!HU000003055T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 003 055
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA E02B 3/10
(21) Magyar ügyszám: E 03 779700 (22) A bejelentés napja: 2003. 11. 18. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20030779700 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1620609 A2 2004. 06. 03. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1620609 B1 2007. 10. 10.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 20022018052U 2002. 11. 21. 20032001875U 2003. 02. 07. 20032015154U 2003. 10. 01.
(73) Jogosult: Aqua Stop Hochwasserschutz GmbH, Neuwied (DE)
DE DE DE
(72) Feltaláló: Ross, Jakob, Neuwied (DE) (54)
(2006.01) E02B 7/00 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 04046465 PCT/DE 03/03810
(74) Képviselõ: Kis-Kovács Annemarie, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Szerkezeti elrendezés árvízvédelmi vonal ideiglenes felállítására
HU 003 055 T2
(57) Kivonat A találmány tárgya szerkezeti elrendezés árvízvédelmi vonal ideiglenes felállítására, amely magában foglal különálló szögelemeket (WE), valamint legalább egy merevítõszerkezetet (VSV), amely a szerkezeti elrendezés használati állapotában a szögelemen (WE) belül van elrendezve, ahol a különálló szögelemek (WE) az árvízvédelmi vonal mentén egymás mellé sorolva egymáshoz csatlakoztathatók, a különálló szögelem (WE) elülsõ oldala (VS) egy torlasztófalat és a különálló szögelem (WE) hátsó oldala egy támasztófalat képez, a különálló szögelem (WE) alsó oldalával az árvízvédelmi vonal mentén egy alapfelületen felállítható. A találmány szerint a merevítõszerkezet (VSV) két, egymás mellé sorolt szögelem (WE) között van elrendezve. A merevítõszerkezet (VSV) elsõ és második profilokkal (PR, PV) van ellátva, amelyek a szögelemek (WE) egyikének keresztirányú oldalán vannak behelyezve, és ahol az elsõ és második profilok (PR, PV) egy kitámasztóelem (ST) révén egymással szilárdan össze
vannak kapcsolva, úgyhogy a szögelemek (WE) egyikének elülsõ oldala (VS) és hátsó oldala (RS) egymással össze van kötve.
6. ábra A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 7 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 003 055 T2
A találmány árvízvédelmi vonal ideiglenes felállítására szolgáló szerkezeti elrendezésre vonatkozik. Az árvízvédelem ma egyre növekvõ jelentõséggel bír, nem utolsósorban azért, mert a szélsõségesen erõs esõzésekre visszavezethetõ áradások egyre gyakrabban fordulnak elõ, és katasztrofális károkat hagynak maguk mögött. Mivel a helyhez kötött árvízvédelmi létesítmények, mint például töltések, gátak, visszatartó medencék, szádfalak stb. gyakran csak nem kielégítõ mértékben vagy egyáltalán (még) nincsenek jelen, rendszerint mobil árvízvédelmi létesítményeket alkalmaznak, amelyeket ideiglenesen, azaz csupán azon idõtartamra állítanak fel, ameddig az árvíz tart. Mobil árvízvédelmi eszközként homokzsákok ismertek, amelyeket az árvízvédelmi vonal mentén egymásra helyeznek, hogy egy gátat hozzanak létre. Ennek során fennáll az a jelentõs hátrány, hogy egy ilyen gátnak mind a felállítása, mind a késõbbi lebontása nagyon nagy idõ- és munkaráfordítással jár. Egy további hátrány, hogy nem gazdaságos, mivel a homokzsákok újból nem értékesíthetõk. A WO 03/004780 A1¹bõl háromszög alakú keresztmetszettel rendelkezõ árvízvédelmi szerkezeti elrendezés ismert, amely az 1. igénypont tárgyi körében szereplõ jellemzõket tartalmazza. Hasonló, árvízvédelemre szolgáló berendezések továbbá az EP 1 233 109 A2¹bõl és az US 6 079 904-bõl ismertek. Ebbõl kifolyólag a találmány azon a feladaton alapul, hogy árvízvédelmi vonal ideiglenes felállítására egy olyan stabil szerkezeti elrendezést hozzunk létre, amely az elõbbiekben említett hátrányokat kiküszöböli, viszont ennek ellenére árvíz ellen biztonságosan és megbízhatóan véd. Ezen feladat megoldására a találmány az 1. igénypont szerint kialakított szerkezeti elrendezést javasolja. A találmány kiviteli alakjai a függõ igénypontokban vannak megadva. Egy találmány szerint kialakított szerkezeti elrendezés esetén különálló szögelemek vannak elrendezve, amelyek az árvízvédelmi vonal mentén egymás mellé sorolva egymáshoz csatlakoztathatók, ahol a különálló szögelem elülsõ oldala egy torlasztófalat és a különálló szögelem hátsó oldala egy támasztófalat képez, és a különálló szögelem alsó oldalával az árvízvédelmi vonal mentén egy alapfelületen felállítható. A különálló szögelem háromszög alakú keresztmetszettel rendelkezik. Mivel a különálló szögelem alsó oldalával egy alapfelületen áll, elülsõ oldala, amely az árvíz számára torlasztófalat képez, az alapfelülethez képest ferde (hajlott). Így a ható víznyomás a különálló szögelem számára egy, függõlegesen az alapfelület irányába ható erõkomponenst hoz létre. A különálló szögelem hátsó oldala, amely a torlasztófalra ható víznyomás elvezetésére szolgáló támasztófalat képezi, szintén az alapfelülethez képest ferde (hajlott). Összességében nézve ezáltal a találmány szerinti szerkezeti elrendezés számára nagyon nagy állékonyság adódik. Elõnyös statikai tulajdonságainak köszönhetõen a különálló szögelem keresztirányú oldalain nyitott lehet,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
mivel itt nem kell erõket elvezetni, azaz a különálló szögelem egyszerû szögprofilként lehet kiképezve. Különösen elõnyös módon a különálló szögelem alsó oldala nyitott. Ezáltal a különálló szögelem elülsõ vagy hátsó oldalának alsó éleivel az alapfelületen áll. Mivel ezáltal a különálló szögelem hatásos talpfelülete lényegesen csökken, egyben a víznyomás által függõlegesen az alapfelület irányába ható erõkomponens nõ, ami által a találmány szerinti szerkezeti elrendezés állékonysága tovább növekszik. A nyitott alsó oldal következtében a különálló szögelemek különösen helytakarékos módon egymásra, illetve egymásba helyezhetõk, úgyhogy a találmány szerinti szerkezeti elrendezés árvízmentes idõben, amikor nincs szükség rá, csak csekély tárolási helyet igényel. Ezenkívül olyan kialakítás is lehetséges, amelynél a különálló szögelem elülsõ oldala egy kifelé hajlított állítóéllel rendelkezik, amely az alapfelülettel lényegében párhuzamosan helyezkedik el. Ugyanúgy a különálló szögelem hátsó oldala is egy kifelé hajlított állítóéllel rendelkezhet, amely az alapfelülettel lényegében párhuzamosan helyezkedik el. Az ilyen, kifelé hajlított állítóélek segítségével a különálló szögelemek mindenekelõtt sík alakú alapfelületeken biztonságosan felállíthatók. Ideális módon a különálló elemnek mind az elülsõ oldala, mind a hátsó oldala rendelkezik ilyen, kifelé hajlított állítóélekkel. A találmány szerinti szerkezeti elrendezés állékonyságának további növelése érdekében olyan kialakítás képezhetõ ki, amelynél legalább a hátsó oldalon kifelé hajlított állítóél rögzítõelemek átvezetésére alkalmas nyílásokkal van ellátva. A rögzítõelemek, mint például csavarok, csapok vagy hasonlók segítségével a különálló szögelemek biztonságosan az alapfelületre rögzíthetõk. Ideális módon az elülsõ oldalon kifelé hajlított állítóél is rendelkezik rögzítõelemek átvezetésére szolgáló nyílásokkal. Nagy állékonyság elérése érdekében járulékosan vagy alternatív módon elõirányozható, hogy legalább a hátsó oldal horgonyzóeszköz segítségével az alapfelületen rögzíthetõ legyen. Egy ilyen horgonyzóeszköz például egy csipesz vagy egy karom lehet, amely vagy egy, az árvízvédelmi vonal mentén végig elnyúló sín vagy egy sínszakasz, amely elõnyös módon azon helyek tartományában van elrendezve, amelyeknél a szögelemek egymás mellé sorolva egymáshoz csatlakoznak. A horgonyzóeszköznek az alapfelületen való rögzítése ismert rögzítõeszközök, például csavarok, csapok vagy hasonlók, segítségével lehet megvalósítva. Amennyiben a célra alkalmas, egy egyébként is meglévõ eszköz, például egy, az árvízvédelmi vonal mentén elhelyezkedõ járdaszegély is szolgálhat horgonyzóeszközként. Szakember számára érthetõ, hogy ideális módon az elülsõ oldal is egy horgonyzóeszköz segítségével az alapfelületen rögzíthetõ. Ugyanúgy szakember számára érthetõ, hogy amennyiben az elülsõ vagy hátsó oldal egy kifelé hajlított állítóéllel rendelkezik, a horgonyzóeszköz ezen is támadhat. A különálló szögelemek mind elülsõ, mind hátsó oldali rögzítése, illetve lehorgonyzása a biztonság szem-
1
HU 003 055 T2
pontjából azzal a nagy elõnnyel rendelkezik, hogy elárasztás esetén, amelynek következtében a tulajdonképpeni árvíz visszahúzódása során a támasztófalként kiképzett hátsó oldalra víznyomás hathat, a találmány szerinti szerkezeti elrendezés biztonságos állása továbbra is fennmarad. Mivel a találmány szerinti szerkezeti elrendezés vonatkozásában a vízzáróság is egy lényeges biztonsági aspektust képvisel, legalább az elülsõ oldalán kifelé hajlított állítóél és az alapfelület között egy tömítõelrendezés lehet elrendezve. Egy ilyen tömítõelrendezés elõnyösen egy sav- és tengervízálló anyagból készült, amely széles hõmérséklet-tartományra vonatkozóan nagy rugalmassággal jellemezhetõ. Ideális módon a hátsó oldalon kifelé hajlított állítóél és az alapfelület között is egy tömítõelrendezés van elrendezve. Mivel az árvízvédelmi vonal ideiglenes felállítása egy rövid idõn belül várható árvíz miatt rendszerint rendkívül nagy idõzavar mellett valósul meg, egy nagyon lényeges biztonsági aspektus, hogy a találmány szerinti szerkezeti elrendezés felállítása során a hibák elkövetési valószínûsége a minimumra csökkenjen. Ezt azáltal érjük el, hogy a különálló szögelemek elülsõ és hátsó oldala mindenkor azonosan van kiképezve. Ezért a találmány szerinti szerkezeti elrendezést felállító személyek a felállítás során azt a hibát nem követhetik el, hogy a torlasztó- és támasztófalat összecseréljék. A torlasztó- és a támasztófal összecserélése ellen az is hat, hogy ideális módon, ahogy már említettük, a különálló elemek elülsõ és hátsó oldala kifelé hajlított állítóélekkel vannak ellátva, az elülsõ és hátsó oldalon kifelé hajlított állítóélek rögzítõelemek számára azonos átmenõnyílásokkal vannak ellátva, az elülsõ és hátsó oldalon kifelé hajlított állítóélek és az alapfelület között egy-egy tömítõelrendezés van elrendezve. Más szavakkal kifejezve, a találmány szerinti szerkezeti elrendezés különálló szögelemei keresztmetszetben nézve szimmetrikus felépítéssel tûnnek ki. A szimmetrikus felépítés miatt a különálló szögelem elülsõ oldala és hátsó oldala mindenkor azonos méretekkel rendelkezik. A különálló szögelem elülsõ oldala és hátsó oldala ezért mindenkor azonos anyagtulajdonságokkal is rendelkezik, például a vastagság, rugalmasság, terhelhetõség stb. tekintetében. Különösen a különálló szögelemnek legalább az elülsõ oldala derékszögû négyszög alakkal rendelkezik. Ez a már említett szimmetriaokokból ideális módon a különálló szögelem hátsó oldalára is vonatkozik. A legalább elülsõ oldalának a derékszögû négyszög alakú kialakításának köszönhetõen a különálló szögelemek egymáshoz illesztve (tömítõen) egymás mellé sorolhatók. A gyakorlathoz különösen jól igazodónak bizonyult, ha a különálló szögelem elülsõ oldala és hátsó oldala elõnyösen hozzávetõleg 50 fokos szöget zár be. A különálló elemeknek a már említett szimmetrikus felépítését figyelembe véve ez azt jelenti, hogy az elülsõ és hátsó oldal az alapfelülethez képest mindenkor hozzávetõleg 65 fokos szögben hajlott. Ezáltal egy szinte
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
ideális kompromisszum adódik. Ugyanis egyrészt egy kielégítõen nagy, a víznyomás által különlegesen az alapfelület irányában kifejtett erõkomponens adódik, másrészt egy kompakt állítófelület, amely az árvízvédelmi vonalhoz képest keresztirányban hozzávetõleg 1 m¹t kitevõ magassággal rendelkezõ különálló szögelem esetén csupán hozzávetõleg 1 m¹t tesz ki. Az árvíz várható magasságától függõen a szögelemek minden további nélkül 1–2 m nagyságrendbe esõ magassággal is kialakíthatók. A különálló szögelem elülsõ oldala és hátsó oldala elõnyös módon egydarabosan egymással össze van kötve, aminek révén a különálló szögelemek gyártástechnikailag viszonylag kis ráfordítással, például fröccsöntési eljárással, állíthatók elõ. A különálló szögelemek elõnyösen mûanyagból készültek, amely elõnyösen üvegszálakkal van megerõsítve. Egy ilyen anyag nemcsak a rugalmasságot és terhelhetõséget tekintve rendelkezik a szükséges tulajdonságokkal, hanem viszonylag csekély súlyával is kitûnik, ami az árvízvédelmi vonal felállítása és lebontása során a munkaráfordítást megkönnyíti. Ezenkívül az ilyen anyag a szögelemek egyszerû módon történõ méretre vágását, illetve rövidítését is lehetõvé teszi, amennyiben ez a találmány szerinti szerkezeti elrendezésnek az árvízvédelmi vonal menetéhez való igazítása miatt szükséges lenne. A szögelemek elõállítására egy különösen alkalmas anyag egy úgynevezett „MonoPan” elõnyösen 30¹MonoPan, PP80 TN 07 0/0 hozzávetõleg 30 mm anyagvastagsággal, mivel ez szinte ideális rugalmassági tulajdonságokkal rendelkezik, hogy például hordalék felütközése által okozott deformálás után ismét eredeti alakját felvegye. Így a szögelemnek a biztonság szempontjából kritikus törését, illetve elmozdulását kizárhatjuk. Annak érdekében, hogy a találmány szerinti szerkezeti elrendezés egy önmagában stabil és tömör kötést képezzen, elõ van irányozva, hogy az egymás mellé sorolt szögelemeknek legalább az elülsõ oldalai bizonyos mértékben egymást átfedjék. A már említett szimmetriaokokból kifolyólag ez ideális módon az egymás mellé sorolt szögelemek hátsó oldalaira is vonatkozik. A különálló szögelemeket tehát az egymás mellé való sorolás érdekében tehát egymásba illesztjük. Annak érdekében, hogy ennek során nagy tömítettséget biztosítsunk, az egymást átfedõ szögelemek között egy tömítõelrendezés lehet elrendezve, amely elõnyös módon egy sav- és tengervízálló anyagból készült, amely széles hõmérséklet-tartományra kiterjedõen nagy rugalmassággal rendelkezik. A találmány szerinti szerkezeti elrendezés stabil és tömör szerkezetté való összeköttetése érdekében járulékosan vagy alternatív módon olyan kialakítás hozható létre, amelynél az egymás mellé sorolt szögelemek egy összekötõ szerkezet segítségével összeköthetõk. Egy ilyen összekötõ szerkezet például perselyeket vagy csapokat foglalhat magában, amelyek keresztoldalilag a szögelemeken vannak besüllyesztve vagy rögzítve, úgyhogy a szögelemek csapok vagy perse-
1
HU 003 055 T2
lyek segítségével egy vonalba esõen egymás mellé sorolva egymáshoz csatlakoztathatók. Elõnyös módon az összekötõ szerkezet a szögelemek külsõ hosszanti élének tartományában van elrendezve, mivel a szögelemek ezen a helyen különösen nagy stabilitással rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a például egymás mellé soroltan egymáshoz csatlakoztatott vagy egymást átfedõ szögelemek között vagy a különálló szögelemek elülsõ és/vagy hátsó oldalán kiképzett állítóélek és az alapfelület között elrendezett tömítõelrendezésekre fordított ráfordítást csökkentsük, olyan alternatív megoldás létezik, amely szerint az egymás mellé sorolt szögelemek egy ponyva, illetve fólia segítségével lefedhetõk, hogy tömítettséget érjünk el. A tömítettséget azzal érjük el, hogy az egymás mellé sorolt szögelemeknek legalább a torlasztófalként szolgáló elülsõ oldalai a ponyva számára egy lényegében sík, illetve sima felületû felfekvõ felületet képeznek. Ugyanis a sík, illetve sima felületû felfekvõ felületnek köszönhetõen a ponyva a ható víznyomás alatt egyenletes szorítónyomásnak van kitéve. Mivel a ponyva egyenletesen fekszik fel, azt a kockázatot is minimalizáljuk, hogy a ponyvát az árvíz áramlásának hatására felütközõ hordalék magával ragadja, és így a vízzárósága megszûnik. Szakember számára érthetõ, hogy a lefedõ ponyvát, illetve fóliát tartóelemek, például súlyok vagy hasonlók segítségével rögzíteni kell, hogy annak elsodródását az árvíz hatására megakadályozzuk. Mivel az ilyen tartóelemek az árvíz hatása alatt a ponyva feszítését okozzák, elõ van irányozva, hogy egy szögelem külsõ hosszanti éle elõnyösen hozzávetõleg 30 mm¹t kitevõ sugárral rendelkezzék. Ezáltal nem keletkezik egy úgymond éles él, amelyen a ponyva beszakadhatna. A találmány szerinti szerkezeti elrendezés állékonyságának további növelése érdekében használati állapotban a különálló szögelemen belül legalább egy merevítõszerkezet van elrendezve, amely a különálló szögelem elülsõ oldalát és hátsó oldalát egymással összeköti. A legalább egy merevítõszerkezet segítségével járulékos támasztóerõk az elülsõ oldalról a hátsó oldalra, illetve fordítva elvezethetõk, ami által a stabilitás jelentõs mértékben nõ. Különösen abban az esetben, ha a különálló szögelemek alsó oldala nyitott, a legalább egy merevítõszerkezet révén a szögelemek elülsõ és hátsó oldalának szétfeszülése biztonságosan megakadályozható. Elõnyös módon a legalább egy merevítõszerkezet azon helyek tartományában van oldhatóan elrendezve, amelyeken a szögelemek egymás mellé sorolva egymáshoz csatlakoznak. Mivel a különálló szögelemek elõnyös módon keresztirányú oldalukon nyújtottak, ezen a helyen a merevítõszerkezetek a szögelemek egymás mellé történõ sorolása során egyszerû és idõtakarékos módon elrendezhetõk, például azáltal, hogy az elülsõ és hátsó oldal külsõ élére rátûzzük. Annak érdekében, hogy a találmány szerinti szerkezeti elrendezés felállítása során a hibákat itt is elkerüljük, elõ van irányozva, hogy a legalább egy merevítõszerkezet szimmetrikusan legyen felépítve.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
A találmány szerinti szerkezeti elrendezés állékonyságának növelése érdekében továbbá olyan kialakítás hozható létre, amelynél a különálló szögelemen belül egy elsõ kitámasztószerkezet van elrendezve, amely a különálló szögelem elülsõ oldalát megtámasztja. Az elsõ kitámasztószerkezet elõnyös módon szögprofilként lehet kiképezve, amelyen a szögelem elülsõ oldalával felfekszik, hogy támaszkodjon. Ugyanúgy a különálló szögelemen kívül egy második kitámasztószerkezet lehet elrendezve, amely a különálló szögelem hátsó oldalát megtámasztja. A második kitámasztószerkezet elõnyös módon ütközõként lehet kiképezve, amely ellen a szögelem hátsó oldalának alsó, illetve állítóélével támaszkodik. Míg az elsõ kitámasztószerkezet közvetlenül a szögelem elülsõ oldalának (torlasztófal) erõsítését biztosítja, a második kitámasztószerkezet a szögelem elülsõ és hátsó oldalának szétfeszülésének a növekvõ vízszinttel növekvõ veszélyét megbízhatóan elkerüli. Az ilyen kitámasztószerkezeteknek köszönhetõen a szögelem elülsõ és hátsó oldalának anyagvastagságai kisebbre méretezhetõk, ami magában súlymegtakarítást eredményez, amely az árvízvédelmi vonal felállítása és lebontása során a munkaráfordítás megkönnyítésének érdekében áll. A munkaráfordítás egyszerûsítésének érdekét az is szolgálja, ha az elsõ és/vagy a második kitámasztószerkezet egy hordozóelemen van elrendezve, mivel ily módon az árvízvédelmi vonal felállításához, illetve lebontásához szükséges különálló szerkezeti elemek száma csökken. Elõnyös módon az elsõ és/vagy a második kitámasztószerkezet és a hordozóelem egy darabból készült. Ennek értelmében a kitámasztószerkezetek és a hordozóelem azonos anyagból készítendõ. Hogy ebben az esetben nagy értékállóságot biztosítsunk, legalább horganyzott acéllemezek vagy fémek jöhetnek számításba, amelyek korrózióállóak. Ezenkívül olyan kialakítás hozható létre, amelynél a hordozóelem, illetve a kitámasztószerkezetek rögzítõelemek átvezetésére alkalmas nyílásokkal vannak ellátva. A rögzítõelemek, például csavarok, csapok vagy hasonlók segítségével a hordozóelem, illetve a kitámasztószerkezetek az alapfelületen biztonságosan rögzíthetõk. Amennyiben az árvízvédelmi vonal korábbi árvizek során szerzett tapasztalatok alapján ismert, úgy helyhez kötött rögzítõelemek, például az alapfelületbe besüllyesztett csavarmenetek lehetnek elrendezve. A hordozóelem alternatív módon vagy járulékosan legalább egy tartóelemet foglalhat magában, amely legalább egy tartószerkezetbe kapcsolódik, amely helyhez kötötten az alapfelületben, illetve annak tartományában van elrendezve, amely alapfelületen a különálló szögelemek felállíthatók. Ennek érdekében elõnyös módon a legalább egy tartóelem lefelé, tehát az alap¹, illetve felállítófelület irányában hajlított élként van kiképezve. Annak érdekében, hogy a különálló szerkezeti elemek számát kis számon tartsuk, elõnyös módon a lefe-
1
HU 003 055 T2
lé hajlított él és a hordozóelem egydarabosan van kiképezve. Amennyiben a legalább egy tartóelem lefelé hajlított élként van kiképezve, úgy különösen elõnyös ha a legalább egy tartószerkezet horonyként van kiképezve, amely legalább részben az árvízvédelmi vonal mentén helyezkedik el. Ugyanis egy ilyen jellegû horonyba a legalább egy tartóelem a találmány szerinti szerkezeti elrendezés felállítása során egyszerû módon behelyezhetõ. Elõnyös, ha a horony egy U alakú profil által van kiképezve. Egy ilyen U alakú profil az alapfelületbe, amelyen a különálló szögelemek felállíthatók, lehet lesüllyesztve, úgyhogy árvízmentes idõkben sem zavar. Abban az esetben, ha a találmány szerinti szerkezeti elrendezést arra alkalmazzuk, hogy egy már meglévõ, helyhez kötött árvízvédelmi elrendezést „megerõsítsünk”, kínálkozik az a lehetõség, hogy a már meglévõ, helyhez kötött árvízvédelmi elrendezés az U alakú profilt magában foglalja. Így a horony, illetve az U alakú profil például egy szádfalon vagy egy például útként megerõsített töltéskoronán helyhez kötötten lehet elrendezve, hogy ezen létesítményeket árvíz esetén a találmány szerinti szerkezeti elrendezés segítségével ideiglenesen megmagasítsuk, hogy járulékos védelmet érjünk el. A találmány szerinti szerkezeti elrendezés kielégítõ állékonyságának elérése érdekében elegendõ, ha az árvízvédelmi vonalhoz képest keresztirányban távköz meghagyásával több hordozóelem, illetve kitámasztószerkezet van elrendezve. Ebben az esetben elõnyös módon a hordozóelemek, illetve a kitámasztószerkezetek azon helyek tartományában vannak elrendezve, amelyeken a szögelemek egymás mellé soroltan egymáshoz csatlakoznak. Ugyanis ezeken a helyeken érhetõ el a lehetõ legjobb támasztóhatás, ami által egymást átfedõ szögelemek esetén ezek egymáshoz vannak szorítva, úgyhogy jobb tömítõhatás érhetõ el, különösen abban az esetben, ha az egymást átfedõ szögelemek között tömítõelrendezés van elrendezve. Még nagyobb stabilitást érünk el, ha a különálló szögelemen belül egy harmadik kitámasztószerkezet van elrendezve, amely a különálló szögelem elülsõ oldalát (torlasztófal) hosszoldalilag megtámasztja. A harmadik kitámasztószerkezet elõnyösebben szögsínként lehet kiképezve, amely hosszirányban a szögelem elülsõ oldala mentén nyúlik el. Egy ilyen harmadik kitámasztószerkezet révén megakadályozzuk, hogy az elülsõ oldal engedjen, vagy akár be is nyomódjon, különösen akkor, ha hordalék ütközik fel. A harmadik kitámasztószerkezet elõnyös módon a második kitámasztószerkezeten keresztül támaszkodik. Ennek érdekében egy, szögsínként kiképzett harmadik kitámasztószerkezetet egyszerû módon két, egymással szomszédos, szögprofilként kiképzett második kitámasztószerkezetre helyezzük. Ezáltal a szögsínként kiképzett harmadik kitámasztószerkezet a szögelem elülsõ oldala középsõ tartományának magassá-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
gában helyezkedik el, ahol a legjobb hatással rendelkezik. A találmány szerinti szerkezeti elrendezésnek egy különösen lényeges jellemzõje, hogy az árvízvédelmi vonal bármilyen tetszõleges menetéhez igazítható. Ezt egyszerû módon azzal érjük el, hogy különálló szögelemek sarokelemekként vannak kiképezve, hogy a szerkezeti elrendezést egy szögletesen elnyúló árvízvédelmi vonalhoz igazítsuk. Tehát alkalmas sarokelemeket megfelelõ olyan helyeken rendezünk el, ahol az árvízvédelmi vonal menete egy kanyarral vagy hajlítással rendelkezik. A sarokelemek különbözõ típusainak sokasága azáltal csökken, hogy a sarokelemek az árvízvédelmi vonal menetéhez viszonyítva elõnyösen 30, 45, 60 és 90 fok nagyságrendbe esõ szöggel rendelkeznek. Így rendszerint sarokelemekbõl négy típus teljes mértékben elegendõ. Különösen abban az esetben, ha a sarokelemek keresztmetszetben nézve szimmetrikusan vannak felépítve, egy-egy sarokelem mind belsõ, mind külsõ sarokként alkalmazható, ami által a különbözõ típusú sarokelemek sokfélesége lényegesen csökken. A sarokelemeknek a találmány szerinti szerkezeti elrendezésnek az árvízvédelmi vonal bármely tetszõleges menetéhez való igazítására történõ alkalmazása különösen akkor kínálkozik, ha az árvízvédelmi vonal menete ismert. Ehhez egy egyszerû és költség szempontjából elõnyös alternatív megoldás, hogy a szerkezeti elrendezés torlasztófalának két, egymással szöget bezáróan irányított szögelem miatt adódó megszakításai lefedhetõk, hogy a szerkezeti elrendezést egy szögletesen elnyúló árvízvédelmi vonalhoz hozzáigazítsuk. Ez az alternatív megoldás ezenkívül a lehetõ legnagyobb mértékû flexibilitást biztosítja, ami azért nagyon fontos, mivel az árvízvédelmi vonal ideiglenes felállítása rendszerint nagy idõzavar mellett történik. Így különálló szögelemek méretre vágása, illetve rövidítése elhagyható, mivel a lemezelemek a torlasztófal megszakításait lefedik. Mivel a méretrevágás és a rövidítés elhagyható, a szögelemek univerzálisan ismét alkalmazhatók, ami különösen gazdaságos. Egy lemezelem legalább három szegmensbõl áll, amelyek közül a külsõ szegmensek egy középsõ szegmenshez képest meg vannak hajlítva, hogy két, egymáshoz képest szögben beállított szögelem elülsõ oldalain felfeküdjenek. A különálló elemek például egymással össze lehetnek hegesztve. Különösen elõnyös azonban, ha egy lemezelem, illetve annak legalább három szegmense egydarabosan van kiképezve. Ebben az esetben egy szegmensnek egy másik szegmenshez képesti hajlítása egyszerû módon hajlítási eljárás segítségével hozható létre. Elõnyös módon elõirányozható, hogy a külsõ szegmenseknek egy középsõ szegmenshez képesti hajlításai következtében adódó élek egy perforációval, különösen hosszúkás perforációval vannak ellátva. Ezáltal a hajlítási folyamat könnyebben és egyszerûbb szerszámokkal hajtható végre, úgyhogy a hajlítás a helyszínen, tehát az árvízvédelmi vonal felállítása során
1
HU 003 055 T2
könnyen végrehajtható. Különösen ennek köszönhetõen a lemezelem, illetve annak hajlításai lehetõleg pontosan az árvízvédelmi vonal szögletes menetéhez hozzáigazíthatók. A tömítettség biztosítása érdekében az is elõirányozható, hogy a külsõ szegmensek és két, egymáshoz képest szögben beállított szögelem elülsõ oldalai között legalább egy tömítõelrendezés van elrendezve. Amennyiben, ahogy már említettük, egy ponyva, illetve fólia segítségével történõ lefedés van elrendezve, a legalább egy tömítõelrendezéstõl eltekinthetünk. A lemezelemek a szögelemekhez képesti pozicionálása érdekében elõirányozható, hogy egy lemezelem rögzítõelemek segítségével két, egymáshoz képest szögben beállított szögelemre rögzíthetõ. Különösen alkalmas rögzítõelemek például horgok lehetnek, amelyeknek segítségével a lemezelem ideális módon a szögelemek külsõ hosszanti élein beakasztható. A lemezelemnek a ható víznyomás következtében elõforduló deformálása, illetve behajlása ellen hatunk, ha egy lemezelem egy további szegmenst foglal magában, amely a középsõ szegmenshez képest meg van hajlítva. Ily módon a lemezelem megerõsítését biztosítjuk. A lemezelem deformálása, illetve meghajlása ellen ható járulékos vagy alternatív lehetséges megoldás abban van, hogy egy lemezelem a hátsó oldalon támasztószerkezet segítségével az alapfelülettel szemben megtámasztható. A lemezelemek ugyanúgy, mint a szögelemek, mûanyagból készülhetnek, amely elõnyösen üvegszálakkal van megerõsítve. Elõnyösen viszont az van elõirányozva, hogy egy lemezelem korrózióálló anyagból, elõnyösen alumíniumötvözetbõl készült. Különösen az alumínium egyesíti a nagy stabilitás elõnyét csekély súly mellett. Magától értetõdõ, hogy a lemezelemek segítségével a torlasztófal olyan megszakításai is lefedhetõk, amelyek egy, egy helyhez kötött falhoz képest szögben beállított szögelem miatt adódnak. Arra az esetre, hogy az árvízvédelmi vonal egy helyhez kötött falhoz képest lényegében merõlegesen nyúlik el, elõirányozható, hogy a szerkezeti elrendezés csatlakozóelemek segítségével helyhez kötött falakhoz hozzáigazítható, illetve rögzíthetõ. Az ilyen csatlakozóelemek egyszerûbben vannak kiképezve, mint a lemezelemek, mivel rendszerint csupán két szegmenst kell magukban foglalniuk, amelyek egymáshoz képest meg vannak hajlítva. A találmány szerinti szerkezeti elrendezésnek egy kiviteli példáját az alábbiakban vázlatos rajz kapcsán részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy különálló szögelemet és hozzá tartozó hordozóelemeket perspektivikus ábrázolásban mutat, a 2a–2d. ábrák a találmány szerinti szerkezeti elrendezéshez tartozó elõnyös jellemzõket mutatnak, a 3. ábra egy, a találmány szerinti szerkezeti elrendezés segítségével felállított árvízvédelmi vonalat mutat, a
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
4. ábra egy kiviteli példát mutat, ahol egy hordozóelem egy helyhez kötött tartószerkezet által van befogadva, az 5a–5d. ábrák azt mutatják, hogy milyen módon van két, egymáshoz képest szögben beállított szögelem lemezelemek segítségével összekötve, és a 6. ábra perspektivikus ábrázolásban arra vonatkozóan mutat egy kiviteli példát, hogy szögelemek milyen módon sorolhatók egymás mellé, illetve kapcsolhatók össze alkalmas szerkezetek segítségével, és a 7. ábra perspektivikus ábrázolásban arra vonatkozóan mutat egy további kiviteli példát, hogy a szögelemek milyen módon sorolhatók egymás mellé, illetve kapcsolhatók össze alkalmas szerkezetek segítségével. Az 1. ábrán egy különálló WE szögelem perspektivikus nézetben van ábrázolva. A WE szögelemnek van egy VS elülsõ oldala és egy RS hátsó oldala, amelyek egy LK hosszanti él mentén egydarabosan egymással össze vannak kötve. A hosszanti él nem éles élû, hanem hozzávetõleg 30 mm¹t kitevõ külsõ sugárral lekerekítve van kialakítva, ami miatt a belsõ átmérõ a hosszanti él mentén hozzávetõleg 50 mm¹t tesz ki. A VS, RS elülsõ és hátsó oldal azonosan van kiképezve, ahol derékszögû négyszög alakkal rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a WE szögelem megbízhatóan egy szomszédos szögelemmel egymás mellé sorolható, illetve összeköthetõ legyen, egy keresztirányú oldal tartományában VS, RS elülsõ és hátsó oldalán lépcsõfok alakú AB kiképzéssel rendelkezik, amely a szomszédos szögelem számára egy meghatározott felfekvést biztosít, úgyhogy az egymás mellé sorolt szögelemek elülsõ és hátsó oldalai egymást átfedik. A WE szögelem keresztirányú oldalain és alsó oldalán nyújtott, hogy olyan szögprofilt képezzen, amely VS, RS elülsõ és hátsó oldalának alsó éleivel egy alapfelületen áll. Egy meghatározott felállítási felület képzése érdekében a WE szögelem VS, RS elülsõ és hátsó oldala mindenkor kifelé hajlított SKV, SKR állítóélekkel rendelkezik. A VS elülsõ oldalon kihajlított SKV állítóél és az alapfelület között egy DA tömítõelrendezés van elhelyezve. A WE szögelem keresztmetszetben nézve szimmetrikus felépítésû. Mivel ebben az esetben a VS, RS elülsõ és hátsó oldal hozzávetõleg 50 fokot kitevõ szöget zár be, az elülsõ és hátsó oldal az alapfelülethez képest mindenkor hozzávetõleg 65 fokot kitevõ szögben van hajlítva. A gyakorlatban különösen megfelelõnek bizonyulnak a WE szögelem adott méretei. Így a WE szögelem hozzávetõleg 2000 mm¹t kitevõ teljes hosszal rendelkezik. Ebbõl a lépcsõfok alakú AB kiképzés hozzávetõleg 150 mm¹t kitevõ szélességét levonva hozzávetõleg 1850 mm¹t kitevõ hatásos hossz adódik; azaz egy felállítandó árvízvédelmi vonalra vonatkoztatva egy-egy WE szögelem hozzávetõleg 1850 mm¹t kitevõ hosszirányú szakaszt fed le. A megadott szögek és a szögelemnek hozzávetõleg 1000 mm¹t kitevõ magassága
1
HU 003 055 T2
alapján a WE szögelem az árvízvédelmi vonalhoz képest keresztirányban nézve hozzávetõleg 1250 mm¹t kitevõ össz-szélességgel rendelkezõ állítófelületet foglal el, ahol a kifelé hajlított SKV, SKR állítóélek vonatkozásában mindenkor hozzávetõleg 100 mm¹t kitevõ szélességet számítottunk be. A hozzá tartozó TE, TE* hordozóelemek a WE szögelem LK hosszanti éléhez képest keresztirányban vannak elrendezve, ahol az LK hosszanti él lényegében az árvízvédelmi vonal menetének felel meg. A hordozóelemek (lásd TE*) távközzel azon helyek tartományában vannak elrendezve, amelyeknél egymással szomszédos szögelemek egymás mellé vannak sorolva, illetve össze vannak kötve, tehát azon a helyen, ahol az egymás mellé sorolt szögelemek elülsõ és hátsó oldalai egymást átfedik. A TE, TE* hordozóelemek a WE szögelem számára egy elsõ és egy második AV1, AV2 kitámasztószerkezettel vannak ellátva. Az elsõ AV1 kitámasztószerkezet szögprofilként van kialakítva, amelynek oldalfelületei a WE szögelem VS, RS elülsõ és hátsó oldalával lényegében párhuzamosan helyezkednek el, aminek következtében az elsõ AV1 kitámasztószerkezet keresztmetszetben nézve azonos geometriával rendelkezik, mint a WE szögelem. Ebben az esetben az elsõ AV1 kitámasztószerkezet úgy van elrendezve, hogy a WE szögelem VS elülsõ oldala az elsõ AV1 kitámasztószerkezet elülsõ oldalfelületén fel tudjon feküdni, hogy támaszkodjon. A második AV2 kitámasztószerkezet ütközõként van kiképezve, amely például a TE hordozóelem hajlításával egyszerû módon elõállítható. Ezen ütközõnek támaszkodik a WE szögelem RS hátsó oldala kifelé hajlított SKR állítóélén keresztül, ahol a TE hordozóelem az SKR állítóélnek egy csúszófelületet biztosít, amennyiben például árvízhullámok vagy felütközõ hordalék miatt ingadozó támasztóerõk adódnak. Annak érdekében, hogy az RS hátsó oldalnak, illetve a kifelé hajlított SKR állítóélnek biztonságos illesztést nyújtsunk, az ütközõ hajlása hozzávetõleg 15 fokot tesz ki a függõlegeshez képest, illetve hozzávetõleg 75 fokot a TE hordozóelemhez viszonyítva. A TE hordozóelem, illetve az AV1, AV2 kitámasztószerkezetek hozzávetõleg 300 mm¹rel kielégítõen szélesek, hogy egymást hozzávetõleg 150 mm¹rel átfedõ szögelemeket megbízhatóan tudjanak felvenni. Ebben az esetben az elsõ AV1 kitámasztószerkezet magassága hozzávetõleg 600 mm¹t tesz ki, úgyhogy a WE szögelem VS elülsõ oldalának középsõ tartományáig nyúlik el. Egy harmadik AV3 kitámasztószerkezet, amely szögsínként van kialakítva, a szomszédos TE, TE* hordozóelemek, illetve második AV2 kitámasztószerkezetek között fekszik fel, és így hosszanti oldalon a VS elülsõ oldal középsõ tartományának magasságában helyezkedik el. A 2a–2d. ábrák alapján további elõnyös jellemzõkre térünk ki. Így a 2a. ábra mutatja, hogy milyen helytakarékosan a találmány szerinti szerkezeti elrendezés különálló szögelemei egymásra, illetve egymásba helyezhe-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
2
tõk, hogy árvízmentes idõkben lehetõleg kevés tárolóteret foglaljanak el. A 2b. ábra olyan példát mutat, amelynél a szögelemek egy TL ponyvával, illetve fóliával járulékosan le vannak fedve. A 2c. ábra két, WE*, WE** sarokelemként kialakított szögelem példáit mutatja, amelyeket akkor alkalmazunk, ha a találmány szerinti szerkezeti elrendezést egy szögletesen elnyúló árvízvédelmi vonalhoz kell hozzáigazítani. A 2d. ábra egy WA falcsatlakozó elemet mutat, amelynek segítségével a találmány szerinti szerkezeti elrendezés meglévõ, helyhez kötött falakhoz hozzáigazítható, illetve azokra rögzíthetõ. A WA falcsatlakozó elem lemezként van kiképezve, amely két szegmenst foglal magában, amelyek egy, lényegében derékszögû szögben egymáshoz képest meg vannak hajlítva. A 3. ábrán egy, a találmány szerinti szerkezeti elrendezés segítségével felállított árvízvédelmi vonal van ábrázolva. Az árvízvédelmi vonal ebben az esetben egy folyó és egy sportlétesítmény között van felállítva, hogy a sportlétesítményt védje. Az árvízvédelmi vonal egy derékszögben elhajló menettel jellemezhetõ, ami miatt megfelelõ helyen egy WE** sarokelem van elhelyezve. Ahogy bemutattuk, a szögelemek hátsó oldala további hasznot hozhat, éspedig reklámfelületként szolgálhat. A 4. ábrán olyan kiviteli példa van ábrázolva, amelynél egy TE hordozóelem egy helyhez kötött tartószerkezet által van befogadva. Ennek érdekében a TE hordozóelem legalább egy tartóelemet foglal magában, amely ebben az esetben lefelé, tehát az alap¹, illetve felállítási felület irányában hajlított TEK élként van kiképezve. A lefelé hajlított TEK él egy horonyba kapcsolódik, amely ebben az esetben egy U alakú UP profil által van kiképezve. Az U alakú profil egy helyhez kötött árvízvédelmi elrendezés részét, itt egy szádfal felsõ ASW lefedõlemez részét képezi. Az 5a–5d. ábrák mutatják, hogy hogyan kössünk össze két, egymáshoz képest szögben beállított WE szögelemet PE lemezelemek segítségével. Ebben az esetben az 5c. ábrán azt az esetet ábrázoltuk, amelynél a WE szögelemek elülsõ oldalai 180 foknál kisebb szöget zárnak be, úgyhogy a lemezelemet PEI belsõ sarokként kell kiképezni. Ezzel szemben az 5d. ábrán azt az esetet ábrázoltuk, amelynél a WE szögelemek elülsõ oldalai 180 foknál nagyobb szöget zárnak be, úgyhogy a lemezelemet PEA külsõ sarokként kell kialakítani. Az 5a. ábrán a PEI belsõ sarokként kialakított, 5c. ábra szerinti lemezelem önmagában van bemutatva. Ez három SL, SM, SR szegmenst foglal magában, amelyek közül a külsõ SL, SR szegmensek mindenkor a középsõ SM szegmenshez képest meg vannak hajlítva, hogy a WE szögelemek VS elülsõ oldalain fel tudjanak feküdni. Az 5b. ábrán a PEA külsõ sarokként kialakított, 5d. ábra szerinti lemezelem önmagában van bemutatva. Ez ugyanúgy, mint a PEI belsõ sarokként kialakított, az 5c. ábra szerinti lemezelem három SL, SM, SR
1
HU 003 055 T2
szegmenst foglal magában, amelyek közül a külsõ SL, SR szegmensek mindenkor a középsõ SM szegmenshez képest meg vannak hajlítva, hogy a WE szögelemek VS elülsõ oldalain fel tudjanak feküdni. Ezenkívül a PEA lemezelem egy negyedik SK szegmenst tartalmaz, amely a középsõ SM szegmenshez képest meg van hajlítva, hogy a lemezelemet megerõsítse, hogy a ható víznyomás okozta deformálásokat, illetve hajlításokat megakadályozza. A 6. ábrán egy elõnyös kiviteli példa perspektivikus nézetben van ábrázolva, mutatva, hogyan sorolhatók egymás mellé, illetve köthetõk össze a WE szögelemek alkalmas VAV, VBV és VSV szerkezetek segítségével. A WE szögelemek ebben az esetben is VS, RS elülsõ és hátsó oldallal vannak ellátva, amelyek egy LK hosszanti él mentén egydarabosan egymással össze vannak kötve. Ebben az esetben a WE szögelemek felépítése itt is szimmetrikus, ahol az alsó oldal nyitott, és a VS, RS elülsõ és hátsó oldal mindenkor kifelé hajlított SKV, SKR állítóélekkel vannak ellátva. Annak érdekében, hogy a WE szögelemeket megbízhatóan egymás mellé sorolhassuk, egy nyitott keresztirányú oldalon egy lépcsõfok alakú AB kiképzés van kialakítva, amely egy, a másik nyitott keresztirányú oldalon kiképzett lépcsõfok alakú AB’ ellenkiképzéssel (pontvonalkázva jelölve) oly módon együttmûködik, hogy a WE szögelemek egymás mellé sorolt állapotban, ahogy már említettük, egy bizonyos mértékkel egymást átfedik, illetve átlapolják. Mielõtt a szögelemeket egymás mellé sorolnánk, az egyik WE szögelem keresztirányú oldalán egy VSV merevítõszerkezetet helyezünk be. Ehhez a VSV merevítõszerkezet két PR és PV profilt foglal magában, amelyek egy ST kitámasztóelem segítségével egymással szilárdan össze vannak kötve. A PR és PV profilok megfelelõ bemélyedésekkel vannak ellátva, úgyhogy az RS, VS hátsó és elülsõ oldal AKR és AKV külsõ éleire felhelyezhetõk. A WE szögelemek szimmetrikus felépítésének megfelelõen a VSV merevítõszerkezet felépítése is szimmetrikusan van kialakítva. A szögelemek az LK hosszanti él tartományában járulékosan egy VBV összekötõ szerkezettel lehetnek ellátva, amelyek ebben az esetben BU perselyeket és BO csapokat foglalnak magukban. A BU perselyek ebben az esetben a WE szögelemek keresztirányú oldalaiba vannak besüllyesztve, és BO csapokat tudnak felvenni, úgyhogy a WE szögelemek az egymás mellé történõ sorolás során egyszerû módon egy vonalba esõen az árvízvédelmi vonal mentén beállíthatók. Szakember számára érthetõ, hogy a BU perselyek helyett a WE szögelemek keresztirányú oldalaiba BO csapok is lehetnek behelyezve, amelyek ekkor perselyeken keresztül egymással összeköthetõk, illetve perselyekbe behelyezhetõk, amelyek a szomszédos szögelemben vannak besüllyesztve. A WE szögelemek szállításának megkönnyítésére elõnyös, hogy a BO csapok egyben tartófogantyúként alkalmazhatók. A WE szögelemeknek az alapfelületen való biztonságos rögzítésére VAV horgonyzószerkezetek szolgál-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 8
2
nak, hogy legalább az RS hátsó oldalt annak kifelé elmutató SKR állítóélén keresztül lehorgonyozzuk. A VAV horgonyzószerkezet csiptetõként, illetve szögletes profilként van kiképezve, amely BM rögzítõelemek, például csavarok, csapok, szegek vagy hasonlók átvezetésére szolgáló nyílásokkal van ellátva, amely rögzítõelemek segítségével a VAV horgonyzószerkezet az alapfelületen rögzíthetõ. Habár itt részletesen nincs bemutatva, szakember számára azonban érthetõ, hogy a VS elülsõ oldal szintén annak kifelé hajlított SKV állítóélén keresztül egy VAV horgonyzószerkezet segítségével lehorgonyozható, hogy a WE szögelemek vonatkozásában különösen jó állékonyságot érjünk el. Ideális módon a VAV horgonyzószerkezetek olyan helyek tartományában vannak elrendezve, amelyeknél az egymás mellé sorolt VE szögelemek egymáshoz illeszkednek, ahogy a rajzon a PF nyíl (pontvonalkázott) segítségével jelöltük. A 7. ábrán perspektivikus nézetben ábrázolt kiviteli példa esetén a WE szögelemek szintén egy VSV merevítõszerkezet segítségével egymás mellé vannak sorolva, illetve össze vannak kötve, ahol a VSV merevítõszerkezet szimmetrikusan van kialakítva. A VSV merevítõszerkezet PR és PV profiljai ebben az esetben mindenkor ASR és ASV ütközõsínekkel vannak ellátva, úgyhogy egyrészt a VSV merevítõszerkezet két WE szögelem között van befogva, másrészt a VSV merevítõszerkezet révén a WE szögelemek az egymás mellé történõ sorolás során színelõen, illetve egy vonalba esõen beállíthatók, ahogy a rajzon a nyilak segítségével ábrázoltuk. Ezáltal a 6. ábra szerinti kiviteli példával szemben a WE szögelemek lépcsõfok alakú AB kiképzések, valamint lépcsõfok alakú AB’ ellenkiképzések nélkül alakíthatók ki, aminek köszönhetõen elõnyösebb gyártási költségek adódnak. Szakember számára érthetõ, hogy a 7. ábrán bemutatott kiviteli példa ideális módon egy ponyva, illetve fólia segítségével lefedhetõ.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Szerkezeti elrendezés árvízvédelmi vonal ideiglenes felállítására, amely magában foglal különálló szögelemeket, valamint legalább egy merevítõszerkezetet, amely a szerkezeti elrendezés használati állapotában a szögelemen belül van elrendezve, ahol – a különálló szögelemek (WE) az árvízvédelmi vonal mentén egymás mellé sorolva egymáshoz csatlakoztathatók, – a különálló szögelem (WE) elülsõ oldala (VS) egy torlasztófalat és a különálló szögelem (WE) hátsó oldala (RS) egy támasztófalat képez, – a különálló szögelem (WE) alsó oldalával az árvízvédelmi vonal mentén egy alapfelületen felállítható, azzal jellemezve, hogy a merevítõszerkezet (VSV) két, egymás mellé sorolt szögelem között van elrendezve, ahol a merevítõszerkezet elsõ és második profilokkal (PR, PV) van ellátva, amelyek a szögelemek egyikének keresztirányú oldalán vannak behelyezve,
1
HU 003 055 T2
és ahol az elsõ és második profilok egy kitámasztóelem (ST) révén egymással szilárdan össze vannak kapcsolva, úgyhogy a szögelemek (WE) egyikének elülsõ oldala (VS) és hátsó oldala (RS) egymással össze van kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a különálló szögelem (WE) alsó oldala nyitott. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a különálló szögelem (WE) elülsõ oldala (VS) egy kifelé hajlított állítóéllel (SKV) van ellátva, amely az alapfelülettel lényegében párhuzamosan helyezkedik el. 4. Az 1–3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a különálló szögelem (WE) hátsó oldala (VS) egy kifelé hajlított állítóéllel (SKR) van ellátva, amely az alapfelülettel lényegében párhuzamosan helyezkedik el. 5. A 4. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a legalább a hátsó oldalon (RS) kifelé hajlított állítóél (SKR) rögzítõelemek átvezetésére szolgáló nyílásokkal van ellátva. 6. Az 1–5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy legalább a hátsó oldal (RS) egy horgonyzóeszköz (VAV) segítségével az alapfelületen rögzíthetõ. 7. Az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a különálló szögelem (WE) elülsõ oldala (VS) és hátsó oldala (RS) mindenkor azonosan van kiképezve. 8. Az 1–7. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a különálló szögelem (WE) elülsõ oldala (VS) és hátsó oldala (RS) egydarabosan egymással össze van kötve. 9. A 8. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a különálló szögelemek (WE) mûanyagból készültek, amely elõnyösen üvegszálakkal van megerõsítve. 10. Az 1–9. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy egymás mellé sorolt szögelemeknek (WE) legalább az elülsõ oldalai (VS) bizonyos mértékben egymást átfedik. 11. Az 1–10. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy egymás mellé sorolt szögelemek (WE) összekötõ szerkezet (VBV) segítségével összeköthetõk. 12. A 11. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az összekötõ szerkezet (VBV) a szögelemek (WE) külsõ hosszanti élének (LK) tartományában van elrendezve. 13. Az 1–12. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az egymás mellé sorolt szögelemek (WE) egy ponyva, illetve fólia (PL) segítségével lefedhetõk. 14. Az 1–13. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy egy szögelem (WE) külsõ hosszanti éle (LK) elõnyösen hozzávetõleg 30 mm¹t kitevõ sugárral rendelkezik. 15. Az elõzõ 1–14. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a leg-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 9
2
alább egy merevítõszerkezet (VSV) szimmetrikusan van felépítve. 16. Az 1–15. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a különálló szögelemen (WE) belül egy elsõ kitámasztószerkezet (AV1) van elrendezve, amely a különálló szögelem (WE) elülsõ oldalát (VS) megtámasztja. 17. Az 1–16. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a különálló szögelemen (WE) kívül egy második kitámasztószerkezet (AV2) van elrendezve, amely a különálló szögelem (WE) hátsó oldalát (RS) megtámasztja. 18. A 16. vagy 17. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az elsõ és/vagy a második kitámasztószerkezet (AV1, AV2) egy hordozóelemen (TE) van elrendezve. 19. A 18. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az elsõ és/vagy a második kitámasztószerkezet (AV1, AV2) és a hordozóelem (TE) egydarabosan van kiképezve. 20. A 18. vagy 19. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hordozóelem (TE) rögzítõelemek átvezetésére szolgáló nyílásokkal van ellátva. 21. A 18–20. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hordozóelem (TE) legalább egy tartóelemet foglal magában, amely legalább egy tartószerkezetbe kapcsolódik, amely helyhez kötötten az alapfelületben, illetve az alapfelület tartományában van elrendezve, amely alapfelületen az egyes szögelemek (W1) felállíthatók. 22. A 21. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a legalább egy tartóelem lefelé – az alap¹, illetve felállítási felület irányában – hajlított élként (TEK) van kiképezve. 23. A 22. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a lefelé hajlított él (TEK) és a hordozóelem (TE) egydarabosan van kiképezve. 24. A 21. vagy 22. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a legalább egy tartószerkezet horonyként van kiképezve, amely legalább részben az árvízvédelmi vonal mentén nyúlik el. 25. A 18–24. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az árvízvédelmi vonalhoz képest keresztirányban távköz meghagyásával több hordozóelem (TE) van elrendezve. 26. A 24. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hordozóelemek (TE) azon helyek tartományában vannak elrendezve, amelyeken a szögelemek (WE) egymás mellé soroltan egymáshoz csatlakoznak. 27. A 16–26. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a különálló szögelemen (WE) belül egy harmadik kitámasztószerkezet (AV3) van elrendezve, amely a különálló szögelem (WE) elülsõ oldalát (VS) a hosszanti oldalon megtámasztja. 28. A 27. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a harmadik kitámasztószerkezet (AV3) a második kitámasztószerkezeten (AV2) keresztül támaszkodik.
1
HU 003 055 T2
29. Az 1–28. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a szerkezeti elrendezés az árvízvédelmi vonal bármilyen tetszõleges menetéhez igazítható. 30. A 29. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy különálló szögelemek sarokelemekként (WE*, WE**) vannak kiképezve, hogy a szerkezeti elrendezést egy szögletesen elnyúló árvízvédelmi vonalhoz igazítsák.
5
10
2
31. A 30. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a sarokelemek (WE*, WE**) az árvízvédelmi vonal menetéhez viszonyítva 30, 45, 60 és 90 fok nagyságrendbe esõ szöggel rendelkeznek. 32. A 30. vagy 31. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy egy sarokelem (WE*, WE**) belsõ és külsõ sarokként alkalmazható.
HU 003 055 T2 Int. Cl.: E02B 3/10
11
HU 003 055 T2 Int. Cl.: E02B 3/10
12
HU 003 055 T2 Int. Cl.: E02B 3/10
13
HU 003 055 T2 Int. Cl.: E02B 3/10
14
HU 003 055 T2 Int. Cl.: E02B 3/10
15
HU 003 055 T2 Int. Cl.: E02B 3/10
16
HU 003 055 T2 Int. Cl.: E02B 3/10
17
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Törõcsik Zsuzsanna fõosztályvezetõ-helyettes Windor Bt., Budapest
