!HU000007770T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 007 770
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 738093 (22) A bejelentés napja: 2006. 03. 09. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20060738093 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1856850 A1 2006. 09. 21. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1856850 B1 2010. 01. 13.
(51) Int. Cl.: H04W 28/04 (2009.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 06099350 PCT/US 06/008988
(30) Elsõbbségi adatok: 660865 P 2005. 03. 10.
(73) Jogosult: QUALCOMM INCORPORATED, San Diego, California 92121 (US)
US
(72) Feltalálók: RADHAKRISHNAN, Dhinakar, San Diego, California 92131 (US); COLLINS, Bruce, San Diego, California 92131 (US); GAUTUM, Shusheel, San Diego, California 92130 (US)
HU 007 770 T2
(54)
(74) Képviselõ: Kovács Gábor, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Eljárás hibára hajlamos vezeték nélküli szórócsatornán történõ multiplexelésre
A leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 10 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 007 770 T2
A találmány szakterülete A jelen találmány kommunikációs hálózatban az adás hatékonyságára vonatkozik. Pontosabban véve a jelen találmány kommunikációs hálózatban az adási hibák csökkentésére vonatkozik. A találmány háttere A FLO technológia elsõsorban arra van kialakítva, hogy egy és ugyanazon médiatartalmat vezeték nélküli elõfizetõk millióihoz lehessen hatékonyan és gazdaságosan szétosztani egyidejûleg. A FLO technológia célja az ilyen tartalomnak a továbbításához társított költségek csökkentése, továbbá a felhasználók számára annak lehetõvé tétele, hogy tartalmat szolgáltató csatornákon szörföljenek mobil telefonkészülékek segítségével, amelyeket tipikusan hagyományos celluláris hang- és adatszolgáltatásokhoz használjanak. A multimédia tartalmat szolgáltatásként is ismerik. Egy szolgáltatás egy vagy több egymástól független adatösszetevõ egy a szolgáltatás minden egyes független adatösszetevõjét áramnak nevezik. A szolgáltatásokat lefedésük alapján két típusba sorolják: nagy kiterjedésû szolgáltatások és helyi szolgáltatások. A helyi szolgáltatás egy csoportos adás egy városi területen belüli vételhez. Ezzel ellentétben, a nagy kiterjedésû szolgáltatások egy vagy több városi területen belüli csoportos adást jelentenek. A FLO szolgáltatásokat egy vagy több logikai csatornán végzik, amilyen a médiaFLO™ logikai csatornák vagy MNC¹ek. Egy MLC legfeljebb három logikai alcsatornára osztható fel. Ezen logikai alcsatornákat folyamoknak nevezik. Minden egyes áramot egyetlen folyam hordoz. Egy FLO hálózatban a MNC¹ek feldolgozásának vezérlése vezérlõprotokoll-információ alapján történik. A vezérlõprotokoll-információt a hálózat továbbítja a levegõn át olyan egységekben, amelyeket fizikai rétegcsomagoknak (PLP¹ek) neveznek. A „Digital Video Broadcasting” (DVB); DVB¹H Implementation Guidelines; ETSI TR102 377’’ V1.1.1 elõírás ismerteti az elsõ útmutatást a Digital Video Broadcasting Handheld (DVB¹H) adási hálózatok megvalósításához. A dokumentum leírja a DVB-Helen rendszer fõ jellegzetességeit, és útmutatásokat ad hálózatok és szolgáltatások kiépítéséhez. Ismerteti továbbá a Digital Video Broadcasting Handheld (DVB¹H) specifikációját digitális felszíni TV adáshoz kézben tartható hordozható/mobil terminálok számára. A „Digital Video Broadcasting (DVB); DVB specification for data broadcasting ETSI EN301 192’’ B1.4.1 dokumentum olyan DVB rendszert ismertet, amely eszközt ad MPEG–2 transzport folyamok (TS) többféle közvetítõközeg útján történõ továbbítására. Ezek a TS¹ok hagyományosan arra irányulnak, hogy MPEG–2 video- és audioadatokat tartalmazzanak. Az adatok szórását úgy tekintik, mint az MPEG2-alapú DVB adási szabványok fontos kiterjesztését. Az adatok szórására példa szoftverek mûholdon, kábelen vagy földi vonalakon történõ letöltése, internet szolgáltatásoknak szórt csatornákon történõ továbbítása (IP tunnelling), az interaktív TV stb. Megadja azokat a
5
10
15
20
25
30
35
40
45
2
különbözõ alkalmazásokat, amelyek az adatok továbbításával különféle követelményeket támasztanak. Minden egyes alkalmazási területre meghatároz egy adat szórási profilt. A „Digital Video Broadcasting (DVB); Framing structure channel coding and modulation for digital terrestrial television ETSI EN 300 744’’ V1.5.1 dokumentum egy alapvonali adási rendszert ismertet digitális felszíni televízió (TV) szóráshoz. A dokumentum meghatározza a digitális multiprogram LDTV/SDTV/EDTV/HDTV földi szolgáltatásokhoz szánt csatorna kódolási/modulációs rendszert. Általános leírást ad a digitális földi TV számára az alapvonali rendszerrõl; azonosítja az alapvonali rendszer globális minõségi követelményeit és tulajdonságait annak érdekében, hogy el lehessen érni a megcélzott szolgáltatási minõséget; meghatározza a digitálisan modulált jelet, annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a kompatibilitást különbözõ gyártók által kifejlesztett különbözõ berendezési egységek között. Ezt azáltal éri el, hogy részletesen leírja a jeleknek a modulátoroldalon történõ feldolgozását, míg a vételi oldalon a feldolgozást nyitva hagyja különféle alkalmazási megoldások számára. Ez a dokumentum azonban a vétel bizonyos szempontjaira is kitér. Az „DVB¹H outline” www.dvb.org egy olyan bemutató, amely egy általános áttekintést ad a DVB-struktúráról. Bemutat felhasználók általi alkalmazási eseteket, motivációt, valamint mûszaki követelményeket és a DVB-szabvány történetét. Egy FLO hálózaton belül különbözõ médiumok több folyamának egy hibára hajlamos vezeték nélküli szórócsatornára történõ multiplexelése jelentõs kihívásokat mutathat. Különösen egy hálózati eszköz számára az adatok demultiplexeléséhez és/vagy dekódolásához szükséges fejléc-információt az eszköz vevõje hibásan veszi, akkor a vonatkozó média elvész mindaddig, amíg érvényes fejléc-információt nem vesz. Ha a folyam információt hordozó PLP¹ek vétele hibás, akkor a vevõ képtelen lesz az egyes folyamok demultiplexelésére, és/vagy dekódolására, még akkor is, ha a média vétele hibátlan volt. Ennélfogva egy olyan eljárásra és rendszerre van szükség, amellyel különálló folyamok és feldolgozási folyam adatok demultiplexelõk még akkor is, ha egy vagy több különálló folyam vétele hibás.
Rövid összefoglalás A megvalósított és itt tágan ismertetett jelen találmány elveivel összhangban a jelen találmány eljárást 50 tartalmaz információnak egy szuperkereten belül történõ továbbításához. Az eljárás legalább egy leadandó adatfolyam folyamhosszának meghatározását, és a folyamhossz-információnak egy rendszerparaméterüzenettel való társítását tartalmazza. A társított fo55 lyamhossz-információt tartalmazó rendszerparaméterüzenetet az adatfolyamtól elkülönítetten adjuk le, mikor is a rendszerparaméter-információt egy túlterhelés információszimbólum OIS csatorna tartalmazza, ahol is az OIS csatorna a szuperkeret kezdeténél helyezke60 dik el. 2
1
HU 007 770 T2
Az egyik szempont szerint információnak egy szuperkeretben történõ továbbítására szolgáló készülék legalább egy leadandó adatfolyamhoz folyamhossz-információt meghatározó eszközt és a folyamhossz-információt egy rendszerparaméter-üzenethez való társítására szolgáló eszközt tartalmaz. A készülék továbbá a társított folyamhossz-információt az adatfolyamtól elkülönítetten tartalmazó rendszerparaméter-üzenet adására szolgáló eszközt tartalmaz, ahol is a rendszerparaméter-üzenet egy túlterhelés-információ szimbólum OIS csatornában van, ahol is az OIS csatorna a szuperkeret kezdeténél helyezkedik el. Egy további szempont értelmében egy számítógéppel olvasható, információ adására szolgáló eljárást végrehajtó egy vagy több processzor általi végrehajtáshoz egy vagy több instrukció egy vagy több sorozatát hordozó, számítógéppel olvasható közeg. Az instrukciók – amikor az egy vagy több processzor azokat végrehajtja – az egy vagy több processzort arra késztetik, hogy végrehajtsák legalább egy, leadandó adatfolyam folyamhosszinformáció meghatározásának és a folyamhossz-információnak egy rendszerparaméter-üzenettel való társításának a lépéseit. Végrehajtják továbbá a társított folyamhossz-információt tartalmazó rendszerparaméter-üzenetnek az adatfolyamtól elkülönített adásának lépését is. Egy további szempont értelmében egy rendszer elsõ és második logikai részt tartalmazó processzort tartalmaz. Az elsõ logikai rész meghatározza legalább egy leadandó adatfolyam folyamhossz információját, és a második logikai rész a folyamhossz-információt társítja egy rendszerparaméter-üzenettel. Egy adó úgy van konfigurálva, hogy a társított folyamhossz-információt az adatfolyamtól elkülönítetten tartalmazó rendszerparaméter-üzenetet adjon, ahol is a rendszerparaméter-üzenet egy túlterhelés információszimbólum OIS csatornában van, ahol is az OIS csatorna a szuperkeret kezdeténél helyezkedik el. Több, különbözõ médiafolyamnak egy hibának kitett, vezeték nélküli szórócsatornára történõ multiplexelése jellegzetes kihívásokat jelent. Különösen az eszköz számára a készüléknél a vevõ által vett adatok hibásak, akkor a vonatkozó média elvész, amíg érvényes fejrész-információt nem vesz a vevõ. A jelen találmány ezt a problémát az által oldja meg, hogy a különbözõ folyamok demultiplexeléséhez szükséges és egy MLC-ben hordozott minden egyes folyam hosszúsága egy fejléc-információ szimbólum (OIS) csatornában van elhelyezve. A folyamhossz-információ sávon belül hordozható a folyamrétegcsomagokkal együtt. Egy hagyományos rendszerben, ha a folyamhossz-információt hordozó PLP¹ek vétele hibás, akkor a vevõ számára nincs lehetõség az egyes folyamadatok demultiplexelésére, még akkor sem, ha az adatok vétele hiba nélkül történt. A jelen találmány esetében azonban az egyes áramok ugyan hordozhatnak PLP-eket, amelyek vétele hibás, azonban mégis lehetséges az egyes folyamok demultiplexelése, az adatfolyamok feldolgozásához. Egy szuperkeretben egy MLC¹n belül több médiafolyamot adunk. A jelen találmány ismert megvalósításai
2
megoldják a folyamokra vonatkozó információk, például MLC-ben hordozott minden egyes folyam hosszúságára vonatkozó információ küldését a folyamoktól függetlenül, s ezáltal a vevõ képes az egyes folyamok 5 demultiplexelésére. A folyamra vonatkozó információ a folyamréteg csomagjaitól elkülönítetten hordozható. A jelen találmány további jellemzõit és elõnyeit, valamint a jelen találmány különbözõ megvalósításainak szerkezetét és mûködését a késõbbiekben a csatolt 10 rajzokra hivatkozva ismertetjük.
15
20
25
30
35
40
45
A rajzok rövid ismertetése A jelen leírás részét képezõ és beépített csatolt rajzok a jelen találmány megvalósításait szemléltetik, és a fent megadott általános leírással, valamint a megvalósítások késõbbi részletes ismertetésével együtt arra szolgálnak, hogy megvilágítsák a találmány elveit. A rajzon: az 1. ábra egy tartalomtovábbító rendszer egyik megvalósítását tartalmazó hálózat szemléltetõ ábrája; a 2. ábra az 1. ábra szerinti tartalomtovábbító rendszer megvalósításában történõ felhasználásra alkalmas tartalomszolgáltató szemléltetõ ábrája; a 3. ábra az 1. ábra szerinti tartalomtovábbító rendszer kiviteli alakjában történõ felhasználásra alkalmas tartalomszervvel szemléltetõ ábrája; a 4. ábra egy hagyományos FLO-alapú kommunikációs hálózatban a folyamok, áramok és MLC¹k közötti viszonyt szemléltetõ tömbvázlat; az 5. ábra folyamoknak MNC¹be történõ csomagolásának módszerét szemléltetõ blokkdiagram; a 6. ábra egy hagyományos hálózatban használt példakénti szuperkeret szemléltetõ ábrája; a 7. ábra MAC-réteg csomagjai és PLP¹ek közötti megfelelést szemléltetõ ábra; a 8. ábra a találmány egyik megvalósítása szerint összeállított példakénti OIS rendszerparaméter-üzenetet szemléltetõ ábra; a 9. ábra a találmányt gyakorlatban megvalósító példakénti eljárás folyamatábrája; és a 10. ábra a megvalósítással összhangban álló példakénti rendszer blokkdiagramja.
Részletes ismertetés A jelen találmánynak a csatolt igénypontokra hivatkozó következõ részletes leírása a jelen találmány szerinti példakénti megvalósításokat szemléltetõ csatolt rajzra hivatkozik. Más megvalósítások is lehetségesek. A jelen leírás a jelen találmány jellemzõit magában 55 foglaló egy vagy több megvalósítást ismertet. Az ismertetett egy vagy több megvalósítás csupán példákat kíván adni a találmányra. A találmányt az idecsatolt igénypontok határozzák meg. Az ismertetett egy vagy több megvalósítás és a le60 írásban a „kiviteli alak”, „megvalósítás”, „példakénti 50
3
1
HU 007 770 T2
megvalósítás” stb. azt jelenti, hogy az ismertetett egy vagy több megvalósítás egy meghatározott jellemzõt, szerkezetet vagy tulajdonságot tartalmazhat, de esetlegesen valamennyi megvalósítás nem szükségszerûen tartalmazza a meghatározott jellemzõt, szerkezetet vagy tulajdonságot. Ezen túlmenõen az ilyen kifejezések nem szükségszerûen vonatkoznak ugyanarra a megvalósításra. Amennyiben továbbá egy meghatározott jellemzõre, szerkezetre vagy tulajdonságra vonatkozó leírást adunk meg egy megvalósítással kapcsolatban, akkor ezt úgy értjük, hogy a szakterületen jártas szakember tudásához tartozik egy ilyen jellemzõ, szerkezet vagy tulajdonság megvalósítása, más megvalósításokkal kapcsolatban is, függetlenül attól, hogy kifejezetten ismertettük¹e vagy sem. A szakterületen jártas szakember számára nyilvánvaló, hogy a jelen találmány az alábbi ismertetés szerint sokféle módon megvalósított hardver, szoftver, förmver és/vagy a rajzon ábrázolt egység segítségével megvalósítható. Bármilyen tényleges szoftverkód a speciálisan vezérelt hardverrel együtt valósítja meg a találmányt, de nem korlátozza a jelen találmányt. Így a jelen találmány mûködését és viselkedését annak kikötésével írjuk le, hogy az itt bemutatott részletességi szintet figyelembe véve módosításokkal és változtatásokkal is megvalósíthatók. Az 1. ábra 100 kommunikációs hálózatot mutat, amely egy 136 szállítórendszert tartalmaz, és ez úgy mûködik, hogy multimédiatartalom-áramokat hoz létre és szállít adathálózatokon át. A szállítórendszer például megfelel a FLO rendszer elveinek – amit fent említettünk – és alkalmas egy tartalomszolgáltató hálózatból tartalomklipeknek vezeték nélkül hozzáférhetõ hálózatba szórással történõ elosztáshoz való szállítására alkalmas. A 100 hálózat tartalmaz egy 102 tartalomszolgáltatót (CP), egy 104 tartalomszolgáltató hálózatot, egy 106 optimalizált szóró hálózatot és egy 108 vezeték nélkül hozzáférhetõ hálózatot. A 100 hálózat továbbá 110 eszközöket tartalmaz, amely 112 mobiltelefont, 114 személyi digitál asszisztenst (PDA) és egy 116 notebook számítógépet tartalmaz. A 110 eszközök csupán néhányat szemléltetnek azon eszközök közül, amelyek alkalmasak a 136 szállítóhálózattal együtt történõ használatra. Meg kívánjuk jegyezni, hogy habár az 1. ábrán három eszközt tüntettünk fel, gyakorlatilag azonban tetszõleges számú hasonló eszköz vagy a 136 szállítóhálózatban történõ használatra alkalmas típusú eszköz használható, ami a vonatkozó szakterületen jártas szakember számára nyilvánvaló. A 102 tartalomszolgáltató mûködése során tartalmat szolgáltat a 100 hálózatban lévõ felhasználók számára történõ szétosztáshoz. A tartalom tartalmaz video¹, audio¹, multimédiatartalmat, klipeket, valós idejû és nem valós idejû tartalmat, felírásokat, programokat, adatokat, vagy bármilyen más alkalmas tartalmat. A 102 tartalomszolgáltató a tartalmat szétosztás céljából a 104 tartalomszolgáltató hálózathoz juttatja. A 102 tartalomszolgáltató például kommunikál a 118 kommunikációs vonalon át a 104 tartalomszolgál-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
tató hálózattal, amely 118 kommunikációs kapcsolat bármilyen erre alkalmas típusú vezetékes és/vagy vezeték nélküli kommunikációs kapcsolat. A 104 tartalomszolgáltató hálózat tetszõleges kombinációban huzalos és vezeték nélküli hálózatokat tartalmaz, amelyek mûködésük során a tartalmat szétosztják a felhasználókhoz történõ eljuttatáshoz. A 104 tartalomszolgáltató hálózat a 120 kapcsolaton át kommunikál a 106 optimalizált szóróhálózattal. A 120 kapcsolat bármilyen alkalmas típusú vezetékes és/vagy vezeték nélküli kommunikációs kapcsolatot tartalmaz. A 106 optimalizált szóróhálózat tetszõleges kombinációban vezetékes és vezeték nélküli hálózatokat tartalmaz, amelyek úgy vannak megtervezve, hogy magas minõségû tartalmat szórjanak. A 106 optimalizált szóróhálózat például lehet egy erre specializált magántulajdonú hálózat, amely magas minõségû tartalomnak optimalizált kommunikációs csatornák sokaságán át kiválasztott eszközökhöz történõ továbbítására van optimalizálva. A 136 szállítórendszer úgy mûködik, hogy a 102 tartalomszolgáltatótól a tartalmat elosztás céljából egy 122 tartalomszerverrel (CS) – amely a 104 tartalomszolgáltató hálózatnál van – továbbítja, amely úgy mûködik, hogy a vezeték nélkül hozzáférhetõ hálózatnál lévõ 124 szóró bázisállomással (BBS) kommunikáljon. A 122 CS és a 124 BBS egy 126 szállítóinterfész egy vagy több megvalósítását felhasználva kommunikál, ami lehetõvé teszi a 104 tartalomszolgáltató hálózat számára, hogy a tartalmat tartalomáramok formájában továbbítsa a 110 eszközökhöz történõ szórás/csoportos adás céljából a 108 vezeték nélkül hozzáférhetõ hálózathoz. A 126 szállítóinterfész egy 128 vezérlõinterfész és egy 130 vivõcsatornát tartalmaz. A 128 vezérlõinterfész úgy mûködik, hogy lehetõvé teszi a 122 CS számára a 104 tartalomszolgáltató hálózatból a 108 vezeték nélkül hozzáférhetõ hálózatba áramló tartalomhoz hozzáadjon, megváltoztassa, törölje, vagy egyébként módosítsa. A 130 hordozócsatorna úgy mûködik, hogy a 104 tartalomszolgáltató hálózatból a tartalomáramokat továbbítsa a 108 vezeték nélkül hozzáférhetõ hálózathoz. A 122 CS a 126 szállítóinterfészt használja fel a 108 vezeték nélküli hálózaton át való szóráshoz/csoportos adáshoz a 124 BBS számára leadott tartalomfolyam ütemezésére. A tartalomáram például tartalmazhat egy nem valós idejû klipet, amelyet a 102 tartalomszolgáltató szolgáltatott a 104 tartalomszolgáltató hálózat felhasználásával történõ elosztáshoz. A 122 CS úgy mûködik, hogy a 124 BBS-sel egyeztetve meghatározza a tartalomklippel társított egy vagy több paramétert. Miután a 124 BBS megkapta a tartalomklipet, akkor ezt a tartalomklipet a 108 vezeték nélkül hozzáférhetõ hálózaton át szórja/csoportosan adja a 110 eszközök közül egy vagy több általi vétel céljából. A 110 eszközök bármelyike felhatalmazást kaphat a tartalomklip vételéhez, és tárolásához abból a célból, hogy azt az eszköz használója késõbb meg tudja tekinteni. Az elõzõ példa esetében a 110 eszköz egy 132 kliensprogramot tartalmaz, amely úgy mûködik,
1
HU 007 770 T2
hogy egy programútmutatót hozzon létre, amely kijelzi azon tartalmak listáját, amelyek a 108 vezeték nélkül hozzáférhetõ hálózaton át történõ szórásra elõ vannak jegyezve. A készülék felhasználója ezután ki tudja választani vételhez bármely vonatkozó tartalmat, akár valós idejû hozzáféréshez, akár egy 134 cache memóriában történõ tároláshoz késõbbi megtekintés céljából. A tartalomklip például beütemezhetõ az esti órákban történõ szóráshoz, és a 112 eszköz úgy mûködik, hogy vegye a szórást, és a tartalomklipet tárolja a 134 cache memóriában, és így az eszköz felhasználója a klipet másnap meg tudja tekinteni. A tartalmat tipikusan egy elõfizetõi szolgáltatás részeként szórják, és a vevõeszköznek esetlegesen egy kulcsot kell szolgáltatnia, vagy másféleképpen kell hitelesítenie magát a szórás vételéhez. A 136 szállítórendszer lehetõvé teszi a 122 CS számára a programútmutató bejegyzések, programtartalmak és a 102 programszolgáltatótól származó más vonatkozó információ vételét. A 122 CS frissíti és/vagy létrehozza a tartalmat a 110 eszközökhöz történõ továbbítás céljából. A 2. ábra a tartalmat leszállítórendszerben való használatra alkalmas 200 tartalomszolgáltató szervert mutat. A 200 szerver használható például az 1. ábra szerinti 102 szerverként. A 200 szerver egy 202 feldolgozólogikát, 204 erõforrásokat és interfészeket, és 210 adó-vevõ logikát tartalmaz, amelyek valamennyien egy belsõ 212 adatbuszra csatlakoznak. A 200 szerver továbbá 214 aktiválólogikát, 206 PG¹ét és 208 útmutató állapotlogikát tartalmaz, amelyek ugyancsak hozzá vannak kapcsolva a 212 adatbuszhoz. A 202 feldolgozólogika egy központi feldolgozó egységet (CPU), processzort, kapuelrendezést, hardverlogikát, memóriaelemeket, virtuális gépet, szoftvert és/vagy valamilyen kombinációban hardvert és szoftvert tartalmaz. Ezáltal a 202 feldolgozólogika általában véve egy géppel végrehajtható utasítások végrehajtására, valamint a 200 szerver egy vagy több funkcionális elemének a belsõ 212 adatbuszon át való vezérlésére szolgáló logikát tartalmaz. A 204 erõforrások és interfészek hardvert és/vagy szoftvert tartalmaznak, amelyek lehetõvé teszik a 200 szerver számára, hogy belsõ vagy külsõ rendszerekkel kommunikáljon. A belsõ rendszerek például tömegtároló rendszereket, memóriát, kijelzõmeghajtót, modemet vagy más belsõ eszköz erõforrást tartalmazhatnak. A külsõ rendszerek például felhasználói interfészeszközöket, nyomtatókat, lemezmeghajtókat vagy más helyi eszközöket vagy rendszereket tartalmazhatnak. A 210 adó-vevõ logika hardverlogikát és/vagy szoftvert tartalmaz, amely úgy mûködik, hogy lehetõvé tegye a 200 szerver számára adatok és/vagy más információk adását és vételét távolabb elhelyezkedõ eszközökkel vagy rendszerekkel együttmûködve 216 kommunikációs csatornát felhasználva. A 216 kommunikációs csatorna például bármilyen erre alkalmas típusú kommunikációs kapcsolatot tartalmaz, amely lehetõvé teszi a 200 szerver számára, hogy kommunikációt folytasson egy adathálózattal.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
A 214 aktiválólogika egy CPU¹t, processzort, kapuelrendezést, hardverlogikát, memóriaelemeket, virtuális gépet, szoftvert és/vagy hardver és szoftver tetszõleges kombinációját tartalmazza. A 214 aktiválólogika úgy mûködik, hogy aktiválja a CS¹t és/vagy egy eszközt ahhoz, hogy lehetõvé tegye a CS és/vagy az eszköz számára tartalom és/vagy a 206 PG¹ban leírt szolgáltatások kiválasztását és vételét. A 214 aktiválólogika egy 220 kliensprogramot ad a CS számára és/vagy az eszköz számára az aktiválási folyamat során. A 220 kliensprogram a CS¹on és/vagy a 206 PG vételére és az eszköz felhasználója számára hozzáférhetõ tartalomra vagy szolgáltatásra vonatkozó információ kijelzésére szánt eszközön fut. Ezáltal a 214 aktiválólogika úgy mûködik, hogy hitelesítse a CS¹t és/vagy eszközt, letöltse a 220 klienst és letöltse a 206 PG¹t azért, hogy az eszközön a 220 kliens számára hozzáférhetõ legyen. A 206 PG tetszõleges formában tartalmaz olyan információt, amely leírja az eszközök által vételre hozzáférhetõ tartalmat és/vagy szolgáltatásokat. A 206 PG tárolható például a 200 szerver egy helyi memóriában, és olyan információt tartalmazhat, amilyenek például a tartalom- vagy szolgáltatásazonosítók, idõzítési információ, ár és/vagy bármilyen más típusú, a tárgyra vonatkozó információ. A PG 206 egy vagy több olyan azonosítható szekciót tartalmaz, amelyeket a 206 feldolgozólogika frissít, amint változások következnek be a hozzáférhetõ tartalomban vagy szolgáltatásokban. A 208 útmutató állapot olyan hardvert és/vagy szoftvert tartalmaz, amely mûködése során értesítõüzeneteket állít elõ, amelyek azonosítják és/vagy leírják a PG 206 változásait. Ha például a 202 feldolgozólogika frissíti a 206 PG tartalmát, akkor a 208 útmutató állapot logika értesítést kap a változásokról. A 208 útmutató állapot logika ezután egy vagy több olyan értesítõüzenetet állít elõ, amelyeket továbbítanak a CS¹ekhez, amelyeket a 200 szerver már esetleg aktivált, és így ezek a CS¹ek azonnal értesítést kapnak a 206 PG változásairól. A tartalom leszállításra vonatkozó értesítõüzenet részeként egy szórási indikátor szolgál, amely jelzi, hogy a PG¹nek az üzenetben azonosított szekcióját szórni fogják. A szórásindikátor például egy bitet tartalmazhat annak jelzésére, hogy a szekciót szórni fogják, és egy idõindikátort tartalmaz, amely jelzi, hogy mikor fog történni a szórás. Ezáltal a CS¹ek és/vagy a saját PG bejegyzésük másolatát frissíteni kívánó eszközök a megjelölt idõben figyelni tudják a szórást annak érdekében, hogy venni tudják a PG¹bejegyzések frissített szekcióját. Az egyik megvalósítás esetében a tartalomleszállítást jelzõ rendszer számítógéppel olvasható közegen tárolt programinstrukciókat tartalmaz, amelyeket, ha egy processzor, például a 202 processzorlogika végrehajt, akkor megvalósítja a 200 szerver itt ismertetett funkcióit. A programutasítások például egy számítógéppel olvasható közegbõl – amilyen egy hajlékony lemez, CDROM, memóriakártya, FLASH-memóriaeszköz, RAM, ROM vagy bármilyen más típusú memória-
1
HU 007 770 T2
eszköz vagy számítógéppel olvasható, és a 204 erõforrások közvetítésével illeszkedik a 200 szerverhez – betölthetõ a 200 szerverbe. Egy másik megvalósítás esetében az utasítások a 200 szerverbe egy külsõ eszközbõl vagy olyan hálózati erõforrásból tölthetõk le a 200 szerverre, amely illeszkedik a 210 adó-vevõ logikán át a 200 szerverhez. A programutasítások a 202 processzorlogika általi végrehajtás során útmutató állapotlétesítõ rendszert hoznak létre, amint azt itt ismertetjük. A 3. ábra egy tartalomszervert (CS) vagy 300 eszközt mutat, amely alkalmas egy tartalomleszállító rendszerben történõ használatra. A 300 CS például lehet az 1. ábrán bemutatott 122 CS. A 300 CS 302 feldolgozólogikát, 304 erõforrásokat és interfészeket, és 306 adóvevõ logikát tartalmaz, amelyek mind egy 308 adatbuszhoz vannak kapcsolva. A 300 CS továbbá 310 klienst és 312 programútmutató (PG) logikát tartalmaz, és ezek ugyancsak a 308 adatbuszhoz kapcsolódnak. A 302 feldolgozólogika egy CPU¹t, processzort, kapuelrendezést, hardverlogikát, memóriaelemeket, virtuális gépet, szoftvert és/vagy tetszõleges kombinációban hardvert és szoftvert tartalmaz. Ezáltal a 302 feldolgozólogika lényegében egy olyan logikát tartalmaz, amely géppel olvasható utasítások végrehajtására, és a belsõ 308 adatbusz útján a 300 CS egy vagy több más funkcionális elemének vezérlésére konfigurált logikát tartalmaz. A 304 erõforrások és interfészek olyan hardvert és/vagy szoftvert tartalmaznak, amelyek lehetõvé teszik, hogy a 300 CS belsõ és külsõ rendszerekkel kommunikáljon. A belsõ rendszerek például tömegtároló rendszereket, memóriát, kijelzõmeghajtót, modemet vagy más egyéb belsõ erõforrásokat tartalmaznak. A külsõ rendszerek felhasználói interfészeszközöket, nyomtatókat, lemezmeghajtókat vagy más helyi eszközöket vagy rendszereket tartalmazhatnak. A 306 adó-vevõ logika olyan hardvert és/vagy szoftvert tartalmaz, amely úgy mûködik, hogy lehetõvé tegye a 300 CS számára adatok és/vagy egyéb információk adását és vételét külsõ eszközökkel vagy rendszerekkel 314 kommunikációs csatornán át. A 314 kommunikációs csatorna például egy hálózati kommunikációs kapcsolatot, egy vezeték nélküli kommunikációs kapcsolatot vagy bármilyen más típusú kommunikációs kapcsolatot tartalmazhat. Mûködés közben a 300 CS aktiválva van, és így egy adathálózaton át hozzáférhetõ tartalmat vagy szolgáltatásokat tud venni. A 300 CS például azonosítja magát egy tartalomszolgáltató szerver számára egy aktivációs eljárás során. Az aktivációs eljárás részeként a 300 CS 312 PG logika útján PG bejegyzéseket vesz és tárol. A 312 PG olyan információt tartalmaz, amely azonosítja a 300 CS számára vételhez rendelkezésre álló tartalmat vagy szolgáltatásokat. A 310 kliens úgy mûködik, hogy a 312 PG logikában lévõ információt a 304 erõforrások és interfészek felhasználásával a CS és/vagy a 300 eszköz rendelkezésére bocsátja. A 310 kliens például a 312 PG logikában lévõ informá-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
ciót a kijelzõ képernyõjére adja, amely az eszköz részét képezi. A 310 kliens továbbá az erõforrásokon és interfészeken át felhasználói bevitelt fogad, és így a készülék felhasználója tartalmat és/vagy szolgáltatásokat tud választani. A 300 CS a 306 adó-vevõ logikán át értesítõüzeneteket fogad. Az üzenek például széles körben szórhatók, vagy egy irányban adhatók a 300 CS részére, és vehetõk a 306 adó-vevõ logika segítségével. A PG értesítõüzenetek azonosítják a PG feljegyzések frissítéseit a 312 PG logikánál. Egy másik megvalósítás esetében a 310 kliens feldolgozza a PG értesítõüzeneteket annak meghatározásához, hogy a 312 PG logikánál levõ helyi másolatot kell¹e frissíteni. Az egyik megvalósítás esetében például az értesítõüzenetek egy szekcióazonosítót, kezdõidõpontot, befejezési idõpontot és verziószámot tartalmaznak. A CS 300 úgy mûködik, hogy összehasonlítja a PG értesítõüzenetekben levõ információt a meglévõ 312 PG logikában helyileg tárolt információval. Ha a 300 CS azt határozza meg a PG értesítõüzenetekbõl, hogy a 312 PG logika helyi másolatának egy vagy több szekcióját fel kell frissíteni, akkor a 300 CS úgy mûködik, hogy egy vagy több módon veszi a PG frissített szekcióit. A PG frissített szekciói például a PG értesítõüzenetekben megjelölt idõpontban szórhatók, és ezáltal a 306 adó-vevõ logika veheti az adást, és a frissített szekciókat továbbítja a 300 CS számára, amely viszont frissíti a 312 PG logika helyi másolatát. A 300 CS a vett PG frissítés értesítõüzenetek alapján meghatározza, hogy a PG mely szekcióit kell frissíteni, és egy kérést küld a CP szerver számára, hogy megkapja a PG kívánt frissített szekcióit. A kérés például bármelyik alkalmas formátum alkalmazásával formázható, és olyan információkat tartalmaz, mint például egy kérelmezõ CS azonosító, szekcióazonosító, verziószám és/vagy bármilyen más alkalmas információ. A CS 300 a PG értesítõ rendszer egy vagy több megvalósítása esetében az alábbi funkciók közül egyet vagy többet valósít meg. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a következõ funkciók megváltoztathatók, újra rendezhetõk, módosíthatók, hozzáadhatók, elhagyhatók vagy egyébként beállíthatók a találmány keretén belül. 1. A CS aktiválva van egy tartalomszolgáltatóval történõ mûködéshez tartalom vagy szolgáltatások vételéhez. Az aktiválási folyamat részeként a CS számára egy klienst és egy PG¹t adnak le. 2. A CS egy vagy több PG értesítõüzenetet vesz annak meghatározásához, hogy a helyileg tárolt PG egy vagy több szekcióját frissíteni kell¹e. 3. Az egyik megvalósítás esetében, ha a CS úgy határoz, hogy a helyileg tárolt PG egy vagy több szekcióját frissíteni kell, akkor a CS figyeli az elosztórendszer szórt adását, annak érdekében, hogy megkapja a PG azon frissített szekcióit, amelyek a helyi másolat frissítéséhez szükségesek. 4. Egy másik megvalósítás esetében a CS egy vagy több kérésüzenetet küld a CP számára, hogy megkapja a PG azon frissített szekcióit, amelyekre szüksége van.
1
HU 007 770 T2
5. A kérésre válaszul a CP a PG frissített szekcióit leadja a CS számára. 6. A CS a PG vett frissített szekcióit felhasználja a PG helyi másolatának frissítéséhez. A tartalomszolgáltató rendszer programutasításokat tartalmaz, amelyek egy számítógéppel olvasható közegen tárolhatók, és amely utasítások processzor, például a 302 processzor logika általi végrehajtása esetén megvalósítja a tartalomszállító értesítõrendszer azon funkcióit, amelyeket itt ismertetünk. Az utasítások például egy számítógéppel olvasható közegrõl – amilyen például egy hajlékony lemez, CDROM, memóriakártya, FLASH-memóriaeszköz, RAM, ROM, vagy bármilyen más memóriaeszköz vagy számítógéppel olvasható közeg, amely a 304 erõforrásokon és interfészeken át illeszkedik a 300 CS kötélhez – betölthetõk a 300 CS¹be. Egy másik megvalósítás esetében az utasítások a 306 adó-vevõ logikán át a 300 CS¹hoz illeszkedõ hálózati erõforrásokból tölthetõk le a 300 CS¹be. Az utasítások 302 feldolgozólogika általi végrehajtása esetén kialakul az itt ismertetett tartalomleszállító rendszer. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a 300 CS csupán egyetlen megvalósítást képvisel, és a jelen találmány keretén belül más megvalósítások is lehetségesek. A 4. ábra hagyományos FLO-alapú hálózatokban mutatja az összefüggéseket az áramok, folyamok és MLC¹k között. Háttérként tekintve egy példakénti 400 áram egy eszközhöz, például 112 eszközhöz, egy mobilvideo-szolgáltatótól, például kábeles hírhálózatról (CNN) letöltött információt tartalmazhat. A CNN-adás tartalmazhat alkalmazási szintû adatokat 402 videoáram és 404 audioáram, valamint 406 szövegáram formájában. A 402, 404 és 406 áramok mindegyike egyedi adatokat hordoz, és ezt a 100 hálózat fizikai rétegén vonatkozó 0, 1 és 2 áramok útján egyedileg azonosítható 408 MLC-eken belül továbbítja. Az 5. ábra blokkvázlatban szemléltet egy 500 módszert a 0–2 folyamoknak 408 MLC¹be történõ csomagolására. Vagyis, a fenti 4. ábrával összefüggésben az alkalmazási szintû 402, 404 és 406 áramok adatait csomagolja be a 408 MLC¹be elõször a 2 folyam töltése útján. Ezután az egy folyamot tölti, majd ezután 0 folyamot tölti. A kiindulópontot az jelenti, hogy a 408 MLC-adatokat tartalmaz a 0–2 folyamok mindegyikébõl. Egy szuperkeretben valamennyi MLC-ben a folyamok mindegyike ilyen módon van betöltve. A 6. ábra egy hagyományos hálózaton belül használt példakénti 600 szuperkeretet szemléltet, amely szintbeli 402, 404 és 406 áramokkal a fenti 408 MLC¹t tartalmazhatja. A 6. ábra esetében a 600 szuperkeret tovább fel van osztva négy különálló F1–F4 keretre. A F1–F4 keretek mindegyike egy vagy több MLC¹t tartalmaz, amilyen például a 408 MLC, ahol is minden egyes MLC az F1–F4 keretek közül a vonatkozón belül mindig ugyanabban a helyzetben van. A 600 szuperkeretben például a 408 MLC a F1 keretben helyezkedik el. Így a 0–2 folyamok egymást követõ módon a F1 kereten belül vannak. A 408 MLC továbbá 601 fejlécrészt tartalmaz, amely a 600 szuperkerethez társított önálló MLC-eken
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
2
belül lévõ folyamok jellemzõire vonatkozó információt továbbít. A 600 szuperkeret továbbá egy 602 fejléc-információ szimbólum (OIS) csatornát tartalmaz. A 602 OIS csatorna többek között informálja az eszközt az MLC-knek a 600 szuperkereten belüli helyzetérõl. Ezáltal, amikor az eszköz kezdetben hálózati szolgáltatást kér, akkor elõször dekódolnia kell a 602 OIS csatornát, ahhoz, hogy meg tudja a 408 MLC pontos helyzetét és más jellemzõit, mielõtt még a 408 MLCben lévõ adatokat ki tudja csomagolni és használhatja. A 600 szuperkeret fennmaradó F2–F4 keretei 603, 604 és 606 MLC-ket tartalmaznak. A 603, 604 és 606 MLC¹k mindegyike több folyam által reprezentált és egymást követõen csomagolt adatokat tartalmazhat. Az 5. ábra szerinti 500 szerkezet és a 6. ábra szerinti 600 szuperkeret eszköz oldali alkalmazása abból a célból történik, hogy megfelelõen lehessen demultiplexelni az adatokat a 0–2 folyamok mindegyikébõl, és ezért az eszköznek tudnia kell azt, hogy hol helyezkednek el a határok a folyamok között. Ez azt jelenti, hogy az eszköznek tudnia kell azt, hogy hol végzõdik az egyik folyam, és hol kezdõdik a másik folyam. A folyamok hosszát és határait közeghozzáférésvezérlés (MAC) rétegének csomagjai formájában továbbítjuk. Amint azt a szakterületen jártas szakember tudja, egy kommunikációs hálózaton belül a MAC-réteg valósítja meg az MLC-ekhez társított különbözõ médiaáramokhoz tartozó csomagok multiplexelését. A MACréteg határozza meg a hálózat fizikai rétegén át történõ vételhez és adáshoz használt folyamatokat. A hálózat fizikai rétege megadja a csatornaszerkezetet, frekvenciát, teljesítménykimenetet, a hálózat elõre irányuló kapcsolaton át a moduláció és kódolás specifikációját. A MAC-rétegû csomagok lényegében ugyanolyan hosszúak, mint egy PLP. Amint korábban megjegyeztük, a vezérlõprotokoll-információt a levegõn át a hálózat a PLP-kben továbbítja. Így minden egyes MAC-rétegû csomag továbbítása a levegõben egyetlen PLPben történik. A 7. ábra MAC-rétegû 702 csomagok és 704 PLP¹k közötti megfelelõség 700 szemléltetése. A MAC-rétegû 702 csomagok mindegyikének hosszúsága megegyezik a 704 PLP¹k közül a vonatkozónak a hosszúságával. Visszatérve az 5. ábrára, a 0–2 folyamok mindegyikének a hosszúsága meghatározható MAC-rétegû csomagok alapján. Például a 2 folyam 13 MAC-rétegû csomag lehet az 1 folyam 20 MAC-rétegû csomag és a 0 folyam 2 MAC-rétegû csomag lehet. Egy MLC-rétegû csomagban a MAC-rétegû csomagok szállítása együtt történik a folyamokkal. Ezáltal a 408 MLC helyes demultiplexeléséhez például az eszköznek tudnia kell a 0–2 folyamok mindegyikében a MAC-rétegû csomagok számát. A hagyományos 600 szuperkeretben ez a MAC-rétegû csomaginformáció a 408 MLC 601 fejléc részében helyezkedik el. A hagyományos 600 szuperkeret szerkezetével kapcsolatos kihívás abban van, hogy ha a 408 MLC és különösen a 601 fejlécrész torzul, akkor az eszköz nem lesz képes demultiplexelni a 408, 603, 604 és
1
HU 007 770 T2
606 MLC-ken belül lévõ folyamok egyikét sem. Ha a MLC-ken belül a tényleges adatok nincsenek is torzítva, akkor sem dolgozhatók fel a vonatkozó áramok a 601 fejlécrészben elhelyezkedõ információ nélkül. A jelen találmány erre a dilemmára nyújt megoldást. A jelen találmány esetében a MAC-rétegû csomagra vonatkozó információ a vonatkozó MLC fejlécrészén túlmenõen a szuperkeret OIS csatornájában is elhelyezkedik. Ennek az az elõnye, hogy a szuperkeret OIS csatornáját a levegõn át robusztusabb átviteli tulajdonságok felhasználásával továbbítjuk, mint amilyen a MLC-adáshoz van társítva. Ezáltal kisebb annak a valószínûsége, hogy adás közben az OIS csatorna torzul, mint annak a valószínûsége, hogy a MLC fejlécrésze torzul. A 8. ábra egy példakénti 800 OIS rendszerparaméter-üzenet szemléltetése, amelyet a jelen találmány értelmében egy OIS csatorna hordoz. A 800 OIS rendszerparaméter-üzenet egy hozzá társított szuperkeretben lévõ MSC¹k jellemzõire vonatkozó 802 rekordokat tartalmaz. A jelen találmány esetében azonban a 802 rekordok úgy vannak módosítva, hogy egy olyan 804 szegmenset tartalmazzanak, amely a fent tárgyalt MAC-rétegû csomag és folyam hosszára vonatkozó információt tartalmazza. A 8. ábra szerinti példakénti 800 OIS rendszerparaméter-üzenettel összhangban, annak érdekében, hogy egy eszköz MLC-adatokat vegyen, ezért úgy konfigurálható, hogy olvassa a 800 OIS rendszerparaméterüzenetet, és megkeresse a 804 szegmenset. A MACrétegû csomag- és folyamhosszúság-adatnak a robusztusabb OIS csatornába, valamint a MLC-kben történõ elhelyezése révén – amennyiben az egyes folyamok torzulnak – a fennmaradó folyamok még mindig demultiplexelhetõk az eszköznél. A 9. ábra a jelen találmány gyakorlatba vételére szolgáló példakénti 900 eljárás folyamatábrája. A 9. ábra szerinti, információ adására szolgáló eljárás legalább egy adandó adatfolyam folyamhossz-információ 902 lépésben jelzett meghatározását, és a folyamhossz-információnak egy rendszerparaméter-üzenettel való és a 904 lépésben jelzett társítását foglalja magában. A rendszerparaméter-üzenetet – amely tartalmazza a folyamhossz-információt – az adatfolyamtól elkülönítetten adjuk, amint azt a 906 lépés jelzi. A 10. ábra a megvalósítás szerinti példakénti 1000 rendszer blokkdiagramját mutatja. A 10. ábrán legalább egy adandó adatfolyamhoz a folyamhossz-információ meghatározására 1002 meghatározóeszköz szolgál. A folyamhossz-információnak egy rendszerparaméter-üzenethez való társítására 1004 társítóeszköz szolgál. A társított folyamhossz-információt tartalmazó rendszerparaméter-üzenetnek az adatáramtól elkülönítetten történõ adására 1006 adóeszköz szolgál. A jelen találmányt áttekintve több médiafolyamot adunk egy MLC¹n belül egy szuperkeretben. A jelen találmány értelmében a folyamokra vonatkozó információt, például minden egyes folyam hosszúságára vonatkozó hosszinformációt egy MLC hordozza, függetlenül a folyamoktól, és ezáltal a vevõ képes demultiple-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
2
xelni az egyes folyamokat. A folyamokra vonatkozó információ elkülönítetten hordozható a folyamrétegû csomagoktól. Ily módon az egyes folyamok ugyan PLPeket hordozhatnak, amelyek vétele hibás lehet, de mégis lehetséges az egyes áramok demultiplexelése az adatfolyamok feldolgozásához. Az egyik megvalósítás esetében rendszerparaméter-üzenetet (OIS) és/vagy adatcsatorna MAC-protokoll fejlécet (beágyazott OIS) használunk fel a MLC-kben lévõ folyamokkal kapcsolatban a folyamhosszak hordozására. Mivel az OIS üzeneteket sokkal erõteljesebben robusztus módon továbbítjuk, ezért elérhetõ a folyamok megbízhatóbb demultiplexelése és/vagy dekódolása. A jelen találmányt a fentiekben meghatározott funkciók és azok összefüggéseinek végrehajtását szemléltetõ funkcionális építõelemek segítségével szemléltettük. Ezen funkcionális építõelemek határait önkényesen határoztuk meg a leírás kényelmessé tétele érdekében. Másféle határok is meghatározhatók, amennyiben azok meghatározott funkcióit és azok viszonyait megfelelõen megvalósítják. Ennélfogva az ilyen másféle határok a jelen találmány körén belül vannak. A szakterületen jártas szakember felismeri, hogy ezek a funkcionális építõelemek megvalósíthatók analóg és/vagy digitális áramkörökkel, diszkrét alkatrészekkel, erre a célra készített integrált áramkörökkel, förmver segítségével, megfelelõ szoftvert végrehajtó processzorral és hasonlóval vagy ezek tetszõleges kombinációjával. Így a jelen találmány területe és köre nem korlátozható a fenti példakénti megvalósítások egyike alapján sem, hanem csupán a következõ igénypontok alapján határozható meg. A részletes leírási rész elsõdlegesen csak az igénypontok értelmezésére használható. Az összefoglalás és a kivonat részek a jelen találmány egy vagy több, de nem valamennyi példakénti kiviteli alakját ismertetik, amelyekre az egy vagy több feltaláló gondolt, és ezáltal céljuk nem az igénypontok korlátozása. Belátható, hogy a részletes ismertetést tartalmazó rész, de nem az összefoglalás és a kivonat használandó az igénypontok értelmezéséhez. Az összefoglaló és kivonatos rész a jelen találmánynak az egy vagy több feltaláló által elgondolt példakénti megvalósítások közül egyet vagy többet ismertet, de nem valamennyit, és ennélfogva céljuk semmi esetre sem a jelen találmány és a csatolt igénypontok korlátozása.
50 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás információ adására egy szuperkereten belül, amely tartalmazza: legalább egy adandó adatfolyamhoz folyamhossz55 információ meghatározását (902); a folyamhossz-információnak egy rendszerparaméter-üzenethez való társítását (904) és azzal jellemezve, hogy a társított folyamhossz-in60 formációt tartalmazó rendszerparaméter-üzenetet az 8
1
HU 007 770 T2
adatfolyamtól elkülönítetten adjuk, mikor is a rendszer paraméter információ egy fejléc-információ szimbólumok (OIS) csatornában van, ahol is az OIS csatorna a szuperkeret kezdeténél helyezkedik el. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, amelynek során továbbá a folyamhossz-információt fejléccsatorna-adatokhoz társítjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol a folyamhossz-információ közeghozzáférés-vezérlés (MAC) rétegcsomagokon alapul. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, amelynek során a rendszerparaméter-üzenetet elsõ adási jellemzõknek megfelelõen adjuk, és az adat áramot második adási jellemzõk szerint adjuk. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, amelynél a folyamhossz-információ a rendszerparaméter-üzenetbe van beágyazva. 6. Eljárás információ vételére, azzal jellemezve, hogy a következõket tartalmazza: legalább egy adatfolyamhoz folyamhossz-információt tartalmazó rendszerparaméter-üzenet vétele (306), ahol a rendszerparaméter-üzenetet az adott adatfolyamtól elkülönítetten egy fejlécinformáció-szimbólum csatornán belül vesszük; a folyamhossz-információnak a vett rendszerparaméter-üzenetbõl történõ helyreállítása (302); és az adatfolyamnak a folyamhossz-információnak megfelelõ olvasása. 7. Készülék információnak szuperkereten belül történõ továbbításához, amely tartalmaz: legalább egy adandó adatfolyamhoz folyamhosszinformációt meghatározó eszközt (1002); a folyamhossz-információt egy rendszerparaméterüzenettel társító eszközt (1004); azzal jellemezve, hogy a társított folyamhossz-információt tartalmazó rendszerparaméter-üzenetet az adatfolyamtól elkülönítetten adó eszközt (1006) tartal-
5
10
15
20
25
30
35
9
2
maz, ahol a rendszerparaméter-üzenet egy fejléc-információ szimbólum (OIS) csatornában van, ahol is az OIS csatorna a szuperkeret kezdeténél helyezkedik el. 8. A 7. igénypont szerinti készülék, amely továbbá a folyamhossz-információt fejléccsatorna-adatokkal társító eszközt tartalmaz. 9. A 7. igénypont szerinti készülék, ahol is a folyamhossz-információ közeghozzáférés-vezérlõ MAC rétegcsomagokon alapul. 10. A 7. igénypont szerinti készülék, ahol is a rendszerparaméter-üzenetek adása elsõ adási jellemzõkkel történik, és az adatfolyam adása második adási jellemzõknek megfelelõen történik. 11. A 7. igénypont szerinti készülék, ahol is a folyamhossz-információ rendszerparaméter-üzenetbe van beágyazva. 12. Számítógéppel olvasható közeg, amely egy vagy több processzor által végrehajtandó egy vagy több utasításból álló egy vagy több sorozatot hordoz, információ adására irányuló eljárás végrehajtásához, amely instrukcióknak az egy vagy több processzor általi végrehajtása az egy vagy több processzort arra készteti, hogy végrehajtsa az 1–6. igénypontok szerinti eljárás lépéseit. 13. Rendszer, amely tartalmaz: elsõ és második logikai részt; ahol az elsõ logikai rész folyamhossz-információt határoz meg (202) legalább egy adandó adatfolyamhoz; ahol a második logikai rész (202) a folyamhossz-információt rendszerparaméter-üzenettel társítja; és egy adót tartalmaz, amely a társított folyamhosszinformációt tartalmazó rendszerparaméter-üzenetnek az adatfolyamtól elkülönített adására van konfigurálva, ahol is a rendszerparaméter-üzenet egy fejléc-információ szimbólum (OIS) csatornában van, ahol is az OIS csatorna a szuperkeret kezdeténél helyezkedik el.
HU 007 770 T2 Int. Cl.: H04W 28/04
10
HU 007 770 T2 Int. Cl.: H04W 28/04
11
HU 007 770 T2 Int. Cl.: H04W 28/04
12
HU 007 770 T2 Int. Cl.: H04W 28/04
13
HU 007 770 T2 Int. Cl.: H04W 28/04
14
HU 007 770 T2 Int. Cl.: H04W 28/04
15
HU 007 770 T2 Int. Cl.: H04W 28/04
16
HU 007 770 T2 Int. Cl.: H04W 28/04
17
HU 007 770 T2 Int. Cl.: H04W 28/04
18
HU 007 770 T2 Int. Cl.: H04W 28/04
19
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest
