!HU000007979T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 007 979
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 792448 (22) A bejelentés napja: 2003. 08. 13. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20030792448 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1531779 A2 2004. 03. 04. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1531779 B1 2010. 01. 06.
(51) Int. Cl.: A61K 6/06 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 04017929 PCT/FR 03/002528
(30) Elsõbbségi adatok: 0210539 2002. 08. 23.
(73) Jogosult: Septodont ou Specialites Septodont S. A., 94100 St Maur des Fosses (FR)
FR
(72) Feltalálók: BERGAYA, Badreddine, F-45590 Saint-Cyr en Val (FR); BOTTERO, Jean-Yves, Domaine de Calas, 13480 Cabries (FR); BOTTERO, Marie-Josée, Domaine de Calas, 13480 Cabries (FR); FRANQUIN, Jean-Claude, F-13008 Marseille (FR); LEBLANC, Dominique, F-75005 Paris (FR); MARIE, olivier, F-91450 Soisy sur Seine (FR); NONAT, André, F-21380 Epagny (FR); SAUVAGET, Cyrillechez Mme Sandrine Sauvaget, 13610 Le Puy Saint Reparade (FR)
HU 007 979 T2
(54)
(74) Képviselõ: Baranyi Éva, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Készítmény ásványi anyag restaurálásához való anyag elõállítására, különösen a fogászat területén
A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 1 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 007 979 T2
A találmány tárgya készítmény ásványi anyag restaurálásához való anyag elõállítására, különösen a fogászat területén. A fogászat területén a koronák restaurálásának az a célja többek között, hogy kiegészítse a caries vagy ütés következtében a fogszövetek lebomlásával kapcsolatos anyagveszteséget. Jelenleg az „elromlott” fogak rekonstruálása jelenti a fogkezelések 75–80%¹át [lásd P. Hescot és munkatársai, Programme International de Recherche de l’Organisation Mondiale de la Santé sur les déterminants et la santé bucco-dentaire; Association Dentaire Francaise (1996)]. Jelenleg a fogrekonstrukcióhoz két olyan restaurálóanyagot használnak, amellyel nem kell fogpótláshoz folyamodni. A legrégebbi anyag, amelyet a XIX. század óta használnak, az ezüstamalgám. Ez széleskörûen elterjedt, a fogorvos könnyen elhelyezi, és mechanikai szilárdságát már nem kell bizonygatni. Ezenkívül egy amalgámtömés átlagos élettartamát 14 évre becsülik. Az ezüstamalgámnak azonban két nagy hátránya van. Az elsõ hátrány azzal kapcsolatos, hogy összetételében 40–50% higany van jelen. Az az esetleges veszély, hogy a higany a behelyezése során a nyálba jut, valamint az atmoszférába kerül, továbbá kivételekor a szennyvizekbe kerülhet, azt eredményezte, hogy fokozatosan abbahagyják az ilyen típusú anyag alkalmazását. A második hátrány az ezüstamalgámmal készített tömések nem esztétikus fémes küllemével kapcsolatos. Egyrészt a higany jelenlétének, másrészt az ezüstamalgám nem esztétikus küllemének a kiküszöbölése érdekében kifejlesztettek egy második típusú restaurálóanyagot. A kompozit gyantákról van szó. A kompozit gyantákat egy szerves gyanta és szervetlen töltõanyagok keverékébõl állítják elõ, a keveréket speciálisan kezelik egy olyan termékkel, amely biztosítja a gyanta és a szervetlen töltõanyagok közötti kapcsolatot, és a higany teljesen hiányzik. Mivel ezek az anyagok megfelelnek a betegek esztétikai igényeinek, eredetileg az elsõ fogak kezelésére szolgáltak, azonban a hátsó fogak rekonstrukciójához is használatosak. Azt tapasztaljuk azonban, hogy az ilyen kompozit gyantákkal készített tömések átlagos élettartama körülbelül 7 év, vagyis fele az ezüstamalgám tömésekének. A kompozit gyanta töméseknek ez az alacsony átlagos élettartama azzal magyarázható, hogy a kompozit gyanta összehúzódik, amikor a kompozit gyanta megköt, és így már nem biztosítható a kielégítõ tömítés a széleken a polimerizációs reakciója során, és ez az ilyen gyanták alkalmazásánál egy jelentõs problémát alkot. A kompozit gyanták összetevõit és a társult alkalmazási technikákat javítani célzó számos kísérlet ellenére mind a mai napig nincs olyan kompozit gyanta, amelynek kielégítõ volna a széleken a tömítettsége,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
vagyis azokon a területeken, ahol nincs vagy kevés zománc van jelen. A kompozít gyanták ökológiai és esztétikai elõnyei együtt járnak az egészségügyi költségvetés szempontjából közegészségügyi és gazdasági regresszióval. Andreeva és munkatársai [lásd («Mechanism of effect of calcium chloride on processes of disperse structure formation, and chemical interaction in the hydration of beta dicalcium and tricalcium silicates», Colloid J. USSR, 44. kötet, No 4, 1982. július, 568–573. oldalak] leírják a kalcium-klorid és trikalcium- és dikalciumszilikátok kalcium-karbonáttal alkotott keverékei közötti reakció kinetikáját. Az ezzel a reakcióval elõállított készítmény tulajdonságai azonban nem teszik lehetõvé, hogy ezt egy ásványi anyag restaurálásához való anyagként használják, például a fogászatban. A WO 01/76534 számú dokumentumban eljárást ismertetnek kémiailag kötött kerámiaanyag elõállítására építkezési cement és fogászati területen történõ alkalmazáshoz, amely anyag a következõ képlettel jellemezhetõ: CaO–Al2O3–(SiO2) –H2O. A DE 199 23 956 számú dokumentumban fogászati restauráló kerámiaanyagot ismertetnek, amely trikalcium-szilikáton alapul. Az anyag két komponensbõl álló kit formájú, az egyik komponens szilárd, a másik folyékony, ezeket a felhasználás pillanatában keverik össze. Ennek az anyagnak azonban nem teljesen kielégítõek a tulajdonságai. Valódi igény áll fenn tehát egy olyan fogászati rekonstrukciós anyag iránt, amely kompromisszumot jelent az ezüstamalgám elõnyei, vagyis a hosszú élettartam és nagy mechanikai szilárdság és a kompozit gyanták elõnyei, vagyis a higany hiánya és a tömés esztétikus külleme között. A találmány célja tehát egy ásványi anyag restaurálásához való anyag kidolgozása, különösen fogászati célra, amely anyag képes legalább 100 Mpa nagyságrendû nyomásnak ellenállni, ezenkívül elhelyezésekor és ez után is méretstabil, végül jól tapad ahhoz az ásványi anyaghoz, amelyet restaurálni képes. A találmány további célja, különösen fogászati alkalmazásban, egy fenti jellemzõkkel rendelkezõ olyan anyag kidolgozása, amely a fentieken kívül biokompatibilis. Különösen a fogászat területén az anyagnak ezenkívül biztosítania kell egy jó tömítettséget a széleken mindenféle lineáris összehúzódási jelenség nélkül, hogy az átlagos élettartama hasonló legyen az ezüstamalgáméhoz, továbbá esztétikus tömést kell lehetõvé tennie, ellenállónak kell lennie a rágónyomással szemben, amely a fentebb említett nyomásérték-tartományban van, és fontos, hogy kötési idõtartama kompatibilis legyen a fogásznak szükséges manipulációs idõtartammal, ami 10–30 perc. A találmány szerint egy ilyen anyag elõállítását lehetõvé tevõ összetétel az alábbiakat tartalmazza: – egy vizes folyékony részt, – egy szilárd részt, amely tartalmaz legalább egy a trikalcium-szilikát Ca3SiO5 és a dikalcium-szilikát Ca2SiO4 közül választott szilikátot,
1
HU 007 979 T2
– kalcium-kloridot CaCl2 és egy vízmennyiségcsökkentõ szert, amelyek valamennyien legalább egy említett részben benne vannak, ahol a szilárd részt és a folyékony részt össze kell keverni az anyag elõállításához. „Szilárd rész”-nek nevezzük a szilárd fázisok összességét, ezek az egyes alkotórészek porai, és „folyékony rész”-nek a vizes folyékony fázist, amelyben a vízhez hozzáadhatjuk az egyéb komponenseket, amelyek tehát ezt a részt vagy folyadék fázist alkotják. A vízmennyiség-csökkentõ szer lehetõvé teszi a vízhozzáadás korlátozását, tehát a folyékony fázis térfogatának a szilárd fázis térfogatához történõ adaptálását anélkül, hogy a trikalcium-szilikát és/vagy a dikalcium-szilikát hidratációját, ami a szilárd és folyékony fázis összekeverésekor történik, befolyásolná. A vízmennyiség-csökkentõ szer elõnyösen folyékonyító és/vagy lágyító tulajdonsággal rendelkezik. A vízmennyiség-csökkentõ szer ezen tulajdonságai így lehetõvé teszik a kapott anyag fluiditásának és plaszticitásának biztosítását a találmány szerinti készítmény összekeverése után, megkönnyítve így a felhasználó számára a keverést és az anyaggal való bánást. Vízmennyiség-csökkentõ szerként használhatunk például lágyítószereket, például polinaftalinszulfonátot (PNS) vagy egy módosított polikarboxilátalapú, „szuperlágyító”-nak nevezett lágyítószert. A fogrestauráláshoz a szilárd anyag tartalmaz még kalcium-karbonátot CaCO3 is. A kalcium-karbonát meggyorsítja a kalcium-szilikát hidratációját, legyen az dikalcium- vagy trikalcium-szilikát. Ezenkívül lehetõvé teszi a találmány szerinti készítmény összekeverés után kapott anyagának a nyomószilárdsága növelését is. Elõnyösen a fogászati területen a szilárd rész 70–99 tömeg% dikalcium- és/vagy trikalcium-szilikátot és 1–30 tömeg% kalcium-karbonátot CaCO3 tartalmaz, ahol ezeket a tömegszázalékokat a szilárd részt alkotó komponensek összességére vonatkoztatjuk. Elõnyösen a szilárd rész cirkónium-oxidot ZrO2 tartalmaz. A cirkónium-oxid kettõs elõnnyel rendelkezik. Mivel rendkívül kemény, tovább javítja a találmány szerinti összetételbõl elõállított anyag mechanikai tulajdonságait. Ezenkívül – mivel alkalmazásával nagyobb lesz az anyag áthatolhatatlansága röntgensugarakkal szemben – lehetõvé teszi az orvos számára az elvégzett szervetlen anyag restaurálásának jobb röntgennel történõ ellenõrzését. Elõnyösen a cirkónium-oxid aránya 0 és 15 tömeg% közötti a szilárd rész komponensei összességének tömegére vonatkoztatva. A találmány szerinti valamennyi alkalmazáshoz megfelelõ megvalósítási mód szerint a folyadék rész tartalmazza a kalcium-kloridot. A kalcium-klorid-tartalom lehet például 1 és 35, elõnyösen 9 és 25 tömeg% közötti a folyékony rész összes térfogatára vonatkoztatva.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
Egy másik megvalósítási módnál a szilárd rész tartalmazza a kalcium-kloridot. A kalcium-klorid-tartalom a szilárd részben lehet például 0,1 és 10 tömeg% közötti a szilárd rész összes komponensének tömegéhez viszonyítva, elõnyösen 0,9–7,5 tömeg%. A folyékony rész tartalmazhatja a vízmennyiségcsökkentõ szert. A vízmennyiség-csökkentõ szer aránya ebben a folyékony részben például 0,1 és 10 tömeg% közötti a folyékony rész teljes térfogatához viszonyítva, elõnyösen 1–5, különösen elõnyösen 2–4 tömeg%. Egy másik megvalósítási módnál a szilárd rész tartalmazza a vízmennyiség-csökkentõ szert. A vízmennyiségcsökkentõszer-tartalom a szilárd részben például 0,01–3 tömeg% a szilárd rész összes komponensére vonatkoztatva, elõnyösen 0,15–1,25 tömeg%, még elõnyösebben 0,38 és 0,84 közötti tömeg%. A lágyítószer típusú vízmennyiség-csökkentõ szerek, amelyeket például fentebb említettünk, használhatók a folyékony részben vagy a szilárd részben. Bármi is legyen a tervezett alkalmazás a találmány szerinti készítmény számára, a folyékony rész térfogata és a szilárd rész tömege közötti arány 0,1 és 0,3 közötti, elõnyösen 0,15 és 0,25 közötti, még elõnyösebben 0,17 és 0,23 közötti. Az arányok ezen változatait a megfelelõ vízmennyiség-csökkentõ szer megválasztásával biztosíthatjuk. A találmány egyik elõnyös változata szerint a szilárd rész komponensei mikronizálva vannak. Elõnyösen, és különösen a fogászati restauráláshoz, a szilárd rész valamennyi komponense részecskéinek legalább 90%-ának szemcsemérete kisebb mint 10 mm. A találmány további tárgya eljárás egy készítmény elõállítására ásványi anyag restaurálásához megfelelõ anyag elõállítása céljából, különösen a fogászat területén, a találmány szerinti készítménybõl. A találmány szerint összekeverjük a szilárd részt és a folyékony részt bármely olyan eszköz alkalmazásával, amely a keveréknek nagy energiát ad át. A két rész, a folyékony és szilárd rész homogén összekeverése után fehéres színû terméket kapunk, amelyet ezután könnyen fel lehet vinni. A találmány szerint elõállított anyag, amely természetesen nem tartalmaz higanyt, több, mint 95%-ban szervetlen anyag, ami biztosítja számára a kiváló biokompatibilitást. A találmány további tárgya a találmány szerinti készítmény alkalmazása fogrestauráláshoz való anyag, egy csúcscementezéshez való cement, egy fogcement-helyettesítõ egy üreg aljára való anyag és egy az állkapocscsont kitöltésére való anyag elõállítására. A találmány szerinti készítmény különösen elõnyösen alkalmazható többek között az alábbi fogászati területen, a megadott megvalósítási példákkal lehetõvé válik az elõzõekben felsorolt bármely jellemzõ elérése. A találmány szerinti anyag különösen alkalmas fogrestauráláshoz, különösen – bár nem kizárólag – a hátsó, õrlõ- és kisõrlõ fogakhoz.
1
HU 007 979 T2
Felhasználható továbbá csúcscementezéshez cementként, a csatornán keresztül vagy az úgynevezett „retrográd” sebészeti úton, vagy fogcement-helyettesítõként, csatornaperforációk esetében vagy iatrogén vagy patológiás eredetû fogbél planca perforáció esetén, de üreg alapként is fogbél-expozícióval vagy anélkül. A találmány szerinti anyag felhasználható ezenkívül az állkapocscsontok kitöltésére. A fogászati anyag – mivel fehéres színû – teljességgel megfelel az esztétikai követelményeknek. Az is minden további nélkül elképzelhetõ, hogy elõállítása során a szilárd és/vagy a folyékony részbe egy színezéket is adagoljunk a lehetséges színskála szélesítése céljából. Ily módon lehetõvé válik olyan fogászati anyag elõállítása, amelynek végsõ színárnyalata tökéletesen alkalmazkodik a beteg fogai színéhez. A találmány egyéb jellemzõi és elõnyei a következõ leírásból kitûnnek, a példákat nem korlátozó céllal adjuk, és ezek a mellékelt ábrákra hivatkoznak. Az ábrák a következõk: az 1. ábra egy pásztázó elektronmikroszkópos felvétel reprodukciója, amelyet egy a találmány szerinti készítménybõl elõállított cementtel megtöltött kisõrlõ fog üregének polírozott részén vettünk fel; és a 2. ábra az 1. ábrán fehérrel bekeretezett terület nagyított reprodukciója. A találmány szerinti anyagot, amelyet a kisõrlõ fog restaurálására fogcementként használtunk, és amelynek egyik részét az 1. ábra mutatja be, az alábbi összetétellel állítottuk elõ, ahol a folyékony rész/szilárd rész tömegaránya egyenlõ 0,21. Szilárd rész (100 g¹hoz): – Ca3SiO5 85,g – CaCO3 15,g Folyékony rész (100 ml¹hez): – CaCl2, 2H2O 14,7 g – vízmennyiség-csökkentõ szer 3,g – víz amennyi szükséges 100,ml¹hez A felhasznált szilárd rész porló alapanyagait mikronizáltuk, legalábbis ehhez a fogászati alkalmazáshoz. Elõnyösen és általában ennek szemcsemérete kisebb, mint 10 mikrométer. Ebben a példában a különbözõ komponensek granulometriai jellemzõi a következõk: – a Ca3SiO5¹re: d10=0,81 mm d50=3,16 mm d90=7,51 mm, ahol dx jelentése az adott vegyület, jelen esetben a Ca3SiO5 részecskéinek x %¹a által elért maximális méret. – a CaCO3¹ra a részecskék átlagos átmérõje 50 és 100 nm közötti. Egy másik megvalósítási példa szerint az alábbi találmány szerinti összetétel tartalmazhat cirkónium-oxidot ZrO2¹t. Egy ilyen összetétel ugyancsak alkothat fogcementet, különösen a gyökércsúcs cementezésére történõ
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
alkalmazásoknál, a csatornán keresztül vagy az úgynevezett „retrográd” sebészeti úton, ahol olyan anyagra van szükség, amelynek jó a röntgensugárral szembeni átlátszatlanná tevõ tulajdonsága. Ilyen cementet állítunk elõ az alábbi összetétellel: Szilárd rész (100 g¹hoz): 80,75 g – Ca3SiO5 – CaCO3 14,25 g – ZrO2 5,00 g Folyékony rész (100 ml¹hez): – CaCl2, 2H2O 14,7 g – vízmennyiség-csökkentõ szer 3,g – víz amennyi szükséges 100,ml¹hez, ahol ebben az esetben a folyadék rész/szilárd rész tömegaránya egyenlõ 0,18. Ebben a második példában a ZrO2 szemcseméret jellemzõi a következõk: d10=0,28 mm d50=0,71 mm d90=1,53 mm, ahol dx jelentése a fenti, és a két másik komponens, a Ca3Si05 és a CaCO3 szemcseméret jellemzõi azonosak az elõzõ példában megadottakkal. Ebben a két megvalósítási példában felhasznált vízmennyiség-csökkentõ szer egy újgenerációs lágyítószer, úgynevezett „szuperlágyító szer”, amely módosított polikarboxilát alapú, és amelyet a Chryso cég forgalmaz „Chrysofluid Premia” kereskedelmi néven. A felhasználó orvos a szilárd rész és a folyékony rész összekeverését közvetlenül felhasználás elõtt végzi, majd felhelyezi a kapott fogászati anyagot például egy amalgám tartóval a tervezett fogászati munkának megfelelõen. A jelen esetben a fent megadott példákban szereplõ egyik vagy másik összetétel összekeverése után a cementet egy kisõrlõ fog üregébe helyeztük be hagyományos orvosi mûszerek segítségével. A fenti példákban a komponensek összekeverését automatikus keverõ eszközzel végeztük, amely a készítménynek nagy energiát ad át, így homogén pasztát kaptunk, amelyet ezután egy amalgám hordozó segítségével lehet elhelyezni. A találmány szerinti fogászati alkalmazásban az anyag megkötési ideje kompatibilis az orvosi beavatkozás idõtartamával, és ez beavatkozás nélkül további anyag hozzáadása nélkül érhetõ el. Ez a kötés tehát tulajdonképpen különféle foto- vagy kemopolimerizálható monomer típusú adalék nélkül, és ultrahang alkalmazása nélkül megy végbe, nem úgy, mint a jelenlegi gyantáknál. Ha az alkalmazás körülményei a következõk: 100% nedvességtartalom, 37 °C, akkor olyan fogászati anyagot kapunk, amely rendelkezik valamennyi kívánt jellemzõvel, így a következõkkel: – idõben nem történik összehúzódás, tökéletes a méretstabilitás, – 24 óra alatt a nyomószilárdsága 100 és 200 mPa közötti, – jól tapad a fogszövethez, amint azt a mellékelt ábrákon illusztráljuk,
1 – – – – –
HU 007 979 T2
elfogadható a küllem, kötés után nem oldódik, elektromosan és hõvel szemben szigetelõ, a keménysége kompatibilis a rágással, egyszerûen és ugyanakkor praktikusan lehet kezelni a készítményt, tehát a készítmény összekeverése után kapott anyagot is. Az 1. ábrán bemutatjuk a dentint ott, ahol az érintkezési felülete van a kisõrlõ fog üregével. Ezt az üreget a találmány szerinti anyag, vagyis fogcement tölti ki. A dentinben megjelenik egy fogcsatorna, amelynek egy részét fehér színnel bekereteztük. A 2. ábrán mutatjuk be a bekeretezett rész nagyítását, részletesen látható a fogcsatorna belseje. Azt tapasztaljuk, hogy erre a belsõ részre jellemzõ egy nagy mennyiségû kristály jelenléte. Ezeknek a kristályoknak az analízise azt mutatta, hogy ezek szilíciumot tartalmaznak, ami szükségszerûen a kisõrlõ fog üregébe bevitt fogcementbõl származik. Ez a megállapítás azt jelenti, hogy az így alkalmazott fogászati anyag nemcsak figyelemre méltó módon kitölti a fog teljes üregét, hanem a fogállományon áthaladó fogcsatornák belsejébe is behatol. Tehát a fogcement – mivel fizikokémiai kötéseket hoz létre az ásványi szövetekkel, és különösen a dentinnel – lehetõvé teszi, hogy a széleken jó tömítettséget érjünk el. Ezt a széleken tapasztalható jó tömítettséget erõsíti az a tény, hogy a fogcement megõrzi a méretstabilitását: valójában egyáltalán nem figyelhetõ meg lineáris összehúzódás. A fenteken kívül ez a fogcement olyan mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a fogtömõ anyagokkal szemben támaszthatók, különösen a hátsó fogak esetén, és ezért várható, hogy a kompozit gyantákénál nagyobb tartósságra számíthatunk. Ezenkívül a találmány szerinti készítménybõl elõállított anyag különösen figyelemre méltó módon egyáltalán nem citotoxikus. A citotoxicitás, vagyis a cement esetleges toxikus aktivitása vizsgálatát bizonyos sejtekkel szemben azok lebomlását eredményezve az AFNOR elõírása szerint végeztük a következõ szabvány szerint: S 99–505–5 szabvány, NF EN, ISO 10 993–5 1999. december. A sejthalálozási arány, amelyet három idõpontban, a cement megkötése után 3 órával, 1 nappal, majd 7 nappal figyeltünk meg, mindhárom esetben kisebb volt mint 10%, ami az említett AFNOR szabvány szerint nulla toxicitásnak felel meg. Bár a leírást közelebbrõl egy fogrekonstrukciós anyag elõállításával illusztráltuk, a találmány általánosabban vonatkozik egy ásványi anyag rekonstrukciójához megfelelõ anyagra is, anélkül, hogy ez korlátozná a találmány oltalmi körét. Egy ilyen anyag használható tehát például fogcsúcscementezõ anyagként, csatorna útján vagy az úgynevezett „retrográd” sebészeti úton, valamint fogcement-helyettesítõként, csatornaperforációk esetében vagy iatro-
2
gén vagy patológiás eredetû fogbél planca perforáció esetén, de üreg alapként is fogbél-expozícióval vagy anélkül vagy az állkapocscsontok kitöltésére. 5 SZABADALMI IGÉNYPONTOK
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
1. Készítmény ásványi anyag restaurálására szolgáló anyag elõállítására, azzal jellemezve, hogy tartalmaz: – egy vizes folyékony részt, – egy szilárd részt, amely 70–99 tömeg% dikalcium-szilikátot és/vagy trikalcium-szilikátot és 1–30 tömeg% kalcium-karbonátot CaCO3 tartalmaz, a tömegszázalékok a szilárd rész összes összetevõjére vonatkoznak, – kalcium-kloridot CaCl2 és egy vízmennyiségcsökkentõ szert, ezek mindegyike legalább a fenti egyik részben van, ahol a szilárd részt és folyékony részt össze kell keverni az anyag elõállításához. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a szilárd rész cirkónium-oxidot ZrO2 tartalmaz, például 0–15 tömeg% mennyiségben a szilárd rész összes tömegére vonatkoztatva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a folyékony rész tartalmazza a kalcium-kloridot, például 1 és 35 tömeg% közötti mennyiségben, a folyékony rész összes térfogatára vonatkoztatva elõnyösen 9–25 tömeg% mennyiségben. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a szilárd rész tartalmazza a kalcium-kloridot, például 0,1–10 tömeg% mennyiségben, elõnyösen 0,9–7,5 tömeg% mennyiségben a szilárd rész összes tömegére vonatkoztatva. 5. Az 1–4. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a folyékony rész tartalmazza a vízmennyiség-csökkentõ szert, például 0,1 és 10 tömeg% közötti mennyiségben, elõnyösen 1–5%, még elõnyösebben 2–4% közötti mennyiségben a folyékony rész összes térfogatára vonatkoztatva. 6. Az 1–4. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a szilárd rész tartalmazza a vízmennyiség-csökkentõ szert, például 0,01 és 3 tömeg% közötti mennyiségben, elõnyösen 0,15 és 1,25% közötti, még elõnyösebben 0,38 és 0,84% közötti mennyiségben a szilárd rész komponensei összes tömegére vonatkoztatva. 7. Az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a vízmennyiség-csökkentõ szer egy lágyítószer, például egy polinaftalinszulfonát (PNS) vagy egy módosított polikarboxilátalapú lágyítószer. 8. Az 1–7. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a folyékony rész és a szilárd rész közötti térfogat/tömeg arány 0,1 és 0,3 közötti, elõnyösen 0,15 és 0,25 közötti, még elõnyösebben 0,17 és 0,23 közötti.
1
HU 007 979 T2
9. Az 1–8. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, különösen fogrestauráláshoz, azzal jellemezve, hogy a szilárd rész valamennyi komponense legalább 90%-ának a szemcsemérete kisebb mint 10 mm. 10. Eljárás egy ásványi anyag restaurálására szolgáló anyag elõállítására, különösen a fogászat területén, az 1–9. igénypontok bármelyike szerinti készít-
5
6
2
ménybõl kiindulva, azzal jellemezve, hogy a szilárd és folyékony részeket homogén módon összekeverjük. 11. Az 1–9. igénypontok bármelyike szerinti készítmény alkalmazása fogrestauráláshoz való anyag, egy csúcscementezéshez való cement, egy fogcement-helyettesítõ egy üreg aljára való anyag és egy az állkapocscsont kitöltésére való anyag elõállítására.
HU 007 979 T2 Int. Cl.: A61K 6/06
7
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest