!HU000005906T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 005 906
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA H01R 13/66
(21) Magyar ügyszám: E 07 001467 (22) A bejelentés napja: 2007. 01. 24. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20070001467 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1950848 A1 2008. 07. 30. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1950848 B1 2009. 03. 18.
(51) Int. Cl.:
(72) Feltalálók: Huang, Chien-Hsiang, Taipei Hsien (TW); Uang, Muh-Jin, Taipei Hsien (TW)
(73) Jogosult: Giga-Byte Technology Co., Ltd., Hsin-Tien, Taipei-Hsien (TW)
H01R 24/10
(2006.01) (2006.01)
(74) Képviselõ: dr. Antalffy-Zsíros András, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54)
Csatlakozókészülék
(57) Kivonat
HU 005 906 T2
A csatlakozókészülékben legalább egy szigetelõ transzformátornak elsõ véggel, második véggel és leágazással rendelkezõ primer tekercse és szekunder tekercse van, és a szigetelõ transzformátor primer tekercse és a testpotenciál közé nagyfeszültségû impul-
zus védelem van beiktatva, amely a nagyfeszültségû impulzus által okozott túláramot pontszerû kisülés révén testpotenciálra vezeti le, amikor nagyfeszültségû impulzus esemény következik be.
2. ábra A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 9 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 005 906 T2
A találmány háttere A találmány területe A találmány tárgya csatlakozókészülék, pontosabban csatlakozókészülék nagyfeszültségû impulzusokkal szembeni védelemmel. A technika állása leírása Minden alkalommal, amikor egy elektromos áramkört egy külsõ kábelhez csatlakoztatnak, fennáll az áramkör meghibásodásának a veszélye a kábel által bevezetett tranziens túlfeszültségek következtében. Tranziens túlfeszültségek számos különbözõ tényezõ következtében keletkezhetnek. Például villámlás, elektrosztatikus kisülés, vagy a kábel másik végéhez kapcsolódó meghibásodott készülék mind felelõssé tehetõ. Különbözõ módszerek léteznek, hogy az áramköröket elszigeteljék az adott esetben kárt okozó feszültségcsúcsoktól. Az 1. ábra egy hagyományos hálózati csatlakozókészülék vázlatos kapcsolási rajza. Mint látható, a hálózati 100 csatlakozókészülék nagyfeszültségû impulzusokkal szemben biztosít védelmet (villám vagy túlfeszültség elleni védelemnek is nevezik) 10A–10D tranziens feszültséget elnyomó (TVS) szuppresszor diódák révén az egyes jelvezetékek között, és a TX+, TX–, RX+, RX– érintkezõkhöz csatlakoztatott R1–R4 ellenállások és CH kondenzátor révén a jelvezetékek és a testpotenciál között. A leírt eljárásnak azonban alábbi hátrányai vannak. A nagyfeszültségû impulzus keltette energia más alkatrészek felé is kisülhet, mint a nagy kiterjedésû ellenállások felé. A kisülõ energia elviseléséhez azonban az ellenállásoknak elegendõen nagy kiterjedésûnek kell lennie. Ezen túlmenõen az alkatrészek optimális szigetelésének a biztosítása céljából a nyomtatott áramköri lapra szigetelõ ragasztóanyagot kell önteni, amely csökkenti a hasznot és megnöveli a gyártási idõt. Az egyes ellenállásokon keresztülfolyó áramok az ellenállások tûrése következtében eltérõ nagyságúak lehetnek, egy viszonylag kisebb ellenálláson nagyobb áram folyhat át, így az károsodhat. A felhasznált ellenállások számával együtt nõ a csatlakozókészülék teljes elõállítási költsége is. Az ellenállások továbbá villámlás következtében öregedhetnek. Ezen túlmenõen a szekunder tekercsek (TL3 és TL4) villámcsapás ellen nem védettek, így a rendszermaggal való interferencia villámlás esetén nem kerülhetõ el. A tipikus integrált áramkörök nem képesek nagyfeszültségek elviselésére, és jóllehet a primer tekercsek (TL1 és TL2) a kisülõ energiát legnagyobb részét elszigetelik, a szekunder tekercsekbe mégis 10 V nagyságrendû feszültség jut és az alaplap ennek megfelelõen károsodhat. Az US–B–6,541,878 számú szabadalmi leírás az 1. igénypont tárgyi köre szerinti csatlakozókészüléket ismertet. A találmány rövid összefoglalása A vázolt probléma megoldását az 1. igénypont szerinti csatlakozókészülék és a 13. igénypont szerinti eljárás biztosítja.
2
A rajzok rövid ismertetése A találmány jobban megérthetõ a soron következõ részletes leírás és példák alapján, hivatkozva a csatolt rajzra, amelyen az 1. ábra egy hagyományos hálózati csatlakozóké5 szülék vázlatos kapcsolási rajza; a 2. ábra egy csatlakozókészülék lehetséges kiviteli alakjának kapcsolási rajzát mutatja; a 3. ábra nagyfeszültségû impulzus elleni védelem és a csatlakozókészülékben kialakított fészek 10 vázlata; a 4. ábra a nagyfeszültségû impulzus védelem és a csatlakozókészülékben lévõ fészek egy további vázlatos rajza; az 5. ábra egy szigetelõ transzformátort és a csatlako15 zókészülékben lévõ tranziens feszültséget elnyomó egységet bemutató vázlat; a 6. ábra a csatlakozókészülék egy másik kiviteli alakját mutatja; a 7. ábra a 6. ábrán látható csatlakozókészülék váz20 latos kapcsolási rajza; és a 8A. és 8B. ábra egy találmány szerinti csatlakozókészülék egy másik kiviteli alakját mutatja be. 25 A találmány részletes leírása Az alábbi leírás a találmány gyakorlati megvalósításának legelõnyösebb módja. Ezt a leírást a találmány általános elveinek bemutatása céljából készítettük, és 30 nem tekinthetõ semmiféle korlátozásnak. A találmány oltalmi körét legjobban a csatolt szabadalmi igénypontok határozzák meg. Nagy felületi görbületû térben (mint amilyen egy tûhegy) az azt körülvevõ levegõ bontható, hogy gázkisü35 lést hozzunk létre, amelyet pontszerû kisülésnek nevezünk, ha az elektromos térerõ erõteljesen megnõ. A találmány ilyen pontjellegû kisülést használ fel arra, hogy a nagyfeszültségû impulzus energiáját az összes (a primer tekercshez csatlakozó) érintkezõn egy konden40 zátoron át testpotenciál felé kisüsse, ha nagyfeszültségû impulzus esemény következik be. A 2. ábra egy csatlakozókészülék egy kiviteli alakját mutatja. Mint látható, 200 csatlakozókészüléknek 22 fészke, két 24A és 24B szigetelõ transzformátora, 45 26 nagyfeszültségû impulzus védelme és két tranziensfeszültség-elnyomó 28A és 28B egysége van. Ebben a kiviteli alakban a 200 csatlakozókészülék hálózati csatlakozókészülék lehet, de nem korlátozódik arra. A 22 fészek egy (nem látható) hálózati kábel és a 50 24A és 24B szigetelõ transzformátorok közé van iktatva és TX+, TX–, RX+ és RX– érintkezõket tartalmaz. A 22 fészek például (a 3. ábrán látható) 29 áramköri lapon helyezhetõ el dual-in-line (DIP) tokozásban. A 24A és 24B szigetelõ transzformátoroknak primer 55 tekercse és szekunder tekercse, a primer tekercsnek és a szekunder tekercsnek egy-egy elsõ vége, egy-egy második vége és egy-egy leágazása van. A 24A és 24B szigetelõ transzformátorok primer tekercsei a 22 fészekhez kapcsolódnak, míg a 24A és 24B szige60 telõ transzformátorok szekunder tekercsei (egy nem 2
1
HU 005 906 T2
látható) külsõ feldolgozóegységhez, például egy helyi hálózati (LAN) kártyán vagy egy alaplapon lévõ feldolgozó áramkörhöz kapcsolódnak a TD+, TD–, RD+ és RD– érintkezõkön keresztül. Például a 24A szigetelõ transzformátor primer tekercsének elsõ és második vége a TX+ és TX– érintkezõkhöz, a 24B szigetelõ transzformátor primer tekercsének elsõ és második vége az RX+ és RX– érintkezõkhöz kapcsolódik. A 26 nagyfeszültségû impulzus védelem a 24A és 24B szigetelõ transzformátorok primer tekercse és testpotenciál közé van beiktatva, hogy a nagyfeszültségû impulzus által keltett túláramot pontszerû kisülés útján levezesse a testpotenciálra, ha nagyfeszültségû impulzus esemény következik be. Például, mint a 3. ábrán látható, a 26 nagyfeszültségû impulzus védelem egy ML vezetõréteg lehet a 22 fészek érintkezõcsapjaira kiigazított több TP csúccsal. Az ML vezetõréteg nem kapcsolódik közvetlenül a 22 fészek érintkezõcsapjaihoz, így a jelvezetékek és a testpotenciál között pontszerû kisüléssel nagyfeszültség elleni védelmet biztosít, de csak akkor, ha nagyfeszültségû impulzus esemény következik be. Nevezetesen, ha nem következik be nagyfeszültségû impulzus esemény, a 26 nagyfeszültségû impulzus védelem és a 22 fészek összes érintkezõcsapja villamosan nem kapcsolódik össze, vagyis azok nyitott áramkörnek minõsülnek. A 26 nagyfeszültségû impulzus védelem és a 22 fészek érintkezõcsapjai villamosan csupán akkor kapcsolódnak pontszerû kisülés révén, ha egy nagyfeszültségû impulzus esemény történik. Mint a 4. ábrán látható, az ML vezetõrétegnek a 22 fészek PN érintkezõcsapjaitól különválasztott TP csúcsai vannak, amelyek kis gp réssel vannak elválasztva a 22 fészek PN érintkezõcsapjaitól úgy, hogy a TP csúcsok villamosan nem kapcsolódnak közvetlenül a 22 fészek PN érintkezõcsapjaihoz. Mivel a pontszerû kisülés egy nem érintkezõ típusú esemény, a 26 nagyfeszültségû impulzus védelem öregedése nem befolyásolja a PN érintkezõcsapokon lévõ jeleket, és a hagyományos csatlakozókészülékek egyéb elemei is elhagyhatók. A nagyfeszültségû impulzus által indukált energiát a primer tekercshez csatlakozó PN érintkezõcsapok sütik ki a TP csúcsokra, a villamos energiát 0,5–10 ns idõtartamú fényenergiává alakítva át, és egy bizonyos késést követõen az a CH kondenzátoron keresztül testpotenciálra sül ki. Mivel a 24A és 24B szigetelõ transzformátorokban a primer tekercsek elsõ vége és második vége villamosan az RX+, RX–, TX+ és TX– érintkezõcsapokhoz kapcsolódik, a 26 nagyfeszültségû impulzus védelem a nagyfeszültség által keltett túláramot az RX+, RX–, TX– és TX+ érintkezõcsapokon pontszerû kisüléssel vezeti át testpotenciálra, ha nagyfeszültségû impulzus esemény történik. Ily módon az ide kapcsolódó 24A és 24B szigetelõ transzformátorok és egyéb áramkörök a nagyfeszültségû impulzus eseményekkel szemben védettek. Ezen túlmenõen, a 26 nagyfeszültségû impulzus védelem tartalmazhat továbbá egy CH kondenzátort, amely az ML vezetõréteg és a testpotenciál közé van
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
kapcsolva, és amely a nagyfeszültségû impulzus esemény által keltett energiát puffereli és meghosszabbítja a kisülési idõt úgy, hogy a létrejött energiát késleltetni tudjuk és ki tudjuk sütni testpotenciálon keresztül. Az ML vezetõréteg például fémréteg lehet, mint például egy réz (Cu)-réteg, de nem korlátozódik arra. Megjegyezzük, hogy a 4. ábrán látható ML vezetõréteg oly módon van a 29 áramköri lapon elrendezve, hogy a 29 áramköri lap nyomvonal-kialakítása egyszerûsíthetõ, de ugyanígy elhelyezhetõ a 29 áramköri lap TS felsõ felületén vagy BS alsó felületén is. Egyes kiviteli alakok esetében a 22 fészek érintkezõcsapjai dugóval kapcsolhatók a 29 áramköri laphoz, ha a 22 fészket a 29 áramköri lapon felületszerelt eszköz (SMD) technológiával alakítjuk ki. A 26 nagyfeszültségû impulzus védelem csúcsait a dugóra kiigazíthatjuk, de villamosan nem kötjük össze közvetlenül, így a nagyfeszültségû impulzus védelem a jelvezetékek és a testpotenciál között pontszerû kisülés útján jön létre, csakis akkor, ha nagyfeszültségû impulzus esemény történik. Mint a 2. ábrán látható, a tranziensfeszültség-elnyomó 28A egység a 24A és 24B szigetelõ transzformátorokban a primer tekercsek leágazásai között, és a tranziensfeszültség-elnyomó 28B egység a 24A és 24B szigetelõ transzformátorok szekunder tekercseinek leágazásai között helyezkedik el, nagyfeszültségû impulzus védelmet biztosítva így a jelvezetékek között. Nevezetesen, a tranziensfeszültség-elnyomó 28A és 28B egységek feszültség¹, illetve áramkorlátozó elemként szolgálhatnak a 24A és 24B szigetelõ transzformátorok primer vagy szekunder tekercsein keresztül bejutó feszültség, áram, vagy mindkettõ megfogására. Például a tranziensfeszültség-elnyomó 28A és 28B egységek határolják a TX+, TX–, RX+ és RX– érintkezõcsapokról érkezõ áramot, a szekunder tekercsek másik végébõl (TD+, TD–, RD+ és RD–) folyó áramot, a TX+, TX–, RX+ és RX– érintkezõcsapokon megjelenõ feszültségeket, vagy a szekunder tekercsek második végein (TD+, TD–, RD+ és RD–) fellépõ feszültségeket. Ezen túlmenõen a tranziensfeszültség-elnyomó 28A és 28B egységek sorba kötött vagy párhuzamosan kapcsolt tranziensfeszültség-elnyomó (TVS) szuppresszor diódákat, polidiódákat, túlfeszültségelnyelõ elemeket, varisztorokat, Zener-diódákat vagy ezek kombinációit tartalmazhatják, de nem korlátozódnak csupán csak ezekre. Az 5. ábra a szigetelõ transzformátorokat és a tranziensfeszültség-elnyomó egységeket bemutató kapcsolási vázlat. Mint látható, a 24A szigetelõ transzformátor primer tekercsének TL1 tekercse van, amely TX+ érintkezõcsaphoz kapcsolódik, TL4 tekercse a TD– érintkezõcsaphoz kapcsolódik, és TPT2 leágazása a tranziensfeszültség-elnyomó 28B egységhez csatlakozik. A 24B szigetelõ transzformátor szekunder tekercsének az RD+ érintkezõcsaphoz kapcsolódó RL3 tekercse, az RD– érintkezõcsaphoz kapcsolódó RL4 tekercse, valamint a tranziensfeszültség-elnyomó 24B egységhez kapcsolódó RPT2 leágazása van. Ennél a kiviteli alaknál a tranziensfeszültség-elnyomó 28A
1
HU 005 906 T2
és 28B egységek tranziensfeszültség-elnyomó (TVS) szuppresszor diódák lehetnek, de nem korlátozódnak csupán erre. A leágazások normál mûködés esetén jellemzõen nulla feszültségpotenciálon vannak úgy, hogy a TX+, RX+, RX–, TX–, TD+, RD+, RD– és TD– érintkezõcsapokon lévõ jeleket a leágazásokhoz csatlakoztatott tranziensfeszültség-elnyomó 28A és 28B egységek szórt kapacitásai nem befolyásolják. Ha egy nagyfeszültségû impulzus esemény révén két jelvezeték között feszültségkülönbség indukálódik, úgy a tranziensfeszültség-elnyomó 28A egységhez a TL1 és TL2 tekercsek közötti TPT1 leágazástól I1 és I2 áram folyik, és a tranziensfeszültség-elnyomó 28B egységhez az RL1 és RTL2 tekercsek közötti TPT2 leágazástól I3 és I4 áramok folynak. Nevezetesen, I=(I1+I2)=–(I3+I4), és így ha vezéreljük a tranziensfeszültség-elnyomó 28A egység amplitúdóban korlátozott áramát, hatékonyan vezérelhetjük a TL1, TL2, RL1 és RL2 tekercsek ági áramait és el tudjuk nyomni a szekunder tekercsben folyó áramokat is. Hasonlóképpen, a szekunder tekercs indukált áramait is le tudjuk vágni a TPT2 és TPR2 leágazásokhoz kapcsolódó tranziensfeszültség-elnyomó 28B egységgel úgy, hogy korlátozzuk a TL3, TL4, RL3 és RL4 tekercsek ági áramait és ily módon egy másodfokú nagyfeszültségû impulzus védelmet hozunk létre. Ezen túlmenõen, ha a jelvezetékek és a testpotenciál között nagyfeszültségû impulzus esemény következik be, akkor a tranziensfeszültség-elnyomó 28A és 28B egységek még mindig határolni tudják az egyes tekercsek ági áramait, vagy le tudják vágni a feszültségkülönbséget két leágazás között, még akkor is, ha az érintkezõcsapokon lévõ áramok vagy feszültségek különbözõk, úgy hogy az áramköri lapot meg lehet védeni a nagyfeszültségû impulzus eseménytõl. A találmány szerinti csatlakozókészüléknek az alábbi elõnyei vannak. A kisülés útvonala nem csatolódik az érintkezõcsapokon lévõ jelekkel, így nincs szükség szigetelõ ragasztóra, és az áramköri lap nyomvonalát is egyszerûsíteni lehet. Különösen, mivel kondenzátor és ellenállás sem csatlakozik közvetlenül az érintkezõcsapokon jelentkezõ jelekhez, vagyis a kisülési útvonal nem csatolódik az érintkezõcsapokon lévõ jelekkel, jelkésés sem lép fel. Így a csatlakozókészüléket bármilyen nagy sebességû hálózati szabvány esetén használhatjuk a szabványos átviteli teljesítmény hátrányos befolyásolása nélkül. Továbbá, mivel a hagyományos csatlakozókészülék ohmos elemeit is elhagytuk, elkerülhetõ az általuk elõállított kisülési zaj, a védõegységek vagy ellenállások nem károsodnak az ellenállások tûrései közötti eltérés következtében jelentkezõ feszültségkülönbség miatt, és elkerülhetõ az ohmos elemek nagyfeszültségû impulzusok okozta öregedése is. Ezen túlmenõen a nyomtatott áramköri lapon elfoglalt helyet és a készregyártási idõt is csökkenteni tudjuk. Ezen túlmenõen, mivel minden egyes tranziens feszültség impulzus elnyomó egység két leágazás között helyezkedik el, minden egyes tranziens feszültség impulzus elnyomó egy-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
2
ség négy jelvezetéket tud védeni és a szekunder tekercsnél elhelyezett tranziens feszültség impulzus elnyomó egységek ezenkívül egy alaplap számára másodfokú védelmet is biztosítanak nagyfeszültségû impulzus eseményekkel szemben. A 6. ábra egy csatlakozókészülék másik kiviteli alakját mutatja. Mint látható, 300 csatlakozókészüléknek 32 dugója és 34 aljzata van. A 7. ábrán a 6. ábra szerinti csatlakozókészülék kapcsolási vázlata látható. Ennél a kiviteli alaknál a 300 csatlakozókészülék egy hálózati csatlakozókészülék lehet, de nem korlátozódik csupán erre. A 32 dugó 36 kábelen keresztül kapcsolódik a 34 aljzathoz, és a 34 aljzat tartalmazza a 26 nagyfeszültségû impulzus védelmet és a 2. ábrán bemutatott 22 fészket. A 26 nagyfeszültségû impulzus védelem a 24A és 24B szigetelõ transzformátorok primer tekercsei és a testpotenciál közé van kapcsolva, hogy pontszerû kisülés révén testpotenciálra levezesse a nagyfeszültség keltette túláramot, ha nagyfeszültségû impulzus esemény következik be. Például a 26 nagyfeszültségû impulzus védelem egy ML vezetõréteg lehet, amelynek TP csúcsai a 22 fészek érintkezõcsapjaira vannak kiigazítva. A 26 nagyfeszültségû impulzus védelem mûködése hasonló ahhoz, amit a 2–4. ábrák kapcsán leírtunk, így ennek további ismertetését az egyszerûség érdekében elhagyjuk. A 8A. és 8B. ábrákon egy csatlakozókészülék másik kiviteli alakját tüntettük fel. Mint látható, 400 csatlakozókészüléknek 42 házban 22 fészke és 32 dugója, és (nem látható) áramköri lapja van, a 42 házban az áramköri lap tartalmazza a 2. ábrán bemutatott 26 nagyfeszültségû impulzus védelmet. A 22 fészket, a 32 dugót és a 26 nagyfeszültségû impulzus védelmet az áramköri lap köti össze villamosan, és a 26 nagyfeszültségû impulzus védelem a 22 fészek érintkezõcsapjai és a testpotenciál közé van kapcsolva, pontszerû kisülés révén testpotenciálra kisütve a nagyfeszültség által elõállított túláramot, ha nagyfeszültségû impulzus esemény következik be. Például a 26 nagyfeszültségû impulzus védelem egy ML vezetõréteget tartalmaz, amelynek TP csúcsai a 22 fészek érintkezõcsapjaira vannak kiigazítva, és a ML vezetõréteg és a testpotenciál közé kapcsolt CH kondenzátora van. A 26 nagyfeszültségû impulzus védelem mûködése hasonló ahhoz, mint amit a 2–4. ábrák kapcsán leírtunk, így az egyszerûség érdekében azt nem ismertetjük.
50 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Csatlakozókészülék (200), amely tartalmaz: elsõ és második szigetelõ transzformátort (24A és 55 24B), mindegyiknek primer tekercse és szekunder tekercse van, ahol a primer tekercsnek és a szekunder tekercsnek elsõ vége, leágazása (TPT1, TPR1, TPT2 vagy TPR2) és második vége van; egy áramköri lapon (29) elrendezett fészket (22), amely 60 az elsõ és második szigetelõ transzformátor (24A, 24B) 4
1
HU 005 906 T2
primer tekercseinek elsõ végéhez vagy második végéhez kapcsolódó érintkezõcsapokat (PN) tartalmaz; és egy elsõ tranziensfeszültség-elnyomó egységet (28A), amely az elsõ és a második szigetelõ transzformátor primer tekercseinek leágazásai (TPT1, TPR1) közé van kapcsolva, azzal jellemezve, hogy az elsõ és második szigetelõ transzformátor (24A, 24B) szekunder tekercseinek leágazásai (TPT2, TPR2) közé kapcsolt második tranziensfeszültség-elnyomó egységet (28B) tartalmaz, amely nagyfeszültségû impulzus esemény bekövetkezése esetén a nagyfeszültségû impulzus által keltett túláramot és feszültséget határolja. 2. Az 1. igénypont szerinti csatlakozókészülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ és második tranziensfeszültség-elnyomó egység (28A, 28B) külön táplálás nélkül csatlakozik a primer tekercs és a szekunder tekercs leágazásaihoz (TPT1, TPR1, TPT2, TPR2). 3. Az 1. igénypont szerinti csatlakozókészülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ és második tranziensfeszültség-elnyomó egység (28A, 28B) testpotenciálra kapcsolódás nélkül csatlakozik a primer tekercs és a szekunder tekercs leágazásaihoz (TPT1, TPR1, TPT2, TPR2). 4. Az 1. igénypont szerinti csatlakozókészülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ és második tranziensfeszültség-elnyomó egység (28A, 28B) a fészek (22) érintkezõcsapjaihoz (PN) kapcsolódás nélkül csatlakozik a primer tekercsek és a szekunder tekercsek leágazásaihoz (TPT1, TPR1, TPT2, TPR2). 5. Az 1. igénypont szerinti csatlakozókészülék, azzal jellemezve, hogy az elsõ és második tranziensfeszültség-elnyomó egység (28A, 28B) a primer és szekunder tekercsek elsõ és második végeihez kapcsolódás nélkül csatlakozik a primer tekercsek és a szekunder tekercsek leágazásaihoz (TPT1, TPR1, TPT2, TPR2). 6. Az 1. igénypont szerinti csatlakozókészülék, ahol a tranziensfeszültség-elnyomó egységek (28A, 28B) az elsõ és második szigetelõ transzformátor (24A, 24B) elsõ és második végébõl származó áramokat, valamint az elsõ és második szigetelõ transzformátor (24A, 24B) primer tekercse és szekunder tekercse által indukált feszültségeket határoló tranziensfeszültség-elnyomó egységek (28A, 28B). 7. Az 1. igénypont szerinti csatlakozókészülék, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá: az elsõ és második szigetelõ transzformátor (24A, 24B) primer tekercsei közé beiktatott és testpotenciálra kötött nagyfeszültségû impulzus védelmet (26), amelynek a fészek (22) érintkezõcsapjaira (PN) azokkal közvetlen érintkezés nélkül kiigazított csúcsai (TP) vannak, ily módon testpotenciálra levezetve a túláramot, ha nagyfeszültségû impulzus esemény következik be. 8. A 7. igénypont szerinti csatlakozókészülék, azzal jellemezve, hogy a nagyfeszültségû impulzus védelem (26) villamosan nem kapcsolatban a fészek (22) érintkezõcsapjaival (PN), amikor nem következik be nagyfeszültségû impulzus esemény, és a nagyfeszültségû impulzus által keltett túláramot pontszerû kisülés révén vezeti le testpotenciálra, amikor a nagyfeszültségû impulzus esemény bekövetkezik.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
9. A 7. igénypont szerinti csatlakozókészülék, azzal jellemezve, hogy a nagyfeszültségû impulzus védelem (26) tartalmaz: egy vezetõréteget (ML); és a vezetõréteg (ML) és testpotenciál közé kapcsolt kondenzátort (CH). 10. A 9. igénypont szerinti csatlakozókészülék, azzal jellemezve, hogy a vezetõréteg (ML) az áramköri lap belsejében vagy az áramköri lapon (29) van kialakítva. 11. Az 1. igénypont szerinti csatlakozókészülék, azzal jellemezve, hogy a csatlakozókészülék (200) egy helyi hálózati (LAN) kártyán vagy egy alaplapon van elrendezve. 12. Az 1. igénypont szerinti csatlakozókészülék, azzal jellemezve, hogy a csatlakozókészülék (200) egy hálózati csatlakozó. 13. Nagyfeszültségû impulzus ellen védõ eljárás olyan csatlakozókészülékhez (200), amelynek egy áramköri lapon (29) elrendezett fészke (22), és a fészeknek (22) érintkezõcsúcsai (PN) és elsõ és második szigetelõ transzformátora (24A, 24B) van, melyek mindegyikének primer tekercse és szekunder tekercse van, ahol a primer tekercsnek és a szekunder tekercsnek egy-egy elsõ vége, leágazása (TPT1, TPR1, TPT2 vagy TPR2) és második vége van, és az eljárás magában foglalja: elsõ és második nagy tranziensfeszültség-elnyomó egységek (28A, 28B) beiktatását az elsõ és második szigetelõ transzformátor primer tekercseinek leágazásai (TPT1, TPR1) közé és az elsõ, illetve második szigetelõ transzformátor szekunder tekercseinek leágazásai (TPT2, TPR2) közé, és a jelvezetékek között nagyfeszültségû impulzus védelem végrehajtását. 14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ és második tranziensfeszültség-elnyomó egység (28A, 28B) külön táplálás nélkül csatlakozik a primer tekercs és a szekunder tekercs leágazásaihoz (TPT1, TPR1, TPT2, TPR2). 15. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ és második tranziensfeszültség-elnyomó egység (28A, 28B) testpotenciálra kapcsolódás nélkül csatlakozik a primer tekercs és a szekunder tekercs leágazásaihoz (TPT1, TPR1, TPT2, TPR2). 16. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ és második tranziensfeszültség-elnyomó egység (28A, 28B) a fészek (22) érintkezõcsapjaihoz (PN) kapcsolódás nélkül csatlakozik a primer tekercsek és a szekunder tekercsek leágazásaihoz (TPT1, TPR1, TPT2, TPR2). 17. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ és második tranziensfeszültség-elnyomó egység (28A, 28B) a primer és szekunder tekercsek elsõ és második végeihez kapcsolódás nélkül csatlakozik a primer tekercsek és a szekunder tekercsek leágazásaihoz (TPT1, TPR1, TPT2, TPR2). 18. A 13. igénypont szerinti eljárás, amely magában foglalja továbbá: nagyfeszültségû impulzus védelem (26) beiktatását a fészek (22) érintkezõcsapjai (PN) és a testpotenciál
1
HU 005 906 T2
közé, nagyfeszültségû impulzus által okozott túláram pontszerû kisülés révén testpotenciálra levezetésére, amikor nagyfeszültségû impulzus esemény következik be, ahol a nagyfeszültségû impulzus védelemnek (26) a fészek (22) érintkezõcsapjaira (PN) azokkal közvetlen érintkezés nélkül kiigazított csúcsai (TP) vannak. 19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nagyfeszültségû impulzus védelemnek a fé-
5
6
2
szek érintkezõcsapjaira kiigazított csúcsokkal rendelkezõ vezetõrétege van. 20. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy magában foglalja továbbá egy kondenzátor vezetõréteg és a testpotenciál közé iktatását. 21. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vezetõréteg az áramköri lap belsejében vagy az áramköri lapon van kialakítva.
HU 005 906 T2 Int. Cl.: H01R 13/66
7
HU 005 906 T2 Int. Cl.: H01R 13/66
8
HU 005 906 T2 Int. Cl.: H01R 13/66
9
HU 005 906 T2 Int. Cl.: H01R 13/66
10
HU 005 906 T2 Int. Cl.: H01R 13/66
11
HU 005 906 T2 Int. Cl.: H01R 13/66
12
HU 005 906 T2 Int. Cl.: H01R 13/66
13
HU 005 906 T2 Int. Cl.: H01R 13/66
14
HU 005 906 T2 Int. Cl.: H01R 13/66
15
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
