!HU000007661T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 007 661
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 202005011181 U 2005. 07. 11.
(73) Jogosult: Friedrich Münch GmbH & Co. KG, D-75417 Mühlacker (DE)
DE
(72) Feltaláló: DUHATSCHEK, Thomas, 75443 Ötisheim (DE)
(54)
HU 007 661 T2
A41F 1/06
(21) Magyar ügyszám: E 06 776174 (22) A bejelentés napja: 2006. 07. 11. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20060776174 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1919314 A1 2007. 01. 18. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1919314 B1 2009. 12. 02.
(2006.01) A41D 19/015 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 07006538 PCT/EP 06/006742
(74) Képviselõ: Kis-Kovács Annemarie, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Védõkesztyû fémgyûrûfonatból
A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 6 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 007 661 T2
A találmány az 1. igénypont tárgyi körében megadott jellemzõkkel rendelkezõ védõkesztyûbõl indul ki. Egy ilyen védõkesztyû az FR–2 836 790 A1¹bõl, valamint használat révén vált ismertté. Az ismert védõkesztyû a csukló helyén a fémgyûrûfonaton elrendezett bújtatókkal van ellátva, amelyek szintén a fémgyûrûfonatból vannak kiképezve. A bújtatókon poliéter-kaucsukból készült szorítópánt van áthúzva. Ez a szorítópánt elzáróval van ellátva, amely egy nyomógombból és egy nyomógombos csatból áll. A nyomógombos csat a szorítópánt egyik végén állíthatóan van elrendezve. A nyomógomb a szorítópánt másik végének közelében vele össze van csavarozva. Ebbõl a célból a szorítópánton egy, lemezbõl készült stancolt hajlított rész van rögzítve, amely egy menetes résszel van ellátva, amely a szorítópántnak egy nyílásába kapcsolódik. Annak érdekében, hogy a szorítópántot a kesztyûn rögzítsék, elsõ lépésben a nyomógombot a stancolt hajlított részrõl lecsavarják. Ezután a szorítópántot azzal a véggel, amelyben a stancolt hajlított rész helyezkedik el, a bújtatókba befûzik. A bújtatók egyikében egy lyuk van kiképezve, amelyen a csavar menetes része átfér, amelynek segítségével a nyomógombot kell rögzíteni. Ezen lyuk alatt a stancolt hajlított részt a menetes részével pozicionálják. Ezután a nyomógombot a fémgyûrûfonat külsõ oldalára helyezik, majd a csavart a nyomógombon és a fémgyûrûfonatban lévõ lyukon keresztül a stancolt hajlított rész menetes részébe bevezetik, és abban meghúzzák. Ily módon a nyomógomb és a szorítópánt egyik vége a kesztyûn elõre meghatározott helyzetben van rögzítve. Az ismert kesztyûk egy, a fémgyûrûfonatból készült mandzsettával is el lehetnek látva. Ebben az esetben két ilyen jellegû szorítópánt van elrendezve, az egyik a csuklón, a másik pedig a mandzsetta hátsó végén. Az ismert kesztyû esetén hátrányos, hogy a nyomógombnak a szorítópántra való szereléséhez három fémes szerkezeti elemre van szükség, éspedig magára a nyomógombra, egy csavarra és egy bonyolult, integrált menetes résszel ellátott stancolt hajlított részre, továbbá mindezen szerkezeti elemet – a higiéniai követelményeknek megfelelõ – nemesacélból kell készíteni, mivel az ilyen kesztyûket mindenekelõtt a húsfeldolgozó iparban alkalmazzák. Ehhez még hozzájön az is, hogy az a mód, ahogyan a felhasználónak a szorítópántot szerelnie kell, a felhasználó számára körülményes. A felhasználó számára gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy a szorítópántot idõrõl idõre cserélni kell, mivel ebben az esetben egy kopó szerkezeti részrõl van szó, amely nem visel el minden tisztító folyamatot, amelyet a fémgyûrûfonat kibír, amely többnyire nemesacélból, bizonyos esetekben akár titánból is készülhet. A szorítópánt cseréje esetén ezenkívül fennáll az a veszély, hogy a nyomógomb és a csavar elvész. Ezek a szerkezeti részek véletlenül is elveszhetnek (kieshetnek), ha a szorítópánt cseréje során a csavart nem húzzák meg elegendõ mértékben. Azonban húsárukban nem szabad elõfordulniuk elveszett fémrészeknek. A jelen találmány azon a feladaton alapul, hogy a bevezetõben megadott jellegû kesztyût olyan irányban
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
javítsuk, hogy szorítópántja kevesebb ráfordítással legyen elõállítható és cserélhetõ, és csökkenjen annak a veszélye, hogy az elzárórészei elvesznek. Ezt a feladatot az 1. igénypontban megadott jellemzõkkel ellátott védõkesztyû révén oldottuk meg. A találmány elõnyös továbbfejlesztett változatai az aligénypontok tárgyát képezik. A találmány szerinti védõkesztyû fémgyûrûfonatból készült, és szorítópánttal – amely elveszíthetetlenül, azonban cserélhetõen bújtatókban van tartva, amelyek fémgyûrûfonatból vannak kiképezve és a csukló tartományában vannak elrendezve – és egy, a szorítópánton elrendezett elzáróval van ellátva. A szorítópánt hátsó végén egy, az elzárótól különbözõ ütközõrésszel van ellátva, amely azáltal, hogy egy bújtató peremével alakzáró kapcsolatba kerül, a bújtatón nem húzható át. Ez azzal az elõnnyel rendelkezik, hogy a szorítópánt elülsõ végével elõre, amely vége az ütközõrésztõl elmutat, a bújtatókon áthúzható, addig, amíg az ütközõrész azon a bújtatón fel nem ütközik, amelybe a szorítópántot elõször fûztük be. A szorítópánt ezután azonnal megfeszíthetõ és zárható. Maga az elzáró, méreteit tekintve, a bújtatók belsõ méretéhez oly módon lehet igazítva, hogy a bújtatókon keresztülcsúsztathatóvá váljon. Mivel az elzáró azonban elõnyösen állítható, hogy a zárt szorítópánt bõségét különbözõ vastagságú csuklókhoz egyaránt hozzáigazíthassuk, az elzáró állítható része a szorítópántról le is vehetõ, mielõtt a szorítópántot a bújtatókba bevezetnénk, vagy ismét kihúznánk, úgyhogy a levehetõ zárórész ekkor még abban az esetben sem zavar, ha túl nagy ahhoz, hogy a bújtatókon át lehessen húzni. Azáltal, hogy a szorítópánt a csatlakozórésznek egy bújtató peremével való alakzáró együttmûködése révén meg van akadályozva abban, hogy a bújtatón keresztül legyen húzva, a szorítópántnak a fémgyûrûfonattal való, a technika állásából ismert összecsavarozása feleslegessé válik. Ezáltal a technika állása esetén alkalmazott csavarra sincs szükség, és a technika állása esetén szükséges, egy menetes szakasszal ellátott stancolt hajlított rész is feleslegessé válik, és végül a fémgyûrûfonatban lévõ külön lyukra sincs szükség, amely a technika állása esetén arra szolgált, hogy a csavart át lehessen vezetni. A szorítópánt elõállítása, szerelése és cseréje ebbõl kifolyólag a technika állásához viszonyítva sokkal egyszerûbbé válik. A szorítópánt ütközõrésze és a fémgyûrûfonat bújtatóinak egyike közötti alakzáró kapcsolat elõnyös módon azzal van létrehozva, hogy az ütközõrész annyival szélesebb és/vagy vastagabb, mint a szorítópánt, hogy a bújtatókon nem húzható át. Egy így kiképzett szorítópánt kis költséggel mûanyagból, különösen hõre lágyuló mûanyagból állítható elõ, amely lehetõvé teszi, hogy a szorítópántot olcsón egy darabban fröccsöntéssel alakítsuk ki, úgyhogy a szorítópánt egy formázott rész lesz, amelyhez az ütközõrész egyrészesen van hozzáalakítva. Különösen alkalmas egy hõre lágyuló elasztomerbõl, különösen hõre lágyuló poliuretánból készült szorí-
1
HU 007 661 T2
tópánt. Egy ilyen szorítópánt egész sor elõnyt egyesít magában: A szorítópánt puha, simulékony és nyomáshelyek nélkül a legjobb viselési komfortot nyújtja. A szorítópánt optimális húzószilárdsággal, szakítószilárdsággal és bevágások vagy más sérülések esetén továbbszakadás elleni ellenálló képességgel rendelkezik. A szorítópánt extrém hosszú élettartammal rendelkezik, azonosan maradó tulajdonságok mellett. A szorítópánt az élelmiszeriparban alkalmazható, szinte az összes, a gyakorlatban elõforduló vegyszerrel szemben ellenálló, továbbá a hidrolízissel szemben is ellenálló. A szorítópánt a gyakorlatban való alkalmazás és a szokásos tisztító eljárás során fellépõ hõmérséklettel szemben ellenálló. A szorítópánt higiénikus és jól tisztítható. A szorítópánt szerszámok alkalmazása nélkül könnyen cserélhetõ. Amennyiben az elzáró állítható, úgy az elzáró állítható és levehetõ része elõnyösen alakzáróan rögzíthetõ a szorítópánton. Erre a célra a szorítópánt azon szakaszában, amelyben az elzáró levehetõ részét kívánjuk rögzíteni, elõnyösen recézett, különösen bordákkal van ellátva, amelyek a szorítópánt hosszirányához képest keresztirányban nyúlnak el és az elzáró levehetõ részével alakzáró kapcsolatba kerülnek. Az elzáró levehetõ része elõnyösen egy csat, amelyen a szorítópántot kétszeres megfordítással húzzuk át. Elzáróként különösen alkalmas az olyan nyomógombos elzáró, amely egy levehetõ, a szorítópánt hossza mentén állítható nyomógombos csattal és egy nyomógombbal van ellátva, amelyek elõnyösebben az ütközõrész szomszédságában vannak elrendezve. A nyomógomb a szorítópánttal oldhatatlanul lehet összekötve. Különösen elõnyös, ha a nyomógomb a szorítópánttal össze van szegecselve. A nyomógomb szokásos módon lekerekített kontúrral rendelkezik. Ezért a nyomógomb a szorítópánttal a fémgyûrûfonat bújtatóin könnyen keresztültolható, illetve ¹húzható. Annak érdekében, hogy a szorítópántnak a bújtatókon való áttolását megkönnyítsük, a szorítópánt elõnyösen megerõsített fejrészt tartalmaz, különösen olyan fejrészt, amely hosszmetszetben ék alakúan van kiképezve, és a csúcs felé csökkenõ szélességgel rendelkezik, azonban a csatlakozó szorítópántnál nem szélesebb. Ez a szorítópántnak a fémgyûrûfonat bújtatóiban való elõretolását és visszahúzását könnyíti meg. Az ütközõrész elõnyösen szélesebb és vastagabb, mint az ütközõrészhez csatlakozó szorítópánt, különösen az ütközõrész és a csatlakozó szorítópánt közötti lépcsõ kialakítása mellett. Ez az ütközõrésznek a bújtató peremén való alakzáró felütközését könnyíti meg. Egy ilyen lépcsõ már akkor is hatásos, ha csak egyoldalúan van elrendezve, mivel a bújtató peremén a pánt egyik oldalán lévõ vállal is fel tud ütközni. Elõnyös módon azonban a lépcsõ a szorítópánt mindkét oldalán van elrendezve, hogy a szorítópántnak a bújtatókba való bevezetése során ne kelljen arra
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
ügyelni, hogy a szorítópántot milyen irányítással vezetjük be. A szorítópánt ütközõrésze minden esetben ugyanúgy, mint a nyomógomb, a bújtatón kívül helyezkedik el. Ezért különösen információhordozóként alkalmazható, amely elõnyösen feliratot és/vagy jelölést hordoz, például a gyártónak a nevét, méretre vonatkozó adatot, egy ápolási utalást vagy hasonlót. A találmány nemcsak olyan védõkesztyûkhöz alkalmazható, amelyek a csuklón végzõdnek, hanem olyan védõkesztyûk számára is, amelyek egy, a fémgyûrûfonatból készült mandzsettával vannak ellátva. Az ilyen, mandzsettával ellátott védõkesztyûk a csuklón lévõ, találmány szerinti szorítópánton kívül elõnyösen egy azonosan kiképzett szorítópántot is tartalmaznak a fémgyûrûfonatból készült bújtatókban, amelyek a mandzsetta hátsó peremén vannak elrendezve. A védõkesztyû felhúzását megkönnyíti, ha a csukló tartományában és – amennyiben mandzsetta is el van rendezve – a mandzsetta hátsó végének tartományában is egy hosszanti hasítékkal van ellátva a fémgyûrûfonatban. A hasíték különbözõ vastagságú csuklókhoz, illetve alsókarokhoz való hozzáigazítást tesz lehetõvé. Elõnyös módon a hasíték mindkét pereméhez egyegy bújtató csatlakozik. Célszerû módon a szorítópántot a bújtatókba úgy fûzzük be, hogy az ütközõrész a hasítékban helyezkedjen el, úgyhogy a hasítékot csupán a zárási folyamat révén, a szorítópánt által hidaljuk át. Ebben az esetben a hasítékhoz csatlakozó fémgyûrûfonat-szakaszok szükség esetén egymást lapolhatják át. A szorítópánt zárása során húzhatunk a szorítópánton, anélkül hogy fennállna annak a veszélye, hogy a szorítópánt a bújtatóból kicsúszik. Ezt ugyanis az ütközõrész megakadályozza. Ellenkezõ irányban történõ nem szándékos kihúzás ellen az elõnyösen elrendezett nyomógomb gátat képez azáltal, hogy a bújtató peremén felütközik. A nyomógomb célszerû módon olyan magassággal van kiképezve, hogy a bújtatóba ne tudjon könnyen becsúszni. Ehhez hozzájárul egy, a nyomógombon elrendezett szûkítés is, amely a bújtató peremét tudja megfogni. Elõnyösen a két bújtató legalább egyike, amely a kesztyûben lévõ hasítékhoz csatlakozik, csak kissé rövidebb, mint a nyomógomb és a szorítópánt ütközõrésze közötti távolság, úgyhogy ez éppenséggel egy kis játékkal rendelkezik, hogy ebben a bújtatóban oda-vissza csússzon. Ez a méretezés a szorítószalagnak a bújtatóban való biztosításához járul hozzá. Elõnyös módon a két bújtató, amelyek a hasítékot határolják, azonos hosszúsággal van kiképezve. Ez lehetõvé teszi, hogy a jobb kézhez kialakított kesztyût azáltal igazíthassuk a bal kézhez, hogy a kesztyût megfordítjuk. Erre az esetre a zárószalagot is megfordíthatjuk. A példákban az azonos vagy egymásnak megfelelõ szerkezeti elemeket egyezõ hivatkozási számokkal jelöltük. A találmány kiviteli példái a mellékelt ábrákon vannak bemutatva. A rajzon az
1
HU 007 661 T2
1. ábra egy mandzsettával ellátott, találmány szerinti kesztyût a kéz hátsó oldalára vett nézetben, a 2. ábra az 1. ábra szerinti kesztyût a kéz elülsõ oldalára vett nézetben, a 3. ábra egy, a kesztyûhöz való szorítópántot felülnézetben, a 4. ábra a 3. ábra szerinti szorítópántot oldalnézetben, az 5. ábra a szorítópánthoz való nyomógombos csatot az alsó oldalra vett nézetben, a 6. ábra az 5. ábra szerinti nyomógombos csatot egy elsõ oldalnézetben, a 7. ábra az 5. ábra szerinti nyomógombos csatot egy második oldalnézetben, a 8. ábra a 3. ábrának megfelelõ ábrázolásban a szorítópántnak egy változatát, a 9. ábra a 8. ábra szerinti szorítópántot a 4. ábrának megfelelõ nézetben, és a 10. ábra egy védõkesztyûnek egy szakaszát mutatja a hasítékának tartományában. Az 1. és 2. ábra 2 mandzsettával ellátott 1 kesztyût mutat, amely az ujjhegyektõl a 2 mandzsetta hátsó széléig fémgyûrûfonatból készült. Egy ilyen fémgyûrûfonat felépítése például a DE 44 16 389 A1 számú dokumentumból ismert. A 3 csukló tartományában több, fémgyûrûfonatból való 4 bújtató van elrendezve. A 2 mandzsetta hátsó végén szintén több, fémgyûrûfonatból készült 5 bújtató helyezkedik el. A bemutatott példa esetén három-három 4, 5 bújtató van elrendezve, amelyek a 2 mandzsetta hátsó végén az alkar nagyobb kerületéhez való hozzáigazítás érdekében kerületi irányban nagyobb szakaszon nyúlnak el, mint a 3 csukló tartományában. A 3 csuklón lévõ 4 bújtatók és a hátsó 5 bújtatók között több, a kar hosszirányában elnyúló 6 zseb azáltal van kiképezve, hogy a fémgyûrûfonatból lévõ hosszanti csíkok a 2 mandzsetta ez alatt található fémgyûrûfonatán helyezkednek el, és azzal körben össze vannak láncolva. Ezekben a 6 zsebekben egy-egy, vékony rugólemezbõl lévõ csík helyezkedik el, amely a mandzsettát merevíti, és megakadályozza, hogy a mandzsetta a kar hosszirányában összeessen. A bújtatóknak a 3 csukló tartományában való képzésére különbözõ lehetõségek kínálkoznak. Az egyik lehetõség abból áll, hogy a tulajdonképpeni kesztyû egyrétegûen a 2 mandzsettában folytatódjon és a 3 csukló tartományában a fémgyûrûfonatban csupán néhány, a csukló körül elosztva elrendezett hasíték legyen kiképezve, amelyeken egy 7 szorítópántot alternálóan húzunk át. Egy másik lehetõség abban van, hogy a tulajdonképpeni kesztyût és mandzsettáját elsõ lépésben külön-külön állítjuk elõ, a mandzsettát elülsõ szélén fémgyûrûfonatból lévõ nyúlványokkal látjuk el, a 2 mandzsetta ezen nyúlványait a tulajdonképpeni kesztyû fémgyûrûfonatának vége fölé toljuk, és a 2 mandzsetta nyúlványainak elülsõ széleit összefûzzük a kesztyû fémgyûrûfonatával, a kesztyû fémgyûrûfonatának hátsó szélét pedig összefûzzük a 2 mandzsettával. Ebben
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
az esetben a 2 mandzsetta nyúlványai a kesztyû ez alatt fekvõ fémgyûrûfonatán fekszenek, és ily módon a 4 bújtatókat képezik. Egy további, a 3 csukló tartományában lévõ 4 bújtatók képzésére való megoldás abban van, hogy a kesztyû és annak 2 mandzsettája egyrétegûen egymásba megy át. Erre a bújtatók méreteivel rendelkezõ, fémgyûrûfonatból lévõ csíkokat helyezzük, és a csíkok elülsõ és hátsó széleit összefûzzük az alatta fekvõ fémgyûrûfonattal. A 2 mandzsetta hátsó szélén az 5 bújtatók a fémgyûrûfonat nyúlványai által vannak kiképezve, amelyeknek a hátsó széle elõre át van hajtva és a 2 mandzsetta fémgyûrûfonatával össze van láncolva/fûzve. Azonos módon mandzsetta nélküli kesztyû szélén lévõ bújtatókat lehet kiképezni. Mind a 3 csukló tartományában lévõ 4 bújtatók, mind a 2 mandzsetta hátsó végén lévõ 5 bújtatók egyegy 7 szorítópántot fogadnak be. Ez részleteiben a 3. és 4. ábrán van bemutatva. A 7 szorítópánt lapos mûanyag pánt, különösen hõre lágyuló elasztomerbõl, amely egy darabban fröccsöntés útján van formázva. A 7 szorítópánt elülsõ végén 8 fejrész található, amely vastagabb, mint a mögötte fekvõ 7 szorítópánt, ahol a 8 fejrész és a mögötte lévõ 7 szorítópánt között mindkét oldalon egy 9 lépcsõ van kiképezve, amelytõl kiindulva a 8 fejrész mérete ékszerûen olyan vastagságúra csökken, amely hozzávetõlegesen azzal a vastagsággal egyezik meg, amellyel a szorítópánt a 8 fejrész mögött rendelkezik. Ezenkívül a 8 fejrész félkör alakú 10 peremmel rendelkezik. Egy szakaszban, amely a 8 fejrészhez csatlakozik, a 7 szorítópánthoz több 11 borda van egyoldalúan azonos távolságban hozzáformázva, amelyek a szorítópántnak csak az egyik oldalán helyezkednek el, és a 7 szorítópánt hosszirányához képest keresztirányban nyúlnak el. A 7 szorítópánt hátsó végéhez 12 lezáródarab van hozzáalakítva, amely nagyobb vastagsággal rendelkezik, mint az elõtte lévõ 7 szorítópánt, és vastagabb is, mint a 8 fejrész. A 12 ütközõrész és a 7 szorítópánt elõtte fekvõ szakasza közötti átmeneten mindkét oldalon egy 13 lépcsõ van kiképezve. Ezen 13 lépcsõtõl kiindulva a 12 ütközõrész mérete ékszerûen olyan vastagságúra csökken, amely nagyobb, mint a 7 szorítópántnak a 12 ütközõrész elõtti vastagsága. A 7 szorítópánt szélessége a 4, 5 bújtatók belsõ méretéhez van hozzáigazítva. A 12 ütközõrész a 7 zárópánt keskeny oldalaiból jól láthatóan kiáll és ezért a 4 vagy 5 bújtatókba nem húzható be. A 12 ütközõrész szomszédságában a 7 szorítópántba egy 14 nyomógomb van beszegecselve. A 13 lépcsõ és a 14 nyomógomb közötti távolság nagyobb, mint a 4 vagy 5 bújtatóknak a kar kerületi irányában mért hossza, amely 4 vagy 5 bújtató peremén a 12 ütközõrésznek fel kell ütköznie. Elõször ebbe a bújtatóba csúsztatjuk be a 7 szorítópántot a 8 fejrésszel elõre, majd a többi, a kar kerületi irányában következõ 4, illetve 5 bújtatókba csúsztatjuk be. Ezt követõen a 7 szorítópántnak a 11 bordákkal ellátott szakaszára egy 15 nyomógombos csatot csúsztatunk, mint
1
HU 007 661 T2
amilyent az 5–7. ábrákon mutattunk be. A 15 nyomógombos csat egy stancolt hajlított rész 16 fenékrésszel, négy, oldalt lehajlított 17 füllel, amelyek a 7 szorítópánt keskeny oldalait vezetik. A 16 fenékrész közepén 18 lyuk van kistancolva, és a 18 lyuk pereme megközelítõen kúposan van a 16 fenékrészbõl kihajlítva. A 15 nyomógombos csatot a 14 nyomógombra pattintjuk a 18 lyuk peremével. A 18 lyuk két oldalán két-két 17 fül között egy 19, illetve 20 hasíték nyúlik el. Ezen 19, 20 hasítékokon a 7 szorítópántot a 8 fejrésszel elõre húzzuk át – elõször az alsó oldal felõl a 19 hasítékon, majd a felsõ oldal felõl a 20 hasítékon keresztül. A 19 és 20 hasítékok peremei a 11 bordákkal együttmûködve alakzáró kapcsolat létrehozásához vezetnek, amely annál intenzívebb, minél erõsebb a húzóerõ, amelyet a 7 szorítópántra fejtünk ki. A 7 szorítópánt, ahogy a 8. ábrán be van mutatva, olyan módon változtatható meg, hogy a 12 ütközõrész a 7 szorítópántot nem zárja le, hanem a 7 szorítópánt 7a nyúlvánnyal a 12 ütközõrészen túl meg van hosszabbítva. Ebben az esetben a nyomógomb a 12 ütközõrészhez közelebb helyezhetõ el, mint az elsõ kiviteli példa esetén. A 10. ábra olyan védõkesztyû részletét mutatja, amely a csukló tartományában egy hosszirányban elnyúló 21 hasítékkal van ellátva, amelyhez két 4a, 4b bújtató csatlakozik. A 4b bújtató hasítékoldali peremén ütközik fel a 7 szorítópánt 12 ütközõrésze. A második 4a bújtatóból a 7 szorítópántnak a másik vége a 15 nyomógombos csattal nyúlik ki.
5
10
15
20
25
30
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 35 1. Védõkesztyû fémgyûrûfonatból, amely elveszíthetetlenül, de cserélhetõen bújtatókban (4, 5) tartott szorítópánttal (7) és egy, a szorítópánton (7) elrendezett lezáróval (14, 15) van ellátva, azzal jellemezve, hogy a szorítópánt (7) hátsó végén egy, az elzárótól (14, 15) különbözõ ütközõrésszel (12) van ellátva, amely azáltal, hogy a bújtató (4, 5) peremével alakzáró kapcsolatba kerül, a bújtatón (4, 5) nem húzható át. 2. Az 1. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy az ütközõrész (12) annyival szélesebb és/vagy vastagabb, mint a szorítópánt (7), hogy a bújtatókon (4, 5) nem húzható át. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti védõkesztyû, amelynél az elzáró (14, 15) egy része olyan nagy méretû, hogy a szorítópánttal (7) a bújtatókon (4, 5) nem csúsztatható át, azzal jellemezve, hogy az elzáró ezen része (15) a szorítópánton (7) levehetõen van tartva. 4. A 3. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy az elzáró levehetõ része (15) a szorítópánton (7) alakzáróan rögzíthetõ. 5. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy az elzáró egy nyomógombból (14) és egy nyomógombos csatból (15) áll.
40
45
50
55
60 5
2
6. Az 5. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a nyomógomb (14) az ütközõrész (12) szomszédságában van elrendezve. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a nyomógomb (14) a szorítópánttal (7) oldhatatlanul van összekötve, különösen összeszegecselve. 8. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a szorítópánt (7) mûanyagból készült. 9. A 8. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a szorítópánt (7) hõre lágyuló mûanyagból készült. 10. A 9. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a szorítópánt (7) hõre lágyuló elasztomerbõl, különösen hõre lágyuló poliuretánból készült. 11. A 8–10. igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a szorítópánt (7) formázott rész, amelyhez az ütközõrész (12) egyrészesen van hozzáalakítva. 12. A 11. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a szorítópánt (7) az elzáró levehetõ részével (14) való alakzáró kapcsolat létrehozásához a szorítópánt (7) hosszirányához képest keresztirányban elnyúló bordákkal (11) van ellátva. 13. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a fejrész (8) a zárópántnak (7) a csatlakozó szakaszával összehasonlítva meg van erõsítve. 14. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy az ütközõrész (12) vastagabb, mint a szorítópánt (7) csatlakozó szakasza. 15. A 14. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy az ütközõrész (12) és a szorítópánt (7) csatlakozó szakasza között egy lépcsõ (13) van kiképezve. 16. A 15. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a lépcsõ (13) jelen van mind a két oldalon. 17. A 13–16. igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a fejrész (8) hosszmetszetben ék alakúan van kiképezve. 18. A 13–17. igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a fejrész (8) szélessége a csúcs felé csökken, különösen körív alakúan csökken. 19. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy az ütközõrész (12) egy felirattal van ellátva. 20. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy az ütközõrész egy jelöléssel van ellátva. 21. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy az ütközõrész (12) a szorítópánt (7) hátsó végét képezi. 22. Az 1–20. igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy az ütközõrészhez (12) a szorítószalagnak (7) egy nyúlványa (7a) csatlakozik, amely vékonyabb és keskenyebb, mint az ütközõrész (12), és amelyen az elzárónak (14, 15) egy része, különösen egy nyomógomb (14) van rögzítve.
1
HU 007 661 T2
23. A 22. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a nyúlvány (7a) keresztmetszetileg megegyezik a szorítópántnak (7) az ütközõrész elõtt (12) csatlakozó szakaszával. 24. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, amely egy, a fémgyûrûfonatból készült mandzsettával (2) van ellátva, azzal jellemezve, hogy egy további, azonos jellegû szorítópánt (7) bújtatókban (5) van elrendezve, amelyek fémgyûrûfonatból készültek, és a mandzsetta (2) hátsó végén vannak elrendezve. 25. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a fémgyûrûfonat a bújtatók
2
(4, 5) tartományában egy hosszirányban elnyúló hasítékkal (21) van ellátva. 26. A 25. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a hasíték (21) mindkét peremével 5 szomszédosan egy bújtató (4a, 4b) helyezkedik el. 27. A 25. vagy 26. igénypont szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy az ütközõrész (12) a hasítékban (21) fekszik. 28. Az 5. igénypont és a 25–27. igénypontok egyike 10 szerinti védõkesztyû, azzal jellemezve, hogy a hasítékon (21) elrendezett két bújtató (4a, 4b) legalább egyike csak kismértékben rövidebb, mint a nyomógombnak (14) az ütközõrésztõl (12) való távolsága.
6
HU 007 661 T2 Int. Cl.: A41F 1/06
7
HU 007 661 T2 Int. Cl.: A41F 1/06
8
HU 007 661 T2 Int. Cl.: A41F 1/06
9
HU 007 661 T2 Int. Cl.: A41F 1/06
10
HU 007 661 T2 Int. Cl.: A41F 1/06
11
HU 007 661 T2 Int. Cl.: A41F 1/06
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest
