!HU000006680T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 006 680
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 739333 (22) A bejelentés napja: 2004. 05. 25. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20040739333 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1636139 A1 2004. 12. 16. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1636139 B1 2009. 07. 15.
(51) Int. Cl.: C02F 1/48 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 04108607 PCT/EP 04/005604
(30) Elsõbbségi adatok: 10326490 2003. 06. 10. DE (72) (73) Feltaláló és szabadalmas: Flettner, Marc, 40629 Düsseldorf (DE)
(74) Képviselõ: dr. Antalffy-Zsiros András, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
HU 006 680 T2
(54)
Vízkezelõ készülék
A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 8 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 006 680 T2
A találmány tárgya egy vízkezelõ készülék, amelynek olyan fémhüvelye van, amelyben a hüvellyel villamosan vezetõ kapcsolatban álló legalább egy fém fogyóanód van elrendezve. Ilyen jellegû vízkezelõ készülékek vízvezeték-hálózatokban való használatra a technika állásából ismertek, például az US 3,974,071 számú szabadalmi leírás révén. Ez a dokumentum egy vízkezelõ készüléket ír le, egy fémes hüvellyel, amelybe egy az áramlási út mentén csavarvonalban feltekercselt fogyóanód van behelyezve, ahol a csavarvonal alak következtében bensõséges kapcsolat jön létre a víz és az anódfelület között. További készülékek fém fogyóanóddal végzett vízkezelésre például az US 5,695,644 és az EP 1046616 számú szabadalmi dokumentumokból ismertek. Az ilyen jellegû vízkezelõ készülékek hatása azon az elektrogalvanikus elven nyugszik, hogy két nem egyforma fém közötti villamosan vezetõ kapcsolat révén a fémek eltérõ vegyértéke miatt a két fém közül az egyik fémionjait fogyóanódként a vízbe bocsátja. Kiderült, hogy ez a fémion-kibocsátás azáltal kelt pozitív hatást, hogy például korrózióvédelem jön létre egy ilyen jellegû vízkezelõ készüléket tartalmazó vízvezeték-hálózat csöveinek belsõ felületén. Ugyancsak megfigyelték, hogy a fémion-kibocsátás a vízben található anyagok, például vízkõképzõ anyagok agglomerációjához vezet, miáltal a kezeletlen vízzel szemben a vízben található anyagok nagyobb mértékû, nagyobb részecskeméretûek lesznek – feltehetõleg a fémionokon zajló csíraképzõdés révén. Különösen a vízben lévõ anyagok agglomerációnak köszönhetõ megnagyobbodásával érik el, hogy a rákövetkezõ vezetékhálózatban ezekbõl az anyagokból kevesebb tud lerakódni úgy, hogy egy olyan vezetékhálózatban, amely ilyen vízkezelõ készülékkel van ellátva, a csövek hatékony belsõ keresztmetszete a lerakódásoktól mentesen tartható. Ilyen jellegû vízkezelõ készülék nélkül felismerhetõ egy olyan tendencia, hogy a vízvezetékcsövek idõvel kívülrõl befelé például mészlerakódás következtében fokozatosan eltömõdnek. Mivel az ilyen jellegû vízkezelõ készülékek lényegi hatása a fogyóanód fémionjainak zavartalan kijutásán alapul, az ismertetett típus szerinti vízkezelõ készülék optimális üzeme számára biztosítani kell, hogy üzemideje folyamán egyenletes fémion-kibocsátás történhessen. A technika állásából ismert hagyományos vízkezelõ készülékeknél megállapítható, hogy a fogyóanódok idõvel szennyezõdés következtében elveszítik optimális hatékonyságukat, úgyhogy idõvel egyre kevesebb fémiont tudnak a vízbe juttatni, így az ismert vízkezelõ készülékek pozitív hatása alábbhagy. A találmány feladata a tárgy szerinti típusú vízkezelõ készülék olyan továbbfejlesztése, hogy hosszú idõn keresztül biztosítani tudjuk a fogyóanódból a fémionok kijutásának optimális aktivitását. Ezt a feladatot a találmány értelmében az 1. igénypont szerinti készülékkel oldottuk meg. Éppen kis vízáramlási sebességek esetén a vízvezeték-hálózatokban a csövek belsejében lamináris víz-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
áramlás léphet fel, ahol az áramlási sebesség a csõfal tartományában nagyon alacsony. Az ebben a tartományban elrendezett fogyóanódok, de azok a fogyóanódok is, amelyek saját maguk vannak csatorna¹, illetve csõszerûen kialakítva, felületükön csupán egy nagyon lassú vízáramlással találkoznak úgy, hogy ezeken a felületeken szennyezõdések rakódhatnak le, amelyek az ionleadás csökkenéséhez és így egy vízkezelõ készülék pozitív hatásának a csökkenéséhez vezethetnek. Az áramlási irányban egy fogyóanód elõtt elrendezett fémes örvénytestek találmány szerinti alkalmazása révén a fogyóanód elõtt vagy körül vízörvénylést hozunk létre, úgyhogy pont az örvénylõ vízáramlással tudunk egy fogyóanódnál tisztítóhatást elérni, hogy a szennyezõdések lerakódását megakadályozzuk, és ilyen módon a fogyóanód hatékonyságát hosszú idõn keresztül fenntartsuk. A találmány szerint elõidézett áramló vízörvénylés ezen túlmenõen a fogyóanód fémionjainak megnövekedett mértékû szabaddá válását is elõidézi úgy, hogy ezáltal egy ilyen jellegû vízkezelõ készülék pozitív hatása tovább növelhetõ. Az örvénytestek biztonságos módon biztosítják, hogy egy adott esetben esetlegesen lamináris áramlás turbulenssé váljon, vagy hogy egy már turbulens áramlás még további akadályokba ütközzön. A legalább egy, fémbõl készült örvénytest alkalmazásának elõnye továbbá, hogy más anyagokhoz képest egy ilyen örvénytest különösen nagy élettartamú úgy, hogy egy találmány szerinti vízkezelõ készülék csupán az egy vagy több fogyóanód fokozatos elhasználódása révén merül ki. Az elektrogalvanikus hatás létrehozásához a hüvely és a legalább egy abban elrendezett fogyóanód számára egymástól eltérõ fémeket használhatunk. Például a hüvelyhez vörösöntvényt, míg a fogyóanódhoz például cinket használhatunk. A szakember ugyanígy más ismert, szokásos fémkombinációkat is választhat. A fém örvénytest számára elõnyösen nemesacélt választunk, mivel ez az anyag keménysége és korrózióállósága következtében különösen hosszú élettartammal rendelkezik. Egy további járulékos nemesfémbevonat elõnyös lehet. Ezen túlmenõen egy nemesacélból készült örvénytest és a vízkezelõ készülék egyéb fémjei között esetlegesen fennálló elektrogalvanikus hatás nagyon csekély úgy, hogy a fém örvénytest hajlama arra, hogy maga is fogyóanódként szerepeljen, ugyancsak nagyon csekély. Ahhoz, hogy egy fogyóanód és a fémhüvely között az elektrogalvanikus hatás zavarait elkerüljük és ezen túlmenõen a fém örvénytest fogyóanódként történõ szereplését megakadályozzuk, elõnyös lehet, hogy egy örvénytestet egy fogyóanóddal való közvetlen villamos érintkezéssel szemben leszigeteljük. Erre a célra például a fém örvénytest és a fogyóanód közötti szomszédos elrendezés esetén a két elem között egy szigetelõelemet rendezhetünk el. Ugyancsak elõnyösen egy örvénytest és egy fogyóanód között távközt alakíthatunk ki, elsõsorban a két
1
HU 006 680 T2
említett elem között elrendezett távtartó segítségével. Így egyrészt már a távolság révén létrehozható szigetelés az örvénytest és a fogyóanód között, ahol vagy maga a távtartó van szigetelõanyagból kialakítva, vagy, amennyiben a távtartó fémbõl készült, ez az örvénytesthez és/vagy a fogyóanódhoz képest például egy szigetelõelem közbeiktatásával van elrendezve. Ezen túlmenõen a kialakított távolság révén biztosítható, hogy az örvénytest után a vízben különösen erõs örvénylések alakuljanak ki, ami növeli a tisztítóhatást és a fogyóanód növelt mértékû ionkibocsátását. A fém örvénytest és a fogyóanód közötti szigetelés elõbb leírt kialakítását kiegészítve különösen elõnyös hatású lehet, ha egy fémbõl készült örvénytestet mind a fogyóanódtól, mind pedig a fémhüvelytõl teljesen elszigetelten helyezünk el az utóbbi belsejében. Ez megfelelõ szigetelõelemek segítségével valósítható meg, amelyekbe, vagy amelyek közé az örvénytest beágyazható. Egy további elõnyös kiviteli alak értelmében a legalább egy fogyóanód elõtt és mögött egy-egy örvénytest van elrendezve. Ennek az a szerkezeti elõnye, hogy egy találmány szerinti vízkezelõ készüléknek egy vízvezeték-hálózatba történõ beépítése során nem kell a beépítés irányára külön ügyelni, mivel áramlási irányban a beépítési iránytól függetlenül mindig található egy örvénytest a fogyóanód elõtt. Az örvénytest áramlási irányban a fogyóanód mögötti elrendezésének ezen túlmenõen az a találmány szerinti elõnye, hogy a fogyóanód szabaddá vált fémionjai különösen jól eloszlanak. Az örvénytestek a legalább egy fogyóanód elõtti és mögötti elrendezésénél kiegészítõ módon az örvénytesteket az áramlási irányra merõlegesen is elrendezhetjük. Mivel az örvénytestek az áramló víz számára áramlási irányban kényszerû módon ellenállást jelentenek, a fentieken túlmenõen az örvénytestet egy biztosítóelem segítségével helyzetében rögzítjük a fémhüvelyen belül. A találmány szerinti fém örvénytesttel történõ jó vízörvénylés létrehozása céljából az örvénytestnek több, egymáshoz képest eltérõen elhelyezkedõ lyukacsos lemeze van. Azért, hogy az egyes lyukacsos lemezek egymáshoz képesti elmozdulását megakadályozzuk és ezzel a zajképzõdést a fémhüvelyen belül meggátoljuk, megvalósítható, hogy az örvénytest által tartalmazott lyukacsos lemezeket egymáshoz képest is rögzítsük. Ez szakember számára bármely ismert intézkedéssel megvalósítható, például hegesztéssel, forrasztással, ragasztással vagy akár mechanikus, dugaszolható kapcsolattal. Hasonlóképpen lehetõség van arra, hogy egy ilyen örvénytestet egy darabból állítsunk elõ, például fémöntési eljárással. Egy egymáshoz képest mechanikus dugaszolható csatlakozással megvalósított rögzítés esetén az is lehetséges, hogy az egyes lyukacsos lemezeknek olyan dugaszelemei vannak, amelyek más lyukacsos lemezek megfelelõ hüvelyelemeibe képesek besüllyedni, ahol például a hüvelyelemeket egy ilyen lyukacsos lemeznek maguk a lyukai is létrehozhatják. Ezen túlme-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
nõen a dugaszelemek az egy lyukacsos lemez homlokoldalán lévõ lyukak között fennmaradó bordákkal is megvalósíthatók. Egy további kialakítás értelmében, vagy az elõbb említett szerkezeti kialakítások alternatívájaként az is lehetséges, hogy egy örvénytestnek különösen lyukacsos, áramlási irányban elõnyösen csavarvonal alakban tekercselt lemeze vagy hasonló eleme van. Ezáltal a fogyóanód elõtt, azon keresztül és akörül csavarvonalban forgó vízáramot tudunk létrehozni, megfelelõen nagyobb kívánt tisztítóhatással és nagyobb ionkibocsátással. Az is lehetséges, hogy egy örvénytestet két, az áramlás irányára merõleges, egymástól távolabb húzódó, elsõsorban lyukacsos lemez alkosson, amelyek között legalább egy további, elsõsorban ugyancsak lyukacsos lemez húzódik. A merõlegesen kialakított, elõnyösen lyukacsos lemezek itt olyan keresztmetszetûek lehetnek, amely lényegében a fémhüvely ezen a helyen mért belsõ keresztmetszetének felel meg. A fémhüvely és a lyukacsos lemez szokásos módon kör keresztmetszetû. Az egymás mögött elrendezett két lyukacsos lemez, melyek között általában egy további, ugyancsak lyukacsos lemez húzódik, úgy rendezhetõ el, hogy egymáshoz képet eltoltan helyezkedjenek el úgy, hogy áramlási irányban az áramló víz számára az egymás mögött elrendezett lemezek lyukai ne biztosítsanak zavartalan áramlási útvonalat. Egy további, örvényt keltõ akadályt érhetünk el azzal, hogy legalább egy további, elsõsorban lyukacsos lemezt rendezünk el a merõleges lyukacsos lemezek között. Egy ilyen jellegû, a lemezek között elrendezett további lyukacsos lemezt például síkjában a hüvely hossztengelye irányában igazíthatunk ki. A merõleges lemezek között elrendezett két további lyukacsos lemez esetén ezt a két lyukacsos lemezt attól függõen, honnan nézzük, egymás felé összetartóan, illetve egymástól távolodóan, lényegében V alakúan is elrendezhetjük. Ezen túlmenõen több, elõnyösen lyukacsos lemezt is elrendezhetünk a merõleges lemezek között. Egy örvénytestszerkezetnél elképzelhetõ, hogy az örvénytest legalább egy olyan lyukacsos lemezzel rendelkezik, amelynek sok, eltérõ keresztmetszetû és keresztmetszeti alakú lyuka van. Így egy lyukacsos lemezben különbözõ átmérõjû kör alakú lyukak, de különbözõ keresztmetszeti alakú lyukak is kiképezhetõk, akár szögletes, akár körcikk alakú keresztmetszetekkel, egyetlen lyukacsos lemezen belül. Egy örvénytest vonatkozásában lényeges, hogy az a zavartalan vízáramlást megakadályozza, és így örvénylést okozzon. Ehhez az örvénytest konkrét kialakítása elvileg lényegtelen és nem korlátozódik az eddigi, illetve az ezt követõen leírt kiviteli alakokra. Egy találmány szerinti vízkezelõ készülék különbözõ kiviteli alakjait a továbbiakban a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra egy vízkezelõ készüléket mutat egy, áramlási irányra merõlegesen és a fogyóanóddal távközt bezáróan elrendezett lyukacsos lemezzel (nem a találmány szerint), a
1
HU 006 680 T2
2. ábra egy áramlási csatornákkal rendelkezõ örvénytesttel rendelkezõ vízkezelõ készülék (nem a találmány szerint), a 3. ábra két, áramlási irányra merõlegesen elrendezett lyukacsos lemezzel és azok között egy további lyukacsos lemezzel rendelkezõ örvénytesttel ellátott vízkezelõ készülék, a 4. ábra két áramlási irányra merõlegesen elrendezett lyukacsos lemez között két további, V alakban elrendezett lyukacsos lemezzel rendelkezõ örvénytest, az 5. ábra a 4. ábrához hasonló elrendezést mutat, ahol a két keresztben húzódó lyukacsos lemez között elrendezett két további lyukacsos lemez egymáshoz képest nagyobb távolságban húzódik, a 6. ábra két fogyóanóddal és egy csavarvonalban feltekercselt örvénytesttel rendelkezõ vízkezelõ készüléket mutat, a 7. ábra fogyóanódok jellemzõ kialakításait mutatja, a 8. ábra a 3. ábra szerinti kiviteli alaknak megfelelõ örvénytest, és a 9. ábra a 4. ábra szerinti kiviteli alaknak megfelelõ örvénytest. Az 1. ábra egy vízkezelõ készülék kiviteli alakját mutatja perspektivikusan, metszetben, például vörösöntvénybõl készített fém¹ 1 hüvellyel. A fém¹ 1 hüvelynek két végtartományában 2 csatlakozóelemei vannak, amelyekkel például meglévõ vízvezeték-hálózathoz csatlakoztatható, ahol ezek a csatlakozóelemek az itt bemutatott esetben a vízvezeték-hálózathoz csavarozással történõ csatlakoztatást biztosító külsõ menetes nyúlványok. A 2 csatlakozóelemek a fém¹ 1 hüvellyel egy-egy 3 tömítõgyûrûn keresztül vízálló módon vannak összekötve. Egy ilyen jellegû vízkezelõ készülék az ábrázolt 2 csatlakozóelemeken túl tetszõleges másfajta csatlakozóelemekkel, például belsõ menetes, vagy peremes, vagy hasonló csatlakozási lehetõségeket biztosító elemekkel rendelkezhet. Ugyancsak lehetséges, hogy a csatlakozóelemek a hüvellyel egy darabból vannak kialakítva, illetve hogy maga a hüvely rendelkezzen megfelelõ menettel vagy peremmel. A bemutatott vízkezelõ készülék tetszõleges névleges átmérõjû lehet, például elõnyösen DN08-tól DN250¹ig úgy, hogy alkalmazása tetszõleges vízvezetékekben lehetséges. A vízvezeték-hálózatokban történõ alkalmazáson túl az is lehetséges, hogy a kezelõkészüléket más fluidumokkal használjuk, amelyekben hasonló, vagy azonos hatást kell elérni, mint azt elõzõleg a vízzel kapcsolatban leírtuk. Az 1. ábra szerinti vízkezelõ készülék belsejében a bemutatott esetben az 1 hüvelyben megközelítõleg középen egy fémbõl készült 4 fogyóanód van elrendezve, ahol ez a fogyóanód például cinkbõl készülhet és elõnyös módon bensõséges villamos kapcsolatban áll az 1 hüvellyel. Ennek a fogyóanódnak a kialakítása különösen a 7. ábrán figyelhetõ meg, ahol jól látható, hogy a 4 fo-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
gyóanód lényegében hengeres alakú és tömör cink anyagból készül, ahol egy fogyóanód külsõ átmérõjét úgy igazítjuk a fém¹ 1 hüvely belsõ átmérõjéhez, hogy a kettõ között megbízható, jó villamos kapcsolat alakuljon ki. Annak érdekében, hogy meggátoljuk víz bejutását a fogyóanód és a fém¹ 1 hüvely közé, és ezzel száraz érintkezést biztosítsunk a 4 fogyóanód és az 1 hüvely között, a bemutatott módon elõnyösen elképzelhetõ, hogy a hengeres fogyóanódtestnek palástfelületén egymástól távközzel elválasztottan két körbefutó 5 hornya van, amelyekbe egy-egy 6 tömítõgyûrû helyezhetõ be. Ezáltal biztosítható, hogy a fogyóanódnak legalább a két 5 horony között található 7 tartománya száraz érintkezési felületet alkot a fém¹ 1 hüvellyel. Az 1. ábrán, valamint a 6. ábrán látható, hogy a tömör cink anyagból készült hengeres 4 fogyóanódtesten több, csatornát képezõ 8 furat halad keresztül, hogy a fém¹ 1 hüvely belsejében lehetõvé tegye a 4 fogyóanódon keresztüli vízáramlást. Itt, mint a 6. ábrán látható, a két példakénti 4 fogyóanód esetében különbözõ számú és különbözõ átmérõjû csatornák húzódnak a 4 fogyóanód belsejében. A fogyóanód hatásos felületét a víz áramlási irányáéra merõleges homlokoldalai, és elsõsorban a 4 fogyóanódban kialakított 8 csatornák belsõ fala képezi. A 4 fogyóanód alakja a találmány szerinti hatások szempontjából alapvetõen lényegtelen. Az 1. ábra azt is mutatja, hogy áramlási irányban a 4 fogyóanód elõtt és mögött egy-egy 9 örvénytest van a fém¹ 1 hüvelyen belül elrendezve, hogy biztosítsuk az áramló víznek a fogyóanód elõtti, a fogyóanódon belüli, illetve a mögötti örvénylését, hogy ezzel tisztítóhatást és elsõsorban növelt mértékû ionkilépést biztosítsunk. Egy 9 örvénytest és a 4 fogyóanód közötti közvetlen villamos érintkezés elkerülésére az említett elemek között 10 szigetelõelem van elrendezve, amely a bemutatott esetben gyûrûként van kiképezve, amely a fogyóanód kiugró homlokfelülete köré van helyezve. A 9 örvénytestnek a fogyóanódhoz viszonyított távolságának a biztosítására a 9 örvénytest 11 távtartóval van ellátva, amely a bemutatott esetben elõreugró gallérként van közvetlenül a 9 örvénytesten, azzal egy darabból kialakítva, vagy alternatívaként akár egy eléhelyezett gyûrûként is megvalósítható. Különösen a találmány szerinti vízkezelõ készülék homlokoldalának a felülnézetén látható, hogy az örvénytestben különbözõ átmérõjû furatok vannak kiképezve. Ennek során különösen elõnyös lehet, hogy az egyes furatok, illetve egy örvénytest lyukai általánosságban az egy 4 fogyóanódban kialakított átmenõ¹ 8 csatornákhoz képest legalább részben eltoltan vannak elrendezve, hogy megakadályozzuk ezzel, hogy az áramló víz a hüvely hossztengelye irányában akadálymentes utat találjon. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 9 örvénytest helyben rögzített, amit döntõen azzal érünk el, hogy beszorítjuk a 4 fogyóanód és a 2 csatlakozóelem közé. A fogyóanódhoz képest kétoldalt megvalósított
1
HU 006 680 T2
beszorítással összességében biztosítani tudjuk az összes, az 1 hüvelyben elrendezett elem szilárd helyzetét. Egy vízkezelõ készülék fent nevezett alapvetõ tulajdonságai, például méret- és anyagadatai, valamint egyéb tulajdonságai hasonlóképpen az összes többi, késõbb bemutatásra kerülõ kiviteli alak esetében is érvényesek. A 2. ábra egy másik vízkezelõ készüléket mutat, egy, lényegében megint a 6. ábrával azonos építésû 4 fogyóanóddal, ahol itt elõnyösen a fém¹ 1 hüvely csatlakozási tartományát egy, a hüvelyben elrendezett 12 belsõ menettel valósítottuk meg. Ugyancsak áramlási irányban a 4 fogyóanód elõtt és mögött egy szigetelõ- 10 gyûrûvel elválasztottan egy-egy 9 örvénytest van elrendezve, amely azonban túlnyomórészt egy lényegében hengeres elembõl áll, amely hasonlóképpen, mint a 4 fogyóanód, átmenõfuratokat tartalmaz. Itt a 9 örvénytestnek a 4 fogyóanód felé nézõ homlokoldala lényegében kúpos mélyedést tartalmaz, hogy így végül távolságot biztosítson a 9 örvénytest homlokfelülete és a 4 fogyóanód között. A 9 örvénytestet elõnyösen egy 13 Seeger-gyûrûvel biztosítjuk a az örvénytest és a fogyóanód között, a fém¹ 1 hüvely belsejében. A 3. ábra egy találmány szerinti kiviteli alakot mutat egy, lényegében hasonló vagy azonos 4 fogyóanóddal, ahol döntõen a 9 örvénytestet egy elsõ, az áramlás irányára merõlegesen elrendezett 9a lyukacsos lemez, valamint egy ahhoz képest távközzel elrendezett második 9b lyukacsos lemez alkotja, amelyek között egy további 9c lyukacsos lemez húzódik, ahol a 9c lyukacsos lemez síkja elõnyösen a hüvely hossztengelyében helyezkedik el. A 9 örvénytestet ennél a kiviteli alaknál 14 távtartó tartja, amely a 4 fogyóanóddal szemben például fémbõl készült gyûrû alakú lehet, ahol a 14 távtartó és a 4 fogyóanód között ugyancsak egy szigetelõ- 10 gyûrû van az elõbb leírtakhoz hasonló módon elrendezve. A 3. ábrán látható, hogy mindkét 9 örvénytest, amelyek áramlási irányban a 4 fogyóanód elõtt és mögött vannak elrendezve, 90°-kal elfordítva, azaz áramlási irányra keresztben húzódik. Ezen túlmenõen a 3. ábra perspektivikus rajzán látható különösen jól, hogy az áramlás irányára mindig merõlegesen elrendezett két 9a és 9b lyukacsos lemez lyukainak száma és átmérõje különbözõ lehet. A 3. ábra szerinti örvénytest-kialakítás különösen a 7. ábrán látható jól. Itt az ábrán fent jobb oldalt jól látható, hogy a különbözõ számú és átmérõjû megválasztott lyukelrendezés esetén a lyukak egyes részei részben átlapolják egymást úgy, hogy a víz az áramlási irányban csupán kevés helyen tud akadálytalanul átáramolni, ami erõteljes örvényléshez vezet. A 4. ábra lényegében a 3. ábrán ábrázolthoz hasonló találmány szerinti vízkezelõ készülék egy további kiviteli alakját mutatja, fémbõl készült 1 hüvellyel, amelyben ugyancsak központosan egy 4 fogyóanód van két, a hengeres felületen hornyokba besüllyedõ 6 O gyûrûvel elrendezve. A fogyóanódnak ugyancsak a 7. ábra
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
szerinti jellegzetes alakja van. A bemutatott esetben a vízkezelõ készülék vízvezetékrendszerbe történõ bekötése megfelelõen kialakított 2 peremeken keresztül történhet. Mint azt már a 3. ábránál leírtuk, az örvénytest két, áramlási irányra merõlegesen elrendezett 9a és 9b lyukacsos lemezt tartalmaz, ahol a bemutatott esetben e két lyukacsos lemez között két további 9c lyukacsos lemez van elrendezve, amelyek egymáshoz képest V alakban húzódnak. Itt a belsõ lyukacsos lemezek között különbözõ szögeket választhatunk meg, például a lemezek 30°¹os szögben állhatnak egymásra. Egy ilyen jellegû örvénytestet példaképpen a 9. ábrán közelebbrõl is bemutatunk, és különösen a 9. ábra szerinti felülnézeten jobbra fent látható, hogy a víz áramlási útja során jelentõs akadályokba ütközik a merõleges lyukacsos lemezek között elrendezett további 9c lyukacsos lemezek miatt. A 9. ábrán látható, hogy a lyukak a lyukacsos lemezekben az áramlási irányra merõlegesen kör keresztmetszetûek, míg a 4. ábrán további alternatív keresztmetszeti alakokat, például körcikk alakú kivágásokat is feltüntetünk. Megemlítjük, hogy a lyukacsos lemezekben a lyukak vonatkozásában alapvetõen tetszõleges alakok jöhetnek szóba. Ennél a kiviteli alaknál is látható, hogy az egyes lyukak keresztmetszete nemcsak eltérõ alakú, hanem eltérõ nagyságú lehet. Mint azt korábban írtuk, egy 9 örvénytest a 4 fogyóanódhoz képest 14 távtartó segítségével távolabb helyezkedik el, és 10 szigetelõgyûrûvel villamosan is el van szigetelve. Mint azt lényegében az összes kiviteli alaknál bemutattuk, az áramlási irányra merõlegesen elrendezett lyukacsos lemezek alakja lényegében kerek és a hüvely belsõ átmérõjéhez igazodik. Itt pont úgy, mint a 4. ábrán látható, a fogyóanód bal oldalán látható, az áramlási irányban elsõ merõleges 9a lyukacsos lemez egy peremes nyúlványban van különösen egy hátrametszés révén megtartva. Az 5. ábra egy ismételten enyhén módosított kiviteli alakot mutat, amely lényegében a 4. ábrán látható kiviteli alaknak felel meg, ahol itt azonban az áramlási irányra merõlegesen elrendezett két 9a és 9b lyukacsos lemez között a két, áramlási irányban egymás felé húzódó 9c lyukacsos lemez egymáshoz közel esõ végén távközzel helyezkedik el az 1 hüvely hossztengelyéhez képest. Különösen az 5. ábra perspektivikus metszeti nézetén és felülnézetén látható, hogy itt az elsõ, az áramlási irányra merõlegesen elrendezett 9a lyukacsos lemezhez képest, egyrészt eltérõ keresztmetszeti formákat, másrészt egy lemezen belül a lyukak különbözõ keresztmetszeti méretét valósítottuk meg. Itt alapvetõen tetszõleges formaadás lehetséges, ahol a lyukakat oly módon képezhetjük ki, hogy szomszédos lyukak között csupán vékony, stabilizáló szerepû bordák maradnak. Egy változtatás értelmében az is lehetséges, hogy az egyik lyukacsos lemeznek csupán egyetlen, vagy nagyon kevés nagy lyuka van úgy, hogy egy ilyen jellegû lyukacsos lemez lényegében egy gyûrûvé deformálódik, és rögzítési elemként szolgál a belsõ lyukacsos lemezek számára.
1
HU 006 680 T2
A találmány szerinti vízkezelõ készülék 5. ábrán látható kiviteli alakjának a homlokoldali felülnézete egyértelmûen mutatja, hogy a víz áramlása során jelentõs örvényt képezõ akadályba ütközik, miáltal a pozitív hatások beállnak. A 6. ábra egy vízkezelõ készüléket mutat egy fémhüvellyel, amelyben a két 4 fogyóanód egymás mögött közvetlenül, távköz nélkül van elrendezve. Az anódok számától függetlenül itt a két örvénytest alakját egy csavarvonalszerûen megtekercselt 9c lyukacsos lemez valósítja meg, amely két függõleges 9a és 9b lyukacsos lemez között van elrendezve. Látható, hogy a nevezett lyukacsos lemezek között dugaszoló kapcsolat áll fenn. A lyukacsos lemez végén legalább egy kiugró 9d füle van, amely egy például hasíték alakú kivágáson vezethetõ keresztül egy merõleges lyukacsos lemezben, majd rögzítés céljából lehajtható. Az elõzõleg leírt ábrák olyan kiviteli alakot mutatnak, amelyeknél az örvénytestek és a fogyóanódok kialakítására és számára vonatkozó jellemzõk tetszõlegesen változtathatók és/vagy kombinálhatók egymással.
5
10
15
20
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 25 1. Vízkezelõ készülék, amelynek fémhüvelye (1) van, amelyben legalább egy fém fogyóanód (4) van elrendezve, amely a hüvellyel (1) villamosan vezetõ módon van összekötve, ahol a hüvelyben (1) áramlási irányban egy fogyóanód (4) elõtt legalább egy, a vízáramban örvénylést okozó fém örvénytest (9, 9a, 9b, 9c, 9d) van elrendezve, azzal jellemezve, hogy az örvénytest (9, 9a, 9b, 9c, 9d) egymáshoz képest eltérõ módon elhelyezett lyukacsos lemezeket tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy egy örvénytest (9, 9a, 9b, 9c, 9d) lyukacsos lemezei elsõsorban dugaszoló csatlakozással (9d) vannak egymáshoz rögzítve. 3. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy egy örvénytestnek (9, 9a, 9b, 9c, 9d) egy lyukacsos, áramlási irányban csavarvonal alakban megcsavart lemeze (9c) van.
30
35
40
6
2
4. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy egy örvénytestet (9, 9a, 9b, 9c, 9d) két, áramlási irányra merõlegesen, egymástól távközzel elválasztottan elrendezett lyukacsos lemez (9a, 9b) képez, melyek között legalább egy további, elsõsorban lyukacsos lemez (9c) húzódik. 5. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy egy örvénytestnek (9, 9a, 9b, 9c, 9d) legalább egy lyukacsos lemeze van, amelynek számos, különbözõ keresztmetszeti alakú és/vagy keresztmetszetû lyuka van. 6. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy lemezekben kialakított lyukak áramlási irányban szemlélve egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve úgy, hogy áramlási irányban az áramló víz számára nincs zavartalan, akadálytalan út az egymás mögött elrendezett lyukas lemezek lyukain keresztül. 7. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy egy örvénytest (9, 9a, 9b, 9c, 9d) közvetlen villamos érintkezés ellen egy szigetelõelemmel (10) van egy fogyóanódtól (4) elválasztva. 8. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy legalább egy örvénytest (9, 9a, 9b, 9c, 9d) van egy fogyóanód (4) elõtt, és legalább egy örvénytest (9, 9a, 9b, 9c, 9d) van legalább egy fogyóanód (4) mögött elrendezve. 9. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a fogyóanód elõtti és mögötti örvénytest (9, 9a, 9b, 9c, 9d) egymással azonos, és az áramlási irányra 90°-kal el vannak fordítva. 10. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy egy örvénytest (9, 9a, 9b, 9c, 9d) és egy fogyóanód (4) között távköz van kiképezve, elsõsorban ezek között az elemek közötti távtartó (14) révén. 11. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy egy örvénytest (9, 9a, 9b, 9c, 9d) biztosítóelemmel (13) van helyzetében rögzítve.
HU 006 680 T2 Int. Cl.: C02F 1/48
7
HU 006 680 T2 Int. Cl.: C02F 1/48
8
HU 006 680 T2 Int. Cl.: C02F 1/48
9
HU 006 680 T2 Int. Cl.: C02F 1/48
10
HU 006 680 T2 Int. Cl.: C02F 1/48
11
HU 006 680 T2 Int. Cl.: C02F 1/48
12
HU 006 680 T2 Int. Cl.: C02F 1/48
13
HU 006 680 T2 Int. Cl.: C02F 1/48
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest