!HU000006348T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 006 348
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA C04B 38/08
(21) Magyar ügyszám: E 06 794485 (22) A bejelentés napja: 2006. 07. 19. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20060794485 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1910249 A1 2007. 02. 01. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1910249 B1 2009. 04. 08.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 0552393 2005. 07. 29.
(73) Jogosult: Saint-Gobain Centre de Recherches et d’Etudes Européen, 92400 Courbevoie (FR)
FR
(72) Feltalálók: URFFER, Daniel, F-84450 Saint-saturnin (FR); BARATAUD-DIEN, Carine, F-13410 Lambesc (FR)
(54)
(2006.01) B01D 53/94 (2006.01) C04B 35/565 (2006.01) F01N 3/022 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 07012777 PCT/FR 06/050731
(74) Képviselõ: dr. Palágyi Tivadar, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Eljárás porózus szerkezet elõállítására szilícium-dioxid-alapú porogén anyagok használatával
(57) Kivonat
HU 006 348 T2
A találmány eljárásra vonatkozik szilícium-karbidból álló, méhsejt típusú porózus szerkezet elõállítására, amely említett eljárásra jellemzõ, hogy a következõ lépéseket foglalja magában: egy pép kialakítása szilícium-karbidszemcsék keverékébõl, amelyek d50 átmérõje 5 mm és 300 mm közötti, és egy szerves kötõanyagból szilíciumdioxid-alapú részecskék alakjában, amelyek teljes poro-
zitása nagyobb 70%-nál, egy méhsejt alakú nyers plasztikus tömb kialakítása, az említett tömb szárítása és a tömb kiégetése 2100 °C¹nál magasabb hõmérsékletig. Az ilyen eljárással kapott szerkezetet katalizátorhordozóként lehet felhasználni dízel- vagy benzinmotor kipufogóberendezésében vagy részecskeszûrõként dízelmotor kipufogóberendezésében.
A leírás terjedelme 6 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 006 348 T2
A találmány a szûrõszerkezetek területére vonatkozik, mégpedig olyanokéra, amelyeket dízel vagy benzines belsõ égésû motorok kipufogóberendezésben lehet hasznosítani. A technika állásából jól ismertek olyan szûrõk, amelyek lehetõvé teszik a dízelmotorból származó kormok kiküszöbölését. Ezek a szerkezetek leggyakrabban méhsejtszerkezetet mutatnak, ahol a szerkezet egyik oldala lehetõvé teszi a kezelendõ kipufogógázok belépését és a másik oldala a kezelt kipufogógázok kilépését. A szerkezet a bemenõoldal és a kilépõoldal között párhuzamos tengelyû csövek vagy csatornák összességét tartalmazza, amelyeket porózus falak választanak el egymástól. A csövek egyik vagy másik vége el van zárva annak érdekében, hogy elhatároljanak olyan belépõkamrákat, amelyek a belépõoldal felé nyílnak és olyan kilépõkamrákat, amelyek a kilépõoldal felé nyílnak. A csatornák váltakozva vannak elzárva olyan sorrendben, hogy a kipufogógázok annak folyamán, hogy áthaladnak a méhkas testén, arra vannak kényszerítve, hogy áthatoljanak a bemeneti csatornák oldalfalain és így csatlakozzanak a kilépõcsatornákhoz. Ilyen módon a részecskék vagy a korom lerakódnak és összegyûlnek a szûrõtest porózus falain. A részecskeszûrõ ismert módon szûrési fázisok (koromfelhalmozódás) és regenerálófázisok (a korom eltávolítása) egymást követõ szakaszainak van alávetve. A szûrési fázisok alatt a motor által kibocsátott koromrészecskéket a szûrõ belseje visszatartja, és így azok abban lerakódnak. A regenerálófázisok alatt a koromrészecskéket elégetik a szûrõ belsejében annak érdekében, hogy visszaállítsák annak szûrési tulajdonságait. Az ilyen szerkezetekben alkalmazott anyagoknak egyidejûleg kell kielégíteniük azt a követelményt, hogy megfelelõ pórusossággal (porozitás, a pórusok átlagos mérete) rendelkezzék annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a gázok áthaladását a falakon keresztül, de hasonlóképpen magas termomechanikai ellenállást is kell mutatniuk. Ismeretes, hogy a szilícium-karbid-alapú szûrõk lehetõvé teszik ilyen tulajdonságok biztosítását. Ilyen szûrõk példáit írják le például az EP 816 065, EP 0 142 619 és EP 1 455 923 sz. szabadalmi bejelentések, valamint a WO 2004/090294 és WO 2004/065088 nemzetközi közrebocsátási iratok. A szilícium-karbid-alapú pórusos szerkezetek elõállítása leggyakrabban úgy történik, hogy egy elsõ lépésben egy laza pépet alakítanak ki, majd ebbõl kiindulva egy méhsejt alakú plasztikus tömböt állítanak elõ. Az így kapott nyers monolitot azután kemencébe helyezik, ahol magas hõmérsékleten, például 2100 °C¹nál magasabb hõmérsékleten kiégetik. Ismeretes, hogy elengedhetetlen egy idõleges kötõanyag beiktatása a kezdeti pépbe. Ez a kötõanyag, jelen lévén a kiégetés kezdetén, lehetõvé teszi a szilícium-karbid-szemcsék egymás közötti összekapcsolódását, és kedvez pórusok képzõdésének a szerkezet megszilárdulása alatt. Ismeretes, hogy annak érdekében, hogy a szerkezet falainak olyan szintû porozitásához jussunk, amely
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
összeegyeztethetõ a részecskeszûrõként való felhasználással, vagyis jellegzetesen 20% és 65% közötti porozitás elnyeréséhez általában elengedhetetlen, hogy az elegybe még porogén szerves anyagokat is bevigyünk. Ezek a porogén szerves anyagok a kiégetés alatt elpárolognak a többé vagy kevésbé magas hõmérsékleten. Porogén anyagokat, így polietilént, polisztirolt, amidont vagy grafitot írnak le a JP 08–281036 és az EP 1 541 538 szabadalmi bejelentésekben. Ismeretesek például az EP 1 541 538 európai szabadalmi bejelentésbõl azok a nehézségek, amelyeket a kiégetés elsõ szakaszaiban a szerves vegyületek eltávolításának lépése okoz. A kiégetésnek ez az elsõ fázisa, amelyet a szakmában többnyire kötõanyag-eltávolításnak neveznek, általában fõleg arra vonatkozik, hogy a szerkezetbõl eltávolítják a kötõanyagot és a porogén anyagot 100 °C és 750 °C közötti hõmérsékleten. A kötõanyag-eltávolítás alatt a szerkezetben jelen levõ kötõanyagok és szerves porogén anyagok egyidejû és ellenõrizetlen elégése erõs termikus gradienseket hozhat létre a szerkezet belsejében. Ennek következtében a kötõanyag-eltávolítás egy kritikus lépés a szûrõszerkezetek kiégetési eljárásában, és így súlyos hiányosságok forrása lehet a végsõ szerkezetben. Annak érdekében, hogy megakadályozzák repedések megjelenését egy porózus kerámiai anyag kötõanyag-mentesítési lépésében, az EP 1 541 538 sz. szabadalmi bejelentés azt javasolja, hogy az ideiglenes kötõanyag kezdeti kiégetési hõmérsékletéhez viszonyítva –50 °C és +10 °C közötti hõmérsékletlépcsõt iktassanak be. A szerzõk szerint az ilyen eljárás lehetõvé teszi, hogy hatásosan csökkentsék a hõgradienst, amely a kötõanyag és a porogén anyag együttes égetése alatt a szûrõben keletkezik és repedésekhez vezet. Ez az eljárás azonban szükségessé teszi, hogy jelentõs mértékben meghosszabbítsák a kötõanyag-mentesítési ciklus idõtartamát és ennek következtében teljes mértékben csökkentsék az eljárás termelékenységét. Egyébként ez az eljárás nehezen megvalósíthatónak bizonyul olyan termékek esetén, amelyek az ideiglenes kötõanyagok változó kombinációit tartalmazzák vagy ezenfelül egyéb szerves anyagokkal, így például lágyítószerekkel, nedvesítõszerekkel vagy kenõanyagokkal vannak társítva. A jelen találmány célja elsõsorban, hogy alternatív megoldást javasoljon, amely lehetõvé teszi, hogy kiküszöböljük azokat a problémákat, amelyek a kötõanyagmentesítési lépésben erõs termikus összehúzódások megjelenését és végül a szûrõn hibák kialakulását okozzák. Nagyon általános alakban a találmány olyan eljárásra vonatkozik, amely megkönnyíti megfelelõ porozitású méhsejtszerkezet kialakítását, amely alkalmas szûrõként való felhasználásra, közelebbrõl egy dízelmotorból származó korom kiszûrésére. Az eljárás szerint porogén anyagként szilícium-dioxid-alapú porózus szervetlen részecskéket használunk. Üreges szervetlen részecskék használatát írja le például a JP 2001–206785 sz. japán szabadalmi bejelentés abból a célból, hogy olyan szilícium-karbid-szû-
1
HU 006 348 T2
rõket kapjanak, amelyek nagyfokú porozitást és kedvezõ mechanikai ellenállást mutatnak. A felhasznált porogén anyagok alumínium-oxid- és szilícium-dioxid-alapúak. A leírt eljárás az alkalmazott szilícium-karbidszemcsék méretében, az alkalmazott égetés hõmérsékletében, valamint az üreges részecskék kémiai összetételében különbözik a jelen eljárástól. Ezek az E¹gömb vagy Microcells típusú golyók valójában nagyon komoly mennyiségben tartalmaznak alumíniumoxidot. Ezenfelül az eljárást legfeljebb 3 mm méretû szilícium-karbid-szemcsékkel kell megvalósítani. Nagyobb méretû szemcsék a szerzõ szerint nem teszik lehetõvé frittelt és kielégítõ mechanikai ellenállású szûrõ elõállítását. Pontosabban a jelen találmány egy méhsejt típusú, szilícium-karbidból álló porózus szerkezet elõállítási eljárására vonatkozik, ahol az említett eljárást az jellemzi, hogy a következõ lépéseket foglalja magában: a) víz jelenlétében pép kialakítása szilícium-karbid¹, SiC-szemcsék, amelyek közepes átmérõje, d50 5 mm és 300 mm, elõnyösen 10 mm és 150 mm közötti, egy szerves kötõanyag és egy szervetlen porogén anyag keverékébõl szilícium-dioxid-alapú részecskék alakjában, ahol az alumínium-oxid súlyaránya kisebb 15%-nál, és az említett részecskék teljes porozitása nagyobb 70%-nál, b) egy méhsejt alakú nyers plasztikus tömb kialakítása elõnyösen extrudálással, c) a tömb szárítása, d) a tömb kiégetése 2100 °C fölötti hõmérsékleten. A jelen leírás értelmében a d50 közepes átmérõ itt a részecskéknek azt az átmérõjét jelenti, amely fölött a szemcsék összességének 50%¹a található. A találmány egy elõnyös megvalósítási módja szerint az említett SiC-szemcsék legalább 10 tömeg%¹a 5 mm-nél nagyobb átmérõjû, ahol ennek a granulometriai frakciónak a d50 közepes átmérõje 5 mm és 300 mm között, elõnyösen 10 mm és 150 mm között van. Egy találmány szerinti elegyet például legalább két szemcsefrakcióból kaphatunk, ahol az egyik szemcsefrakció 0,1 és 10 mm közötti, elõnyösen 0,1 és 5 mm közötti méretû és egy másik szemcsefrakció 5 mm és 300 mm közötti, elõnyösen 10 mm és 150 mm közötti méretû. Szilícium-dioxid-alapú részecske alatt a jelen leírás értelmében azt értjük, hogy a szilícium-dioxid a részecskét képezõ oxidok teljes mennyiségének legalább 50%¹át, elõnyösen legalább 60%¹át és nagyon elõnyös módon legalább 65%¹át képezi. A részecskék elõnyösen telt vagy üreges, lényegileg gömb alakú golyók, amelyek átlagos átmérõje 5 mm és 100 mm között, elõnyösen 10 mm és 30 mm között van. Például amikor a golyók üregesek, a falvastagság kisebb a részecskék átlagos átmérõjének 30%-ánál, elõnyösen kisebb az említett átmérõ 10%-nál, sõt kisebb annak 5%¹ánál. Anélkül, hogy kikerülnénk a találmány oltalmi körébõl, a szilícium-dioxid-alapú részecskék magukban foglalhatnak 10%-nál kisebb vagy akár 5%¹nál kisebb,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
sõt 1%¹nál kisebb súly% mennyiségû alumínium-oxidot, Al2O3¹at. Nagyon elõnyös módon az alumíniumoxid a találmány szerint kizárólag elkerülhetetlen szennyezések alakjában van jelen. Például a szilícium-dioxid-alapú részecskék súlyszázalékban a következõ elemeket foglalják magukban: SiO2: 50–90% és elõnyösen több 65%-nál, Na2O: 0–20% és elõnyösen 1–15%, CaO: 0–15% és elõnyösen 1–10%, B2O3: 0–20% és elõnyösen 1–6,5%, P2O5: 0–5% és elõnyösen 0,5–1,5%, ahol a maradékot elkerülhetetlen szennyezések képezik. A kiégetési lépést levegõben végezhetjük 300 és 750 °C közötti hõmérsékleten, majd nem oxidáló, elõnyösen semleges atmoszférában 2100 és 2450 °C közötti hõmérsékletig. A fûtési sebesség a levegõben végzett kiégetési lépés alatt például a jelen eljárás szerint 5 °C/h és 200 °C/h közötti, elõnyösen 10 °C/h és 150 °C/h közötti, célszerûen közbensõ lépcsõk nélkül. A porogén részecskék mennyisége 100 súlyrész SiC-alapra vonatkoztatva leggyakrabban 1 és 30 súlyrész közötti, elõnyösen 1 és 17 súlyrész közötti. A találmány méhsejt típusú, szilícium-karbidból álló porózus szerkezetre is vonatkozik, amely az elõzõkben leírt eljárás szerint kapható. A jelen találmány szerint kapható porózus szerkezet sajátosan fölhasználható katalizátorhordozóként egy dízel- vagy benzinmotor kipufogóvonalán vagy részecskeszûrõként egy dízelmotor kipufogóvonalán. A találmány jobban érthetõ lesz a következõ példák olvasásakor, amelyeket szemléltetés céljából adunk meg, és amelyek semmilyen leírt szempontból nem korlátozzák a találmány oltalmi körét. Ezekben a példákban minden százalék súlyszázalékként van megadva. Példák A példákban két szilícium-karbid-szemcsefrakciót használtunk. Az elsõ frakció d50 közepes átmérõje 5 mm és 50 mm közötti, és a szemcsék legalább 10 tömeg%¹a ebben a frakcióban 5 mm-nél nagyobb átmérõjû. A második frakcióban a szemcsék közepes átmérõje kisebb 5 mm-nél. A két frakciót 1:1 tömegarányban elegyítjük egy metil-cellulóz típusú ideiglenes kötõanyaggal és egy porogén anyaggal. Az 1. táblázat mutatja ezeknek a különbözõ alkotórészeknek a tömegarányát az elegyben 100 súlyrész SiC¹ra vonatkoztatva. A porogén anyag vagy egy polietilén szerves porogén anyag, amely ismert a technika állásából (1., 3. és 5. példa), vagy pedig egy találmány szerinti szervetlen porogén anyag (2., 4. és 6. példa). A felhasznált szilícium-dioxid-alapú porogén anyagot a Potters-társaság árusítja Sphericel 110P8© névvel, és ez körülbelül 10 mm átlagos átmérõjû, üreges golyók formájában kapható, és 70 súly% SiO2¹ot, 13 súly% Na2O¹ot, 7 súly% CaO¹ot és 5 súly% B2O3¹ot tartalmaz. Az üreges golyók falvastagsága a részecskék átlagos átmérõjének 1–5%¹a.
1
HU 006 348 T2
Annak érdekében, hogy közvetlenül összehasonlíthatók legyenek, a kísérleteket állandó porogéntérfogat mellett hajtottuk végre az 1. és 2., a 3. és 4. vagy az 5. és 6. példa esetében. A felhasznált szer-
2
ves és szervetlen porogének sûrûségkülönbsége magyarázza, hogy a porogének tömegaránya az 1. és 2., a 3. és 4. vagy az 5. és 6. példában kismértékben eltérõ.
1. táblázat A példa sorszáma
1.
2.
3.
4.
SiC-szemcsekeverék (>98 súly%)
100
100
100
100
Szerves porogén (polietilén) (20–100 mm átmérõ)
+3
+7,5
Szervetlen porogén (Sphericel 110P8)
+3,5
5.
6.
100
100
+12 +8,5
+14
SiC/porogén súlyarány
33,3
28,6
13,3
11,8
Ideiglenes kötõanyag: metil-cellulóz
+8
+8
+8
+8
+8
+8
+20
+20
+20
+20
+20
+20
Víz
Az elemeket 10 percen át keverjük víz jelenlétében egy keverõgépben mindaddig, amíg homogén pépet nem kapunk. A pépet 30 perc alatt vesszük ki a keverõbõl annak érdekében, hogy a pépet plasztikussá tegyük, és lehetõvé tegyük a keverék levegõtlenítését. Ezután a méhsejttömböket 60 kg/cm2 nagyságrendû nyomással extrudáljuk. Az extrudált szerkezet belsõ falainak vastagsága kb. 0,3 mm. A tömböket ezután 6 hüvelyk hosszúságúra (1 hüvelyk=2,54 cm) felvágjuk, majd mikrohullámmal szárítjuk, amíg el nem érjük az 1 súly%-nál kisebb maradék nedvességtartalmat. Ezután a szerkezeteket levegõn alávetjük az elsõ kötõanyag-mentesítõ lépésnek, amely lehetõvé teszi a kötõanyag lényeges eltávolítását 750 °C maximális hõmérsékletig és 30 °C/h fûtési sebesség mellett, közbensõ lépcsõfok nélkül, Ezt az elsõ fûtési szakaszt közvetlenül követi egy argonatmoszférában végzett kiégetés legalább 2100 °C hõmérsékleti, de 2450 °C alatt.
20
25
30
35
8,3
7,1
Ezt követõen a tömböket ezen a hõmérsékleten égetjük két órán keresztül, majd lassan lehûtjük a környezõ hõmérsékletre. Az 1., 3. és 5. példa mintáin egy Netszch® készülékkel 5 °C/perc emelkedési sebességgel végzett ATD/DSC elemzések körülbelül 210 °C¹on és 300 °C körül nagyon kimondott exoterm jelenséget mutatnak. A 2., 4. és 6. példa szerinti mintákon végzett ATD/DSC elemzések nem mutatnak exoterm csúcsokat levegõn 750 °C¹ig végzett kötõanyag-mentesítés alkalmával. A pórusok porozitását és átmérõjét jól ismert módszerekkel mértük higany, Hg porométerrel. A szakítási szilárdságot 6×8×60 mm méretû extrudált mintákon mértük 3 hajlítási pontban az ISOSO14 szabvány szerint. A végül kapott szerkezeteket vizuálisan elemeztük és szemrevételeztük annak érdekében, hogy felfedjük a külsõ vagy belsõ hibák, így például repedések jelenlétét. A vizsgálati eredményeket a 2. táblázatban mutatjuk be.
2. táblázat A példa sorszáma
1.
2.
3.
4.
5.
6.
A tömbök maximális kiégetési hõmérséklete (°C)
2100
2100
2100
2100
2100
2100
Porozitás (Hg), %
44
45
48
48
52
52
A pórusok közepes átmérõje (mm)
13
15
15
18
19
21
Szakítási együttható MOR (MPa)
37
38
27
29
18
22
Hibák (belsõ repedések) jelenléte
igen
nem
igen
nem
igen
nem
A technika állása szerint készített összes szerkezet (1., 3. és 5. példa) repedéseket mutat, míg a találmány szerint készített egyik szerkezet sem mutat hibákat, jóllehet azonos körülmények között készültek. Emellett a pórusok lényegileg azonos porozitása és átmérõje mellett a találmány szerinti szervetlen porogénnel kapott szûrõn kismértékben megjavult mechanikai ellenállását lehet észlelni. Az elõzõ leírásban és példákban egyszerûség kedvéért a találmányt olyan szûrõk vonatkozásában írtuk
le, amelyek szemcséi adott esetben katalizálva voltak és lehetõvé teszik kormok eltávolítását, sõt egy dízelmotor kipufogóvonaláról távozó kipufogógázokban jelen lévõ gáz alakú szennyezések eltávolítását. A jelen 55 találmány azonban hasonlóképpen alkalmazható olyan katalizátorhordozók elõállítására is, amelyek lehetõvé teszik benzinmotorokból vagy akár dízelmotorokból távozó gáz alakú szennyezések kiküszöbölését. Az ilyen típusú szerkezetekben a méhsejtcsatornák vége nincs 60 egymástól elzárva. 4
1
HU 006 348 T2
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás méhsejt típusú, szilícium-karbidból álló porózus szerkezet elõállítására, amely említett eljárásra jellemzõ, hogy a következõ lépéseket foglalja magában: a) víz jelenlétében egy pép kialakítása szilícium-karbid-szemcsék, amelyek d50 átmérõje 5 mm és 300 mm, elõnyösen 10 mm és 150 mm közötti, egy szerves kötõanyag és egy szervetlen porogén anyag keverékébõl szilícium-dioxid-alapú részecskék alakjában, ahol az alumínium-oxid súlyaránya kisebb 15%-nál, és az említett részecskék teljes porozitása nagyobb 70%-nál, b) egy méhsejt alakú nyers plasztikus tömb kialakítása elõnyösen extrudálással, c) a tömb szárítása, d) a tömb kiégetése 2100 °C fölötti hõmérsékleten. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol az említett SiC-szemcsék legalább 10 tömeg%¹a 5 mm-nél nagyobb átmérõjû, és ennek a granulometriai frakciónak a d50 közepes átmérõje 5 mm és 300 mm között van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, ahol az elegyet legalább két szemcsefrakcióból kapjuk, amelyek közül – egy szemcsefrakció közepes átmérõje 0,1 mm és 10 mm közötti, elõnyösen 0,1 mm és 5 mm közötti, és – egy szemcsefrakció közepes átmérõje 5 mm és 300 mm közötti, elõnyösen 10 mm és 150 mm közötti. 4. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a részecskék lényegileg gömb alakú, üreges vagy szilárd golyók, és közepes átmérõjük 5 mm és 100 mm között, elõnyösen 10 mm és 30 mm között van. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, ahol a golyók üregesek, falvastagságuk a részecskék közepes átmérõ-
5
10
15
20
25
30
35
5
2
jének 30%-ánál kisebb, elõnyösen az említett átmérõ 10%-ánál kisebb, sõt 5%¹ánál kisebb. 6. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a szilícium-dioxid-alapú részecskék alumíniumoxid-tartalma a szilícium-dioxid-alapú részecskékben 10 súly%-nál kisebb és elõnyösen 5 súly%-nál kisebb, és különösen elõnyösen az alumínium-oxid kizárólag elkerülhetetlen szennyezések alakjában van bennük jelen. 7. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a szilícium-dioxid-alapú részecskék súly%-ban a következõ elemeket foglalják magukban: SiO2: 50–90% és elõnyösen több 65%-nál, Na2O: 0–20% és elõnyösen 1–15%, CaO: 0–15% és elõnyösen 1–10%, B2O3: 0–20% és elõnyösen 1–6,5%, P2O5: 0–5% és elõnyösen 0,5–1,5%, ahol a maradék elkerülhetetlen szennyezésekbõl áll. 8. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a kiégetõlépést levegõn 300 °C és 750 °C közötti hõmérsékleten, majd nem oxidáló, elõnyösen inert atmoszférában 2100 °C és 2450 °C közötti hõmérsékleten hajtjuk végre. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, ahol a levegõn végzett kiégetés alatt a melegítés sebessége 5 °C/h és 200 °C/h között, elõnyösen 10 °C/h és 150 °C/h között van, közbensõ hõmérsékletlépcsõ nélkül. 10. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a porogén részecskék mennyisége 100 súlyrész SiC¹ra vonatkoztatva 1 súlyrész és 30 súlyrész között, elõnyösen 1 súlyrész és 17 súlyrész között van. 11. Méhsejt típusú, szilícium-karbid porózus szerkezet, amely elõállítható az elõzõ igénypontok bármelyike szerint. 12. Az 1–10. igénypontok bármelyike szerint kapott szerkezet alkalmazása katalizátorhordozóként dízelvagy benzinmotor kipufogóberendezésében vagy részecskeszûrõként dízelmotor kipufogóberendezésében.
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
