!HU000004355T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 004 355
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA A61K 31/366
(21) Magyar ügyszám: E 05 738648 (22) A bejelentés napja: 2005. 04. 25. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20050738648 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1740164 A1 2005. 11. 10. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1740164 B1 2008. 08. 13.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 565469 P 2004. 04. 26.
(73) Jogosult: Alcon, Inc., 6331 Hünenberg (CH)
US
(72) Feltalálók: HELLBERG, Mark, R., Arlington, Texas 76017 (US); FLEENOR, Debra, L., Crowley, Texas 76036 (US); SHEPARD, Allan, Fort Worth, Texas 76132 (US); PANG, Iok-Hou, Grand Prairie, Texas 75052 (US) (54)
(2006.01) A61P 27/06 (2006.01) A61K 9/00 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 05105069 PCT/US 05/014255
(74) Képviselõ: dr. Svingor Ádám, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda KFt., Budapest
Statinok alkalmazása okuláris hipertenzió és glaukóma kezelésére
(57) Kivonat
HU 004 355 T2
A találmány tárgyát képezik HMG-CoA reduktáz inhibitorok (például statinok) alkalmazásai glaukóma kezelésére, normális vagy emelkedett intraokuláris nyomás szabályozására, a trabekuláris hálózat fenntartására, okuláris neurodegeneráció elleni védelemre és glaukó-
más retinakárosodás elleni védelemre. Az elõnyös HMG-CoA reduktáz inhibitorokat – amelyek olyan statinok, amelyek RI értéke 0,2–0,7 (például pravastatin) – a páciens érintett szemébe (szemeibe) adják be topikálisan.
A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 3 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 004 355 T2
A találmány háttere A találmány tárgyát képezi glaukóma kezelése, valamint intraokuláris nyomás szabályozása vagy csökkentése arra rászoruló betegekben. Közelebbrõl, a találmány tárgyát képezi olyan gyógyhatású készítmények alkalmazása, amelyek alkalmasak glaukóma kezelésére és intraokuláris nyomás szabályozására vagy csökkentésére. A glaukómás látóideg-károsodás (glaukóma, zöld hályog) olyan betegség, amelyet a látóideg visszafordíthatatlan károsodása miatt a látási funkció folyamatos elvesztése jellemez. A glaukómák morfológiailag és funkcionálisan egymástól eltérõ, számos típusát emelkedett intraokuláris hipertenzió („intraocular pressure”, IOP, szemgolyón belüli túlnyomás) jellemzi, amelyet oki összefüggésbe hoznak a betegség kórfolyamatával. Az okuláris hipertenzió olyan állapot, amelyben az IOP emelkedett, azonban a látási funkció romlása nem következett be; az ilyen betegek glaukómával összefüggõ látásromlás következményes magas kockázatának vannak kitéve. Néhány, glaukómás látómezõ-kiesésben szenvedõ beteg viszonylag alacsony IOP értéket mutat. A normális vagy alacsony okuláris tenziót mutató glaukómás betegek számára szintén elõnyös olyan ágensek alkalmazása, amelyek csökkentik vagy szabályozzák az IOP értéket. Amennyiben a glaukómát vagy intraokuláris hipertenziót korán észreveszik, és azonnal kezelik olyan gyógyszerekkel, amelyek hatékonyan csökkentik az emelkedett intraokuláris nyomást, a látási funkció romlása vagy progresszív károsodása általában javítható. Az intraokuláris nyomás csökkentésére hatásos drogterápiák közé tartoznak egyrészt olyan ágensek, amelyek csökkentik a csarnokvíz termelõdését, másrészt amelyek fokozzák annak elfolyását. A tartósan magas IOP értéket összefüggésbe hozzák a retina progresszív károsodásával és a látási funkció romlásával. Ennek megfelelõen az IOP érték csökkentése célkitûzése lehet glaukómás betegek kezelésének, a glaukómás retinakárosodás kockázatának vagy súlyosságának a mérséklésében. Sajnálatos módon számos egyén nem válaszol jól a glaukóma jelenlegi terápiáira. A találmány elsõsorban olyan drogok osztályára vonatkozik, amelyek HMG-CoA reduktáz gátló aktivitást fejtenek ki. A „statin” kifejezést gyakran alkalmazzák „HMG-CoA reduktáz inhibitorok” jelölésére. A statinokat különbözõ klinikai vizsgálatok során és különbözõ célból alkalmazták és értékelték. Ezek közül néhányat alább ismertetünk. Ezeket a vizsgálatokat tekintve azonban nem történt olyan felismerés, hogy a statinok alkalmasak lennének glaukóma kezelésére és/vagy intraokuláris nyomás szabályozására vagy csökkentésére. A statinok 3¹hidroxi-3-metil-glutaril koenzim¹A (HMG-CoA) reduktáz inhibitorok, amelyek jól ismertek klinikai hipolipidémiát okozó tulajdonságaikról. A hipolipidémiát kiváltó tulajdonság a statinok azon tulajdonságának köszönhetõ, hogy gátolják a HMG-CoA reduktázt, ezáltal megelõzik a 3¹hidroxi-3-metil-glutaril-CoA konvertálódását mevalonáttá, amely a koleszterinszin-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
2
tézis átalakulási arányt korlátozó lépése. A statinok azonban olyan hatásokat is kifejtenek, amelyek nem függenek össze a koleszterin bioszintézisével. Beszámoltak például arról, hogy egyéb hatások mellett a statinok gátolják különbözõ integrinek expresszióját, gátolják a szuperoxidanion-termelõdést, beavatkoznak az Rho protein izoprenilezésbe, valamint szabad gyököktõl mentesítenek [Wassmann és Nickenig: Endothelium 10, 23–33 (2003); Mason J. C.: Clin. Sci. (Lond) 105, 251–266 (2003)]. Beszámoltak továbbá a statinok gyulladást gátló és szívet védõ hatásáról [Yoshida M. J.: Atherosclerosis Thromb. 10 (3), 140–144 (2003); Luo J. D.: és Chen A. F.: Curr. Med. Chem. 10 (16) 1593–1601 (2003)]. Az US 2003/0065020 számú egyesült államokbeli szabadalmi bejelentés további példát ismertet olyan vizsgálatokra, ahol statinokat glaukómával össze nem függõ célokra alkalmaztak, nevezetesen HMG-CoA reduktáz inhibitorok, statinok alkalmazását sárgafolt-degeneráció kezelésére és megelõzésére. Továbbá az US 6 569 461 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás nyitott savas statint tartalmazó, késleltetett felszabadulású készítmény alkalmazását ismerteti diabéteszes retinakárosodás kezelésére. Schmidt és munkatársai [Ophtalmic Res. 26, 352–360 (1994)] arról számoltak be, hogy lovastatinnal vagy simvastatinnal legalább egy éven át orálisan kezelt betegek intraokuláris nyomása nem változott klinikailag szignifikáns mértékben. Beszámoltak továbbá arról, hogy a klofibrát, amely a peroxiszóma proliferátor aktivált receptor („peroxisome proliferator activated receptor, PPAR) agonista fibrát osztály tagja, amely LDL-koleszterin és trigliceridek mérsékelt fokú csökkenését okozza, csökkenti az IOP értéket is. A WO 2005/053683 nemzetközi közzétételi irat, az EP–A–0473337 számú európai közzétételi irat és az US–A–5134124 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás statinok alkalmazását ismerteti glaukóma kezelésére. Jelentõs vizsgálatok révén olyan eljárásokat fedeztünk fel, amelyek szerint HMG-CoA reduktáz inhibitorok, például statinok alkalmazásával kezelhetõ glaukóma, és/vagy szabályozható vagy csökkenthetõ az intraokuláris nyomás.
A találmány összefoglalása A találmány tárgyát képezik rosuvastatin, pitavastatin, berivastatin, glenvastatin vagy származékai vagy 50 mindezek kombinációi közül választott statin alkalmazásai olyan gyógyszerek elõállítására, amelyek alkalmasak arra rászoruló betegben glaukóma kezelésére, normális vagy emelkedett intraokuláris nyomás szabályozására, a trabekuláris hálózat fenntartására, okulá55 ris neurodegeneráció elleni védelemre és glaukómás retinakárosodás elleni védelemre, az alábbiakban ismertetett igénypontok szerint. A találmány további jellemzõit és elõnyeit részben az alábbi leírásban ismertetjük, részben a leírásból válik 60 nyilvánvalóvá, vagy a találmány gyakorlatba vétele so2
1
HU 004 355 T2
rán sajátítható el. A találmány céljai és további elõnyei megvalósíthatók a leírásban és a csatolt igénypontokban külön feltárt elemek és kombinációk révén. [.1] Ezen és további elõnyök elérése érdekében, valamint a találmány célkitûzésével összhangban, amint azt a leírásban tág értelemben ismertetjük, a találmány tárgyát képezik legalább egy HMG-CoA reduktáz inhibitort tartalmazó készítmények alkalmazása glaukóma kezelésére és/vagy normális vagy emelkedett IOP, például normális tenzióval társuló glaukómával és/vagy okuláris hipertenzióval járó IOP csökkentésére vagy szabályozására. A készítmények elõnyösen gyógyhatású készítmények, amelyek például helyileg a szemhez juttathatók. Kijelentjük, hogy az alábbi általános ismertetés, valamint az alábbi részletes ismertetés példákként és csak példákként szolgálnak, és céljuk az igényekben megfogalmazott találmány további érthetõvé tétele. Az ábrák rövid ismertetése Az 1–3. ábrák statinok hatását mutatják alapszintû és TGFp2 által indukált CTGF génexpresszióra humán eredetû trabekuláris hálózat sejtekre. A 4. ábra H2O2 által indukált oxidatív stressz hatását mutatja HTM-35D sejtek viabilitására. A sejteket tesztágensek jelenlétében vagy hiányában inkubáltuk szérummentes tápközegben, 30 percen át (37 °C¹on, 5% parciális CO2-nyomás mellett), ezt mosás követte, majd a sejteket 2 napon át szérummentes tápközegben tartottuk. Ezt követõen a viabilitást neutrálvörös felvétellel értékeltük. Az oszlopok két különálló, három párhuzamossal végzett kísérlet átlagait és SEMértékeit mutatják. Az 5. ábra lovastatin hatását mutatja GTM¹3 sejtek fibronektinszekréciójára és viabilitására. Transzformált, humán eredetû, trabekuláris hálózat (GTM¹3) sejteket inkubáltunk tesztágensek jelenlétében és azok nélkül, szérummentes DMEM tápközegben, 24 órán át (37 °C¹on, 5% parciális CO2-nyomás mellett). Ezt követõen a sejtek felülúszóját ELISA-eljárással vizsgáltuk fibronektintartalomra nézve, valamint az egyrétegû sejtszõnyeget neutrálvörös felvétel eljárással vizsgáltuk viabilitásra nézve. A találmány részletes ismertetése A találmány tárgyát részben olyan készítmény képezi, amely alkalmas glaukóma kezelésére humán vagy más emlõs betegben. A találmány tárgyát képezi továbbá alkalmazás, amely normális vagy emelkedett IOP csökkentésére és/vagy szabályozására alkalmas humán vagy más emlõs betegben. Az alkalmazás magában foglalja legalább egy 3¹hidroxi-3-metil-glutaril koenzim¹A (HMG-CoA) reduktáz inhibitort tartalmazó
5
10
15
20
25
2
készítmény beadását. Más szavakkal, a találmány tárgyát képezi legalább egy olyan ágens alkalmazása, amely HMG-CoA reduktázt gátló aktivitást mutat. A találmány szerinti alkalmazás céljára megfelelõ HMG-CoA reduktáz inhibitorok egyik csoportját a statinok képezik. A leírásban „statinok” kifejezés alatt HMG-CoA reduktáz inhibitorokat értünk. Ezek az ágensek hipolipidémiát kiváltó tulajdonságot mutathatnak, mivel képesek a HMG-CoA reduktázt gátolni, és ezáltal megakadályozni a 3¹hidroxi-3-metil-glutaril-CoA átalakulását mevalonáttá, amely a koleszterinszintézis átalakulási arányt korlátozó lépése. HMG-CoA reduktáz inhibitorokra példák a rosuvastatin, pitavastatin, berivastatin és glenvastatin. Kémiai elnevezéseik az alábbiak: rosuvastatin – ((3R,5S,6E)-7-[4¹(4¹fluoro-fenil)-6(1¹metil-etil)-2-[metil-(metil-szulfonil)-amino]-5-pirimidinil]-3,5-dihidroxi-6-hepténsav), pitavastatin – ((3R,5S,6E)-7-[2¹ciklopropil-4-(4¹fluoro-fenil)-3-kvinolinil]-3,5-dihidroxi-6-hepténsav), berivastatin – ((R*,S*¹(E)-7-(4¹(4¹fluoro-fenil)-spiro(2H-1-benzopirán-2,1’-ciklopentán)-3,5-dihidroxi-etilészter), glenvastatin – ((4R,6S)-6-[(1E)-2-[4¹(fluoro-fenil-2(1¹metil-etil)-6-fenil-3-piridinil]-etenil]-tetrahidro-4-hidroxi-2H-piran-2¹on).
30
35
40
45
50
55
60 3
Rosuvastatin – (3R,5S,6E)-7-[4¹(4¹fluoro-fenil)-6(1¹metil-etil)-2-[metil-(metil-szulfonil)-amino]-5-pirimidinil]-3,5-dihidroxi-6-hepténsav Nyilvánvaló, hogy a fenti vegyületek tartalmazhatnak egy vagy több kiralitáscentrumot. A találmány tárgyát képezi minden enantiomer, diasztereo(izo)mer és azok elegye. A találmány szerint alkalmazott HMG-CoA reduktáz inhibitorok hordozhatják vagy tartalmazhatják továbbá a fent ismertetett B Struktúra csoportot olyan csoportokkal kombinálva, amelyek eltérnek a fent mutatott A Struktúra csoportoktól. A találmány szerinti eljárásokban alkalmazhatók továbbá gyógyászatilag elfogadható sók és oldószerek, valamint a fent ismertetett vegyületek prodrog formái. Ezen túlmenõen a fent ismertetett vegyületek származékai szintén alkalmazhatók a találmány szerinti eljárásokban. Ilyen származékok közé tartoznak: karboxilsavak származékai [például karboxilsavsók, észterek, laktonok, amidok, hidroxámsavak, alkoholok, észterezett alkoholok és alkilezett alkoholok (alkoxidok)] és alkoholok származékai [például észterek, karbamátok, laktonok, karbonátok, alkoxidok, acetálok, ketálok, foszfátok és foszfát-észterek]. Ami a fent ismertetett vegyületeket illeti, számos vegyület egy vagy több aromás gyûrûn fluort tartalmaz, és ennek megfelelõen
1
HU 004 355 T2
fluor helyett alkalmazható bármely halid. Továbbá a fent ismertetett vegyületeken a hidrogén vagy alkilcsoportok helyett alkalmazhatók eltérõ alkilcsoportok. Például –OH csoport helyett alkalmazható –O¹alkil csoport. Ennek megfelelõen a leírásban ismertetett útmutatás és ismeretek alapján könnyen alkalmazható számos származék a találmány megvalósítása során, szakember által e területen szerzett jártasságával kiegészítve. A példaként szolgáló fenti vegyületek vagy kereskedelemben hozzáférhetõk (például Calbiochem-Novabiochem Corporation, SST Corporation, Aceto Corporation, Tocris Cookson Inc., Sigma és BIOMOL Research Laboratories Inc.), vagy szakember számára hozzáférhetõ szakirodalom alapján szintetizálhatók. A statinok orális biológiai hasznosíthatósága alacsony (azaz általában 5–20% közötti tartományba esik), a májban és az emésztõcsõ-nyálkahártyában végbemenõ preszisztémás elimináció miatt. Ráadásul a statinok többsége erõsen kötõdik a plazmához, és gyorsan eliminálódik [Klotz U. Arzneim Forsch: Drug Research 53, 605–611 (2003)]. Ezek a tényezõk jelentõsen korlátozzák a szem szöveteit elérõ aktív hatóanyagok mennyiségét orális beadást követõen. Ennek megfelelõen a találmány megvalósítása során a helyi, okuláris beadás nagyon elõnyös. Felismertük azonban, hogy míg bizonyos statinok a szaruhártyán áthatolva képesek elérni a szemen belüli szöveteket helyi okuláris beadást követõen (például pravastatin), más statinok nehezen hatolnak át a szaruhártyán, és következésképpen ilyen beadási mód mellett nem elõnyös terápiás ágensek a találmány szerinti eljárás céljára (például atorvastatin). A reverz fázisú nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárás retenciós paramétereinek, például a retenciós indexnek (RI) az alkalmazása hasznosnak bizonyult annak elõrejelzésére, hogyan oszlanak el molekulák biológiai membránokban, és hogyan jutnak azokon át [Brent D. A., Sabaltks J. J., Minick D. J. és Henry D. W.: Journal of Medical Chemistry 26, 1014–1020 (1983)]. Felismertük, hogy az RI értékek alkalmasak elõre jelezni statinok azon képességét, hogy helyi, okuláris beadást követõen képesek¹e terápiás koncentrációt elérni a szemen belüli szövetekben. Közelebbrõl, felismertük, hogy a 0,2–0,7 közötti RI értéket mutató statinok helyi, okuláris úton beadhatók arra rászoruló betegeknek. Az RI értékek az alábbiakban ismertetett eljárással határozhatók meg. Retenciós index (RI) értékek meghatározása A tesztágenst oldószerben feloldottuk, hogy 15–20 mg/ml koncentrációjú oldatot kapjunk. Ezt az oldatot és egy referenciaoldatot (etanolban oldott 1%¹os PGF2aizopropil-észter, 3 ml hígítóoldatban) közvetlenül egy Microsorb¹MV ODS reverz fázisú magas nyomású kromatográfiás oszlopra (4,6 mm×15 cm, 5 mm) injektáltunk. A mobil fázis vizes ammónium-foszfát-puffer (pH=3,0)/acetonitril (1:1) elegy, az átfolyási sebesség körülbelül 1 ml/perc volt. A retenciós index értéket az alábbi képlet alapján számítottuk ki.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
RI=RT1/RT2 ahol: RT1=tesztágens retenciós ideje RT2=PGF2aizopropil-észter standard retenciós ideje A fentebb ismertetett 0,2–0,7 RI érték a leírásban ismertetett minden statinra alkalmazható. A tartomány azonban a vegyületek dihidroxi nyitott savas formáján alapul. Következésképpen, az olyan statinokat, amelyek B Struktúrája lakton konfigurációban van, az RI érték meghatározása elõtt a megfelelõ nyitott savvá kell konvertálni. A találmány szerinti vegyületek alkalmazhatók IOP csökkentésére és szabályozására, beleértve a normális tenzióval járó glaukómával, okuláris hipertenzióval és glaukómával összefüggõ IOP-eseteket, meleg vérû állatokban és elsõsorban emberekben. Elõnyösen, a készítmények kiszerelt gyógyhatású készítmények, amelyek elõnyösen helyi adagolásra alkalmasak, például a beteg szeméhez. A készítmények bármely megfelelõ módon és szokásos eljárásokkal adagolhatók. A statinok segíthetnek késleltetni/ellensúlyozni a glaukómával járó, trabekuláris hálózatot („trabecular meshwork”, TM) érintõ sejtes veszteséget. Bár a pontos mechanizmus nem ismert, a statinok antioxidatív és szabad gyöktõl mentesítõ hatása ellensúlyozhatja a trabekuláris hálózatban az életkorral és glaukómával összefüggõ oxidatív károsodást/stresszt. Glaukómás betegekben korábban megfigyelték a trabekuláris hálózat sejtes állományának a csökkenését [Alvarado és munkatársai: Ophtalmology 91, 564–579 (1984)]. Ezen túlmenõen beszámoltak arról, hogy a lipid-peroxidációs termékek szintje glaukómás betegekbõl származó csarnokvízben kétszeresére emelkedik, a teljes antioxidatív kapacitás csökkenése mellett [Kurysheva és munkatársai: Vestn. Oftalmol. 112, 3–5 (1996)]. A szabad gyökök emelkedett szintje a szövetek széles körére nézve károsító, ezért a statinok segíthetnek késleltetni/ellensúlyozni a glaukómával járó, trabekuláris hálózatot („trabecular meshwork”, TM) érintõ sejtes veszteséget. A TM a csarnokvíz („aqueous humor”, AH) elfolyásának az elsõdleges helye és a csarnokvíz trabekuláris hálózaton át történõ elfolyásának az akadályoztatása okozati tényezõje lehet a glaukómában gyakran megfigyelt IOPemelkedésnek. Azáltal, hogy a TM sejtes állapotát statinokkal történõ kezeléssel megõrizzük, javul az AH elfolyása és csökken az IOP. Ennek megfelelõen a találmány tárgyát képezi eljárás adott beteg trabekuláris hálózatának a megõrzésére azáltal, hogy a betegnek legalább egy HMG-CoA reduktáz inhibitort tartalmazó készítmény gyógyászatilag hatékony adagját adjuk be. A találmány szerint megelõzhetõ továbbá túlzott mértékû vagy nem megfelelõ (kóros) extracelluláris mátrix felhalmozódása, amely elzárhatja az elfolyás útját. Extracelluláris mátrixanyagok túlzott felhalmozódása a TM régióban szintén a glaukóma számos formájának a sarkalatos tünete. Az ilyen felhalmozódás fokozott ellenállást jelenthet a víz elfolyása számára, ezért az IOP emelkedik. Extracelluláris mátrix (ECM) túlzott felhalmozódásával járó állapotok, például sclerodoma, fibroproliferatív betegségek és hegesedés esetében
1
HU 004 355 T2
okozati tényezõnek a kötõszöveti növekedési faktort („connective tissue growth factor”, CTGF) tartják. A CTGF képes fokozni olyan ECM anyagok termelõdését, mint például a kollagén I és fibronektin. CTGF géntermékek jelenlétét detektálták humán eredetû TM¹bõl izolált szövetekben és származtatott sejtvonalakban egyaránt, és a fibronektin ECM komponenst tenyésztett, humán eredetû TM sejtek aktívan szekretálják. Statin drogok, például simvastatin, lovastatin és mevastatin (compactin) jelentõsen csökkentik a kötõszöveti növekedési faktor („connective tissue growth factor”, CTGF) gén expresszálódását tenyésztett, humán eredetû TM sejtekben. A statinok jelentõsen csökkentik a tenyésztett, humán eredetû TM sejtek által szekretált fibronektin mennyiségét. Ennek megfelelõen antioxidatív és szabad gyöktõl mentesítõ aktivitásuk révén, továbbá a CTGF expressziójának és a fibronektin szekréciójának a csökkentése révén a statin ágensek új IOP-csökkentõ lehetõséget jelentenek. Okuláris nyomást csökkentõ hatásukat kiegészítve, a statinok neuroprotektív hatást fejthetnek ki. Neurodegenerációs mediátorokat, például iNOS¹t, TNFa¹t, mátrix metalloproteázokat („matrix metalloproteases”, MMP) és aktivált asztrocitákat figyeltek meg glaukómás retinában. A neuroprotekció egyik formája a neuronális szövetek ischaemiás károsodása csökkentésének tulajdonítható. A statinok fokozzák az endotheliális nitrogén-oxid szintetáz mûködését, és ezáltal segíthetik a véráramlás fenntartását az ischaemiás szövetekhez. A statinokról kimutatták továbbá, hogy védik a retina neuronjait ischaemiás-reperfúziós károsodási modellben, amely hatást a nitrogén-oxid szintetáz gátlója blokkolt. Ezen túlmenõen a statinok antioxidatív és szabad gyöktõl mentesítõ hatásai védelmet nyújthatnak glaukómával összefüggõ oxidatív károsodás/stressz ellen a retinában és a látóidegben. A glaukóma a retinális ganglionsejtek („retinal ganglion cell”, RGC) elhalását okozza. A pontos molekuláris mechanizmus(ok) nem ismert(ek). Azonban három népszerû hipotézis létezik: (1) ischaemiához vezetõ retinális vérellátási rendellenesség [Flammer és munkatársai: Prog. Retin. Eye Res. 21, 359–393 (2002)], (2) glutamáttoxicitás [Dreyer és munkatársai: Arch. Ophtalmol. 114, 299–305 (1996) és (3) neutrotróf faktorok elvonása [Quigley és munkatársai: Arch. Ophtalmol. 99, 635–649 (1981); Quigley és munkatársai: Arch. Ophtalmol. 100, 135–146 (1982); Quigley és munkatársai: Am. J. Ophtalmol. 95, 674–691 (1983)]. Ezen javasolt mechanizmusok mindegyike az RGC oxidatív toxicitásához vezethetnek glaukómában, és hozzájárulhatnak elhalásához. Például az ischaemia túlzott mennyiségû szabad gyököt és reaktív oxigéncsoportot generálhat, amely kimeríti az ATP-termelést, mitochondriális rendellenességet okoz, és fokozza a szabad gyökök mennyiségét. A glutamáttoxicitás fokozza az intracelluláris kalcium koncentrációját, aktiválja a kalpainokat és a NO szintetázt, és szabad gyököket termel. A neurotrop faktorok elvonásáról szintén kimutatták, hogy oxidatív károsodást okoz [Greenlund és munkatársai: Neuron 14, 303–315
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
(1995)]. Ezen információ alapján antioxidánsok, mint például statinok, elõnyös neuroprotektív ágensek glaukómás betegekben. A találmány tárgyát képezi továbbá eljárás glaukómás retinopátia elleni védelemre azáltal, hogy arra rászoruló betegnek legalább egy HMGCoA reduktáz inhibitort tartalmazó készítmény gyógyászatilag hatékony mennyiségét adjuk be. A találmány szerinti készítmények különbözõ típusú gyógyászati készítmények lehetnek, például a szemhez történõ eljuttatásra alkalmas szemészeti készítmények [például helyileg, intrakamerálisan (szemcsarnokba) vagy implantátum révén]. A készítmények elõnyösen helyileg alkalmazható szemészeti készítmények, amelyek eljutnak a szemhez. A készítmények tartalmazhatnak szemészetben elfogadható tartósítószereket, viszkozitást növelõ szereket, a bejutást segítõ szereket, puffereket, nátrium-kloridot és vizet, hogy vizes, steril szemészeti szuszpenziót vagy oldatot képezzenek. Szemészeti oldat készítmények úgy állíthatók elõ, hogy az aktív hatóanyagot fiziológiásan elfogadható, izotóniás pufferben oldják. Ezen túlmenõen a szemészeti oldat tartalmazhat szemészetben elfogadható felületaktív anyagot, amely segíti az aktív hatóanyag oldódását. A szemészeti oldat tartalmazhat továbbá viszkozitást növelõ ágenst, mint amilyen például a hidroxi-metil-cellulóz, hidroxi-etil-cellulóz, hidroxi-propil-metil-cellulóz, metilcellulóz, poli(vinil-pirrolidon), vagy hasonlók, amelyek segítik a hatóanyag visszatartását a kötõhártyatasakban. Alkalmazhatók továbbá gél ágensek, a korlátozás szándéka nélkül idesorolva a gellan- és xantángumit. Steril szemészeti kenõcs készítmények elõállítása céljából az aktív hatóanyagot megfelelõ vivõanyagban, például ásványi olajban, folyékony lanolinban vagy fehér vazelinben elegyített tartósítószerrel kombinálják. Steril, szemészeti gélkészítmények állíthatók elõ úgy, hogy az aktív hatóanyagot olyan hidrofil alapban szuszpendálják, amelyet például karbopol 974 ágenssel kombinálnak, analóg szemészeti készítményekre vonatkozó ismertetések szerint; a készítmények tartalmazhatnak tartósítószereket és tonizáló ágenseket. A találmány szerinti készítményeket elõnyösen helyi szemészeti oldatok vagy szuszpenziók formájában szerelik ki, amelyek pH¹értéke például körülbelül 4 és körülbelül 8 közé esik. Az egyes készítmények specifikus adagolási rendjének meghatározása a klinikusok hatásköre: a készítményekben az aktív hatóanyag (például statin) mennyisége általában a készítmény tömegére vonatkoztatva körülbelül 0,01–10%, például 0,01–5%, elõnyösen körülbelül 0,05–2%, és még elõnyösebben körülbelül 0,1–1,0%. Az adagolási egység lehet oldat vagy szuszpenziós mikroemulzió. Például helyi adagolás céljára a készítmények 1¹2 cseppjét kell adagolni a szem felszínére, naponta körülbelül 1–4 alkalommal, gyakorlott klinikus utasítása szerint. A találmány szerinti készítmények beadhatók egyetlen adagban vagy több adagban. A találmány szerinti készítmények beadhatók egy napon vagy több napon át, és beadhatók egymást követõ napokon, vagy olyan kezelési rend szerint, ahol a kezelés az egyik napon megtörténik, a következõ napon azonban nem. Más szavakkal,
1
HU 004 355 T2
a kezelés történhet egymást nem követõ napokon. A kezelés történhet legalább két egymást követõ napon, legalább három egymást követõ napon, vagy több egymást követõ napon. Ezen túlmenõen több kezelés történhet egyazon napon, egymást követõ napokon, vagy egymást nem követõ napokon. A beadási rend minden kombinációja lehetséges. A találmány szerinti készítmények alkalmazhatók továbbá kombinációban más, glaukóma kezelésére alkalmas ágensekkel, amilyenek például, a korlátozás szándéka nélkül, a b¹blokkolók (például timolol, betaxolol, levobetaxolol, carteolol, levobunolol, propranolol), karbon-anhidráz gátlók (például brinzolamid és dorzolamid), a1 antagonisták (például nipradolol), a2 agonisták (például iopidin és brimonidin), miotikumok (például pilokarpin és epinefrin), prosztaglandin analógok (például latanoprost, travoprost, bimatoprost, unoproston és az US 5 889 052, 5 296 504, 5 422 368, 5 352 708 és 5 151 444 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban ismertetett vegyületek), valamint neuroprotektív ágensek (például az US 4 690 931 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett vegyületek, közelebbrõl eliprodil és R. eliprodil, amint azokat az U.S.S.N. 60/203 350 számú szabadalmi bejelentés ismerteti), továbbá a WO 94/13275 számú nemzetközi közzétételi iratban ismertetett megfelelõ vegyületek, például memantin. 1. példa: HMG-CoA reduktáz gátlási vizsgálat HMG-CoA reduktáz aktivitás Shefer és munkatársai [J. Lipid Res. 13, 402 (1972)] alábbi eljárása szerint határozható meg, amint azt az US 2003/0065020 számú, amerikai egyesült államokbeli közzétételi irat [.4] ismerteti. A vizsgálóközeg az alábbiakat tartalmazta 0,8 ml térfogatban: foszfátpuffer, pH=7,2, 100 mmol/l; MgCl2, 3 mmol/l; NADP, 3 mmol/l; glükóz-6-foszfát dehidrogenáz, 3 enzim egység; redukált glutation, 50 mmol/l; HMG-CoA (glutaril-3-14C), 0,2 mmol/l (0,1 mCi); és részben tisztított enzim törzsoldat, 100 ml. A vizsgálati összetevõket savas só formájában, 10 ml térfogatban adtuk a vizsgálati rendszerhez, megadott koncentrációkban. Negyven percen át, 37 °C¹on történõ, rázásnak és levegõbehatásnak kitett inkubálást követõen a reakciót 0,4 ml 8 N sósav hozzáadásával leállítottuk. Egy további 30 percen át, 37 °C¹on tartó inkubálást követõen, amellyel biztosítottuk a mevalonsav teljes laktonizálását mevalonolaktonná, az elegy 0,2 ml¹ét 100–200 hálóméretû, klorid formájú Bio-Rex 5 (BioRad) gyantát tartalmazó oszlopra vittük, amelyet Alberts és munkatársai [Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 77, 3967 (1980)] által ismertetettek szerint desztillált vízzel nedvesítettünk. A nem reagált (14C)HMG-CoA az oszlopra abszorbeálódott és a (14C)mevalonátot desztillált vízzel (2×1 ml) közvetlenül 7 ml¹es szcintillációs csövekbe eluáltuk. Öt ml Aquasol¹2 reagenst adtunk a csövekhez, majd a radioaktivitást szcintillációs számlálóban mértük. Az IC50 („inhibitory concentration”, IC) értékeket úgy határoztuk meg, hogy a gátlás százalékos értékét ábrázoltuk a vizsgált vegyület koncentrációjával szemben, és a kapott adatokhoz egy egyenest illesztet-
5
10
15
20
25
2
tünk, a legkisebb négyzetek módszerét alkalmazva. A relatív gátló potenciák becslésére standardként kompaktint alkalmaztunk, amihez 100¹as értéket rendeltünk, és a vizsgálati vegyület IC50-értékét a kompaktin egyidejûleg meghatározott értékéhez hasonlítottuk. 2. példa: TGFb2 által stimulált CTGF génexpresszió gátlása Statinok CTGF génexpresszióra gyakorolt hatását vizsgáltuk tenyésztett, humán eredetû trabekuláris hálózat („trabecular meshwork”, TM) sejteken. Az eredményeket az 1–3. ábrák foglalják össze. A kísérletek során CTGF/18S cDNS-szinteket mértünk és hasonlítottunk össze kvantitatív reverz transzkripciós PCR (QPCR) eljárással. Amint az 1. és 2. ábrán összefoglalt eredmények mutatják, három különbözõ típusú statint vizsgáltunk abból a célból, hogy meghatározzuk CTGF-szintet befolyásoló hatásukat. Az ábrák szerint ahol a közegben TGFb2 volt jelen, a CTGF-szintek igen magasak voltak. Ha azonban a statinok egyikét bevittük a reakcióelegybe, ezek a szintek jelentõs mértékben, több mint 100% nagyságrendben csökkentek. Lovastatin dózistól függõ mértékben gátolta a TGFb2 által stimulált CTGF-expressziót, 75 nmol/l IC50-érték mellett (3. ábra). A vizsgálat eredményei világosan mutatják, hogy a statinok jelentõs hatást gyakorolnak a CTGF gén expressziójára a tenyésztett, humán eredetû trabekuláris hálózat sejtekben.
3. példa: Védelem TM sejtek H2O2 által közvetített sejthalála ellen H2O2 által közvetített oxidatív stressz hatását vizsgáltuk HTM-35D sejtek (tenyésztett, humán eredetû TM sejtvonal) viabilitására, statin jelenlétében és statin 35 nélkül. Közelebbrõl, a sejteket tesztágens jelenlétében és tesztágens nélkül inkubáltuk szérummentes közegben 30 percen át (37 °C¹on, 5% parciális CO2-nyomás mellett), majd a sejteket mostuk és 2 napra szérummentes közegbe helyeztük. A viabilitást neutrálvörös 40 felvétel alapján értékeltük. Az eredményeket a 4. ábra foglalja össze, ahol az oszlopok három párhuzamossal végzett, két eltérõ vizsgálat átlagát és SEM-értékét képviselik. Amint a 4. ábra mutatja, statin jelenlétében a H2O2 reagensnek HTM-35D sejtek viabilitására kifej45 tett hatása csökkent, vagy lényegében olyan szintre szabályozódott, mint a H2O2 nélküli mintákban. Ennek megfelelõen ezek a vizsgálatok a statinok azon tulajdonságát mutatják, hogy alkalmasak glaukóma kezelésére és az IOP szabályozására vagy csökkentésére. 50 4. példa: TM sejtek fibronektinszekréciójának a gátlása Lovastatin hatását vizsgáltuk bazális (vivõanyag) és stimulált (TGFb2) TM sejtek (transzformált, humán 55 eredetû TM sejtvonal) fibronektinszekréciójára. GTM¹3 sejteket inkubáltunk tesztágens jelenlétében és tesztágens nélkül szérummentes tápközegben, 24 órán át (37 °C¹on, 5% parciális CO2-nyomás mellett), majd ELISA-eljárással meghatároztuk a szekretált 60 fibronektinszintek változását a felülúszókban. A vissza30
6
1
HU 004 355 T2
maradt egyrétegû sejtszõnyegen neutrálvörös felvétel vizsgálatokat végeztünk abból a célból, hogy meghatározzuk a tesztágensek hatását a GT¹3 sejtek viabilitására. Az eredményeket az 5. ábra szemlélteti. Amint az 5. ábrán látható, a lovastatin gátolta a TGFb2 által stimulált fibronektinszekréciót, azon túl, hogy gátolta a bazális szekréciót, anélkül hogy befolyásolta volna a viabilitást. Ennek megfelelõen a statinok azon tulajdonsága, hogy csökkenteni képesek az extracelluláris mátrix (például fibronektin) túlzott felhalmozódását, alkalmassá teszi azokat glaukóma kezelésére és az IOP szabályozására vagy csökkentésére.
2
7. példa Összetevõk
5
10
Statin, például lovastatin
0,01–2%
Hidroxi-propil-metil-cellulóz
0,5%
Dinátrium-foszfát (vízmentes)
0,2%
Nátrium-klorid
0,5%
Dinátrium-EDTA (dinátrium-edetát)
0,01%
Poliszorbát 80
0,05%
Benzalkónium-klorid
5. példa: Eszméletüknél levõ cynomolgus majmok lézerrel kezelt (hipertenzív) szemének akut IOPválasza Az intraokuláris nyomást (IOP) Alcon pneumatonométerrel határoztuk meg, a szaruhártya 0,1%¹os proparakainnal történt felületes érzéstelenítését követõen. A szemeket minden mérést követõen fiziológiás konyhasóoldattal mostuk. IOP alapvonalérték mérését követõen, a tesztvegyületet egyetlen 30 ml¹es adagban vittük fel kilenc cynomolgus majom jobb szeméhez. A vivõanyagot további hat állat jobb szemébe cseppentettük. Az ezt követõ méréseket az 1., 3. és 6. órában végeztük. A lovastatin, fluvastatin, atorvastatin és paravastatin nem csökkentette jelentõsen az IOP értékeket egyetlen, 300 mg¹os adag helyi, okuláris beadását követõen.
Nátrium-hidroxid/sósav
15 Tisztított víz
20
25
30 6. példa: Eszméletüknél levõ cynomolgus majmok lézerrel kezelt (hipertenzív) szemének IOP-válasza ismételt adagolást követõen Egy további vizsgálatban a lovastatin intraokuláris nyomást csökkentõ hatását mértük okuláris hipertenzív majmokban, öt dózist és háromnapos vizsgálati rendet alkalmazva. A tesztágenst 30 ml¹es adagban vittük nyolc állat lézerrel kezelt (egyoldali lézertrabekuloplasztika) szeméhez. Kontrollként a vivõanyagot további hat állat lézerrel kezelt szeméhez juttattuk. Az 1¹es, 3¹as és 5¹ös adagokat 0900 órakor juttattuk be három egymást követõ napon; a 2¹es és 4¹es adagokat 1630 órakor vittük be az 1. és 2. napokon. Az IOP értékeket az 1¹es és 5¹ös adagokat követõen 1, 3 és 6 óra múlva mértük. Az IOP értéket mértük továbbá a 4¹es adagot követõ 16. órában. Minden egyes állat és minden egyes IOP-mérés esetében meghatároztuk a 0 idõponthoz tartozó alapvonalértékhez képest mutatkozó százalékos eltérést. A lovastatin az 1 órás IOP értéket átlagosan 22,8%kal (8,3 Hgmm), a 3 órás értéket 21,5%-kal (8,1 Hgmm) és a 6 órás értéket 25,5%-kal (9,5 Hgmm) csökkentette lézerrel kezelt majmokban a 300 mg¹os adag ötödik, helyi okuláris beadását követõen. A kontrollcsoportban az IOP átlagos csökkenése 12,5%¹os volt. Egy késõbbi vizsgálatban, amely során lovastatin kilenc adagját alkalmaztuk ötnapos idõtartam alatt, az IOP átlagos csökkenése 7,4%¹os volt. A találmány céljaira az alábbi készítmények állíthatók elõ.
Összetevõk
45
4,0%
Dinátrium-foszfát (vízmentes)
0,2%
Nátrium-klorid
0,5%
Dinátrium-EDTA (dinátrium-edetát)
0,01%
Poliszorbát 80
0,05%
Benzalkónium-klorid
Tisztított víz
Quantum satis ad 100% Mennyiség (tömeg%)
0,01–2%
Guargumi
0,4–6,0%
Dinátrium-foszfát (vízmentes)
0,2%
Nátrium-klorid
0,5%
Dinátrium-EDTA (dinátrium-edetát)
0,01%
Poliszorbát 80
0,05%
Benzalkónium-klorid
0,01%
Tisztított víz
Összetevõk
Statin, például lovastatin
7
0,01% pH-érték beállításához (pH=7,3–7,4)
Statin, például lovastatin
Nátrium-hidroxid/sósav
60
Mennyiség (tömeg%)
Metil-cellulóz
50
55
Quantum satis ad 100%
0,01–2%
Összetevõk
40
0,01% pH-érték beállításához (pH=7,3–7,4)
Statin, például lovastatin
Nátrium-hidroxid/sósav
35
Mennyiség (tömeg%)
Fehér vazelin, ásványi olaj és lanolin
pH-érték beállításához (pH=7,3–7,4) Quantum satis ad 100% Mennyiség (tömeg%)
0,01–2% Kenõcs konzisztencia
1
HU 004 355 T2
Táblázat (folytatás) Összetevõk
Mennyiség (tömeg%)
Dinátrium-foszfát (vízmentes)
0,2%
Nátrium-klorid
0,5%
Dinátrium-EDTA (dinátrium-edetát)
0,01%
Poliszorbát 80
0,05%
Benzalkónium-klorid
0,01%
Nátrium-hidroxid/sósav
Tisztított víz
5
10
pH-érték beállításához (pH=7,3–7,4) Quantum satis ad 100%
15
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 20 1. Rosuvastatin, pitavastatin, berivastatin, glenvastatin vagy származékaik vagy mindezek kombinációi közül választott statin alkalmazása betegben glaukóma kezelésére szolgáló gyógyszer elõállítására. 2. Rosuvastatin, pitavastatin, berivastatin, glenvastatin vagy származékaik vagy mindezek kombinációi közül választott statin alkalmazása betegben normális vagy emelkedett intraokuláris nyomás szabályozására szolgáló gyógyszer elõállítására. 3. Rosuvastatin, pitavastatin, berivastatin, glenvastatin vagy származékaik vagy mindezek kombinációi közül választott statin alkalmazása betegben a trabekuláris hálózat fenntartására szolgáló gyógyszer elõállítására.
25
30
8
2
4. Rosuvastatin, pitavastatin, berivastatin, glenvastatin vagy származékaik vagy mindezek kombinációi közül választott statin alkalmazása betegben okuláris neurodegeneráció elleni védelemre szolgáló gyógyszer elõállítására. 5. Rosuvastatin, pitavastatin, berivastatin, glenvastatin vagy származékaik vagy mindezek kombinációi közül választott statin alkalmazása betegben glaukómás retinopátia elleni védelemre gyógyszer elõállítására. 6. Az 1–5. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a gyógyszer a beteg legalább egyik szeméhez helyi alkalmazással történõ eljuttatásra szolgál. 7. A 6. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a statin reverz fázisú magas nyomású folyadékkromatográfiás retenciós indexének (RI) értéke 0,2–0,7. 8. Az 1–5. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a gyógyszer a beteg legalább egyik szemébe intraokuláris alkalmazással történõ beadásra szolgál. 9. Rosuvastatin, pitavastatin, berivastatin, glenvastatin vagy származékaik vagy mindezek kombinációi közül választott statint 0,05–2,0 tömeg% arányban tartalmazó készítmény, amely betegben glaukóma kezelésében, normális vagy emelkedett intraokuláris nyomás szabályozásában, trabekuláris hálózat fenntartásában, okuláris neurodegeneráció elleni védelemben vagy glaukómás retinopátia elleni védelemben való alkalmazásra szolgál. 10. A 9. igénypont szerinti készítmény, amely tartalmaz továbbá b¹blokkolót, szénsav-anhidráz-inhibitort, a1-antagonistát, a2-agonistát, miotikumot, prosztaglandinanalógot, neuroprotektív ágenst vagy azok bármely kombinációját. 11. A 9. igénypont szerinti készítmény, amely tartalmaz legalább egy szénsav-anhidráz-inhibitort.
HU 004 355 T2 Int. Cl.: A61K 31/366
9
HU 004 355 T2 Int. Cl.: A61K 31/366
10
HU 004 355 T2 Int. Cl.: A61K 31/366
11
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
