!HU000007506T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 007 506
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 20040020891 2004. 03. 26.
(73) Jogosult: LG Electronics Inc., Yongdungpo-gu Seoul (KR)
KR
(72) Feltalálók: SEO, Kang Soo, 107-704, Sibeomdaji Samsung Apt., Gyeonggi-do 463-772 (KR); KIM, Byung Jin 111-204, Chonggu APT., Seongnam-si, Gyeonggi-do, 463-914 (KR); YOO, Jea Yong 205-808, Ssangyong APT., Seoul, 138-747 (KR); NOH, Si Jung, 3-807, Okdong Hyundai APT., Ulsan-si, 680-786 (KR) (54)
HU 007 506 T2
G11B 27/10
(21) Magyar ügyszám: E 05 721894 (22) A bejelentés napja: 2005. 03. 03. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20050721894 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1733385 A2 2005. 10. 06. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1733385 B1 2009. 12. 09.
(2006.01) G11B 27/034 (2006.01) H04N 9/804 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 05091723 PCT/KR 05/000580
(74) Képviselõ: dr. Antalffy-Zsiros András, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Rögzítési közeg és eljárás és berendezés feliratáramok visszaadására és rögzítésére
A leírás terjedelme 34 oldal (ezen belül 20 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 007 506 T2
Mûszaki terület A jelen találmány egy rögzítési közegre vonatkozik, részletesebben, egy rögzítési közegre és eljárásra és berendezésre feliratáramok visszaadására és rögzítésére. Jóllehet a jelen találmány alkalmazások széles körére alkalmas, különösen jól alkalmazható a rögzítési közegen belül a feliratáramfájl rögzítésére és a rögzített feliratáram hatékony visszaadására. A technika állása Optikai lemezeket széles körben használnak tömeges adatok rögzítésére szolgáló optikai rögzítési közegként. Napjainkban optikai lemezek széles tartományában egy új, nagy adatsûrûségû optikai rögzítési közeget (amelyet leírásunkban „HD–DVD” néven nevezünk) fejlesztenek ki nagy részletességû video- és audioadatok írására és tárolására, mint amilyen a Blu-ray lemez (leírásunkban ezt követõen „BD” rövidítéssel). Jelenleg a következõ generációs technológiaként is nevezett Blu-ray lemez (BD) globális szabványos mûszaki specifikációja kezd egy olyan következõ generációs optikai rögzítési megoldásként rögzülni, mely technológia képes a hagyományos DVD kapacitását jelentõsen meghaladó adatokat tartalmazni, számos más digitális berendezéssel együtt. Ennek megfelelõen Blu-ray lemez (BD¹) szabvány szerinti optikai visszaadó/lejátszó berendezések is fejlesztés alatt állnak. Azonban, mivel a Blu-ray lemez (BD¹) szabványok még nem teljes körûek és nem véglegesek, számos nehézség jelentkezett egy önmagában teljes optikai visszaadó berendezés fejlesztése során. Különösen annak érdekében, hogy a Blu-ray lemez (BD) adatait hatékonyan reprodukálni lehessen, nemcsak a fõ audiovizuális adatokat, valamint a felhasználó kényelmét szolgáló egyéb különbözõ adatokat, például feliratinformációt kell a fõ audiovizuális adatokkal kapcsolódó kiegészítõ adatként rendelkezésre bocsátani vagy elõállítani, hanem az optikai lemezen rögzített fõ adatok és feliratadatok visszaadásához szükséges kezelési információt is rendszerezni kell és biztosítani kell. A jelenlegi Blu-ray lemez (BD¹) szabványok esetében azonban, mivel a kiegészítõ adatokra, különösen az feliratáramfájlra vonatkozó szabványok még nem véglegesítõdtek, a Blu-ray lemez (BD¹) alapú optikai visszaadó berendezések teljes körû fejlesztésében számos korlátozás található. És ezek a korlátozások komoly gondokat okoznak olyan kiegészítõ adatok nyújtásában, mint amilyenek az alcímek. A KR 2003–061 953 számú szabadalmi dokumentum (lásd a fõ igénypontok tárgyi körét) blokk mûsorszámokhoz OSD, azaz kijelzõn megjelenõ kép létrehozására vonatkozó eljárást ismertet. Az EP–A–1400 968 számú szabadalmi leírás egy felhasználó által vezérelt módon egy lemezlejátszó berendezés különbözõ típusú lejátszási módozatainak visszaadására vonatkozó eljárást ismertet. A találmány rövid leírása A fentieknek megfelelõen jelen találmány olyan, feliratáramokat visszaadó és rögzítõ rögzítési közegre és
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
eljárásra és berendezésre vonatkozik, amelyek alapvetõen kiküszöbölnek a jelenlegi mûszaki megoldások korlátaiból és hátrányaiból fakadó egy vagy több létezõ problémát. Jelen találmány egyik célja egy stílusinformációkészlet létrehozására vonatkozó eljárás biztosítása, amikor egy feliratáramfájlt rögzítünk a találmány értelmében a rögzítési közegen. Jelen találmány egy másik célja egy eljárás és egy berendezés biztosítása olyan feliratáram visszaadására, amely hatékony módon képes a találmány értelmében a fent leírt feliratáramot visszaadni. További elõnyök, célok és tulajdonságok találmányunkkal kapcsolatban leírásunk további részébõl ismerhetõk meg, és szakember számára részben a leírás részletes vizsgálata alapján válik érthetõvé, vagy a találmány gyakorlati megvalósítása során ismerhetõ meg. Találmányunk céljai és egyéb elõnyei a leírásban kifejezetten kihangsúlyozott szerkezet révén, valamint az igénypontok és a csatolt rajzok alapján valósíthatók meg és érhetõk el. Ezen célok és egyéb elõnyök elérésére és a találmány céljával összhangban, mint azt itt bemutatjuk és széles körben leírjuk, egy feliratáramok visszaadására szolgáló rögzítési közegnek legalább egy feliratáramot tároló adatterülete van, ahol minden egyes feliratáramnak olyan szövegablakstílus-szegmense van, amely ablakterületstílus-készletet határoz meg, és legalább egy szövegablak-megjelenítõ szegmense van, minden egyes szövegablak-megjelenítõ szegmensnek legalább egy szövegablak-ablakterülete van, minden egyes szövegablak-ablakterület az ablakterületstílus-készlet egyikével áll kapcsolatban, és legalább egy pár belsõ stílusa és egy szövegfüzére van, ahol a belsõ stílus úgy konfigurált, hogy a szövegfüzér számára a kapcsolt ablakterület-stílus által meghatározott ablakterület-megjelenítõ tulajdonságok egyikét megváltoztassa. A szövegablak egyes ablakterületei olyan adattípusmezõt foglalhatnak magukban, amely jelzi, hogy az adattípusmezõ után közvetlenül következõ adatok a szövegfüzért jelentik, és a szövegablak egyes ablakterületei egy, az adattípusmezõt közvetlenül megelõzõ kilépési kódot tartalmazhatnak úgy, hogy a szövegfüzért jelentõ adatok megkülönböztethetõk legyenek a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. Ezen túlmenõen a szövegablak egyes ablakterületei olyan adattípusmezõt tartalmazhatnak, amely azt jelzi, hogy az adattípusmezõ után közvetlenül következõ adatok a belsõ stílust jelentik. Ezen túlmenõen a szövegablak egyes ablakterületei egy, az adattípusmezõt közvetlenül megelõzõ kilépési kódot tartalmazhatnak úgy, hogy a belsõ stílust jelentõ adatokat meg lehessen különböztetni a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. Ebben az esetben az adattípusmezõ a belsõ stílus típusát is jelölheti. Ugyancsak a szövegablak egyes ablakterületei egy olyan sortörésmezõt tartalmazhatnak, amely jelzi, hogy a szövegfüzér egy új sorban van felrajzolva, és a szövegablak egyes ablakterületei egy belsõ stílus vége mezõt is tartalmazhatnak, amely azt jelöli, hogy a belsõ stílust
1
HU 007 506 T2
visszaállítottuk a kapcsolt ablakterület-stílus által meghatározott régi megjelenítési tulajdonságokra. Jelen találmány egy másik aspektusa értelmében egy feliratáramok visszaadására vonatkozó eljárás magában foglalja egy rögzítési közegen rögzített legalább egy feliratáram visszaadását, ahol minden egyes feliratáramnak egy, egy ablakterületstílus-készletet meghatározó szövegablakstílus-szegmense, valamint legalább egy szövegablak-megjelenítõ szegmense van, és minden egyes szövegablak-megjelenítõ szegmensnek legalább egy szövegablak-ablakterülete van, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület az ablakterületstílus-készletek egyikéhez kapcsolódik, és legalább egy belsõ stílus és szövegfüzér párt tartalmaz, ahol a belsõ stílus úgy konfigurált, hogy a szövegfüzér vonatkozásában a kapcsolódó ablakterület-stílus által meghatározott ablakterület-megjelenítõ tulajdonságok egyikét megváltoztatja. A találmány egy másik aspektusa értelmében egy feliratáramok visszaadására szolgáló berendezésnek olyan meghajtója van, amely úgy van konfigurálva, hogy egy optikai visszaadó készüléket hajtson meg egy rögzítési közegen rögzített adatok visszaadására, és egy vezérlõje van, amely úgy van konfigurálva, hogy a meghajtót a rögzítési közegen rögzített legalább egy feliratáram visszaadására hajtsa meg, ahol minden egyes feliratáramnak egy, egy ablakterületstílus-készletet meghatározó szövegablakstílus-szegmense és legalább egy szövegablak-megjelenítõ szegmense van, és minden egyes szövegablak-megjelenítõ szegmensnek legalább egy szövegablak-ablakterülete van, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület az ablakterületstílus-készletek egyikéhez kapcsolódik, és legalább egy belsõ stílus és szövegfüzér párja van, ahol a belsõ stílus úgy van konfigurálva, hogy a kapcsolódó ablakterület-stílus által a szövegfüzér vonatkozásában meghatározott ablakterület-megjelenítõ tulajdonságok egyikét megváltoztassa. Jelen találmány egy további aspektusa értelmében egy feliratáramok rögzítésére vonatkozó eljárás magában foglalja legalább egy feliratáram rögzítését egy rögzítési közegen, ahol minden egyes feliratáramnak egy olyan szövegablakstílus-szegmense van, amely egy ablakterületstílus-készletet definiál, és legalább egy szövegablak-megjelenítõ szegmense van, ahol minden egyes szövegablak-megjelenítõ szegmensnek legalább egy szövegablak-ablakterülete van, és minden egyes szövegablak-ablakterület az ablakterületstílus-készlet egyikéhez kapcsolódik, és legalább egy belsõ stílus és szövegfüzér párja van, ahol a belsõ stílust úgy konfiguráljuk, hogy a kapcsolódó ablakterületstílus által a szövegfüzér vonatkozásában meghatározott ablakterület-megjelenítõ tulajdonságok egyikét megváltoztatja. A jelen találmány egy további aspektusa értelmében egy feliratáramok rögzítésére vonatkozó berendezésnek olyan meghajtója van, amely úgy van konfigurálva, hogy egy optikai rögzítõkészüléket hajtson meg egy rögzítési közegen adatok rögzítésére, és egy vezérlõje van, amely úgy van konfigurálva, hogy a meg-
2
hajtót úgy vezérelje, hogy a rögzítési közegen legalább egy feliratáramot rögzítsen, ahol minden egyes feliratáram egy, egy ablakterületstílus-készletet definiáló szövegablakstílus-szegmenssel és legalább egy szö5 vegablak-megjelenítõ szegmenssel rendelkezik, ahol minden egyes szövegablak-megjelenítõ szegmensnek legalább egy szövegablak-ablakterülete van, minden egyes szövegablak-ablakterület a régi stíluskészletek egyikéhez kapcsolódik, és legalább egy belsõ stílus és 10 szövegfüzér párja van, és a belsõ stílus úgy konfigurált, hogy a kapcsolódó ablakterület-stílus által a szövegfüzér vonatkozásában meghatározott ablakterületmegjelenítõ tulajdonságok egyikét megváltoztassa. Nyilvánvaló, hogy az elõzõ általános leírás, vala15 mint az ezt követõ részletes találmányi leírás kizárólag példaként szolgál és bemutató jellegû, és kizárólag az igényelt találmány további magyarázataként tekinthetõ.
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
Az ábrák rövid ismertetése A találmány további megértésére szolgáló, és jelen bejelentésbe csatolt és annak részét képezõ ábrák a találmány néhány kiviteli alakját mutatják és a leírással együtt a találmány elvének magyarázataként szolgálnak. A rajzon az 1. ábra egy optikai lemezen rögzített találmány szerinti adatfájlstruktúrát mutat; a 2. ábra az optikai lemez találmány szerinti adattároló területeit mutatja; a 3. ábra az egy kijelzõn a találmány szerint megjelenített feliratot és fõ képet mutatja; a 4. ábra egy olyan vázlat, amely egy feliratáram találmány szerinti visszaadási vezérlését mutatja be; az 5A–5C. ábrák az egy feliratáram visszaadására szolgáló, visszaadási vezérlõinformáció találmány szerinti alkalmazásait mutatják; a 6. ábra egy feliratfájl találmány szerinti felépítését mutatja; a 7. ábra egy stílusinformáció-készlet feliratáramfájlstruktúrájára történõ találmány szerinti alkalmazását mutatja; a 8. ábra egy találmány szerinti feliratáramfájl szintaxisát mutatja; a 9A–9D. ábrák a feliratáramfájl szintaxisára mutatnak további példákat a találmány értelmében; a 10. ábra a feliratáramfájl szintaxisának egy másik példája a találmány szerint; a 11A–11B. ábrák egy ablakterületfelirat-szintaxisra mutatnak példákat a feliratáramfájlban, a találmány egy elsõ kiviteli alakja szerint; a 12A–12B. ábrák egy ablakterületfelirat-szintaxisra mutatnak példákat a feliratáramfájlban, a találmány egy második kiviteli alakja szerint; a 13A–13B. ábrák egy ablakterületfelirat-szintaxisra mutatnak példákat a feliratáramfájlban, a találmány egy harmadik kiviteli alakja szerint; és a
1
HU 007 506 T2
14. ábra egy optikai rögzítõ- és/vagy visszaadó berendezést mutat, amely a találmány szerinti feliratáramfájl visszaadására alkalmas. 5 A találmány megvalósításának legjobb módja Részletesebben: jelen találmány elõnyös kiviteli alakjaira hivatkozunk, amelyekre a csatolt ábrákon mutatunk be példákat. Mindenütt, ahol lehetséges, az ábrákon azonos hivatkozási számokat használunk ugyanazon vagy hasonló részek vonatkozásában. Ezen túlmenõen, jóllehet a találmánnyal kapcsolatosan használt kifejezéseket az általánosan ismert és használt kifejezések közül választottuk, néhány, jelen találmány leírásában alkalmazott kifejezést bejelentõként saját elhatározásunk alapján választottunk meg, ám ezek pontos értelmét a leírás vonatkozó részében mindig részletesen megmagyarázzuk. Ezen túlmenõen a találmányt nemcsak a használt kifejezések legszorosabb jelentése, hanem azok széles körben vett jelentése szerint kell értelmezni. Részletes leírásunkban a „rögzítési közeg” kifejezés alatt minden olyan közegtípust értünk, amely alkalmas adatok rögzítésére, és önállóul az éppen alkalmazott rögzítési eljárástól széles körben magában foglalja az összes közegtípust, így magában foglalja az optikai lemezt, mágnesszalagot és így tovább. A továbbiakban a találmány leírásának egyszerûsítése érdekében az itt javasolt rögzítési közeg példájaként egy „Blu-ray lemezt (BD)” veszünk. A részletes leírásban a „fõ adatok” olyan audio- és video- (AV) adatokat jelentenek, amelyek valamilyen mûsorszámhoz (például egy mozifilmhez) tartoznak, amelyet egy szerzõ egy optikai lemezen rögzített. Általánosságban az AV¹adatokat MPEG2 formátumban rögzítik, és gyakran AV¹áramnak vagy fõ AV¹áramnak hívják. Ezen túlmenõen „kiegészítõ adat” minden olyan más adat, amelyre a fõ adatok visszaadásához van szükség, ezekre példa a feliratáram, az interaktív grafikus áramok, megjelenítõ grafikus áramok és kiegészítõ audioáramok (például egy böngészhetõ diavetítéshez). Ezeket a kiegészítõ adatáramokat MPEG2 formátumban vagy bármely más adatformátumban rögzíthetjük. Ezek az adatok az AV¹áramokkal multiplexelhetõk, vagy az optikai lemezen önálló adatfájlként létezhetnek. A „felirat” az éppen visszaadott video- (kép) adatokhoz tartozó zárt információt jelent, és egy elõre meghatározott nyelven jeleníthetõ meg. Például, ha egy felhasználó kiválaszt egy olyan opciót, hogy a különbözõ nyelveken rendelkezésre álló feliratok közül egyet nézni kíván, miközben a kijelzõn a képet is nézi, a kiválasztott felirathoz tartozó zárt információ a kijelzõ egy elõre meghatározott részén jelenik meg. Ha a megjelenített zárt információ szöveges adat (például karakterek), a kiválasztott feliratot ténylegesen „feliratnak” hívjuk. A találmány egy aspektusa értelmében az MPEG2 formátumú feliratáramokból több is rögzíthetõ egy optikai lemezen, és több önálló áramfájl létezhet.
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
Minden egyes „feliratáramfájlt” létrehozzuk és rögzítjük egy optikai lemezen. És jelen találmány célja, hogy egy eljárást és berendezést biztosítsunk a rögzített feliratáramfájl visszaadására. Az 1. ábra az egy Blu-ray lemezen (a továbbiakban „BD” néven hivatkozunk rá) rögzített adatfájlok fájlstruktúráját mutatja a találmány szerint. Ha megnézzük az 1. ábrát, egy gyökérkönyvtárban (gyökérben) legalább egy BD¹könyvtár (BDMV) található. Minden egyes BD¹könyvtárnak van egy indexfájlja (index.bdmv) és egy objektumfájlja (MovieObject.bdmv), amelyeket egy vagy több felhasználóval való interaktív mûködéshez használunk. Például az indexfájl több kiválasztható menüt és mûsorszámot tartalmazó indextáblát jelentõ adatokat tartalmazhat. Minden egyes BD¹könyvtár tartalmaz továbbá négy fájlkönyvtárat, amelyek visszaadandó audio/video (AV) adatokat, valamint az AV¹adatok visszaadásához szükséges egyéb különbözõ adatokat tartalmaznak. A minden egyes BD¹könyvtárban lévõ fájlkönyvtárak egy áramkönyvtár (STREAM), egy klipinformációkönyvtár (CLIPINF), egy lejátszólista-könyvtár (PLAYLIST), és egy segédadat-könyvtár (AUX DATA). Mindenekelõtt az áramkönyvtár (STREAM) egy meghatározott adatformátumú audio/video (AV) áramfájlokat tartalmaznak. Például az AV¹áramfájlok lehetnek MPEG2 szállítási (transport) csomag alakúak, és ilyen esetben hívhatják azokat „*.m2ts” néven, mint az az 1. ábrán látható. Az áramkönyvtár tartalmazhat továbbá egy vagy több feliratáramfájlt, ahol minden egyes feliratáramfájl szöveges adatot (például karaktereket) tartalmaz egy meghatározott nyelven megjelenített felirat számára, és tartalmazhatja a szöveges adat visszaadási vezérlõinformációját. A feliratáramfájlok önálló áramfájlokként vannak jelen az áramkönyvtárban, és „*.m2ts” vagy „*.txtst” kiterjesztésûek lehetnek, mint az 1. ábrán látható. Egy AV¹áramfájlt vagy feliratáramfájlt, amely az áramkönyvtárban található, gyakran klipáramfájlnak is neveznek. A klipinformáció-könyvtár (CLIPINF) olyan klipinformáció-fájlokat tartalmaz, amelyek az áramkönyvtárban lévõ áramfájlokhoz (AV vagy felirat) tartoznak. Minden egyes klipinformációs-fájl egy hozzá tartozó áramfájltulajdonság és visszaadási idõzítés információját tartalmazza. Például egy klipinformációs fájl leképezési információt tartalmazhat, amelyben megjelenítési idõbélyegek (PTS) és forráscsomagfájlok (SPN) vannak egy az egyhez megfeleltetéssel tárolva, és egy belépésipont-térkép (EPM) révén vannak leképezve a klip típusától függõen. A leképezési információ felhasználásával egy áramfájlnak egy meghatározott pontját meghatározhatjuk egy idõzítési információkészletbõl (In-Time és Out-Time), amelyet egy olyan lejátszott mûsorszám (PlayItem) vagy lejátszott altétel (SubPlayItem) biztosít, amelyet a késõbbiekben még részletesen is bemutatunk. Az ipari szabványban minden egyes áramfájl és az ahhoz tartozó klipinformációs fájl párt egy klipnek nevezünk. Például 01000.clpi, amely a CLIPINF könyvtárban található, a STREAM könyvtárban levõ 01000.m2ts fájl tulajdonság és visszaadási idõzítési in-
1
HU 007 506 T2
formációját tartalmazza, és 01000.clpi és 01000.m2ts fájlok egy klipet alkotnak. Ha visszahivatkozunk az 1. ábrára, akkor a lejátszólista-könyvtár (PLAYLIST) egy vagy több PlayList fájlt (*.mpls) tartalmaz, ahol minden egyes PlayList fájl legalább egy PlayItem adatot tartalmaz, amely legalább egy fõ AV¹klipet és a fõ AV¹klip visszaadási idejét adja meg. Pontosabban egy PlayItem az In¹Time és Out-Time adatokat megadó információt tartalmaz, amelyek egy, a PlayItemen belül Clip_Information_File_Name révén megadott fõ AV¹kliphez jelentik a visszaadási kezdés és vége idõpontokat. Ezért egy PlayList fájl egy vagy több AV¹kliphez az alapvetõ visszaadási vezérlési információt jelenti. Ezen túlmenõen, a PlayList fájl tartalmazhat továbbá egy SubPlayItem adatot, amely az egy feliratáramfájl számára alapvetõ visszaadási vezérlõinformációt jelent. Ha egy PlayList fájlban SubPlayItem található egy vagy több feliratáramfájl visszaadásához, akkor a SubPlayItemet az egy vagy több PlayItemmel szinkronizáljuk. Másrészt, ha SubPlayItemet használunk egy böngészhetõ diavetítés visszaadásához, akkor nem kell feltétlenül az egy vagy több PlayItemmel szinkronizálni. A jelen találmány szerint egy SubPlayItem fõ feladata az, hogy egy vagy több feliratáramfájl visszaadását vezérelje. Végül a segédadatkönyvtár (AUX DATA) kiegészítõ adatáramfájlokat tartalmazhat, amelyekre példák lehetnek a betûtípusfájlok (pl. Aaaa.font vagy aaaa.otf), a pop¹up menüfájlok (nem látható) és a hangfájlok (pl. Sound.bdmv), amely a kattintási hangot állítja elõ. A korábban említett feliratáramfájlok a segédadat-könyvtárban is elhelyezhetõk az áramkönyvtár helyett. A 2. ábra a találmány szerint egy optikai lemez adattároló területeit mutatja. Ha megnézzük a 1. ábrát, látható, hogy az optikai lemeznek a lemezkötet legbelsõ részét elfoglaló fájlrendszerinformáció-területe van, a lemezkötet legkülsõ részét elfoglaló áramterülete van, valamint a fájlrendszerinformáció-terület és az áramterület közötti területet jelentõ adatbázis-területe van. A fájlrendszerinformáció-területen az 1. ábrán bemutatott teljes adatfájlok kezelésére vonatkozó rendszer információt tároljuk. Azt követõen a fõ adatokat és kiegészítõ adatokat (vagyis az AV¹áramokat és egy vagy több feliratáramot) tárolunk az áramterületen. A fõ adatok jelenthetnek audioadatot, videoadatot és grafikus adatot. És a kiegészítõ adatok (vagyis a felirat) önállóan vannak az áramterületen eltárolva, anélkül, hogy a fõ adatokkal multiplexelve lennének. Az általános fájlokat, lejátszólistafájlokat és klipinformáció-fájlokat, amelyek az 1. ábrán láthatók, a lemezkötet-adatbázis területén tároljuk. Mint azt korábban már taglaltuk, az általános fájlok egy indexfájlt és egy objektumfájlt foglalnak magukban, és a lejátszólistafájlok és a klipinformáció-fájlok az áramterületen tárolt AV¹áramok és feliratáramok visszaadásához szükséges információt tartalmaznak. Ha egy felhasználó az adatbázis-területen és/vagy áramterületen tárolt információt használja, úgy képes egy meghatározott lejátszási mód kiválasztására, és a fõ AV¹áram és feliratáramok visszaadására az általa kiválasztott lejátszási módon.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
A továbbiakban részletesebben is bemutatjuk a feliratáramfájl találmány szerinti felépítését. Mindenekelõtt a feliratáram visszaadásához szükséges vezérlési információt definiáljuk. Azt követõen az újonnan definiált vezérlési információt magában foglaló szöveges áramfájl létrehozására szolgáló eljárás, valamint a rögzített áramfájl visszaadására szolgáló, a feliratáramot visszaadó eljárás és berendezés részletes leírása következik. A 3. ábra egy kijelzõn a találmány szerint megjelenített feliratot és fõ képet mutat. A fõ képet és a feliratot egyidejûleg jelenítjük meg a kijelzõn, amikor a fõ AV¹áramot és az ahhoz tartozó feliratáramot szinkronizált módon visszaadjuk. A 4. ábra egy fõ AV¹klip és feliratklipek találmány szerinti visszaadási vezérlését mutatja elvi vázlat szintjén. Ha megnézzük a 4. ábrát, látható, hogy egy PlayList fájl legalább egy PlayItemet tartalmaz, amely a legalább egy fõ AV¹klip visszaadását vezérli, és egy SubPlayItemet tartalmaz, amely a feliratklipek visszaadását vezérli. A felirat¹ 1 klip és felirat¹ 2 klip egyikét, amelyek a 4. ábrán láthatók és angol, illetve koreai feliratokat jelentenek, szinkronizálhatjuk a fõ AV¹klippel oly módon, hogy a fõ képet és az ahhoz tartozó feliratot a kijelzõn egyidejûleg, szinkronizálva jelenítjük meg egy meghatározott megjelenítési idõpontban. Ahhoz, hogy a feliratot a kijelzõn kijelezzük, kijelzésvezérlõ információra (például helyzet- és méretinformációra) és megjelenítésiidõpont-információra van szükség, amelyre az 5A–5C. ábrákon mutatunk be példákat. Az 5A. ábra egy találmány szerinti kijelzõn megjelenõ képet, pontosabban azon egy szövegablakot mutat. Szövegablaknak nevezzük a kijelzõn megjelenített egész feliratadatot egy adott megjelenítési idõ alatt. Általánosságban a szövegablak-megjelenítési idõket megjelenítésiidõpont-bélyegekkel (PTS) jelölhetjük. Például, az 5A. ábrán látható szövegablak-megjelenítés (k) PTS-nél kezdõdik és (k+1) PTS-nél végzõdik. Így az 5A. ábrán látható szövegablak egy olyan teljes feliratadat-egységet jelent, amelyet a kijelzõn (k) PTS és (k+1) PTS között jelenítünk meg. Egy szövegablak egy feliraton belül legfeljebb száz karakternyi kódot tartalmaz. Ezen túlmenõen az 5B. ábra egy találmány szerinti szövegablak-ablakterületeket mutat. Egy ablakterület egy kijelzõn megjelenített feliratadat (szövegablak) egy osztott részét jelenti egy adott megjelenítési idõ alatt. Más szavakkal: egy szövegablak legalább egy ablakterületet foglal magában, és minden egyes ablakterület tartalmazhat legalább egy feliratszövegsort. Az egy ablakterületet jelentõ teljes feliratadatot megjeleníthetjük a kijelzõn az adott ablakterülethez rendelt ablakterület-stílusnak (globális stílusnak) megfelelõen. Az egy szövegablakban lévõ ablakterületek legnagyobb számát az feliratadatok kívánt dekódolási sebessége alapján kell meghatározni, mert nagyobb számú ablakterület általánosságban alacsonyabb dekódolási arányt eredményez. Például az egy szövegablakhoz tartozó ablakterületek legnagyobb számát kettõre korlátozhatjuk, hogy célszerûen nagy dekódolási sebességet érjünk el.
1
HU 007 506 T2
Az 5C. ábra egy szövegablak-ablakterületei számára mutat stílusinformációt a találmány szerint. A stílusinformáció egy szövegablakban lévõ ablakterület legalább egy részének megjelentéséhez szükséges tulajdonságokat meghatározó információt jelent. A stílusinformáció példái közül megemlíthetjük az elhelyezkedést, az ablakterület-méretet, a háttérszínt, a szövegkiigazítást, a szövegáramlási információt és egyebeket. A stílusinformációt ablakterületstílus-információra (globális stílusinformáció) és belsõstílus-információra (helyi stílusinformáció) csoportosíthatjuk. Az ablakterületstílus-információ olyan ablakterületstílust definiál (globális stílus), amelyet egy szövegablaknak egy teljes ablakterületére alkalmazunk. Például az ablakterületstílus-információ tartalmazhatja az ablakterület-helyzet, ablakterület-méret, betûszín, háttérszín, szövegáramlás, szövegkiigazítás, sortávolság, betûtípus, betûstílus és betûméret közül legalább egyiket. Például az 5C. ábrán látható módon az 1 ablakterülethez és a 2 ablakterülethez két különbözõ ablakterület-stílust használunk. Az 1 ablakterület esetében 1. helyzetû, 1. méretû és kék háttérszínû ablakterület-stílust használunk, míg a 2 ablakterülethez 2. helyzetû, 2. méretû és vörös háttérszínû ablakterület-stílust alkalmazunk. Más részrõl a belsõstílus-információ olyan belsõ stílust (helyi stílust) határoz meg, amelyet egy ablakterületen lévõ szövegfüzér kitüntetett részénél alkalmazunk. Például a belsõstílus-információ tartalmazhatja egy betûtípus, betûtípusméret, betûtípusstílus és betûszín legalább egyikét. A szövegfüzérek kitüntetett része lehet egy teljes szövegsor az ablakterületen belül, vagy a szövegsornak csupán egy meghatározott része. Ha megnézzük az 5C. ábrát, egy kiválasztott belsõ stílust alkalmazunk az 1. Ablakterületen található „mountain” szövegrész vonatkozásában. Más szavakkal a betûtípus, betûméret, betûstílus és betûszín legalább egyike a szövegfüzér kitüntetett része vonatkozásában eltér a szövegfüzér maradék részétõl az 1 ablakterületen belül. Ennek megfelelõen a fent leírt szövegadatot „szövegfüzérként” rögzítjük és írjuk le, attól függõen, hogy létezik¹e speciális belsõ stílus, a szövegadatot a 11A–13B. ábrák segítségével még részletesebben is bemutatjuk. A 6. ábra egy feliratáramfájlt (például 10001.m2ts fájlt az 1. ábrán) mutat a találmány értelmében. A feliratáramfájlt MPEG2 transzport (szállítási) áramként alakíthatjuk ki, amely szállítási csomagokat (TP) tartalmaz, mely mindegyikének azonos csomagazonosítója (például PID=0×18xx) van. Ha egy optikai lemezlejátszó készülék több bemeneti áramot kap, beleértve egy meghatározott feliratáramot is, azok PIDjeinek segítségével megtalálja az összes szállítási csomagot, amelyek a feliratáramhoz tartoznak. Ha megnézzük a 6. ábrát, látható, hogy minden egyes szállításicsomag-alkészlet egy csomag elemiáram-(PES) csomagot alkot. A 6. ábrán látható PES-csomagok egyike egy olyan szövegablakstílus-szegmensnek (DSS) felel meg, amely ablakterületstílus-csoportot határoz meg. A második PES-csomagot követõ összes
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
PES-csomag szövegablak-megjelenítési szegmensekhez (DPS) tartozik. A fent leírt 6. ábra szerinti feliratáram struktúrában az 5A–5C. ábrákon bemutatott szövegablak-információk mindegyike egy-egy szövegablak-megjelenítõ szegmenst (DPS) jelent. És a szövegablak-információban lévõ stílusinformáció olyan információkészletet jelent, amely a szövegablakstílus-szegmensben (DSS) definiált ablakterületstílus-készletek bármelyikét, amelyet region_style_id módon is jelölhetünk, és a belsõ stílusok között. A szövegablakstílus-szegmensben (DSS) szabványosított korlátozott számú ablakterületstílus-készletet rögzítünk. Például legfeljebb 60 speciális stílusinformáció-készletet rögzítünk, melyek mindegyikét egy region_style_id írja le. A 7. ábra a feliratáramban rögzített szövegablakstílus-szegmens (DSS) és a szövegablak-megjelenítési szegmens (DPS) struktúráját mutatja be. Ezek alapján a 8. ábra segítségével egy késõbbi folyamatban bemutatjuk a feliratáram egy részletesebb szintaxisát is. Részletesebben: a szövegablakstílus-szegmens (DSS) legfeljebb 60 darab benne rögzített ablakterületstílus-készletet tartalmaz, melyek mindegyikét egy-egy region_style_id írja le. Egy olyan ablakterületstílus-készletet, amely különbözõ ablakterületstílus-információkat foglal magában, valamint egy felhasználó által megváltoztatható stíluskészletet minden egyes region_style_idben rögzítünk. Itt az ablakterületstílus-információ részletes tartalmát a 9B. ábra kapcsán írjuk le, és a felhasználó által megváltoztatható stílusinformáció részletes tartalmát a 9C. ábrával kapcsolatosan írjuk le. Ezen túlmenõen a szövegablak-megjelenítõ szegmens (DPS) szövegadatot és idõzítési információt foglal magában, amely a szövegadat megjelenítésének az idõpontját (vagyis PTS¹t) jelzi. A szövegablak-megjelenítõ szegmens (DPS) olyan információt is tartalmaz, amely összekapcsolja az egyes ablakterületekhez tartozó bármely stílusinformációt a fent leírt szövegablakstílusban lévõ speciális ablakterületstílus-információval. Ezért a DPS#1¹et egy ablakterületeként alakítjuk ki, míg a szövegadatra (Text data#1) vonatkozó ablakterület-stílust, amely a region_style_id=k esetre vonatkozik és a szövegablak-megjelenítõ szegmensben (DPS) található. A DPS#2 szegmenst két ablakterület alkotja, és a szövegadatra (Text data#1) ablakterület-stílusát az elsõ ablakterületnek a szövegablak-megjelenítõ szegmensben (DPS) lévõ region_style_id=k esetre alkalmazzuk. És a második ablakterület szöveges adatára (Text data#2) alkalmazott ablakterület-stílust a szövegablak-megjelenítõ szegmensben (DPS) lévõ region_style_id=n esetre alkalmazzuk, hasonlóképpen a DPS#3 és DPS#4 szegmensek region_style_id=n és region_style_id=m stílusokat alkalmaznak minden egyes hozzá tartozó stílusinformációra a szövegablakmegjelenítõ szegmensen (DPS) belül. Ezek szerint, ha egyetlen szövegablakon belül két ablakterület található, mint például a DPS#2 szegmensben, az egyes ablakterületekre vonatkozó region_style_id ablakterületek mindegyikének eltérõ értéket kell adni. Pontosabban, mint fent leírtuk, a re-
1
HU 007 506 T2
gion_style_id=k stílust alkalmazzuk az elsõ ablakterület esetében a DPS#2 szegmensen belül, így a region_style_id=n stílust alkalmazzuk a második ablakterület esetében a DPS#2 szegmensen belül, ily módon különbözõ ablakterületstílus-készleteket alkalmazva. Ha mindegyik ablakterülethez azonos region_style_id stílust használunk, akkor a két ablakterület átlapolódik a kijelzõn, ami megnehezíti a felirat kijelzését. Eközben a region_style_id stílus által összekapcsolt stílusinformáció egyforma módon vonatkozik és hat a szóban forgó ablakterületen belül lévõ összes szövegadatra (vagyis globális stílusinformációként hat). Azonban a belsõstílus-információt, amely csupán a megfelelõ szövegfüzérre alkalmazott helyi stílusinformáció-készlet, újonnan definiáljuk és alkalmazzuk, amikor módosítanunk kell a szövegadaton belül egy meghatározott szövegfüzér stílusinformációját. A fent leírt szövegablakstílus-szegmens (DSS) és szövegablak-megjelenítõ szegmens (DPS) struktúráját részletesebben is leírjuk a 8–10B. ábrák segítségével. A 8. ábra a feliratáram (Text_subtitle_stream()) találmány szerinti szintaxisát mutatja be. Ha megnézzük a 8. ábrát, látható, hogy a Text_subtitle_stream() egy dialog_style_segment() szintaxist és egy dialog_presentation_segment() szintaxist foglal magában. Pontosabban a dialog_style_segment() szintaxis a stílusinformáció-készletet meghatározó egyetlen szövegablakstílus-szegmensnek (DSS) felel meg, míg a dialog_presentation_segment() szintaxis a benne rögzített aktuális szövegablak-információt tartalmazó több szövegablak-megjelenítõ szegmensnek (DPS) felel meg. A 9A–9C. ábrák a dialog_style_segment() részletes struktúráját mutatják, amely a szövegablakstílus-szegmenst (DSS) jelenti. Részletesebben: a 9A. ábra a dialog_style_segment() általános struktúráját mutatja, ahol egy, a szövegablakban alkalmazásra kerülõ különféle stílusinformáció-készleteket definiáló dialog_style_set()¹et definiálunk. A 9B. ábra egy találmány szerinti dialog_style_set() készletet mutat, amely a dialog_style_segment() szegmensben van definiálva. Eltekintve az ablakterület-stílusoktól, a dialog_style_set() egy Player_style-flag jelzõt tartalmaz, egy user_changeable_style_set() készletet és egy palette() tartalmaz. A Player_style_flag jelzõ azt jelzi, hogy a lejátszó jogosult¹e a stílusinformáció megváltoztatására. Ugyancsak az user_changeable_style_set() a stílusinformáció lejátszó általi változtatásának a tartományát definiálja, és a palette() a színinformációt jelzi. Az ablakterületstílus-információ (region_styles) az egyes ablakterületek számára a fent leírtak szerint definiált globális stílusinformációt jelent. Egy region_style_id van minden egyes ablakterülethez rendelve és egy, a szóban forgó region_style_id-hoz tartozó stílusinformáció-készletet definiáltunk. Így ha egy szövegablakot a region_style_id rögzítése révén adunk vissza, amely a hozzá tartozó szövegablakra érvényes, a szövegablak-megjelenítõ szegmensen (DPS) belül, úgy a dialog_style_set() készleten belül az azonos region_style_id által definiált stílusinformációkészlet-ér-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
2
tékeket használjuk úgy, hogy visszaadjuk a szövegablakot. Megfelelõ módon a minden egyes region_style_id számára biztosított stílusinformációkészletben egyedi stílusinformációk is vannak, amelyeket az alábbiakban mutatunk be. Itt, a kijelzõn a megfelelõ ablakterület helyzetének és méretének a meghatározására szolgáló információként megadjuk a region_horizontal_position, region_vertical_position, region_width és region_height értékeket. És egy region_bg_color_index információ határozza meg a megfelelõ ablakterület háttérszínét, amely értéket szintén biztosítunk. Ezen túlmenõen, mint a szövegnek a vonatkozó ablakterületen belüli kiindulási (vagy kezdési) helyzetét meghatározó információt, egy text_horizontal_position és egy text_vertical_position értéket is megadunk. Ugyancsak a szöveg irányát (például balról jobbra, jobbról balra, fentrõl lefelé) meghatározó text_flow értéket és a szöveg kiigazítási irányát (például balra, középre, jobbra) meghatározó text_alignment értéket is megadunk. Pontosabban, ha egy speciális szövegablakba több ablakterületet viszünk be, az egyes ablakterületekhez tartozó, a szóban fogó szövegablakban lévõ text_flow értéket úgy definiáljuk, hogy egy azonos text_flow értékû legyen, úgyhogy megakadályozzuk, hogy a felhasználók torzított képeket nézzenek. Ezen túlmenõen az ablakterületen belül az egyes sorok között egy line_space sortávolság meghatározó értéket is megadunk, mint egyedi stílusinformációt, amely a stílusinformáció-készletben szerepel. És az aktuális betûinformáció számára betûtípus-információként egy font_type, font_size és font-color_index értéket is megadunk. Eközben a dialog_style_set() készletben rögzített Player_style_flag jelzõ jelzi, hogy egy szerzõ alkalmazhatja¹e a lejátszó számára biztosított stílusinformációt. Ha például a Player_style_flag=1b, valamint a dialog_style-set() készletben definiált stílusinformációt rögzítjük a lemezen, a lejátszó jogosult lesz a feliratáram visszaadására úgy, hogy a rendelkezésére bocsátott stílusinformációt magában a lejátszóban alkalmazza. Másrészrõl, ha a Player_style_flag=0b, akkor kizárólag a lemezen rögzített dialog_style_set() készletben definiált stílusinformáció használata engedélyezett a lejátszó számára. A 9C. ábra a találmány szerinti user_changeable_style_set() készletet mutatja, amelyet a dialog_style_set készletben definiálunk. Az user_changeable_style_set() elõre megadja azt a stílusinformáció-típust, amelyet a felhasználó megváltoztathat, továbbá a módosítás mértékét, és az user_changeable_style_set() készletet használjuk arra, hogy a feliratadatok stílusinformációját egyszerûen meg tudjuk változtatni. Ha azonban a felhasználó számára engedélyezett a 9B. ábrán bemutatott összes stílusinformáció megváltoztatása, akkor a felhasználó összezavarodhat. Ezért jelen találmányunkban csupán egy-egy font_size, region_horizontal_position és region_vertical_position értéket lehet megváltoztatni. Ennek megfelelõen a font_size érték szerint megváltoztatható szöveghelyzet és sortávolság variációit is definiáljuk az
1
HU 007 506 T2
user_changeable_style_set() készletben. Részletesebben: az user_changeable_style_set() készletet minden egyes region_style_id esetére meghatározzuk. Például egy meghatározott region_style_id=k csoporton belül legfeljebb 25 user_style_id értéket definiálhatunk az user_changeable_style_set() készletben. Hasonlóképpen minden egyes user_style_id region_horizontal_position_direction és region_vertical_position_direction információt foglal magában, amelyek az egyes megváltoztatható region_horizontal_position és region_vertical_position megváltozott helyzetének az irányát adják meg. Minden egyes user_style_id tartalmaz továbbá region_horizontal_position_delta és region_vertical_position_delta információt, egy-egy egyetlen helyzetelmozdulási egység meghatározására minden irányban, mint egy képpontértéket. Részletsebben: például, ha a region_horizontal_position_direction=0, akkor az ablakterület helyzetét jobb irányba mozgatjuk el. És ha a region_horizontal_position_direction=1, akkor az ablakterület helyzetét bal irányba mozdítjuk el. Hasonlóképpen, ha a region_vertical_position_direction=0, akkor az ablakterület helyzetét lefelé irányban mozdítjuk el. Végül, ha a region_vertical_position_direction=1, akkor az ablakterület helyzetét felfelé irányban mozdítjuk el. Ezen túlmenõen minden egyes user_style_id tartalmaz olyan font_size_inc_dec információt, amely a változtatható font_size és font_size_delta információk mindegyikének a megváltoztatási irányát szabja meg, egyetlen helyzetelmozdulás meghatározására bármely irányban, mint egy képpontegység. Részletesebben: például a font_size_incdec=0 a font_size növekvõ irányát jelenti és a font_size-incdec=1 a font_size csökkenõ irányát jelenti. Ezen túlmenõen a „szöveghelyzet” és „sortávolság” csökkentését vagy növelését, amelyek a font_size csökkentésétõl vagy növelésétrõl függõen változnak, ugyanolyan módszer szerint definiálhatjuk, mint a font_size esetében, a region_horizontal_position és a region_vertical_position esetében. Ezeknek megfelelõen a továbbiakban a találmány szerinti user_changeable_style_set() jellemzõit ismertetjük. Az összes olyan region_style() stílusban, amelyek megtalálhatók a szövegablakstílus-szegmensben (DSS), egy-egy azonos user_control_style számot definiálunk. Így az user_control_style szám, amelyet a szövegablak-megjelenítõs szegmensek (DPS) mindegyike esetében alkalmazhatunk, szintén azonos. Továbbá minden egyes user_control_style stílust egy különbözõ user_style_id jelent, és ha a felhasználó egy véletlen user_id_style stílust választ, úgy az összes region_style () vonatkozásában azonos user_control_style() sorrendet alkalmazunk. Ezen túlmenõen az össze megváltoztatható stílus kombinációját egyetlen user_control_style() stílusban definiáljuk. Pontosabban a region_position és font_size értékeket egyidejûleg definiáljuk, ahelyett, hogy külön-külön határoznánk meg. Végül az irány (*_direction) és a növelés vagy csökkentés jelzését (*_inc_dec) egymástól önállóul rögzítjük, tekintet nélkül az egyes helyzet mozgási egy-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 8
2
ségekre (*_delta). Pontosabban azzal, hogy csak a helyzet- és elmozdításegységet (*_delta) definiáljuk, az aktuálisan megváltoztatott stílusinformáció (vagy stílusérték) végleges értékét kaphatjuk meg úgy, hogy a helyzetelmozdítási egységet (*_delta) hozzáadjuk a region_style() stílusban definiált értékhez. A 9D. ábra a találmány szerinti palettainformációt (palette()) mutat, amelyet a dialog_style_set() készletben definiálunk. A palette() színváltoztatási információt nyújt a szövegablakon belül rögzített feliratadatok vonatkozásában. Itt a palette() több palette_entries bejegyzést tartalmaz, ahol minden egyes palette_entry bejegyzést egy palette_entry¹id ír le. És minden egyes palette_entry egy speciális fényerõértékkel (Y_value), egy speciális szín értékkel (Cr_value, Cb_value), és egy speciális T_value értékkel rendelkezik, amely a szövegadat átlátszóságát határozza meg. Ennek megfelelõn a fényerõérték (Y_value) 16–235 közötti tartományba esik, a színérték (Cr_value, Cb_value) 16–240 közötti tartományba esik, és az átlátszóságot meghatározó T_value a 0–255 közötti tartományba esik. Részletesebben: T_value=0 érték teljes átlátszóságot jelent, és a T_value==255 érték teljes áttetszõséget jelent. Azonban elõnyös, hogy a T¹value értéket úgy állítsuk be, hogy annak alapértéke „0” legyen. Így a lemezgyártó (vagy szerzõ) a minden egyes palette_entry_id-hez tartozó palettainformációt a szövegablakstílus-szegmensben (DSS) rögzíti, ahol a palettainformációt a teljes feliratáram kapcsán használjuk. Így egy meghatározott paletta_entry_id értéket állíthatunk elõ és használhatunk a fent bemutatott stílusinformációból. A 10–13B. ábrák a dialog_presentation_segment() részletes struktúráját mutatják, amely a találmány szerinti szövegablak-megjelenítõ szegmens (DPS) megvalósítását jelenti. A 10. ábra a dialog_presentation_segment() teljes struktúráját mutatja, ahol meghatározunk egy dialog_start_PTS és egy dialog_end_PTS értéket. A dialog_start_PTS és a dialog_end_PTS értékek jelölik a szóban forgó szövegablak megjelenítési idejét. Azután a dialog_presentation_segment() egy olyan palette_update_flag jelzõt foglal magában, amely jelzi a szóban forgó den belül az információ megváltozását. Ha a palette_update_flag=1b értékû, úgy színváltozás (vagy színfrissítés) történik. És az újonnan megváltoztatott színt meghatározó palette()¹információt külön rögzítjük. Azt követõen egy olyan dialog_region() értéket rögzítünk a dialog_presentation_segment() szegmensben, amely az ablakterület-információt definiálja. Találmányunk esetében egy szövegablakon belül legfeljebb két ablakterületet biztosítunk, így minden egyes ablakterülethez egy-egy dialog_region() információt társítunk. A dialog_region() információ region_style_id információt és continuous_present_flag információt foglal magában. A region_style_id információ határozza meg az ablakterület-stílusok bármelyikét, mint a 9B. ábrán látható, míg a continuous_present_flag információ azt azonosítja, hogy az elõzõ szövegablak-ablakterülettel
1
HU 007 506 T2
egy észrevétlen visszaadást kell¹e megvalósítani továbbá, a dialog_region() értékbe szövegadat és region_subtitle() információt is beveszünk. A szövegadat az aktuális megfelelõ ablakterületen található, és a region_subtitle információ definiálja a helyi stílusinformációt. Pontosabban a region_subtitle() egy szövegfüzérbõl, valamint a szövegfüzérre vonatkozó belsõstílus-információból áll, amelyek párosával (vagy csoportosan) vannak kialakítva. És a region_subtitle() jelen találmány szerinti elsõ, második és harmadik kiviteli alak szerinti rögzítésének az eljárását a továbbiakban a 11A–13B. ábrákra hivatkozva részletesebben is bemutatjuk. A 11A. és 11B. ábra a találmány egy elsõ kiviteli alakja szerinti region_subtitle() rögzítésére mutat példát, ahol a region_subtitle() egy szövegfüzért és a szövegfüzérre alkalmazott minden egyes belsõ stílust azonosító információ- (típus) készletet tartalmaz. Ugyancsak az azonosító információ (típus) által azonosított információk között egy 1 bájtos információkészlet (vagyis kilépési kód, escape_code) van rögzítve. Pontosabban, ha a szövegfüzért és a belsõ stílusokat rögzítjük a region_subtitle() belül, azzal létrehozzuk a szövegfüzért, valamint mindegyik belsõ stílus azonosítására szolgáló azonosító információ (típus) elsõként. Itt a típusinformáció által azonosított részletes tartalom azonos azzal, amit a 11B. ábrán tüntettünk fel. Más szavakkal, ha a típus a region_subtitle() adaton belül 0×01 típusú, akkor a típus a szövegfüzér kezdetét jelenti, és ezért egy meghatározott mezõben egy karakterkódot rögzítünk (vagyis char_data_byte) a szövegfüzéren belül (text_string()). Ezen túlmenõen egy speciális belsõstílus-információ-készletet helyezünk el minden egyes 0×02, 0×03, 0×04 és 0×05 típusban. Például a 0×02 típus a betûkészletben jelent változást, és így a hozzá tartozó Clipinfo-ban meghatározott betûtípus-azonosító értéket rögzítünk egy speciális mezõben [vagyis az inline_style_value() mezõben], a 0×03 típus a betûstílusban jelent változást, így ennek megfelelõ betûstílusértéket rögzítünk egy speciális mezõben (vagyis az inline_style_value()). Hasonlóképpen a 0×04 típus a betûméretben jelent változást, és ennek megfelelõ betûméretértéket rögzítünk egy speciális mezõben (vagyis az inline_style_value() mezõben), és a 0×05 típus a betûszínben jelent változást, ezért egy, a megfelelõ paletta által megadott indexértéket rögzítünk egy speciális mezõben (vagyis az inline_style_value() mezõben). Végül a 0×0A típus egy sortörést jelent a jelen találmány esetében. Itt a sortörés azt jelenti, hogy a visszaadás során a feliratáram dekódolása során egy sort váltunk, ahelyett, hogy kiegészítõ adatokat rögzítenénk a hozzá tartozó típusinformációban. És a 0×0B típus a belsõ stílus elvégzését (vagy végét) jelenti (vagyis a belsõ stílus végét). A belsõ stílus vége mezõ azt jelzi, hogy a belsõ stílust visszaállítjuk a kapcsolt ablakterület-stílus által meghatározott ablakterület-megjelenítési tulajdonságokra. Továbbá még azelõtt, hogy az azonosító információval (vagy típusinformációval) azonosított
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 9
2
információt rögzítenénk, egy 1 bájtos információkészletként jelentkezõ kilépési kódot is beillesztünk. A kilépési kód közvetlenül megelõzi az azonosító információt, és megkülönbözteti a belsõ stílust jelentõ adatokat a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. Ennek megfelelõen a belsõ stílusok példái egy meghatározott szövegfüzérre hatnak, a találmány ezen elsõ kiviteli alakját részletesebben is leírjuk. Elõször: egyetlen belsõ stílust alkalmazunk egy meghatározott szövegfüzérre az alábbi sorrendben: kilépési kód®típus (0×02, 0×03, 0×04, 0×05 egyike)+inline-style_data_byte®escape_code®típus (0×01)+char_data_byte+escape_code®típus (0×0B). Ha nincs olyan szövegfüzér, amelyre valamilyen belsõ stílust alkalmaztunk, akkor egy azonos stílust alkalmazunk az összes szövegadatra az ablakterületen belül, egy ablakterületstílusinformáció-készlet segítségével. Ezen túlmenõen a belsõ stílust mindaddig alkalmazzuk, amíg észleljük a belsõ stílus (0×0B típus) végét jelzõ információt. Alternatív megoldásként egy meghatározott szövegfüzérre legalább két belsõ stílust alkalmazunk, az alábbi sorrendben: escape_code®típus (0×02, 0×03, 0×04, 0×05 egyike)+inline_style_data_byte®escape_code®típus (0×02, 0×03, 0×04, 0×05 egyike)+inline_style_data_byte®escape_code®típus (0×01)+char_data_byte+escape_code®típus (0×0B). Ha legalább két belsõ stílust alkalmazunk egyetlen szövegfüzérre a belsõ stílusokat egymást követõen definiáljuk, majd rögzítjük a belsõ stílusokkal módosított, belsõ stílusokkal ellátott szövegfüzért. Így a szövegfüzéreket nem rögzítjük a belsõ stílusok között. Továbbá több belsõ stílust alkalmazunk, amíg a belsõ stílus végét (0×0B típus) jelzõ információt észleljük. A 12A. és 12B. ábra a region_subtitle() rögzítésének egy találmány egy második kiviteli alakja szerinti példáját mutatja be, ahol a region_subtitle() egy szövegfüzért és egy azonosítóinformáció-készletet (string_flag) tartalmaz, minden egyes belsõ stílus azonosítására és a szövegfüzérre való alkalmazására. A belsõ stílust a belsõ stílus szám információval (number_of_inline_style) vezéreljük, és egy belsõ stílus típus információ készlettel (inline_style_type) vezéreljük. Részletesebben: jelen találmány elsõ kiviteli alakja esetében a szövegfüzért, minden egyes belsõ stílust, a sortörést, valamint a belsõ stílus végét mind egyetlen azonosítóinformáció- (típus) készlet azonosít. Azonban a találmány egy második kiviteli alakja esetében a szövegfüzért és a belsõ stílusokat elõbb egy azonosítóinformáció- (string_flag) készlet használatával azonosítjuk. Azt követõen a belsõ stílust minden egyes típusnál azonosítjuk, egy másik azonosítóinformáció- (inline_style_type) készlet használatával. Más szavakkal, ha rögzítjük a szövegfüzért és a belsõ stílusokat a region_subtitle() értéken belül a találmány második kiviteli alakja szerint, akkor a szövegfüzért és a belsõ stílusokat azonosító információ(string_flag) készletet kell elõször létrehoznunk. Itt a string_flag=0b jelenti a belsõ stílusokat és a string_flag=1b jelenti a szövegfüzért. Így ha a string_flag=1b, a szövegfüzért karakterkódként rögzít-
1
HU 007 506 T2
jük egy speciális mezõben (vagyis a char_data_byte mezõben) a text_string() értéken belül. Továbbá, ha a string_flag=0b, akkor a belsõ stílusokat rögzítjük, azonban a belsõ stílusokat legalább egy inline_style_type alkotja. Részletesebben: hivatkozva a 12B. ábrára, az inline_style_type=0×01 egy változást jelent a betûkészletben, és így egy betûtípus-azonosító értéket, amelyet a hozzá tartozó Clipinfo ad meg, rögzítünk egy speciális mezõben [vagyis az inline_style_value() mezõben], az inline_style_type=0×02 egy változást jelent a betûstílusban, így egy megfelelõ betûstílusértéket rögzítünk egy speciális mezõben [vagyis az inline_style_value mezõben]. Hasonlóképpen az inline_style_type=0×03 egy változást jelent a betûméretben, így egy megfelelõ betûméretértéket rögzítünk egy speciális mezõben [vagyis az inline_style_value() mezõben], és egy inline_style_type=0×04 egy változást jelent a betûszínben, így egy a hozzá tartozó paletta által megadott indexértéket rögzítünk egy speciális mezõben [vagyis az inline_style_value() mezõben]. Végül az inline_style_type=0×0A egy sortörést jelent a jelen találmány esetében, és inline_style_type=0×0B a belsõ stílus befejezését (vagy végét) jelenti (vagyis a belsõ stílus befejezõdését). Ezen túlmenõen, ha string_flag=0b, a belsõ stílusokat rögzítjük, azonban egy number_of_inline_styles információkészletet is rögzítünk. Itt a number_of_inline_styles információ az inline_styles számot jelenti, amely a megfelelõ inline_style információban található. Mint fent írtuk, a jelen találmányban legfeljebb 6 inline_style_types létezik, és így a number_of_inline_types érték az 1–6 tartományon belül esik. Azonban a fent említett inline_style_type információtól önállóul az inline_style_type információ egy másik inline_style_type információt is definiálhat. És ebben az esetben a number_of_inline_styles legnagyobb értékét meg kell változtatnunk. Így az inline_styles információban lévõ legalább egy inline_style_type információt egymás után, sorban egyedi egységekként rögzítjük. Azután, ha a hozzá tartozó inline_style rögzítését befejeztük, egy 1 bájtos információ készletet (vagyis escape_code) rögzítünk az azonosító információ (string_flag) által azonosított információ között. A 13A. és 13B. ábra a region_subtitle() rögzítésének a jelen találmány egy harmadik kiviteli alakja szerinti példáját mutatja, ahol a region_subtitle() egy szövegfüzért és az egyes belsõ stílusokat azonosító, a szövegfüzéren alkalmazott azonosítóinformáció(data_type) készletet tartalmaz. Az egy általános méretû értékkel (vagyis inline_style_length értékkel) vezérelt belsõ stílust, egy 1 bájt méretû információkészletet (vagyis escape_code) rögzítünk az azonosító információ (data_type) által azonosított információ között. Ha a szövegfüzért és a belsõ stílusokat rögzítjük a region_subtitle()¹ben a találmány harmadik kiviteli alakja értelmében, akkor elõször létrehozunk a szövegfüzért és a belsõ stílusokat azonosító információ (data_type) készletet. Itt data_type=0b a belsõ stílusokat jelenti, és a data_type=1b a szövegfüzért jelenti.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 10
2
Ezért, ha data_type=1b, a szövegfüzért karakterkódként rögzítjük egy speciális mezõben (vagyis char_data_byte mezõben) a text_string() füzéren belül. Ezen túlmenõen, ha a data_type=0b, a belsõ stílusokat rögzítjük, azonban a belsõ stílusokat legalább egy inline_style_type alkotja. Ennek megfelelõen az egyes inline_style_type értékeknek jelen találmány harmadik kiviteli alakja szerinti definíciója azonos azzal, amelyet jelen találmány második kiviteli alakjával kapcsolatosan leírtunk (lásd a 12B. ábránál). Ezen túlmenõen, ha data_type=0b, a belsõ stílusokat rögzítjük, azonban egy inline_style_length információkészletet is rögzítünk. Itt az inline_style_length a hozzá tartozó belsõ stílus teljes méretét jelzi. És a hozzá tartozó méretek (hosszúságok) mindegyike egy inline_style_type és egy inline_style_data_byte mezõt tartalmaz, amely információt rögzít minden egyes típushoz. Ezért az inline_style mezõben lévõ legalább egy inline_style_type értéket sorban egymás után következõen rögzítjük egyetlen egységként. Majd, ha a megfelelõ inline_style mezõ rögzítését befejeztük, egy 1 bájtos információkészletet (vagyis escape_code) rögzítünk az azonosító információ (data_type) által azonosított információ között. A 14. ábra egy optikai felvevõ- és/vagy visszaadó 10 berendezés részletes nézetét mutatja jelen találmány szerint, beleértve a feliratadatok visszaadását is. Az optikai rögzítõ- és/vagy visszaadó 10 berendezésnek alapvetõen 11 jelátalakító egysége van a fõ adatok, a feliratáram visszaadására és annak megfelelõ visszaadási vezérlõinformáció visszaadására, amelyet az optikai lemezen rögzítettek, továbbá a 11 jelátalakító egység mûködését vezérlõ 14 szervoja, vagy a 11 jelátalakító egységtõl kapott visszaadási jelet visszanyerõ vagy egy írható optikai lemezen rögzíthetõ jelet moduláló és a modulált jelet továbbító 13 jelprocesszora, valamint a fenti mûveleteket vezérlõ 16 mikroszámítógépe van. Ezen túlmenõen egy AV¹dekóder és felirat- (Text ST) 17 dekóder a kimenõadatok végleges dekódolását hajtja végre a 12 vezérlõ vezérlésétõl függõen. És az egy lemeznek az optikai lemezre történõ rögzítési mûveletének a végrehajtása érdekében egy 18 AV¹kódoló egy bemeneti jelet egy meghatározott formátumú jellé alakít át (például egy MPEG2 szállítási árammá), a 12 vezérlõ vezérlésétõl függõen, majd aztán az átalakított, konvertált jelet a 13 jelprocesszorhoz továbbítja. Ennek megfelelõen az AV¹dekódoló és a felirat- (Text ST) 17 dekódoló a jelen találmányban egyetlen dekódolóként jelentkezik, a leírás egyszerûbbé tétele céljából. Azonban nyilvánvaló, hogy akár csupán maga a felirat- (Text ST) dekódoló is önállóan alkalmazható a jelen találmány ezen elemeként. A feliratáram elõre történõ betöltésére és tárolására 18 puffert használunk, hogy a feliratáramot dekódolni tudjuk a jelen találmány szerint. A 12 vezérlõ az optikai rögzítõ- és/vagy visszaadó berendezés mûködését vezérli. És ha a felhasználó olyan utasítást ad be, amellyel egy meghatározott nyelvû felirat megjelenítését kéri, akkor az ennek megfelelõ feliratáramot elõre
1
HU 007 506 T2
betöltjük és a 18 pufferben tároljuk. Azt követõen azok között a feliratáram-adatok között, amelyeket elõre betöltöttünk és a 18 pufferben tárolunk, a 12 vezérlõ a fent leírt szövegablak-információra, ablakterület-információra, stílusinformációra stb. hivatkozva vezérli a 17 feliratdekódert úgy, hogy az aktuális szöveges adatokat meghatározott méretben és a kijelzõ meghatározott helyzetben megjeleníti. Pontosabban a felirat17 dekóder dekódolja a feliratáramban rögzített szövegablak-megjelenítõ szegmenseket (DPS), amelyet a 18 pufferbe elõre betölt. Azonban a feliratáramot a fent leírt szövegablak-megjelenítõ szegmensen (DPS) belül lévõ speciális ablakterületstílus-információ felhasználásával állítja helyre, amelyet a szövegablak bemutat szegmensben (DPS) lévõ region_style_id ad meg, valamint a szóban forgó szövegfüzéren alkalmazott, a szövegablak bemutat szegmensen (DPS) belül rögzített inline_styles felhasználásával. Pontosabban a fent leírt és a 11A–13B. ábrákon bemutatott eljárások között, ha egy inline_style készletet rögzítünk, egy region_styles készletet használhatunk, pontosabban alkalmazhatunk az érintett szövegfüzérre, ahelyett, hogy azt az inline_styles-sel kapcsolatban használnánk. Ha azonban egy olyan szövegfüzért adunk vissza, amelyben nincs inline-style rögzítve, akkor megint a region_styles készletet használjuk a szövegfüzér visszaadásához. Mint fent leírtuk, a feliratáramok visszaadására és rögzítésére szolgáló rögzítõközeg és eljárás és berendezés az alábbi elõnyökkel rendelkezik. A feliratáramfájlokat szabványosított információként tudjuk az optikai lemezen rögzíteni, ily módon lehetõvé téve a rögzített feliratáramfájl hatékony visszaadását.
5
10
15
20
25
30
35 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Rögzítési közeg feliratáramok visszaadására, a rögzítési közeg adatterületet tartalmaz, amely legalább egy feliratáramot tárol, minden egyes feliratáram a rögzített adatokkal társított rögzítési információt tartalmaz, a rögzítési közeg feliratnyelveket és audionyelveket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a feliratáram továbbá tartalmaz egy szövegablakstílus-szegmenst (DSS), amely olyan ablakterületstíluskészletet definiál, amelyeket egy szövegablak teljes ablakterülete vonatkozásában alkalmaztunk, és legalább egy szövegablak-megjelenítõ szegmenst (DPS) a szövegablak-megjelenítõ szegmens legalább egy szövegablak-ablakterületet tartalmaz, a szövegablak-ablakterület ablakterületstílus-készlet legalább egyikéhez van csatolva, és egy ablakterületen lévõ szövegfüzérek egy kiválasztott részén alkalmazott, legalább egy pár belsõ stílust és egy szövegfüzért tartalmaz, a belsõ stílus ablakterület-megjelenítõ tulajdonságok egyikének a szövegfüzérre vonatkozó kapcsolt ablakterület-stílus által meghatározott változtatására szolgál, és a szövegablak-ablakterület továbbá egy adattípusmezõt tartalmaz, amely jelzi, hogy az adattípusmezõt közvetlenül követõ adatok jelentik a szövegfüzért.
40
45
50
55
60 11
2
2. Az 1. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol a kapcsolt ablakterület-stílusok által meghatározott ablakterület-megjelenítõ tulajdonságok betûtípus vonatkozású tulajdonságokkal rendelkeznek. 3. A 2. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol a betûtípus vonatkozású tulajdonságok betûtípus-azonosítást, betûtípusstílust, betûtípusméretet és betûtípusszínt foglalnak magukban. 4. Az 1. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület tartalmaz továbbá egy kilépési kódot, amely közvetlenül megelõzi az adattípusmezõt úgy, hogy a szövegfüzért jelentõ adatok megkülönböztethetõk legyenek a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. 5. Az 1. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület tartalmaz továbbá egy adattípusmezõt, amely jelzi, hogy az adattípusmezõ után közvetlenül következõ adatok jelentik a belsõ stílust. 6. Az 5. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület tartalmaz továbbá egy kilépési kódot, amely közvetlenül megelõzi az adattípusmezõt úgy, hogy a belsõ stílust jelentõ adatok megkülönböztethetõk legyenek a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. 7. Az 5. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol az adattípusmezõ továbbá belsõstílus-típus jelöl. 8. Az 1. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület tartalmaz továbbá egy elsõ adattípusmezõt és egy második adattípusmezõt, az elsõ adattípusmezõ azt jelzi, hogy az elsõ adattípusmezõ után közvetlenül következõ elsõ adatok jelentik a belsõ stílust, a második adattípusmezõ azt jelzi, hogy a második adattípusmezõt közvetlenül követõ második adatok jelentik a szövegfüzért. 9. A 8. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület tartalmaz továbbá egy elsõ kilépési kódot és egy második kilépési kódot, az elsõ kilépési kód közvetlenül megelõzi az elsõ adattípusmezõt úgy, hogy az elsõ adatok megkülönböztethetõk legyenek a kilépési kódot megelõzõ adatoktól, a második kilépési kód közvetlenül megelõzi a második adattípusmezõt úgy, hogy a második adatok megkülönböztethetõk legyenek a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. 10. A 8. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol az elsõ adattípusmezõ továbbá jelzi a belsõ stílus típusát. 11. Az 1. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület továbbá tartalmaz egy sorozatjelzõt és egy belsõstílus-típus mezõt, a sorozatjelzõ jelzi, hogy a sorozatjelzõ után közvetlenül következõ adatok jelentik a szövegfüzért, és a belsõstílus-típus mezõ jelzi a belsõ stílus típusát. 12. Az 1. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol az egyes szövegablak-ablakterületek továbbá tartalmaznak egy sortörésmezõt, amely jelzi, hogy a szövegfüzér új sorban van felrajzolva. 13. Az 1. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület tartalmaz továbbá egy belsõ stílus vége mezõt, amely jelzi, hogy a
1
HU 007 506 T2
belsõ stílus vissza van állítva a kapcsolt ablakterületstílus által meghatározott ablakterület-bemutatási tulajdonságokra. 14. Az 1. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol az egyes szövegablak-területek legalább két belsõ stílusból és egy szövegfüzérbõl álló legalább egy párt tartalmaznak. 15. A 14. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol a szövegfüzért jelentõ adatok a legalább két belsõ stílust jelentõ adatok után következnek. 16. Az 1. igénypont szerinti rögzítési közeg, ahol a legalább egy szövegablak-terület egy elõre meghatározott megjelenítési idõszelet alatt kell hogy megjelenjen. 17. Eljárás szöveg feliratáramok reprodukálására/visszaadására, az eljárás tartalmazza: egy rögzítési közegen rögzített legalább egy feliratáram visszaadását, a szöveg feliratáram tartalmaz a rögzített adatokkal társított rögzítési információt, a rögzítési közeg tartalmaz feliratnyelveket és hangnyelveket, azzal jellemezve, hogy a feliratáram továbbá tartalmaz egy szövegablakstílus-szegmenst (DSS), amely egy ablakterületstíluskészletet definiál, mely ablakterület-stílusok egy szövegablak teljes ablakterülete vonatkozásában használatra kerülnek, és legalább egy szövegablak-megjelenítõ szegmenst (DPS), a szövegablak-megjelenítõ szegmens legalább egy szövegablak-ablakterületet tartalmaz, a szövegablak-ablakterület az ablakterületstíluskészlet legalább egyikéhez kapcsolódik és legalább egy belsõ stílus és szövegfüzér párt tartalmaz, a belsõ stílus az egy ablakterületen lévõ szövegfüzérek kitüntetett részére van alkalmazva, a belsõ stílust egy ablakterület-megjelenítési tulajdonság megváltoztatására a szövegfüzérhez tartozó csatlakozó ablakterület-stílus határozza meg és a szövegablak-ablakterület továbbá tartalmaz egy adattípusmezõt, amely jelzi, hogy az adattípusmezõ után közvetlenül következõ adatok a szövegfüzért jelentik. 18. A 17. igénypont szerinti eljárás, amelyben a szövegablak minden egyes ablakterülete továbbá tartalmaz egy kilépési kódot, amely közvetlenül megelõzi az adattípusmezõt, úgy hogy megkülönbözteti a szövegfüzért jelentõ adatokat a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. 19. A 17. igénypont szerinti eljárás, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület továbbá tartalmaz egy adattípusmezõt, amely jelzi, hogy az adattípusmezõ után közvetlenül következõ adatok jelentik a belsõ stílust. 20. A 19. igénypont szerinti eljárás, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület továbbá tartalmaz egy kilépési kódot, amely közvetlenül megelõzi az adattípusmezõt, úgyhogy megkülönbözteti a belsõ stílust jelentõ adatokat a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. 21. Berendezés feliratáramok visszaadására, a berendezés tartalmaz egy jelátalakítót (11), amely egy rögzítési közegen rögzített adatok visszaadására van konfigurálva, és egy vezérlõt (12), amely a jelátalakító (11) vezérlésére van konfigurálva, hogy a rögzítési közegen rögzí-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 12
2
tett legalább egy szöveges feliratáramot adjon vissza, a feliratáram a rögzített adatokkal társított rögzítési információt tartalmaz, a rögzítési közeg feliratnyelveket és audionyelveket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a vezérlõ (12) úgy van konfigurálva, hogy a feliratáram visszaadását vezérelje, amely továbbá tartalmaz egy szövegablakstílus-szegmenst (DSS), amely olyan ablakterület-stílusokból álló készletet definiál, amelyeket egy szövegablak teljes ablakterületén alkalmaztunk, és legalább egy szövegablak-megjelenítõ szegmenst (DPS), a szövegablak-megjelenítõ szegmensnek legalább egy szövegablak-ablakterülete van, a szövegablak-ablakterület az ablakterületstílus-készlet legalább egyikéhez van kapcsolva, és legalább egy belsõ stílus és szövegfüzér párt tartalmaz, a belsõ stílus az egy ablakterületen lévõ szövegfüzérek egy kitüntetett részén van alkalmazva, a belsõ stílust az ablakterület-megjelenítõ tulajdonságok egyikének a megváltoztatására a szövegfüzérhez tartozó kapcsolt ablakterület-stílus határozza meg, és a szövegablak-ablakterület továbbá tartalmaz egy adattípusmezõt, amely jelzi, hogy az adattípusmezõ után közvetlenül következõ adatok a szövegfüzért jelentik. 22. A 21. igénypont szerinti berendezés, ahol a vezérlõ (12) úgy van konfigurálva, hogy vezérelje minden egyes szövegablak-ablakterület visszaadását, és amely továbbá tartalmaz egy kilépési kódot, amely közvetlenül megelõzi az adattípusmezõt úgy, hogy megkülönböztesse a szövegfüzért jelentõ adatokat a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. 23. A 21. igénypont szerinti berendezés, ahol a vezérlõ (12) úgy van konfigurálva, hogy vezérelje az egyes szövegablak-ablakterületek visszaadását, és továbbá tartalmaz egy adattípusmezõt, amely jelzi, hogy az adattípusmezõ után közvetlenül következõ adatok jelentik a belsõ stílust. 24. A 23. igénypont szerinti berendezés, ahol a vezérlõ úgy van konfigurálva, hogy vezérelje az egyes szövegablak-ablakterületek visszaadását, és továbbá tartalmaz egy kilépési kódot, amely közvetlenül megelõzi az adattípusmezõt úgy, hogy megkülönböztesse a belsõ stílust jelentõ adatokat a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. 25. Eljárás feliratáramok rögzítésére, az eljárás magában foglalja egy rögzítési közegen legalább egy feliratáram rögzítését, a feliratáram a rögzített adatokkal társított rögzítési információt tartalmaz, a rögzítési közeg feliratnyelveket és audio/hang nyelveket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a feliratáram továbbá tartalmaz egy szövegablakstílus-szegmenst (DSS), amely olyan ablakterület-stílusokból álló készletet definiál, amelyek egy szövegablak teljes ablakterülete vonatkozásában alkalmazásra kerültek, és legalább egy szövegablak-megjelenítési szegmenst (DPS), a szövegablak-megjelenítési szegmens legalább egy szövegablak-ablakterületet tartalmaz, a szövegablak-ablakterület az ablakterületstíluskészlet egyikével van összekapcsolva, és legalább egy
1
HU 007 506 T2
belsõ stílus és szövegfüzér párt tartalmaz, a belsõ stílus az ablakterületen lévõ szövegfüzérek egy kitüntetett részén vannak alkalmazva, a belsõ stílus ablakterület-megjelenítési tulajdonságok egyikének megváltoztatására szolgál, amelyet a szövegfüzérre vonatkozó kapcsolódó ablakterület-stílus határoz meg, a szövegablak-ablakterület továbbá tartalmaz egy adattípusmezõt, amely jelzi, hogy az adattípusmezõ után közvetlenül következõ adatok jelentik a szövegfüzért. 26. A 25. igénypont szerinti eljárás, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület tartalmaz továbbá egy kilépési kódot, amely közvetlenül megelõzi az adattípusmezõt, úgyhogy megkülönbözteti a szövegfüzért jelentõ adatokat a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. 27. A 25. igénypont szerinti eljárás, ahol az egyes szövegablak-ablakterületek továbbá tartalmaznak egy adattípusmezõt, amely jelzi, hogy az adattípusmezõ után közvetlenül következõ adatok jelentik a belsõ stílust. 28. A 27. igénypont szerinti eljárás, ahol minden egyes szövegablak-ablakterület továbbá tartalmaz egy kilépési kódot, amely közvetlenül megelõzi az adattípusmezõt, úgy hogy megkülönbözteti a belsõ stílust jelentõ adatokat a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. 29. Berendezés feliratáramok rögzítésére, a berendezés tartalmaz: egy rögzítési közegen adatok rögzítésére konfigurált jelátalakítót (11), és egy vezérlõt (12), amely a jelátalakító (11) vezérlésére van konfigurálva, hogy a rögzítési közegen legalább egy feliratáramot rögzítsen, a feliratáram a rögzített adatokkal társított rögzítési információt tartalmaz, a rögzítési közeg feliratnyelveket és audionyelveket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a vezérlõ úgy van konfigurálva, hogy egy olyan feliratáram rögzítését vezérelje, amely továbbá tartalmaz egy szövegablakstílus-szegmenst (DSS), amely olyan
5
10
15
20
25
30
35
13
2
ablakterület-stílusokból álló készletet definiál, amelyek egy szövegablak teljes ablakterületében alkalmazásra kerültek, és g egy szövegablak-megjelenítési szegmenst (DPS) a szövegablak-megjelenítési szegmens legalább egy szövegablak-ablakterületet tartalmaz, a szövegablak-ablakterület az ablakterületstílus-készlet legalább egyikéhez kapcsolódik és legalább egy belsõ stílus és szövegfüzér párt tartalmaz, a belsõ stílus egy ablakterületen lévõ szövegfüzérek kitüntetett részén vannak alkalmazva, a belsõ stílus ablakterület-megjelenítési tulajdonságok egyikének változtatására szolgál és a szövegfüzérhez tartozó kapcsolódó ablakterületstílus határozza meg, és a szövegablak-ablakterület továbbá tartalmaz egy adattípusmezõt, amely jelzi, hogy az adattípusmezõ után közvetlenül következõ adatok a szövegfüzért jelentik. 30. A 29. igénypont szerinti berendezés, ahol a vezérlõ (12) úgy van konfigurálva, hogy minden egyes szövegablak-ablakterület rögzítését vezérelje, mely továbbá tartalmaz egy kilépési kódot, amely közvetlenül megelõzi az adattípusmezõt úgy, hogy megkülönböztesse a szövegfüzért jelentõ adatokat a kilépési kódot megelõzõ adatoktól. 31. A 29. igénypont szerinti berendezés, ahol a vezérlõ (12) úgy van konfigurálva, hogy vezérelje minden egyes szövegablak-ablakterület rögzítését, mely továbbá tartalmaz egy adattípusmezõt, amely jelzi, hogy az adattípusmezõ után közvetlenül következõ adatok jelentik a belsõ stílust. 32. A 31. igénypont szerinti berendezés, ahol a vezérlõ (12) úgy van konfigurálva, hogy vezérelje az egyes szövegablak-ablakterületek rögzítését, melyek továbbá tartalmaznak egy, az adattípusmezõt közvetlenül megelõzõ kilépési kódot úgy, hogy megkülönböztessék a belsõ stílust jelentõ adatokat a kilépési kódot megelõzõ adatoktól.
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
14
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
15
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
16
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
17
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
18
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
19
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
20
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
21
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
22
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
23
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
24
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
25
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
26
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
27
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
28
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
29
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
30
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
31
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
32
HU 007 506 T2 Int. Cl.: G11B 27/10
33
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest
