!HU000006616T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 006 616
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 780070 (22) A bejelentés napja: 2003. 11. 27. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20030780070 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1590548 A1 2004. 08. 19. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1590548 B1 2009. 05. 06.
(51) Int. Cl.: E05D 15/52 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 04070146 PCT/EP 03/013331
(30) Elsõbbségi adatok: 20301816 U 2003. 02. 05.
(73) Jogosult: SIEGENIA-AUBI KG, 57234 Wilnsdorf (DE)
DE
(72) Feltaláló: TÜRK, Achim, 57299 Burbach (DE)
(54)
(74) Képviselõ: dr. Antalffy-Zsíros András, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest Bukó-nyíló vasalat
(57) Kivonat
HU 006 616 T2
A találmány egy bukó-nyíló vasalatra vonatkozik, amelynél egy felsõ szárnykeretszáron (24) és egy felsõ rögzített tokszáron (22) egy kitámasztószerkezet (26)
van kiképezve. Egy résbuktató rögzítõelem (60) kapcsolókulisszaként van kialakítva, és lehetõvé teszi egy résbuktató rögzítõszakasszal egy másik, vezérgörbe-
2. ábra A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 9 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 006 616 T2
2
követõ elemként (72, 74) kiképzett résbuktató rögzítõelem (58) kapcsolódását. Ahhoz, hogy a kitámasztószerkezet jobb és bal oldali alkalmazhatóságát biztosítsuk, egy elsõ kapcsolókulisszához (61) képest a támasztókar (28) hosszanti középtengelyére (68) vonatkoztatva egy második kapcsolókulissza (62) van hosszában eltoltan és tükörképszerûen szemben elhelyezve, ahol mindegyik kapcsolókulissza (61, 62) egyegy kulisszaszakasza (61a, 62a) forgathatóan, míg
másik szakasza (61b, 62b) elmozdíthatatlanul van a támasztókaron (28) rögzítve. A forgatható kulisszaszakaszok (61a, 62a) szerelési helyzetben egy köztes állásban vannak úgy, hogy a vezérgörbe-követõ elem (72, 74) a rúdzár vasalat bukó állás irányába történõ elsõ mûködtetésekor a forgathatóan elrendezett kulisszaszakaszok (61a, 62a) egyikével azzal egy, a kapcsolókulisszát (61, 62) alkotó helyzetbe elbillentõen együttmûködik.
A találmány tárgya egy bukó-nyíló vasalat az 1. igénypont tárgyi köre szerint. Ilyen típusú bukó-nyíló vasalat vált például ismertté az EP 0051309 B1 számú (25–29. ábrák és 55a–56. ábrák), vagy a DE 3120941 C2 számú szabadalmi dokumentumokból. Az ilyen jellegû bukó-nyíló vasalatoknál a szárnykereten rúdzáreszközök vannak elrendezve, amelyek egy kézi mûködtetõeszközzel, nevezetesen egy fogantyúval különbözõ állásokba hozhatók. Ehhez a szárnykeret egyik szárán egy rúdzárhajtás van elhelyezve, amelyen keresztül a szárnykeretszárakon elrendezett rúdzár rúdjai a szárnykeretszárakhoz képest hosszában eltolhatók. A rúdzárnak olyan reteszelõelemei vannak, amelyek egy elsõ, zárt állásban a rögzített tokon, pontosabban az ablakkereten rögzítetten elhelyezett reteszfészkekkel mûködnek együtt. Egy második, bukó állásban a szárny egy alsó vízszintes tengely körül kibillenthetõ. Ennek során a szárnyat felsõ szárán egy kitámasztószerkezet tartja a rögzített tokon. A kitámasztószerkezet ehhez olyan támasztókarral van ellátva, amely egyik végével a rögzített tokon van billenthetõen rögzítve és másik végén egy, a szárnykerethez hozzárendelt forgó-toló összekötéssel rendelkezik. A harmadik, nyíló állásban ez a támasztókar a szárnykeret felsõ szárához képest rögzített úgy, hogy a szárnykeret egy oldalsó függõleges tengely körül fordítható el. Az ismert bukó-nyíló vasalatoknál ezen túlmenõen a rúdzáreszközzel a szárny egy rögzítõelemmel egy olyan funkcionális helyzetbe, résszellõzõ állásba állítható át, amelyben a szárnykeret és a rögzített tok között egy keskeny rés található. Ehhez a rögzítõelem egy elsõ, a szárnykerethez hozzárendelt rögzítõelemmel rendelkezik, amely a felsõ száron futó rúdzárral mozgatható és egy, a rögzített tokhoz hozzárendelt második rögzítõelemmel rendelkezik, amely a kitámasztószerkezet támasztókarján van rögzítve. A résszellõzés rögzítõelemeinek egyike egy kapcsolókulisszához hasonlóan van kialakítva, egy résbuktató rögzítõelem szakasszal és egy támasztókar-rögzítõ szakasszal, a másik résbuktató rögzítõelemmel való összekapcsolódáshoz, ahol az egy kapcsolókulisszaként kialakított résbuktató rögzítõelem a támasztókaron van elrendezve. A kapcsolókulissza olyan profilú, hogy egy, a bukó állástól különbözõ résszellõzõ állásban a vezérgörbekövetõ elemmel való együttmûködése révén a szárnykeretet résnyire nyitott helyzetében biztosítja a teljes
záráshoz képest, és annak másik, részben nyitott ve15 zérgörbéje a bukó álláshoz hozzárendelt tartományban lehetõvé teszi, hogy a vezérgörbe-követõ elem átnyúljon rajta. Ennek során azt is figyelembe veszik, hogy a rögzítõelem a jobb és bal oldali alkalmazáshoz igazodóan átállíthatóan vagy áttehetõen van kialakítva és el20 rendezve. Ennél az ismert rúdzáras vasalatnál hátrányos, hogy a jobb és bal oldali alkalmazáshoz a manuális átállítást egy helyigényes emelõkar átállításával kell elvégezni, vagy az egész vezérgörbének egy olyan alko25 tóelemként kell megjelennie, amely oldhatóan van a támasztókaron rögzítve, és amelyet minden ilyen alkalommal ki kell cserélni. A még közzé nem tett DE 10142475.2 számú szabadalmi bejelentésben olyan bukó-nyíló vasalatra je30 lentettek be igényt, amely egy és ugyanazon kitámasztószerkezet alkalmazásához egy oldható kulisszaszakaszt javasol. Az oldható kulisszaszakasz szabadon választhatóan a két rögzítetten elhelyezett kulisszaszakasz egyikével alkotja a kapcsolókulisszát. Ehhez min35 dig a megfelelõ kulisszaszakaszt kell a támasztókaron felszerelni. A találmánnyal megoldandó feladat tehát egy résnyire nyitható, rögzítõelemekkel ellátott kitámasztószerkezet létrehozása, amely egyszerû felépítése mel40 lett különösen mind bal, mint jobbra nyíló szárnyakhoz kézi beavatkozás nélkül átállítható. Ezt a feladatot a tárgy szerinti bukó-nyíló vasalatnál az 1. igénypont jellemzõ részének jellemzõivel oldottuk meg. 45 A találmány szerinti kialakításnak köszönhetõen a tárgykör szerinti bukó-nyíló vasalat résszellõzõ szerkezete a rúdzárvasalatnak a bukó állás irányába történõ elsõ mûködtetése alkalmával áll be a funkciónak megfelelõ helyzetbe. A résszellõzõ szerkezet így egyfor50 mán alkalmas mind jobbra, mind balra nyíló bukó-nyíló vasalatos szárnyakhoz. A kitámasztószerkezet elõállítása ezáltal szintén egyszerûbbé válik, mert nem kell külön alkatrészeket tervezni a jobbra vagy balra nyíló szárnyhoz. Ez a gyártónál keletkezõ költségeket is 55 csökkenti, mert a kitámasztószerkezet nagyobb darabszámban gyártható. A rúdzárvasalat szerelését végzõ üzemnél, valamint a kereskedelemben is csökken a raktározási szükséglet. Végül, ehhez egy használati elõny is kapcsolódik, mert a kézi kiigazításnál elõfordu60 ló hibás kiigazítások eleve elkerülhetõk. 2
1
HU 006 616 T2
Különösen célszerû, ha a görbekövetõ elem a rúdzárvasalat szerelési helyzetében a rögzített kulisszaszakasszal – a támasztókar hossztengelyéhez képest – párhuzamos távolságban húzódik úgy, hogy a forgatható kulisszaszakaszok egyike a támasztókarnak billentési helyzetét határoló helyzet felé történõ elmozgatásakor a vezérgörbe-követõ elem eltolási pályáján fekszik. Az elfordítható kulisszaszakasz irányba állítása így nagyon egyszerû módon megvalósítható, és nincs szükség járulékos alkatrészekre. Ha a forgatható kulisszaszakasz a szerelési helyzetben a támasztókar hosszanti éle felé nézõ határoló élével attól távközzel elválasztottan húzódik, a résszellõzõ szerkezet teljes befogadótere a kitámasztószerkezetre redukálható. A kulisszaszakasz távolsága oda hat, hogy a vezérgörbe-követõ elem a nem használt kulisszaszakasz elõtt elvezethetõ, és a nem szükséges és nem használt kulisszaszakasz eredeti szerelési helyzetében marad. Ha minden egyes kulisszaszakasz elfordulás ellen csillapítottan van a támasztókaron rögzítve, azzal biztosítható, hogy egyrészt a forgatható kulisszaszakaszok a szerelés során a kívánt szerelési helyzetben lesznek, másrészt elkerülhetõ, hogy a forgatható kulisszaszakaszok véletlen körülmények következtében elforduljanak, ami adott esetben hibás mûködést vonhatna maga után. Annak érdekében, hogy a bukó-nyíló vasalat mûködését minden egyes helyzetben biztosítsuk, a kulisszaszakaszokat a kapcsolókulisszát alkotó helyzetben forgásukban korlátozzuk. Ezzel megakadályozzuk a kulisszaszakaszoknak a kívánt, kapcsolókulisszát alkotó helyzeten túli további elfordulását. Ez úgy történhet, hogy a forgatható kulisszaszakaszoknak a támasztókar egy mélyedésébe belenyúló ütközõjük van. A gyártás egyszerûsítése érdekében a mélyedés a támasztókaron annak szélével összenyitott, és a kulisszaszakasz forgástengelyéhez képest rendelkezik sugárral. A megvezetésnek a kulisszaszakasz révén történõ megnövelése céljából a forgatható kulisszaszakaszok lényegében L alakúan vannak kiképezve. További elõnyös kialakítások a rajzok segítségével ismerhetõk és érthetõk meg. A rajzon az 1. ábra egy bukó-nyíló ablakot mutat buktatott helyzetben, a 2. ábra a kitámasztószerkezet egy részét mutatja alulnézetben, a 3a–3g. ábrák a résbuktató rögzítõelemek különbözõ kapcsolási helyzetét mutatják, a 4. ábra a támasztókar oldalnézete a kapcsolókulisszákkal, az 5. ábra a támasztókar és egy azon elrendezett rugalmas elem felülnézete, és a 6. ábra a forgatható kulisszaszakaszok elforduláshatárolásának egy további kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábrán egy bukó-nyíló ablak rögzített tokját általánosságban 10 hivatkozási jellel jelöltük, az abban
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
ágyazott szárnykeretet 12 hivatkozási jellel jelöltük. A 12 szárnykeret 14 nyíló forgástengely körül forgatható és 16 bukó forgástengely körül buktatható. A jobb alsó szárnysarokban 18 hivatkozási jelnél egy sarokcsapágy található, amely mind a 16 bukó forgástengely körüli buktatást, mind a 14 nyíló forgástengely körüli nyitást lehetõvé teszi. A bal alsó szárnysarokban 20 hivatkozási jelnél bukócsapágy található, amely buktatáskor zárt és a 12 szárnykeret 14 nyíló forgástengely körüli elforgatása céljából oldható. A felsõ 22 rögzített tokszár és a felsõ 24 szárnykeretszár között 26 kitámasztószerkezet található. Ez a 26 kitámasztószerkezet olyan 28 támasztókart tartalmaz, amely 30 forgócsapágyban a 10 rögzített tokon a 14 nyíló forgástengely körül forgathatóan ágyazott, és másik végével a 24 szárnykeretszáron egy 32 buktatási toló megvezetésben forgathatóan és eltolhatóan van ágyazva. A 26 kitámasztószerkezet továbbá 34 segédkart tartalmaz, amely 36 összekötõ csapon át a 28 támasztókarral áll csuklós kapcsolatban, és 38 összekötõ csapon át a 40 hosszú zárólemezzel áll csuklós kapcsolatban, amely a felsõ 24 szárnykeretszár falcában van elrendezve, és egy alatta elhelyezett 56 rúdzárral alkot egy építési egységet. A függõleges, nyíló forgástengelytõl távolabbi 46 szárnykeretszáron egy hosszú zárólemez-rúdzár építési egység van elrendezve, amelynek rúdzára 48 reteszelõelemmel van a függõleges 50 rögzített tokszáron ellátva, egy – a rajzon nem látható – ellen-reteszelõelemmel való együttmûködéshez. A rúdzáreszköz, vagyis a 46, 24 szárnykeretszárakon húzódó rúdzárak 52 mûködtetõfogantyúval a mindenkori hozzá tartozó szárnykeretszár hosszirányában eltolhatók. Az 1. ábrán az 52 mûködtetõfogantyút bukó állásban rajzoltuk be. Az 52 mûködtetõ fogantyú az 1. ábrához tartozó segédvázlaton bejelölt állásokba állítható, ahol az I állás a bukó állás, II a résszellõzõ állás és a III állás a nyíló állás. IV állásban, vagyis zárt állásban a 12 szárnykeret a 10 rögzített tokhoz a 48 reteszelõelemen és annak ellendarabján keresztül rögzített. A továbbiakban az I állást bukó állásként, II állást résszellõzõ állásként, a III állást nyíló állásként és a IV állást zárt állásként jelöljük. Az I állásban, azaz a bukó állásban a felsõ 24 szárnykeretszár rúdzárjai (például az 56 rúdzár) a rajzon balfelé eltoltan láthatók, és a függõleges szárnykeretszár rúdzárja lefelé van eltolva. A III üzemi állásban, azaz a nyíló állásban az (56) rúdzár mozgási lehetõségeihez képest középsõ helyzetet vesz fel. Ebben a helyzetben a 26 kitámasztószerkezet 28 támasztókarja a felsõ 24 szárnykeretszár szárnyfalcához képest egy rögzítõelemmel rögzített, mégpedig egy, a 24 szárnykeretszár függõleges rúdzárján keresztül elmozgatható 76 reteszelemmel való kapcsolat révén, amely egy, a 28 támasztókaron elrendezett 78 reteszfészekbe süllyed bele. Ennek köszönhetõen a 28 támasztókar 40 hosszú zárólemez által alkotott falcfelületre keresztirányban relatív elmozdulásra nem képes. A 12 szárnykeretet ebben az állásban a 14 nyíló forgástengely körül elforgathatjuk, ahol a 12 szárnyke-
1
HU 006 616 T2
ret megfelelõ merõleges irányát a 28 támasztókar rögzítése biztosítja. Az 1. ábra szerinti rajz egy olyan ablakot mutat, amelynél a 14 nyíló forgástengely a 10 rögzített tok, illetve 12 szárnykeret jobb oldalán helyezkedik el. A 2. ábra az 1. ábra szerinti 26 kitámasztószerkezetet mutatja alulról úgy, hogy látható az 56 rúdzár. Egy, az 56 rúdzáron elhelyezett 58 résbuktató rögzítõelem egy, a 40 hosszú zárólemezben lévõ 54 hosszúkás kivágáson bújik át. A rúdzároldali 58 résbuktató rögzítõelem egy támasztókar-oldali 60 résbuktató rögzítõelemmel mûködik együtt, 62a, illetve 62b kapcsolókulissza alakjában. A 60 résbuktató rögzítõelem itt a 28 támasztókaron át közvetve a 10 rögzített tokhoz van hozzárendelve, mivel a 28 támasztókar egyik végével – nevezetesen a 30 forgócsapágyon át – ezen van rögzítve. Mint a 2. ábrából kitûnik, a 61 kapcsolókulissza két kulisszaszakaszból áll, nevezetesen a 61a kulisszaszakaszból és a 61b kulisszaszakaszból, míg a 62 kapcsolókulissza a 62a és 62b kulisszaszakaszokból áll. A 61b kulisszaszakaszhoz képest egy, a 28 kitámasztókar 68 hosszanti középtengelyére tükörszimmetrikusan kialakított és elrendezett 61b kulisszaszakasz helyezkedik el hosszában eltoltan. A 2. ábrán látható 72 vezérgörbe-követõ elemnek egy hosszában középen és hosszában eltoltan az 56 rúdzáron elrendezett, azonban itt fel nem ismerhetõ második 74 vezérgörbe-követõ eleme (3. ábra) van. A 72, illetve 74 vezérgörbe-követõ elem 61, 62 kapcsolókulisszákkal való együttmûködését a 3a–3g. ábrákon tüntettük fel. Itt a 72, illetve 74 vezérgörbe-követõ elemeket csupán jeleztük; az 56 rúdzárat és a 40 hosszú zárólemezt a jobb áttekinthetõség érdekében nem ábrázoltuk, illetve csupán jeleztük. A 3a. ábrán látható a 72, illetve 74 vezérgörbe-követõ elem helyzete a rúdzárvasalat szerelési állásában, illetve a 26 kitámasztószerkezet szerelési állásában. Az összes rúdzár ezek szerint olyan állásban található, amely megfelel a nyíló állásnak. A 3a–3g. ábrákból könnyen felismerhetõ, hogy az elsõ 61 kapcsolókulisszával szemben a 28 támasztókar 68 hosszanti középtengelyéhez viszonyítva a hasonló jellegû második 62 kapcsolókulissza hosszában eltoltan és tükörképként helyezkedik el. Ennek során minden egyes 61, 62 kapcsolókulissza 61a, 62a kulisszaszakasza forgathatóan, míg másik 61b, 62b kulisszaszakasza helyhez rögzítetten és elfordulásmentesen van a 28 támasztókaron rögzítve. A forgatható 61a, 62 kulisszaszakaszok szerelési helyzetben egy köztes állásban találhatók. Ebben a köztes állásban a 61a, 62a kulisszaszakaszokat úgy állítjuk be, hogy legalább a 28 támasztókar, illetve a 40 hosszú zárólemez hosszanti élei mentén egy olyan szabad tér adódjon ki, amely nagyobbra van méretezve, mint a 72, illetve 74 vezérgörbe-követõ elem. A 3a. ábrából kiindulva a szerelési helyzetben így mindegyik 72, illetve 74 vezérgörbe-követõ elem elvezethetõ a 61a, 62a kulisszaszakasz elõtt, anélkül, hogy azzal kölcsönhatásba lépne. Miután a rúdzárvasalatot rögzítettük a 12 szárnykereten, vagy a 12 szárnykeretet helyezzük a 10 rögzített
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
tokba és a rúdzárvasalatot az 52 mûködtetõfogantyúval mûködtetjük, vagy pedig a rúdzárvasalatot a 12 szárnykeret és a 10 rögzített tok összeillesztése nélkül mûködtetjük. Ha a 12 szárnykeretet behelyezzük a 10 rögzített tokba, akkor a 28 támasztókar a III nyíló állásból a II résszellõzõ állásba történõ átmenet során általában már a 12 szárnykeret és a 10 rögzített tok között elhelyezkedõ tömítések szokásos nyomóereje következtében áthelyezõdik. Ez a mozgás ennek során csaknem önállóan meg végbe, ha a 76 reteszelem a részére kialakított 78 reteszfészket elhagyja. Azonban úgy is tervezhetõ, hogy például egy, a 30 forgócsapágyon elhelyezett rugalmas 31 elem a 12 szárnykereten feltámaszkodik, és a 28 támasztókart az I bukó állásban lévõ kibillentési helyzete irányába erõvel eltéríti (5. ábra). Ilyen esetben a 28 támasztókar akkor is átáll ebbe a 3b. ábra szerinti helyzetbe, ha a 12 szárnykeretet nem szereljük az elsõ mûködtetést megelõzõen a 10 rögzített tokba. A rugalmas 31 elem ilyenkor például a 13 takaráson támaszkodhat, amely a 12 szárnykeret falctartományát zárt állapotban elfedi, és a 10 rögzített tokon felfekszik. Természetesen az is lehetséges, hogy a szerelés során a szerelést végzõ személy a 28 támasztókart megfelelõ módon, csekély mértékben elmozdítja. Ez általában már csak azért is szükséges, mert a 40 hosszú zárólemezen a rögzítõelemek 28 támasztókar által eltakartan elhelyezkedõ nyílásai nem férhetõk hozzá, és a 28 támasztókart a 26 kitámasztószerkezet rögzítése céljából úgyis el kell állítani. A 28 támasztókar elmozdítása következtében a 72 vezérgörbe-követõ elem érintkezésbe kerül a 61 kapcsolókulissza 61b kulisszaszakaszával, amely megakadályozza a 28 támasztókar további elmozdulását annak a bukó állást határoló helyzete felé, amely a 3a–3g. ábrák szerinti kiviteli alak esetében a rajz jobb oldalán található. Ez az elmozdulás azt idézi elõ, hogy a forgatható 61a kulisszaszakasz a 72 vezérgörbe-követõ elem eltolási pályáján fekszik, és a 72 vezérgörbekövetõ elem mozgása esetén a rúdzár bukó állás irányába történõ elsõ mûködtetése során a forgatható 61a kulisszaszakasszal találkozik, és azt a 72 vezérgörbe-követõ elem további elmozdulása során elbillentve magával viszi, amíg az fel nem veszi a 3d. ábrán látható helyzetet. Könnyen felismerhetõ, hogy ez a hatás a 74 vezérgörbe-követõ elemmel és a 62 kapcsolókulisszával, illetve a billenthetõ 62a kulisszaszakasszal összeköttetésben is bekövetkezik, ha a 28 támasztókart a rajzon bal irányba mozgatjuk el és mûködtetjük a rúdzárvasalatot. Az éppen nem használt 62a, illetve 61a kulisszaszakasz ennek során a 3a. ábra szerinti szerelési helyzetében marad. Azáltal, hogy a forgatható 62a, illetve 61a kulisszaszakasz a szerelési helyzetben a 28 támasztókar 70a, 70b hosszanti éle felé nézõ 62c, illetve 61c határolóélével attól távközzel elválasztottan helyezkedik el, a kívánt nyitási irányhoz nem szükséges 74, illetve 72 vezérgörbe-követõ elem szintén elvezet-
1
HU 006 616 T2
hetõ az ugyancsak nem szükséges 62a, illetve 61a kulisszaszakasz elõtt. A 61a, illetve 61b kulisszaszakasz forgásában csillapított módon van a 28 támasztókaron rögzítve úgy, hogy ezzel elkerülhetjük nem kívánt elfordulását. Ez például úgy történhet, hogy a 61a, 62a kulisszaszakaszt a 28 támasztókaron, annak egy furatában egy szegeccsel biztosítjuk, majd szegecset a furatban rögzítjük. A 28 támasztókarban lévõ furat ilyen esetben nem feltétlenül kör alakú, úgyhogy egy ahhoz illeszkedõ alakú szegecsnyúlvány esetén a 61a, illetve 62a kulisszaszakaszok a kapcsolókulisszát alkotó helyzetükben forgásukban határoltak. Az is megvalósítható, hogy a 61a, 62a kulisszaszakaszon olyan reteszelõelemeket képezzünk ki, amelyek a 3c. ábra szerinti helyzetben a 28 támasztókar megfelelõ reteszkivágásaival mûködnek együtt. Ezek a reteszelemek például a forgatható és lényegében L alakú 61a, 62a kulisszaszakaszok végtartományaiban rendezhetõk el, és egy, a 28 támasztókar irányába kiemelkedõ ütközõbõl vagy csapból állhatnak, amely a 28 támasztókar megfelelõ furatába mélyed. Az ehhez szükséges rugalmas deformációt például azáltal érhetjük el, hogy a szegecsnyúlvány a 28 támasztókarhoz képest kismértékû dõlést lehetõvé tesz, de például egy rugós alátét, vagy valamilyen hasonló elem révén a 28 támasztókarhoz viszonyított merõleges helyzetbe kényszerítõ erõ hat rá. Egy különösen egyszerû kialakítás lehetõvé teszi, hogy a forgatható 61a, 62a kulisszaszakaszoknak olyan 71 ütközõje (4. ábra) legyen, amely a 28 támasztókar 75 kivágásába nyúlik. A 28 támasztókaron a 75 kivágás nyitott szélû, és – a 61a vagy 62a kulisszaszakasz forgástengelyéhez képest – koaxiálisan húzódó sugarú. Ezáltal a 61a, 62a kulisszaszakasz lengõmozgását egyszerû módon korlátozhatjuk, és az alkatrész gyártását egyszerûsíthetjük. A III nyíló állásból a II résszellõzõ állásba irányuló eltolási úton való végighaladása során a 72 vezérgörbe-követõ elem felütközik a 61a kulisszaszakaszon és annak a 61 kapcsolókulisszát eltolási irányban határoló 82 éle eltéríti és 84 irányba áthelyezi (3d. ábra). A forgatható 61a, 62a kulisszaszakasz biztosítása révén elkerüljük a nem kívánt túlzott elfordulást. A II résszellõzõ állásban végül a 72 vezérgörbe-követõ elemet a 61b kulisszaszakasz kiugró 86 orra tartja meg, miáltal megakadályozzuk a 72 vezérgörbe-követõ elem további elmozgását a 84 irányba. Mivel az 56 rúdzár az 58 résbuktató rögzítõelemen keresztül szilárdan össze van kötve a 72 vezérgörbekövetõ elemmel, a 12 szárnykeret az 56 rúdzár mozgása esetén kényszerûségbõl követi a 74 vezérgörbe-követõ elem mozgását, és ezért ugyancsak a 84 irányba, a belsõ tér felé tevõdik át. A 61 kapcsolókulissza menti teljes eltolási úton így a 12 szárnykeret nem zárható vagy nyitható a 10 rögzített tokhoz képest. A II résszellõzõ állásból az I bukó állásba (1. ábra szerint) történõ további elmozdulás során végül a 72 vezérgörbe-követõ elem véglegesen kikerül a
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
61 kapcsolókulisszából, és belép egy, a 61a kulisszaszakasz melletti, oldalról nyitott tartományba. Ebben az állásban a 28 támasztókart átállíthatjuk a 40 hosszú zárólemezhez, illetve a 24 felsõ szárnykeretszár falcához képest (3e. ábra), és a 12 szárnykeret elbillenthetõvé válik alsó 16 bukó forgástengelye körül. Könnyen belátható, hogy az elõbb vázolt mozgáslefolyás egy jobb oldali függõleges tengely körül elforgatható 12 szárnykertnél minden további nélkül megvalósítható, de az is, hogy egy kizárólag a 61 kapcsolókulisszával ellátott 26 kitámasztószerkezet egy, az 1. ábra szerint a 10 rögzített tok bal oldalán elrendezett 14 nyíló forgástengely körül elbillenthetõ 12 szárnykeret esetén nem alkalmazható. Erre a tükörképszerûen és hosszában eltoltan elrendezett 62 kulisszaszakasz szolgál, amely a 74 vezérgörbe-követõ elemmel hasonló módon együttmûködik. Egy ilyen jellegû 12 szárnykeret esetén a 28 támasztókar 3b. ábrán a bal oldalra történõ elsõ mozgása megy végbe úgy, hogy a 61 kapcsolókulissza nem játszik szerepet, és a 62 kapcsolókulisszát a 74 vezérgörbe-követõ elem és a forgatható 62a kulisszaszakasz együttmûködése fogja biztosítani. A 3f. ábra szerinti IV zárt állásban a 2. ábrán vázlatosan jelölt 76 csap elmozdul a 28 támasztókaron elrendezett 78 reteszfészekben, mégpedig annak bal szélsõ végéhez. Ebben az állásban a 28 támasztókar rögzített a 40 hosszú zárólemezhez, illetve a felsõ 24 szárnykeretszár falcához képest, és a 12 szárnykeret a 48 reteszelõelemnek egy ellen-reteszelõelembe történõ benyúlása révén rögzített a 10 rögzített tokhoz képest. Természetesen a 48 reteszelõelem mellett további reteszelõelemek is kiképezhetõk a 12 szárnykereten. Az 56 rúdzár 52 mûködtetõfogantyúval történõ elmozgatása során a rúdzár a 80 hivatkozási jellel jelölt nyíl irányába tolódik el, ahol a 76 csap elfoglalja a 78 reteszfészek jobb végén a 2. ábrán jelzett helyzetet. Ebben a helyzetben a 12 szárnykeret a 14 nyíló forgástengely körül elforgatható. Ha a rúdzárvasalatot ismételt mûködtetéssel visszavezetjük a III nyíló állásba, úgy a forgatható 61a kulisszaszakasz a nyíló állás számára megfelelõ helyzetben marad és – az oldalsó billentõ mozgás határolása révén biztosítottan – egy további mûködtetés esetén mindig a funkciónak megfelelõ helyzetben marad, még akkor is, ha a 28 támasztókar bevezetõben említett nyitási irányú mozgását többször nem hajtjuk végre. Ez azért is elõnyös, mert a 28 támasztókar mozgása például a tömítések rugalmas tulajdonságainak a csökkenése, vagy a rugalmas elem rugalmasságának csökkenése következtében egy bizonyos idõ eltelte után többé nem biztosítható. A 6. ábra végül a nyíló mozgás határolásának egy alternatív kialakítását mutatja. Itt a billenthetõ 61a, 62a kulisszaszakaszok 28 támasztókar felé nézõ oldalán a 68 hosszanti középtengelyhez közeli száron egy 71 ütközõként ható csap található, amely a 68 hosszanti középtengelyen fekvõ, furatként kiképzett 75 kivágásba nyúlik bele.
1
HU 006 616 T2
A 75 kivágás itt észrevehetõen nagyobbra van méretezve, mint a 71 ütközõ úgy, hogy a 71 ütközõ a 75 kivágásban, illetve furatban mozogni tud. A 71 ütközõ egy nyíló mozgás során nekiütközik a75 kivágás egyik szélének, míg a másik oldalirányú mozgás során a szemben fekvõ peremen fekszik fel. Ennek a kialakításnak az az elõnye, hogy a 75 kivágás stancolással nagyon könnyen elõállítható, és egyidejûleg csupán nagyon kismértékben gyengíti a 28 támasztókar keresztmetszetét.
5
10 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Bukó-nyíló vasalat ablakokhoz vagy ajtókhoz, a szárnykeretszár falctartományában elrendezett rúdzáreszközzel, amely a mindenkori szárnykeretszár hosszirányában kézi mûködtetõeszközzel mozgatható, hogy a vasalatot egymás után különbözõ funkcionális helyzetekbe, például bukó állásba, nyíló állásba, zárt állásba lehessen beállítani, ahol a rögzített tok (10) egy felsõ rögzített tokszára és a szárnykeret (12) egy felsõ szárnykeretszára között a bukó-nyíló vasalat egy kitámasztószerkezete (26) van kiképezve, egy, a rögzített tokon (10) forgástengely (14) körül elforgatható és a felsõ szárnykeretszáron (24) egy buktatási toló megvezetés révén csuklósan kapcsolódó támasztókar (28) révén, amely a nyíló mûködtetéshez a felsõ szárnykeretszáron (24) azzal lényegében párhuzamosan van felerõsítve, ahol a szárnykeret (12) a rúdzár- (56) eszközzel és a bukó-nyíló vasalat rögzítõeszközeivel egy résnyire buktatott, illetve résre nyitott helyzetben teljes zárás és további nyitás ellen biztosítható, ahol a rögzítõeszköz egy legalább áttételesen a rögzített tokon (10) rögzített résbuktató rögzítõelemet (60) és egy azzal együttmûködõ, a szárnykerethez (12) tartozó résbuktató rögzítõelemet (58) foglal magában, és a szárnykerethez (12) tartozó résbuktató rögzítõelem (58) a rúdzáreszközzel (56) mozgatható, ahol a rúdzáreszköz (56) úgy van kialakítva, hogy a résbuktató rögzítõelemek (58, 60) egyrészt a kitámasztószerkezet (26), másrészt egy vezérgörbe-követõ elem (72, 74) között fejtik ki hatásukat, mely utóbbi a szárnykeret (12) felsõ szárnykeretszárán (24) elrendezett rúdzáreszközzel (56) mozgatható; továbbá, hogy a résbuktató rögzítõelemek (60) egyike kapcsolókulisszaszerûen (61, 62) van kialakítva, egy résbuktató rögzítõszakasszal a másik, vezérgörbe-követõ elemszerûen (72, 74) kialakított résbuktató rögzítõelemmel (58) való együttmûködéshez; továbbá, hogy az egy kapcsolókulisszaszerûen (61, 62) kialakított résbuktató rögzítõelem (60) a támasztókaron (28) van elrendezve, ahol annak kapcsolókulisszája (61, 62) olyan profillal van kiképezve úgy, hogy egy, a funkcionális bukó állástól különbözõ funkcionális résszellõzõ állásban a szárnykeretet (12) biztosítja a vezérgörbe-követõ elemmel (72, 74) való együttmûködés révén résszellõzõ állásban a teljes zárás ellen, és annak részben nyitott kapcsolókulisszája (61, 62) a bukó álláshoz hozzárendelt tartományában a vezérgörbe-követõ elem (72, 74) áthatolása céljából nyitott, továbbá, hogy a résbuktató rögzítõele-
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
mek (58, 60) jobb oldali és bal oldali alkalmazhatósághoz átállíthatók vagy áthelyezhetõen vannak kialakítva és elrendezve, és ahol továbbá a vezérgörbe-követõ elemhez (72) a rúdzáron (56) hosszában középen és hosszanti irányban eltoltan egy második vezérgörbekövetõ elem (74) van hozzárendelve, és hogy a kapcsolókulissza (61, 62) legalább két kulisszaszakaszból (61a, 61b; 62a, 62b) áll, amelyek a résnyire nyitott állásban a vezérgörbe-követõ elemek (72, 74) egyikét felveszik maguk közé és a támasztókaron (28) egymástól függetlenül vannak felerõsítve, azzal jellemezve, hogy egy elsõ kapcsolókulisszával (61) szemben és ahhoz képest a támasztókar (28) hosszanti középtengelyére (68) vonatkoztatva egy hasonló jellegû második kapcsolókulissza (62) van hosszában eltoltan és annak tükörképeként elrendezve, ahol minden egyes kapcsolókulissza (61, 62) egy-egy kulisszaszakasza (61a, 62a) forgathatóan, míg másik kulisszaszakasza (61b, 62b) rögzítetten van a támasztókaron (28) felerõsítve, és ahol a forgatható kulisszaszakaszok (61a, 62a) a szerelési helyzetben egy köztes helyzetben találhatók, és a vezérgörbe-követõ elem (72, 74) a rúdzárvasalat elsõ, bukó állás irányába történõ mûködtetésekor a forgathatóan elrendezett kulisszaszakaszok (61a, 62a) egyikével azt egy, a kapcsolókulisszát (61, 62) alkotó helyzetbe elbillentõ módon együttmûködik. 2. Az 1. igénypont szerinti bukó-nyíló vasalat, azzal jellemezve, hogy a vezérgörbe-követõ elem (72, 74) a rúdzárvasalat szerelési helyzetében a rögzített kulisszaszakasszal (61b, 62b) – a támasztókar (28) hosszanti középtengelyéhez (68) képest – párhuzamos távközzel rendelkezik úgy, hogy a forgatható kulisszaszakaszok (61b, 62b) egyike a támasztókar (28) bukó állást határoló helyzete irányába történõ elmozgatása során a vezérgörbe-követõ elem (72, 74) eltolási pályáján fekszik. 3. A 2. igénypont szerinti bukó-nyíló vasalat, azzal jellemezve, hogy a forgatható kulisszaszakasz (61a, 62a) szerelési helyzetben a támasztókar (28) hosszanti éle (70a, 70b) felé esõ határolóélével (61c, 62c) attól távközzel elválasztottan helyezkedik el. 4. Az 1–3. igénypontok bármelyike szerinti bukónyíló vasalat, azzal jellemezve, hogy mindegyik kulisszaszakasz (61a, 62a) forgásában csillapítottan van a támasztókaron (28) rögzítve. 5. Az 1–4. igénypontok bármelyike szerinti bukónyíló vasalat, azzal jellemezve, hogy a kulisszaszakaszok (61a, 62a) a kapcsolókulisszát (61, 62) alkotó helyzetben forgásukban korlátozottak. 6. Az 5. igénypont szerinti bukó-nyíló vasalat, azzal jellemezve, hogy a forgatható kulisszaszakaszoknak (61a, 62a) ütközõjük (71) van, amely a támasztókar (28) kivágásába (75) nyúlik bele. 7. A 6. igénypont szerinti bukó-nyíló vasalat, azzal jellemezve, hogy a kivágás (75) nyitott széllel van a támasztókaron (28) kiképezve és a kulisszaszakasz (61a, 62a) forgástengelyéhez képest sugara van. 8. Az 1–7. igénypontok bármelyike szerinti bukónyíló vasalat, azzal jellemezve, hogy a forgatható kulisszaszakaszok (61a, 62a) lényegében L alakúan vannak kiképezve.
HU 006 616 T2 Int. Cl.: E05D 15/52
7
HU 006 616 T2 Int. Cl.: E05D 15/52
8
HU 006 616 T2 Int. Cl.: E05D 15/52
9
HU 006 616 T2 Int. Cl.: E05D 15/52
10
HU 006 616 T2 Int. Cl.: E05D 15/52
11
HU 006 616 T2 Int. Cl.: E05D 15/52
12
HU 006 616 T2 Int. Cl.: E05D 15/52
13
HU 006 616 T2 Int. Cl.: E05D 15/52
14
HU 006 616 T2 Int. Cl.: E05D 15/52
15
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest
