!HU000007256T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 007 256
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 9444 2004. 12. 10.
(73) Jogosult: Cardinal Health 303, Inc., San Diego, CA 92130 (US)
US
(72) Feltaláló: WHITLEY, Kenneth, Youngsville, North Carolina 27596 (US)
(54)
HU 007 256 T2
A61M 39/10
(21) Magyar ügyszám: E 05 853010 (22) A bejelentés napja: 2005. 12. 02. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20050853010 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1827568 A1 2006. 06. 15. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1827568 B1 2009. 10. 07.
(2006.01) A61M 39/04 (2006.01) A61M 39/26 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 06062912 PCT/US 05/043973
(74) Képviselõ: dr. Vida György, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Önzáró Luer-záras csatlakozódugó többszörös tömítéssel
A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 7 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 007 256 T2
A találmány tárgya A találmány általában olyan csatlakozódugókra vonatkozik, amelyek egy folyadék áramlását a csatlakoztatásuk után rögtön biztosítják, különösen olyan önzáró csatlakozódugóra vonatkozik, amelynek belsõ szelepszerkezete egy csatlakozóhüvelyhez történõ helyes csatlakoztatást követõen a folyadékáramlás biztosítása érdekében automatikusan aktiválódik. A technika állása szerint jelenleg ismert és alkalmazott önzáró orvosi csatlakozóelemek általában egy beteg intravénás (iv.) vagy gázmintavételi vezetékéhez, orvosság- vagy folyadékforrásához, vagy más orvosi eszközhöz vannak csatlakoztatva oly módon, hogy a csatlakozóelem tömítése úgy mûködik, hogy minden folyadékot a csatlakozóelemnek a beteg, vagy más eszköz irányába esõ oldalán tart vissza. Egy jellemzõ csatlakozóelem az egyik oldalán egy tömítetlen, a beteg intravénás vezetékéhez, folyadékforrásához vagy más eszközhöz csatlakoztatott állapotban maradó Luer-záras csatlakozódugót, és a csatlakozóelem ellentétes, szabad oldalán egy olyan önzáró csatlakozóhüvelyt tartalmaz, amelynek segítségével egy injekciós tû, vagy más ahhoz hasonló eszköz csatlakoztatható. Az önzáró csatlakozóhüvely jellemzõen olyan belsõ szelepet tartalmaz, amely egy csatlakozódugóhoz való csatlakoztatás következtében kinyílik, és a csatlakozódugóval való kapcsolat megszüntetésekor automatikusan lezáródik. Használat során a csatlakozódugóval ellátott injekciós tût vagy más eszközt folyadékok csatlakozóhüvelyen keresztüli beadása vagy levétele céljából a csatlakozóelem hüvelyes végéhez csatlakoztatják – például abban az esetben, amikor a beteg intravénás vezetékén keresztül orvosságokat adnak be. Az injekciós tû vagy más eszköz csatlakozódugóval van ellátva abból a célból, hogy az önzáró csatlakozóhüvelyhez csatlakoztatható legyen, és a csatlakozódugó központi, kiálló része a csatlakozóhüvely tömítõmembránjával érintkezésbe kerüljön, és a csatlakozóhüvely belsõ szelepének kinyílását okozza, és ezáltal folyadékáramlási útvonalat képezzen a csatlakozóhüvelyen keresztül. Miután a szükséges folyadékok beadása vagy levétele megtörtént, az injekciós tût eltávolítják, és a tûmentes csatlakozóhüvelyben található belsõ szelep a csatlakozóhüvely újbóli tömítése, és a testfolyadékoknak – beleértve az éppen beadott orvosságot is – a csatlakozóelem beteg felõli oldalán való visszatartása érdekében lezáródik. Azonban az injekciós tû csatlakozódugója jellemzõen nem tartalmaz belsõ szelepet, és az abban visszamaradó folyadékok tömítetlenek és hozzáférhetõk maradnak. Az orvosi iparban léteznek olyan alkalmazások, ahol annak az injekciós tûnek, vagy más eszköznek, vagy tartóedénynek, amelybõl éppen folyadékot adnak be, vagy folyadékot vesznek le, minden idõben tömítettnek kell lennie, és a betegellátó személy ilyen típusú folyadékkal való érintkezését meg kell akadályozni, vagy legalább minimálisra kell csökkenteni. Például a radioaktív orvosságok alkalmazási területén, ahol radioaktív izotópokat juttatnak a betegekbe, kritikus fon-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
tosságú, hogy mind a betegellátó személy, mind a beteg biztonsága érdekében minimális legyen az izotópok hatásával való véletlenszerû kapcsolat. További példa lehet a vérvétel esete egy betegbõl, ahol fontos megelõzni a betegellátó személynek a gyûjtõeszközben maradt vérrel való érintkezését. Még egy további példát említhetünk az onkológia területérõl, ahol bizonyos orvosságoknak egy beteg keringési rendszerében eloszlatva nagyon hasznos hatása van, azonban a beteg bõrére vagy más szöveteire károsak. Az ilyen típusú gyógyszereket gondosan kell ellenõrizni annak érdekében, hogy ne érhessék el azon szöveteket, amelyekre nézve károsak lehetnek. Az ilyen típusú gyógyszereknek egyik edénybõl egy másikba, vagy a beteg folyadékvezetékeibe való szállítása tömítések nélkül veszélyes mûvelet lehet. E fenti célokhoz más típusú önzáró, tûmentes, Luer-záras csatlakozódugó-kialakításra van szükség. Ahol az ilyen típusú veszélyes orvosi folyadékok és a betegellátó személy, vagy a beteg más szövete között még a legkisebb mértékû érintkezés is elkerülendõ, nagyon hasznos lenne egy olyan csatlakozódugó megvalósítása, amely képes az ilyen típusú folyadékok jelenlétét a dugó külsõ felületein lecsökkenteni. Arra az esetre, ha e folyadékok az említett külsõ felületeken véletlenül mégis megtalálhatók lennének, egy ilyen típusú csatlakozóelemnek olyan eszközt kell tartalmaznia, amely a folyadékokat eltávolítja a külsõ felületekrõl. A csatlakozóelemek esetében egyre szokványosabb megoldás a Luer-záras kialakítás alkalmazása. Ennek oka, hogy egy nemzetközi szabványt is ehhez az alakhoz fogalmaztak meg; lásd ISO No. 594. Ez a Luer-záras típusú kialakítás kúpszerûen keskenyedõ külsõ felületet tartalmazó csatlakozódugókat, és ennek ellendarabjaként szintén kúpszerûen keskenyedõ belsõ felületet tartalmazó csatlakozóhüvelyeket tartalmaz. A kúpszerûen keskenyedõ alak lehetõvé teszi a csatlakozóelemek számára, hogy a folyadékáramlás létrehozása érdekében kevésbé pontos méretek esetén is sikeresen társíthatók legyenek. A még biztonságosabb csatlakozás elérése céljából csavarmenetek vagy csavarmenetelemek vannak a csatlakozóhüvely nyílását körülvevõ külsõ felülethez rendelve, és egy csavarmenetes karima van a Luer-záras csatlakozódugó körül kialakítva. A csavarmenetes karima a Luer-záras csatlakozódugó körül szabadon foroghat, vagy rögzített helyzetben lehet. A csatlakozódugók és a hüvelyes szelepek portjainak széles körû elérhetõsége miatt kívánatos lenne egy Luer-záras alakkal rendelkezõ önzáró csatlakozódugó megvalósítása. Ennek megfelelõen a szakterületen jártas szakemberek felismerték, hogy szükség van egy olyan önzáró csatlakozódugóra, amely a benne található maradék folyadékokat egy csatlakozóhüvelyhez való csatlakoztatás elõtt és után is tömíti. Egy ilyen típusú önzáró csatlakozódugó injekciós tûhöz, vagy más eszközhöz csatlakoztatható, vagy annak részeként kialakítható, vagy vérvételre szolgáló eszközön kialakítható, vagy vezetékekkel, vagy orvosi folyadékok – beleértve ve-
1
HU 007 256 T2
szélyesebb folyadékokat is, amelyek mérgezõk vagy korrozív tulajdonságúak – szabályozott vezetésére való más típusú eszközökkel együtt használható. Szintén felismerték egy olyan csatlakozódugó megvalósításának szükségét is, amely megtisztítja a saját külsõ felületeit. A jelen találmány ezeket, valamint további szükségeket tölt be. Az US 2003/136932 számú közzétételi irat – amely a megadást követõen US 6,964,406 lajstromszámon ismert – egy olyan, bármely szabványos Luer-záras csatlakozóhüvelyhez csatlakoztatható Luer-záras csatlakozódugós eszközt ismertet, amely a Luer-záras csatlakozóelemek között egy áramlási csatorna nyitását célozza. A Luer-záras csatlakozódugó egy csõszerû házelemet, a házban elrendezett, és a ház belsõ csõszerû szakaszán belül húzódó rugalmas elemet, és egy, a rugalmas elemhez csatolt és a csõszerû szakaszt tömítõ szelepelemet tartalmaz.
5
10
15
20 A találmány összefoglalása Röviden és általános összefoglalva a találmány egy csatlakozóhüvelyhez való csatlakoztatásra alkalmas önzáró csatlakozódugóra vonatkozik, ahol a csatlakozódugó távolabbi véggel és közelebbi véggel rendelkezõ merev házat tartalmaz, és a ház a távolabbi végén egy merev, csõszerû, egy csatlakozóhüvelyhez való kapcsolódásra alkalmas alakkal rendelkezõ dugós szakaszt, a ház távolabbi végén elrendezett távolabbi szelepet – amely távolabbi szelepnek egy, a csõszerû dugós szakaszban elrendezett belsõ szelepülése van –, a ház közelebbi végén elrendezett közelebbi szelepet, és egy, a ház közelebbi vége irányába való mozgatás érdekében a ház belsejében mozgatható módon elhelyezett, és ezáltal mind a távolabbi, mind a közelebbi szelep kinyitására alkalmas merev aktuátort tartalmaz, ahol az aktuátor a csõszerû dugós szakasz mellett és annak a külsõ oldalánál elhelyezett merev aktuátorkart tartalmaz, és az aktuátorkarnak a ház közelebbi vége irányába való mozgatása az aktuátornak a ház közelebbi vége felé való mozgását, és mind a távolabbi, mind a közelebbi szelepnek a kinyitását okozza, és az aktuátor úgy van kialakítva, hogy az aktuátornak a ház távolabbi vége felé való mozgása során a közelebbi szelep még azt megelõzõen bezáródik, hogy a távolabbi szelep bezáródna, ezáltal amikor a csatlakozóhüvelynek a csõszerû dugós szakasszal való összekapcsolása megtörténik, a csatlakozóhüvely az aktuátorkart a ház közelebbi vége irányába mozgatja, és ezáltal mind a távolabbi, mind a közelebbi szelepet kinyitja. Részleteit tekintve a csatlakozóelem tartalmaz továbbá egy olyan, a házban elhelyezett rugalmas elemet, amely úgy van elrendezve, hogy az aktuátort mind a távolabbi, mind a közelebbi szelep lezárása érdekében a ház távolabbi végéhez feszíti. Továbbá a közelebbi szelep egy, a ház közelebbi végénél elrendezett, szeptum formájában kialakított közelebbi tömítést tartalmaz. A találmány egy másik aspektusa szerint a szeptum a rugalmas elemhez van csatlakoztatva.
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
A további részleteket tekintve az aktuátornak egy távolabbi vége és egy közelebbi vége van, és a közelebbi vég egy olyan módon elhelyezett lyukasztóelemet tartalmaz, hogy az az aktuátor közelebbi vég irányába való mozgatása során a közelebbi szelepet átlyukassza. Továbbá a lyukasztóelem áramlási csatornát tartalmaz, amelyen folyadék áramolhat át. A találmány másik aspektusa szerint a lyukasztóelem hosszanti irányú hasítékkal van ellátva, és a folyadék azon áramolhat át. Az aktuátor távolabbi vége olyan szelepszárat tartalmaz, amelyben áramlási csatorna van kialakítva. Az aktuátor továbbá olyan, a szelepszár távolabbi végén elhelyezett csúcstömítéssel rendelkezik, amely abban az esetben, amikor az aktuátor a ház belsejében egy távolabbi oldali pozícióban található, a távolabbi szelepet lezárja a távolabbi szelepen keresztüli folyadékáramlás megakadályozása céljából. Az aktuátor továbbá a szelepszár távolabbi végénél egy nyílást tartalmaz, és a nyílás úgy van elrendezve, hogy a szelepszár áramlási csatornájával összeköttetésben áll, és ezzel folyadékáramlási csatornát hoz létre az aktuátoron keresztül. A nyílás egy, a szelepszár áramlási csatornáját körülvevõ hosszanti irányú falban van kialakítva. A találmány további részleteit tekintve a csatlakozóelem részét képezi továbbá egy, a házban elhelyezett üreges, rugalmas elem, amely úgy van elrendezve, hogy mind a távolabbi, mind a közelebbi szelep lezárása érdekében az aktuátort a ház távolabbi vége felé feszíti, és a rugalmas elem üreges szakasza összeköttetésben áll a szelepszár áramlási csatornájával egy, a távolabbi szelep és a közelebbi szelep között húzódó áramlási útvonal kialakítása céljából. A lyukasztóelem úgy van elhelyezve az aktuátoron, hogy amikor az aktuátor a közelebbi irányba mozog, a távolabbi szelep még azt megelõzõen kinyílik, hogy a közelebbi szelep kinyílna. A találmány másik aspektusa szerint a lyukasztóelem úgy van elhelyezve az aktuátoron, hogy amikor az aktuátor a távolabbi irányba mozog, a közelebbi szelep még azt megelõzõen bezáródik, hogy a távolabbi szelep bezáródna. A találmány további részleteit bemutatva az aktuátor egy, a csõszerû dugós szakaszban elrendezett szelepszárat tartalmaz, és a szelepszárnak egy, az elsõ szelep részét képezõ csúcstömítése van, és a csúcstömítés annak a szelepszárnak a távolabbi végén helyezkedik el, amely akkor, amikor az aktuátor a távolabbi helyzetben található, az elsõ szelepet lezárja az elsõ szelepen keresztüli folyadékáramlás megakadályozása céljából, továbbá egy, a szelepszárban kiképzett áramlási csatornát – amelyen keresztül folyadék áramolhat –, egy, a szelepszár távolabbi végén kialakított nyílást – amelyen keresztül folyadék léphet be az áramlási csatornába és léphet ki abból –, valamint egy, a szelepszár külsõ felületén található és a dugós szakasznak a nyílás közelebbi oldalán található belsõ felületéhez kapcsolódó csúszótömítést a tartalmaz a Luer-záras dugós szakasz és a szelepszár közötti folyadéktömítés biztosítására. A találmány másik aspektusa szerint az aktuátor úgy van kiképezve, hogy amikor a távolabbi irányba
1
HU 007 256 T2
mozog, azt követõen zárja be a távolabbi szelepet, hogy a közelebbi szelep lezáródott, ami részleges vákuumot hoz létre a Luer-záras dugós szakasz bemeneténél a folyadéknak a Luer-záras dugós szakaszba terelése céljából. Továbbá a csõszerû dugós szakaszon, a távolabbi szelepen, az aktuátoron és a közelebbi szelepen keresztül egy áramlási csatorna húzódik. A találmány egy további aspektusa szerint egy Luerzáras csatlakozóhüvelyhez való csatlakoztatásra alkalmas önzáró Luer-záras csatlakozódugót valósítunk meg, ahol a Luer-záras csatlakozódugó távolabbi véggel és közelebbi véggel rendelkezõ merev házat tartalmaz, és a ház a távolabbi végén egy merev, csõszerû, egy Luer-záras csatlakozóhüvelyhez való kapcsolódásra alkalmas alakkal rendelkezõ Luer-záras dugós szakaszt, a ház távolabbi végén elrendezett távolabbi szelepet – amely távolabbi szelepnek egy, a csõszerû Luer-záras dugós szakaszban elrendezett belsõ szelepülése van –, a ház közelebbi végén elrendezett közelebbi szelepet, és egy, a ház közelebbi vége irányába való mozgatás érdekében a ház belsejében mozgatható módon elhelyezett, és ezáltal mind a távolabbi, mind a közelebbi szelep kinyitására alkalmas merev aktuátort tartalmaz, ahol az aktuátornak szelepszárral ellátott távolabbi vége van, ahol a szelepszárban áramlási csatorna van kialakítva, és a szelepszár távolabbi végén olyan csúcstömítés van elhelyezve, amely az aktuátor távolabbi helyzetbe mozgatása esetén lezárja az elsõ szelepet az elsõ szelepen keresztüli folyadékáramlás megakadályozása céljából, és az aktuátornak a csõszerû dugós szakasz mellett és annak a külsõ oldalánál elhelyezett merev aktuátorkarja van, és az aktuátorkarnak a ház közelebbi vége irányába való mozgatása az aktuátornak a ház közelebbi vége felé való mozgását, és mind a távolabbi, mind a közelebbi szelepnek a kinyitását okozza, és a ház tartalmaz továbbá egy rugalmas elemet, amely úgy van elrendezve, hogy az aktuátort mind a távolabbi, mind a közelebbi szelep lezárása érdekében a ház távolabbi végéhez feszíti, ezáltal a csatlakozóhüvelynek a Luer-záras dugós szakasszal való összekapcsolása esetén a csatlakozóhüvely az aktuátorkart a ház közelebbi vége irányába mozgatja, ezáltal mind a távolabbi, mind a közelebbi szelepet kinyitja. A találmány szerinti eljárás egy aspektusa szerint csatlakozóhüvelynek egy csatlakozódugóhoz való csatlakoztatására alkalmas eljárást ismertetünk, amely a következõ lépéseket tartalmazza: a csatlakozódugó egy csõszerû dugós szakaszát beillesztjük a csatlakozóhüvelybe, és itt a csatlakozódugónak egy távolabbi vége van, amelyen a dugós szakasz található, valamint egy közelebbi vége van, a csõszerû dugós szakaszban elrendezett aktuátort a dugós szakasz és a csatlakozóhüvely kapcsolódásakor a közelebbi irányba mozgatjuk, a csatlakozódugó távolabbi végén található távolabbi szelepet és a csatlakozódugó közelebbi végén található közelebbi szelepet az aktuátor segítségével kinyitjuk az aktuátor közelebbi irányba való mozgatása során, a csatlakozódugó dugós szakasza és a csatlakozóhüvely közötti kapcsolatot bontjuk, a dugós sza-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
kasz és a csatlakozóhüvely közötti kapcsolat bontásakor az aktuátort a távolabbi irányba mozgatjuk, és az aktuátor olyan alakúra van kiképezve, hogy az aktuátornak a távolabbi irányba mozgatásakor a közelebbi szelep azt megelõzõen záródik be, hogy a távolabbi szelep bezáródna, és végsõ lépésként a közelebbi és távolabbi szelepet bezárjuk az aktuátornak a távolabbi irányba való mozgása során. A találmány szerinti eljárás további aspektusainak részleteit tekintve az eljárás tartalmaz egy további lépést, amelynél a közelebbi szelepet képezõ közelebbi tömítést egy az aktuátor részét képezõ lyukasztóelemmel átlyukasztjuk. A távolabbi és közelebbi szelepek nyitási lépése elõször a távolabbi szelep nyitását, majd a közelebbi szelep nyitását tartalmazza. A közelebbi és távolabbi szelepek zárási lépése elõször a közelebbi szelep zárását, majd a távolabbi szelep zárását tartalmazza. A találmány szerinti eljárás aspektusainak további részleteit tekintve a közelebbi és távolabbi szelepek zárási lépése elõször a közelebbi szelep zárását tartalmazza a ház belsejében a ház távolabbi végénél részleges vákuum létrehozásával, majd a ház külsõ távolabbi felületén található folyadékot a részleges vákuum útján a ház belsejébe tereljük, végül pedig lezárjuk a távolabbi szelepet. A részleges vákuum elõállítása tartalmaz egy olyan lépést, amelyben a belsõ rugalmas elem számára lehetõvé tesszük az aktuátornak a ház távolabbi végéhez való feszítését, ezáltal a rugalmas elemnek ilyen mozgatása következtében elérjük a rugalmas elemen belüli térfogat növelését, és így létrehozzuk a ház belsejében a folyadéknak a házba tereléséhez szükséges részleges vákuumot. A találmánynak a felsorolt és azon kívül további elõnyei nyilvánvalóvá válnak az alábbi, részletes leírás alapján, amelyhez felhasználjuk a példakénti kiviteli alakokat szemléltetõ csatolt rajzot is. A rajz rövid leírása Az 1. ábrán a találmány szerinti önzáró Luer-záras csatlakozódugó látható perspektivikus nézetben; a 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott Luer-záras csatlakozódugó látható oldalnézetben; a 3. ábrán azon alkatrészeket szemléltetjük robbantott nézetben, amelyekbõl az 1. és 2. ábra szerinti önzáró Luer-záras csatlakozódugó felépül; a 4. ábrán az önzáró Luer-záras csatlakozódugónak egy olyan metszeti nézete látható, amely a 2. ábra A–A vonala mentén készült a dugó aktiválatlan állapotában; az 5. ábrán az önzáró Luer-záras csatlakozódugónak egy olyan metszeti nézete látható, amely a 2. ábra A–A vonala mentén készült egy Luer-záras csatlakozóhüvelyhez csatlakoztatott állapotban, azaz a csatlakozódugó aktivált állapotba helyezését követõen; a
1
HU 007 256 T2
6. ábrán a találmány szerinti az önzáró Luer-záras csatlakozódugó egy másik kiviteli alakjának metszeti nézete látható, amikor a csatlakozódugó egy, az aktuátor részét képezõ lyukasztóelemet tartalmaz; a 7. ábrán a 6. ábra szerinti az önzáró Luer-záras csatlakozódugó metszeti nézete látható egy csatlakozóhüvelyhez csatlakoztatott, azaz aktivált állapotban; a 8. ábrán a találmány szerinti az önzáró Luer-záras csatlakozódugóban alkalmazott aktuátor egy lehetséges kiviteli alakját szemléltetjük oldalnézetben, ahol az aktuátor a csatlakozódugó belsõ szelepeinek kinyitására való; a 9. ábra a 8. ábrán bemutatott aktuátort szemlélteti oldalnézetben, 90°-kal elforgatva; a 10. ábrán a 8. és 9. ábrán bemutatott aktuátor metszete látható; a 11. ábra a 8. ábrán bemutatott aktuátort szemlélteti felülnézetben, ahol az aktuátornak négy karja van. A célszerû kiviteli alakok részletes leírása A rajzot a részletes leírás szemléltetéséhez felhasználva – amelyen ugyanazon hivatkozási számok a bemutatott nézetekben azonos vagy hasonló elemeket jelölnek – az 1. és a 2. ábrán a jelen találmány egyik kiviteli alakja szerinti önzáró Luer-záras 10 csatlakozódugó látható. Az önzáró Luer-záras csatlakozódugó egy szabványos Luer-záras csatlakozóhüvelyhez való csatlakoztatásra van tervezve. A Luer-záras csatlakozóhüvely tekintetében nem korlátozódunk egy adott egyedi típusra. E kiviteli alakban a Luer-záras 10 csatlakozódugó olyan 12 házat tartalmaz, amelynek közelebbi 14 vége, és távolabbi 16 vége van, és az utóbbi végére egy csatlakozóhüvely csatlakoztatható. A ház a bemutatott kiviteli alaknak megfelelõen általában hengeres alakkal rendelkezhet, és a közelebbi végén tetszõleges típusú csatlakozóelemben, vagy más formában összeszerelt szerelvényben végzõdhet abból a célból, hogy egy másik folyadékáramlásra alkalmas eszközhöz, például vezetékhez lehessen csatlakoztatni. Az 1. és 2. ábrán bemutatott módon jelen esetben a 12 ház közelebbi 14 végére különbözõ dugós eszközökhöz vagy edényekhez való csatlakoztatást biztosító hüvelyes 18 adapter van felszerelve. A hüvelyes adapter körül kívül külsõ 20 csavarmenteket láthatunk, amelyek a hüvely ellendarabjaként alkalmazott csatlakozódugón kialakított csavarmenetekhez való kapcsolódásra szolgálnak. A hüvelyes adapter kialakítható úgy, hogy olyan szabványos ANSI-HIMA Luer-záras hüvelyes szûkítõvel legyen ellátva, amely szabványos nyílásméretekkel, hosszal és menetméretekkel rendelkezik, azonban más kiviteli alakokban a hüvelyes adapter más alakú és más méretû lehet. A távolabbi 16 végen az önzáró Luer-záras dugós 10 csatlakozóeszköz egy, a 12 ház belsejébõl a távolabbi irányba kiemelkedõ Luer-záras dugós 22 sza-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
kaszt is tartalmaz. A Luer-záras dugós szakasz szintén olyan szabványos ANSI-HIMA Luer-záras dugós szûkítõk típusába tartozhat, amelyek szabványos külsõ átmérõvel és hosszal rendelkeznek, azonban más kiviteli alakokban a Luer-záras dugós 22 szakasz más alakú és más méretû lehet. A Luer-záras dugós szakasznak olyan távolabbi 24 vége van, amelynél egy távolabbi folyadékáramlási 26 nyílás van kialakítva, és a nyíláson keresztül az önzáró Luer-záras dugós 10 csatlakozóeszközbe és abból kifelé folyadék áramolhat. Szintén az 1. ábrán láthatunk két, a csatlakozóhüvellyel való csatlakoztatás során egy belsõ szelep, vagy szelepek nyitásáért felelõs 28 aktuátorkart. Bár az ábrán két aktuátorkart szemléltetünk, más kiviteli alakokban kevesebb vagy több aktuátorkar alkalmazható. Az 1. ábra szerinti aktuátorkarok a Luer-záras dugós szakasz körül egyenlõ távolságokon vannak elosztva, és közöttük 30 térközök vagy rések találhatók. A 3. ábrán robbantott nézetben mutatjuk be az 1. és 2. ábra szerinti önzáró Luer-záras dugós 10 csatlakozóeszközt. A hüvelyes 18 adapter el lett távolítva a 12 házról, továbbá egy abban kialakított áramlási 32 csatorna is látható. A hüvelyes adapter szerelõeszközöket tartalmaz a ház és egy belsõ rugalmas 34 feszítõeszköz fogadására, azonban e szerelõeszközök a szakterületen jártas szakember ismereteinek részét képezik, így ezen a ponton nem bocsátkozunk azoknak további részletes leírásába. Az 1. ábrán bemutatott 28 aktuátorkarokat egy 36 aktuátor tartalmazza, azonban ezen az ábrán négy kar látható. Az aktuátor egy, a házban található szelepüléssel együttmûködõ 38 szelepszárat tartalmaz – amelyet az alábbiakban részletesen ismertetünk és a további ábrákon szemléltetni fogunk. A szelepszárnak olyan távolabbi 40 vége van, amelyre a szelepszár és a szelepülés által képzett szelep lezárása érdekében egy 42 csúcstömítés van felszerelve – szintén lásd késõbb. A szelepszár egy olyan folyadékáramlási 44 nyílást is tartalmaz, amelybe, és amelybõl folyadék áramolhat az üreges szelepszáron keresztül. Az aktuátor olyan 46 alapot tartalmaz, amelybõl az aktuátorkarok a távolabbi irányba nyúlnak ki, és habár az ábrán nem látható, de tartalmaz egy szerelõhornyot is a rugalmas feszítõeszköz távolabbi 48 végének fogadására és megtartására. Végül az aktuátor egy, a közelebbi irányba kinyúló 50 lyukasztóelemet tartalmaz, amely alkalmas arra, hogy áramlási járatot nyisson a rugalmas feszítõelem közelebbi 52 végének részét képezõ szeptumon keresztül, azonban a szeptumot az ábrán nem tüntettük fel. A 12 házat a Luer-záras dugós 22 szakasszal együtt is bemutatjuk abban az esetben, amikor a dugós szakasz a hengeres házból a távolabbi vég irányába emelkedik ki. A Luerzáras dugós szakasz távolabbi 24 vége tartalmazza azt a 26 folyadéknyílást, amelyen keresztül folyadék áramolhat az önzáró Luer-záras 10 csatlakozódugóba és a dugóból kifelé. A 36 aktuátor 28 aktuátorkarjai a Luer-záras dugós szakasz és a hengeres ház közötti 54 térrészben vannak elrendezve, ugyanott, ahová a Luer-záras csatlakozóhüvely is kerülni, amikor az önzáró Luer-záras 10 csatlakozódugóra rászereljük.
1
HU 007 256 T2
A 4. ábrán olyan keresztmetszeti nézetet láthatunk, amelynél a 3. ábrán bemutatott alkatrészeket az 1. és 2. ábra szerinti önzáró Luer-záras csatlakozóelembe beszerelt állapotban láthatjuk, és az összeszerelt csatlakozóeszköz keresztmetszeti nézete a 2. ábra 4–4 vonala mentén készült. A 36 aktuátor a házon belül van elrendezve, és tartalmazza azt a 46 alapot, amelybõl a 28 aktuátorkarok a távolabbi irányba kinyúlnak. Az aktuátor egy távolabbi 40 véget, egy közelebbi 56 véget, és egy, az aktuátoron keresztül hosszanti irányban húzódó folyadékáramlási 58 csatornát tartalmaz. A 38 szelepszár a 46 alaptól a távolabbi irányba emelkedik ki, és az áramlási csatorna a szelepszáron keresztül van kialakítva. A Luer-záras dugós 22 szakasz távolabbi végén egy távolabbi 59 szelep van kialakítva. Ebben a kiviteli alakban a szelepnek a szelepszár távolabbi 40 végére felszerelt 42 csúcstömítése a távolabbi szelep részét képezi. A távolabbi végnél egy olyan 44 nyílás is található, amely összeköttetésben áll a belsõ, hosszanti irányú folyadékáramlási 58 csatornával. E kiviteli alakban az apertúra egy olyan átmenõnyílást tartalmaz, amely sugárirányban olyan módon húzódik végig teljes egészében az aktuátorcsõ távolabbi végén, hogy a szelepszár hengeres falának szemközti oldalain két nyílás képzõdik, azonban egy másik kiviteli alak esetén lehetõség van arra is, hogy a szelepszár falán keresztül csak egy nyílás képzõdjön. A nyílás mérete és alakja változtatható a folyadékáramlási sebesség optimalizálása érdekében, és a dugós eszközön keresztüláramló folyadékáram turbulenciájának csökkentése érdekében. Az aktuátor közelebbi 56 vége egy 50 lyukasztóelemet tartalmaz. A 4. ábra szerinti kiviteli alakban a lyukasztóelem egy lekerekített véget tartalmaz, amely lehet keskenyedõ, vagy lekerekített. Egy 64 apertúra van elrendezve a lyukasztóelem lekerekített végén azért, hogy folyadék léphessen be a hosszanti irányú áramlási 58 csatornába. A lyukasztóelem a 6. és 7. ábrán bemutatott módon egy 66 tût is tartalmazhat. E kiviteli alak esetén legalább egy hosszanti irányú, a közelebbi vég felé húzódó 68 hasíték van az aktuátor falában kiképezve. A hasíték segít annak biztosításában, hogy a rugalmas elemben található minden folyadék és gáz könnyedén áramolhasson az aktuátorba és abból kifelé mind a használat során, mind a társított alkatrészek szétbontásakor. Habár ebben a nézetben nem látszik, mivel keresztmetszeti nézetrõl van szó, de két hosszanti irányú hasíték van az aktuátor falában egymással szemközt elhelyezve. Más lehetséges kiviteli alakokban az aktuátor egyáltalán nem tartalmaz hasítékot. A 36 aktuátor 38 szelepszára azért tartalmazza a 42 csúcstömítést a távolabbi végén, hogy tömített kapcsolat alakuljon ki a Luer-záras dugós 22 szakasz távolabbi 24 végén belül kialakított 70 szelepüléssel. A 70 szelepülés, 42 csúcstömítés és 38 szelepszár e kiviteli alakban együtt képezi a távolabbi 59 szelepet. Egy másik kiviteli alakban 72 csúszótömítés is el van rendezve a 36 aktuátor távolabbi 40 végén is. A csúszótömítés a 38 szelepszárban a 44 nyíláshoz képest
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
a közelebbi irányban van elhelyezve úgy, hogy az apertúra a 42 csúcstömítés és a 72 csúszótömítés között található. A csúszótömítés megakadályozza, hogy folyadék szabaduljon ki az aktuátor 74 külsõ fala és a Luer-záras dugós 22 szakasz 76 belsõ fala közül. A csúcstömítés és a csúszótömítés egymással összekapcsolható, és más kiviteli alakokban a tömítések lehetnek különállók is. A kombinált tömítések kialakíthatók úgy, hogy egy lágy, hõre lágyuló elasztomert a kemény mûanyagból elõállított szelepszáron formázunk, ami lehetõvé teszi a tömítések és az aktuátor együttes formázását. Ez csökkenti a szükséges alkatrészek számát, és elhárítja azon különálló eljárási lépés szükségét, amelyben a csúcstömítést és a csúszótömítést az aktuátorral egybeépítjük. Ez az „egybeépített” kivitel látható a 8. ábrán. A csúcstömítés poppetszelep lehet, a csúszótömítés pedig dinamikus O gyûrûs tömítés. Megállapítottuk, hogy mind a csúcstömítés, mind a csúszótömítés lágy, alkalmas anyagból külön-külön is önthetõ vagy, más módon formázható, és az aktuátor elsõ végével egybeépíthetõ, vagy ahhoz szilárd illesztésû kötéssel rögzíthetõ. Figyelmünket ismét a 4. ábrára fordítva a rugalmas 34 elem a 12 ház belsejében található, és olyan távolabbi 78 véget tartalmaz, amely az aktuátor közelebbi 56 végénél alátámasztja az aktuátort. Egy lehetséges kiviteli alakban a rugalmas elem egy, az aktuátor 46 alapjában kiképzett 80 horonyba illeszkedik. A rugalmas elem közelebbi 52 vége a ház közelebbi 14 végéhez úgy van rögzítve, hogy a ház és a 18 adapter között van leszorítva. Ebben a kiviteli alakban a rugalmas elem egy szilikonból készült, henger alakú, rugalmas rugó, amely tömítésként is viselkedik a folyadéknak a házban tartása érdekében. A rugalmas elem, vagy rugó a ház belsejében enyhén összenyomott állapotban van elhelyezve, hogy így az aktuátort folyamatosan a ház távolabbi 16 végéhez feszítse. E feszítõerõ szoros tömítést képez a 42 csúcstömítés és a 70 szelepülés között. Azonban más kiviteli alak esetén lehetõség van arra is, hogy a rugalmas elem a ház belsejében úgy legyen elrendezve, hogy ne legyen összenyomott állapotban akkor, amikor az önzáró Luer-záras 10 csatlakozódugó aktiválatlan állapotban van. Bár a rugalmas 34 elemet vagy szilikonrugót egy harmonika alakú elemként mutatjuk be, számos más kialakítása is elképzelhetõ, például egy hosszúkás O gyûrû alak is. Továbbá a rugalmas elem alakja és vastagsága úgy változtatható, hogy a rugalmas elem által keltett rugóerõnek vagy feszítõerõnek, ezáltal az összenyomott állapot (5. ábra) és a megnyúlt állapot (4. ábra) között elõidézett belsõ térfogatváltozásnak mind a növelésére, mind a csökkentésére lehetõség legyen. A 4. ábrán szemléltetett kiviteli alakban az önzáró Luer-záras 10 csatlakozódugó tartalmaz továbbá egy, a 12 ház közelebbi végénél elrendezett közelebbi 81 szelepet. Egy szeptum formájában kialakított közelebbi oldali 82 tömítés található e kiviteli alaknál a 12 ház közelebbi oldali 14 végénél, az önzáró Luer-záras 10 csatlakozódugóra a ház közelebbi vége irányá-
1
HU 007 256 T2
ból alkalmazott folyadék- és gáznyomással szembeni tömítés céljából. A bemutatott kiviteli alaknál a közelebbi tömítésben egy 84 hasíték van kiképezve, azonban más kiviteli alakoknál a közelebbi tömítésben adott esetben nincs elõre kialakított hasíték, vagy abban csak részleges hasíték található. A közelebbi tömítés egy 4. ábra szerinti visszacsapó szelep lehet, vagy más kiviteli alakoknál a 6. és 7. ábra szerinti injektálószelep. Az egyik lehetséges kiviteli alaknál a közelebbi tömítés a rugalmas elem részeként van kialakítva, vagy máskülönben azok egybe vannak építve. A közelebbi tömítés és a rugalmas elem egy lágy, hõre lágyuló elasztomer formázása útján állítható elõ úgy, hogy egy alkatrészt képezzenek, anélkül hogy a rugalmas elemet a közelebbi tömítéssel mechanikailag egybe kellene építeni. A közelebbi tömítés alakja, vastagsága és a hasíték a tömítési nyomás optimalizálása céljából változtathatók, és szintén változtatható az is, hogy a közelebbi tömítés mennyire könnyedén nyitható az aktuátor lyukasztó- 50 elemével való érintkezés esetén. A 4. ábra alapján tehát látható, hogy a 10 csatlakozódugó teljes hosszán egy áramlási csatorna képzõdött. A távolabbi végen az áramlási csatorna a Luer-záras dugós szakasz távolabbi 24 csúcsán található 26 nyíláson keresztül indul, áthalad a távolabbi 59 szelepen, a 38 szelepszár 44 nyílásán, a 38 szelepszár 58 áramlási vezetékén, a közelebbi 81 szelepen, a lyukasztó- 50 elem 64 apertúráján, és a hüvelyes 18 adapter 32 áramlási csatornáján. Figyelmünket az 5. ábrára fordítva az önzáró Luerzáras 10 csatlakozódugó egy szabványos Luer-záras 86 csatlakozóhüvellyel összekapcsolt állapotban látható úgy, hogy a Luer-záras dugós eszköz aktivált állapotba került. Amikor a csatlakozóhüvelyt rácsavarjuk a Luer-záras csatlakozódugóra, a csatlakozóhüvely elülsõ 88 felülete érintkezésbe kerül a 36 aktuátor 28 aktuátorkarjaival, és az aktuátort a közelebbi irányba mozgatja. Ez a mozgatás az aktuátor 38 szelepszárának 42 csúcstömítését is a közelebbi irányba, a 70 szelepüléstõl távolodó irányba mozgatja, ezáltal a távolabbi 26 nyílást megnyitja a folyadék áramlása számára. Az aktuátor közelebbi irányba történõ mozgatása a rugalmas 34 elem összenyomását okozza, és a lyukasztó- 50 elem lekerekített 62 végét a közelebbi 82 tömítés 84 hasítékán keresztül kényszeríti, ezáltal megnyitja ezt a tömítést a ház közelebbi oldalán keresztüli folyadékáramlás számára. Ebben a teljes egészében aktivált állapotban a csúcstömítés és a közelebbi tömítés is nyitva áll, és az önzáró Luer-záras csatlakozódugón keresztül kétirányú folyadékáramlást tesznek lehetõvé. Amikor a csatlakozódugón folyadék áramlik keresztül, a 72 csúszótömítés megakadályozza a folyadéknak a 36 aktuátor külsõ 74 fala és a Luer-záras dugós 22 szakasz belsõ 76 fala közötti kiszivárgását. Az egyik kiviteli alaknál az aktuátor méretei olyanok, hogy a szelepszár csúcstömítése a Luer-záras dugós szakasz távolabbi 40 végén található szelepülésrõl még azelõtt eltávolításra kerül, hogy a lyukasztóelem a közelebbi tömítésen áthatolna és azt kinyitná.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
2
Amikor az önzáró Luer-záras 10 csatlakozódugón keresztül folyadékot juttatunk a Luer-záras csatlakozóhüvelybe, a Luer-záras dugós eszközön keresztüli áramlási útvonal a 36 aktuátor 58 lyukasztóelemének 64 apertúráján való beáramlást is tartalmazza. Majd a folyadék az aktuátor 58 vezetékén áramlik át, és az aktuátorból az aktuátor távolabbi 40 végének közelében található távolabbi 44 nyíláson át lép ki. A folyadék áramlása a szelepszár nyílásától a Luer-záras dugós szakasz által képzett 90 vezetéken át, és a Luer-záras dugós szakasz távolabbi 26 nyílásán át, valamint a Luer-záras csatlakozóhüvelyben folytatódik. Ez az áramlási útvonal megfordul, ha a folyadékot a Luer-záras csatlakozóhüvelytõl a Luer-záras dugós eszköz felé továbbítjuk. Amint a Luer-záras 86 csatlakozóhüvelyt eltávolítjuk az önzáró Luer-záras 10 csatlakozódugóból, a fent leírt folyamatok fordított sorrendben következnek egymás után, mivel a 36 aktuátor arra kényszerül, hogy a rugalmas 34 elem által a távolabbi irányba, a 12 ház távolabbi 16 vége felé mozogjon. Az aktuátor méretei olyanok, hogy a közelebbi 82 tömítésben található 84 hasíték még azelõtt bezárul, hogy a 42 csúcstömítés tömített kapcsolattal a 70 szelepülésre biztonságosan rányomódna. Ahogy a rugalmas elem vagy szilikongumi összenyomott állapotból megnyúlt állapotba tágul, a rugalmas elemen belüli 92 térrész térfogata növekszik, és mivel a közelebbi tömítés azt megelõzõen bezárul, hogy a csúcstömítés a távolabbi végen bezáródna, az 58 áramlási útvonalon a Luer-záras dugós 22 szakasz tömítetlen távolabbi vége irányába ható részleges vákuum alakul ki. Bármely, a Luer-záras dugós szakasz távolabbi 26 nyílása közelében megmaradó folyadék e részleges nyomás következtében a Luerzáras dugós szakaszba terelõdik, mielõtt a távolabbi nyílást a 42 csúcstömítés véglegesen lezárná. A 6. és 7. ábrán a találmány szerinti önzáró Luerzáras 10 csatlakozódugó egy másik kiviteli alakja látható. A 6. ábra az önzáró Luer-záras csatlakozódugót aktiválatlan állapotban mutatja be, és az itt szemléltetett 10 csatlakozódugó nagyon hasonló a 4. ábra szerinti eszközhöz. E kiviteli alaknál azonban a 102 lyukasztóelem a 106 aktuátor közelebbi 104 végénél 66 tût tartalmaz. E kiviteli alak tartalmaz egy közelebbi 108 tömítést is, amely 110 csõrrel van ellátva a nagyobb nyomásokkal szembeni tömítés céljából. E kiviteli alak, és a 4. ábra szerinti kiviteli alak közötti további különbség az, hogy a közelebbi tömítésben nincs hasíték, vagy részleges hasíték kialakítva; azaz a csõrös szerkezet egy részén keresztül van hasíték kialakítva ahelyett, hogy azon teljes egészében végighúzódjon. Az utóbbi kialakítás a 6. ábrán látható. A tûben található 114 apertúra az önzáró Luer-záras csatlakozódugó aktuátorán keresztül húzódó 58 áramlási útvonal részét képezi. Az aktuátoron és a közelebbi tömítésen végzett változtatásoktól eltekintve a 6. és 7. ábra szerinti önzáró Luer-záras csatlakozódugó megegyezik az 1–5. ábrák szerinti csatlakozódugóval. A 4., 5., 6. és 7. ábrán látható, hogy a ház távolabbi 16 vége belsõ 116 csavarmeneteket tartalmaz. E csa-
1
HU 007 256 T2
varmenetek az 5. és 7. ábrán bemutatott módon a csatlakozóhüvely külsõ csavarmenetéhez való kapcsolódásra vannak felhasználva azért, hogy a két csatlakozóelem sokkal biztonságosabban legyen az összekapcsolt állapotban megtartva. Bár a 12 ház és a belsõ 116 csavarmenetek egy egységet képeznek, más kiviteli alakok is kialakíthatók. Például a ház úgy is kiképezhetõ, hogy egy olyan szabadon forgó távolabbi szakasza legyen, amelyben a csavarmenetek ki vannak alakítva. Ezzel egy menetes karimát nyerünk, és egy ilyen típusú kialakításnál csak a tengelyt kell forgatni a csatlakozóhüvelynek a csatlakozódugóhoz való kapcsolása érdekében. Máskülönben vagy a csatlakozóhüvely, vagy a csatlakozódugó egészét kell forgatni a másik csatlakozóelemhez képest a csavarkötés létrehozása céljából. A 7. ábra az önzáró Luer-záras 10 csatlakozódugót szemlélteti a Luer-záras 86 csatlakozóhüvellyel összekapcsolt állapotban, és a nyilak a folyadék áramlási útvonalát jelölik a csatlakozódugón és csatlakozóhüvelyen keresztül. Ebben az aktivált állapotban a folyadék a 66 tû 114 apertúráján és a 36 aktuátor 58 áramlási útvonalán keresztüli áramlásra kényszerül. A folyadék ezt követõen a 44 nyíláson keresztül az aktuátor két oldalán, az 58 áramlási útvonalon T alakú csomópontot képezve ömlik ki. Az aktuátorból kilépve a folyadék átfolyik a Luer-záras dugós 22 szakasz 90 áramlási útvonalán és azután a Luer-záras dugós szakasz távolabbi 26 nyílásán keresztül kilép, és beáramlik a Luer-záras csatlakozóhüvelybe. Van lehetõség az áramlási útvonalon található T¹alakú csomópont alakjának módosítására a folyadék áramlási sebességek optimalizálása és az áramlás turbulenciájának csökkentése érdekében, és ez az átmenõnyílás méretének, alakjának és pozíciójának változtatásával történhet. A 8–11. ábrákon a 6. és 7. ára szerinti önzáró Luerzáras 10 csatlakozódugó 106 aktuátora látható részletesen. A 106 aktuátor közelebbi 104 végétõl eltekintve ez a bemutatott aktuátor is nagymértékben hasonlít az aktuátor 3. és 4. ábrán szemléltetett kiviteli alakjához, amelynek lekerekített vége és hasítéka van. A 8. ábra oldalnézetben mutatja be a 118 térrészekkel elválasztott 28 aktuátorkarokat tartalmazó aktuátort. A 11. ábrán bemutatott módon – amely az aktuátort felülnézetben szemlélteti – ez az egyedi kiviteli alak négy, egyenlõ térközönként elrendezett, a 46 alapból kinyúló 28 aktuátorkart tartalmaz. A 4–7. ábrákat tanulmányozva megállapítható, hogy a Luer-záras dugós 22 szakasz a ház részét képezõen lett kialakítva. A Luer-záras dugós szakasz a házon csak belül csak részben betolt helyzetben és egytengelyûen van elhelyezve a dugós szakasz és a ház belsõ felülete között található 120 támasztóelemek által. A támasztóelemek száma megegyezik az aktuátorkarok között található térrészek számával. Az aktuátornak a házzal való összeszerelése során az aktuátort úgy forgatjuk, hogy a karjai azon támasztóelemek közé kerüljenek, amelyek a Luer-záras dugós szakaszt a házon belül megtartják. A 9. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a 44 nyílást úgy mutatjuk be, hogy az aktuátor távolabbi végénél
5
10
15
20
25
30
2
helyezkedik el. A nyílás úgy húzódik a 38 szelepszár elsõ végén keresztül, hogy a 10. ábra szerint a szelepszár hengeres falának szemközti oldalain keresztül két nyílás képzõdik, azonban lehetõség van arra is, hogy az aktuátor falán keresztül csak egy nyílást alakítsunk ki. A 8., 9. és 10. ábrán a 66 tû 114 apertúrája is látszik. Nyilvánvaló, hogy a „távolabbi” és „közelebbi” kifejezéseket irányok jelölésére alkalmaztuk a leírás során, a találmány oltalmi köre korlátozásának szándéka nélkül. A bemutatott kiviteli alakokhoz kiválasztható anyagokra példaként említhetõ, hogy a 12 ház merev polikarbonátból, a 36 aktuátor merev polipropilénbõl, a rugalmas 34 elem rugalmas anyagból, például szilikonból, a hüvelyes 18 adapter pedig merev polikarbonátból lett elõállítva. A 42 csúcstömítés és a 72 csúszótömítés hõre lágyuló elasztomerbõl mint ismert rugalmas anyagból készültek. Mivel a közelebbi 82 tömítést a rugalmas elem részeként képeztük ki, ez is rugalmas szilikonból készült. Ez a tekintetben hasznos, hogy a közelebbi tömítésnek vissza kell térnie az eredeti helyzetébe és tömített elrendezésébe az 50 lyukasztóelem visszahúzása esetén. Az önzáró Luer-záras 10 csatlakozódugó így sokszor egymás után alkalmazható. Bár a találmány példakénti kiviteli alakjait a fenti leírásban részletesen bemutattuk, a szakterületen jártas szakember számára nyilvánvaló, hogy a bemutatott kiviteli alakokon változtatások végezhetõk anélkül, hogy a találmány csatolt igénypontokban meghatározott oltalmi körétõl eltérnénk.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 35
40
45
50
55
60 8
1. Önzáró csatlakozódugó (10) csatlakozóhüvelyhez (86) való csatlakoztatásra, ahol a csatlakozódugó az alábbiakat tartalmazza: távolabbi véget (16) és közelebbi véget (14) tartalmazó merev házat (12), ahol a ház távolabbi végén egy csatlakozóhüvelyhez való csatlakoztatásra tervezett alakkal rendelkezõ merev, csõszerû dugós szakasz (22) van; a ház távolabbi végén elrendezett távolabbi szelepet (59), ahol a távolabbi szelep egy belsõ, a csõszerû dugós szakaszban elhelyezkedõ szelepülést (70) tartalmaz; a ház közelebbi végén elrendezett közelebbi szelepet (81); és a ház belsejében mozgatható módon elrendezett, merev aktuátort (36), amely a távolabbi és a közelebbi szelep kinyitása érdekében a ház közelebbi vége irányába való mozgásra alkalmas, és az aktuátor a csõszerû dugós szakasz mellett, a dugós szakaszon kívül elhelyezett merev aktuátorkart (28) tartalmaz, és az aktuátorkarnak a ház közelebbi vége irányába történõ mozgatása az aktuátornak a ház közelebbi vége irányába történõ mozgását, és mind a távolabbi, mind a közelebbi szelep kinyílását okozza; és az aktuátor olyan alakúra van kialakítva, hogy amikor az aktuátor a ház távolabbi vége irányába mozog, a közelebbi szelep
1
HU 007 256 T2
még azt megelõzõen lezáródik, hogy a távolabbi szelep lezáródna; így amikor egy csatlakozóhüvely csatlakoztatása történik a csõszerû dugós szakaszhoz, a csatlakozóhüvely az aktuátorkart a ház közelebbi vége irányába mozgatja, ezáltal mind a távolabbi, mind a közelebbi szelepet kinyitja. 2. Az 1. igénypont szerinti csatlakozóelem, amely egy Luer-záras csatlakozóhüvelyhez való csatlakozásra alkalmas Luer-záras csatlakozódugó formájában van kialakítva, ahol az aktuátor egy szelepszárral ellátott távolabbi véget tartalmaz, és a szelepszáron belül folyadékáramlási csatorna található, továbbá a szelepszár távolabbi végén csúcstömítés van, amely az aktuátor távolabbi pozícióban tartózkodása esetén lezárja a távolabbi szelepet annak érdekében, hogy a távolabbi szelepen keresztül megakadályozza a folyadékáramlást, és a ház rugalmas elemet tartalmaz, és az úgy van elrendezve, hogy az aktuátort a ház távolabbi vége irányába feszíti mind a távolabbi, mind a közelebbi szelep lezárása céljából. 3. Az 1. igénypont szerinti csatlakozóelem, amely a ház belsejében tartalmaz továbbá egy rugalmas elemet, amely úgy van elrendezve, hogy az aktuátort a ház távolabbi vége irányába feszíti mind a távolabbi, mind a közelebbi szelep lezárása céljából. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol a közelebbi szelep a ház közelebbi végénél elrendezett közelebbi tömítést tartalmaz, és a tömítés szeptum formájában van kialakítva. 5. A 4. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol a szeptum a rugalmas elemhez van csatlakoztatva. 6. Az 1. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol az aktuátornak egy távolabbi és egy közelebbi vége van, és a közelebbi vége egy lyukasztóelemmel van ellátva, és a lyukasztóelem úgy van elrendezve, hogy az aktuátor közelebbi irányba mozgatása esetén a közelebbi szelepet átlyukassza. 7. A 6. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol a lyukasztóelem olyan áramlási csatornát tartalmaz, amelyen keresztül folyadék áramolhat. 8. A 7. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol a lyukasztóelem olyan hosszanti irányú hasítékot tartalmaz, amelyen keresztül folyadék áramolhat. 9. A 6. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol az aktuátor távolabbi vége olyan szeleprendszert tartalmaz, amelyen belül folyadékáramlási csatorna van kialakítva. 10. A 9. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol az aktuátor további, a szeleprendszer távolabbi végén elhelyezett csúcstömítést tartalmaz, amely abban az esetben, amikor az aktuátor a ház belsejében egy távolabbi pozícióban tartózkodik, a távolabbi oldali szelepet lezárja annak érdekében, hogy a távolabbi szelepen keresztül megakadályozza a folyadék áramlását. 11. A 9. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol az aktuátor tartalmaz egy, a szelepszár távolabbi végén kialakított nyílást, és a nyílás folyadékáramlást biztosít a szelepszár áramlási csatornájával abból a célból,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 9
2
hogy így egy, az aktuátoron keresztül húzódó folyadékáramlási csatorna jöjjön létre. 12. A 11. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol a nyílás egy, a szelepszár áramlási csatornáját körülvevõ, hosszanti irányú falon keresztül van kialakítva. 13. A 11. igénypont szerinti csatlakozóelem, amely a házon belül elrendezett üreges rugalmas elemet tartalmaz, és a rugalmas elem úgy van elrendezve, hogy az aktuátort a ház távolabbi vége irányába feszítse a távolabbi és a közelebbi szelep lezárása céljából, valamint a rugalmas elem üreges szakasza úgy van elhelyezve, hogy folyadékáramlási útvonalat alakítson ki a szelepszár csatornájával annak érdekében, hogy áramlási csatorna alakuljon ki a távolabbi szelep és a közelebbi szelep között. 14. A 6–13. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozóelem, ahol az aktuátoron lyukasztóelem van elrendezve annak érdekében, hogy amikor az aktuátor a közelebbi irányba mozog, a távolabbi szelep azt megelõzõen nyíljon ki, hogy a közelebbi szelep kinyílna. 15. A 6–13. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozóelem, ahol az aktuátoron lyukasztóelem van elrendezve annak érdekében, hogy amikor az aktuátor a távolabbi irányba mozog, a közelebbi szelep azt megelõzõen záródjon le, hogy a távolabbi szelep lezáródna. 16. Az 1. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol az aktuátor az alábbiakat tartalmazza: a csõszerû dugós szakasz belsejében elrendezett szelepszárat, ahol a szelepszárnak az elsõ szelep részét képezõ csúcstömítése van, és a csúcstömítés a szelepszár távolabbi végén helyezkedik el, és abban az esetben, amikor az aktuátor a távolabbi pozícióban tartózkodik, az elsõ szelepet lezárja annak érdekében, hogy megakadályozza a folyadékáramlást az elsõ szelepen keresztül; egy, a szelepszárban kialakított áramlási csatornát, amelyen keresztül folyadék áramolhat; egy, a szelepszár távolabbi végén kialakított nyílást, amelyen keresztül folyadék áramolhat a csatornába befelé és abból kifelé; és a szelepszár külsõ felülete és a dugós szakasz nyíláshoz közeli belsõ felülete között elrendezett csúszótömítést, abból a célból, hogy a Luer-záras dugós szakasz és a szelepszár között folyadékkal szembeni tömítést biztosítson. 17. Az 1. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol az aktuátor úgy van kialakítva, hogy a távolabbi irányba mozgása esetén elõször a közelebbi szelepet, majd a távolabbi szelepet egymás után lezárja, ami a Luer-záras dugós szakasz nyílásánál részleges vákuum kialakulását eredményezi abból a célból, hogy a Luer-záras dugós szakaszba a folyadékot beterelje. 18. Az 1. igénypont szerinti csatlakozóelem, amely a csõszerû dugós szakaszon, a távolabbi szelepen, az aktuátoron és a közelebbi szelepen keresztülhúzódó áramlási csatornát tartalmaz. 19. A 2. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol az aktuátor egy a szelepszár távolabbi végén elrendezett nyílást tartalmaz, ahol a nyílás egy, a szelepszár áramlási csatornáját körülvevõ hosszanti irányú falon ke-
1
HU 007 256 T2
resztül van kialakítva, ezáltal a szelepszár áramlási csatornájával folyadékáramlási útvonalat képez abból a célból, hogy az aktuátoron keresztül folyadékáramlási csatorna alakuljon ki. 20. A 19. igénypont szerinti csatlakozóelem, ahol az aktuátor úgy van kialakítva, hogy amikor az aktuátor a közelebbi irányba mozog, a távolabbi szelep azt megelõzõen nyílik ki, hogy a közelebbi szelep kinyílna. 21. A 19. igénypont szerinti csatlakozóelem, amely a szelepszár külsõ felülete és a Luer-záras dugós szakasz nyíláshoz közeli belsõ felülete közötti pozícióban elrendezett csúszótömítést tartalmaz abból a célból, hogy a Luer-záras dugós szakasz és a szelepszár között folyadékkal szembeni tömítést biztosítson. 22. Eljárás csatlakozódugó (10) csatlakozóhüvelyhez (86) való csatlakoztatásra, ahol az eljárás az alábbiakat tartalmazza: a csatlakozódugó csõszerû dugós szakaszát (22) egy csatlakozóhüvelybe illesztjük, ahol a csatlakozódugó távolabbi véget (16) és közelebbi véget (14) tartalmaz, és a dugós szakasz a távolabbi végen van elrendezve; amikor a csatlakozódugót és csatlakozóhüvelyt összeillesztettük, egy, a csõszerû dugós szakaszon belül elrendezett aktuátort (36) a közelebbi irányba mozgatunk; egy, a csatlakozódugó távolabbi végén elrendezett távolabbi szelepet (59) és egy, a csatlakozódugó közelebbi végén elrendezett közelebbi szelepet (81) az aktuátor segítségével, azaz az aktuátor közelebbi irányba történõ mozgatásával kinyitunk; a csatlakozódugó csõszerû dugós eleme és a csatlakozóhüvely közötti csatlakozást bontjuk; a dugós szakasz és a csatlakozóhüvely közötti csatlakozás bontásakor az aktuátort a távolabbi irányba mozgatjuk, ahol az aktuátor úgy van kialakítva,
5
10
15
20
25
30
35
10
2
hogy amikor az aktuátort a távolabbi irányba mozgatjuk, a közelebbi szelep azt megelõzõen záródik le, hogy a távolabbi szelep lezáródna; és amikor az aktuátort a távolabbi irányba mozgatjuk, mind a közelebbi, mind a távolabbi szelepet lezárjuk. 23. A 22. igénypont szerinti eljárás, amely tartalmaz egy további lépést, ahol a közelebbi szelepet képezõ közelebbi tömítést egy, az aktuátor részét képezõ lyukasztóelemmel átlyukasztjuk. 24. A 22. igénypont szerinti eljárás, ahol a távolabbi és közelebbi szelepek nyitási lépése elõször a távolabbi szelep nyitását, azt követõen pedig a közelebbi szelep nyitását tartalmazza. 25. A 22. igénypont szerinti eljárás, ahol a közelebbi és távolabbi szelepek zárási lépése elõször a közelebbi szelep zárását, azt követõen pedig a távolabbi szelep zárását tartalmazza. 26. A 22. igénypont szerinti eljárás, ahol a közelebbi és távolabbi szelepek zárási lépése az alábbiakat tartalmazza: elõször bezárjuk a közelebbi szelepet; a házon belül a ház távolabbi végénél részleges vákuumot hozunk létre, a ház külsõ, távolabbi oldali felületén található folyadékot a részleges vákuum segítségével betereljük a ház belsejébe, és lezárjuk a távolabbi szelepet. 27. A 26. igénypont szerinti eljárás, ahol a részleges vákuum elõállítási lépése az alábbiakat tartalmazza: egy belsõ rugalmas elem számára lehetõvé tesszük, hogy az aktuátort a ház távolabbi vége felé feszítse, ezáltal amikor az aktuátort a távolabbi vég felé mozgatjuk, a rugalmas elem belsõ térfogata növekedik, így lehetõvé tesszük, hogy részleges vákuum jöjjön létre a ház belsejében a folyadéknak a házba terelése céljából.
HU 007 256 T2 Int. Cl.: A61M 39/10
11
HU 007 256 T2 Int. Cl.: A61M 39/10
12
HU 007 256 T2 Int. Cl.: A61M 39/10
13
HU 007 256 T2 Int. Cl.: A61M 39/10
14
HU 007 256 T2 Int. Cl.: A61M 39/10
15
HU 007 256 T2 Int. Cl.: A61M 39/10
16
HU 007 256 T2 Int. Cl.: A61M 39/10
17
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest
