!HU000005248T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 005 248
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 05 774803 (22) A bejelentés napja: 2005. 08. 29. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20050774803 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1788989 A1 2006. 03. 02. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1788989 B1 2008. 10. 29.
(51) Int. Cl.: A61F 5/453 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 06021220 PCT/DK 05/000549
(30) Elsõbbségi adatok: 200401292 2004. 08. 27.
(73) Jogosult: COLOPLAST A/S, 3050 Humlebaek (DK)
DK
(72) Feltalálók: RASMUSSEN, Anders, Bo, 3550 Slangerup (DK); BJERREGAARD, Henrik, Bork, DK-2700 Br?nshoej (DK) (54)
(74) Képviselõ: Kovács Ivánné, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Hüvelyragasztó szalagok formájában
(57) Kivonat
HU 005 248 T2
A találmány tárgya külsõ húgyúti katéter. A találmány azt valósítja meg, hogy a hagyományos széles ragasztóanyagból készült szalagot legalább két szalaggal he-
lyettesíti, amivel különbözõ elõnyök érhetõk el. Érthetõ tehát, hogy a szivárgás csökken, a hímvesszõ bõrirritációja csökken, és a tapadási paraméterek javulnak.
2b. ábra
A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 1 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 005 248 T2
A találmány területe A találmány tárgya külsõ húgyúti katéter. A technológia, amelyet a találmánnyal alkalmazunk a tapadóképesség területe (tartósság). 5 Háttér A külsõ húgyúti katétereket, amelyeket úgy is hívnak, hogy vizeletelvezetõ hüvelyek, általában olyan húgyúti katéterekként használják, amelyek a férfi inkontinencia kezelését segítik elõ, és kórházakban használják a húgyúti rendellenességek kezelése vagy sebészete területén. Az ilyen külsõ húgyúti katéterek általában tartalmaznak egy hüvelyrészt vagy testrészt, amely a hímvesszõt a tengelye mentén foglalja magában, és egy csúcsrészt, amely egy viszonylag rövid ürítõcsõvel van ellátva, amely egy tömlõn keresztül van egy vizeletgyûjtõ tasakhoz csatlakoztatva, amely például az ágyhoz vagy a használójának a lábához van rögzítve. Manapság ezek a hüvelyek általában egy darabból álló hüvelyek, és egyetlen ragasztószalaggal vannak ellátva, amelyeknek szélességé 35–45 mm. Ezeknek a kereskedelemben kapható típusoknak a hátránya, hogy a szivárgás egyetlen szivárgási útvonal mentén jön létre a széles ragasztószalagon keresztül. Ezenkívül pedig, amikor a hüvelyt eltávolítják, a ragasztónak a maradó tapadóképessége megfeszíti a bõrt, amikor arról lehúzzák. A bõrirritációk ismert következményei ennek. Legrosszabb esetben többszöri eltávolítást követõen a bõr állapota adott esetben olyan is lehet, hogy a hüvelyt mindaddig nem lehet elhelyezni, amíg a bõr meg nem gyógyult. Az US 4,846,909 sz. szabadalmi leírás egy olyan vizeletelvezetõ hüvelyt ismertet, amely különbözõ mintázatban tartalmaz nyomásra érzékeny ragasztót, amely a hüvelyre van felvive. Az ilyen mintázat lehet például egy ragasztóanyagból kialakított tömör szalag, amelynek szélessége nem nagyobb, mint 2 inch, de adott esetben lehet ragasztóanyagból kialakított pontokból képezett mátrix, amelynél a ragasztópontok véletlenszerûen helyezkednek el, vagy pedig ragasztóanyagból három szalagot alkalmaznak, amely csökkenti annak a lehetõségét, hogy az eszköz ismételt használata során bõrirritáció alakuljon ki.
10
15
20
25
30
35
40
45 Összefoglalás A találmány azáltal, hogy azt valósítja meg, hogy a hagyományos széles ragasztószalagot legalább két szalaggal helyettesíti, több elõnyt is biztosít. Ahogyan az a következõkbõl nyilvánvaló lesz, a szivárgás valószínûsége csökken, csökken a bõr irritációjának a mértéke a hímvesszõn, ugyanakkor a tapadási jellemzõk javulnak, mindezek jelentõs áttörést jelentenek a külsõ húgyúti katéterek felhasználói számára. A találmány az elõbb említett két problémát oldja meg. A megoldást az 1. igénypontban határozzuk meg. Ily módon tehát a találmány egy olyan külsõ húgyúti katéter, amelynek van egy csúcsrésze és egy hüvelyrésze, ahol a hüvely a belsõ oldalán ragasztóanyaggal van ellátva, és a ragasztóanyag legalább két ragasztó-
50
55
60 2
2
anyagból készült gyûrûként van elhelyezve. A gyûrûk tipikusan a hüvely hosszirányú tengelyére merõlegesen vannak elhelyezve, ahogyan ez az 1. igénypontban is le van írva. A bejelentõk megfigyelték azt, hogy komoly eltérések figyelhetõk meg a ragasztók hatásának a vonatkozásában az egyes emberek között. Azaz, amíg az egyik ragasztóanyag nagyon alkalmas bizonyos személyek számára, ugyanezek egyáltalán nem vagy csak nagyon kis ragasztótulajdonságokat mutatnak másoknál. Ennek oka a bõr állapotának az igen széles körû változása az egyes emberek között, amelyeket részben a faj, részben diéta, részben életstílus vagy egyéb higiéniai szint okoz, de adott esetben egyedi genetikai paraméterek is okozhatják. Annak érdekében, hogy olyan vizeletelvezetõ hüvelyt hozzunk létre, amely felhasználók igen széles köre számára alkalmas különbözõ körülmények között, a találmány egy olyan külsõ húgyúti katéterre vonatkozik, amelynél legalább egy ragasztóanyagból készült gyûrû egy másik ragasztóanyagból készült gyûrûn alkalmazott ragasztóanyagtól eltérõ ragasztóanyagból van kialakítva. Lényeges, hogy a gyûrûk folytonosak. Elõnyösen egy kör mentén vannak elhelyezve, merõlegesen a hüvely hosszirányú tengelyére. Ezáltal, a külsõ húgyúti katéter csúcsától számított elsõ gyûrû megakadályozza, hogy a vizelet a csúcstól lefelé áramoljon. Ha az elsõ gyûrûnél mégis szivárgás lépne fel, akkor a második gyûrû fogja megakadályozni, hogy a vizelet lefelé áramoljon. Így az egyik kiviteli alaknál a hüvely két ragasztóanyagból készült gyûrût tartalmaz. További kiviteli alakoknál a hüvely 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 vagy akár 10 ragasztóanyagból készült gyûrût tartalmaz. Az egyik kiviteli alaknál a legalább két ragasztóanyagból készült gyûrû egy adott területtel van elválasztva. A gyûrûs rendszer második elõnye, hogy használat során, amikor a hüvelyt kicserélik, nem pontosan ugyanott fog elhelyezkedni. Így, amikor a ragasztó szalagok formájában van, a bõrnek nem mindig ugyanaz a felülete van ismételten feszítve, ezáltal csökken a bõrirritáció. Ezt az elõnyt tovább lehet növelni, ha bármelyik két ragasztóanyagból készült gyûrû közötti terület bõrkímélõ anyagot tartalmaz. Ezenkívül vagy egy további kiviteli alaknál bármelyik két ragasztóanyagból készült gyûrû közötti terület habot vagy hasonló abszorbens anyagot tartalmaz. A ragasztóanyagoknak széles választéka létezik. Ilyen ragasztók például az akrilok, a hõre lágyuló hidrokolloidok vagy a gélszerû ragasztók. A legalább két gyûrû olyan területtel választható el, amely például bevonható olyan anyaggal, amelynek a ragasztótól eltérõ paraméterei vannak, így például bõrkímélõ anyaggal, abszorberrel vagy folyadékjelzõvel. A két gyûrû adott esetben egymással határosan van elhelyezve, vagy egymást átfedi. Ha az átfedést valósítjuk meg, akkor ennek elõnye, hogy a gyûrûk ragasztóanyagainak a paramétereit kombinálni tudjuk.
1
HU 005 248 T2
Az egyik kiviteli alaknál váltakozva van két vagy több szalag úgy elhelyezve, hogy két vagy több különbözõ tulajdonságokkal rendelkezõ ragasztót alkalmazunk a tapadásához. Ebben az esetben egy folytonos hosszúságú ragasztóanyag van biztosítva, de különbözõ tulajdonságokkal. Egy további kiviteli alaknál két különbözõ ragasztóval ellátott gyûrût alkalmazunk a húgyúti hüvely belsõ oldalára, és ezt spirálisan tekerjük föl. Ez a kiviteli alak igen egyszerûen megvalósítható, mert nem kell hozzá más, mint két ragasztót szóró szórófej, amelyet úgy vezetünk a vizeletelvezetõ hüvely hossziránya mentén, hogy közben forgatjuk. Ábrák Az 1. ábrán az ismert vizeletelvezetõ hüvely látható, a 2a–2c. ábrákon pedig a találmány különbözõ kiviteli alakjait mutatjuk be az 1. ábra II–II vonal mentén vett metszete segítségével. Részletes leírás Az 1. ábrán látható 1 vizeletelvezetõ hüvely az ismert megoldás szerint van kialakítva. A vizeletelvezetõ hüvelynek van egy 2 hüvelyrésze és egy 3 csúcsrésze. A használat során a hüvelyrészt helyezik el a hímvesszõ körül, és a csúcsrész van egy katéterhez csatlakoztatva. A 2 hüvelyrésznek és a 3 csúcsrésznek az összekapcsolásánál egy 4 hullámosított rész van kialakítva. Ez a hullámosított rész egy eltekeredéssel szemben ellenálló eszközt biztosít. A csúcsrész végénél egy 5 borda van kialakítva. A borda a katéter csúcsrészéhez történõ illesztéséhez van kialakítva. Használat során a hüvelyrészt az ábrán nem szereplõ hímvesszõ tengelye körül helyezzük el. Tipikusan a hüvelyrészt feltekerik a hímvesszõre, de a hüvelyrész más módon is, amelyek önmagában ismertek, elhelyezhetõ. Mivel ennek az eljárásnak a találmány szempontjából nincs jelentõsége, errõl részletesen nem is írunk. Amikor a hüvelyrészt a katéterrel (ezt nem mutatjuk) alkalmazzák, akkor azt a csúcsrészéhez csatlakoztatják. A katéter pedig egy tasakhoz (ezt nem mutatjuk) van csatlakoztatva. Ez lehetõvé teszi, hogy a vizeletet a hímvesszõrõl a tasakba továbbítsuk. A 2a ábrán a találmány elsõ példakénti kiviteli alakja látható. Ragasztóanyagból készült gyûrûket alkalmazunk, úgymint egy elsõ 6 ragasztószalagot, és egy második 7 ragasztószalagot az 1 hüvely belsõ felületére. A 8 területen nincsen ragasztó, ez választja el a két szalagot az A–A tengely mentén tengelyirányban. Amikor az elsõ ragasztószalagot leszakítjuk, megvan a kockázata annak, hogy a folyadék, tipikusan a vizelet, szivárogni kezd rajta keresztül. Azt tapasztaltuk, hogy a ragasztószalagok leszakítása egy igen fontos tényezõ a vizeletelvezetõ hüvely tömítési paraméterei szempontjából. Egy vizeletelvezetõ hüvelyt napokig lehet fennhagyni, higiéniás okokból azonban
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
általában egyhuzamban csak huszonnégy órát viselik szivárgás nélkül, de amikor az elsõ folyadék elkezd a ragasztószalagba szivárogni, akkor csak órák kérdése, vagy még kevesebb, hogy a szalag által létrehozott tömítés megszûnjön. Ily módon, azáltal, hogy többszörös ragasztószalagokat használunk, amelyek adott területekkel vannak egymástól elválasztva, ahol nincsen ragasztóanyag, a gátaknak a száma arányosan növekszik. A 2b. ábrán a találmány második kiviteli alakja látható. Itt egy elsõ 9 tartomány és egy második 10 tartomány van ragasztószalagokból kialakítva. Mindegyik tartományban van egy elsõ 11, 12 ragasztószalag és egy második 13, 14 ragasztószalag, amelyek egymással határosak. A 15 terület az, amely a tartományokat elválasztja, és ahol nincsen ragasztó. A tapasztalatok azt mutatják, hogy különbözõ bõrtípusok különbözõ módon tapadnak a ragasztóhoz. Ily módon tehát az elsõ és a második ragasztószalagok különbözõ típusú ragasztókból vannak kialakítva. Ennek következtében a vizeletelvezetõ hüvely sokkal szélesebb felhasználói tartományban alkalmazható. Az egyik példakénti kiviteli alaknál egy nedvesen tapadó ragasztót alkalmaznak egy akril ragasztóréteg mellett. A nedves tapadás elõnyös lehet abból a szempontból, hogy elnyeli a nedvességet, miközben megfelelõen tapad is, amire gyakran van szükség, mivel a felhasználónak a bõre tipikusan kissé nedves azt követõen, hogy mosakodott. Ahogy a bõr megszárad, az akril ragasztó fog megtapadni. Ezenkívül pedig azáltal, hogy olyan tartományokat hozunk létre, amelyek különbözõ ragasztószalagokat tartalmaznak, többszörös szivárgás elleni gát hozható létre, ahogyan errõl már a korábbiakban is szóltunk. A harmadik kiviteli alak a 2c. ábrán látható, ahol van egy ragasztószalagokból álló elsõ 16 tartomány és egy második 17 tartomány, amelyek ragasztót nem tartalmazó 22 területtel vannak elválasztva. Mindegyik tartomány egy elsõ 18, 19 ragasztót és egy második 20, 21 ragasztót tartalmaz. Mindegyik tartományban a ragasztószalagok átfedik egymást. Az átfedés eltérõ ragasztó tulajdonságokat mutat, és ahhoz képest, hogy csak két ragasztót használnánk, így még szélesebb tartományban használható fel a termék, ahogyan erre már utaltunk akkor, amikor a ragasztószalagok egymással határosak. A bemutatott példakénti kiviteli alakokból látható, ha a 2a–2c. ábrákat nézzük, hogy a 8; 15; 22 területeken nincsen ragasztó, ezek egy sor ragasztószalagot választanak el egymástól annak érdekében, hogy megfelelõ gátakat képezzenek, és csökkentsék a szivárgás kockázatát. Ezt az ábrákon nem mutatjuk be, de az a terület, amelyrõl az elõbb beszéltünk, még egy vagy több olyan anyaggal is ellátható, amelynek anyaga eltér a vizeletelvezetõ hüvely anyagától. Ilyen anyagok lehetnek például bõrkímélõ anyagok, abszorbens anyagok vagy jelzõanyagok. A jelzõanyag lehet például olyan anyag, amely megváltoztatja a színét, amikor egy adott közeggel, például a vizelettel érintkezésbe lép. A vizuá-
1
HU 005 248 T2
lis jelzés azt mutatja, hogy a gát megszakadt, és a felhasználó célszerû, ha kicseréli a hüvelyt. Ezenkívül pedig nyilvánvaló az, hogy nem lényeges az, hogy legyen egy olyan terület, amely a ragasztószalagokat elválasztja. Ahogyan az a 2b. és 2c. ábrákon látható, az elõny az, hogy javított tapadóképesség biztosítható a felhasználók egy nagyobb csoportja számára azáltal, hogy csak egyetlen tartományt alkalmazunk csak, ahol két vagy több egymással határos vagy egymást átfedõ ragasztószalag van.
5
10
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Külsõ vizeletelvezetõ katéter (1), amelynek van 15 egy csúcsrésze (3) és egy hüvelyrésze (2), a hüvelyrész (2) belsõ felülete ragasztóanyaggal van ellátva, ahol a ragasztóanyag legalább két ragasztóanyagból készült gyûrûként (6, 7) van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy legalább egy ragasztóanyagból készült gyûrû (6) a ra- 20 gasztóanyagból készült legalább egy másik gyûrû (7) ragasztóanyagától eltérõ ragasztóanyaggal van ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti külsõ vizeletelvezetõ katéter (1), ahol a legalább két gyûrû (6, 7) egymással határos. 25
4
2
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti külsõ vizeletelvezetõ katéter (1), ahol legalább két gyûrû (6, 7) átfedi egymást. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti külsõ vizeletelvezetõ katéter (1), ahol legalább két ragasztóanyagból készült gyûrû (6, 7) egy adott területtel (8) van elválasztva. 5. A 4. igénypont szerinti külsõ vizeletelvezetõ katéter (1), ahol a terület (8) bõrkímélõ anyagot tartalmaz. 6. Az 1–5. igénypontok bármelyike szerinti külsõ vizeletelvezetõ katéter (1), ahol legalább két gyûrû (6, 7) a hüvelyrész hossztengelyére (A–A) merõlegesen van elhelyezve. 7. Az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti külsõ vizeletelvezetõ katéter (1), amely két ragasztóanyagból készült gyûrût (6, 7) tartalmaz. 8. Az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti külsõ vizeletelvezetõ katéter (1), amely három ragasztóanyagból készült gyûrût tartalmaz. 9. Az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti külsõ vizeletelvezetõ katéter (1), amely négy ragasztóanyagból készült gyûrût tartalmaz. 10. Az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti külsõ vizeletelvezetõ katéter (1), amely öt ragasztóanyagból készült gyûrût tartalmaz.
HU 005 248 T2 Int. Cl.: A61F 5/453
5
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
