!HU000008408T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 008 408
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 1028133 2005. 01. 27.
(73) Jogosult: Sara Lee/DE N. V., 3532 AA Utrecht (NL)
NL
(72) Feltalálók: STEENHOF, Vincent, Jan, NL-5215 AD’s-hertogenbosch (NL); KNITEL, Joseph, Theodoor, NL-3454 KJ De Meern (NL) (54)
HU 008 408 T2
A47J 31/00
(21) Magyar ügyszám: E 06 716590 (22) A bejelentés napja: 2006. 01. 26. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20060716590 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1848310 A2 2006. 08. 03. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1848310 B1 2009. 11. 18.
(2006.01) A47J 31/06 (2006.01) A47J 31/40 (2006.01) A47J 31/44 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 06080843 PCT/NL 06/000045
(74) Képviselõ: Kovács Gábor, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Eljárás és készülék fogyasztásra alkalmas ital készítésére
A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 5 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem vizsgálta.
1
HU 008 408 T2
A jelen találmány tárgya eljárás fogyasztásra alkalmas italnak legalább két összetevõbõl és az összetevõkhöz szállított folyadék, például víz bizonyos mennyiségébõl történõ elõállítására, ahol az elsõ összetevõ a folyadékkal kivonatolandó vagy oldandó anyagot és a második összetevõ a folyadékkal kivonatolandó vagy oldandó anyagot tartalmaz. A találmány tárgya továbbá egy készülék legalább két összetevõbõl és az összetevõkhöz szállított folyadékból, például vízbõl, fogyasztásra alkalmas ital elõállításához, ahol az elsõ összetevõ egy kivonatolandó vagy oldandó anyagot és a második összetevõ kivonatolandó vagy oldandó anyagot tartalmaz; a készülék az elsõ és második összetevõ befogadásához legalább egy tartórendszert tartalmaz és a tartórendszer legalább egy befolyónyílással és legalább egy kifolyónyílással, valamint használat közben a tartórendszer befolyónyílásához történõ szállítására szolgáló eszközt tartalmaz. Az US 6,019,032 iratból ismert egy eljárás. Egy másik eljárás ismert a WO04/018326 nemzetközi bejelentésbõl. Itt az elsõ összetevõ például kivonatolandó anyagot, például õrölt kávét és a második összetevõ egy oldandó anyagot, például tejport/kávékrémesítõt vagy ¹fehérítõt vagy hasonlót tartalmaz. Az elsõ összetevõ egy borításból képzett rekeszben van elhelyezve, amely legalább lényegében véve egy lap alakú anyagból, például szûrõpapírból van elkészítve. A második összetevõ a második rekeszben helyezkedik el, amely ugyancsak lényegében véve egy borításból van kialakítva, amely egy lap alakú anyagból, például szûrõpapírból van elkészítve. Az elsõ és második borítás rögzítetten összekapcsolható egymással, és egy összefüggõ egészet képez. Használat közben a forró víz elõször például az elsõ rekeszen folyik át, és ezáltal egy kávékivonat képzõdik, majd a forró víz a benne levõ kávérészecskékkel átfolyik a második rekeszen, és ezáltal az oldható anyag feloldódik. Az elkészített ital ezután elhagyja a második borítást. Ezután önmagában ismert módon levegõ bejuttatásával az ital habosítható, és ezáltal egy finom buborékokat tartalmazó habréteggel készíthetõ el a kávé. Az ismert eljárásnak az a hátránya, hogy a finom buborékokat tartalmazó habosított réteg színe barna. Ez amiatt van, hogy amikor a forró víz átfolyik a borításon, akkor mind a kávérészecskék, mind a második összetevõ oldott részecskéi belejutnak a forró vízbe. A találmánnyal megoldandó cél olyan eljárás létrehozása, amellyel olyan kész ital nyerhetõ, amelynél például a habosított tej a kávékivonat felszínén úszik, és így valódi kapucsínó készíthetõ. Még általánosabban kifejezve, a találmánynak az a célja, hogy egy olyan eljárást adjon, amelynél az elsõ és a második összetevõ oly módon oldódik a folyadékban és/vagy kivonatolódik, hogy az elsõ és második összetevõ nem oldódik és/vagy kivonatolódik egyidejûleg, továbbá oly módon, hogy az elsõ és második összetevõ legalább részben egymástól függetlenül oldódik és/vagy kivonatolódik.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
Ebbõl a célból a találmány szerinti eljárásra az jellemzõ, hogy az eljárás a következõ lépéseket tartalmazza: legalább egy elsõ idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõhöz egy elsõ italrész nyeréséhez hozzáadjuk a folyadékot, amelynek legfeljebb egy elsõ hõmérséklete van, legalább egy második idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõhöz egy második italrész nyeréséhez hozzáadjuk a folyadékot, amelynek legalább egy második hõmérséklete van; az ital nyeréséhez elegyítjük az elsõ és második italrészt; és az elsõ és második összetevõt, valamint az elsõ és második hõmérsékletet oly módon választjuk meg, hogy az elsõ idõszakasz alatt az elsõ összetevõ nagyobb vagy kisebb mértékben oldódik vagy kivonatolódik, mint a második idõszakasz alatt, és/vagy az elsõ idõszakasz alatt a második összetevõ nagyobb vagy kisebb mértékben oldódik vagy kivonatolódik, mint a második idõszakasz alatt, és ezáltal az elsõ és második italrész egymástól különbözik. Úgy tûnik, hogy a találmány szerinti jellemzõkkel, vagyis azzal, hogy a folyadéknak az elsõ és második összetevõhöz történõ szállítását egy elsõ idõszakasz alatt legfeljebb az elsõ hõmérsékleten végezzük, továbbá a folyadéknak az elsõ és második összetevõhöz való szállítását legalább a második idõszakaszban legalább a második hõmérsékleten végezzük, egyszerû módon lehetõvé válik azon idõpontok egymástól függetlenné tétele, amikor a két összetevõ oldódik és/vagy extrahálódik, és/vagy az a mérték, amennyire a két összetevõ oldódik és/vagy kivonatolódik. Ezáltal egy elsõ italrész nyerhetõ, amely különbözik a második italrésztõl. Ez lehetõséget kínál arra, hogy kihasználjuk azt a tényt, hogy az elsõ italrész különbözik a második italrésztõl, majd az elsõ és második italrész melegítése révén egy olyan italt lehet nyerni, amelynek a kívánt tulajdonságai vannak. Az elsõ és második italrész mennyiségei például változtathatók az elsõ és a második idõszakasz hosszúságának a változtatása útján. Ha az elsõ és második italrész ezt követõen elegyítve képezi a kész italt, akkor az ital íze és/vagy kinézete függ az elsõ és második italrész mennyiségétõl. Az elsõ és második italrész úgy elegyíthetõ, hogy jól keveredjen egymással. Lehetõség van azonban arra is, hogy az elsõ és második italrészt úgy kombináljuk, hogy ne keveredjenek jól össze, és ezáltal egy olyan ital nyerhetõ, amelyben az elsõ és második italrész egymástól elkülönült marad, legalábbis túlnyomó részben. Szóba jöhet például egy olyan kapucsínó is, amelynél a tej a kávékivonat tetején helyezkedik el. Egy lehetséges példa a következõ. A kivonatolandó anyag õrölt kávét tartalmaz. Az elsõ hõmérséklet úgy van megválasztva, hogy ha olyan folyadékot szállítunk az elsõ és második összetevõhöz, hogy hõmérséklete legfeljebb az elsõ hõmérséklete legyen, akkor az elsõ összetevõ legalábbis lényegében véve nem kivonatolódik. A második hõmérséklet is úgy van megválasztva,
1
HU 008 408 T2
hogy ha az elsõ és második összetevõhöz olyan folyadékot szállítunk, amelynek a hõmérséklete magasabb, mint a második hõmérséklet, akkor az elsõ összetevõ extrahálódik. Második összetevõként továbbá tejport/krémesítõt választunk, amelynek olyan tulajdonsága van, hogy feloldódik a folyadékban, ha annak hõmérséklete kisebb, mint az elsõ hõmérséklet, és akkor is, ha a hõmérséklet magasabb, mint a második hõmérséklet. Ha ezután az elsõ idõszakasz korábbi, mint a második idõszakasz, akkor ennek eredményeként az elsõ idõszakasz alatt az elsõ összetevõ nem kivonatolódik, ugyanakkor a második összetevõ feloldódik. Ilyenkor az elsõ italrész tejbõl áll, ha a folyadék víz. Az elsõ idõszakasz továbbá olyan hosszúra választható meg, hogy az elsõ idõszakasz végénél a második összetevõ legalább gyakorlatilag teljesen feloldódik. Ezután a második idõszakasz alatt az elsõ összetevõ kivonatolódik. A második italrész ekkor gyakorlatilag kizárólag kávékivonatból áll. Ha a második idõszakasz alatt a második összetevõ egy további része is oldódik, akkor valójában egy olyan kávékivonatot nyerünk, amelyben bizonyos mennyiségû tej is van. Ha ezek után ismert módon az elsõ italrészt levegõ bejuttatásával habosítjuk, akkor tejhabot nyerünk. A második összetevõ továbbá olyan anyagot is tartalmazhat, amely a folyadékkal, például vízzel együtt habot állít elõ. A habosított tej például egy csuporba továbbítható. Ha a habosított tejhez kávékivonat formájában hozzáadjuk a második italrészt, akkor a habosított tej a kávékivonaton úszik, és egy vonzó kinézetû kapucsínó nyerhetõ, amelyen fehér tejhabréteg van. Lehetõség van azonban arra is, hogy az elsõ italrészt ne habosítsuk levegõ bejuttatásával. Ebben az esetben, amikor azokat elegyítjük egy tartályban, akkor az elsõ és második italrészek legalább gyakorlatilag teljesen összekeverednek. Ebben az esetben egy közönséges tejeskávét nyerünk. Mindazonáltal az elsõ és második idõszakasz hosszúságának változtatása útján változtatható az italban a kávékivonat mennyisége. A fent említett példa esetében az elsõ összetevõnek olyan tulajdonságai vannak, hogy a kivonatolás csak akkor történik meg, ha a folyadék hõmérséklete magasabb, mint a második hõmérséklet. Valójában a második összetevõnek a folyadékban történõ oldódása bármilyen hõmérsékleten megtörténik. Mindazonáltal más változatok is elképzelhetõk. Lehetõség van például arra, hogy az elsõ összetevõ csak akkor kivonatolódjon, ha a hõmérséklet kisebb, mint a minimális második hõmérséklet, míg a második összetevõ bármilyen hõmérsékleten oldódhat. Arra is lehetõség van, hogy a második összetevõ csupán akkor oldódjon, ha a folyadék hõmérséklete alacsonyabb, mint egy elsõ hõmérséklet maximuma, vagy csak akkor oldódjon, ha a folyadék hõmérséklete magasabb, mint egy második hõmérséklet minimuma. A két utóbbi esetben az elsõ összetevõ véletlenszerû hõmérsékleten kivonatolható. Az elsõ és a második italrész közötti különbség azon tény alapján érhetõ el, hogy a második összetevõ nagyobb vagy kisebb mértékben oldódik a hõmérséklettõl függõen. Ezután az elsõ és második italrészek külön-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
bözõ módon kombinálhatók egymással az ital nyeréséhez. Ebben az esetben is a két italrész közül az egyik levegõ bejuttatásával habosítható, és így ez az italrész úszik a másik italrész felett. Általában véve mindkét italrész habosítható levegõ bejuttatásával. Lehetõség van arra is, hogy egyáltalán ne habosítsunk levegõ bejuttatásával, ami által a két italrész egymással keveredik, miközben az italnak az elsõ és második italrészekbõl álló összetétele változtatható az elsõ és második idõszakasz változtatása útján. Elõnyösen ennélfogva érvényes az a körülmény, hogy az elsõ összetevõ a folyadékban kivonatolandó anyagot, például õrölt kávét tartalmaz, míg a második összetevõ a folyadékban oldandó anyagot, például tejport/kávéfehérítõt, cukrot és hasonló adalék anyagokat tartalmaz. Elõnyösnek tekintjük, ha az elsõ hõmérséklet alacsonyabb, mint a második hõmérséklet. Ez azt az elõnyt nyújtja, hogy a legfeljebb elsõ hõmérsékletû folyadék mindig alacsonyabb hõmérsékletû, mint a legalább a második hõmérsékleten lévõ folyadék. Ennek eredményeként a két összetevõ oldódása és kivonatolása még jobban elhatárolódik az elsõ és második idõszakasz között. Az elsõ idõszakasz elõnyösen korábbi, mint a második idõszakasz. Ez azt vonja magával, hogy elõször a legfeljebb az elsõ hõmérsékleten lévõ folyadékot, majd ezután a legalább a második hõmérsékleten lévõ folyadékot szállítjuk az összetevõkhöz. Ennek az az elõnye, hogy az elsõ és második összetevõvel az elsõ idõszakasz alatt érintkezõ folyadék hõmérsékletét lényegében azon folyadék hõmérséklete határozza meg, amelyet az elsõ és második összetevõ között szállítunk. Ha a második idõszakasz korábbi lenne, mint az elsõ idõszakasz, akkor ennek az lenne az eredménye, hogy a második idõszakasz alatt az elsõ összetevõhöz és a második összetevõhöz szállított viszonylag forró folyadék miatt az elsõ és második összetevõ hõmérséklete már magas lenne. Ez vonatkozik a szükség esetén alkalmazott tartóra vagy tartókra is, amelyekben ezek az összetevõk elhelyezkednek. Ha ezután az elsõ idõszakasz alatt a legfeljebb az elsõ hõmérsékleten lévõ folyadékot szállítjuk az elsõ és második összetevõhöz, akkor hûtés történik, ami idõveszteséget okozhat. Az elsõ hõmérséklet elõnyösen úgy van megválasztva, hogy az elsõ idõszakasz alatt az elsõ összetevõ legalább gyakorlatilag nem kivonatolható a folyadékkal, és a második hõmérséklet úgy van megválasztva, hogy a második idõszakasz alatt az elsõ összetevõ kivonatolható a folyadékkal. Az elsõ hõmérséklet továbbá elõnyösen úgy van megválasztva, hogy legalább az elsõ idõszakasz alatt a második összetevõ oldható a folyadékban. A nyert ital hõmérséklete függ a legfeljebb elsõ hõmérsékleten levõ folyadék mennyiségétõl és hõmérsékletétõl, valamint a legfeljebb a második hõmérsékleten levõ folyadék mennyiségétõl és hõmérsékletétõl. Az elsõ hõmérséklet és a második hõmérséklet elõnyösen úgy van megválasztva, hogy a fogyasztásra alkalmas italnak elõre meghatározott hõmérséklete legyen.
1
HU 008 408 T2
Ez azt az elõnyt kínálja, hogy a nyert italnak olyan lesz a hõmérséklete, amely alkalmas vagy kellemes a fogyasztáshoz. Elõnyös, ha az elsõ összetevõ egy elsõ tasakban van, és az elsõ tasak egy lap alakú anyagból, például szûrõpapírból készített borítást tartalmaz, amely áthatolható a folyadék számára, és gátat képez az elsõ összetevõvel szemben, továbbá a második összetevõ egy második tasakban van, és a második tasak egy lap alakú anyagból, például szûrõpapírból készített borítást tartalmaz, amely áthatolható a folyadék számára, és gátat képez a második összetevõvel szemben. Az elsõ tasak és a második tasak elõnyösen egy tartórendszerbe van helyezve, amely tartórendszer legalább egy befolyónyílással és legalább egy kifolyónyílással van ellátva, és a legalább egy befolyónyílástól a legalább egy kifolyónyílásig egy folyadékáramlási út van, és használat közben a legalább egy befolyónyíláshoz az elsõ és második tasakon történõ átfolyáshoz a legalább egy befolyónyíláshoz áramlik, míg az elsõ és második italrész a legalább egy kifolyónyíláson át hagyja el a tartórendszert. Ez azt az elõnyt kínálja, hogy az elsõ és második összetevõbõl egyszerû módon nyerhetõ ital. A találmány szerinti készülékre az jellemzõ, hogy legalább egy elsõ idõszakasz alatt legfeljebb egy elsõ hõmérsékleten levõ folyadékot a tartórendszerhez szállít, és a folyadék érintkezésbe lép az elsõ és második összetevõvel az ital elsõ italrészének nyeréséhez, amelyet a legalább egy kifolyónyíláson ad ki, és legalább egy második idõszakasz alatt legalább egy második hõmérsékleten levõ folyadékot a tartórendszerhez szállít, és a folyadék érintkezésbe lép az elsõ és második összetevõvel az ital egy második italrészének a nyeréséhez, amelyet a legalább egy kifolyónyíláson át ad ki. Ez az elõny azt az elõnyt kínálja, hogy az oldás és kivonatolás idõben elkülöníthetõ, és ezáltal lényegében megakadályozható, hogy a kivonatolandó összetevõ kivonatolása egyidejûleg történjen az oldandó összetevõ oldásával. A találmányt tovább ismertetjük a rajzon bemutatott, nem korlátozó jellegû példák kapcsán. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló találmány szerinti készülék elsõ kiviteli alakjának keresztmetszete; a 2. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló találmány szerinti készülék második kiviteli alakjának a keresztmetszete; a 3. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló találmány szerinti készülék harmadik kiviteli alakjának keresztmetszete; és a 4. ábra folyadék lehetséges hõmérsékleti diagramjai, amelyek az 1., 2. vagy 3. ábra szerinti készülékkel valósíthatók meg. Az ábrákon az azonos részeket azonos hivatkozási jelek jelölik.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
Az 1. ábrán fogyasztásra alkalmas ital készítésére szolgáló találmány szerinti készüléket 1 hivatkozási jel jelöli. Az 1 készülék egy 2 tartórendszerrel van ellátva, amely egy 4 tartót tartalmaz, és ebben egy elsõ 10 összetevõ van, amely legalább egy kivonatolandó és/vagy oldandó anyag mennyiségét tartalmazza. A jelen példa esetében az elsõ 10 összetevõ egy elsõ tasakban helyezkedik el, amelyet szûrõpapírból készített 12 borítás képez. A 4 tartó továbbá egy második 6 összetevõt is tartalmaz, amely egy kivonatolandó és/vagy oldandó anyagnak legalább egy mennyiségét tartalmazza. A jelen példa esetében a második 6 összetevõ egy második tasakban helyezkedik el, amelyet egy szûrõpapírból készített 8 borítás képez. Az 1 készülék továbbá folyadékot tápláló 14 eszközzel van ellátva, amely a jelen példában egy 16 folyadéktartállyal van ellátva, amelyben 18 folyadék (a jelen példa esetében víz) van, és el van látva egy 20 szállítócsõvel, amelyen át használat közben a víz a 16 tartályból a 2 tartórendszerbe továbbítható. A készülék továbbá 24 fûtõegységgel van ellátva, amely a szállítócsövön átáramló vizet felmelegíti. A készülék továbbá egy 26 vezérlõeszközzel van ellátva, a 24 fûtõegység és a 22 szivattyú vezérléséhez. A 2 tartórendszer – amelyet a jelen példa esetében a 4 tartó képez – el van látva egy befolyó 30 nyílással és egy kifolyó 32 nyílással. Használat közben a 28 vezérlõegység vezérli a 24 fûtõegységet és a 22 szivattyút, oly módon, hogy egy elsõ idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõ számára a 4 tartóhoz egy elsõ italrész nyeréséhez olyan vizet szállít, amelynek legfeljebb elsõ hõmérséklete van. A 4 tartóhoz szállított víz átfolyik az elsõ és második tasakon az elsõ italrész nyeréséhez, amely a kifolyó 32 nyíláson át elhagyja a 4 tartót. A 26 vezérlõeszköz továbbá úgy vezérli a 24 fûtõegységet és a 22 szivattyút, hogy egy második idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõhöz szállított víznek legalább egy második hõmérséklete legyen egy második italrész nyeréséhez. A 4 tartóhoz szállított víz – amelynek legalább második hõmérséklete van – ugyancsak átfolyik az elsõ és második tasakon, majd a második italrész formájában a kifolyó 32 nyíláson át kifolyik a 4 tartóból. Ezután az elsõ és második italrész a 4 tartó alá helyezett 34 csuporban összekeveredve képzi az italt. Ebben az esetben is érvényes továbbá, hogy az elsõ és második összetevõ, valamint az elsõ és második hõmérséklet úgy van megválasztva, hogy az elsõ idõszakasz alatt az elsõ összetevõ több-kevesebb mértékben oldódik vagy kivonódik, mint a második idõszakasz alatt és/vagy az elsõ idõszakasz alatt a második összetevõ nagyobb vagy kisebb mértékben oldódik vagy kivonódik, mint a második idõszakasz alatt. Az eredmény az, hogy az elsõ és második italrészek különböznek egymástól. Ez a módszer lehetõséget kínál az alábbiakra. Tegyük fel, hogy az elsõ összetevõ olyan kivonandó terméket tartalmaz, mint õrölt kávé, és a második összetevõ egy vízzel oldható anyagot, például tejport/tejszín-
1
HU 008 408 T2
port vagy hasonlót tartalmaz. Az õrölt kávénak az a tulajdonsága, hogy egy folyadékkal, például vízzel viszonylag alacsony hõmérsékleten gyakorlatilag nem kivonatolható, ugyanakkor egy folyadékkal, például vízzel viszonylag magas hõmérsékleten jól kivonatolható. A tejporra/kávétejszínre az vonatkozik, hogy bármilyen hõmérsékleten jól oldható folyadékkal, például vízzel. Ennélfogva a jelen példa esetében az elsõ hõmérséklet úgy van megválasztva, hogy az elsõ idõszakasz alatt az elsõ összetevõ – amely a jelen példa esetében õrölt kávét tartalmaz – legalábbis gyakorlatilag nem kivonatolható a folyadékkal (a jelen példa esetében vízzel), továbbá a második hõmérséklet úgy van megválasztva, hogy a második idõszakasz alatt az elsõ összetevõ kivonatolható a folyadékkal (a jelen példa esetében vízzel). Az is érvényes továbbá, hogy az elsõ hõmérséklet úgy van megválasztva, hogy legalább az elsõ idõszakasz alatt a második összetevõ – a jelen példa esetében tejpor/kávéfehérítõ – feloldható a folyadékban. Ez a követelmény mindenféleképpen teljesül, mivel, amint azt korábban említettük, a tejpor/kávéfehérítõ mind viszonylag magas, mind viszonylag alacsony vízhõmérsékleten oldódik. Ha az elsõ idõszakasz alatt a vizet legfeljebb az elsõ hõmérsékleten juttatjuk a tartóba, akkor ez a víz mindenekelõtt átfolyik az elsõ tasakon. Amikor ez a víz átfolyik az elsõ tasakon, akkor a víz viszonylag alacsony hõmérsékletének eredményeként az elsõ tasakban lévõ kávét alig, vagy egyáltalán nem kivonatolja. Ezután az elsõ 10, 12 tasakból a víz a második 6, 8 tasakhoz folyik. A második összetevõ – a jelen példa esetében a tejpor/kávéfehérítõ – elkezd feloldódni. A víz a benne feloldódott tejporral/kávéfehérítõvel és esetlegesen valamennyi, de viszonylag kevés kávékivonattal elhagyja a második tartót, mint az elsõ italrész. Ez az elsõ italrész ezáltal lényegében véve tejet tartalmaz. Ezután a második idõszakaszban a második hõmérsékletnél magasabb hõmérsékletû vizet továbbítunk a tartóba. Ez a víz is elõször átfolyik az elsõ tasakon. A víz hõmérsékletének következtében az elsõ összetevõ kivonatolódik. A víz a benne lévõ kávérészecskékkel, vagyis a kávékivonattal együtt elhagyja az elsõ tasakot, majd átfolyik a második tasakon. Ha az elsõ idõszakaszban a második összetevõ nem oldódott föl teljesen, akkor a második idõszakasz alatt a második összetevõ feloldódik a kávékivonatban. A kávékivonat adott esetben a második összetevõ további oldott részével együtt elhagyja a kimeneti 32 nyíláson át a 4 tartót, és ez képezi a második italrészt. A második italrész ezután legalább lényegében kávékivonatot képez. Az elsõ és második italrész jól összekeveredik a 34 csuporban. Az elsõ és második idõszakasz hosszúságának egymáshoz képesti változtatása révén jelenleg meghatározhatók a 34 csuporban lévõ ital tulajdonságai. Ha például az elsõ idõszakasz viszonylag hosszú, miközben a második idõszakasz viszonylag rövid, akkor az elsõ idõszakasz alatt, és kívánt esetben a második idõszakasz alatt is, a második összetevõ viszonylag nagy része kioldódik. Az elsõ idõszakasz alatt
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
azonban legalább lényegében véve az elsõ tasakban lévõ õrölt kávé kivonatolása nem történik meg. Ez csupán a viszonylag rövid második idõszakaszban zajlik le. Ennek az az eredménye, hogy a második ital viszonylag kevés kávékivonatot tartalmaz viszonylag sok tejjel. Ha azután a második idõszakaszt meghosszabbítjuk, akkor az ital viszonylag több kávékivonatot tartalmaz. Ezáltal az elsõ és második idõszakaszok hosszúságának megválasztásával az ital tulajdonságai meghatározhatók. A találmány szerinti készülék és eljárás egy másik jellegzetes használata a következõ lehet. Tegyük fel, hogy a tej/kávéfehérítõn felül a második összetevõ továbbá egy olyan anyagot is tartalmaz, amely folyadékkal (a jelen esetben vízzel) elegyítve habot képez. Ennek az eredménye az, hogy a fent ismertetett példa során az elsõ idõszakasz alatt nyert elsõ italrész legalább lényegében habos tejet tartalmaz. Ez a tej a habbal együtt elhagyja a kimenõ 32 nyílást, és a 34 csuporba jut. Ezután a fenti ismertetésnek megfelelõen a második idõszakasz alatt a lényegében kávékivonatot tartalmazó második italrészt állítjuk elõ. Amikor a kávékivonat a csuporba jut, akkor a tej habja a kávékivonaton fog úszni. Ennek eredményeként tetszetõs kinézetû kapucsínót kapunk. Az elsõ és második hõmérséklet továbbá úgy is megválasztható, hogy a fogyasztásra alkalmas italnak egy elõre meghatározott hõmérséklete legyen, elõnyösen 30–100 °C, még elõnyösebben 70–95 °C, és még elõnyösebben 85–94 °C tartományban. A jelen példa esetében az elsõ idõszakasz megelõzi a második idõszakaszt, továbbá az elsõ és második idõszakasz közvetlenül kapcsolódik egymáshoz. Ez azonban nem feltétlenül szükséges. Lehetõség van arra is, hogy az elsõ idõszakasz vége és a második idõszakasz megkezdése elõtt egy szünet legyen. Ezen szünet közben a szivattyú kikapcsolható. Lehetõség van azonban arra is, hogy a szivattyú bekapcsolva maradjon. Ennek az eredménye az lesz, hogy ezen harmadik idõszakaszban egy harmadik italrész jut a tartóba, amelynek tulajdonságai a víz megválasztott hõmérsékletétõl függenek. Lehetõség van továbbá arra is, hogy a második idõszakasz megelõzze az elsõ idõszakaszt. Ezért ebben az esetben elõször egy olyan vizet juttatunk be, amelynek hõmérséklete magasabb, mint a második hõmérséklet. Ennek az az eredménye, hogy az elsõ tasakban lévõ õrölt kávé kivonatolódik, és a második összetevõnek legalább egy része ezen második idõszakasz alatt kioldódik. Ha ezután az elsõ idõszakasz alatt az elsõ hõmérsékletnél kisebb hõmérsékletû vizet juttatunk a tartóba, akkor legalábbis gyakorlatilag az elsõ tasakban lévõ kávé nem kivonatolódik, de a második összetevõ esetleges maradványa kioldódik a második tasakból. Erre az esetre is érvényes, hogy az elsõ és második italrészek különböznek egymástól, miközben az elsõ és második italrész, és ennélfogva az ital tulajdonságai, függenek az elsõ és második idõszakasz hosszától. Ezek a tulajdonságok továbbá függenek az elsõ idõszakasz és a második idõszakasz alatt használt víz megválasztott hõmérsékletétõl.
1
HU 008 408 T2
A fent ismertetett példa során ennélfogva érvényes, hogy a hideg víznek a hõmérséklete legfeljebb az elsõ hõmérséklettel egyenlõ. Az elsõ hõmérséklet akkora, hogy a hideg víz lényegében nem képes a 2 tartórendszerben lévõ 10 kávé kivonatolására, és ezáltal a beáramló 30 nyíláson át a 2 tartórendszerbe bejutó hideg víz a 10 õrölt kávét tartalmazó borításon át az oldható 6 anyagot tartalmazó 8 borításra jut, és eközben lényegében nem képzõdik kávékivonat. Ebbõl a célból a folyadék hõmérséklete legfeljebb megegyezik az elsõ hõmérséklettel, amely elsõ hõmérséklet ebbõl a célból például 0–60°, elõnyösen 10–50 °C, még elõnyösebben 15–45 °C tartományban van. A 2 tartórendszerben lévõ 4 tartóban elhelyezkedõ elsõ és második összetevõre juttatott víz hõmérséklete például 0–60 °C tartományban, elõnyösen 10–50 °C, még elõnyösebben 15–40 °C tartományban van. A fûtõelem bekapcsolása után a második idõszakasz alatt a 2 tartórendszerben lévõ elsõ és második összetevõhöz a második idõszakasz alatt juttatott víz hõmérséklete legalább megegyezik a második hõmérséklettel, amely úgy van megválasztva, hogy a 4 tartóban lévõ 10 kávét kivonatolja, és ezután a kávékivonat átfolyik a 8 borításon, és a kifolyó 32 nyíláson át kijut a 34 csuporba. Ebbõl a célból a második hõmérséklet például 60–120 °C, elõnyösen 80–100 °C, még elõnyösebben 90–97 °C tartományban van. A 2 tartórendszer 4 tartójában lévõ elsõ és második összetevõhöz továbbított víz hõmérséklete például 60–120 °C, elõnyösen 80–100 °C, még elõnyösebben 90–97 °C tartományban van. A fûtõelemnek egy bizonyos idõre van szüksége, hogy felmelegedjen, és ezen példa esetében a víz hõmérséklete fokozatosan növekszik. A víz hõmérsékletének fokozatos növekedésével együtt az elsõ idõszakasz alatt a víz hõmérséklete legfeljebb megegyezik az elsõ hõmérséklettel, és a második idõszakasz alatt a víz hõmérséklete legalább megegyezik a második hõmérséklettel. A 34 csuporban a forró kávékivonat összekeveredik a hideg tejjel, és ezáltal tejeskávé képzõdik. A tejeskávé hõmérséklete a hideg tej és a forró kávé hõmérséklete között lesz. Jelen példa esetében az elsõ és a második hõmérséklet úgy van megválasztva, hogy a tejeskávé hõmérséklete egy ilyen ital számára elõnyös legyen, ami például 30–100 °C, elõnyösen 70–95 °C, még elõnyösebben 84–94 °C közötti tartományban van. Itt a hideg tej hõmérséklete és elsõ térfogata, valamint a forró kávékivonat hõmérséklete és második térfogata a tejeskávéban figyelembe veendõ. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a borításban továbbá merevítõtest helyezhetõ el, ami a WO204/018326 iratból ismert. Ezért ennélfogva általánosan érvényes, hogy a találmány szerinti eljárás magában foglalja, hogy legalább egy elsõ idõszakasz alatt a folyadékmennyiség elsõ részét legfeljebb egy elsõ hõmérsékleten az elsõ és második összetevõre juttatjuk egy elsõ italrész nyeréséhez, továbbá legalább a második idõszakasz alatt a folyadék mennyiségébõl egy második résznek az elsõ és második összetevõre történõ második hõmérsékleten való juttatását egy második italrész nyeréséhez.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
Ezért általában véve érvényes, hogy a találmány szerinti készülék vonatkozásában a készülék úgy van kialakítva, hogy legalább egy elsõ idõszakasz alatt a folyadék mennyiségébõl egy elsõ részt legfeljebb egy elsõ hõmérsékleten a tartórendszerhez juttat, és ezáltal a folyadék érintkezésbe jut az elsõ és második összetevõvel az ital elsõ italrészének nyeréséhez, amelyet a legalább egy kifolyónyíláson át ad ki, és legalább egy második idõszakasz alatt a folyadék mennyiségébõl egy második részt a tartórendszerhez juttat, és ezáltal a folyadék érintkezésbe kerül az elsõ és második összetevõvel az ital második italrészének nyeréséhez, amelyet a legalább egy kifolyónyíláson át ad ki. A 2. ábra a találmány szerinti 1 készülék egy másik kiviteli alakját mutatja. Ebben az esetben az 1. és 2. ábrán egymásnak megfelelõ részek ugyanazzal a hivatkozási számmal vannak megjelölve. Ebben az esetben a 2. ábra szerinti készülék is egy 2 tartórendszerrel van ellátva, amelynek 4 tartója van, amelyben a kivonatolandó 10 anyag egy része, valamint egy folyadékban, például vízben oldható 6 anyag egy mennyisége van elhelyezve. A jelen példa esetében a vízben oldható anyag tejpor/kávéfehérítõ, és a kivonatolandó anyag õrölt kávé. Másféle anyagok is elképzelhetõk, amint azt az 1. ábra kapcsán ismertettük. A jelen példa esetében egy szûrõpapírból készített 8 borításban 6 tejpor és egy szûrõpapírból készített 12 borításban 10 õrölt kávé van. A jelen példa esetében a 8 és 12 borítások egymással össze vannak kapcsolva, és ezáltal a 6 tejpor és a 10 õrölt kávé egymástól egyetlen réteg 36 szûrõanyaggal, például szûrõpapírral van elválasztva. A jelen példa esetében az 1 készülék egy elsõ 38 folyadéktartállyal van ellátva víznek a 2 tartórendszerhez való továbbítása céljából, amely víznek legfeljebb elsõ hõmérséklete van, továbbá az 1 készülék egy második 40 folyadéktartályt tartalmaz, második hõmérsékleten lévõ víznek a tartórendszerhez történõ továbbításához. Ebbõl a célból a második 40 tartály el van látva a 24 fûtõegységgel. A jelen példa esetében lehetõség van arra, hogy a 24 fûtõegység a második 40 tartályban lévõ folyadéknak egy növelt második hõmérsékleten való tartásához folyamatosan be legyen kapcsolva. Lehetõség van továbbá arra is, hogy a 24 fûtõegység továbbá egy 42 hõmérséklet-szabályozó eszközzel legyen ellátva, amely például egy 44 hõmérséklet-érzékelõ segítségével önmagában ismert módon méri a második 40 tartályban lévõ víz hõmérsékletét, és ezáltal a 42 hõmérséklet-szabályozó eszköz a hõmérsékletet például állandó értéken tartsa ezen mért értékek alapján. Ebbõl a célból a 24 fûtõegység jelátviteli kapcsolatban lehet a 44 hõmérséklet-érzékelõvel. A jelen példa esetében az elsõ 38 tartály közlekedõkapcsolatban van egy elsõ 46 tápvezetéken át egy 48 szeleppel. A második 40 tartály egy második 50 tápcsövön át közlekedõkapcsolatban van a 48 szeleppel. A 48 szelep közlekedõkapcsolatban van a 22 szivattyúval. A 22 szivattyú közlekedõkapcsolatban van a 2 tartórendszer befolyó 30 nyílásával használat közben. A 26 vezérlõeszköz például úgy tudja vezérelni a 48 szelepet, hogy az elsõ 38 tartály és a 22 szivattyú
1
HU 008 408 T2
közötti közlekedõkapcsolat nyitott legyen, és a második 40 tartály és a 22 szivattyú közötti közlekedõkapcsolat le legyen zárva. Ebbõl a célból a 26 vezérlõeszköz a szeleppel vagy a szelep vezérlõjével egy 52 jelátviteli kapcsolatot tartalmazhat. Ezután egy elsõ idõszakasz alatt a 26 vezérlõeszköz vezérelni tudja a 22 szivattyút, és ezáltal melegítés nélküli hideg vizet táplál az elsõ 38 tartályból az elsõ 46 szállítóvezetéken át a 2 tartórendszerbe. Ezen példa esetében a 2 tartórendszer egy 54 fedéllel van ellátva, ami által az elsõ idõszakasz alatt a hideg víz nyomás alatt táplálható be a 2 tartórendszerbe. A hideg víz hõmérséklete kisebb vagy egyenlõ, mint az elsõ hõmérséklet, amely úgy van megválasztva, hogy a hideg víz lényegében képtelen legyen a 4 tartóban lévõ 10 kávé kivonatolására, és így az õrölt 10 kávét tartalmazó 12 borításon átfolyik, és rákerül az oldható összetevõt tartalmazó 8 borítás 36 szûrõanyagára, és ezáltal lényegében nem képez kávékivonatot. A hideg víz azonban képes arra, hogy oldja a tartóban lévõ 6 tejport/kávéfehérítõt, és ezáltal melegítés nélküli tej formájában képzõdik az elsõ italrész. Ezen példa esetében a tartórendszer továbbá 56 fúvókával van ellátva. A fúvóka folyadéksugarat lövell egy 58 tárolótartályba, ahol folyadékból 60 réteg alakul ki, mielõtt még a kifolyó 32 nyíláson át belejutna a 34 csuporba. A fúvóka és a tárolótartály biztosítja azt, hogy az oldott tej finom buborékokat tartalmazó habréteget kapjon, amint azt az EP 0878 158 számú szabadalmi bejelentés ismerteti. A finom buborékokat tartalmazó habréteg azonban másféle módszerekkel is vagy másféle eszközökkel is létrehozható. Ilyen eszközökre példákat ismertet többek között az 1317199 európai szabadalmi bejelentés – ahol folyadéksugarat lövellnek ki egy tárolótartályba, amely a folyadékáramlást csökkentõ gáttal van ellátva –, az 1317200 európai szabadalmi bejelentés – ahol a folyadéksugár egy durvított felületre lövell –, továbbá a 2003/105642 nemzetközi szabadalmi bejelentés – ahol a folyadéksugár a sugár számára kialakított ütközõelemre ütközik, amely azon kamra belsõ falából áll ki, amelyben a sugár ütközõeleme elhelyezkedik. Ezen túlmenõen lehetõség van arra, hogy a tartóban olyan oldható anyagot helyezzünk el, amely a folyadék általi feloldáskor vagy azt követõen egy habréteget képez (például önhabosító kávéfehérítõ). A hideg víznek a 2 tartóba való betáplálásának elkezdését követõ idõszakasz eltelte után a 24 hõmérséklet-kapcsoló eszköz vezérelni tudja oly módon a 48 szelepet, hogy az elsõ 38 tartály és a 22 szivattyú közötti közlekedõkapcsolat lezáródik, valamint a második 40 tartály és a 22 szivattyú közötti közlekedõkapcsolat kinyílik. A 22 szivattyú folytathatja a szivattyúzást vagy megállhat egy bizonyos ideig a 48 szelep kapcsolása közben. Mivel a második 40 tartályban lévõ víz már fel van melegítve, a 4 tartóba táplált víz hõmérséklete gyakorlatilag azonnal felemelkedik legfeljebb az elsõ hõmérsékletrõl legalább a második hõmérsékletre. Ezután a második 50 szállítócsövön át a jelen példa esetében nyomás alatt forró vizet táplál a 2 tartórendszerbe. A forró víz hõmérséklete legalább akkora,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
2
mint a második hõmérséklet, amely úgy van megválasztva, hogy a forró víz a tartóban kivonatolja a 10 kávét. Ez a kávékivonat ezután átfolyik a második tasakon. Ha a tejpor/kávéfehérítõ nem oldódott fel teljesen, akkor ennek következtében annak további része oldódik. Ezt követõen adott esetben a tejpor/kávéfehérítõ további részét oldott állapotban tartalmazó kávékivonat az 58 fúvókán át az 58 kiegyenlítõtartályba fröcsköl. Ez a második italrészre vonatkozik, amely különbözik az elsõ italrésztõl. Ezt követõen a forró kávékivonat finom buborékokból álló habréteggel együtt – amelyet krémkávénak is neveznek – belejut a 34 csuporba. A 34 csuporban a forró kávékivonat részben összekeveredik a habos tejjel, és ezáltal kapucsínó képzõdik. A habosított tej igyekszik a kávékivonaton úszni, és így olyan kapucsínó képzõdik, amelyen egy tetszetõs kinézetû fehér habréteg van. Meg kívánjuk jegyezni, hogy ezen példa esetében a fehér habréteg úgy is kialakítható, hogy a habos tej – amely fehér – és a krémkávé – amelynek a színe barna – egymástól eltérõ idõpillanatban képzõdik, és ezáltal a fehér tejhab lényegében véve nem keveredik össze a krémkávéval, hanem úszik a krémkávé felszínén. Egy önmagában ismert készülék esetében például a vizet csupán egyetlen hõmérsékleten juttatják hozzá a tartóban lévõ tejporhoz és a kávéhoz, ilyenkor a tejpor és a kávé lényegében egyidejûleg oldódik, illetve kivonatolódik, és olyan tejeskávé jön létre, amelyet az 56 fúvóka az 58 átmeneti tartályba juttat, ami által habos tejeskávé képzõdik, amit ugyancsak kapucsínónak neveznek, azonban lényegében barna színû rajta a habréteg. A kávékedvelõk többre becsülik az olyan kapucsínót, amelyen fehér a habréteg, mint azt, amelyiken barna a habréteg. Erre az esetre is érvényes, hogy a kapucsínó hõmérséklete a hideg tej hõmérséklete és a forró kávékivonat hõmérséklete között lesz. Az elsõ és második hõmérsékletek ezen példa esetében úgy vannak megválasztva, hogy a kapucsínó hõmérséklete az ilyen italhoz kedvezõ legyen, és például 30–100 °C, elõnyösen 70–90 °C, még elõnyösebben 85–94 °C között legyen. Itt figyelembe vesszük a kapucsínóban lévõ hideg tej hõmérsékletét és elsõ térfogatát, valamint a forró kávékivonat hõmérsékletét és második térfogatát. A 3. ábra a találmány szerinti készülék egy másik kiviteli alakját mutatja, amelyen a 2. ábrának megfelelõ részek ugyanazon hivatkozási számokkal vannak jelölve. A 3. ábra szerinti készülék egy 2 tartórendszerrel van ellátva, amely egy elsõ 62 tartót tartalmaz, és ez tartalmazza a használat során egy kivonatolandó 10 anyag bizonyos mennyiségét. A tartórendszer továbbá egy második 64 tartóval van ellátva, amely a használat során egy folyadékban, például vízben oldódó 6 anyag egy bizonyos mennyiségét tartalmazza. Az elsõ 62 tartó egy kifolyó 66 nyílással van ellátva, amely 68 szûrõvel van társítva. A 68 szûrõnek olyan tulajdonsága van, hogy rajta a forró vizes oldat vagy kivonat át tud jutni. A 68 szûrõ azonban gátat képez az elsõ összetevõ (õrölt kávé) számára, és a jelen példa eseté-
1
HU 008 408 T2
ben a száraz állapotban lévõ második összetevõ (a tejpor vagy kávéfehérítõ) számára is. A második 64 tartót egy 70 fedél fedi le, és ez a 70 fedél egy befolyó 72 nyílással van ellátva, a befolyó 72 nyílás közlekedõkapcsolatban van a kifolyó 66 nyílással. A második 64 tartó továbbá egy 74 szûrõvel ellátott kifolyó 72 nyílással van ellátva. A jelen példa esetében a 74 szûrõnek ugyanolyan tulajdonságai vannak, mint a 68 szûrõnek, a kifolyó 72 nyílás továbbá közlekedõkapcsolatban van egy 62 fúvókával. A második 64 tartó megtöltéséhez a második tartó eltávolítható a 70 fedélbõl. Mindez önmagában ismert módon megvalósítható. Ennek eredményeként a második 64 tartó megtölthetõ a második összetevõvel. Az elsõ 62 tartó is lekapcsolható az 54 fedélrõl. Ezáltal az elsõ 62 tartó megtölthetõ az elsõ összetevõvel. Ezután az elsõ tartó visszahelyezhetõ, és ezáltal az elsõ tartót folyadékzáró módon lezárja az 54 fedél. Ebbõl a célból a fedél és az elsõ tartó között egy önmagában ismert 53 tömítõgyûrû helyezkedik el. Ezzel teljesen analóg módon a 70 fedél és a második 64 tartó között is egy 55 tömítõgyûrû helyezkedik el. Amint azt a 2. ábrával kapcsolatban már tárgyaltuk, használat közben az elsõ idõszakasz alatt az elsõ hõmérsékletnél alacsonyabb hõmérsékletû vizet a 22 szivattyú a 2 tartórendszerbe juttatja. Mindenekelõtt ez a víz nyomás alatt átfolyik az elsõ összetevõn, vagyis az õrölt kávén. Az elsõ idõszakasz alatt legalábbis gyakorlatilag nem oldódik ki a kávé a viszonylag hideg vízben. Más szóval, legalábbis gyakorlatilag nem történik kivonatolás. Ezután a víz a kifolyó 66 nyíláson át nyomás alatt a második 64 tartóba folyik. A második 64 tartóban helyezkedik el a második összetevõ, vagyis a jelen példa esetében tejpor/kávéfehérítõ, amely feloldódik. Ennek az az eredménye, hogy a víz a benne oldott második összetevõvel, vagyis tejjel együtt nyomás alatt a kifolyó 72 nyílásból átfolyik a második 64 tartóba. Ezután az így képzõdött tej, vagyis a második italrész a 76 fúvókához jut. A 76 fúvóka a második italrészbõl egy folyadéksugarat készít, amely a jelen példa esetében közvetlenül a 34 csuporba ömlik ki. A folyadéksugárnak a csupor fenekére való felütközése után egy bizonyos idõ múlva a felütközést követõen már a 34 csuporban lévõ második italrészt habosítja azáltal, hogy levegõt juttat a második italrészbe. Ennek eredményeként finom buborékokat tartalmazó habos tejréteg képzõdik a 34 csuporban. A jelen példa esetében a második idõszakasz úgy van megválasztva, hogy az elsõ idõszakasz végén a második összetevõnek legalább a nagyobbik része feloldódjon. A 24 vezérlõeszköz biztosítja azt, hogy az elsõ idõszakasz végén azonnal elkezdõdjön a második idõszakasz. Ebbõl a célból a 48 szelepet úgy kapcsolja, hogy a 22 szivattyú a 40 tartályból forró vizet kezdjen el szivattyúzni. Ezután a forró vizet nyomás alatt a 14 vezetéken át bejuttatja az elsõ 62 tartóba. Ez a forró víz ezután átnyomódik az elsõ összetevõn, vagyis az õrölt kávén. Ekkor kávékivonat képzõdik, amely az elsõ tartót a kifolyó 66 nyíláson át hagyja el, majd befolyik a második 64 tartóba. Ezután a kávékivonat átfolyik a második tartón, és ez-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 8
2
által a második összetevõ esetleges maradványa még mindig fel tud oldódni. Ezután a kávékivonat a kifolyó 72 nyíláson át elhagyja a második tartót, és létrehozza a második italrészt. A második italrészt is a 76 fúvóka adja ki, és ezáltal a kávékivonatból egy folyadéksugár képzõdik. Ez a folyadéksugár nekiütközik a tejnek, amelyen már finom buborékokból álló tejhabréteg van. Ennek az lesz az eredménye, hogy a tejhabréteg a tejbõl és kávékivonatból képzõdõ keveréken úszik. Ezáltal egy olyan kapucsínó jön létre, amelyen finom buborékokból álló habréteg van. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a második 64 tartó kifolyó 74 nyílása hozzákapcsolható egy levegõt bekeverõ habosítóeszközhöz, amelyet az 1371311 számú európai szabadalmi bejelentés ismertet. Az ilyen változatok mindenféleképpen úgy értendõk, hogy a jelen találmány keretébe esnek. Lehetõség van továbbá arra, hogy az elsõ összetevõ egy elsõ 10, 12 tasakban legyen, ahogyan azt az 1. ábra kapcsán ismertettük. Ez az elsõ tasak helyezhetõ az elsõ 62 tartóba. Ezzel teljesen analóg módon a második összetevõ egy második 6, 8 tasakban lehet, amely behelyezhetõ a második 62 tartóba. Az ilyen változatok is úgy értendõk, hogy a jelen találmány keretébe esnek. A találmány semmiféle módon sem korlátozódik az elsõ és második összetevõkre adott példákra. Az elsõ és második összetevõ például egyszerre és például összekeverve behelyezhetõ egy és ugyanazon tasakba, amint azt az 5. ábra mutatja, vagy pedig a tartórendszer egy és ugyanazon tartójába. A második összetevõ például oldható összetevõket is tartalmazhat, amilyenek például az ízesítõanyagok, cukor vagy kakaó. A második összetevõ is tartalmazhat kivonatolandó terméket. Ezzel teljesen analóg módon az elsõ összetevõ is tartalmazhat más kivonatolandó termékeket, mint például teát. Az is elképzelhetõ, hogy kivonatolandó termékek helyett az elsõ összetevõ oldható termékeket tartalmaz. Az elsõ összetevõ koncentrátumot is tartalmazhat, amely egy elsõ italrész nyeréséhez oldható. Ugyanez vonatkozik a második összetevõre is. Ebben az esetben a találmány szerinti eljárás esetében az elsõ és második összetevõnek olyan tulajdonságai lehetnek, amelyek különböznek egymástól, és ezáltal egymástól kölcsönösen különbözõ elsõ és második italrészek készíthetõk, ahogyan azt az 1., 2. és 3. ábra kapcsán ismertettük. Egy olyan folyadék nyeréséhez, amelynek hõmérséklete kisebb, mint az elsõ hõmérséklet, vagy magasabb, mint a második hõmérséklet, a készülék továbbá ellátható egy hûtõegységgel is. Így például a víz a 26 fûtõegység segítségével felmelegíthetõ olyan víz nyeréséhez, amelynek hõmérséklete magasabb, mint a második hõmérséklet. Ugyanez a víz újra visszahûthetõ a hûtõegység segítségével olyan víz nyeréséhez, amelynek hõmérséklete alacsonyabb, mint az elsõ hõmérséklet. Az ilyen változatok is a találmány keretébe esnek. Végül a 4–4G. ábrák kapcsán bemutatjuk az 1–3. ábrák szerinti tartóba juttatott folyadék néhány lehetséges hõmérsékletgörbéjét. Az ábrán az elsõ idõszakaszt t1 és a második idõszakaszt t2 jelöli. Az elsõ
1
HU 008 408 T2
hõmérsékletet T1 és a második hõmérsékletet T2 jelöli. A jelen példában T1 40 °C és T2 60 °C. A 4A. ábra szerinti példa esetében ténylegesen látható, hogy az elsõ t1 idõszakasz alatt a hõmérséklet kisebb, mint T1, és a második t2 idõszakasz alatt a hõmérséklet magasabb, mint T2. Az elsõ t1 idõszakasz és a második t2 idõszakasz továbbá egymáshoz kapcsolódik. A 4B. ábra szerinti példa esetében a második idõszakaszt másodszorra egy elsõ idõszakasz követi. A 4C. ábra esetében a hõmérséklet fokozatosan emelkedik, és az elsõ t1 idõszakasz akkor fejezõdik be, mikor a hõmérséklet magasabb, mint a T1 hõmérséklet, és a második t2 idõszakasz akkor kezdõik, amikor a hõmérséklet T2 fölé növekszik. Ezen példa esetében az elsõ t1 idõszakasz és a második t2 idõszakasz nem kapcsolódik össze egymással. Az elsõ t1 és második t2 idõszakasz között egy harmadik t3 idõszakasz van. Valami hasonló vonatkozik teljesen analóg módon a 4D. ábra szerinti példára, amelynél a hõmérséklet az idõvel lineárisan növekszik. A 4E. ábra azt mutatja, hogy az elsõ idõszakasz alatt és a második idõszakasz alatt a hõmérséklet egy átlag körül ingadozhat. Ebben az esetben is az elsõ és a második idõszakasz nem kapcsolódik közvetlenül egymáshoz. Ez vonatkozik a 4f szerinti példára és a 4g szerinti példára is. Az ilyen változatok is a jelen találmány keretébe esnek.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás fogyasztásra alkalmas italnak legalább két összetevõbõl (6, 10) és az összetevõkhöz adott bizonyos mennyiségû folyadékból (18), például vízbõl való készítésére, ahol is az elsõ összetevõ (10) folyadékkal kivonatolandó vagy oldandó anyagot és a második összetevõ (6) folyadékkal kivonatolandó vagy oldandó anyagot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az eljárás a következõ lépéseket tartalmazza: legalább egy elsõ idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõhöz egy elsõ italrész nyeréséhez hozzáadjuk a folyadékot (18), amelynek legfeljebb egy elsõ hõmérséklete van, legalább egy második idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõhöz egy második italrész nyeréséhez hozzáadjuk a folyadékot (18), amelynek legalább egy második hõmérséklete van; az ital nyeréséhez elegyítjük az elsõ és második italrészt; és az elsõ és második összetevõt (6, 10), valamint az elsõ és második hõmérsékletet oly módon választjuk meg, hogy az elsõ idõszakasz alatt az elsõ összetevõ nagyobb vagy kisebb mértékben oldódik vagy kivonatolódik, mint a második idõszakasz alatt, és/vagy az elsõ idõszakasz alatt a második összetevõ nagyobb vagy kisebb mértékben oldódik vagy kivonatolódik, mint a második idõszakasz alatt, és ezáltal az elsõ és második italrész egymástól különbözik.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 9
2
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ összetevõ a folyadékkal kivonatolandó anyagot, például õrölt kávét tartalmaz, és a második összetevõ egy olyan összetevõt, például tejport/kávéfehérítõt, cukrot és olyan adalékokat tartalmaz, amelyek a folyadékban oldandók. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet alacsonyabb, mint a második hõmérséklet. 4. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ idõszakasz korábbi, mint a második idõszakasz. 5. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet úgy van megválasztva, hogy az elsõ idõszakasz alatt az elsõ összetevõ legalább lényegében nem kivonatolható a folyadékkal, és a második hõmérséklet úgy van megválasztva, hogy a második idõszakasz alatt az elsõ összetevõ a folyadékkal kivonatolható. 6. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet úgy van megválasztva, hogy legalább az elsõ idõszakasz alatt a második összetevõ a folyadékban oldható. 7. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet és a második hõmérséklet úgy van megválasztva, hogy a fogyasztásra alkalmas italnak elõre meghatározott hõmérséklete legyen, elõnyösen 30–100 °C, elõnyösebben 70–95 °C, még elõnyösebben 85–94 °C tartományban. 8. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ idõszakasz és a második idõszakasz egymáshoz kapcsolódik. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ital készítése az elsõ és második idõszakasz alatt történik. 10. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet 0–60 °C tartományban van. 11. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet 10–50 °C tartományban van. 12. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet 15–40 °C tartományban van. 13. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második hõmérséklet 60–120 °C tartományban van. 14. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második hõmérséklet 80–100 °C tartományban van. 15. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második hõmérséklet 92–97 °C tartományban van. 16. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ idõszakasz alatt az elsõ és a második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 0–60 °C tartományban van. 17. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ idõszakasz alatt az
1
HU 008 408 T2
elsõ és a második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 10–50 °C tartományban van. 18. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ idõszakasz alatt az elsõ és a második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 15–40 °C tartományban van. 19. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második idõszakasz alatt az elsõ és a második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 60–120 °C tartományban van. 20. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második idõszakasz alatt az elsõ és a második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 80–100 °C tartományban van. 21. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második idõszakasz alatt az elsõ és a második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 92–97 °C tartományban van. 22. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ összetevõ egy elsõ tasakban van, és az elsõ tasak lap alakú anyagból, például szûrõpapírból készített borítást tartalmaz, amely a folyadék számára átjárható, és gátat képez az elsõ összetevõ számára, továbbá a második összetevõ egy második tasakban van, és a második tasak egy lap alakú anyagból, például szûrõpapírból készült borítást tartalmaz, amely átjárható a folyadék számára, és a második összetevõ számára gátat képez. 23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadékot nyomás alatt préseljük át az elsõ tasakon és a második tasakon. 24. A 22. vagy 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadék elõször az elsõ tasakon folyik át, és az elsõ tasakon való átfolyás után a folyadék átfolyik a második tasakon. 25. A 22–24. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ tasak és a második tasak egy tartórendszerbe van helyezve, amely tartórendszer legalább egy befolyónyílással és legalább egy kifolyónyílással van ellátva, és a folyadék áramlási útvonala a legalább egy befolyónyílástól a legalább egy kifolyónyílásig terjed, és használat közben a folyadékot a legalább egy befolyónyíláshoz szállítjuk, az elsõ és második tasakon történõ átfolyáshoz, az elsõ és második italrész a tartórendszert a legalább egy kifolyónyíláson át hagyja el. 26. A 25. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadék áramlási útvonalát tekintve az elsõ tasak a második tasak elõtt helyezkedik el. 27. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadék legalább az elsõ hõmérsékleten van és legalább a második hõmérsékleten levõ folyadékot egy elsõ tartályból vagy elsõ vezetékbõl szállítjuk az elsõ és második összetevõhöz. 28. Az 1–26. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a legfeljebb az elsõ hõmérsékleten levõ folyadékot egy elsõ tartályból vagy egy elsõ vezetékbõl szállítjuk az elsõ és második összetevõkhöz, és a legalább második hõmérsékleten levõ fo-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 10
2
lyadékot egy második tartályból vagy második vezetékbõl szállítjuk az elsõ és második összetevõhöz. 29. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyert elsõ italrészbe és/vagy második italrészbe finom buborékokat tartalmazó habos ital nyeréséhez levegõt juttatunk be. 30. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ összetevõ és/vagy a második összetevõ legalább egy olyan összetevõvel van ellátva, amely a folyadék hozzáadása után az elsõ és/vagy második italrészben habot állít elõ. 31. A 30. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második összetevõ a folyadékban oldható anyagot, például tejport/kávéfehérítõt és legalább egy olyan összetevõt tartalmaz, amely folyadék hozzáadásakor habot képez. 32. Készülék fogyasztásra alkalmas italnak legalább két összetevõbõl (6, 10) és az összetevõkhöz szállított folyadék (18), például víz, bizonyos mennyiségébõl történõ elõállításához, ahol az elsõ összetevõ (10) egy kivonatolandó vagy oldandó anyagot és a második összetevõ (6) kivonatolandó vagy oldandó anyagot tartalmaz, a készülék (1) az elsõ és második összetevõ (6, 10) befogadására kiképzett legalább egy tartórendszert (2) tartalmaz, amely tartórendszer (2) legalább egy befolyónyílással (30) és legalább egy kifolyónyílással (32), valamint használat közben egy folyadéknak (18) a tartórendszer (2) legalább egy befolyónyílásához (30) történõ szállítására szolgáló eszközt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a készülék (1) ahhoz van kialakítva, hogy legalább egy elsõ idõszakasz alatt legfeljebb egy elsõ hõmérsékleten levõ folyadékot a tartórendszerhez szállítson, és a folyadék érintkezésbe lépjen az elsõ és második összetevõvel az ital elsõ italrészének nyeréséhez, amelyet a legalább egy kifolyónyíláson ad ki, és legalább egy második idõszakasz alatt legalább egy második hõmérsékleten levõ folyadékot a tartórendszerhez szállítson, és a folyadék érintkezésbe lépjen az elsõ és második összetevõvel az ital egy második italrészének a nyeréséhez, amelyet a legalább egy kifolyónyíláson át ad ki. 33. A 32. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a tartórendszer (2) az elsõ és második összetevõ (6, 10) megtartásához egy tartóval (4) van ellátva, és a tartó (4) van ellátva a tartórendszer (2) befolyónyílásával (30) és kifolyónyílásával (32). 34. A 32. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a tartórendszer egy elsõ tartóval (62) és egy második tartóval (64) van ellátva, hogy tartónként a legalább két összetevõ (6, 10) közül legalább az egyiket megtartsa, és az elsõ tartó (62) van ellátva a tartórendszer (2) befolyónyílásával (30) és a második tartó (64) van ellátva a tartórendszer (2) kifolyónyílásával (76), és az elsõ tartó (62) egy kimenettel (66) van ellátva, és a második tartó (64) egy bemenettel (72) van ellátva, továbbá az elsõ tartó (62) és a második tartó (64) a kimeneten (6) és a bemeneten (72) át közlekedõkapcsolatban van egymással.
1
HU 008 408 T2
35. A 34. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az említett közlekedõkapcsolatot egy vezeték képezi. 36. A 32–35. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet alacsonyabb, mint a második hõmérséklet. 37. A 32–36. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ idõszakasz korábbi a második idõszakasznál. 38. A 32–37. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet úgy van elõre meghatározva, hogy az elsõ idõszakasz alatt az oldható anyag (6) oldódik, legalább részben, a folyadékban és a kivonatolandó anyag lényegében nem kivonatolódik. 39. A 32–38. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a második hõmérséklet úgy van elõre meghatározva, hogy a második idõszakasz alatt a kivonatolandó anyag (10) kivonatolódik. 40. A 32–39. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a készülék tartalmazza az elsõ és második összetevõt (6, 10), továbbá az elsõ hõmérséklete és a második hõmérséklet úgy van elõre meghatározva, hogy a fogyasztásra alkalmas italnak elõre meghatározott hõmérséklete legyen, elõnyösen 30–100 °C, elõnyösebben 70–95 °C, még elõnyösebben 85–94 °C közötti tartományban. 41. A 32–40. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ idõszakasz és a második idõszakasz egymáshoz kapcsolódik. 42. A 39. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az ital készítése az elsõ és a második idõszakasz alatt történik. 43. A 32–42. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet 0–60 °C közötti tartományban van. 44. A 32–43. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet 10–50 °C közötti tartományban van. 45. A 32–44. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ hõmérséklet 15–40 °C közötti tartományban van. 46. A 32–45. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a második hõmérséklet 60–120 °C közötti tartományban van. 47. A 32–46. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a második hõmérséklet 80–100 °C közötti tartományban van. 48. A 32–47. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a második hõmérséklet 92–97 °C közötti tartományban van. 49. A 32–48. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 0–60 °C közötti tartományban van. 50. A 32–49. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 10–50 °C közötti tartományban van.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 11
2
51. A 32–50. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 15–40 °C közötti tartományban van. 52. A 32–51. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a második idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 60–120 °C közötti tartományban van. 53. A 32–52. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a második idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 80–100 °C közötti tartományban van. 54. A 32–53. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a második idõszakasz alatt az elsõ és második összetevõhöz szállított folyadék hõmérséklete 92–97 °C közötti tartományban van. 55. A 32–54. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a készülék továbbá az elsõ összetevõt (10) tartalmazó elsõ tasakot (12) tartalmaz, amely elsõ tasak (12) egy lap alakú anyagból, például szûrõpapírból készített borítást tartalmaz, amely víz számára áthatolható, és gátat képez az elsõ összetevõ (10) számára, továbbá a második összetevõt (6) tartalmazó második tasakot (8) tartalmaz, amely második tasak (8) lap alakú anyagból, például szûrõpapírból készített borítást tartalmaz, amely folyadék számára áthatolható, és gátat képez a második összetevõ számára. 56. A 32. és 55. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ és a második tasak (8, 12) a tartórendszerben (2) helyezkedik el. 57. A 33. és 55. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ és a második tasak (8, 12) a tartóban (4) helyezkedik el. 58. A 34. és 55. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ tasak (12) egy elsõ tartóban (62) van, és a második tasak (8) a második tartóban (64) van. 59. Az 55., 56. vagy 57. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ tasak (12) áramlási irányt tekintve a második tasak (8) elõtt helyezkedik el. 60. A 32–58. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a készülék a folyadéknak a tartórendszer (2) befolyónyílásába (30) nyomás alatt történõ betáplálására van kialakítva. 61. A 32–59. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a készülék legalább egy fûtõ- és/vagy hûtõkészülékkel van ellátva a folyadéknak az elsõ és/vagy második idõszakasz alatti fûtéséhez és/vagy hûtéséhez. 62. A 32–60. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a folyadékot szállító eszköz (14) legalább egy tartállyal (16; 38, 40) vagy legalább egy vezetékkel (20; 46, 50) van ellátva a folyadéknak (18) a legalább egy befolyónyíláshoz (30) történõ szállításához. 63. A 61. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a folyadékszállító eszköz (14) legalább egy elsõ tartállyal (38) vagy elsõ vezetékkel (46), valamint egy második tartállyal (40) vagy második vezeték-
1
HU 008 408 T2
kel (50) van ellátva a legfeljebb az elsõ hõmérsékleten lévõ és legalább a második hõmérsékleten lévõ folyadéknak a tartórendszerhez (2) történõ szállításához. 64. A 32–62. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a készülék továbbá le-
5
12
2
vegõvel habosító eszközt (56, 58, 60) tartalmaz, amely közlekedõkapcsolatban van a kifolyónyílással (32) az italnak a levegõvel történõ habosításához olyan ital nyeréséhez, amelyen finom buborékokat tartalmazó habréteg van.
HU 008 408 T2 Int. Cl.: A47J 31/00
13
HU 008 408 T2 Int. Cl.: A47J 31/00
14
HU 008 408 T2 Int. Cl.: A47J 31/00
15
HU 008 408 T2 Int. Cl.: A47J 31/00
16
HU 008 408 T2 Int. Cl.: A47J 31/00
17
Kiadja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest
