!HU000006631T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 006 631
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 102005004931 2005. 02. 03.
(73) Jogosult: Albis Plastic GmbH, 20531 Hamburg (DE)
DE
(72) Feltalálók: FLEHINGHAUS, Michael, 21465 Reinbeck (DE); TEITGE, Andreas, 21079 Hamburg (DE) (54)
HU 006 631 T2
F21V 5/00
(21) Magyar ügyszám: E 06 706629 (22) A bejelentés napja: 2006. 02. 03. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20060706629 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1848918 A1 2006. 08. 10. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1848918 B1 2009. 06. 17.
(2006.01) F21V 3/04 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 06082081 PCT/EP 06/000967
(74) Képviselõ: dr. Vida György, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda KFt., Budapest
Világítószerkezet
A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 5 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 006 631 T2
A jelen találmány legalább egy fényforrást és legalább egy szóróeszközt tartalmazó világítószerkezetre vonatkozik. Az ilyen típusú világítószerkezetek széles körben elterjedtek. E világítószerkezeteket például gépjármûvekben alkalmazzák, ahol azok adott esetben hátsó világítótest vagy elülsõ fényszóró formájában jelennek meg. A hátsó világítótestben vagy az elülsõ fényszóróban rendszerint legalább a hátsó világítás, továbbá például járulékosan a féklámpa is megtalálható. A legújabb tervezési irányvonal arra halad, hogy az irányjelzõ világítást a hátsó világítással és a féklámpával együtt például a hátsó világítótestbe, és/vagy az irányjelzõ világítást például az elülsõ fényszóróba integrálják. A több fényforrással ellátott világítószerkezetek egy szokásos típusánál például az átlátszó optika következtében az optika mögötti alkatrészek akadálymentesen láthatók. Ezzel szemben a jármûvek világítótesteinek – például elülsõ fényszóróinak, irányjelzõ világítótesteinek és/vagy hátsó világítótesteinek – tervezõi részérõl gyakran támasztott igény, hogy a külsõ szemlélõ számára ezen elemek egységes megjelenést mutassanak. Ennek megfelelõen nemkívánatos, hogy az elülsõ fényszóróba integrálandó különbözõ színû világítótestek – például egy sárga irányjelzõ világítás és egy színtelen tompított világítás – színkülönbsége kívülrõl felismerhetõ legyen abban az esetben, amikor e világítótestek közül egyik sincs bekapcsolt állapotban. Annak érdekében, hogy több fényforrással ellátott világítótesteket, például általános világítási célú világítótesteket, jármûvekben alkalmazott elülsõ fényszórókat, irányjelzõ világítást és/vagy hátsó világítótesteket vagy más világítótesteket úgy lehessen kivitelezni, hogy az optika mögött található alkatrészek akadálymentes megfigyelésére ne legyen mód, eddig a gyakorlatban hosszú idõk óta a ki¹ vagy belépõ felületeiken prizmarendszert vagy ahhoz hasonlót tartalmazó fényszóróburákkal ellátott világítótesteket alkalmazták. A prizmásított felületen keresztül az összes fényforrásból érkezõ irányított fénysugárzás különbözõ irányokba törik meg és/vagy verõdik vissza, annak megfelelõen, hogy a fénysugárzás a felület melyik pontján érkezik a fényszóró burájára. Ilyen módon az irányított fénysugárzást túlnyomórészt diffúz fénysugárzássá alakítják. Ezáltal egyrészt azt érik el, hogy a fényszóróbura mögötti alkatrészek akadálymentes megfigyelésére nincs mód, másrészt elérik, hogy a fényforrások mûködés közben a külsõ szemlélõ számára egyetlen homogén fényforrásként jelennek meg. Ezzel szemben a prizmásított fényszóróburák alkalmazása abból a szempontból hátrányos, hogy az elõállításuk költséges, mivel egy meghatározott felületi struktúrát kell az öntési eljárás során formázni. Ezenkívül sok esetben a prizmásított fényszóróbura tervezési szempontok miatt nemkívánatos, mivel például a fényszóró és karosszéria egységes megjelenését részesítik elõnyben. Egy ilyen típusú világítószerkezet javított kiviteli alakjának leírása található a DE 198 18 009 C2 számú dokumentumban. Ezen irat egy gépjármû többfunkciós hátsó lámpatestéhez való többrétegû burát mutat be. Itt
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
a bura lényegében egy háromdimenzióssá formált mûanyag fóliát és legalább egy, a háromdimenzióssá formált mûanyag fóliára fecskendezett mûanyag erõsítõréteget tartalmaz. Ennek az ismert buratípusnak az ismertetõjegye az, hogy a mûanyag fólia fényszóró lemezként van kialakítva. Ezáltal elkerülhetõ, hogy az egy darabból formált, fényszóró tulajdonságú optikai elemeket a szokásos módon, a lámpabura belsõ felületén, gyártástechnológiai szempontból költséges úton állítsák elõ. A fényszóró tulajdonságú lemez a nyilvánosságra hozott adatoknak megfelelõen például olyan polikarbonátból lehet kialakítva, amelybe egyenletesen elosztott fényszóró tulajdonságú pigmentek formájában tömbszerû vagy üreges golyók vannak beágyazva. Ezen iratban bemutatott bura ebben a tekintetben az elõzõ bekezdésben leírt prizmásított fényszóróburákhoz képest javított megoldást képez. Az ezen iratban ismertetett eszköz azonban abból a szempontból hátrányos, hogy a javasolt többrétegû felépítés a gyártás során itt is költségesnek bizonyul, mivel többrétegû szerkezetek elõállítására alkalmas eljárás alkalmazását követeli meg. Az idézett irat 4. igénypontja értelmében megfogalmazott javaslat, miszerint a fényszóró tulajdonságú lemezzé formált mûanyag fólia rétegvastagságának 50–700 mm-nek kell lennie, hátrányt jelent, mivel ez a fényszóróbura kívánt szerkezeti stabilitásának eléréséhez egy merevítõréteg felvitelét követeli meg. A jelen találmánnyal azon feladat megoldását tûzzük ki célul, hogy olyan, legalább egy fényforrással és legalább egy szóróeszközzel ellátott világítószerkezetet valósítsunk meg, amely egyszerû felépítésû és kedvezõ költségráfordítással gyártható. Az US 6,464,382 B1 számú szabadalom olyan fényáteresztõ szórótestekkel ellátott világítószerkezetet mutat be, amelyeket egy fényáteresztõ mûanyag tömbbe ágyaznak be. A jelen találmánnyal továbbá azon feladat megoldását tûzzük ki célul, hogy olyan, legalább egy fényforrással és legalább egy szóróeszközzel ellátott világítószerkezetet valósítsunk meg, amelynek segítségével a fény homogenitása a sugárzási szög tekintetében különösen jól elérhetõ. E megoldás elõnye abban áll, hogy a fényáteresztõ mûanyag tömb mind a merevítõréteg funkcióját, mind a fényszóró tulajdonságú lemez funkcióját betölti. Ilyen módon rendkívül elõnyösen mindössze egyetlen, beágyazott fényáteresztõ szórótesteket tartalmazó fényáteresztõ mûanyag tömbbõl kialakított alkatrésszel olyan, például általános világítási célú világítótest, vagy például jármûvek fényszórójához, irányjelzõ világításához és/vagy hátsó világításához való világítótest vagy más világítótest építhetõ, amelynek külsõ burkolatrésze önmagában betölti a fényszórási funkciót. Egy, a találmány szerint felépített világítószerkezet alkalmazása esetén a fényforrások száma elõnyösen lecsökkenthetõ. Például a találmány szerinti világítószerkezettel általános világítási célú világítótesteknél, gépjármû-fényszóróknál, jármûvek irányjelzõ világításainál és/vagy hátsó világításainál, ipari világítótesteknél, megvilágított reklámtábláknál, mélyhúzott világítótes-
1
HU 006 631 T2
teknél – például neonokkal felszerelt négyszögletû lemezeknél, amelyeket pályaudvarokon alkalmaznak –, hosszú kiterjedésû világítótesteknél, vagy más olyan világítótesteknél, amelyek nagyszámú fénydióda, vagy nagyszámú egyéb fényforrás által vannak megvilágítva, kevesebb fénydióda, illetve kisebb számú alkalmas fényforrás kerül felhasználásra, mint a tárgyalt szakterületen fénydiódával vagy más alkalmas fényforrással ellátott szokványos világítótestek esetén, mivel a burkolatrész önmagában meglevõ szórási tulajdonságai miatt a fénydiódák vagy más alkalmas fényforrások kezdetben irányított fénysugárzása javarészt diffúz fénysugárzássá alakul. Ez tervezési szempontból azzal az elõnnyel jár, hogy az általános világítási célú világítótestek, a jármûvek fényszórójához, irányjelzõ világításához és/vagy hátsó világításához való világítótestek vagy minden más találmány szerinti világítószerkezet homogénen megvilágított megjelenésûvé válik, anélkül hogy a fényforrások külön-külön láthatók lennének. Olyan alkalmazási területeken, ahol a világítószerkezeten belül különbözõ színû fényforrások vannak, például integrált irányjelzõ világítótesteknél és hátsó világítótesteknél és/vagy fényszóró világítótesteknél, a találmány szerinti világítószerkezet alkalmazása azzal az elõnnyel is jár, hogy nappali fénynél a világítások kikapcsolt állapotában a színkülönbségek nem vehetõk észre. Ezáltal a világítószerkezet tervezõk által gyakran elvárt egységes megjelenése is adottá válik. A találmány szerinti világítószerkezet egy különösen elõnyös kiviteli alakja szerint a fényáteresztõ mûanyag tömb anyagát a polikarbonátok csoportjából választjuk ki. A polikarbonátok elõnye, hogy különösen kedvezõ anyagjellemzõkkel rendelkeznek. Különösen a jó alacsony hõmérsékleti fajlagos ütõmunka, továbbá a magas hõmérséklettel szembeni ellenállóság jelent elõnyt. Ezenkívül a polikarbonátok fröccsöntési eljáráshoz különösen megfelelõ megmunkálási hõmérséklettel bírnak. Polikarbonátok alkalmazása a találmány szerinti világítószerkezetben üveg alapanyagok helyett különösen elõnyös az egyértelmû tömegcsökkenés miatt. Ez szükségszerû következménye annak, hogy a polikarbonát sûrûsége több mint egy 2×¹es szorzófaktorral kisebb az üvegénél. Ezenfelül a polikarbonát alkalmazása költségráfordítás szempontjából a legtöbb esetben kedvezõbb az üvegnél. Továbbá különösen megfelelõk a fenti célokra a lánggal és magas hõmérséklettel szemben ellenálló polikarbonátok. A polikarbonátok fényáteresztõ mûanyag tömbként való alkalmazásánál a szórási tulajdonságok szempontjából különösen elõnyösnek bizonyul, ha a beágyazott fényáteresztõ szórótestek tömegaránya 0,0001–10%, célszerûen 1% értéket ér el, továbbá a szórótestek mérete körülbelül 0,1 mm-tõl 5 mm¹ig terjed, célszerûen 2,5 mm értékû. Továbbá a fény optimális homogenitásának eléréséhez a sugárzási szög tekintetében elõnyös, ha a szórótestek mérete különbözõ méreteket tartalmazó keskeny Gauss-eloszlást követ. Két vagy annál több csúccsal rendelkezõ Gauss-eloszlások különösen jól alkalmazhatónak bizonyultak. Különösen jó szórási tulajdonságokat érünk el ezen túlme-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
nõen akkor, ha a beágyazott zárványok lényegében gömb alakúak. A szórótestek polikarbonáthoz keverése során meglepõen tapasztaltuk, hogy a polikarbonát a kívánt mechanikai tulajdonságokat megõrzi. A polikarbonátok mechanikai tulajdonságait a szórótestek hozzákeverése elõnyösen nem befolyásolja negatívan. A fenti módon beágyazott találmány szerinti szórótesteket tartalmazó polikarbonátok alkalmazása azt a további elõnyt kínálja, hogy amennyiben a fényforrások nincsenek bekapcsolva, nappali fénynél egy, a tervezõk által különösen esztétikusnak tekintett sötét hatás áll elõ. Ebbõl kifolyólag a polikarbonát tetszõlegesen színezhetõ, úgyhogy szín tekintetében a tervezési követelményeknek megfelelõen tetszõleges változtatások végezhetõk el. A találmány szerinti világítószerkezet egy egyedi kiviteli alak esetén általános világítási célú világítótestként van kialakítva. A hagyományos, szokásosan üvegbõl kialakított általános világítási célú világítótestekkel szemben a találmány szerinti világítószerkezet egyik elõnye a körülbelül feleakkora tömegben jelentkezik. Ezenkívül egy, a jelen találmány szerint kialakított általános világítási célú világítótest az üzembiztonság tekintetében is elõnyös, mivel az üvegszilánkok nem jelentenek veszélyt, például a világítótest külsõ behatások által vagy szétrepedés által bekövetkezõ törése során. Továbbá a találmány szerinti, általános világítási célú világítótest a hagyományos, gyakran üvegbõl készült világítótestekhez képest elõnyösen költségtakarékosabb módon gyártható. A jelen találmány szerinti világítószerkezetnek általános világítási célú világítótestként való kialakítása ezen túlmenõen nagyon elõnyös, mivel például a polikarbonát mûanyag alkatrészként való felhasználása során a kiváló formálhatóság csaknem tetszõleges alakú általános világítási célú világítótestek gyártását teszi lehetõvé. Ezáltal kedvezõ esetben az aktuális tervezési irányvonalak figyelembevételével az általános világítási célú világítótestek piacára be tudunk lépni. A találmány szerinti világítószerkezet egy másik elõnyös kiviteli alakja szerint a világítószerkezet irányjelzõ világításként, különösen jármûvek, különösen gépjármûvek irányjelzõ világításaként van kialakítva. Egy ilyen találmány szerinti irányjelzõ világítás elõnyének alapja a szokványos prizmásított vagy üvegbõl elõállított irányjelzõ világításokkal szemben a PMMA-ból és üvegbõl elõállított világítótestekhez képesti tömegcsökkenés. Ezenkívül e megoldás költségtakarékosabb elõállítást tesz lehetõvé a hagyományos, prizmásított és/vagy PMMA-ból vagy üvegbõl kialakított irányjelzõ világításokkal szemben. Ezáltal különösen annak az autóiparban kirajzolódó irányvonalnak tudunk megfelelni, amely az egyre kisebb irányjelzõvilágítások irányába mutat, miközben ezzel egyidejûleg az irányjelzõ világítás jó felismerhetõségével kapcsolatban a közlekedésszabályozási rendeletek alapján betartandó követelményeket lehetõség szerint nagy szögtartományon teljesítjük. Amennyiben a találmány továbbfejlesztésével a világítószerkezetet jármûvek, különösen gépjármûvek
1
HU 006 631 T2
többfunkciós hátsó és/vagy elsõ világítótesteként alakítjuk ki, a fényszóróba elõnyösen például irányjelzõvilágítás építhetõ be. Ebben az esetben fényszóródást okozó anyaggal a többfunkciós világítótestnek elõnyösen csak azt a szelvényét látjuk el, amely például az irányjelzõ világítást fedi, és ezt annak érdekében tesszük, hogy az irányjelzõ világítás fénye nagyobb tartományba terjedjen, anélkül hogy eközben a fényszóró fénye nagyobb tartományba terjedne. A találmány szerint a többfunkciós világítótest különbözõ szelvényeiben különbözõ módon színezett mûanyagokat alkalmazva a jelenlegi tervezési követelmények probléma nélkül foganatosíthatók. A jelen találmány egy másik célszerû kiviteli alakja szerint a világítószerkezetet jármûvek, különösen gépjármûvek hátsó világítótesteként alakítjuk ki. Itt több világítótest – például az irányjelzõ világítótestek, hátsó világítótestek és a féklámpák – egy lámpaburkolaton belüli egybeépítésével a például fénydiódák vagy izzólámpák vagy kisülõlámpák által kibocsátott fénysugárzás homogenizálásához szükséges alkatrészek számának csökkentését érjük el, ami az elõállítási költségeket kedvezõen befolyásolja. Ezenkívül a polikarbonátok felhasználása során elõnyt jelent, hogy ez az anyag az autóiparban különösen lámpaburkolatok gyártásánál széles körben elterjedt. Ennek következtében ehhez az anyaghoz fényszóró burkolatban történõ alkalmazás tekintetében nincs szükség külön további engedélyezési eljárásra. Tehát ezen a területen nagyon elõnyösen a találmány szerinti világítószerkezet gyors bevezetésére nyílik lehetõség. A polikarbonátok mechanikai és hõtani ellenállósága különösen elõnyös ezen anyag földi, vízi és légi jármûvek burkolataihoz való felhasználása esetén. A találmány egy másik kiviteli alakja szerint azt irányozzuk elõ, hogy a világítószerkezet jármûvek, különösen gépjármûvek fényszórójaként van kialakítva. Különösen abban az esetben, amikor a gépjármûvek fényszórójába az irányjelzõ világítás is be van építve, a találmány szerinti megoldás azzal az elõnnyel jár, hogy az irányjelzõ világítás elõállításához alkalmazott, legalább a fényszóróhoz viszonyítva kisméretû fényforrás szóródás útján nagy felületû, diffúz fénnyé alakul át. Ezáltal nagyon elõnyösen az irányjelzõ világítás felismerhetõségét lényegesen javítjuk. Ezenkívül diffúz fénysugárzás elõállítása az irányjelzõ világításhoz azzal az elõnnyel is jár, hogy az irányjelzõ világítás lényegében minden fontos megfigyelési szögbõl felismerhetõvé válik. Különösen a jármû oldalán található világítás felismerhetõsége elõnyös különösen a gyalogosok vagy az oldalirányban várakozó forgalom biztonsága szempontjából. Annak következtében, hogy a fényszóróbura egyidejûleg ötvözi magába a fényszóróburkolat és egy fényszóró tulajdonságú lemez tulajdonságait, a fényszóró belsõ alkatrészeire, különösen a fényszóró belsejében található lencsékre való rátekintés nem lehetséges. Ennek további elõnye az, hogy a vandalizmus számára csekély vonzóerõvel bír. A találmány szerinti világítószerkezet egy továbbfejlesztése esetén az eszközt reklámtáblaként alakítjuk
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
ki. Ennek elõnye az, hogy ilyen módon a reklámtábláktól elvárt egyenletesen homogén megvilágítást és ezzel egyidejûleg a megvilágításhoz használt fényforrások számának csökkentését biztosítjuk. Különösen olyan esetekben, ahol a reklámtáblák megvilágítását fénydiódákból álló mátrixszal foganatosítjuk, a találmány szerinti burkolatanyagok fényszóró tulajdonsága miatt lehetõség van a fénypixelek számának nagy költségmegtakarítással való csökkentésére. A fényszóró funkciónak közvetlenül a burkolatrészbe integrálása a reklámtábla nagyon egyszerû felépítéséhez vezet. Abban az esetben, ha egy találmány szerinti reklámtáblát PMMA-ból vagy ahhoz hasonló anyagból kialakított hagyományos reklámtábla helyettesítésére használunk, elõnyösen tömegcsökkenést érünk el. Ezenkívül a tábla esetleges törése esetén – például vandalizmus következtében – lényegesen kisebb veszélytõl kell tartanunk, mivel a polikarbonát nem törik szilánkosan. A találmány szerinti világítószerkezet egy továbbfejlesztése esetén a világítószerkezetet beltéri világításként alakítjuk ki. Ezáltal képesek vagyunk különösen költségtakarékosan betölteni azt a sok esetben különösen belsõépítészek által támasztott követelményt, hogy egy terem egyenletes, diffúz megvilágítását lehetõség szerint kevés fényforrással oldjuk meg. Azáltal, hogy a diffúz fény elõállítása integrált módon a beltéri világítótestek burkolatának belsejében valósul meg, a beltéri világítótest belsejében nincsen szükség további optikai eszközökre. Így az eszköz bonyolultságát a gyártási eljárásnál jelentõsen csökkentettük. Mivel a fényforrások által kibocsátott fénysugárzás homogén eloszlása miatt a szükséges fényforrások, különösen izzólámpák vagy fénydiódák száma csökkenthetõ, ezért újabb elõnyként adódik számunkra, hogy egy találmány szerinti beltéri világítótest üzemeltetési költségei alacsonyak. A találmány egy további kiviteli alakja azt irányozza elõ, hogy a világítószerkezet jármûvek, különösen gépjármûvek beltéri világítótesteként legyen kialakítva. Azáltal, hogy a találmány szerinti beltéri világítótest a fényszórási tulajdonságai alapján lényegében diffúz fényt állít elõ, így elõnyösen egy olyan beltéri világítótest áll rendelkezésre, amely a vezetõ számára nemkívánatos, az irányított fénysugárzást kibocsátó beltéri világítótesteknél azonban gyakran fellépõ vakító hatást a legmesszebbmenõkig megszünteti. Mivel a találmány e kiviteli alakja szerint kialakított, jármûvekhez való beltéri világítótest burkolatának önmagában meglevõ optikai tulajdonságai miatt a fény szóródása biztosított, ezért a gyártástechnikai szempontból költséges és optikai tervezési megfontolások miatt kerülendõ prizmásítást vagy ahhoz hasonló felületformálást kiküszöbölhetjük. Ezáltal a gyártási költségek elõnyösen csökkenthetõk. A találmány e kiviteli alakja jól illeszthetõ belsõ terekben vagy repülõgépek utasterében elrendezett környezeti világítások alkalmazási területéhez is. A találmány egy további kiviteli alakja azt irányozza elõ, hogy a világítószerkezet vészkapcsoló világítótesteként legyen kialakítva. Ebben az esetben a mûanyag alapanyag szinte tetszõleges alakíthatósága miatt a világítószerkezet a találmány szerint vészkapcsolók kü-
1
HU 006 631 T2
lönbözõ típusai esetén alkalmazható, ahol a vészkapcsoló olyan módon van megvilágítva, hogy az egyrészt jelzés szerepét, másrészt világítószerkezet szerepét töltse be. Így például épületekben, ipartelepeken, hajókon vagy repülõgépeken a találmány szerinti vészkapcsoló a vészkijáratok jelzésére nagyon elõnyösen alkalmazható. A használat során különösen elõnyös, hogy a diffúz fény miatt a világítószerkezet nagy megfigyelési szögbõl felismerhetõ, és ezáltal a biztonság mértéke nagyobb. Ezenfelül éppen a vészkapcsolók területén van nagy jelentõsége annak, hogy nem használunk fel üveget, amellyel például a vészhelyzetben való törés lehetõsége miatt járulékos veszélyforrást vinnénk be a rendszerbe. A találmány alapját képezõ feladatot különösen hatékonyan oldjuk meg egy beágyazott fényszóró eszközökkel ellátott mûanyag segítségével, ahol a kiválasztott mûanyag polikarbonát-akrilnitril-butadién-sztirol (PC-ABS). Ez a mûanyag a feladat megoldásához azzal az elõnyös tulajdonsággal rendelkezik, hogy egyrészt galvanizálható, másrészt ezzel egyidejûleg erõs fényszórási tulajdonsággal bír. A galvanizálhatóság által biztosítjuk, hogy az anyag felületére a megfelelõ, ismert eljárás szerint fémréteget, például krómozást jól tapadó módon felvihetünk. Az ABS beágyazását követõen az anyag a nagyobb fényszóródás miatt meglepõ módon jobb fényáteresztõ képességûvé válik. Ez mindenekelõtt azért meglepõ, mivel, mint ismeretes, a butadién önmagában elsõsorban fényelnyelõ tulajdonságú. A találmányt egy példakénti célszerû kiviteli alak alapján a rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábrán vázlatosan látható egy találmány szerinti, általános világítási célú világítótest, a 2. ábrán vázlatosan látható egy további találmány szerinti, általános világítási célú világítótest, a 3. ábrán vázlatosan látható egy találmány szerinti, többfunkciós gépjármû hátsó világítótest, a 4. ábrán egy találmány szerinti irányjelzõ világítótest gépjármûvön való elrendezését szemléltetjük vázlatosan, az 5. ábrán vázlatosan látható egy több fénydiódával mint fényforrással ellátott találmány szerinti gépjármû hátsó világítás. Az 1. ábrán vázlatosan szemléltetünk egy hosszúkás alakú, általános világítási célú 11 világítótestet. Az általános világítási célú 11 világítótest 12 belsõ terében van a 13 fényforrás elrendezve. Az általános világítási célú 11 világítótest 14 lámpaburája téglatest alakúra van formázva és golyó formájú szórótestek hozzákeverésével polikarbonátból van elõállítva. A polikarbonát kiváló alakíthatósága miatt annak mechanikai tulajdonságait a szórótestek hozzákeverése nem befolyásolja, így a példaként bemutatott téglatest alakon kívül a találmány keretei között szinte bármely más tetszõleges forma elképzelhetõ. A téglatest formájú 14 lámpabura a felsõ 15 oldalán három 16, 17, 18 szelvényre van
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
osztva. Minden egyes szelvény különbözõ módon színezett polikarbonátból van kialakítva. A 13 fényforrás lényegében nyalábszerû 5 fénysugárzást bocsát ki. A nyalábszerû 5 fénysugárzás a beágyazott szórótestekkel ellátott polikarbonátból kialakított 14 lámpaburában diffúz 8 fénysugárzássá alakul. Ilyen módon olyan általános világítási célú 14 világítótestet nyerünk, amely szinte tetszõleges formát felvehet, és amely által a 13 fényforrás lényegében irányított 8 fényét homogén, diffúz 8 fénysugárzássá alakítjuk. Ezenkívül a 13 fényforrás fehér fénye olyan színben sugárzódik ki, amely szelvények szerint különbözhet. A 2. ábrán vázlatosan látható egy másik általános világítási célú, a 14 lámpaburában egyetlen 13 fényforrással ellátott 11 világítótest. A 11 világítótestet metszetben ábrázoltuk. A 14 lámpabura a 13 fényforrást oldalról kör alakban egy hengeres palástfelület formájában fogja körbe, továbbá az alsó és felsõ oldalakon fedél formájában zárja le. A 14 lámpabura golyó formájú 3 szórótestek hozzákeverésével polikarbonátból van kialakítva. A 13 fényforrás itt szintén lényegében nyalábszerû 5 fénysugárzást bocsát ki. A 14 lámpabura belsejében a nyalábszerû 5 fénysugárzás a 3 szórótesteken többszörösen szóródik, és ilyen módon diffúz 8 fénysugárzássá alakul. Emellett a 3 szórótestek hozzákeverésével polikarbonátból kialakított lámpaburkolat fényvezetõ hatása miatt a fény a 14 lámpabura teljes külsõ 19 felületén keresztül diffúz módon sugárzódik ki. A 3. ábrán gépjármûvek többfunkciós hátsó világítótestének külsõ oldala látható vázlatosan. A 14 lámpabura 16, 17, 18 szelvényekre van osztva és golyó formájú szórótestek hozzákeverésével polikarbonátból van kialakítva. A 16 szelvény pirosra színezett polikarbonátból van elõállítva, a 17 szelvény sárgára színezett polikarbonátból, a 18 szelvény pedig átlátszó, nem színezett polikarbonátból. A többfunkciós hátsó világítótest 4 házának belsejében három 1 fénydióda található, amelynek mindegyike külön-külön az egyes 16, 17, 18 szelvényekben van elrendezve. Az 1 fénydiódák mindegyike nyalábszerû 5 fénysugárzást bocsát ki. A nyalábszerû fénysugárzás a 4 ház teljes térfogatában elkevert szórótesteken többszörösen szóródik, és a 16, 17, 18 szelvények mindegyikében a 14 lámpaburából diffúz 8 fénysugárzás formájában lép ki. A jelen találmány szerinti különleges kialakítás miatt többfunkciós hátsó világítótestet nyerünk, amelynél a pirosra színezett 16 szelvény hátsó világítás, a sárgára színezett 17 szelvény irányjelzõ világítás, továbbá a nem színezett 18 szelvény tolatás közben alkalmazott hátsó fényszóró feladatát látja el. Ilyen elrendezésnél a fény 14 lámpabura belsejében lezajló többszörös szórásán keresztül biztosítjuk, hogy a fény különbözõ megfigyelési szögek alatt is jól felismerhetõ és emellett a 16, 17, 18 szelvények mindegyike síkban szétterjedõen van megvilágítva. A 4. ábra vázlatosan mutatja egy gépjármû 20 irányjelzõ világításainak elrendezését. A beágyazott szórótestekkel ellátott polikarbonátból kialakított 20 irányjelzõ világítások diffúz 8 fénysugárzást bocsá-
1
HU 006 631 T2
tanak ki. Minden egyes 20 irányjelzõ világítás által kibocsátott diffúz 8 fénysugárzás jól felismerhetõ mind a 21 megfigyelõ, mind pedig a 22 megfigyelõ által, annak ellenére, hogy a 21, 22 megfigyelõk a 20 irányjelzõ világítást erõsen eltérõ megfigyelési szögek alatt szemlélik. Az 5. ábrán olyan fékvilágítás figyelhetõ meg, amely három 1 fénydiódát tartalmaz. Az 1 fénydiódák a fékvilágítás 2 fedõlemezén belül helyezkednek el. A 2 fedõlemez polikarbonátból 3 szórótestek hozzákeverésével van kialakítva. A 2 fedõlemez egyúttal a hátsó világítótest 4 házát is képezi. A hátsó világítótest mûködése közben minden egyes 1 fénydióda lényegében nyalábszerû 5 fénysugárzást bocsát ki. Minden egyes 1 fénydióda nyalábszerû 5 fénysugárzása a 2 fedõlemez belsõ 6 oldalára esik. A nyalábszerû 5 fénysugárzás eközben a 2 fedõlemez belsõ 6 oldalának nem megvilágított felületi 9 tartományait nem éri. A hátsó világítótest 2 fedõlemezének belsejében a nyalábszerû 5 fénysugárzás a polikarbonátba beágyazott 3 szórótesteken többszörösen szóródik. A 2 fedõlemez külsõ 7 oldalán diffúz 8 fénysugárzás lép ki. A diffúz 8 fénysugárzás ekkor a 2 fedõlemezbõl a külsõ 7 oldal teljes felületén keresztül kilép. A belsõ 6 oldal nem megvilágított felületi 9 tartományaival szemben a 2 fedõlemez külsõ 7 oldalán fekvõ felületi 10 tartományok is bocsátanak ki diffúz 8 fénysugárzást. Következésképpen meglepetésszerûen kevés alkotórészt tartalmazó hátsó világítótesttel is célul tûzhetjük ki diffúz 8 fénysugárzás kibocsátását a 2 fedõlemez teljes külsõ 7 oldalán, annak ellenére, hogy az 1 fénydiódák nyalábszerû 5 fénysugárzása a 2 fedõlemez belsõ 6 oldalán a felületi 9 tartományokat nem világítja meg.
5
10
15
20
25
30
35 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Világítószerkezet legalább egy fényforrással és legalább egy fényszóró eszközzel, ahol a fényszóró eszköz (2) legalább egy olyan fényszóró tulajdonságú mûanyag elemet (2) tartalmaz, amelynél fényáteresztõ szórótestek (3) vannak egy fényáteresztõ mûanyag tömbbe (2) beágyazva, továbbá a fényszóró eszköz (2) legalább egy vagy több fényforrás (1) fölött húzódik, azzal jellemezve, hogy a fényszóró eszköz (2) a világítószerkezet egy külsõ burkolatrészeként (4) van kialakítva, ahol a szórótestek (3) mérete több csúccsal rendelkezõ, keskeny Gauss-eloszlású függvénnyel írható
40
45
6
2
le, és a fényáteresztõ mûanyag tömb (2) anyagát a polikarbonátok csoportjából választjuk ki. 2. Az 1. igénypont szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a Gauss-eloszlás két csúcsot tartalmaz. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a fényáteresztõ mûanyag tömb (2) színezett. 4. Az 1–3. igénypontok bármelyike szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a polikarbonát lánggal és/vagy magas hõmérséklettel szemben ellenálló. 5. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy azt általános világítási célú lámpatestként alakítjuk ki. 6. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy azt irányjelzõvilágításként, különösen jármûvek, különösen gépjármûvek irányjelzõ világításaként alakítjuk ki. 7. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy azt jármûvek, különösen gépjármûvek többfunkciós hátsó és/vagy elsõ világítótesteként alakítjuk ki. 8. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy azt jármûvek, különösen gépjármûvek hátsó világítótesteként alakítjuk ki. 9. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy azt jármûvek, különösen gépjármûvek elülsõ fényszórójaként alakítjuk ki. 10. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy azt reklámtáblaként alakítjuk ki. 11. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy azt beltéri világítótestként, különösen nagy felületû mennyezeti világítótestként alakítjuk ki. 12. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy azt jármûvek, különösen gépjármûvek beltéri világításaként alakítjuk ki. 13. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti világítószerkezet, azzal jellemezve, hogy azt vészkapcsolók megvilágítására alakítjuk ki. 14. Beágyazott fényszóró tulajdonságú eszközökkel ellátott mûanyag az 1–13. igénypontok bármelyike szerinti világítószerkezethez, azzal jellemezve, hogy a mûanyag polikarbonát-akrilnitril-butadién-sztirolból (PC-ABS), a fényszóró eszköz pedig fényáteresztõ szórótestekbõl van kialakítva, ahol a szórótestek (3) mérete több csúccsal rendelkezõ, keskeny Gauss-eloszlású függvénnyel írható le.
HU 006 631 T2 Int. Cl.: F21V 5/00
7
HU 006 631 T2 Int. Cl.: F21V 5/00
8
HU 006 631 T2 Int. Cl.: F21V 5/00
9
HU 006 631 T2 Int. Cl.: F21V 5/00
10
HU 006 631 T2 Int. Cl.: F21V 5/00
11
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest
