!HU000004604T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 004 604
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA B29D 11/00
(21) Magyar ügyszám: E 04 709280 (22) A bejelentés napja: 2004. 02. 09. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20040709280 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1597056 A1 2004. 09. 10. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1597056 B1 2008. 07. 30.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 0304148 2003. 02. 25.
(73) Jogosult: Sauflon CL Limited, Hampshire PO15 5TX (GB)
GB
(72) Feltalálók: BROAD, Robert Andrew, Hamble Southampton SO31 4JS (GB); MCEVOY, Steven John, Ashurst Hants SO40 7AN (GB); MACCABEE, Gordon, Frederick, Southampton SO14 3TX (GB); DUNCAN, Alan, Fareham Hampshire PO14 1TY (GB) (54)
(2006.01) B29C 33/00 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 04076160 PCT/GB 04/000514
(74) Képviselõ: Szabó Zsolt, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Kontaktlencse-öntõforma
HU 004 604 T2
(57) Kivonat A jelen találmány kontaktlencse gyártására szolgáló kontaktlencse-öntõformát ismertet. Az öntõformának meghatározott görbületû konvex formázófelülettel (36m) rendelkezõ elsõ öntõformafele (10) és meghatározott görbületû konkáv formázófelülettel (26f) rendelkezõ második öntõformafele (12) van. Az elsõ öntõformafél (10) a konvex formázófelületet (36m) annak szélén körülvevõ és ahhoz csatlakozó, gyûrû alakú zárófelülettel (38m) van ellátva, míg a második öntõformafél (12) a konkáv formázófelületet (26f) annak szélén körülvevõ, hajlékony, gyûrû alakú éllel (28f) van ellátva. Használat közben az öntõformafelek (10, 12) összeillesztett helyzetében a gyûrû alakú él (28f) a zárófelülettel (38m) egy folytonos vonal mentén érintkezik, 2. ábra A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 004 604 T2
2
miáltal a formázófelületek (26f, 36m), a gyûrû alakú él (28f) sugárirányban belsõ felülete (42f) és a zárófelület (38m) legalább egy része között öntõüreg (40) képzõdik, továbbá a zárófelület (38m) és a konvex formázófelület (36m) között, az azok találkozásánál lévõ szög
(a) 180°-nál kisebb, továbbá a zárófelület (38m) és az él (28f) sugárirányban belsõ felülete (42f) által bezárt szög (q) 90°-nál kisebb. Ahogy az öntõformafelek (10, 12) polimerizáció során egymáshoz közelebb kerülnek, az él (28f) sugárirányban kifelé elhajlik.
A jelen találmány javított kontaktlencse-öntõforma kialakításra, kontaktlencsék szóban forgó öntõformával történõ gyártási eljárására, valamint az így elõállított kontaktlencsére irányul. A kontaktlencsék kereskedelmi méretekben történõ gyártásának egyik elterjedt eljárását az egyszer használatos mûanyag öntõformákat használó öntési eljárás jelenti. Az összeillesztésükkor zárt öntõüreget formázó öntõformafelek párjából álló öntõformába monomerösszetételt juttatnak. Egy ilyen rendszer esetén jelentkezõ lényeges probléma, hogy a kontaktlencsegyártásnál alkalmazott monomer-összetételek polimerizáció hatására akár 10–20%¹os térfogati zsugorodáson is keresztülmennek. Amennyiben ezen zsugorodást nem kezelik, az eredményül elõálló lencse légzárványokat, buborékokat vagy egyéb hibákat, például széli hibákat tartalmazhat és gyenge felületi minõséggel rendelkezhet. A jól ismert és kereskedelmileg sikeres Shepherdféle eljárásnál (lásd például az US–4,121,896 számú USA-beli szabadalmat) az öntõformafelek egyike egy hajlékony éllel van ellátva. Az él úgy van elhelyezve, hogy az öntõformafelek összezárásakor az él érintkezésbe kerül a másik öntõformafél lencseformázó felületével és meghatározza az öntõüreg szélét. Polimerizáció lejátszódásakor az él (rendszerint befelé) deformálódik, miáltal lehetõvé teszi, hogy a két öntõformafél egymáshoz közelebb mozduljon és ezáltal csökkenjen az öntõüreg térfogata, ami megoldást nyújt a monomer-összetétel zsugorodására. A Shepherd-féle eljárásnak is vannak azonban problémái. A gyakorlatban azt találták, hogy az így elõállított lencsék többsége a széli hibák következtében viseletre kényelmetlen. Ennek megfelelõen ahhoz, hogy egy takarékos eljárással ismételhetõ módon elfogadható termék kerüljön elõállításra a lencsék széleit megcsiszolják. A gyártási eljárásba ez egy plusz lépést visz be és jelentõs költségtöbbletet okoz. Emellett maga a csiszolási lépés is károsíthatja a törékeny lencséket, továbbá bizonyos lencseanyagok (például a fluortartalmú polimerek) túlságosan lágyak ahhoz, hogy eredményesen csiszolhatók legyenek. A további problémák közé tartozik az öntõformafelek pontatlan illeszkedése, valamint a polimerszemcsékkel („sorja”) való elszennyezõdés. A kontaktlencsék népszerûségének növekedésével jelentõs erõfeszítés történt az irányban, hogyan lehetne a zsugorodási problémát legyõzni és a minõséget ésszerûen alacsony költségek mellett, nagy mennyiségû selejt nélkül fenntartani. Például a WO 93/04848 számú nemzetközi közzétételi irat szerint az öntõformadarabok egy deformálódó él helyett olyan kialakítással bírnak, amelynek eredményeként a polimerizáció lejátszódása
10 közben az egyik darab beledeformálódik a másikba. Az US–4,197,266 számú USA-beli szabadalom értelmében az öntõüreg körül tározó helyezkedik el, amely az öntõüreggel oly módon kapcsolódik össze, hogy a polimerizáció során belõle monomer-összetétel áramolhat 15 az üregbe. A GB–2,185,933 számú brit és az US–4,955,580 számú USA-beli szabadalmak szerint a lencseformázó felületek egyike rugalmas membrántartománnyal van ellátva, amely a zsugorodás keltette szívóerõk hatására a másik öntõformafél felé mozdul. A fenti 20 megoldások egyike sem kínál azonban teljesen kielégítõ megoldást, így fennáll az igény egy javított kontaktlencse-öntõforma kidolgozására. A jelen találmány célja egy olyan javított kontaktlencse-öntõforma megvalósítása, amely a technika állása 25 szerinti öntõformák ismert hátrányai közül egyet vagy többet kikerül vagy enyhít. A jelen találmány célja speciálisan egy olyan javított Shepherd-féle öntõforma megvalósítása, amely további szélcsiszolás szükségletét nem igénylõ, magas minõségû lencsék gyártására 30 alkalmas. A jelen találmány értelmében kontaktlencse gyártására szolgáló, 1. igénypont szerinti kontaktlencse-öntõformát valósítunk meg. Nyilvánvaló, hogy a konvex és konkáv formázófelü35 letek rendre meghatározzák az öntõformával gyártott kontaktlencse elülsõ és hátulsó felületeit. A területen járatos szakember számára nyilvánvaló továbbá, hogy a konvex formázófelület bicurve vagy akár tricurve is lehet, vagyis a görbület a konvex formázófelület kerüle40 ti széle irányában változhat. A lencse széle irányában fellépõ ilyen görbületváltozásokra rendszerint a „széli emelkedés” megjelöléssel hivatkozunk. Definíció szerint egy görbült felület esetében a szóban forgó felület és egy másik felület által bezárt szög 45 alatt azon szöget értjük, amelyet a görbült felület érintõje és a másik felület a találkozásuknál bezár. Az él sugárirányban belsõ felülete és a zárófelület közötti szögre (továbbiakban a bezárt szögre) fennálló korlátozás biztosítja, hogy az öntõformafelek polimeri50 záció során bekövetkezõ egymáshoz közelebb mozdulásakor az él sugárirányban kifelé elhajlik. Az elhajlást megelõzõen a bezárt szög elõnyösen mintegy 65°–75°, ennél elõnyösebben pedig körülbelül 70°. Az öntõforma célszerûen olyan kialakítással bír, 55 hogy az él sugárirányú elhajlását követõen a bezárt szög 75°-nál kisebb, ennél elõnyösebben pedig 65°-nál kisebb. A bezárt szög célszerûen 30°-nál nagyobb, ennél elõnyösebben pedig 45°-nál nagyobb. Ennél is elõnyösebben a bezárt szög körülbelül 55° és 65° közé 60 esik. A bezárt szög (az elhajlást követõen) emellett leg2
1
HU 004 604 T2
alább részben az elõállított lencse széli alakját is meghatározza. A zárófelület és a konvex formázófelület közötti szög elõnyösen körülbelül 140°–160°, ennél elõnyösebben körülbelül 145°–155°, még elõnyösebben pedig körülbelül 150°. Az öntõformafelekre rendszerint apa és anya párként hivatkozunk, az apafelet az anyafél fogadja magába. A konvex formázófelület akár az apa, akár az anya öntõformafélnek részét képezheti. Mindazonáltal a konvex formázófelület elõnyösen az apa öntõformafélnek képezi részét, míg a konkáv formázófelület ennélfogva elõnyösen az anya öntõformafélnek képezi részét. Elõnyösen az öntõformafelek egyikében sugárirányban kifelé és a megfelelõ formázófelülettel szomszédosan tározó helyezkedik el. A tározót elõnyösen egy olyan horony vagy csatorna képezi, amely legalább részben körülveszi a megfelelõ formázófelületet. Ennél elõnyösebben a tározót olyan gyûrû alakú horony képezi, amely a megfelelõ formázófelületet, rendszerint a konkáv formázófelületet, teljesen körülveszi. Az elõnyös kiviteli alakok egyikénél a konkáv formázófelület az anya öntõformafélben helyezkedik el és a tározót egy gyûrû alakú, részben a hajlékony, gyûrû alakú él sugárirányban külsõ fala által kijelölt horony képezi. A tározó az öntõformafelek zárásakor lehetõvé teszi az öntõüregbõl kifolyó monomerfelesleg összegyûjtését. A polimerizációt követõen a felesleges anyag (a „sorja”) a tározóban marad és a lencse nem szennyezõdik el. A konvex és a konkáv formázófelületek közötti minimális távolság beállítására célszerûen megfelelõ eszközök szolgálnak. A tekintett eszközök („merev ütközõ”) elõnyösen az öntõformafelek mindegyikén egyegy zárófelületet tartalmazhatnak, a zárófelületek egymással való kölcsönösen érintkezõ helyzetében az apa öntõformafélnek az anya öntõformafél irányában történõ relatív elmozdulása gátolt. Nyilvánvaló, hogy a zsugorodás él általi elhajlással való ellensúlyozásának biztosításához a formázófelületek minimális távolsága kisebb kell legyen a formázófelületek között az öntõüreg létrehozásakor (vagyis a hajlékony élnek az elsõ öntõformafél gyûrû alakú zárófelületével elõször bekövetkezõ érintkezésekor) lévõ távolságnál. Annak biztosítására, hogy használat közben a formázófelületek egymással megfelelõen passzítottak legyenek, az öntõformafelek elõnyösen központosító eszközzel vannak ellátva. A szóban forgó öntõformafelek elõnyösen úgy vannak méretezve, hogy az egyik öntõformafél (az apafél) a másik (az anya) öntõformafélbe ékelõdjék. Az ékelõdés célszerûen az öntõformadaraboknak a formázófelületektõl távoli kerületi falai között lép fel. A jelen találmány emellett egy, a 15. igénypont szerinti, kontaktlencse gyártására szolgáló eljárásban testesül meg. A következõkben a találmány csupán példaként kiviteli alakjait ismertetjük a csatolt rajzra hivatkozással, ahol az
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
1. ábra egy jelen találmány szerinti öntõformát ábrázol vázlatosan keresztmetszetben; a 2. ábra az 1. ábra egyik részletét mutatja; és a 3. ábra a találmány egy másik kiviteli alakjának egy részletét szemlélteti vázlatosan keresztmetszetben. Az 1. ábra szerint egy kontaktlencse-öntõforma hõre lágyuló mûanyagból, például polipropilénbõl (bár egyéb poliolefinek szintén használhatók) készített apa 10 öntõformafélbõl és anya 12 öntõformafélbõl áll. Az apa és az anya öntõformafelek egyes részeit jelölõ hivatkozási jeleket rendre az „m” vagy az „f” tagokkal látjuk el. A bemutatott elrendezésben mindegyik 10, 12 öntõformafél 14 alaptartománnyal és 16 oldalfallal rendelkezik. A 14 alaptartomány általában csésze alakú és a kör keresztmetszettel rendelkezõ, általában csõ alakú 16 oldalfallal egyetlen egységként van kiképezve. Az anya 12 öntõformafél esetében a 16f oldalfal belsõ felülete és az apa 10 öntõforma esetében a 16m oldalfal külsõ felülete rövid függõleges alsó 18 szakasszal, kifelé enyhén szélesedõ közbensõ 20 szakasszal és függõleges felsõ 22 szakasszal rendelkezik. A felsõ 22 szakasz szabad vége gyûrû alakú vízszintes 24 karimával van ellátva. Speciálisan az anya 12 öntõformafelet tekintve, a 14f alaptartomány felsõ felülete egy, használat során a konkáv 26f formázófelületként szolgáló konkáv tartománnyal és ettõl sugárirányban kifelé egymás után sorban gyûrû alakú 28f éllel, használat során monomertározóként szolgáló 30f horonnyal, továbbá 32f peremmel rendelkezik. A 28f él keresztmetszetben viszonylag vékony és ennélfogva hajlékony. A 32f peremnek gyûrû alakú vízszintes 34f felülete van, amely egy merev ütközõ részeként szolgál. A gyûrû alakú vízszintes 34f felület sugárirányban külsõ vége az oldalfal belsõ felületének függõleges alsó 18f szakaszával metszésvonalat képez. Speciálisan az apa 10 öntõformafelet tekintve, az alaptartomány alsó felülete egy, használat során a konvex 36m formázófelületként szolgáló központi konvex tartománnyal és ehhez csatlakozó eltérõ görbületû gyûrû alakú tartománnyal (a bemutatott kiviteli alaknál a gyûrû alakú tartomány keresztmetszetben egyenes) rendelkezik, ahol az utóbbi az anya 12 öntõformafél hajlékony 28f éle számára 38m zárófelületként szolgál. Az oldalfal külsõ felületének függõleges alsó 18m szakasza és a merev ütközõ részeként szolgáló gyûrû alakú vízszintes 34m felület 32m peremet határoz meg. A két 10, 12 öntõformafél olyan geometriával rendelkezik, hogy a kiindulási öntõelrendezésben (amint azt az 1. ábra mutatja) az anya 12 öntõformafél hajlékony 28f éle az apa 10 öntõformafél 38m zárófelületével érintkezik, így a 26f, 36m formázófelületek között zárt 40 öntõüreg keletkezik. Az együttesen a merev ütközõt képezõ gyûrû alakú vízszintes 34m, 34f felületek egymástól adott távolságra vannak, miközben az apa 10 öntõformafél oldalfala külsõ felületének alsó 18m szakasza az anya 12 öntõformafél oldalfala belsõ felületének alsó 18f szakaszába ékelõdik. A 10, 12 öntõformafelek megfelelõ központosítását ezen ékelõdés biztosítja.
1
HU 004 604 T2
A 2. ábráról látható, hogy a hajlékony 28f él és a 38m zárófelület közötti q szög körülbelül 70°, míg a konvex 36m formázófelület és a 38m zárófelület közötti a szög körülbelül 150°. Annak biztosításához, hogy használat közben a 28f él az A nyíllal jelölt módon sugárirányban kifelé hajoljék, fontos, hogy a q szög 90°nál kisebb legyen. Az elõállított lencse széli tartományának alakját az él sugárirányban belsõ 42f felületének görbülete, a 38m zárófelület görbülete, valamint az a szög határozzák meg (bár elõnyösnek tartjuk, ha az él elhajlásával a q szög csökken). Használat közben folyékony monomer-összetétel (például akrilát és/vagy metakrilát és N¹vinil-laktámok kopolimerje) kimért mennyiségét öntjük az anya 12 öntõforma konkáv 26f formázófelületére. Ezt követõen az apa 10 formázófelet olyan mélyen vezetjük be az anya 12 öntõformafélbe, amíg az anya 12 öntõformafél 28f éle fel nem fekszik a 38m zárófelületre és ezáltal a 40 öntõüreg létre nem jön. A két 10, 12 öntõformafél összezárásakor a folyékony monomer-összetétel a 40 öntõüregbõl túlfolyik a gyûrû alakú 30f horonyba. A légzárványok kialakulásának elkerülése érdekében a kimért monomer-összetétel térfogata elhanyagolható mértékben meghaladja a 40 öntõüreg térfogatát. A 10, 12 öntõformafelek megfelelõ központosítását és helyezését a megfelelõ 16f, 16m oldalfalak belsõ és külsõ 18f, 18m felületei közötti ékelõdés biztosítja. A polimerizációt termikus iniciálással váltjuk ki (bár UV fény vagy egyéb iniciáló eszköz szintén használható). A monomer-összetétel polimerizációja során a 40 öntõüregben lévõ monomer/polimer térfogata csökken (zsugorodás). A zsugorodás a 40 öntõüregben nyomásesést eredményez, ami az apa 10 öntõformafelet az anya 12 öntõformafélbe jobban behúzza, egészen addig, míg a merev ütközõt képezõ megfelelõ gyûrû alakú vízszintes 34m, 34f felületek egymásra fel nem fekszenek, ekkortól nincs lehetõség további egymáshoz viszonyított elmozdulásra. A merev ütközõ alkalmazása biztosítja a zsugorodás szabályozott lefolyását. A zsugorodás ellensúlyozásának biztosítása érdekében a hajlékony 28f él a 38m zárófelület mentén sugárirányban kifelé elhajlik, miközben a 38m zárófelülettel mindvégig egy vonal mentén érintkezik. A polimerizáció lejátszódását követõen a 10, 12 öntõformafeleket szétválasztjuk és a kontaktlencsét kinyerjük. A felesleges polimer képezte sorja a gyûrû alakú 30f horonyban marad vissza és így a lencse nem szennyezõdik el. A száraz lencsét hidratáljuk és szélének csiszolása nélkül csomagoljuk. A 3. ábra a találmány egy másik kiviteli alakját szemlélteti, amely lényegében megegyezik az elõzõ kiviteli alakkal (a megfelelõ részeket a „100”¹as tartományban lévõ megfelelõ hivatkozási jelekkel jelöltük), attól csupán abban különbözik, hogy a 128f él sugárirányban belsõ 142f felülete a 138m zárófelület sugárirányban külsõ szélére fekszik fel. Használat közben a 128f él belsõ 142f felülete és a 138m zárófelület sugárirányban külsõ széle közötti érintkezési vonal a 128f él
5
2
belsõ 142f felületén a konkáv 126f formázófelület irányában mozdul el. Ez különbözik az elõzõ kiviteli alaktól, ahol a vonal menti érintkezés a zárófelülethez képest elmozdult, azonban az élhez képest állandó helyzetû volt.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
1. Kontaktlencse-öntõforma kontaktlencse gyártásához, amely elsõ és második öntõformafelekkel (10, 12) rendelkezik, az elsõ öntõformafélnek (10) meghatározott görbületû konvex formázófelülete (36m) van, a második öntõformafélnek (12) meghatározott görbületû konkáv formázófelülete (26f) van, ahol az elsõ öntõformafél (10) a konvex formázófelületet (36m) annak szélén körülvevõ és a formázófelülethez (36m) csatlakozó, gyûrû alakú zárófelülettel (38m) van ellátva, továbbá a második öntõformafél (12) a konkáv formázófelületet (26f) annak szélén körülvevõ, hajlékony, gyûrû alakú éllel (28f) van ellátva, továbbá ahol, használat közben, az öntõformafelek (10, 12) összeillesztett helyzetében a gyûrû alakú él (28f) a zárófelülettel (38m) egy folytonos vonal mentén érintkezik, miáltal a formázófelületek (28f, 36m), a gyûrû alakú él (28f) sugárirányban belsõ felülete (42f) és a zárófelület (38m) legalább egy része között öntõüreg (40) képzõdik, továbbá ahol a zárófelület (38m) és az él (28f) sugárirányban belsõ felülete (42f) által bezárt szög (q) – az öntõüregben mérve – 90°-nál kisebb, és ahol, használat közben, az öntõformafelek (10, 12) polimerizáció során bekövetkezõ egymáshoz közeledésekor az él (28f) sugárirányban kifelé elhajlik, azzal jellemezve, hogy a zárófelület (38m) és a konvex formázófelület (36m) között, az azok találkozásánál lévõ szög (a) – az öntõüregben mérve – 180°-nál kisebb. 2. Az 1. igénypont szerinti öntõforma, ahol az elhajlást megelõzõen a bezárt szög (q) 65°–75°. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti öntõforma, ahol az öntõforma olyan kialakítással bír, hogy az él (28f) sugárirányban kifelé való elhajlását követõen a bezárt szög (q) 30° és egy 75°-nál kisebb érték közé esik. 4. A 3. igénypont szerinti öntõforma, ahol az elhajlást követõen a bezárt szög (q) 55°–65°. 5. A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti öntõforma, ahol a zárófelület (38m) és a konvex formázófelület (36m) közötti szög (a) 140°–160°. 6. A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti öntõforma, ahol a konvex formázófelület (36m) az apa öntõformafél (10) része, a konkáv formázófelület (26f) pedig az anya öntõformafél (12) része. 7. A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti öntõforma, ahol az öntõformadarabok (10, 12) egyikében a megfelelõ formázófelülethez (26f, 36m) képest sugárirányban kifelé és azzal szomszédosan tározó helyezkedik el.
1
HU 004 604 T2
2
14. A 13. igénypont szerinti öntõforma, ahol az éke8. A 7. igénypont szerinti öntõforma, ahol a tározó lõdés az öntõformadaraboknak (10, 12) a formázófelüegy, a megfelelõ formázófelületet (26f) legalább részletektõl (36m, 26f) távoli kerületi falai (18m, 18f) között ben körülvevõ horony (30f) vagy csatorna. jelentkezik. 9. A 8. igénypont szerinti öntõforma, ahol a tározó 15. Eljárás kontaktlencse gyártására a megelõzõ egy, a megfelelõ formázófelületet (26f) teljesen körül- 5 igénypontok bármelyike szerinti öntõformát használva, vevõ gyûrû alakú horony (30f). amelynek során 10. A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti ön(i) a második öntõformafél (12) konkáv formázófelületõforma, amely a konvex és a konkáv formázófelületek tén (26f) kontaktlencse monomer-összetételének ki(36m, 26f) közötti minimális távolság korlátozására szolgáló eszközzel van ellátva. 10 mért mennyiségét rendezzük el; (ii) az elsõ öntõformafelet (10) a második öntõformafél11. A 10. igénypont szerinti öntõforma, ahol a szólel (12) összeillesztve a formázófelületek (36m, 26f) köban forgó eszköznek az öntõformafelek (10, 12) mindzött zárt öntõüreget (40) hozunk létre, a tekintett öntõegyikén egy-egy zárófelülete (34m, 34f) van, és a záróüreg (40) a kimért mennyiségû monomer-összetétellel felületek (34m, 34f) egymással kölcsönösen érintkezõ helyzetében az elsõ öntõformafél (10) második öntõfor- 15 van kitöltve; (iii) a tekintett monomer-összetételt polimerizáljuk, amimafél (12) felé történõ relatív elmozdulása gátolt. nek hatására zsugorodás következtében a formázófe12. A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti öntõlületek (36m, 26f) egymás felé mozdulnak, a tekintett forma, ahol a formázófelületek (36m, 26f) használat közelmozdulást a gyûrû alakú él (28f) sugárirányban kifelé beni megfelelõ passzításának biztosítására az öntõformafelek (10, 12) központosító eszközzel vannak ellátva. 20 történõ elhajlása segíti; (iv) az öntõformafeleket (10, 12) szétválasztva a száraz 13. A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti önpolimeranyagú kontaktlencsét szabaddá tesszük, totõforma, ahol a szóban forgó öntõformafelek (10, 12) vábbá úgy vannak méretezve, hogy az egyik öntõformafél (v) a száraz kontaktlencsét hidratáljuk. (10) a másik öntõformafélbe (12) ékelõdik.
5
HU 004 604 T2 Int. Cl.: B29D 11/00
6
HU 004 604 T2 Int. Cl.: B29D 11/00
7
HU 004 604 T2 Int. Cl.: B29D 11/00
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest