZEL-KELET ÉS DÉLI SZOMSZÉDSÁG BEVEZETÉS Az arab tavasz radikálisan megváltoztatta az EU déli szomszédságának politikai helyzetét 1, amint egyre több olyan demonstrációra került sor régiószerte, amely alkalmával a lakosság hangot adott a méltóság, a demokrácia és a társadalmi igazságosság iránti vágyának. E döntő jelentőségű események fényében az EU a régió vonatkozásában kiszélesítette kétoldalú kapcsolatait, csakúgy, mint politikai megközelítését. Az EU politikai és pénzügyi párbeszédet folytatott számos kormányzati, ellenzéki, parlamenti és civil társadalmi tárgyalópartnerrel. A főképviselő – az EKSZ támogatásával és a Bizottsággal szorosan együttműködve – az arab tavasz vonatkozásában átfogó uniós stratégiát dolgozott ki, amelyet a „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” című 2011. márciusi közös közlemény tartalmaz. A közlemény kiemeli, hogy az EU-nak teljes erővel támogatnia kell a politikai részvételre, méltóságra, szabadságra és foglalkoztatási lehetőségekre irányuló törekvéseket, továbbá meghatároz egy, az egyetemes értékek és a közös érdekek tiszteletére épülő megközelítést.
1
Az Európai Parlament 2011. április 7-én elfogadta „Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata – déli dimenzió” c. állásfoglalását (P7_TA-PROV(2011)0154).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
7
HU
Az arab tavasz jelentős külpolitikai kihívást jelentett az EU számára. Az uniós intézmények szempontjából ez a rendelkezésükre álló különböző eszközök összefogását igényelte: a főképviselői posztot, illetve az EKSZ-t pontosan ezzel a céllal hozták létre. A közös válságfórumok egyesítették az EKSZ-t és a Bizottságot a líbiai, a tunéziai és a szíriai válságra adott azonnali reagálás koordinálása tekintetében. Bernardino León kinevezése az Európai Unió dél-mediterrán térségért felelős különleges képviselőjévé (EUKK) 2 az arab tavaszra való koordinált európai uniós reagálás kibővítése irányában tett újabb lépés volt. Az uniós politika célja, hogy átmeneti folyamat során segítsen a partnereknek elsősorban a következő két feladat megoldásában: – elsősorban a mélyen gyökerező demokrácia kiépítése, vagyis nemcsak a demokratikus alkotmányok elfogadása és a szabad és méltányos választások lebonyolítása, hanem a független bírói kar, az akadálytalanul működő szabad sajtó, a dinamikus civil társadalom és az érett és működő demokrácia valamennyi más jellemzőjének létrehozása és fenntartása. A civil társadalom támogatása megerősödött Tunéziában, Líbiában és Egyiptomban 3. – másodsorban az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és fejlődés biztosítása, amely nélkül a demokrácia nem ver gyökeret. Különösen égető feladat az intenzív munkahelyteremtés biztosítása. A Tanács ebben a tekintetben üdvözölte az Egyiptommal, Jordániával, Marokkóval és Tunéziával azon mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekre irányuló tárgyalások során követendő irányelvekre vonatkozó bizottsági javaslatokat, amelyek a szükséges feltételek teljesítése esetén javítják majd a piacra jutást. Ezen túlmenően a lakosság mobilitásának megfelelő irányítását segíti elő a migrációról 4, a mobilitásról és a biztonságról szóló párbeszédek megkezdése Tunéziával és Marokkóval. Ezek várhatóan mobilitási partnerségek létrehozását eredményezik majd.
2
3 4
Bernardino León EUKK 2011. júliusi kinevezése óta megkezdte a következő három politikai prioritás végrehajtását: az Unió és a dél-mediterrán térség közötti politikai párbeszéd kiszélesítése; a régióban végbemenő eseményekre adott uniós reagáláshoz való hozzájárulás; az Unió eredményességének, jelenlétének és láthatóságának fokozása a térségben és a megfelelő nemzetközi szervezetekben. A szomszédságpolitikai civil társadalmi eszköz – amely várhatóan 2012-ben kezdi meg működését – tovább fokozza ezt a támogatást. Az Európai Parlament 2011. április 5-én állásfoglalást fogadott el az instabilitásból adódó migrációs hullámokról: az EU külpolitikájának hatálya és szerepe (P7_TA-PROV(2011)0121)
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
8
HU
Az EU határozott célja, hogy a támogatásokat a demokratikus reformok szintjéhez mérten nyújtsa, azaz több támogatást biztosítson azon partnerei számára, amelyek előrelépést tettek az inkluzív demokratikus rendszerekre való átállás terén. A főképviselő az EKSZ segítségével proaktív szerepet vállalt a nemzetközi koordinációs tevékenységben, az ENSZ-szel, az Arab Államok Ligájával és más nemzetközi szereplőkkel, például Törökországgal együtt. A főképviselő a dél-mediterrán térségért felelős EUKK-val együttműködve egyedülálló eszközt – munkacsoportokat – hozott létre, amely az uniós intézményeket, a tagállamokat, a nemzetközi pénzügyi intézményeket és a magánszektort egybefogva segíti a partnerországokat reformprogramjuk végrehajtásában. A munkacsoportoknak 2011 végére hétmilliárd EUR összeget sikerült mobilizálniuk Tunézia és Jordánia támogatására három évre. További munkacsoportokat terveznek, többek között Egyiptom vonatkozásában. A demokráciába való átmenet időbe telik és továbbra is nagy kihívásokkal jár. Ezzel összefüggésben az EU továbbra is elkötelezetten együttműködik a régió országaival, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, a magánszektorral és a civil társadalmi szervezetekkel a koordinált és hatékony reagálás gyors és eredményes lehetőségének biztosítása érdekében. Az EU emellett készen áll arra, hogy támogassa a régióbeli országok biztonsági ágazatának reformját.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
9
HU
KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK 1.1. ÉSZAK-AFRIKA 1.1.1. LÍBIA A líbiai válság során a főképviselő csatlakozott a Kairói Csoportban részt vevő ENSZ-hez és a regionális szervezetekhez (EU, az Arab Államok Ligája, Afrikai Unió, az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC), továbbá tevékeny szerepet vállalt a „Líbia” kapcsolattartó csoportban is. Ezen erőfeszítések hozzájárultak ahhoz, hogy a líbiai válság lehetséges rendezési módjaival kapcsolatban a nemzetközi közösségen belül a vélemények közeledjenek egymáshoz. Az EU közös álláspontot dolgozott ki Líbiáról 5 az Európai Tanács március 11-i rendkívüli ülésén, amely alkalmával az EU távozásra szólította fel Moammer Kadhafit. A konfliktus kibontakozásával párhuzamosan az EU autonóm kiegészítő korlátozó intézkedéseket fogadott el. Ezek magukban foglaltak egyrészt egyes, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1970. és 1973. sz. határozatában foglalt intézkedéseket – fegyverembargó, vízumtilalom, vagyoni eszközök befagyasztása Moammer Kadhafi és a hozzá közelállók vonatkozásában –, másrészt más autonóm kiegészítő korlátozó intézkedéseket, mint például a belső elnyomásra használható felszerelésekre vonatkozó embargó, és az utazási tilalom és a vagyoni eszközök befagyasztásának hatálya alá tartozó személyek és szervezetek autonóm meghatározása. Az EU ugyanakkor jelentős humanitárius segítségnyújtást biztosított (155 millió EUR az EU egészének részéről). Az EU továbbá befejezte a Líbiában folyó humanitárius intézkedéseknek – többek között a római műveleti központ létrehozásával történő – támogatásának biztosítására létrehozandó KBVP-művelet (EUFOR Líbia) tervezését. Az ilyen jellegű humanitárius intézkedések támogatására irányuló megkeresés hiányában a műveletre nem került sor.
5
Az Európai Parlament 2011. szeptember 15-én állásfoglalást fogadott el a líbiai helyzetről (P7_TA(2011)0386). Az Európai Parlament 2011. márciusi 8-án állásfoglalást fogadott el a déli szomszédságról és különösen Líbiáról (P7_TA(2011)0095). Az Európai Parlament 2011. január 20-án a Tanácshoz intézett ajánlást fogadott el az EU és Líbia közötti keretmegállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokról (P7_TA(2011)0020).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
10
HU
Mivel az ellenzéki erők fokozatosan átvették az ország irányítását, az EU hivatalokat nyitott Bengáziban és Tripoliban (az utóbbi november 12-én küldöttséggé alakult át). A főképviselő két alkalommal utazott Líbiába. Az EU az év során továbbra is támogatta a líbiai átmenet folyamatát, különösen azzal, hogy a helyszínen végbemenő változásokra reagálva haladéktalanul visszavonta a korlátozó intézkedéseket, ugyanakkor – a Külügyek Tanácsának következtetései és a főképviselő nyilatkozatai révén egyaránt – felhívta a figyelmet az azokkal a kihívásokkal kapcsolatos aggályokra, amelyekkel az új hatóságoknak szembe kell nézniük, különösen az emberi jogok védelme és tiszteletben tartása tekintetében. 1.1.2. ALGÉRIA A líbiai események jelentős hatással vannak az egész régió biztonságára. Algéria különösen kiszolgáltatott helyzetben van, mivel kiterjedt a Líbiával közös határa. Az EU – különösen a Száhil övi uniós stratégia keretében – az év során támogatta Algéria szerepvállalását a regionális biztonság területén. Az EU tevékenyen részt vett az Algéria által indított diplomáciai koordinációs kezdeményezésekben. Algéria továbbá ismételten kifejezte érdeklődését az európai szomszédságpolitika iránt. 1.1.3. TUNÉZIA Mivel a tunéziai felkelés 6 rövid idő alatt forradalommá alakult, az EU szankciókat léptetett életbe negyvennyolc – Ben Ali korábbi elnökkel szoros kapcsolatban álló – személy vonatkozásában. A Ben Ali elnök elűzését követő hónapok alatt az EU több alkalommal kifejezte, hogy támogatja a demokratikus átalakulás folyamatát azáltal, hogy jelentős segítséget nyújt többek között az uniós választási megfigyelő misszió telepítésével a 2011. októberi alkotmányozó gyűlési választások nyomon követéséhez.
6
Az Európai Parlament 2011. december 15-én állásfoglalást fogadott el Zakaría Búgirra ügyéről (P7_TA(2011)0592), 2011. február 3-án pedig a tunéziai helyzetről (P7_TA(2011)0038).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
11
HU
E választások fordulópontot jelentettek Tunézia, sőt az egész régió számára. Az európai támogatás részeként az EU megerősítette elkötelezettségét aziránt, hogy együttműködjön az új tunéziai kormánnyal a választásokat követően, amelyen az en-Nahda nevű párt szerezte a legtöbb szavazatot. A nemzetközi munkacsoport 2011. szeptemberi tuniszi ülésének elnöki tisztét a főképviselő és a tunéziai miniszterelnök együttesen látta el, és célja a nemzetközi támogatás koherenciájának növelése volt. Az ülés eredménye egy Tunéziának 2011–2013-ban nyújtandó átfogó pénzügyi támogatásra vonatkozó, mintegy négymilliárd EUR nagyságrendű kötelezettségvállalás volt. E kezdeményezésért a főképviselő ezt követően az EuroMed Business kitüntetésben részesült. 1.1.4. MAROKKÓ Miután Marokkó módosította alkotmányát, a tökéletesített választási keret alapján, nyugodt légkörben parlamenti választásokra került sor 2011 novemberében. A választások lebonyolításával kapcsolatban általános volt az elégedettség. A mérsékelt iszlám Igazság és Fejlődés Pártja nyerte a képviselői helyek többségét (27%).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
12
HU
1.2. KÖZEL-KELET 1.2.1. EGYIPTOM Hoszni Mubarak elnök elűzését követően Egyiptomnak a demokratikus átmenet 7 során számos kihívással kellett szembenéznie: a tiltakozásokat a biztonsági erők erőszakos fellépéssel torolták meg, és a szükségállapot május 31-ig érvényben maradt annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Katonai Tanács ígéretet tett annak a parlamenti választások előtti visszavonására. Folytatódtak a civilekkel szemben indított tárgyalások a katonai bíróságokon, és az egyiptomi hatóságok agresszíven léptek fel a külföldi finanszírozású civil társadalmi szervezetek ellen. Noha Egyiptom minden hivatalos párbeszédet felfüggesztett az EU-val a felkelés kezdetét követően – ugyanakkor a nem hivatalos strukturális párbeszéd tovább folyt –, a főképviselő 2011 során nyolc alkalommal tett látogatást Egyiptomban annak érdekében, hogy az uniós támogatást kiterjessze az egyiptomi demokratikus folyamatra, és hogy arra ösztönözze az ideiglenes hatóságokat, hogy biztosítsák a gyors polgári hatalomátvételt, a jogállamiság megőrzését, az alapvető szabadságok tiszteletben tartását, és a nép demokratikus törekvéseinek védelmét. Az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be tizenkilenc – Hoszni Mubarak korábbi elnökkel szoros kapcsolatban álló – személy vonatkozásában. Az EU Egyiptom 2011 végén megkezdett első átlátható választásait a helyes irányban tett konkrét lépésként értékelte. Az EU e körülmények között felajánlotta, hogy az elnökválasztás ellenőrzése céljából uniós választási megfigyelő missziót telepít.
7
Az Európai Parlament 2011. február 17-én állásfoglalást fogadott el az egyiptomi helyzetről (P7_TA(2011)0064), 2011. október 27-én pedig az egyiptomi és szíriai helyzetről, különös tekintettel a keresztény közösségekre (P7_TA(2011)0471), majd 2011. november 17-én Egyiptomról, különösen Aláa Abdelfattáh blogger ügyéről (P7_TA(2011)0518).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
13
HU
1.2.2. SZÍRIA A 2011 márciusában kezdődött szíriai felkelést 8 követően, valamint tekintettel arra, hogy a szíriai kormány megsértette az emberi jogokat, és erőszakot alkalmazott polgáraival szemben, a Külügyek Tanácsa 2011 májusában úgy határozott, hogy felfüggeszti az EU és a szíriai kormány közötti kétoldalú együttműködési programokat és az előkészítés alatt álló társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat. Az EU a Szíriával kötött együttműködési megállapodás alkalmazását is részben felfüggesztette. A súlyosbodó erőszak következtében az EU az USA-val együtt felszólította Asszad elnököt a lemondásra. Szorosan együttműködött a nemzetközi közösségbeli partnereivel, hogy az erőszak megszüntetése érdekében nyomást gyakoroljon a szír kormányra. Az Arab Államok Ligája október 16-án határozott egy Szíriára vonatkozó tervről, amelynek középpontjában az erőszak megszüntetése, a politikai foglyok szabadon bocsátása, a katonaságnak a városokból történő kivonása, a média akadálytalan tevékenysége, valamint a nemzeti párbeszéd szervezése volt, amelyet az EU támogatott a szíriai válság megoldása érdekében. Az EU szorgalmazta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai állapodjanak meg az ENSZ Szíriával szembeni határozott fellépéséről, és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hozzon Szíriára vonatkozó szigorú határozatokat. Az EU – többek között a szíriai olaj importjára vonatkozó tilalom kivetésével – rendszeresen kiterjesztette a Szíriával szembeni korlátozó intézkedéseit annak érdekében, hogy a hatályuk alá vonják az elnyomásért vagy a rendszer támogatásáért felelős és/vagy az elnyomással vagy a rendszer támogatásával összefüggésbe hozható személyeket vagy szervezeteket, illetve azokat a bevételeket, amelyeket a rendszer az elnyomás finanszírozására használhat fel. Az EU kapcsolatba lépett a szíriai ellenzék képviselőivel, és következetesen szorgalmazta, hogy a szíriai átmenettel kapcsolatos elképzelések alakításába valamennyi ellenzéki csoportot vonják be. Az EU emellett növelte a humanitárius szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatást is a válság drámai következményeinek kezelése érdekében. Az EU számos alkalommal méltatta a Szíriával szomszédos országokat amiért aktívan részt vállaltak a válság terheinek viselésében.
8
Az Európai Parlament 2011. december 15-én állásfoglalást fogadott el a szíriai helyzetről (P7_TA(2011)0582). Az Európai Parlament 2011. október 27-én állásfoglalást fogadott el Rafah Nached szíriai ügyéről (P7_TA(2011)0476), valamint az egyiptomi és szíriai helyzetről, különös tekintettel a keresztény közösségekre (P7_TA(2011)0471). Az Európai Parlament két állásfoglalást fogadott el (2011. július 7 és 2011. április 7.) a szíriai, jemeni és bahreini helyzetről (P7_TA-PROV(2011)0333 és P7_TA-PROV(2011)0148).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
14
HU
1.2.3. LIBANON Libanonban az új kormány – amely 2011 júliusában jött létre azt követően, hogy az év azt megelőző részében a nemzeti egység kormánya megbukott – kijelentette, hogy ragaszkodik az EU-val fennálló kapcsolataihoz, aminek eredményeként intenzívebbé váltak a kétoldalú kapcsolatok. Mivel Libanon novemberben rendezte tartozásait a Különleges Bíróság felé, jelentős akadály hárult el Libanon és az EU közötti kapcsolatok továbbfejlesztése elől, amint azt a társulási bizottság 2011 decemberében megerősítette. 1.2.4. JORDÁNIA Jordánia 2011-ben politikai reformokat indított válaszul a belpolitikai helyzet alakulására és a lakosság jogos elvárásaira. Abdullah király márciusban létrehozta a nemzeti párbeszédért felelős bizottságot – melynek feladata az új választási törvény elkészítése –, áprilisban pedig az alkotmány felülvizsgálatával foglalkozó királyi bizottságot. A Parlament végül szeptemberben elfogadott negyvenegy – közte több nagy horderejű – alkotmányos módosítást, ezen belül többek között a független választási bizottság felállítását, a politikai pártoknak a jogszabályok felülvizsgálata révén történő megerősítését, az Alkotmányos Bíróság létrehozását, a kínzás betiltását, a Parlament feloszlatására vonatkozó szigorúbb szabályokat 9. A kétoldalú kapcsolatok szintjén a 2010 októberében létrejött „kiemelt státuszú” partnerség további ösztönzőként hatott az EU és Jordánia közötti kapcsolatok fejlődésére. Lehetővé tette az együttműködési területek körének kiszélesítését, és így új lehetőségek tárultak fel. A kulcsfontosságú prioritásokra kiterjedő uniós pénzügyi támogatás különösen a jó kormányzásnak, az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének, az oktatásnak és a megújuló energiaforrások fejlesztésének a támogatására összpontosított 10.
9
A második munkacsoport Jordániában 2012 februárjában jött létre, és a Tunéziával létrehozott első munkacsoport által kijelölt úton halad. 10 Az EU–Jordánia munkacsoport első ülésére 2012 februárjában került sor, és a Tunéziával létrehozott első munkacsoport által kijelölt úton halad.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
15
HU
1.2.5. A KÖZEL-KELETI BÉKEFOLYAMAT Az Európai Unió több alkalommal szorgalmazta a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos tárgyalások haladéktalan újrakezdését. A megállapodás szerinti időkereten belül a cél a kétállamos megoldás megtalálása, amelynek keretében békében, biztonságban élhet egymás mellett Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes palesztin állam 11. Az arab tavasz még inkább felgyorsította a közel-keleti békefolyamatot. Az EU e folyamat előmozdítása érdekében fokozta erőfeszítéseit azzal, hogy igyekezett tevékenyebb szerepet biztosítani a kvartett számára: 2011-ben három - Münchenben, Washingtonban, illetve New Yorkban tartott – vezetői ülésre és mintegy tucatnyi megbízotti találkozóra került sor, amelyből négyen az izraeli, illetve a palesztin fél is részt vett (külön-külön). Az EU pontos paramétereket határozott meg a tárgyalásokhoz, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2011. április 21-i ülésén képviselt, továbbá teljes körű támogatásáról biztosította a főképviselőt abban a törekvésében, hogy a közel-keleti békefolyamat újraindításához hiteles elképzeléseket alakítson ki. Ennek érdekében a főképviselő az év során számos alkalommal látogatást tett a régióban, és sok érdekelttel szoros kapcsolatot tartott fenn. Az EU továbbra is közvetlen pénzügyi támogatást nyújtott a Palesztin Hatóságnak, és hozzájárult annak sikeres államépítési törekvéseihez, többek között az EU és a Palesztin Hatóság közötti európai szomszédságpolitikai cselekvési terv keretében. Az államépítés terén való előrehaladást a megakadt békefolyamat és a palesztinok közötti szüntelen politikai megosztottság veszélyeztetheti. Az EU felszólította a majdani palesztin kormányt, hogy folytassa az intézményépítési törekvéseket, és tartsa fenn a közpénzek átlátható és hatékony kezelésére vonatkozó jelenlegi normákat, amint azt a résztvevők hangsúlyozták az ad hoc összekötő bizottság április 13-i brüsszeli ülésén, amelynek házigazdája a főképviselő volt.
11
Az Európai Parlament 2011. szeptember 29-én állásfoglalást fogadott el a palesztin helyzetről (P7_TA(2011)0429).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
16
HU
Az EU határozottan elítélte, hogy Izrael folytatja az új telepek építését, különös tekintettel KeletJeruzsálemre. Az EU üdvözölte a május 4-én Kairóban aláírt palesztin megbékélési egyezményt, és újólag hangsúlyozta, hogy támogatja Mahmúd Abbász elnököt a megbékélés folyamata során, az elnök 2011. május 4-i beszédében megfogalmazott elvek mentén, és további erőfeszítéseket szorgalmazott az egyezmény teljes körű végrehajtása érdekében. Az ENSZ-tagság iránti, Abbász elnök által szeptemberben benyújtott kérelemmel kapcsolatban a főképviselő tevékenyen szorgalmazta a kvartett határidőket tartalmazó nyilatkozatát, amelyben felszólítja a feleket, hogy 2012 végéig érjenek el megállapodást. A kvartett ezt követő brüsszeli küldöttgyűlésének elnöki tisztét személyesen a főképviselő látta el. A főképviselő 2011 decemberében Brüsszelben fogadta Abbász elnököt és küldöttségét, és újólag felhívta a figyelmet azokra a kölcsönös és eltökélt diplomáciai erőfeszítésekre, amelyekre a közel-keleti békefolyamat érdekében az elmúlt hónapokban került sor 12. Az izraeli–palesztin konfliktus rendezéséhez való hozzájárulást célzó szélesebb körű uniós szerepvállalás részeként az EU 2005 óta két polgári KBVP-missziót telepített a térségben. Az EUPOL COPPS a Palesztin Hatóság legfontosabb partnere lett, ami a polgári rendőrség kapacitásépítését és az ehhez kapcsolódó jogállamisági tevékenységeket illeti. 2011-ben a misszió megbízatását 2012. június 30-ig meghosszabbították. Az EUBAM Rafah misszió fenntartotta műveleti képességét és készen áll az újratelepítésre, valamint arra, hogy betöltse azt a szerepet, amelyet a két fél a 2005. évi határforgalmi és határátlépési megállapodással összhangban ruházott az Európai Unióra mint a rafahi határátkelőhelyen jelen lévő harmadik félre. A gázai helyzet következtében a misszió újratelepítésére 2007 óta ez idáig még nem kerülhetett sor. Az újratelepítéshez szükséges kapacitásának fenntartása érdekében a misszió megbízatását 2012. június 30-ig meghosszabbították. Az EU továbbra is mindent elkövet a hatékony és eredményes KBVP-szerepvállalás érdekében. Ezen belül törekszik az EUBAM Rafah és az EUPOL COPPS mélyebb integrációjára is, a szinergiák érvényesítése és a költségcsökkentés érdekében.
12
2012. február 1-jén Andreas Reinickét kinevezték az EU közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjévé.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
17
HU
Az EU és Izrael továbbra is szoros kétoldalú kapcsolatokat ápolt és nyílt politikai párbeszédet folytatott az EU és Izrael közötti társulási megállapodás, valamint az EU és Izrael közötti jelenlegi európai szomszédságpolitikai cselekvési terv keretében. 2011-ben a párbeszéd valamennyi formáját folytatták, politikai szinten (a Társulási Tanács február 24-i ülésével) és a diplomáciai szolgálatok között egyaránt.
1.3. Az ARAB-FÉLSZIGET, IRÁN ÉS IRAK
1.3.1. AZ ÖBÖL-MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS ÉS TAGÁLLAMAI Az Öböl-menti Együttműködési Tanács 21. együttes tanácsi ülésére 13 és miniszteri találkozójára az Egyesült Arab Emírségekben Abu-Dzabiban került sor 2011 áprilisában. Az ülés elnöki tisztét a főképviselő és Manszur bin Zajed al-Nahjan sejk, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere látta el. A főképviselő emellett Szaúd-Arábiába és Katarba is ellátogatott, ahol kétoldalú megbeszéléseket tartott számos magas rangú tárgyalópartnerrel. Az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagállamaival és főtitkárságával folyó párbeszéd intenzívebbé vált, nem utolsósorban a 2011 folyamán a politikai napirenden első helyen szereplő regionális kulcskérdésekkel kapcsolatban. A bahreini helyzetet 14 2011-ben szoros figyelemmel kísérték. A februárban kezdődött manamai demonstrációk óta az EU tanácsi következtetésekben minden felet felszólított, hogy tartózkodjon az erőszaktól és folytasson érdemi párbeszédet. A főképviselő által sorozatban tett politikai nyilatkozatok és a bahreini hatóságokkal kialakított diplomáciai kapcsolatok is jelezték az EU aggályait. A főképviselő ezen túlmenően az uniós külügyminiszterekkel, állam- és kormányfőkkel tartott több találkozón is foglalkozott a bahreini helyzettel. Ez az EU és sok civil társadalmi szervezet által gyakorolt nyomás konkrét eredményekkel járt, ideértve a „különbíróság” előtt folytatott tárgyalások elnapolását és a bahreini független tényfeltáró bizottság 2011. júniusi felállítását, amely november 23-án tett zárójelentést.
13
Az Európai Parlament 2011. március 24-én állásfoglalást fogadott el az Európai Uniónak az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal fennálló kapcsolatairól (P7_TA-PROV(2011)0109). 14 Az Európai Parlament 2011. október 27-én állásfoglalást fogadott el Bahreinről (P7_TA-PROV(2011)0475). Az Európai Parlament két állásfoglalást fogadott el (2011. július 7. és 2011. április 7.) a szíriai, jemeni és bahreini helyzetről (P7_TA-PROV(2011)0333 és P7_TA-PROV(2011)0148).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
18
HU
1.3.2. JEMEN A jemeni tiltakozó megmozdulások 15 2011. februári kezdete óta az EU – többek között tanácsi következtetésekkel – valamennyi félre állandó nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy beszüntessék az erőszak alkalmazását és lehetővé váljon a békés hatalomátadás. A főképviselő több nyilatkozatot tett, amelyben elítélte az erőszakot, továbbá rendszeres kapcsolatban állt a rendszer kulcsszereplőivel. Az EU – elsősorban küldöttségvezetőjén keresztül és a szanaai misszióvezetőkkel együttműködve – intenzíven bekapcsolódott a kormány, az ellenzék és a regionális kulcsszereplők közötti kapcsolatok előmozdításába a lehető legrendezettebb és legbékésebb politikai átmenet ösztönzése érdekében. A főképviselő november 23-án a több hónap óta tapasztalt holtpontot követően üdvözölte azt, hogy az Öböl-menti Együttműködési Tanács kezdeményezésének égisze alatt Ali Abdullah Szaleh elnök, valamint Jemen hatalmon lévő és ellenzéki pártjainak kulcsképviselői aláírták a politikai átmenetre irányuló megállapodást. Az EU e célok elérése érdekében regionális és más nemzetközi partnerekkel is együttműködött. 1.3.3. IRÁN Az iráni nukleáris kérdés tartós ás átfogó diplomáciai megoldásának keresésével összefüggésben a főképviselő továbbra is a nemzetközi erőfeszítések élére állt, az EU nevében eljárva, valamint az ENSZ BT-től és az E3 + 3 csoporttól (Egyesült Királyság Franciaország, Németország, illetve az USA, Oroszország és Kína) kapott megbízásával összhangban. A cél az, hogy Iránt rávegyék a bizalomépítő folyamatban való komoly részvételre, hogy eloszlassa a nemzetközi közösségben a nukleáris programja tekintetében fennálló aggályokat. Mivel Irán több ízben elmulasztotta nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését, és mivel nukleáris programja békés természetét illetően egyre több kétely merült fel, a NAÜ kormányzótanácsa 2011 novemberében határozatot fogadott el, amelyben hangot adott mély és növekvő aggályainak. A kettős megközelítéssel összhangban az EU ezt követően úgy határozott, hogy további személyeket és szervezeteket von a korlátozó intézkedések hatálya alá, és még inkább kiterjeszti a meglévő szankciók hatályát 16.
15
Az Európai Parlament két állásfoglalást fogadott el (2011. július 7. és 2011. április 7.) a szíriai, jemeni és bahreini helyzetről (P7_TA-PROV(2011)0333 és P7_TA-PROV(2011)0148). Az Európai Parlament 2011. február 17-én elfogadta a „Jemenről: a fiatalkorú elkövetők üldözése, nevezetesen Mohammed Taher Tabet Szamum esete” című állásfoglalását (P7_TA(2011)0073). 16 A Tanács és az Európai Tanács 2011. decemberi megbízása, amelyet 2012. január 23-án fogadtak el.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
19
HU
Az EU ugyanakkor mély aggodalmát fejezte ki az emberi jogi helyzet Iránban tapasztalható rosszabbodása miatt. A főképviselő számos nyilatkozatot tett, amelyben elítélte a 2011-ben végrehajtott kivégzéseket és az iráni polgárok – ezen belül az emberijog-védők, ügyvédek és újságírók – széles körű elnyomását, akiket törvény adta jogaik és politikai szabadságaik gyakorlásáért zaklatással és letartóztatással büntettek. Az EU 2011-ben hatvanegy olyan iráni személlyel szemben fogadott el korlátozó intézkedéseket, akik az emberi jogokat súlyosan sértő cselekmények végrehajtásáért felelősek. Az EU emellett továbbra is támogatja az ENSZ iráni emberi jogi különleges előadójának munkáját és megbízatását, melyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2011 márciusában hozott létre. 1.3.4. IRAK Az EU és Irak közötti kapcsolatokat 2011-ben három jelentős fejlemény erősítette meg: elsősorban az energiaügyi stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodás, másodsorban a Tanács azon határozata, hogy engedélyezi a partnerségi és együttműködési megállapodás aláírását, és harmadsorban az Iraknak nyújtott segítség vonatkozásában készült legelső többéves országstratégiai dokumentum végrehajtása. Az EU a támogatását a vészhelyzeti újjáépítés helyett a rendes fejlesztési együttműködésre és a hosszú távú kapacitásépítésre összepontosította. Az EU továbbra is szorosan figyelemmel kísérte az emberi jogi helyzetet, ideértve azt, hogy a halálbüntetés alkalmazásával és a kisebbségekhez tartozó személyek helyzetével kapcsolatban fenntartotta és ismételten hangsúlyozta fenntartásait. A főképviselő kifejezte aggodalmát a kormányon belüli jelentős szakadásokkal és a legfontosabb pártok közötti egyre nagyobb feszültségekkel kapcsolatban is, amelyek az év végén merültek fel. A főképviselő aktívan szorgalmazta az Ashraf-tábor lakóival kapcsolatos kérdés megoldását, többek között a személyes megbízott kinevezésével teljes körűen támogatva az ENSZ által a békés megoldás érdekében tett erőfeszítéseket.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
20
HU
Az EUJUST LEX Irak, melynek teljes körű telepítése Irakban 2011-ben fejeződött be, legtöbb tevékenységét a büntetés-végrehajtás, a rendőrség és a bírói kar területére összpontosította az országban, ezzel egyidejűleg a helyi tisztviselőknek képzést és más munkatapasztalati lehetőségeket is biztosított, leginkább uniós tagállamok területén. Bagdadban állandó hivatalok nyíltak, amelyekhez egy baszrai és egy erbili kirendeltség is tartozik, így lehetővé vált a helyi hatóságokkal és más nemzetközi szereplőkkel való szorosabb kapcsolat, valamint a megfelelőbb láthatóság. REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS A régióban a politikai változások nyomán egyre sürgősebbé vált a regionális együttműködés, mivel sok kihívást – legyen szó politikai, gazdasági vagy társadalmi vonatkozásúakról – csak regionális szinten lehetett kezelni. Az olyan regionális szervezetek, mint az Arab Államok Ligája és az Iszlám Együttműködés Szervezete alkalmazkodtak az új politikai helyzethez, és az EU intenzívebbé tette a hozzájuk fűződő kapcsolatát. Az EU különösen megerősítette a kapcsolatot az Arab Államok Ligájával, mégpedig rendszeres, magas rangú tisztviselői és miniszteri szintű találkozók segítségével – ideértve a Külügyek Tanácsa nem hivatalos találkozóját Nabil elArabival, az Arab Államok Ligája főtitkárával –, valamint azzal, hogy válságközpontot hozott létre az Arab Államok Ligája számára. Az új politikai környezet lehetőséget biztosít arra, hogy az „Unió a Mediterrán Térségért” új lendületet kapjon, amelynek segítségével az ágazati együttműködés sok formáját lehet kialakítani az európai és a déli partnerek között, felhasználva az uniós ENP-politikákkal fennálló kiegészítő jelleget.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
21
HU
2. OROSZORSZÁG, A KELETI SZOMSZÉDSÁG ÉS KÖZÉP-ÁZSIA 2.1. OROSZ FÖDERÁCIÓ Noha Oroszország belpolitikai színterét bizonyos mértékig az instabilitás jellemezte az év végén, 2011-ben mégis újabb eredmények születtek. Ezek közé tartozott Oroszország csatlakozása a WTO-hoz, az orosz állampolgárok és az uniós polgárok rövid távú tartózkodás céljából történő vízummentes beutazását célzó közös intézkedések elfogadása és végrehajtásuk megkezdése, a modernizációs partnerség végrehajtása és a civil társadalmi fórum létrehozása terén tett előrelépés, valamint 2012 januárjától a szibériai átrepülésekért fizetett díjak rendszerének korszerűsítéséről szóló megállapodás (sajnálatos módon azonban Oroszország még nem hajtotta végre ezt a megállapodást). A Brüsszel és Moszkva közötti kapcsolat szoros maradt, többek között a főképviselő és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti rendszeres kapcsolattartás révén. Két EU–Oroszország csúcstalálkozó 17 jött létre építő hangvételű légkörben, ezek azonban kevés konkrét eredménnyel zárultak. Az EU fokozni fogja erőfeszítéseit arra vonatkozóan, hogy ezek a találkozók a jövőben eredményorientáltabbak legyenek. 2011-ben különböző szinteken került sor a hivatalos politikai párbeszéd keretében ülésekre, amelyek közül néhányat két alkalommal hívtak össze. Az EU továbbra is törekedett arra, hogy Oroszországot integrálják a szabályokra épülő nemzetközi rendszerbe, amit a WTO-tagság elősegít. Az EU arra törekedett, hogy a KBVP napirendjének élén szereplő számos nemzetközi kérdésben is együttműködést alakítson ki Oroszországgal, így például Iránnal, Szíriával, a tágabb értelemben vett Közel-Kelettel, Afganisztánnal, illetve a közös szomszédságban dúló, elhúzódó konfliktusokkal kapcsolatban, elismerve az említett kérdésekben való előrelépéshez fűződő közös érdeket. Az EU emellett folytatta az Oroszországgal olyan globális kérdésekben folytatott együttműködést, mint az éghajlatváltozás, a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a szervezett bűnözés, a tiltott kereskedelem, a kiberbiztonság és az energiabiztonság.
17
Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a június 9–10-i EU–Oroszország csúcstalálkozóról (P7_TA(2011)0268 ), illetve egy másik állásfoglalást a 2011. december 15-i csúcstalálkozóról és a 2011. december 4i Állami Duma-választások eredményéről (P7_TA(2011)0575).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
22
HU
A 2010-ben megindított EU–Oroszország modernizációs partnerség terén eredmények születtek 2011-ben, és ez jól bizonyítja az EU és Oroszország erőteljes kölcsönös függőségét és közös érdeklődését a szorosabb együttműködés iránt: két közös jelentés készült a modernizációs partnerség terén elért eredményekről, és előrelépés történt a közös folytatólagos munka tekintetében is. Az EU–Oroszország modernizációs partnerséget huszonhárom uniós tagállam által Oroszországgal kötött kétoldalú modernizációs partnerségek egészítették ki. Az új EU–Oroszország megállapodásra vonatkozó tárgyalások 2011-ben folytatódtak, és középpontjukban kizárólag a kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos rendelkezések álltak. A cél az, hogy olyan stratégiai megállapodást kössünk, amely a belátható jövőre nézve átfogó keretet biztosít az EU és Oroszország közötti kapcsolatok számára, valamint segít kiaknázni a kapcsolatban rejlő lehetőségeket. A külső biztonság területén – az EUFOR Tchad/RCA művelethez és az EUNAVFOR ATALANTA folyamatos koordinációjához való orosz hozzájárulás pozitív tapasztalataira építve – 2011-ben folytatódtak az uniós válságkezelési műveletekben való orosz részvételről szóló keretmegállapodásra vonatkozó informális tájékozódó megbeszélések. Az emberi jogokkal, demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos orosz belpolitikai fejlemények 2011 során változatlanul aggályokra adtak okot 18. A december 4-i Állami Dumaválasztások előkészítése és lebonyolítása során tapasztalt több eljárásbeli szabálytalanság, az ÉszakKaukázusban fennálló helyzet, valamint az emberijog-védőkkel szembeni bánásmód különösen aggodalmat keltő volt. Az EU ezeket a kérdéseket változatlanul felvetette az Oroszországgal folytatott politikai párbeszéd keretében rendezett üléseken, így a csúcstalálkozókon is. 2011-ben az emberi jogokról szóló EU–Oroszország konzultáció két fordulójára került sor. Ezek lehetővé tették, hogy az EU részletesebben hangot adjon aggályainak, ideértve egyes egyedi eseteket, valamint az újságírókkal és az emberi jog védelmezőivel szembeni merényleteket. Az új emberi jogi stratégiájával összhangban az EU fokozottan szorgalmazni fogja – többek között az évente kétszer megrendezett EU–Oroszország csúcstalálkozók alkalmával –, hogy Oroszország tartsa be a nemzetközi emberi jogi normákat.
18
Az Európai Parlament 2011. február 17-én állásfoglalást fogadott a jogállamiságról Oroszországban (P7_TAPROV(2011)0066).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
23
HU
2.2. KELETI PARTNERSÉG – KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK A keleti partnerség 2009 júniusában vette kezdetét, az európai szomszédságpolitika keleti dimenzióját képezve 19. Magában foglalja a partnerországokkal fennálló kétoldalú kapcsolatokat és a nagyobb regionális együttműködés előmozdítását célzó többoldalú megközelítést egyaránt. 2011-ben felgyorsult az EU és a partnerországok közötti politikai társulás és gazdasági integráció, többek között a partnerség keretében folytatott, társulási megállapodásokra, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokra és vízumkönnyítési megállapodásokra irányuló tárgyalások nyomán; a partnerség kétoldalú dimenzióját érintő programok pedig továbbra is támogatták a konfliktusmegoldás előfeltételeit jelentő lényeges reformokat és bizalomépítési intézkedéseket. 2.2.1. UKRAJNA A demokrácia és az emberi jogok helyzetének Ukrajnában tapasztalható rosszabbodása különleges aggodalomra adott okot 20, és csökkentette az EU lehetőségét a beavatkozásra. Több ellenzéki vezető – köztük Julia Tyimosenko korábbi miniszterelnök 21 – esett áldozatul a szelektív igazságszolgáltatásnak és kényszerült hibás és nem átlátható bírói eljárások alá vetni magát. Ez a kérdés az EU–Ukrajna politikai párbeszéd napirendjén előkelelő helyet foglalt el. Az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok jövőjére minden bizonnyal jelentős hatást gyakorol majd az, hogy Ukrajna milyen mértékben tartja be az egyetemes értékekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásait, illetve kifejezetten az, hogy hogyan kezeli a szelektív igazságszolgáltatás eseteit. A társulási megállapodás szerves részeként tekintendő, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kialakítására irányuló tárgyalásokat 22 tárgyalói szinten lezárták, ami lehetővé teszi a megállapodás parafálását. A Bizottság 2011 szeptemberében adta ki a vízumliberalizációs cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről szóló első jelentést. Az éves EU–Ukrajna csúcstalálkozó 2011. december 19-én került megrendezésre Kijevben.
19
Az Európai Parlament 2011. április 7-én elfogadta „Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata – keleti dimenzió” c. állásfoglalását (P7_TA-PROV(2011)0153). 20 Az Európai Parlament 2011. október 25-én állásfoglalást fogadott el az ukrajnai helyzetről (P7_TA(2011)0472). 21 Az Európai Parlament 2011. június 8-án elfogadta az „Ukrajnáról: Julija Timosenko és más volt kormánytagok ügye” c. állásfoglalását. (P7_TA(2011)0272). 22 Az Európai Parlament 2011. december 1-jén állásfoglalást fogadott el, mely tartalmazza az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett ajánlásait az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokhoz (P7_TA-PROV(2011)0545).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
24
HU
2.2.2. MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG A Moldovai Köztársasággal az új társulási megállapodásról folytatott tárgyalások 23 továbbra is ideális ütemben és eredményesen folytak egész évben. Az EU 2011 decemberében bejelentette, hogy az ország kellően felkészült arra, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre vonatkozó tárgyalásokat folytasson. 2011 januárjában terjesztették Moldova elé a vízumliberalizációs cselekvési tervet, a Bizottság pedig 2011 szeptemberében ismertette az annak végrehajtása terén elért eredményekről szóló első jelentést. A moldovai-ukrán határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EUBAM) továbbra is fenntartható hozzájárulást nyújtott az olyan határigazgatási eljárások fejlesztéséhez, amelyek megfelelnek az uniós előírásoknak, valamint a moldovai és ukrán állampolgárok, az utazók és a kereskedelem jogos igényeit szolgálják, ami következésképpen növeli a regionális biztonságot és erősíti a gazdasági fejlődést. Az EU továbbra is törekedett arra, hogy elősegítse a dnyesztermelléki konfliktus megoldását. 2011 novemberében újrakezdődtek a hivatalos tárgyalások az 5 + 2 formációban, amelyben az EU részt vesz. A Külügyek Tanácsa 2011 szeptemberi ülésén elfogadta a Moldovai Köztársaság dnyeszter-melléki vezetésével szembeni korlátozó intézkedések 2012. szeptember 30-ig való meghosszabbításáról szóló határozatot, egyszersmind további hat hónappal, 2012. március 31-ig meghosszabbítva az intézkedések alkalmazásának felfüggesztését annak érdekében, hogy a konfliktus megoldásának folyamatában előrelépésre ösztönözzön. Több magas szintű kétoldalú látogatás – köztük a főképviselő 2011-ben Chisinauban, illetve a PBB 2011. decemberében tett látogatása – jelezte, hogy az EU–Moldova kapcsolatok pozitív irányban haladnak.
23
Az Európai Parlament 2011. szeptember 15-én állásfoglalást fogadott el, amely tartalmazza az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett ajánlásait az EU és Moldova közötti társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokhoz (P7_TA-PROV(2011)0385).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
25
HU
2.2.3. BELARUSZ Az EU határozottan reagált a civil társadalom, az ellenzék és a független média elleni erőszakos fellépésekre, amelyek a választási előírásoknak a 2010. december 19-i belarusz elnökválasztások során tapasztalt megsértését követték 24. A Külügyek Tanácsa – amellett, hogy továbbra is elkötelezett maradt a kritikus részvétel mellett, amely többek között a párbeszédet és a keleti partnerséget használja eszközül – a 2011. januári ülésén úgy határozott, hogy kiterjeszti és teljes körűen újra életbe lépteti a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket az év során többször megerősítették, mivel Belaruszban rosszabbodott a helyzet. A Külügyek Tanácsa 2011. júniusi ülésén úgy döntött, hogy embargót vezet be Belarusszal szemben a fegyverek és a belső elnyomásra használható egyéb eszközök tekintetében, ezenkívül egy a rezsimmel kapcsolatban álló vezető üzletember és annak tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló három vállalat vagyoni eszközeinek befagyasztásáról is határozott. Az EU ezzel párhuzamosan megerősítette kapcsolatát Belarusz lakosságával és civil társadalmával, mégpedig a civil társadalomnak és az elnyomás áldozatainak nyújtott támogatás növelésével 25, a vízumkönnyítésre és a visszafogadási megállapodásokra vonatkozó tárgyalások megkezdésének felajánlásával, valamint a belarusz társadalommal folyó párbeszéd intenzívebbé tételével 26. 2.2.4. DÉL-KAUKÁZUS 2011 során tovább erősödött a már korábban is jelentős uniós szerepvállalás a térségben, és ennek keretében a főképviselő mindhárom országban látogatást tett novemberben. Ezen túlmenően több alkalommal találkozott az országok vezetőivel kétoldalúan.
24
Az Európai Parlament 2011. január 18-án, illetve május 11-én két állásfoglalást fogadott el a fehéroroszországi helyzetről (P7_TA(2011)0022 & P7_TA(2011)0244 ). 25 Az Európai Parlament 2011. szeptember 14-én állásfoglalást fogadott el Fehéroroszországról: Alesz Bjaljacki emberi jogvédő letartóztatásáról (P7_TA(2011)0392 ). Az Európai Parlament 2011. március 9-én állásfoglalást fogadott el Fehéroroszországról (különösen Alesz Mihalevics és Natalia Ragyina esetéről) (P7_TA(2011)0099). 26 A Belaruszban 2010 decemberében megtartott elnökválasztást követően az emberi jogok helyzete terén az országban tapasztalt, aggodalomra okot adó fejleményekre reagálva az EU mozgósította a nemzetközi közösséget, hogy az emberi jogok megsértésére határozott választ adjon. 2011 júniusában az EU vezetésével az Emberi Jogi Tanács határozatot fogadott el, melyben megbízta az emberi jogi főbiztost, hogy nyújtson be jelentést a belarusz emberi jogi helyzet fejleményeiről, illetve hogy fogalmazzon meg ajánlásokat a további fellépésekre vonatkozóan.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
26
HU
Az EU továbbra is szoros kapcsolatot tartott Grúziával, a reformok és a szorosabb kapcsolatok előmozdítása érdekében, valamint a 2008-as konfliktussal kapcsolatos kötelezettségvállalásai eredményeként. A főképviselő személyesen vett részt a Grúzia és Oroszország közötti sikeres közvetítés támogatásában, amely lehetővé tette Oroszország csatlakozását a WTO-hoz. A Grúziával kötött vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások 2011. március 1-jén léptek életbe. Az EU 2011 decemberében bejelentette, hogy az ország kellően felkészült arra, hogy – a társulási megállapodás szerves részeként – mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre vonatkozó tárgyalásokat kezdjen. Az EU grúziai megfigyelő missziója (EUMM Georgia) 2011-ben továbbra is sikeresen hozzájárult a grúziai helyzet stabilizálását és normalizálását, valamint a bizalomépítést célzó, helyszíni erőfeszítésekhez. Az EUMM Georgia missziót 2012. szeptember 14-ig meghosszabbították. A misszió jelenlegi megbízatását legalább kétszáz megfigyelővel teljesíti, mind a négy feladaton dolgozva, a stabilizációs és a bizalomépítési feladatok középpontba helyezésével 27. Az EU továbbra is vezető szerepet játszott a genfi nemzetközi tárgyalásokon, amely a felek közötti párbeszéd egyetlen fóruma a 2008. augusztusi konfliktus óta. Ezt többek között a Stabilitási Eszköz révén sikerült elérni; az EU finanszírozott bizalomépítő és korai reagálási, valamint az emberek közötti kapcsolatok erősítését célzó tevékenységeket. Philippe Lefort-t, az új dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott EUKK-t szeptemberben a dél-kaukázusi konfliktus megoldására és a regionális szempontok érvényesítésére összpontosuló megbízatással választották meg. Az EU továbbra is szoros kapcsolatot tartott Örményországgal a reformtörekvések támogatása érdekében. A társulási megállapodásról folytatott tárgyalások jó ütemben haladtak, és Örményország előrelépést tett a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése feltételeinek teljesítése terén (a tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek meg). Októberben mobilitási partnerséget írtak alá Örményországgal. A Tanács december 19-én elfogadta a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásra irányuló tárgyalásra szóló megbízást (a tárgyalások 2012 februárjában kezdődtek meg).
27
Az Európai Parlament 2011. november 17-én állásfoglalást fogadott el az EU és Grúzia közötti társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokról (2011/2133(INI)) , amelyben az EP kijelentette, hogy el kell ismerni Grúziát európai államként és a tárgyalásokat európai perspektívába kell helyezni, ideértve a 49. cikket.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
27
HU
Jó előrehaladás történt az Azerbajdzsánnal folytatott tárgyalások tekintetében, amelyeken energiakérdésekről, többek között a Kaszpi-tengeri vezetékről, valamint a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodásról értekeztek. Mindazonáltal némi késedelem volt tapasztalható a társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások terén, ami az emberi jogok és alapvető szabadságok helyzetével kapcsolatos elvárások közötti különbségnek és az ezzel kapcsolatos aggályoknak volt tulajdonítható. A genfi nemzetközi tárgyalások mellett az EUKK tevékeny szerepet játszott abban, hogy az EU Hegyi-Karabah tekintetében nagyobb támogatást nyújtson a konfliktusrendezésben. Az EU továbbra is teljes körű politikai támogatást nyújtott az EBESZ minszki csoportjának, hogy segítsen a partnereknek megoldást találni Hegyi-Karabah problémájára. Az EU továbbá több bizalomépítő intézkedést is finanszírozott, hogy megkönnyítse a megoldás felé vezető utat. 2.3. KELETI PARTNERSÉG – TÖBBOLDALÚ KAPCSOLATOK A legkiemeltebb esemény a keleti partnerség 2011. szeptemberi varsói csúcstalálkozója volt. A varsói csúcstalálkozó megszilárdította a keleti partnerséget, és iránymutatást nyújtott a továbblépéshez. Az EU egyértelműen kifejezte elkötelezettségét a politikai társulás és a gazdasági integráció felgyorsítása mellett. A csúcstalálkozó ugyanakkor egyértelmű üzenetet közvetített azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági reformokat nem lehet politikai reformok nélkül fenntartani, ezért került a hangsúly a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság közösen vallott értékére.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
28
HU
A keleti partnerség csúcstalálkozójának résztvevői a KKBP/KBVP területén erősebb párbeszédet és együttműködést szorgalmaztak a nemzetközi biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, többek között a partnereknek az EU által irányított polgári és katonai műveletekben való részvételi lehetősége érdekében. Ezzel egyidejűleg az EU és a partnerországok közötti együttműködés, valamint a regionális együttműködési projektek és az uniós segítségnyújtási programok nagyobb hangsúlyt helyeznek a békés konfliktusrendezésre és a bizalomépítő intézkedésekre. A demokráciával, jó kormányzással és stabilitással foglalkozó többoldalú keleti partnerségi platform elfogadta a 2011–13-as munkaprogramját, amelynek értelmében megkezdte munkáját a közigazgatási reformmal foglalkozó, illetve a migrációs és a menekültügyi új szakértői bizottság 28. Az integrált határigazgatás területén a kiemelt kezdeményezéshez kapcsolódó projektek végrehajtása megkezdődött a zöld határőrizet területén az Ukrajna és Fehéroroszország közötti határon, valamint az infrastruktúra megerősítése tekintetében a Grúzia és Örményország közötti határon. A szakértők képzése folytatódott a keleti partnerségben részt vevő partnerországok integrált határigazgatási stratégiáinak kidolgozása vonatkozásában. 2.4. KÖZÉP-ÁZSIA 29 A Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtása 30 2011 folyamán – többek között a politikai párbeszéd és a technikai együttműködés révén – még intenzívebbé vált.
28
A platform megkezdte az elképzelések kidolgozását azzal kapcsolatban, hogy miként lehet egyrészt javítani a közös megközelítéseket a bűnüldözési hatóságok között a határokon átnyúló bűnözés megfékezése érdekében, másrészt megkezdeni az együttműködést a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területén. 29 A Tanács július 2-án Patricia Flort nevezte ki az EU új közép-ázsiai különleges képviselőjévé, aki Pierre Morel nagykövetet váltja fel e tisztségben. 30 Az Európai Parlament 2011. december 15-én állásfoglalást fogadott el a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának állapotáról (P7_TA-PROV(2011)0588)
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
29
HU
2011 áprilisában az üzbegisztáni Taskentben került sor az EU–Közép-Ázsia miniszteri találkozóra, amelynek középpontjában az olyan közös fenyegetések és kihívások álltak, mint a terrorizmus, az ember- és a kábítószer-kereskedelem, a nonproliferáció és az energiabiztonság. Az EU emellett tevékenyen részt vett az ENSZ Közép-Ázsiára vonatkozó, terrorizmus elleni globális stratégiájának végrehajtására irányuló közös cselekvési tervvel kapcsolatos munkában. Ezt a dokumentumot 2011 novemberében fogadták el az Asgabati Nyilatkozattal együtt. Az EU–Közép-Ázsia kábítószer elleni cselekvési terv keretében 2011 áprilisában sor került a közép-ázsiai országokkal a kábítószerről folytatott párbeszéd éves ülésére . A közép-ázsiai országok tájékoztattak a kábítószer-kereslet csökkentése és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseik eredményéről. A közép-ázsiai határbiztonsági kezdeményezésnek a 2011 márciusában a tádzsikisztáni Dusanbéban tartott kilencedik ülésén regionális biztonsági kérdésekről és az integrált határigazgatás alapelveinek megvalósításáról folytak megbeszélések. Az emberi jogok helyzete mind az öt országban aggályokat vet fel, amelyekkel az emberi jogi párbeszéd keretében tartott éves üléseken foglalkoztak. A közép-ázsiai EUKK a közép-ázsiai országokkal rendszeres politikai kapcsolatot tartott fenn. A közép-ázsiai EUKK különleges figyelmet szentelt a megbékélésnek és az állami hatóságok legitimálásának Kirgizisztánban a válság után. Hozzájárult a 2011. decemberi zanaozeni eseményekre válaszul hozott uniós politikai intézkedésekhez. Előmozdította az EU és Türkmenisztán elnöke közötti eszmecserét a kulcsfontosságú energiapolitikai tárgyalásokon. A regionális biztonság tekintetében az EUKK a közép-ázsiai országokban magas szinten egy új EU– ENSZ regionális, terrorizmus elleni törekvésre irányuló javaslatot tett, továbbá képviselte az EU-t a nemzetközi érdekeltekkel a közép-ázsiai határigazgatás terén folyó politikai együttműködés során.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
30
HU
3. NYUGAT-BALKÁN A Nyugat-Balkán 2011-ben is kiemelt jelentőségű maradt az EU számára, amely határozott elkötelezettséggel vállalta, hogy elősegíti a régió összetett politikai feszültségeinek feloldását, különösen a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd támogatásában és a bosznia-hercegovinai súlyos intézményi válság elkerülésében játszott meghatározó szerepe révén. Az EKSZ is szorosan együttműködik a Bizottsággal az uniós tagság perspektívájával rendelkező országok előcsatlakozási folyamatában. A stabilizációs és társulási folyamat továbbra is átfogó politikai keretül szolgált a nyugat-balkáni országokkal fenntartott kapcsolatokhoz és a velük való tárgyalásokhoz 31. Az EU megismételte, hogy a regionális együttműködés és a jószomszédi viszony jelentős szerepet játszik az Európai Unió felé vezető úton. Noha jelentős eredményeket sikerült elérni 2011-ben, továbbra is jelentős feladatokkal kell megbirkózni. Ezek közé tartozik a konstruktív politikai párbeszéd, a jogállamiság megszilárdítása, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságának garantálását, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az igazságszolgáltatási szervek hatékonysága és függetlensége, a közigazgatási kapacitás javítása, valamint a megoldatlan kétoldalú kérdések kezelése és lezárása 32. Horvátország 33 és az uniós tagállamok 2011. június 30-án lezárták a csatlakozási tárgyalásokat és 2011. december 9-én Brüsszelben aláírták a csatlakozási szerződést. Horvátország – a megerősítő eljárások sikeres megkötésének függvényében – az EU tagjává válik 2013. június 1-jén. Az ország a csatlakozási szerződés aláírása óta aktív megfigyelőként vesz részt a Tanács és a tanácsi előkészítő szervek munkájában.
31
A Tanács 2011-ben újólag megerősítette a nyugat-balkáni országok európai uniós perspektívája melletti egyhangú elkötelezettségét, amely továbbra is alapvető fontosságú a régió stabilitása, megbékélése és jövője szempontjából, ahogy ezt a Nyugat-balkáni Fórum 2011. június 20-i luxembourgi ülésének résztvevői is megerősítették. A Tanács 2011. decemberi ülésén ismételten megerősítette továbbá, hogy az Európai Tanács által 2006. december 14–15-én jóváhagyott megújított bővítési konszenzusnak megfelelően, a stabilizációs és társulási folyamat keretében méltányos és szigorú feltételrendszerre van szükség. 32 A délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) – a montenegrói, majd a szerb elnökség alatt – pozitív szerepet játszott ebben az összefüggésben, többek között egy, a bel- és igazságügyekre vonatkozó regionális stratégia elfogadásával. A Regionális Együttműködési Tanács (RCC) tovább erősítette a régióban számos kulcsfontosságú kérdésre vonatkozóan folytatott együttműködést. 33 Az Európai Parlament 2011. december 1-jén állásfoglalást fogadott el Horvátország európai uniós tagságra irányuló kérelméről (P7_TA-PROV(2011)0539) , jogalkotási állásfoglalást a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról (P7_TA-PROV(2011)0538)
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
31
HU
Az ENSZ-közgyűlés A/RES/64/298. sz. határozatának elfogadását követően az EU elősegítette a párbeszéd folyamatát Belgrád és Pristina között. 2011-ben a párbeszéd keretében nyolc találkozót tartottak; hat megállapodás megkötésére került sor: a népesség-nyilvántartás, a teleknyilvántartás, a vámbélyegzők, a szabad mozgás, az egyetemi diplomák elismerése és az integrált határigazgatás területén. A főképviselő több alkalommal felszólította a feleket, hogy konstruktívan kapcsolódjanak be. A megállapodások végrehajtása – némi nehézséggel – megkezdődött. A főképviselő 2011 májusában látogatást tett Belgrádban, hogy Boris Tadic szerb elnökkel áttekintse az EU és Szerbia közötti kapcsolatokat és a stabilizációs és társulási folyamatot 34. Üdvözölte ezzel egyidejűleg Ratko Mladić letartóztatását is. Június 8-án az Unió belgrádi küldöttségének vezetője és Vuk Jeremić szerb külügyminiszter a KBVP missziókban való részvételről szóló keretmegállapodást írt alá. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke szeptemberben látogatást tett Szerbiában. Az EU és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás végrehajtása folytatódott a stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi eljárás lezárására várva. Azt követően, hogy Szerbia 2009-ben benyújtotta a jelentkezését az uniós tagságra, a Bizottság 2011. október 12-én véleményt adott. A Tanács decemberben megjegyezte, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Tanács fogja mérlegelni a szokásos eljárásoknak megfelelően, mégpedig akkor, ha a Bizottság az értékelésében megállapítja, hogy Szerbia már a szükséges mértékben megfelel a tagság kritériumainak, különösen pedig teljesítette a Bizottság véleményében meghatározott azon kulcsfontosságú prioritást, hogy lépéseket tesz a Koszovóval fennálló kapcsolatainak látható és tartós javítása érdekében, a stabilizációs és társulási folyamat feltételeivel összhangban.
34
Az Európai Parlament 2011. január 19-én jogalkotási állásfoglalást fogadott el az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló tervezetről (P7_TA(2011)0015).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
32
HU
Az Európai Tanács a december 9-i ülésén elhalasztotta a Szerbiának adandó tagjelölt státuszról szóló határozatot 35. Az EU-Montenegró 36 stabilizációs és társulási tanács június 21-én ülésezett Luxembourgban. A decemberi Európai Tanács elismeréssel szólt a reformprogram tekintetében elért remek eredményekről, és annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalásokat 2012 júniusában meg lehessen kezdeni, megbízta az Általános Ügyek Tanácsát, hogy – elsősorban a jogállamiság vonatkozásában és a Bizottság jelentése alapján – vizsgálja meg a reformok végrehajtását. A Külügyek Tanácsa márciusban átfogó uniós megközelítést meghatározó következtetéseket fogadott el: a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó megerősített stratégiáról és a boszniahercegovinai egységes uniós helyszíni jelenlétről (EUKK / uniós küldöttség), beleértve a megerősített eszközök széles skáláját a bővítési eszközöktől egészen a KKBP keretébe tartozó intézkedésekig, ezen belül a potenciális korlátozó intézkedésekig 37. A főképviselő 2011 májusában látogatást tett Bosznia-Hercegovinában. Ennek eredményeként visszavonták a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének határozatát az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó népszavazás megtartásáról. E látogatás eredményeként strukturált párbeszéd kezdődött az EU-val a bírói karról 38. A Tanács július 18-án kinevezte Peter Sorensent az EU bosznia-hercegovinai különleges képviselőjévé.
35
Szerbia az Európai Tanács 2012. március 1-jei ülésén kapott tagjelölt státuszt. Az Európai Parlament 2011. március 9-én állásfoglalást fogadott el Montenegró európai integrációs folyamatáról (P7_TA(2011)0091). 37 A március 11-i tanácsi következtetések alapján a kettős tisztséget betöltő EUKK / uniós küldöttségvezető segített a 2010-es parlamenti választásokat követő politikai holtpontról való elmozdulásban. Az EUKK / küldöttségvezető elősegítette egy progresszívebb dinamika kialakulását azzal, hogy ötvözte az EUKK politikai eredményeit, illetve az uniós technikai és pénzügyi eszközöket, így könnyítve meg az uniós integráció felé vezető úton az eredmények elérését. Az EUKK pozícióját 2011. szeptember 1-jétől elválasztották a nemzetközi közösség főképviselőjének pozíciójától. 38 A stabilizációs és társulási folyamat keretében folyó párbeszéd célja a jogállamiság megszilárdítása és a független. hatékony, pártatlan és elszámoltatható igazságszolgáltatási rendszer létrehozása Bosznia-Hercegovina teljes területén. 36
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
33
HU
Az uniós tagállamok 2011 során úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják az Európai Unió BoszniaHercegovinában folytatott rendőri misszióját (EUPM) 2012. június 30-ig, amikor is lezárják a missziót. A bosznia-hercegovinai hatóságoknak nyújtott támogatást az EUKK tevékenységei és a Bizottság eszközei biztosítják majd. Az Althea-művelet vonatkozásában a Tanács a 2011. októberi ülésén megerősítette, hogy az EU kész arra, hogy ebben a szakaszban – megújított ENSZ-megbízatás keretében – továbbra is végrehajtó katonai szerepben támogassa Bosznia-Hercegovinának a biztonságos környezet fenntartására irányuló erőfeszítéseit. Az Althea-művelet főként a kapacitásépítésre és a képzésre irányul, ugyanakkor helyzetmegfigyelést is magában foglal, továbbá érdemi katonai tartalékot biztosít. Szerbia helyzetéhez hasonlóan folytatódott az átmeneti megállapodás végrehajtása a stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi eljárás véglegesítését várva. December 28-án, több mint egy évvel a 2010. októberi általános választások után BoszniaHercegovina főbb politikai vezetői megállapodásra jutottak a Miniszterek Tanácsának megalakításáról, a 2011. évi állami költségvetés elfogadásáról, valamint a népszámlálási törvénnyel és az állami támogatásokról szóló törvénnyel kapcsolatos előrehaladás szükségességéről, mint ahogy arról is, hogy a továbbiakban is erőfeszítéseket kell tenni a Sejdic/Finci EJEB-határozat végrehajtására, amely célok mindegyike szerepelt a márciusi tanácsi következtetésekben, mint az EU irányába tett előrelépés alapvető feltétele. Az Európai Bizottság az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz átmeneti támogatási és intézményfejlesztési alkotóelemének keretében elfogadta Bosznia-Hercegovina 2011. évi nemzeti programját. A program teljes összege 91 280 000 EUR, célja pedig elsősorban a következő szektoroknak történő segítségnyújtás: közigazgatási reform, bel- és igazságügy, a magánszektor fejlesztése, közlekedés, környezetvédelem és éghajlatváltozás, valamint társadalmi fejlődés. Emellett az ország az IPA több országra kiterjedő programjából is részesedik.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
34
HU
Az Általános Ügyek Tanácsa 2011 decemberében megerősítette, hogy Koszovó 39 – amennyiben valamennyi feltételt teljesíti – élvezheti a vízumliberalizáció előnyeit. A jogállással kapcsolatos tagállami álláspontok sérelme nélkül a Tanács továbbá felkérte a Bizottságot, hogy amint megfelelő előrelépés tapasztalható, értékelje Koszovónak a kereskedelemmel kapcsolatos kérdések terén elért eredményeit, és tegyen javaslatot a kereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló folyamatra. A Tanács elismerte, hogy Koszovó társadalmi-gazdasági fejlődése az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) tagsága révén is felgyorsulna, és kifejezte, hogy elkötelezetten törekszik a Koszovónak az uniós programokban való részvételéről szóló olyan megállapodásra, amely nem sérti a jogállással kapcsolatos tagállami álláspontokat. A Tanács végezetül üdvözölte a Bizottságnak azt a szándékát, hogy strukturált párbeszédet indít a jogállamiságról, és hogy felülvizsgálja a 2009. évi közleményét. Az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX) továbbra is fontos szerepet játszik azáltal, hogy segíti és támogatja a koszovói hatóságokat a jogállamiság területén, különösen a rendőrség, a bírói kar és a vámügy vonatkozásában. A misszió tevékenységének 2011-ben elért legfontosabb eredményei között említhetjük, hogy folytatódtak a kényes nyomozások bizonyos kiemelt jelentőségű ügyekben. A vámügy területén tett erőfeszítések eredményeként csökkent a csempészet. A nemzetközi kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó számos tárgyalásra került sor. Az eltűntek vonatkozásában a szakértők folytatták a helyszíni műveleteket. Az EULEX Kosovo is – annak ellenére, hogy haderő-generálási gondokkal küzd, mivel a rendőri egységek nem megfelelően képzettek –, biztonsági szereplőként járt el, amely szükség esetén támogatta a koszovói rendőrséget, együttműködve a KFOR-ral. Az EULEX a 2011. júliusi erőszakos események bekövetkeztéig megerősített jelenléttel folytatta Észak-Koszovóban a jogállamiság megszilárdítását.
39
A Tanács 2012. február 1-jén kinevezte Samuel Zbogart az EU koszovói különleges képviselőjévé.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
35
HU
Az EULEX különleges vizsgálótestülete (SITF) megkezdte a vizsgálatokat a háborús bűncselekmények és a szervezett bűnözés azon állítólagos eseteinek a kivizsgálása céljából, amelyeket az Európa Tanács 2010. évi jelentése tartalmaz. A SITF létrehozása bizonyítja, hogy az EU elkötelezett ezen állítások pártatlan és szakmai szempontú kivizsgálására, illetve bizonyítja, hogy az EU nagy jelentőséget tulajdonít a kérdés megfelelő kezelésének. Összetett és több nemzetre kiterjedő vizsgálatról van szó, amelynek lezárásához időre van szükség. Az EKSZ 2011 szeptemberében megkezdte az EULEX Kosovo misszió stratégiai szintű felülvizsgálatát az EU átfogó koszovói szerepvállalásának összefüggésében. E stratégiai szintű felülvizsgálat eredményeinek konkrét felhasználására 2012-ben kerül sor. Az albán kormány és ellenzék közötti folytonos válság következtében a Külügyek Tanácsa a 2011. júniusi ülésén aggályainak adott hangot, és felszólított a politikai párbeszéd visszaállítására. A Tanács az év végéig több pozitív lépést üdvözölt, ezek között a választási reformmal foglalkozó parlamenti bizottság felállítását, illetve a parlament eljárási szabályzatának reformjával foglalkozó munkacsoport létrehozását, továbbá a 3/5-ös többséget igénylő törvények elfogadására vonatkozó ütemterv elkészítését. A nagyban vitatott május 8-i helyhatósági választások általánosságban nyíltnak és átláthatónak minősültek. Ennek ellenére maradtak hiányosságok. A Tanács 2011 decemberében kijelentette, hogy Albánia nagyon kevés eredményt mutatott fel a tagsághoz szükséges politikai kritériumok és a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges tizenkét prioritás teljesítése terén, így a Tanács csatlakozik az Európai Bizottság véleményéhez, mely szerint az ország ne kapjon tagjelölti státuszt. Az EU továbbra is elkötelezett maradt Albánia európai perspektívája mellett és támogatja Albánia e téren kifejtett erőfeszítéseit. A főképviselő 2011 során Stefan Füle biztossal együtt hangsúlyozta, hogy az EU terveiben szerepeltetni kell a politikai párbeszéd, a választási reformok és más kulcskérdések terén az előrelépési lehetőségeket.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
36
HU
Macedónia volt Jugoszláv Köztársaságban 2011 kezdetén meghatározó esemény volt a legnagyobb ellenzéki párt parlamenti bojkottja 40. Az országban mégis olyan parlamenti választásokat tartottak júniusban, amelyekről a Tanács a decemberi következtetéseiben úgy nyilatkozott, hogy az egész országban nyíltan, átláthatóan és jól szervezetten zajlottak le. A Tanács azonban azt is megjegyezte, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az országban az alapvető jogok előmozdítása és megóvása érdekében. Nem történt előrelépés a név kérdésének megoldása tekintetében. A 2011-ben José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke által kezdeményezett, és 2012 márciusában Štefan Füle biztos és Nikola Gruevski miniszterelnök által elindított magas szintű csatlakozási párbeszéd új dinamizmust hozott az uniós integrációs folyamatba 41. A Bizottság az elért eredményekről szóló jelentésében ismét a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta az országgal, a Tanács pedig kinyilvánította, hogy 2012 első félévében kész visszatérni a kérdésre. Alapvető fontosságú a jószomszédi kapcsolatok fenntartása, amelynek része, hogy a név kérdésében az ENSZ égisze alatt tárgyalásos úton kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. Tanács kijelentette, hogy várakozással tekint a név kérdéséről folyó magas szintű párbeszéd elé.
40
Az Európai Parlament 2011. április 7-én elfogadta a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért eredményekről szóló 2010. évi jelentésről szóló állásfoglalást (P7_TA-PROV(2011)0151). 41 A nyitó ülésre 2012. március 15-én került sor.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
37
HU
4. TÖRÖKORSZÁG ÉS A NYUGAT-EURÓPAI SZOMSZÉDOK 4.1. TÖRÖKORSZÁG Törökország tagjelölt országként 42 és a régió egyik kulcsfontosságú partnereként egyaránt továbbra is jelentős tárgyalópartner maradt az EU számára, amely méltatta Törökországot a szíriai válság okozta terhek megosztásában vállalt szerepéért. Törökország aktív maradt a tágabb szomszédságában, és befolyásos szerepet játszott a reformok támogatásában többek között ÉszakAfrikában. Az ország ezen túlmenően fontos regionális szerepet játszik a Közel-Keleten, a NyugatBalkánon, Afganisztánban és Pakisztánban, a Dél-Kaukázusban és Északkelet-Afrikában. A főképviselő ezzel összefüggésben továbbra is elkötelezett maradt az EU és Törökország között a kölcsönös érdekű külpolitikai kérdésekről folyó politikai párbeszéd további megerősítése mellett, és több alkalommal találkozott Ahmet Davutoglu török külügyminiszterrel. A külügyminiszter egyúttal meghívást kapott egy informális tanácsi ülésen való részvételre, amelyet készséggel el is fogadott. Nem hivatalos stratégiai párbeszéd kezdődött Törökországgal politikai igazgatói szinten. Az EU ezenkívül nagyra értékelte Törökországnak a KBVP-missziókban, és különösen az EUFOR Althea és az EULEX Kosovo műveletekben való komoly részvételét is. Törökország továbbra is elkötelezett maradt a csatlakozási tárgyalási folyamat és a politikai reformprogram mellett, azonban egyes területeken – különösen az alapvető szabadságok tekintetében – további erőfeszítéseket kell tenni a koppenhágai kritériumok maradéktalan teljesítése érdekében. A bevett gyakorlattal összhangban folytatódott a Törökországgal folyó párbeszéd és együttműködés intenzívebbé tétele az ország terrorizmus elleni küzdelme terén, valamint a vízumokról, a mobilitásról és a migrációról szóló párbeszéd megkezdése érdekében.
42
Az Európai Parlament 2011. március 9-én állásfoglalást fogadott el a Törökország által elért haladásról szóló, 2010. évi jelentésről (P7_TA(2011)0090).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
38
HU
Az Általános Ügyek Tanácsa a 2011. decemberi következtetéseiben hangsúlyozta, hogy Törökországnak egyértelműen el kell köteleznie magát a jószomszédi kapcsolatok, valamint a vitáknak az ENSZ Alapokmányával összhangban és szükség esetén a Nemzetközi Bíróság részvételével történő rendezése mellett. Ezzel összefüggésben mély aggodalmát fejezte ki, és felszólított arra, hogy kerüljenek el minden, a tagállamok ellen irányuló fenyegetést vagy fellépést, továbbá az olyan súrlódási lehetőségeket vagy fellépéseket, amelyek árthatnak a jószomszédi kapcsolatoknak, és hátráltathatják a viták békés rendezését. Az EU ismételten hangsúlyozta továbbá az uniós tagállamok valamennyi szuverén jogát, többek között azt, hogy az uniós vívmányokkal és a nemzetközi joggal, így az ENSZ Tengerjogi Egyezményével összhangban kétoldalú megállapodásokat kössenek, valamint feltárják és kiaknázzák természeti erőforrásaikat. Amint arra az Európai Tanács és az Általános Ügyek Tanácsa a 2011. decemberi következtetéseiben emlékeztetett, a Tanács sajnálattal vette tudomásul Törökország arra vonatkozó nyilatkozatait, hogy 2012 második felében befagyasztja kapcsolatait az Európai Unió soros elnökségével, és hangsúlyozta, hogy a Tanács elnökségének szerepéről az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezik. A Tanács a 2011. decemberi következtetéseiben egyúttal mély sajnálattal állapította meg, hogy Törökország az ismételt felhívások ellenére továbbra is megtagadta a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes körű, valamennyi tagállamot tekintve megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését. Amennyiben e kérdésben nem történik előrelépés, a Tanács fenntartja a 2006-os intézkedéseit, amelyek folyamatosan hatással lesznek a tárgyalási folyamat általános előrehaladására. Emellett Törökország továbbra sem ért el előrelépést a Ciprusi Köztársasággal való kapcsolatainak elengedhetetlen rendezésében.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
39
HU
A Tanács ezen túlmenően hangot adott azon elvárásának, hogy Törökország aktívan támogassa a ciprusi problémának az ENSZ keretében, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megfelelően és az Unió alapját képező elvekkel összhangban történő, igazságos, átfogó és életképes rendezésére irányuló, folyamatban lévő tárgyalásokat. Egy ilyen átfogó rendezéshez kulcsfontosságú Törökország elkötelezettsége és kézzelfogható hozzájárulása. 4.2. NYUGAT-EURÓPA A nyugat-európai szomszédok tekintetében az EU és ezen országok kapcsolatának alapját az olyan átfogó megállapodások képezik, mint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (Norvégia, Izland és Liechtenstein esetében) vagy a Schengeni Megállapodás (a három említett ország és Svájc esetében). A KKBP területén az EU együttműködése az EGT-tag EFTA-államokkal tovább mélyült, mivel 2011-ben ezen államok csatlakoztak számos KKBP-nyilatkozathoz, valamint bizonyos együttes fellépések vonatkozásában együttműködtek. Norvégia részt vett az EULEX Kosovo és az EUPOL Afghanistan műveletben. Svájc pedig két misszióban 14 fős személyzetet biztosított (az EULEX Kosovo 12, illetve az EUPM BH). Az EU ezen túlmenően rendszeres politikai párbeszédet folytatott különböző szinteken és különböző témákról; ezek között egyre nagyobb számban szerepeltek a jelentős nemzetközi események alkalmával tartott nem hivatalos ülések.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
40
HU
4.2.1. NORVÉGIA Ideális és szoros együttműködés áll fenn az EU és Norvégia között a külpolitika területén, ezen belül különösen a Közel-Kelet, az arab tavasz és az északi-sarkvidéki kérdések tekintetében. Mivel Norvégia a Palesztinával foglalkozó ad hoc összekötő bizottság (palesztinokat támogató nemzetközi adományozó csoport) elnöke, Jonas Gahr Store, norvég külügyminiszter
részt
vett
a
közel-keleti
békefolyamatról
szóló
megbeszéléseken
a
külügyminiszterek 2011. szeptemberi gymnichi nem hivatalos ülésén. Norvégia – Izlandhoz hasonlóan – határozottan támogatja azt, hogy az EU állandó megfigyelői státuszt kér az Északisarkvidéki Tanácsban. Norvégia az energiabiztonság területén továbbra is kulcsfontosságú partner marad (lásd a XX. oldalt). 4.2.2. SVÁJC Svájccal folytatódott az együttműködés az olyan területeken, mint a Dél-Kaukázus, az észak-afrikai demokratikus folyamatok, valamint a közel-keleti békefolyamat. 4.2.3. IZLAND A tárgyalások 2010. júliusi megkezdését követően folytatódtak a csatlakozási tárgyalások Izlanddal, többek között a kül-, biztonság- és védelmi politikáról szóló külön fejezet vonatkozásában. 2011 decemberéig tizenegy tárgyalási fejezet megnyitására került sor, és hat fejezetet lezártak. Izland továbbra is jó előrehaladást mutat a csatlakozási tárgyalások terén. 5. ÁZSIA Ázsia az EU négy stratégiai partnerének ad otthont, és ez egyben a világ leggyorsabban növekedő régiója is. Európa arra törekszik, hogy ne csak a kereskedelem és a beruházások területén, hanem a politikai és biztonsági kérdésekben is egyre inkább megerősítse kapcsolatait ezzel a dinamikus régióval. Az EU ennek érdekében a regionális szerepvállalás politikáját folytatta ázsiai partnereivel fennálló kétoldalú kapcsolatainak fejlesztésén túlmenően.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
41
HU
Regionális szinten az ASEM (Ázsia–Európa találkozó) külügyminiszterei a 2011 júniusában Budapesten, 47 európai és ázsiai külügyminiszter, valamint a főképviselő részvételével tartott 10. találkozójukon a globális gazdasági kormányzással, a fenntartható fejlődéssel, egyes globális, illetve regionális kérdésekkel, Ázsia és Európa vonatkozásában az emberek közötti kapcsolatok kérdésével, valamint az ASEM jövőjével foglalkoztak. Különösen alapos véleménycserét tartottak a nem hagyományos biztonsághoz kapcsolódó kérdésekről. 5.1. DÉL-ÁZSIA 5.1.1. INDIA A 2011-es évben az EU–India stratégiai partnerség politikai és stratégai dimenziójának megerősítésére irányuló további erőfeszítéseknek lehettünk tanúi 43. A miniszteri találkozó, valamint a csúcstalálkozó 2012 elején került megrendezésre, és ugyanerre az időpontra esett a főképviselő látogatása is. Az első külpolitikai konzultációk 2011 novemberében zajlottak magas rangú tisztviselői szinten Újdelhiben. Ez a tervek szerint a regionális és globális kérdésekről és a biztonsági együttműködésről szóló véleménycserék és a konzultációk kibővítését és elmélyítését, valamint a miniszteri találkozó előkészítését célzó, évenként megrendezendő esemény lesz. A biztonsági együttműködés területén további előrelépés történt a biztonsági párbeszéd keretében 2011 májusában Újdelhiben tartott megbeszélés révén, valamint az ezt követő, a kalóztámadások, illetve a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó szakmai találkozók segítségével, valamint a kiberbiztonsági kérdésekről folyó konzultációk megkezdésével; mindez teljes mértékben összhangban állt a 2010 decemberében tartott 11. csúcstalálkozón elfogadott megállapodásokkal. Végezetül, 2011 novemberében az India–EU emberi jogi párbeszéd 44 keretében megbeszélésre került sor.
43
Az Európai Parlament 2011. május 11-én állásfoglalást fogadott el az EU és India közötti szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások jelenlegi helyzetéről (P7_TA-PROV(2011)0224). 44 Az Európai Parlament 2011. július 7-én állásfoglalást fogadott el Indiáról, különösen Davinder Pal Singh halálos ítéletéről (P7_TA-PROV(2011)0342).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
42
HU
5.1.2. AFGANISZTÁN Az Afganisztánról 2011 decemberében tartott bonni konferencia 45 résztvevői megerősítették az Afganisztán melletti hosszú távú nemzetközi elkötelezettséget, amely túlmutat a 2014-ig tartó átmeneti időszak végén. Az EU ezzel összefüggésben kötelezettséget vállalt arra, hogy az átmenetet követően továbbra is eljár biztonsági és fejlesztési partnerként egyaránt, és bejelentette, hogy megkezdi a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokat Afganisztán vonatkozásában. A küldöttségvezető/EUKK kettős tisztségét betöltő Vygaudas Ušackas továbbra is fontos szerepet játszott az uniós jelenlét megerősítésében a helyszínen, amint arról az Afganisztánnal és Pakisztánnal kapcsolatos uniós cselekvési terv rendelkezik. Az EUPOL Afganisztán 2011-ben megszilárdította tevékenységét a polgári rendfenntartás terén a következő három programozási pillérre építve: a Belügyminisztérium intézményi reformja, az Afgán Országos Rendőrség szakmai fejlesztése, valamint a rendőrség és az igazságszolgáltatási ágazat összekapcsolása. Noha jelenleg is jelentős kihívásokkal kell szembenézni, felismerték, hogy a felkelő mozgalmak elleni fellépésektől fokozatosan a civil, a jogállamiságra épülő rendfenntartási képesség irányába kell elmozdulni. Eredményesnek bizonyult, hogy nagyobb hangsúlyt helyeztek az Afgán Rendőrség vezetőinek képzésére, valamint arra, hogy a kabuli Rendőrtiszti Főiskola keretében afgán irányítással működő képzési kapacitást hozzanak létre, és eddig összesen ezerhatszáz magas rangú afgán rendőrtiszt került ki az intézményből. A főképviselő a 2011. évi bonni konferencián az EU nevében kijelentette, hogy az EU a misszió megbízását 2014-ig meg kívánja hosszabbítani; a meghosszabbítás paramétereit 2012-ben kell meghatározni.
45
Az Európai Parlament 2010. december 16-án állásfoglalást fogadott el az új afganisztáni stratégiáról (P7_TAPROV(2010)0490).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
43
HU
5.1.3 PAKISZTÁN Az EU és Pakisztán 46 a kölcsönös tisztelet, bizalom és érdek alapelvére épülő ötéves együttműködési tervről tárgyalt és állapodott meg, amelynek célja a stratégiai partnerség kiépítése. Az együttműködési terv – amelyről politikai igazgatói szinten a politikai párbeszéd keretében tartott 2011. novemberi ülésen állapodtak meg –, olyan széleskörű politikai keret, amely lehetőséget ad arra, hogy az EU és Pakisztán között a politikai és szakpolitikai párbeszéd hatásköre kiterjedjen 47. Az EU humanitárius segítségnyújtással ismét gyorsan reagált a Pakisztánt 2011-ben sújtó árvízre, amely két év alatt immáron másodszor árasztotta el az országot, és amely hatmillió embert érintett. Az EU és a tagállamok által összesen nyújtott támogatás közel 146 millió eurót tett ki. Az EU a WTO keretében Pakisztán számára kedvező kereskedelmi engedményekre törekedett – egyre eredményesebben – a célból, hogy elősegítse az árvíz után a gazdasági fellendülést. Azt követően, hogy Külügyek Tanácsa 2011 júliusában elfogadta a Pakisztánról szóló, a biztonság és terrorizmus
elleni
küzdelem
terén
folytatott
együttműködés
fontosságát
hangsúlyozó
következtetéseit, megkezdődtek az előkészületek a EU és Pakisztán közötti rendszeres, terrorizmus elleni párbeszédre és az e területtel kapcsolatos további tevékenységekre. 5.1.4. SRÍ LANKA Az EU célja az volt, hogy Srí Lankával fokozatosan újrakezdődjön az együttműködés az olyan közös érdekű ágazatokban, mint például a polgári repülés, a turizmus és a környezetvédelem, valamint hogy folytatódjon a munka annak érdekében, hogy az együttes bizottság keretében a jövőben újrakezdődjön a rendszeres párbeszéd. Az EU továbbra is szoros figyelemmel követte az emberi jogi helyzetet és a konfliktust követő újjáépítést. Azt követően, hogy elfogadták az ENSZ szakértői jelentését a nemzetközi emberi jogoknak és az emberi jogi jogszabályoknak a katonai konfliktus alatti állítólagos megsértéséről, illetve a Srí Lanka-i tanulságokkal és megbékéléssel foglalkozó vizsgálóbizottság jelentését 48, az EU arra ösztönözte a hatóságokat, hogy tegyék meg a valós megbékéléshez szükséges intézkedéseket, oldják meg az elszámoltathatóság kérdését, és e tekintetben működjenek együtt az Egyesült Nemzetek Szervezetével.
46
Az Európai Parlament 2011. december 15-én állásfoglalást fogadott el a nők helyzetéről Afganisztánban és Pakisztánban (P7_TA-PROV(2011)0591). Az Európai Parlament 2011. március 10-én állásfoglalást fogadott el Pakisztánról, különös tekintettel Shahbaz Bhatti meggyilkolására (P7_TA(2011)0098), továbbá 2011. január 20-án egy másik állásfoglalást Pakisztánról, különös tekintettel Szalmán Tászír kormányzó meggyilkolására (P7_TA(2011)0026). 47 A párbeszéd a következő területekkel foglalkozik: biztonság, demokrácia, kormányzás, emberi jogok és gazdaságitársadalmi fejlődés, kereskedelem és beruházás; energiaügy, ágazati együttműködés számos területen, ideértve a migrációt, a kulturális együttműködést, a szakképzést, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást, az egészségügyet és a kutatást. 48 Az Európai Parlament 2011. május 12-én állásfoglalást fogadott el a Srí Lanka-i helyzetről (P7_TAPROV(2011)0242).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
44
HU
5.1.5. BANGLADES Bangladesben az EU fő prioritása továbbra is az volt, hogy a fejlesztési együttműködés, a – többek között a legmagasabb szinten folytatott – politikai párbeszéd, valamint a nemzetközi éghajlat-változási tárgyalások során az ambiciózus eredményekre való törekvés révén támogassa a demokratikus intézményeket, elősegítse a szegénység enyhítését és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. 5.2. DÉLKELET-ÁZSIA 5.2.1. ASEAN Az EU folytatta az ASEAN-nal a politikai párbeszédet, különösen a magas rangú tisztviselők 2011 októberében Varsóban megtartott ülésén, amelynek középpontjában a Bruneiben 2012 áprilisában tartandó, küszöbön álló EU–ASEAN miniszteri találkozó előkészületei álltak; ezen a találkozón a minisztereknek ismét meg kell erősíteniük az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok stratégai jelentőségét, és ezeket egy új közös cselekvési terv segítségével elő kell mozdítaniuk. Előrelépés történt az ASEAN Barátsági és Együttműködési Szerződéshez csatolt harmadik jegyzőkönyvnek az aláíró felek általi megerősítése terén is; ha ez a folyamat lezárult (valószínűleg 2012 júliusáig), az EU csatlakozhat a szerződéshez. Az EU jelentős eredményeket ért el a partnerségi és együttműködési megállapodásokra irányuló tárgyalások során az ASEAN több országával, különösen Malajziával és Szingapúrral. Vietnámmal és a Fülöp-szigetekkel már sor került a partnerségi és együttműködési megállapodások parafálására. Az EU egyrészt továbbra is szem előtt tartotta a régiók közötti szabadkereskedelmi megállapodásokra vonatkozó stratégiai célkitűzést, másrészt törekedett az ASEAN tagországaival kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások kötésére, és jelentős eredményeket ért el a Malajziával és Szingapúrral folyó tárgyalások terén, továbbá Vietnámmal is készen állt megkezdeni a tárgyalásokat.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
45
HU
5.2.2. BURMA/MIANMAR Az EU kapcsolatai Burmával/Mianmarral jelentősen megélénkültek az év során válaszul az országban a nagyobb demokrácia irányába mutató változásokra, amelyekre az új kormány hivatalba lépését követően került sor. Az EU 2011 áprilisában, a korlátozó intézkedések megállapításáról szóló tanácsi határozat megújításakor jelezte, hogy a kormány pozitív intézkedéseire az utazási tilalom és a vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó intézkedések visszavonásával reagálna a katonasághoz nem kapcsolódó bizonyos kormánytagok – köztük a külügyminiszter – esetében. A Piero Fassino különmegbízott és Robert Cooper tanácsadó által az év során tett látogatások elősegítették azt, hogy javuljon az uniós elvárásokról és az arról szóló kommunikáció, hogy az EU kész reagálni az új kormány lépéseire, ha az reformokat indít. Mindazonáltal még számos kihívással kell szembenézni, ezek között említhető az a tény, hogy még mindig számos politikai fogoly raboskodik börtönben, hogy az etnikai területeken harcok folynak, valamint azok a jelentések, amelyek az emberi jogoknak Kachin államban a kormány és az etnikai csoportok fegyveres erői között történő súlyos megsértéséről szólnak. 5.3. KELET-ÁZSIA 5.3.1. KÍNA Az EU és Kína közötti stratégiai párbeszéd keretében tartott második megbeszélésre a főképviselő és Dai Bingguo állami tanácsadó között Budapesten/Gödöllőn került sor 2011 májusában. Az ülés megerősítette, hogy az EU–Kína stratégiai párbeszéd szilárd politikai pilléreken nyugszik, és lehetőséget nyújtott arra, hogy a két fél átfogó véleménycserét tartson egyrészt olyan nagy jelentőségű nemzetközi kérdésekről, mint Irán, Egyiptom, Líbia, Tunézia, az emberi jogok 49, az EUNAVFOR ATALANTA misszió, másrészt olyan konkrét, kidolgozandó projektekről, mint a zöld technológia.
49
Az Európai Parlament 2011. április 7-én állásfoglalást fogadott el Aj Vejvej (Ai Weiwei) ügyéről (P7_TAPROV(2011)0157), 2011. március 10-én pedig egy másik állásfoglalást a kashgari helyzetről és az ottani kulturális örökségről (P7_TA(2011)0100).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
46
HU
Herman Van Rompuy elnök május 15–19-én Hu Csin-tao elnök meghívására látogatást tett Kínában. A látogatás tükrözte azt, hogy az EU és Kína mennyire fontosnak tartja a stratégiai partnerséget, amely 2003-ra nyúlik vissza. Herman Van Rompuy elnök május 16-án találkozott Hu Csin-tao kínai elnökkel, és mindketten elismerték, hogy elengedhetetlen, hogy szorosan együttműködjenek az olyan globális kihívások megoldásában, mint a globális kormányzás és a pénzügyi stabilitás. E tekintetben mindkét fél hangsúlyozta, hogy nagy értéket jelent a G20-csoport és fontos szerepet játszik a gazdasági és pénzügyi együttműködés biztosításában globális szinten. Abban is megállapodtak, hogy a következő csúcstalálkozón az emberek közötti kapcsolatok bővítését célzó új harmadik pillért kell létrehozni az EU–Kína kapcsolatok architektúrájában 50. A főképviselő 2011 októberében tett látogatást Kínában. Találkozott Taj Ping-kuóval, Jang Csie-csi külügyminiszterrel és Liang Guang-li védelmi miniszterrel, és megbeszélést folytatott többek között egyes – Észak-Afrikát, a Közel-Keletet, az ázsiai és csendes-óceáni térséget érintő – nemzetközi kihívásokról, továbbá a gazdasági válságról, a kétoldalú kapcsolatokról és az emberi jogokról. A 2011-es évet az EU–Kína Ifjúság Évévé nyilvánították. Noha ez számos lehetőséget nyitott a kapcsolatok elmélyítésére az események és az ifjúsági csereutak középpontba helyezésével, arra is fény derült, hogy elengedhetetlen az emberek közötti kapcsolatokra összpontosítani egymás kölcsönös jobb megértése céljából.
50
Az eredeti tervek szerint október 25-én Tianjinban megrendezendő 14. EU–Kína csúcstalálkozót elnapolták, az Európai Tanácsnak, illetve az euróövezetbeli országok állam- és kormányfőinek rendkívüli ülései miatt. A csúcstalálkozóra végül 2012. február 14-én Pekingben került sor.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
47
HU
5.3.2. JAPÁN A 20. EU-Japán csúcstalálkozó megrendezésére 2011 májusában került sor, mégpedig a Japánt március 11-én sújtó hármas katasztrófa – a földrengés, a szökőár, illetve a nukleáris szerencsétlenség – árnyékában 51. Az EU szintén márciusban aktiválta a katasztrófa humanitárius következményeinek enyhítését segítő válságkezelési rendszerét. Az EU és Japán megerősítette, hogy készen áll a kétoldalú kapcsolat minden aspektusának megerősítésére, és megkezdte a következő két párhuzamos és egymást kiegészítő megállapodás megkötésére irányuló folyamatot, amelyek egyike egy átfogó megállapodás, amely politikai, globális és ágazati együttműködést foglal magában, a másik pedig egy ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodás 52. A csúcstalálkozó alapelveket határozott meg a nukleáris biztonság, az energiaügy és a katasztrófavédelem területén folyó konkrét együttműködés vonatkozásában. Mélyreható együttműködésre nyílt lehetőség Japánnal a világgazdaság, az éghajlatváltozás és az energiaügy, valamint olyan regionális kérdések tekintetében, mint a közel-keleti és az észak-afrikai átmenet. Az EU a válságkezelés, a repülés és a műholdas navigáció területén szorosabb partnerséget szorgalmazott. 2011-ben folytatódott az együttműködés a tengerhajózási biztonság és a Szomália partjainál és az Ádeni-öbölben folyó kalóztámadások elleni küzdelem terén. Japán hozzájárult a palesztin államépítő tevékenységet támogató uniós PEGASE mechanizmushoz. A főképviselő 2011 novemberében látogatást tett Japánban. Megbeszéléseket folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi kihívásokról a béke és a biztonság területén, továbbá a látogatást tett Miyagi prefektúra területén, kifejezendő egyrészt az EU szolidaritását a földrengés és a szökőár által leginkább sújtott térségek lakossága iránt, másrészt azt, hogy az EU bízik az újjáépítési tevékenység hatékonyságában.
51
Az Európai Parlament 2011. március 24-én állásfoglalást fogadott el a Japánban kialakult helyzetről, különös tekintettel az atomerőművek készenléti állapotára (P7_TA-PROV(2011)0118). 52 Az Európai Parlament 2011. május 11-én állásfoglalást fogadott el az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatokról (P7_TA-PROV(2011)0225).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
48
HU
5.3.3. KOREAI KÖZTÁRSASÁG Az EU és a Koreai Köztársaság arra törekedett, hogy kapcsolatuk minden tekintetben bővüljön és mélyüljön, összhangban a 2010. októberi legutóbbi csúcstalálkozón elfogadott, a stratégiai partnerség kiépítésre irányuló határozattal. Mindkét fél intenzívebbé tette a politikai párbeszédet, és a magas szintű politikai párbeszéd keretében 2011 novemberében (politikai igazgatói szinten) tartott első megbeszélésen meghatározta a külpolitikai és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos szorosabb együttműködés területeit, ideértve a kalóztámadások elleni küzdelmet, a líbiai átmeneti folyamatot, az emberi jogok előmozdítását és a fejlesztési együttműködést. Az együttműködés az éghajlatváltozás, a zöld növekedés, az oktatás és az innováció tekintetében is fokozódott. Az új partnerség intézményi alapja megszilárdult a szabadkereskedelmi megállapodás július 1-jétől való alkalmazásának, és a 2010 májusában aláírt, továbbfejlesztett keretmegállapodás 53 megerősítésével elért eredményeknek a segítségével. 5.3.4. KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Az EU a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) tekintetében továbbra is a kritikát is megfogalmazó politikát folytatott, és támogatta azokat a nemzetközi törekvéseket, amely célja, hogy a Korai-félsziget atommentes legyen, és a béke és a stabilitás jellemezze. Az EU véleménye szerint Észak-Koreának a tömegpusztító fegyverek elterjesztésével kapcsolatos külső tevékenységei továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. Ennélfogva az EU 2011 decemberében megerősítette a KNDK-val szemben hozott, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos szankcióit, újabb személyeket és szervezeteket vonva a korlátozó intézkedések hatálya alá. Az EU intenzívebbé tette a Koreaifélsziget stabilitásának tágabb kérdéséről a nemzetközi partnerekkel folyó konzultációit. Kim Dzsongil 2011. decemberi halálát követően a főképviselő nyilatkozatot tett, amelyben arra ösztönözte az új vezetést, hogy munkájában törekedjen az ország helyzetének javítására, és egyben kifejezte, hogy az EU készen áll a nemzetközi partnerekkel és a KNDK-val e cél érdekében együttműködni.
53
Az Európai Parlament 2011. február 17-én jogalkotási állásfoglalást fogadott el az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (P7_TA(2011)0063).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
49
HU
5.3.5. MONGÓLIA Az EU és Mongólia 2011-ben együttműködésük további elmélyítésére használta a diplomáciai kapcsolatuk 20. évfordulója adta lehetőségeket. Noha a 2010 decemberében parafált partnerségi és együttműködési megállapodás aláírására még nem került sor, mindkét fél továbbra is elősegítette az együttműködés intenzívebbé válását az olyan területeken, mint a közszféra kapacitásépítése, a kormányzás és a jogállamiság, az uniós normák és szabványok elfogadása, a szakoktatás és -képzés, valamint a kkv-k (kis- és középvállalkozások) fejlesztése. Az EU ezen túlmenően érdeklődést mutatott arra, hogy Mongóliának támogatást nyújtson a gyorsan bővülő bányászati ágazatához kapcsolódó kormányzási kérdésekben. 5.4. CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉG 5.4.1. AUSZTRÁLIA ÉS ÚJ-ZÉLAND Az év során fontos lépések történtek a még erősebb és még inkább előre tekintő kapcsolatok irányában Ausztrália és Új-Zéland vonatkozásában. José Manuel Barroso elnök mindkét országban látogatást tett 2011 szeptemberében. Új-zélandi látogatása alkalmával részt vett a Csendes-óceáni Szigetek Fórumán is. A főképviselő 2011 októbere végén látogatást tett Ausztráliában. Díszvendégként részt vett a Nemzetközösség kormányfőinek az ausztráliai Perth-ben rendezett találkozóján, ahol számos kétoldalú találkozót tartott, és ahol Új-Zéland külügyminiszterével is miniszteri konzultációt folytatott. Ennek alkalmával megállapodtak arra vonatkozóan, hogy a kétoldalú kapcsolat továbbfejlesztése érdekében keretmegállapodásra irányuló tárgyalási megbízás elérésére törekednek. Október 31-én tárgyalások kezdődtek Canberrában egy olyan keretmegállapodásról, amely a bővülő gyakorlati együttműködés és az együttes fellépés alapjául szolgál majd az olyan területeken, mint a külügyek és a biztonság, a fejlesztési segítségnyújtás, a kutatás és az innováció, az oktatás, valamint az éghajlatváltozás. Megállapodtak a válságkezelési megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdéséről is.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
50
HU
5.4.2. FIDZSI Az EU továbbra is szoros figyelemmel kísérte Fidzsin a politikai helyzetet, és úgy határozott, hogy módosítja és meghosszabbítja a – Cotonoui Megállapodás 96. cikke és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz 37. cikke szerinti, úgynevezett – megfelelő intézkedéseket, mivel a demokratikus alapelvek, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint az alapvető szabadságok (Fidzsivel 2007-ben elfogadott kötelezettségek) terén nem történt pozitív előrelépés . Noha ennek megfelelően a fejlesztési együttműködés Fidzsivel néhány kivételtől eltekintve felfüggesztésre került, a tanácsi határozat lehetőséget biztosított a kormányzati csatornákon kívül eső, kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségeket megcélzó segítségnyújtás újrakezdése előtt. 6. AFRIKA A 2011-es évben létrejött Dél-Szudán új állama, a hiteles választások révén több országban megszilárdult a demokrácia, valamint hatékony afrikai és nemzetközi reagálásnak lehettünk tanúi az elefántcsontparti választásokat követő válság vonatkozásában. A fejlődés azonban egyenetlen volt, és jelenleg is óriási kihívásokkal kell szembenézni. Az EU ennek megfelelően több kezdeményezést indított annak érdekében, hogy növelje az EU-nak a Száhil övvel, Szudánnal és Dél-Szudánnal, valamint különösen az Afrika szarva térséggel kapcsolatos sokrétű szerepvállalását. Az EU 2011-ben is elkötelezett maradt az Afrikával való partnerségének és az Afrikai Unió (AU) szerepének a megerősítése mellett, hogy elősegítse a kontinensen a békét és a jólétet. A líbiai válság alatti koordináció, az AU-val való együttműködés a kairói csoporton és a Líbiával foglalkozó kapcsolattartó csoporton belül bizonyította politikai párbeszédünk hozzáadott értékét. Az EU Politikai és Biztonsági Bizottságának és az AU Politikai és Biztonsági Bizottságának 2011 májusában Addisz-Abebában tartott negyedik közös konzultációs ülése is a békére és biztonságra vonatkozó együttműködésünk továbbfejlesztése irányában tett pozitív lépésnek tekinthető. Az EU– Afrika közös stratégia kerete továbbra is iránymutatást biztosított az együttműködésünkhöz, különösen a 2010 novemberében tartott legutóbbi csúcstalálkozón elfogadott második cselekvési terv végrehajtásához (2011–2013).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
51
HU
A béke és biztonság terén a béke és biztonság afrikai struktúrájának működőképessé tétele eredményesebb lett a 2011 és 2014 közötti időszakra szóló menetrend elfogadásával. Új gyakorlatciklus kezdődött annak céljából, hogy felmérjék az AU és a regionális gazdasági közösségeknek a béketámogató műveletek lebonyolítására vonatkozó kapacitását. A demokratikus kormányzás és az emberi jogok területén az EU és az AU két munkacsoportot hozott létre, hogy megerősítsék a természeti erőforrásokkal – többek között a konfliktushelyzetekben és azt követően – való gazdálkodásnak, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának (ezen belül a médiának mint a demokratikus változás előmozdítását szolgáló eszköznek) a kérdéseiről szóló párbeszédet. A gyermekkatonák alkalmazása elleni nemzetközi napról szóló, február 12-i együttes nyilatkozat fémjelezte az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az AU-val összehangolja a nemzetközi fórumokon követendő álláspontját. 2011. november 1-jén a Tanács Gary Quince-t nevezte ki az EU Afrikai Unió melletti különleges képviselőjévé (EUKK). A kormányzási támogatásra építve az EU hat választási megfigyelő missziót telepített a szubszaharai Afrikába (Niger, Uganda, Nigéria, Zambia, Csád és a Kongói Demokratikus Köztársaság), valamint négy szakértői missziót indított (Benin, Libéria, Elefántcsontpart és a Közép-afrikai Köztársaság). Az EU aktívan törekszik arra, hogy az érintett kormányokkal párbeszédet folytatva biztosítsa a választási megfigyelő misszió során megfogalmazott ajánlásokat követő intézkedések meghozatalát. 6.1. NYUGAT-AFRIKA 6.1.1. SZÁHIL ÖV 2011 márciusában a Külügyek Tanácsa elé terjesztették a Száhil öv biztonságára és fejlesztésére irányuló uniós stratégiát, amely régió az egyik legszegényebb térség a világon. A Száhil öv kénytelen szembenézni a szélsőséges szegénységnek, az éghajlatváltozás hatásainak, a gyakori élelmiszerválságoknak, a gyors népességnövekedésnek, az instabil kormányzásnak, a korrupciónak, a megoldatlan belső feszültségeknek, az erőszakos szélsőségesség és radikalizálódás kockázatának, a tiltott kereskedelemnek és a terrorizmussal kapcsolatos biztonsági fenyegetésnek a sokrétű és összetett kihívásaival. Kevés olyan terület létezik, ahol a biztonság és a fejlődés kérdésének kölcsönös összefüggése ennél nyilvánvalóbb lenne.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
52
HU
A stratégia, amelynek elsődleges középpontjában a kezdeti szakaszban Mali, Mauritánia és Niger állt, a következő négy irányvonal köré csoportosult: i. fejlesztés, jó kormányzás, a belső konfliktusok rendezése; ii. politikai és diplomáciai vonatkozások; iii. biztonság és jogállamiság; iv. az erőszakos szélsőségek elleni küzdelem. A meglévő nemzeti, két- és többoldalú kapcsolatokra építve az EU szorosan együttműködött a térség országaival, a civil társadalommal, valamint a regionális és nemzetközi szervezetekkel a szegénység gyökereinek felszámolása érdekében. Az EU felajánlja támogatását a gazdasági fejlesztés, a jó kormányzás, illetve a lakosság számára a kulcsfontosságú infrastruktúrához és az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása terén. A Tanács kinevezte Manuel Lopez Blancót a Száhil övért felelős főkoordinátornak, és megerősítette amelletti elkötelezettségét, hogy a térség biztonsági feladatait megoldja, többek között a KBVPszerepvállalás révén, a regionális biztonsági képesség megerősítése érdekében. 6.1.2. ELEFÁNTCSONTPART Az EU Elefántcsontparton 54 határozottan kiállt Alassane Ouattara jogszerűen megválasztott elnök mellett diplomáciai síkon, illetve az EU autonóm korlátozó intézkedéseinek elfogadásával, valamint az ENSZ által a Laurent Gbagbo elnök irányította, törvénytelen rezsim támogatóival szemben hozott szankciók kiegészítésével. E rezsim 2011 áprilisában bekövetkezett bukása után az EU haladéktalan intézkedéseket hozott a válságot követő helyzet stabilizálása érdekében. A korlátozó intézkedéseket fokozatosan visszavonták, és újrakezdődött a fejlesztési együttműködés. Alassane Ouattara elnök november 23-án hivatalos látogatást tett Brüsszelben, ahol találkozott Herman Van Rompuy elnökkel és José Manuel Barroso elnökkel. E látogatás alkalmat adott egyrészt arra, hogy az EU ismét hangsúlyozza, hogy támogatja Elefántcsontparton a demokrácia visszaállítását, másrészt arra, hogy ösztönözze az elefántcsontparti elnököt a pártatlan igazságszolgáltatásra, a megbékélésre és a biztonsági ágazat reformjára, amelyek a fenntartható béke és stabilitás előfeltételei.
54
Az Európai Parlament 2011. április 7-én állásfoglalást fogadott el az elefántcsontparti helyzetről (P7_TAPROV(2011)0152).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
53
HU
6.1.3. NIGÉRIA Nigéria folytatta a demokrácia megszilárdítását a 2011. áprilisi elnökválasztásokkal, amelyeket a legméltányosabbnak minősítettek az ország demokráciához való visszatérése óta, és amelyeket az EU választási megfigyelő missziója ellenőrzött. 2011-ben azonban a Boko Haram erőszakos szélsőséges mozgalom újjáéledésének is tanúi lehettünk, és ez súlyos biztonsági problémákat vetett fel, amelyek a keresztények, illetve a mérsékelt muzulmánok elleni több terrortámadással jártak, és amelyeket a főképviselő elítélt. 6.1.4. NIGER Nigerben 2011 júniusában – a példaértékű demokratikus átalakulást követően – a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti konzultációk folytak, és teljes mértékben helyreállt az uniós fejlesztési együttműködés. 6.1.5. GUINEA-CONAKRY Guinea-Conakry területén a demokráciába való átmenet terén – különösen a 2010-es elnökválasztások megtartásával – elért eredményeket követően az EU megkönnyítette az együttműködés újrakezdésének feltételeit, és visszavonta a szankciókat mindenki vonatkozásában öt személy kivételével, akiket a 2009. szeptemberi erőszakos cselekményekért felelősnek tartanak. 6.2. KELET-AFRIKA 6.2.1. AFRIKA SZARVA Az EU stratégiai keretet fogadott el 2011 novemberében, egyfelől aláhúzva, mennyire fontosnak tartja egyrészt kapcsolatait az Afrika szarva térséggel, másrészt politikai, biztonsági, fejlesztési és humanitárius szerepvállalásának nyitottságát 55, másfelől a főképviselő által különösen a kalóztámadásokkal kapcsolatban végzett munkára építve.
55
Az Európai Parlament 2011. szeptember 15-én állásfoglalást fogadott el a kelet-afrikai éhínségről (P7_TAPROV(2011)0389).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
54
HU
Az Afrika szarva térség stabilitása az EU stratégiai érdeke. Az irányítás nélkül maradt, politikai értelemben elhanyagolt és gazdasági szempontból leszakadó Afrika szarva nemcsak a térség országaira, hanem az EU stabilitására és biztonságára is rossz hatással lenne. A stratégiai kerettel az EU ennélfogva egyrészt elismeri, hogy nem szabad elhanyagolni a biztonság hiánya, a szegénység és a kormányzás közötti összefüggéseket, másrészt holisztikus megközelítést biztosít, amely összefogja az EU sokrétű szerepvállalási tevékenységét a régióban. A keret az öt következő átfogó célkitűzést tartalmazza: a békéhez és a biztonsághoz való hozzájárulás – ezen erőfeszítések középpontjában a szomáliai, szudáni és dél-szudáni uniós fellépések állnak –, egyben a régióban a későbbi esetleges konfliktusok megakadályozása is; a régióban a bizonytalanság hatásainak – így a kalóztámadásoknak és a terrorizmusnak – az enyhítése; a demokratikus és elszámoltatható állami struktúrák kiépítése; a fejlődés és a gazdasági növekedés előmozdítása; a regionális együttműködés elősegítése, különösen a Kormányközi Fejlesztési Hatóság révén, amelyhez az Afrika szarva térség nyolc országa – Dél-Szudán, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Szomália, Szudán és Uganda – tartozik. Az EU a rendelkezésére álló eszközök mindegyikét az átfogó megközelítés gyakorlati végrehajtására használja fel a maximális hatás érdekében. Az EU 2011 decemberében kinevezte Alexander Rondos-t az EU Afrika szarváért felelős első különleges képviselőjévé, mégpedig a végrehajtás elősegítése érdekében a hangsúlyt a kezdeti időszakban Szomáliára és konfliktusainak regionális dimenzióira, valamint a kalóztámadásokra helyezve. A tagállamok között a megbeszélések 2011 végén kezdődtek a kalóztámadások elleni küzdelmet célzó EUNAVFOR ATALANTA művelet megbízásának 2014. decemberig történő meghosszabbítása céljából. A művelet lehetővé tette az Élelmezési Világprogram hajói által szállított élelmiszersegély biztonságos célba juttatását: több mint 120 kereskedelmi hajót kísért a szomáliai Mogadishuba. Az AU AMISOM béketámogató műveletének felszerelést szállító, hasonló számú, kalóztámadások által veszélyeztetett hajó védelmét sikerült biztosítani.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
55
HU
Noha a kalóztámadások általános szintje még mindig magas a térségben, ami hatással van a nemzetközi kereskedelemre, a kalóztámadások elleni küzdelmet célzó EUNAVFOR ATALANTA művelet sikeresnek bizonyult a Szomália partjainál folytatott kalóztámadások számának csökkentésében. 2011-ben csökkent az eltérített hajók és a sikeres támadások száma, ami részben az EUNAVFOR hatékonyabb taktikáinak köszönhető, ideértve a 2011-re eső összesen hetvenöt megakadályozott támadást is. A művelet megkezdése óta a Seychelle Köztársasággal és Kenyával kötött átadási megállapodások alapján 22 kalóztevékenységgel gyanúsított személyt szállítottak a Seychelle Köztársaságba, 79-et pedig Kenyába, hogy ott bíróság elé állítsák őket. Az EU ezzel párhuzamosan együttműködést folytatott az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC) annak érdekében, hogy a Stabilitási Eszköz keretében támogatást nyújtson a Seychelle köztársasági igazságszolgáltatási rendszernek. Az EU ezen túlmenően átadási megállapodást kötött Mauritiusszal, valamint megkezdte egy hasonló megállapodásra irányuló tárgyalásokat Tanzániával. A kalóztámadások elleni általános megközelítés részeként a Tanács 2011 decemberében úgy határozott, hogy a KBVP keretében missziót (EUCAP Nestor) indít, amelynek célja a régióban a tengerhajózási kapacitás kiépítése. A misszió megerősíti majd a tengerhajózási kapacitásokat a régió öt országában, továbbá támogatja Szomáliában a kalóztámadásokra adandó, a jogállamiság szempontjából megfelelő reagálást. A Tanács 2011 júliusában megállapodott az európai uniós kiképzési misszió (EUTM Szomália) megbízásának meghosszabbításától és prioritásainak újragondolásáról, amely misszió a szomáliai biztonsági erőknek Ugandában való kiképzését támogatja. Az uniós katonai misszió továbbra is a partnerekkel – ezen belül a szomáliai átmeneti szövetségi kormánnyal, Ugandával, az AU-val, az ENSZ-szel és az USA-val – szoros együttműködésben folytatta tevékenységét. Az EUTM jelentős eleme a Szomália támogatását célzó átfogó uniós szerepvállalásának.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
56
HU
Az EUTM tevékenységének középpontjában e második megbízása során a vezetési és irányítási, valamint az önképzési képességek fejlesztése áll, amelyet az alacsonyabb rangú tiszteknek, az altiszteknek, a szakértőknek és a kiképzőknek nyújtott képzéssel kíván megvalósítani. Az új megbízás két hathónapos kiképzést foglal magában, és a várakozások szerint 2012 végére befejeződik. Az EKSZ ezzel párhuzamosan figyelemmel kísérte az első megbízás során kiképzett katonák újrabeilleszkedését és foglalkoztatását, és az eredményeket teljes mértékben megfelelőnek ítélte. A katonák elősegítették azt, hogy a terület az átmeneti szövetségi kormány és az AMISOM irányítása alá kerüljön Mogadishuban. Az EU továbbra is pénzügyi támogatást nyújtott az AMISOM-nak. A Tanács 2011 decemberében megállapodott az Afrika szarvával kapcsolatos műveletek műveleti központjának aktiválásáról. 6.2.2. SZUDÁN/DÉL-SZUDÁN Dél-Szudán 2011. júliusi függetlenné válása 56 mérföldkő a szudáni átfogó békemegállapodás végrehajtásában. Azon túlmenően, hogy az Unió jubai küldöttsége megkezdte működését, az EU átfogó megközelítést kezdett alkalmazni mind Szudán, mind Dél-Szudán tekintetében. A függetlenség napján és a főképviselő részvételével tartott ünnepségre jellemző optimizmus ellenére azonban az év második felére a két állam közötti kapcsolatok rosszabbodása volt jellemző. Az Uniót továbbra is aggodalommal tölti el, hogy Szudán és Dél-Szudán között az átfogó békemegállapodással kapcsolatosan, illetve a kiválást követően lezáratlanul maradt kérdések megoldása terén nem volt előrelépés. A biztonsági helyzet és az ebből adódó kék-nílusi, dél-kordofáni 57 és abjei humanitárius válság továbbra is az EU figyelmének középpontjában maradt.
56
Az Európai Parlament 2011. június 9-én állásfoglalást fogadott el a 2011. évi választásokat követően Szudánban és Dél-Szudánban kialakult helyzetről (P7_TA-PROV(2011)0267). 57 Az Európai Parlament 2011. szeptember 15-én állásfoglalást fogadott el Szudánról: a Dél-Kordofánban kialakult helyzetről, és a Kék-Nílus államban kitört harcokról, (P7_TA-PROV(2011)0393).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
57
HU
Rosalind Marsden, a szudáni EUKK más nemzetközi partnerekkel együtt tevékenyen részt vett az átfogó békeszerződés végrehajtási folyamatának támogatásában, amely magában foglalja a békés népszavazást Dél-Szudán népének önrendelkezési jogáról. Emellett munkája a darfúri, a délkordofáni és a kék-nílusi konfliktus megoldására is irányult. A nílusi vita további elmélyülését megakadályozandó az EU együttműködésre ösztönözte a Nílusmedence országait annak érdekében, hogy fenntartható és kölcsönösen előnyös módon gazdálkodjanak a Nílus vízével. 6.2.3. MADAGASZKÁR Madagaszkár 58 a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti ország maradt. A pozitív politikai fejleményeknek – például a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) közvetítése mellett a menetrend aláírásának – köszönhetően azonban a hatályban lévő megfelelő intézkedéseket 2011 decemberében módosították, lehetővé téve azt, hogy az EU feltételesen támogassa a jelenlegi átmeneti folyamatot. 6.3. KÖZÉP-AFRIKA 6.3.1. A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG (KDK) A Nagy Tavak régiójában 2011-ben fontos mérföldkő volt a Kongói Demokratikus Köztársaságban az elnökségi és törvényhozási választások megszervezése. A főképviselő négy nyilatkozatot tett 2011 novemberében és decemberében, amelyekben kifejezte a folyamattal kapcsolatos mély aggodalmát, és elítélte a szabálytalanságokat, az erőszakot és az emberi jogok megsértését 59. Az EU egyértelműen kritizálta a súlyos hiányosságokat, az átláthatóság hiányát a szavazatszámlálás és az eredmények nyilvánosságra hozatala során, mivel ez hatással volt a választási folyamatba vetett bizalomra. A főképviselő 2011 októberében kinevezte Koen Vervaekét a Nagy Tavak régiójáért felelős főkoordinátorává.
58
Az Európai Parlament 2011. június 9-én állásfoglalást fogadott el a madagaszkári helyzetről (P7_TAPROV(2011)0270). 59 Az Európai Parlament 2011. július 7-én állásfoglalást fogadott el a Kongói Demokratikus Köztársaságról és a DélKivu tartományban elkövetett tömeges nemi erőszakról (P7_TA-PROV(2011)0340).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
58
HU
A Kongói Demokratikus Köztársaságban a biztonsági ágazat reformját célzó két KBVP-misszió van folyamatban: az EUSEC RD Congo és az EUPOL RD Congo. Az EUSEC RD Congo megbízását 2010-ben 2012 szeptemberéig meghosszabbították. A misszió segíti a kongói hatóságokat a stratégiai szintű védelmi reformok végrehajtásában, az igazgatási feladatokban és az emberi erőforrásokra vonatkozó irányításban, a katonai oktatásban, a logisztikában, az emberi jogi és a civil-katonai együttműködésben. Az EUSEC katonai tanácsadást nyújt közvetlenül a kongói hatóságoknak, továbbá a helyszínen folyó projektek segítségével hozzájárul ezen célkitűzések eléréséhez. Az EUSEC 2011-ben segített a kongói hatóságoknak a katonai személyazonosító igazolványok szétosztásában az egész ország területén, és azóta is segítséget nyújt az emberi erőforrások kezelésében, valamint az adminisztrációs és pénzügyi kérdésekben. A kongói hatóságok egyik fő feladata a soron következő időszakban a kongói hadsereg szervezéséről szóló 2011. augusztusi törvény végrehajtása. Az EUSEC ezt a folyamatot közvetlenül segíti. Az EUPOL RD Congo továbbra is támogatta a biztonsági ágazat reformját a rendfenntartásban és annak az igazságszolgáltatással közös területén azáltal, hogy felügyeletet, mentorálást és tanácsadást biztosított, segítve a kongói hatóságokat a rendőrségi cselekvési terv és az ahhoz kapcsolódó jogalkotási keret alkalmazásában. Hozzájárult továbbá az országos rendőrségi képességek megerősítését célzó helyi és nemzetközi intézkedésekhez és a kapacitásépítéshez, valamint az országos rendőrség és a tágabb értelemen vett bűnüldözési igazságszolgáltatási rendszer közötti együttműködés fokozásához. 2011-ben meghosszabbították az EUPOL megbízását 2012 szeptemberéig.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
59
HU
6.3.2. KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG A Közép-afrikai Köztársaság a 2011-es általános választásokat követően is instabil maradt, ami a politikai tér szűküléséhez vezetett. Ennek eredményeként az EU fokozottabb szerepet vállalt a Közép-afrikai Köztársaság hatóságaival folyó megerősített politikai párbeszéd eszközével. Az EU figyelmének középpontjában a nemzeti megbékélésnek és az országban a béke megszilárdításának a folyamata állt, erre többek között a Közép-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECCAS) vezette, a Közép-afrikai Köztársaságban tevékenykedő afrikai békeépítő misszió (MICOPAX) támogatásával törekedett. 6.4. DÉL-AFRIKA 6.4.1. DÉL-AFRIKA A negyedik éves Dél-Afrika–EU csúcstalálkozót 2011 szeptemberében a stratégiai partnerség elmélyülése, valamint az előrelépés jellemezte a SADC–EU GPM (gazdasági partnerségi megállapodás) megkötésére irányuló kereskedelmi tárgyalások, Zimbabwe, valamint a Líbiával kapcsolatos egyetértés növekedése tekintetében. A csúcstalálkozón a felek számba vették és üdvözölték a partnerség végrehajtásában a cselekvési terv révén elért eredményeket, valamint az év során a magas szintű politikai párbeszéd keretében tartott megbeszéléseket, köztük Dél-Afrikával a PBB szintjén tartott harmadik találkozót, amely júniusban, Pretoriában került megrendezésre.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
60
HU
6.4.2. ZIMBABWE Zimbabwe tekintetében 60 az EU vezető szerepet játszott abban, hogy sikerüljön konszenzust kialakítani a kimberley-i folyamat (KF) tagjai között a marangei gyémántok kitermelésének ügyében, továbbá 2011 novemberében az Unió alapelveit és célkitűzéseit érvényesítő megállapodást elérni. A főképviselő nyilatkozatot tett, amelyben üdvözölte nemcsak a KF, hanem Zimbabwe népe szempontjából is ezt a pozitív eredményt, amely növeli az átláthatóságot, és így lehetővé teszi, hogy a természeti erőforrások kiviteléből származó bevételekből a lakosság is részesedhessen. Az EU az együttműködés újrakezdésének jegyében harmincöt főt törölt a vízumtilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását előíró jegyzékből, így reagálva a gazdasági válság kezelése terén és az alapvető szociális szolgáltatások nyújtása terén elért jelentős eredményekre. Az EU kifejezte, hogy kész a fennmaradó intézkedéseket felülvizsgálni a globális politikai megállapodás végrehajtása és a hiteles választások előkészítése terén elért konkrét eredmények figyelembevételével. 6.4.3. ZAMBIA Zambiában az elnökválasztások és a parlamenti választások megszervezése átlátható és hiteles módon történt, aminek eredményként a hatalom átadása sikeres volt, és ez pozitív példát jelent a térség számára. Az EU a választási folyamatot választási megfigyelő misszió keretében ellenőrizte. 7. AMERIKA 7.1. ÉSZAK-AMERIKA 7.1.1. EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA) Az Egyesült Államok változatlanul kulcsfontosságú partner az Európai Unió számára. 2011 folyamán tovább erősödött az Unió és az Egyesült Államok között fennálló stratégiai partnerség. Catherine Ashton főképviselő és Hillary Clinton külügyminiszter rendszeres és szoros kapcsolatokat ápolt. A főképviselő Tom Donilonnal, az USA nemzetbiztonsági tanácsadójával is rendszeresen ülésezett.
60
Az Európai Parlament 2011. április 7-én állásfoglalást fogadott el Zimbabwéről (P7_TA-PROV(2011)0159).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
61
HU
A november 28-án Washingtonban megrendezett EU–USA csúcstalálkozó 61 a foglalkoztatásra és növekedésre, a globális kihívásokra, a polgárok biztonságára és a külpolitikára összpontosított. A csúcstalálkozón a felek a növekedést és a munkahelyteremtést fontos gazdasági kihívásként és a jelenlegi gazdasági helyzetben az EU–USA együttműködés kulcsterületeként jelölték meg, és létrehoztak egy ezzel a kérdéssel foglalkozó, magas szintű EU–USA munkacsoportot. Üdvözölték a kiberbiztonsággal és a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó EU–USA munkacsoport által elért eredményeket. Hangsúlyozták a november 29-én ülésező Transzatlanti Gazdasági Tanács jelentőségét, és rámutattak a kereskedelem fellendítése és a munkahelyteremtés területén betöltött szerepére. A csúcstalálkozó előtt került megrendezésre az EU–USA energiatanácsnak a főképviselő és Hillary Clinton külügyminiszter által közösen vezetett miniszteri ülése, amely még intenzívebbé tette az energiabiztonság kérdésében folytatott EU–USA együttműködést. Az EU és az Egyesült Államok 2011-ben határozott és eredményes együttműködést folytatott egymással a külpolitika területén. Ennek középpontjában az Unió közvetlen szomszédsága és a Közel-Kelet állt, ahol is a főképviselő és az EKSZ igen tevékeny szerepet töltött be. Az EU és az USA szorosan összehangolták az észak-afrikai és a közel-keleti reformfolyamat támogatására irányuló terveiket, és együttműködtek egymással a líbiai politikai és humanitárius helyzetet illetően, de a Líbiával, Szíriával és Iránnal szembeni korlátozó intézkedések tekintetében is. Ezen túlmenően érdemi párbeszédet folytattak a térség hosszú távú kilátásairól. Szorosan együttműködtek egymással a közel-keleti kvartettben is. Közös és magas szintű szerepvállalást folytattak Ukrajnában, Belaruszban és a Nyugat-Balkán országaiban. Valamennyi szinten teljes körű politikai párbeszédet folytattak.
61
Az Európai Parlament 2011. november 17-én állásfoglalást fogadott el az EU–USA csúcstalálkozóról és a Transzatlanti Gazdasági Tanácsról (T7-0510/2011).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
62
HU
Az USA KBVP-missziókban és -műveletekben való részvételének előmozdításáról szóló keretmegállapodás 2011. május 18-i aláírásával 2011-ben tovább mélyült a válságkezelés terén folyó gyümölcsöző együttműködés. Az Egyesült Államok tevékenyen közreműködött több KBVP válságkezelési műveletben, mindenekelőtt Koszovóban (EULEX Kosovo) és a Kongói Demokratikus Köztársaságban (EUSEC és EUPOL RD Congo). Ugyancsak megemlítendő az Indiai-óceánon tevékenykedő haditengerészeti erők (a CTF 151 és az Atalanta-művelet) közötti példaértékű együttműködés. 7.1.2. KANADA Az Unió és Kanada közötti kapcsolatokat 2011-ben egy sor olyan tárgyalás fémjelezte, melyek a média kitüntetett figyelmét élvezték. Ezek közt említendők mindenekelőtt az 1976. évi keretmegállapodás korszerűsítéséről folytatott tárgyalások, illetve az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások 62. Az említett keretmegállapodás korszerűsítését mindkét fél már 2012-ben tető alá szeretné hozni. Az új stratégiai partnerségi megállapodás – jogilag kötelező erejű eszközként – magában foglalja majd a politikai párbeszédeket, a közös kötelezettségvállalásokat, az olyan közös értékeket, mint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelmet, a Nemzetközi Büntetőbíróság népszerűsítését, valamint a terrorizmus elleni küzdelmet. Ezenkívül más együttműködési területek mellett a nemzetközi békét és biztonságot érintő kérdésekben már jelenleg is folyó együttműködésre is ki fog terjedni. Az Unió 2011-ben teljes körű politikai párbeszédet folytatott Kanadával. A főképviselő többször is találkozott Kanada külügyminiszterével, és azóta is rendszeres kapcsolatot ápolnak egymással. Kanada folytatta az EU Afganisztánban és a palesztin területeken működő KBVP-missziójához nyújtott hozzájárulását, valamint Tunéziában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Nigerben és Szudánban uniós választási megfigyelő missziókban vett részt 63. Szoros együttműködés bontakozott ki olyan kérdésekben, mint például az Irán és Szíria elleni szankciók területe. Az arab tavaszt követően Tunézia, Egyiptom és Líbia vonatkozásában is hatékony együttműködés folyt. 2011-ben a politikai párbeszéd keretében tartott találkozók teljes ciklusát sikerült lebonyolítani.
62
Az Európai Parlament 2011. június 8-án állásfoglalást fogadott el az EU és Kanada közötti kereskedelmi kapcsolatokról (P7_TA-PROV(2011)0257). 63 2011 februárjában „Haiti a földrengés után egy évvel” címmel konferenciát rendeztek Brüsszelben, amelyre az EU, Kanada és a belga kormány közös szervezésében került sor. A konferencián értékelték a helyszínen folytatott szoros együttműködést és megvitatták a következő lépéseket.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
63
HU
7.2. DÉL-AMERIKA TÖBBOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS 7.2.1. LATIN-AMERIKA és a KARIB-TÉRSÉG A Latin-Amerikával és a Karib-térséggel fennálló politikai kapcsolatok 2011 folyamán tovább erősödtek. Előrelépés történt a 2010. évi madridi csúcstalálkozó eredményeinek a gyakorlatba való átültetésében: a Közép-Amerikával kötendő társulási megállapodást, valamint a Kolumbiával és Peruval kötendő kereskedelmi megállapodást is parafálták. A Mercosurral kötendő társulási megállapodásra irányuló tárgyalások négy fordulója is lezajlott és számottevő eredményeket hozott. 2011 novemberében felavatták az EU–LAC Alapítvány hamburgi központját, a Latin-amerikai Befektetési Eszköz pedig rendkívül hatékony eszköznek bizonyult a régióba irányuló befektetések támogatására. Folytatódott a madridi cselekvési terv végrehajtása. 2011-ben megkezdődtek a tervek szerint 2013 januárjában Santiago de Chilében megrendezendő következő EU–LAC csúcstalálkozó előkészületei. A csúcstalálkozó témája („Szövetség a fenntartható fejlődésért: a társadalmi és környezeti minőséget képviselő beruházások előmozdítása”) különösen aktuális. A csúcstalálkozó előkészítésének jegyében az EU és a LAC magas rangú tisztviselői között három találkozóra is sor került, mégpedig 2011 januárjában, áprilisában és októberében. A biztonság változatlanul fontos kérdést jelentett a latin-amerikai és karibi térség vonatkozásában. Mexikóval és Közép-Amerikával ad hoc jellegű biztonsági párbeszédek indultak. Az Unió hathatós politikai támogatást nyújtott a 2011. júniusi guatemalai nemzetközi konferencián előterjesztett közép-amerikai biztonsági stratégiához. Az EU az ún. „baráti csoport” mechanizmuson keresztül a konferenciát követő intézkedésekben is tevékenyen közreműködött. 2011-ben az EU és a LAC közötti, kábítószerekkel kapcsolatos mechanizmus keretében több találkozóra is sor került. A biztonsággal kapcsolatos kérdések az Oroszországgal, Kanadával és az Egyesült Államokkal a LAC-régióról folytatott politikai konzultációk során is előkelő helyen szerepeltek. Magas szintű és fokozottan technikai jellegű találkozók keretében tovább folytatódott a migrációval kapcsolatos EU–LAC strukturált párbeszéd.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
64
HU
7.2.2. EURO–LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS (EUROLAT) Az EUROLAT érdemben hozzájárult a térséggel kapcsolatos politikák kialakításához és a fejlemények nyomon követéséhez. A Közgyűlés végrehajtó testülete 2011 áprilisában a kolumbiai Cartagena de Indias-ban ülésezett, elsősorban azért, hogy előkészítse a 2011 májusában Montevideóban megrendezésre kerülő V. EUROLAT-közgyűlést. A végrehajtó testület és az EUROLATbizottságok üléseire májusban (a plenáris üléshez kapcsolódóan), majd novemberben (Brüsszelben) került sor. A főképviselő a Közgyűlés megelégedésére fel is szólalt ez utóbbi ülésen. 7.2.3. CARIFORUM 2011 folyamán a karibi térséggel fennálló kapcsolatokat a 2010-ben indított nagyszámú kezdeményezés végrehajtásának nyomon követése jellemezte. Kiemelt feladat maradt a térséggel folytatott politikai párbeszéd és ennek megerősítése (a tervek szerint 2012-ben a magas rangú tisztviselők szintjén EU–CARIFORUM politikai párbeszédre kerül majd sor). Az EU és a Karib-térség a 2010. évi EU–CARIFORUM csúcstalálkozón útnak indította közös stratégiáját. Ennek végleges tervezete már az intézményi előkészítés folyamatában van, és várhatóan 2012 folyamán lép majd életbe 64. KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS 7.2.4. BRAZÍLIA Az októberi brüsszeli 5. EU–Brazília csúcstalálkozó megerősítette az Unió és Brazília közötti stratégiai partnerség stabil voltát. A csúcstalálkozó középpontjában az EU és Brazília közötti kapcsolatok 65, a nemzetközi gazdasági helyzet, az éghajlatváltozás, az energiaügy, valamint az EU és Mercosur közötti társulási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások álltak.
64
Ami a kereskedelem és az együttműködés területeit illeti, a Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottság felállítása, a gazdasági partnerségi megállapodás (GPM) végrehajtási egységeinek a létrehozása, valamint az Európai Unió tagállamaival a GPM hatásainak optimalizálásáról folytatott konzultáció új lendületet adott a GPM végrehajtásának. A regionális szinten indított félidős felülvizsgálati folyamat megerősítette a központi ágazatnak minősülő regionális integráció fenntartásának fontosságát, és megállapította, hogy a Karib-térség élen jár az AKCS-régiók között, ami a 10. EFA regionális keretösszegén belüli kötelezettségvállalási arányokat illeti. Végezetül, az EFA-bizottság jóváhagyta a régóta várt Karibi Infrastrukturális Vagyonkezelői Alap létrehozását, amely egy karibi befektetési eszköz formájában 2012-ben kezdi meg működését. 65 Az Európai Parlament 2011. január 20-án állásfoglalást fogadott el „Brazília: Cesare Battisti kiadatása” címmel (P7_TA(2011)0027).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
65
HU
A legfontosabb eredmények közé sorolható az Európai Beruházási Bank (EBB) és a Banco Nacional de Desenvolvimento Economico e Social (BNDES) közötti, 500 millió EUR összegű hitelmegállapodás a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos projektek támogatására; a kultúrára vonatkozó, a 2011 és 2014 közötti időszakra szóló közös program aláírása; valamint annak a három szándéknyilatkozatnak az aláírása, amelyek az Unió és Brazília közötti turizmus előmozdítására, a strukturált űrpolitikai párbeszéd elindítására, valamint az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja és a brazil Tudományügyi, Technológiai és Innovációs Minisztérium közötti tudományos együttműködés elmélyítésére irányulnak. A politikai igazgatók szintjén politikai párbeszéd indult a kétoldalú és a nemzetközi kérdésekben folytatott együttműködés megerősítésére. A párbeszéd első fordulójára 2011 májusában került sor Brüsszelben. 7.2.5. MEXIKÓ 2011-ben tovább mélyültek a Mexikóval, egyik stratégiai partnerünkkel ápolt kapcsolatok. Erősödött az Unió és Mexikó közötti együttműködés annak érdekében, hogy a két fél előmozdítsa közös álláspontját olyan kérdésekben, mint például az éghajlatváltozás vagy a demokrácia terjesztése. 2011 márciusában rendezték meg az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó, magas szintű kétoldalú párbeszéd második fordulóját. Ennek középpontjában mindenekelőtt a Mexikón belüli helyzet és a szövetségi kormány által a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban vállalt reformok álltak. 2011 októberében került sor az EU–Mexikó Vegyes Bizottság soron következő ülésére, ahol is áttekintették az átfogó megállapodás és a stratégiai partnerség végrehajtásában elért eredményeket. 7.2.6. KUBA Februárban, Brüsszelben került sor az EU és Kuba közötti politikai párbeszéd hatodik fordulójára. A találkozón emberi jogi kérdéseket is felvetettek, valamint nemzetközi témákat is megvitattak, mindenekelőtt az éghajlatváltozás területéhez kapcsolódóan. A Tanács 2010. október 25-én kérte a Kubával fennálló kapcsolatok lehetséges jövőbeli irányának mérlegelését. Ez a folyamat 2011-ben is folytatódott.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
66
HU
7.2.6. HAITI Az Unió 2011-ben is alapvető fontosságú humanitárius támogatást és együttműködési segítséget nyújtott Haiti újjáépítéséhez 66. 2011 harmadik negyedévében Garry Conille miniszterelnök kinevezése és az új kabinet megalakulása véget vetett a hosszú idő óta tartó politikai válságnak és lehetővé tette, hogy az EU és Haiti közötti kétoldalú politikai párbeszéd új lendületet vegyen. Az emberi jogok területén az Unió jelentős hozzájárulást nyújtott az ország ENSZ EJT által elvégzendő első egyetemes időszakos felülvizsgálatának az előkészítéséhez. 7.2.7. AZ ANDOK ORSZÁGAI Ami az Andok országait illeti, az EU–Chile Társulási Tanács 2011. október 7-én tartott 5. ülése megerősítette, hogy a társulási megállapodás végrehajtása eredményesen halad előre. Ezen túlmenően tárgyalások kezdődtek egy olyan megállapodásra vonatkozóan, amely Chile uniós válságkezelési műveletekben való részvételéhez biztosítana keretet. Az EU Peruval és Kolumbiával kötendő kereskedelmi megállapodásának márciusi parafálását követően megkezdődött a megállapodás elfogadásának folyamata. Kolumbia esetében a megállapodás által biztosított gazdasági lehetőségek a várakozások szerint véget vetnek majd az illegális kábítószer-gazdaság egyeduralmának és támogatni fogják Santos elnök békeprogramját. Peruban a megállapodás a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdításával segíteni fogja a kábítószerek elleni küzdelmet, és hozzájárul a konfliktusok megelőzését és kezelését célzó mechanizmusok megerősítéséhez. Az Unió az Andok-régió egészében folytatta a kábítószerek és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet, és a Kolumbiával (decemberben) és Peruval (márciusban és decemberben) tartott találkozók mellett a Bolíviával (szeptemberben) rendezett találkozón is foglalkozott ezzel az alapvető fontosságú kérdéssel. Mindemellett az EU a Kolumbia és Ecuador közötti határ mentén kifejtett stabilizálási erőfeszítésekhez is hozzájárul.
66
Az Európai Parlament 2011. január 19-én állásfoglalást fogadott el „A földrengés után egy évvel Haitin tapasztalható helyzet: humanitárius segítségnyújtás és újjáépítés” címmel (P7_TA(2011)0018).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
67
HU
B. A VESZÉLYEK ÉS GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK KEZELÉSE 1. A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK ÉS HORDOZÓESZKÖZEIK ELTERJEDÉSE ELLENI KÜZDELEM / HAGYOMÁNYOS FEGYVEREK 1.1. A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK ELTERJEDÉSE ELLENI KÜZDELEM A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem és e fegyverek leszerelése 2011-ben is szerves részét képezte az Unió külpolitikájának 67. A Lisszaboni Szerződés adta új lehetőségeket felhasználva lépések történtek az uniós intézmények és a tagállamok közötti koordináció megerősítésére. Kiemelt feladatot jelentett az EU rendelkezésére álló mindazon eszközök egybefogása, amelyekkel garantálható a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem hatékony és koherens végrehajtása. Az EU továbbra is támogatta a vonatkozó nemzetközi szerződésekhez és eszközökhöz való egyetemes csatlakozást, valamint e szerződések és eszközök teljes körű végrehajtását. Az Unió változatlanul előmozdította, hogy a harmadik államokkal kötött megállapodások egészüljenek ki a fegyverek (tömegpusztító fegyverek, valamint kézi- és könnyűfegyverek) elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó záradékokkal. 2011-ben Ausztráliával, Azerbajdzsánnal, Grúziával, Kanadával, Malajziával, a MERCOSUR-ral és Örményországgal folytak tárgyalások ilyen záradékokról. 1.1.1. Atomsorompó-szerződés Az Unió 2011-ben jelentős erőfeszítéseket tett az atomsorompószerződés 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján elfogadott cselekvési terv végrehajtására. 2011 júliusában uniós szemináriumot szervezett a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásának témájában. A nagy sikerű szemináriumon az uniós tagállamokból, a térség valamennyi országából, harmadik országokból, valamint a vonatkozó nemzetközi szervezetektől érkező közel 200 tudományos szakember és kormányzati tisztviselő vett részt, jelentős hozzájárulást nyújtva az ENSZ által 2012-ben megrendezendő konferenciát előkészítő folyamathoz.
67
Az e területen folyó különböző tevékenységekben való uniós szerepvállalásra több idevágó stratégiai dokumentum alapján került sor. Ezek a következők: a 2003. évi európai biztonsági stratégia; a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni 2003. évi uniós stratégia; a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló 2008. évi új uniós cselekvési irányvonalak; a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó 2005. évi uniós stratégia; valamint a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzéséről szóló 2008. évi közös álláspont.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
68
HU
Az Unió által Irán és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vonatkozásában eszközölt erőfeszítéseket a jelentés A. szakaszának megfelelő fejezete mutatja be. 1.1.2. Átfogó Atomcsend Szerződés Az EU folytatta az Átfogó Atomcsend Szerződés hatálybalépésének előmozdítását, mégpedig azáltal, hogy végrehajtotta az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének Előkészítő Bizottsága által végzett tevékenységek további támogatását célzó 2010. júliusi tanácsi határozatát. Ez irányú tevékenységét diplomáciai fellépésekkel 68 is kiegészítette. A főképviselő örömmel üdvözölte, hogy Indonézia (a II. mellékletben szereplő 9 olyan állam egyikeként, amelyek ezt ez idáig nem tették meg) 2011 decemberében megerősítette az Átfogó Atomcsend Szerződést, hiszen ez újabb előrelépést jelent a nukleáris kísérleti robbantások világszintű és maradéktalan felszámolására irányuló célkitűzés elérése felé. 1.1.3. Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Az Unió továbbra is támogatta a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) munkáját 69. 2011-ben a Stabilitási Eszközön keresztül igen jelentős, 10 millió EUR összegű támogatást nyújtott az alacsony dúsítású uránt tartalmazó üzemanyagbank létrehozására irányuló NAÜ-projekthez, és jelezte, hogy kész további jelentős összegekkel támogatni a projektet a Stabilitási Eszközből és a KKBPköltségvetésből. Az Unió továbbá 5 millió EUR összeggel támogatta az ausztriai Seibersdorfban található, NAÜ-biztosítékokat vizsgáló laboratórium korszerűsítését. A cél annak biztosítása, hogy amikor harmadik országok nukleáris tevékenységeket végeznek, akkor erre a legmagasabb szintű nukleáris védelmi és biztonsági előírások, valamint a nukleáris biztosítéki rendszer tiszteletben tartásával kerüljön sor. Az Unió és tagállamai ezért a békés célú felhasználással kapcsolatos (az energiaágazaton belüli és azon kívüli) tevékenységekhez is hozzájárulnak, részben a NAÜ-n keresztül, évi mintegy 150 millió EUR összeggel.
68
Politikai párbeszédek, démarche-ok, valamint az ENSZ-közgyűlésnek a nukleáris kísérletek elleni nemzetközi nap alkalmából tartott informális plenáris ülésén és a XIV. cikk szerinti, 2011. szeptemberi New York-i konferencián tett nyilatkozatok. 69 Az Unió változatlanul a NAÜ Nukleáris Biztonsági Alapjának egyik legfontosabb adományozója, és mint ilyen, több mint 50 afrikai, közel-keleti, latin-amerikai és ázsiai országot támogat. 2004 óta összesen több mint 30 millió EUR összegű hozzájárulást nyújtott.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
69
HU
1.1.4. Vegyifegyver-tilalmi egyezmény (CWC) Az Unió folytatta a vegyifegyver-tilalmi egyezményhez való egyetemes csatlakozás és az egyezmény maradéktalan végrehajtásának előmozdítására irányuló erőfeszítéseit. A Tanács 2012 elején egy olyan határozattervezeten kezdett dolgozni, amely az EU és a Vegyi Fegyverek Betiltásának Szervezete (OPCW) közötti együttműködés pozitív tapasztalatain alapul. Az Unió emellett megkezdte az OPCW jövőjével kapcsolatos álláspontjának kidolgozását is. 1.1.5. Biológiai fegyverek Az Unió folytatta a biológiai fegyverek jelentette fenyegetések megelőzésére irányuló munkát, melyek egyre nagyobb problémát jelentenek világszerte 70. Tevékenyen részt vett a BTWC (2011. decemberi) 7. felülvizsgálati konferenciáját előkészítő folyamatban, és a Tanács által 2011 júliusában elfogadott közös álláspontot képviselte a konferencián. A konferencia sikeres kimeneteléhez való hozzájárulását biztosítandó, meghatározta a konferenciára vonatkozó uniós prioritásokat (az egyezmény betartása iránti bizalom megteremtése, nemzeti végrehajtás és az egyezmény egyetemessé tétele). Ezek alapján pedig kétoldalú konzultációkat folytatott a legfontosabb szereplőkkel, és elősegítette, hogy olyan eredmény szülessen, amely korlátozott volta ellenére is általánosságban pozitívnak értékelhető. 1.1.6. Exportellenőrzések Ami az export-ellenőrzési eljárások területét illeti, az EU a harmadik országok állami tisztviselői készségeinek és kapacitásainak megerősítését célzó 2008. évi tanácsi együttes fellépés révén 2011-ben is támogatta az 1540., az 1673. és az 1810. sz. ENSZ BT-határozat végrehajtását.
70
Ezen tevékenységéhez két együttes fellépés szolgált alapul: egyfelől a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményt (BTWC) támogató együttes fellépés, másfelől pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) biológiai biztonsági és biológiai védelmi tevékenységeit támogató együttes fellépés, amely végrehajtja a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat és elismeri, hogy a biológiai biztonsági és biológiai védelmi intézkedések fontosak a nemzetközi biztonság szempontjából A Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA) 2011-ben négy regionális szakmai találkozót és hét nemzeti segítségnyújtási látogatást bonyolított le. A WHO három regionális szakmai találkozót és négy segítségnyújtási látogatást szervezett, valamint lezárta a biológiai biztonsággal és a biológiai védelemmel kapcsolatos, Ománban zajló kísérleti projektjét. A fent említett két együttes fellépés 2011. december 31-én hatályát vesztette. Ezzel egyidejűleg belső tárgyalások kezdődtek a BTWC, illetve a biológiai biztonság és a biológiai védelem terén a WHO tevékenységeit támogató új tanácsi határozatok előkészítéséről.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
70
HU
1.1.7. Az EU folytatta a tömegpusztító fegyverek elsődleges hordozóeszközeivel, vagyis a rakétákkal foglalkozó nemzetközi eszköz, a hágai magatartási kódex (HCoC) támogatásáról szóló 2008. évi tanácsi határozat végrehajtását (erőfeszítéseket tett azon államok bevonására, amelyek még nem írták alá a magatartási kódexet). 1.1.8. A Stabilitási Eszköz – ezen belül is a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagokhoz kapcsolódó kockázatok enyhítését célzó rész – keretében jó ütemben haladt előre a CBRN kiválósági központok létrehozása a célrégiókban. Az első ilyen központok most nyílnak meg Jordániában, a Fülöp-szigeteken, Grúziában, Marokkóban és Algériában. Feladatuk, hogy megerősítsék a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatokkal kapcsolatos regionális és nemzetközi együttműködést, függetlenül azok eredetétől 71. 1.1.9. Az Unió 2011-ben is figyelemmel kísérte a szegényített uránról, valamint az annak felhasználására és előállítására vonatkozó lehetséges szabályozásról folytatott nemzetközi vitát 72. 1.1.10. Harmadik országokkal konzultálva az EU folytatta a világűrben folytatott tevékenységekkel kapcsolatos bizalomépítés és átláthatóság növelését célzó nemzetközi magatartási kódex tervezetének kidolgozása tekintetében végzett munkát.
71 72
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 2012. április 19-i elnökségi nyilatkozatában üdvözölte e központok létrehozását. A szegényített urán felhasználásáról szóló 2008-as állásfoglalás, valamint az ENSZ-közgyűlés 65. ülésszakára vonatkozóan a Tanácshoz intézett 2010. évi ajánlások Európai Parlament általi elfogadását követően 2011-ben tovább folytatódott az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) közötti párbeszéd. Ennek keretében 2011. október 6-án a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság meghallgatására is sor került a kérdéssel kapcsolatban, amelyen az EKSZ is részt vett.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
71
HU
1.2. HAGYOMÁNYOS FEGYVEREK 1.2.1. Exportellenőrzések A hagyományos fegyverek exportjának ellenőrzésére szolgáló tagállami politikákra nézve továbbra is a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályokat meghatározó 2008. decemberi tanácsi közös álláspont volt az irányadó. 2011 utolsó hónapjaiban a hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó munkacsoport megkezdte a 2012-ben elvégzendő felülvizsgálati folyamat előkészületeit. A Tanács és az EKSZ 2011-ben is folytatta az Európai Parlamenttel az exportellenőrzési politikák terén folytatandó mélyreható párbeszéd kialakítására irányuló munkát 73. Az EU 2011-ben a különböző tagállamokban szervezett szemináriumok és tanulmányi látogatások révén különösen tevékeny volt a tájékoztatási célú kezdeményezések végrehajtása, valamint a hatékony fegyverkiviteli ellenőrzések harmadik országok általi végrehajtásának megerősítésére irányuló kezdeményezések finanszírozása és előmozdítása terén 74. Az Unió továbbra is teljes mértékben közreműködött a fegyverkereskedelmi szerződésről folytatott tárgyalásokban, részt vett a fegyverkereskedelmi szerződést előkészítő bizottság 2011. márciusi és júliusi ülésein, és ezen túlmenően intenzív tájékoztatási erőfeszítéseket folytatott globális szinten 75. 1.2.2. Kézi- és könnyűfegyverek (SALW) Az idevágó 2005-ös stratégiájával összhangban az EU valamennyi multilaterális fórumon és a harmadik országokkal folytatott politikai párbeszédek során továbbra is előmozdította a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos szigorú ellenőrzéseket. 2011ben is finanszírozta a tiltott kereskedelem megelőzését szolgáló eszközök kidolgozását, valamint a Nyugat-Balkán vonatkozásában változatlanul segítséget nyújtott a készletkezeléshez, a kézi- és könnyűfegyverek begyűjtéséhez és nyilvántartásba vételéhez, a fegyverátadásokkal kapcsolatos jelentéstételhez és a fölös készletek megsemmisítéséhez.
73
Az Európai Parlament 2011. október 13-án jogalkotási állásfoglalást fogadott el az Egyesült Nemzetek lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról és a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzitszabályainak létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (P7_TA-PROV(2011)0440). 74 A hagyományos fegyverek kivitelével kapcsolatos tájékoztató tevékenységekről szóló 2009. évi tanácsi határozat végrehajtásának részeként két tájékoztató szemináriumot is tartottak a 2008. évi közös álláspontban foglalt elvek és kritériumok előmozdításának témájában. Ezen túlmenően Magyarország, Portugália, Lengyelország és a Cseh Köztársaság 1-1 tanulmányi látogatást szervezett a tagjelölt országok – Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró – hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzéséért felelős tisztviselői számára. 75 A fegyverkereskedelmi szerződésre irányuló tárgyalási folyamat támogatásáról szóló új tanácsi határozat 2010. évi elfogadását követően az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetével (UNIDIR) együttműködésben négy regionális szemináriumot rendeztek a témában: a dél- és közép-ázsiai országok számára 2010 novemberében Nepálban, a nyugat-, észak- és közép-afrikai országok számára 2011 februárjában Marokkóban, a latin-amerikai és karib-tengeri térség országai számára 2011 áprilisában Uruguayban, valamint a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térségi országok számára 2011 júniusában Indonéziában.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
72
HU
Az EU tevékenyen részt vett a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program 2012-ben tartandó felülvizsgálati konferenciáját előkészítő informális konzultációkban, és új tanácsi határozatot fogadott el az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala által az ENSZ cselekvési program végrehajtása érdekében végzett tevékenységek támogatásáról. Az EU szerint a szóban forgó cselekvési program kulcsfontosságú eszköz a biztonság és a fejlesztés összefüggésének kezelése szempontjából, mint ahogy a bizonytalanság megelőzését és mérsékelését, valamint az emberi jogok előmozdítását célzó megoldások feltérképezése szempontjából is. 1.2.3. Gyalogsági aknák és kazettás lőszerek Az EU különböző konferenciákon és találkozókon 2011-ben is folytatta a gyalogsági aknákról szóló ottawai egyezmény és a kazettás lőszerekről szóló egyezmény (CCM) egyetemessé tételének és teljes körű végrehajtásának az előmozdítását 76. 2. TERRORIZMUS ÉS SZERVEZETT BŰNÖZÉS 2.1. TERRORIZMUS Az EU a terrorfenyegetés kérdésével 2011 folyamán az ENSZ, illetve a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolatai keretében foglalkozott. Ami a tematikus területeket illeti, kiemelt feladatot jelentett a megelőzés, valamint a küzdelem a radikalizálódás, a terroristatoborzás és a terrorizmus finanszírozása ellen, az EU-ban és azon kívül egyaránt. Ezen túlmenően az Unió arról is gondoskodott, hogy továbbra is megfelelően aktualizálja és végrehajtsa az Al-Kaida és a Talibán elleni ENSZ-szankciókat.
76
Az Unió 2011-ben megfigyelőként részt vett a kazettás lőszerekről szóló oszlói egyezmény részes államainak második konferenciáján (Bejrút, szeptember 11–16.). Ugyancsak részt vett a gyalogsági aknákról szóló egyezmény részes államainak tizenegyedik konferenciáján (Phnompen, november 28–december 2.), valamint szorosan nyomon követte az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezményhez csatolandó, a kazettás lőszerekről szóló jegyzőkönyvre irányuló tárgyalásokat, továbbá az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény negyedik felülvizsgálati konferenciáját. Az Európai Parlament 2011. november 17-én állásfoglalást fogadott el a kazettás lőszerek betiltásáról (P7_TA-PROV(2011)0512), 2011. július 7-én pedig az aknamentesítés terén történő előrehaladásról (P7_TAPROV(2011)0339).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
73
HU
Az EU kifejezte a terrorizmus áldozatai iránti szolidaritását, és kijelentette, hogy jogaikat tiszteletben kell tartani. Elismerte annak fontosságát, hogy a terrorizmus valamennyi áldozata segítségben és támogatásban részesüljön. Ami a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos földrajzi prioritásokat illeti, az EU továbbra is Ázsiát, Afrikát és a Közel-Keletet helyezte előtérbe, különösen kiemelt helyen szerepeltetve azokat az országokat, nevezetesen Pakisztánt, Afganisztánt, Afrika szarvát, a Száhil övet és Jement, amelyek részéről Európát a legnagyobb veszély fenyegeti 77. A harmadik országoknak a terrorizmus leküzdése és megelőzése céljából kifejtett erőfeszítéseit támogató fő pénzügyi eszköz továbbra is a Stabilitási Eszköz maradt. Az Unió határozottan támogatta a terrorizmus elleni globális fórum 2011. szeptemberi New York-i elindítását. A terrorizmus elleni globális fórum értékes lehetőséget kínál a terrorizmus elleni küzdelemmel és a kapacitásépítéssel kapcsolatos többoldalú és polgári irányítású együttműködésnek a „terrorizmus szempontjából veszélyeztetett” államokban történő előmozdításához 78. Az EU tevékenyen részt vesz a globális fórum tevékenységeiben, és Törökországgal együtt társelnöke az Afrika szarva térséggel foglalkozó munkacsoportnak. Az Uniónak az Afrika szarva térségen belüli, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos aktív szerepvállalására a 2011-ben elfogadott uniós stratégiai keretben foglaltaknak megfelelően kerül sor.
77
Az EU a harmadik országokkal a terrorizmus elleni küzdelem területét érintő kapacitásfejlesztésről folytatott politikai párbeszédet és együttműködést is megerősítette. Párbeszédet folytatott az Egyesült Államokkal, az ENSZ-szel, Törökországgal és a Szaúd-arábiai Királysággal. 78 A terrorizmus elleni globális fórum előmozdítja az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának teljes körű végrehajtását. A globális fórum átfogó célkitűzését a nemzetközi partnerekkel való koordináció, valamint a hatékony többoldalúság előmozdítása jelenti. Célja, hogy a terrorizmussal mint az instabilitás egyik kiváltó okával foglalkozzon, és ezzel egyidejűleg a kapacitásépítést is elősegítse. Az Európai Unió továbbra is az egyik legelkötelezettebb támogatója az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának és az abban foglalt általános megközelítésnek. Az EU és az ENSZ Közép-Ázsiában kifejtett közös erőfeszítései a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott regionális együttműködés hatékony megerősödését eredményezték. Ezzel összefüggésben elfogadásra került az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának a végrehajtására vonatkozó cselekvési terv.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
74
HU
A Száhil öv biztonságára és fejlesztésére vonatkozó uniós stratégiának szerves részét képezik a Száhil öv térségében a terrorizmus elleni küzdelem terén kifejtett erőfeszítések. A szóban forgó stratégia fontos előrelépést jelent a térségben folyó uniós tevékenységek fejlesztési és biztonsági vonatkozásainak egybefogásában. Ezzel összefüggésben az Unió a terrorizmus elleni küzdelem területén Mali és Mauritánia által eszközölt erőfeszítésekhez nyújtott támogatását 2011-ben Nigerre is kiterjesztette. Ennek középpontjában a bűnüldözés, a büntető igazságszolgáltatás és a jogállamiság áll, mégpedig az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásának előmozdítása mellett. Külön erőfeszítés irányult az egyéb uniós fejlesztési eszközökkel, valamint a tagállami tevékenységekkel való megfelelő összhang biztosítására. A fegyvereknek a líbiai válság miatti széles körű elterjedése tovább nehezítette a már amúgy is bonyolult helyzetet, tovább veszélyeztetve a térség stabilitását. 2.2. SZERVEZETT BŰNÖZÉS Az Unió 2011-ben is fellépett a heroin- és kokainútvonal mentén zajló kábítószer- és más csempészáru-kereskedelem ellen, mégpedig a célországokban történő kapacitásépítés és a (transz)regionális információcsere előmozdítása révén. A cél az, hogy ezek az intézkedések kiegészítsék a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó európai uniós szakpolitikai ciklust, amely a 2011 és 2013 közötti időszakra szóló új uniós politikai tervezési és végrehajtási folyamatot jelenti. 3. KONFLIKTUSMEGELŐZÉS ÉS KÖZVETÍTÉS A Lisszaboni Szerződés 21. cikke értelmében a béke megőrzése, a konfliktusok kialakulásának megelőzése és a nemzetközi biztonság erősítése az Unió külső tevékenységeinek központi célkitűzései közé tartozik.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
75
HU
A Külügyek Tanácsa a 2011. júniusi ülésén megállapította, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott göteborgi program továbbra is érvényes szakpolitikai alapként szolgál a konfliktusmegelőzés terén folytatott további uniós tevékenységekhez. A Tanács jelentős előrehaladást ért el a göteborgi program végrehajtásában, és rámutatott, hogy lehetőséget lát az idevágó uniós erőfeszítések megerősítésére. Három területet emelt ki: a korai figyelmeztetésre vonatkozó kapacitás megerősítését és a korai figyelmeztetés és a korai fellépés közötti szakadék áthidalását; az Unió közvetítésre vonatkozó kapacitásának és konfliktuselemző eszközeinek a megerősítését; valamint az EU és a nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek és vonatkozó intézmények közötti partnerségek kiépítését és elmélyítését. 4. ENERGIABIZTONSÁG A Bizottság a főképviselővel közösen 2011 szeptemberében közleményt tett közzé az energiaellátás-biztonság és a nemzetközi együttműködés témájában 79. A közlemény átfogó stratégiát határoz meg az Unió által az energiaügy területén folytatott külső tevékenységekre és az energiaellátás biztonságára vonatkozóan. Az alapvető elgondolás az, hogy meg kell erősíteni az uniós tagállamok között a külső energiapolitikával kapcsolatos egyértelmű prioritások meghatározása és végrehajtása terén folyó együttműködést. A Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács novemberben megbízta a Külügyek Tanácsát e szakpolitika fejlesztésével. Az EU Oroszországgal fennálló energiaügyi kapcsolatait továbbra is az erőteljes egymástól való függés jellemezte: Oroszország változatlanul az EU fő külső energiaellátója, az EU pedig az oroszországi
szénhidrogénforrások
legnagyobb
külső
felvevőpiaca.
2011
februárjában
kiigazították és megerősítették az EU és Oroszország között 2009. novemberben aláírt energiaügyi korai előrejelző mechanizmust 80.
79
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az energiaellátás-biztonságról és a nemzetközi együttműködésről – „Uniós energiapolitika: partnerkapcsolatok fenntartása határainkon túl”, COM(2011) 539 végleges, 2011.9.7. 80 Az EU és Oroszország közötti 2011. június 9–10-i Nyizsnij Novgorod-i, valamint 2011. december 14–15-i brüsszeli csúcstalálkozó, az EU–Oroszország Állandó Partnerségi Tanács 2011. november 17-i, külügyminiszteri szintű moszkvai ülése, valamint az EU–Oroszország Állandó Partnerségi Tanács energiaüggyel foglalkozó 2011. december 1-jei moszkvai ülése az energiabiztonsági kérdések megvitatásához is hasznos fórumnak bizonyultak.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
76
HU
Ukrajna 2011. február 1-jén csatlakozott az Energiaközösséghez. Ezzel a szabályokon alapuló uniós belső energiapiac immár egy fontos tranzitországot is magában foglal, tovább erősítve ily módon az EU energiabiztonságát. 2011-ben előrehaladt az ukrajnai energiapiac uniós energiapiacokkal való integrációjára irányuló munka. Folytatódtak az egyéb harmadik országokkal megkezdett kétoldalú energiaügyi megbeszélések. Ennek keretében az EU 2011 januárjában egyetértési megállapodást írt alá az Üzbég Köztársasággal az energiaügy terén folytatandó együttműködésről. Az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának egyik fontos területét továbbra is az energiaszállítás útvonalainak megerősítése jelentette. Az Unió 2011 szeptemberében elfogadta a Kaszpi-tengert átszelő vezeték megépítésére irányuló, az EU, Azerbajdzsán 81 és Türkmenisztán közötti, jogilag kötelező erejű szerződéssel kapcsolatos tárgyalások lefolytatására vonatkozó megbízást. Ez az első alkalom, hogy az EU olyan szerződés megkötésére tett javaslatot, amely az uniós energiabiztonsághoz hozzájáruló infrastrukturális projektet támogat. Norvégia a kőolaj és a földgáz tekintetében az Unió második legnagyobb exportőre. 2011-ben az EU kőolajimportjának 13 %-a, földgázimportjának pedig 24 %-a Norvégiából származott. Az ország a belső energiapiacban is részt vesz, és alkalmazza az idevágó uniós vívmányokat. Norvégia továbbra is komoly partner az energiabiztonság szempontjából. Az ország által az Unió energiaellátásában betöltött szerepet ugyanakkor még tovább lehetne fejleszteni. Ezen túlmenően az EU és Norvégia közötti energiaügyi párbeszéd is folytatódott. Ennek során Norvégia nagy érdeklődést tanúsított a 2050-ig szóló uniós energiaügyi ütemterv iránt, különösen ami az Unió jövőbeli energiaszerkezetét illeti.
81
Az Európai Parlament 2011. május 12-én állásfoglalást fogadott el Azerbajdzsánról (P7_TA-PROV(2011)0243). 2011. december 15-én újabb állásfoglalást fogadott el Azerbajdzsánról, különösen Rafig Tagi ügyéről (P7_TAPROV(2011)0590).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
77
HU
5. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS BIZTONSÁG 2011-ben az EU éghajlattal kapcsolatos diplomáciai tevékenységeinek középpontjában az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye részes feleinek 2011. decemberi, a dél-afrikai Durbanban tartandó konferenciájának előkészítése állt 82. Az Unió a konferenciára való felkészülése részeként partnereivel is felvette a kapcsolatot, például EU–Afrika kerekasztal-megbeszélést szervezett az éghajlatváltozás kérdéséről tárgyaló partnerek számára, így segítve az álláspontok összehangolását. A durbani konferencia áttörést hozott az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokban, hiszen azon sikerült megállapodásra jutni egy jövőbeli globális és átfogó megállapodás felé vezető ütemtervről. Ezen ütemterv értelmében a Kiotói Jegyzőkönyvet aláíró valamennyi ország – és nem csak az iparosodott országok – jogilag kötelező erejű kibocsátáscsökkentési és -korlátozási kötelezettségeket fognak vállalni. Az új megállapodással kapcsolatos tárgyalások 2015-ig zajlanak majd, és az legkésőbb 2020-ban lép hatályba. A Külügyek Tanácsa a 2011. júliusi ülésén megbízta a Bizottságot és a főképviselőt, hogy az alábbi három cselekvési irányvonal mentén haladjanak előre: i. éghajlatváltozással kapcsolatos ambiciózus intézkedések előmozdítása harmadik országokban, mindenekelőtt folyamatos politikai párbeszédek formájában; ii. az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések végrehajtásának elősegítése, különösen az Unió és a tagállamok által biztosított pénzügyi támogatás és együttműködés révén; valamint iii. az éghajlatváltozás és a nemzetközi biztonság közötti kapcsolat feltérképezése, mégpedig az éghajlatváltozás által előidézett veszélyekkel kapcsolatos ismeretek körének további bővítésével és a korai figyelmeztető, illetve a korai megelőző intézkedések lehetővé tételével 83.
82
Az Európai Parlament 2011. november 16-án állásfoglalást fogadott el a durbani éghajlat-változási konferenciáról (COP17) (P7_TA-PROV(2011)0504). 83 Kiemelt feladatot jelent az uniós szereplőktől származó hozzájárulások közötti szinergiák megteremtése, például az EKSZ-t, a Bizottság szolgálatait és a tagállamokat magában tömörítő zöld diplomáciai hálózatnak a központok és az országon belüli szintek tekintetében történő korszerűsítésével.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
78
HU
C. HOZZÁJÁRULÁS EGY HATÉKONYABB TÖBBOLDALÚ VILÁGREND MEGTEREMTÉSÉHEZ Az Európai Unió – felismerve, hogy a globális problémák globális megoldásokat igényelnek – fenntartotta a többoldalúság tekintetében biztosított határozott támogatását, amint azt a Lisszaboni Szerződésben újólag meg is erősítette 84. A Tanács a 2011. október 22-i ülésén jóváhagyta a nemzetközi szervezetekben tett uniós nyilatkozatokra vonatkozó általános szabályokat. A multilaterális fórumokon való egységes uniós szereplés továbbra is elsőrendű fontosságú 1. EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE 2011-ben az egyik fő prioritást az Uniónak az ENSZ-en belüli megfigyelői státuszával összefüggő hiányosságok kezelése jelentette. Az Uniónak az ENSZ munkájában való részvételéről szóló 65/276. sz. ENSZ-közgyűlési határozat 2011. májusi elfogadása fontos előrelépésként értékelhető. Ezt a főképviselő által irányított és az uniós intézmények és tagállamok részvételével zajló intenzív és jól összehangolt kampány révén sikerült elérni. A 65/276. sz. határozat előkészítette az Unió részvételét a Közgyűlésben, annak bizottságaiban és munkacsoportjaiban, a Közgyűlés égisze alatt rendezett nemzetközi találkozókon és konferenciákon, valamint az ENSZ-konferenciákon. E határozat végrehajtása kapcsán jelentős vita bontakozott ki az ENSZ-en belül, így annak maradéktalan végrehajtása továbbra is várat magára. 2011 során az EU számára az ENSZ szintjén kiemelt prioritás maradt a védelmi felelősség (R2P) elvének érvényesítése 85. Az Unió folytatta az említett koncepció uniós eszközökben és szakpolitikákban történő végrehajtásával kapcsolatos megbeszéléseket és munkát.
84
Az Európai Parlament 2011. május 11-én állásfoglalást fogadott el „az Unió mint globális szereplő: a multilaterális szervezetekben betöltött szerepe” címmel (P7_TA-PROV(2011)0229). 85 Az EU újólag megerősítette arra vonatkozó vállalását, hogy hozzájáruljon az ENSZ válságkezelési célkitűzéseihez, és további megbeszéléseket folytatott arról, hogy miként lehetne növelni az ENSZ békefenntartó műveleteihez nyújtott uniós támogatást.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
79
HU
Az Unió továbbra is támogatta az ENSZ békefenntartási műveleteinek az Új Horizont kezdeményezés rendelkezéseivel összhangban történő, folyamatban lévő felülvizsgálatát, és a polgári lakosság védelmére helyezett fokozott hangsúllyal is egyetértett. Az Unió az ENSZ-rendszer reformját is előmozdította. Változatlanul elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az ENSZ pénzügyi forrásait hatékonyan és eredményesen – a költségvetési fegyelem és a következetesség elvét követve, illetve a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összhangban – kezeljék. Az Unió 2011-ben kiemelt feladatként dolgozott egy, az értékelési skálára vonatkozó olyan új módszer kidolgozásán, amely méltányosabban és kiegyensúlyozottabban, a fizetőképességüknek megfelelően osztja meg a pénzügyi felelősséget a tagállamok között. 2. EBESZ 86 Az EU 2011 folyamán is támogatta az EBESZ-nek a különböző regionális és tematikus kérdések megoldására irányuló tevékenységét. Kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy többek között a nemzeti kisebbségi főbiztos munkáján és a telepített EBESZ-missziókon keresztül megerősítsék az EBESZ által a teljes konfliktusciklusban – vagyis a korai figyelmeztetéstől kezdve a konfliktus utáni rehabilitációig – betöltött szerepet. Emellett nagy hangsúlyt fektetett az EBESZ emberi dimenziójában történő előrehaladás jelentőségére, többek között ami az EBESZhez tartozó Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának és a médiaszabadsággal foglalkozó képviselőnek a tevékenységét illeti. Továbbfejlesztette az EBESZ-szel a médiaszabadság, az emberi jogok, a határigazgatás és -biztonság, illetve a kábítószerek elleni küzdelem területén folyó együttműködést. Az Unió továbbra is nagyra értékeli a részt vevő EBESZ-államok által vállalt kötelezettségek végrehajtásának nyomon követésében és az általuk e tekintetben elért eredmények javításában az autonóm EBESZ-intézmények által betöltött szerepet. Ez az EBESZ-térségen belüli választási megfigyelő tevékenységet is magában foglalja.
86
Az Európai Parlament 2010. november 11-én állásfoglalást fogadott el az EBESZ megerősítéséről és az EU ebben betöltött szerepéről (P7_TA-PROV(2010)0399).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
80
HU
Az Unió folytatta az európai biztonság jövőjéről szóló párbeszédhez nyújtott tevékeny hozzájárulását, és 2011-ben is támogatta a fegyverzetellenőrzési, valamint a bizalom- és biztonságépítő intézkedések megerősítése és korszerűsítése terén az EBESZ által végzett munkát. Az EU által az EBESZ Biztonsági Együttműködési Fórumában tanúsított tevékeny hozzáállás lehetővé tette a bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011. évi bécsi dokumentum elfogadását. Az EU támogatta, hogy az EBESZ nagyobb hangsúlyt helyezzen a transznacionális fenyegetések elleni lépésekre, így a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemre, a kiberbiztonságra, valamint a fegyver- és emberkereskedelem és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemre. Ezzel összefüggésben az Unió örömmel értesült arról, hogy az EBESZ Főtitkárságán belül transznacionális fenyegetésekkel foglalkozó új főosztályt hoztak létre. Mindazonáltal az Unió jelentős erőfeszítései ellenére sem sikerült előrehaladást elérni az EBESZ mindhárom dimenziójában. Az EU a 2011. decemberi vilniusi miniszteri konferencián mély aggodalmának adott hangot a humán dimenzióval kapcsolatos eredmények hiánya miatt. 3. EURÓPA TANÁCS Az EU továbbra is együttműködött az Európa Tanáccsal a két szervezet között érvényben lévő egyetértési megállapodással összhangban, mindenekelőtt az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok és a Nyugat-Balkán vonatkozásában, a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat érintő kérdésekben. Különösen gyümölcsöző volt a bel- és igazságügyi kérdésekben folytatott együttműködés. 2011-ben elindult a 2010-ben feltárt együttműködési lehetőségek gyakorlati megvalósítása: az Unió egy 4,8 millió EUR költségvetésű közös programot írt alá az Európa Tanáccsal a dél-mediterrán országokon belüli demokratikus reformfolyamat megerősítésére. A két szervezet arról is megállapodott, hogy elmélyítik a Közép-Ázsia tekintetében folytatott együttműködésüket, különösen ami a jogállamiság területét illeti. Az EU tovább folytatta az emberi jogok európai egyezményéhez történő csatlakozására irányuló tárgyalásokat. 2011 júliusában le is zárult az ún. 7+7 informális munkacsoport szintjén folyó munka: elkészült a csatlakozási megállapodás tervezete, amelyet azóta már mindkét szervezet munkacsoportjaihoz benyújtottak további megvitatásra és tárgyalásra.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
81
HU
D. AZ EMBERI JOGOK, A DEMOKRÁCIA ÉS A JOGÁLLAMISÁG ELŐMOZDÍTÁSA Az EU emberi jogok, demokrácia és jogállamiság terén végzett munkáját nagyban megerősítette az, hogy 2011 volt az első olyan év, amikor az EKSZ már az év egészében működött. A főképviselő e kérdések melletti elkötelezettségét jól mutatta az a tény, hogy 2011. december 12-én elfogadásra került a főképviselő és az Európai Bizottság „Emberi jogok és demokrácia az Európai Unió külső tevékenységének középpontjában – egy hatékonyabb megközelítés felé” című közös közleménye. A közlemény több olyan elképzelést ismertet, melyek mentén a területtel kapcsolatos uniós stratégiát folytatni lehet. Az arab tavasz mérföldkövet jelentett az EKSZ működésének első teljes évében, és új lehetőségeket kínált a regionális és a szubregionális szintű együttműködésre. Az Unió átérezte a déli szomszédságában végbemenő változások történelmi jelentőségét, és kifejezte eltökéltségét aziránt, hogy jól időzített és megfelelő támogatást nyújtson a demokráciáért és a szabad és nyitott társadalmakért küzdő emberek számára. A kölcsönös elszámoltathatóság szellemében arra ösztönözte partnereit, hogy folytassák a demokrácia mélyen gyökerező alapjainak kialakítására irányuló erőfeszítéseiket, mindenekelőtt azáltal, hogy megerősítik a véleménynyilvánítás, valamint az egyesülés és a gyülekezés szabadságát, szilárd demokratikus intézményeket hoznak létre, továbbá előmozdítják a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget. A fenntartható demokrácia megvalósításához ezen túlmenően a hatékony és független igazságszolgáltatásra, a korrupció leküzdésére irányuló tartós erőfeszítésekre és a biztonsági ágazat reformjára is szükség van. Az arab tavasz azt is bizonyította, hogy a közösségi hálózatok és az internet fontos szerepet töltenek be a reformok előmozdításában és az emberi jogok melletti kiállásban. Az Unió – a harmadik országokkal fennálló kétoldalú kapcsolatai keretében és többoldalú fórumokon – többször is elítélte az internethez való hozzáférés korlátozását, valamint a blogírók letartóztatását.2011 decemberében elindította az internethozzáférés szavatolására vonatkozó stratégiát („No Disconnect Strategy”), melynek célja olyan eszközök kifejlesztése, melyek révén segítséget nyújthat a civil társadalmi szervezetek vagy egyes polgárok számára az elektronikus kommunikációs technológiákhoz – így az internethez – való hozzáféréshez.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
82
HU
A halálbüntetés globális szintű eltörlése továbbra is központi elemét képezte az Unió emberi jogi politikájának. A halálbüntetéssel kapcsolatos uniós iránymutatások alapján az EU valamennyi rendelkezésre álló eszközt latba vetett ennek érdekében. Az Unió a harmadik országokkal tartott számos párbeszéd és konzultáció keretében szisztematikusan felvetette a halálbüntetés kérdését. Az Unió – a főképviselővel együtt – üdvözölte a kérdésben világszerte történt kedvező fejleményeket. Nyilvános nyilatkozatokban méltatták, hogy az USA Illinois állama 2011-ben, majd Connecticut állam 2012-ben a halálbüntetés eltörléséről határozott, míg más országok – például Etiópia – 2011ben lépéseket tettek a moratórium fenntartásának irányában. Másrészről az EU általános démarcheokat hajtott végre azokban az országokban, ahol a helyzet folyamatosan változott, illetve egyedi démarche-okat eszközölt azokban országokban, amelyek egyértelműen és jelentősen megsértették a nemzetközi minimum-előírásokat, és például kiskorúakat és mentális betegségben szenvedő személyeket végeztek ki, halálra kövezést elrendelő ítéleteket szabtak ki, vagy megsértették a legsúlyosabb bűncselekmények elvét. Ezzel összefüggésben az Unió – a főképviselővel együtt – démarche-okat hajtott végre vagy nyilatkozatokat adott ki, amelyekben aggodalmát fejezte ki az iráni, iraki, egyesült államokbeli, kínai, japán, szaúd-arábiai és belarusz kivégzésekkel kapcsolatban. Belarusz kapcsán a főképviselő 2011 júliusában mélyen elítélte, hogy értesülések szerint kivégezték Aleh Hirskavcovot és Andrej Burdykát, 2011 decemberében pedig sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Legfelsőbb Bíróság halálra ítélte Dimitrij Konovalovot és Vlagyiszlav Kovaljovot. A főképviselő mindkét alkalommal felszólította az országot, hogy csatlakozzon a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó globális moratóriumhoz. Kína 2011 februárjában módosította a büntető törvénykönyvét. A módosítások értelmében csökkent a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények száma, mindazonáltal 55 bűncselekményért továbbra is halálbüntetés jár.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
83
HU
Az EU 2011-ben kellő határozottsággal reagált arra, hogy szerte a világban egyre nő a vallási alapú türelmetlenséggel és hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos cselekmények száma 87. A Külügyek Tanácsának februári ülésén elfogadott következtetésekben az EU ismételten mély aggodalmának adott hangot a türelmetlenség, a hátrányos megkülönböztetés és az erőszak bármilyen megnyilvánulásával kapcsolatban, és elítélte e tetteket 88. Az EU 2011. szeptemberben kiadott éves emberi jogi jelentése részletesen foglalkozott a vallás- és lelkiismereti szabadság kérdésével. Az Unió az ENSZ keretei között intenzíven munkálkodott azon, hogy megerősítse az azzal kapcsolatos konszenzust, hogy fel kell lépni a vallási türelmetlenséggel szemben és meg kell védeni a vallás- és lelkiismereti szabadságot. 2011-ben jelentős eredményeket sikerült elérni e tekintetben: a vallás- és lelkiismereti szabadsággal, illetve a vallási türelmetlenség elleni küzdelemmel kapcsolatos határozatokról most először született konszenzus Genfben és New Yorkban (az előbbit az EU, az utóbbit az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) terjesztette be). Az EU 2011-ben is kiemelkedő szerepet játszott az ENSZ emberi jogi rendszerében 89. Az Unió hathatós fellépésének köszönhetően hívták össze 2011 februárjában az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Líbiával foglalkozó rendkívüli ülését. Ezen az ülésen terjesztették elő a Líbia Emberi Jogi Tanácson belüli tagságának felfüggesztésére irányuló történelmi jelentőségű ajánlást. Az EU 2011 során több ízben is felvetette a szíriai emberi jogi helyzet kérdését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottságában, szövetséget alakítva ki valamennyi régió államaival, így az arab világ országaival is. Döntő szerepet játszott a szíriai emberi jogi helyzet vizsgálatával foglalkozó független tényfeltáró bizottság felállításában. 2011 júniusában elérte, hogy az Emberi Jogi Tanács belarusz emberi jogi helyzetről szóló határozata elfogadásra kerüljön. Az Emberi Jogi Tanácsban és a Közgyűlésben egyaránt folytatta a Burmáról/Mianmarról és a KNDK-ról szóló határozatok előmozdítását.
87
Az Európai Parlament 2011. január 20-án állásfoglalást fogadott el a keresztények helyzetéről a vallásszabadság összefüggésében (P7_TA(2011)0021). 88 Az Unió küldöttségei 2011 februárjában megkapták a vallás- és lelkiismereti szabadsággal kapcsolatos kulcsfontosságú üzeneteket, azzal a megbízatással egyetemben, hogy a tagállami nagykövetségekkel együttműködve szorosan kísérjék figyelemmel a fogadó országokban fennálló helyzetet. 89 Az Európai Parlament 2011. március 10-én állásfoglalást fogadott el az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tizenhatodik ülésszakára vonatkozó prioritásokról és a 2011-es felülvizsgálatról (P7_TA(2011)0097).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
84
HU
2011 márciusában egy, többek között tizenöt uniós tagállam részvételével megalakult csoport előkészítette a „Vessünk véget a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló erőszakos cselekményeknek és emberi jogi jogsértéseknek!” című nyilatkozatot, melyet az Emberi Jogi Tanácsban 85 ország fogadott el. Az EU továbbá üdvözölte az Emberi Jogi Tanácsban 2011 júniusában az emberi jogokról, a szexuális irányultságról és a nemi identitásról elfogadott, történelmi jelentőségű határozatot 90, melynek Dél-Afrika volt a szerzője, és amelyet valamennyi régió országai támogattak. Az Unió tevékenyen részt vett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa munkacsoportjának 2011. májusi első ülésén, amely a katonai és biztonsági magánvállalkozások nemzetközi szabályozási kerete lehetséges kialakításának kérdésével foglalkozott. Határozottan fenntartotta azon álláspontját, hogy a katonai és biztonsági magánvállalkozásoknak felelniük kell azokért a cselekményekért, melyekkel műveleteik során az emberi jogokat esetlegesen megsértették. A latin-amerikai országok csoportjával együttműködve az EU elérte, hogy az ENSZ Közgyűlése meghosszabbítsa az ENSZ-főtitkár gyermekek és fegyveres konfliktusok kapcsolatával foglalkozó különleges képviselőjének a megbízatását 91.
90
Az Európai Parlament 2011. szeptember 28-án állásfoglalást fogadott el az emberi jogok, a szexuális irányultság és a nemi identitás vonatkozásában az ENSZ-ben végzett munkáról (P7_TA-PROV(2011)0427). 91 Az Unió ezen túlmenően az ENSZ jegyzékével összhangban naprakésszé tette a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló uniós iránymutatások végrehajtását illetően kiemelt jelentőségűnek minősített országok jegyzékét.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
85
HU
Az EU határozottan támogatta, hogy az Emberi Jogi Tanács jóváhagyja az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-iránymutatást, amire 2011 júniusában került sor. Az ENSZ-iránymutatást az EU a vállalatok társadalmi felelősségvállalására vonatkozó saját szakpolitikai keretébe is beépítette 92. Az Unió továbbra is határozottan támogatta a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek büntetlensége elleni küzdelmet 93. Amint azt a 2010. évi kampalai felülvizsgálati konferencián vállalta, az EU a 2011 márciusában elfogadott 2011/168/KKBP tanácsi határozattal naprakésszé tette a 2003/444/KKBP közös álláspontot 94. 2011-ben az EU folyamatos munkával törekedett arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát a lehető legszélesebb körben megerősítsék, elfogadják, jóváhagyják vagy csatlakozzanak ahhoz. Ez a munka 2012-ben előrehaladt. Az EU 2012-ben három olyan kétoldalú megállapodást írt alá, amelyek a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatos záradékot tartalmaznak, még három ilyen megállapodást parafált, valamint további tizenötre vonatkozó tárgyalásokat kezdett meg. Az Unió számos európai szomszédságpolitikai cselekvési tervébe is belefoglalt ilyen záradékot. Az EU 2011 őszén megkezdte a gyermekek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatás felülvizsgálatát, hogy az új nemzetközi fejlemények fényében, illetve a helyi szinten megfogalmazott emberi jogi prioritások alapján módosítsa azt. 2011 telén az EU tematikus lobbikampányt (démarche-ot) kezdett a gyermek jogairól szóló egyezmény két fakultatív jegyzőkönyvének megerősítésére irányuló globális ENSZ-kampány támogatására. Az EU – politikai párbeszédek és más tájékoztató tevékenységek formájában – a jövőben is fel fog lépni helyi szinten a fenti jogi eszközök megerősítésének előmozdítása érdekében, valamint a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló 182. sz. ILO-egyezmény megerősítése mellett is.
92
A vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos megújított uniós stratégiáról szóló, illetve „Az emberi jogok és demokrácia az európai unió külső tevékenységének középpontjában” című, 2011-ben kiadott két közleményben a Bizottság elismeri, hogy az ENSZ-iránymutatás az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó olyan nemzetközi előírások gyűjteménye, melyeket az összes európai vállalatnak tiszteletben kell tartania. Mindkét közlemény az ENSZ-iránymutatás végrehajtására vonatkozó konkrét fellépéseket is javasol. Az Európai Parlament 2011. június 8-án állásfoglalást fogadott el a szociálpolitika külső dimenziójáról, a munkaügyi és szociális normák előmozdításáról és az európai vállalatok szociális felelősségéről (P7_TA-PROV(2011)0260). 93 Az Európai Parlament 2011. november 17-én állásfoglalást fogadott el a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nyújtott uniós támogatásról: a kihívásokkal való szembenézésről és a nehézségek leküzdéséről (P7_TA-PROV(2011)0507). 94 Az új tanácsi határozat célja a Római Statútum egyetemes támogatottságának – az abban való lehető legszélesebb körű részvétel előmozdításának révén történő – növelése, a Római Statútum sérthetetlenségének megőrzése, a Büntetőbíróság függetlenségének, valamint hatékony és eredményes működésének támogatása, a Büntetőbírósággal folytatott együttműködés előmozdítása, valamint a kiegészítő jelleg elve alkalmazásának ösztönzése.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
86
HU
2011-ben az Unión belül eredmények születettek a nőknek a béke és biztonság viszonylatában elfoglalt helyzetével kapcsolatos uniós kötelezettségvállalás teljesítése tekintetében. A Tanács 2011 májusában elfogadta a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. és 1820. sz. ENSZ BThatározat EU általi végrehajtására vonatkozó átfogó megközelítés uniós mutatóiról szóló jelentést. A következő jelentés 2013-ban esedékes. Az Unió folytatta arra irányuló politikáját, hogy a harmadik országokkal kötött valamennyi politikai keretmegállapodásba – így a társulási megállapodásokba és a partnerségi és együttműködési megállapodásokba is – emberi jogi záradékot illesszen 95. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy 2011-ben nem írtak alá emberi jogi záradékot tartalmazó új megállapodást, és ilyen nem is lépett hatályba. Az EU több mint 40 kétoldalú emberi jogi párbeszédet folytatott harmadik országokkal, és így számos alkalma nyílt arra, hogy hatékony megoldást keressen az emberi jogokkal kapcsolatos aggályaira. Az EU megkezdte a világszerte csaknem 160 országot érintő emberi jogi országstratégiáinak a kidolgozását, melyek közül 2011-ben 130 kidolgozására került sor 96. Az EKSZ – nem kormányzati partnereivel szoros együttműködésben – 2011. december 8–9-én tartotta meg az EU és a nem kormányzati szervezetek emberi jogokkal foglalkozó 13. éves fórumát, melyen két témát vitattak meg: a nemzetközi humanitárius jogra vonatkozó uniós iránymutatás végrehajtásának előmozdítását, illetve az uniós emberi jogi felülvizsgálat és az új többéves pénzügyi keret kérdését (az ajánlásoktól a fellépésig vezető utat). Az EKSZ és a tanácsi munkacsoportok gondosan tanulmányozni fogják a fórum eredményeit.
95
Az emberi jogi záradék kimondja, hogy a felek belső és külső politikáit többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott emberi jogok irányítják, valamint hogy azok a megállapodás lényeges elemét képezik. 96 A megközelítés központi céljai a következők: i. elérni, hogy jobban megértsük a partnerországok emberi jogokkal kapcsolatos legfőbb nehézségeit, valamint hogy átfogóbb képet kapjunk ezekről; ii. az uniós fellépést a kulcsfontosságú prioritásokra összpontosítani a partnerországokban, szakpolitikai téren és a pénzügyi támogatás terén egyaránt, hogy az adott ország helyzetéhez jobban hozzáigazíthassuk megközelítésünket, így fokozva annak hatékonyságát, amint azt a főképviselő kérte; iii. előmozdítani és ésszerűsíteni a helyszínen a tagállamok és az uniós diplomáciai képviseletek által végzett releváns tevékenységeket; valamint iv. átfogóbb és megfelelőbb módon segíteni a különböző országstratégiák és regionális stratégiák működését.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
87
HU
Az európai szomszédságpolitika keretében kiadott, „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című közös közlemény javaslatot tartalmazott a Demokráciáért Európai Alapítvány létrehozására vonatkozóan. A cél a Demokráciáért Európai Alapítvány mint olyan autonóm szerv felállítása, mely valamely tagállam joga szerint jogi személynek minősül, és amelynek feladata, hogy kiegészítse a meglévő uniós eszközöket, ezen belül is mindenekelőtt a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét. Az alapítvány kezdetben – bár nem kizárólag – az európai szomszédságra összpontosítana, új eszközként segítve a demokratikus átmenetben vagy a demokráciáért vívott békés küzdelemben részt vevő politikai szereplőknek nyújtott európai támogatást. Az Unió továbbra is kulcsfontosságú szerepet töltött be a demokratikus átalakulás útját járó országok támogatásában. 2011-ben tíz választási megfigyelő missziót telepített. Öt választási megfigyelő misszió nagyszabású változásokat követhetett nyomon, növelve azok hitelességét (rezsimváltás Tunéziában, új ország létrehozása Dél-Szudánban, katonai rezsimről polgári rendszerre való átállás Nigerben, a politikai ellenzék régóta esedékes hatalomra jutása Peruban és Zambiában), három választási megfigyelő misszió a hivatalban levő kormány viszonylag zökkenőmentes újraválasztását kísérte figyelemmel (Nigériában, Csádban és Ugandában), két választási megfigyelő misszió pedig igen bonyolult választási környezetben végezte munkáját (Nicaraguában és a KDK-ban). Az EU ezenfelül választási szakértői missziókat telepített Beninbe, Elefántcsontpartra, Gambiába, Guatemalába, a Közép-afrikai Köztársaságba, Libériába, Marokkóba és Thaiföldre. Az Unió 2011-ben is felvetett a jogállamisághoz kapcsolódó kérdéseket. Erre elsősorban az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek keretében került sor. A középpontban az igazságszolgáltatási rendszer reformja állt, nevezetesen az, hogy (mindenekelőtt a nemzeti igazságügyi tanácsok felállítása révén) meg kell erősíteni a bíróságok függetlenségét, javítani kell az igazságszolgáltatási rendszer pártatlanságát és hatékonyságát, valamint biztosítani kell a bűnüldöző szervek tisztviselőinek elszámoltathatóságát. Ezzel összefüggésben az EU különös figyelmet fordított a védelem szerepére és működésére, és felszólította az országokat, hogy tartsák tiszteletben az ügyvédi kamara függetlenségét, továbbá aggodalmának adott hangot az ügyvédek zaklatásáról beszámoló híradások miatt.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
88
HU
Az Unió Marokkóval megvitatta a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács működésének kérdését, Algériával pedig megbeszélést folytatott az igazságszolgáltatási rendszer működését felülvizsgáló bizottság létrehozásáról. A tunéziai igazságszolgáltatási rendszer működésére vonatkozó, 20 millió EUR költségvetésű uniós projekt végrehajtása folyamatban van. Az Unió a tisztességes igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdéseket is felvetett, köztük a felmentések kirívóan alacsony számát és a vádalku túlzott mértékű alkalmazását. Jelentős technikai segítségnyújtási projekteket indított, melyekkel az igazságszolgáltatás reformját támogatta az európai szomszédságpolitikában részt vevő számos országban. Több országban bírósági eljárásokat is nyomon követett. Ezenfelül a büntetés-végrehajtási rendszerek működésével kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozott, a bírósági eljárás nélküli fogva tartás alkalmazásának kérdését is ideértve. Az Unió 2011-ben KBVP-misszióin – mindenekelőtt az EULEX Kosovo, az EUPOL Afghanistan, az EUJUST Lex Iraq és a (megszállt palesztin területeken végrehajtott) EUPOL COPPS misszión keresztül – tovább folytatta a jogállamiság megerősítésére irányuló szerepvállalásának megszilárdítását és kibővítését. A koszovói misszió célja a koszovói hatóságok segítése és támogatása a jogállamisággal kapcsolatos feladatokban, külön figyelmet fordítva az igazságszolgáltatás területére. A misszió emellett olyan kérdésekben is végrehajtó hatalmat gyakorol, mint például a háborús bűncselekmények, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem. 2011-ben az EUPOL Afghanistan jelentős előrehaladást ért el a jogállamiság területéhez kapcsolódó három stratégiai célkitűzésének megvalósításában. Ezek a következők: az afgán rendőrségen belüli korrupció elleni küzdelem, a rendőrség és az igazságügy közötti együttműködés fokozása, valamint a Belügyminisztériumhoz kapcsolódó emberi jogi struktúrák megerősítése. 2011-ben a misszió támogatást nyújtott az afgán független emberi jogi bizottság számára a rendőri ombudsmani hivatal felállításához, továbbá konferenciát rendezett a nemzetközi nőnap alkalmából, amelyen hat afgán minisztérium, számos kormányzati intézmény, valamint helyi és nemzetközi szervezetek vettek részt. A misszió folytatta a Legfőbb Ügyészség és a Belügyminisztérium támogatására irányuló progresszív munkáját, amelynek célja a két intézmény közötti együttműködés javítása és a korrupció elleni küzdelem.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
89
HU
Az EUPOL COPPS a megszállt palesztin területeken támogatást nyújtott a palesztin büntető igazságszolgáltatási ágazatra vonatkozó átfogó stratégiának a palesztin partnerekkel és a meglévő koordinációs mechanizmusokkal szoros együttműködésben történő kidolgozásához. A misszió a palesztin polgári rendőrséggel, az Igazságügyi Minisztériummal, a Legfőbb Ügyészséggel, a bíróságokkal, a bírói főtanáccsal, az ügyvédi kamarával, a büntetés-végrehajtási rendszerrel és a civil társadalommal való együttműködése révén tanácsadást és támogatást nyújt a palesztin büntető igazságszolgáltatási ágazat működésével kapcsolatban. Az EUJUST LEX Iraq az Unió első integrált jogállamiság-missziója. A misszió központja 2011-ben Irakba került át. Az eredmények a nehéz biztonsági körülmények ellenére is kielégítőnek tekinthetők: mindhárom helyszínen (Bagdad, Bászra és Erbíl) folyamatban vannak különböző, az iraki büntető igazságszolgáltatási rendszer valamennyi ágazatára kiterjedő projektek. Az EUJUST LEX Iraq szakosított képzéseket biztosít a büntető igazságszolgáltatási rendszer felső- és középvezetői számára, és ezzel tovább folytatja a jogállamiság megerősítését és az emberi jogok iránti tisztelet kultúrájának az előmozdítását Irakban. A KBVP-missziók keretében összesen 450 fő tevékenykedik a jogállamiság területén (igazságszolgáltatás, határigazgatás, büntetés-végrehajtás, emberi jogok).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
90
HU
E. VÁLSÁGREAGÁLÁS A 2010. évi haiti tapasztalatok, valamint az arab tavasz alakulásának fényében az EKSZ válságreagálási rendszert állított fel, amelynek célja: i. uniós források azonnali mozgósítása a politikai vagy fegyveres konfliktus, technikai jellegű esemény vagy természeti csapás és ember okozta katasztrófa által okozott válságok következményeinek a kezelésére; ii. a konkrét válsághelyzetekkel kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal megkönnyítése; valamint iii. annak biztosítása, hogy az EKSZ tevékenységeinek végrehajtása összhangban álljon az Unió egyéb ez irányú tevékenységeivel, továbbá más szereplők tevékenységeivel. Az EKSZ válságreagálási rendszere az uniós válságreagálás keretében történő hatékony fellépésre vonatkozó, szervezési jellegű, illetve szabványeljárásokat tartalmaz. A főbb válságreagálási eszközök a következők: Válságkezelési Tanács A főképviselő vagy az EKSZ ügyvezető főtitkárának elnökletével működő Válságkezelési Tanács az EKSZ válságreagálási tevékenységének horizontális vonatkozásaival foglalkozó állandó szerv, amely rendszeresen üléseket tart, hogy biztosítsa a válságmegelőzéshez, a válságreagálási készültséghez és a válságreagálási képességekhez kapcsolódó uniós intézkedések koordinálását. Válságfórum A válságfórum előmozdítja a résztvevők – vagyis az EKSZ, a Bizottság és a Tanács Főtitkárságának illetékes szolgálatai – közötti információmegosztást, valamint egyértelmű politikai vagy stratégiai célkitűzéseket határoz meg az EKSZ szolgálatai számára egy adott válság kezelésére vonatkozóan.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
91
HU
A líbiai válság mélypontján például a líbiai válság ügyével foglalkozó fórum 14 alkalommal ülésezett. Ezek az ülések és az azokat követően készített jelentések hozzájárultak a válsággal foglalkozó különböző osztályok közötti folyamatos információáramláshoz és az irányítási döntésekkel kapcsolatos információk megosztásához. A líbiai válságfórum politikai kérdésekkel, a katonai helyzettel, humanitárius aggályokkal és a biztonság területével foglalkozott. Az EU helyzetelemző szolgálata A EU 2011 júliusában felavatott helyzetelemző szolgálata az Unió megújított és egyetlen olyan válságkezelési képességét jelenti, amely a hét minden napján a nap 24 órájában rendelkezésre áll. A helyzetelemző szolgálat információs központként szolgál az EKSZ és a Bizottság számára, és a különböző forrásokból (vagyis a nyílt forrásokból, az uniós küldöttségektől, a tagállamoktól, az uniós KBVP-műveletektől és -misszióktól, az EU különleges képviselőit segítő csoportoktól, valamint a nemzetközi szervezetektől) származó, válságokkal kapcsolatos információkat eljuttatja a döntéshozókhoz. Pontos és naprakész információkkal szolgál a világ valamennyi pontján fennálló politikai és biztonsági helyzetről, helyzetismeretet és korai figyelmeztetést biztosít a válságfórum számára, és kiegészíti az Európai Unió Helyzetelemző Központja (EU INTCEN) által végzett analitikai munkát. Elsődleges feladata, hogy ésszerűsítse a válságokkal kapcsolatos, valós idejű információk áramlását. Az EU helyzetelemző szolgálata katonai és polgári szervezeti egységeket ötvöz magában, így fokozott támogatást és gyorsabb információcserét biztosít, mint a korábbi elkülönített egységek. Ez különösen fontos a KBVP-missziók és válságok idején a harmadik országokban működő uniós küldöttségek szempontjából. Az EU helyzetelemző szolgálata naponta kétszer jelentést készít a világban bekövetkezett politikai fejleményekről, illetve a sajtóban megjelent cikkekről (vagyis mindkét kategóriában 2011-ben több mint 700 jelentést készített). A szokásos feladatain kívül ad hoc jelentéseket is készít a csúcstalálkozókhoz és a főképviselő harmadik országokban tett látogatásaihoz kapcsolódó, egyes politikai érdekeltségű témákról.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
92
HU
Válságreagálási tényfeltáró és szolgálatközi missziók A tényfeltáró missziókat az EKSZ indítja el rövid határidőn belül a főképviselő vagy az EKSZ ügyvezető főtitkárának kérésére. E missziók célja a helyszíni körülmények gyors értékelése, a helyi tárgyalópartnerekkel való kapcsolatfelvétel, valamint a további uniós fellépés megtervezéséhez történő hozzájárulás. A missziók gyorsreagálási képességet biztosítanak az EKSZ számára a külső válságok esetében. A tényfeltáró missziók elindítása a Válságreagálási Osztály feladata, amely azt 24 órán belül képes teljesíteni. Az EKSZ 2011 folyamán 5 tényfeltáró missziót küldött Líbiába, az elsőt márciusban, közvetlenül a forradalom kitörését követően. A missziók értékes információkkal szolgáltak az uniós támogatás kiemelt területeinek meghatározásához. A szolgálatközi missziók különböző szolgálatok szakértelmét egyesítik. E 3–4 napon belül telepíthető missziók célja, hogy részletes elemzéssel szolgáljanak és hozzájáruljanak a további uniós fellépés megtervezéséhez.A szolgálatközi missziók az EKSZ és a Bizottság olyan személyzetéből állnak, akik képesek gyors hatású projektek felállítására, és hozzájárulást tudnak biztosítani a válságövezetre vonatkozó gyors (át)programozáshoz. 2011-ben az EKSZ két szolgálatközi missziót küldött Líbiába, egyet pedig Elefántcsontpartra. Válságreagálási szakértői adatbázis Az EKSZ létrehozta a válságreagálási szakértők belső adatbázisát. E szakértők a válságreagálási eljárásokkal kapcsolatos képzésben részesülnek, és bármilyen válsághelyzetben bevethetők szerte a világban. Konfliktusmegelőzési munkacsoport A konfliktusmegelőzési munkacsoport szorosan együttműködik az INTCEN-nel, célja pedig az, hogy folyamatos alapon korai figyelmeztető információkat gyűjtsön olyan országokról és régiókról, amelyeket konfliktus vagy válság veszélye fenyeget, illetve hogy értékelje ezen információkat. Meghatározza a korai reagálás/fellépés lehetőségeit a Válságkezelési Tanács vagy adott esetben a válságfórum számára, valamint biztosítja a szükséges kapcsolatokat és szinergiákat azokkal a nem válságokkal kapcsolatos, rövid, közép- és hosszú távú uniós eszközökkel és fellépésekkel, amelyek a konfliktusmegelőzés és a békeépítés területéhez kapcsolódnak.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
93
HU
A konfliktusmegelőzési munkacsoport a 2011. októberi megalakulása óta négy alkalommal ülésezett. Eddigi eredményei között említhető, hogy hozzájárult olyan rendszerek és eszközök kidolgozásához, melyek segíthetnek áthidalni a korai figyelmeztetés és a korai fellépés közti szakadékot. A munkacsoport ezen túlmenően megvitatta, hogy miként lehetne beépíteni a konfliktusmegelőzés területét az Unió külső fellépései közé, továbbá iránymutatás-tervezeteket hagyott jóvá a konfliktusérzékeny megközelítésekre vonatkozóan, melyeket a külső támogatások új programozási ciklusára is alkalmazni kell. Az EKSZ líbiai válságreagálási tevékenysége A líbiai válság 2011 februárjában robbant ki, alig néhány héttel azután, hogy az EKSZ megkezdte működését. A válság már a bevezetésükkor rögtön próbára tette az EKSZ válságreagálási mechanizmusait. Mindazonáltal a válságfórumnak és a gyors tényfeltáró missziók révén szerzett, első kézből származó információknak köszönhetően az EKSZ koherens és hatékony módon tudott reagálni a válságra. Ennek keretében többek között azonnal uniós irodát nyitott Bengáziban, majd uniós küldöttséget telepített Tripoliba, illetve több programot indított a demokratikus átmenet támogatására.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
94
HU
F. EREDMÉNYESEBB, HATÉKONYABB ÉS KOHERENSEBB VÁLSÁGKEZELÉS A KBVP-N KERESZTÜL 2011-ben a főképviselő a Külügyek Tanácsának két ülését vezette védelmi miniszteri formációban. A 2011. május 23-i ülésen a védelmi miniszterek áttekintették a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területén történt fejleményeket és számba vették a KBVP-ről szóló 2010. decemberi és 2011. januári tanácsi következtetéseket követő intézkedések terén elért eredményeket. Ezen túlmenően a miniszterek megvitatták az EU katonai KBVP-műveleteinek aktuális helyzetét, és mérlegelték a további lépéseket. A szóban forgó műveletek közé tartozik az Althea BoszniaHercegovinában, a kalóztevékenységek ellen irányuló EUNAVFOR Atalanta Szomália partjainál, valamint az EU kiképzőmissziója a szomáliai erők támogatására. A Tanács következtetéseket fogadott el a katonai képességek összevonásáról és megosztásáról, és azokban egy olyan strukturált és hosszú távú megközelítés kialakítására szólított fel, amely a képességfejlesztés számos területére kiterjedően megfogalmazott ambiciózus törekvésekre épül és konkrét eredményeket biztosít. A Külügyek Tanácsának júliusi ülésén a főképviselő előterjesztette a KBVP-ről készített átfogó polgári-katonai jelentését, és levezette a KBVP területén indított kezdeményezésekről folytatott vitát. A főképviselő a jelentésben a következő területekkel foglalkozott: katonai képességek (összevonás és megosztás); állandó strukturált együttműködés; polgári képességek; a képességfejlesztés területén megvalósuló polgári-katonai szinergiák; az uniós válságkezelési teljesítmény javítása (polgári és katonai tervezési és végrehajtási képesség, uniós harccsoportok); valamint a partnerekkel (NATO, ENSZ, harmadik országok) folyó együttműködés.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
95
HU
A főképviselő a védelmi miniszterek november 30-i ülésének elnöki posztját is betöltötte. Az ülésen a miniszterek áttekintették a fejleményeket és következtetéseket fogadtak el a KBVP-ről. Ezen túlmenően megvitatták az EU katonai KBVP-műveleteinek aktuális helyzetét, és mérlegelték a további lépéseket. A főképviselő tájékoztatta a minisztereket arról, hogy – az Európai Tanács 2010. szeptemberi ülésén kapott megbízatással összhangban – milyen lépéseket tett a válságkezelés terén megvalósuló EU–NATO együttműködés megerősítése érdekében, továbbá tájékoztatást adott az EU–ENSZ együttműködésről, valamint a stratégiai partnerekkel fennálló, a KBVP területét érintő kapcsolatairól. A Tanács az ülésen továbbá megállapította az Európai Védelmi Ügynökség 2012. évi költségvetését. Decemberben a Tanács ambiciózus és előremutató következtetéseket fogadott el a KBVP-vel kapcsolatosan. A Tanács újfent hangsúlyozta, hogy továbbra is egy olyan átfogó megközelítésre van szükség, amelynek révén az EU rendelkezésére álló különböző eszközöket egy összehangolt és hatékony stratégia részeként egyre inkább az Unió céljainak szolgálatába lehet állítani. Kiemelte továbbá, hogy a KBVP ezen átfogó megközelítés lényegi elemeként fontos szerepet tölt be. A Tanács üdvözölte a főképviselő és az Európai Külügyi Szolgálat által a KBVP-ről szóló, 2011. januári és 2011. márciusi tanácsi következtetésekkel összhangban végzett munkát, valamint a weimari kezdeményezést követően – amelyhez Olaszország és Spanyolország is csatlakozott –, a főképviselőnek a KBVP-ről szóló, 2011. július 11-i jelentését és a tagállamok részéről az ezt követően tett hozzájárulásokat. A Tanács emellett üdvözölte a tagállamok közötti két-, illetve többoldalú kezdeményezéseket is, például a Franciaország és az Egyesült Királyság közötti együttműködést, valamint számos egyéb, már működő vagy kialakulóban lévő regionális kezdeményezést, amelyek az összevonás és a megosztás innovatív módszereinek alkalmazása révén hozzájárulnak a katonai képességek összességének javításához.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
96
HU
A következtetések a KBVP különböző dimenzióira terjednek ki. A Tanács többek között: -
hangsúlyozta, hogy maradéktalanul elkötelezett a folyamatban lévő KBVP-missziókkal és műveletekkel kapcsolatos jelenlegi szerepvállalásának fenntartása mellett, miközben folytatja az esetleges új KBVP-fellépésekre vonatkozó munkát az Afrika szarvával, a Száhil övvel, a Szudánnal és a Líbiával foglalkozó üléseken;
-
kiemelte, hogy kulcsfontosságú cél a KBVP polgári és katonai képességeinek továbbfejlesztése annak érdekében, hogy megoldás szülessen a meglévő hiányosságokra és a terepen jelentkező fokozott igényekre;
-
felszólított az Unió teljesítőképességének a javítására a missziók és műveletek tervezése és végrehajtása terén, többek között az előzetes tervek korábbi szakaszban és hatékonyabban történő elkészítésének lehetővé tétele, valamint az uniós válságkezelési eljárások felülvizsgálata révén. A Tanács megállapodott az Afrika szarvával kapcsolatos műveletek műveleti központjának aktiválásához szükséges tervezési munka felgyorsításában;
-
kiemelte a NATO-val és az ENSZ-szel való partnerség jelentőségét, továbbá a partnerországok által a KBVP-missziókhoz és -műveletekhez nyújtott értékes gyakorlati hozzájárulást és politikai támogatást. A Tanács felszólított továbbá a keleti és a mediterrán partnerekkel eseti alapon folytatott KBVP-együttműködés továbbfejlesztésére.
A főképviselő az Európai Parlamentben tartott december 13-i beszédében felvázolta a KBVP területén elért eredményeket. 1. HATÉKONYABB 1.1. POLGÁRI ÉS KATONAI KÉPESSÉGEK 97 Az Unió 2011-ben is erőfeszítéseket tett a polgári KBVP-képességek terén tapasztalható hiányosságok kezelésére és a teljesítménynek a képzések, a leszűrt tanulságok és az eszközökkel való jobb ellátottság biztosítása révén történő javítására.
97
Az Európai Parlament 2011. május 11-én állásfoglalást fogadott el a közös biztonság- és védelempolitika alakulásáról a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után (P7_TA-PROV(2011)0228).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
97
HU
2011 júliusában magas szintű szemináriumra került sor a polgári személyzet KBVP-missziókhoz történő telepítése elősegítésének témájában, amelyen nemzeti érdekelt felek vettek részt. A 2011. decemberi tanácsi következtetéseket követően a PBB jóváhagyta a polgári képességfejlesztésre vonatkozó, az EKSZ által előterjesztett többéves munkaprogramot 98. A 2010. decemberi tanácsi határozat alapján 2011-ben is folytatódott a katonai képességek területén végzett munka. Ennek középpontjában egyrészt a tagállami képességek terén fennálló hiányosságok kezelése, másrészt pedig a KBVP-műveletek iránti egyre növekvő igények teljesítése állt (lásd még a képességek összevonását és megosztását). Előrelépés történt az általános uniós katonai tervezés (a „koncepciók”) területén, többek között ami a KBVP-t támogató légi műveleteket (telepíthető légierő), az uniós katonai tanulságokat, a logisztikai támogatást, valamint a személyi állomány mentését illeti. 1.2. A KATONAI KÉPESSÉGEK ÖSSZEVONÁSA ÉS MEGOSZTÁSA A Tanács az év folyamán több ízben hangsúlyozta, hogy a KBVP fenntartása és megszilárdítása céljából meg kell erősíteni a katonai képességfejlesztés terén folytatott európai együttműködést annak érdekében, hogy az operatív hatékonyságon – a szűkös védelmi költségvetési keretek ellenére is – javítani lehessen 99.
98 99
Az EKSZ jelenleg is dolgozik a munkaprogramon, amelyet 2012-ben fog előterjeszteni. Az Európai Parlament 2011. december 14-én állásfoglalást fogadott el a pénzügyi válságnak az uniós tagállamok védelmi ágazatára gyakorolt hatásáról (P7_TA-PROV(2011)0574).
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
98
HU
Az Európai Védelmi Ügynökség (EVÜ) irányítóbizottságának november 30-i ülésén a tagállamok képesség-összevonási és -megosztási lehetőségeket hagytak jóvá, valamint bejelentették, hogy részt vállalnak az EVÜ által támogatott konkrét projektekben, mégpedig az alábbi területeken: légi üzemanyag-utántöltés; intelligens lőszerek; repülőszemélyzet képzése; haditengerészeti képzés és logisztika; európai közlekedési csomópontok; hírszerzés, megfigyelés és felderítés, a világűrmegfigyelést is beleértve; orvosi támogatás; valamint katonai műholdas kommunikáció. A tagállamok emellett meglévő kezdeményezésekre épülő más összevonási projektek kidolgozásában is részt vállaltak, ideértve például a tengerfelügyelet, a helikopterpilóta-képzés és a műholdas kommunikáció területét. 1.3. A POLGÁRI KBVP TERÜLETÉN LEVONT TANULSÁGOK ÉS KIALAKÍTOTT LEGJOBB GYAKORLATOK A Tanács a KBVP-ről szóló 2011. decemberi következtetéseiben megállapította, hogy folyamatosan javítani kell a KBVP-missziók teljesítőképességét, mégpedig az eredmények értékelése, referenciaértékek alkalmazása, hatásvizsgálatok végzése, a tanulságok levonása, valamint legjobb gyakorlatok kialakítása révén. 2011-ben előrelépés történt a polgári, illetve a katonai KBVP-műveletek területén levont tanulságok és kialakított legjobb gyakorlatok egyesítése terén. Folyamatban van egy olyan adatbázis felállítása, amely polgári, valamint katonai tanulságokat és legjobb gyakorlatokat egyaránt magában foglal majd. Ez az adatbázis a tervek szerint 2012 áprilisában kezdi meg működését 100.
100
A KBVP-missziók gyors telepítésére vonatkozó új uniós koncepció kidolgozásával összefüggésben tematikus jelentés készült a helyettesítő/végrehajtó jellegű rendőri missziók kapcsán levont tanulságokról. A jelentés az uniós rendőri erők képzésére irányuló, a Bizottság által finanszírozott és a 2008 és 2010 közötti időszakban végrehajtott projekt során szerzett tapasztalatokra épült.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
99
HU
1.4. KÉPZÉS ÉS GYAKORLATOK 2011-ben is jelentős erőfeszítésekre került sor a KBVP-vonatkozású képzésekkel kapcsolatos általános célkitűzések teljesítése érdekében. A fő cél a tagállamok és az uniós intézmények ellátása a KBVP valamennyi területén hatékony munkavégzésre képes, valamint KBVP-missziókban és műveletekben bevethető, hozzáértő (diplomáciai, katonai és polgári – köztük rendőri és egyéb jogállami –) személyzettel 101. 2. EREDMÉNYESEBB 2.1. EGYÜTTMŰKÖDÉS A PARTNEREKKEL A VÁLSÁGKEZELÉS TERÜLETÉN NEMZETKÖZI SZERVEZETEK A Tanács 2010. decemberi következtetéseivel összhangban folytatódott a képességek megerősítése, valamint az uniós válságkezelési missziókban és műveletekben való szerepvállalás megkönnyítése céljából harmadik országokkal és más nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés.
101
A MILEX 11 gyakorlatra 2011. május 16. és 27. között került sor. A gyakorlatot levezénylő tiszt posztját az Európai Unió Katonai Törzsének (EUKT) főigazgatója töltötte be. A MILEX 11 célja az volt, hogy az uniós válságkezelés katonai vetületeit katonai stratégiai és mindenekelőtt műveleti szinten gyakorolja és értékelje, egy az EU által vezetendő, a NATO eszközeinek és képességeinek igénybevétele nélkül tervezett katonai művelet forgatókönyve alapján. A gyakorlat vonatkozásában kitűzött célok mindegyike maradéktalanul teljesült. A 2011. évi uniós válságkezelési gyakorlatra (CME 11) 2011. november 18. és december 6. között került sor. A válságreagálásra vonatkozó új „átfogó megközelítés” alapján a gyakorlat célja az volt, hogy a gyorsan változó környezethez való igazodás céljából értékelje és javítsa az uniós válságkezelési kapacitást, az EU és az EKSZ döntéshozatali és tervezési folyamatait is beleértve. A gyakorlat polgári és katonai eszközöket egyaránt tartalmazott, és ezek különböző szintű uniós koordinációjára is kiterjedt. A gyakorlatban 5 uniós küldöttség is közreműködött, és abban az EKSZ új belső válságreagálási eljárásait is alkalmazták. Ez a két elem azok közé a legfontosabb újdonságok közé tartozik, amelyekkel a válságkezelési gyakorlat a Lisszaboni Szerződés következtében kiegészült.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
100
HU
2.1.1. EU–ENSZ EGYÜTTMŰKÖDÉS Az ENSZ által politikai szinten megfogalmazott számos kérésre válaszul az Unió 2011-ben kiemelt erőfeszítést tett arra, hogy megerősítse az ENSZ békefenntartó tevékenységének támogatására vonatkozó uniós képességet. Az EKSZ – az ENSZ Békefenntartó Műveletek Főosztályának (DPKO), Műveleti Területeket Támogató Főosztályának (DFS) és Politikai Ügyek Főosztályának (DPA) tevékeny közreműködésével – több gyakorlati intézkedést is meghatározott e cél érdekében. A szóban forgó intézkedések végrehajtása 2012-ben fog elindulni, amint megállapodás született a végrehajtás technikai részleteiről. Az intézkedések végrehajtását követően lényegesen egyszerűbbé válik majd az ENSZ-szel a válságkezelési/békefenntartó műveletek és tevékenységek terén folytatott együttműködés, a katonai műveletek és a polgári missziók tekintetében egyaránt. 2011 végén az EU és az ENSZ közösen arra az elhatározásra jutott, hogy egyrészt újjáéleszti a válságkezeléssel foglalkozó EU–ENSZ irányítóbizottságot, melyet még 2010-ben függesztettek fel a Lisszaboni Szerződés utáni uniós intézményi átalakítások lezárultáig, másrészt pedig a polgári képességfejlesztés területén megteremti egy megerősített EU–ENSZ együttműködés alapjait. 2.1.2. EU–NATO Az EU és a NATO a „Berlin plusz” rendelkezések összefüggésében 2011-ben is szilárdan együttműködött egymással a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea KBVP-művelet tekintetében. A Tanács üdvözölte, hogy a főképviselő februárban konkrét javaslatokat tett a lépésről-lépésre haladó pragmatikus megközelítés kialakítására és az Európai Tanács 2010. szeptemberi megbízatásának a teljesítésére vonatkozóan.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
101
HU
2011-ben e javaslatok közül többet eredményesen végre is hajtottak: -
intenzíven folytatódtak a személyzeti szintű kapcsolatok, hogy az EU és a NATO jobban megismerhesse egymás tevékenységeit, és hogy előrelépés történjen az olyan helyszíneken folyó együttműködés további megerősítésében, ahol mindkét szervezet jelen van. A Tanács folyamatosan tájékoztatást kapott a főbb fejleményekről (mindenekelőtt a kiberbiztonság területén);
-
a védelmi politikával és tervezéssel foglalkozó NATO-bizottság és a katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó csoport közötti első kölcsönös tájékoztatásra 2011 decemberében került sor.
A Tanács továbbá felkérte a főképviselőt, hogy tegyen erőfeszítéseket a hatékony és eredményes EU–NATO együttműködés továbbfejlesztésére, különösen azokon a területeken, ahol a két szervezet egymás mellett tevékenykedik. A képességek összevonása és megosztása, valamint az „intelligens védelem” és a „többnemzetiségű megközelítések” kezdeményezés terén szoros együttműködés bontakozott ki az EU és a NATO személyzete között annak érdekében, hogy biztosított legyen az összhang és a kölcsönös megerősítés, valamint hogy elkerülhetők legyenek a párhuzamos erőfeszítések. Ezzel összefüggésben a Tanács szorgalmazta a személyi állomány közötti szoros kapcsolatok fenntartását. Az EU és a NATO személyzete közös javaslatokat fogalmazott meg a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem területén folytatott gyakorlati együttműködés megerősítésére irányuló következő lépésekre vonatkozóan, melyek eredményei valamennyi tagállam számára hozzáférhetők lesznek. A javaslatokat a tagállamok is támogatták.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
102
HU
Az EU–NATO Képességcsoport keretei között információcserére került sor több olyan közös érdekű terület vonatkozásában, ahol a követelmények fedik egymást, az orvosi támogatás, a rögtönzött robbanószerkezetek elleni küzdelem és a CBRN-fenyegetések területét is beleértve. Amint az már a korábbi jelentésekben is megállapításra került, a mind a 27 uniós tagállam részvétele még inkább megkönnyítené a katonai képességek területéhez kapcsolódó információcserét. 2.1.3. EU–AU Az Európai Unió és az Afrikai Unió (AU) között folytatódott a politikai párbeszéd, illetve a biztonsági kérdésekről folytatott párbeszéd; ez utóbbi többek között az EU és az AU Béke- és Biztonsági Bizottsága közötti rendszeres találkozók keretében. Az EU 2011-ben is rendelkezésre bocsátott pénzügyi támogatást a béke és biztonság afrikai struktúrájának (APSA) kiépítésére irányuló afrikai erőfeszítésekhez (40 millió EUR-t). Az Unió kedvezően reagált az AU azon kérésére, hogy az APSA központi elemeként támogatást biztosítson az afrikai kiképzőközpontok által nyújtott képzések területén. Az afrikai békefenntartási mechanizmus keretében tovább folytatódott két afrikai béketámogató művelet finanszírozása: nevezetesen az AMISOM műveleté Szomáliában és a MICOPAX műveleté a Közép-afrikai Köztársaságban. Az EU üdvözölte az afrikai készenléti haderő első stratégiai kiképzési ciklusának (Amani Afrika ciklus) eredményes lezárulását.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
103
HU
EGYÜTTMŰKÖDÉS A PARTNERORSZÁGOKKAL Az Unió fokozott erőfeszítéseket tett a harmadik országokkal, köztük a stratégiai partnerekkel folytatott érdemi párbeszéd és együttműködés fenntartására, és arra is, hogy kapcsolatot létesítsen új partnerekkel. Folytatódott a párbeszéd a nem uniós európai NATO-tagokkal, az egyéb, EU-tagjelölt országokkal, valamint több más fontos partnerrel is, így például az Egyesült Államokkal, Japánnal, Kanadával, Kínával, Oroszországgal és Ukrajnával. A Tanács a keleti és a déli szomszédság országaival fennálló kapcsolatok elmélyítésének lehetőségét is megvizsgálta. E tevékenységek eseti alapon folynak majd, a regionális biztonság és stabilitás megerősítéséhez való hozzájárulás céljából. Jelenleg tizenkét harmadik ország (Albánia, Chile, az Egyesült Államok, Horvátország, Kanada, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Norvégia, Svájc, Törökország, Új-Zéland és Ukrajna) járul hozzá a folyamatban lévő KBVP-missziók és -műveletek közül héthez (EUFOR ALTHEA, EULEX Kosovo, EUPM (Bosznia-Hercegovina), EUPOL COPPS, EUPOL Afghanistan, EUNAVFOR ATALANTA és EUSEC RD Congo). 2011 végén az Unió elfogadta a Szerbia részéről az EUTM Somalia misszióhoz és az EUNAVFOR ATALANTA művelethez való hozzájárulásra vonatkozóan tett felajánlást. Ezen túlmenően a kalóztevékenységek elleni küzdelem keretében több más partnerrel kialakított eredményes együttműködés is folytatódott. A Tanács 2010. április 26-i határozata nyomán, amelyben felhatalmazta a főképviselőt, hogy tárgyalásokat kezdjen húsz további országgal az ezen országok uniós válságkezelési műveletekben való részvételének kereteit meghatározó megállapodások („részvételi keretmegállapodások”) megkötése céljából, az Unió részvételi keretmegállapodást kötött Montenegróval, Szerbiával és az Egyesült Államokkal. Számos partnerországgal (Albániával, Új-Zélanddal, BoszniaHercegovinával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Ausztráliával, Brazíliával, Chilével és Oroszországgal) folytak tárgyalások hasonló megállapodások megkötése céljából.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
104
HU
2.2. AZ EURÓPAI UNIÓ MŰHOLDKÖZPONTJA (EUMK) A 2011-es év rávilágított arra a tendenciára, hogy az EU Műholdközpontja egyre nagyobb mértékben működik közre az uniós műveletek és missziók, valamint az EKSZ döntéshozatali folyamatának támogatásában. A központhoz érkező feladatok számának növekedése is erre vezethető vissza. A műholdközpont tevékenysége az új észak-afrikai és közel-keleti válságövezetek kialakulásával tetőzött. Az EUMK 2011-ben összesen 119 új feladaton dolgozott és 464 helyszínt elemzett. A központ a műholdfelvételek elemzése révén egyre jelentősebb szerepet tölt be a KBVP területével kapcsolatos döntéshozatali folyamat támogatásában. Konkrétabban: - A műholdközpont számára a legnagyobb munkaterhet a líbiai (valamint a tunéziai és az egyiptomi) válság nyomon követése jelentette. A főképviselő operatív irányítása mellett és a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) általi jóváhagyást követően az EUMK termékeit a líbiai Unified Protector művelet keretében a NATO/SHAPE számára is rendelkezésre bocsátották. - Az EUNAVFOR Atalanta művelet keretében folytatódott az egyesült királysági Northwoodban működő műveleti parancsnokság számára nyújtott támogatás. A műholdközpont ennek részeként a Szomália partjainál bevetett hadihajók műveleti igényeire reagálva a kalóztevékenységek nyomon követésére alkalmas térinformatikai hírszerzési („GEOINT”) termékeket bocsátott a művelet rendelkezésére. Az EUMK továbbá egy kirendelt képelemző szakember révén helyszíni támogatást biztosított a művelet számára.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
105
HU
- Az EUMM Georgia misszió az EUMK termékeinek jelentős felhasználója volt. A műholdközpont által végzett feladatok közé tartozott a térségben található fontos infrastruktúrákról és az ott folyó tevékenységekről való jelentéstételhez szükséges műholdfelvételek elemzése. - A térinformatikai hírszerzési (GEOINT) támogatás igen eredményesnek bizonyult, hiszen segítségével több országban tovább folytatódott a tömegpusztító fegyverek lehetséges elterjedésének és a nukleáris technológia fejlődésének a figyelemmel kísérése. A műholdközpont ennek keretében gyanúsnak vélt létesítményeket is elemzett olyan országokban, ahol feltételezhető, hogy ballisztikus rakétákat állítanak elő, és ilyen rakéták tesztelésére és indítására alkalmas létesítményeket építenek. Ezt a tevékenységet azonban a válság nyomon követésével kapcsolatos igények nagymértékben befolyásolták, aminek következményei még ismeretlenek. 3. KOHERENSEBB Az átfogó megközelítés átfogó intézkedésekké történő átalakítása változatlanul kiemelt prioritást jelent az Unió számára. Ehhez rendelkezésre állnak a KBVP eszközei, melyek az Unió tágabb politikai célkitűzéseit – köztük a konfliktusok kiváltó okainak kezelését – támogató uniós eszköztár részét képezik. A főképviselő, mint a Külügyek Tanácsa különböző üléseinek elnöke, lényeges szerepet tölt be az Unió külpolitikája összhangjának növelésében. E tekintetben továbbra is kulcsfontosságú feladat a konfliktusmegelőzés, válságreagálás és válságkezelés, valamint a fejlesztés és konfliktusrendezés közötti koherencia és szinergiák megerősítése.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
106
HU
A biztonság belső és külső dimenziói közötti szinergiák fejlesztésére irányuló átfogó erőfeszítések részeként folytatódott a KBVP, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség közötti kapcsolatok megerősítésére irányuló munka 102. Ezen túlmenően megkezdődött a szolidaritási klauzula végrehajtásával kapcsolatos munka. Folytatódtak továbbá az uniós képességfejlesztés területén a polgári-katonai szinergiák előmozdítására irányuló tevékenységek. II. RÉSZ: ELŐRETEKINTÉS A 2012. ÉVRE Megbízatása megkezdésekor a főképviselő három prioritást határozott meg az EU közös külpolitikájára vonatkozóan. Ezek: először, az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása; másodszor, a demokrácia, a stabilitás és a jólét előmozdítása Európa szomszédaival; és harmadszor, erős stratégiai partnerségek kialakítása a meglévő és a feltörekvő globális szereplőkkel. E három prioritás 2012–2013 során továbbra is irányadó lesz az uniós tevékenységre nézve, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós külpolitika konzisztens és koherens legyen, a Lisszaboni szerződésben foglaltak értelmében. E munka során az EKSZ első évében az uniós külpolitikában elért eredményekre fogunk építeni. Az EU továbbra is arra fog törekedni partnereivel, hogy választ találjon a regionális és globális kihívásokra, előmozdítva az uniós érdekeket és értékeket, hogy ezzel segítsen elérni azt, hogy polgárai nagyobb biztonságban és jólétben élhessenek.
102
Ezzel összefüggésben a Politikai és Biztonsági Bizottság 2011. május 13-án nyugtázta „A KBVP, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben közreműködő szereplők közötti kapcsolatok megerősítése – Javaslatok a további lépésekre vonatkozóan” című közös szolgálati munkadokumentumot, amely a KBVP, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség szereplői közötti kapcsolatokat térképezi fel. Ezt követően készült el a munka folytatására vonatkozó ütemterv tervezete, amely 27 cselekvési irányvonalat határozott meg annak érdekében, hogy konkrét eredményeket sikerüljön elérni az említett területek közötti együttműködés megerősítése terén. A tagállamok felkérést kaptak arra, hogy tevékenyen vegyenek részt a cselekvési irányvonalak kidolgozásának folyamatában. 2012. július közepén az illetékes döntéshozó szervek kézhez kapják az elért eredményekről szóló jelentést.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
107
HU
Az uniós prioritások között továbbra is kiemelt helyet fog kapni a – különösen közel-keleti és észak-afrikai – szomszédos országok demokratikus átalakulásának támogatása. Az átmenet folyamata Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában, Jemenben és más közel-keleti és észak-afrikai országokban folyamatos támogatásunkat és figyelmünket igényli. Az EU folytatni és fokozni fogja a Szíriában annak érdekében kifejtett erőfeszítéseit, hogy véget vessen az erőszakos elnyomásnak és előmozdítsa a valódi demokratikus átmenetet. Ezt elérendő továbbra is szorosan együtt fogunk működni nemzetközi partnereinkkel, különösen az Arab Államok Ligájával és az ENSZ-szel. Az arab világban végbemenő változások megmutatták, hogy sürgős előrelépésre van szükség a közel-keleti békefolyamatban. A cél továbbra is az, hogy tárgyalásos alapon igazságos és tartós módon, kétállamos megoldással sikerüljön rendezni az izraeli–palesztin konfliktust. Az EU a jövőben is aktív együttműködést fog folytatni a felekkel és a kvartett keretében annak érdekében, hogy az érdemi tárgyalásokat újrakezdjék. A keleti szomszédságban is döntő fontosságú, hogy az EU szerepvállalása folyamatos maradjon, többek között a keleti partnerség keretében. A főképviselő és az EKSZ továbbra is szorosan figyelemmel kíséri az ukrán és a belarusz helyzetet, nem utolsósorban a 2012-ben megrendezendő parlamenti választásokat, úgy ezekben az országokban, mint Örményországban és Grúziában. E választások döntő fontosságúak a kapcsolatok további alakulása szempontjából. A Dnyesztermellékben, Grúziában és Hegyi-Karabahban zajló konfliktusok továbbra is kiemelt helyet kapnak az EU napirendjén.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
108
HU
Az EU a jövőben is központi szerepet fog játszani a Nyugat-Balkánon, ahol a térség országainak európai perspektívája továbbra is katalizátorszerepet játszik a belföldi reform és a regionális együttműködés tekintetében. Arra fogunk törekedni, hogy elősegítsük a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet, valamint hogy támogassuk a bosznia-hercegovinai reformfolyamatot. Az EU szorosan figyelemmel kísérte a 2012 májusában tartott szerbiai parlamenti választások eredményét. 2012 júniusában lejárt az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott rendőri missziójának a jelenlegi megbízatása. Ez utóbbitól a még elvégzésre váró feladatokat az EUKK veszi át. Az EUFOR Althea művelet 2012 folyamán átalakításra kerül majd. Az EULEX Kosovo továbbra is segíteni és támogatni fogja a koszovói hatóságokat a jogállamiság területén. A tárgyalási keretben foglalt elvekkel összhangban a Tanács ösztönzi Törökországot, hogy az EU-t kiegészítve, és azzal együttműködésben dolgozza ki külpolitikáját, és azt fokozatosan igazítsa hozzá az uniós politikákhoz és álláspontokhoz. Az EU tovább kívánja erősíteni a Törökországgal folytatott politikai párbeszédét, közös célokra törekedve többek között a szomszédos országokban is, ahol Törökország fontos szerepet tölt be. Az EU stratégiai partnereivel 103 fenntartott kapcsolatainak elmélyítése szintén kiemelt prioritás marad. Az átfogó cél annak elérése, hogy e partnerségek operatívabbak legyenek: közös érdekekre és értékekre alapozva konkrét és aktuális kérdésekre összpontosítsanak. A szoros konzultáció és együttműködés az USA-val továbbra is sarokköve marad megközelítésünknek az olyan közös érdekű területekre vonatkozóan, mint például a Nyugat-Balkán, a déli szomszédság és az ázsiai és a csendes-óceáni régió; illetve az olyan globális kérdésekkel kapcsolatban, mint a terrorizmus elleni küzdelem, az éghajlatváltozás, a nemzetközi fejlődés, továbbá a proliferáció elleni küzdelem.
103
Stratégiai partnereink: Brazília, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, India, Japán, Kanada, Kína, a Koreai Köztársaság, Mexikó és Oroszország.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
109
HU
Oroszország stratégiai partnerünk és szomszédunk is egyben, és így a regionális és globális külpolitikai kérdésekben Európával folytatott együttműködése továbbra is fontos. Az Oroszországgal folytatott együttműködés központi jelentőségű a közös szomszédságunkban zajló elhúzódó konfliktusok megoldásában, valamint abban is, hogy nemzetközi válasz születhessen más olyan témákban, mint például Irán, Szíria vagy a közel-keleti békefolyamat kérdése. Az EU ezenfelül a modernizációs partnerség és az Északi Dimenzió keretében is folyamatos kapcsolatot fog fenntartani Oroszországgal. Továbbra is központi helyen szerepel majd a Kínával és Indiával folytatott együttműködés megerősítése és kibővítése, különösen a globális és regionális kihívások tekintetében, mint például a kalózkodás és a terrorizmus elleni küzdelem és a kiberbiztonság. Hasonlóképpen, tovább fogjuk erősíteni a brazíliai, dél-afrikai, japán és dél-koreai partnereinkkel folytatott együttműködésünket. Továbbra is az uniós tevékenység és figyelem középpontjában maradnak az E3+3 országokkal Irán nukleáris programjáról folytatott tárgyalások, melyek célja, hogy eloszlassák a nemzetközi közösségnek a program kizárólagosan békés jellegével kapcsolatos aggályait. Az isztambuli, bagdadi és moszkvai találkozók alapján az E3+3 országok csoportjának nevében eljáró főképviselő továbbra is teljes mértékben elkötelezett marad. Az EU külügyi napirendjén központi helyet kapnak az olyan globális kihívások, mint az éghajlatváltozás, az energia, a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés, a kalózkodás, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a leszerelés, valamint a kiberbiztonságot fenyegető veszélyek.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
110
HU
Az EU az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos uniós megközelítés új irányáról szóló közleményben foglaltak végrehajtására fog törekedni. E közlemény előrevetíti, hogy az EU és tagállamai az elkövetkező években milyen módon terjesztik ki, mélyítik el és hangolják össze az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása és védelme terén kifejtett tevékenységüket. Az EU továbbá nagy figyelmet fog szentelni az emberi jogi helyzetnek a partnerországokban, valamint uniós eszközök és szakpolitikák révén támogatást fog nyújtani, többek között a „többért többet” elv alkalmazásával az európai szomszédságpolitikába tartozó országokban. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret lesz irányadó az elkövetkező években az ezzel a területtel kapcsolatos uniós szerepvállalásra nézve. Az emberi jogokért felelős EUKK – az első tematikus EUKK – kinevezése fokozni fogja az EU emberi jogi politikájának hatékonyságát és láthatóságát. Az emberi jogok és a demokrácia területén az EU szoros együttműködést fog folytatni partnereivel, a multilaterális fórumokkal és a nemzetközi szervezetekkel. A jövőben is figyelemmel kísérjük az afganisztáni és pakisztáni fejleményeket. A nemzetközi katonai jelenlétben várható változások hatással lesznek az EUPOL Afghanistan misszióra, valamint a tágabb értelemben vett együttműködésünkre is. Afganisztán esetében a hangsúly 2014-ig a kormányzásra, a rendfenntartásra és a jogállamiságra fog helyeződni, többek között az EUPOL Afghanistan keretében végzett monitoring- és képzési tevékenység révén. Pakisztánt illetően az EU arra fog törekedni, hogy az ötéves együttműködési terv végrehajtása révén szélesebb körű kapcsolatot alakítson ki az ország polgári kormányával és demokratikus intézményeivel.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
111
HU
A közelmúltbeli burmai/mianmari pozitív fejlemények támogatása kiemelt helyet fog kapni. Nemzetközi partnereivel közösen az EU teljes támogatást fog nyújtani a most zajló demokratikus átmenethez. Kibővített ázsiai szerepvállalásának keretében az EU meg fogja erősíteni az ASEAN-nal folytatott együttműködését, a Bruneiben tartott EU–ASEAN miniszteri találkozón elfogadott cselekvési tervvel összhangban. Az Afrikával fenntartott stratégiai kapcsolatoknak az EU–Afrika közös stratégia alapján történő megszilárdítása továbbra is kiemelt prioritás marad. A szubszaharai afrikai békével és biztonsággal kapcsolatos kérdésekre – így a proliferáció elleni küzdelem és a leszerelés kérdésére – vonatkozó folyamatos együttműködés szempontjából is központi szerepet kap az EU Afrikai Unióval folytatott kapcsolatának fejlesztése. A főképviselő és az EKSZ napirendjén továbbra is kiemelt helyen szerepel majd az Afrika szarva régióval (Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Szomália, Szudán és Uganda) való kapcsolatépítés és a pozitív dinamika támogatása, a 2011. novemberi stratégiával összhangban. Az igazságszolgáltatási és a tengerhajózási ágazat megerősítése Szomáliában és az Afrika szarva régióban – egy katonai szakértelemmel rendelkező polgári KBVP-misszió révén – e stratégia fontos eleme. Az EU továbbra is figyelemmel kíséri Szomáliát és a kalózkodás elleni küzdelmet (EUNAVFOR Atalanta), valamint a szomáliai biztonsági ágazatra irányuló támogatás megerősítését (EUTM Somalia) is. Az EU továbbra is elkötelezetten támogatja az új független államot, Dél-Szudánt az előtte álló nehéz feladatok megoldásában és az állam megszilárdításában. Ezzel párhuzamosan az EU fokozni fogja a szudáni kormánnyal (Kartúmmal) folytatott együttműködését. Célunk a két békés állam egymás mellett való létezésének és gazdasági fejlődésének támogatása. Folytatni fogjuk a dárfúri probléma inkluzív és átfogó politikai rendezésének biztosítására irányuló erőfeszítéseinket.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
112
HU
A Száhil öv biztonságára és fejlesztésére vonatkozó uniós stratégia végrehajtása szintén prioritásunk lesz. Mali, valamint a szélesebb régió és benne Nigéria egyre fokozódó instabilitása aggodalomra ad okot. Uniós polgári KBVP-fellépés telepítésére fog sor kerülni a hatékonyabb biztonsági koordináció, a képzés és a kapacitásépítés támogatására, kezdetben Nigerben. Az EU továbbra is arra fog törekedni, hogy Bissau-Guinea problémáira (lásd a közelmúltbeli államcsínyt) tartós megoldást találjon. Hasonlóképpen fog eljárni Zimbabwéban és más olyan országokban is, ahol a stabilitást veszély fenyegeti. Továbbra is kiemelt helyen szerepelnek majd a választási folyamatok, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint az emberi jogi intézmények megerősítése. Az EU folytatni fogja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsa a békét és a demokráciát a Nagy-tavak régióban. Együttműködést folytat majd a régióban tevékenykedő afrikai és nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy a régió egymással összefüggő problémáira átfogó megoldást találjanak. Szoros figyelemmel fogja kísérni a régióbeli fejleményeket. Kapcsolataink Latin-Amerikával nagy jelentőségűek, tekintettel a Chilében 2013 elején megrendezésre kerülő következő EU–LAC csúcstalálkozóra. A 2013. évi csúcstalálkozó célja az EU–LAC kapcsolatok folyamatos megerősítése. Újabb fellépésekkel fogunk küzdeni az olyan globális és transzregionális veszélyek ellen, mint például a kalózkodás (és a tengerhajózás biztonságát fenyegető egyéb veszélyek), a terrorizmus, a kiberbiztonságot fenyegető veszélyek, és más új globális veszélyek. Az EU a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó szakpolitikai ciklus (2011–2013) és az ahhoz kapcsolódó külső fellépés révén megerősíti a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, megszilárdítva a belső és külső biztonság közötti kapcsolatot.
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
113
HU
A konfliktusmegelőzés és a békeépítés szempontját érvényesíteni fogjuk az EU külső fellépéseiben, tovább erősítve és integrálva az EU válságmegelőzési képességeit, különösen a korai figyelmeztetés és a korai fellépés terén. A konfliktusmegelőzésről szóló 2011. júniusi tanácsi következtetések nyomán megkezdjük az EU közvetítői kapacitásának megerősítését, mely eredményes és költséghatékony eszköz a konfliktusciklus bármely szakaszában. Az EU szándéka, hogy a 2011. decemberi KBVP-következtetésekre építve ismételten a középpontba helyezze a KBVP-missziókban és -műveletekben rejlő lehetőségeket. A katonai és polgári képességek megerősítésének is figyelmet szentelünk majd. Ezzel összefüggésben az EU gyorsreagálási képességeinek bővítése kiemelt fontosságú marad. A jövőben is olyan költséghatékony és eredményes együttműködési módozatokra fogunk törekedni, mint például a képességek összevonása és megosztása. Jelenleg is tart az arra irányuló munka, hogy az EU teljesítménye jelentősen javuljon a KBVP polgári missziók és katonai műveletek tervezése és végrehajtása terén, többek között azáltal, hogy jobban összevonják a polgári és a katonai dimenziókat, valamint lehetővé teszik az előzetes tervek korábbi szakaszban és hatékonyabban történő elkészítését. A főképviselő kezdeményezte a 2003-ban bevezetett uniós válságkezelési eljárások felülvizsgálatát.
________________
14605/12
ll/LL/kb DG C Coord
114
HU
I. MELLÉKLET: KKBP-költségvetés – 2011. évi kötelezettségvállalások 19.030101 – Grúziai megfigyelő misszió
€
2011/452/KKBP – EUMM Georgia
23 900 000,00 részösszeg
23 900 000,00
19.030102 – EULEX Kosovo 2010/619/KKBP – EULEX Kosovo
87 323 600,00
2011/687/KKBP – EULEX Kosovo
0,00
2011/752/KKBP – EULEX Kosovo
72 800 000,00 részösszeg
160 123 600,00
19.030103 – EUPOL Afghanistan 2011/298/KKBP – EUPOL Afghanistan
0,00
2011/473/KKBP – EUPOL Afghanistan
60 500 000,00 részösszeg
60 500 000,00
19.030104 – Egyéb válságkezelési intézkedések és műveletek 2010/755/KKBP – EUPM (Bosznia-Hercegovina)
1 300 000,00
2010/755/KKBP – EUPM (Bosznia-Hercegovina)
7 629 324,00
2010/312/KKBP – EUBAM Rafah
1 400 000,00
2011/170/KKBP – EUJUST LEX IRAQ
250 000,00
2011/380/KKBP – EUJUST LEX IRAQ
27 250 000,00
2011/537/KKBP – EUPOL DR Congo
7 150 000,00
2011/538/KKBP – EUSEC DR Congo
13 600 000,00
2011/781/KKBP – EUPM (Bosznia-Hercegovina)
5 250 000,00
2011/858/KKBP – EUPOL COPPS
4 750 000,00
2011/857/KKBP – EUBAM RAFAH
970 000,00 részösszeg
14605/12 I.MELLÉKLET
ll/LL/kb DG C Coord
69 549 324,00
115
HU
19.0302 – Nonproliferáció és leszerelés 2010/799/KKBP – bizalomépítési folyamat; tömegpusztító fegyverektől mentes övezet; nonproliferációs konzorcium 2011/428/KKBP – az ENSZ kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos cselekvési programját támogató UNODAtevékenységek
347 700,00 2 150 000,00 részösszeg
19.0304 – Sürgősségi intézkedések
2 497 700,00 0,00
19.0305 – Előkészítő és nyomon követő intézkedések Jogi szolgáltatások
12 800,00
Külső pénzügyi ellenőrzések (5 könyvvizsgálói megbízás)
119 316,00
Az előkészítő intézkedések célját szolgáló felszerelések
74,00 részösszeg
132 190,00
19.0306 – Az Európai Unió különleges képviselői 2011/119/KKBP – koszovói EUKK
0,00
2011/203/KKBP – a grúziai válság ügyével megbízott EUKK
304 000,00
2011/270/KKBP – koszovói EUKK
690 000,00
2011/424/KKBP – a dél-mediterrán térségért felelős EUKK
855 000,00
2011/425/KKBP – közép-ázsiai EUKK
924 850,00
2011/426/KKBP – bosznia-hercegovinai EUKK
3 740 000,00
2011/427/KKBP – afganisztáni EUKK
3 560 000,00
2011/478/KKBP – koszovói EUKK
0,00
2011/499/KKBP – szudáni köztársasági és dél-szudáni köztársasági EUKK 2011/518/KKBP – dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott EUKK 2011/621/KKBP – az Európai Unió Afrikai Unió melletti különleges képviselője
955 000,00 1 758 000,00 715 000,00 770 000,00
2011/691/KKBP – koszovói EUKK
670 000,00
2011/819/KKBP – az Afrika szarváért felelős EUKK részösszeg
14 941 850,00
Összesen: €331 644 664,00
14605/12 I.MELLÉKLET
ll/LL/kb DG C Coord
116
HU
II. MELLÉKLET A szankciókat elrendelő 2011. évi határozatok áttekintése 1 Afganisztán / Talibán A Tanács 2011/486/KKBP határozata (HL L 199., 2011.8.2., 57. o.) 2 A Tanács 2011/639/KKBP végrehajtási határozata (HL L 257., 2011.10.1., 24. o.) A Tanács 2011/698/KKBP végrehajtási határozata (HL L 276., 2011.10.21., 47. o.) Belarusz A Tanács 2011/69/KKBP határozata (HL L 28., 2011.2.2., 40. o.) A Tanács 2011/174/KKBP végrehajtási határozata (HL L 76., 2011.3.22., 72. o.) A Tanács 2011/301/KKBP végrehajtási határozata (HL L 136., 2011.5.24., 87. o.) A Tanács 2011/357/KKBP határozata (HL L 161., 2011.6.21., 25. o.) A Tanács 2011/666/KKBP határozata (HL L 265., 2011.10.11., 17. o.) A Tanács 2011/847/KKBP végrehajtási határozata (HL L 335., 2011.12.17., 81. o.) Bosznia-Hercegovina A Tanács 2011/173/KKBP határozata (HL L 76., 2011.3.22., 68. o.)
1
A felsorolás csak korlátozó intézkedéseket elrendelő KKBP-határozatokat tartalmaz. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtása az adott esettől függően tanácsi rendelet vagy tanácsi végrehajtási rendelet elfogadását is megköveteli. 2 A határozat terrorista csoportokkal / az Al-Kaidával is foglalkozik.
14605/12 II. MELLÉKLET
DG C Coord
ll/LL/kb
117
HU
Kongói Demokratikus Köztársaság A Tanács 2011/699/KKBP végrehajtási határozata (HL L 276., 2011.10.21., 50. o.) A Tanács 2011/848/KKBP végrehajtási határozata (HL L 335., 2011.12.17., 83. o.) Elefántcsontpart A Tanács 2011/17/KKBP határozata (HL L 11., 2011.1.15., 31. o.) A Tanács 2011/18/KKBP határozata (HL L 11., 2011.1.15., 36. o.) A Tanács 2011/71/KKBP határozata (HL L 28., 2011.2.2., 60. o.) A Tanács 2011/221/KKBP határozata (HL L 93., 2011.4.7., 20. o.) A Tanács 2011/230/KKBP végrehajtási határozata (HL L 97., 2011.4.12., 46. o.) A Tanács 2011/261/KKBP végrehajtási határozata (HL L 111., 2011.4.30., 17. o.) A Tanács 2011/376/KKBP végrehajtási határozata (HL L 168., 2011.6.28., 11 o.) A Tanács 2011/412/KKBP határozata (HL L 183., 2011.7.13., 27. o.) A Tanács 2011/627/KKBP végrehajtási határozata (HL L 247., 2011.9.24., 15. o.) Egyiptom A Tanács 2011/172/KKBP határozata (HL L 76., 2011.3.22., 63. o.) Guineai Köztársaság (Conakry) A Tanács 2011/169/KKBP határozata (HL L 76., 2011.3.22., 59. o.) A Tanács 2011/706/KKBP határozata (HL L 281., 2011.10.28., 28. o.)
14605/12 II. MELLÉKLET
DG C Coord
ll/LL/kb
118
HU
A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) A Tanács 2011/146/KKBP határozata (HL L 61., 2011.3.8., 21. o.) A Tanács 2011/421/KKBP végrehajtási határozata (HL L 188., 2011.7.19., 12. o.) A Tanács 2011/705/KKBP határozata (HL L 281., 2011.10.28., 27. o.) Irán (tömegpusztító fegyverek) A Tanács 2011/299/KKBP határozata (HL L 136., 2011.5.24., 65. o.) A Tanács 2011/783/KKBP határozata (HL L 319., 2011.12.2., 71. o.) Irán (emberi jogok) A Tanács 2011/235/KKBP határozata (HL L 100., 2011.4.14., 51. o.) A Tanács 2011/670/KKBP végrehajtási határozata (HL L 267., 2011.10.12., 13. o.) Irak A Tanács 2011/100/KKBP határozata (HL L 41., 2011.2.15., 9. o.) Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) A Tanács 2011/860/KKBP határozata (HL L 338., 2011.12.21., 56. o.)
14605/12 II. MELLÉKLET
DG C Coord
ll/LL/kb
119
HU
Líbia A Tanács 2011/137/KKBP határozata (HL L 58., 2011.3.3., 53. o.) A Tanács 2011/178/KKBP határozata (HL L 78., 2011.3.24., 24. o.) A Tanács 2011/300/KKBP végrehajtási határozata (HL L 136., 2011.5.24., 85. o.) A Tanács 2011/332/KKBP határozata (HL L 149., 2011.6.8., 10. o.) A Tanács 2011/345/KKBP végrehajtási határozata (HL L 159., 2011.6.17., 93. o.) A Tanács 2011/500/KKBP végrehajtási határozata (HL L 206., 2011.8.11., 53. o.) A Tanács 2011/521/KKBP végrehajtási határozata (HL L 227., 2011.9.2., 15. o.) A Tanács 2011/543/KKBP végrehajtási határozata (HL L 241., 2011. 9.17., 30. o.) A Tanács 2011/625/KKBP határozata (HL L 246., 2011.9.23., 30. o.) A Tanács 2011/729/KKBP határozata (HL L 293., 2011.11.11., 35. o.) A Tanács 2011/867/KKBP határozata (HL L 341., 2011.12.22., 56. o.) Moldova A Tanács 2011/171/KKBP határozata (HL L 76., 2011.3.22., 62. o.) A Tanács 2011/641/KKBP határozata (HL L 254., 2011. 9.30., 18. o.) Burma/Mianmar A Tanács 2011/239/KKBP határozata (HL L 101., 2011.4.15., 24. o.) A Tanács 2011/504/KKBP határozata (HL L 212., 2011.8.18., 1. o.) A Tanács 2011/859/KKBP határozata (HL L 338., 2011.12.21., 55. o.)
14605/12 II. MELLÉKLET
DG C Coord
ll/LL/kb
120
HU
Szomália A Tanács 2011/635/KKBP határozata (HL L 249., 2011.9.27., 12. o.) Dél-Szudán / Szudán A Tanács 2011/423/KKBP határozata (HL L 188., 2011.7.19., 20. o.) Szíria A Tanács 2011/273/KKBP határozata (HL L 121., 2011.5.10., 11. o.) A Tanács 2011/302/KKBP végrehajtási határozata (HL L 136., 2011.5.24., 91. o.) A Tanács 2011/367/KKBP végrehajtási határozata (HL L 164., 2011.6.24., 14. o.) A Tanács 2011/488/KKBP végrehajtási határozata (HL L 199., 2011.8.2., 74. o.) A Tanács 2011/515/KKBP végrehajtási határozata (HL L 218., 2011.8.24., 20. o.) A Tanács 2011/522/KKBP határozata (HL L 228., 2011.9.3., 16. o.) A Tanács 2011/628/KKBP határozata (HL L 247., 2011.9.24., 17. o.) A Tanács 2011/684/KKBP határozata (HL L 269., 2011.10.14., 33. o.) A Tanács 2011/735/KKBP határozata (HL L 296., 2011.11.15., 53. o.) A Tanács 2011/736/KKBP végrehajtási határozata (HL L 296., 2011.11.15., 55. o.) A Tanács 2011/782/KKBP határozata (HL L 319., 2011.12.2., 56. o.) Terrorista csoportok / Al-Kaida A Tanács 2011/487/KKBP határozata (HL L 199., 2011.8.2., 73. o.) 1
1
A határozat Afganisztánnal / a Talibánnal is foglalkozik.
14605/12 II. MELLÉKLET
DG C Coord
ll/LL/kb
121
HU
A Tanács 2001/931/KKBP közös álláspontja A Tanács 2011/70/KKBP határozata (HL L 28., 2011.2.2., 57. o.) A Tanács 2011/430/KKBP határozata (HL L 188., 2011.7.19., 47. o.) A Tanács 2011/701/KKBP határozata (HL L 277., 2011.10.22., 18. o.) A Tanács 2011/872/KKBP határozata (HL L 343., 2011.12.23., 54. o.) Tunézia A Tanács 2011/72/KKBP határozata (HL L 28., 2011.2.2., 62. o.) A Tanács 2011/79/KKBP végrehajtási határozata (HL L 31., 2011.2.5., 40. o.) Zimbabwe A Tanács 2011/101/KKBP határozata (HL L 42., 2011.2.16., 6. o.)
14605/12 II. MELLÉKLET
DG C Coord
ll/LL/kb
122
HU
III. MELLÉKLET 2011. évi nyilatkozatok 2011-ben összesen 593 nyilatkozat született az alábbi négy kategóriában: •
A főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozatai: ezek az Unió hivatalos álláspontját tükrözik, és azokat a főképviselő felügyelete mellett és a tagállamokkal folytatott előzetes konzultációt követően adják ki. Amennyiben nem létezik ilyen hivatalos álláspont, e nyilatkozatokat a tagállamok a Tanács keretében hagyják jóvá. Felkérés esetén harmadik országok is csatlakozhatnak e nyilatkozatokhoz.
•
A főképviselő nyilatkozatai: ezek a gyors fellépést igénylő eseményekre történő azonnali reagálásra szolgálnak, amikor a válaszlépés tartalma nem vitatható, vagy jóváhagyott irányvonalat követ. E nyilatkozatokat a főképviselő felügyelete mellett és a tagállamokkal való hivatalos konzultáció nélkül adják ki. Harmadik országok csatlakozása nem lehetséges.
•
A főképviselő szóvivőjének nyilatkozatai: ezek az igen gyorsan kiadható nyilatkozatok olyan esetekben alkalmazhatók, amikor a főképviselő személyes közreműködése nem feltétlenül szükséges.
•
Az Unió helyi nyilatkozatai: konkrét helyi/regionális kérdésekkel kapcsolatban adják ki őket. A nyilatkozatok szövegével kapcsolatos konszenzus kialakítása az adott országban jelen lévő uniós misszióvezetők feladata.
A nyilatkozatok száma kategóriánkénti bontásban: Kategória
2011
A főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozatai
86
A főképviselő nyilatkozatai
328
A főképviselő szóvivőjének nyilatkozatai
128
Az Unió helyi nyilatkozatai
51
Összesen:
14605/12 III. MELLÉKLET
593
DG C Coord
ll/LL/kb
123
HU
A nyilatkozatok százalékos aránya földrajzi régiónkénti bontásban: Régió
2011
Afrika
18%
Ázsia
11%
Kelet-Európa / Nyugat-Balkán
18%
Latin-Amerika
3%
Észak-Afrika
22%
Közel-Kelet / Perzsa-öböl
20%
Több régiót érintő
5%
Észak-Amerika
3%
A nyilatkozatok száma tárgy szerinti / tematikus kérdésenkénti bontásban: Tárgy
2011
Emberi jogok
132
Választások / reformok
84
Konfliktuskezelés / stabilizációs folyamatok
158
Biztonsági vonatkozású események
82
Gratulációk / részvétnyilvánítások
25
A tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása
3
Egyéb (magas szintű találkozók eredményei, korlátozó intézkedések stb.)
109
Összesen:
593
14605/12 III. MELLÉKLET
DG C Coord
ll/LL/kb
124
HU
A főképviselő ezenfelül bizonyos kérdésekben együttes nyilatkozatokat ad ki az Európai Tanács elnökével, az Európai Bizottság elnökével vagy a Bizottság más tagjaival. 2011-ben összesen 36 együttes nyilatkozat készült. Herman Van Rompuy elnökkel / José Manuel Barroso elnökkel:
4
Štefan Füle biztossal:
23
Andris Piebalgs biztossal:
7
Viviane Reding biztossal:
2
Összesen:
36
Az összes nyilatkozat hozzáférhető az alábbi webhelyeken:
Európai Külügyi Szolgálat:
http://eeas.europa.eu/media/index_en.htm
Az Európai Unió Tanácsa:
http://consilium.europa.eu/press?lang=en
Sajtószolgálat (gyorshírek): http://europa.eu/newsroom/index_en.htm
14605/12 III. MELLÉKLET
DG C Coord
ll/LL/kb
125
HU
IV. MELLÉKLET: Catherine Ashton főképviselő/alelnök megjelenései az Európai Parlamentben (2011) Dátum
Ülés
Tárgy
18/1
EU EOMs planning
19/1
EP Election Observation Group, Strasbourg Plenary, Strasbourg
Catherine Ashton főképviselő/alelnök részvétele HR/VP Ashton
Freedom of religion/Christians;
HR/VP Ashton
19/1
Plenary, Strasbourg
Belarus
HR/VP Ashton
19/1
Plenary, Strasbourg
Sahel region
HR/VP Ashton
2/2
Mini-Plenary, Brussels
Situation in Tunisia and Egypt
HR/VP Ashton
2/2
Mini-Plenary, Brussels
South Sudan referendum
HR/VP Ashton
2/3
Update on the situation in North Africa
HR/VP Ashton
9/3
EP Conference of Presidents (in camera), Brussels Plenary, Strasbourg
HR/VP Ashton
DSG Popowski present
9/3
Plenary, Strasbourg
Southern Neighbourhood, and Libya in particular, including humanitarian aspects EU's approach towards Iran
HR/VP Ashton
9/3
Plenary, Strasbourg
16th session of the Human Rights Council (Geneva,28/2-25/3)
HR/VP Ashton
DSG Popowski present DSG Popowski present
9/3
Plenary, Strasbourg
HR/VP Ashton
22/3
AFET, Brussels
State of play of the peace process for the Middle East Exchange of views (incl. FAC debrief)
14605/12 IV. MELLÉKLET
HR/VP Ashton
DG C Coord
Megjegyzések DSG Popowski present DSG Popowski present DSG Popowski present DSG Popowski present Cssr Barnier took part of the Sudan debate on behalf of HR/VP Cssr Barnier took part of the Sudan debate on behalf of HR/VP DSG Popowski present
DSG Popowski present SG Vimont present
ll/LL/kb
126
HU
11/5
Plenary, Strasbourg
5/7
6/7
EP Special Committee (under 2002 IIA), Strasbourg (closed meeting) EP President Buzek + Heads of the Delegations to Third States/Regions Plenary, Strasbourg
6/7
Plenary, Strasbourg
6/7 6/7
5/7
HR/VP Ashton
SG Vimont and DSG Popowski present
HR/VP Ashton
Oral briefing; DSG Popowski present
HR/VP Ashton
DSG Popowski present
Situation in the Arab world and North Africa, Syria and Yemen EU external policies in favour of Democratisation
HR/VP Ashton
DSG Popowski present DSG Popowski present
Plenary, Strasbourg
Situation in Nagorno-Karabakh
HR/VP Ashton
Plenary, Strasbourg
Preparations for the Russian State Duma elections in December
HR/VP Ashton
14605/12 IV. MELLÉKLET
Joint debate: - Statement on main aspects and basic choices of CFSP and CSDP (art. 36 TEU) - Situation in Syria, in Camp Ashraf, and the situation of the Coptic Christian community of Egypt - Annual report from the Council CFSP - Development of CSDP following the entry into force of the Lisbon Treaty - EU as global actor: its role in multilateral organisations report
HR/VPAshton
DG C Coord
DSG Popowski present DSG Popowski present
ll/LL/kb
127
HU
4/9
Warsaw
27/9
Plenary, Strasbourg
27/9
Plenary, Strasbourg
27/9
Plenary, Strasbourg
27/9
Plenary, Strasbourg
28/9
Plenary, Strasbourg
12/10
Mini-Plenary, Brussels
12/10 23/11
Mini-Plenary, Brussels
EUROLAT Parliamentary Assembly Executive Bureau,
COFACC Conference of Foreign Affairs Committee Chairs Ministerial week's activity at the UN General Assembly, in particular the Middle East peace process and North Africa Eastern partnership summit (Warsaw, 29 September) Sexual orientation and gender identity at the UN Human Rights Council Tensions between Turkey and the Republic of Cyprus
HR/VP Ashton
State of the Union - Statement by EC President Barroso (in the presence of all Commissioners) Situation in Yemen, Bahrain, Syria and Egypt Current developments in Ukraine
HR/VP Ashton present – not in a speaking capacity
HR/VP Ashton
HR/VP Ashton HR/VP Ashton HR/VP Ashton
DSG Popowski present DSG Popowski present DSG Popowski present DSG Popowski present Commissioner Füle took most of the debate on behalf of the HR/VP
HR/VP Ashton HR/VP Ashton HR/VP Ashton
Brussels
14605/12 IV. MELLÉKLET
DG C Coord
ll/LL/kb
128
HU
12/12
AFET, Strasbourg
Exchange of views
HR/VP Ashton
13/12
Plenary, Strasbourg
HR/VP Ashton
13/12
Plenary, Strasbourg
Joint debate on CSDP (Article 36 TEU) and Lisek report on the Impact of the financial crisis on the defence sector Human rights
13/12
Plenary, Strasbourg
EU-Russia summit
HR/VP Ashton
13/12
Plenary, Strasbourg
Situation in Syria
HR/VP Ashton
14/12
Plenary, Strasbourg
Sakharov Prize 2011 ceremony
14/12
EP Special Committee (under 2002 IIA), Strasbourg (closed meeting)
HR/VP Ashton present – not in a speaking capacity HR/VP Ashton
14605/12 IV. MELLÉKLET
HR/VP Ashton
DG C Coord
EEAS SG Vimont, COO O’Sullivan, DSG Popowski present EEAS SG Vimont, DSG Popowski, MD Marinaki present EEAS SG Vimont, DSG Popowski present EEAS SG Vimont, DSG Popowski present EEAS SG Vimont, DSG Popowski present
ll/LL/kb
129
HU
V. MELLÉKLET: Az EKSZ Vezetőtestülete tagjainak, ügyvezető igazgatóinak, a PBB elnökének és az EU különleges képviselőinek megjelenése az Európai Parlamentben (2011) Dátum
Ülés
Tárgy
11/1 19/1
Situation in Algeria and Tunisia
25/1 26/1
EP Maghreb Delegation Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg AFET enlarged bureau (in camera), Brussels AFET, Brussels AFET, Brussels
26/1
AFET, Brussels
27/1 1/2
1/2
BUDG, Brussels AFET (in camera), Brussels AFET (in camera), Brussels SURE (Special Committee on Policy Challenges and Budgetary Resources for a Sustainable EU after 2013), Brussels
7/2 7/2 8/2
25/1
1/2
Catherine Ashton főképviselő/alelnök + az EKSZ részvétele MD Mingarelli DSG Popowski
Various (incl. EEAS organigramme) Report on CFSP Annual report Role of EUSRs under the Lisbon Treaty Negotiations on EU-Russia Agreement EEAS building (debate) FAC debriefing
SG Vimont
Albania
MD Lajčák
Budgetary resources external relations
COO O’Sullivan
BUDG, Brussels
EEAS building (debate and vote)
COO O’Sullivan
AFET/DEVE, Brussels AFET / EP Maghreb
Referendum – South Soudan Democratic awakening of Arab
EUSR Marsden MD Mingarelli
14605/12 V. MELLÉKLET
Megjegyzések
DSG Popowski DSG Popowski COO O’Sullivan COO O’Sullivan SG Vimont
DG C Coord
with Cssr Füle on behalf of HR/VP
not asked to take the floor
ll/LL/kb
130
HU
9/2 15/2 15/2 15/2 16/2 16+17/2 28/2 28/2
Delegation, Brussels AFET Working Group on the Western Balkans (in camera), Brussels Plenary, Strasbourg Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Plenary, Strasbourg Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg AFET (in camera), Brussels SEDE, Brussels
14605/12 V. MELLÉKLET
societies – lessons for the EU Albania, FYROM
MD Lajčák
Albania
MD Lajčák (no active participation) MD Lajčák
Africa
MD Westcott
Situation in Egypt Tunisia/Egypt
SG Vimont (no active participation) SG Vimont, MD Mingarelli
with Cssr Füle on behalf of HR/VP
FAC debriefing
SG Vimont
with Cssr Füle on behalf of HR/VP
Ongoing CSDP activities DSG Popowski ((including debriefing on Informal FAC Defence in Budapest))
DG C Coord
with Cssr Füle on behalf of HR/VP
ll/LL/kb
131
HU
1/3
LIBE, Brussels
9/3
Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg DROI, Brussels
15/3 15/3 16/3 16/3 16/3 17/3
17/3 22/3
SEDE, Brussels AFET, Brussels EP "monitoring group" (in camera), Brussels 16th EU-Ukraine PCC in Brussels, Brussels EuroLat, Brussels
EP seminar on EUChina relations, Brussels AFET, Brussels
14605/12 V. MELLÉKLET
North Africa, migration policy
SG Vimont
with Cssr Malmström, Coreper Chair, Frontex Director
DSG Popowski Implications for EU Human Rights Policy of the events in the Arab World Situation in Libya: CSDP aspects Annual CFSP report Situation in the Southern Mediterranean Ukraine
DSG Popowski
Situation on the various Association Agreements and Trade Agreements signed, or presently being negotiated, between the EU and the LAC EU-China relations
MD Leffler
Bahrain
MD Mingarelli + Special Advisor Cooper
DSG Popowski DSG Popowski SG Vimont
did not take the floor
MD Lajcak
MD Isticioaia-Budura
DG C Coord
ll/LL/kb
132
HU
24/3
6/4 6+7/4 6/4 6/4
11/4 12/4 12/4 13/4 13/4
Joint consultation meeting (regular meeting on CFSP budget under IIA 2006) (closed meeting) Informal meetings with MEPs, Strasbourg Informal meetings with MEPs, Strasbourg Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Plenary, Strasbourg
LIBE/AFET/SEDE, Brussels AFET/DEVE/SEDE, Brussels AFET WG on Western Balkan (in camera), Brussels AFET, Brussels AFET (in camera), Brussels
14605/12 V. MELLÉKLET
EUSRs; EULEX Kosovo
PSC Chair Skoog
CivOpsCmdr Klompenhouwer also present
MD Mingarelli MD Isticioaia-Budura DSG Popowski (tbc) Situation in Syria, Bahrain and Yemen
MD Mingarelli (no active participation)
EEAS and the AFSJ related policies: the role of SitCen Situation in the Ivory Coast and developments in Sudan Kosovo
SG Vimont
Situation in the Western Balkans FAC debriefing
MD Lajčák DSG Schmid
MD Westcott
with HU Minister of state for foreign affairs Németh on behalf of HR/VP SitCen Director Salmi also present
EUSR Feith
DG C Coord
With Cssr Füle on behalf of the HR/VP
ll/LL/kb
133
HU
13/4 13/4 13/4
SEDE, Brussels SEDE, Brussels DEVE, Brussels
13/4
EP Special Committee (under 2002 IIA) (closed meeting), Brussels
19/4
EP "monitoring group" (in camera), Brussels Informal meetings with MEPs, Strasbourg Informal meetings with MEPs, Strasbourg Informal meetings with MEPs, Strasbourg Informal meetings with MEPs, Strasbourg Delegation for relations with Canada, Strasbourg Trilogue, Strasbourg
10+11/5 10+11/5 11+12/5 11+12/5 11/5 11/5
14605/12 V. MELLÉKLET
CSDP operation in Libya Exchange of views Hearing on the blurring of roles between humanitarian and military actors: state of play and perspectives Access to sensitive information EUFOR Libya
DSG Popowski MD Miozzo MD Miozzo
Situation in the Southern Neighbourhood
SG Vimont
DSG Popowski
Took place in Council premises (JL). MEPs consulted the CMC.
SG Vimont DSG Popowski MD Leffler MD Lajčák
EU relations with LAC and Canada and exchange of views on policy issues External financing instruments
MD Leffler MD Leffler
DG C Coord
ll/LL/kb
134
HU
26/5
SEDE, Brussels
Preparatory meeting for the 70th EU-US IPM – exchange of views on EU relations Feedback on the visit to Jerusalem and the West Bank of the delegation for relations with the PLC FAC debriefing (foreign affairs part) With Chairs of AFET (acting), SEDE, DROI and CSDP rapporteur Gualtieri FAC debriefing (defence part)
25/5
DEVE coordinators (in camera), Brussels
FAC debriefing (development part)
DSG Popowski
30/5
Delegation for relations with the Mashreq countries, Brussels Delegation for relations with the Palestinian Legislative Council, Brussels Informal meetings with MEPs, Strasbourg
Recent sanctions against Syria and the new border regime at Rafah crossing Situation in the region
MD Mingarelli
12/5
Delegation for relations with the US, Strasbourg
24/5
AFET, Brussels
25/5
AFET (in camera), Brussels PSC informal working lunch, Brussels
25/5
30/5
6/6
14605/12 V. MELLÉKLET
MD Leffler
DSG Popowski
With BE MoD De Crem on behalf of HR/VP Ashton With Cssr Piebalgs on behalf of HR/VP Ashton
DSG Schmid
SG Vimont PSC Chair Skoog
With Cssr Füle on behalf of the HR/VP (+ 27 PSC Ambassadors)
MD Mingarelli
MD Miozzo
DG C Coord
ll/LL/kb
135
HU
7/6
Current situation in Libya
15/6
Monitoring group on the situation in the Southern Mediterranean (in camera), Strasbourg Informal meetings with MEPs, Strasbourg Informal meetings with MEPs, Strasbourg AFET Working Group on the Middle East, Strasbourg (in camera) Delegation for relations with the People's Republic of China, Strasbourg AFET, Brussels
15/6
AFET, Brussels
8/6 8/6 8/6 8/6
14605/12 V. MELLÉKLET
MD Miozzo
DSG Schmid MD Isticioaia-Budura Exchange of views
DSG Schmid
Exchange of views
MD Isticioaia-Budura
Hearing on the situation in Nagorno-Karabakh
MD Lajcak
Recommendation to the Council and Commission concerning the negotiations of the EU-Moldova Association Agreement
MD Lajcak
DG C Coord
ll/LL/kb
136
HU
15/6
15-16/6
16/6 21/6
AFET Monitoring Group on the situation in the Southern Mediterranean (in camera), Brussels 13th EU-Moldova PCC, Brussels Delegation for relations with the Mercosur countries, Brussels AFET+DEVE, Brussels
14605/12 V. MELLÉKLET
European Endowment for Democracy and the new task force on the Southern Mediterranean
SG Vimont
State of play of negotiations for an EU-Moldova Association Agreement and the launch of the DCFTA State of negotiations towards the EU-Mercosur Association Agreement Situation in DR Congo and developments in Sudan/South Sudan
MD Lajcak
MD Leffler MD Westcott
DG C Coord
ll/LL/kb
137
HU
23/6
27/6
Joint consultation meeting (regular meeting on CFSP budget under IIA 2006) (closed meeting) AFET (in camera), Brussels
CSDP missions in the Palestinian Territories (EUPOL COPPS + EUBAM Rafah) and state of play of EUSRs
PSC Chair Skoog
CPCC HoD Deane also present
FAC debriefing
SG Vimont
With Cssr Füle on behalf of HR/VP Ashton
5+6/7
Informal meetings with MEPs, Strasbourg
MD Marinaki
5+6/7
Informal meetings with MEPs, Strasbourg Informal meetings with MEPs, Strasbourg AFET, Brussels
MD Mingarelli
5+6/7 12/7 13/7 13/7
31/8
Delegation for relations with India, Brussels Joint consultation meeting (regular meeting on CFSP budget under IIA 2006) (closed meeting), Brussels AFET (in camera), Brussels
14605/12 V. MELLÉKLET
DSG Popowski The EU Foreign Policy towards the BRICS and other Emerging powers: objectives and strategies EU-India relations
MD Isticioaia-Budura
EUPM BiH; EUMM Georgia
PSC Chair Skoog
Exchange of views
HoD and EUSR BiH Sørensen
MD Isticioaia-Budura
DG C Coord
Deputy CivOpsCmdr Janvier also present
ll/LL/kb
138
HU
31/8 8/9 12/9
AFET (in camera), Brussels Delegation for relations with the Mashreq countries, Brussels AFET, Strasbourg
12/9
AFET Jointly with SEDE and Maghreb delegation, Strasbourg
12/9
Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Plenary, Strasbourg
12-13/9 14/9
14/9
Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg
14605/12 V. MELLÉKLET
Exchange of views
EUSR for the Southern Mediterranean Region Léon MD Mingarelli
Exchange of views Recommendations to the Council, the Commission and EEAS on the negotiations on EU-Ukraine AA Exchange of views on the situation in Libya
MD Lajcak MD Miozzo
MD Lajčák MD Miozzo Situation in Lybia, Syria + State of play of the Middle East Peace Process
SG Vimont (no active participation) SG Vimont
DG C Coord
with PL Europe Minister Dowgielewicz on behalf of HR/VP Ashton
ll/LL/kb
139
HU
14/9 14/9 14/9
Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Working lunch, Strasbourg
COO O’Sullivan DSG Popowski (tbc) On EEAS
Corporate Board (members SG Vimont, COO O’Sullivan and DSG Popowski) and the EP rapporteurs on EEAS (MEPs Brok, Gualtieri and Verhofstadt)
20/9
Visit by selected MEPs Briefing in the Situation Room to the Situation Room in the EEAS
MD Miozzo
21/9
Joint consultation meeting (regular meeting on CFSP budget under IIA 2006) (closed meeting), Brussels Delegation for relations with the Mercosur, Brussels
Situation in Libya
PSC Chair Skoog
Exchange of views on the state of the negotiations of the AA EUMERCOSUR
MD Leffler
22/9
14605/12 V. MELLÉKLET
DG C Coord
General Van Osch, CPCC Director Haber and CMPD Director Stevens also briefed CMPD Director Stevens also present
ll/LL/kb
140
HU
27-28/9
3/10
Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg DROI, Brussels
3/10
SEDE, Brussels
4/10
AFET Enlarged Bureau (in camera), Brussels
5/10
AFET Working Group on EU/UN relations (in camera), Brussels INTA, Brussels
28/9 28/9
11/10
14605/12 V. MELLÉKLET
DSG Popowski DSG Schmid MD Leffler Exchange of views on the Annual Report and review of EU Human Rights policy
MD Marinaki
Ongoing CSDP activities Exchange of views ((including debriefing on Informal FAC Defence in Wroclaw)) Debrief from UNGA ministerial week with focus on Middle East and Iran Exchange of views
DSG Popowski
EU and China: Unbalanced Trade?
MD Isticioaia-Budura
DSG Schmid MD Marinaki
DG C Coord
ll/LL/kb
141
HU
11/10
12/10
19/10 15/11
15/11
Delegation to the EUChile Joint Parliamentary Committee, Brussels Joint consultation meeting (regular meeting on CFSP budget under IIA 2006) (closed meeting), Brussels AFET (in camera), Brussels Informal enlarged SEDE Bureau (in camera), Strasbourg
16/11
Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Plenary, Strasbourg
29/11
DROI, Brussels
15/11
14605/12 V. MELLÉKLET
Exchange of views on the visit to Chile on 5-6/9
MD Leffler
EUSR Horn of Africa and EU’s strategic approach in the region
PSC Chair Skoog
Exchange of views
HoD and EUSR BiH Quince DSG Popowski
Informal exchange of views on CSDP (in preparation of the HR/VP debate on CSDP)
CMPD Director Stevens and Acting Director Lester also present
DSG Popowski MD Leffler EU-US Summit
MD Leffler (no active participation)
Update on the Human Rights policy review and the establishment of EDD
DSG Popowski
DG C Coord
with Cssr de Gucht on behalf of HR/VP Ashton
ll/LL/kb
142
HU
29/11
SEDE jointly with AFET, Brussels
Peace and security architecture in Africa – Exchange of views
MD Westcott
6/12
AFET enlarged bureau (in camera), Brussels
COO O’Sullivan
7/12
Joint consultation meeting (regular meeting on CFSP budget under IIA 2006) (closed meeting), Brussels Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg
Exchange of views on the Multiannual Financial Framework 2014-2020 on EULEX Kosovo
12-13/12
12-13/12 12-14/12 12-14/12
Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg Informal meetings with selected MEPs, Strasbourg
PSC Chair Skoog
SG Vimont
COO O’Sullivan DSG Popowski MD Marinaki
P.M.: A Vezetőtestület tagjai és az ügyvezető igazgatók egyes európai parlamenti képviselőkkel rendszeres informális találkozókat tartanak Brüsszelben. ________________
14605/12 V. MELLÉKLET
DG C Coord
ll/LL/kb
143
HU
