!HU000005946T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 005 946
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA A47J 43/046
(21) Magyar ügyszám: E 05 804104 (22) A bejelentés napja: 2005. 11. 08. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20050804104 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1827188 A1 2006. 05. 18. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1827188 B1 2009. 01. 21.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 04026939 2004. 11. 12.
(73) Jogosult: NESTEC S. A., 1800 Vevey (CH)
EP
(72) Feltalálók: BOUSSEMART, Christophe, F-74500 Lugrin (FR); YOAKIM, Alfred, CH-1806 St-Légier-La-Chiésaz (CH); CHIARELLA, Francesco, Pleasant Valley, NY 12569 (US) (54)
(2006.01) A47J 27/00 (2006.01) A47J 36/24 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 06050900 PCT/EP 05/011921
(74) Képviselõ: Sári Tamás Gusztáv, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Készülék és eljárás hab készítésére folyékony élelmiszerbõl
HU 005 946 T2
(57) Kivonat Készülék hab készítésére tejalapú folyadékból, amely készülék tartalmaz tartályt (21) a habosítandó folyadék fogadására, amely folyadékban forgatható keverõ (4) van elhelyezve, állványt (20) a tartályhoz társítva, rendszert (5) a keverõ meghajtására. A keverõt meghajtó rendszer és a keverõ (4, 5) olyan mágneses elemeket tartalmaznak, amelyek lehetõvé teszik, hogy a keverõ forgatva mágnesesen meghajtásra kerüljön a tartályban (21). Zavaróeszközök (4, 5, 6) ugyancsak ki vannak alakítva azért, hogy megtörjék vagy megelõzzék a folyadék szimmetrikus keringését a tartály középsõ függõleges tengelye (I) körül.
3. ábra A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 8 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 005 946 T2
A jelen találmány habnak folyékony élelmiszerbõl, mint például tejbõl való készítésére szolgáló készülékre és eljárásra vonatkozik, és arra szánjuk, hogy például olyan italok készítésével való összefüggésben legyen alkalmazva, mint például a cappuccinók, a tejeskávék, a café latte és a macchiato, a forró csokoládé és más forróital-különlegességek. Az olyan italkülönlegességek, amelyeknek legalább egy része habból áll, egyre nagyobb mértékben divatossá válnak. A leginkább ismert ilyen fajtájú ital a cappuccino típusú kávé. Kávéból álló folyadékrészt tartalmaz, amelynek tetején habosított tejrétege van, amely a sokkal kisebb sûrûségénél fogva a folyadék felületén úszik. Elkészítése általában idõt, elvégzendõ mûveleteket és tisztítási lépéseket kíván. A tejalapú hab elkészítésének leginkább hagyományos módja az, amikor kívánt mennyiségû tejet öntenek egy tartályba, kávégép gõzkiömlõ csövét mentik a tartályba, azt fel¹le mozgatják, hogy a hab kialakításához szükséges levegõt bevigyék. Ennek az eljárásnak elõször is az jelenti a hátrányát, hogy gõzkiömléssel felszerelt kávégép meglétét követeli meg, márpedig nem az összes gép ilyen. Egy másik hátrány abból a ténybõl fakad, hogy általánosságban nincs mód a hab elkészítésére a kávé elkészítésével egyidõben, hacsak olyan bonyolult és drága gép nem hozzáférhetõ, amely két különálló fluidumkörrel rendelkezik, eggyel a kávé extrahálásához, és egy másikkal gõz készítésére. A gõzkiömléssel bíró kávégépek alkalmazásához kapcsolódó egy további hátrány abból a ténybõl fakad, hogy az ilyen gépekben a víz melegítésére szolgáló rendszert – amely leggyakrabban egy termoblokk – folyamatosan bekapcsolva kell tartani annak érdekében, hogy anélkül tudjanak gõzt készíteni, hogy várni kellene rá. Ezek a gépek ezért nagy mennyiségû energiát fogyasztanak, ami nem teszi mûködtetésüket túlzottan gazdaságossá. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a gõzcsövek hamar elvízkövesednek, amikor a használt víz kemény víz, és ez megköveteli a rendszeres karbantartást annak érdekében, hogy azokat megfelelõ állapotban tartsák. Az ilyen típusú géppel kapcsolatos további hátrány abból a ténybõl fakad, hogy a hab minõsége a felhasználó gyakorlottságától függ, ami azt jelenti, hogy ezek a gépek nem teszik lehetõvé, hogy az elkészülõ hab reprodukálható jellemzõkkel és egységes minõséggel rendelkezzék. Egy további hátrány abból a ténybõl fakad, hogy a tejjel érintkezésben lévõ csöveket nehézkes és nem túl praktikus megtisztítani. Léteznek olyan mechanikus keverõkészülékek is, amelyeket általában háztartási használatra szánnak hab felverése céljából többé vagy kevésbé viszkózus élelmiszertermékekbõl, mint például tojásokból, jégbõl, gyümölcslevekbõl és hasonlókból. Az ezekkel a készülékekkel kapcsolatos probléma többféle természetû, ami azt jelenti, hogy ezek kevésbé alkalmasak tejalapú folyadékokból hab készítésére ital elõállítása céljából. Az egyik hátrány például abból a ténybõl fakad, hogy
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
ezek a készülékek hideg állapotban keverik a folyadékot vagy krémet, ami jelentõsen behatárolja a potenciális felhasználásuk körét. Emellett a tej nem habosodik oly meggyõzõen, amikor hideg, vagy amikor környezeti hõmérsékletû. Egy másik hátrány abból a ténybõl fakad, hogy ezek a készülékek kevéssé alkalmasak az olyan mikrobiológiailag érzékeny folyadékok habosítására, mint például a tej. A készülék tartályának rendszeres tisztítását kell elõirányozni annak érdekében, hogy bármely szilárd élelmiszer-maradványt eltávolítsanak. Emellett a tej melegítésére az jellemzõ, hogy fokozza a fõtt vagy égett fehérjék felületekre való lerakódásának vagy azokhoz való tapadásának mértékét. A létezõ készülékek legnagyobb részben nem igazán alkalmasak arra, hogy csökkentsék az ilyen szilárd maradványoknak a kérgesedését, ami a tisztítást bajossá teszi. Ezek a készülékek ugyancsak rendelkeznek olyan keverõ- és meghajtószerkezetekkel, amelyek rögzítettek, és amelyek behatolnak a tartályba, és ez számos hátrányt okoz: nem elhanyagolható az eltávolításivisszarakási idõ, hajlamosak a gyorsabb beszennyezõdésre, plusz költségeket okoznak a többszörös mennyiségû alkatrészek eredményeként, és a keverõeszközöket nehéz megtisztítani. Az ezekkel a készülékekkel kapcsolatos más hátrányok abból a ténybõl fakadnak, hogy az ezen készülékekben való habképzés nem optimális a keverõeszköz elrendezésével kapcsolatos okokból. Egyes készülékek a tartály közepénél elhelyezkedõ keverõeszközzel rendelkeznek. Az ilyen elrendezés nem hatékony a bizonyos térfogatú tejalapú folyadéknak gazdag habbá való gyors átalakítása során. Más készülékek több keverõvel rendelkeznek. Ezek az elrendezések általában mechanikusak, amelyeknél hajtómûeszközre van szükség a keverõk forgásának összehangolására, és ez a rendszert behatoló jellegûvé és így kevésbé higiénikussá teszi, növeli az alkatrészek számát, és a tisztítást még inkább fáradságos mûveletté teszi. Az US 6 318 247 számú szabadalom forró italok vagy élelmiszerek, mint például forró csokoládé keveréssel való elkészítésére szolgáló készülékre vonatkozik. A készülék keverõ meghajtására szolgáló olyan rendszert tartalmaz, amely mágneses hatáson alapul. Mindazonáltal a készülék számos hátránnyal rendelkezik. Elõször is ilyen készülékben a folyadék vagy hab a tartály középtengelyéhez képest koaxiálisan kerül keverésre, és ez olyan keringést okoz, amelynél a folyadék vagy hab bizonyos rétegei, különösen a külsõ rétegek nem lesznek olyan alaposan keverve, mint más, különösen a középponthoz közel elhelyezkedõ rétegek a keverõ által elõidézett centrifugális hatás miatt. Az ilyen keringés így nem alkalmas megfelelõ minõségû hab elõállítására vagy a hab elõállításához szükséges idõ lecsökkentésére. Emellett a készülék felépítése nem higiénikus tejalapú folyadékok kezeléséhez, és a tisztítás nem válik könnyebbé az ilyen kialakítás révén. Élelmiszertermékek keverésére szolgáló más olyan eszközök kerültek leírásra a WO 2004/043213 A1 vagy
1
HU 005 946 T2
a DE 196 24 648 A1 számú szabadalmi iratokban, amelyek többé-kevésbé ugyanezen hátrányokkal bírnak. Mágneses kapcsolódáson alapuló egyéb keverõrendszerek kerültek leírásra az US 2 932 493, a DE 1 131 372, az US 4 537 332 és az US 6 712 497 számú iratokban, azonban ezek egyike sem biztosít minõségi hab rövid idõ alatt és higiénikusan történõ elõállítására megfelelõ megoldást. A DE 89 15 094 számú használati minta tejalapú ital kiadagolására szolgáló hûtött edényre vonatkozik. Az edény hûtõeszközt, valamint mágneses rotor formájában kialakított kényszerített konvekciós eszközt tartalmaz. Az ilyen készülék nem alkalmas folyadéknak habbá való átalakítására, hanem egyszerûen a folyadékot egyenletesen a hûtött hõmérsékleten tartja tartósítás céljából. Az US 3 356 349 számú szabadalom fûtött tartályt és egy, a tartály közepénél elhelyezkedõ kerék meghajtására szolgáló, a tartály alatt elhelyezett mágneses meghajtóeszközt tartalmaz. A kerék olyan keverõelemmel van összefüggésbe hozva, amely eltoltan helyezkedik el a kerékhez képest, lengõmozgásba hozva az elemet. A keverés ilyen alapelve a mágneses csatolás gyengülését idézheti elõ, a keverõeszköznek a meghajtóeszköz forgástengelyéhez viszonyított eltolt elhelyezkedése révén létrejövõ nagy tehetetlenségi nyomaték miatt. Ez a probléma a sebesség növekedésével fokozódik. Az ilyen keverõeszköz így bizonyos folyadékok vagy más anyagok kis sebességgel való keverésére alkalmas, azonban kevéssé alkalmasnak bizonyulhat folyadéknak kellõen nagy sebességgel történõ habbá való átalakítására. Egyébiránt ez a dokumentum nem tesz említést folyadéknak e berendezés alkalmazásával történõ habbá való átalakításáról. Fõ célunk ezért a találmánnyal, hogy a technika állásánál felmerülõ hátrányokat enyhítsük azáltal, hogy olyan készüléket javasolunk, amely jobban alkalmazkodik habnak tejalapú folyékony élelmiszerbõl való készítésére, különösen ital elkészítése céljából. A találmánnyal egyik célunk ezért olyan készüléket megalkotni, amelynek kialakítása higiénikusabb, könnyebben tisztítható, és egyszerû használni. További célunk a találmánnyal olyan készüléket megalkotni, amely megismételhetõ jellemzõkkel és minõséggel készít habot a lehetõ legrövidebb elkészítési idõ alatt. Másik célunk a jelen találmánnyal az elkészítésre szolgáló eljárást leegyszerûsíteni azáltal, hogy a felhasználó részérõl szükséges beavatkozás mennyiségét korlátozzuk. Másik célunk a találmánnyal olyan készüléket megalkotni, amelynek használata gazdaságos. Evégett a találmány habnak tejalapú folyadékból történõ készítésére szolgáló, az 1. igénypontnak megfelelõ készülékre vonatkozik. Egy kiviteli alaknál a pozicionálóelem a tartály felületén kialakított domborulat, és legalább olyan alakja van, amely többé vagy kevésbé kiegészíti a keverõt. A keverõ így kapcsolódni tud az említett domborulat-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
hoz vagy mélyedéshez. Elégséges hézag lehet kialakítva ahhoz, hogy lehetõvé tegye a keverõ számára, hogy forgatva meghajtásra kerüljön túlzott mértékû súrlódás nélkül. Alternatív módon kis súrlódási együtthatójú anyagokból lévõ felületek lehetnek kialakítva. Így a keverõ egyszerûen azáltal van a helyére rakva, hogy egyszerûen egymáshoz kapcsoljuk az alakjukat anélkül, hogy bármilyen speciális szerszámra szükségünk lenne. A keverõ szabadon lehet, vagy – elõnyösen gyorscsatlakozó fajtájú – csatlakozóeszköz révén lehet csatlakoztatva. A domborulat vagy mélyedés és a tartály alja együttesen osztatlan falat képez. Így nincs arra szükség, hogy tömítõelemekre hagyatkozzunk, csökkentve ezzel a komplexitást, és higiénikusabbá téve a készüléket. A tartály alját úgy értjük, hogy az a tartály alsó részében lévõ teljes felületet jelenti, és az többé vagy kevésbé a tartály teljes szélességét képezi ebben a részben. A domborulat például a tartály tulajdonképpeni falán van kialakítva úgy, mint a tartály egy befelé irányuló benyomása, amely ezáltal a külsõ oldalon ezen a falon mélyedést hoz létre. A tartály külsõ oldalán így kialakított mélyedés ezáltal arra szolgálhat, hogy helyet adjon a meghajtóeszköz mágneses meghajtórészének úgy, hogy a keverõ megemelve, és a tartály aljától bizonyos távolságra van a helyén tartva, fokozva ezáltal a keverõhatást, összehasonlítva ezt a keverõnek egy olyan pozíciójával, amely a tartály aljával szomszédos. Elõnyösen a keverõ olyan gyûrû alakú elem, amely a tartályban lévõ domborulat köré illeszkedik. Egy lehetséges változatnál a pozicionálóeszköz a tartály belsõ felületén lévõ mélyedés lehet, amelybe a keverõ részlegesen belehelyezhetõ. Bármely esetben a pozicionálóeszköz így arra szolgál, hogy mind a vízszintes tengely mentén, mind a függõleges tengely mentén pozicionáljon a tartályban. Arra is szolgál, hogy vezesse a keverõt, és megakadályozza az utóbbit abban, hogy véletlenül elhagyja a mágneses teret a keverési mûvelet alatt. A keverõ számos kialakítást felvehet. Ezek egyikénél a keverõnek gyûrû alakja van egy, a pozicionálóeszközként mûködõ domborulat köré illeszkedõ középsõ nyílással, amely említett domborulat a tartály aljából kiáll, és legalább egy mágnesesen alárendelt résszel rendelkezik, amely az említett középsõ nyílás kerületének közelében helyezkedik el. Az ilyen kialakítás, mint ez, hatékony, mivel lehetõvé teszi, hogy a keverõ könnyedén beillesztésre kerüljön a tartályba. Emellett lehetõvé teszi, hogy a keverõ bizonyos távolságra legyen tartva a tartály aljától, ami a jó habképzést elõsegíti. Egy kiviteli alaknál a meghajtóeszköz olyan mágneses meghajtórészt tartalmaz, amely a tartály külsõ oldalán és az említett domborulaton belülre kapcsolódik. A mágneses meghajtórész így együttmûködik legalább a keverõ említett mágnesesen alárendelt részével. A mágneses meghajtórész így egy villamos motorhoz társított tengely révén kerül forgatásra. A meghajtóelem és a keverõ közötti mágneses együttmûködés ezért szorosabb, csökkentve ezzel a leválás vagy a
1
HU 005 946 T2
nem megfelelõ meghajtás veszélyét akár nagy sebességnél is. A keverõ egy kialakítása esetén az elõbbi keverõelemekkel rendelkezõ külsõ résszel bír. A keverõelemek így a következõ elemek közül egybõl vagy többõl állnak: toroid alakúra alakított huzal menetei, lapátkerekek, keverõlapátok, rácsok vagy tûk. Bizonyos elemek hatékonyabbnak bizonyulhatnak, mint mások, például a folyadék természetének megfelelõen. A találmány egy vonatkozásának megfelelõen a tartály – a folyadék tárolásának érdekében kialakított részén – olyan felülettel rendelkezik, amelyen nincs illesztési vonal vagy két alkatrész közötti csatlakozás, és nincs nyílást határoló bármely vonal. Különösen az olyan folyadék, mint a tej, hajlamos arra, hogy nagyon gyorsan beszennyezzen bármely rést szilárd anyagok lerakódása révén. Ez a jelenség hangsúlyozottabb, amennyiben a folyadékot melegítjük, és a folyadék hajlamos arra, hogy némileg lesült vagy odaégett réteget képezzen, amelyet ezáltal nehéz letisztítani. Azáltal, hogy kivédjük az ilyen területeket, amelyek elõsegítik, hogy a szilárd anyagok felgyûljenek, a higiéniai kockázatok csökkent mértékûek lesznek, és a tisztítás könnyebbé válik. Így elõnyösen a tartály a folyadék fogadására szolgáló olyan felületet tartalmaz, amely osztatlan elem. A tartály így egymáshoz hegesztett, azonban végül osztatlan elemet képezõ több elembõl lehet kialakítva. Ahhoz, hogy elõsegítsük a hab képzõdését, miközben ugyanakkor csökkentjük a keverési idõt, fûtõeszköz van kialakítva abból a célból, hogy fûtse a kamrában lévõ folyadékot a keverés alatt. Ez a fûtõeszköz elõnyösen közvetlenül a tartály fûtésére szolgáló eszköz. Egy kiviteli alaknál villamosan szigetelt rezisztív elemek legalább a tartály aljával érintkezésben. Az elemek az alábbiakból választhatóak: – legalább egy „vastagréteg” fajtájú fûtõáramkör, érintkezésben a tartály külsõ felületével, vagy – tokozott ellenállás fajtájú rezisztív fûtõelemek érintkezésben a tartály felületével. Egyéb fûtõelemek lehetnek: – indukciós vagy infravörös fûtõeszközök, vagy – ezen eszközök kombinációja rezisztív fûtõelemekkel. Egy elõnyös kiviteli alaknál a fûtõeszköz villamosan szigetelt „vastagréteg” fajtájú fûtõáramkört tartalmaz közvetlenül a tartály aljának külsõ felületére nyomtatva. Az ilyen kialakítás lehetõvé teszi a tartály felülete felé irányuló teljesítménysûrûség növelését, és így csökkenti a hab készítéséhez szükséges idõt, mivel a folyadék gyorsabban eléri a habképzõdéshez való optimális hõmérsékletet, és mindezt úgy valósítjuk meg, hogy közben ugyanakkor megelõzzük a letapadást a teljesítmény jobb eloszlása miatt. Annak érdekében, hogy olyan készüléket biztosítsunk, amelyet kényelmes használni, és amely a felhasználó részérõl nem igényel különös gyakorlatot vagy felügyeletet, a vezérlõeszköz úgy van beállítva, hogy automatikusan lekapcsolja a fûtõeszköz és a vil-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
lamos motor villamos táplálását egy elõre beállított sémának megfelelõen. Pontosabban a vezérlõeszköz egy, a fûtõeszközhöz társított hõmérséklet-érzékelõt tartalmaz, ahol a vezérlõeszköz úgy van kialakítva, hogy lekapcsolja a fûtõeszköz villamos táplálását egy beállított hõmérsékletértéknél, amely úgy került meghatározásra, hogy a folyadék a forráspontja alá, és egy beállított idõtartam alatt legyen felfûtve. A vezérlõeszközben tárolt elõre beállított séma a folyadék (például tej) természete, valamint a tartályban tárolható folyadék térfogata révén van meghatározva; azaz a tartály térfogata és egy, a tartályban lévõ esetleges töltési jelzés révén, amely arra szolgál, hogy a felhasználó számára jelezze a folyadék töltési szintjét ahhoz, hogy optimális minõségû hab bizonyos térfogatát kapjuk az elõre beállított sémának megfelelõen. A találmány szerinti készülék vezeték nélküli villamos csatlakozóegységet tartalmaz, amely lehetõvé teszi egyrészrõl, hogy az állvány és a tartály csatlakoztatva legyen, másrészrõl olyan villamos tápellátó alaphoz, amely a hálózathoz csatlakoztatható. Így a habosítóegység részét képezõ állvány és tartály hordozható a megtöltés, a szervizelés és a tisztítás céljából. Ahhoz, hogy ez így legyen, a vezeték nélküli csatlakoztatóegység tartalmaz elsõ csatlakozót az állvány aljához erõsítve és második csatlakozót a tápellátó alaphoz erõsítve, amely két csatlakozó villamosan egymáshoz van csatlakoztatva annak érdekében, hogy táplálják az állvány villamos eszközeit, miközben az állvány az alapon áll. Ezáltal az ilyen készülék egyik elõnye a habosítóegység mobilitásához kapcsolódik, amit a mágneses meghajtás és a vezeték nélküli tápellátás kombinációja révén érünk el. Az eszközök ilyen kombinációja a hab kiadagolásának mûveletét könnyebbé teszi, amikor például habot öntünk cappuccino készítése céljából egy bögrébe. Ebben az esetben a keverõ a tartályban a mágneses hatás révén visszatartásra kerül, és nem esik ki, és nem kell eltávolítani a tartályból, amikor a habot kiszolgáljuk. A mágneses elemek is úgy vannak kialakítva (méretezés, helyzet, méret stb.), hogy a keverõ a tartályban legyen tartva kiesésének a veszélye nélkül, amikor a tartályt megdöntjük úgy, hogy a nyílása alulra kerül azért, hogy kiöntsük a habot. Az ábrák rövid leírása Az 1. ábra a találmány szerinti készülék perspektivikus képét mutatja; a 2. ábra az 1. ábra készülékének A–A vonal mentén vett metszetét mutatja; a 3. ábra az 1. ábra készülékét mutatja perspektivikusan az A–A vonal mentén elmetszve; a 4. ábra a készülék egy részének, különösen különállóan a tartálynak és az állványnak az A–A vonal mentén vett metszetét mutatja be perspektivikusan; az 5. ábra a készülék keverõjét mutatja be; a 6. ábra a keverõt mutatja be metszetben; a 7. ábra a készülék tartályának aljához társított közvetlen fûtõeszközt mutatja be; a
1
HU 005 946 T2
8. ábra a tartály egy alakváltozatát mutatja be felülnézetben a keverõjével; a 9. ábra a tartály egy változatának felülnézetét mutatja be a fluid anyag keverésének zavarását célzó domború elemekkel; a 10. ábra a 9. ábra tartályváltozatának B–B vonal mentén vett metszetét mutatja be. Az ábrák részletes leírása Hivatkozunk az 1. ábrára, amelyen tejhab készítésére szolgáló készülék került ábrázolásra. Az olyan készüléket, mint például ezt, arra használjuk, hogy habot készítsünk olyan folyékony élelmiszerbõl, amely a mechanikus keverés és hõ kombinált hatása alatt emulgeálódási jelenséget mutat, ilyen például a tejtermékek, mint például a friss tej, a pasztörizált vagy UHT tej, a sovány tej, a félsovány tej vagy a teljes tej, a porból és vízbõl vagy sûrített tejbõl és vízbõl rekonstituált tej vagy ezek alternatívájaként a tej és valamely más összetevõ, mint például kávé keveréke. A találmány szerinti 1 készülék vezeték nélküli 2 habosítóegységet és 3 villamos alapegységet tartalmaz, amelyhez a 2 habosítóegység villamosan csatlakoztatva van egyszerûen azáltal, hogy ráállítjuk az utóbbira. A 3 villamos alapegység 30 vezeték révén van a hálózatból villamos árammal táplálva. A vezeték nélküli 2 habosítóegység az oldalán 28 fület tartalmaz úgy, hogy könnyedén kezelhetõ, például a felemelése a habosítás után a tartalmának a kiürítése vagy tartalmának kiürítése után a tisztítása céljából. Az egység olyan 20 állványt tartalmaz, amelyre a 28 fül fel van szerelve, az állvány 22 eltávolítható fedél révén van lezárva. Az utóbbi megvédi a belsõ teret, például a külsõ térbõl származó portól, és megvédi a külsõ teret a belsõ tértõl, különösen megakadályozva, hogy bármely folyadék vagy hab kifröccsenjen, amikor az egységet mûködtetjük a keverési mûvelet során. A készüléket fogjuk most részletesebben leírni a 2. és 3. ábrára való hivatkozás mellett. A 2 habosítóegység olyan 20 állványt tartalmaz, amelybe 21 tartály van beszerelve. A 21 tartály fogadja a felmelegítendõ és habosítandó folyadékot. Ennek tömítettnek és olyan kapacitásúnak kell lennie, hogy megfeleljen a készítendõ hab térfogatának. Általánosságban az olyan készülék, mint például ez, úgy van kialakítva, hogy 50¹tõl 100 cm3¹ig terjedõ tartományban lévõ térfogattal bíró tejhabot készítsen, ami alkalmassá teszi arra, hogy 1–3 adag cappuccino típusú ital számára tejhabot szolgáltasson. Mindazonáltal nagyobb kapacitású tartály is elképzelhetõ a szükségleteknek megfelelõen. Természetesen a találmány szerinti készülék forró folyadék készítésére ugyancsak felhasználható, amikor a keverõmûveletet kiküszöböljük, vagy az ilyen mûveletet végrehajtó eszközöket hatástalanítjuk. A tartály belsejében (INT) 4 keverõ van elhelyezve. A 4 keverõ meghajtására szolgáló 5 eszköz a maga részérõl a tartály külsejénél (EXT) van elhelyezve, elõnyösen a tartály és a 20 állvány belseje közötti térben. A 4 és az 5 meghajtóeszköz egymáshoz képest úgy van viszonylagosan elhelyezve, hogy a tartályon belüli
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
folyadék kényszerített keverése jöjjön létre a tartályon áthatoló, behatoló jellegû eszközök alkalmazása nélkül. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a keverõ és annak meghajtóeszköze mágneses típusú, ami azt jelenti, hogy az 5 meghajtóeszköz forgó mágneses teret hoz létre, amely meghajtja magát a keverõt, amely egy, a mágneses térnek alárendelt eszközzel van felszerelve. A mágneses eszközök eltolt módon helyezkednek el a tartály „I” középponti tengelyéhez képest úgy, hogy az így megforgatott keverõ oly módon keringeti a folyadékot vagy habot, hogy az nem lesz közös tengelyû a tartály középsõ középtengelyével. Valójában az ilyen elrendezés révén a folyadék, majd a hab jellemzõen többé-kevésbé a keverõ középpontjánál lévõ középponttal bíró aszimmetrikus kúpot létrehozóan fog többé-kevésbé keringeni. Ez lehetõvé teszi az olyan állandó sebességû rétegek kialakulásának megelõzését, amelyek ugyanolyan sugárral keringve maradnak, és ezért nem keverednek egymással. Ezzel ellentétben a rétegek összekeverednek egymással, mivel ugyanolyan sugárral a rétegek eltérõ sebességgel keringenek; különösen egy adott sugár esetén a rétegek nagyobb sebességgel keringenek azon az oldalon, ahol a keverõ legmesszebb van a tartály élétõl, és kisebb sebességekkel azon az oldalon, ahol a keverõ legközelebb van az élhez. Ez arra készteti a folyadék vagy hab egészét, hogy keringést végezzen a tartály belsejében, megakadályozza a folyadék vagy hab rétegeinek pangását, és így csökkenti azon területek kiterjedését, ahol kismértékû keverés lép csak fel vagy nem lép fel keverés egyáltalán. Ahhoz, hogy garantálhassuk a keverõnek a tartályban való szabályozott forgását annak a veszélye nélkül, hogy az utóbbi elmozdulna, és ezáltal megakadályozva a mágneses tér általi szabályozás elvesztését, a tartály 210 alján egy, a keverõ pozicionálására szolgáló 6 eszköz van kialakítva. A pozicionálóeszköz így a középponton kívül helyezkedik el a tartályban, azonban a mágneses tér helyzetéhez viszonyítva úgy, hogy lehetõvé tegye a keverõ forgómeghajtását. A szemléltetett esetben a 6 pozicionálóeszköz egy, a tartály falán kialakított domborulat, amely körül a 4 keverõ túlzott mértékû súrlódás nélkül van forgatva megvezetve. A pozicionálóeszköz más kialakítással is rendelkezhetne, és például egy olyan mélyedés lehetne, amelybe a keverõ egy része azután beillesztésre kerül. A nem behatoló jellegû meghajtóeszköz egyik elõnye az, hogy olyan tartályt lehet kialakítani, amelynél a folyadékot befogadó rész, vagy legalább annak az alja nem tartalmaz illesztési vonalat vagy nem folytonos csatlakozást vagy nyílásokat határoló vonalat, vagy hasonlót, amely olyan területek kialakítására lenne képes, amelyek potenciális higiéniai problémát jelentenének és/vagy olyan területek kialakítására, amelyeket nehéz elmosogatni vagy elöblíteni. Így a tartály folyadékot fogadó felülete elõnyösen osztatlan részként van kialakítva. A találmánnyal kapcsolatosan a például két elem között folytonos varratot képezõ hegesztéseket nem tartjuk csatlakozási vonalaknak vagy nem folyto-
1
HU 005 946 T2
nos csatlakozásoknak. Ezzel ellentétben a csavarokat, szegecseket vagy egymásba ágyazott kötést alkalmazó illesztést olyan illesztésnek vagy nem folytonos csatlakozásnak tartjuk, amely higiéniai problémák okozásáért felel. Pontosabban tisztítási problémák merülhetnek fel, amennyiben szilárd élelmiszer-maradék ágyazódhat be vagy rakódhat le az illesztés hézagjaiban. A 211 emelkedõ felületeibõl és 210 aljából álló 21 tartály így olyan, a folyadékkal való érintkezésre szolgáló felületet képez, amely lényegében sima, olyan területek nélkül, amelyek elõsegítenék szilárd élelmiszeranyagok, mint például fehérjék vagy hasonlók letapadását. Az ilyen tartály olyan fémbõl lehet kialakítva, amely jó hõvezetõ, mint például a rozsdamentes acél, a réz vagy az alumínium. Egyetlen darabként lehet például formázással kialakítva. A 4. ábrán szemléltetett kialakítás esetén a 21 tartály a 20 állvány 200 éleihez a 230 felsõ éleinél van csatlakoztatva bármilyen megfelelõ csatlakoztatóeszköz, mint például hegesztés, keményforrasztás, ragasztott kötés vagy összepattintás révén. Maga a tartály az állványhoz képest eltávolíthatóan is be lehet szerelve úgy, hogy könnyedén ki lehet venni mosogatógépben való tisztítás céljából. A 22 fedél szoros illesztéssel van a tartályhoz csatlakoztatva 220 kapcsolóél és deformálható elasztomer vagy mûanyag 221 tömítés révén. A 22 fedél zárására szolgáló más eszköz is lehetséges, mint például csavaros rögzítés vagy rugalmas összepattintás. A keverõ meghajtása érdekében az 5 meghajtóeszköz úgy van elrendezve, hogy egy, a tartály belsejében (INT) a 60 domborulatot képezõ 6 pozicionálóeszközön áthaladó mágneses teret hozzon létre. Ahhoz, hogy ez így legyen, az 5 meghajtóeszköz 50 mágneses meghajtórészt tartalmaz azon a részen belül elhelyezkedõen, amely mélyedést vagy 61 benyomást képez, amikor a tartály külseje (EXT) felõl nézzük. Ez a mágneses meghajtórész így egy vagy több ferromágneses anyagból készült 500 elemet tartalmaz. Az 50 mágneses meghajtórész maga a 6 pozicionálóeszközzel függõlegesen egy vonalban elhelyezkedõ 52 villamos motorhoz csatlakoztatott 51 meghajtótengely révén van közvetlenül forgómozgással meghajtva. Annak érdekében, hogy kedvezõ eredményeket érjünk el a habkészítés területén, a keverõ forgási sebességét úgy kell szabályozni, hogy az legalább percenkénti 1500 fordulatot érjen el. Elõnyösen a sebesség legalább percenkénti 1650 fordulat, és még elõnyösebben 1800 és 2500 percenkénti fordulat között van. Ahogy az 5. és 6. ábrán bemutatásra került, a találmány egy kiviteli alakja szerinti 4 keverõ összességében gyûrûszerû alakkal rendelkezik, amely lehetõvé teszi, hogy szabadon illeszkedjék a domborulatot képezõ pozicionálóeszköz köré. A domborulat elõnyösen henger formájú. A 4 keverõ így komplementer alakú és a 60 domborulat külsõ felületének Do külsõ átmérõjénél kissé nagyobb D belsõ átmérõvel rendelkezõ középsõ 40 nyílással van ellátva. Az átmérõk egymáshoz képest úgy vannak meghatározva, hogy túlzott mértékû súrlódás nélkül, vagy legalább minimális súrlódással
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
tegyék lehetõvé a forgást, míg ugyanakkor hatásos mágneses csatolást biztosítanak a meghajtóeszközzel. A keverõ legalább egy mágnesesen alárendelt részt tartalmaz, amely ferromágneses anyagból készült elemekkel rendelkezik, mint például egy pár 41, 42 mágnessel, amelyek olyan 43 mûanyag tartóban vannak elhelyezve, amely a mágnesek köré lehet fröccsöntve, vagy amely több 430, 431 részbõl lehet összepattintás, ragasztott kötés vagy bármely más eszköz révén összeszerelve. A keverõ olyan 44 külsõ vagy kerületi résszel rendelkezik, amely a tulajdonképpeni megfelelõ keverõelemeket tartalmazza. Az ábrázolt kiviteli alaknál ezek az elemek huzalnak egy sor 45 menete révén vannak kialakítva, amelyek összességében tórusz formájúak. Ahhoz, hogy megelõzzük a deformációjukat, a 45 menetek egy belsõ, gyûrû alakú 46 megerõsítõelem révén vannak a helyükön tartva. Amikor forgómozgással meghajtjuk, az ilyen elem a folyadék, különösen a tej gyors emulgeálódását okozza, különösen amikor ezzel egy idõben elérjük a habképzési hõmérsékletet. Mindazonáltal a keverõelemek más egyenértékû kialakításai átvehetik az ábrázolt kialakítás helyét. Ezeknek részei lehetnek például lapátkerekek, keverõlapátok, rácsok vagy tûk vagy más egyebek. Így amikor a motort villamosan tápláljuk, a tengelye forgatva meghajtja az 50 mágneses meghajtórészt, és ez forgó helyi mágneses teret hoz létre együttmûködve a 41, 42 mágnesekkel, és ez a keverõnek a domborulat körüli forgását eredményezi. A keverõ forgási sebessége így a motor tengelyének forgási sebessége által szabályozott. A találmány egy vonatkozásának megfelelõen fûtõeszköz van kialakítva a tartálynak a keverés közbeni fûtése céljából. A fûtés elõsegíti a hab készítését, és jelentõs mértékben csökkenti a keverési idõt. A hab emellett elõnyösen forrón kerül kiszolgálásra, különösen amikor olyan forró italokhoz szánjuk azt, mint például a cappuccinók. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a találmány egy kiviteli alakjánál a tartály közvetlen fûtésére szolgáló eszközt alakítunk ki. A közvetlen fûtésre szolgáló eszközt úgy kell érteni, hogy az olyan eszközt jelent, amely fûtõellenállással mûködõ fajtájú vagy azzal egyenértékû, amely villamosan el van szigetelve a tartály felületétõl, azonban hõátadás szempontjából azzal közvetlen kapcsolatban van. A találmány egy kiviteli alakjánál a közvetlen fûtésre szolgáló eszköz közvetlenül a tartály külsõ felületére, elõnyösen a tartály aljának külsõ felületére nyomtatott „vastagréteg” típusú fûtõáramkört tartalmaz. Ennek a technológiának az az elõnye, hogy a tartálynak átadott teljesítmény jó eloszlását biztosítja (azaz ezáltal nagyobb sûrûséget, watt per négyzetcentiméterben). Ennek következtében megakadályozzuk, hogy a folyadék a tartály felületére tapadjon, miközben ugyanakkor kitûnõ hõátadást biztosítunk a folyadék felé. A 7. ábra az ilyen típusú nyomtatott fûtõáramkörre vonatkozó példát szemléltet. Egy lehetséges kiviteli alaknál az áramkör csak a tartály aljára kiterjedõen húzódik (például úgy, mint a 7. ábra kiviteli alakjánál). Egy
1
HU 005 946 T2
másik lehetséges kiviteli alaknál áramkör húzódik a tartály aljára és oldalfalaira kiterjedõen. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál több áramkör van kialakítva, ezek közül legalább egy a tartály alján, és legalább egy a tartály oldalain. A 7 áramkör, ahogy ábrázolásra került, ezáltal a tartály fûtött felületének külsõ felületéhez társított 70 szigetelõréteget tartalmaz, valamint olyan 71 rezisztív nyomtatott fûtõ vezetõpályát, amely a használat során lefelé irányba néz. A 71 vezetõpálya oly módon van elrendezve, hogy mintegy 250–1200 W, elõnyösen 400 W teljes teljesítményt adjon le a fûtött felületre. Átlagos villamos teljesítménysûrûsége a fûtött felület vagy a 7 áramkör vonatkozásában így 5 és 30 watt per cm2, elõnyösen 15 és 25 watt per cm2 között van. A 71 vezetõpálya elõnyösen a fûtött felületnek legalább 40%¹át borítja, és még elõnyösebben annak több, mint 50%¹át borítja úgy, hogy a teljes teljesítménynek a fûtött felületen való megfelelõ eloszlását létrehozva megakadályozza ezzel, hogy a tej letapadjon, és lesüljön a tartály belsõ felületén. Az átlagos sûrûséget a következõ képlet alkalmazásával számítjuk ki: átlagos sûrûség=teljes villamos teljesítmény/a felület teljes területe (7). 72, 73, 74 villamos kontaktusok helyezkednek el a vezetõpályák végénél azért, hogy villamos csatlakozást biztosítsanak az áramkör számára. A találmány egy vonatkozásának megfelelõen a villamos kontaktusok száma három, azok három véghez vannak rendelve; így egy 72 kontaktus van a nullához rendelve, egy 73 kontaktus a fázishoz rendelve, és végül egy harmadik 74 kontaktus a kisfeszültségû villamos motorhoz csatlakoztatva azért, hogy az utóbbit a szükséges feszültséggel (például 8,2 volttal a bemutatott példánál) táplálja. Az ilyen kialakítás lehetõvé teszi, hogy ne kelljen transzformátort alkalmazni a motor mûködtetéséhez, és ezért lehetõvé teszi, hogy a rendszer költsége és bonyolultsága csökkenthetõ legyen. Egy lehetséges kiviteli alaknál a nyomtatott fûtõáramkör olyan közbülsõ fém alaplemezt tartalmaz, amely elválasztja egymástól a szigetelõréteget és a tartály alját. Ebben az esetben az alaplemez olyan vékony, amennyire az csak lehetséges, elõnyösen 1 mm vastag, vagy annál vékonyabb. A tartály aljához képest különálló alaplemezre olyan kiviteli alaknál lehet szükség, amelynél a tartály az állványhoz képest eltávolíthatóan van beszerelve. Mindazonáltal az olyan kiviteli alakoknál, amelynél a tartály állandó jelleggel van beszerelve, az áramkör elõnyösen közvetlenül a tartályra van nyomtatva. Másfajta technológiák átvehetik a „vastagréteg” típusú fûtõáramkör helyét, például tokozott ellenállások. Mindazonáltal ez a technológia kevésbé elõnyös, mivel a teljesítmény átadása nem olyan nagy felszínre kiterjedõen történik (hanem általában csak egy egyszerû alkotón át), és ahhoz ráadásul szükség van az ellenállásoknak közvetlenül a tartály felületére való keményforrasztási mûveletére is. Ennek következtében annak érdekében, hogy ugyanazt a teljesítményt vigyük át, az ellenállást túl kell fûteni, és ez olyan területeket hoz lét-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
2
re, ahol a tej lokálisan hajlamossá válik a tartály felületére való leragadásra. Az egyéb fûtõeszközök között van az indukciós fûtés vagy az infravörös fûtés. Ezek az eszközök kombinálhatóak, vagy a rezisztív eszköz helyett alkalmazhatóak. A találmány egy kiviteli alakjánál hõmérséklet-érzékelõ van kialakítva a tartály hõmérsékletének mérésére. Az érzékelõ a 7 „vastagréteg” áramkör 75 szigetelt érintkezõjéhez rögzíthetõ, elõnyösen a tartály aljának közepéhez közel. Az érzékelõ NTC típusú lehet 8 elektronikus vezérlõhöz csatlakoztatva. Az érzékelõ egy egyszerû bimetál szalag típusú érzékelõ is lehet, amely kevésbé pontos, és kevésbé reprodukálható, azonban nem teszi szükségessé a hozzá tartozó vezérlõelektronikát. A fûtõeszköz kontaktusmezõi maguk érintkezõlemezek, vezetékek és/vagy más eszközök révén vannak villamosan a 8 vezérlõhöz csatlakoztatva. Amikor a hõmérséklet elér egy adott beállított hõmérsékletértéket, a vezérlõ lekapcsolja a fûtõeszközhöz menõ villamos tápáramkört. A beállított hõmérsékletérték úgy kerül meghatározásra, hogy a melegített folyadék a forráspontja alatt legyen, elõnyösen olyan hõmérséklet-tartományban, amely optimális a folyadék habképzéséhez. Tej esetén például a folyadék hõmérsékletét 60 és 80 °C közötti hõmérsékletre hozzuk kevesebb mint 40 másodperc alatt, elõnyösen 65 és 75 °C közöttire mintegy 30 másodperc alatt. Természetesen a hõmérséklet-emelkedés dinamikája részben olyan tényezõktõl függ, mint például a melegítendõ térfogat és a folyadék kiindulási hõmérséklete. Az állvány tartalmaz egy olyan 80 „be” gombot, amelyet a felhasználó mûködtethet. Amikor ez a gomb megnyomásra vagy bármely más eszköz révén mûködtetésre kerül, akkor együttesen bekapcsolja a fûtõeszköz villamos tápellátását és a villamos motor villamos tápellátását a keverõ forgatása céljából. Így a folyadék egyrészrõl közvetlenül fûtésre, másrészrõl keverésre kerül egyidõben. A vezérlõeszközhöz idõzítõ van társítva azért, hogy automatikusan kikapcsolja a villamos motort. A villamos motor mûködési idõtartama a vezérlõeszközbe van programozva a habosítandó folyadék és annak térfogata függvényében. Tej esetén a mûködési idõtartam mintegy 30–60 másodperc közötti idõtartam-tartományon belül van rögzítve. Elõnyösen a tartály töltési jelzést tartalmaz azért, hogy láthatóan jelezze a felhasználónak a tartályba töltendõ folyadék mennyiségét. A töltési jelzés megfelel a habosítandó folyadék elõre meghatározott szintjének és a beprogramozott mûködési idõtartamnak optimális hab létrehozására alkalmasan. Például mintegy 50 ml térfogatú tej így stabil habbá alakítható át 75 °C¹on 30 másodpercnél rövidebb idõ alatt. A vezeték nélküli 2 habosítóegység és a 3 villamos alapegység „vezeték nélküli” csatlakozóként ismert általános csatlakozók 9 készlete révén van egymással összekötve. Elsõ csatlakozó van a 20 állvány alsó részének közepéhez csatlakoztatva. Az elsõ csatlakozó villamosan a habosítóegység villamos elemeihez és vezérlõelemeihez, különösen a vezérlõhöz, a villamos
1
HU 005 946 T2
motorhoz és a fûtõeszközhöz van csatlakoztatva. Komplementer alakú második csatlakozó van a villamos alapegységhez társítva, amelyet villamos vezeték révén lehet a hálózathoz csatlakoztatni. A 90 elsõ csatlakozó villamos csatlakozóvégeket, jellemzõen nulla, fázis és föld csatlakozóvéget tartalmaz koncentrikusan elrendezve, és amelyek a 91 második csatlakozó villamos aljzataival való együttmûködésre képesek. Az elsõ és második csatlakozó úgy van kialakítva az alakjukat tekintve, hogy egymáshoz kapcsolódva együttmûködjenek egyszerûen azáltal, hogy a habosítóegységet függõlegesen (vagy többé-kevésbé függõlegesen) ráállítjuk a villamos alapegységre úgy, hogy a 90 elsõ csatlakozó (fázis, nulla, föld) villamos csatlakozóvégei érintkezést létrehozva kapcsolódjanak rendre a 91 második csatlakozó (fázis, nulla, föld) villamos aljzataihoz. Az ilyen típusú csatlakozók egy példakénti készlete, amely önmagában ismert, részletesen az US 5,971,810 számú szabadalomban került leírásra. Az ilyen rendszernek az az elõnye, hogy a találmány szerinti alkalmazás esetén lehetõvé teszi, hogy a habosítóegység könnyedén leválasztható legyen úgy, hogy a hab kiszolgálható és a tartály elmosható legyen. Lehetõvé teszi, olyan tartály kialakítását, amely úgy van fûtõeszközzel felszerelve, hogy a fûtõeszközhöz közvetlenül van társítva a fûtés nagyobb hatékonysága, és így a rövidebb habkészítési idõ érdekében. A vezeték nélküli csatlakozók más típusai egyenértékû eszközként alkalmazhatóak anélkül, hogy eltávolodnánk az oltalmi körtõl. A 8. ábra olyan kiviteli alakot ábrázol, amelynél a tartály nem hengeres az I függõleges tengelyhez képest. Ennél a példánál a 21 tartály hosszúkás alakkal rendelkezik két 215, 216 konvex elsõ oldallal és két darab, az elsõ oldalakkal 90°¹ot bezáró olyan 217, 218 második oldallal, amelyek konkávok. A 4 keverõ és a 6 pozicionálóeszköz így a tartály közepénél lesz elhelyezve, ahogy szemléltetésre került, vagy ennek alternatívájaként eltolt helyzetben lehet a tartály közepéhez képest. A tartály alakja olyan, hogy a folyadék és a hab zavart keringését okozza, elõsegítve így a hab gyors kialakulását, és csökkentve a folyadék esetleges stagnáló térfogatát. A 9. és 10. ábra a találmány egy másik kiviteli alakját szemlélteti, amely kiviteli alaknál a 21 tartály az I középsõ függõleges tengelyhez képest eltolt helyzetben lévõ domborulatként húzódó falakkal és/vagy akadályokkal rendelkezik. Pontosabban a szemléltetett példánál több, a fluid anyag keringésének zavarására szolgáló 212 nyúlvány van jelen a tartály alján, és hasonlóan 213-mal jelölve a tartály oldalán. Ezek a falak többé-kevésbé sugárirányban futnak, és a tartálynak csak egyes részei mentén. Elõnyösen eltolt helyzetûek azért, hogy elõsegítsék a fluid anyagnak a tartályban való kanyargós útvonal mentén történõ áramlását. Mondanunk sem kell, hogy a szakember számos eltérõ és egyenértékû elrendezést kialakíthat anélkül, hogy ezáltal eltávolodna a találmány oltalmi körétõl, amelyet a csatolt igénypontok határoznak meg.
2
SZABADALMI IGÉNYPONTOK
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 8
1. Készülék hab készítésére tejalapú folyadékból, amely készülék tartalmaz: – tartályt (21) a habosítandó folyadék fogadására, amely folyadékban forgatható keverõ (4) van elhelyezve, – állványt (20) a tartályhoz (21) társítva; – rendszert (5) a keverõ meghajtására; a keverõ (4) úgy van kialakítva, hogy a keverõmeghajtó rendszer (5) révén legyen meghajtva és megtartva mágnesesen a tartályban (21); azzal jellemezve, hogy tartalmaz olyan vezeték nélküli habosítóegységet (2), amely eltávolítható egy villamos tápellátó egységhez képest (3), továbbá a vezeték nélküli habosítóegység (2) tartalmazza a meghajtórendszert (5), hogy a keverõt mágneses hatás révén a tartályban tartsa. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy egy, a keverõ (4) pozicionálására szolgáló eszköz (6) van kialakítva a tartály alján (210). 3. A 2. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a pozicionálóeszköz (6) egy, a tartály (21) belsõ felületén kialakított domborulat (60) vagy mélyedés, és legalább olyan alakja van, amely többé-kevésbé kiegészíti a keverõt (4) úgy, hogy az utóbbival forgókapcsolatba lépjen. 4. A 3. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a domborulat (60) vagy mélyedés és a tartály (21) alja együttesen osztatlan falat képez. 5. A 3. vagy a 4. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a keverõnek (4) gyûrû alakja van középsõ nyílással (40), amely úgy van kialakítva, hogy a domborulathoz (60) kapcsolódjék, amely említett domborulat (60) kiáll a tartály (21) aljából, annak belseje (INT) felé, és az említett keverõ (4) legalább egy olyan mágnesesen alárendelt résszel rendelkezik, amely az említett középsõ nyílás (40) kerületéhez közel helyezkedik el. 6. A 3., 4. vagy 5. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a meghajtóeszköz (5) mágneses meghajtórészt (50) tartalmaz, amely a tartály külsõ oldalán (EXT) és a domborulaton (60) belülre kapcsolódik annak érdekében, hogy együttmûködjék legalább a keverõ (4) említett mágnesesen alárendelt részével, amely mágneses meghajtórész (50) villamos motorhoz (52) társított tengely (51) révén van forgatva. 7. A 6. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a keverõnek keverõelemekkel (45) rendelkezõ kerületi része (44) van. 8. A 7. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a keverõelemek a következõ elemek közül egybõl vagy többõl állnak: toroid alakúra alakított huzal (45) menetei, lapátkerekek, keverõlapátok, rácsok vagy tûk. 9. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a tartály (21) egyetlen darabként kialakított folyadékfogadó felülettel rendelkezik, amely legalább egy aljból (210) és felfelé forduló élekbõl (211) van létrehozva. 10. A 9. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az említett fogadófelület (210, 211) nem ren-
1
HU 005 946 T2
delkezik illesztéssel vagy nem folytonos csatlakozási vonallal, sem pedig bármely nyílást határoló vonallal. 11. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy olyan fûtõeszközt (7) tartalmaz, amely legalább a tartály (21) aljával (210) érintkezésben lévõ, villamosan szigetelt rezisztív fûtõelemeket (71) tartalmaz. 12. A 11. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a fûtõeszköz (7) legalább egy „vastagréteg” fajtájú fûtõáramkörbõl áll, érintkezésben a tartály (21) külsõ felületével. 13. A 12. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a fûtõeszköz az alábbiakból áll: – tokozott ellenállás típusú rezisztív fûtõelemek (71) érintkezésben a fallal, vagy – indukciós vagy infravörös fûtõeszköz – vagy ezen eszközök kombinációja.
2
14. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a vezeték nélküli csatlakozóegység tartalmaz elsõ csatlakozót (90) az állvány (20) aljához erõsítve és második csatlakozót (91) a tápellátó alaphoz 5 (3) erõsítve, és a két csatlakozó (90, 91) villamosan egymáshoz van csatlakoztatva annak érdekében, hogy táplálják az állvány villamos eszközeit, miközben az állvány az alapon (3) áll. 15. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti ké10 szülék, azzal jellemezve, hogy olyan vezérlõeszközt (8) tartalmaz, amely egy, a fûtõeszközhöz (7) társított hõmérséklet-érzékelõt tartalmaz, továbbá a vezérlõeszköz (8) úgy van kialakítva, hogy lekapcsolja a fûtõeszköz (7) villamos tápellátását egy beállított hõmér15 sékletértéknél, amely úgy van meghatározva, hogy a folyadék a forráspontja alá és egy elõre beállított idõtartam alatt legyen felfûtve.
9
HU 005 946 T2 Int. Cl.: A47J 43/046
10
HU 005 946 T2 Int. Cl.: A47J 43/046
11
HU 005 946 T2 Int. Cl.: A47J 43/046
12
HU 005 946 T2 Int. Cl.: A47J 43/046
13
HU 005 946 T2 Int. Cl.: A47J 43/046
14
HU 005 946 T2 Int. Cl.: A47J 43/046
15
HU 005 946 T2 Int. Cl.: A47J 43/046
16
HU 005 946 T2 Int. Cl.: A47J 43/046
17
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
