!HU000006493T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 006 493
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA A22C 13/00
(21) Magyar ügyszám: E 07 012459 (22) A bejelentés napja: 2007. 06. 26. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20070012459 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1872663 A1 2008. 01. 02. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1872663 B1 2009. 06. 17.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 102006030692 2006. 06. 30.
(73) Jogosult: World Pac International AG, 9486 Schaanwald (LI)
DE
(72) Feltaláló: A feltalálók nevük feltüntetésének mellõzését kérték.
(54)
B65B 9/20
(2006.01) (2006.01)
(74) Képviselõ: Weichinger András, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Eljárás hústermékek csomagolására és érlelésére
HU 006 493 T2
(57) Kivonat A találmány tárgya eljárás hústermékek csomagolására, különösen hurkaféleségekhez, amely során egy mûanyag lapos fóliát egy töltõcsõhöz vezetnek, és közben mintegy hengeres, a töltõcsövet körülvevõ formára hozzák, és az átlapolószéleken pecsételik, közben a hústerméket a töltõcsövön (7) keresztül az így képzett fóliatömlõbe (1a) töltik, és a tömlõ (1a) végeit lezárják és darabolják. A találmány lényege, hogy a lapos fólia (1) nyershús-termékekhez, különösen nyers virslihez és féltartós termékhez való alkalmazása esetén egy bundából áll, amely legalább 80%-ban hosszú szálú mûanyag szálasanyagból van elõállítva, és víz- és/vagy gõzáteresztõ képességû 40 g/m2d mértékben, és a csomagolt nyershús-termékeket végül nedvességelvonással és/vagy füstöléssel tartóssá teszik. A találmány továbbá lapos fólia alkalmazása élelmiszerek automatikus csomagolásánál az 1–18. igénypontok szerinti eljárásnál. A találmány lényege, hogy a
lapos fóliát nyershús-készítményekhez, különösen nyers virslihez és féltartós termékekhez egy bundából állítják elõ, amely legalább 80%-ban hosszú szálú mûanyag szálakból áll, és amelynek a víz- és/vagy gõzátbocsátási képessége legalább 40 g/m2d mértékû, és a nyershús termékek csomagolása végül nedvességelvonással és/vagy füstöléssel tartósítva lesz.
1. ábra
A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 1 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 006 493 T2
A találmány eljárás hústermékek csomagolására, különösen virsliféleségekhez, amely során egy lapos mûanyag fóliát egy töltõcsõhöz vezetünk, és közben a mintegy hengeres töltõcsövet körülvevõ formára hozzuk, és az átlapolószéleken lepecsételjük, közben a hústerméket a töltõcsövön keresztül az így képzett fóliatömlõbe töltjük, és a tömlõ végeit lezárjuk és daraboljuk. Az említett eljárást nagymértékben virsli csomagolására, de fûszervaj vagy hasonlók csomagolására is alkalmazzák. Jelentõs elõnye az eljárásnak abban van, hogy a görgõrõl lehúzható lapos fólia automatikusan az átlapolószéleknél összehegesztésre és egyidejûleg a termékkel feltöltésre kerül. A kívánt mennyiségû anyag betöltése után a tömlõt két, közel egymás után következõ klipsszel vagy hasonlóval lezárják, és a klipszek között elválasztják, és így a virslik már egyedi formában kerülnek a csomagoló- és töltõgépbõl kiadásra. Amellett a vízgõz- vagy oxigénáteresztõ, monovagy összetett fólia esetén lényeges, hogy a fólia jól hegeszthetõ, és ezáltal az egymást átfedõ szélek gyorsan és megbízhatóan hõhozzávezetéssel összeköthetõk. A leírt eljárás eddig mindig csak kiérlelt hústermékekhez, mint fõzõ- vagy sütõvirslihez, vagy más tápanyagokhoz, mint fûszervajakhoz, puha sajtokhoz volt alkalmas, azaz olyan élelmiszerekhez, amelyek a csomagolás után már nem igényeltek érlelést, sõt tömítetten a környezettel szemben le voltak zárva, és adott esetben még fõzésre kerültek. Ezzel szemben minden más hústerméknél – amelyek száradással érnek vagy kerülnek tartósításra –, azaz például nyers virsliknél vagy féltartós áruknál és hasonlóknál, a legismertebbek a szalámik, virslik, szükséges a csomagolási hüvely, amely természetes bélbõl áll, vagy nem ehetõ cellulózszálas bélbõl és kollagén bélbõl adott esetben cellulózzal erõsítve, mert csak ilyen vízgõzáteresztõ hüvelyek engedik meg a becsomagolt termék száradását. Mindenesetre ilyen hüvelyek jelentõsen nehezebben kezelhetõk. Így fennáll a természetes beleknél a probléma, hogy nem állíthatók elõ és munkálhatók meg kedvezõ költséggel, és azonkívül csak meghatározott átmérõvel állnak rendelkezésre. Ezen hüvelyek helyett kollagénbõl és cellulózból álló hüvelyeket alkalmaznak, és ekkor egy elõkezelés szükséges savakkal, lúgokkal és vízzel a koaguláláshoz, a semlegesítéshez és a kimosáshoz. Egy további költséges eljárásnál az említett hüvelyek konfekcionálását végzik. Elõállításuk után a hüvelyeket feszíteni kell, azaz mechanikusan hernyóvá kell összenyomni õket, aminek következtében helytakarékosan lehet ezeket a töltéshez szállítani. Ez a hüvelyek nedvesítését igényli raffolás elõtt, azért, hogy lágyak és flexibilisek legyenek, és a mechanikus terhelésnél a raffszélek következtében a raffológépben ne sérüljenek meg. A raffolási folyamat után a raffolt nedves hüvelyeket újra a kívánt maradék nedvességre kell szárítani, hogy a penészképzõdést megakadályozzuk. A feldolgozó, illetve a töltõ személynek ezt a hernyót vízbe történõ merítéssel a töltési folyamat elõtt újra be kell nedvesíteni, hogy a hüvelyt a töltõgéphez
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
hozzá lehessen vezetni. Ez a bemerítés újra nagyon nagy higiéniai rizikót jelent. Amennyiben a raffolt hüvelyt nedvesített állapotban, azaz töltésre készen a töltõhöz szállítjuk, akkor a vizet – amely a nedvesítéshez szükséges – kemikáliával kell keverni, hogy a penészképzõdést megakadályozzuk. Azonkívül a nedves hernyót vízgõz számára át nem engedõ tartályban kell a töltéshez tartani, hogy a kiszáradását megakadályozzuk. A fentiekbõl kiindulva a találmány elé kitûzött feladat abban van, hogy az ismert csomagolási eljárásnál a húskészítmények számára olyan változtatást, javítást vezessünk be, hogy a nyershús-termékek, amelyek a csomagolás után még egyes szárítási és érlelési folyamatnak kell hogy alávetésre kerüljenek, az elõbb említett problémák kiküszöbölésével csomagolhatók legyenek. A találmány elé kitûzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a lapos fólia a nyershús-készítményekhez történõ, különösen nyers virsli vagy féltartós árukhoz történõ alkalmazás esetén egy bundából áll, amely legalább 80%-ban hosszú szálú mûanyag szálakból kerül elõállításra, és víz- és/vagy gõzáteresztõ képessége legalább 40 g/m2d, és hogy a csomagolt nyershús-termék végül nedvességelvonással és/vagy füstöléssel tartósításra kerül. Egy ilyen bunda fóliaanyaggal a nyersvirsli-termékeknél szükséges természetes belek, kollagének és szálas hüvelyek helyettesíthetõk. A hüvelyek elõállítása és konfekcionálása ezáltal lényegesen egyszerûsítésre kerül, különösen az itt már nem szükséges nedvesítés a hüvelyraffolás és a töltés elõtt. Azonkívül a higiénikus feltételek a találmány szerinti fólia alkalmazásánál jelentõsen kedvezõbbek. Abból a célból, hogy a szárítást és érlelést lehetõleg rövid idõ alatt lehessen megvalósítani, célszerû, ha a fólia egy olyan víz- és gõzáteresztõ képességgel rendelkezik, amely 100 g/m2d, elõnyösen 150 g/m2d értékû. Amellett a fóliának gázáteresztõnek kell lennie, hogy az érlelési folyamat alatt keletkezõ gázok el tudjanak távozni. Azért, hogy ez a tulajdonság optimálisan megvalósítható legyen, célszerû, ha a mûanyag szálak mintegy legalább 5 mm¹es hosszal rendelkeznek, elõnyösen legalább 50 mm¹re kerülnek extrudálásra. A legelõnyösebb végtelenített szálakkal dolgozni. A szálak keresztben és kasul, egymás mellett és egymás fölött fekszenek, és azután az érintkezési, illetve keresztezési pontokban össze vannak hegesztve. Ezáltal mind a kívánt áteresztõképesség, mind pedig a szükséges szilárdság garantálva van. A fóliák vastagsága úgy van megválasztva, hogy a fólia súlya legalább 30 g/m2, de legfeljebb 300 g/m2 legyen. Az elõnyös tartomány a 40–200 g/m2¹be esik. A szálak anyagához poli(vinilidén-klorid), poliamid, polipropilén, poliészter és/vagy polietilén felel meg, amelyekbõl az úgynevezett Spun–Bond-eljárás szerint hegeszthetõ bundafólia állítható elõ. Amellett a találmány keretébe tartozik, hogy más szálakkal dolgoz-
1
HU 006 493 T2
zunk, ameddig a szálak egy köpenyt képeznek hegeszthetõ, illetve nemesíthetõ mûanyagból, különösen termoplasztikus mûanyagból. Lényeges és a nyershús-készítmények csomagolásához szokatlan azonkívül, hogy a bundafóliát a töltõcsõhöz elõzetes nedvesítés nélkül szállítjuk. Ez érvényes akkor is, ha az áthelyezés elõtt a töltõcsõbõl raffolt formába hozzuk. Általában a betöltött nyershús-termékek végül még egy darabig érnek. Ezért célszerû a találmány egy továbbfejlesztése esetén a lapos fóliát a betöltési folyamat elõtt konzerválóanyagokkal, különösen káliumszorbáttal kezelni. Ezáltal a penészképzõdés veszélye, amely a nyershús-termékek esetén lényegesen nagyobb, mint a hagyományosan betöltött termékeknél, jelentõsen csökken. Azonkívül célszerû lehet a lapos fóliát propilénglikollal és/vagy glicerinnel kezelni azért, hogy puhább és jobban formálható legyen. Az elõbb említett kezelések célszerûen úgy történhetnek, hogy kálium-szorbátot és/vagy propilénglikolt és/vagy glicerint vízben feloldunk és a fóliát az így képzett merülõfürdõn áthúzzuk. Végül felületileg a rátapadó maradékokat oldáskor görgõk, letõrlök vagy hasonlók segítségével eltávolítjuk. Az említett merülõfürdõ célszerûen 10–30% propilénglikolt, kb. 5–20% glicerint és kb. 1–10% kálium-szorbátot tartalmaz. Annak érdekében, hogy a fólia leoldását a termékrõl megkönnyítsük, típustól függõen célszerû, hogy a fólia a termék felé esõ oldalán egy tapadás elleni réteggel rendelkezzen. Az ezen tapadás elleni réteg vastagsága m¹tartományban van. Elõnyösen ez cellulózból, akrilátból vagy más, a szakemberek számára ismert anyagokból állhat, míg a folyékony füst vagy más aromaanyagok alkalmasak, ha egyidejûleg a termék ízét befolyásolni akarjuk. Más fóliabevonási anyag is lehetséges, hogy az áteresztõképességet befolyásoljuk. A lapos fólia elõnyösen hosszú szálú mûanyag szálakból kerül elõállításra, azonban a találmány körén belül van, ha 15–20% idegen szálat is alkalmazunk, különösen cellaanyagokat vagy azok derivátjait. A találmány szerinti alkalmazásra az önmagában ismert csomagolási eljárás a nyershús-termékeknél döntõ, hogy a terméket a csomagolás után nedvességelvonással és/vagy füstöléssel tartóssá tegyük. Azaz, hogy a fóliának megfelelõ víz- és/vagy gõzáteresztõ képességgel kell rendelkezni. Ez a képesség a fóliaszélek átlapolási tartományában, ahol a szélek egy tömlõ alkotása céljából egymással össze vannak hegesztve, csökken, ezért célszerû ebben a tartományban hegesztés után stippelni, azaz számos mikronyílást képezni, hogy ott a gáz- és nedvességáteresztõ képesség ugyanolyan jó legyen, mint a nem hegesztett fóliatartományban. A találmány további részletei a következõ kiviteli példa leírásából és a rajzokból tûnnek ki, ahol az 1. ábra a töltõhely sematikus ábrázolása, a 2. ábra az egyes eljárási lépések szemléltetése. Az 1. ábrán elõször egy görgõt látunk a találmány szerinti 1 lapos fóliával. Itt egy szálbundáról van szó,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
amely egy végtelen szálként került elõállításra. A szál egy PET (polietilén-tereftalát)-magból és egy PE (polietilén)-köpenybõl koextrudálva készül, és az átmérõje 5 m¹tól 100 m¹ig, célszerûen 10 m¹tól mintegy 50 m¹ig terjed. A szálak vagy rendezettek, vagy össze-vissza egymás mellett és egymás felett fekvõ ágakból állnak, felhelyezve egy alátétre úgy, hogy a felületi súlya mintegy 20 g/m2-tõl, mintegy 200 g/m2¹ig terjed. A bunda ezután pontszerûen forrón kerül egymásra bélyegzésre úgy, hogy egy úgynevezett Spun–Bond-anyag keletkezik. A kívánt (kb. 3 m) szélességben és (kb. 2000 m) hosszban kerül felvágásra, és tartalékgörgõre feltekercselésre. Onnan kerül azután a fólia egy ilyen szélességben leválasztásra, hogy a szélesség az átformázásnál a megkívánt méretû tömlõformát biztosítja a virslihez, mégpedig néhány milliméteres átfedés mellett úgy, hogy az átlapolási szélesség a fóliaszélek összekötésére egy hõközlõ állomáson elegendõ legyen. A lapos fólia elõállítása után az célszerûen még konzerválóanyagokkal kerül kezelésre, hogy az a késõbbi alkalmazásnál, például nyershús-termékekhez alkalmas legyen. Ez a kezelés célszerûen baktericid és/vagy fungicid konzerválóanyagok oldatával történik. Ezek az anyagok szórással vagy merülõfürdõben kerülnek a fóliára felvitelre. Azután ezek adott esetben felületileg a fóliáról letörlésre kerülnek, azonban a fólia belsejében még maradnak, és így hosszú idejû és tartós hatással vannak, mégpedig nagyobb hatással a hõvel történõ konzerválásnál vagy szárításnál. Megfelelõ konzerválóanyagok a szorbátok, benzoátok, a szulfitek, a nitritek, az acetátok, a propionátok és más élelmiszer jogilag megengedett anyagok. A fenti alkalmazási esetre kiválóan alkalmas egy vizes oldat szorbitsavval vagy szorbáttal, adott esetben más anyagokkal. A kezelt 1 fólia egy tartalékgörgõrõl függõlegesen szabadon mozgó 2 himbás hengeren át kerül lehúzásra, és a 3 formázóvállhoz hozzávezetésre. Ezen 3 formázóvállal a fóliát ismert módon hengeres alakra hozzuk, miközben az egy 7 töltõcsõre kerül ráterítésre. Az 1a tömlõvé formázott 1 fólia azután 4 hegesztõpofán kerül végvezetésre, amely az átfedõ fóliaszéleket felhevíti és összeköti. A kötési felület mikronyílásokkal kerülhet ellátásra, illetve ily módon kilyukasztásra, hogy így az átbocsátóképességét javítsuk. A tömlõszerûen összekötött hüvely az 5 szállítószalag révén 8 finomítótartományba továbbszállításra kerül, amely a 7 töltõcsõ kilépõvégének közelében fekszik. Ehhez csatlakozik egy 6 klipszelõgép, ahol a fóliatömlõ lezárásra és darabolásra kerül. A 2. ábra mutatja az eljárási lépéseket. Az a képrõl megismerhetõ, hogy egy 1b klipsz által lezárt tömlõvég és a 7 töltõcsövön található a 8 finomítótartomány. A tömlõvégek klipszelése után megtörténik a töltõfolyamat indítása, amikor is a zárt tömlõvég elõre, az ábrán b¹vel jelzett helyzetében kerül nyomásra. Az elõre megadott helyzetbe való kinyomás után az adagolóberendezés kioldódik. Ehhez ismert módon az ábrán c¹vel jelölt tömlõ 1c ujjakkal lenyomásra kerül, és a d ábra szerint 1d copfba jut. A meghúzott copfon az e kép szerint a 6 klipszelõgép révén két, egymástól távol-
1
HU 006 493 T2
ságban levõ klipsz kerül lehelyezésre. Ezután egy 9 kés a klipszek között a töltött virslit levágja. Az egy szállítószalaggal vagy ejtõhéjjal elszállításra kerül. A jobb oldalon zárt tömlõvégnél megismétlõdik ez a folyamat. Természetesen a találmány oltalmi körébe esik a találmány szerinti bundafólia mint elõre konfekcionált, az átfedõéleknél hegesztett tömlõ rendelkezésre bocsátása, és azután a tömlõ a 7 töltõcsõbe történõ visszavezetése. Összefoglalva a találmány azzal az elõnnyel jár, hogy a nyershús-termékek, különösen a nyers virsli és a féltartós áruk, mint szalámi gyorsan és higiénikusan a tetszõleges átmérõben pakolhatók, és a csomagolásban érlelõdni tudnak. Azonkívül a találmány szerinti bundafólia görgõkrõl 2000 m¹ig feldolgozható, míg az eddig alkalmazott belek 60–80 m¹re voltak korlátozva.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás hústermékek csomagolására, különösen hurkaféleségekhez, amely során egy mûanyag lapos fóliát egy töltõcsõhöz vezetünk, és közben mintegy hengeres, a töltõcsövet körülvevõ formára hozzuk, és az átlapolószéleken pecsételjük, közben a hústerméket a töltõcsövön (7) keresztül az így képzett fóliatömlõbe (1a) töltjük, és a tömlõ (1a) végeit lezárjuk és daraboljuk, azzal jellemezve, hogy a lapos fólia (1) nyershús-termékekhez, különösen nyers virslihez és féltartós termékhez való alkalmazása esetén egy bundából áll, amely legalább 80%-ban hosszú szálú mûanyag szálasanyagból van elõállítva, és víz- és/vagy gõzáteresztõ képességû 40 g/m2d mértékben, és a csomagolt nyershús-termékeket végül nedvességelvonással és/vagy füstöléssel tartóssá tesszük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a víz- és gõzáteresztõ képesség legalább 150 g/m2d. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mûanyag szálak hossza legalább 50 mm, elõnyösen 100 mm¹tõl végtelenített szálig terjedõ hosszú. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lapos fólia súlya legalább 20 g/m2, legfeljebb 300 g/m2, elõnyösen 40 g/m2 és 200 g/m2. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mûanyag szálak poliamidból, polipropilénbõl, poliészterbõl és/vagy polietilénbõl állnak. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mûanyag szálak egy köpenyt alkotnak, forró vagy nagyfrekvenciás hegesztéssel összeköthetõ anyagból, különösen termoplasztikus mûanyagból.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
4
2
7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a köpeny alacsonyabb olvadáspontú anyagból van, mint a körülvevõ anyag. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mûanyag szálak egymás mellett és egymáson vannak lerakva, és úgynevezett Spun–Bond-eljárással bunda-lapos fóliává vannak összekötve. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lapos fóliát (1) nedvesítés nélkül a töltõcsõhöz (7) vezetjük. 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lapos fóliát (1) konzerválóanyaggal kezeljük. 11. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lapos fóliát (1) propilénglikol és/vagy glicerin oldatával kezeljük. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldat kálium-szorbátot tartalmaz. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldat 10–30% propilénglikolt, mintegy 5–20% glicerint és adott esetben mintegy 1–10% kálium-szorbátot tartalmaz. 14. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lapos fólia (1) a hústermék felé esõ oldalán egy rétegezéssel, különösen egy tapadás elleni réteggel van ellátva. 15. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tapadás elleni réteg vastagsága mikrotartományba esik. 16. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tapadás elleni réteg cellulózból, akrilátból és/vagy folyékony füstbõl áll. 17. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lapos fólia (1) maximálisan mintegy 15–20%¹ig idegen szálakkal, különösen cellulózszálakkal rendelkezik. 18. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egymást átlapoló és összekötött széleken mikronyílásokat készítünk, hogy a gáz- és nedvességáteresztõ képességet növeljük. 19. A lapos fólia alkalmazása élelmiszerek automatikus csomagolásánál az 1–18. igénypontok szerinti eljárásnál, azzal jellemezve, hogy a lapos fóliát nyershús-készítményekhez, különösen nyers virslihez és féltartós termékekhez egy bundából állítjuk elõ, amely legalább 80%-ban hosszú szálú mûanyag szálakból áll, és amelynek a víz- és/vagy gõzátbocsátási képessége legalább 40 g/m2d mértékû, és a nyershús-termékek csomagolása végül nedvességelvonással és/vagy füstöléssel tartósítva lesz. 20. A 19. igénypont szerinti alkalmazása, azzal jellemezve, hogy a fólia mint elõkonfekcionált, az átfedõ hosszéleknél hegesztett tömlõ formájában kerül rendelkezésre bocsátásra.
HU 006 493 T2 Int. Cl.: A22C 13/00
5
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest