!HU000008680T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 008 680
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 389768 P 2002. 06. 19. 02291533 2002. 06. 19.
(73) Jogosult: Fideline, 84490 Saint Saturnin D’Apt (FR)
US EP
(72) Feltaláló: PAGEAT, Patrick, F-84400 Apt (FR) (54)
HU 008 680 T2
A61K 35/36
(21) Magyar ügyszám: E 03 760696 (22) A bejelentés napja: 2003. 06. 19. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20030760696 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1531839 A1 2003. 12. 31. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1531839 B1 2010. 05. 19.
(2006.01) A61K 31/20 (2006.01) A61K 31/201 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 04000336 PCT/EP 03/007144
(74) Képviselõ: Kerény Judit, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Madárnyugtató feromonok a stressz, szorongás és agresszivitás csökkentésére
A leírás terjedelme 24 oldal (ezen belül 11 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem vizsgálta.
1
HU 008 680 T2
A jelen találmány tárgya madarak farktõ alatti mirigyváladékából származó zsírsavakból vagy ezek származékaiból álló elegyet tartalmazó készítmény. Ez a madárnyugtató feromonnak nevezett készítmény madaraknál alkalmazható a stressz, szorongás és agresszivitás csökkentésére. A technika állása Definíció szerint a stressz az állati testnek ártalmas természetû erõkre, fertõzésekre és a homeosztázis megzavarására irányuló különbözõ abnormális állapotokra adott reakciója. A stressznek kitett állatok az autonóm és a neuroendokrin rendszerek aktivitásában és a viselkedésben végbemenõ változásokkal reagálnak. Ezen rendszerek aktiválása az elõfeltétele annak, hogy az állat megbirkózzon a stresszel, és így a legfontosabb erõforrás, amely megfelelõ biológiai védelmet nyújt az állat homeosztázisát próbára tevõ fenyegetés ellen. Moberg, G. P. Animal Stress, 27–49. oldal (1985); Vogel, W. H. Neuropsychobiology, 13, 1290. oldal (1985). A stressz egy objektív agresszióval kapcsolatos, és következményeként megváltoznak a különbözõ rendszerek, például a testnedvi, anyagcsere¹, immunés/vagy viselkedési rendszerek. A hormonális reakció hagyományosan a kortizol felszabadulásával, a növekedési hormon kiválasztásának csökkenésével, és a pajzsmirigyhormonok és a nemi szteroidok növekedésével határozható meg. A stressz közvetlenül vagy közvetve szerepet játszik a fogyasztás mennyiségének csökkenésében, ami az állattenyésztõk fõ problémáját jelenti. Az állatoknál a fogyasztás mennyiségének csökkenését okozhatja akár az anyagcsere növekedése vagy a stressz miatti csökkent élelmiszer-fogyasztás. Közelebbrõl, a stresszt a vér számos klinikai elemének vizsgálatával figyelhetjük meg. Ismeretes, hogy stresszes állapotban a H/L (heterofilek/limfociták; a heterofilek jelentik mindazon fehérvérsejteket, melyek a madaraknál nem limfociták) arányának növekedése és a hormonok, például a cirkuláló T4 (tiroxin), a kortizol és a prolaktin szintjeinek emelkedése figyelhetõ meg. Davis és Siopas, Poultry Science, 66, 34–43. oldal (1987). Madarakban a T4 növekedése különbözõ jól ismert fiziológiai állapotok változását, például a szénhidrát-katabolizmus szintjének emelkedését, a hõszabályozás deregulációját, a szívdobogás növekedését és a vizelet és az ürülék kalciumszintjének emelkedését eredményezi. Idelman, Col. Grenoble Science PUG (1990). A fiziológiai stresszokozók abnormálisan megnövekedett kortikoszteronkiválasztást is eredményezhetnek. Campo J. L., S. G. Davila, Poult. Sci. 81: 1637–1639 (2002); Moberg G. P.: The Biology of animal stress (Moberg és Mench Ed.), CABI, 1–23 (2000). A fiziológiai teszteken kívül viselkedési tesztek is végezhetõk madaraknál a stressz és/vagy félelem kiértékelésére. Az egyik leginkább alkalmazott viselkedési teszt a tonikus mozdulatlanság (Tonic Immobility, TI) teszt, melynek leírása a következõ irodalomban talál-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
ható (Camp J. L., S. G. Davila, Poult. Sci. 81: 1637–1639 (2002). Belátható, hogy madaraknál a fiziológiai állapotok stressz miatti változása bizonyos esetekben végzetes hatású, azaz halálos lehet, míg sok esetben súlyvesztést okoz. A stressz ezenkívül viselkedési változásokat is okozhat, ami agresszivitást eredményez, például más madarak megcsípése, kannibalizmus és bõrkárosítás madárkörnyezetben. A stressz valódi kárt jelent a madártenyésztõnek, mert csökkenti a madártenyészetet. Ezért a stressz csökkentése madaraknál, és különösen a madártenyésztésben kisebb mortalitáshoz, több súlygyarapodáshoz és jobb minõségû termékhez vezetne, ami növelné a madártenyésztõ pénzügyi hasznát. A madarak stresszének csökkentésébõl származó elõnyök rendkívül jótékonyak a zárt tartást alkalmazó madártenyésztõk számára. Zárt tartásban sok madarat tartanak kalitkákban, tyúkketrecekben, és minden ketrecben nagyszámú madár található. Mivel a madarak kis területen sok másik madárral vannak összezárva, a stressz-szintek magasabbak a szabad tartású madarakéhoz képest. A zárt tartású madarak stressze ezért nagy hozamvesztéshez vezethet (Craig J. V. és W. M. Muir, Poult. Sci. 75: 294–302 (1996) a tollcsípési viselkedés miatt (Kjaer J. B. és P. Sorensen, Br. Poult. Sci. 38: 333–341 (1997), továbbá a táplálás/gyarapodás arány növekedését (Buitenhuis A. J. és társai, 7. WCGALP, Montpellier – Franciaország, 14–06. irat), nagyobb mortalitást (Buitenhuis A. J. és társai, 7. WCGALP, Montpellier – Franciaország, 14–06. számú irat) és/vagy rossz hús- (tõkehús¹) minõséget eredményezhet (Tankston J. D. és társai, Poult. Sci. 80: 1384–1389 (2001). Zárt tartású rendszerben a madarak zárt helyiségben maradnak, és napi 24 órában fényt kapnak a táplálékfogyasztás ösztönzésére. Az almot rendszerint a tyúkketrecek padlójára terítik, ez szolgál a nedvesség felszívására, a trágya hígítására, és párnázó- és szigetelõanyagot biztosít a madarak számára. A hagyományos tartásban az almot 2–4 inch (5,1–10,2 cm) vastagságban terítik szét, és 20–30%¹os nedvességtartalom fenntartása mellett. Az egyes állományok között általában egyhetes pihenési idõszakot tartanak, amikor a tyúkketreceket a hígtrágyától megtisztítják. A feromonok lényegüknél fogva a test által felszabadított olyan anyagok, melyek ugyanahhoz a fajhoz tartozó másik egyednél elõre látható reakciót váltanak ki. Számos olyan különbözõ mirigy ismert, amely hímnemû emlõsökben feromonokat termel, ilyenek például az állkapocs alatti nyálmirigyek, a mellékpajzsmirigyek és a faggyúmirigyek. A hímnemû egyedek állkapocs alatti nyálmirigyeiben és mellékpajzsmirigyeiben kiválasztott feromonokkal jelölik meg a nõstényeket az udvarlás folyamán. Vadkanokban ezeknek a mirigyeknek a kiválasztása agnosztikus viselkedést eredményez. Ismeretes, hogy ezek a váladékok androsztenol és andoszteron keverékét tartalmazzák.
1
HU 008 680 T2
Az irodalomból ismert, hogy emlõsökben a feromonok használhatók stressz, szorongás és agresszivitás csökkentésére, ahogy ez a 607787, 6054481 és 6169113 számú USA szabadalmi leírásokból kiderül. Ezek a feromonok emlõsök emlõmirigyeinek váladékaiból származnak. Madarakban azonban nincsenek emlõmirigyek. Ezen túlmenõen a szakemberek körében kétségek merültek fel, hogy vannak¹e egyáltalán feromonok a madarakban, mivel nincs vomeronazális szervük, ami egy érzékelõszerv az agyhoz vezetõ saját pályával. A farktõ alatti mirigyek a madarakban kétkaréjú holokrin mirigyek, melyek váladékának többféle funkciója van. Ezekhez a funkciókhoz tartozik a tollak vízhatlanítása, D¹vitamin-prekurzorok termelése, a csõr, bõr és tollak rugalmasságának megtartása és a bakteriális fertõzések megelõzése. A farktõ alatti mirigy váladékai tollászkodás közben eloszlanak a tollakon, így vízhatlanítva azokat. Bohnet és társai a Journal of Biochemistry 226. kötetének 15. számában a 9795–9804. oldalakon (1991) leírják a nemi feromonok, 3¹hidroxi-zsírsavak diésztereinek termelõdését a nõstény vadkacsák farktõ alatti mirigyeiben a párzási idõszakban. A párzási idõszakon kívül a farktõ alatti mirigy csak egy szokásos monoészter viaszt termelt. Nem ismeretes az a mechanizmus, ahogy a farktõ alatti mirigy úgy irányítja biológiai folyamatait, hogy csupán a párzási idõszak alatt termel nemi feromonokat. A Bohnet és társai által leírt nemi feromonok (lásd fent), melyekrõl ismert, hogy különbözõ madarakban csak a párzási idõszakban termelõdnek, csalogatóként vagy szexuális stimulálóként hatnak, és nem használhatók nyugtató feromonokként, melyek csillapítóan, nyugtatóan hatnak, vagy enyhítik a stressz okozta szorongást, ahogy az a jelen találmány szerint történik. Ezenkívül a nemi feromonok kémiai összetétele eltér a jelen találmány szerinti madárnyugtató feromonokétól. Így a jelen találmány egyik aspektusa madarak farktõ alatti mirigyébõl származó madárnyugtató feromonra vonatkozik. A jelen találmány egy másik aspektusa olyan készítményre vonatkozik, amely laurinsavat, palmitinsavat, linolsavat és oleinsavat és/vagy ezek származékait és/vagy izomerjeit, valamint egy vagy több ilyen zsírsav egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit tartalmazó madárnyugtató feromont tartalmaz. A jelen találmány tárgya olyan készítmény, amely körülbelül 12,3–13,7 tömeg/tömeg% laurinsav, körülbelül 38,0–42,0 tömeg/tömeg% palmitinsav, körülbelül 32,3–35,7 tömeg/tömeg% linolsav és körülbelül 12,0–14,0 tömeg/tömeg% oleinsav és/vagy származékaik és/vagy izomerjeik elegyét, valamint egy vagy több ilyen zsírsav egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit tartalmazó madárnyugtató feromont tartalmaz. A jelen találmány egy másik aspektusa kiterjed madár stresszének kezelésére történõ alkalmazásra oly módon, hogy a kezelésre szoruló madárnak madár
2
farktõ alatti mirigye körül termelõdõ váladékból származó madárnyugtató feromont adagolunk. A találmány egy további aspektusa madár súlyvesztésének kezelésére történõ alkalmazásra vonatko5 zik oly módon, hogy a kezelésre szoruló madárnak madár farktõ alatti mirigye körül termelõdõ váladékból származó madárnyugtató feromonkészítményt adagolunk. A jelen találmány egy további aspektusa alkalma10 zás házi baromfi szállítás alatti kezelésére a szorongás kiküszöbölésére, oly módon, hogy a kezelésre szoruló madárnak madár farktõ alatti mirigye körül termelõdõ váladékból származó madárnyugtató feromonkészítményt adagolunk. A jelen találmány egy további aspektusa eljárás 15 madár táplálékkonverziójának javítására oly módon, hogy a kezelésre szoruló madárnak madár farktõ alatti mirigye körül termelõdõ váladékból származó madárnyugtató feromonkészítményt adagolunk. A jelen találmánnyal ezek és más célok megvalósít20 hatók, amit a találmány összegzése, az elõnyös változatok leírása és az igénypontok bizonyítanak.
25
30
35
40
45
50
55
60 3
A találmány összegzése A jelen találmány tárgya az igénypontokban definiált készítmény, amely madár farktõ alatti mirigyébõl származó madárnyugtató feromont tartalmaz. A találmány egyik aspektusa szerint a jelen találmány laurinsavat, palmitinsavat, linolsavat és/vagy ezek származékait és/vagy izomerjeit, valamint egy vagy több ilyen zsírsav egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit tartalmazó madárnyugtató feromont tartalmazó készítményt ír le. A jelen találmány szerinti készítmény körülbelül 12,3–13,7 tömeg/tömeg% laurinsavat, körülbelül 38,0–42,0 tömeg/tömeg% palmitinsavat, körülbelül 32,3–35,7 tömeg/tömeg% linolsavat és körülbelül 12,0–14,0 tömeg/tömeg% oleinsavat és/vagy származékait és/vagy izomerjeit, valamint egy vagy több ilyen zsírsav egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit tartalmazó madárnyugtató feromont tartalmazó készítményre vonatkozik. A jelen találmány szerinti származékok lehetnek laurinsav, palmitinsav, linolsav és oleinsav észterei, például metil-észterei, sói, alkoholjai, ketonjai, éterei, aldehidjei, szterinjei és amidjai. A fenti készítményeket tartalmazó oldatok is a jelen találmányhoz tartoznak. Egy másik aspektus szerint a jelen találmány tárgya madár stresszének kezelésére történõ alkalmazás oly módon, hogy a kezelésre szoruló madárnak madár farktõ alatti mirigye körül termelõdõ váladékából származó madárnyugtató feromont tartalmazó készítményt adagolunk. Egy másik aspektus szerint a jelen találmány tárgya madár súlyvesztésének kezelésére történõ alkalmazás oly módon, hogy a kezelésre szoruló madárnak madár farktõ alatti mirigye körül termelõdõ váladékából szár-
1
HU 008 680 T2
mazó madárnyugtató feromont tartalmazó készítményt adagolunk. Egy további aspektus szerint a jelen találmány tárgya alkalmazás házi baromfi szállítás alatti kezelésére a szorongás kiküszöbölésére, oly módon, hogy a kezelésre szoruló madárnak madár farktõ alatti mirigye körül termelõdõ váladékából származó madárnyugtató feromont tartalmazó készítményt adagolunk. Egy még további aspektus szerint a jelen találmány tárgya eljárás madár táplálékkonverziójának javítására oly módon, hogy a kezelésre szoruló madárnak madár farktõ alatti mirigye körül termelõdõ váladékából származó madárnyugtató feromont tartalmazó készítményt adagolunk.
A 11. ábra egy oszlopgrafikon, amely a H/L (heterofil/limfocita) arányt mutatja tyúkoknál, a 2002. év különbözõ idõpontjaiban. 5
10
15 A rajzok rövid leírása Az 1. ábra gázkromatográfiás/tömegspektroszkópiás színkép profilokat mutat olyan tyúkokról, melyeket csirkéik nem követtek, illetve olyan tyúkokról, melyeket a csirkék követtek a 8. napon. A 2. ábra gázkromatográfiás/tömegspektroszkópiás színkép profilokat mutat olyan tyúkokról, melyeket csirkéik a 4., 8. és 12. napon követtek. A 3. ábra fiatal csirkék súlygyarapodását mutató oszlopgrafikon madárnyugtató feromonnal, illetve placebóval kezelt csirkék esetében. A 4. ábra fiatal csirkék súlygyarapodásának növekedését mutatja madárnyugtató feromonnal történõ kezelés esetén (felsõ vonal), összevetve a placebóval (alsó vonal). Az 5. ábra egy oszlopgrafikon, amely a kortizol szintjeit mutatja be tyúkokon (nõstények) és kakasokon (hímek) és hímeken és nõstényeken vegyesen (M+F). A 6. ábra egy oszlopgrafikon, amely a T4¹szinteket ábrázolja tyúkokon (nõstények) és kakasokon (hímek) és hímeken és nõstényeken vegyesen (M+F). A 7. ábra egy oszlopgrafikon, amely a különbözõ körülmények között tartott csirkék kortizolszintjeit ábrázolja. jelzi a madárnyugtató feromonnal kezelt csirkéket, pedig a placebóval kezelt csirkéket. A 8. ábra egy oszlopgrafikon, amely a különbözõ körülmények között tartott csirkék T4¹szintjeit mutatja. jelzi a madárnyugtató feromonnal kezelt csirkéket, pedig a placebóval kezelt csirkéket. A 9. ábra a különbözõ körülmények között tartott csirkék súlygyarapodását bemutató oszlopgrafikon. jelzi a madárnyugtató feromonnal kezelt csirkéket, pedig a placebóval kezelt csirkéket. A 10. ábra a különbözõ tartási körülményeknek megfelelõ összkortizolszinteket bemutató oszlopgrafikon.
2
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
Az elõnyös változatok leírása A találmány céljaira „madár/madarak” kifejezés valamennyi, tollakkal és szárnyakkal rendelkezõ meleg vérû állatot magában foglal, melyek tojásokat raknak, és rendszerint képesek repülni. A madár lehet például, korlátozás nélkül, csirke, jérce, gyöngytyúk, papagáj, pulyka, tyúk, kacsa, liba stb. A találmány céljaira a „stressz” szó jelentése az állati testnek káros természetû erõkre, fertõzésre és a homeosztázist megzavarni képes különbözõ abnormális állapotokra adott reakciója. Ez a reakció lehet fizikai reakció vagy érzelmi reakció, beleértve a szorongást. A „szorongás” kifejezés jelentése harag és félelem érzékelése nyugtalansággal, feszültséggel stb. párosulva, ami egy olyan reakcióállapot, mely nagy valószínûséggel viselkedési és érzelmi félelemreakciót vált ki. Neurofizikai értelemben ez a szorongásos állapot a noradrenerg és szerotonin rendszerek hiperaktivitásával párosul. A „feromon” egy bizonyos faj teste által felszabadított anyag, ami egy ugyanahhoz a fajhoz tartozó másik egyednél elõre látható reakciót vált ki, és amely anyag például speciális csalogatóként, társas kommunikátorként, szexuális stimulálóként stb. szolgálhat. A „madárnyugtató feromon” olyan feromont jelent, amely csillapít, nyugtat, vagy enyhíti a stresszt, szorongást és agresszivitást. A nyugtató feromonokat meg kell különböztetni a szexuális feromonoktól, mely utóbbiak szexuális stimulálóként vagy csalogatóként hatnak. A „stresszel kapcsolatos betegségek” olyan betegségek, melyek tünetei a stressz hatására fokozódnak. A „javított táplálékkonverzió” a táplálékfogyasztás/súlygyarapodás arányának csökkenését jelenti. Az „oldat” kifejezés olyan szilárd anyagot jelent, melyet folyadék révén diszpergálnak, akár feloldva abban vagy szuszpenzióban tartva. A „nyugtató hatás” a félelem, nyugtalanság, szorongás, valamint a stresszel kapcsolatos viselkedési és fizikai következmények csökkentését jelenti. A stresszel összefüggõ viselkedési következményekhez tartozik a remegés, panaszhang kiadása, repülés, agresszió, helyváltoztatások stb. A stresszel összefüggõ fizikai következményekhez tartoznak az érverésszám változásai, valamint az epinefrin, norepinefrin, ACTH, kortizol glukóz stb. szintjeinek változásai. Táplálékforrásként használt madaraknál ez a definíció tenyésztési paramétereket foglal magában, például növekedési súly, táplálékkonverzió hatékonysága, húsminõség, a termékek bakteriális minõsége, például Salmonellamentesség, és a tojásmennyiség. Idetartozik a madarak tollának minõsége és a kacsatoll minõsége. A „fokozókészítmény” egy olyan aktív feromonkészítmény, amely faj-faj specifikus madarakban, és amely alkalmas az alap-feromonkészítménnyel szinergetikusan hatva a készítmény hatékonyságának növelésére speciális fajoknál.
1
HU 008 680 T2
A „heterofil” a madarakban található összes olyan fehérvérsejt, amely nem limfocita. A találmány céljaira az „izomerek” kifejezés magában foglalja a szerkezeti izomériát és a térbeli izomériát, és laurinsav, palmitinsav, linolsav és oleinsav zsírsavjainak, valamint származékainak izomerjeire vonatkozik. Amikor a jelen találmány szerinti egy vagy több zsírsav egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeire utalunk, akkor ez azt jelenti, hogy a készítmény tartalmazhat például laurinsavat, palmitinsavszármazékot, linolsav izomert és oleinsavszármazék izomert. A jelen találmány szerinti készítmények természetesen magukban foglalják a felsorolt zsírsavaknak a származékaikkal és/vagy izomerjeikkel képezett elegyeinek összes permutációját (és nemcsak a példaként említettet). Ezenkívül az itt említett származékok és izomerek tömegszázaléka megegyezik zsírsav ellenpárjaik tömegszázalékával. Így például a laurinsav származékának, izomerjének vagy egy izomer származékának koncentrációja 12,3–13,7 tömeg/tömeg% közötti kell hogy legyen. Közelebbrõl, a jelen találmány kiterjed madarak farktõ alatti mirigye körül képzõdõ váladékokból származó madárnyugtató feromonkészítmény azonosítására. A készítmények nyugtató és feromonális eredetûek, és illékony molekulákból épülnek fel, mely molekulák lényeges komponensei az indolszármazékok aminjai és zsírsavjai, valamint ezen aminok és zsírsavak észterei. A készítmény laurinsav, palmitinsav, linolsav és oleinsav és/vagy ezek származékainak és/vagy izomerjeinek elegyét, valamint egy vagy több ilyen zsírsavnak egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyét tartalmazza. Közelebbrõl, a jelen találmány szerinti alapkészítmény körülbelül 12,3–13,7 tömeg/tömeg% laurinsav, körülbelül 38,0–42,0 tömeg% palmitinsav, körülbelül 32,3–35,7 tömeg/tömeg% linolsav és körülbelül 12,0–14,0 tömeg/tömeg% oleinsav és/vagy származékaik és/vagy izomerjeik elegyét, valamint egy vagy több ilyen zsírsavnak egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyét tartalmazza. A készítmény kémiai hordozóhoz is kapcsolható, feltéve, hogy a zsírsavak bioaktív szerkezete megmarad. Az ilyen hordozómolekulák lehetnek, korlátozás nélkül, gyanták, liposzómák, koronavegyületek, hordozóproteinek, polimerek stb. A zsírsavakat használhatjuk tiszta formájukban, azaz szabad zsírsavként, valamint származékformájukban is, például zsírsav-észterekként vagy zsírsavsókként, valamint zsírsav-alkoholként, zsírsav-ketonként, zsírsav-éterekként és zsírsavamidokként. A találmány szerinti készítményekben ezek a zsírsavszármazékok helyettesíthetnek egy vagy több zsírsavat vagy akár az összest, és hatásuk ugyanaz marad. A zsírsavszármazékok megtalálhatók a jelen találmány szerinti készítményekben vagy oldatokban. A készítmény nyugtató hatásúnak bizonyult madarak esetében, és alkalmazható stressz, szorongás ol-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
dására, agresszív viselkedés csökkentésére, súlygyarapodás fokozására és tojástermelés fokozására. A madárnyugtató készítményhez kívánt esetben adhatunk 5–35 tömeg/tömeg% fokozókészítményt is. Ez a fokozókészítmény illékony szerves vegyületeket és azok elegyeit tartalmazza. A fokozókészítmény fajspecifikus lehet a természetben, és a jelen találmány céljaira kiválasztott madárfajok szerint változhat. A fokozókészítményben használható vegyületekhez tartoznak, korlátozás nélkül, az indolszármazékok aminjai és zsírsavjai, ezen aminok és zsírsavak észterei, ketonok, például aceton, alkoholok, szterinek stb. Nem toxikus töltõanyagok is adhatók a készítményhez, melyek lehetnek zsírsavak, alkoholok, aminok, szkvalén és glicerin. Egy másik változat szerint a madárnyugtató feromonkészítmény oldatban van. Az oldat laurinsavat, palmitinsavat, linolsavat és oleinsavat és/vagy ezek származékait és/vagy izomerjeit, valamint egy vagy több ilyen zsírsav egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit tartalmazza. A jelen találmány tárgya olyan oldat, amely körülbelül 12,3–13,7 tömeg/tömeg% laurinsavat, körülbelül 38,0–42,0 tömeg/tömeg% palmitinsavat, körülbelül 32,3–35,7 tömeg/tömeg% linolsavat és körülbelül 12,0–14,0 tömeg/tömeg% oleinsavat és/vagy ezek származékait és/vagy izomerjeit, valamint egy vagy több ilyen zsírsav egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit tartalmazza. A készítmény formája lehet oldat, aeroszol, spray, gél, lassú felszabadulású mátrix, sampon stb. A készítmény helyezhetõ Iiposzómákba, porlasztóba, polimerekbe, elektromos porlasztóba, és a készítmény mikrokapszulázható is. A természetben általában szilárd zsírsavak bármilyen vízmentes oldószerben hígíthatók, így képezve a találmány szerinti oldatot. Oldószerként használható propilénglikol, alkohol, éter, kloroform, etanol, benzol, szénkéneg, poliszorbát, propanol, izopropanol, 2¹propanol, zsírosított és illóolaj stb. Ezen oldószerek kombinációi is alkalmazhatók. Így propilénglikol és abszolút etanol kombinációja használható oldószerként a jelen találmányban. Ez lehet például 90–98% propilénglikol és 2–10% abszolút etanol. 5–40% izopropanol és 60–95% propilénglikol is alkalmazható. A zsírsavak a kereskedelemben szilárd formában szerezhetõk be különbözõ vegyipari vállalatoktól. Minthogy azonban nehezen lehet a zsírsavakat oldhatóvá tenni, a zsírsavat általában folyamatos keverés közben és 37 °C és körülbelül 38 °C közötti hõmérsékleten adagoljuk. 37,5 °C¹os hõmérsékletet is alkalmazhatunk. Az elõállított készítményeket vizsgálhatjuk madarak stresszének megelõzésében mutatott hatékonyságuk szempontjából. Jól dokumentált stresszforrás például a madarak elválasztása, szállítása stb. A találmány szerinti készítmények spray, aeroszol stb. for-
1
HU 008 680 T2
májában történõ alkalmazása a stresszelõ eseményeket körülvevõ területen a stressz csökkenését eredményezi, melyet sok tényezõ jelez, például a súlygyarapodás, más madarakkal való társas viselkedés, sebek a testen, nyál kortizol stb. Így a készítmények hígíthatók és felvihetõk különbözõ tárgyakra, melyekkel a madarak érintkezésbe kerülnek, például falakra, ketrecekre, a levegõbe és játékokra. Ezenkívül a jelen készítmények oldatok formájában közvetlenül is alkalmazhatók a madarakra. A fent leírt készítményeket olyan váladékok kémiai összetételének részletes elemzése után fedeztük fel, mely váladékokat fiókái által követett madarak farktõ alatti mirigyébõl nyertünk. Közelebbrõl, az eljárás abból állt, hogy a fiókái által követett madarak farktõ alatti mirigye körüli területet letöröltük egy steril borogatással, és a váladékok kémiai összetételét gázkromatográfiával/tömegspektroszkópiával analizáltuk. Ezt az eljárást részletesebben leírjuk az alábbi példákban. A jelen találmány és elõnyei teljesebb bemutatásához a következõ specifikus példákat adjuk meg, melyek csupán illusztrációs célokat szolgálnak, és semmilyen módon sem korlátozó jellegûek.
5
2
Az eredményeket egy adatbázis alkalmazásával analizáltuk a legvalószínûbb spektrumok azonosítására. Az ilyen adatokat tartalmazó adatbázisok jól ismertek az irodalomban. Az alábbi 1. táblázat a példából kapott eredményeket mutatja be. 1. táblázat
10
15
20
Összetétel
Családnév
Molekulatömeg (g/mol)
Retenciós idõ (perc)
Dodekánsav
laurinsav
200
13,1
Hexadekánsav
palmitinsav
256
17,4
(Z,Z)-9,12-Oktadadiénsav
linolsav
280
19,0
(Z)-9-Oktadecénsav
oleinsav
282
19,1
A kromatográfok teljes analízisét követõen azt találtuk, hogy a madárnyugtató feromon összetétele a 2. táblázat szerinti. 2. táblázat
25 Példák Összetétel
1. példa Feromonok izolálása és azonosító elemzése tyúkokból Ebben a példában olyan tyúkokat használtunk, melyeket csibéik követtek, illetve olyanokat, melyeket nem követtek a csibék. A mintákat csibéik által követett tyúkokból vettük a kikeltést követõ 4., 8., 12. és 35. napon. Egy másik mintasorozatot a csibéik által nem követett tyúkokból nyertünk. A tyúkok farktõ alatti mirigye vagy farok alatti mirigye körüli területet többször megdörzsöltük sterilizált borogatással. A borogatást azonnal 10 ml diklór-metánt tartalmazó lombikba helyeztük. A borogatást ezután diklór-metánban a lombik többszöri keverésével deszorbeáltuk. 5 ml mintát kivettünk, és levegõ alkalmazásával 1 ml térfogatra bepároltuk. A mintákat ezután gázkromatográfiás/tömegspektroszkópiás (GC/MS) analízisnek vetettük alá, Perkin Elmer által gyártott Turbo Mass spektrométer alkalmazásával. A detektálást ütköztetéssel végeztük (EI+) 70 eV energiával, 180 °C¹on. 30 m hosszúságú DB5 MS típusú JW oszlopot használtunk (id=0,25 mm; fim=0,25 mm I/20 hasításnál és 45 mp¹es hasítás/hasítás nélkül). Minden mintából 2,0 ml mennyiséget beinjektáltunk. A GC/MS spektrográfiai eredményeket az 1. és 2. ábrán mutatjuk be. A GC/MS analízisbõl kapott bizonyos molekulák szerkezetének igazolására pozitív kémiai ionizálást (CI+) végeztünk metánban, a molekuláris csúcs láthatóvá tételére (Molekulatömeg). Ez a módszer jól ismert az irodalomban.
30
35
40
45
50
55
60 6
(tömeg/tömeg%)
Laurinsav
12,3–13,7
Palmitinsav
38,0–42,0
Linolsav
32,3–35,7
Oleinsav
12,0–14,0
2. példa A madárnyugtató feromon hatása a fiatal csirkék súlyára Az alábbi példát hajtottuk végre a következõ tenyésztési körülmények között: Tenyésztés típusa: félig nyitott tenyésztés. Táplálás: étel és ital tetszés szerint, az összes tenyésztõ által a fiatal csirkék táplálására általában használt táplálékból. Fiatal csirkéket két csoportra osztottunk. Az A csoport 13 tömeg/tömeg% laurinsavat, 40 tömeg/tömeg% palmitinsavat, 34 tömeg/tömeg% linolsavat és 13 tömeg/tömeg% oleinsavat tartalmazó 2% madárnyugtató feromondózist kapott, melyet egy, a fiatal csirkék ketrecében a csirkék fölé helyezett elektronikus porlasztóba adagoltunk. A B csoport placebokezelést kapott. A madárnyugtató hormon, illetve a placebo adagolása elõtt, azaz a 0. napon a fiatal csirkéket súly szerint is csoportosítottuk. Az eredményeket a 3. és 4. ábrán mutatjuk be, ahol a fiatal csirkék a 0. napon egyforma csoportokat alkottak. Az ábrákból bizonyossá vált, hogy a kezelt A csoport esetében jelentõs súlygyarapodás történt a placebóval kezelt B csoporthoz képest. Tehát a súlygyarapodás gyorsabb madárnyugtató hormon adagolása esetén.
1
HU 008 680 T2
3. példa Madárnyugtató hormon hatása tyúkokban és kakasokban kiváltott krónikus stresszre Ez a példa kemény és krónikus stressznek kitett tyúkokban és kakasokban mérte a madárnyugtató feromon hatását. A stresszes körülmények, melyeknek a tyúkokat és csirkéket kitettük, az alábbiak voltak: ragyogó fények, fémes hangok és elektromos sokk. Naponta kétfajta stresszort idéztünk elõ 15 percig, tetszõlegesen, a két csoportnál azonos módon. Az A csoportot 13 tömeg/tömeg% laurinsavat, 40 tömeg/tömeg% palmitinsavat, 34 tömeg/tömeg% linolsavat és 13 tömeg/tömeg% oleinsavat tartalmazó madárnyugtató feromonnal (AAP) kezeltük. A B csoport placebót kapott. Ezután számos tényezõt vizsgáltunk, például hogy a tyúkok vagy kakasok súlya gyarapodott¹e, vizsgáltuk a kortizolszintek és a T4¹szintek változásait standard kortizol és T4 tesztekkel, a kísérlet befejezését követõ 8. napon. Lényeges súlykülönbséget nem figyeltünk meg. Ennek az lehetett az oka, hogy a stresszorok túlságosan erõteljesek voltak, és a feromon nem tudta megakadályozni ezt a fajta heves stresszt. Az endokrin eredmények nyugtató tendenciát mutattak az egyes állatokon, melyek madárnyugtató feromont kaptak (A, B kortizolra – 5. ábrák; p=0,14). Idelman (1990, lásd fent) kimutatta, hogy a stressznek való ellenállás fázisa a kortizolt stimuláló ACTH kiválasztásával kapcsolatos hormonokat szabadít fel; a kortizol az a hormon, amelynek a szintje leginkább megnõ a stressz folyamán. Az 5. ábra azt ábrázolja, hogy a nõstények érzékenyebbek a stresszre, mint a hímek (p=0,12 a nõstényeknél). Szintén a nõstények reagálnak érzékenyebben a madárnyugtató feromonra: a kortizol szintje körülbelül 50%-kal csökken a stressz elõtt és után. Ezt erõsíti meg a nõstények T4¹szintje is, melyet a 6. ábrán láthatunk. Ezek az eredmények azt is bizonyítják, hogy jelentõs különbség mutatkozik a kezeletlen és kezelt nõstények között, ami a hímek esetében nem mondható el (6. ábra; p=0,08). 4. példa Madárnyugtató feromon és a csirkék tartásának hatása Ennek a példának az volt a célja, hogy kiderítsük, vajon a csirkék tartása hatással van¹e az eredményekre dupla vak tesztelés során. Sem a témafelelõs, sem a tenyésztõ nem tudta, hogy melyik ketrecben milyen kezelés folyik. Egyenként 13 000 csirkét helyeztünk el két külön részben, 18/m2 sûrûséggel. Az 1¹es részben az elsõ tesztet, a 2¹es részben a második tesztet végeztük, az A és B kezelés a következõ volt: 1¹es rész: A1 (madárnyugtató feromon adagolása) versus B1 (placebo) 2¹es rész: A2 (madárnyugtató feromon adagolása) versus B2 (placebo)
5
10
15
20
25
30
35
40
45
2
Az adagolt madárnyugtató feromon 13 tömeg/tömeg% laurinsavat, 40 tömeg/tömeg% palmitinsavat, 34 tömeg/tömeg% linolsavat és 13 tömeg/tömeg% oleinsavat tartalmazott. Ebben a példában 2%¹on titrált madárnyugtató feromonoldat dózisát alkalmaztuk. Ezt a dózist egy elektronikus porlasztóval permeteztük 1/50 m2 sebesség mellett. A súlygyarapodást, a kortizolszinteket, a súlygyarapodást és a fogyasztási és T4¹szinteket standard kortizol és T4 tesztekkel mértük a kísérlet befejezését követõ körülbelül 40. napon. Azt találtuk továbbá, hogy az átlagos mortalitási ráta az egyik csirkeketrecben nagyobb volt, mint a másikban. Ez a megfigyelés azt jelenti, hogy egy lehetséges „cross-over” lép fel, amikor a placebót és a kezelést csak egy ketrecben teszteljük. A kortizolszinteket, a T4¹szinteket és a súlyt a kezdeti tesztek után körülbelül 40 nappal vizsgáltuk. A példa eredményei a következõk: A B1 kortizolszintje jelentõsen megemelkedett az A1¹hez viszonyítva (7. ábra; p=0,04). Ez azt jelzi, hogy az átlagos stresszállapot erõsebb volt azoknál a madaraknál, melyeket nem kezeltek a madárnyugtató feromonnal. Jelentõs különbség figyelhetõ meg a B2 javára, az A2¹vel összevetve (7. ábra; p=0,002). Nem volt jelentõs különbség az A1 és B1 között a T4¹szintet illetõen. A T4¹szint a B2¹nél lényegesen magasabb volt, mint A2¹nél (8. ábra; p=0,006). Az 1¹es csoport esetében nem volt jelentõs súlykülönbség az élõsúly (PV) és az önsúly (PC) között. Az A2 állatai lényegesen nehezebbek voltak, mint a B2 állatai (9. ábra; p=0,03 és p=0,06, az élõsúly, illetve az önsúly esetében). A súlygyarapodás és a fogyasztási szintek jelzése (1,9 a fogyasztás jelzésére) ekvivalens volt a négy különbözõ csoportnál. Az eredményeket a tesztelt csirkék eltérõ tartásának hatása szempontjából is kiértékeltük. Ugyanabban a ketrecben levõ egyedeknél a kortizolszint jobban megemelkedett (10. ábra; p=0,003). Az A és B között nem figyeltünk meg különbséget. Nem volt jelentõs különbség az A és B között az 1. és 2. csoportot illetõen. Ugyancsak nem volt jelentõs különbség A és B között az élõsúlyt vagy az önsúlyt illetõen sem. Így azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ebben a példában a csirkék tartása nem volt hatással az eredményre.
50 5. példa Ez a protokoll a madárnyugtató feromon tojóstyúkokra gyakorolt hatását vizsgálja. A tojóstyúkok tenyésztési módszerei gyakran stresszesek, és tojás55 veszteséget, valamint az egyes tyúkok között civakodást okoznak. Ebben a példában különbözõ teszteket végeztünk madárnyugtató feromonnal kezelt, illetve nem kezelt tojóstyúkokkal, ideértve az állattani módszereket, bioló60 giai markereket és az atka iránti érzékenységet. 7
1
HU 008 680 T2
Itt következik egy idõrendi naptár a példa szerinti speciális eseményekrõl: Csirkék kikelése: 1. év májusa Kezdeti pihe: kikelés után 4 hónappal (1. év) Tollcsipkedés megkezdése: kikelés után 8 hónappal (1. év) Atkakezelés (Dermanyssus vagy Ornithonyssus): kikelés után 9 hónappal (2. év) Atkamintavétel: kikelés után 10 hónappal (2. év) Vérmintavétel: kikelés után 10 és 11 hónappal (2. év) Madárnyugtató feromont tartalmazó porlasztó elhelyezése: kikelés után 10 és 11 hónappal (2. év) Tyúkokon szemüveg elhelyezése: kikelés után 10 hónappal (2. év) Feljegyeztük az állattani módszereket a fenti események folyamán, a következõ mûszaki kritériumok alkalmazásával: fészkeiket elhagyó tyúkok aránya; tyúkok tömegaránya; elhullási ráta; és táplálékfogyasztás madárnyugtató feromonnal kezelt, illetve nem kezelt (kontroll) tyúkok esetében. Nem volt lényeges különbség a két csoport között. A madárnyugtató hormonnal és anélkül kapott eredmények ekvivalensek voltak. A szemüveg megtette a hatását: kevesebb tyúk hagyta el a fészkét, és kevesebb volt a leminõsített tojás. A példa kivitelezése folyamán az atkákat is vizsgáltuk. A 0. napon elhelyeztük a madárnyugtató feromon elsõ porlasztóit, és mintát vettünk az atkákból. A 12 mintából 5 mintánál lehetett azonosítani az atkák fajtáját a tenyészetben: 3¹at felhasználtunk és atkatenyészetbe helyeztük, majd a belsõ kísérlet végén visszanyertük õket; 4 pedig arra szolgált, hogy teszteljük a parazitáknak a használt atkákra mutatott érzékenységét. Az 5 mintán 117 parazitamintát azonosítottunk. 76%¹ot (n=86) Dermanyssus gallinaeként (csirkeatka) és 24%¹ot Ornithonyssus sylviarumként (északi baromfiatka) azonosítottunk. A tyúkokon talált atkák mennyisége jelentõs mértékû parazitafertõzést jelez a tenyésztõnek: 2 belsõ minta alapján úgy becsültük meg, hogy az élõsdifertõzés egy 8¹as skálán 5 és 6 közötti [Devaney és Agutin (1987) leírják a szárny alatti bõrön található Orinthonyssus számára vonatkozó skálát]. A két legutolsó parazitafertõzést az alkalmazott kísérleti körülmények között nem tudtuk vizsgálni. A vett mintákat csak az atka elleni kezelés után két nappal dolgoztuk fel. A tenyésztõ is tudta, hogy súlyos atkafertõzés, különösen Dermanyssus gallinae (DG) fertõzés történt. A vett minták szerint a végsõ, teljes parazitafertõzés 5/8 volt. Ezen arány alapján egy „professzionális” méretû (1)¹es mintát állítottunk elõ, ami a maximális 8¹as fokozat esetén 30 DG/cm2¹t jelent. A 8/8 arány a kivérzés stádiuma, közel 100%¹os elhullással. Az 5/8 szint 3–5 DG/cm2¹es fertõzöttséget jelent, ami egy közbensõ stádium, ilyen esetben kötelezõ a kezelés az atkafertõzés fokozódásának megakadályozása céljából. Poratkákat nem találtunk, ami azt jelenti, hogy az elvégzett atkakezelés a poratkákra hatásos volt. Azon-
5
10
15
20
25
2
ban nagyszámú parazita atka volt jelen közvetlenül az atka elleni kezelés után, ami azt jelenti, hogy a parazita atkák nagy valószínûséggel elveszítették érzékenységüket az alkalmazott atka elleni kezelésre, melyet az alábbiak szerint vizsgáltunk. Ezt követõen az atkák érzékenységét vizsgáltuk. Ezt a tesztet az atkapopulációban egy in vitro rendszerrel végeztük, ami igazolja az alkalmazott atka elleni kezelés iránti érzékenységet (karbamát). Így a parazitákat miticid különbözõ koncentrációinak tettük ki. A dózist a terméken levõ dózisajánlás értéke alapján határoztuk meg. Ennél a dózisnál sem LD50¹et (24 óra alatt a kezelt atkák 50%¹a elpusztul), sem LD100¹at (24 óra alatt az atkák 100%¹a elpusztul) nem értünk el. Az LD50¹et az ajánlott dózisnál nyolcszor nagyobb dózissal sem értük el. Az LD100¹at pedig az elõírtnál 32¹szer nagyobb dózissal sem sikerült elérni. A kísérlet körülményei között 2 csoportot (T1 és T2) vizsgáltunk. A T1 csoporton univerzális tesztet végeztünk, ami tenyésztésben nem engedélyezett, mert ivermektint használtunk. A 2. csoportot amitrázzal teszteltük. A T1 és T2 esetében is elértük az LD 100¹at a termékek tájékoztatóján elõírt dózis alkalmazásával, a tenyésztési körülményeknek megfelelõ környezetben. Az eredményeket az alábbi 3. táblázatban mutatjuk be. 3. táblázat
30 LD50 eléréséhez szükséges dózis
LD100 eléréséhez szükséges dózis
Karbamát
8 ed
>32 ed
Ivermektin (T1)
1 ed
1 ed
Amitráz (T2)
1 ed
1 ed
Hatóanyag
35
ed: elõírt dózis
40
45
50
55
60 8
Ezért tehát ajánlatos volt az atka elleni kezelés hatóanyagát megváltoztatni a fentiekben bemutatott érzékenység miatt. Ezután a fenti eseménynaptárban jelzett vérteszteket végeztük el. Különbözõ stresszmarkereket figyeltünk meg a vérminta elemzése során. Megfigyelhetõ volt a heterofilek/limfociták számának növekedése (5), valamint bizonyos hormonok (például cirkuláló T4, kortizol és prolaktin) változásai (4). A következõ módszert alkalmaztuk. Az alábbi 4. táblázatban jelzett idõpontokban vért vettünk az állatoktól két különbözõ típusú csõben: az egyikben nem volt konzerválószer (piros tetõ), a másikban pedig EDTA konzerválószer volt (kék tetõ). A következõ fiziológiai teszteket végeztük el: hematokrit¹, vérsejtszámlálások és heterofilek/limfociták. A vérvétel után a vérsavót –20 °C¹on tartottuk a többi vérminta vételének befejezéséig. Az utolsókat klinikai laboratóriumba küldtük a stresszhormonok szintjeinek analízisére.
1
HU 008 680 T2
Tehát a találmány szerinti feromonkészítmény akkor is hatásos, ha a stressz oka megmarad.
4. táblázat Elsõ vérmintavétel
Második vérmintavétel
március 7.
március 21.
2
Harmadik vérmintavétel
április 19.
5
A hematokritot az EDTA konzerválószert tartalmazó csõbe helyeztük, és az 5. táblázatban szereplõ eredményeket kaptuk. 10
5. táblázat Elsõ vérmintavétel
Második vérmintavétel
Harmadik vérmintavétel
52%
47%
49%
A hematokrit esetében a normál fiziológiai átlag 55%. A fenti eredményekbõl látható, hogy csökkent a hematokritok száma, ami az állat vörösvérsejtjeinek csökkenését jelzi. Ez a csökkenés azt mutatja, hogy az állatok valamilyen módon sérültek. Ez a vérveszteség valószínûleg a fark körüli területre terjedõ tollcsipkedés következménye, ami sebeket okoz, és vérfoltokat eredményezhet a tojásokon. A fehérvérsejt-analízis a granulociták erõteljes jelenlétét mutatta, ami összefügg a parazitafertõzéssel. Leukocitaszámlálást végeztünk az összegyûjtött vérmintákon, és az eredményeket a heterofilek/limfociták arányában fejeztük ki. Az eredmények az alábbi 6. táblázatban láthatók.
15
20
25
30
6. táblázat Levett vérminták
Átlag
Eltérés
P-érték
Elsõ kontra második
2,49
0,14
<0,0001*
Elsõ kontra harmadik
0,69
0,07
0,0001
Második kontra harmadik
0,65
0,10
0,47
A fenti eredményekbõl látható, hogy a kísérlet 2,49 átlagos értéket mutat a levett vérminták elsõ sorozatára, és 60%¹os esést mutat a levett második és harmadik vérminták esetében. A fenti 6. táblázatban jelzett statisztikai analízis különbséget mutat az elsõ és a második minta között, illetve az elsõ és a harmadik minta között, de nincs statisztikai különbség a levett második és harmadik minta között. A közepes átlag a tenyésztõk számára 0,42±0,13 (3). Az eredményeket a 11. ábrán grafikusan ábrázoljuk. Következtetések A madárnyugtató feromon csökkenti a stresszt a madaraknál. Azonban bizonyos feltételek megléte szükséges ahhoz, hogy ez hatékony legyen. A madárnyugtató feromonokat fiatal csibéken kell alkalmazni, közvetlenül kikelésük után. A bemutatott megfigyelések azt illusztrálják, hogy a feromon még olyan jelentõs stresszt is képes csökkenteni, mint amilyen a csirkeatkák intenzív élõsködése.
6. példa Állatok és tenyésztési feltételek Ehhez a példához két azonos, egyenként 1200 m2 területû épületet használtunk. Mindegyik épületben 24 000 „ROSS 308” fajtájú, kétharmadrészt hím, egyharmadrészt nõstény csirkét tenyésztettünk. A hím és a nõstény csirkéket praktikus okokból elkülönítettük. A hím csirkéket hosszabb ideig tartottuk, mint a nõstényeket, mert a hímek súlygyarapodása nagyobb a tenyésztés utolsó 10 napjában a levágást megelõzõen, és ezért a baromfitenyésztõ számára gazdaságos és elõnyösebb a hím csirkéket hosszabb ideig tartani, mint a nõstény csirkéket. A nõstény csirkék távozásának napján a hím csirkék elfoglalják a terület 100%¹át, és így szabadon kószálhatnak a tyúkházban. A hímeket általában feldarabolva adják el, ellentétben a nõstényekkel, melyeket egészben árusítanak. A tenyésztési körülmények mindegyik épületben szigorúan hasonlóak voltak, azaz a tyúkházban a talaj faforgácsból állt (ami alomként ismert), melyet mindkét épület padlóján szétterítettünk, a csirkék tetszés szerint juthattak élelemhez és vízhez, és a fényciklus ugyanolyan volt mindkét épületben. Nappal természetes fényt, éjjel pedig mesterséges fényt használtunk. A vágóhídra történõ szállítás elõtt 6 órával abbahagytuk a csirkék szilárd táplálását.
35
40
45
50
Kezelés 13 tömeg/tömeg% laurinsav-metil-észter, 40 tömeg/tömeg% palmitinsav-metil-észter, 34,0 tömeg/tömeg% linolsav-metil-észter és 13,0 tömeg/tömeg% oleinsav-metil-észter elegyét tartalmazó P010 madárnyugtató feromont állítottunk elõ lassú felszabadulású blokk formájában, az irodalomban ismert módon, és átlyuggatott mûanyag burkolattal fedtük be. A kezelés abból állt, hogy a P010¹et passzívan szétszórtuk a helyi környezetbe. Mindegyik blokk 150 g súlyú volt, és a fenti madárnyugtató feromon 2%¹os koncentrációját tartalmazó 18 blokkot helyeztünk el a kezelt épületben (P010¹et vagy placebót). A kezelés a csirkék érkezését megelõzõ napon kezdõdött (D0 vagy 0. nap). A 29. napon (D29) a P010¹et tartalmazó blokkokat újakra cseréltük. Ebben a kísérletben a 01¹es épületet placebóval, a 02¹es épületet pedig P010-zel kezeltük. A kezelt épületre „P010”-ként, a másikra pedig „kontroll”-ként (placebo) utalunk. Dupla vak kísérletet végeztünk.
Szállítás a vágóhídra A csirkék vágóhídra történõ szállítása zárt teherautókon történt, éjfélkor, egyenként 50 kg élõsúlyú állatot 55 tartalmazó fiókokkal ellátott konténerekben. Mindkét épület esetében ugyanazon a napon éjfélkor indítottuk a csirkéket a vágóhídra; azaz a hím csirkéket az 52. napon, a nõstény csirkéket pedig a 40. napon. Ezek az adatok hasonlóak az ITAVI-ban 2001-ben 60 közzétett Nemzeti eredményekhez (Nr. 1): Les synthe9
1
HU 008 680 T2
ses economiques – performances techniques et couts de production (A gazdasági szintézis-teljesítmény módszerek és a termelés költségei), ami a 49. nap a hímek esetében, szemben a nõstényekre vonatkozó 39. nappal. Összegyûjtött adatok A csirkék vágóhídra történõ szállítását megelõzõen összegyûjtött adatok Fiziológiai teszteket végeztünk a vágóhídra kerülés napján a csirkéktõl vett vérmintákon. Összesen 200 ilyen tesztet végeztünk (minden épületben 50 hímet és 50 nõstényt vizsgáltunk). A csirkéktõl a vért EDTA¹t tartalmazó kémcsövekbe, valamint semmilyen kémiai konzerválószert nem tartalmazó szabályos kémcsövekbe vettük. A vért a csirkék szárnyvénájánál gyûjtöttük. Megmértük a hematokrit/limfocita (H/L) arányt, a hematokritot, a glükózszintet és a kortikoszteronszintet. A H/L¹t Mallacez sejtek alkalmazásával számítottuk ki, melyeken 2×500 ml¹t oszlattunk el 50 négyzeten (1 cm3). A számítást „cross up” módszer alkalmazásával végeztük. Ezután megszámoltuk a teljes limfocitapopulációt, és kiszámoltuk az arányt. A hematokritot 9000 m/s–2¹n végzett centrifugálást (3500 rpm 2 perc alatt) követõen mértük, és az (összes vér)/(sejtfázis) arányként fejeztük ki. A glükózszintet Glucotrend® alkalmazásával mértük. Viselkedési tesztet (BT) is végeztünk a vérmintavétel napján. Az alkalmazott viselkedési teszt (BT) a tónusos mozdulatlanság (T1) tesztjének származéka, és a csirkék félelmi reakciójának jelzõje, amikor az állatokat ragadozó agressziót szimuláló helyzetnek tesszük ki. A viselkedési tesztet a következõképpen végeztük: Minden csirkét megfogtunk és a hátára fektettünk egy kis függõágyban, maximum 60 másodpercig. Amikor a csirke a hátán feküdt, a mellkasát érintve gyengéden visszatartottuk 10 másodpercig, majd elengedtük, miközben egy másik személy 1 méter távolságból mereven a szemébe nézett. Mind a fiziológiai, mind a viselkedési eredményeket ugyanattól a csirkétõl szereztük. Minden csirkét megfogtunk, elvégeztük a viselkedési tesztet, majd vért vettünk a fent említett vértesztekhez. A glükózszinteket közvetlenül a viselkedési teszt után számoltuk ki. A vágóhídon gyûjtött adatok A vágóhídon több tesztet végeztünk a csirkehozamra vonatkozóan. Elõször élõsúly (LW), önsúly (DW), takarmányhasznosulási arány (FGR) és teljesítményindex (PI) méréseket végeztünk. Az élõsúlyt (LW) úgy kaptuk meg, hogy a tenyésztõk által szállított csirkék összsúlyát elosztottuk a csirkék össz-számával. A méréseket külön végeztük és jegyeztük fel a hím, illetve a nõstény csirkék esetében. Az önsúlyt minden csirke súlyának külön-külön történõ mérésével kaptuk. A súlyt ezután 100 g¹os osztályokba soroltuk.
2
A takarmányhasznosulási arányt a hím és a nõstény csirkék által mindkét épületben elfogyasztott takarmány összmennyiségére számítottuk ki. A teljesítményindex (PI) a legfontosabb mutató, 5 amit a tenyésztõk a teljesítmény értékeléséhez figyelembe vettek. A PI¹t a következõképpen számítottuk ki: (napi súlygyarapodás)/takarmányhasznosulási arány (FGR). Az elemzés során figyelembe vettük azoknak a le10 minõsített csirkéknek az eredményeit is, melyeket megfojtottak, megkarmoltak és/vagy a lábukon megjelöltek. Ezt a kritériumot a vágóhídra szállított összes csirke százalékában számítottuk ki, kivéve az összes leminõsített állat önsúlyának (DW) százalékát. Egy „táblázatos hozam” (TY) elnevezésû eljárást is 15 végeztünk a standard csirkéken [n=nemenként 10, ugyanabból az önsúly (DW) osztályból: 1,9 kg súlyú hímek és 1,2 kg súlyú nõstények]. A táblázatos hozam eljárás az állati hozamot értékeli: azaz zsír, filé, láb 20 (hús), bõr/élõsúly arány és globális hozam: (bõr+láb)/élõsúly. Végül a nyereségességi adatokat összegeztük a P010 gazdasági hatékonyságának vizsgálatára [bruttó árrés (GM)]. 25 Statisztikai analízis Statisztikai analízist végeztünk Statview F¹4.5® szoftver alkalmazásával. Az adatokat t¹teszt és Mann Whitney U¹teszt alkalmazásával, az átlagok és a va30 rianciák összevetésével elemeztük. Néhány adatot nem tudtunk statisztikailag elemezni az adatok hiánya miatt, ezért statisztikai szignifikanciát nem számoltunk. Ennek ellenére néhány statisztikailag nem elemzett adatot is bemutattunk más adatokkal való kapcsolatuk 35 miatt. 6. példa eredményei 7. táblázat Önsúly átlaga
40
45
P010
Kontroll
Hímek
2,22a
2,06b
Nõstények
1,13a
1,09b
Egy soron belül az eltérõ felsõ indexû átlagok jelentõsen különböznek (p<0,0001, t¹teszt).
50
55
8. táblázat Leminõsített állatok – hímek (állatok %¹a, kivéve az összest: önsúly %¹a) P010
Kontroll
Megfojtott (%)
1,36
1,11*
Megkarmolt
8,00
22,00***
47,00
12,00***
0,78
0,57**
Megjelölt Összes
60 P értékek: *p<0,05, **p<0,01, ***p<0,001 (t¹teszt) 10
1
HU 008 680 T2
9. táblázat Leminõsített állatok – nõstények (állatok %¹a, kivéve az összest: önsúly %¹a) P010
Megfojtott (%) Megkarmolt
Kontroll
3,25
6,36***
10,00
19,00***
Megjelölt
8,00
4,00***
Összes
0,21
0,26
5
10
P értékek: *p<0,05, **p<0,01, ***p<0,001 (t¹teszt)
10. táblázat Fiziológiai eredmények – hímek P010
15 Kontroll
Heterofil/limfocita
0,81
1,11uu
Albumin/globulin
0,44
0,56uu
Hematokrit (%) Glükóz (mg/dl) Kortikoszteron (ng/ml)
44,3 205
20
44,1 197**
2,64
3,40*
P értékek: *p<0,05, **p<0,01, ***p<0,001 (t¹teszt) /up<0,05, uup<0,01, uuup<0,001 (U¹teszt)
25
11. táblázat Fiziológiai eredmények – nõstények P010
Kontroll
Heterofil/limfocita
0,77
0,85**
Albumin/globulin
0,91
0,82
Hematokrit (%) Glükóz (mg/dl) Kortikoszteron (ng/ml)
49,6 199 2,27
49,5
30
35
203 2,35
P értékek: *p<0,05, **p<0,01, ***p<0,001 (t¹teszt) /up<0,05, uup<0,01, uuup<0,001 (U¹teszt)
Az eredmények elemzése A kontroll és a P010 közötti különbség az önsúly (DW) tekintetében jelentõs volt mind a hím, mind a nõstény csirkék esetében. A kontrollcsirkék könnyebbek voltak a P010-zel kezelt csirkékhez viszonyítva [p<0,0001 (lásd a fenti 7. táblázatot)]. A végsõ élõsúly (LW) kisebb volt a kontrollcsoportban a P010-hez viszonyítva, mind a hím, mind a nõstény csirkék esetében [átlagosan 2,84 kg (kontroll), szemben a 3,08 kg¹mal (kezelt), és 1,60 kg (kontroll), szemben az 1,69 kg¹mal (kezelt)]. A P010-zel kezelt hím csirkék nehezebbek voltak a Nemzeti eredményekben (Nr. 1) találtaknál (2,85 kg). A takarmányhasznosulási arány (FGR) némileg magasabb volt a P010 házban [1,96 (kezelt) kontra 1,90 (kontroll)], ami a Le Douarin P. Enquete technico economique, Reussir Aviculture 83:24–24 (2003) irodalomban leírt országos átlagot tükrözi. A teljesítményindex (PI) azonban magasabb volt a P010-kezelt csirkéknél, összevetve a kontrollcsir-
40
45
50
55
60 11
2
kékkel [2,49 (kezelt) kontra 2,40 (kontroll)], ami azt jelenti, hogy a napi súlygyarapodás (DWG) nagyobb volt a P010 csirkék esetében. Még ha néhány adatot nem is lehetett statisztikailag összehasonlítani, segítenek megérteni az önsúlyban (DW) mutatkozó különbségeket. Az országos eredmény értéke (2. sz.) az élõsúly esetében (LW) 2,35 kg [lásd fent: Le Douarin P (2003)]. A csirkék élõsúlyára itt kapott eredmények a P010¹re 2,38 kg, a kontrollcsirkékre pedig 2,20 kg. Megjegyzendõ, hogy a kontroll némileg a 2. sz. országos érték alatt van, ellentétben a P010-zel. Ez az önsúlyban (DW) mutatkozó különbséggel magyarázható, mivel úgy tartják, hogy összefüggés van az önsúly (DW) és az élõsúly (LW) között [Feddes J. J. R., E. J. Emmanuel, M. J. Zudhof, Poult. Sci. 81:774–779 (2002)]. Ezenkívül a nagyobb napi súlygyarapodás (DWG) logikusan nagyobb végsúlyhoz vezet, tekintet nélkül a takarmányhasznosulási arányra (FRG). Ez igazolja a teljesítményindexnek (PI) tulajdonított nagy jelentõséget. Az összes leminõsített P010 hím csirke (lásd a fenti 8. táblázatot) az önsúly (DW) 0,78%¹át tette ki: ez az összes leminõsített kontrollcsirke esetében 0,57% volt (p<0,01). Ennek oka a foltos lábú, P010-kezelt csirkék magasabb szintje (47%, szemben a 12%-kal, p<0,001). Azonban mind a megfulladt, mind a megkarmolt csirkék százalékos aránya kisebb a P010-kezelt csirkéknél, az értékek tanúsága szerint: 1,36% (kezelt hím) kontra 1,11% hím kontroll a megfojtott állatoknál, és 8% (kezelt hím) kontra 22% (hím kontroll) (P<0,001) a megkarmolt csirkéknél. A nõstény csirkékre kapott eredmények arányosak a hím csirkék eredményeivel (lásd a fenti 9. táblázatot). Az eredmények jóval magasabb számú jelölt lábat mutattak a P010-zel kezelt nõstény csirkéknél [8% (kezelt) kontra 4% (kontroll), P<0,001], de kevesebb P010-zel kezelt nõstény csirke fulladt meg [3,25% (kezelt) kontra 6,36% (kontroll), p<0,001], és kapott karmolásokat [10% (kezelt) kontra 19% (kontroll), p<0,001]. Mindazonáltal nem mutatkozott jelentõs különbség ebben a kísérletben a leminõsített csirkék összes önsúlyát (DW) tekintve. Az összes leminõsített, P010-zel kezelt csirkék aránya az országos eredmény 2. értéke (0,96%) alatt maradt [Le Douarin P (2003), lásd fent]. Bár a kísérletet tiszta épületekben végeztük, néhány vágóhíd osztályozórendszert alkalmaz a foltos lábak minõsítésére, ami összefügg a tyúkketrec padlóján levõ túlságosan nedves alommal [LEJAS I., La France Agricole. (2003. február)]. Így például a foltos csirkelábak 40%¹os küszöbértéke az állatállomány érintettségét, míg a 80% a túlságos érintettségét jelzi. Ebben a kísérletben a P010 hím csirkék érintetteknek tekinthetõk. Ez összefügg azzal a ténnyel, hogy az alomminták az egyik épületben magasabb nedvességszintet mutattak a kontrollal összevetve. Bár a csirkék által elfogyasztott víz összmennyiségét az egyes épületekre vonatkoztatva nem vizsgáltuk, feltételezhetõ, hogy a kezelt P010 csirkék több vizet fogyasztottak, mint a kezeletlen kontrollcsirkék, ami
1
HU 008 680 T2
megfelel a takarmányhasznosulási aránynál (FGR) mutatkozó különbségnek. Mivel a hím csirkék hosszabb ideig tartózkodtak a tyúkketrecben a levágás elõtt, logikus, hogy az alom minõsége nagyobb hatással volt rájuk. Végezetül, az eredmények azért tûnnek alacsonyabb értékûnek, mert az összes kritérium kiszámítását az összes leminõsített csirke bevonásával végeztük, bár az összes többi eredmény (kivéve a foltos lábakat) jó. Ami a táblázatos hozamot illeti (TY), a megfigyelt eredmények egyike sem volt statisztikailag eltérõ sem a hím, sem a nõstény csirkék esetében. Azonban megfigyeltük, hogy a P010 csirkék húsmennyisége nagyobb volt, mint a kontrollcsirkéké. A két megfigyelt csoport nemek szerint eltéréseket mutatott a fiziológiai eredmények tekintetében (lásd a fenti 4. és 5. táblázatot). A H/L arány valóban jelentõs mértékben alacsonyabb volt a P010 csirkéknél (p<0,01), és ez az egyetlen paraméter, amely a csoportok között eltérést mutatott a nõstény csirkék esetében. Hím csirkéknél a kortikoszteronszint magasabb volt a kontrollcsoport esetében (p<0,05), a glükózszint viszont alacsonyabb volt (p<0,01) ugyanezen kontrollcsoport esetében. Érdekes megfigyelés, hogy ezek az eredmények azt sugallják, hogy a csoportok között a hím csirkék stressz-szintje eltérõ. A nõstény csirkéknél ez kevésbé fordul elõ, kivéve a H/L arányt, ami szociális stresszt képvisel [Camp J. L., Davila S. G., Poult. Sci. 81: 1637–1639 (2002)]. Itt is az lehet a magyarázat, hogy a hímek 12 nappal késõbb távoztak, mint a nõstények. A hematokrit vonatkozásában a csoportok hasonlóak, és az adatok összhangban vannak az irodalommal [Fisher T. M., Blood Cells. 4: 453–461 (1978)]. A fiziológiai eredmények adatait a táblázatos hozam (TY) adataival párhuzamosan figyeltük meg. Valóban, a stresszornak kitett baromfi elraktározza a zsírt, ezért soványabb, azaz kevesebb hús van rajta [Leclerc B., Guy, G., Rideaux, F. Reprod. Nutr. Dev. 28: 931–937 (1988)]. A kortikoszteron szintjének emelkedése csökkenteni látszik a fehérje anyagcsere teljesítményét [Grizard J. és társai, Nutr. Research Rev. 8: 67–91 (1995)]. A hím baromfi glükózeredményei bizonytalanok, még akkor is, ha hasonlóak az irodalmi eredményekhez (Padilha J. F. C., Influence of heat on energy metabolism and its regulation on broilers. French Thesis for PhD. Tours University, 205. oldal 1995). Valóban lehet azzal érvelni, hogy a P010 csirkék „nagyon érzékenyek” voltak, ami szintén magyarázhatja a hízottságbeli különbségeket, mivel az izmok kevésbé építik be a glükózt, ami egy magasabb zsírtárolási arányhoz vezet [Bray G. A., York, D. A., Physiol. Reviews, 59: 719–809 (1979)]. Így arra a következtetésre lehet jutni, hogy a stressz gyenge tõkehúsminõséghez vezet a tejsavtermelés megnövekedése miatt, ami alacsony pH¹jú húst hoz létre [Alvarado C. Z., Sams A. R., Poult. Sci. 81: 1365–1370 (2002)]. A viselkedési teszt (BT) alapján nem volt kimutatható különbség a csoportok vagy nemek között. Ez a teszt 39,6 másodperces átlagot adott a hím baromfira,
2
és 41,2 másodperces átlagot a nõstény baromfira. Összevetve egy referenciateszttel [Riedstra B., Groothuis, N. Appl. Anim. Behav. Sci. 77: 127–138 (2002)], azzal lehet érvelni, hogy ezt a tesztet kevés ideig vé5 geztük ahhoz, hogy valódi különbséget figyelhessünk meg a baromfiak között. Ebben a kísérletben a viselkedési tesztet (BT) azért végeztük, hogy a tenyésztõ gyors eredményt kaphasson az állatállomány stresszszintjének felméréséhez. Végül minden épületre kiszámítottuk a bruttó árrést 10 (GM), és azt találtuk, hogy a csirke/takarmány eltérés a P010 épületben 4,8%-kal magasabb volt. Végezetül a P010 termék csökkenti a csirkékben a stresszt, és a fenti eredmények bizonysága alapján 15 gazdasági hasznot hoz a baromfitenyésztõnek. Miközben a találmányt a különbözõ elõnyös megvalósulások alapján írtuk le, a szakember számára nyilvánvaló, hogy különbözõ módosítások, helyettesítések, elhagyások és változások eszközölhetõk anélkül, 20 hogy a találmány körétõl eltérnénk. Ennek megfelelõen a jelen találmány terjedelmét a következõ igénypontok terjedelme szabja meg, beleértve az ekvivalenseket.
25
30
35
40
45
50
55
60 12
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Madárnyugtató feromont tartalmazó készítmény, amely körülbelül 12,3–13,7 tömeg/tömeg% laurinsavat, körülbelül 38,0–42,0 tömeg/tömeg% palmitinsavat, körülbelül 32,3–35,7 tömeg/tömeg% linolsavat és körülbelül 12,0–14,0 tömeg/tömeg% oleinsavat és vagy ezek származékait és/vagy izomerjeit, valamint egy vagy több ezen zsírsavnak egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit tartalmazza. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, ahol a származékok laurinsav, palmitinsav, linolsav és oleinsav észteri, sói, alkoholjai, ketonjai, éterei, aldehidjei, szterinjei és amidjai. 3. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely tartalmaz még egy nem toxikus töltõanyagot vagy egy szilárd segédanyagot. 4. A 3. igénypont szerinti készítmény, ahol a nem toxikus töltõanyagot zsírsavak, alkoholok, aminok, szkvalén és glicerin csoportjából választjuk ki. 5. Madárnyugtató feromont tartalmazó oldat, amely körülbelül 12,3–13,7 tömeg/tömeg% laurinsavat, körülbelül 38,0–42,0 tömeg/tömeg% palmitinsavat, körülbelül 32,3–35,7 tömeg/tömeg% linolsavat és körülbelül 12,0–14,0 tömeg/tömeg% oleinsavat és vagy ezek származékait és/vagy izomerjeit, valamint egy vagy több ezen zsírsavnak egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit és egy oldószert tartalmaz. 6. Az 5. igénypont szerinti oldat, ahol az oldószer alkohol és propilénglikol. 7. A 6. igénypont szerinti oldat, ahol az oldat formája spray, sampon, aeroszol, lehet mikrokapszulázott, kiszerelhetõ lassú felszabadulású mátrixban, polimerben vagy egy porlasztóban.
1
HU 008 680 T2
8. A 7. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a porlasztó egy elektromos porlasztó. 9. Madár farktövi mirigye körüli váladékokból származó madárnyugtató feromont tartalmazó készítmény alkalmazása madár stresszének kezelésére szolgáló gyógyszer elõállítására. 10. A 9. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a váladékok madárnyugtató feromont tartalmaznak, amely körülbelül 12,3–13,7 tömeg/tömeg% laurinsavat, körülbelül 38,0–42,0 tömeg/tömeg% palmitinsavat, körülbelül 32,3–35,7 tömeg/tömeg% linolsavat és körülbelül 12,0–14,0 tömeg/tömeg% oleinsavat és vagy ezek származékait és/vagy izomerjeit, valamint egy vagy több ezen zsírsavnak egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit tartalmazza. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a készítmény oldatban van, és adagolása úgy történik, hogy az oldatot felvisszük a falakra, a madár tollaira vagy bõrére, a levegõbe vagy játékokra. 12. Madár farktövi mirigye körüli váladékokból származó madárnyugtató feromont tartalmazó készítmény alkalmazása madár súlyvesztésének kezelésére szolgáló gyógyszer elõállítására. 13. A 12. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a váladékok madárnyugtató feromont tartalmaznak, amely körülbelül 12,3–13,7 tömeg/tömeg% laurinsavat, körülbelül 38,0–42,0 tömeg/tömeg% palmitinsavat, körülbelül 32,3–35,7 tömeg/tömeg% linolsavat és körülbelül 12,0–14,0 tömeg/tömeg% oleinsavat és vagy ezek származékait és/vagy izomerjeit, valamint egy vagy több ezen zsírsavnak egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit tartalmazza. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a készítmény oldatban van, és adagolása úgy történik, hogy az oldatot felvisszük a falakra, a madár tollaira vagy bõrére, a levegõbe vagy játékokra.
5
10
15
20
25
30
35
13
2
15. Madár farktövi mirigye körüli váladékokból származó madárnyugtató feromont tartalmazó készítmény alkalmazása gyógyszer elõállítására, amellyel a háziszárnyast szállítás alatt kezelve annak szorongása megszüntethetõ. 16. A 15. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a váladékok madárnyugtató feromont tartalmaznak, amely körülbelül 12,3–13,7 tömeg/tömeg% laurinsavat, körülbelül 38,0–42,0 tömeg/tömeg% palmitinsavat, körülbelül 32,3–35,7 tömeg/tömeg% linolsavat és körülbelül 12,0–14,0 tömeg/tömeg% oleinsavat és vagy ezek származékait és/vagy izomerjeit, valamint egy vagy több ezen zsírsavnak egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit tartalmazza. 17. A 15. vagy 16. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a készítmény oldatban van, és adagolása úgy történik, hogy az oldatot felvisszük a falakra, a madár tollaira vagy bõrére, a levegõbe vagy játékokra. 18. Eljárás madár takarmányértékesítésének javítására, azzal jellemezve, hogy az ilyen kezelést igénylõ madárnak madár farktövi mirigye körüli váladékokból származó madárnyugtató feromonkészítményt adagolunk. 19. A 18. igénypont szerinti eljárás, ahol a váladékok madárnyugtató feromont tartalmaznak, amely körülbelül 12,3–13,7 tömeg/tömeg% laurinsavat, körülbelül 38,0–42,0 tömeg/tömeg% palmitinsavat, körülbelül 32,3–35,7 tömeg/tömeg% linolsavat és körülbelül 12,0–14,0 tömeg/tömeg% oleinsavat és vagy ezek származékait és/vagy izomerjeit, valamint egy vagy több ezen zsírsavnak egy vagy több származékával és/vagy egy vagy több izomerjével képezett elegyeit tartalmazza. 20. A 18. vagy 19. igénypont szerinti eljárás, ahol a készítmény oldatban van, és adagolása úgy történik, hogy az oldatot felvisszük a falakra, a madár tollaira vagy bõrére, a levegõbe vagy játékokra.
HU 008 680 T2 Int. Cl.: A61K 35/36
14
HU 008 680 T2 Int. Cl.: A61K 35/36
15
HU 008 680 T2 Int. Cl.: A61K 35/36
16
HU 008 680 T2 Int. Cl.: A61K 35/36
17
HU 008 680 T2 Int. Cl.: A61K 35/36
18
HU 008 680 T2 Int. Cl.: A61K 35/36
19
HU 008 680 T2 Int. Cl.: A61K 35/36
20
HU 008 680 T2 Int. Cl.: A61K 35/36
21
HU 008 680 T2 Int. Cl.: A61K 35/36
22
HU 008 680 T2 Int. Cl.: A61K 35/36
23
HU 008 680 T2 Int. Cl.: A61K 35/36
Kiadja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest
