!HU000008163T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 008 163
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 774220 (22) A bejelentés napja: 2003. 11. 25. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20030774220 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1570978 A1 2004. 06. 10. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1570978 B1 2010. 03. 31.
(51) Int. Cl.: B29D 30/20 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 04048074 PCT/JP 03/015035
(30) Elsõbbségi adatok: 2002341279 2002. 11. 25.
(73) Jogosult: Bridgestone Corporation, Tokyo 104-8340 (JP)
JP
(72) Feltalálók: NAKADA, Yuichi, Bridgestone Corp. Technical Center, Kodaira-shi, Tokyo 187-8531 (JP); OGAWA, Yuichiro, Bridgestone Corp Technical Center, Kodaira-shi, Tokyo 187-8531 (JP)
HU 008 163 T2
(54)
(74) Képviselõ: dr. Vida György, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Gumiabroncs gyártási eljárás
A leírás terjedelme 32 oldal (ezen belül 18 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 008 163 T2
A találmány tárgya A jelen találmány olyan gumiabroncs-gyártási eljárásra vonatkozik, amely alkalmas elõre meghatározott méretcsoportokból kiválasztott többféle méretû gumiabroncs nagy kapacitással való gyártására, még abban az esetben is, amikor a különbözõ méretû abroncsok gyártása tandem üzemmódban zajlik, és különösen olyan eljárásra vonatkozik, ahol a gyártás a hagyományos abroncsszerkezet nagymértékû változtatása nélkül végezhetõ. A technika állása Egy gumiabroncsgyártó rendszer, különösen egy vulkanizálatlan abroncs felépítésére szolgáló felépítõrendszer napjainkban már egyre kifinomultabb és bonyolultabb, és teljesíti a gumiabroncs minõségével, a termelékenység növelésével, és a gumiabroncs gyártási kapacitásával szemben támasztott fokozódó igényeket, és eközben korlátozza a felépítõrendszer költségigényét és a rendszer által elfoglalt teret. Ezért azon eljárás helyett, amelynél több hagyományos felépítõgépet alkalmaznak a különbözõ gumiabroncs-alkotórészelemek adott helyen történõ felépítésére, több munkaállomást tartalmazó eljárást javasolnak, amelynél az egyes munkaállomásokhoz rendelt gumiabroncs-alkotórészelemeket összeszerelik, és olyan felépítõrendszert alkalmaznak, amely elõre meghatározott ütemezési idõ szerint alkalmas a felépítés alatt álló gumiabroncsok munkaállomások közötti szállítására. Azonban e felépítõrendszernél az okoz nehézséget, hogy a többféle méretû gumiabroncs-alkotórészelemek közötti átváltást, és azok felépítését minden egyes munkaállomásnál elõre meghatározott ütemezési idõtartamok szerint végezzék, és kis darabszámú tételek gyártása nem biztosítható, mivel a különbözõ vegyes méretû gumiabroncsok nem gyárthatók folyamatosan, ami az eljárás gyakorlati alkalmazhatóságát rendkívüli mértékben korlátozza. E probléma megoldására a WO 01/39963 számú közzétételi iratban olyan rendszert javasolnak, amely vegyes méretû gumiabroncscsoportok folyamatos felépítésére alkalmas, és e felépítõrendszer a következõ lépéseket tartalmazza: az egyes gumiabroncs-alkotórészelemeket egy tórusz alakú keresztmetszettel rendelkezõ merev dobon felépítik, a merev dobon vulkanizálatlan gumiabroncsot alakítanak ki, a dobra felszerelt állapotban található abroncs vulkanizálását végzik, és végül a vulkanizált gumiabroncsot a merev dobból eltávolítják. E felépítõrendszernél azonban a következõ probléma látszik. Elõször is, a hagyományos gumiabroncshoz képest szükségszerûen szerkezeti eltérés figyelhetõ meg, mivel az alkotórészeket a merev dobon építik fel, és mivel a hagyományos szerkezet – ahol mindegyik peremmag köré a sugárirány szerint kívülrõl egy vagy több szövetvázréteget tekercselnek fel – nem alkalmazható, ezért új gumiabroncs-szerkezetet kell alkalmazni a szövetvázréteg peremmagra rögzítéséhez, azonban ennek az új típusú gumiabroncs-szerkezetnek a megbízhatósága mindmáig nem lett teljeskörûen igazolva.
5
10
15
20
25
2
A második problémát az jelenti, hogy a vulkanizálatlan gumiabroncs felépítéséhez és a felépített gumiabroncs vulkanizálásához együttesen alkalmazott merev dobot a felépítési eljárás során szobahõmérsékleten kell tartani, azonban a vulkanizálási eljárás során a hõmérsékletet jelentõsen meg kell emelni. Ezért a merev mag fûtésére és hûtésére fordított energia és idõ elvész. A WO 01/89818 számú közzétételi irat különbözõ gumiabroncsok egyidejû gyártására alkalmas gyártóüzemet ismertet. Az EP 0,997,263 számú dokumentum ismert gumiabroncs-gyártási eljárást és berendezést mutat be. A WO 01/32409, WO 01/36185, US 2002/096263, US–B1–6 258 189, EP–A–1 055 507, US 2002/153083, WO 01/39963, JP 2002/02924, JP–A–6 064 065, JP–A–8 025 513, JP 2002/307570A, EP–A2–1 295 704 és WO 03/045675 iratok mindegyike ismert gumiabroncs-gyártási technológiákat tartalmaz. A jelen találmány a fenti problémák megoldására született, és azzal célunk egy olyan gumiabroncs-gyártási eljárás megvalósítása, amely a felépítés alatt álló gumiabroncsnak a munkaállomások között való mozgatása útján vegyes méretû gumiabroncsok folyamatos felépítésére alkalmas, és amelynél ezen túlmenõen a hagyományos gumiabroncs-szerkezetet nem kell nagymértékben megváltoztatni, valamint meg tudjuk akadályozni az energia és idõ veszteséges felhasználását.
30
35
40
45
50
55
60 2
A találmány leírása A találmány szerint a fenti célt egy, az 1. igénypont szerinti gumiabroncs-gyártási eljárással érjük el. A találmány célszerû kiviteli alakjait az aligénypontok tartalmazzák. A jelen találmány szerinti gumiabroncs-gyártási eljárásnál, mivel a szövetvázszalagot a tórusz alakú, a tórusz alak változtatásával növelhetõ/csökkenthetõ átmérõjû felépítõdobon tekercseljük a peremmagok köré, egy hagyományos, nagy megbízhatóságú gumiabroncs-szerkezetet alakítunk ki, továbbá, mivel a vulkanizálatlan gumiabroncsot a felépítési eljárás végeztével a tórusz alakú felépítõdobról eltávolítjuk, a vulkanizálatlan gumiabroncs melegítésére csak a soron következõ vulkanizálási eljárásban van szükség, így nem vész kárba feleslegesen felhasznált energia. Valamint, mivel a vulkanizálatlan gumiabroncsot egy elõzetesen meghatározott felépítési sorrend szerint szereljük össze – ami a különbözõ méretû vulkanizálatlan abroncsok tandem üzemmódban való kombinációját is tartalmazza, amennyiben a méretcsoportok miatt erre szükség van –, ezért vegyes méretû gumiabroncsok folyamatos felépítésére van lehetõség. Továbbá ennél a gyártási eljárásnál a vulkanizálatlan abroncs felépítése úgy történik, hogy a szövetvázszalag oldalsó szakaszát sugárirány szerint kívülrõl a peremmagok köré tekercseljük, majd a gumiabroncsalkotórész elemeket, például övbetételemet, futófelület-elemet stb. úgy szereljük össze, hogy a peremmagokat a tórusz alakú felépítõdobhoz rögzítjük, és fel-
1
HU 008 163 T2
építjük a vulkanizálatlan gumiabroncsot. Tehát összehasonlítva ezen eljárást azzal az esettel, ahol a gumiabroncs-alkotórészelemeket úgy szerelik össze, hogy egy központi szakaszukat a tórusz alakúra felpumpált szövetvázszalag szélességének irányában tartják meg ahelyett, hogy a peremmagokat a tórusz alakú felépítõdobhoz rögzítenék, a felépítendõ gumiabroncs-alkotórészelemek és a felépítõdob pozicionálása nagyon nagy pontossággal történhet, és ezáltal a peremmag és a gumiabroncs-alkotórészelemek egymáshoz viszonyított helyzetének pontossága javítható, és egy nagy pontossággal és kiváló egyenletességgel rendelkezõ abroncs gyártható. A jelen találmány egyik kiviteli alakja szerint egy elsõ gumiabroncs-gyártási eljárást mutatunk be, amelynél a szövetvázszalag felépítésekor a szalagot egy henger alakú felépítõdobon szereljük össze, és ilyen módon rendre a szövetvázelemhez és a belsõ béléshez tartozó munkaállomásokon egy szövetvázszalagot alakítunk ki, majd ezt követõen a szövetvázszalagot eltávolítjuk a henger alakú felépítõdobról, továbbá amelynél a vulkanizálatlan gumiabroncs felépítése során a szövetvázelem oldalsó szakaszának a tórusz alakú felépítõdobon történõ tekercselési eljárását követõen az övbetételemet, a futófelület-elemet és az oldalfalelemet szereljük össze az egyes megfelelõ munkaállomásokon. E gumiabroncs-gyártási eljárás szerint, mivel az övbetételemet, a futófelület-elemet és az oldalfalelemet a felépítõdobon szereljük össze – amelynek átmérõjét tórusz alakban megnöveltük –, ezen elemek összeszerelés utáni alakváltozása minimálisra csökkenthetõ, és mivel a belsõ bélés és a szövetvázelem – amelyeknek a minõségre gyakorolt hatása még akkor is elhanyagolható, ha azokat a felépítést követõen tórusz alakban deformáljuk – felépítése a henger alakú felépítõdobon történik, a felépítés hatékonyan végezhetõ el, és a dob egyszerû, például henger alakja egyetlen dob esetén is lehetõvé teszi sokféle mérettípus elhelyezését. A jelen találmány második kiviteli alakja szerint egy elsõ és második típusú gumiabroncs-gyártási eljárást mutatunk be, amelynél egy adott munkaállomáson összeszerelendõ legalább egy gumiabroncs-alkotórészelem egy elõre meghatározott, és a fenti méretcsoportok egyikéhez tartozó elembõl áll, és a vulkanizálatlan abroncsot ezen elem olyan mennyiségben való összeszerelésével alakítjuk ki, amelyet a csoportban található minden egyes mérethez, és minden egyes gumiabroncs-alkotórészelemhez elõre megállapítunk, és az elem olyan gumiszalagot tartalmaz, amely az elemével megegyezõ, elõre meghatározott keresztmetszeti alakú présszerszámon át folyamatos kisajtolással, elõre meghatározott anyagból van elõállítva, és a gumiszalag egy henger vagy tórusz alakú felépítõdobra spirál alakban van feltekercselve, és elõre meghatározott keresztmetszetû alakban van rétegezve, és ezt az autógumi-alkotórészt végül összeszereljük. E gumiabroncs-gyártási eljárás szerint, mivel legalább egy gumiabroncs-alkotórész a fenti méretcsoportok egyikéhez tartozó alkotórészelemet tartalmaz, egy
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
ilyen gumiabroncs-alkotórészelem gyártására, és annak összeszerelésére alkalmas berendezés különösen egyszerûen megvalósítható, és mivel az alkotórészelem elõre meghatározott mennyiségben való összeszerelésével több méret is kialakítható, ezért a méretváltoztatás igen rövid idõ alatt elvégezhetõ, és a vegyes méretû abroncsok nagy hatékonysággal gyárthatók. Mivel egy adott típusú folytonos gumiszalagot spirál alakban tekercselünk és rétegezünk, ezért egy eltérõ keresztmetszeti alakkal rendelkezõ gumiabroncsalkotórészelemnek az abroncs mérethez igazodó felépítése során mindössze annyi változtatásra van szükség, hogy a gumiszalag rétegezésének módját megváltoztatjuk, és így a méretváltás rövid idõ alatt elvégezhetõ. A jelen találmány egy további kiviteli alakja szerint egy harmadik gumiabroncs-gyártási eljárást mutatunk be, amelynél legalább egy gumiabroncs-alkotórészelem egy elõre meghatározott, az alkotórésszel megegyezõ anyagból készült, és elõre meghatározott szélességû folytonos lapot tartalmaz, és a folytonos lap a mérettõl függõen elõre meghatározott hosszúságúra van feldarabolva, és a minden egyes mérethez elõre megadott számú keskeny darabok úgy vannak egymáshoz kapcsolva, hogy a levágott keskeny darabok vágási oldalai a felépítõdobon a kerületi irány mentén vannak sorba rendezve, és a gumiabroncs-alkotórészelemet ezt követõen összeszereljük. E gumiabroncs-gyártási eljárás szerint a folytonos lapot a mérettõl függõen elõre meghatározott hosszúságúra daraboljuk, és a keskeny darabokat a felépítõdobon elhelyezzük a szóban forgó gumiabroncs-alkotórészelem felépítése érdekében. Tehát, ha a folytonos lap szélességét úgy választjuk meg, hogy egy adott abroncshoz tartozó alkotórészeket bármely gumiabroncs méret esetén a keskeny darabok teljes számának a kerület mentén való elhelyezésével lehet kialakítani, akkor a gumiabroncs méretétõl függõen a különbözõ szélességû és kerületi hosszúságú gumiabroncs-alkotórészelemek pusztán a darabok számának vagy darabolási hosszának változtatásával felépíthetõvé válnak, és a méretváltoztatás rövid idõ alatt elvégezhetõ. A jelen találmány egy további kiviteli alakja szerint egy harmadik gumiabroncs-gyártási eljárást mutatunk be, amelynél a gumiszalagot mint alkotórészelemet tartalmazó gumiabroncs-alkotórészek között megtalálható a futófelület-elem és az oldalfalelem. Egy további kiviteli alakban az elõre meghatározott szélességû folytonos lapot mint alkotórészelemet tartalmazó gumiabroncs-alkotórészek között megtalálható a belsõ béléselem, a szövetvázelem és az övbetételem közül legalább az egyik. E gumiabroncs-gyártási eljárás szerint – mivel a fenti eljárás során nélkülözhetetlen alkotórészeket szerelünk össze – rövid idõn belül sokféle méret közötti váltás végezhetõ el. A jelen találmány egy további kiviteli alakja szerint harmadik–hatodik típusú gumiabroncs-gyártási eljárásokat mutatunk be, amelyeknél legalább egy gumiabroncs-alkotórészelem esetén az alkotórészelemet köz-
1
HU 008 163 T2
vetlenül egy henger vagy tórusz alakú felépítõdobon szereljük össze. E gumiabroncs-gyártási eljárás szerint, mivel az említett alkotórészelemet tárolás nélkül közvetlenül a felépítõdobra helyezzük, az alkotórész közbensõ (félkész) anyagainak tárolására szolgáló tér kialakítása elkerülhetõ, és a méretváltás közvetlenül az elhelyezést megelõzõen elvégezhetõ, aminek köszönhetõen a gyártás sokkal rugalmasabbá tehetõ. A jelen találmány legalább egyik kiviteli alakjánál egy olyan gumiabroncs-gyártási eljárást mutatunk be, amelynél legalább egy gumiabroncs-alkotórészelem tekintetében az adott alkotórészelemet közvetlenül egy henger vagy tórusz alakú felépítõdobra helyezzük. E gumiabroncs-gyártási eljárás szerint, ennek az említett gumiabroncs-alkotórésznek az elõre elõkészítésével és kialakításával a felépítõdobon történõ összeszerelés idõtartama lecsökkenthetõ, és ha az ütemezési idõ csökkentése szempontjából az összeszerelési idõtartam jelenti a szûk keresztmetszetet, akkor a felépítõdobon közvetlenül történõ összeszereléssel ez az idõtartam mérsékelhetõ. A jelen találmány legalább egyik kiviteli alakjánál olyan gumiabroncs-gyártási eljárást mutatunk be, amelynél minden egyes munkaállomáson az egyes munkafázisokhoz tartozó üresjárási idõ tekintetében – amelyet az elõre megadott felépítési munkasorrend alapján határozunk meg – az ütemezési idõtartamok a megfelelõ munkafázisok esetén úgy változnak, hogy a legrövidebb üresjárási idõ még rövidebbé váljon. E gumiabroncs-gyártási eljárás szerint, mivel az ütemezési idõ a hozzá rendelt munkafázis esetén az abroncsméretek kombinációitól függõen a felépítés során úgy változtatható, hogy az idõtartam a fentiek szerint a lehetõ legrövidebb legyen, az adott idõ alatt felépített gumiabroncsok átlagos száma növelhetõ. Továbbá közelítõ egyenlet állítható fel annak a vulkanizálatlan abroncs sugárirányú kilengése miatt elõálló elsõdleges harmonikus komponensnek a becslésére, amelyet a szövetvázszalag központi tengelye és a peremmag központi tengelye közötti relatív hely szerinti vagy szög szerinti eltérés eredményez a peremmagnak a szövetvázszalag külsõ felületére helyezésekor, a vulkanizálatlan abroncs sugárirányú kilengését egy ciklusban mérjük, és egy olyan invertált hullámformát kapunk eredményül, amelyben az elsõdleges harmonikus komponens invertált formában szerepel, ugyanilyen méretû gumiabroncsot építünk fel a felépítõrendszerben, és azt követõen a szövetvázszalag központi tengelye és a peremmag központi tengelye közötti relatív hely szerinti vagy szög szerinti eltérést – amely az invertált hullámformát okozza – a közelítõ egyenlet segítségével visszaszámítjuk, és a peremmagok központi tengelyei közül legalább egynek a szögét vagy pozícióját a közelítõ egyenletbõl nyert mértékû elmozdulással, és a közelítõ egyenlet alapján kapott irányban változtatjuk meg, és a peremmagot így helyezzük el a szövetvázszalagon. Ismert, hogy a szövetvázszalag központi tengelye és a peremmag központi tengelye közötti relatív hely
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
szerinti vagy szög szerinti eltérés mértéke és kerület menti fázisa szoros korrelációt mutat a vulkanizálatlan abroncs sugárirányú kilengéséhez tartozó elsõdleges harmonikus komponens amplitúdójával, és az is ismert, hogy szoros korreláció áll fenn a vulkanizálatlan abroncs sugárirányú kilengése és a gumiabroncs végtermék RFV értéke között. A felépítõrendszer úgy alakítható ki, hogy a peremmag rögzítési pozícióját vagy szögét kézben tudjuk tartani, a vulkanizálatlan abroncs sugárirányú kilengését egy ciklusra mérjük, a mérési eredményt felhasználjuk, és a peremmag rögzítési pozícióját vagy szögét az ezt követõen felépítendõ vulkanizálatlan abroncshoz képest szabályozzuk annak érdekében, hogy a vulkanizálatlan abroncs sugárirányú kilengését csökkentsük, és ezzel az abroncs végtermék RFV értékét is csökkentsük, valamint annak egyenletességét fokozzuk. A jelen találmány egy további kiviteli alakjánál olyan gumiabroncs-gyártási eljárást mutatunk be, amelynél a felépített vulkanizálatlan gumiabroncs vulkanizálását szakaszonként, elõre meghatározott ütemezési idõközökkel indítjuk, és a gumiabroncsok vulkanizálását elõre meghatározott ütemezési idõközöknél fejezzük be. E gumiabroncs-gyártási eljárás szerint, mivel a gumiabroncs vulkanizálásának indítása és befejezése a vulkanizálatlan abroncs felépítésével szinkronizáltan történik, a gumiabroncs felépítõrendszer és a gumiabroncs-vulkanizáló rendszer közötti átmeneti tároló rész, valamint a gumiabroncs-vulkanizáló rendszeren belüli átmeneti tároló rész mérete csökkenthetõ. A jelen találmány egy további kiviteli alakja szerint egy további, az 1–11. típusok szerinti gumiabroncsgyártási eljárást mutatunk be, amelynél a vulkanizált gumiabroncs megfigyelését elõre meghatározott ütemezési idõközöknél indítjuk. E gumiabroncs-gyártási eljárás szerint, mivel a gumiabroncs megfigyelése a gumiabroncs vulkanizálásával szinkronizáltan történik, nincs szükség a gumiabroncs-vulkanizáló rendszer és a gumiabroncs-megfigyelõ rendszer közötti átmeneti tároló részre. A rajz rövid leírása Az 1. ábrán a jelen találmány egy célszerû kiviteli alakja szerinti gumiabroncsgyártó rendszer elrendezési vázlata látható, a 2. ábrán egy, a gumiabroncs-felépítõ rendszert szemléltetõ elrendezési vázlat látható, a 3. ábrán egy éppen felépítés alatt álló gumiabroncs látható keresztmetszeti nézetben, a 4. ábrán egy éppen felépítés alatt álló gumiabroncs látható keresztmetszeti nézetben, az 5. ábrán egy éppen felépítés alatt álló gumiabroncs látható keresztmetszeti nézetben, a 6. ábrán egy éppen felépítés alatt álló gumiabroncs látható keresztmetszeti nézetben, a 7. ábrán egy éppen felépítés alatt álló gumiabroncs látható keresztmetszeti nézetben, a 8. ábrán egy éppen felépítés alatt álló gumiabroncs látható keresztmetszeti nézetben, a
1
HU 008 163 T2
9. ábrán olyan nézetet mutatunk be, amely a gumiszalag rétegezési eljárását magyarázza, a 10. ábrán olyan nézet látható, amely az elõre meghatározott szélességû keskeny darabos eljárást magyarázza, a 11. ábrán egy, a gumiabroncs-vulkanizáló rendszert szemléltetõ elrendezési vázlat látható, a 12. ábrán oldalnézetben mutatunk be egy mozgatható vulkanizálóegységet, a 13. ábrán elölnézetben látható egy vulkanizálóállomás, és egy szerszám nyitó/záró állomás, a 14. ábrán felülnézetben látható egy vulkanizálóállomás, és egy szerszám nyitó/záró állomás, a 15. ábrán egy másik célszerû kiviteli alak szerinti gumiabroncsgyártó berendezés elrendezési vázlata látható, a 16. ábrán egy másik gumiabroncsgyártó rendszert szemléltetõ elrendezési vázlat látható, a 17. ábrán egy másik gumiabroncsgyártó rendszert szemléltetõ elrendezési vázlat látható, a 18. ábrán egy másik gumiabroncsgyártó rendszert szemléltetõ alaprajz látható. A találmány célszerû kiviteli alakja A találmány egy célszerû kiviteli alakját az 1–18. ábrák alapján mutatjuk be. Az 1. ábrán a célszerû kiviteli alakban alkalmazott gumiabroncsgyártó 1 rendszer elrendezési vázlata látható, és a gumiabroncsgyártó 1 rendszer egy gumiabroncs-felépítõ 2 rendszert, egy gumiabroncs-vulkanizáló 3 rendszert és egy gumiabroncs-megfigyelõ 6 rendszert tartalmaz. Legelõször a gumiabroncs-felépítõ 2 rendszert, és a vulkanizálatlan gumiabroncs felépítésére szolgáló eljárást ismertetjük a 2. ábrán bemutatott gumiabroncs-felépítõ 2 rendszer elrendezési vázlata alapján. A gumiabroncs-felépítõ 2 rendszer egy egymás mellett elrendezett elsõ felépítõ¹ 4 egységet és második felépítõ¹ 5 egységet tartalmaz, és az elsõ felépítõ¹ 4 egység három C1, C2 és C3 munkaállomást, egy henger alakú 11 felépítõdobot konzolosan megtartó, és a dobot egy orsó körül forgató elsõ 12 felépítmény-hordozó eszközt, egy 14 továbbítóeszközt, és egy, az elsõ 12 felépítményhordozó eszköznek a C1, C2 és C3 munkaállomások között kényszerpályán történõ mozgatását szolgáló egyenes 13 sínt tartalmaz. A második felépítõ¹ 5 egység kilenc F1–F9 munkaállomást, egy tórusz alakú 21 felépítõdobot konzolosan megtartó, és a dobot egy orsó körül forgató második 22 felépítményhordozó eszközt, a második 22 felépítményhordozó eszköznek az F1–F9 munkaállomások között kényszerpályán történõ mozgatását szolgáló végtelenített 23 sínt, egy vulkanizálatlan gumiabroncs szállítására való 24 továbbítóeszközt, és egy, a vulkanizálatlan gumiabroncsot a vulkanizáló-rendszerhez szállító vulkanizálatlan gumiabroncs 25 szállítószalagot tartalmaz.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
Az elsõ 12 felépítményhordozó eszköz – amelyen a henger alakú 11 felépítõdobot helyezzük el – mozgatását a C1–C2, C2–C3 és C3–C1 munkaállomások között ebben a sorrendben elõre meghatározott ütemezési idõközönként ismételjük, miközben a 14 továbbítóeszköz a C3 és F1 munkaállomások között oda-vissza mozog. A második 22 felépítményhordozó eszköz – amelyen a tórusz alakú 21 felépítõdobot helyezzük el – elõre meghatározott ütemezési idõközönként az óramutató járásával ellentétes irányú mozgást végez mindegyik munkaállomás irányába, például az F1¹tõl az F2 munkaállomáshoz. Az ábrán bemutatott célszerû kiviteli alaknál a gumiabroncs-felépítõ 2 rendszerben az elsõ 12 felépítményhordozó eszköz egy, a második 22 felépítményhordozó eszköz 8 egységet tartalmaz, és mind a 12, mind a 22 hordozóeszközt meghajtó eszközzel (nem látszik) mozgatjuk a munkaállomások között, és a munkaállomásoknál való megállást követõen a hordozóeszközöket a minden egyes munkaállomásnál megtalálható pozicionálóeszközök útján nagy pontossággal pozicionáljuk. A 3–8. ábrákon sugárirányban készült, a dob központi tengelyét is tartalmazó keresztmetszeti nézetek láthatók, amelyeken a felépítõ¹ 2 rendszer segítségével éppen összeszerelés alatt álló gumiabroncs látható az egyes lépésekben. Elõször a C1 munkaállomáson egy belsõ béléselem-összeszerelõ 15 eszköz és egy párnaövelem-összeszerelõ 16 eszköz segítségével – a 3(a) ábra szerint – mind az IL belsõ béléselemet, mind a CCH szövet párnaövelemet a dob külsõ kerület menti felületén sugárirányban elhelyezve a henger alakú 11 felépítõdobon összeszereljük, majd a henger alakú 11 felépítõdobot a C2 munkaállomáshoz mozgatjuk, ahol egy gumibetételem-összeszerelõ 17 eszköz segítségével és egy szövetvázelem-összeszerelõ 18 eszköz segítségével – a 3(b) ábra szerint – egy vagy két SQ gumibetételem réteget és egy vagy két P szövetvázelem réteget építünk fel az IL belsõ béléselem és a CCH szövet párnaövelem sugárirány szerinti külsõ oldalán egy CB szövetvázszalag kialakítása céljából. A 3(b) ábra olyan példát szemléltet, amelyben az SQ gumibetételem és a P szövetvázelem mindegyike egy rétegben van kialakítva, azonban amikor ezek két rétegben vannak kialakítva, akkor sorrendjük a következõ: belsõ bélés felõli SQ gumibetételem, belsõ bélés felõli P szövetvázelem, külsõ réteg felõli SQ gumibetételem és külsõ réteg felõli P szövetvázelem. A henger alakú 11 felépítõdob úgy van felépítve és elrendezve, hogy alkalmas a kerület menti irányban való felosztással kialakított szegmensek mindegyike esetén az átmérõ növelésére/csökkentésére, és a gumiabroncs-alkotórészelemet a henger alakú 11 felépítõdob kerületén az átmérõ megnövelt állapotában helyezzük el. Eközben a C3 munkaállomáson egy pár elõre beállított méretû PB peremet – amelyek mindegyikénél a peremmagban peremtöltõ anyag található – rögzítünk a 14 továbbítóeszközre. A 3(c) ábrán szemléltetett módon a CB szövetvázszalag a sugárirányban elrendezett, elõre beállított PB perempárok között van elhelyezve. A 14 továbbítóeszköz egy növelhetõ és csök-
1
HU 008 163 T2
kenthetõ átmérõjû peremrögzítõ 14a karikával van ellátva, az elõre beállított PB peremek oldalsó felületének befogása céljából, és egy növelhetõ és csökkenthetõ átmérõjû további peremrögzítõ 14b karikával van ellátva a CB szövetvázszalagnak sugárirányban kívülrõl való rögzítése céljából, és a C3 munkaállomáson az elõre beállított PB peremet a 19b peremkészletbõl egy peremkezelõ 19a robot segítségével kivesszük, és miután azt a peremrögzítõ 14a karikához juttattuk, és a peremrögzítõ 14a karika segítségével rögzítettük, a 14 továbbítóeszközt ebben az állapotban készenléti üzemmódba állítjuk, és a henger alakú 11 felépítõdobot az azon összeszerelt CB szövetvázszalaggal a sugárirányban elõre beállított PB peremek közé helyezzük, méghozzá egy tengelyirányban elõre meghatározott pozícióba. Miután a peremrögzítõ 14b karika átmérõjét lecsökkentjük, hogy így a CB szövetvázszalagot sugárirány szerint kívülrõl rögzítsük, a henger alakú 11 felépítõdob átmérõjét is csökkentjük, és a CB szövetvázszalagot a 3(c) ábrának megfelelõen a henger alakú 11 felépítõdobról a 14 továbbítóeszközhöz szállítjuk. A fenti esetben az elõre beállított PB peremet – amelyen a peremtöltõt és a peremmagot elõre beállítjuk – a 14 továbbítóeszközön rögzítjük, de az is elképzelhetõ, hogy a késõbb részletesen bemutatandó módon úgy végezzük az összeszerelést, hogy a C3 munkaállomáson csak a peremmagot rögzítjük a 14 továbbítóeszközre és a peremtöltõ összeszerelését az F2 munkaállomáson, vagy egy másik egyedi, a rendszerhez járulékosan hozzáépíthetõ munkaállomáson végezzük. A következõkben az elõre beállított PB peremet és a CB szövetvázszalagot hordozó 14 továbbítóeszközt az F1 munkaállomáshoz mozgatjuk, ahol a 4(a) ábra szerint a tórusz alakú 21 felépítõdob készenléti állapotban található, és mind az elõre beállított PB peremeket, mind a CB szövetvázszalagot a 4(b) ábra szerinti a tórusz alakú 21 felépítõdobra továbbítjuk. Ezt a lépést alább részletezzük. A tórusz alakú 21 felépítõdob a következõket tartalmazza: egy pár jobb oldali és bal oldali 21a központi elemet, amelyek mindegyike több merev, a kerület menti irányban egymás mellett elrendezett, és tágulást/összehúzódást eredményezõ elmozdulásra képes szegmenseket tartalmaz, egy jobb és bal oldali, szintén a kerület menti irányban egymás mellett elrendezett, és tágulást/összehúzódást eredményezõ elmozdulásra képes szegmenseket tartalmazó peremrögzítõ 21b szakaszokat, a tengelyirány szerinti jobb és bal oldali végzõdéseknél kialakított, a kerület mentén nagyobb számban elrendezett szövetváz-feltekercselõ 21c csapokat, és a 21a központi elem sugárirány szerinti külsõ oldalán elrendezett, és belsõ nyomás alkalmazásával tórusz alakúra felfújódó rugalmas anyagból kialakított központi 21d belsõ tömlõt, és ezek úgy vannak összeállítva, hogy az azonos jobb vagy bal oldalon található 21a központi elem, peremrögzítõ 21b szakasz és szövetváz-feltekercselõ 21c csap egy jobb vagy bal oldali csúszkára vannak felszerelve azért, hogy a 21a, 21b
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
és 21c elemek a tengely irányában kifelé és befelé együttesen mozgathatók legyenek. Majd a peremrögzítõ 14a karika által megtartott, elõre beállított PB peremmel és a peremrögzítõ 14b karika által megtartott CB szövetvázszalaggal ellátott 14 továbbítóeszközt az F1 munkaállomáshoz mozgatjuk, és azokat a tórusz alakú 21 felépítõdob külsõ oldalán helyezzük el – amely dob még abban a készenléti állapotban van, amelyben a peremrögzítõ 21b szakaszt az átmérõ csökkentése céljából a tengelyes véghez közelítettük –, a peremrögzítõ 21b szakasz átmérõjét megnöveljük, és az elõre beállított PB peremet a tórusz alakú 21 felépítõdobon rögzítjük. Ezután a peremrögzítõ 14a és 14b karika átmérõjét a köztük levõ kényszererõ csökkentése érdekében megnöveljük, és a 14 továbbítóeszközt visszajuttatjuk a C3 munkaállomásra. Ilyen módon az elõre beállított PB peremek és a szövetvázszalag a tórusz alakú 21 felépítõdobra továbbíthatók. Ezt követõen a tórusz alakú 21 felépítõdobot mozgatjuk az F2 munkaállomásra, ahol az 5(a) ábrán bemutatott módon a CB szövetvázszalag központi részét a szélesség irányában tórusz alakúra fújjuk fel, majd a P szövetvázelem oldalát sugárirányban kívülrõl feltekercseljük. A folyamatot a következõképpen végezzük. Miközben a központi 21d belsõ tömlõt annak felfújása és deformálása érdekében belsõ nyomás alá helyezzük, a peremrögzítõ 21b szakaszokkal és további elemekkel felszerelt mindkét oldali csúszkát tengelyirányban a középpont felé mozgatjuk, és ezzel egyidejûleg a jobb és bal oldali 21a központi elemek átmérõit szintén megnöveljük azért, hogy a CB szövetvázszalagnak a szélesség irányában tekintett középsõ része tórusz alakúra fújódjon fel és deformálódjon, és a felfújás/deformálás közben egy külsõ 26 meghajtóeszközön kialakított, és a szövetváz-tekercselõ 21c csap hátulsó végével összekapcsolt 26a körmös pofát mozgatunk tengelyirányban a középpont felé a célból, hogy a szövetváz-tekercselõ 21c csapot ugyanezen irányba való mozgásra kényszerítsük, és így a tekercselõ- 21c csap csúcsos végét (nem ábrázolt) a 21a központi elem oldalának felülete mentén kulisszás mechanizmussal mozgassuk, ahol a központi elem átmérõjét részben megnöveltük, és a P szövetvázelem oldalsó szakasza az elõre beállított PB peremek köré feltekercselhetõ. Ezután a 21a központi elem átmérõjét maximális méretûre növeljük, hogy így az ezután összeszerelendõ gumiabroncs-alkotórészelemek tartófunkcióját ellássa, és az összeszereléshez szükséges, sugárirányban belülrõl ható külsõ erõt biztosítsa, ami által minden egyes elem összeszerelési pontossága javítható. Ennél az F2 munkaállomásnál például a tórusz alakúra felfújt és deformált szövetvázszalag sugárirányú kilengésének hullámformája is megmérhetõ egy adott ciklusra. A tórusz alakúra felfújt és deformált CB szövetvázszalag sugárirányú kilengésének hullámformája a felépítõdob forgástengelyének középpontja és a felfújt szövetvázszalag tengelyirányban tekintett középpontja között mért sugárbeli eltérés által a kerületi irányban okozott változás hullámformáját jelenti. E hullámforma elsõrendû harmonikus komponensének f fá-
1
HU 008 163 T2
zisát és Y amplitúdóját csatoljuk vissza a C3 és F1 munkaállomásokon zajló folyamatokhoz. A C3 munkaállomáson készenléti üzemmódban álló 14 továbbítóeszköz peremrögzítõ 14a karikáinak egyike úgy van kialakítva, hogy központi tengelyének orientációja ugrásmentesen egy elõre megadott irányban egy vízszintes síkon belül szabályozható, és a C3 munkaállomáson egy elsõ mûveletként – miután az elõre beállított PB peremeket a peremrögzítõ 14a karikán rögzítettük – a peremrögzítõ 14a karika központi tengelyét az F2 munkaállomáson mért, és kizárólag az Y amplitúdó alapján meghatározott szöggel forgatjuk el. Itt szög alatt az Y amplitúdó kiküszöböléséhez szükséges szög nagyságát értjük. Következõ lépésként az F1 munkaállomáson végrehajtott második mûveletben a kerület menti irányban standard pozíciójába beállított 21 felépítõdobot a perem rögzítését megelõzõen az F2 munkaállomáson mért f fázissal elforgatjuk. Az elsõ és második mûvelettel a tórusz alakúra felfújt és deformált CB szövetvázszalag sugárirányú kilengésének elsõdleges harmonikus komponensét a sugárirányú kilengés hullámformájának mérését követõen a felépítendõ gumiabroncshoz visszacsatoljuk azért, hogy a sugárirányú kilengés jelensége a sugárirányú kilengés elsõdleges harmonikus komponensének eltávolítása útján korrigálható legyen, és így a végtermék gumiabroncs sugárirányú kilengéssel összefüggõ RVF szintje javuljon. A fentiekben a 21d belsõ tömlõt a 21 felépítõdobnál helyezzük el, és a CB szövetvázszalagot a 21d belsõ tömlõre helyezett belsõ nyomás segítségével fújjuk fel és deformáljuk, azonban a CB szövetvázszalag a 21d belsõ tömlõ alkalmazása nélkül is felfújható és deformálható. Az utóbbi úgy járunk el, hogy a peremrögzítõ 21b szakasz külsõ kerületi felületén a belsõ nyomás tömítése érdekében gumitömítést helyezünk el, és a belsõ nyomást egy, a peremrögzítõ 21b szakasz és a CB szövetvázszalag közötti térben hozzuk létre. Ezután a 21 felépítõdobot szakaszosan az F3–F8 munkaállomásokhoz mozgatjuk, és a következõ mûveleteket hajtjuk végre: az F3 munkaállomásnál egy belsõ övbetételem-összeszerelõ 27 eszköz alkalmazásával az 5(b) ábrán bemutatott módon az alapméretéhez képest megnövelt átmérõjû 21a központi elemmel egy 1B belsõ övbetételemet szerelünk össze, majd az F4 munkaállomáson egy külsõ övbetételem-összeszerelõ 28 eszköz alkalmazásával a 6(a) ábrán bemutatott módon egy 2B külsõ övbetételemet szerelünk össze. Az F5 munkaállomáson egy spirális rétegelem összeszerelõ 29 eszköz és egy futófelület alatti párnarétegelem összeszerelõ 30 eszköz alkalmazásával a 6(b) ábra szerint egy SL spirális rétegelemet és az SL spirális rétegelem sugárirány szerinti külsõ oldalán egy TUC futófelület alatti párnarétegelemet szerelünk össze. Az F6 munkaállomáson egy futófelület alapelem összeszerelõ 31 eszköz és egy antennaelem-összeszerelõ 32 eszköz alkalmazásával egy BASE futófelület alapelemet helyezünk el tengelyirányban az abroncs mindkét oldalán, és nagy vezetõképességû ATN
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
2
antennaelemet helyezünk el a 7(a) ábra szerinti módon az említett futófelület-elemek mellett a gumiabroncs tengelyirány szerinti középsõ részén, és ezután az F7 munkaállomáson egy futófelület fedõelem összeszerelõ 33 eszköz és egy antennaelem-összeszerelõ 32 eszköz alkalmazásával CAP futófelület fedõelemet helyezünk el tengelyirányban az abroncs mindkét oldalán, és nagy vezetõképességû ATN antennaelemet rendezünk el a 7(b) ábra szerinti módon az említett futófelület-elemek mellett a gumiabroncs tengelyirány szerinti középsõ részén. Az F8 munkaállomáson a felépítés alatt álló gumiabroncs mindkét oldalsó felületén a 8(a) ábrán bemutatott módon egy oldalfalelem-összeszerelõ 34 eszköz segítségével egy SW oldalfalelemet szerelünk össze, és ezután annak a sugárirány szerinti belsõ részén egy gumi párnaövelem összeszerelõ 35 eszköz alkalmazásával GCH gumi párnaövelemet szerelünk össze. A fentiek alapján, mivel a 21 felépítõdob tágulást/összehúzódást eredményezõ elmozdulásra képes peremrögzítõ 21b szakasszal, alakformáló 21d belsõ tömlõvel és 21a központi elemmel van ellátva, azon mûveletek, amelyek az övbetételem és a futófelületelem összeszerelése érdekében a CB szövetvázszalag tórusz alakúra való tágulásához kapcsolódnak, elvégezhetõk úgy, hogy a felépítés alatt álló gumiabroncsot peremrögzítõvel a 21 felépítõdobra rögzítjük, és így a gumiabroncs minõsége, például egyenletessége, a hagyományos felépítési eljáráshoz képest – ahol a felépítés alatt álló abroncs peremrögzítõjét ki kell lazítani, és azt a fenti mûveletek között egyik munkaállomásról a másikra kell továbbítani – javítható. Az utolsó F9 munkaállomáson egy utolsó mûvelet, például vonalkódozás után a legyártott vulkanizálatlan GT gumiabroncsot eltávolítjuk a 21 felépítõdobról, és a vulkanizálatlan abroncs 24 továbbító eszközre helyezzük. A vulkanizálatlan abroncs 24 továbbító eszköz a vulkanizálatlan GT gumiabroncs sugárirányban kívülrõl való megtartása érdekében tágulásra és összehúzódásra képes 24a tartógyûrût tartalmaz, és a vulkanizálatlan GT gumiabroncsnak a 21 felépítõdobtól a 24 továbbítóeszközhöz való szállítása során a 24 továbbítóeszközt a 24a tartógyûrû átmérõjének kitágult állapotában az F9 munkaállomásra mozgatjuk, és ott a 21 felépítõdob készenléti állapotba kerül. Azt követõen, hogy a tartógyûrû átmérõjét lecsökkentettük azért, hogy a befejezett vulkanizálatlan GT gumiabroncs külsõ kerületét megtartsa, a 21 felépítõdob átmérõjét is csökkentjük annak érdekében, hogy a vulkanizálatlan GT gumiabroncsot hordozó vulkanizálatlan gumiabroncs 24 továbbító eszköz az F9 munkaállomás elhagyására alkalmassá váljon. Majd a vulkanizálatlan GT abroncsot a vulkanizálatlan gumiabroncs 24 továbbító eszköztõl a vulkanizálatlan gumiabroncs 25 szállítószalagra helyezzük, és a gumiabroncs¹ 3 vulkanizáló rendszerhez szállítjuk. Eközben a második 22 felépítményhordozó eszközt az óramutató járásával megegyezõen egy végtelenített 23 sín mentén továbbforgatjuk, és a 21 felépítõdobot az F1 munkaállomásra mozgatjuk.
1
HU 008 163 T2
A fenti leírás olyan méretû gumiabroncsra vonatkozik, amelyhez a gumiabroncs-felépítõ 2 rendszeren gyártott összes gumiabroncs-alkotórészelem kialakítható és összeszerelhetõ, azonban egy olyan méretû gumiabroncs esetén, amelynél e gumiabroncs-alkotórészelemek egy részét nem használjuk, a megfelelõ mûveleteket egyszerûen átugorjuk. A 2 felépítõrendszeren összeszerelendõ gumiabroncs-alkotórészelemek nem korlátozódnak a fenti elemekre, hanem azokhoz hozzáadhatunk/elvehetünk a 2 felépítõrendszerrel megmunkálandó méretcsoportok szerint. Továbbá, a 13 és 23 síneket tartalmazó elrendezések nem korlátozódnak egyik fenti kiviteli alakra sem, hanem a gyártási körülményektõl, térbeli korlátoktól stb. függõen megfelelõen kiválaszthatók. A 2. ábrán bemutatott példában az F1–F8 munkaállomások két egyenes, egymással párhuzamos, a 23 síneket tartalmazó szakasz formájában vannak elrendezve, azonban csupán egyetlen egyenes szakasz formájában is elrendezhetõk, ami ebben az esetben a térbeli elrendezést keskennyé és hosszúkássá teszi. Továbbá ennél a gumiabroncs-gyártási eljárásnál az egyes munkaállomásoknak az elõre meghatározott felépítési sorrend alapján megadott ütemezési idejéhez rendelt üresjárási idõtartamaira igaz, hogy az ütemezési idõ minden ütemnél úgy változtatható, hogy a legrövidebb üresjárási idõ rövidebbé válik, ezáltal az egységnyi idõ alatt felépített abroncsok száma növelhetõ, és a termelékenység fokozható. Az egyes munkaállomásokon összeszerelt gumiabroncsok mérete ütemenként változik, azaz az idõtartamokat az ütemezési idõhöz viszonyítjuk, azonban minden egyes munkaállomásnál az éppen aktuális gumiabroncs-alkotórészelem összeszerelésekor a különbözõ méretekhez tartozó munkafolyamatok idõigényét már elõre ismerjük, ezért az éppen aktuálisan szükséges teljes idõtartamból az egyes ütemekhez tartozó ütemezési idõt kivonva minden munkaállomás esetén ismerjük az üresjárási idõt, és a legrövidebb üresjárási idõvel rendelkezõ munkaállomás üresjárási ideje, azaz a legrövidebb üresjárási idõ szintén ismertté válik. Amennyiben az ütemezési idõ az ütemtõl függetlenül állandó értékû, minden egyes ütemnél – amelyeket az egyes munkaállomásokhoz a felépítés elõre meghatározott sorrendje alapján rendelünk hozzá – a legrövidebb ütemezési idõt a méretnek megfelelõen megváltoztatjuk; azonban mivel a legrövidebb üresjárási idõ minden ütemnél ismert, ezért az ütemezési idõ elõre megváltoztatható, ami miatt a legrövidebb üresjárási idõ még rövidebb, célszerûen zérus lesz, és így a legrövidebb üresjárási idõ csökkenthetõ, és a produktivitás növelhetõ. A hagyományos gumiabroncs-felépítõ rendszerben nem volt lehetõség arra, hogy különbözõ méretû vulkanizálatlan gumiabroncsokat elõre meghatározott ütemezési idõvel vegyesen állítsunk elõ, mivel sok idõt vett igénybe az egyes gumiabroncs-alkotórészelemek közötti méretváltás, és a felépítõdob bonyolult volt. A célszerû kiviteli alak felépítõ¹ 1 rendszerében két elõre megadott méretcsoportokból opcionálisan kiválasz-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 8
2
tott, különbözõ méretû vulkanizálatlan gumiabroncs építhetõ fel folyamatosan, elõre meghatározott ütemezési idõvel, az alábbiakban bemutatandó módon. Azon eljárást, amely alkalmas több, vegyes méretû gumiabroncs felépítésére, a következõképpen végezzük: kialakítjuk az elõre meghatározott alkotórészelemtípusokhoz tartozó, a 2 felépítõrendszerben felépítendõ méretcsoportokhoz tartozó gumiabroncs-alkotórészelemeket, és az alkotórészelemek elõre meghatározott mennyiségének összeszerelése útján felépítünk egy vulkanizálatlan gumiabroncsot minden egyes fenti méretcsoportba tartozó összes gumiabroncs-alkotórészelem felhasználásával. A gumiabroncs-alkotórészelemek elsõ, különbözõ vegyes méretek felépítésére alkalmas összeszerelési eljárása során az említett alkotórészelem szerepében egy gumiszalagot használunk, és az eljárás során egy elõre meghatározott anyagból elõállított, és egy elõre megadott keresztmetszeti alakkal rendelkezõ présszerszámon át folyamatosan kisajtolt gumiszalagot egy henger vagy tórusz alakú felépítõdobon spirálisan körbetekerünk, és azt az adott gumiabroncs-alkotórészelem felépítése céljából elõre megadott keresztmetszetû alakban rétegezzük. Az egyszerûség kedvéért ezt az eljárást a leírás során „gumirétegezési eljárásnak” nevezzük. A 9. ábrán látható ezen eljárás magyarázata, azaz a gumirétegezési eljárás a 9(a) ábrán vázlatos oldalnézetében látható módon egy olyan eljárás, amelynél egy R gumiszalagot egy elõre megadott keresztmetszettel rendelkezõ présszerszámot tartalmazó EX sajtolóberendezésbõl folyamatosan kisajtolunk, és miközben a D forgó testet forgatjuk, az R gumit egy AP gumiadagoló eszköz tartja, és az R gumit spirális helyzetben a D forgó test külsõ kerületére rétegezzük, és eközben a test pozícióját és szögét is szabályozzuk annak érdekében, hogy megfelelõ keresztmetszetû laminátum keletkezzék. A laminátumot keresztmetszeti nézetben szemléltetõ 9(b) és 9(c) ábrákon látható, hogy ennél az eljárásnál – mivel ugyanolyan keresztmetszetû R gumiszalagot alkalmazunk, és azzal akár egy W1 szélességû és t1 vastagságú széles és keskeny A1 laminátum, akár egy W2 szélességû és t2 vastagságú A2 laminátum kialakítható – a különbözõ méretekhez tartozó gumiabroncs-alkotórészelemek összeszerelése anélkül elvégezhetõ, hogy idõt venne igénybe a méretcsoporton belüli méretekhez tartozó AP gumiadagoló eszközök programozási tulajdonságainak elõzetes átváltása és a méretnek megfelelõen futtatandó program kiválasztása. A különbözõ méretekhez tartozó gumiabroncs-alkotórészelemek vegyes felépítésére való második összeszerelési eljárás során egy elõre meghatározott szélességû, elõre meghatározott anyagból elõállított folytonos lapot minden mérethez elõre meghatározott hosszúságúra vágunk fel, és minden méretnél elõre meghatározott számú felvágott keskeny darabot kapcsolunk össze egymással úgy, hogy a keskeny darabok vágási felületei a felépítõdob kerület menti irányába vannak beállítva. Az egyszerûség kedvéért ezt az
1
HU 008 163 T2
eljárást „elõre meghatározott szélességû keskeny darabos eljárásnak” nevezzük a leírásban. A 10. ábrán ezt az eljárást szemléltetjük egy huzallal ellátott gumielem (mint keskeny darab) segítségével, azaz az elõre meghatározott szélességû keskeny darabos eljárásban felületkezelt TC huzalokat tekercselünk ki több RL orsóból és azokat egy AR közösítõgörgõvel síkba rendezzük, majd egy IH szigetelõfejen vezetjük keresztül, ahol a huzalok áthaladnak az EX sajtolóberendezésbõl kisajtolt gumin úgy, hogy a TC huzal gumival fedetté válik, és így egy elõre meghatározott szélességû huzallal ellátott CGS gumiszalag alakul ki, és ezt a CGS szalagot egy PR húzótárcsán és egy FT lelógó pufferszakaszon húzzuk keresztül, és egy AH felépítõfejhez továbbítjuk. Az AH felépítõfej segítségével a CGS szalagot a D forgó testen helyezzük el a D forgó test tengelyéhez képest szöget bezáróan, vagy azzal párhuzamosan, és azt követõen a CGS szalagot olyan hosszúságúra daraboljuk fel, ami megfelel a D forgó testen elrendezett gumiabroncs-alkotórészelem W3 szélességének, és a következõ lépésben a D forgó testet a kerület menti irányban olyan szöggel forgatjuk el, amely annak a kerületi hosszméretnek felel meg, amelyet úgy nyerünk, hogy a CGS szalagnak a forgó test kerülete mentén mért szélességébõl kivonjuk az illesztés átfedési méretét, és az AH felépítõfejjel végzett fenti mûveletet a mérettõl függõ számú alkalommal megismételjük, és így egy ciklusban ezt a huzallal ellátott gumielemet rétegezzük a gumiabroncsra. Ezen eljárás szerint, ha a szalag D3 szélességének az illesztés méretével csökkentett méretét olyan értékûre állítjuk be, hogy az megegyezzen az összeszerelendõ gumiabroncs-alkotórészelem fenti méretcsoportjában található összes mérethez rendelt kerületi hosszak közös osztójával, akkor minden egyes méret kezeléséhez elegendõ pusztán az, hogy megváltoztatjuk a W3 vágási hosszat és az adott méret esetén elhelyezendõ elemek számát, és így a különbözõ méretekhez tartozó gumiabroncs-alkotórészelemek összeszerelése anélkül elvégezhetõ, hogy idõt venne igénybe a programozott mozgatási ütemek elõzetesen történõ átváltása, a csoportban található méretekhez tartozó AH felépítõfej mozgatásainak száma, és a méretnek megfelelõen lefuttatandó program kiválasztása. Ebben a gumiabroncs-felépítõ 2 rendszerben a fent említett gumiabroncs-alkotórészelemek közül az SQ gumibetételem, a TUC futófelület alatti párnarétegelem, a BASE futófelület alapelem, a CAP futófelület fedõelem, az ATN antennaelem, az SW oldalfalelem és a GCH gumi párnaövelem is összeszerelhetõ a fenti gumirétegezési eljárással. Továbbá a felsorolt elemekhez tartozó minden egyes felépítõeszköz a fenti elemek sorrendjében rendre 17a, 30a, 31a, 33a, 32a, 34a és 35a sajtolóberendezésekkel van ellátva. Az IL belsõ béléselem, a belsõ és külsõ P szövetvázelem és a külsõ és belsõ 1B és 2B övbetételemek is összeszerelhetõk a fent bemutatott elõre meghatározott szélességû keskeny darabos eljárással. Az IL belsõ béléselem összeszerelésekor a 15a sajtoló berendezésbõl egyetlen állandó szélességû gumilapot sajto-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 9
2
lunk ki – amelyet a 10. ábrán bemutatott, huzallal ellátott gumiszalag helyett ezen eljárásnál szalagként használunk –, és ezt a lapot a 15b szállítószalagon a kezelendõ gumiabroncs méretnek megfelelõ hosszúságúra daraboljuk fel. A felvágott keskeny darabokat egy gumiabroncshoz való lap kialakítása céljából egy 15c továbbítódobon szakaszonként összekapcsoljuk, majd miután a továbbítódobot úgy forgatjuk el, hogy körbefogja a henger alakú 11 felépítõdobot, akkor a 11 és 15c dobokat egymással szinkronban forgatjuk, és a lapot az IL belsõ béléselem összeszerelése céljából a 11 felépítõdobra továbbítjuk. A P szövetvázelem összeszerelése során – miután egy 18a orsóból kicsévélt huzalokat egymással egy síkba rendeztük – a gumit egy 18b sajtolóberendezésbõl sajtoljuk ki, és a huzalt gumival fedjük be, és az ebben a fázisban kialakított, huzallal ellátott CGS gumiszalagot egy 18c továbbítódobra helyezzük, és a kialakítandó gumiabroncsméretnek megfelelõen elõre meghatározott hosszúságúra daraboljuk fel, és miután az elõre megadott számú keskeny felvágott darabot egy adott gumiabroncs szövetvázelemének kialakítása céljából egymáshoz kapcsoljuk, a 18c továbbítódobot úgy mozgatjuk, hogy az körbefogja a henger alakú 11 felépítõdobot, és a 11 és 18c dobokat egymással szinkronban forgatjuk, és a lapot a P szövetvázelem összeszerelése céljából a 11 felépítõdobra továbbítjuk. Annak a szerkezetnek a gumiabroncs mérete esetén, amelynél két réteg P szövetvázelemet építünk fel úgy járunk el, hogy miután egy gumiabroncs két rétegében található szövetvázelemeket egy irányba állítjuk, és a 18c továbbítódobon kerületi irányban elhelyezzük, a 18c továbbítódobot az egyes elemek összeszerelésénél alkalmazott idõzítés szerint a 11 felépítõdobbal érintkezésbe hozzuk, majd szétválasztjuk. Az 1B belsõ övbetét oldalelemének összeszerelése során, miután egy 27a orsóból kicsévélt huzalokat egymással egy síkba rendezünk, és a guminak egy 27b sajtolóberendezésbõl való sajtolása közben a huzalt gumival fedjük be, az ebben a fázisban kialakított, huzallal ellátott CGS gumiszalagot közvetlenül a 21 felépítõdobra helyezzük, azonban mivel szükséges azokat úgy elhelyezni, hogy a huzal a gumiabroncs tengelyéhez képest szöget bezáróan helyezkedjen el, ezért a 21 felépítõdob forgatása közben, az adagolóeszközt a 21 felépítõdob tengelyiránya mentén szinkronban mozgatjuk, és a keskeny darabokat így helyezzük el. A külsõ övbetét 2B oldalsó elemét teljesen hasonlóan szereljük össze. A fent bemutatott elemektõl különbözõ további, szintén a gumi rétegezési eljárással vagy az elõre meghatározott szélességû keskeny darabos eljárással összeszerelendõ elemeket a következõ módon szereljük össze. A CCH szövet párnaövelemet egy elõre meghatározott szélességû, másik eljárással elõállított köteg kitekercselésével készítjük elõ, majd azt a szükséges kerületi hosszúságnak megfelelõ hosszúságúra daraboljuk fel, és a 11 felépítõdob köré tekercseljük, azonban a tekercseléshez alkalmazott tengely irányú pozíció változtatható. A CCH szövet párnaövelem szé-
1
HU 008 163 T2
lessége is több méret között változtatható olyan mérettartományon belül, amely nem okoz problémát a gumiabroncs minõségében. Az elõre beállított PB peremeket minden mérethez elõre elõkészítjük a 19b perem készletben, és a különbözõ méretû, elõre beállított PB peremeket a kívánt méretnek megfelelõen egy 19a peremkezelõ robot továbbítja, így a rendszer többféle mérettípus kezelésére alkalmas. A spirális SL rétegelem elõállításánál adva van egy huzallal ellátott keskeny gumitekercs, és azt tekercseljük ki, és a spirális rétegelem kialakítása céljából azt tekercseljük rá a 21 felépítõdobra spirális alakban, azonban ebben az esetben a különbözõ mérettípusok a tekercselések számának változtatásával kezelhetõk. A különbözõ peremmérettel rendelkezõ abroncsokat a tórusz alakú 21 felépítõdob cseréjével kezelhetjük, és a második 5 felépítõegység úgy van kialakítva, hogy egy elõre megadott ütemezési idõn belül képes a dobok kicserélésére. A henger alakú 11 dob úgy van kialakítva, hogy képes a különbözõ szélességû és átmérõjû gumiabroncsalkotórészelemek kezelésére, míg a tórusz alakú 21 felépítõdob úgy van kialakítva, hogy opcionálisan lehetõség van a jobb és bal oldali 21b peremrögzítõ szakaszok és a 21a központi elemek közötti térrész megváltoztatására, hogy így különbözõ szélességû gumiabroncs-alkotórészelemek legyenek kezelhetõk. Más szavakkal a második 5 felépítõegységben az F1 munkaállomáshoz tartozó végtelenített 23 sín egy síndarabját úgy alakítjuk ki, hogy alkalmas legyen a sínen kívül elrendezett dobcserélõ D1 állomáshoz való mozgásra, és ez a dobcserélõ D1 állomás úgy van kialakítva, hogy alkalmas legyen az elmozgatott sínszakasz elõre meghatározott szögben való elforgatására. A 21 felépítõdob méretének megváltoztatása érdekében elõször az F1 munkaállomásnál az eltávolítandó 21 felépítõdobot tartalmazó 22 felépítményhordozó eszközt a sínhez rögzítjük, majd a sínszakaszt az azon elhelyezett 22 felépítményhordozó eszközzel a dobcserélõ D1 állomáshoz mozgatjuk, ott elforgatjuk, és egy üres hordozóeszköz X1 tárolónál található sínt az elmozgatott sínszakaszhoz kapcsolunk a 21 felépítõdobnak és a 22 felépítményhordozó eszköznek a hordozóeszköz tárolóba juttatása céljából. Ezután a dobcserélõ D1 állomást még tovább forgatjuk, a mozgatott sínszakaszt egy hordozóeszköz X2 tároló sínszakaszához kapcsoljuk, és az ezt megelõzõen a hordozó kocsi X2 tárolóban tárolt új méretû 21 felépítõdobot tartalmazó 22 felépítményhordozó eszközt a dobcserélõ D1 állomásra mozgatjuk. Majd amikor ezt elforgattuk, a sínszakasszal együtt visszajuttatjuk az F1 munkaállomásra annak érdekében, hogy a 21 felépítõdob minél rövidebb idõ alatt cserélhetõ legyen. Alább az 1 gumiabroncsgyártó rendszerhez tartozó gumiabroncs-vulkanizáló 3 rendszert mutatjuk be. A 11. ábra vázlatosan felülnézetben szemlélteti a gumiabroncs-vulkanizáló 3 rendszert, amelyben két hasonló 100 vulkanizáló-rendszer van egymás mellett elrendezve. A továbbiakban a „még nem vulkanizált gumi-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 10
2
abroncs” kifejezést a vulkanizálatlan gumiabroncs szinonimájaként fogjuk használni. Mindegyik 100 vulkanizáló-rendszerben egy-egy szerszám nyitó/záró 112 állomás van kialakítva, és a középen elhelyezkedõ szerszám nyitó/záró 112 állomáshoz az R2 ív mentén négy 111 vulkanizálóállomás csatlakozik a két 100 vulkanizáló-rendszer szerszám nyitó/záró 112 állomásainak középpontjait összekötõ L egyenes vonal egyik oldalán. Továbbá egy 181 átrakodóállomás van elrendezve az R2 ív külsõ oldalán úgy, hogy legalább két 111 vulkanizálóállomástól nagyjából egyenlõ távolságban legyen, és egy célszerûen forgatható szerkezetû szerszám behúzó/kiadó 182 eszköz van kialakítva abból a célból, hogy a 181 átrakodóállomás közelében található egyes 111 vulkanizálóállomásokról a használt szerszámokat kiemeljük, és azok helyére a következõ felhasználandó vulkanizálószerszámot helyezzünk be. Minden egyes 100 vulkanizáló-rendszernél a négy 111 vulkanizálóállomás és a szerszám nyitó/záró 112 állomás között négy oda-vissza mozgó, nem helyhez kötött 113 vulkanizálóegységet rendezünk el. A 11. ábra azt az állapotot szemlélteti, amikor a négy mozgatható 113 vulkanizálóegység közül csak az a 113 vulkanizálóegység van a szerszám nyitó/záró állomás mellett elrendezve, amely a bal oldali 100 vulkanizáló-rendszer jobb szélre esõ 111 vulkanizálóállomásához tartozik. A szerszám nyitó/záró 112 állomások középpontjait összekötõ L egyenes vonallal kapcsolatban megjegyezzük, hogy egy, a szerszám nyitó/záró állomáshoz tartozó, a vulkanizált gumiabroncsnak a szerszám nyitó/záró 112 állomásról való kiadását, vagy a vulkanizálatlan gumiabroncsnak a szerszám nyitó/záró 112 állomásra való behúzását szolgáló gumiabroncs 114 továbbítóeszköz a 111 vulkanizálóállomás tartományához képest az L vonal ellentétes oldalán van elrendezve. A szerszám nyitó/záró 112 állomásnál a gumiabroncsot a tengelyével merõlegesen beállított helyzetben helyezzük a szerszámba, és a gumiabroncs114 továbbító eszköz a szerszám nyitó/záró 112 állomáshoz képest ebben a helyzetben húzza be/adja ki a gumiabroncsot. A gumiabroncs- 114 továbbító eszköz mûködési tartományában egy belsõ tömlõ csatoló/leoldó 108a eszközzel ellátott belsõ tömlõ csatoló/leoldó 108 állomás van kialakítva egy B belsõ tömlõnek a vulkanizálatlan GT gumiabroncshoz való csatolása, és a B belsõ tömlõnek a vulkanizált T gumiabroncsról való leoldása érdekében, és egy betöltõ/kiadó 118 állomás is ki van alakítva, és a betöltõ/kiürítõ 118 állomásnál egy, a B belsõ tömlõnek a csatolását és a 114 továbbítóeszközhöz való továbbítását megelõzõen a vulkanizálatlan GT gumiabroncs ideiglenes tárolására szolgáló vulkanizálatlan gumiabroncs 116 tároló, és a vulkanizált T gumiabroncsnak – amelyrõl a belsõ tömlõt már eltávolítottuk – a 114 továbbítóeszköztõl való átvételére és ideiglenes tárolására alkalmas vulkanizált gumiabroncs 117 tároló van egymás mellett elrendezve. A 108 és 118 állomások között a GT és T gumiabroncsok 108 és
1
HU 008 163 T2
118 állomásokhoz való továbbítása céljából legalább egy, célszerûen két 175 és 176 manipulátor egység van elrendezve. Az ezen az ábrán egymás mellett jobbra és balra egy síkban elrendezett 116 és 117 tárolók függõlegesen egymás fölött, vagy egymás elõtt és mögött is elrendezhetõk, azonban minden esetben célszerû, ha a vulkanizálatlan GT gumiabroncsnak a 116 tárolóra való behelyezését és a vulkanizált T gumiabroncsnak a 117 tárolóról való kivételét szállítóeszköz segítségével, például (nem ábrázolt) szállítószalaggal végezzük. A fentiek mellett célszerû megoldás az is, ha a gumiabroncs- 114 továbbító eszköz mûködési tartományában egy 115 utóvulkanizáló állomást biztosítunk, és az 115 utóvulkanizáló állomásnál egy 115a utóvulkanizáló gumiabroncs feltöltõt is elhelyezünk, hogy azzal a belsõ tömlõt is tartalmazó vulkanizált T abroncson PCI mûveletet hajtsunk végre. A 115a utóvulkanizáló gumiabroncs feltöltõ úgy épül fel, hogy minden egyes gumiabroncsot négy helyen támaszt alá, és így a PCI eljárás egyszerre négy gumiabroncs esetében van biztosítva, és a gumiabroncsokat a központi tengelyükkel vízszintes helyzetben rögzítjük. A belsõ tömlõ csatoló/leoldó 108 állomásnál, valamint a vulkanizálatlan gumiabroncs 116 tárolónál és a vulkanizált gumiabroncs 117 tárolónál a gumiabroncsokat a központi tengelyüket függõleges helyzetbe beállítva rögzítjük. A 100 vulkanizáló-rendszert felépítõ 111 vulkanizálóállomásokat, a szerszám nyitó/záró 112 állomást és a közöttük oda-vissza mozgó mozgatható 113 vulkanizálóegységet mutatjuk be részletesen az alábbiakban. A 12. ábrán a mozgatható 113 vulkanizálóegység látható oldalnézetben. A mozgatható 113 vulkanizálóegység egy, a vulkanizált T gumiabroncs elhelyezésére alkalmas 130 vulkanizálószerszámmal és egy, a T gumiabroncs belsõ felületi alakjának a szerszámüregen belül történõ meghatározása alkalmas B belsõ tömlõvel van ellátva. A 130 vulkanizálószerszám egy 131 felsõ szerszámot, egy 132 alsó szerszámot és egy 133 tárolóeszközt tartalmaz, amelyek kombinációja együtt a T gumiabroncs elhelyezésére alkalmas üreget képez, és amelyek a gumiabroncs betöltése/kiadása céljából függõleges irányban egymástól eltávolíthatók. A 132 alsó szerszám egy, a gumiabroncs egyik oldalsó szakaszához tartozó alsó oldali 136 szerszámot, és a 131 felsõ szerszám egy, a gumiabroncs másik oldalsó szakaszához tartozó felsõ oldali 135 szerszámot tartalmaz, továbbá több, a kerületi irány mentén a kombinációjuk eredményeképpen gyûrû alakot képezõ, a gumiabroncs futófelület szakaszának külsõ felületi alakját formáló, sugárirányban mozgatható, szegmentált 134 szerszám van kialakítva. A mozgatható 113 vulkanizálóegység egy futólemez egység létrehozása érdekében a 130 vulkanizálószerszám mindkét oldali véglapjával érintkezésbe hozott 161 felsõ lemezt és 162 alsó lemezt tartalmaz, és mindegyik 161 és 162 lemezhez egy-egy fûtõközeg szállítására alkalmas 167 tápvezeték van csatlakoztatva. Ezen elrendezés szerint a 161 és 162 lemezek azáltal fûthetõk, hogy a 167 tápvezeték útján egy fûtõkö-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 11
2
zeget, például gõzt a 161 és 162 lemezek belsejében kialakított fûtõközegköpenybe szállítunk, és ezt a hõt a vulkanizálás érdekében a gumiabronccsal érintkezésbe hozandó 130 vulkanizálóegységhez továbbítjuk. Továbbá a mozgatható 113 vulkanizálóegység egy felsõ 163 zárólemezzel és egy alsó 164 zárólemezzel van ellátva azért, hogy azok a 130 vulkanizálószerszámot egy egységbe fogják össze, és mindkét 161 és 162 lemez érintkezésben áll a zárólemezekkel, továbbá az egység több 165 összekötõ csapot tartalmaz a 163 és 164 zárólemezek összekapcsolására, valamint egy, az alsó oldali 164 zárólemezre felszerelt 169 hidraulikus csatlakozót tartalmaz, amellyel a 130 vulkanizálószerszámot a felsõ oldali 163 zárólemezhez nyomjuk, és ezzel a 130 vulkanizálószerszámot rögzítjük. A 163 és 164 zárólemezek, a 165 összekötõ csapok és a 169 hidraulikus csatlakozó a 130 vulkanizálószerszám és azzal együtt a felsõ és alsó 161 és 162 lemezek integrált összefogására szolgáló eszközöket képezik. A 165 összekötõ csap alsó csúcsos vége az alsó oldali 164 zárólemezhez van rögzítve, és a 165 összekötõ csap felsõ csúcsos vége egy 166 összekötõ lemez útján a felsõ oldali 163 zárólemezhez van csatlakoztatva, és a 166 összekötõ lemez úgy van kialakítva, hogy a 165 összekötõ csap a felsõ oldali 163 zárólemezhez csatlakoztatható, vagy a csatlakozás a 166 összekötõ lemeznek a 130 vulkanizálószerszám középtengelye körül történõ elforgatása és elmozdítása útján megszüntethetõ. Itt a 131 felsõ szerszám, a 161 felsõ lemez, a felsõ 163 zárólemez és a 166 összekötõ lemez egy olyan 172 emelõegységet képeznek, amelyet a felsõ 163 zárólemez megemelése során a zárólemezzel együtt mozgatunk. A következõkben a 111 vulkanizálóállomást és a szerszám nyitó/záró 112 állomást mutatjuk be. A 13. ábrán a 11. ábra szerinti 100 vulkanizáló-rendszer egyik szerszám nyitó/záró 112 állomása, valamint az azzal szemben elrendezett 111 vulkanizálóállomások látható elölnézetben, továbbá a 14. ábrán felülnézetben, a 13. ábra XIV–XIV nyilai irányából rátekintve látható mind a négy, a szerszám nyitó/záró 112 állomás körül elrendezett a 111 vulkanizálóállomás. Minden egyes 111 vulkanizálóállomás egy, a fûtõközeg továbbítására alkalmas fûtõközeg-adagoló 156 nyílással rendelkezik, és a mozgatható 113 vulkanizálóegységnek a 111 vulkanizálóállomás és a szerszám nyitó/záró 112 állomás között oda-vissza történõ mozgatása céljából egy vulkanizálóegység 140 meghajtó eszközt tartalmaz. Ez a vulkanizálóegységet oda-vissza mozgató 140 meghajtó egység egy, a vulkanizálóegységet meghajtó 151 részt és egy, a vulkanizálóegységet tartó 141 vezetõrészt tartalmaz, és a vulkanizálóegységet meghajtó 151 rész egy két 152 lánckerék között futó 154 lánc egyik láncszeméhez rögzített 155 vezetõcsappal van ellátva, és 153 motorral van meghajtva. A 155 vezetõcsap csúcsos vége egy (nem látható) csatlakozóeszköz segítségével bontható módon van a
1
HU 008 163 T2
mozgatható 113 vulkanizálóegység végéhez – azaz egy olyan tartományhoz, amely a szerszám nyitó/záró 112 állomás ellentétes oldalán található – csatlakoztatva, és a 153 motor meghajtásával a 154 láncszem odavissza mozgatását érjük el, aminek segítségével a mozgatható 113 vulkanizálóegység oda-vissza mozgatható. A vulkanizálóegységet tartó 141 vezetõrész több 142 görgõvel, és azokat tartó 143 szerelvényekkel van ellátva, és a 142 görgõk a megfelelõ 111 vulkanizálóállomás és a szerszám nyitó/záró 112 állomás között két sorban, az állomásokat összekötõ egyenes vonallal párhuzamosan vannak elrendezve. Ezzel egyidejûleg a mozgatható 113 vulkanizálóegység alsó felületén két 171 vezetõsín van ezzel a szállítási iránnyal párhuzamosan felszerelve, és a 171 vezetõsínnek a hozzá tartozó 142 görgõsoron való mozgatásával a mozgatható 113 vulkanizálóegység a szerszám nyitó/záró 112 állomáshoz képest oda-vissza mozgatható. A fent elmondottak szerint a vulkanizálóegységet oda-vissza mozgató 140 meghajtó egység vulkanizálóegységet tartó 141 vezetõrészét a 11. ábra szerint a 113 vulkanizálóegység mozgatható részére fektetett rövid tengelyeket tartalmazó 142 görgõkkel ellátva egy különösen egyszerû és alacsony költségû gumiabroncs-vulkanizáló 100 rendszer alakítható ki. Továbbá a 11. ábrán bemutatott módon a szerszám nyitó/záró 112 állomásnál – ahol az egyes 111 vulkanizálóállomásoknál biztosított vulkanizálóegységet odavissza mozgató 140 meghajtó eszközök egymást keresztezik és egymáshoz közel kerülnek – a vulkanizálóegységet tartó 141 vezetõrészek vagy a vulkanizálóegységet tartó 141 vezetõrész és más mozgatható 113 vulkanizálóegységek az üzemeltetésük során egymást nem zavarják. A mozgatható 113 vulkanizálóegység mozgatása során – mivel a mozgatható 113 vulkanizálóegység együtt mozgatható azzal a fûtõközegszállító 167 tápvezetékkel, amely a fûtõközegnek a mozgatható 113 vulkanizálóegység felsõ és alsó 161 és 162 lemezeihez csatlakoztatott fûtõközeg-szállító 156 nyílásán keresztül történõ szállítására alkalmas – a vulkanizálás a 113 vulkanizálóegység mozgatása ellenére is tovább folytatható, és ha ezt a mozgatási idõt a vulkanizálási idõ részeként hasznosítjuk, akkor a teljes ciklusidõ ezzel az idõtartammal csökkenthetõ, sõt, a berendezés költségei, és a fûtõközeg csatlakozón keresztüli szivárgásának veszélye is csökkenthetõ. A szerszám nyitó/záró 112 állomás a 13. ábra szerint a közepén egy szerszám nyitó/záró 121 eszközt tartalmaz az elõbb elmozdított mozgatható 113 vulkanizálóegység 172 emelõegységének felemelése céljából. A szerszám nyitó/záró 121 eszköz egy, a talaj FL felületébe beépített oszlophoz rögzített 122 alappal, valamint a 122 alapra felszerelt 123 vezetõelem által vezetett, és egy (nem ábrázolt) meghajtó eszköz által felemelt, 124 függõleges egységgel van ellátva. A 124 függõleges egység egy, az emelõegységet részben rögzítõ 125 tartómechanizmussal van ellátva, amely a mozgatható 113 vulkanizálóegység 166 összekötõ lemezének forgatása útján a felsõ 163 zárólemez
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 12
2
és a 165 összekötõ csap csatlakoztatására és oldására, valamint a felsõ 163 zárólemez megtartására vagy elengedésére alkalmas. Ebben a gumiabroncs-vulkanizáló 3 rendszerben a vulkanizálatlan GT gumiabroncsnak a felépítõ¹ 2 rendszertõl való megérkezését, és a felépítõ¹ 2 rendszerrel szinkronban történõ vulkanizálását követõen a vulkanizált T gumiabroncsot egy 6 megfigyelõrendszerhez továbbítjuk, hogy ott a gumiabroncs megfigyelését a 2 és 3 rendszerekkel szinkronban hajtsuk végre. A vulkanizálatlan GT gumiabroncs megérkezésétõl a vulkanizált T gumiabroncs elküldéséig lezajló mûveletek sorát alább a 11. ábrára való hivatkozással ismertetjük. A korábbi eljárási lépéstõl ideérkezõ vulkanizálatlan GT gumiabroncsot a vulkanizálatlan gumiabroncs 116 tárolóba helyezzük. Miután a vulkanizálatlan GT gumiabroncsot a 175 manipulátor segítségével a belsõ tömlõ csatoló/leoldó 108 állomáshoz juttatjuk, a B belsõ tömlõt itt a belsõ tömlõ csatoló/leoldó 108 állomásnál a vulkanizálatlan GT gumiabroncs belsejére csatoljuk, majd a vulkanizálatlan GT gumiabroncsot a felcsatolt B belsõ tömlõvel ellátott állapotban a gumiabroncs114 továbbító eszköz segítségével a szerszám nyitó/záró 112 állomáshoz továbbítjuk. Mivel a mozgatható 113 vulkanizálóegység a vulkanizált T gumiabroncs eltávolítását követõen a szerszám nyitó/záró 112 állomásnál üzemen kívüli állapotban állt, és ezzel egyidejûleg a 130 vulkanizálószerszáma nyitott állapotban volt, a vulkanizálatlan GT gumiabroncs most ebbe a 130 vulkanizálószerszámba helyezhetõ el. Miután a gumiabroncs- 114 továbbító eszközt a szerszám nyitó/záró állomástól visszahúztuk, a szerszám nyitó/záró 121 eszközt és a mozgatható 113 vulkanizálóegység 172 emelõegységét leeresztjük, és az emelõegységet részben rögzítõ 125 tartómechanizmust és a 129 hidraulikus csatlakozót mûködésbe hozzuk azért, hogy a 172 emelõegységet a mozgatható 113 vulkanizálóegység más részeivel együtt rögzítsük. Ezután a mozgatható 113 vulkanizálóegységet a vulkanizálóegység 140 meghajtó eszköze segítségével a 111 vulkanizálóállomáshoz mozgatjuk azért, hogy az abban tárolt GT gumiabroncsot 111 vulkanizálóállomáson vulkanizáljuk. Amikor a vulkanizálás befejezõdött, a mozgatható 113 vulkanizálóegységet a vulkanizálóegység 140 meghajtó eszköze segítségével a szerszám nyitó/záró 112 állomáshoz mozgatjuk, és ekkor a szerszám nyitó/záró 112 állomás szerszám nyitó/záró 121 eszköze a 130 vulkanizálószerszámot elengedi, hogy a vulkanizált T gumiabroncs kivehetõ legyen. Ezután ezt a vulkanizált T gumiabroncsot szállítjuk a szerszám nyitó/záró 112 állomásról a gumiabroncs114 továbbító eszköz alkalmazásával a 115 utóvulkanizáló állomásra, és a 115 utóvulkanizáló állomásnál a gumiabroncson PCI mûveletet hajtunk végre. A PCI mûvelet elvégzése után a vulkanizált T gumiabroncsot a 115 utóvulkanizáló állomásról ismét a gumiabroncs114 továbbító eszközzel távolítjuk el, és a belsõ tömlõ csatoló/leoldó 108 állomáshoz juttatjuk vissza.
1
HU 008 163 T2
A belsõ tömlõ csatoló/leoldó 108 állomásnál a belsõ tömlõt eltávolítjuk arról a vulkanizált T gumiabroncsról, amelyhez a belsõ tömlõt korábban hozzácsatoltuk, és a T gumiabroncsot a 176 manipulátor segítségével a vulkanizált gumiabroncs 117 tárolón helyezzük el, és a következõ mûvelethez szállítjuk. A fenti vulkanizáló¹ 3 rendszerben a gumiabroncsok vulkanizálási mûvelete, a 130 vulkanizálószerszám nyitási/zárási mûvelete és a belsõ tömlõnek a gumiabroncsra való csatolási/gumiabroncsról való leoldási mûvelete az egyes különálló állomásokon van elosztva, hogy ezzel az egyes mûveletek mûveleti sebességét javítsuk, azonban a vulkanizáló¹ 3 rendszer olyan módon is felépíthetõ, hogy e funkciók mindegyikét a vulkanizálóállomáson együtt tartalmazza. Ebben a célszerû kiviteli alakban a vulkanizálóállomás a szerszám nyitó/záró állomással a közepén az említett íven van elrendezve, azonban más elrendezés is megvalósítható, például ahol a vulkanizálóállomások egy vonalban helyezkednek el. A 15. ábrán a gumiabroncsgyártó 1A rendszer egy további kiviteli alakját szemléltetõ elrendezési vázlat látható, és az ebben a gyártó 1A rendszerben található vulkanizáló- 3A rendszer eltér a fent bemutatott célszerû kiviteli alaktól. Ez a 3A vulkanizáló-rendszer több, két sorban lineárisan elrendezett 91 vulkanizálógépet, és az egyes vulkanizálógépekhez tartozó vízhûtõ 92 PCIket tartalmaz. Továbbá a 3A rendszerben a gumiabroncsok vulkanizálása során elõször egy, a felépítõ¹ 2 rendszer irányából érkezõ vulkanizálatlan gumiabroncsot töltünk be az egyes 91 vulkanizálógépekbe, ott a vulkanizálatlan gumiabroncsot egy belsõ tömlõhöz csatoljuk, és a 91 vulkanizálógéphez tartozó vulkanizálószerszámot a vulkanizálás elindítása céljából bezárjuk. A vulkanizálás befejeztével az egyes vulkanizálógépek szerszámait kinyitjuk a vulkanizált gumiabroncsnak a belsõ tömlõbõl való kivétele céljából, és az abroncsot a 92 PCI-hez csatoljuk, majd egy 93 szállítószalag segítségével a megfigyelõrendszerhez szállítjuk. Továbbá a jelen találmány szerinti gumiabroncsgyártó rendszeren belül a felépítõrendszer, a vulkanizáló-rendszer és a megfigyelõrendszer elrendezésére a fentiek mellett sok más további lehetõség is rendelkezésre áll, és a munkaállomások és a vulkanizálóállomások elrendezése mindegyik rendszeren belül változó lehet. A 16(a), 16(b), 17(a), 17(b), 18(a) és 18(b) ábrák ezekre az elrendezésekre mutatnak példákat. Ezen ábrákon a felépítés helyéül szolgáló munkaállomást négyszög jelzi, a vulkanizálóállomást kör, és a gumiabroncs haladási irányát a gyártórendszeren belül nyilak mutatják. Mindegyik itt bemutatott rendszernél az összes kiviteli alakban alkalmazott hivatkozási számok megegyeznek, azaz 2 jelöli a felépítõrendszert, 3 a vulkanizáló-rendszert, 6 a megfigyelõrendszert, 4 a felépítõrendszer elsõ felépítõegységét, és 5 a második felépítõegységet. A 16(b) ábrán bemutatott elrendezés megegyezik a célszerû kiviteli alak elrendezésével, és a 18(a) és 18(b) ábrákon bemutatott vulkanizáló-rendszer úgy épül fel, hogy magát a vulkanizálóállomást mozgatjuk az ív mentén.
2
Ipari alkalmazhatóság A fenti leírás alapján nyilvánvaló, hogy mivel a találmány szerint a szövetvázszalagot a tórusz alakjának tágítására és összehúzására képes tórusz alakú felépítõ5 dob segítségével a peremmag körül tekercseljük fel, ezért egy hagyományos szerkezetû gumiabroncsot nagy megbízhatósággal állíthatunk elõ. Továbbá, mivel a vulkanizálatlan gumiabroncsot a tórusz alakú felépítõdobról az eljárás végén eltávolítjuk, ezért a vulkanizálat10 lan gumiabroncs melegítésére csak a következõ vulkanizálási lépés során van szükség, így nem használunk fel felesleges energiát. Továbbá, mivel a vulkanizálatlan gumiabroncsot egy elõre meghatározott felépítési sorrend alapján építjük fel – ami szükség esetén tartalmaz15 za különbözõ méretû, az említett méretcsoportokból kiválasztott vulkanizálatlan gumiabroncsok tandem üzemmódban való kombinálását – több vegyes méretû gumiabroncs felépítése végezhetõ folyamatosan. 20 SZABADALMI IGÉNYPONTOK
25
30
35
40
45
50
55
60 13
1. Gumiabroncs-gyártási eljárás, amely során több, elõre meghatározott méretcsoportból kiválasztott méretû gumiabroncs termék gyártása során egy felépítés alatt álló gumiabroncsot a több munkaállomást (C1–C3, F1–F9) tartalmazó felépítõrendszer (2) állomásai között szakaszosan mozgatunk, az egyes munkaállomásokhoz rendelt, elõre meghatározott gumiabroncs-alkotórészelemeket szakaszosan összeszereljük, és egy vulkanizálatlan gumiabroncsot elõre meghatározott ütemezési idõ szerint építünk fel, és a felépített vulkanizálatlan gumiabroncsot vulkanizáljuk, és a vulkanizálást a felépítõrendszer egy vagy több munkaállomásán végezzük, ahol a felépítõrendszer (2) peremrögzítõ szakaszokat (21b) tartalmazó tórusz alakú felépítõdobbal (21) van ellátva; és az eljárás a következõ lépéseket tartalmazza: – egy vulkanizálatlan gumiabroncsot egy elõre meghatározott felépítési sorrend alapján felépítünk, és ennek során szükség esetén különbözõ méretû, az említett méretcsoportokból kiválasztott vulkanizálatlan gumiabroncsokat tandem üzemmódban kombinálunk; – a tórusz alakú felépítõdobon (21) egy szövetvázszalagot (CB) és két peremmagot (PB) helyezünk el, és a peremmagokat (PB) a peremrögzítõ szakaszok (21b) segítségével rögzítjük; – a felépítõdob (21) átmérõjét megnöveljük, a két peremmag között a szövetvázszalagot (CB) tórusz alakban kiterjesztjük, és a szövetvázszalag oldalsó szakaszát sugárirányban kívülrõl a peremmagok körül feltekercseljük; – a gumiabroncs-alkotórészelemeket a tórusz alakú felépítõdobhoz (21) rögzített peremmagokkal (PB) együtt összeszereljük, és a vulkanizálatlan gumiabroncsot felépítjük; a felépítõdob (21) átmérõjét csökkentjük, kioldjuk a peremmagokat (PB), és a vulkanizálatlan gumiabroncsot eltávolítjuk a felépítõdobról,
1
HU 008 163 T2
amelynél a felépítõdobot a gumiabroncsgyártó rendszer különbözõ munkaállomásai között elõre meghatározott ütemezési idõvel szakaszosan mozgatjuk, ahol az ütemezési idõ minden egyes munkaállomás esetén a tényleges munkavégzési idõ és az üresjárási idõ összegeként adódik. 2. Az 1. igénypont szerinti gumiabroncs-gyártási eljárás, azzal jellemezve, hogy – a szövetvázszalag (CB) felépítésekor a megfelelõ elemet egy henger alakú felépítõdobon (11) szereljük össze, és így egy belsõ tömlõelemhez (IL) és egy szövetvázelemhez (P) rendelt munkaállomásokon (C1, C2) egy szövetvázszalagot alakítunk ki, majd a szövetvázszalagot (CB) a henger alakú felépítõdobról (11) eltávolítjuk, – a vulkanizálatlan gumiabroncs felépítésekor a szövetvázelem (CB) oldalsó szakaszának a tórusz alakú felépítõdobon (21) történõ feltekercselését célzó eljárás után az egyes elemekhez rendelt, megfelelõ munkaállomásokon egy övbetételemet (1A, 1B), egy futófelület-elemet (BASE, CAP) és egy oldalfalelemet (SW) szerelünk össze. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gumiabroncsgyártási eljárás, azzal jellemezve, hogy egy adott munkaállomáson összeszerelendõ legalább egy gumiabroncs-alkotórészelem egy elõre meghatározott, és a méretcsoport egyik méretéhez tartozó alkotórészelemet tartalmaz, és az elem olyan gumiszalagot (R) tartalmaz, amelyet egy elõre meghatározott keresztmetszeti alakkal rendelkezõ présszerszámon át (IH) folyamatosan kisajtolt, az elemével megegyezõ elõre meghatározott anyagból alakítunk ki, és e gumiszalagot egy henger vagy tórusz alakú felépítõdobra (11, 21) spirálisan tekercseljük fel, és elõre meghatározott keresztmetszetû alakban rétegezzük, és az autógumi-alkotórészelemet végül összeszereljük. 4. A 3. igénypont szerinti gumiabroncs-gyártási eljárás, azzal jellemezve, hogy a gumiabroncs-alkotórészelemek legalább egyike az elem anyagával megegyezõ elõre meghatározott anyagból kialakított, és elõre meghatározott szélességû folytonos lapot tartalmaz, és e folytonos lapot a mérettõl függõen elõre meghatározott hosszúságú darabokra daraboljuk fel, ahol az egyes méretekhez elõre megadott számban rendelkezésre álló keskeny darabok úgy vannak egy-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
14
2
máshoz kapcsolva, hogy a levágott keskeny darabok vágási felületei a felépítõdobon (11) a kerület menti irány mentén vannak egymással azonos irányba beállítva, és a gumiabroncs-alkotórészelemet ezt követõen összeszereljük. 5. A 3. igénypont szerinti gumiabroncs-gyártási eljárás, azzal jellemezve, hogy gumiszalagot alkalmazunk a futófelület-elem (CAP, BASE) és az oldalfalelem (SW) legalább egyikének kialakításához. 6. A 4. igénypont szerinti gumiabroncs-gyártási eljárás, azzal jellemezve, hogy az elõre meghatározott szélességgel rendelkezõ folytonos lapot alkalmazunk a belsõ tömlõ (IL), a szövetvázelem (P) és az övbetételem (1B, 2B) legalább egyikének kialakításához. 7. A 3–6. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs-gyártási eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább egy gumiabroncs-alkotórészelemre igaz, hogy az elemet közvetlenül egy henger vagy tórusz alakú felépítõdobra helyezzük. 8. A 3–6. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs-gyártási eljárás, azzal jellemezve, hogy a legalább egy gumiabroncs-alkotórészelemnél alkalmazott módon, egy adott gumiabroncs felépítéséhez szükséges alkotórészelemek közül több elemet kombinálunk egymással, és a kombinált alkotórészelemeket helyezzük el a henger vagy tórusz alakú felépítõdobon. 9. Az 1–8. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs-gyártási eljárás, azzal jellemezve, hogy az alábbi további lépéseket tartalmazza: – meghatározzuk azt a legrövidebb üresjárási idõt, amely a munkaállomások üresjárási idõtartamai közül a legrövidebb; és – az ütemezési idõt elõre megváltoztatjuk olyan módon, hogy a legrövidebb üresjárási idõ még rövidebbé váljon. 10. Az 1–9. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs-gyártási eljárás, azzal jellemezve, hogy a felépített vulkanizálatlan gumiabroncsok vulkanizálását szakaszosan, elõre meghatározott ütemezési idõközönként kezdjük el, és e gumiabroncsok vulkanizálását szintén elõre meghatározott ütemezési idõközöknél fejezzük be. 11. Az 1–10. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs-gyártási eljárás, azzal jellemezve, hogy a vulkanizált gumiabroncs megfigyelését elõre meghatározott ütemezési idõközönként kezdjük.
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
15
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
16
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
17
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
18
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
19
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
20
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
21
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
22
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
23
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
24
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
25
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
26
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
27
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
28
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
29
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
30
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
31
HU 008 163 T2 Int. Cl.: B29D 30/20
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest