!HU000007959T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 007 959
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 731390 P 2005. 10. 28. 496835 2006. 08. 01.
(73) Jogosult: EASTMAN CHEMICAL COMPANY, Kingsport, TN 37660 (US)
US US
(72) Feltalálók: Yount, Thomas Lloyd, Kingsport TN 37664 (US); Windes, Larry Cates, Kingsport TN 37664 (US); Debruin, Bruce Roger, Lexington SC 29072 (US) (54)
HU 007 959 T2
B01J 19/00
(21) Magyar ügyszám: E 08 010705 (22) A bejelentés napja: 2006. 10. 19. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20080010705 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1967262 A1 2008. 09. 10. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1967262 B1 2009. 09. 30.
B01D 3/24 B01J 19/24 C08G 63/78
(2006.01) (2006.01) (2006.01) (2006.01)
(74) Képviselõ: Szabó Zsolt, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Polimerizációs eljárás optimalizált reaktorkialakítással
A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 7 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 007 959 T2
Hivatkozás kapcsolódó bejelentésekre A jelen bejelentés egy, az EP 06844208.6 számú (WO2008/060267) európai szabadalmi bejelentésbõl megosztás útján származtatott szabadalmi bejelentés; az alapbejelentés tartalmát hivatkozás útján teljes egészében a jelen bejelentés részének tekintjük. A találmány területe A jelen találmány általánosságban olyan reakcióközeg feldolgozására szolgáló reaktorhoz kapcsolódik, amely reakcióközeg viszkozitása a közeg reaktoron való átfolyása során megnövekszik. A jelen találmány egy másik aspektusában olyan polimerizációs reaktorra irányul, amely több, függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott olyan belsõ tálcával rendelkezik, amely tálcák fölött a polimerizációs reakcióközeg áramlik, miközben polimerizációfoka megnövekszik. A találmány háttere Bizonyos vegyi feldolgozási sémák esetében a vegyi reakciók szempontjából kívánatos, hogy azok egy vagy több, viszonylag vékony rétegben áramló reakcióközegben kerüljenek végrehajtásra. Egy ilyen feldolgozási sémában a reakció hosszabb ideig zajlik, miközben a reakcióközeg rétegei a kívánt reakciófeltételeknek vannak kitéve. Az ilyen típusú folyamat különösen olyan esetben elõnyös, ahol a vegyi reakció gázfázisú reakció-melléktermék keletkezéséhez vezet, és kívánatos az ilyen mellékterméknek a reakcióközegbõl való gyors és teljes elkülönítése. Ha például a gázfázisú melléktermék keletkezéséhez vezetõ vegyi reakció reverzíbilis, a melléktermék megfelelõ elkülönítésének hiánya ellensúlyozhatja a kívánt reakciót. Ha a reakcióközeg egy vagy több viszonylag vékony rétegben áramlik, a gázfázisú reakció-melléktermék a reakcióközegbõl gyorsan kiszökhet. Továbbmenve, ha a reakcióközeg egy vagy több, viszonylag vékony rétegben áramlik, a reakcióközeg alsó részére ható alacsony hidrosztatikai nyomás minimalizálja a viszonylag mély reakcióközegek használata mellett végrehajtott reakciók esetén tapasztalható forráspontelnyomást. Bár annak, hogy a vegyi reakciók reakcióközeg viszonylag vékony rétegeiben kerülnek végrehajtásra, számos elõnye van, az effajta folyamatok számos kihívást jelentenek. Például, mivel a reakcióközeg vékony rétegei hatalmas felületeket igényelnek az azokon való áramlásukhoz, a reakciótermék kereskedelmi mennyiségekben történõ elõállításához rendkívül nagy és/vagy hatalmas számú reaktorra lehet szükség. Emellett számos, vékony reakcióközeg-rétegeket alkalmazó eljárásnál a reakció elõrehaladásával megváltozik a reakcióközeg viszkozitása. Ily módon a végtermék viszkozitása jóval nagyobb vagy jóval kisebb lehet a kiindulási reakcióközeg viszkozitásánál. A reakcióközeg ezen viszkozitásváltozása számos tervezési kihívást jelent, mivel a reakcióközeg áramlási sebességében és/vagy vastagságában fellépõ jelentõs változások nemkívánatosak lehetnek. Egy közismert kereskedelmi folyamat egyik olyan példája, ahol a vegyi reakció végrehajtása reakciókö-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
zeg egy vagy több viszonylag vékony rétegében kívánatos, a polietilén-tereftalát (PET) elõállításának „befejezõ” szakasza. A PET befejezõ szakaszában a polikondenzáció a reakcióközeg polimerizációfokának jelentõs mértékû megnövekedését váltja ki és emellett melléktermékként etilénglikol, acetaldehid, valamint víz képzõdéséhez vezet. A befejezõ reaktorba/zónába betáplált reakcióközeg polimerizációfoka jellemzõen 20–60, míg a befejezõ reakcióból távozó reakcióközeg/termék polimerizációfoka 80–200. A reakcióközegnek a befejezõ szakaszban bekövetkezõ ezen polimerizációfok-növekedése a reakcióközeg viszkozitásának jelentõs mértékû megnövekedését okozza. Emellett, mivel a PET-befejezéshez társuló polikondenzációs reakció reverzíbilis, kívánatos az etilénglikol reakciómelléktermék reakcióközegtõl való minél gyorsabb és teljesebb elkülönítése. Következésképpen igény van egy olyan, jóval hatékonyabb és gazdaságosabb reaktorra, amely nagy mennyiségû reakcióközeg feldolgozását teszi lehetõvé viszonylag vékony rétegekben huzamosabb idõtartamokban. Szükség van továbbá egy olyan, sokkal hatékonyabb és hatásosabb PET-befejezõ reaktorra, amely a rajta viszonylag egyenletes, vékony rétegekben átfolyó reakcióközeg hatalmas mennyiségeinek polikondenzációját teszi lehetõvé amellett, hogy a kívánt mértékû polimerizációfok eléréséhez megfelelõ tartózkodási idõt biztosít. A találmány összegzése A jelen találmány egyik példakénti kiviteli alakjával összhangban olyan reaktort biztosítunk, amely függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott, egy irányban lejtõs tálcákat, valamint függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott, két irányban lejtõs tálcákat foglal magában, ahol az egy irányban lejtõs tálcák meredeksége lefelé haladva növekszik. A jelen találmány egy másik példakénti kiviteli alakjának megfelelõen reakcióközeg feldolgozására szolgáló reaktort biztosítunk. A reaktor függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott, lejtõs tálcákat foglal magában. A tálcák közül legalább néhánynak felfelé terjedõ olyan bukóeleme van, a reakcióközeg legalább egy része efölött áramlik át abból a célból, hogy a közvetlenül az ezen tálca alatt elhelyezkedõ következõ tálcára jusson. A jelen találmány egy lehetséges még további példakénti kiviteli alakjával összhangban olyan polimerizációs eljárást dolgozunk ki, amelynél (a) reakcióközeget több, függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott, lejtõs tálcát tartalmazó polimerizációs reaktorba vezetünk be; (b) a tekintett reakcióközeget a függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott tálcák fölött a polimerizációs reaktorban lefelé irányuló áramlásra késztetjük, ahol a függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott tálcákon áramló reakcióközeg átlagos vastagságát körülbelül 2,5 hüvelyk vagy ennél nagyobb értéken tartjuk; és (c) a tekintett reakcióközeget a polimerizációs reaktorból kinyerjük, ahol a polimerizációs reaktorból kinyert reakcióközeg polimerizá-
1
HU 007 959 T2
ciófoka a polimerizációs reaktorba bevezetett reakcióközeg polimerizációfokánál legalább mintegy 25%-kal nagyobb. A jelen találmány egy lehetséges még további példakénti kiviteli alakjának megfelelõen olyan eljárást valósítunk meg, amelynél (a) reakcióközeget egy irányban lejtõs tálcák sokaságát és két irányban lejtõs tálcák sokaságát magában foglaló reaktor felsõ tartományába vezetünk be; (b) a reakcióközeget az egy irányban és a két irányban lejtõs tálcák fölött a reaktorban lefelé irányuló áramlásra késztetjük; továbbá (c) a reakcióközeget a reaktor alsó tartományából kinyerjük. A rajz rövid ismertetése Az 1. ábra egy rajta keresztül lefelé áramló reakcióközeg feldolgozására szolgáló reaktor homloknézeti metszeti ábrázolása, amely speciálisan függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott lejtõs belsõ tálcák sokaságát magukban foglaló két tálcaházzal megvalósított reaktort szemléltet, ahol a tálcák fölött a reaktoron lefelé irányuló áthaladása során a reakcióközeg áramlik át. A 2a. ábra a reaktornak az 1. ábra 2a–2a egyenese mentén vett felülnézeti metszeti ábrázolása, amely speciálisan a reakcióközegnek a legfelsõ egy irányban lejtõs tálcán megvalósuló, hosszúság irányban zajló áramlását szemlélteti. A 2b. ábra a reaktornak az 1. ábra 2b–2b egyenese mentén vett felülnézeti metszeti ábrázolása, amely speciálisan a reakcióközegnek a közvetlenül a 2a. ábrán szemléltetett tálca alatt lévõ egy irányban lejtõs tálcán megvalósuló, hosszirányban zajló áramlását mutatja. A 3a. ábra a reaktornak az 1. ábra 3a–3a egyenese mentén vett felülnézeti metszeti ábrázolása, amely speciálisan a reakcióközegnek a 2a. és 2b. ábrán szemléltetett hosszirányban lejtõs tálcák alatt elhelyezkedõ egy irányban lejtõs tálcán megvalósuló, szélességirányban zajló áramlását szemlélteti. A 3b. ábra a reaktornak az 1. ábra 3b–3b egyenese mentén vett felülnézeti metszeti ábrázolása, amely speciálisan a reakcióközegnek a közvetlenül a 3a. ábrán bemutatott tálca alatt lévõ egy irányban lejtõs tálcán megvalósuló, szélességirányban zajló áramlását szemlélteti. A 4a. ábra a reaktornak az 1. ábra 4a–4a egyenese mentén vett felülnézeti metszeti ábrázolása, amely speciálisan a reakcióközegnek az egy irányban lejtõs tálcák alatt elhelyezkedõ, lefelé széttartó két irányban lejtõs tetõtálcán megvalósuló áramlása irányát ábrázolja.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
A 4b. ábra a reaktornak az 1. ábra 4b–4b egyenese mentén vett felülnézeti metszeti ábrázolása, amely speciálisan a reakcióközegnek egy, közvetlenül a 4a. ábrán bemutatott tetõtálca alatt elhelyezkedõ, lefelé összetartó két irányban lejtõs teknõtálcán megvalósuló áramlása irányát szemlélteti. Az 5a. ábra az 1. ábrán pontozott-szaggatott vonallal körülrajzolt és „5” jellel megjelölt, hosszúság irányban egy irányban lejtõs tálcák párjának felnagyított homloknézeti ábrázolása. Az 5b. ábra az 5a. ábrán szemléltetett, hosszúságirányban egy irányban lejtõs tálcák oldalnézeti ábrázolása. A 6a. ábra az 1. ábrán pontozott-szaggatott vonallal körülrajzolt és „6” jellel megjelölt, szélességirányban egy irányban lejtõs tálcák párjának felnagyított homloknézeti ábrázolása. A 6b. ábra a 6a. ábrán szemléltetett, szélesség irányban egy irányban lejtõs tálcák oldalnézeti ábrázolása. A 7a. ábra az 1. ábrán pontozott-szaggatott vonallal körülrajzolt és „7” jellel megjelölt két irányban lejtõs tálcák párjának felnagyított homloknézeti ábrázolása. A 7b. ábra a 7a. ábrán szemléltetett két irányban lejtõs tálcák oldalnézeti ábrázolása. A 8a. ábra az 1. ábrán pontozott-szaggatott vonallal körülrajzolt és „8” jellel megjelölt átalakítószerelvény felnagyított homloknézeti ábrázolása. A 8b. ábra a 8a. ábrán szemléltetett átalakítószerelvény felülnézeti ábrázolása. A 9. ábra a jelen találmány szerinti reaktor egy lehetséges elsõ példakénti kiviteli alakjának megfelelõen szerkesztett reaktort szemléltet homloknézeti metszeti ábrázolásban, amely speciálisan azt mutatja, hogy a reaktornak csupán egyetlen benne elhelyezett tálcaháza van. A 10. ábra ezen alternatív reaktornak a 9. ábra 10–10 egyenese mentén vett felülnézeti metszeti ábrázolása, amely speciálisan az egyetlen tálcaház reaktorbeli elhelyezkedését szemlélteti. A 11. ábra a jelen találmány szerinti reaktor egy lehetséges második példakénti kiviteli alakjának megfelelõen szerkesztett reaktort mutat homloknézeti metszeti ábrázolásban, amely speciálisan azt ábrázolja, hogy a reaktornak három darab benne elhelyezett tálcaháza van. A 12. ábra ezen alternatív reaktornak az 1. ábra 12–12 egyenese mentén vett felülnézeti metszeti ábrázolása, amely speciálisan a három darab tálcaház reaktorbeli elhelyezkedését szemlélteti.
1
HU 007 959 T2
A 13. ábra a jelen találmány szerinti reaktor egy lehetséges harmadik példakénti kiviteli alakjának felülnézeti metszeti ábrázolása, amely speciálisan azt mutatja, hogy a reaktornak hat darab, benne egymás mellett elhelyezett tálcaháza van. A 14. ábra a jelen találmány egy lehetséges még további példakénti kiviteli alakjának megfelelõen szerkesztett, egy irányban lejtõs tálcák sorozatát ábrázolja oldalnézetben, speciálisan azt bemutatva, hogy az egy irányban lejtõs tálcák hátsó részén a reakcióközegnek az egyik tálca ezen hátsó részén való átömlésének és a következõ, ez alatt lévõ tálcára történõ aláhullásának lehetõvé tétele céljából rés alakítható ki. A találmány részletes ismertetése Kiindulásul az 1. ábrát tekintve, az 22 reaktorburkolatot, 24 elosztót és két darab 26a,b tálcaházat magában foglaló 20 reaktort ábrázol. A 22 reaktorburkolat elõnyösen elnyúlt, általában hengeres kialakítással rendelkezik. A 22 reaktorburok hossz:átmérõ (L:D) aránya elõnyösen legalább körülbelül 1:1, ennél elõnyösebben a körülbelül 2:1 és körülbelül 30:1 tartományba, még elõnyösebben pedig a 3:1 és 10:1 tartományba esik. A 20 reaktor szokásos mûködése közben a 22 reaktorburkolat lényegében függõleges helyzetû. A 22 reaktorburkolat kijelöl egy felsõ 28 beömlést és egy alsó 30 kiömlést. A 24 elosztó, valamint a 26a,b tálcaházak a 28 beömlés és a 30 kiömlés között függõlegesen vannak elhelyezve, így a 28 beömlésen keresztül a 20 reaktorba belépõ reakcióközeg a 20 reaktorból a 30 kiömlésen át történõ távozását megelõzõen a 24 elosztón és a 26a,b tálcaházakon keresztül lefelé áramolhat. Ha a 20 reaktor több 26a,b tálcaházat tartalmaz, a 24 elosztót használjuk a belépõ reakcióközeg áramának megosztására és szétterítésére, hogy így a 26a,b tálcaházak mindegyike lényegében azonos mennyiségû reakcióközeget fogadjon és dolgozzon fel. Amennyiben a 20 reaktor csupán egyetlen tálcaházat tartalmazna, az elosztó nem osztaná meg a reakcióközeg áramát, hanem csupán a reakcióközegnek a tálcaház beömlésére történõ megfelelõ szétterítésére szolgálna. Az 1–8. ábrákon szemléltetett példakénti kiviteli alak esetében a 20 reaktor két darab, egymással lényegében azonos 26a,b tálcaházat tartalmaz. A következõ szakasz csupán egyetlen 26a tálcaháznak megfelelõ elrendezést ismertet azzal a kitétellel, hogy a 26a,b tálcaházak lényegében azonos kialakítással rendelkeznek. Az 1. és 2a. ábrát tekintve, a 26a tálcaház több függõleges 27a,b,c,d oldalfalat foglal magában, amelyek egy általában téglatest alakú belsõ teret határoznak meg. A 26a tálcaház több, függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott lejtõs tálcát is magában foglal. Ezeket a belsõ tér fogadja be és azok szilárdan
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
csatlakoznak a 27a,b,c,d oldalfalakhoz. A 27a,b,c,d oldalfalak által meghatározott belsõ tér alulról és felülrõl nyitott, így a reakcióközeg a 26a tálcaház tetején beléphet, a belsõ téren keresztül a lejtõs tálcák fölött lefelé áramolhat és a 26a tálcaház alján távozhat. A 26a tálcaház elõnyösen legalább mintegy tíz tálcát, ennél elõnyösebben legalább mintegy húsz tálcát, még elõnyösebben pedig harminc és száz közé esõ számú tálcát foglalhat magában. Természetesen a 20 reaktorbeli tálcák célszerû teljes száma megegyezik az egy tálcaházban lévõ tálcák számának és a 20 reaktorban lévõ tálcaházak számának a szorzatával. A reakcióközeg tálcák fölötti lefelé áramlása közben fellépõ viszkozitásnövekedésének kompenzálása céljából a tálcák lejtése a 20 reaktorban lefelé haladva általában növekszik. Ismételten az 1. ábrát tekintve, a 26a tálcaház szempontjából elõnyös, ha az a reakcióközeg rajta történõ átfolyásának optimalizálása érdekében eltérõ kialakítású és/vagy orientációjú tálcákat foglal magában. A 26a tálcaház elõnyösen több egyirányú 32 tálcát és ugyancsak több kétirányú 34 tálcát foglal magában. Itt és a továbbiakban az „egyirányú tálca” megjelölés olyan tálcát takar, amely csupán egyetlen irányba lejt, így a tálcaházban áramló fluidum a tekintett tálca magasságában csupán egyetlen irányba áramlik. Itt és a továbbiakban a „kétirányú tálca” megjelölés olyan tálcára utal, amely két irányba lejt, így a tálcaházban áramló fluidum a szóban forgó tálca magasságában két irányba áramlik. A jelen találmány egyik elõnyös példakénti kiviteli alakjánál az egyirányú 32 tálcák legalább egy része a kétirányú 34 tálcák legalább egy része fölött helyezkedik el. Ennél elõnyösebben az egyirányú 32 tálcák mindegyike a kétirányú 34 tálcák összessége fölött helyezkedik el. A 26a tálcaház elõnyösen legalább mintegy öt egyirányú tálcát, ennél elõnyösebben legalább mintegy tíz egyirányú tálcát, még elõnyösebben pedig tizenöt és ötven közé esõ számú egyirányú tálcát tartalmaz. A 26a tálcaház elõnyösen legalább mintegy öt kétirányú tálcát, ennél elõnyösebben legalább mintegy tíz kétirányú tálcát, még elõnyösebben pedig tizenöt és ötven közé esõ számú kétirányú tálcát foglal magában. A 26a tálcaházban lévõ összes tálcának célszerûen legalább mintegy 10%¹a egyirányú tálca, ennél elõnyösebben legalább mintegy 20%¹a egyirányú tálca, még elõnyösebben pedig 30% és 80% közé esõ hányada egyirányú tálca. A 26a tálcaházban lévõ összes tálcának elõnyösen legalább mintegy 10%¹a kétirányú tálca, ennél elõnyösebben pedig legalább mintegy 20%¹a kétirányú tálca. Amint azt az 1. ábra mutatja, a 26a tálcaház elõnyösen egyirányú 32 tálcák felsõ 36 csoportját, valamint alsó 38 csoportját foglalja magában. Az egyirányú 32 tálcák felsõ 36 csoportja célszerûen több, hosszúságirányban lejtõs 40 tálcát tartalmaz. Az egyirányú 32 tálcák alsó 38 csoportja célszerûen több, szélességirányban lejtõs 42 tálcát tartalmaz. Amint azt a 2. és 3. ábrán szereplõ nyilak jelzik, valamennyi egyirányú 32 tálca számára elõnyös az elnyúlt kialakítás – a hosszúságirányban lejtõs 40 tálcák (lásd a 2. ábrát) a
1
HU 007 959 T2
tálca elnyúlásának irányában lejtenek, míg a szélességirányban lejtõs 42 tálcák (lásd a 3. ábrát) a tálca elnyúlásának irányára merõlegesen lejtenek. Amint azt a 2. és 3. ábra szemlélteti, a hosszúságirányban lejtõs 40 tálcák és a szélességirányban lejtõs 42 tálcák lejtésirányai egymásra lényegében merõlegesek. Amint azt az 1., 2. és 5. ábra szemlélteti, a függõleges irányban szomszédos, hosszirányban lejtõs 40a,b tálcák általában ellentétes irányokba lejtenek, így a reakcióközeg a 20 reaktorban való lefelé haladása során a hosszúságirányban lejtõs 40 tálcákon ide-oda kényszerül áramolni. Amint azt a 2. és 5. ábra mutatja, valamennyi hosszúságirányba lejtõs 40 tálca egy lényegében sík és lényegében téglalap alakú 44 központi elemet, valamint 46 bukóelemet foglal magában. Az 1–6. ábrákon szemléltetett példakénti kiviteli alaknál a 44 központi elem három oldala elõnyösen a 26a tálcaház négy 27 oldalfala közül háromhoz csatlakozik és azokkal légmentesen zár, míg a 44 központi elem negyedik oldala és a 26a tálcaház fennmaradó 27 oldalfala között 47 rés (lásd a 2a., 2b. és 5b. ábrát) van kialakítva. A 47 rés egy olyan csatornát biztosít, amelyen keresztül a reakcióközeg aláhullhat a következõ lejjebb lévõ, hosszúságirányban lejtõs 40 tálcára. A 44 központi elem lefelé lejt, így a reakcióközeg a gravitáció hatására a 46 bukóelem felé áramolhat. A 44 központi elem lefelé irányuló lejtése a vízszintessel elõnyösen közel 0,5° és közel 10° közé esõ szöget, ennél elõnyösebben pedig 1° és 4° közé esõ szöget zár be. Ismételten a 2. és 5. ábrát tekintve, a 44 központi elem egy általában sík, felfelé nézõ felsõ felületet biztosít. A 44 központi elem átmenõnyílásokkal elõnyösen lényegében nem rendelkezik, így ahhoz, hogy a 40 tálcát a rajta áramló folyadék teljes egésze elhagyhassa, a folyadéknak a 46 bukóelem fölött/a 46 bukóelemen keresztül kell haladnia. A 46 bukóelem a 44 központi elem felsõ felületébõl felfelé terjed a 44 központi elem legalsó szintjének közelében. A 46 bukóelem a 44 központi elem szélsõ végétõl elõnyösen legfeljebb mintegy 6 hüvelyk távolságra, ennél elõnyösebben legfeljebb mintegy 3 hüvelyk távolságra, még elõnyösebben pedig legfeljebb 2 hüvelyk távolságra helyezkedik el. A 46 bukóelem célszerûen a hosszúságirányban lejtõs 40 tálca teljes szélességében terjed a 27a oldalfaltól a 27c oldalfalig. A 46 bukóelem elõsegíti, hogy a 40 tálcán a reakcióközegnek egy lényegében egyenletes rétege legyen jelen. A 46 bukóelem elõnyösen legalább mintegy 2,5 hüvelyk magasságú. Elõnyösebben, a 46 bukóelem magassága 3 hüvelyk és 12 hüvelyk közé esik. Amint azt az 5a. ábra szemlélteti, a 46 bukóelem aljának közelében, a 44 központi elemmel szomszédosan, célszerûen viszonylag apró 48 bukóelemnyílások sokasága van kialakítva. A 20 reaktor üzemszerû mûködése közben a 48 bukóelemnyílások viszonylag kis mennyiségû reakcióközeg rajtuk való átfolyását teszik lehetõvé. A 20 reaktor leállítása során a 48 bukóelemnyílások lehetõvé teszik, hogy a 40 tálcákról a reakcióközeg lényegében teljes egésze elszivároghasson, így a 20 reaktor leállításakor a 46 bukóelem mögött reakcióközeg-tócsa elrekesztve nem marad vissza.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
Amint azt az 1., 3. és 6. ábra mutatja, a függõleges irányban szomszédos, szélességirányban lejtõs 42a,b tálcák általában ellentétes irányokba lejtenek, így a reakcióközeg a 20 reaktorban történõ lefelé haladása során a szélességirányban lejtõs 42 tálcákon ide-oda kényszerül áramolni. Amint azt a 3. és 6. ábra mutatja, a szélességirányban lejtõs 42 tálcák mindegyike egy lényegében sík és lényegében téglalap alakú 50 központi elemet, valamint 52 bukóelemet foglal magában. Az 50 központi elem három oldala a 26a tálcaház négy 27 oldalfala közül háromhoz csatlakozik és azokhoz légmentesen záró, míg az 50 központi elem negyedik oldala és a 26a tálcaház fennmaradó 27 oldalfala között 53 rés (lásd a 3a., 3b. és 6a. ábrát) van kialakítva. Az 53 rés egy olyan csatornát képez, amelyen keresztül a reakcióközeg aláhullhat a következõ lejjebb lévõ, szélességirányban lejtõs 42 tálcára. Az 50 központi elem lejt, így a reakcióközeg a gravitáció hatására az 52 bukóelem felé lefelé tud áramolni. A szélességirányban lejtõs 42 tálcák lefelé irányuló lejtése a 20 reaktorban lefelé haladva növekszik. A legfelsõ szélességirányban lejtõs 42 tálca lefelé irányuló lejtése elõnyösen a vízszintessel körülbelül 0,5° és körülbelül 10° közé esõ szöget, ennél elõnyösebben a vízszintessel 1° és 4° közé esõ szöget zár be. A legalsó szélességirányban lejtõs 42 tálca lefelé irányuló lejtése elõnyösen a vízszintessel körülbelül 2° és körülbelül 20° közé esõ szöget, ennél elõnyösebben a vízszintessel 4° és 10° közé esõ szöget zár be. A legalsó szélességirányban lejtõs 42 tálca lefelé irányuló lejtése legalább körülbelül 1°¹kal nagyobb a legfelsõ szélességirányban lejtõs 42 tálca lefelé irányuló lejtésénél, ennél elõnyösebben legalább körülbelül 2°¹kal nagyobb a legfelsõ szélességirányban lejtõs 42 tálca lefelé irányuló lejtésénél, még elõnyösebben pedig 4° és 10° közé esõ értékkel nagyobb a legfelsõ szélességirányban lejtõs 42 tálca lefelé irányuló lejtésénél. Ismételten a 3., 6. ábrákat tekintve, az 50 központi elem átmenõnyílásokkal elõnyösen lényegében nem rendelkezik, így ahhoz, hogy a 42 tálcán áramló folyadék egésze elhagyhassa a 42 tálcát, a folyadéknak az 52 bukóelem fölött/az 52 bukóelemen keresztül kell haladnia. Az 50 központi elem egy általában felfelé nézõ felsõ felületet biztosít. Az 52 bukóelem az 50 központi elem felsõ felületébõl felfelé terjed az 50 központi elem legalsó szintjének közelében. Az 52 bukóelem az 50 központi elem szélsõ végétõl elõnyösen legfeljebb 6 hüvelyk távolságra, ennél elõnyösebben legfeljebb mintegy 3 hüvelyk távolságra, még elõnyösebben pedig legfeljebb 1 hüvelyk távolságra helyezkedik el. Az 52 bukóelem a 27b oldalfal és a 27d oldalfal között, célszerûen egyiktõl a másikig terjed. Az 52 bukóelem elõsegíti, hogy a 42 tálcán a reakcióközegnek egy lényegében egyenletes rétege legyen jelen. Az 52 bukóelem magassága elõnyösen mintegy 2,5 hüvelyk. Ennél elõnyösebben az 52 bukóelem magassága 3 hüvelyk és 12 hüvelyk közé esik. Amint azt a 6b. ábra mutatja, az 52 bukóelem aljának közelében, az 50 központi elemmel szomszédosan, célszerûen viszonylag apró 54 bukóelemnyílások sokasága van kialakítva. Az 54 bukó-
1
HU 007 959 T2
elemnyílások a 20 reaktor üzemszerû mûködése során viszonylag kis mennyiségû reakcióközeg rajtuk való átáramlását teszik lehetõvé. A 20 reaktor leállítása során az 54 bukóelemnyílások lehetõvé teszik, hogy a 42 tálcákról a reakcióközeg lényegében teljes egésze elszivároghasson, így a 20 reaktor leállításakor az 52 bukóelem mögött reakcióközeg-tócsa elrekesztve nem marad vissza. A jelen találmány egyik példakénti kiviteli alakjánál az egyirányú 32 tálcák közül legalább öt darab, ennél elõnyösebben az egyirányú 32 tálcák közül legalább tíz darab van bukóelemmel ellátva. Elõnyösen a 26 tálcaházban lévõ összes egyirányú 32 tálca legalább 10%¹a, ennél elõnyösebben az egyirányú 32 tálcák legalább 33%¹a, még elõnyösebben pedig az egyirányú 32 tálcák legalább 66%¹a van bukóelemmel felszerelve. A bukóelem a találmány szerinti reaktor esetében a hagyományos kialakításokhoz képest elõsegítheti a hosszabb tartózkodási idõ biztosítását, miközben ugyanakkora vagy kisebb reaktortérfogatot, tálcát és/vagy fémfelületeket igényel. A bukóelemek emellett a hagyományos PET-befejezõ kialakításokhoz képest elõsegíthetik, hogy a tálcákon a reakcióközeg vastagabb rétege alakuljon ki. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a bemutatásra kerülõ példakénti kiviteli alakok célszerûen tálcáról tálcára aláhulló vékonyabb reakcióközegrétegeket, továbbá az egyes tálcákon vastagabb reakcióközeg-rétegeket biztosítanak. Amint azt az 1., 4. és 7. ábra szemlélteti, a 26a tálcaház 27b,d oldalfalai között és azokkal összekapcsolódva kétirányú 34 tálcák terjednek. A kétirányú 34 tálcák felváltva 34a tetõtálcákat és 34b teknõtálcákat foglalnak magukban. Amint az talán legjobban a 4a. és 7a. ábráról látható, valamennyi kétirányú 34a tetõtálca függõleges 56 osztóelemet, továbbá az 56 osztóelem aljától általában ellentétes irányokba terjedõ, lefelé lejtõ 58, 60 tetõelemek egy-egy párját foglalja magában. Az 58, 60 tetõelemek az 56 osztóelemtõl való lefelé és kifelé terjedésük közben egymáshoz képest széttartók. Az 58 tetõelem szélsõ vége és a 27c oldalfal között második 64 rés kerül kialakításra. A reakcióközeg a 62, 64 réseken keresztül lefelé áramlik, hogy elérje a következõ lejjebb lévõ kétirányú 34b teknõtálcát. A 4b. és 7a. ábrát tekintve, valamennyi kétirányú 34b teknõtálca egy-egy pár, lefelé lejtõ 66, 68 teknõelemet foglal magában, amelyek a 26a tálcaház 27a,c oldalfalaihoz vannak csatlakoztatva és a tekintett oldalfalaktól befelé terjednek. Miközben a 66, 68 teknõelemek a 27a,c oldalfalaktól befelé és lefelé terjednek, egymással összetartón haladnak. A 66, 68 teknõelemek alsó szélsõ végei között 70 rés van kiképezve. A 70 rés elegendõen nagy ahhoz, hogy biztosítsa a 66, 68 teknõelemeken áramló reakcióközeg különálló rétegeinek különállón maradását, miközben azok a 70 résen keresztül aláhullanak a következõ lejjebb lévõ 34a tetõtálcára. A reakcióközegnek a 66, 68 teknõelemeken áramló, egymástól elválasztott részei az 56 osztóelem átellenes oldalain hullanak alá a
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
70 résen keresztül a következõ lejjebb lévõ 34a tetõtálcára. A jelen találmány egyik elõnyös példakénti kiviteli alakjánál a kétirányú 34 tálcák lejtése a 20 reaktorban lefelé haladva növekszik. Célszerûen a legfelsõ kétirányú 34 tálca lefelé irányuló lejtése a vízszintessel körülbelül 0,5° és körülbelül 10° közé esõ szöget, ennél elõnyösebben a vízszintessel 1° és 4° közé esõ szöget zár be. A legalsó kétirányú 34 tálca lefelé irányuló lejtése a vízszintessel elõnyösen mintegy 5° és mintegy 40° közé esõ szöget, ennél elõnyösebben a vízszintessel 10° és 25° közé esõ szöget zár be. A legalsó kétirányú 34 tálca lefelé irányuló lejtése elõnyösen legalább mintegy 2°¹kal nagyobb a legfelsõ kétirányú 34 tálca lefelé irányuló lejtésénél, ennél elõnyösebben legalább mintegy 4°¹kal nagyobb a legfelsõ kétirányú 34 tálca lefelé irányuló lejtésénél, még elõnyösebben pedig 6° és 20° közé esõ értékkel nagyobb a legfelsõ kétirányú 34 tálca lefelé irányuló lejtésénél. Hivatkozással az 1. és 8. ábrára, a reakcióközeg egyirányú 32 tálcákon megvalósuló egyetlen rétegben zajló áramlásának a kétirányú 34 tálcákon megvalósuló két rétegben zajló áramlásba való átvitelére 72 átalakítóelemet alkalmazunk. A 74 átalakítóelem a 26a tálcaház 27b,d oldalfalaihoz van csatlakoztatva és azok között terjed. A 74 átalakítóelem felsõ 76 elosztótartályt és alsó 78 elosztótálcát tartalmaz. A 76 elosztótartály a reakcióközeget fogadja a legalsó egyirányú 32 tálcáról és a reakcióközeget két, lényegében egyenlõ részre osztja fel. A reakcióközeg két egyenlõ része a 76 elosztótartály aljából a 78 elosztótálca különálló, széttartó 80a,b szakaszaira ürül. Ugyanilyen módon az áramlásirányban lévõ kétirányú tálcákról távozó áram egymás utáni megosztásai hasonló elosztószekrények alkalmazásával szintén megvalósíthatók. Ilyen módon, amennyiben azt a viszkozitás, az áramlási sebesség, valamint a megcélzott folyadékvastagság megköveteli, több kétirányú áramlási út hozható létre. A 76 elosztótartály lefelé haladva összetartó lejtõs 82a,b oldalfalak párjával rendelkezik. A 82a,b oldalfalak 84 osztóélben csatlakoznak egymáshoz. A 82a oldalfalban, a 84 osztóél közelében, több elsõ 86a nyílás van kiképezve. A 82b oldalfalban, a 84 osztóél közelében, több második 86b nyílás van kiképezve. A 78 átalakítóelem elõnyösen összesen legalább mintegy tíz darab 86a,b nyílást tartalmaz. Amint azt legjobban a 8b. ábra mutatja, az elsõ és a második 86a,b nyílások a 84 osztóél átellenes oldalain helyezkednek el. Az elsõ 86a nyílások eredõ nyílásterülete elõnyösen lényegében egyenlõ a második 86b nyílások eredõ nyílásterületével, így az elsõ és a második 86a,b nyílásokon automatikusan azonos mennyiségû reakcióközegek áramlanak keresztül. Az elsõ 86a nyílások a 78 elosztótálca elsõ 80a szakasza fölött vannak egy sorban elrendezve, míg a második 86b nyílások a 78 elosztótálca második 80b szakasza fölött vannak egy sorban elrendezve. Amint azt a 8a. és 8b. ábra mutatja, a 78 elosztótálca elsõ és második lejtõs 80a,b szakaszainak szélsõ végei a 27a,c oldalfalaktól adott távolságban helyez-
1
HU 007 959 T2
kednek el, így ezek között rendre 88a,b rések vannak. A reakcióközegnek a 76 elosztótartályból ürült két, egymással lényegében egyenlõ része a 78 elosztótálca lefelé lejtõs, egymáshoz képest széttartó 80a,b szakaszain a 88a,b rések felé áramlik. Ezt követõen a reakcióközeg különálló részei a 78 elosztótálcáról a 88a,b réseken át a legfelsõ egymással összetartó kétirányú 34b tálcára hullanak alá. A fentiek szerint a reakcióközeg két, egymással lényegében egyenlõ része a kétirányú 34 tálcákon való lefelé áramlása közben különálló marad. A 9. és 10. ábra egy elsõ alternatív reaktorkialakítást szemléltet. Az alternatív 100 reaktor csupán egyetlen 102 tálcaházat foglal magában. Ezen kialakítás azzal az elõnnyel rendelkezik, hogy esetében nincs szükség a nyersanyag több tálcaház közötti egyenlõ megosztására. Ennélfogva a 104 elosztó kialakítása egyszerûbb. Továbbmenve, a tálcák teljes száma, a különbözõ típusú tálcák megoszlása, a bukóelemek száma, a bukóelemek helye, valamint a 100 reaktorbeli lejtõs tálcák eltérnek a 20 reaktor (lásd 1–8. ábrák) megfelelõ tulajdonságaitól. Ezen eltérések azt mutatják, hogy a reaktorban megvalósítani szándékozott folyamat speciális követelményeinek kielégítése céljából érdemes lehet a reaktorkialakítást módosítani. Mindazonáltal az itt bemutatásra kerülõ valamennyi kialakítás a jelen találmányhoz tartozik. Hivatkozással a 11. és 12. ábrára, azok egy második alternatív reaktorkialakítást szemléltetnek. Az alternatív 200 reaktor három 202a,b,c tálcaházat tartalmaz. A 13. ábrát tekintve, azon egy harmadik alternatív reaktorkialakítás látható. Az alternatív 300 reaktornak hat darab 302 tálcaháza van. Ezen kialakítás azon elõnnyel rendelkezik, hogy a reaktortartályban nagyobb teret hasznosít, így csökkenthetõ a reaktortartály mérete. Hivatkozással a 14. ábrára, az egy lehetséges másik, egy irányban lejtõs tálcakiosztást szemléltet. A 14. ábrán bemutatott egyirányú 400 tálcák hasonlóak az 5. és 6. ábrán bemutatott tálcákhoz, azonban ezek úgy vannak kialakítva, hogy valamennyi egyirányú 400 tálca 404 hátoldala és a tálcaház legközelebbi 406 oldalfala között 402 rés kerüljön biztosításra. Nyilvánvaló, hogy a 406 oldalfal nem szükségszerûen képezi azon tálcaház egyik falát, amelyhez a 400 tálcák tartoznak; ehelyett a 406 oldalfalat egy másik tálcaház fala vagy a reaktortartály fala képezheti. Amint azt a 14. ábra mutatja, az egyes 400 tálcák 404 hátoldala és a legközelebbi 406 oldalfal közötti ezen 402 rés lehetõvé teszi, hogy az ömlesztett 408 reakcióközeg egy része a 400 tálca 404 hátoldalán túlcsorduljon és a következõ lejjebb lévõ 400 tálcára aláhulljon. Ahhoz, hogy a túlcsorduló 408 reakcióközeg áthaladásához elegendõen nagy nyílás álljon rendelkezésre, a 400 tálcák 404 hátoldala és a legközelebbi 406 oldalfal közötti 402 rés szempontjából elõnyös, ha annak átlagos szélessége legalább mintegy 1 hüvelyk, ennél elõnyösebben körülbelül 1,5 hüvelyk és körülbelül 12 hüvelyk közé esik, még elõnyösebben pedig 2 hüvelyk és 8 hüvelyk közé esik.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
2
A 14. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alaknál az egyirányú 400 tálcák 404 hátoldala szempontjából elõnyös, ha azoknak olyan lekerekített alsó 410 élük van, amely lehetõvé teszi, hogy a túlcsorduló 408 reakcióközeg a feljebb lévõ 400 tálcához mindaddig „hozzátapadjon”, amíg a reakcióközeg át nem helyezõdik a következõ lejjebb lévõ 400 tálca legalább egy részére. A következõ lejjebb lévõ 400 tálcára való áthelyezõdése után a 408 reakcióközeg a feljebb lévõ 400 tálcáról aláhull a lejjebb lévõ 400 tálcára, ahol egyesül a 408 reakcióközeg azon részével, amely a feljebb lévõ 400 tálca 412 szélsõ vége fölött áramlott rá a lejjebb lévõ 400 tálcára. Ahhoz, hogy a túlcsorduló reakcióközeg a lejjebb lévõ 400 tálcára való áthelyezõdéséig a feljebb lévõ 400 tálcához hozzátapadhasson, az egyirányú 400 tálcák lekerekített alsó 410 éle szempontjából elõnyös, ha az legalább 1 hüvelyk nagyságú, ennél elõnyösebben 1,5 hüvelyk és körülbelül 12 hüvelyk közé esõ, még elõnyösebben pedig 2 hüvelyk és 8 hüvelyk közé esõ minimális görbületi sugárral rendelkezik. Itt kívánjuk azt is megjegyezni, hogy a 14. ábra szerinti kiviteli alak bukóelemektõl mentes egyirányú 400 tálcákat alkalmaz. Ennek következtében a 14. ábrán szemléltetett 400 tálcák 412 szélsõ végeit a bukóelem felsõ éle helyett a 400 tálcák lényegében sík 414 központi elemének széle jelöli ki. Úgy gondoljuk mindazonáltal, hogy a 14. ábrán bemutatott, hátoldalon való túlcsordulást lehetõvé tevõ kialakítás bukóelemekkel ellátott tálcákkal való együttes használatra is alkalmas. Az 1–14. ábrákon szemléltetett reaktorok különbözõ folyamatok széles skáláján alkalmazhatók. Ezen reaktorok különösen hasznosak az olyan folyamatoknál, ahol elõnyös, ha a vegyi reakciók a reakcióközeg viszonylag vékony rétegeiben játszódnak le. A tekintett reaktorokat emellett úgy alakítottuk ki, hogy azok azt a helyzetet is kezelni tudják, amikor a reakcióközeg viszkozitása a feldolgozás során növekszik. A jelen találmány egyik elõnyös példakénti kiviteli alakjánál a reaktorból távozó reakcióközeg (poise egységekben mért) dinamikus viszkozitása legalább mintegy 50%-kal nagyobb a reaktorba belépõ reakcióközeg dinamikus viszkozitásánál, ennél elõnyösebben legalább mintegy 250%-kal nagyobb a reaktorba belépõ reakcióközeg dinamikus viszkozitásánál, még elõnyösebben pedig legalább 1000%-kal nagyobb a reaktorba belépõ reakcióközeg dinamikus viszkozitásánál. A fentiekben bemutatott reaktor(oka)t célszerûen polimerizáción átesõ reakcióközeg feldolgozására használatos polimerizációs reaktorok képezik. Egy különösen elõnyös folyamatnál a reaktort poli(etilén-tereftalát) (PET) elõállítására szolgáló eljárás végrehajtására használjuk. Egy ilyen folyamat esetében a reaktorba belépõ reakcióközeg polimerizációfoka (DP) elõnyösen körülbelül 20 és körülbelül 75 közé, ennél elõnyösebben körülbelül 35 és körülbelül 60 közé, még elõnyösebben pedig 40 és 55 közé esik. Itt és a továbbiakban a „polimerizációfok” vagy „DP” megjelölés a számátlag polimerizációfokot jelenti,
1
HU 007 959 T2
amit a számátlag polimer molekulatömegnek és az ismétlõdõ egység molekulatömegének a hányadosával definiálunk. Miközben a reakcióközeg a reaktoron keresztül lefelé áramlik, a reakcióközeg polimerizációfoka a polikondenzáció következtében növekszik. A reaktorból távozó reakcióközeg polimerizációfoka elõnyösen legalább körülbelül 25%-kal nagyobb, ennél elõnyösebben körülbelül 50% és körülbelül 500% közé esõ értékkel nagyobb, még elõnyösebben pedig 80% és 400% közé esõ értékkel nagyobb a reaktorba belépõ reakcióközeg polimerizációfokánál. A reaktorból távozó reakcióközeg polimerizációfoka elõnyösen körülbelül 75 és körülbelül 200 közé, ennél elõnyösebben körülbelül 90 és körülbelül 180 közé, még elõnyösebben pedig 105 és 165 közé esik. A jelen találmány egyik elõnyös példakénti kiviteli alakjánál a reaktorban fennálló reakciófeltételek a következõk: a hõmérséklet körülbelül 250 °C és körülbelül 325 °C közé esik és a nyomás körülbelül 0,1 torr és körülbelül 4 torr között van, ennél elõnyösebben a hõmérséklet körülbelül 270 °C és körülbelül 310 °C közé esik és a nyomás körülbelül 0,2 torr és körülbelül 2 torr között van, még elõnyösebben pedig a hõmérséklet 275 °C és 295 °C közé esik és a nyomás 0,3 torr és körülbelül 1,5 torr között van. A reakcióközegnek a reaktorban való átlagos tartózkodási ideje elõnyösen körülbelül 0,25 óra és körülbelül 5 óra közé, ennél elõnyösebben 0,5 óra és 2,5 óra közé esik. Az elõzõekben az 1–14. ábrákhoz kapcsolódóan bemutatott reaktorkialakítás elõnyösen használható a reakcióközeg tálcákon mért átlagos vastagságának legalább mintegy 2,5 hüvelyk értéken, ennél elõnyösebben 3 hüvelyk és 12 hüvelyk között tartására. A feltalálók megjegyzik, hogy a felsõ és az alsó tartományhatárok az itt megadott valamennyi numerikus tartomány esetében egymástól függetlenek lehetnek. Például a 10–100 numerikus tartomány jelentése: 10¹nél nagyobb és/vagy 100-nál kisebb. Ennélfogva egy 10–100 tartomány alátámaszt egy olyan igényponti korlátozást, miszerint 10¹nél nagyobb (a felsõ korlátozás nélkül), egy olyan igényponti korlátozást, miszerint 100-nál kisebb (az alsó korlátozás nélkül), továbbá egy olyan igényponti korlátozást, amely a teljes 10–100 tartományra irányul (a felsõ és az alsó korlátokat egyaránt beleértve). A találmány elõnyös példakénti kiviteli alakokra való speciális hivatkozás útján került bemutatásra, azonban nyilvánvaló, hogy a találmány alapgondolatán és terjedelmén belül végrehajthatók változtatások és módosítások.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Polimerizációs eljárás, amelynél (a) reakcióközeget több, függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott, egy irányban lejtõs tálcát, valamint több, függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott, két irányban lejtõs tálcát tartalmazó polimerizációs reaktorba vezetünk be; (b) az említett reakcióközeget a
55
60 8
2
függõleges irányban távközzel elválasztott tálcák fölött a szóban forgó polimerizációs reaktorban lefelé irányuló áramlásra késztetjük, ahol a függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott tálcákon áramló reakcióközeg átlagos vastagságát legalább 2,5 hüvelyk (6,35 cm) értéken tartjuk; és (c) az említett reakcióközeget a szóban forgó polimerizációs reaktorból kinyerjük, ahol a polimerizációs reaktorból kinyert reakcióközeg polimerizációfoka (DP) a polimerizációs reaktorba bevezetett reakcióközeg polimerizációfokánál legalább 25%-kal nagyobb. 2. Az 1. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol a függõleges irányban egymástól távközzel elválasztott tálcákon áramló reakcióközeg átlagos vastagságát 3 hüvelyk és 12 hüvelyk (7,62 cm és 30,5 cm) közötti értéken tartjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol a szóban forgó polimerizációs reaktorba bevezetett reakcióközeg polimerizációfoka 20 és 75 között terjed. 4. Az 1. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol a szóban forgó polimerizációs reaktorból kinyert reakcióközeg poletilén-tereftalátot (PET) tartalmaz. 5. Az 1. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol a szóban forgó polimerizációs reaktorban a reakcióközeget 250 °C és 325 °C közé esõ hõmérsékleten, továbbá 0,1 torr és 4 torr (13,3 Pa és 533 Pa) közé esõ nyomáson tartjuk. 6. Az 1. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol a tálcák közül legalább néhánynak felfelé terjedõ bukóeleme van, ahol a reakcióközeg legalább egy része efölött áramlik át a közvetlenül a tálca alatt elhelyezkedõ következõ tálcára való áthaladáshoz. 7. A 6. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol a bukóelem magassága legalább 2,5 hüvelyk (6,35 cm). 8. A 6. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol az összes tálcának legalább 10%¹a fel van szerelve a bukóelemmel. 9. Az 1. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol az egy irányban lejtõs tálcák közül az egymás mellett elhelyezkedõk ellentétes irányokba lejtenek. 10. Az 1. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol az egy irányban lejtõs tálcák lejtése lefelé haladva növekszik. 11. Az 1. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol a két irányban lejtõs tálcák váltakozó tetõ- és teknõtálcákat foglalnak magukban, ahol a szóban forgó tetõtálcák lefelé egymástól széttartó tetõelemek párját foglalják magukban, továbbá ahol a szóban forgó teknõtálcák lefelé egymáshoz összetartó teknõelemek párját foglalják magukban. 12. A 11. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol a két irányban lejtõs tálcák lejtése lefelé haladva növekszik. 13. Az 1. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol a két irányban lejtõs tálcák az egy irányban lejtõs tálcák alatt helyezkednek el. 14. Az 1. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol a reaktornak legalább öt darab egy irányban lejtõs
1
HU 007 959 T2
tálcája és legalább öt darab két irányban lejtõs tálcája van. 15. Az 1. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol az eljárásban a tekintett reakcióközeg legalább egy részét arra késztetjük, hogy az egy irányban lejtõs
5
9
2
tálcák legalább egyikének két, egymással általában átellenes vége fölött egyidejûleg áramoljék. 16. A 15. igénypont szerinti polimerizációs eljárás, ahol az egy irányban lejtõs tálcák egymással általában átellenes végei eltérõ magasságokban helyezkednek el.
HU 007 959 T2 Int. Cl.: B01J 19/00
10
HU 007 959 T2 Int. Cl.: B01J 19/00
11
HU 007 959 T2 Int. Cl.: B01J 19/00
12
HU 007 959 T2 Int. Cl.: B01J 19/00
13
HU 007 959 T2 Int. Cl.: B01J 19/00
14
HU 007 959 T2 Int. Cl.: B01J 19/00
15
HU 007 959 T2 Int. Cl.: B01J 19/00
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest