!HU000006303T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 006 303
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 2004008205 2004. 01. 15.
(73) Jogosult: Taiho Kogyo Co. Ltd., Aichi 471-8502 (JP)
JP
(72) Feltalálók: Yokota, Hiromi, Toyota-shi Aichi 471-8502 (JP); Yoshitome, Daisuke, Toyota-shi Aichi 471-8502 (JP); Kobayasi, Hiroaki, Toyota-shi Aichi 471-8502 (JP); Kawaguti, Hiroyuki, Toyota-shi Aichi 471-8502 (JP) (54)
HU 006 303 T2
C22C 9/00
(21) Magyar ügyszám: E 08 013143 (22) A bejelentés napja: 2005. 01. 13. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20080013143 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 2006401 A1 2008. 12. 24. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 2006401 B1 2009. 07. 15.
C22C 1/04 C22C 1/05
(2006.01) (2006.01) (2006.01)
(74) Képviselõ: Farkas Tamás, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Ólommentes rézötvözetbõl készült csapágyfém
A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 2 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 006 303 T2
A technika állása A jelen találmány ólomalapú szinterelt ötvözetre vonatkozik. Pontosabban a jelen találmány rézalapú szinterelt ötvözetre vonatkozik, amely nem tartalmaz ólmot, de kiváló kenési tulajdonságokkal rendelkezik. A találmány háttere Az ólom, amelyet rendszerint a rézalapú csapágyfémekhez adagolnak, kitágul és eloszlik a siklófelületen, ha a kenés során a hõmérséklet emelkedik. Ennek eredményeképpen, mivel az ólom lehûti a siklófelületet és ezzel párhuzamosan kiváló önkenõ tulajdonságokat tanúsít, nem lép fel berágódás. Ezenfelül, mivel az ólom lágy diszperz fázisban van, az ólom rendkívül megfelelõ erre a célra, mert az idegen anyagok beágyazódnak az ólomba. Ugyanakkor savakkal érintkezve az ólom korrózióra hajlamos, eltekintve a kénsavtól. Ha az ólom durva szemcsés formában van jelen a rézötvözetben, a terhelhetõség csökken. Ennek folytán az 1. szabadalmi irat (japán vizsgált szabadalmi közzétételi irat /kokoku/, Hei-8–19945) diszperz ólomfázist javasol finom szemcsézettel, amelyet partikuláris egyenlettel fejezhetünk ki. Az egyenlet a következõképpen értelmezhetõ. Meghatározzák az ólomrészecskék számát 0,1 mm2 (105 mm2) területû látómezõben. Ezeknek a részecskéknek az átlagos területarányát átalakítják egy részecskére vonatkozóan, amely 0,1% vagy kisebb. A közzétételi irat egyik példája szerint egy Cu¹Pb¹Sn elõötvözetport alkalmaznak. Ezenkívül ismertetik, hogy finomabb ólomeloszlást érnek el alacsonyabb szinterelési hõmérsékleten. Ebbõl világos, hogy az ebben a közzétételi iratban ismertetett technika alacsony hõmérsékletû szintereléssel hátráltatja az ólomszemcsék növekedését és kiválását. A 2. szabadalmi irat (japán vizsgált szabadalmi közzétételi irat /kokoku/, amelynek száma Hei-7–9046) szerint annak érdekében, hogy fokozzák a szinterelt rézötvözet kopásállóságát, kemény anyag gyanánt karbidokat, pl. Cr2C3, Mo2C, WC, VC és NbC¹t adagolnak a szinterelt rézötvözethez. Ebben a közzétételi iratban ismertetik, hogy a rézötvözetpor átlagos szemcseátmérõje 10 és 100 mm között van, a kemény por átlagos szemcseátmérõje 5 és 150 mm közötti, ezeket összekeverik egy V elrendezésû keverõvel, majd ezt követõen kompaktálják és szinterelik. Az a feltárás, hogy az ólom a rézrészecskék szemcsehatárán helyezkedik el (4. oszlop, 21¹tõl 22. sorok) nem mond ellent az egyensúlyi fázisdiagramból következõ ismertekkel, vagyis hogy az ólom alig oldódik a szilárd rézfázisban. Egy olyan ólommentes ötvözet, amelynek siklási tulajdonságai megegyeznek a Cu¹Pb alapú szinterelt ötvözetével, a 3. szabadalmi iratból ismert (japán nem vizsgált szabadalmi közzétételi irat /kokai/, amelynek száma Hei 10–330868). A közzétételi irat ábráiból kitûnik, hogy a Bi (ötvözet) fázis a szemcsehatár hármaspontjain helyezkedik el, és a szemcsehatárok a hármaspontok közelében vannak.
5
10
15
20
25
30
35
2
A 4. szabadalmi irat (japán 3421724 számú szabadalom) azt tanítja, hogy az ólom- vagy bizmutfázisban eloszlatott kemény anyagok megakadályozzák, hogy az ólom és a bizmut kifolyjon a szinterelt rézötvözetbõl; az ólom- vagy bizmutfázis a kemény anyagok számára párnaként viselkedik, amelyeknek a csapágyazott tengellyel szembeni agresszív tulajdonságait csillapítja; az elkülönített kemény anyagok újra bekerülnek az ólomvagy bizmutfázisba és ezzel csillapítják a kopást. Ebben a szabadalmi iratban a kemény anyagok jelenléte olyan, hogy bizmutfázisba vannak ágyazva. A bizmutfázis mérete ennek folytán kiterjedtebb, mint a kemény anyagoké. Az 5. szabadalmi iratban (japán nem vizsgált szabadalmi közzétételi irat /kokai/, amelynek száma 2001–220630) feltárják, hogy fémközi vegyületet adagolnak annak érdekében, hogy javítsák a Cu¹Bi(Pb) ötvözet kopásállóságát; mikroszerkezete olyan, hogy a fémközi ötvözet a Bi¹ vagy Pb¹fázis körül van jelen. A siklás során a fémközi ötvözet konvex, és a Bi¹ vagy Pb¹fázis, valamint a Cu¹mátrix konkáv a rézötvözet felületén és ezzel olajtároló hornyokat képez. Ennek eredményeképpen a sikló anyag berágódással és kifáradással szembeni ellenállása fokozódik. A szinterelés körülményeire 800 és 920 °C közötti hõmérsékletet javasolnak, megközelítõleg 15 perces idõvel. 1. szabadalmi irat: japán vizsgált szabadalmi közzétételi irat (kokoku) Hei 8–19945 2. szabadalmi irat: japán vizsgált szabadalmi közzétételi irat (kokoku) Hei 7–9046 3. szabadalmi irat: japán nem vizsgált szabadalmi közzétételi irat (kokai) Hei 10–330868 4. szabadalmi irat: japán 3421724 számú szabadalom 5. szabadalmi irat: japán nem vizsgált szabadalmi közzétételi irat (kokai) 2001–220630 6. szabadalmi irat: japán nem vizsgált szabadalmi közzétételi irat (kokai) 2002–12902.
40
45
50
55
60 2
A találmány rövid ismertetése A találmánnyal megoldandó problémák Az ólom és a bizmut nem oldódik a szilárd rézötvözet rézmátrixában. Ezenkívül sem az ólom, sem a bizmut nem alkot fémközi vegyületet. Az ólom és a bizmut így a rézmátrixtól különálló fázist alkot. Az ilyen mikroszerkezet és tulajdonságok felhasználhatók, mint a rézötvözet elõnyös tulajdonságai, kenési célokra vagy alkalmazásokban. Másrészt az ólom- és a bizmutfázisok alacsony szilárdságú részek, és ennélfogva csökken a kifáradással szembeni ellenállás. Következésképpen az alacsony hõmérsékletû szinterelés, amelyet az 1. szabadalmi dokumentum javasol, újrafinomítja az ólomfázist, és így hatásos a fent említett hátrányok csökkentésére. Mindazonáltal az ólom szemcsenövekedésének korlátozásához szükséges alacsony hõmérséklet elõnytelenül csökkenti a rézötvözet szemcséinek kötési szilárdságát. A 3., 4. és 5. szabadalmi iratokban javasolt rézbizmut alapú ötvözetekben lévõ bizmutfázis migrációt
1
HU 006 303 T2
vagy korróziót okoz, ha az ötvözeteket nagy hõmérsékleteken használják, vagy fáradt olajjal mûködnek. Ennek eredményeképpen a bizmuttartalom olyan alacsony szintre csökken, amely alacsonyabb, mint a hozzáadott mennyiség, és ennélfogva csökkenti a kenési tulajdonságokat. Ezenkívül a bizmut beoldódhat a kenõolajba. Mindazonáltal, ha a bizmut finoman diszpergált állapotban van, minden egyes bizmutfázis térfogata oly kicsiny, hogy kiválás, illetve a korrózió, továbbá a bizmuttartalom csökkentése korlátozható. A bizmut finom diszperziója és a rézötvözet szinterelési tulajdonsága egymással fordított arányban van. A bizmuttartalmú rézalapú ötvözetek szinterelése során, amelyet a 4. és az 5. szabadalmi iratban javasoltak, a bizmutfázis folyékony fázist alkot, amelybe a rézmátrix komponensei diffundálnak és ott fémközi vegyületet alkotnak. Ennek folytán a fémközi vegyület mindig jelen van a bizmutfázis és a rézmátrix határfelületein. A rézmátrix fémközi vegyület megtartására irányuló hatása ennek megfelelõen alacsony. Mivel a kívánt mikroszerkezetet nem érik el szokásos szintereléssel, a szinterelést hosszú ideig végzik annak érdekében, hogy a kívánt szerkezetet kapják az 5. szabadalmi dokumentumban. Érthetõ, hogy: a hosszú ideig tartó szinterelés eredményeként a bizmutfázis szemcsemérete jobban durvul, mint a kemény részecskék szemcsemérete, ahogy az a 4. szabadalmi dokumentum 2. ábráján is látható; és a továbbiakban ismertetett kemény szemcsék aránya majdnem 100%. Ezenkívül az 5. szabadalmi dokumentum 1. ábrája magas „keményanyag-érintkezési arányt” mutat be, amelyet a továbbiakban ismertetünk. Az ilyen bizmutfázis az oka annak, hogy a Cu¹Bi szinterelt ötvözet korrózióval és kifáradással szembeni ellenállása csökken. A probléma megoldását szolgáló eszköz Ahogy fentebb már ismertettük, a megfelelõség, a kifáradással és a korrózióval szembeni ellenállás nem lehet összeegyeztethetõ a hagyományos Cu¹Bi alapú ötvözetekben. A jelen találmány figyelembe veszi a fent említetteket úgy, hogy olyan rézalapú szinterelt ötvözetet állít elõ, amelyre jellemzõ, hogy összetételében 1 és 30 tömeg% közötti mennyiségû bizmutot (Bi) és 0,1 és 10 tömeg% közötti olyan keményanyag-szemcséket tartalmaz, amelynek átlagos szemcseátmérõje 10 és 50 mm között van, a maradék réz (Cu) és elkerülhetetlen szennyezõdés, továbbá a bizmutfázisnak átlagos szemcseátmérõje kisebb, mint a keményanyagszemcsék szemcseátmérõje, és a rézmátrixban van diszpergálva. A jelen találmányt részleteiben a továbbiakban ismertetjük.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55 (1) Ötvözet-összetétel Abban az esetben, hogyha a találmány szerinti Cu¹Bi alapú szinterelt ötvözet bizmuttartalma kevesebb mint 1 tömeg%, akkor a berágódással szembeni ellenállás csekély. Másrészt, ha a bizmuttartalom több mint
2
30 tömeg%, a szilárdság és a kifáradással szembeni ellenállás gyenge. A bizmuttartalom ennek folytán 1 és 30 tömeg%, célszerûen 1 és 15 tömeg% közé esik. A jelen találmány esetében a keményanyag-szemcsék olyanok lehetnek, mint a 2. szabadalmi iratban ismertetettek, de célszerûen olyan vasalapú vegyületek, mint az Fe2P, Fe3P, FeB, Fe2B és az Fe3B, amely jól szinterelõdik a rézötvözettel. Mivel a vasalapú vegyület nedvesítése alacsony a bizmuttal, ezzel szemben jól nedvesíti a rezet, a bizmutfázis és a kemény szemcsék érintkezésifelület-aránya olyan kicsi, hogy a kemény szemcsék a rézmátrixban igyekeznek maradni. Ez ahhoz a hatáshoz vezet, hogy a kemény részecskéket nehéz szétválasztani, és a kemény részecskék megtörése is nehézségekbe ütközik. A kemény részecskék fent említett szétválása és törése következtében fellépõ kopásállóság és berágódással szembeni ellenálláscsökkenés ennek folytán csökkenthetõ. Ha a keményanyag-tartalom kisebb mint 0,1 tömeg%, a berágódással szembeni és a kopással szembeni ellenállás is gyenge. Másrészt, ha a keményanyag-tartalom meghaladja a 10 tömeg%¹ot, a szilárdság alacsony és nemcsak a kifáradással szembeni ellenállás csekély, hanem a csapágyban forgó anyagot is dörzsöli a kemény anyag, továbbá a szinterelhetõség is csökken. A kemény anyag célszerû mennyisége 1 és 5 tömeg% között van. Az ismertetett összetételben továbbá elkerülhetetlen szennyezõdések, valamint réz van. A szennyezõdések általában a szokásosak. Közöttük az ólom is a szennyezõ anyag szintjén van. Amennyiben szükséges, további elemet vagy elemeket adhatunk a rézötvözethez. Például 0,5 tömeg% vagy kevesebb foszfort (P) adhatunk annak érdekében, hogy csökkentsük a réz olvadáspontját és javítsuk a szinterelési tulajdonságokat. Ha a foszfortartalom meghaladja a 0,5 tömeg%¹ot, akkor a rézötvözet rideggé válik. 1 és 15 tömeg% közötti óntartalom adagolható annak érdekében, hogy javítsuk a szilárdságot és a kifáradással szembeni ellenállást. Ha az óntartalom kisebb mint 1 tömeg%, akkor ez csak elenyészõ mértékben hat a szilárdságra. Másrészt, ha az óntartalom meghaladja a 15 tömeg%¹ot, fémközi vegyület képzõdik és az ötvözet rideggé válik. Ezenkívül 0,1 és 5 tömeg% közötti mennyiségû nikkel adagolható annak érdekében, hogy javítsuk a szilárdságot és a kifáradással szembeni ellenállást. Ha a nikkeltartalom kisebb mint 0,1 tömeg%, akkor a nikkel csak gyengén befolyásolja a szilárdságot. Másrészt, ha a nikkeltartalom meghaladja az 5 tömeg%¹ot, akkor fémközi vegyület képzõdik és az ötvözet rideggé válik. Ezek az elemek a rézzel ötvözhetõk és a rézötvözet mátrixát alkotják. Ezenkívül olyan szilárd kenõanyagok, mint MoS2 és grafit adagolhatók 5 tömeg% vagy ennél kisebb mennyiségben, mint a rézötvözet komplex alkotói.
(2) Az ötvözet mikroszerkezete A jelen elsõ és második találmány esetében a ke60 ményanyag-szemcsék átlagos szemcseátmérõje 10 és 3
1
HU 006 303 T2
50 mm között van. Ha az átlagos szemcseátmérõ kisebb, mint 10 mm, a kemény anyag csak kicsiny hatással van a kopással szembeni ellenállásra. Másrészt, ha az átlagos szemcseátmérõ meghaladja az 50 mm¹t, a szinterelt rézötvözet szilárdsága csökken. A kemény anyag szemcséinek átlagos szemcseátmérõje célszerûen 15 és 30 mm között van. A találmány szerinti ötvözet mikroszerkezete olyan, hogy a bizmut (Bi)-fázis áramlását olyan kicsiny értéken tartjuk, amilyen kicsi ez csak lehetséges a rézötvözet szinterelése során, mert ez az áramlás okozza az érintkezést a kemény fémrészek és a bizmutfázis között. A fent említett konklúzió a jelen találmány esetében úgy határozható meg, hogy DBi
szemcsés por) továbbá a keményanyag-részecskepor (amelynek átlagos szemcseátmérõje az 1. táblázatban látható) került összekeverésre és felszórásra egy acéllemezre, megközelítõleg 1 mm vastagság5 ban. Az elõszinterelést hidrogénes redukáló védõatmoszférában végeztük 750 és 1000 °C közötti hõmérsékleten 20 és 1800 másodperc szinterelési idõvel. Ezt követõen végrehajtottuk a hengerlést, majd ezután az elõszintereléssel megegyezõ körülmények 10 között a másodlagos szinterelést is, és így szinterelt termékeket kaptunk. Ezeket a termékeket használtuk próbadarabként. A szinterelés idõtartományán belül a hosszú idejû szinterelés a bizmutfázis diffúziójának elõsegítését szolgálta, és ezzel a jelen találmány ol15 talmi körén kívül esõ, összehasonlító mintákat nyertünk.
20
25
30 (3) Az ötvözet tulajdonságai Általánosságban elmondhatjuk, hogy a jelen találmány szerinti rézalapú szinterelt ötvözet esetében a Bi fázis megfelelõséget mutat. A kemény fémszemcsék szorosan kötõdnek a rézmátrixba és nehéz elválasztani õket a rézmátrixtól. Ennek eredményeképpen a kopással szembeni, valamint a berágódással szembeni ellenállás javul, valamint a szilárdság és a kifáradással szembeni ellenállás fokozódik. (a) Mivel a Bi¹fázis finoman diszpergált állapotban van a teljes szinterelt ötvözetben, az anyag tulajdonságai a kifáradással szembeni ellenállás, valamint a korrózióval szembeni ellenállás és a szilárdság szempontjából javulnak. (b) Mivel a kemény fémszemcsék legnagyobb része a réz vagy rézötvözet mátrixban van, a siklófelületen lévõ anyag fokozott kopással szembeni ellenállást mutat. (c) A siklófelületen jelen lévõ bizmutfázisnak köszönhetõen fokozott megfelelõség mutatkozik az ólom hiányának ellenére is. (d) Végül, a finoman diszpergált bizmutfázis javítja a tapadással szembeni és a berágódással szembeni ellenállást. A jelen találmányt a továbbiakban példa szerinti kiviteli alakok kapcsán mutatjuk be. A találmány legcélszerûbb kiviteli alakja Az 1. táblázatban látható összetételû Cu¹Bi elõötvözetpor (szemcseátmérõ – 150 mm vagy kisebb,
2
35
A berágódással szembeni ellenállást vizsgáló eljárás A fent ismertetett eljárással elõkészített rézötvözet felületét papírral tükrösítettük annak érdekében, hogy 1,0 mm vagy jobb felületi érdességet érjünk el (tíz pontos átlagos felületi érdesség). Egy acélgolyót ütköztettünk az így elõkészített mintához, és a terhelés alatt álló acélgolyót elcsúsztattuk az egyik irányba. Az acélgolyót a csúsztatás után megvizsgáltuk, és a rézötvözetnek az acélgolyóra tapadt tartományát megmértük. Mivel a feltapadásra hajlamos anyagnak csekély berágódással szembeni ellenállása van, a kicsiny feltapadt felület jelzi a berágódással szembeni ellenállás növekedését. Vizsgálóberendezés: tapadás-csúszás vizsgáló Terhelés: 500 g A tengely anyaga: SUJ2 Kenõolaj: nem volt Hõmérséklet: fokozatosan emelkedett szobahõmérsékletrõl 200 °C¹ra.
A korrózióval szembeni ellenállás A próbadarab felületét 1,0 mm felületi érdességre políroztuk, és a próbadarab anyagát olajba merítettük. A bemerítés elõtti és utáni tömeget megmértük. Minthogy a tömegváltozás kicsiny volt, a korrózióval szem45 beni ellenállás javult. Az olaj típusa: használt ATF olaj Az olaj hõmérséklet: 180 °C Idõ: 24 óra. 40
Kifáradással szembeni ellenállás A kifáradással szembeni ellenállás és a szakítószilárdság jó korrelációt mutat. Minthogy a szakítószilárdság nagyobb, a kifáradással szembeni ellenállás javult. Az anyag szilárdsága (szakítószilárdság) szakítószi55 lárdság-méréssel került meghatározásra a JIS szabvány szerint, és a kifáradással szembeni ellenállás alternatív fokmérõjének tekintettük. A jelen levõ kemény anyag arányát, valamint a fent említett tulajdonságokra vonatkozó kísérleti eredmé60 nyeket az 1. táblázatban tüntettük fel. 50
4
Összehasonlító példák
Példák
5
5
10
10
15
20
2.
3.
4.
5.
6.
20
13.
0
20
12.
1.
15
11.
10
7.
15
10
6.
10.
10
5.
15
10
4.
9.
5
3.
15
5
2.
8.
3
1.
Bi mennyisége (tömeg%)
127
68
105
52
31
0
28
22
13
14
17
8
18
14
12
7
8
5
5
A Bi¹fázis körének megfelelõ átmérõ (mm)
5
2
3
3
5
–
7
3
–
–
2
2
–
4
4
2
4
3
2
Fe3P
–
1
2
–
–
–
3
2
3
–
3
–
–
1
–
1
–
2
1
Fe2P
–
–
–
–
–
–
–
–
–
4
–
–
5
–
–
–
–
–
–
FeB
A kemény anyag mennyisége (tömeg%)
1. táblázat
25
25
25
25
25
–
32
25
25
24
25
15
24
25
25
15
25
25
15
(mm)
A kemény anyag átlagos szemcseátmérõje
12
25
18
32
55
–
86
88
91
92
91
93
84
89
86
92
91
94
89
(%)
A keményanyag-tartalom
50
50
50
25
12
100
0
0
0
0
0
0
6
8
8
12
11
15
12
Tapadási tartomány (mm2)
Berágódással szembeni ellenállás
123
145
152
175
184
348
176
198
232
228
214
238
220
225
230
252
262
257
264
Anyag szilárdsága (MPa)
Kifáradással szembeni ellenállás
5,3
3,4
2,2
1,6
1,3
0
0,5
0,3
0,3
0,3
0,3
0,4
0,2
0,2
0,2
0,3
0,2
0,3
0
Tömegcsökkenés (mg/cm2)
Korrózióval szembeni ellenállás
HU 006 303 T2
1
HU 006 303 T2
2
berágódással szembeni ellenállás és a kifáradással szembeni ellenállás magas szintje, amelyet a jelen találmánnyal értünk el, elõnyösen kihasználhatók ezeknél az alkalmazásoknál.
Ahogy az 1. táblázatból nyilvánvaló, a találmány szerinti minták összehasonlíthatóan jobb berágódással szembeni, kifáradással szembeni és korrózióval szembeni ellenállást mutatnak. 5 A rajzok rövid ismertetése Az 1. ábra a találmány egyik kiviteli alakja szerinti szinterelt rézötvözet mikroszerkezetét mutatja fényképen (200-szoros nagyításban), a 2. ábra a jelen találmány egyik célszerû kiviteli alakja szerinti szinterelt rézötvözet mikroszerkezetét mutatja fényképen (500szoros nagyításban), a 3. ábra a jelen találmány egyik kiviteli alakja szerinti szinterelt rézötvözet mikroszerkezetét mutatja fényképen (200-szoros nagyításban), a 4. ábra az összehasonlító minta szerinti szinterelt rézötvözet mikroszerkezetét mutatja fényképen (500-szoros nagyításban). Az 1. és 2. ábrán a 4. számú találmány szerinti minta mikroszkopikus felvételét láthatjuk 200-szoros és 500-szoros nagyításban. Ehhez hasonlóan a 3. és 4. ábra a 3. számú összehasonlító minta mikroszerkezetét mutatja be fényképen 200-szoros és 500-szoros nagyításban. Feltûnõ, hogy az 1. és 2. ábrán a kemény anyagok és a Bi¹fázis érintkezésének mértéke kicsiny, míg az utóbbi 3. és 4. ábrán a kemény anyagok és a Bi¹fázis érintkezésének mértéke nagy. Ipari alkalmazhatóság A találmány szerinti szinterelt rézötvözetet felhasználhatjuk különféle csapágyakhoz, például AT (automata váltó) perselyében, továbbá dugattyúcsapperselyként. A megfelelõség, továbbá a kopásállóság, a
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Ólommentes, rézalapú szinterelt ötvözet, azzal 10 jellemezve, hogy összetételét tekintve 1–30 tömeg% bizmutot és 0,1–10 tömeg% keményanyag-részecskét tartalmaz, amelynek átlagos szemcseátmérõje 10 és 50 mm között van, a maradék réz és elkerülhetetlen szennyezõdés, valamint azzal, hogy a Bi¹fázis átlagos 15 szemcseátmérõje kisebb, mint a rézmátrixban diszpergált keményanyag-szemcsék átlagos szemcseátmérõje. 2. Ólommentes, rézalapú szinterelt ötvözet, azzal jellemezve, hogy összetételét tekintve 1 és 30 tömeg% 20 közötti mennyiségben bizmutot, legalább 1–15 tömeg% mennyiségû ónt, 0,1–5 tömeg% mennyiségû nikkelt és 0,5 tömeg% mennyiségû vagy ennél kevesebb foszfort, 0,1 és 10 tömeg% közötti mennyiségû, 10 és 50 mm közötti átlagos szemcseátmérõjû kemény 25 részecskéket tartalmaz, a maradék réz és elkerülhetetlen szennyezõdés, valamint azzal, hogy a bizmutfázis átlagos szemcseátmérõje kisebb, mint a rézmátrixban diszpergált keményanyag-szemcsék átlagos szemcseátmérõje. 3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti ólom30 mentes, rézalapú szinterelt ötvözet, azzal jellemezve, hogy a kemény fémszemcsék vasvegyületet tartalmaznak. 4. A 3. igénypont szerinti ólommentes, rézalapú 35 szinterelt ötvözet, azzal jellemezve, hogy a vasvegyület Fe2P, Fe3P, FeB, Fe2B vagy Fe3B.
6
HU 006 303 T2 Int. Cl.: C22C 9/00
7
HU 006 303 T2 Int. Cl.: C22C 9/00
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
