!HU000006129T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 006 129
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA B41M 3/14
(21) Magyar ügyszám: E 04 763041 (22) A bejelentés napja: 2004. 06. 29. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20040763041 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1641624 A1 2005. 01. 13. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1641624 B1 2008. 04. 16.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 20030015090 2003. 07. 03.
(73) Jogosult: SICPA Holding S. A., Prilly (CH)
EP
(72) Feltalálók: Benninger, Nathalie, La Chaux-de-Fonds (CH); Despland, Claude-Alain, Prilly (CH); Degott, Pierre, Crissier (CH); Müller, Edgar, Fribourg (CH) (54)
(2006.01) B41M 1/42 (2006.01) B42D 15/00 (2006.01) B41C 1/04 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 05002866 PCT/EP 04/007028
(74) Képviselõ: Szabó Zsolt, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Eljárás és eszköz mágneses szemcséket tartalmazó bevonatban mágnesesen kiváltott minta létrehozására
(57) Kivonat
HU 006 129 T2
A találmány tárgya eszköz azonosító jelnek, például mintának vagy képnek, mágneses úton történõ átvitelére hordozóra, például lapra vagy szalagra, felhordott
1a. ábra
nedves bevonatkompozícióra, amely bevonatkompozíció legalább egyfajta mágneses vagy mágnesezhetõ részecskéket tartalmaz, továbbá az eszköznek állandó
1b. ábra
1c. ábra
A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 7 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 006 129 T2
2
mágneses anyagból lévõ teste van, a tekintett mágnesanyag a test felületére lényegében merõleges irányban van permanensen mágnesezve. A találmány lényege, hogy a test felülete az azonosító jelet a test mágneses terét perturbáló gravírozás formájában tartalmazza, továbbá a test síklap vagy hengeres ívelt lemez, amely elõnyösen forgatható hengerre van nyomdagépen szerelve. A találmány tárgya továbbá eljárás azonosító jelnek, például mintának vagy képnek, mágneses úton történõ átvitelére nyomattal ellátott dokumentumra. Az eljárás keretében a) lap vagy szalag elsõ felületének legalább egy részére legalább egyfajta mágneses vagy mágnesezhetõ részecskéket tartalmazó tinta vagy bevonatkompozíció-réteget visznek fel; b) az a) lépésben bevont lapot vagy szalagot a felhordott tinta vagy bevonatkompozíció nedves állapotá-
ban állandó mágneses anyagból lévõ test felületénél mágneses tér hatásának teszik ki, a tekintett testet síklap vagy hengeresen ívelt lemez képezi, amely elõnyösen forgatható hengerre van nyomdagépen szerelve, továbbá a test felülete az elõre megadott azonosító jelet gravírozás formájában tartalmazza, miáltal a mágneses vagy mágnesezhetõ részecskék szóban forgó mágneses térbeli orientálódását teszi lehetõvé; c) a tintát vagy bevonatkompozíciót kikeményítik és ezáltal a b) lépésben orientálódott mágneses részecskék orientációját irreverzíbilis módon rögzítik; továbbá az állandó mágneses anyagból lévõ testet az azonosító jelet hordozó felületére lényegében merõleges irányban permanens módon mágnesezik, és a szóban forgó felületbeli gravírozott minta az említett mágneses teret perturbálja.
A találmány területe A találmány a biztonsági okmányok nyomtatásának területére esik, és egy új eszközt kínál biztonsági minta mágneses tintába történõ átvitelére. A találmány közelebbrõl tekintve egy mágneses színváltó tintára és a szóban forgó minta megvalósítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az olyan megjelöléseket, amelyek rátekintési szögtõl függõ fényvisszaverési spektrummal rendelkeznek (optikailag változó eszközök, OVD¹k), a bankjegyeken és a biztonsági okmányokon mint hatásos másolásgátló eszközöket használják. A bankjegyeken való, 1987ben történt elsõ alkalmazásuk óta az OVD¹k között az optikailag változó tinták (OVI®, EP 227423 B1) kiemelkedõ helyet foglalnak el. Ezeket a tintákat optikailag változó pigment (OVP) alkalmazásával készítik, az OVP¹k egyik kedvelt típusa egy réteges vékonyréteg optikai interferenciaeszköz, amely az US 4,705,300; az US 4,705,356; az US 4,721,217; az US 4,779,898; az US 4,930,866; és az US 5,084,351 sz. leírásokban, továbbá a kapcsolódó közleményekben találhatók meg. Az OVP¹k további jól használható típusait az US 5,624,486 és az US 5,607,504 sz. leírásokban bemutatott több réteggel borított részecskék, továbbá az US 5,807,497 és az US 5,824,733 sz. leírásokban ismertetett vékonyréteg koleszterikus (azaz királis-nematikus) folyadékkristály-pigmentek képezik. A biztonsági okmányokon, így pl. bankjegyeken az optikailag változó nyomtatott jellemzõk elsõdlegesen azt célozzák, hogy a dokumentum hitelessége emberi szemmel bármilyen egyéb segédeszköz nélkül eldönthetõ legyen azáltal, hogy a jellemzõk spektrális visszaverõdési tulajdonságait, azaz a színét megvizsgálják két vagy több különbözõ rátekintési szög alatt, egy legalább közel ortogonális és egy legalább közel érintõleges nézetben. A szögfüggõ szín lényegében egy, a hitelességre vonatkozó „egyszerû üzenet”, amely nem reprodukálható az optikailag változó pigment forrásá-
hoz való hozzáférés nélkül, továbbá gyorsan és könnyen ellenõrizhetõ az „utca embere” által is és nagymértékben független annak mûveltségi szintjétõl. Az utóbbi idõben növekvõ számban jelentek meg a piacon nem biztonsági optikailag változó festékek, melyek számos felhasználási célra szabadon hozzáférhetõk, különösen a dekorációs mûvészet területén. Jóllehet ezek a nem biztonsági optikailag változó festékek és bevonatkompozíciók nem ugyanazokat a színeket és színváltásokat mutatják, mint a bankjegyeken használt optikailag változó tinták, mégis zavaróak a hitelesség „egyszerû üzenete” vonatkozásában, hiszen a biztonsági nyomtatás céljából való bevezetésük pillanatától fogva ez volt az egyik fõ indoka az optikailag változó tinták alkalmazásának. Mostantól az „utca emberét” meg kell tanítani arra, hogy képes legyen különböztetni a bankjegyen alkalmazott optikailag változó tintát a dekorációs célokat szolgáló optikailag változó bevonattól. Ebben a vonatkozásban a megoldandó mûszaki probléma abban áll, hogy egy olyan újgenerációs optikailag változó tintát hozzunk létre, amely bankjegyeken és biztonsági termékeken használható. A továbbfejlesztésnek az alábbi három követelménynek kell eleget tennie: I. a hitelesség olyan „egyszerû üzenetét” kell hordozza, amelyet az „utca embere”, mûveltségi szintjétõl függetlenül, gyorsan és könnyedén ellenõrizni tud; II. az adott optikailag változó pigmentanyag forrásához való hozzáférés nélkül ne legyen reprodukálható; III. ne nehezedjen rá nyomás egyéb potenciálisan nagy piacról vagy ipari felhasználásból kifolyólag. Az elõbb említett mûszaki probléma a nyomtatásra használt tintában lévõ mágneses tulajdonságú optikailag változó pigmenttel és ezzel együtt a mágneses tulajdonságú optikailag változó pigment nyomtatási eljárás keretében megfelelõ mágneses tér alkalmazásával történõ orientálásával oldható meg. Ezen megoldás a
25
30
35
40
45
50
55
60 2
1
HU 006 129 T2
fenti három követelményre az alábbiak szerint nyújt választ: I. A tintában lévõ, optikailag változó pigment mágneses irányítottsága a nyomtatás után könnyen felismerhetõ „mágneses mintázat”-ban nyilvánul meg az „utca embere” számára, amely azonban csak úgy valósítható meg, ha egy adott célra kialakított mágneses tulajdonságú optikailag változó pigmentet használunk. A dekorációs célokra használt optikailag változó festékek és bevonatkompozíciók nem alkalmasak mágneses orientálásra; II. Az optikailag változó és a mágneses tulajdonságok egyazon pigmentbeli kombinálása nem valósítható meg anélkül, hogy az optikailag változó pigmenthez hozzájutnának. III. A mágneses tulajdonságú optikailag változó pigment elõállítása sokkal költségesebb, mint az egyéb optikailag változó pigmenteké, továbbá a mágneses mintázat kialakításához szükséges mágneses orientálás megvalósítása a nyomdagépeknél kiegészítõ technológiát megvalósító berendezést is szükségessé tesz. Ezenkívül a mágneses mintázat optikai hatása messze nem olyan vonzó a dekorációs piac számára, mint maga az optikailag változó hatás. Így tehát nagy valószínûséggel nem várható, hogy a mágneses, optikailag változó tinták valaha is jelentõs piacra találnak a biztonsági nyomtatás területén kívül. Olyan mágneses tulajdonságú optikailag változó pigmentek, amelyek a találmány példakénti kiviteli alakjainál használhatók, az US 4,838,648, az EP 686,675 B1, valamint a WO 02/73250 A2 és a WO 03/00801 A2 sz. leírásokban találhatók. Az utóbbi két leírás a legalkalmasabb pigmenteket mutatja be abból a szempontból, hogy a technikai probléma megoldható legyen. Mágneses részecskék bevonatkompozícióban történõ orientálására szolgáló eljárásokat és technológiákat ismertetnek az US 3,676,273, az US 3,791,864, az EP 406,667 B1, az EP 556,449 B1, az EP 710,508 A1 és a WO 02/90002 A2 iratok; a találmányhoz legközelebb álló, ismert megoldásnak ez utóbbi tekinthetõ. A tekintett eljárások egyike sem vonatkozik azonban nagy felbontású mágneses mintázat nagy sebességû nyomdai eljárás keretében történõ átvitelére. A találmány összefoglalása A találmány elsõsorban mágneses tér mágneses részecskék orientálása céljából történõ alkalmazására mutat egy új utat a nyomtatási eljárás során alkalmazott nyomtatott tintában. A találmány azon mûszaki probléma megoldását célozza továbbá, hogy nyomattal ellátott terméken felhasználóspecifikus és nagy felbontású mágneses mintázatot lehessen létrehozni könnyen és nagy megbízhatósággal megvalósítható módon. Meglepõ módon azt tapasztaltuk, hogy a nagy felbontású mágneses minta vagy kép egy mágneses vagy mágnesezhetõ részecskéket tartalmazó koráb-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
ban felvitt nedves bevonatkompozícióra egyszerû eszközzel vihetõ át. Azon eszköz, amely azonosító jel, pl. mintázat vagy egyéb kép, mágneses úton történõ átvitelére alkalmas, egy felmágnesezett állandó mágneses anyagból, elõnyösen kompozitanyagból, pl. polimerkötésû kompozitanyagból készült testet tartalmaz. Ezen anyag mágnesezett felülete szolgál arra, hogy az azonosító jel, így pl. mintázat vagy kép, egy felületen kialakított nedves bevonatra átvitelre kerüljön, ahol a felületet egy lap vagy egy szalag képezheti. Az eszköznek az a jellemzõje, hogy a permanens módon mágnesezett test felülete az azonosító jelet a test felületi egyenetlenségeinek a formájában, elsõsorban mélyedések és kiemelkedések formájában hordozza. Ebben a vonatkozásban a felület speciálisan egy elsõ irányban sík vagy ívelt, míg egy második, az elsõ irányra merõleges irányban nem ívelt lehet. Emellett az átírófelület úgy alakítható ki, hogy a lap vagy szalag képezte hordozóval közvetlenül legyen érintkezésbe hozható. Az azonosító jelet hordozó felületére célszerûen merõleges irányban felmágnesezett eszköz a gravírozott mintázatot, mint nagy felbontású mágneses képet viszi át arra a lapra vagy szalagra, amelynek egy frissen felvitt és még nedves mágneses tintát vagy bevonatkompozíciót hordozó rétege van, akkor, amikor a szóban forgó lapot vagy szalagot a gravírozott felülethez elegendõen közel helyezzük el. Az ily módon orientált tinta vagy bevonatkompozíció megszáradását vagy kikeményítését követõen az átvitt mágneses kép a nyomdai lapon vagy szalagon rögzítve marad. Állandó mágneses tér ismert kompozit mágneses anyagok alkalmazásával hozható létre. Az ilyen felmágnesezett állandó mágnestest felületének egyenetlenségei az eredõ mágneses tér irányában és erõsségében hirtelen változásokat hoznak létre. Nyilvánvaló, hogy ezek az egyenetlenségek eltérõ formájú nyúlványok vagy kiemelkedések és/vagy mélyedések, azaz üregek vagy hornyok lehetnek. A tekintett egyenetlenségek kialakíthatók úgy, hogy a felülethez valamilyen anyagot adagolunk, vagy a test felületébõl valamilyen anyagot elveszünk. Az anyag elvétele történhet pl. az állandó mágneses anyagból készült test gravírozásával, ami a metszetmélynyomás területérõl ismert megoldás. Adott esetben a gravírozott test nyomdai betûtípust is képezhet. Ha sík felületre van szükség, a test a felületére felvitt megfelelõ nem mágneses anyagot alkalmazva szintbe hozható vagy bevonattal látható el. Ahhoz, hogy megfelelõen sima és sík külsõ felületet kapjunk, továbbá a gravírozott azonosító jel egyenetlenségeit elfedjük, a test pl. mûanyaggal borítható be. A megfelelõ egyenetlenségek eléréséhez adott esetben állandó mágneses anyag is felvihetõ a felületre, majd ezt követõen a teljes felület nem mágneses anyaggal, pl. mûanyaggal borítható be. A találmány szerinti eszköz fõ elõnyeinek egyike az, hogy az átvinni szándékozott azonosító jelek a gravírozás megfelelõ megválasztásával tetszõlegesen meghatározhatók. Az eszköz megvalósítható bármilyen, mechanikusan megmunkálható, állandó mágne-
1
HU 006 129 T2
ses anyagból, így pl. olyan állandó mágneses kompozitanyagból, amely állandómágnes-anyagú porszemcséket tartalmaz egy alakítható fém- vagy polimermátrixban. Emellett az eszköz a legegyszerûbben polimerkötésû állandó mágneses anyagba (Plastoferrite) történõ gravírozással valósítható meg. Egy másik kiviteli alaknál a polimerkötésû mágneses kompozitanyag folyékony vagy paszta állapotban egy olyan formába tölthetõ, amely a kívánt azonosító jel negatívja. A polimer kikeményedését követõen az eredményül kapott mágneses elem felülete hordozza a forma által átvitt azonosító jelet. A találmány egyik elõnyös kiviteli alakja mindazonáltal egy olyan, mágneses anyagból készült elõre megformázott elem, ahol az adott azonosító jelet képezõ felületi egyenetlenségek a felhasználó speciális kívánságaival összhangban a formázást követõen kerülnek kialakításra. Ebben a vonatkozásban a polimerkötésû mágneses anyag a találmány szerint egy olyan kompozitanyag, amely szerkezeti kötõanyagként valamilyen gumi- vagy mûanyagszerû polimert és töltõanyagként vagy „töltelékként” állandó mágnes tulajdonságú poranyagot tartalmaz. Az elõnyös polimer kötõanyagok közé tartoznak a gumi típusú anyagok, így pl. a nitrilgumi, a Nordel® (EPDM szénhidrogéngumi) és a Natsyn® (poliizoprén), továbbá a Nejlon 6 (polikaprolaktán), a Nejlon 12 (polilaurolaktán), a poliamid, a polifenil-szulfid (PPS), az epoxigyanták és a Hypalon® (kloroszulfonált polietilén). Az elõnyös mágneses poranyagok közé tartozik a kobalt, a vas, ezek ötvözetei, a króm-dioxid, a mágnes-oxid spinellek, a mágneses gránát, a mágneses ferritek, ideértve a hexaferriteket, úgymint a kalcium¹, stroncium- és bárium-hexaferrit (rendre CaFe12O19, SrFe12O19, BaFe12O19), az alniko ötvözetek, a szamárium-kobalt (SmCo) ötvözetek, továbbá a ritkaföldfém-vas-bór ötvözetek (pl. az NdFeB), valamint az állandó mágnesek felsorolt szerkezeti típusú vegyi származékai, illetve ezek keverékei. Polimerkötésû mágneses anyagok különbözõ forrásokból szerezhetõk be, így pl. a Group ARNOLD (Plastiform®) vagy a Material Magnetici, Albairate, Milano, IT (Plastoferrite) cégektõl. A mágneses anyag lehet mágnesesen izotrop vagy mágnesesen anizotrop. A mágnesesen anizotrop poranyagok esetében a mágneses por szemcséi a mátrixban vagy a kötõanyagban célszerûen az elõnyös mágnesezési irányt kijelölõ irányításúak, amely irányt a gravírozott mágneses lap kiterjedt felületére elõnyösen merõlegesen választunk. Ugyanakkor az izotrop polimerkötésû mágneses anyagok minden irányban ugyanolyan jól mágnesezhetõk. Az állandó mágneses kompozitanyagokból készült testek elõnyösen az egyébként merev és rosszul megmunkálható ferrit, ilyenek pl. az Alnico, a ritka földfémek vagy az egyéb mágnesek, kívánt mágneses paramétereit (nagy koercitív erõ) egyesítik a képlékeny fém vagy mûanyagok kívánatos mechanikai paramétereivel (rugalmasság, gépi megmunkálhatóság, ütésállóság). A mágneses kompozitanyagból készült test tetszõleges mérettel és alakkal megvalósítható, így pl. kialakít-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
ható vékony rugalmas lapként, amely hajlítható és mechanikailag megmunkálható, azaz méretre vágható, amihez általánosan alkalmazott mechanikai ablációs szerszámokat és gépeket, pl. levegõvel vagy folyadéksugárral mûködõ ablációs szerszámokat vagy lézeres ablációs szerszámokat használhatunk. Az állandó mágneses kompozitanyagból kialakított elem gravírozása bármilyen ismert eljárással és módon megvalósítható, amely lehet kézi gravírozás, mechanikus gravírozó gép alkalmazása éppúgy, mint számítógép-vezérlésû gravírozóállomások használata, ami a gravírozást ezenkívül mechanikus szerszámok segítségével vagy gázzal, vagy folyadéksugárral mûködtetett csiszoló segítségével, vagy lézeres ablálással végzi, pl. CO2¹, Nd:YAG vagy excimer lézereket használva. A találmány szerint az állandó mágneses kompozitanyagból kialakított lapszerû vagy lemezszerû elem, amely elõnyösen anizotrop módon orientált, elõnyösen a lap gravírozott felületére lényegében merõleges irányban van gravírozva és felmágnesezve. A „lényegében merõleges irány” a találmány vonatkozásában azt jelenti, hogy az irány a merõleges iránytól legfeljebb 30°-kal tér el. A találmány értelmében felhasználó által meghatározott azonosító jelek az állandó mágneses kompozitanyagból készült test legalább egyik felületébe vannak gravírozva. A gravírozás a mágnesezési mûvelet elõtt vagy után is elvégezhetõ. A gravírozás kellõképpen mély kell legyen, hogy a mágneses teret a felületnél jelentõs mértékben megzavarja. A mágneses térnek a mágneses anyag lokális hiánya okozta ezen perturbációja a térerõvonalak elhajlásában mutatkozik meg; a térerõvonalak a nyomattal ellátott elemen ez utóbbinak az eszközhöz való elegendõen közel vitelekor, pl. a gravírozott mágneses eszköz tetején történõ elhelyezés esetén a mágneses részecskéket a nedves bevonatkompozícióban megfelelõen orientálják. A szóban forgó gravírozott és mágnesezett elemet képezheti egy sík lap, vagy adott esetben egy hengeresre ívelt lemez, amit a nyomtatógépbe egy forgatható henger kerülete mentén helyezünk el és ily módon a mágneses azonosító jel megfelelõen nagy sebességgel, folyamatosan vihetõ át a kívánt dokumentumra. A sík vagy ívelt lemez bármilyen típusú tartószerkezeten elhelyezhetõ. A lemezben vagy testben lévõ gravírozás töltõanyagot tartalmazó polimeranyaggal tölthetõ fel. A töltõanyag lehet lágymágnes anyag, amely a mágneses fluxust a gravírozás helyén módosítja, vagy bármilyen egyéb típusú, a mágneses tér jellemzõit módosító vagy egyszerûen csupán egy sík felületet létrehozó mágneses vagy nem mágneses anyag. A nyomattal ellátott termékkel való jó érintkezés elõsegítése céljából a lemez vagy test megfelelõ felületi kezelésnek is alávethetõ, ezáltal csökkentve a nagy sebességû nyomtatás során a súrlódást és/vagy kopást és/vagy elektrosztatikus feltöltõdést. A találmány szerinti megoldás bármilyen típusú, nyomattal ellátható lappal vagy szalaggal használható, elsõsorban olyan anyagokkal, amelyeket bankjegy, ér-
1
HU 006 129 T2
tékpapír, hivatalos okmány, zárjegy, címke, fólia, matrica, szállal ellátott anyag vagy bélyeg elõállítására használnak. A nyomattal ellátott lap vagy anyag lehet papír vagy polimer (pl. PE, PP vagy PVC) vagy bármilyen olyan anyag, amely egyrétegû vagy – adott esetben – többrétegû. A feltalálók úgy gondolják, hogy a gravírozás mágneses térre kifejtett hatása (az 1a. ábrán bemutatott mágnesestér-szimuláció alapján) a következõkkel magyarázható: egy lemezszerû permanens mágneses anyagból készült P testet a felületre merõleges irányban felmágnesezünk úgy, hogy ennek eredményeképpen az egyik oldal mágneses északi pólusú (É), míg a másik oldal mágneses déli pólusú (D) lesz. A mágneses térerõvonalak definíció szerint az északi pólusból (É) kiindulva jutnak el a déli pólusig (D). A gravírozás a lemezen az egyik pólus tartományában történik (a bemutatott esetben az ɹpóluson). A gravírozás azon helyein, ahol a mágneses teret létrehozó anyag hiányzik, a mágneses ɹpotenciál a gravírozás legalsó részénél kisebb, mint a mágneses ɹpotenciál a nem gravírozott felületen. Ennek következtében a mágneses térerõvonalak a gravírozás görbülete közelében lefelé hajlanak és a gravírozás legalsó, alacsony mágneses ɹpotenciálon lévõ része felé irányulnak, így itt a gravírozatlan felülethez képest egy lokális déli pólust képeznek. A gravírozási helyen ily módon egy éles mágnesestér-átmenet alakul ki, amely megegyezik egy É–D–É mágneses póluselrendezéssel; más szavakkal, az állandó mágneses anyag egyik pólusának (pl. az északi pólusnak) gravírozása ellentétes mágneses polaritást (jelen esetben ez déli pólus) vesz fel. Egy további példakénti kiviteli alaknál – amint azt az 1b. ábrán szemléltetett mágneses erõvonal szimuláció mutatja – az állandó mágnes elemben lévõ gravírozás más anyaggal tölthetõ fel. Ezen töltõanyagot pl. olyan polimer képezheti, amelynek az állandó mágneses anyagból készített test mechanikai paramétereihez hasonló mechanikai paraméterei vannak. A gravírozás töltõanyaggal történõ feltöltése a gravírozott lemez számára sima felületet kölcsönöz, ami a nyomtatás során és a mágneses úton történõ képátvitel mûveleténél rendkívül elõnyös. A polimer töltõanyag tartalmazhat még egyéb, nem mágneses anyagok közül választott anyagokat, pl. CaCO3 vagy TiO2, de választhatunk mágneses anyagokat is, így pl. lágymágneses vasat, vagy alacsony mágneses remanenciával bíró anyagokat. A bemutatott eszköz ugyanaz, mint az 1a. ábrán bemutatott gravírozott állandómágnes-lemez, de a gravírozott rést kitöltõ anyaggal, mégpedig m=2000 permeabilitású lágymágneses vassal is rendelkezik. A gravírozásnál a mágnesestér-átmenet kvalitatív szempontból ugyanolyan, mint a vastöltet nélküli esetben, jóllehet valamivel élesebb annak eredményeként, hogy a lágymágneses vas a teret koncentrálja. Az 1c. ábrán a WO 02/90002 A2 leírás 27–28. oldalain bemutatott eszközre vonatkozó mágneses erõvonal szimuláció látható, ahol egy mágnesezhetõ öntõforma, pl. lágymágnes anyag öntõforma van egyik felüle-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
tén kivágott vagy bemetszett reliefképpel ellátva és az öntõformára fókuszált mágneses tér hatásának kitéve (az ábrán D–É 99 permanens mágnes van a gravírozott m=2000 permeabilitású lágymágneses vasforma alatt elhelyezve). A gravírozásnál semmiféle éles helyi É–D–É mágnesestér-átmenet nem jön létre, a mágneses erõvonalak sûrûségében csupán fokozatos változás tapasztalható, amely viszont növeli a nem túl éles orientálási határt, amit a szóban forgó leírás is ismertet. Így tehát ez az ismert elrendezés nem képes éles mágneses kép, mint amilyen a szöveg vagy egy rajz, mágneses nyomatba való átvitelére. A gravírozott jegyeknek elegendõen nagynak és mélynek kell lenniük ahhoz, hogy az eredõ helyi mágneses térerõváltozások nyomtatott szalagon való áthatolását, vagy egy légrésen keresztül az orientálni kívánt mágneses bevonatba való áthatolását biztosítsák. A mágneses dipólus távoli tere, amely a lokálisan létrehozott É–D–É (adott esetben D–É–D) átmeneteknek felel meg, a távolság harmadik hatványával csökken. A jellemzõnek tekinthetõ papírok vastagsága 100 mm nagyságrendjébe esik. A gravírozott jegyek minimális nagysága és mélysége, azaz egy gravírozott vonal elõnyösen a lap vagy szalag vastagságánál nagyobb kell legyen. Elõnyösen a gravírozott jegyek mérete legalább kétszerese kell legyen a hordozóelem vastagságának. A gravírozás bármilyen profilban kialakítható, az lehet pl. háromszög alakú, félkör alakú vagy négyszögletes. A négyszögletes alakzatok azért elõnyösek, mert éles határvonalak kialakulását (felbontás) teszik lehetõvé. A mélyebb gravírozás nagyobb lokális mágnesestér-változást eredményez, ami egy igen elõnyös opció. A találmány tárgya továbbá eljárás elõre megadott azonosító jel, pl. mágneses mintázat vagy kép átvitelére nyomattal ellátott dokumentumra. Az eljárás a következõ lépésekbõl áll: a) lap vagy szalag elsõ felületének legalább egy részére legalább egyfajta mágneses vagy mágnesezhetõ részecskéket tartalmazó tinta- vagy bevonatkompozíció-réteget viszünk fel; b) az a) lépésben bevont lapot vagy szalagot a felhordott tinta vagy bevonatkompozíció nedves állapotában állandó mágneses anyagból lévõ test felületénél mágneses tér hatásának tesszük ki, a tekintett testet síklap vagy hengeresen ívelt lemez képezi, amely elõnyösen forgatható hengerre van nyomdagépen szerelve, továbbá a test felülete az elõre megadott azonosító jelet gravírozás formájában tartalmazza, miáltal a mágneses vagy mágnesezhetõ részecskék szóban forgó mágneses térbeli orientációját teszi lehetõvé; c) a tintát vagy bevonatkompozíciót kikeményítjük és ezáltal a b) lépésben orientálódott mágneses részecskék orientációját irreverzíbilis módon rögzítjük; továbbá az állandó mágneses anyagból lévõ testet az azonosító jelet hordozó felületére lényegében merõleges irányban permanens módon mágnesezzük. A találmány tárgya továbbá egy olyan eljárás, amely nyomdagépen folyamatosan visz át elõre meg-
1
HU 006 129 T2
adott azonosító jelet, így mintázatot vagy képet, nyomattal ellátott dokumentumra, amely eljárás a következõ lépésekbõl áll: a) forgatható henger köré vékony, lemezszerû eszközt szerelünk, a lemezszerû eszköznek állandó mágneses anyagból lévõ teste van, amely az elõre megadott jelet a felületén gravírozás formájában tartalmazza, továbbá a lemezszerû eszközt úgy szereljük fel, hogy a gravírozott felület a henger külsõ felületén helyezkedjék el; b) a lap vagy szalag elsõ felületének legalább egy részét legalább egyfajta mágneses vagy mágnesezhetõ részecskéket tartalmazó tintával nyomtatásnak vetjük alá; c) a b) lépésben nyomattal ellátott lapot vagy szalagot a tinta nedves állapotában a test azonosító jelet hordozó felületénél mágneses tér hatásának tesszük ki, amivel lehetõvé tesszük a mágneses vagy mágnesezhetõ részecskék szóban forgó mágneses térbeli orientálódását, d) a tintát kikeményítjük és ezáltal a c) lépésben orientálódott mágneses részecskék orientációját irreverzíbilis módon rögzítjük; továbbá az állandó mágneses anyagból lévõ testet az azonosító jelet hordozó felületére lényegében merõleges irányban permanens módon mágnesezzük. Azon lépés, amelyben a találmány szerint az alkalmazott tintát vagy bevonatkompozíciót a test mágneses tere hatásának tesszük ki, jelen leírás összefüggésében annak felel meg, hogy a bevonattal vagy nyomattal ellátott hordozót, így pl. a lapot vagy a szalagot, elegendõen közel visszük a szóban forgó test gravírozott mágneses felületéhez. Ezen közelítés vagy egymáshoz való közelebb vitel lehetõvé teszi, hogy a nyomatban vagy a bevonórétegben lévõ mágneses szemcséket a mágneses térrel orientáljuk. A lap vagy szalag a tekintett test szóban forgó mágneses felületével gyakorlatilag mechanikus érintkezésbe is hozható. Egy lehetséges további változat értelmében vékony légrést vagy közbensõ elválasztó réteget is használhatunk. Egy különösen elõnyös kiviteli alaknál a lap vagy a szalag második, a nyomattal vagy bevonattal ellátott felülettel átellenes felülete, a felmágnesezett, állandó mágneses anyagból lévõ kompozitanyag gravírozással ellátott felületéhez közelíthetõ, vagy azzal laza érintkezésbe hozható. A felmágnesezett kompozitanyagból kialakított test elõnyösen az elõbb említett eszköznek a teste. A találmány egy további részét képezi az eszköz gyártására szolgáló eljárás, amely eljárás során a) nem felmágnesezett állandó mágneses anyagból kialakított és legalább egy sík vagy ívelt felülettel rendelkezõ testet tartalmazó eszközt hozunk létre; b) az a) lépésben létrehozott test felületén, elõnyösen elõre megadott azonosító jelnek vagy mintának a test felületére történõ gravírozásával egyenetlenségeket alakítunk ki; c) a b) lépésben gravírozott testet, elõnyösen a gravírozott felület síkjára lényegében merõleges irányban, permanensen felmágnesezzük.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
Az egyik változat szerint az eszköz gyártására szolgáló eljárás keretében a) permanensen mágnesezett állandó mágneses anyagból lévõ testet magában foglaló eszközt hozunk létre, a testnek legalább egy sík vagy ívelt felülete van és a test elõnyösen a felületre lényegében merõleges irányba van felmágnesezve; b) az a) lépésben létrehozott test felületén, elõnyösen elõre megadott azonosító jel gravírozásával egyenetlenségeket hozunk létre. Az állandó mágneses anyagból kialakított test elõnyösen polimerkötésû kompozitanyag, amelyet a korábbiakban már részletesen ismertettünk. Az azonosító jel gravírozása elõnyösen ablációs szerszámok használatával történik, melyeket a mechanikai ablációs szerszámokat, gáz- vagy folyadéksugárral mûködõ ablációs szerszámokat vagy lézeres ablációs szerszámokat magában foglaló ablációs szerszámok csoportjából választjuk. A legalább egy típusú mágneses szemcsét tartalmazó tintát vagy bevonatkompozíciót elõnyösen mágneses, optikailag változó pigmentet tartalmazó mágneses, optikailag változó tinta képezi. A találmány megvalósítására felhasználható mágneses, optikailag változó pigmentek lényegében interferenciarétegek sorozatából állnak, ahol a rétegek legalább egyike, elõnyösen pedig a központi réteg mágneses anyagot tartalmaz. A mágneses, optikailag változó pigment szerkezete tekintetében további részletek találhatók a bevezetõben említett dokumentumokban, különösen pedig az US 4,838,648, az EP 686,675, a WO 02/73250 és a WO 03/000801 leírásokban. A tintát vagy bevonatkompozíciót elõnyösen olyan folyékony tinták csoportjából választjuk, amelyek szitanyomó tinták, mélynyomtató tinták és anilintinták. A folyékony tinták viszkozitása 20 °C¹on jellemzõen a 0,1–5 Pa·s tartományba esik és lehetõvé teszi a mágneses pigment könnyû orientálódását. A tinta kikeményítésére szolgáló kezelõmódszerek oldószer vagy víz párologtatásán alapulnak, de UV sugárzással történõ keményítés vagy hibrid kikeményítõ mechanizmus is használható, amely magában foglalja az oldószer elpárologtatását, az UV sugárzással történõ keményítést vagy az egyéb olyan reakciókat, mint az oxipolimerizáció és a térhálósító reakciók. A találmány szerinti eljárás lehetõvé teszi, hogy mágneses vagy mágneses, optikailag változó tintákban mágneses mintázatot hozzunk létre elõre megadott grafikai felbontás mellett. Lehetõség van arra, hogy például folyékony tintával, pl. szitanyomásnál használt tintával nyomtatott szöveget mágneses mintázat formájában optikailag változó mezõbe írjunk. A szóban forgó szöveg optikailag egy reliefként jelenhet meg (3D hatás), jóllehet maga a nyomat geometriailag sík marad. A találmány szerinti eljárás elsõsorban bankjegy, értékpapír, hivatalos okmány, zárjegy, címke, fólia, szál vagy matrica nyomtatására alkalmas; az elõbbiekben bemutatott eljárás alkalmazásának eredményeként kapott termék önmagában könnyen felismerhetõ.
1
HU 006 129 T2
Rajzok A találmányt a továbbiakban példák és rajz segítségével mutatjuk be. A rajzon az 1. ábrán (a John Stuart Breeteson által készített és nyilvánosan hozzáférhetõ Vizimag 2.5 programmal ábrázolt formában) a mágnestér-szimulációk láthatók az a) ábrán egy függõlegesen mágnesezett állandómágnes-lemez négyszögletes gravírozásán keresztüli keresztmetszet látható mágneses térerõvonalakkal, a b) ábrán egy függõlegesen mágnesezett állandómágnes-lemezben kialakított hasonló, azonban lágymágneses vassal feltöltött (m=2000) négyszögletes gravírozás látható keresztmetszetben, a c) ábrán egy, az alatta lévõ állandó mágnessel felmágnesezett lágymágneses vaslemezben (m=2000) kiképzett hasonló négyszögletes gravírozáson keresztüli keresztmetszet látható mágneses térerõvonalakkal; a 2. ábrán a) egy gravírozott minta látható Plastoferrite-bõl készült rugalmas mágneses lemezen, amely lemez a kiterjedése síkjára merõlegesen lett mágnesezve, b) egy magentából zöldbe váltó optikailag változó mágneses tintával szitanyomott foltba átvitt mágneses minta látható (a skála cm¹egységekben értendõ); a 3. ábrán a) egy gravírozott mintázat látható Plastoferrite-bõl készült rugalmas mágneses lemezen, amely lemez a kiterjedése síkjára merõlegesen lett mágnesezve, b) egy kékbõl zöldbe váltó optikailag változó mágneses tintával anilin-nyomott foltba átvitt mágneses mintázat látható (a skála cm¹egységekben értendõ); a 4. ábrán a) egy gravírozott mintázat látható Plastoferrite-bõl készült rugalmas mágneses lemezen, amely lemez a kiterjedése síkjára merõlegesen lett mágnesezve, b) lágymágneses tintával nyomtatott és UV¹keményített foltba átvitt mágneses mintázat látható (a skála cm¹egységekben értendõ); az 5. ábrán a) egy gravírozott mintázat látható Plastoferrite-bõl készült rugalmas mágneses lemezen, amely lemez a kiterjedése síkjára merõlegesen lett mágnesezve, a b) koercitív tulajdonságú mágneses tintával mélynyomtatott foltba átvitt mágneses mintázat látható (a skála cm¹egységekben értendõ). Példakénti kiviteli alakok 1. példa Egy, a felületre merõleges irányban mágnesezett Plastoferrite lemez (modell M100.8, Maurer Magnetics
2
Ag, CH¹8627 Grüningen) számítógéppel vezérelt mechanikai gravírozó állomáson került gravírozásra különbözõ méretû szövegekkel (lásd a 2a. ábrát). A tekintett gravírozás a következõ jellemzõkkel rendelkezett: 5 – szöveg magassága és szélessége: 3–7 mm; – gravírozás mélysége: a legkisebb karakter esetében alkalmazott 150 mm¹es mélységtõl a legnagyobb karakter eseté10 ben alkalmazott 250 mm¹es mélységig; – vonalszélesség: a legkisebb karakter 200 mm¹es vonalszélességétõl a legnagyobb karakter 800 mm¹es vo15 nalszélességéig. Egy szitanyomásnál használt, mágneses, optikailag változó szemcséket tartalmazó OVI® tintát készítettünk a következõ összetétellel: 20 Dietil-keton
23%
Etil-diglikol
29%
Vinil VMCA oldat (Union Carbide)
22%
BYK–053 (BYK)
25
30
35
40
45
50
Mágneses, optikailag változó pigment*
1% 25%
* Magentából zöldbe váltó, hétrétegû szerkezet, amint azt a WO 02/73250 sz. leírás ismerteti: Cr/MgF2/Al/Fe-Ni/Al/MgF2/Cr. A Fe¹Ni ötvözet 85% vasat és 15% nikkelt tartalmaz.
A vinilgyantát keton-glikol-oldatban oldottuk fel, mielõtt az adalék anyagokat és a pigmentet hozzáadtuk. A viszkozitást ugyanezen oldószereleggyel úgy állítottuk be, hogy értéke 25 °C¹on 1 Pa·s legyen. Ahhoz, hogy a tinta adott nyomtatógépen futhasson, adott esetben kiegészítõ habosodásgátló adalék hozzáadására lehet szükség. A tintát szitanyomott folt formájában vittük fel szabványos fényezett papírra (80 g/m2) úgy, hogy a nyomattal ellátott papírt, még nedves állapotában az elõzõekben tárgyalt gravírozott mágneses lemezre fektettük rá olyan helyzetben, hogy a nyomattal ellátott papír hátlapja került a mágneses lemez gravírozott felsõ oldalához. A tintát ezután forró áramló levegõvel in situ megszárítottuk. A 2b. ábráról látható, hogy a mágneses lemez gravírozott mintázata nagy felbontás mellett került a mágneses, optikailag változó tintafoltba átvitelre; ez utóbbi 3D jellegû hatást mutat, és úgy tûnik, mintha mozogna, amikor a nyomatot különbözõ szögekbõl szemléljük.
2. példa Plastoferrite lemezt (M201.1 modell, Maurer Mag55 netics Ag, CH¹8627 Grüningen) mágneseztünk a felületére merõleges irányban, majd számítógéppel vezérelt mechanikai gravírozó állomáson gravírozás útján geometriai mintával láttunk el (két gúla, lásd a 3a. ábrát). A gravírozás a következõ jellemzõkkel rendelke60 zett: 7
1
HU 006 129 T2
– magasság és szélesség: 1,5×2,4 cm; – gravírozási mélység: 200 mm; – vonalszélesség: 200 mm. A felsõ gúlának megfelelõ gravírozást polimerrel töltöttük fel, minek eredményeként a gravírozott lemezen egy sima felületet kaptunk; az alsó gúlának megfelelõ gravírozást úgy hagytuk, ahogy volt. Mágneses, optikailag változó pigmentet tartalmazó, anilinnyomtatásnál használt OVI® tintát készítettünk a következõ összetétellel: Neokril BT¹105 (Avecia)
41,5%
Deionizált víz
18%
Dowanol DPM (Dow)
6%
AMP–95™ (Angus Chemie GmbH)
1,5%
Neokril BT–100
7%
Tego Foamex 800 (Tego Chemie Service GmbH)
0,5%
Aerosil 200 (Degussa) Mágneses, optikailag változó pigment*
0,5% 25%
* Zöldbõl kékbe váltó, ötrétegû szerkezet, Cr/MgF2/Ni/MgF2/Cr, amint azt az US 4,838,648 sz. leírás ismerteti; beszerezve a FLEX Products Inc., Santa Rosa, CA cégtõl.
A fenti összetevõket együtt diszpergáltuk, és az eredményül kapott keverék viszkozitását deionizált vízzel úgy állítottuk be, hogy a DIN 4 szerint 25 °C¹on elérje a 20–40 s értéket. Az így kapott tintát egy folt formájában szabványos biztonsági papírra (100 g/m2) vittük fel, majd a nyomattal ellátott papírt az 1. példában ismertetett további eljárásoknak vetettük alá. A 3b. ábráról látható, hogy a lemezbe gravírozott mintázat a tintafoltba jó felbontóképességgel került átvitelre, és a gravírozás polimerrel való feltöltése lényegében változatlanul hagyja azt. 3. példa Az 1. példához hasonlóan Plastoferrite lemezt használtunk, és számítógéppel vezérelt mechanikai gravírozó állomáson ebbe gravíroztunk bele egy szöveget (lásd a 4a. ábrát). A gravírozás a következõ jellemzõkkel rendelkezett: – szöveg magassága és szélessége: 7 mm; – gravírozás mélysége: 250 mm; – vonalszélesség: 300 mm. Ismert eljárásokkal UV¹száradó, lágymágneses, szitanyomáshoz használt, optikailag változó tulajdonságoktól mentes tintát készítettük az alábbi összetétellel: Epoxi-akrilát oligomer
37,5%
Trimetilol-propán triakrilát monomer
14%
Tripropilénglikol diakrilát monomer
14%
2
Genorad 16 (Rahn)
1%
Finom vaspor
5
25%
Aerosil 200 (Degussa-Huels)
1%
Irgacure 500 (CIBA)
6%
Genocure EPD (Rahn)
2%
g/m2)
Fehér PVC hordozóra (100 szitanyomással tintafoltot nyomtattunk, majd a nyomattal ellátott hordo10 zót az 1. példában bemutatott eljárásnak vetettük alá azzal az eltéréssel, hogy a tintát UV sugárzást kibocsátó kikeményítõ egységben in situ szárítottuk meg. A 4b. ábráról ismételten az látható, hogy a lemezbe gravírozott minta a lágymágneses tintafoltba átvitelre 15 került; ez utóbbi 3D hatást mutat, és úgy tûnik, mintha a nyomat mozogna, amikor különbözõ szögekbõl szemléljük. 4. példa Az 1. példában használt Plastoferrite lemezbe számítógéppel vezérelt mechanikai gravírozó állomáson üreges kört gravíroztunk, melynek közepébe kisebb átmérõvel és mélyebben egy hasonló motívumot gravíroztunk (lásd az 5a. ábrát). A gravírozás a következõ 25 jellemzõkkel rendelkezett: – elsõ kör átmérõje: 2,és 1,2 cm; – elsõ korong gravírozási mélysége: 150,mm; – második kör átmérõje: 1,5 és 0,7 cm; – második korong gravírozási mélysége: 250 mm. 30 Ismert eljárással egy koercitív, mágneses tulajdonságú, mélynyomtatásra szolgáló tintát készítettünk az alábbi összetétellel: 20
35
40
45
Etanol
25%
Etil-acetát
25%
Diciklohexil-ftalát (Unimol 66, Bayer)
5%
Fumársavval módosított fenyõgyanta (ERKAMAR 3270, Robert Kraemer GmbH & Co)
5%
Polivinil-butiral gyanta (Pioloform BN18, Wacker-Chemie GmbH)
13%
Mágneses pigment 345 BASF
15%
Etanol
4%
Etil-acetát
8%
A pigment beletételét megelõzõen a gyantákat 50 az oldószerben oldottuk fel. Az oldószer bekeverésével a viszkozitást úgy állítottuk be, hogy értéke a DIN4 szerint 25 °C¹on 20–40 s legyen. A tintát szabványos biztonsági papírra (100 g/m2) folt formájában vittük fel, majd a nyomattal ellátott papírt a továbbiak55 ban az 1. példában ismertetett lépéseknek vetettük alá. Az 5b. ábráról látható, hogy a lemezre gravírozott minta a tintafoltba itt is átvitelre került; az utóbbi 3D hatást mutat, és úgy tûnik, hogy mozog, amikor a nyomta60 tást különbözõ szögekbõl szemléljük. 8
1
HU 006 129 T2
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eszköz azonosító jelnek, például mintának vagy képnek, mágneses úton történõ átvitelére hordozóra, például lapra vagy szalagra, felhordott nedves bevonatkompozícióra, amely bevonatkompozíció legalább egyfajta mágneses vagy mágnesezhetõ részecskéket tartalmaz, továbbá az eszköznek állandó mágneses anyagból lévõ teste van, a tekintett mágnesanyag a test felületére lényegében merõleges irányban van permanensen mágnesezve, azzal jellemezve, hogy – a test felülete az azonosító jelet a test mágneses terét perturbáló gravírozás formájában tartalmazza, és – a test síklap vagy hengeres ívelt lemez, amely elõnyösen forgatható hengerre van nyomdagépen szerelve. 2. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy az állandó mágneses anyagból lévõ test polimerkötésû kompozit, amely makromolekulájú polimert és állandó mágneses poranyagot tartalmaz, továbbá a mágneses poranyagot a kobaltot, a vasat, valamint ezek ötvözeteit, a króm-dioxidot, a mágnes-oxid spinellt, a mágneses gránátot, a mágneses ferritet, beleértve a mágneses hexaferritet, az alniko ötvözeteket, a szamárium-kobalt ötvözeteket, továbbá a ritkaföldfémvas-bór ötvözeteket magában foglaló mágneses anyagok csoportjából választjuk. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a test tartóelemre van szerelve. 4. Az 1–3. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a felületet nemmágneses anyag borítja, amely anyag elõnyösen kitölti a testben kialakított gravírozást. 5. Az 1–4. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a testben kialakított gravírozást mágneses anyag tölti ki. 6. Az 1–5. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a felület a súrlódási ellenállás és/vagy kopás csökkenését biztosító felületkezelésnek van alávetve. 7. Eljárás azonosító jelnek, például mintának vagy képnek, mágneses úton történõ átvitelére nyomattal ellátott dokumentumra, amely eljárás keretében a) lap vagy szalag elsõ felületének legalább egy részére legalább egyfajta mágneses vagy mágnesezhetõ részecskéket tartalmazó tinta- vagy bevonatkompozíció-réteget viszünk fel; b) az a) lépésben bevont lapot vagy szalagot a felhordott tinta vagy bevonatkompozíció nedves állapotában állandó mágneses anyagból lévõ test felületénél mágneses tér hatásának tesszük ki, a tekintett testet síklap vagy hengeresen ívelt lemez képezi, amely elõnyösen forgatható hengerre van nyomdagépen szerelve, továbbá a test felülete az elõre megadott azonosító jelet gravírozás formájában tartalmazza, miáltal a mágneses vagy mágnesezhetõ részecskék szóban forgó mágneses térbeli orientálódását teszi lehetõvé;
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 9
2
c) a tintát vagy bevonatkompozíciót kikeményítjük és ezáltal a b) lépésben orientálódott mágneses részecskék orientációját irreverzíbilis módon rögzítjük; továbbá az állandó mágneses anyagból lévõ testet az azonosító jelet hordozó felületére lényegében merõleges irányban permanens módon mágnesezzük, és a szóban forgó felületbeli gravírozott minta az említett mágneses teret perturbálja. 8. Eljárás elõre megadott azonosító jelnek, például mintának vagy képnek, mágneses úton történõ folyamatos átvitelére nyomdagépen, nyomtatott dokumentumra, amely eljárás keretében a) forgatható henger köré vékony, lemezszerû eszközt szerelünk, a lemezszerû eszköznek állandó mágneses anyagból lévõ teste van, amely az elõre megadott jelet a felületén gravírozás formájában tartalmazza, továbbá a lemezszerû eszközt úgy szereljük fel, hogy a gravírozott felület a henger külsõ felületén helyezkedjék el; b) a lap vagy szalag elsõ felületének legalább egy részét legalább egyfajta mágneses vagy mágnesezhetõ részecskéket tartalmazó tintával nyomtatásnak vetjük alá; c) a b) lépésben nyomattal ellátott lapot vagy szalagot a tinta nedves állapotában a test azonosító jelet hordozó felületénél mágneses tér hatásának tesszük ki, amivel lehetõvé tesszük a mágneses vagy mágnesezhetõ részecskék szóban forgó mágneses térbeli orientálódását, d) a tintát kikeményítjük és ezáltal a c) lépésben orientálódott mágneses részecskék orientációját irreverzíbilis módon rögzítjük; továbbá az állandó mágneses anyagból lévõ testet az azonosító jelet hordozó felületére lényegében merõleges irányban permanens módon mágnesezzük, és a szóban forgó felületbeli gravírozott minta az említett mágneses teret perturbálja. 9. A 7. vagy a 8. igénypont szerinti eljárás, ahol a lapnak vagy szalagnak a nyomattal vagy bevonattal ellátott elsõ felülettel átellenes oldalán lévõ második felületét a felmágnesezett, állandó mágneses anyagból lévõ test azonosító jelet hordozó felülete mágneses tere hatásának tesszük ki. 10. A 7–9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az állandó mágneses anyagból lévõ test polimerkötésû kompozit, amely makromolekulájú polimert és állandó mágneses poranyagot tartalmaz, továbbá a mágneses poranyagot a kobaltot, a vasat, valamint ezek ötvözeteit, a króm-dioxidot, a mágnes-oxid spinellt, a mágneses gránátot, a mágneses ferritet, beleértve a mágneses hexaferritet, az alniko ötvözeteket, a szamárium-kobalt ötvözeteket, továbbá a ritkaföldfémvas-bór ötvözeteket magában foglaló mágneses anyagok csoportjából választjuk. 11. A 7–10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az eszköz felületét a súrlódási ellenállás és/vagy kopás csökkentésére felületkezelésnek vetjük alá. 12. A 7–11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a felületen lévõ gravírozást mágneses vagy nemmágneses anyaggal töltjük fel.
1
HU 006 129 T2
13. A 7–12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a tintát vagy a bevonatkompozíciót a szitanyomáshoz használt tintákat, a mélynyomtatáshoz használt tintákat és az anilinnyomtatáshoz használt tintákat magában foglaló tinták csoportjából választjuk. 14. A 7–13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a legalább egyfajta mágneses részecskéket mágneses, optikailag változó pigment képezi. 15. A 7–14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a lapot vagy szalagot bankjegy, értékpapír, hivatalos okmány, zárjegy, címke, fólia, szál vagy matrica elõállítására használjuk. 16. Permanens módon mágnesezett mágneses anyagból lévõ testet – amelynek gravírozás formájában azonosító jelet tartalmazó felülete van – tartalmazó eszköz alkalmazása az azonosító jel, például minta vagy kép, mágneses úton kiváltott átvitelére lap vagy szalag nedves bevonórétegére, ahol a test az azonosító jelet hordozó felületére lényegében merõleges irányban van permanens módon mágnesezve és a felületébe gravírozott azonosító jel a mágneses teret perturbálja, továbbá ahol a bevonóréteg legalább egyfajta mágneses, optikailag változó pigmentet tartalmaz. 17. Nyomattal ellátott termék, elõnyösen bankjegy, értékpapír, hivatalos okmány, zárjegy, címke, fólia, szál vagy matrica, amelynek legalább egy bevonórétege van és amely bevonóréteg legalább egyfajta mágneses, optikailag változó pigmentrészecskéket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a bevonórétegben a mágneses, optikailag változó pigment szelektív orientálásával azonosító jel van kialakítva azáltal, hogy a bevonóréteget az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti eszköz felületénél a bevonóréteg nedves állapotában mágneses tér hatásának tesszük ki, majd ezt követõen a bevonóréteget kikeményítjük.
5
10
15
20
25
30
35
10
2
18. Eljárás az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti eszköz elõállítására, amely eljárás keretében a) állandó mágneses anyagból lévõ, mágnesezettségtõl mentes testet tartalmazó eszközt alakítunk ki, a testnek legalább egy sík vagy hengeresen ívelt felülete van; b) az a) lépésben kialakított test felületébe elõre megadott azonosító jelet gravírozunk; c) a b) lépésben gravírozott testet az azonosító jelet hordozó felületre lényegében merõleges irányban permanens módon mágnesezzük. 19. Eljárás az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti eszköz elõállítására, amely eljárás keretében a) állandó mágneses anyagból lévõ, permanens módon mágnesezett testet tartalmazó eszközt alakítunk ki, a testnek legalább egy sík vagy hengeresen ívelt felülete van és a mágnesezettség iránya a felületre lényegében merõleges; b) az a) lépésben kialakított test felületébe elõre megadott azonosító jelet gravírozunk. 20. Eljárás a 18–19. igénypontok egyike szerinti eszköz elõállítására, ahol az állandó mágneses anyagból lévõ test polimerkötésû kompozit, amely makromolekulájú polimert és állandó mágneses poranyagot tartalmaz, továbbá a mágneses poranyagot a kobaltot, a vasat, valamint ezek ötvözeteit, a króm-dioxidot, a mágnes-oxid spinellt, a mágneses gránátot, a mágneses ferritet, beleértve a mágneses hexaferritet, az alniko ötvözeteket, a szamárium-kobalt ötvözeteket, továbbá a ritkaföldfém-vas-bór ötvözeteket magában foglaló mágneses anyagok csoportjából választjuk. 21. Eljárás a 19–20. igénypontok szerinti eszköz elõállítására, ahol az azonosító jel gravírozását a mechanikai ablációs szerszámokat, a gázsugaras ablációs szerszámokat, a folyadéksugaras ablációs szerszámokat, valamint a lézeres ablációs szerszámokat magában foglaló szerszámok csoportjából választjuk.
HU 006 129 T2 Int. Cl.: B41M 3/14
11
HU 006 129 T2 Int. Cl.: B41M 3/14
12
HU 006 129 T2 Int. Cl.: B41M 3/14
13
HU 006 129 T2 Int. Cl.: B41M 3/14
14
HU 006 129 T2 Int. Cl.: B41M 3/14
15
HU 006 129 T2 Int. Cl.: B41M 3/14
16
HU 006 129 T2 Int. Cl.: B41M 3/14
17
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
