!HU000005422T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 005 422
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA G11B 17/028
(21) Magyar ügyszám: E 03 020041 (22) A bejelentés napja: 2003. 09. 04. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20030020041 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1396855 A2 2004. 03. 10. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1396855 B1 2009. 01. 14.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 2002260192 2002. 09. 05. 2002320017 2002. 11. 01. 2003068752 2003. 03. 13.
(73) Jogosult: Panasonic Corporation, Osaka 571-8501 (JP)
JP JP JP
(72) Feltalálók: Hayashi, Kazuhiro, Kadoma-shi Osaka 571-0063 (JP); Ohno, Eiji, Hirakata-shi Osaka 573-0171 (JP); Mohri, Masanari, Kobe-shi Hyogo 651-1514 (JP) (54)
B29D 17/00 B29C 45/26 G11B 7/24
(2006.01) (2006.01) (2006.01) (2006.01)
(74) Képviselõ: dr. Harangozó Gábor, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Optikai adathordozó közeg, eljárás annak gyártására és eljárás az optikai adathordozó közeg rögzítésére
(57) Kivonat
HU 005 422 T2
A találmány szerinti korong alakú optikai adathordozó közegnek (110) van egy jelhordozó rétege (103) az adatok fény felhasználásával történõ írására és/vagy olvasására, valamint egy, a jelhordozó réteg felett elhelyezkedõ, 10 pm–200 pm vastagságú átlátszó védõrétege (102). Az optikai adathordozó közeg tartalmaz továbbá egy olyan kiemelkedést (100), amely az átlátszó
védõréteg felületébõl áll ki a fényt fogadó felület oldalán, amelyre fény van sugározva a jelhordozó réteghez. A kiemelkedés egy központi nyílás (101) és egy, az adatoknak a jelhordozó rétegrõl történõ olvasásakor és/vagy arra történõ írásakor a lemez megtartására alkalmasan kialakított leszorítási terület (CA) közötti tartományban van elhelyezve.
1A. ábra A leírás terjedelme 26 oldal (ezen belül 15 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 005 422 T2
A találmány háttere 1. A találmány szakterülete A jelen találmány olyan korong alakú optikai adathordozó közegre vonatkozik, amely információ fénysugár felhasználásával történõ rögzítésére és/vagy lejátszására szolgáló jelhordozó réteget, valamint egy, a jelhordozó réteg felett elhelyezkedõ, 10 mm–200 mm vastagságú átlátszó védõréteget tartalmaz. A találmány tárgya továbbá eljárás ilyen optikai adathordozó közeg gyártására, valamint eljárás az optikai adathordozó közeg rögzítésére. 2. A technika állásának bemutatása Az optikai lemezek jól ismertek és széles körben használják azokat nagy kapacitású adathordozó közegként információ lézersugárral történõ nagy sûrûségû rögzítésére és lejátszására. Ezeket az optikai lemezeket széles körben csak olvasható, inkrementális módon írható (multisession), valamint újraírható lemezként kategorizálják. Tipikus csak olvasható lemezek a kompakt lemezek (CD¹k), amelyek audiotartalmat tárolnak, valamint a videotartalmat, például filmeket tároló lézerlemezek (Laser Discs). Mind az inkrementálisan írható (multisession), mind pedig az újraírható közegeket széles körben használják a számítástechnikai iparágban, például a szöveges dokumentumok és állóképi fájlok tárolására. Ezek az optikai lemezek tipikusan egy olyan adatréteget tartalmaznak, amely egy 1,2 mm vastagságú átlátszó hordozó egyik fõ oldalán van elhelyezve. Az adatrétegre egy védõbevonatot visznek fel, vagy az adatrétegre egy, az átlátszó hordozóval azonos védõlemezt ragasztanak rá ragasztó felhasználásával. Lásd például a 2001–093193 számú japán szabadalmi közzétételi irat 0015. bekezdését és 1. ábráját, valamint a 2002–042376 számú japán szabadalmi közzétételi irat 0019. bekezdését és 1. ábráját. A nagy kapacitású optikai lemezek, a DVD¹k (Digital Versatile Discs) kifejlesztése és bevezetése akár a végfelhasználók számára is lehetõvé teszi a gyakorlatban mozgóképi tartalom (például mozifilmek és videofilmek) audiotartalommal együtt történõ rögzítését optikai lemezre. A nagy sûrûségû közeg, például a DVD, annak eredménye, hogy rövid hullámhosszú lézert és nagy numerikus apertúrával (NA) rendelkezõ objektív lencséket használnak. A sugár hullámhosszának csökkentésével és a numerikus apertúra növelésével egyidejûleg ugyanakkor lecsökken a dõlésszög megengedett tûrése, vagyis a lemeznek a lézersugár kibocsátási irányához viszonyított elhajlásának tûrése. A dõlésszögre vonatkozó tûrés javítható vékonyabb hordozó használatával. A DVD-lemezek esetén ez például egy 0,6 mm vastag hordozót jelent, amennyiben 650 nm¹es lézer és 0,60 NA alkalmazását feltételezzük. Mivel egy 0,6 mm vastagságú hordozó mechanikailag gyenge és ezért megnövekedne az elhajlásának mértéke, a DVD-lemezeknél két ilyen hordozót ragasztanak egymáshoz úgy, hogy az adathordozó felületek a hordozók között, belül helyezkedjenek el.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
Az ilyen laminált struktúra alkalmazásakor például egy arany vagy szilícium átlátszó tükrözõ réteget alakítanak ki a két hordozó egyikének adathordozó felülete, illetve például egy hagyományos alumínium tükrözõ réteget hoznak létre a másik hordozó adathordozó felületén. A hordozókat ezután összeragasztják oly módon, hogy adathordozó felületeik egymással szembe kerüljenek a belsõ oldalon, ezáltal egy olyan egyoldalas, kétrétegû DVD jön létre, amely a lemez egyik oldala felõl, vagyis a hordozónak az adathordozó rétegen lévõ átlátszó tükrözõ réteg felõli oldalán olvasható. Ilyen kétrétegû struktúrával rendelkezõ, újraírható DVD-lemezek szintén rendelkezésre állnak, azonban ez esetben az adathordozó felület egy újraírható, vékony adathordozó réteg, és nem pedig egy fém tükörréteg. Még nagyobb adatrögzítési sûrûségek elérésére további lehetõségként körülbelül 400 nm hullámhosszúságú kék-lila lézer alkalmazását is javasolták. Az egyik ilyen eljárásnál egy körülbelül 0,1 mm vastagságú átlátszó védõréteget használnak az olvasás/írás oldalon, és egy ultravékony lézernyalábot hoznak létre körülbelül 0,85 NA értékû lencsék felhasználásával a jelek olvasásához és/vagy írásához. Az átlátszó réteg az alábbi két eljárással hozható létre. (A) Egy 0,1 mm¹nél valamivel vékonyabb átlátszó hordozót ragasztó felhasználásával egy 1,1 mm vastagságú jelhordozó adattárolási oldalára ragasztanak. (B) Egy 1,1 mm vastagságú jelhordozó adattárolási oldalát bevonják egy körülbelül 0,1 mm vastagságú átlátszó mûgyanta réteggel. Az (A) eljárásnál például egy öntéssel elõállított polikarbonátlapot használnak átlátszó hordozóként. Az ilyen öntött lapoknál a vastagság méretingadozása minimális, körülbelül ±1 mm. Az említett polikarbonátlapnak a jelhordozóhoz való ragasztáshoz használt ragasztóréteg szintén vékony és könnyen kialakítható egyenletes vastagságúra. Végül egy egyenletes vastagságú átlátszó védõréteget alakítanak ki a lemez írható/lejátszási oldalán. A (B) eljárásnál nehéz létrehozni egyenletes vastagságú bevonatot az átlátszó mûgyanta vastagsága miatt, azonban olcsó, nagy sûrûségû optikai lemez hozható létre, mivel szükségtelen egy költséges öntési eljárással elõállított lapok felhasználása. Az US 2001/0053121 A1 számú irat olyan optikai információhordozó közeget ismertet, amely olyan korong alakú hordozót tartalmaz, amelynek egy központi furata, egy gyûrû alakú információhordozó területe, azon egy gyûrû alakú, mûgyantaalapú fényvezetõ rétege van, amely a jelrögzítõ/olvasó lézersugarat az információtároló területhez továbbítja. A fényvezetõ réteg egy sugárirányú belsõ peremnél ér véget, amely egy gyûrû alakú kiálló peremet alkot. A perem a fényvezetõ rétegnek a sérülésektõl és a porosodástól való megóvására szolgál, és amennyiben több ilyen lemezt egymásra helyeznek, megakadályozza, hogy az egyes lemezek közvetlenül érintkezzenek egymással.
1
HU 005 422 T2
A találmány összefoglalása A nagy sûrûségû optikai lemezek esetében problémát jelent, hogy az átlátszó védõréteg felülete könnyen karcolódik és a karcolódások könnyen a szervovezérlés elvesztését okozhatják. Magának az átlátszó védõrétegnek a mechanikai szilárdsága növelése következtében megnõ a rétegvastagság, ami alkalmatlan a nagy sûrûségû jelrögzítéshez. Emiatt nehézséget jelent a felület megóvása a karcolódástól oly módon, hogy közben az átlátszó védõréteg vékony maradjon. A nagy sûrûségû optikai lemezek esetében a jelrögzítés és a lejátszás során az adatátviteli sebesség nagyobb, mint a hagyományos CD¹ és DVD-lemezeknél, és ezért a lemez gyorsabban forog. Az orsónyílásra vonatkoztatva a lemez alakjának és súlyának egyenetlenségei ezért a forgó orsóra (motorra) ható terhelés növekedését eredményezhetik. Ezenkívül az ilyen nagy sûrûségû optikai lemezek nagy forgási sebessége a CD¹ és DVD-lemezeknél nagyobb lemezszorító erõ alkalmazását is szükségessé teszi. A találmánnyal ezért célunk a fent említett három probléma megoldása és a találmány értelmében egy olyan optikai adatrögzítõ közeg megvalósítása, amely felületi kiemelkedéseket tartalmaz az átlátszó védõréteg védelmére és a lemez forgásakor a motor terhelésének csökkentésére, továbbá amely lehetõvé teszi nagyobb lemezszorító erõ alkalmazását az optikai adathordozó közeg leszorításakor. A kitûzött célokat olyan optikai adathordozó közeg megvalósításával érjük el, amelynek egy jelhordozó rétege van az adatok fény felhasználásával történõ írására és/vagy olvasására, valamint egy, a jelhordozó réteg felett elhelyezkedõ, 10 pm–200 pm vastagságú átlátszó védõrétege van. Az optikai adathordozó közeg tartalmaz továbbá egy olyan kiemelkedést, amely az átlátszó védõréteg felületébõl áll ki a fényt fogadó felület oldalán, amelyre fény van sugározva a jelhordozó réteghez, amely kiemelkedés egy központi nyílás és egy, az adatoknak a jelhordozó rétegrõl történõ olvasásakor és/vagy arra történõ írásakor a lemez megtartására alkalmasan kialakított leszorítási terület közötti tartományban van elhelyezve. Mivel az említett kiemelkedés a leszorítási terület belsõ kerületén van kialakítva, a kiemelkedés nem ütközik össze az optikai fejjel. Ráadásul, ha az optikai adathordozó közeget egy sík felületen helyezik el oly módon, hogy az átlátszó védõréteg a sík felülettel szemközt helyezkedik el, a kiemelkedés az átlátszó védõréteget eltartja a sík felülettõl és ezáltal megakadályozza az átlátszó védõréteg karcolódását. A kiemelkedés miatt kialakuló kiegyensúlyozatlanság következtében a forgó orsóra (motorra) ható terhelés szintén kisebb, mivel a kiemelkedés a központi orsónyílás közelében helyezkedik el. A kiemelkedés célszerûen legalább 0,1 mm távolságra helyezkedik el sugárirányban a központi nyílás külsõ szélétõl. Ez az elrendezés megakadályozza, hogy a kiemelkedés nekiütközzön a központi kúpnak, melyet az optikai adathordozó
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
közegnek a lemezíró-olvasó egység orsónyílásában történõ megtartására használnak, ezáltal lehetõvé válik az optikai adathordozó közeg stabil leszorítása. A kiemelkedés 0,05 mm–0,5 mm magasságra emelkedik ki az átlátszó védõréteg felületébõl. Így az átlátszó védõréteg nem karcolódik össze, amikor a lemezt egy sík felületre helyezik el oly módon, hogy az átlátszó védõréteg a sík felülettel szemközt helyezkedik el, mivel a kiemelkedés kellõ mértékben a lemez felülete fölé emelkedik ugyanazon az oldalon annak érdekében, hogy megakadályozza az átlátszó védõréteg közvetlen érintkezését a sík felülettel. A karcolódással szembeni védelem és a költségek tovább javíthatók, ha a kiemelkedés magassága célszerûen 0,1–0,3 mm az átlátszó védõréteg felületétõl mérve. Szintén elõnyös, ha az információnak a jelhordozó rétegben történõ rögzítéséhez vagy abból történõ kiolvasásához használt fény hullámhossza 410 nm vagy kevesebb, ezáltal a nagy sûrûségû jelrögzítést és lejátszást lehetõvé tevõ, vékony sugárnyaláb valósítható meg. A találmány szerinti optikai adathordozó közegnél a kiemelkedés nem ütközik neki az optikai fejnek, és az átlátszó védõréteg védett a karcolásokkal szemben, amikor a lemezt az átlátszó védõréteget tartalmazó oldalával lefelé helyezik el egy sík felületen, mivel a kiemelkedés megakadályozza az átlátszó védõrétegnek a sík felülettel való érintkezését. Ezenkívül a kiemelkedés által elõidézett kiegyensúlyozatlanság miatt a forgó orsóra (motorra) ható terhelés is lecsökken, mivel a kiemelkedés a központi orsónyílás közelében helyezkedik el. A találmánnyal elérendõ további célok és jellemzõk még alaposabban megismerhetõvé válnak az alábbi leírás és igénypontok alapján, melyekben a mellékelt rajzra hivatkozunk. A rajzok rövid ismertetése A találmány könnyebben érthetõvé válik a találmány különbözõ célszerû kiviteli alakjainak alábbi ismertetésébõl, melyeknél a mellékelt rajzra hivatkozunk, ahol az azonos elemeket azonos hivatkozási számmal láttuk el. A rajzon: az 1A. ábra egy kiemelkedéssel rendelkezõ optikai adathordozó közeg metszeti nézete a találmány elsõ kiviteli alakjának megfelelõen, míg az 1B. ábra ugyanezen lemezt felülnézetben szemlélteti; a 2A–2E. ábrák különbözõ kiemelkedések lehetséges alakjainak részben metszeti nézetei; a 3A–3C. ábrák a kiemelkedés különbözõ kialakítási módjait szemléltetik felülnézetben egy, a kiemelkedés feletti pontból nézve; a 4. ábra egy másik optikai adathordozó közeg metszeti nézete, amelynél az orsónyílástól a leszorítási területig terjedõ tartomány kialakítása eltér az 1. ábrán láthatótól; az 5A–5C. ábrák a találmány szerinti, kiemelkedéssel ellátott optikai adathordozó közeg egy elsõ gyártási eljárásának metszeti nézetei;
1
HU 005 422 T2
a 6. ábra a találmány szerinti, kiemelkedéssel ellátott optikai adathordozó közeg egy második gyártási eljárását szemlélteti; a 7A. és 7B. ábra a találmány szerinti, kiemelkedéssel ellátott optikai adathordozó közeg egy harmadik gyártási eljárását szemlélteti; a 8A. ábra a kiemelkedéssel ellátott optikai adathordozó közeg egy második, a jelen találmány oltalmi körébe nem esõ kiviteli alakjának részben metszeti nézete, míg a 8B. ábra ugyanezen optikai lemez egy részének felülnézete; a 9. ábra egy kiemelkedéssel ellátott optikai adathordozó közegnek egy második, a találmány oltalmi körébe nem esõ kiviteli alakjánál az adatrögzítõ rétegre történõ adatírást és/vagy arról történõ adatolvasást szemléltetõ, részben metszeti nézet; a 10. ábra a kiemelkedés elõállítási eljárására mutat be egy példát az optikai adathordozó közeg második, a találmány oltalmi körébe nem esõ kiviteli alakjának gyártási eljárása során; a 11A–11C. ábrák egy kiemelkedéssel ellátott, a találmány oltalmi körébe nem esõ harmadik kiviteli alak szerinti optikai adathordozó közeg leszorítási eljárásait szemléltetik vázlatos metszeti nézetben; a 12A–12C. ábrák az optikai adathordozó közeg befogásának részben metszeti nézetei az adatoknak az adathordozó rétegre történõ írásakor és/vagy olvasásakor; a 13. ábra egy sík felületen ferdén elhelyezett optikai adathordozó közeg részben metszeti nézete; a 14A. és 14B. ábra olyan optikai adathordozó közegekre mutat példákat, amelyeknél az átlátszó védõréteg és a CA leszorítási terület eltérõ magasságban helyezkedik el; a 15. ábra egy kisebb kiemelkedéssel rendelkezõ optikai adathordozó közeg részben metszeti nézete; és a 16. ábra a harmadik kiviteli alak szerinti optikai adathordozó közeg részben metszeti nézetét szemlélteti, amikor a lemez felsõ és oldala felõl egyaránt rögzítve van. A célszerû kiviteli alakok ismertetése Az alábbiakban a találmány célszerû kiviteli alakjait ismertetjük a mellékelt ábrákra történõ hivatkozással. 1. kiviteli alak Az 1. ábra a találmány szerinti optikai adathordozó közeg egyik célszerû kiviteli alakjának oldalirányú metszeti nézete. Az 1. ábrán látható 110 optikai adathordozó közeg (a továbbiakban egyszerûen csak „lemez”) olyan 100 kiemelkedést tartalmaz, amely annak felületén, a CA leszorítási terület belsõ kerülete és a 101 orsónyílás külsõ éle között helyezkedik el. Az 1A. ábra
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
ennek a 110 optikai adathordozó közegnek egy metszeti nézete, míg az 1B. ábra a 110 optikai adathordozó közeg felülnézete. A 110 optikai adathordozó közeg külsõ átmérõje 120 mm. A CA leszorítási terület az a terület, ahol a 110 optikai adathordozó közeget leszorítjuk és megtartjuk, amikor adatokat olvasunk és/vagy írunk a 103 jelrögzítési rétegre. A CA leszorítási terület DCAI belsõ átmérõje 22 mm, DCAO külsõ átmérõje pedig 33 mm. A 103 jelrögzítési réteget egy 102 átlátszó védõréteg védi. A 102 átlátszó védõrétegen keresztül egy optikai fejbõl például 405 nm hullámhosszú fénysugarat bocsátunk ki és azt adatolvasáskor és/vagy adatíráskor a 103 jelrögzítési rétegre fókuszáljuk. A 102 átlátszó védõréteg például 100 mm vastagságú. A 103 jelrögzítési réteg olyan jelmélyedések vagy barázdák fölött van kialakítva, amelyek a 104 jelhordozó SA jelterületein vannak kialakítva. Az SA jelterület DSAI belsõ átmérõje 42 mm, míg DSAO külsõ átmérõje 119 mm. A 103 jelrögzítési réteg lehet például egy GeSbTe fázisváltó réteget tartalmazó többrétegû struktúra, egy pigmentréteget tartalmazó többrétegû struktúra vagy egy fémötvözetet tartalmazó vékony réteg. A 101 orsónyílás DC átmérõje 15 mm. A 100 kiemelkedés Dti belsõ átmérõje 18 mm, sugárirányú szélessége 1 mm, a 100 kiemelkedésnek a 102 átlátszó védõréteg felületétõl mért magassága 0,3 mm. A 100 kiemelkedés sugárirányú szélessége célszerûen 0,2–1 mm. A kellõ mechanikai szilárdság biztosítása érdekében a szélesség célszerûen 0,2 mm vagy annál nagyobb. A 100 kiemelkedésnek a 102 átlátszó védõréteg felületétõl mért magassága célszerûen 0,1–0,5 mm. Amennyiben a 100 kiemelkedés magassága legalább 0,1 mm a 102 átlátszó védõréteg felülete felett, a 102 átlátszó védõrétegnek egy sík felületen oly módon történõ elhelyezésekor, hogy a 100 kiemelkedés lefelé néz, a 102 átlátszó védõréteg nem érintkezik a sík felülettel és ezáltal védett a karcolódással szemben. Továbbá, mivel a 100 kiemelkedés Dti belsõ átmérõje 18 mm, a 100 kiemelkedés belsõ éle legalább 0,1 mm távolságra kell, hogy legyen a 101 orsónyílás külsõ élétõl. Magyarán, a 100 kiemelkedés belsõ átmérõjének nagyobbnak kell lennie, mint a (Dc+0,2) mm átmérõ és a külsõ átmérõnek kisebbnek kell lennie a CA leszorítási terület DACI belsõ átmérõjénél. Amennyiben a Dti belsõ átmérõ nagyobb, mint (Dc+0,2) mm, a lemez stabilan leszorítható és forgatható, ami jó jelerõsséget eredményez a jelrögzítés és a lejátszás során anélkül, hogy a 100 kiemelkedés nekiütközne a jelrögzítõ és lejátszó egység központosító kúpjának. Az 1. táblázat a 102 átlátszó védõréteg felületébõl különbözõ magasságokig kiemelkedõ 100 kiemelkedések hatását ismerteti. A 100 kiemelkedés hatásosságának értékelésére használt jelölések a 102 átlátszó védõréteg felületén létrejött karcolások mennyisége, valamint annak mértéke volt, hogy milyen könnyen lehet a 100 lemezt felemelni, ha a 102 átlátszó védõréteg egy sík felületen, lefelé nézve van elhelyezve.
1
HU 005 422 T2
2
1. táblázat Kiemelkedés magassága és annak hatásai Kiemelkedés magassága (mm) az átlátszó védõréteg felületétõl
0
0,05
0,1
0,2
0,3
Felület karcolódása
NG
Felemelés könnyûsége
NG
csekély
van
van
van
van
nincs
rossz
rossz
jó
jó
nagyon jó
nagyon jó
Abban az esetben, ha a 100 kiemelkedés a 102 átlátszó védõréteg felületébõl 0 mm magasságra emelkedik ki, vagyis nincs 100 kiemelkedés, túlzott mértékû karcolódás tapasztalható az átlátszó védõrétegen, és emiatt nehéz felemelni a lemezt egy sík felületrõl. Bár egy 0,05 mm magasságú kiemelkedés némi javulást idéz elõ a karcolódás tekintetében és a lemez felemelésének könnyûségében, a védõperem továbbra is elégtelen, és az átlátszó védõréteg felületét valamilyen módon, például keményítéssel, kezelni kell a karcolódással szembeni ellenállás javítása céljából. A 0,1 mm magasságú kiemelkedés jelentõs mértékben csökkenti a karcolódást, vagyis lényegében nincs karcolódás. 0,2 mm–0,3 mm magasságú kiemelkedés esetén lényegében karcolódásmentes az átlátszó védõréteg és a lemez is könnyen felemelhetõ. Amennyiben a kiemelkedés magassága 0,4 mm, lényegében nem keletkezik karcolódás az átlátszó védõrétegen és a lemez nagyon könnyen felemelhetõ. 0,5 mm magasságú kiemelkedés esetén karcolódást nem tapasztaltunk az átlátszó védõréteg felületén és a lemez rendkívül könnyen felemelhetõ volt. A 100 kiemelkedés magasságának az átlátszó védõréteg felületétõl 0,5 mm¹nél nagyobb magasságra történõ növelése nem eredményez semmilyen javulást a karcolással szembeni védelemben, illetve a lemez felemelésének könnyûségét illetõen. Ráadásul a 0,5 mm¹nél nagyobb magasság megnöveli a mennyiséget és ezáltal a szükséges anyagok költségét, így ez nem is kívánatos. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy amennyiben a 101 orsónyílás Dc átmérõje körülbelül 15 mm, a 100 kiemelkedés átmérõje 17,5 mm és 22 mm közötti, a 100 kiemelkedésnek a 102 átlátszó védõréteg felületébõl kiálló magassága pedig 0,3 mm vagy annál kevesebb, akkor megvalósítható a korábbiakban említett három elõny, melyek a fent említett hatásokat eredményezik. [Megjegyezzük, hogy az alábbi (2) és (3) pont a fent ismertetett hatásokra vonatkozik.] (1) A 100 kiemelkedés nem ütközik össze az optikai lemez írása és lejátszása során a lemez leszorítására használt pofával. (2) A 102 átlátszó védõréteg karcolódása megakadályozható akár a lemez elhajlása, akár annak egy sík felületen történõ elhelyezése esetén. (3) A lemez könnyen felemelhetõ egy sík felületrõl még akkor is, ha a lemez meghajlik. Elõször a fenti (1) pontot ismertetjük. A 12A–12C. ábrák az optikai adathordozó közeg megfogását szemléltetik a lemez írásakor vagy lejátszásakor. A 12. ábrán egy egyszerû, szokásos megfogási mód látható, például amelyet DVD-lemezek vagy más
0,4
0,5
közegek esetén használnak. Ahogy a 12A. ábrán látha10 tó, a 110 optikai adathordozó közeg az 1200 tokmány fölé van behelyezve. A tokmány 1201 pofái egy 1202 rugó révén kifelé vannak feszítve. Amennyiben a 110 optikai adathordozó közegben kialakított 101 orsónyílás Dc átmérõje 15 mm, az 1201 pofák DH külsõ át15 mérõje körülbelül 17 mm, ezáltal biztosítják, hogy a 101 orsónyílás kerülete szorosan meg legyen fogva. A 17 mm¹es DH átmérõ az 1201 pofák kellõ mechanikai szilárdságát is biztosítja. Amint a 12B. ábrán látható, a 110 adathordozó kö20 zeg és az 1201 pofák érintkeznek egymással. Amennyiben a 100 kiemelkedés a lemez közepén lévõ 17,5 mm vagy annál nagyobb átmérõjû területen kívül van elhelyezve, a 100 kiemelkedést nem érik el az 1201 pofák. Ezáltal a 100 kiemelkedés és az 1201 po25 fák nem fognak érintkezni és sem a 100 kiemelkedés, sem pedig az 1201 pofák nem lesznek terhelve. Amennyiben a lemez tetejére nyomást fejtünk ki annak leszorítása céljából, az 1202 rugókat összenyomjuk és az 1201 pofák az 1200 tokmány középpontja felé befe30 lé mozognak mindaddig, amíg az 1201 pofák át nem haladnak a lemez 101 orsónyílásán keresztül. Ezt követõen az 1202 rugók kifelé megnyúlnak, ezáltal az 1201 pofákat kitolják. Ennek eredményeként az 1200 tokmány által meg35 fogott 110 optikai adathordozó közeg a 12C. ábrán látható. Amint az 1. ábrán látható, a CA leszorítási terület DCAI belsõ átmérõje 22 mm. Így az 1200 tokmány a 110 lemezt ezen DCAI belsõ átmérõn kívüli területen fogja, ugyanakkor a 100 kiemelkedés és az 1203 fogó40 felület nem zavarja egymást, mivel a 100 kiemelkedés külsõ átmérõje kisebb, mint 22 mm. Mivel egy hagyományos optikai lemez, például egy DVD-lemez esetében a leszorítási terület belsõ átmérõje szintén 22 mm, a 100 kiemelkedésnek a tokmány 45 pofáival és fogófelületével való találkozása még abban az esetben is kizárt, ha a 110 optikai adathordozó közeget véletlenül egy hagyományos DVD-lemezhez való tokmánnyal rögzítik. Ha a 100 kiemelkedés egy 17,5 mm belsõ átmérõjû 50 és 22 mm külsõ átmérõjû kerületi sávban helyezkedik el, amikor a 101 orsónyílás DC átmérõje körülbelül 15 mm, a 100 kiemelkedés és az 1200 tokmány, azon belül is az 1200 pofák még abban az esetben sem ütköznek össze, ha egy olyan egyszerû 1200 tokmányt 55 használunk, amely a 110 optikai adathordozó közegre a legnagyobb szorítóerõt fejti ki. A (2) és (3) pontokat az 1. táblázat alapján ismertettük korábban és még részletesebben a továbbiakban a 13. ábra segítségével ismertetjük. Amennyiben a 60 102 átlátszó védõréteg vastagsága 100 mm, a 110 opti5
1
HU 005 422 T2
kai adathordozó közeg maximális elhajlásának mértéke 0,35 fok. Ennek oka az, hogy amennyiben a lemez meghajlása meghaladja a 0,35 fokot, íráskor és lejátszáskor a hibaarány egy olyan szintet ér el, amelynél a hibajavítás már nem lehetséges. A 13. ábrán egy maximálisan megengedett mértékû, 0,35 fokos meghajlással rendelkezõ 110 optikai adathordozó közeg látható, amikor egy sík P felületen van elhelyezve úgy, hogy a 102 védõréteg a P felület felé néz. A 110 optikai adathordozó közeg általában a CA leszorítási terület külsõ kerületi oldalán hajlik meg (vagyis a lemez 33 mm átmérõjû középsõ területén kívül). Amennyiben a 110 optikai adathordozó közeg 100 kiemelkedése ebben az esetben a 17,5 mm belsõ átmérõjû és 22 mm külsõ átmérõjû kerületi tartományban helyezkedik el és a 100 kiemelkedésnek a 102 átlátszó védõréteg felületétõl mért magassága 0,3 mm, nem valósul meg érintkezés a 110 optikai adathordozó közeg külsõ E széle és a P felület között. Ez azt jelenti, hogy mivel a 110 optikai adathordozó közeg külsõ átmérõje 120 mm, a megmaradó távolság (60–33/2)*TAN(0,35 fok)=0,27 mm. A 110 optikai adathordozó közeg ugyan sokkal közelebb kerül a P felülethez, azonban ha a 110 kiemelkedés teteje 0,3 mm¹re van a 102 átlátszó védõréteg felületétõl, akkor a külsõ E szél nem fog érintkezni a P felülettel. Ha valaki megpróbálja felemelni a 110 lemezt, az ujjak és a 110 lemez külsõ E széle közötti megnövekedett érintkezési felület megkönnyíti a 110 lemez felemelését. A 102 átlátszó védõréteg felülete a P felülettel való érintkezés miatti karcolódástól is védett, mivel nem érintkezik a P felülettel. A 100 kiemelkedésnek a 102 átlátszó védõréteg felületétõl mért magassága a 110 optikai adathordozó közeg számára megengedett elhajlás alapján határozható meg. Amennyiben a 110 optikai a közeg megengedett maximális elhajlása 0,35 fok, mint az említett példában, a 102 átlátszó védõréteg felületébõl 0,3 mm¹re vagy annál kisebb magasságban kiálló kiemelkedés elegendõ a fent említett elõnyök biztosításához. A 14A. és 14B. ábrán egy olyan lehetséges eset látható, ahol a 102 átlátszó védõréteg felületének szintje eltér a CA leszorítási terület felületének szintjétõl. A 14A. ábrán az optikai adathordozó közeg egy olyan változata látható, ahol a 102 átlátszó védõréteg felülete 25 mm-rel mélyebben helyezkedik el a CA leszorítási terület felületéhez képest, ezáltal a 102 átlátszó védõréteg távolabb van az író/lejátszó fejtõl, mint a CA leszorítási terület. A 14B. ábrán egy másik példa látható, ahol a CA leszorítási terület felülete helyezkedik el 25 mm-rel mélyebben a 102 átlátszó védõréteg felületéhez képest, így a CA leszorítási terület felülete van távolabb az író/lejátszó fejtõl. Annak érdekében, hogy az 1400 kiemelkedés magassága a 102 átlátszó védõréteg felületétõl mérve 0,3 mm vagy annál kisebb legyen, ahogy az a 12. ábrán látható, az 1400 kiemelkedésnek a CA leszorítási terület felületétõl mért magasságát 0,275 mm¹re vagy
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
annál kisebbre alakítjuk ki, ahogy ez a 14A. ábrán látható. Szintén annak biztosítása érdekében, hogy az 1400 kiemelkedésnek a 102 átlátszó védõréteg felületétõl mért magassága 0,3 mm vagy annál kisebb legyen, ahogy ez a 14B. ábrán látható, az 1400 kiemelkedésnek a CA leszorítási terület felületétõl mért magasságát 0,325 mm¹re vagy annál kisebbre alakítjuk ki. Ezáltal mindkét esetben biztosítjuk, hogy az 1400 kiemelkedésnek a 102 átlátszó védõréteg felületétõl mért távolsága 0,3 mm vagy annál kevesebb legyen. Az 1400 kiemelkedés és az 1203 fogófelület és az 1200 tokmány találkozásának a 12. ábrán látható megoldásnál még jobb megelõzése céljából az 1400 kiemelkedés elhelyezhetõ egy 17,5 mm belsõ átmérõjû és 21 mm külsõ átmérõjû kerületi területen, ahogy az a 15. ábrán látható. Amennyiben ebben az esetben a D CAI belsõ átmérõ 22 mm, sugárirányban egy 0,5 mm¹es hézag jön létre a kiemelkedés és a CA leszorítási terület között. Amennyiben a lemez nem olyan nagymértékben hajlik meg, ahogy a 13. ábrán látható, az 1400 kiemelkedésnek a CA leszorítási terület felületétõl mért magassága 0,2 mm vagy annál kevesebb is lehet, függetlenül attól, hogy van¹e szintkülönbség az átlátszó védõréteg felülete és a leszorítási terület között. Ezzel szintén kiküszöbölhetõ az 1400 kiemelkedés, valamint az 1203 fogófelület és 1200 tokmány találkozása, és lehetõvé válik az 1200 tokmány G mélységének egy csekély, 0,25 mm¹re történõ lecsökkentése, ami nagyobb szabadságot biztosít az 1200 tokmány kialakításánál. A 2. ábrán a kiemelkedés metszeti alakjára láthatók különbözõ példák. Ahogy a 2. ábrán látható, a kiemelkedés lehet 201 négyzet (téglalap), 202 trapéz, 203 ellipszis, 204 félkör vagy 205 háromszög. Nyilvánvaló, hogy a kiemelkedés alakja nem korlátozódik a 2. ábrán látható alakokra és bármilyen alakú kiemelkedés alkalmazható, ahol a kiemelkedés az átlátszó védõréteg felülete fölé terjed ki. A kiemelkedés alakjára felülnézetben a 3. ábrán láthatók példák. A 3A. ábra téglalap alakú elrendezést szemléltet, a 3B. ábra egy több diszkrét kiemelkedésbõl álló elrendezést szemléltet, míg a 3C. ábra egy szaggatott gyûrû alakú elrendezést mutat. A 3B. ábrán látható elrendezésnél négy különálló pontszerû 302 kiemelkedés van a kerület mentén egymástól 90 fokos szögtávolságra elrendezve. A 3. ábrán látható szaggatott gyûrû alakú elrendezésnél három ív alakú 303 kiemelkedés van elrendezve ugyanazon a körön egymástól 120 fokos szögtávolságra. Amennyiben több diszkrét kiemelkedés van kiképezve, például a 3B. vagy 3C. ábrán látható elrendezés szerint, a kiemelkedések száma nem korlátozódik az ábrákon látható számosságra. Ezenkívül a kiemelkedés(ek) alakja felülnézetben szintén nem korlátozódik a 3. ábrán láthatókra. Az egy vagy több kiemelkedés tetszés szerinti alakú lehet, amennyiben azok az átlátszó védõréteg felületébõl kiállnak és egy (Dc+0,2) mm belsõ átmérõjû és DCAI külsõ átmérõjû kerületi tartományon belül helyezkednek el.
1
HU 005 422 T2
A 4. ábrán egy olyan 410 optikai adathordozó közegre látható példa, amelynél az orsónyílástól a leszorítási területig terjedõ kialakítás eltér az 1. ábrán látható kialakítástól. Ez a lemez abban tér el az 1. ábrán láthatótól, hogy a 402 átlátszó védõréteg a CA leszorítási terület fölé is kiterjed, azonban a 401 orsónyílás körül hiányzik. A 402 átlátszó védõréteg DCV belsõ átmérõje ezért DCV<=DCAI. A 400 kiemelkedés a 401 orsónyílás és a CA leszorítási terület belsõ átmérõje között helyezkedik el. A 400 kiemelkedés teljes Tt magassága Tt=TtCV+(az átlátszó védõréteg vastagsága) ahol TtCV a 402 átlátszó védõréteg felületétõl mért magasság. Ebben a példában a TtCV 0,1 mm és 0,5 mm közötti. Az is elképzelhetõ, hogy az átlátszó védõréteg nem terjed ki a CA leszorítási területre. A továbbiakban az átlátszó védõréteg felületébõl kiálló kiemelkedés elhelyezésének az optikai adathordozó közeg orsónyílása és leszorítási területe közötti területének a fény felõli oldalára kifejtett hatását ismertetjük. A kiemelkedések nem helyezhetõk el tetszõleges helyen az optikai lemezen, vagyis csak olyan helyeken helyezhetõk el, ahol a kiemelkedések és az optikai fej nem kerül egymással érintkezésbe. A találmány elsõ kiviteli alakjának megfelelõ optikai adathordozó közegnél a kiemelkedések az orsónyílás és a CA leszorítási terület közötti területen vannak elhelyezve. Adatok olvasásakor és/vagy a jelhordozó rétegre történõ írásakor az optikai fej mindig a CA leszorítási terület külsõ kerületi oldalán van. Ennek eredményeként nem találkozik az optikai fej a kiemelkedésekkel, amelyek a CA leszorítási kerület belsõ kerületi oldalán helyezkednek el és azokat az optikai fejtõl elválasztja a CA leszorítási terület. Az ilyen találmány szerinti kiemelkedések gyártási eljárását szemlélteti az 5. ábra, ahol példaként egy fröccsöntési eljárás látható. Egy pár 500 présszerszámot készítünk és egy 501 nyomólemezt helyezünk el az egyik présszerszámban az 5A. ábrán látható módon. Az 501 nyomólemez tartalmazza az 517 jeleket. Az 500 présszerszámnak az 501 nyomólemezt tartó oldalán 502 üregek találhatók. Ezek az 502 üregek a kiemelkedés kívánt alakjának megfelelõen vannak kiképezve. Ezután az 500 présszerszámot az 5B. ábrán látható módon összezárjuk és megolvasztott 510 mûgyantát fecskendezünk be. A megolvasztott 510 mûgyanta behatol az 517 jelek mintázatába és az 502 üregekbe. A présszerszámot ezután lehûtjük és az 5C. ábrán látható módon kialakítjuk az 511 orsónyílást, ezáltal egy 516 jelhordozót és annak felületén kialakított 517 jeleket hozunk létre. Ezután az 517 jelek felületén egy jelhordozó réteget alakítunk oly módon, hogy ez a 4. ábrán látható. Az 515 kiemelkedés felett egy átlátszó védõréteget hozunk létre, az 1. ábrán látható 110 optikai adathordozó közeg elõállítása céljából. Mivel az átlátszó védõréteg az 515 kiemelkedés felett is van, egy ugyanilyen alakú kiemelkedés jön létre az átlátszó védõrétegben is. A 6. ábrán olyan eljárás látható, ahol a kiemelkedés kívánt alakú részei ragasztóval vannak a lemez felületéhez rögzítve. Ebben az esetben a kívánt alakú
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
2
600 kiemelkedések a 601 optikai adathordozó közeg sík felületéhez vannak ragasztva, vagyis a lemez nem rendelkezik felületi kiemelkedésekkel. Például nyomásérzékeny ragasztó, UV fény hatására kikeményedõ mûgyanta vagy hõre keményedõ mûgyanta használható ragasztóként. A 600 kiemelkedésekhez használt anyag célszerûen kis sûrûségû, könnyen kezelhetõ és olcsó, így erre a célra a mûgyanta megfelelõ. A 600 kiemelkedések ragasztásához való anyag elõzetesen felvihetõ a 600 kiemelkedések azon részére, amelyek érintkezni fognak a kiemelkedés nélküli 601 lemezzel. Alternatív lehetõségként a kiemelkedés nélküli 601 lemezzel érintkezõ rész felmelegíthetõ és megolvasztható a kötés létrehozásához. A 600 kiemelkedések akár fémbõl is lehetnek. A 6. ábrán látható eljárás alkalmazásával egy kiemelkedésekkel nem rendelkezõ sík 601 optikai adathordozó közeg egyetlen folyamatban gyártható és a kiemelkedéseket alkotó részek egy külön folyamatban állíthatók ki a kívánt alakúra, majd az adott kívánt alakkal rendelkezõ kiemelkedések ezután a lemez felületéhez rögzíthetõk. Ez az eljárás nagy tervezõi szabadságfokot biztosít. A 7. ábrán olyan eljárás látható, ahol folyékony mûgyantacseppeket helyezünk el és keményítünk meg a lemez felületén. Ahogy a 7A. ábrán látható, folyékony mûgyantát cseppentünk egy 701 fúvókából a kiemelkedés nélküli 601 lemez kívánt helyeire. Ennek során a kiemelkedés nélküli 601 lemez forgatható vagy mozgatható, illetve a 701 fúvóka is mozgatható a mûgyanta cseppentése során. A folyékony 700 mûgyanta ebben az esetben célszerûen egy UV fényre keményedõ mûgyanta vagy hõre keményedõ mûgyanta. Így a mûgyanta cseppentése, majd kikeményítése a 7B. ábrán látható kívánt elrendezés szerinti 715 kiemelkedéseket eredményezi. Például a 4. ábrán látható lemez felhasználásakor a mûgyantát a jelhordozóra cseppentjük. A kiemelkedések szitanyomás alkalmazásával is elõállíthatók folyékony mûgyantából. Ebben az esetben egy olyan nyomószitát hozunk létre, amely a kiemelkedések kívánt elrendezésének megfelelõen kialakítva, majd a folyékony mûgyantát rászitázzuk a lemez felületére. Mivel a 7. ábrán látható eljárás nem teszi szükségessé diszkrét kiemelkedõ részek elõkészítését és kezelését, a kiemelkedések gazdaságosabban állíthatók elõ, mint a 6. ábrán látható folyamatban. Amint korábban ismertettük, egy, a találmány elsõ kiviteli alakja szerinti optikai adathordozó közeg egy vagy több olyan kiemelkedéssel rendelkezik, amelyek a CA leszorítási terület belsõ kerülete és az orsónyílás külsõ éle közötti felületen helyezkednek el, ezáltal biztosítva, hogy a kiemelkedések ne kerüljenek érintkezésbe az optikai fejjel az írás vagy lejátszás alatt. Ezenkívül a felület még akkor sem karcolódik össze, ha a lemezt egy sík felületen helyezzük el oly módon, hogy az átlátszó védõréteg lefelé néz, mivel a kiemelkedések biztosítják, hogy az átlátszó védõréteg kellõ mértékben a sík felület felett legyen és ezáltal ne érintkezzen azzal. A kiemelkedéseknek az orsónyíláshoz való közelsége minimálisra csökkenti a kiemelkedõ rész kiegyen-
1
HU 005 422 T2
súlyozatlanságából adódó hatásokat. Ily módon egy stabil, jó minõségû jel érhetõ el. A jelen találmány oltalmi körébe nem esõ második kiviteli alak A 8. ábrán olyan 810 optikai adathordozó közeg látható, amely a CA leszorítási terület és az SA jelterület közötti területen elhelyezkedõ 800 kiemelkedést tartalmaz. A 8A. ábra metszeti nézetben, a 8B. ábra pedig felülnézetben ábrázolja a lemez 802 átlátszó védõrétegének oldalát. A CA leszorítási terület és az SA jelterület belsõ átmérõje és külsõ átmérõje ugyanakkora, mint az elsõ kiviteli alaknál. A 802 átlátszó védõréteg vastagsága szintén ugyanakkora, mint az elsõ kiviteli alaknál. Ennél a példánál a 800 kiemelkedés Dti belsõ átmérõje 33 mm (=D CAO ), míg a D to külsõ átmérõ 35 mm. A 800 kiemelkedés Ttcv magassága 0,25 mm. A 800 kiemelkedés a 804 jelhordozó felületén van kiképezve. A 9. ábra egy részleges metszeti nézet az optikai lemez olvasásakor és/írásakor. A lemeznek a lézer felõli oldalán (az olvasási/írási oldalán) lévõ 0,1 mm vastagságú átlátszó védõréteggel rendelkezõ nagy sûrûségû optikai lemeznek egy 0,7–0,9 NA optikai fejjel, például egy nagy 0,85 NA optikai fejjel történõ írásakor vagy olvasásakor az optikai fej és a nagy sûrûségû optikai lemez közötti távolság – amit WD munkatávolságnak is neveznek – általában rendkívül kicsi, tipikusan 0,1–0,4 mm. A WD munkatávolságnak 0,4 mm¹t vagy annál kevesebbet javasolnak például az International Symposium on Optical Memory által publikált ISO M 2002 Technical Digest ThB.1 iratban. Mivel ebben az esetben a WD munkatávolság kicsi, az optikai fej könnyen nekiütközhet a lemez átlátszó védõrétegének, ha a fókuszáló szervoegységet megzavarják olyan külsõ tényezõk, mint például a lemez felületének vibrációja. A nagy sûrûségû optikai lemezeknél használt nagy numerikus apertúra azt jelenti, hogy az átlátszó védõréteg felületén lévõ por könnyen megzavarhatja a fókuszáló szervoegység mûködését. Ha a fókuszáló szervoegység a sávon kívülre kerül, az optikai fej könnyen összeütközhet a lemez felületén lévõ kiemelkedéssel. Ennek megelõzése érdekében az optikai fej felületén egy, a lencsét védõ lap alkalmazása szükséges. A védõlap vastagsága (ami körülbelül 0,1 mm) tovább csökkenti a munkatávolságot 0,3 mm¹re vagy annál kisebbre. Ha az optikai fej munkatávolsága növekszik, a lencse külsõ átmérõje szintén növekszik. Egy 0,4 mm munkatávolsággal rendelkezõ lencse f külsõ átmérõje 6–8 mm (beleértve a lencsetartót is). A 9. ábrán látható DSAI belsõ átmérõjû jelterület olvasásakor és/vagy írásakor a 900 lencsetartó behatol a CA leszorítási területre és az SA jelterület között területre, ahol a behatolás mértéke megegyezik a 900 lencsetartó R sugarú részének. Például 0,85 NA érték mellett a lencse tényleges WD munkatávolsága egy keskeny 0,2–0,3 mm¹es tartomány. Ez azt jelenti, hogy a 8. ábrán látható optikai adathordozó közegnél a ki-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 8
2
emelkedés optimális Ttcv magassága a kiemelkedés helyétõl függõen eltérõ lesz. A 800 kiemelkedés Ttcv magasságát ismertetjük a továbbiakban. Minél közelebb kerül a 800 kiemelkedés a DSAI belsõ átmérõhöz, a 800 kiemelkedés annál közelebb kerül a 900 lencsetartóhoz. Ezért a Ttcv magasságot csökkenteni kell. Mivel a 800 kiemelkedés Dto külsõ átmérõje 35 mm, 3,5 mm van a DSAI belsõ átmérõig (ami 42 mm). Ha a lencse tényleges WD munkatávolsága 0,2 mm, akkor a 900 lencsetartó és a 800 kiemelkedés között 0,5 mm távolság lesz, mivel a lencsetartó R sugara körülbelül 3 mm. Ha a WD munkatávolság 0,3 mm, a R sugár körülbelül 4 mm, de mivel a Ttcv magasság 0,25 mm, a 800 kiemelkedés nem fog összeütközni a 900 lencsetartóval. Ezért tehát a lencse WD munkatávolságára tekintettel kell lenni, amikor a kiemelkedés a CA leszorítási terület és az SA jelterület közötti területen belül helyezkedik el. Ha azonban a kiemelkedés Ttcv magassága 0,1–0,3 mm, a 800 kiemelkedés nem ütközik össze a 900 lencsetartóval. Nyilvánvaló, hogy az átlátszó védõréteg felületi védelme szintén biztosított. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy ennél a második kiviteli alaknál ismertetett módon a kiemelkedés elhelyezhetõ a CA szorítási terület és az SA jelterület közötti területen akkor is, ha a CA leszorítási területen nincs átlátszó védõréteg, ahogy ez a 8. ábrán látható, illetve akkor is, ha az átlátszó védõréteg területe kiterjed az 1. vagy 4. ábrán látható területre is. Ennél a második kiviteli alaknál a kiemelkedés ugyanazokból az anyagokból és ugyanolyan lejárásokkal gyártható, mint az elsõ kiviteli alaknál. Megjegyezzük, hogy a nyomólemez belsõ átmérõjétõl függõen szükség lehet egy üreg kialakítására a nyomólemezben az 5. ábrán látható fröccsöntéses eljárással. Ha például a nyomólemez belsõ átmérõje kisebb, mint 33 mm, a nyomólemez vastagsága megnövelhetõ és a nyomólemezben a kívánt mélységû és kialakítású üreg hozható létre marással vagy esztergálással. Amint a 10. ábrán látható, a jelhordozón létrehozható egy 1001 kiemelkedés és egy azon kialakított 1010 átlátszó védõréteg a felületi 1000 kiemelkedés elõállítása céljából. A kiemelkedés kialakítható egy, a 8. ábrán látható optikai adathordozó közegen is olyan öntési eljárással, amilyen például az 5. ábrán látható. A kiemelkedés alakja és elrendezése ugyanolyan lehet, mint amilyet korábban az elsõ kiviteli alaknál ismertettünk. Amennyiben a kiemelkedés egy, a CA leszorítási terület és az SA jelterület közötti területen található, ahogy ezt ennél a második kiviteli alaknál ismertettük, illetve különösen akkor, ha a kiemelkedés a CA leszorítási terület külsõ kerületi oldalán 2 mm¹en belül helyezkedik el, az optikai fej és a kiemelkedés összeütközése megelõzhetõ mind az írás, mind pedig a lejátszás során és a felület még akkor sem karcolódik meg, ha az optikai adathordozó közeget egy sík felületre oly módon helyezzük el, hogy a lemez átlátszó védõrétege a sík felület felé néz, mivel a kiemelkedés bizto-
1
HU 005 422 T2
sítja, hogy a lemez felülete ne érintkezzen azzal a felülettel, amelyen a lemezt elhelyeztük. A jelen találmány oltalmi körébe nem esõ, harmadik kiviteli alak A 11. ábrán harmadik kiviteli alakként egy olyan optikai adathordozó közeg látható, amelynél a kiemelkedés a CA leszorítási területen helyezkedik el. A 11A. ábra a lemez metszeti nézetét ábrázolja. Az 1100 kiemelkedés Dti belsõ átmérõjét és Dto külsõ átmérõjét az alábbi összefüggés határozza meg. DCAI<=Dti
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
2
1100 kiemelkedés külsõ kerületi éle közötti területen támasztjuk alá. Bár a harmadik kiviteli alakot a 11. ábrán látható elrendezés alapján ismertettük, elrendezhetõ a 4. ábrán és a 8. ábrán látható módon is. Magyarán, a kiemelkedés használható olyan lemezen is, amelynél az átlátszó védõréteg nem terjed ki a CA leszorítási területre, vagy olyan lemezen, amelyen az átlátszó védõréteg nem terjed ki a CA leszorítási területre és szintkülönbség van a jelhordozó és az átlátszó védõréteg felületének szintjei között. A harmadik kiviteli alak szerinti 1100 kiemelkedés ugyanazokból az anyagokból és ugyanazokkal az eljárásokkal állítható elõ, mint az elsõ és második kiviteli alakoknál. A kiemelkedés alakja és elrendezése lehet olyan, mint amilyet az elsõ kiviteli alaknál ismertettünk. A találmány szerinti adathordozó közeg leszorítása nem korlátozódik arra, amikor a lemezt a CA leszorítási területen a lemeznek csak az egyik oldalán tartjuk meg a befogópofákkal, ahogy ez a 12A–12C. ábrákon, valamint a 15. ábrán látható. Az optikai adathordozó közeg megfogható a lemez mindkét oldala felõl. Ez látható a 16. ábrán, amely metszeti nézetben szemléltet egy olyan 1600 optikai adathordozó közeget, amely egy felsõ 1605 szorító és egy alsó 1606 szorító segítségével felülrõl és alulról szorítjuk a CA leszorítási területen. Ennél a kiviteli alaknál az 1601 kiemelkedés a CA leszorítási területen helyezkedik el és az 1601 kiemelkedés mindkét oldalán lévõ területet a lemez lézersugárzás felõli oldalán lévõ alsó 1606 szorító tartja. A jelhordozó gyártásához használt anyagot külön nem ismertetjük a fent említett kiviteli alakoknál, azonban az célszerûen mûanyag, például polikarbonát, norbornéngyanta vagy poliolefingyanta. Az átlátszó védõréteg létrehozható egy ragasztóval ellátott, a kívánt vastagságnál vékonyabb lapszerû réteg felhordásával vagy folyékony gyantabevonat felvitelével. Amennyiben egy ragasztóval ellátott vékony sík fóliát helyezünk el, a ragasztó lehet például UV fényre keményedõ gyanta, hõre keményedõ gyanta vagy nyomásérzékeny ragasztó. Amennyiben folyékony mûgyantából készítünk bevonatot, a mûgyanta lehet például UF fényre keményedõ mûgyanta vagy hõre keményedõ mûgyanta. Már a jelen találmányt annak célszerû kiviteli alakjai kapcsán, a mellékelt rajzra történõ hivatkozással ismertettük, megjegyezzük, hogy a különbözõ változtatások és módosítások nyilvánvalóak a szakmában jártas személyek számára. Az ilyen változtatások és módosítások szintén a jelen találmánynak a mellékelt igénypontokban meghatározott oltalmi körébe esnek, hacsak nem azon kívülre esnek.
SZABADALMI IGÉNYPONT
Korong alakú optikai adathordozó közeg (110), amelynek jelhordozó rétege (103) van adatok fény felhasználásával történõ írására és/vagy olvasására, va60 lamint a jelhordozó réteg felett elhelyezkedõ, 9
1
HU 005 422 T2
10 pm–200 pm vastagságú átlátszó védõrétege (102) van, amely optikai adathordozó közeg tartalmaz: egy olyan kiemelkedést (100), amely az átlátszó védõréteg felületébõl áll ki a fényt fogadó felület oldalán, amelyre fény van sugározva a jelhordozó réteghez, azzal jellemezve, hogy
5
10
2
a kiemelkedés egy központi nyílás (101) és egy, az adatoknak a jelhordozó rétegrõl történõ olvasásakor és/vagy arra történõ írásakor a lemez megtartására alkalmasan kialakított leszorítási terület (CA) közötti tartományban van elhelyezve.
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
11
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
12
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
13
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
14
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
15
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
16
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
17
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
18
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
19
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
20
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
21
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
22
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
23
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
24
HU 005 422 T2 Int. Cl.: G11B 17/028
25
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
