!HU000005152T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 005 152
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 729464 (22) A bejelentés napja: 2003. 01. 16. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20030729464 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1469958 A1 2003. 07. 24. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1469958 B1 2008. 12. 03.
(51) Int. Cl.: B21J 15/28 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 03059551 PCT/EP 03/000380
(30) Elsõbbségi adatok: 10202230 2002. 01. 21. PCT/EP02/10914 2002. 09. 28. 10248298 2002. 10. 16.
(73) Jogosult: MS Gerätebau GmbH, 49084 Osnabrück (DE)
DE WO DE
(72) Feltaláló: SOLFRONK, Antonin, cz-39816 Albrechitce nad Vlatavou (CZ) (54)
(74) Képviselõ: Kovács Gábor, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Elhelyezõszerszám elhelyezési folyamatok ellenõrzésére szolgáló eszközökkel
(57) Kivonat
HU 005 152 T2
A szegecselt kötések kialakítása során a szegecs elhelyezésének jobb ellenõrzése érdekében egy szegecs (20) befogadására kialakított fejdarabbal (2) ellátott szegecselhelyezõ szerszám (1) szegecstüske megfogására kialakított készülékkel és ezzel összekapcsolt húzókészülékkel van ellátva, és ez járulékosan a húzókészülék által kifejtett húzófeszültség mérésére szolgáló berendezéssel van ellátva. A találmány szerinti elhelyezõkészülékkel (1) a mért értékeknek eltárolt értékekkel való összehasonlítása révén a hibák oka megállapítható.
1. ábra A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 7 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 005 152 T2
A találmány tárgya elhelyezõeszköz elhelyezési folyamatok ellenõrzésére szolgáló eszközökkel. Az elhelyezési folyamatok ellenõrzésére szolgáló eszközökkel ellátott elhelyezõeszközök ismertek. Így a DE 44 01 134 dokumentum egy eljárást ismertet, amelynél a löket útja mentén egy erõösszetevõt mérnek, és azt egy elõírt görbével összehasonlítják. Ezáltal ellenõrzik, hogy az elhelyezési folyamat rendesen folyik¹e le. Az EP 0 738 551 (US 5,666,710) dokumentum berendezést ismertet vakszegecsek elhelyezésének vizsgálatára. Ebben az esetben mérik a húzószár húzóerejét és helyzetét. Egy integrátor segítségével meghatározzák az átalakított energiát, és azt egy elõírt értékkel összehasonlítják. Az elhelyezési folyamat ellenõrzésére szolgáló ezen ismert eszközöknek az a hátránya, hogy egy bizonyos valószínûséggel ugyan meg lehet határozni, hogy az elhelyezési folyamat az adott tûréshatárokon belül van¹e, azonban a hiba oka nem határozható meg. Egy elhelyezési folyamat során egy egész sor hiba keletkezhet. Ilyen például a kezelõszemély hibája, például az elhelyezõkészülék ferde elhelyezése miatt, valamint túl tág furatok, nem megfelelõ szegecsek vagy magában a szegecsben lévõ hibák. Vakszegecsek esetében mindig fennáll annak a veszélye, hogy a szegecs csupán a rögzítendõ részt és nem a teljes ellendarabot fogja meg. A találmány célja egy olyan elhelyezõkészülék létrehozása, amely figyeli az elhelyezés folyamatát, és ennek során egyúttal a fellépõ hiba okát is felismeri. A találmány ezen túlmenõ feladata annak lehetõvé tétele, hogy egy elhelyezési folyamat különbözõ paramétereit átfogóan lehessen ellenõrizni. Ez a feladat meglepõen egyszerû módon elérhetõ már az 1. igénypont jellemzõi szerinti elhelyezõeszközzel is, valamint a 26. igénypont szerinti eljárással. Ennek érdekében az elhelyezõszerszámnak fejdarabja van, különösen szegecs befogadására, továbbá egy megfogásra és/vagy húzásra való eszköze, valamint a megfogásra és/vagy meghúzásra való eszközhöz csatlakoztatható eszköze van, amely az elhelyezési folyamat alatt elõforduló mérõszámok értékeinek mérésére szolgál, továbbá egy készüléke van a mért értékeknek tárolt értékekkel való összehasonlítására, valamint egy készüléket tartalmaz egy ok, különösen hibaok meghatározására, a mért értékeknek a tárolt értékektõl való eltéréséhez. Az elhelyezõeszköz – amely a legkülönfélébb fajtájú lehet, amilyen például a szegecselhelyezõ szerszámok, vakszegecsanya-elhelyezõ szerszám, zárógyûrûvel ellátott csapot elhelyezõ szerszámok – érzékelõkkel van ellátva. Az érzékelõkkel különféle paraméterek, például a húzókészülék helyzete, az elhelyezési folyamat megkezdése óta eltelt idõ vagy a kifejtett húzófeszültség mérhetõ. Ezeket a mért értékeket tárolt értékekkel hasonlítja össze. A tárolt értékek nem csupán egy elõírt görbét tartalmaznak – amelynek be nem tartása esetén hibás elhelyezési folyamat történik –, hanem meghatározott hibák értékeit is tartalmazhatják. Ezek az értékek lehetnek egyszerû önálló értékek, de
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
különféle paraméterek elõírt görbéje is, amelyek egy meghatározott hibát írnak le. A tárolt hibaokok mennyiségébe legalább egy hibaok tartozik, amely néhány alkalmazás esetében már elegendõ lehet. Elõnyösebben azonban több különféle hibaokot tárolunk. A hibákon túlmenõen azonban meghatározhatók az eltérések okai, amely eltérések ugyan még a tûrési tartományban vannak, azonban nem ideálisak. Ennek kapcsán az elhelyezõkészülék egy pontosan meghatározott elhelyezési folyamathoz elõre be van programozva, ami vonatkozhat például az alkalmazott szegecsre, az alkalmazott anyagra és annak vastagságára. Elképzelhetõ azonban több, egymástól eltérõ elhelyezési folyamatra történõ programozás is. A találmány révén lehetõvé válik a hiba okának a lehetõ leggyorsabb megszüntetése. Mivel a találmány révén a kezelési hibák is felfoghatók, ezért az elhelyezõkészülék kitûnõen alkalmazható képzetlen kezelõszemélyek számára. A találmány révén minden egyes elhelyezési folyamat minõsége ellenõrizhetõ. Ez különösen nagy jelentõséggel bír a légi közlekedés esetében. Ott ugyan részben olyan szegecseket alkalmaznak, amelyeket röntgennel már ellenõriztek. Azt azonban, hogy a szegecselési folyamatot azután hibamentesen végzik¹e el, az ellenõrzés nem képes biztosítani. A találmány révén elvileg akár az is lehetséges, hogy a költséges röntgenes ellenõrzést mellõzzük, de a szegecselt csatlakozás tartóssága ennek ellenére garantálható. A találmány elõnyös kiviteli alakjai és továbbfejlesztései a vonatkozó aligénypontokból ismerhetõk meg. A találmány értelmében a mért értékek közé tartozik azon szög nagysága, amellyel az elhelyezõkészüléket ráhelyezik. Ezen túlmenõen mérhetõ a húzóeszköz által kifejtett húzófeszültség és/vagy a húzóeszköz helyzete, és/vagy a mindenkori elhelyezési folyamat elkezdése óta eltelt idõ. Ezen értékek segítségével lehetõség van egy átfogó hibadiagnózisra. Ez történhet az értékeknek görbékké vagy többdimenziós diagramokká történõ átalakítása révén. A találmány értelmében ellenõrizzük, hogy a készülék derékszögben van¹e ráhelyezve. A kezelõszemélyek az elhelyezõkészüléket gyakran nem pontosan derékszögben helyezik rá. Emiatt lecsökken az összekötés szilárdsága. Célszerû annak az ellenõrzése is, hogy nem használtak¹e véletlenül egy tévesen kiválasztott szegecset. Vannak olyan szegecsek is, amelyek optikailag nem különböztethetõk meg, de másféle anyagból vannak, és ezáltal teljesen más a szilárdságuk. Ez történhet például a húzóeszköz által kifejtett húzófeszültség lefutása alapján. Egy további kiviteli alak segítségével ellenõrizhetõ, hogy a szegecs nem hibás¹e. Így például a szegecs anyagának hibája más erõgörbét eredményez. Egy további kiviteli alak ellenõrzi, hogy a szegecs számára kialakított furat túl tág¹e vagy túl szûk. Az is könnyen meghatározható, hogy van¹e szegecs a készülékben, ami megállapítható a találmány szerinti elhelyezõkészülékkel, például a kifejtett húzófeszültség mérése révén.
1
HU 005 152 T2
Különösen célszerû annak ellenõrzése, hogy a szegecs mindkét összekapcsolandó részt megfogja¹e. Különösen vakszegecsek esetében fordul elõ gyakran, hogy a szegecs nem fogja meg mind a két összekapcsolandó részt. A kezelõszemély ezt önmaga nem képes ellenõrizni, mivel csak a rögzítendõ részt látja, de nem látja annak másik oldalát. Ha a szegecs kizárólag az elhelyezendõ részt fogja, akkor a húzókészülék által kifejtett húzófeszültség késõbb, illetve nagyobb löket megtétele után kezd emelkedni. Így ezáltal a hiba könnyen meghatározható. A találmány egy további kiviteli alakja azt figyeli, hogy az elhelyezõszerszámnak van¹e hibája. Így például a húzóeszköz olajszintje túl alacsony lehet. Ennek következtében a húzókészülék járása nehezebbé válik, és nem a szándékolt húzóerõvel mûködik. Ideális esetben egy készülékben ezen hibaokokból több van beprogramozva. A készülék programozása történhet egy vizsgálati sorozat végrehajtása útján, amelynek során tudatosan hibákat követünk el. A mért értékeknek a vonatkozó hibák esetében jelentkezõ eltérései azután eltárolhatók a készülékben annak érdekében, hogy össze lehessen hasonlítani késõbb a mért értékekkel. Elképzelhetõ azonban az is, hogy nem csupán tisztán hibaellenõrzést végezzünk, hanem az elhelyezési folyamatnak a mindenkori tûrési tartományba esõ eltéréseit összehasonlítsuk egy ideális értékkel. A találmány egyik elõnyös kiviteli alakja a húzókészülék helyzetének mérésére vagy a húzókészülék által kifejtett húzófeszültség mérésére szolgáló berendezést tartalmaz. A húzókészülék helyzete és a kifejtett húzófeszültség kettõ a legfontosabb paraméterek közül, amelyek útján egy egész sorozat hibaok meghatározható. A találmány egy célszerû kiviteli alakja esetében a húzókészülék által kifejtett húzófeszültség mérése egy nyúlásmérõ bélyeggel történik. Egy ilyen nyúlásmérõ bélyeg alkalmazása a feszültségek mérése esetében megbízható és olcsó. A húzófeszültség lényegében arányos a húzókészülék által kifejtett húzóerõvel. Egy másik kiviteli változat esetében a húzókészülék által kifejtett húzófeszültség mérésére szolgáló berendezés egy piezoelektromos érzékelõt tartalmaz. Ez a piezoelektromos érzékelõ nem igényel tápfeszültséget. A találmány egy célszerû kiviteli alakja a húzókészülék helyzetének méréséhez egy kapacitív érzékelõt tartalmaz. Egy ilyen kapacitív érzékelõ gyakran alkalmazott optikai érzékelõkhöz képest lényegesen pontosabb. A találmány egy továbbfejlesztése érdekében az azon felülethez képesti szög, amelyhez az elhelyezõkészüléket nekitámasztják, a készülékfejen elrendezett legalább három érzékelõ méri. Ezek az érzékelõk akkor érintik azt a felületet, amelynek az elhelyezõkészüléket nekitámasztják, ha a nekitámasztás derékszög alatt történik. Ezáltal a kezelõszemély gyakori hibája diagnosztizálható. A találmány egyik továbbfejlesztése esetében az elhelyezõeszköz adatok tárolására és/vagy további feldolgozására szolgáló eszközt tartalmaz. Ezáltal a mért
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
értékek statisztikai úton kiértékelhetõk. A felhasználó például pontosan ellenõrizni tudja, hogy hány elhelyezési folyamat zajlott le, ezek közül hány volt hibás, és a hibáknak mi volt az oka. Ezen túlmenõen az is elképzelhetõ, hogy a helyesen lezajló elhelyezési folyamatokat kiértékelje, nagyjából olyan formában, hogy tárolja az értékeknek az ideális értékektõl való eltérését, és azokat kiértékeli. Ezáltal lehetõvé válik egy átfogó minõségi ellenõrzés. A szerszám elõállítója számára is lehetõvé válik készüléke mûködésének felügyelete. Az is elképzelhetõ, hogy nem magáért a szerszámért fizetnek, hanem a gyártó a vevõ részére a szerszámot rendelkezésre bocsátja, majd a vevõ azután a végrehajtott elhelyezési folyamatok száma után fizet. A gyártó által biztosított garancia teljesítéséhez is különösen elõnyös, ha az elõállító az esetleges hibákat magának a szerszámnak a révén fel tudja ismerni, és adott esetben kizárhatja. A találmány egyik célszerû kiviteli alakja esetében az adat tárolására és további feldolgozására szolgáló eszköz visszaállítható, különösen a készülék szervizelése alkalmával. Így például a készülék a visszaállítás után a vevõ részére úgy adható ki, mint egy új készülék. A találmány a mért és tárolt értékek tárolásához és/vagy az adatok tárolásához és további feldolgozásához egy csippel van ellátva. Egy ilyen csip pontosan a készülék követelményeinek megfelelõen alakítható ki. Ezen túlmenõen ezáltal a lehetõ legkisebb térfogat érhetõ el. Az ugyancsak alkalmazható EPROMS-okhoz képest a csip még azt az elõnyt is nyújtja, hogy sokkal nehezebben lehet manipulálni. A találmány egyik célszerû kiviteli alakja esetében a mért és tárolt értékeknek az összehasonlítása és/vagy az adattárolás és az adatok további feldolgozása a készülékben történik. A modern mikroelektronika segítségével lehetõvé válik a teljes kiértékelésnek egy könnyen kezelhetõ készülékbe történõ integrálása. A mért értékek összehasonlítására és/vagy az adat tárolásra és adat további feldolgozására szolgáló eszköz számára a készülékben egy független energiaforrás, különösen akkumulátor van elrendezve. Ezáltal megvalósul, hogy a tárolt mért értékek hosszabb áramkimaradás esetén sem vesznek el. Az elhelyezõkészüléknek célszerûen egy számlálója van, amely számlálja a szegecselési ciklusokat és/vagy hibákat, és/vagy hibaokokat. Ezáltal magával a készülékkel lehetõvé válik a hibák statisztikai kiértékelése. A találmány egyik továbbfejlesztése esetében az elhelyezõkészülék a dátumot és/vagy idõt rögzítõ berendezést tartalmaz. Ezáltal az elhelyezési folyamatok és az esetleges hibák hozzárendelhetõk egy meghatározott idõponthoz. Ezáltal utólag is meghatározható, hogy mikor és ezáltal milyen gyakran és pontosan, milyen meghatározott hiba lépett fel. A találmány egyik továbbfejlesztése a mért értékeket egy külsõ egységhez továbbító berendezést tartalmaz. Külsõ egységként elképzelhetõ például egy számítógéprendszer, amellyel elvégezhetõ az elhelyezõkészülék által szolgált mért értékek további tárolása és
1
HU 005 152 T2
kiértékelése. Az egyes elhelyezõkészülékek például saját készülékszámuk alapján rendelhetõk hozzá a rendszerhez. A mért értékeket továbbító berendezés célszerûen infravörös ultrahang vagy rádiójelek átvitelére szolgáló készüléket, különösen „bluetooth” eszközt tartalmaz. Ezáltal például a bluetooth technológia révén egy olcsó és megbízható szabványos részegység áll rendelkezésre a vezeték nélküli átvitelhez. Ehelyett a külsõ egység egy mobilrádiós végkészüléket tartalmazhat. Ezáltal nagy távolságban például az elhelyezõkészülék elõállítójához valósítható meg vezeték nélküli átvitel. A találmány egyik célszerû kiviteli alakja esetében az elhelyezõkészülék egy hibás szegecselhelyezési folyamat során elõállított jel hatására a szegecselhelyezõ készüléket kikapcsoló és/vagy a hibaokot kijelzõ eszközt tartalmaz. Így például az is lehetséges, hogy egy elhelyezési folyamatot egyáltalán ne lehessen végrehajtani, ha már kezdetben is hibajelzés lép fel. Amennyiben a készülék nincs derékszögben ráhelyezve, akkor egyáltalán nem lehet kioldani. Ugyanez történhet, ha a készülékben nincs szegecs. Még abban az esetben is, ha egy vakszegecs elhelyezése esetében csupán a rögzítendõ alkatrészt fogja meg a szegecs, az elhelyezési folyamat még mindig megszakítható a hiba okának kijelzése mellett. Az is elképzelhetõ, hogy a jelet külsõ egység, például egy rácsatlakoztatott számítógép állítsa elõ. A találmány egyik továbbfejlesztése esetében az elhelyezõszerszám egy helyi hálózathoz való csatlakoztatásra szolgáló készüléket tartalmaz, ami által lehetséges az adatok gyors továbbítása és további feldolgozása. Egymást követõ szerelési lépések keretében, például egy futószalag melletti munkavégzés esetében elõnyös a hiba gyors jelzése, annak érdekében, hogy a teljes szerelési folyamat ne akadjon el hosszú ideig. Az elhelyezõkészülék húzókészüléke elektromosan, különösen akkumulátorral, elektrohidraulikusan, hidraulikusan vagy hidropneumatikusan mûködtethetõ. Lehetõség van arra is, hogy a készüléket kábel nélkül, akkumulátorral és vezeték nélküli adatátvitellel alakítsuk ki. A találmány egyik továbbfejlesztése esetében egy nem huzal nélküli készülék esetében a készüléknek sûrített levegõ vagy áram hozzávezetéséhez, továbbá a mért értékek továbbításához egy további vezetéke van, és a további vezeték az elsõ vezetékkel csatlakozóval ellátott ágat képez. Így az energiaellátáshoz és adatcseréhez nem kell két vezetéket csatlakoztatni. Elképzelhetõ egy kombinált csatlakozó alkalmazása, például egy sûrített levegõ vezetékéhez és ezt határoló, adatátvitelre szolgáló vezetékekhez. A találmány egyik továbbfejlesztése esetében az elhelyezõszerszám bekapcsolás után egy vizsgálóciklust hajt végre. Ezáltal a készülékkel kapcsolatos hibák már a felhasználás elõtt kizárhatók. Annak ellenõrzésére például, hogy a szerszám mechanikusan rendben van¹e, a bekapcsolás után a húzókészülék elõre és
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
hátra járatható. A húzókészülék nehéz járása esetén a szerszám hibát jelez. A szegecselt kötéseket az ipari gyártás során sokféle módon alkalmazzák alkatrészek összeerõsítéséhez. Különösen a jármû- és repülõgépiparban biztonsági szempontból magas követelményeket támasztanak a részegységek stabilitásával és hosszú idejû terhelhetõségével szemben. A szegecskötés stabilitása döntõ részben a szegecselési folyamat lefolyásától függ. Ha például egy vakszegecs tüskéje túl korán szakad le, akkor ez veszélyezteti a szegecselt kötés szilárdságát és tartósságát, de legalábbis az nem lesz optimális. Ez hasonlóan érvényes arra az esetre, ha a vakszegecset nem egyenesen vezetik bele a lyukakban levõ nyílásba, vagy a szegecs számára készített nyílás nem igazodik optimálisan a szegecshez. Ez az eset lép fel például nem kör alakú nyílások vagy hibás átmérõjû nyílások esetében. Az ismert szegecset elhelyezõ készülékek a szegecseket elõre beállított paraméterekkel, például elõre beállított húzóerõvel helyezik el. Optimális körülmények között egy ilyen készülék alkalmazása mellett egy szegecselhelyezési mûvelet ugyancsak optimális eredményt adhat, azonban az elõírt paraméterektõl való eltérések – amelyek az összekötés szilárdságát befolyásolják – ennek során nem ismerhetõk fel. Ez különösen jelentõs amiatt, hogy egy hibás szegecselt kötés külsõ vizsgálat során nagyon is úgy látszik, mintha a vakszegecs vagy szegecselt anya helyesen lenne elhelyezve. Az ilyen hibás összeerõsítéseknek negatív kihatása van az elõállított részegységek minõségére, és a biztonságra érzékeny területeken, amilyen például a repülõgépgyártás, akár végzetes következményekkel járhatnak. Az EP 0 454 890 leírásból egy szegecselhelyezõ készülék ismerhetõ meg, amely erõmérõ készülékkel van ellátva, amely biztosítja azt, hogy a szegecset elhelyezõ készülék egy elõre megadott húzóerõvel mûködjön. Az erõmérõ készülék egy nyúlásmérõ bélyeget tartalmaz. Egy ilyen nyúlásmérõ bélyeg esetében hátrányos az, hogy ehhez egy tápfeszültség-ellátásra van szükség, továbbá a nyúlásmérõ bélyeg a húzóerõt önmagában nem alakítja át feszültségjellé. Ehhez egy olyan szegecsfeldolgozó szerszámot, különösen szegecset elhelyezõ szerszámot dolgoztunk ki, amely különösen egy szegecs felfogásához egy fejdarabot, különösen egy szegecstüske megfogásához és/vagy húzásához egy készüléket, és különösen egy szegecstüske megfogására és/vagy húzására szolgáló készülékkel összekapcsolt húzókészüléket tartalmaz, amely járulékosan legalább egy piezoelektromos érzékelõt tartalmazó berendezést tartalmaz a húzókészülék húzófeszültségének méréséhez. A húzókészülék húzófeszültségének mérésére szolgáló berendezés révén annak mért értékei meghatározhatók és kiértékelhetõk. Megmutatkozott, hogy a húzófeszültségnek egy szegecselési ciklus alatti lefutásának mérése részletes információt ad a szegecselhelyezési folyamatról, különösen a húzófeszültség lefutá-
1
HU 005 152 T2
sa alapján hibás szegecselhelyezési folyamatok határozhatók meg. A húzófeszültség méréséhez használt piezoelektromos érzékelõ olcsó, pontos mért értékeket szolgáltat, és a legkisebb helyen elhelyezhetõ. Ezen túlmenõen egy ilyen érzékelõ feszültségjelet szolgáltat. Így a hagyományosan alkalmazott nyúlásmérõ bélyegektõl eltérõen (NMB) nincs szükség feszültség hozzávezetésére. A találmány alkalmas mindenféle típusú szegecsfeldolgozó és elhelyezõszerszámokhoz, így például szegecselõszerszámokhoz, vakszegecsanyákat elhelyezõ szerszámokhoz, zárógyûrûvel ellátott csapelhelyezõ szerszámokhoz stb. Az elhelyezési folyamat ellenõrzéséhez járulékos paraméterek is rögzíthetõk. Elõnyös lehet például a húzókészülék pillanatnyi helyzetének a meghatározása a húzókészülék helyzetének mérésére szolgáló berendezés, például egy útadó révén, és ezáltal a húzófeszültség¹út értékpárok kiértékelhetõk. A húzófeszültség indirekt módon nagyon egyszerû módon mérhetõ egy nyomásérzékelõ segítségével, amely például a húzókészüléken át a szegecset elhelyezõ készülék egyik részére kifejtett ellenerõt méri. Különösen ipari alkalmazásokhoz hidraulikus úton mûködtetett húzókészülékek az elõnyösek, amelyekkel gyors elhelyezési ciklusok végezhetõk el ismételhetõ elhelyezési paraméterekkel. A találmányhoz tartoznak azonban az elektromos, elektrohidraulikus és hidropneumatikus húzókészülékek is. Az elektromos húzókészülékek közül különösen egy integrált akkumulátorral ellátott, kábel nélküli készülék különösen elõnyös. A húzókészülék húzófeszültségének mérésére szolgáló berendezés felfogásához és kiértékeléséhez elõnyös módon egy megfelelõ berendezés helyezhetõ el az elhelyezõkészülékben. Ezen túlmenõen az elhelyezõkészülékben egy számláló is elhelyezhetõ, amely számlálja az elhelyezési ciklusokat. Egy olyan számláló segítségével, amely a húzófeszültség mért értékei alapján feljegyzi a végrehajtott elhelyezési ciklusok számát, felügyelhetõk például a karbantartási idõközök. Járulékosan a számláló ahhoz is felhasználható, hogy különösen nagyobb egységek esetében nagyszámú szegecs esetében ellenõrizni lehessen, hogy nem maradtak¹e ki esetlegesen szegecsek. A kiértékeléshez és felfogáshoz szolgáló berendezés tartalmazhat egy dátumot és/vagy idõt feljegyzõ berendezést. Egy dátumfeljegyzés révén például megvizsgálhatók a jótállási idõszakok és karbantartási idõszakok. A készülék így például úgy alakítható ki, hogy a dátum rögzítése egy bizonyos számú szegecselhelyezési ciklus után kezdõdjön, és ezáltal például a dátumfelfogás kezdete elõtt próbaciklusok végezhetõk el. Az idõpont járulékos rögzítése révén például következtetni lehet arra, hogy mikor helyeztek el hibásan szegecset. A húzófeszültség mért értékei és/vagy a számlálók állásai a húzófeszültség mért értékeinek az átvitelére szolgáló megfelelõ berendezés segítségével egy külsõ egységre átvihetõk. Ez az egység lehet például az adatok kiértékelésére és/vagy vezérlésre szolgáló számí-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
tógép. A jel átvitele elõnyösen egy infravörös ultrahang vagy rádiós jelek átvitelére szolgáló berendezéssel valósítható meg. Ezen túlmenõen az adatok egy mobilrádió-hálózaton egy mobilrádiós végkészülékhez vihetõk át. Ezáltal például távoli diagnózis céljából, a készülék hibás mûködése esetén az adatok közvetlenül egy karbantartó részleghez vagy a gyártóhoz továbbíthatók. Ezáltal az elõállító azt is meg tudja vizsgálni, hogy betartották¹e a szükséges karbantartási idõszakokat. A szegecstüske megfogására szolgáló készülék ezen túlmenõen szorítópofákat tartalmaz, amelyek egy húzóorsóval összekötött tokmánnyal mûködtethetõk. A húzófeszültséget ilyenkor egy húzóorsó viszi át. Az adatoknak több külsõ kiértékelõegységre történõ gyors elosztásához az elhelyezõeszköz egy helyi hálózatra való csatlakoztatásra szolgáló berendezéssel is ellátható. A találmány körébe tartozik egy megfelelõ eljárás kidolgozása is az elhelyezési folyamatok ellenõrzéséhez, amely különösen a találmány szerinti elhelyezõkészülékkel hajtható végre. A találmány szerinti eljárás során egy elhelyezendõ alkatrészt egy, erre a célra kialakított nyílásba vezetünk be, majd ezután az elhelyezendõ rész elhelyezéséhez az elhelyezendõ részre elõnyösen a szegecstüskére egy húzókészülékkel húzóerõt fejtünk ki, miközben a húzóerõ alkalmazása közben legalább egy mért értéket nyerünk, amelyet a szegecstüskére gyakorolt húzóerõvel hozunk létre vagy befolyásolunk. A mért értéket ennek során egy elõre meghatározott idõpontban vagy a húzókészülék löketénél nyerhetjük, és ez ezáltal információt tud szolgálni az esetlegesen nem optimálisan elhelyezett szegecsrõl. A húzóerõ kifejtése közben elõnyösen több mért értéket nyerünk szabályszerû idõközönként. Ezáltal az alkalmazott húzóerõ idõbeli lefutása meghatározható, és ezáltal részletes információ kapható a szegecselt kötésekrõl. Különösen elõnyös egy piezoelektromos nyomásérzékelõvel nyert mérési adatok alkalmazása. A fellépõ nagy értékû húzóerõk esetében egy különösen kisméretû érzékelõ elegendõen nagy feszültségeket szolgáltat precíz és zavarokkal szemben érzéketlen mérésekhez. A találmány egy elõnyös továbbfejlesztése értelmében egy vakszegecs szegecstüskéjére fejtjük ki a húzófeszültséget. A találmány egy továbbfejlesztése értelmében azokat a szegecseket, amelyek nem esnek egy elõre meghatározott tûrési tartományba, kiselejtezzük. A kiselejtezés önmûködõen történhet az ellenõrzõ berendezés segítségével. A találmány egyik továbbfejlesztése során az elõre meghatározott tûrési tartományba esõ szegecseket tartósan megjelöljük. Ezáltal a végrehajtott minõségi vizsgálat látható a szegecsen. Ezáltal kizárhatók a nem vizsgált szegecsekkel történõ összetévesztések. A találmányt a továbbiakban elõnyös kiviteli alakok kapcsán a mellékelt rajzokra hivatkozva ismertetjük
1
HU 005 152 T2
részletesen, amely rajzokon az azonos hivatkozási jelek azonos vagy hasonló alkatrészekre vonatkoznak. A rajzon az: 1. ábra a találmány elsõ kiviteli alakjának vázlatos nézeti képe, a 2. ábra húzófeszültség-diagramok az idõ függvényében, a 3A–3D. ábrák húzófeszültség mért értékeinek felfogására és kiértékelésére szolgáló külsõ berendezések különbözõ kiviteli alakjai, a 4. ábra a találmány egyik kiviteli alakjának vázlatos keresztmetszete, az 5. ábra egy elhelyezõkészülék fejdarabjának vázlatos nézeti képe érzékelõkkel, és a 6. ábra különféle elhelyezett darabok húzófeszültségének diagramjai az idõ függvényében. Ha az alábbi leírás során elsõsorban szegecselhelyezési folyamatra hivatkozunk, ez az elhelyezés szegecselést jelent. Az ismertetett szegecselés ennek kapcsán elsõsorban vakszegecsek, szegecselt anyák és különösen zárógyûrûs csapok elhelyezésére vonatkozik még akkor is, ha ez nincs kifejezetten megemlítve. Amennyiben a mindenkori kiviteli alak egy másféle fejdarabot, szájdarabot, tokmányt vagy egy másféle foglalatot igényel, akkor a szakember az ezen a területen fellépõ aktuális követelményekhez való megfelelõ hozzáigazítást végre tudja hajtani. Az 1. ábra a találmány szerinti, szegecset elhelyezõ készülék elsõ kiviteli alakját mutatja. Az 1 szegecset elhelyezõ készülék egy 22 beállítóanyával ellátott és egy 20 szegecs befogására szolgáló 2 fejdarabot, 6 törzsrészt és egy 16 markolatot tartalmaz. Egy kézzel üzemeltethetõ 18 kioldókészülék segítségével a szegecset elhelyezõ készülék belsejében lévõ húzószerkezetet lehet kioldani, amely a 20 szegecsek szárának vagy szegecstestének megfogására szolgáló készülékkel van összekapcsolva, és ezáltal a szegecset behúzza a készülékbe. A szár vagy a szegecstest megfogására szolgáló készülék elõnyösen egy tokmányt tartalmaz két vagy több szorítópofával. A húzókészülék a szegecset elhelyezõ készülék 2 fejrészére támaszkodik, és ezáltal a szegecstestre kifejtett húzófeszültség átalakul a fejrész és a húzókészülék között kifejtett nyomássá. A 2 fejrészen egy 3 érzékelõegység található, amely elõnyösen piezoelektromos érzékelõvel van ellátva, amely a 2 fejrész és a húzókészülék között a szegecstest meghúzása során keletkezõ nyomást méri. Az érzékelõ a húzófeszültséggel lényegében arányos feszültségjelet állít elõ. Ezt a feszültséget egy 8 kábel egy külsõ 12 berendezéshez továbbítja a húzófeszültség mért értékeinek felfogásához és kiértékeléséhez, és ezt vagy közvetlenül viszi át, vagy az érzékelõegység elõször ezt felerõsíti, majd az erõsített jelet továbbítja. A fogantyú rögzített 14 rész ezen túlmenõen egy 15 kiértékelõelektronikát tartalmazhat, ami például egy dátum- és/vagy idõfunkcióval ellátott számlálóelektronikát tartalmaz. A külsõ kiértékelõegységhez történõ átvitel egy kábeles kapcsolaton végrehajtott továbbítás helyett megfelelõ készülékek segítségével infravörös ultrahang
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
vagy rádiófrekvenciás jelek adásával és vételével is történhet. A szegecset elhelyezõ készülék különösen úgy is kialakítható, hogy a jelek egy mobilrádió-hálózaton egy végkészülékhez továbbíthatók, ami által a szegecset elhelyezõ készülék és a külsõ kiértékelõegység között nagy távolság érhetõ el. Az 1 szegecset elhelyezõ készülék ezen kiviteli alakjának még egy 4 útadója van, amely a húzókészülék helyzetének mérésére szolgáló készüléken át meghatározza a húzókészülék pillanatnyi helyzetét, és a 12 külsõ berendezésre egy 10 kábelcsatlakozáson át egy megfelelõ jelet küld. Az útadó lehet például egy optoelektronikai vagy egy induktív útadó. A 2. ábra szegecselhelyezési ciklusok lefolyása közben az idõ függvényében mutatja a húzófeszültség diagramjait. A 100 diagram ezen optimális körülmények mellett mutatja a húzófeszültség tipikus lefutását, és ezen a diagramon a húzófeszültségnek minimuma van. Ezen minimumig a szegecselhelyezõ készülék húzókészüléke által kifejtett húzóerõ összenyomja a szegecsfejet. Ezután a húzóerõ újból megnövekszik, amíg a szegecstüske el nem szakad, és a húzófeszültség hirtelenül nulla értékre süllyed le. A 101, 102 és 103 diagramok nem optimális körülmények között mutatják a húzófeszültség lefutását. A 101 diagram ezek közül egy túl nagy lyukátmérõ esetében mutatja a húzófeszültség lefutását. Ebben az esetben a két maximális érték közötti minimum nem olyan alacsony, mint optimális esetben, és valamivel késõbbi idõpontban lép fel. Egy túl nagy lyukátmérõ esetében a tüske elszakításához nagyobb húzófeszültséget kell felhasználni, és az elszakadás valamivel késõbbi idõpontban következik be. A 102 diagram a lyukba nem teljesen bevezetett szegecsek esetében mutatja a húzófeszültség lefutását, és a 103 diagram anyag nélküli szegecselés esetére, vagyis arra az esetre vonatkozik, hogy a szegecs nincs egy lemezben kialakított lyukba belehelyezve. Mindkét esetben a húzófeszültség minimuma, valamint a tüske elszakadásának idõpontja késõbbi idõpontban következik be, mint az optimális esetre vonatkozó lefutás esetében. Ezen diagramok alapján nyilvánvaló, hogy a húzófeszültség idõbeli lefutása részletes útmutatást tud adni az elhelyezett szegecs állapotáról. A továbbiakban a 3A–3D. ábrákra hivatkozunk, amelyek a találmány kiviteli alakjait mutatják a húzófeszültség mért értékeinek felfogására és kiértékelésére szolgáló külsõ berendezésekkel. A 3A. ábra vázlatosan mutat egy 24 kiértékelõegységet, amely egy 8 kábelcsatlakozáson át össze van kapcsolva az 1 szegecselhelyezõ készülék 3 érzékelõegységével. A 8 kábelcsatlakozás helyett az érzékelõegység és a kiértékelõegység egy adó/vevõ berendezésen át összekapcsolhatók egymással, amely infravörös ultrahang vagy rádiójelek adására-vételére szolgál, és az érzékelõ ennek megfelelõen egy adóval és/vagy vevõvel van kialakítva. A 24 kiértékelõegység tartalmaz egy 26 LCD-kijelzõt, valamint 28 kezelõelemeket. A LCD-kijelzõn látha-
1
HU 005 152 T2
tók a mérések aktuális eredményei, amilyen például az elért maximális húzófeszültség. A mérési és kiértékelési eredményeket egy erre szolgáló mérõelektronika határozza meg a 24 egységben. A kezelõelemeken át különbözõ funkciók adhatók be, amilyen például egy referenciamérés végrehajtása vagy a figyelmeztetõjelzések küszöbértékeinek megadása, vagy pedig az aktuális mért értékek visszaállítása történhet. A 3B. ábra ezen rendszer bõvítését mutatja, ahol is a 24 kiértékelõegység egy 32 nyomtatóhoz van csatlakoztatva egy 30 kábelcsatlakozáson át. A 32 nyomtató segítségével kiadhatók az aktuális mérési eredmények és további adatok. A nyomtató például a 28 kezelõelemekkel vezérelhetõ. A 3C. ábra egy olyan kiviteli alakot mutat, amelynél a 3 érzékelõegység által mért értékek egy 8 kábelcsatlakozáson át egy kiértékelõegységként alkalmazott 34 számítógépre továbbíthatók. Ehhez a számítógép, elõnyösen egy munkahelyi számítógép egy erre alkalmas dugaszolható kártyával látható el, amelyben el van helyezve az átvitt mért feszültségértékeket kiértékelõ elektronika. A mért feszültségértékeket például egy ADC építõelem segítségével szabályszerû idõközönként digitalizálja, majd ezután egy megfelelõ szoftver tovább feldolgozza. A feldolgozott mérési adatokat és a kiértékelés eredményeit ezután a számítógép 36 képernyõje kijelzi. A 3D. egy további kiviteli alakot mutat, amelynél 81, 82, 83 és 84 kábelcsatlakozásokon át több szegecset elhelyezõ készülék csatlakozik egyetlen 38 kiértékelõegységre. A 4. ábra szerinti kiviteli alak példaként négy szegecset elhelyezõ készüléket mutat. Ez a felépítés azonban tetszõleges számú készülékre bõvíthetõ. A felépítés ugyanakkor egyetlen szegecset elhelyezõ készülékhez is alkalmazható. Minden egyes szegecset elhelyezõ készülék kábeles csatlakozásokon át a 38 kiértékelõegység egyik 381–384 blokkjára csatlakozik. A 38 kiértékelõegység egy 40 csatlakozáson át egy 42 hálózati csomópontra csatlakozik, ahonnét az adatok több 341–344 számítógépre oszthatók el. A 4. ábra a találmány egyik kiviteli alakjának vázlatos keresztmetszeti képét mutatja, amelynek alapján a húzófeszültség mérésének elve megvilágítható. A 6 törzsrészben egy hidraulikus 50 munkahenger található. Az 50 munkahengerben egy 52 hidraulikus dugattyú fut, amelyhez hozzá van erõsítve egy 54 húzóorsó, amely a dugattyú által kifejtett erõt egy arra ráerõsített 56 tokmányra viszi át. Amennyiben az 51 munkahengerrészbe egy erre alkalmas hidraulikus folyadékot nyomunk be, akkor a dugattyú a nyíl irányában erõt fejt ki, és a visszafelé mozgó 56 tokmány az 58 szorítópofákat ezután összenyomja, amíg egy közöttük található szegecstüskét meg nem fog és meg nem szorít. A szorítópofák ezután a szegecstüskét tovább behúzzák a szegecset elhelyezõ készülék 2 fejrészébe mindaddig, amíg a 22 beállítóanyára felfekvõ szegecsfej le nem szakad. A dugattyút hidropneumatikus úton is lehet üzemeltetni, mikor is egy további, pneumatikus üzemeltetésû dugattyú – amilyet például az 1. ábra mutat – helyezhetõ el a markolatra elhelyezett 14 részen,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
2
amely a hidraulikus 50 munkahengerbe hidraulikus folyadékot nyom. Az 56 tokmány által kifejtett húzóerõ következtében a 2 fejrészre nyomás hat. A 2 fejrész úgy van ráerõsítve a 6 törzsrészre, hogy a nyomást nem viszi át közvetlenül a 2 fejrész hüvelyére, hanem a fejrész és törzsrész között található piezoelektromos 31 anyagrészen át továbbítja. Az ennek következtében keletkezõ piezofeszültség azután a 60 és 62 összeköttetéseken át elektromosan egy 54 csatlakozódugóra továbbítható. A nyomásérzékelõ ugyancsak összekapcsolható egy erre alkalmas mérõ- és kiértékelõelektródára, amely magában a szegecset elhelyezõ készülékben integráltan helyezkedhet el. Az 5. ábra egy találmány szerinti elhelyezõszerszámhoz való fejdarabot mutat vázlatos nézetben. Ezen felismerhetõ a 2 fejdarab 22 beállítóanyája. A 22 beállítóanya körül három 70 érzékelõ helyezkedik el. Amikor a készüléket ráhelyezik, akkor mind a három érzékelõ egyszerre csak akkor érinti a rögzítendõ részt, ha a készülék derékszög alatt helyezkedik el a rögzítendõ részhez képest. Ezáltal lehetõvé válik annak ellenõrzése, hogy a kezelõszemély hibát követ¹e el. Amennyiben a készüléket nem derékszög alatt helyezi el, akkor egy elektronika gondoskodik arról, hogy blokkolja a készüléket, és az elhelyezési folyamat ezáltal egyáltalán nem kezdhetõ meg. A 6. ábra négy diagramot mutat, amelyek az elhelyezési folyamat alatt kifejtett húzófeszültséget az idõ függvényében mutatja, ahol is az x tengely az idõt és az y tengely az erõt adja meg. A 90 diagram egy szegecselt anya elhelyezése során fellépõ erõ-idõ lefolyást mutatja. Ilyenkor az erõ elõször a rugalmas tartományban gyorsan növekszik, majd átvált a képlékeny tartományba, és az elhelyezési folyamat végéig nagyjából állandó marad. A 91, 92 és 93 diagramok különféle vakszegecsek esetére mutatják az erõ-idõ lefutását. Ezen esetekben az erõ a képlékeny alakítás tartományában is emelkedik, egészen addig, amíg a szegecstüske el nem szakad, és az erõ nullára csökken. Látható, hogy az erõ-idõ diagramok különbözõ szegecsek esetében egymástól erõsen eltérnek. Ezért a készüléket meghatározott elhelyezési folyamatokra programozni kell. Az ezen görbéktõl való eltérések alapján egy sor hibaok ismerhetõ fel. Ha például egy vakszegecs esetében az erõ a rugalmas tartományban késõbb emelkedik, akkor a vakszegecs csupán az elhelyezendõ részt fogta meg. Amennyiben a furat túl tág, akkor a görbe a képlékeny tartományban laposabban emelkedik. Ennek révén tárolt hibaokokkal történõ összehasonlítás révén egy egész sor hiba ismerhetõ fel. Elképzelhetõ azonban az erõ¹út görbe, vagy akár az erõ-idõ, de egy erõ¹út görbe mérése is. A végrehajtott elhelyezési folyamatok kiértékelése révén pontosan meghatározhatók az ideális értékek és meghatározott hibaokok esetében a tipikus eltérések. A kiértékelés történhet különféle 94, 95, 96 elõírt mezõk kitûzésével. Amennyiben a görbe a 94 mezõ mellett jobbra halad el, akkor a vakszegecs csak a rögzítendõ részt fogja meg, és ha a rugalmasból a képlékeny tartományba
1
HU 005 152 T2
történõ átmenet nem pontosan a 95 mezõben történik, akkor a kifúrt lyuk túl tág, vagy ha a húzófeszültség nem a 96 mezõben esik nullára, akkor nem a megfelelõ szegecset használták. Egy pontos hibaelemzés sok olyan mezõ alapján történik, amelyeken az elhelyezési folyamat áthalad, és ezek a mezõk a hiba okát felismerhetõvé teszik. Az egyes mezõk egymáshoz fûzése révén az elõírt értékek betartása esetében meghatározott hibaokok ki is zárhatók. Amennyiben például a 94 mezõ be van tartva, akkor kizárható, hogy az ellendarab nincs megfogva. Ezáltal a különféle hibaokok egyértelmû hozzárendelése válik lehetõvé.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Elhelyezõszerszám, amelynek fejdarabja van, különösen szegecs befogadására, továbbá egy megfogásra és/vagy húzásra való eszköze, valamint a megfogásra és/vagy húzásra való eszközhöz csatlakozó húzóeszköze van, amelyre jellemzõ: – egy eszköz a szögnek azon felülethez képesti mérésére, amelyre az elhelyezõkészüléket rátámasztják, és amely eszköz a fejdarabon három érzékelõt tartalmaz, és a három csak akkor érintkezik egy rögzítendõ résszel, ha az elhelyezõszerszám derékszög alatt áll a rögzítendõ alkatrészhez képest, és – egy csip a mért szögértékeknek tárolt szögértékekkel való összehasonlításához, és – a hiba okának megállapításához, ami miatt az elhelyezõszerszám nem derékszög alatt helyezkedik el. 2. Az 1. igénypont szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a húzószerkezet által kifejtett húzófeszültség mérésére szolgáló berendezés egy nyúlásmérõ bélyeget tartalmaz. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a húzószerkezet által kifejtett húzófeszültség mérésére szolgáló berendezés piezoelektromos érzékelõt tartalmaz. 4. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a húzószerkezet helyzetét mérõ kapacitív érzékelõt tartalmaz. 5. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a szög legalább három, a készülék fején elhelyezett érzékelõvel mérhetõ. 6. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a elhelyezõszerszám adatok tárolására és/vagy további feldolgozására szolgáló eszközt tartalmaz. 7. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy az adatok tárolására és további feldolgozására szolgáló eszköz visszaállítható különösen az eszköz szervizelése során. 8. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a mért értékek és tárolt értékek összehasonlítására és/vagy adatok tárolására és további feldolgozására egy csipet tartalmaz.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 8
2
9. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a mért értékek és tárolt értékek összehasonlítása és/vagy az adattárolás és további feldolgozás a készülékben történik. 10. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a mért és tárolt adatok összehasonlítására és/vagy adattárolásra és további feldolgozásra szolgáló eszköz számára a készülékben egy független energiaforrás, különösen akkumulátor van. 11. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy az elhelyezõkészülék egy számlálót tartalmaz, amely számolja a szegecselési ciklusokat és/vagy hibákat, és/vagy hibaokokat. 12. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy az elhelyezõkészülék a dátumot és/vagy idõt rögzítõ berendezést tartalmaz. 13. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, amelyre jellemzõ a mért értékeknek egy külsõ egységhez való továbbítására szolgáló berendezés. 14. A 13. igénypont szerinti elhelyezõszerszám, amelynél a mért értékeket továbbító berendezés infravörös, ultrahang vagy rádiófrekvenciás jeleket továbbító készüléket, különösen „bluetooth” eszközt tartalmaz. 15. A 13. igénypont szerinti elhelyezõszerszám, amelynél az adatátvitel száloptikás fényvezetõvel történik. 16. A 13., 14. vagy 15. igénypont szerinti elhelyezõszerszám, amelynél a külsõ egység egy számítóegységet tartalmaz. 17. A 13., 14., 15. vagy 16. igénypont szerinti elhelyezõszerszám, amelynél a külsõ egység egy mobilrádiós végkészüléket tartalmaz. 18. Az 1–16. igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, amelyre jellemzõ továbbá egy eszköz a szegecselõkészülék kikapcsolásához és/vagy hibaok jelzéséhez egy hibás szegecselési folyamat esetében elõállított jel hatására. 19. A 18. igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, amelynél a jelet egy külsõ egység állítja elõ. 20. Az 1–19. igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, amelyre jellemzõ egy helyi hálózathoz való csatlakoztatásra szolgáló készülék. 21. Az 1–20. igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, amelynél a húzóeszköz egy húzóorsót és egy szegecs megfogására szolgáló eszköz egy szegecset megfogó szorítópofákat tartalmaz. 22. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a húzóeszköz elektromosan, különösen akkumulátorral, elektrohidraulikusan, hidraulikusan vagy hidropneumatikusan üzemel. 23. A 22. igénypont szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a elhelyezõkészülékre sûrített levegõt vagy áramot hozzávezetõ, valamint a mért adatokat átvivõ további vezeték csatlakoztatható rá, és a
1
HU 005 152 T2
további vezeték az elsõ vezetékkel egy csatlakozóval ellátott ágat képez. 24. Az 1–22. igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a készülék belsõ energiaforrással, különösen akkumulátorral üzemeltethetõ. 25. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti elhelyezõszerszám, azzal jellemezve, hogy a szerszám bekapcsolás után vizsgálóciklus végrehajtására szolgáló készüléket tartalmaz. 26. Eljárás elhelyezési folyamatok, különösen szegecselhelyezési folyamatok ellenõrzéséhez, amely a következõ lépéseket tartalmazza: – egy elhelyezendõ alkatrésznek egy elhelyezõkészülékben, különösen az elõzõ igénypontok szerinti elhelyezõkészülékbe történõ elhelyezése; – az elhelyezendõ alkatrészre egy húzóeszköz révén húzóerõ kifejtése; amelyre jellemzõk a következõ lépések: – azon felülethez képesti szög mérése, amelyre az elhelyezõkészüléket ráhelyezik az elhelyezõkészülék fejdarabjának három olyan érzékelõjével, amelyek együttesen csak akkor érintkeznek a rögzítendõ résszel, ha az elhelyezõszerszám a rögzítendõ részhez derékszög alatt áll; – a mért szögértékek összehasonlítása tárolt szögértékekkel; – adott esetben a hibaok meghatározása, ami miatt a készülék nem merõlegesen van ráhelyezve. 27. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nagyságértékként, amely a húzóeszköz által kifejtett húzófeszültség és a húzókészülék helyzete kerül mérésre.
5
10
15
20
25
30
9
2
28. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás elhelyezési folyamatok ellenõrzéséhez, azzal jellemezve, hogy a kiértékelés az erõ¹út és/vagy erõ-idõ görbében elõírt mezõk kitûzésével történik. 29. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás elhelyezési folyamatok ellenõrzéséhez, azzal jellemezve, hogy a húzóeszköz által kifejtett húzófeszültséget nyúlásmérõ bélyeggel mérjük. 30. A 26., 27. vagy 28. igénypont szerinti eljárás elhelyezési mûveletek ellenõrzéséhez, azzal jellemezve, hogy a húzóeszköz által kifejtett húzófeszültséget piezoelektromos érzékelõvel mérjük. 31. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás elhelyezési folyamatok ellenõrzéséhez, azzal jellemezve, hogy a húzóeszköz helyzetét kapacitív érzékelõvel mérjük. 32. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás elhelyezési folyamatok ellenõrzéséhez, azzal jellemezve, hogy a szegecselési ciklusokat és/vagy hibákat és/vagy hibaokokat számoljuk. 33. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás elhelyezési folyamatok ellenõrzéséhez, azzal jellemezve, hogy a dátumot és/vagy idõt mérjük. 34. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás elhelyezési folyamatok ellenõrzéséhez, azzal jellemezve, hogy a mért értékeket és/vagy hibákat és/vagy hibaokokat egy külsõ egységhez továbbítjuk. 35. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás elhelyezési folyamatok ellenõrzéséhez, azzal jellemezve, hogy hibás elhelyezési folyamat esetében egy elõállított jel hatására kijelezzük a hibaokot és/vagy az elhelyezõkészüléket lekapcsoljuk.
HU 005 152 T2 Int. Cl.: B21J 15/28
10
HU 005 152 T2 Int. Cl.: B21J 15/28
11
HU 005 152 T2 Int. Cl.: B21J 15/28
12
HU 005 152 T2 Int. Cl.: B21J 15/28
13
HU 005 152 T2 Int. Cl.: B21J 15/28
14
HU 005 152 T2 Int. Cl.: B21J 15/28
15
HU 005 152 T2 Int. Cl.: B21J 15/28
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
