!HU000006406T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 006 406
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 825761 2004. 04. 15.
(73) Jogosult: Colgate-Palmolive Company, New York, N.Y. 10022 (US)
US
(72) Feltalálók: HEIBEL, Marija, Highland Park, NJ 08904 (US); BIGNELL, Lisa, Somerset, NJ 08873 (US); PEETERS, Myriam, B-4000 Liege (BE); JACQUES, Alain, B-4670 Blegny (BE); FAROOQ, Amjad, Hillsborough - NJ 08844 (US) (54)
HU 006 406 T2
C11D 1/62
(21) Magyar ügyszám: E 05 734212 (22) A bejelentés napja: 2005. 04. 15. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20050734212 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1740682 A1 2005. 11. 03. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1740682 B1 2009. 06. 24.
(2006.01) C11D 1/40 (2006.01) C11D 3/22 (2006.01) C11D 3/37 (2006.01) C11D 3/50 (2006.01) C11D 17/00 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 05103216 PCT/US 05/012868
(74) Képviselõ: Kerény Judit, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Polimerbe kapszulázott textil- vagy bõrlágyító komponenst tartalmazó textilápoló készítmény
A leírás terjedelme 12 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 006 406 T2
Mûszaki terület A jelen találmány tárgya textilápoló készítmény, amely kapszulázott „textil- vagy bõrápoló komponenst” tartalmaz. Közelebbrõl, a találmány olyan textillágyító készítményekre vonatkozik, mint például a textilöblítõk, textilkondicionálók, textilfrissítõk és detergensek folyadék, por, gél vagy textilre alkalmazott készítmény formájában, például textillágyító lemezekre és/vagy tisztítóeszközökre alkalmazva. Az összes fent említett készítmény tartalmazza a következõ komponenseket: (a) 0,01–50 tömeg% kationos vagy nemionos lágyító vegyület; (b) legalább 0,001 tömeg%, vízzel diszpergálható, térhálós, kationos polimer, amelyet 5–100 mol% kationos viniladdíciós monomer, 0–95 mol% akrilamid és 5–500 ppm difunkciós viniladdíciós monomer térhálósító szer polimerizációjából kapunk, (c) 0–5 tömeg% szabad illatolaj, (d) hatékony mennyiségû, legalább egy textil- vagy bõrápoló komponens egy szerves polimer magon belül kapszulázva, amely a mag külsõ részén a maghoz kapcsolódó hidroxilfunkciós polimert tartalmaz, amely így a mag körül legalább részben egy kagylót képez, és ezen a kagylón a parfüm át tud hatolni, és a hidroxilfunkciós polimer nem mozdul el a magból a víz irányába; és (e) a fennmaradó rész víz és adott esetben egy vagy több segédanyag. A találmány segítségével jobban eljuttatható a textil- vagy bõrápoló szer a textilhez.
5
10
15
20
25
30 A találmány háttere Jelen találmány azon a koncepción alapul, hogy a parfüm, az illatanyag, a lágyító vagy egyéb textil- vagy bõrápoló komponens „kívánságra” szabadul fel, azaz olyankor, amikor a textilt/szövetet használják és/vagy hordják. A szabályozott hatóanyag-felszabadulás koncepciója az irodalomból ismert, és ennek elérésére különbözõ módszereket fejlesztettek ki. Az egyik módja a parfüm szabályozott felszabadulásának például az, hogy hosszan tartóan és lassan történik a parfüm felszabadulása. Ezt általában úgy érik el, hogy a parfümöt vagy más textil- vagy bõrápoló komponenst olyan anyaggal keverik össze, amely lényegében „felfogja” a parfümöt, majd ezt követõen idõvel kis mennyiségekben szabadítja fel. A legegyszerûbb ilyen eljárás abból áll, hogy a parfümöt viaszba helyezik, például az 1 111 616 számú kanadai szabadalmi leírás szerint (Young, 1981. november) és Shefer és társai féle 6 042 792 számú USA szabadalmi leírás szerint (2000. március 28¹án jelent meg). Más módszerek a mikrokapszulázás komplex technológiáját valósítják meg, például a 4 464 271 számú USA szabadalmi leírásban Munteanu és társai (1984. augusztus 7.) szabad illatanyagot és szilárd részecskékben felfogott illatolajat tartalmazó lágyítókészítményeket írnak le. Az ilyen mikrokapszulázási technológia példája szerint parfümmel töltött kapszulákat forgalmaznak, például a Reed Pacific Company Ausztráliában vagy
35
40
45
50
55
60 2
2
az Euracli Company Franciaországban. Ezeket a kapszulákat úgy alakítják ki, hogy súrlódás hatására törjenek, és így az illat azonnali „robbanása” áll elõ, ha eltörik a kapszulákat. Aminoplaszt típusú mikrokapszulákat alkalmaznak a textiliparban, különösen úgynevezett „intelligens textilekben” vagy „okos textilekben”, például „Le carre de soie” a Hermestõl vagy a DIM-tõl (kapszulázott lágyítószert tartalmazó nõi bugyik). Konkrétabban, a Hermes luxussálakat forgalmazott, amelyek dörzsölés hatására Hermes parfümöt szabadítanak fel a fogyasztó nyakával való érintkezés során létrejövõ dörzsöléssel. A DIM olyan bugyikat forgalmaz, amelyek a lábat relaxáló szert szabadítanak fel. Az alkalmazott mikrokapszulák a textil felületére rakódnak le a textilkiszerelési mûvelet során, melyet a textilgyártó hajt végre. Ezeket a mikrokapszulákat általában az otthoni mosás során távolítjuk el; a kapszulák általában 5 mosásnak állnak ellen, mielõtt a kívánt hatást elvesztik a textil- vagy bõrápoló komponensek. A fentiekbõl világos, hogy a mikrokapszulák elõállítása ismert az irodalomból, az elõállítási módszerek leírása részletesen megtalálható például a Simon Benita által kiadott kézikönyvben („Microencapsulation; Methods and Industrial Applications, Marcel Dekker, Inc. N. Y., 1996). Az elõállítási eljárás számos szabadalom témáját is képezi, például a 3 516 941 számú USA szabadalmi leírás (Matson) és a 4 976 961 számú USA szabadalmi leírás (Norbury és Chang). Számos szabadalmi közzétételi iratban találhatók további utalások, melyek leírják a kapszulázott illatanyag alkalmazását a háztartásokban, és konkrétabban ezek alkalmazását detergens készítményekben és textilöblítõkben. Például a 4 145 184 számú USA szabadalmi leírásban Brain és társai olyan detergens készítményeket írnak le, amelyek a parfümöket törékeny mikrokapszulák formájában tartalmazzák. A mikrokapszula elõnyös anyaga olyan kagylóhéj, amely karbamid és aldehid reakciótermékét tartalmazó aminoplaszt polimerekbõl áll. Az 5 137 646 számú USA szabadalmi leírásban (1992. augusztus) Schmidt és társai illatosított részecskék elõállítását és alkalmazását írják le, mely részecskék folyékony készítményekben stabilok, és amelyek megtörnek, ahogy a parfümözött készítményt alkalmazzák, és így szabadítják fel a parfümözött részecskéket. Konkrétabban, ez a szabadalmi leírás egy vagy több textil- vagy szállágyító szert vagy antisztatikus szereket tartalmazó textilöblítõ készítményt ír le, mely egy vízben oldhatatlan polimer hordozóanyagot tartalmazó szilárd magban diszpergált parfümözött részecskéket tartalmaz, ilyen polimer hordozóanyag lehet például polietilén, poliamid, polisztirol, poliizoprén, polikarbonát, poliészter, poliakrilát, vinil-polimer és poliuretán. Ezeket a magokat kapszulázzák, a kapszula egy töredezésre hajlamos bevonattal rendelkezik, ez az elõnyös bevonat lehet egy aminoplaszt polimer, amely karbamidból és melaminból megválasztott amin és formaldehidbõl, acetalde-
1
HU 006 406 T2
hidbõl és glutáraldehidbõl megválasztott aldehid reakcióterméke. A szabályozott felszabadulású parfüm lehet a mosószerbe kevert részecskék formájában is. Egy ismert módszer szerint a parfümöt vízben oldódó polimerrel keverik, és így olyan részecskéket képeznek, melyeket utána hozzáadnak a mosószerhez, lásd. 4 209 417 számú USA szabadalmi leírás (1980. június, Whyte); 4 339 356 számú USA szabadalmi leírás (1982. július, Whyte); 3 576 760 számú USA szabadalmi leírás (1971. április, Gould és társai); és 5 154 842 számú USA szabadalmi leírás (1992. október, Walley és társai). A parfüm porózus hordozóanyagra is lehet adszorbeálva, ahol a hordozóanyag polimeranyag, lásd például 5 137 646 számú USA szabadalmi leírás (Schmidt és társai). További példák találhatók a következõ USA szabadalmi bejelentésekben: US 2004/0072720 A1, US 2004/0071746 A1, US 2004/0072719 A1 és US 2004/0071742 A1. A 4 234 627 számú USA szabadalmi leírásban egy folyékony illatanyag szerepel, amely egy aminoplaszt burokkal van bevonva, mely tovább be van vonva egy vízben oldhatatlan, olvasztható kationos bevonattal abból a célból, hogy a textilkondicionálókból a kapszulák leülepedését elõsegítse. A 6 194 375 számú USA szabadalmi leírásban hidrolizált poli(vinil-alkohol) alkalmazását írják le, amely elõsegíti a mosószerekbõl az illatpolimer részecskék lerakódását. A 6 329 057 számú USA szabadalmi leírásban szabad hidroxilcsoportokat vagy függõ kationos csoportokat tartalmazó anyagok alkalmazását írják le, hogy elõsegítsék a fogyasztói termékekbõl az illatosított szilárd részecskék leülepítését. A 6 620 777 számú USA szabadalmi leírásban olyan textilöblítõ készítményt írtunk le, amely textilvagy bõrápoló komponenseket tartalmaz aminoplaszt polimer burok töredezõ mikrokapszulái formájában. Az EP–A–0467485 számú szabadalmi bejelentésünkben textilkondicionáló vizes folyékony emulziókat írunk le. Az említett és egyéb publikációk ellenére folyamatosan szükség van illatanyagok jobb adagolására különbözõ öblítõtermékekhez, amelyek jobb teljesítményt biztosítanak.
5
10
15
20
25
30
35
40
45 A találmány összegzése A jelen találmány tárgya stabil textillágyító készítmény, amely a következõ komponenseket tartalmazza: (a) 0,01–50 tömeg% kationos vagy nemionos lágyítóvegyület; (b) legalább 0,001 tömeg%, vízben diszpergálható, térhálós kationos polimer, amely 5–100 mol% kationos viniladdíciós monomer, 0–95 mol% akrilamid és 5–500 ppm difunkciós viniladdíciós monomer térhálósító szer polimerizációjából származik; (c) 0–5 tömeg% szabad illatolaj; (d) hatékony mennyiségû, legalább egy textil- vagy bõrápoló komponens, amely egy szerves polimermagban kapszulázott, és a mag külsõ részén a maghoz kapcsolódóan hidroxifunkciós polimert tartalmaz, és így legalább részben a mag körül burkot képez, ahol ez a burok átereszti a parfümöt, és
50
55
60 3
2
az említett hidroxifunkciós polimer nem megy át a magból a vízbe; és (e) a maradék víz és adott esetben egy vagy több segédanyag. A találmány egyik változata szerint az öblítõkészítmény tartalmaz még egy fémionok komplexálására alkalmas kelátképzõ vegyületet, amely lehet aminokarbonsav-vegyület, organikus amino-foszfonsav-vegyület vagy ezek elegye. A jelen találmány céljából a „textil- vagy bõrápoló komponens” bármilyen anyag lehet, amely a kezelendõ textil fizikai vagy kémiai tulajdonságait módosítja vagy javítja. Ilyen textil- vagy bõrápoló készítmények lehetnek például a parfümök vagy illatolajok, elasztikus tulajdonságokat javító szerek, vitaminok, bõrkondicionálók, antibakteriális szerek, antisztatikus szerek, enzimek, gyûrõdésmentesítõ szerek, UV abszorbeálószerek, hõálló szerek és élénkítõszerek. A legelõnyösebb textil- vagy bõrápoló szer a parfüm. A parfüm különösen elõnyösen kapszulázott textil- vagy bõrápoló komponens az ilyen felhasználásra, mert az illékonysága általában speciális problémákat idéz elõ, ha a szokásos (azaz nem kapszulázott) textilkezelõ készítményekben, például textilöblítõkben használjuk. Az „illatolaj” vagy „parfüm” kifejezés bármilyen szagos anyagra vonatkozik, amelyet a kiszerelõ kívánságainak megfelelõen választunk ki természetes vagy szintetikusan elõállított illatanyagokból, a kívánt illat közvetítésére. Általában ezeket a parfümanyagokat vagy illatolajokat az atmoszferikus nyomásnál magasabb gõznyomás jellemzi szobahõmérsékleten, és rendszerint szobahõmérsékleten folyékony halmazállapotúak, de lehetnek szilárdak is, például az irodalomból jól ismert különbözõ kámforos parfümök. Illatszerek céljára különbözõ vegyszerek ismeretesek, idetartoznak a különbözõ szerves anyag keverékek, például aldehidek, ketonok, észterek stb. keverékei. Még inkább említhetõk a természetes elõfordulású növényi és állati olajok, és különbözõ parfümök felhasználásához ismert kémiai komponensek komplex elegyeit tartalmazó extrudátumok, és az ilyen anyagokat itt lehet alkalmazni. A parfümök összetételüket tekintve viszonylag egyszerûek lehetnek, vagy tartalmazhatnak igen szofisztikált, természetes és szintetikus kémiai komponensekbõl álló komplex elemeket, amelyeket mind a kívánt illatanyag elõállítására választanak meg. Az itt leírt textilöblítõ készítmények lehetnek folyadék, por vagy gél formájában, valamint elõfordulhat textilöblítõ lemez is. A készítmény folyékony formáját általában a háztartásokban levõ automata mosógépben alkalmazzák. A kationos öblítõszer elõnyösen lehet (a) di¹zsírsav-dialkil kvaterner ammóniumvegyületek; (b) zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületek; (c) alkil-imidazolinium-vegyületek; (d) zsírsavamid kvaterner ammóniumvegyületek. A nemionos öblítõvegyületet elõnyösen zsírsavamido-amin-csoportból választjuk meg. Elõnyösen a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület az alábbi képletû, biodegradálható zsírsavészter kvaterner ammóniumvegyület:
1
HU 006 406 T2
ahol R4 jelentése 8–22 szénatomos alifás szénhidrogéncsoport; R2 és R3 jelentése (CH2) s –R 5 , ahol R 5 jelentése 8–22 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, benzil¹, fenilcsoport, 1–4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, hidroxilcsoport vagy hidrogénatom; R1 jelentése (CH2)t–R6, ahol R6 jelentése benzil¹, fenilcsoport, 1–4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, OH vagy H; q, s és t egymástól függetlenül 1–3 közötti egész számot jelenthet; és X– jelentése öblítõvel kompatibilis anion. Elõnyösen a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület biodegradálható, és alkanol-amin és zsírsavszármazék reakciójából állítható elõ, majd kvaternerizáljuk, és a kapott zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületet az alábbi képlettel jellemezhetjük:
ahol R1 és R2 egymástól függetlenül 12–30 szénatomos alifás szénhidrogéncsoport; R3 jelentése (CH2CH2O)pH, CH3 vagy H; 5 T jelentése NH; n értéke 1–5 közötti egész szám; m értéke 1–5 közötti egész szám; és p értéke 1–10 közötti egész szám. (II) képlet: (alkil-karbamidoetil-karbamid; R jelenté10 se 12–22 szénatomos alkilcsoport):
15 Elõnyösen a térhálós kationos polimer egy kvaterner ammónium-akrilát vagy ¹metakrilát térhálós kopolimerje akrilamid-komonomerrel kombinálva. Elõnyösen a szerves polimer (d)-ben egy vinil-mo20 nomer vagy karbamid-formaldehid vagy melamin-formaldehid polimerje. A szerves polimer elõnyösen egy vagy több monomer polimerje, melyek az alábbi képletû akril- és/vagy 25 alkil-akrilsav-észterek:
30
ahol Q jelentése –OCO– vagy –COO– szerkezetû karboxilcsoport; R1 jelentése 8–22 szénatomos alifás szénhidrogéncsoport; R2 jelentése Q–R1 vagy –OH; q, r, s és t jelentése egymástól függetlenül 1–3; X–a jelentése a vegyértékû anion; és ahol a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület monoésztereket, diésztereket és triésztereket tartalmaz, ahol a monoészter-kvat-vegyület akkor keletkezik, ha mindegyik R2 jelentése –OH; a diészter-kvat-vegyület akkor keletkezik, ha az egyik R2 hidroxilcsoport, és a másik R2 Q–R1; és a triészter-kvat-vegyület úgy jön létre, ha mindegyik R2 jelentése Q–R1; és ahol a monoészter-kvat-vegyület normalizált százaléka a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületben 28–39 tömeg%; a diészter-kvat-vegyület normalizált százaléka 52–62%, és a triészter-kvat-vegyület normalizált százaléka 7–14 tömeg%. A zsírsavamido-amin képlete elõnyösen (I) vagy (II): (I) képlet:
2
35
40
45
50
55
60 4
ahol R1 jelentése hidrogénatom vagy 1–6 szénatomos, elõnyösen 1–3 szénatomos alkilcsoport (beleértve az elágazó alkilcsoportot), és R2 jelentése 1–8 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport. A (d)-ben az említett hidroxil-funkciós polimer lehet cellulóz vagy kémiailag módosított cellulóz. Elõnyösen R1 jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, R2 jelentése 3¹4 szénatomos alkilcsoport (beleértve az elágazó alkilcsoportokat is), és a hidroxilfunkciós polimer pedig poli(vinil-alkohol), amely legalább 88%-ban polivinil-acetátból hidrolizált. A textil- vagy bõrápoló készítményt elõnyösen parfümökbõl vagy illatolajokból, antibakteriális szerekbõl, vitaminokból, bõrkondicionálókból, UV abszorbeáló anyagokból és enzimekbõl választjuk ki. A textil- vagy bõrápoló készítmény elõnyösen parfüm vagy illatolaj. Elõnyösen a parfümöt vagy a bõrápoló komponenst összekeverjük egy polimerrel vagy nem polimer hordozóanyaggal vagy felületaktív anyaggal vagy oldószerrel vagy ezek elegyeivel. A jelen találmány kiterjed a textileknek puhaságot kölcsönzõ módszerre is, amely abból áll, hogy az említett textileket hatékony mennyiségû, találmány szerinti öblítõkészítménnyel hozzuk érintkezésbe. Elõnyösen a textileket a mosodai mosógép vagy kézzel történõ mosókezelés öblítési ciklusa alatt hozzuk érintkezésbe. A textileket érintkezésbe hozhatjuk egy közvetlen permetezési módszerrel vagy pedig a textilekre történõ fulározással.
1
HU 006 406 T2
Elõnyösen a textilöblítõ vegyület zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyülete. A zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületét elõnyösen a következõ képlettel jellemezhetjük: 5
10
ahol R4 jelentése 8–22 szénatomos alifás szénhidrogéncsoport; R2 és R3 jelentése (CH 2 ) s –R5, ahol R5 jelentése 8–22 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonil-csoport, benzil¹, fenilcsoport, 1–4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, hidroxilcsoport vagy hidrogénatom; R1 jelentése (CH2)t–R6, ahol R6 jelentése benzil¹, fenilcsoport, 1–4 szénatomos alkil-szubsztituált fenilcsoport, hidroxilcsoport vagy hidrogénatom; q, s és t egymástól függetlenül 1–3 közötti egész szám; és X– jelentése egy öblítõkompatibilis anion. Elõnyösen az említett zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületét úgy állítjuk elõ, hogy egy alkanolamint és zsírsav-származékot reagáltatunk, majd kvaternerizálunk, és az említett zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületet az alábbi képlettel jellemezhetjük:
15
20
25
30
2
A találmány részletes leírása A találmány szerinti textilöblítõ készítmények legalább egy textil- vagy bõrápoló hatóanyagot tartalmaznak mikrokapszulákba zárva, melyeket az ilyen komponens szállítóközegeként használnak, például a házi mosási mûveletek során. A jelen készítmények meghosszabbítják az említett készítményekkel kezelt felületeken a kapszulázott textil- vagy bõrápoló komponensekkel elõidézett hatást. Így például hosszan ható hatást lehet megfigyelni a találmány szerinti textilöblítõvel kezelt száraz ruhákon a parfüm vonatkozásában. Ezenkívül a kationos térhálós polimert tartalmazó készítmények a kezelt textilek anyagain a mikrokapszulákhoz kiváló szállítóközeget biztosítanak. Ezenkívül a térhálós kationos polimer az illatosított mikrokapszulákat tartalmazó készítmények sûrûsödését és stabilitását biztosítja. A mikrokapszulákat kemény polimer anyagból állítjuk elõ, amely törékeny, és amely enyhe dörzsölés hatására megtörik. Ily módon a találmány szerinti öblítõkészítménnyel öblített textílián a textil- vagy bõrápoló komponens intenzív robbanását lehet megfigyelni a textil normális kezelése folyamán. A parfüm például akkor szabadul fel, amikor a felhasználó a ruhákat hordja. A találmány szerinti öblítõvel mosott száraz törülközõk kellemesen illatoznak, és az alkalmazás során különösen intenzíven manifesztálódik az „illat robbanása”. A találmány szerinti készítmények a felhasználás elõtti tárolás során, valamint az alkalmazás során megvédik a törékeny mikrokapszulákat, és maximalizálják a mikrokapszulák lerakódását a szövet felületén úgy, hogy a készítményben levõ kapszulák nagy része lerakódik a textílián.
35
ahol Q jelentése –OCO– vagy –COO– képletû karboxilcsoport; R1 jelentése 8–22 szénatomos alifás szénhidrogéncsoport; R2 jelentése –Q–R1 vagy –OH; q, r, s és t jelentése egymástól függetlenül 1–3 közötti egész szám; és X–a jelentése „a” vegyértékû anion; és ahol az említett zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület monoészter, diészter- és triésztervegyületeket tartalmaz, és a monoészter-kvat-vegyület akkor keletkezik, ha mindegyik R2 hidroxilcsoport; és a diészter-kvat-vegyület akkor keletkezik, ha az egyik R2 hidroxilcsoport, és a másik R2 –Q–R1; és a triészter-kvatvegyület akkor keletkezik, ha mindegyik R2 –W–R1; és ahol a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületben a monoészter-kvat-vegyület normalizált százaléka 28–39 tömeg%; a diészter-kvat-vegyület normalizált százaléka 52–62 tömeg%; és a triészter-kvat-vegyület normalizált százaléka 7–14 tömeg%. A textil- vagy bõrápoló készítmény elõnyösen parfüm vagy illatolaj.
40
45
50
55
60 5
Mikrokapszulák Kémiai szerkezetük és a kapszulázási folyamat függvényében különbözõ típusú mikrokapszulákat különböztetünk meg. A mikrokapszulák típusának megválasztását a tervezett alkalmazásoknál a kapszulák kívánt tulajdonságai szerint végezzük. A mikrokapszulákat jelenleg a kémia területén (nyomtatás és felvétel, szénmentes papír); az élelmiszerek területén (ízkonzerválás), a gyógyászat és az orvosi felhasználás területén (szabályzott felszabadulás és célzott gyógyszeradagolás) alkalmazzuk több más alkalmazás mellett. A találmány szerinti készítményekben használható mikrokapszulák leírása megtalálható a 6 194 375 számú USA szabadalmi leírásban, melyet itt referenciaként említünk. Ezekben a mikrokapszulákban egy szerves polimer magban vannak kapszulázva az illatanyagok, és a mag külsején található egy maghoz kapcsolódó hidroxil-funkciós polimer, amely a mag körül legalább részben egy burkot képez. Ez a burok átereszti a parfümöt, és a hidroxil-funkciós polimer nem vándorol el a magból a vízbe, ez azt jelenti, hogy a hidroxilfunkciós polimer nem oldódik vízben. Az illatolajat tartalmazó megfelelõ illatkapszulák, amelyeket a találmány szerinti készítményben használ-
1
HU 006 406 T2
hatunk, „kapszulázott illatszuszpenzió” formájában fordulhatnak elõ, amely tartalmaz: a) egy kapszulázott illatanyagot; b) adott esetben egy szabad illatanyagot; c) egy kapszulát képezõ burokanyagot; és d) vizet. A találmány szerinti textilöblítõ készítmények hatékony mennyiségben tartalmazhatnak törékeny mikrokapszulákat. A „hatékony mennyiség” a mikrokapszuláknak azon mennyisége, amely elegendõ ahhoz, hogy a mosási mûvelet során a textilhez kapcsolódó szám elég legyen ahhoz, hogy észrevehetõ szagot kölcsönözzön a textíliának, amikor azt dörzsölik vagy súrolják. A mikrokapszulákban levõ parfümöt vagy bõrápoló komponenst összekeverhetjük egy polimer vagy nem polimer hordozóanyaggal vagy felületaktív anyaggal vagy oldószerrel vagy azok elegyével. Ilyen polimer anyagok széles értelemben véve magukban foglalhatják a polietiléneket, poliamidokat, polisztirolokat, poliizopréneket, polikarbonátokat, poliésztereket, poliakrilátokat, vinil-polimereket és poliuretánokat. A nem polimer hordozókhoz tartozhatnak a zsíralkoholok, észterek, zsírsavamido-amin, viasz, zsírsav kvaterner ammóniumvegyület stb. A parfümöt vagy a bõrápoló komponenst összekeverhetjük agyaggal, hidroxi-propil-cellulózzal, szilícium-dioxiddal, xantángumival, etil-cellulózzal, mikrokristályos cellulózzal, karragénánnal, propilénglikol-algináttal, nátrium-algináttal, metil-cellulózzal, nátrium-karboxi-metil-cellulózzal és Veegummal is (elõállítja R. T. Vanderbilt Company), továbbá kolloid magnézium-alumínium-szilikát természetes szervetlen komplexszével, etilénglikollal, propilénglikollal, glicerinnel, pirrolidinnel, acetamiddal, etilén-diaminnal, piperazinnal, aminosavakkal, karbamidokkal és hidroxi-etil-csoporttal módosított karbamidokkal, diizodecil-adipáttal, ftalát-észterekkel stb. Térhálós kationos polimer Az itt leírt kationos térhálós polimer elõállítható vízoldékony kationos, etilénesen telítetlen monomerbõl vagy monomer elegybõl, amely polietiléncsoportokat tartalmazó térhálósító szerrel van térhálósítva. A megfelelõ térhálós kationos polimerek ismertek az irodalomból, és megtalálhatók például a 4 806 345 számú USA szabadalmi leírásban. Ebben a szabadalmi leírásban olyan személyes higiéniai termékek szerepelnek, amelyek sûrítõszerként térhálós kationos viniladdíciós polimert tartalmaznak, amelyet egy kationos viniladdíciós monomer, akrilamid és 50–500 ppm, térhálósítási célokat szolgáló difunkciós viniladdíciós monomer polimerizációjával állítunk elõ. Alkalmas, de kevésbé elõnyös polimerek találhatók a WO 90/12862 számú közzétételi iratban (British Petroleum). Ez a publikáció vizes alapú textilkondicionáló készítményeket ír le, amelyek vízzel diszpergálható kationos lágyítószert és sûrítõszerként térhálós kationos polimert tartalmaznak, mely utóbbi vízoldékony, kationos, etilénesen telítetlen monomerbõl vagy monomer elegybõl állítható elõ, amely 5–45 ppm, polietiléncsoportokat tartalmazó térhálósító szerrel van térhálósítva.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
2
A fent említett WO 90/12862 számú közzétételi irattal kapcsolatos, kereskedelemben hozzáférhetõ kationos polimer kb. 20% akrilamidot és kb. 90% trimetilammónio-etil-metakrilát-sót tartalmazó térhálós kationos kopolimer, amely 5–45 ppm metilén-bisz-akrilamiddal (MBA) van térhálósítva. A térhálós polimert folyékony formában alkalmazzuk ásványi olajban levõ inverz emulzió formájában, forgalmazza Honeywill & Stein. Ezenkívül, a Research Disclosure 136. oldalán, a 2000. januári 429116 számban SNF FLoerger konkrét kationos polimer sûrítõket ír le, melyek alkalmazhatók a találmány szerinti öblítõkészítményekben. Ezek a leírt sûrítõszerek elágazó és/vagy térhálós kationos polimerek, amelyeket monoetilénesen telítetlen monomerekbõl képezünk, és amelyek vagy vízben oldódó kationos monomerek vagy kationos monomerek elegyei, melyek csak a kationos monomerekbõl állhatnak, vagy tartalmazhatnak 50–100% kationos monomer elegyet vagy ezek keverékét, és 0–50% nemionos monomert térhálósító szer jelenlétében, 60–3000 ppm mennyiségben, továbbá tartalmazhatnak egy láncátvivõ szert 10–2000 ppm mennyiségben. A kationos monomereket megválaszthatjuk dimetil-amino-propil-metakrilamidból, dimetil-amino-propil-akrilamidból, diallil-aminból, metildiallil-aminból, dialkil-amino-alkil-akrilátból és ¹metakrilátból, dialkil-amino-alkil-akrilamidból vagy ¹metakrilamidból, az elõzõekben említett monomerek származékaiból vagy ezek kvaterner vagy savanyú sóiból. Nemionos monomerként alkalmazhatunk akrilamidot, metakrilamidot, N¹alkil-akrilamidot, N¹vinil-pirrolidont, vinil-acetátot, vinilalkoholt, akrilát-észtereket, allil-alkoholt és ezek származékait. A térhálósító szer lehet metilén-bisz-akrilamid és valamennyi dietilénesen telítetlen vegyület. Térhálós kationos vinil polimereket alkalmazhatunk, melyeket úgy állítunk elõ, hogy 5–100 mol% kationos viniladdíciós monomert és különösen dimetil-aminoetil-metakrilát kvaterner ammóniumsóját, 0–90 mol% akrilamidot és 70–250 ppm, elõnyösen 75–200 ppm, és még elõnyösebben 80–150 ppm difunkciós viniladdíciós monomert polimerizálunk. Az ilyen polimereket általában „víz az olajban” típusú emulziók formájában állítjuk elõ, ahol a térhálós polimereket ásványi olajban diszpergáljuk, mely ásványi olaj felületaktív anyagokat tartalmazhat. A végtermék elõállítása során a vizes fázisban való érintkezésben az emulzió invertálódik, és így lehetõvé teszi, hogy a vízoldékony polimer megduzzadjon. A találmány szerint alkalmazható kationos polimerekhez tartoznak a kvaterner ammónium-akrilát vagy ¹metakrilát térhálós kopolimerjei akrilamid komonomerrel kombinálva. A nemionos polimerek is alkalmazhatók a találmány szerint. Ilyen nemionos polimerek példájaként említhetjük a poli(etilén-oxidot), nemionos poliakrilamidot, nemionos cellulóz-étert és módosított nemionos keményítõ polimereket.
Kationos lágyítóvegyület A találmány szerinti készítményekben különbözõ tí60 pusú textilöblítõket használhatunk, amelyek a kationos, 6
1
HU 006 406 T2
nemionos és anionos felületaktív anyagok kategóriájába tartoznak. Ezenkívül a textilöblítõ és kondicionálókészítmények más szokásos komponenseit is alkalmazhatjuk, például agyagot, szilikont, zsíralkoholt, zsírsav-észtert stb. adhatunk hozzá adott esetben. A kationos öblítõkhöz tartoznak az észter-kvatok, az imidazolinium-kvatok, a dizsírsav-diamido-ammónium-metil-szulfát, dizsírsav-amidoamin és difaggyúdimetil-ammónium-klorid. Alkalmas kationos öblítõk találhatók a következõ USA szabadalmi leírásokban:
2
US 5 939 377, US 6 020 304, US 4 830 771, US 5 501 806 és US 4 767 547. A találmány szerint elõnyös öblítõ elõállítása úgy történhet, hogy 2 mol zsírsav-metil-észtert reagáltatunk 5 1 mol trietanol-aminnal, majd dimetil-szulfáttal kvaternerizáljuk (az elõállítás további részleteit megtalálhatjuk a 3 915 867 számú USA szabadalmi leírásban). A reakciótermékek megoszlása a következõ: (a) 50% diészter-kvat-anyag; (b) 20% monoészter-kvat; és (c) 10 30% triészter-kvat.
1. ábra. Trietanol-amin-észter-kvat szintézise
A jelen leírásban a fenti reakció termékelegyét „észter-kvat”-nak nevezzük. Beszerezhetõ a kereskedelemben például a Kao Corp.¹tól, például Tetranyl AT1–75™ néven. Az 1. ábrán megmutatott fenti reakció észterezési körülményeitõl függõen változhat a három fajta (mono, di és tri) eloszlása. Az itt leírt észter-kvat-vegyületeket legalább egy telített vagy telítetlen, egyenes vagy elágazó láncú zsírsavat vagy származékát és legalább egy tercier aminszármazékot tartalmazó zsírsavfrakció, és legalább egy tercier aminszármazék kondenzációs
reakciótermékének kvaternerizálásával állíthatjuk elõ, ahol a zsírsavfrakció és a tercier amin mólaránya 1,7:1 körüli. Az észter-kvat felületaktív anyag elõállítási módszere megtalálható az 5 637 743 számú USA szabadalmi leírásban (Stepan). 55 A fent említett mólarány határozza meg a termékekben a mono¹, di¹ és tri-észter-kvat-vegyületek közötti egyensúlyt. Például, ha kb. 1,7 mólarányt alkalmazunk, akkor kb. 34% monoészter-kvatot, kb. 56% diészter-kvatot és kb. 10% triészter-kvatot tartalmazó, 60 normalizált eloszlású terméket kapunk, amely egy zsír7
1
HU 006 406 T2
sav-észter-kvat-vegyület a találmánynak megfelelõen. Másrészt például, ha az alkalmazott mólarány kb. 1,96, akkor a termékben a normál eloszlás kb. 21% monoészter-kvat, 61% di¹észter-kvat és 18% tri-észter-kvat. 5 Nemionos öblítõvegyület A találmány szerinti készítményekben különbözõ típusú nemionos öblítõket használhatunk. A nemionos lágyítószerre például a következõ szerkezetet adjuk meg (használhatjuk önmagában vagy részben semlegesített 10 formában, ahogy az szerepel az 5 501 806 számú USA szabadalmi leírásban).
15 ahol R1 jelentése 12–30 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport; R2 jelentése R1CONH(CH2)m; R3 jelentése (CH2CH2O)pH, CH3 vagy H; n értéke 1–5 közötti egész szám; m értéke 1–5 közötti egész szám; és p értéke 1–10 közötti egész szám. Egy elõnyösebb (I) képletû lágyítóvegyületben R1 jelentése 16–22 szénatomos alkilcsoport; n értéke 1–3 közötti egész szám; m értéke 1–3 közötti egész szám; és p értéke 1,5–3,5 közötti. A fenti képletekben R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül 12–30, elõnyösen 16–22 szénatomos hosszú láncú alkil- vagy alkenilcsoport, például dodecil¹, dodecenil¹, oktadecil¹, oktadecenil-csoport. Az R1 és R2 elõnyösen zsírsavakat vagy zsírsavelegyeket, például kókuszdióolajat, pálmaolajat, faggyút, repceolajat és halolajat tartalmazó természetes olajokból származtatható. Kémiailag szintetizált zsírsavak is alkalmasak. Alkalmazhatunk telített zsírsavakat vagy zsírsavelegyeket, különösen hidrogénezett faggyúsavat (H¹faggyú) (amelyet kemény faggyúnak is nevezünk). Általában és elõnyösen az R1¹et és R2¹t ugyanabból a zsírsavból vagy zsírsavelegybõl kapjuk. R3 jelentése (CH2CH2O)pH, CH3 vagy H vagy ezek elegye. Ha R3 jelentése az elõnyös (CH2CH2O)pH csoport, akkor p pozitív szám, amely az etoxilezés átlagos fokát adja meg, és elõnyösen 1–10, különösen 1,5–6, még elõnyösebben 2–4 között változik, például 2,5. n és m jelentése 1 és 5 közötti egész szám, különösen 2–4 közötti egész szám, különösen 2. Az (I) általános képletû vegyületek, ahol R3 jelentése az elõnyös (CH2CH2O)pH csoport, általában etoxilezett amidoaminok, és a „hidroxi-etil” kifejezést is használjuk a (CH2CH2O)pH csoport leírására. További elõnyös, nemionos öblítõszer a zsírsavamid-vegyület, melyet általában úgy írunk le, hogy legalább 8 szénatomos egyértékû zsírsavak és dipropiléntriamin és/vagy dietilén-triamin kondenzációs termékei. Ezeket a kondenzátumokat ezt követõen karbamiddal reagáltatjuk. A kapott terméket adott esetben formaldehid hozzáadásával hidroxi-metilezzük.
20
25
30
35
40
45
50
55
2
Ehhez a csoporthoz tartozó tipikus vegyületek a következõk: bisz/tetra-sztearil-karbamidoetil-karbamid bisz/tetra-faggyú-karbamidoetil-karbamid Az ilyen zsírsavamid-vegyületek elõállítását a 3 956 350 számú Ciba-Geigy USA szabadalmi leírásban írják le. A zsírsavamid-vegyületbõl álló textil-társöblítõ szer elõállítási eljárása a következõ lépésekbõl áll: keverés és melegítés közben egy legalább 8 szénatomos egyértékû alifás zsírsavat vagy ilyen savak elegyét kondenzáljuk, feltéve, hogy a zsírsav legalább 12 szénatomos, legalább 40 mol% telített vagy monotelítetlen, egyenes láncú zsírsav, dietilén-triaminnal, dipropiléntriaminnal vagy ezek elegyével kondenzáljuk, miközben a zsírsav és a triamin egymáshoz viszonyított mólaránya kb. 2:1, így bisz-amidot képezünk, és a kapott zsírsav-amin kondenzációs terméket karbamiddal melegítjük kb. 1:0,5–1:1 mólarányban úgy, hogy 0,5–1 mol ammónia leadása történjen egy mol zsírsav-amin kondenzációs termékre vonatkoztatva, végül a kapott karbamid kondenzációs terméket 1 mol karbamidra vonatkoztatva 1–5 mol formaldehiddel kezeljük, hogy így a karbamid kondenzációs termék metilolált, azaz hidroxi-metil-származékát kapjuk, ahol legalább a zsírsav 40 mol%¹a legalább 14 szénatomos telített vagy monotelítetlen, egyenes láncú zsírsavakból áll, és ahol a zsírsav 12–24 szénatomos zsírsavak elegye, és ahol a zsírsavat dietilén-triaminnal kondenzáljuk. Kelátképzõ vegyület A találmány szerinti textilöblítõ készítménybe iktathatunk szekvesztráló vagy kelátképzõ vegyületet is 0,001–5 tömeg% koncentrációban. Az alkalmas szekvesztráló vegyületek a fémionokat képesek szekvesztrálni, és legalább 0,001 tömeg% szinten vannak jelen az öblítõkészítményre vonatkoztatva, ez a mennyiség elõnyösen kb. 0,001%-tól (10 ppm) 0,5%¹ig terjed, még elõnyösebben kb. 0,005–0,025 tömeg%. A természetüknél fogva savas szekvesztráló vegyületek vagy savas formában vagy komplex/só formájában vannak jelen megfelelõ ellenkationnal, például alkáli- vagy alkáliföldfém-ionnal, ammónium- vagy szubsztituált ammónium-ionnal vagy ezek elegyével együtt. A szekvesztráló vegyületeket aminokarbonsav-vegyületekbõl és organikus amino-foszfonsav ¹vegyületekbõl és ezek elegyeibõl választhatjuk ki. Aminokarbonsav vegyületekként a következõket használhatjuk: etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA); N¹hidroxi-etilén-diamin-triecetsav; nitrilo-triecetsav (NTA), és dietilén-triamin-pentaecetsav (DEPTA). Organikus amino-foszfonsav-vegyületekre példaképpen említhetõk a következõk: etilén-diamin-tetrakisz(metilén-foszfonsav); 1¹hidroxietán-1,1-difoszfonsav (HEDP); és amino-tri(metilén-foszfonsav).
1. példa A találmány szerinti öblítõkészítmény elõállítása a 60 következõképpen történik: 8
1
HU 006 406 T2
Anyagok 1. variálható sebességû keverõ 4 lapátkeverõvel (átmérõ: 10,2 cm körül (Tekmar RW 20 DZM) 2. 4000 ml¹es üveglombik (átmérõ: 15,2 cm) 3. 600 m¹es üveglombik 4. melegített mágneses keverõlemez mágneses keverõbottal 5. 5 kg±0,01 g¹ot leolvasni képes mérleg 6. észter-kvat (Tetranyl L¹190, kvaternerizált trietanolamin-diészter 90%) 7. amino-trimetil-foszfonsav (Dequest 2000) 8. tejsav/laktát pufferoldat 88% 9. kapszulázott illatszuszpenzió (poliaminbevonatú kapszulák; kb. 25%¹os illat) 10. poliakrilát sûrítõszer ásványi olajban (56%) 11. ionmentes víz 12. jég Az öblítõ elõállításának módja 1. Ionmentes vizet 65 °C¹ra melegítünk, behelyezzük 4000 ml¹es lombikba. 2. A vízhez Dequest 2000¹t adunk, miközben a változó sebességû keverõ 200 rpm mellett mûködik. 3. Az észter-kvatot 600 ml¹es lombikban keverés közben mágneses keverõlemezzel 65 °C¹ra melegítjük. 4. A változó sebességû keverõbõl (400 rpm) keverés közben lassan (kb. 130 g/3–5 perc, ami 25–40 g/perc) hozzáadjuk 65 °C¹on az ionmentes vízhez az észter-kvatot. 5. 10 percig keverjük. 6. A kapott elegyet jeges-vizes fürdõn folyamatos keverés közben lehûtjük. 7. Miután az oldat eléri a 35 °C¹ot, hozzáadjuk a tejsav/laktát pufferoldatot. 8. A sûrû poliakrilátot lassan (400 rpm mellett) hozzáadjuk ásványi olajban (56% aktív). 9. A keverést további 10 percig (300 rpm mellett) folytatva az öblítõ alapkészítményt kapjuk. 10. Ezután hozzáadjuk a kapszulázott illatszuszpenzió keveréket, és 30 percig keverjük.
2
SZABADALMI IGÉNYPONTOK
5
10
15
20
25
30
1. Textilöblítõ készítmény, melynek összetétele a következõ: (a) 0,01–50 tömeg% kationos vagy nemionos öblítõvegyület; (b) legalább 0,001 tömeg%, vízzel diszpergálható térhálós kationos polimer, amelyet 5–100 mol% kationos viniladdíciós monomer, 0–95 mol% akrilamid és 5–500 ppm difunkciós viniladdíciós monomer térhálósító szer polimerizációjából kapunk; (c) 0–5 tömeg% szabad illatolaj; (d) hatékony mennyiségû, legalább egy textil- vagy bõrápoló komponens, amely szerves polimer magba van kapszulázva, és a mag külsõ részén a maghoz kapcsolódóan hidroxifunkciós polimert tartalmaz, és így a mag körül legalább részben burkot képez; és ahol a hidroxilcsoportot tartalmazó polimer nem kerül a magból a vízbe, és (e) a maradék víz és adott esetben egy vagy több adjuváns anyag. 2. Az 1. igénypont szerinti textilöblítõ készítmény, ahol a kationos öblítõvegyület lehet: (a) dizsírsav-dialkil kvaterner ammóniumvegyületek; (b) zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületek; (c) alkil-imidazolinium-vegyületek; (d) zsírsavamid kvaterner ammóniumvegyületek. 3. Az 1. igénypont szerinti textilöblítõ készítmény, ahol a nemionos öblítõvegyület zsírsav-amidoamin lehet. 4. A 2. igénypont szerinti textilöblítõ készítmény, ahol a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület az alábbi képletû, biodegradálható zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület:
35
40
Textilöblítõ készítmények 1. táblázat Komponensek
1. minta (tömeg%)
2. minta (tömeg%)
Di-faggyúészter kvaterner ammónium-metilszulfát (L¹190, Kao)
8,667
8,667
Dequest 2000
0,100
0,100
Tejsav/laktát puffer
0,063
0,063
Sûrû poliakrilát ásványi olajban, SNF polimer (56% aktív)
0,268
0,00
Kapszulázott illatszuszpenzió (hidroxicsoportot tartalmazó, polimer bevonatú kapszulák)
3,6
3,6
Ionmentes víz
kiegészítve kiegészítve
ahol 45 R4 jelentése 8–22 szénatomos alifás szénhidrogéncsoport; R2 és R3 jelentése (CH 2 ) s –R 5 , ahol R 5 jelentése 8–22 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, benzil¹, fenil¹, 1–4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, hidroxilcsoport vagy hidrogénatom; 50 R1 jelentése (CH2)t–R6, ahol R6 jelentése benzil¹, fenil¹, 1–4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, hidroxilcsoport vagy hidrogénatom; q, s és t egymástól függetlenül lehet 1–3 közötti egész szám; és 55 X– jelentése öblítõvel kompatibilis anion. 5. A 2. igénypont szerinti zsíros öblítõkészítmény, amely biodegradálható zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületet tartalmaz, amely alkanol-amin és 60 zsírsavszármazék reakciójából, majd a termék kvater9
1
HU 006 406 T2
nerizálásával jön létre, ahol az említett zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület az alábbi képletû:
ahol Q jelentése –OCO– vagy –COO– szerkezetû karboxilcsoport; R1 jelentése 8–22 szénatomos alifás szénhidrogéncsoport; R2 jelentése –Q–R1 vagy –OH; q, r, s és t jelentése egymástól függetlenül 1–3 közötti egész szám; és X–a jelentése „a” vegyértékû anion; és ahol a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület monoészter, diészter- és triésztervegyületeket tartalmaz, ahol a monoészter-kvat-vegyület akkor keletkezik, ha mindegyik R2 hidroxilcsoport; a diészter-kvat-vegyület akkor keletkezik, ha az egyik R2 hidroxilcsoport és a másik Q–R1; és a triészter-kvat-vegyület akkor keletkezik, ha mindegyik R2 jelentése –Q–R1; és ahol a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületben a monoészter-kvat-vegyület normalizált százaléka 28–39%; a diészter-kvat-vegyület normalizált százaléka 52–62%; és a triészter-kvat-vegyület normalizált százaléka 7–14%; minden százalék tömeg%. 6. A 3. igénypont szerinti textilöblítõ készítmény, ahol a zsírsav-amidoamin (I) vagy (II) képlettel jellemezhetõ: (I) képlet
nium-akrilát vagy ¹metakrilát akrilamid komonomerrel képezett kombinációjának térhálós kopolimerje. 8. Az 1. igénypont szerinti textilöblítõ készítmény, ahol a (d) pontban a szerves polimer vinilmonomer 5 vagy karbamid-formaldehid vagy melamin-formaldehid polimerje. 9. A 8. igénypont szerinti textilöblítõ készítmény, ahol a szerves polimer az egy vagy több alábbi képletû akril- és/vagy alkil-akril-észter monomerbõl keletkezett 10 polimer:
15
20
25
30
35
40 ahol R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül 12–30 szénatomos alifás szénhidrogéncsoport; R3 jelentése (CH2CH2O)pH, CH3 vagy hidrogénatom; T jelentése NH; n értéke 1–5 közötti egész szám; m értéke 1–5 közötti egész szám; és p értéke 1–10 közötti egész szám; (II) képletû vegyület (alkil-karbamidoetil-karbamid, ahol R jelentése 12–22 szénatomos alkilcsoport)
45
50
55
7. Az 1. igénypont szerinti textilöblítõ készítmény, ahol a térhálós kationos polimer egy kvaterner ammó-
2
60 10
ahol R1 jelentése hidrogénatom vagy 1–6 szénatomos, elõnyösen 1–3 szénatomos egyenes vagy elágazó alkilcsoport, és R2 jelentése egyenes vagy elágazó láncú 1–8 szénatomos alkilcsoport. 10. Az 1. igénypont szerinti termék, ahol a (d)-ben a hidroxilcsoportot tartalmazó polimer cellulóz vagy kémiailag módosított cellulóz. 11. A 9. igénypont szerinti termék, ahol R1 jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport; R2 jelentése alkilcsoport, ideértve az elágazó láncú alkilcsoportot is, mely 3 vagy 4 szénatomos, és a hidroxilcsoportot tartalmazó polimer poli(vinil-alkohol), amelynek legalább 88%¹a polivinil-acetátból van hidrolizálva. 12. Az 1. igénypont szerinti készítmény, ahol a textil- vagy bõrápoló komponens parfüm vagy illatolaj, antibakteriális szer, vitamin, bõrkondicionáló szer, UV elnyelõszer vagy enzim. 13. A 12. igénypont szerinti készítmény, ahol a textil- vagy bõrápoló komponens parfüm vagy illatolaj. 14. A 12. igénypont szerinti készítmény, ahol a parfüm vagy bõrápoló komponens össze van keverve polimer vagy nem polimer hordozóanyaggal vagy felületaktív anyaggal vagy oldószerrel vagy ezek elegyével. 15. Az 1. igénypont szerinti textilöblítõ készítmény folyadék, por vagy gél formájában. 16. Az 1. igénypont szerinti textilöblítõ készítmény textilöblítõ lemez formájában. 17. Az 1. igénypont szerinti textilöblítõ készítmény, amely tartalmaz még legalább 0,001%, fémionok komplexálására alkalmas kelátképzõ vegyületet, és amely lehet aminokarbonsav-vegyület, szerves aminofoszfonsav-vegyület vagy ezek elegye. 18. Textileknek lágyságot kölcsönzõ módszer, azzal jellemezve, hogy a textilt az 1. igénypont szerinti textilöblítõ készítmény hatékony mennyiségével hozzuk érintkezésbe. 19. A 18. igénypont szerinti módszer, azzal jellemezve, hogy a textilt egy mosógép vagy kézi mosásos kezelés öblítési ciklusa alatt hozzuk érintkezésbe, vagy közvetlenül permetezzük vagy fulározzuk fel a textilre.
1
HU 006 406 T2
20. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a textilöblítõ vegyület zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület. 21. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület képlete a következõ:
5
10
15 ahol R4 jelentése 8–22 szénatomos alifás szénhidrogéncsoport; R2 és R3 jelentése (CH 2 ) s –R 5 , ahol R 5 jelentése 8–22 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, benzil¹, fenil- vagy 1–4 szénatomos alkil-szubsztituált fenilcsoport, hidroxilcsoport vagy hidrogénatom; R1 jelentése (CH2)t–R6, ahol R6 jelentése benzil¹, fenil¹, 1–4 szénatomos alkil-szubsztituált fenilcsoport, hidroxilcsoport vagy hidrogénatom; q, s és t jelentése egymástól függetlenül 1–3 közötti egész szám; és X– jelentése öblítõszerrel kompatibilis anion. 22. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületet alkanol-amin és zsírsavszármazék reakciójából, majd kvaternerizálásából kapjuk, ahol a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület képlete a következõ:
2
20
25
30
11
ahol Q jelentése –OCO– vagy –COO– szerkezetû karboxilcsoport; R1 jelentése 8–22 szénatomos alifás szénhidrogéncsoport; R2 jelentése –Q–R1 vagy OH; q, r, s és t egymástól függetlenül lehet 1–3 közötti egész szám; és X–a jelentése „a” vegyértékû anion; és ahol a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyület monoészter, diészter- és triésztervegyületeket tartalmaz, ahol a monoészter-kvat-vegyület akkor keletkezik, ha mindegyik R2 hidroxilcsoport; a diészter-kvatvegyület akkor keletkezik, ha egyik R2 hidroxilcsoport és a másik R2 –Q–R1; és a triészter-kvat-vegyület akkor keletkezik, ha minden R2 jelentése –Q–R1; és ahol a zsírsav-észter kvaterner ammóniumvegyületben a monoészter-kvat-vegyület normalizált százaléka 28–39%; a diészter-kvat-vegyület normalizált százaléka 52–62%; és a triészter-kvat-vegyület normalizált százaléka 7–14%; ahol a százalékok tömegszázalékok. 23. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a textil- vagy bõrápoló komponens parfüm vagy illatolaj.
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest