!HU000006428T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 006 428
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA A01N 43/653
(21) Magyar ügyszám: E 04 790624 (22) A bejelentés napja: 2004. 10. 19. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20040790624 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1677600 A1 2005. 05. 06. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1677600 B1 2009. 06. 24.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 10349503 2003. 10. 23.
(73) Jogosult: Bayer CropScience Aktiengesellschaft, 40789 Monheim (DE)
DE
(72) Feltalálók: MAULER-MACHNIK, Astrid, 42799 Leichlingen (DE); KERZ-MÖHLENDICK, Friedrich, 51377 Leverkusen (DE); DUTZMANN, Stefan, 40764 Langenfeld (DE); DAHMEN, Peter, 41470 Neuss (DE) (54)
(2006.01) A01N 43/30 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 05039294 PCT/EP 04/011800
(74) Képviselõ: Schläfer László, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Spiroxamint, protiokonazolt és tebukonazolt tartalmazó fungicid hatóanyag-kombinációk
(57) Kivonat (1) (II) képletû vegyületet
A találmány tárgya hatóanyag-kombináció, amely egy (I) képletû vegyületet
(I) (spiroxamin) és (II) (protiokonazol)
HU 006 428 T2
és
A leírás terjedelme 6 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 006 428 T2
(2) (III) képletû vegyületet
2
A találmány kiterjed a fenti hatóanyag-kombinációk alkalmazására fitopatogén gombák elleni védekezésre, valamint az ilyen hatóanyag-kombinációkat tartalmazó fungicid készítményekre és ezek elõállítására.
(III) (tebukonazol) tartalmaz.
A találmány tárgya egy új hatóanyag-kombináció, amely az ismert 8¹terc-butil-1,4-dioxa-spiro[4.5]dekan2-il-metil-(etil)-(propil)-aminból (spiroxamin) és további ismert hatóanyagokból áll, és nagyon jól alkalmazható fitopatogén gombák elleni védekezésre. Ismert, hogy a 8¹terc-butil-1,4-dioxa-spiro[4.5]dekan2-il-metil-(etil)-(propil)-amin (spiroxamin) fungicid tulajdonságokkal rendelkezik (lásd EP–A–0 281 842). Az anyag hatékonysága jó, azonban alacsony felhasználási mennyiségek esetén nem minden esetben kielégítõ. Ismert továbbá, hogy számos azolszármazék felhasználható gombák irtására [lásd Pesticide Manual, 11. kiadás (1997), 1144. oldal; WO 96/16048]. Az ilyen anyagok hatékonysága is alacsony felhasználási mennyiségek esetén is nem mindig kielégítõ. Ismert egy hármas hatóanyag-kombináció, amely spiroxamint, tebukonazolt és egy további konazolfungicidet tartalmaz (WO 96/41533, WO 96/38040). Azt találtuk, hogy az olyan hatóanyag-kombináció, amely (I) képletû 8¹terc-butil-1,4-dioxa-spiro[4.5]dekan2-il-metil-(etil)-(propil)-amint (spiroxamint) (referencia: EP–A 0 281 842)
(2) (III) képletû 15 EP–A–0 040 345)
25
30
35
(I) (spiroxamin) 45 (1) (II) képletû vegyületet (referencia: WO 96/16048)
50
55
(II) (protiokonazol) és
(referencia:
20
40
és
vegyületet
60 2
(III) (tebukonazol) tartalmaz, nagyon jó fungicid tulajdonságokkal rendelkezik. Meglepõ módon a három hatóanyagból álló találmány szerinti hatóanyag-kombinációk fungicid hatása lényegesen nagyobb, mint az egyes hatóanyagok hatásának, illetve az egyenként két hatóanyagból álló ismert keverékek hatásának összege. Ezért egy elõre nem látható, valódi szinergetikus hatásról és nem hatáskiegészítésrõl van szó. Az (I) képletû vegyület ismert (lásd például EP–A–0 281 842). A találmány szerinti hatóanyagkombinációban az (I) képletû hatóanyag mellett alkalmazott (II) és (III) képletû hatóanyagok szintén ismertek (lásd referenciák). Ismertek továbbá a következõ hatóanyag-kombinációk: Hatóanyag-kombinációk, amelyek (II) és (III) képletû vegyületeket vagy (I) és (II) képletû vegyületeket tartalmaznak: WO 98/47367. Hatóanyag-kombinációk, amelyek (I) és (III) képletû vegyületeket tartalmaznak: EP–0 627 163. Ha a hatóanyagokat a találmány szerinti hatóanyag-kombinációkban meghatározott tömegarányok mellett alkalmazzuk, akkor a szinergetikus hatás különösen jelentõs. A hatóanyag-kombinációban azonban a hatóanyagok tömegaránya viszonylag széles határok között változtatható. Általában 1 tömegrész (I) képletû hatóanyaghoz 0,1–10 tömegrész, elõnyösen 0,2–5 tömegrész (II) képletû hatóanyagot és 0,05–10 tömegrész, elõnyösen 0,1–5 tömegrész (III) képletû hatóanyagot alkalmazunk.
1
HU 006 428 T2
A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk egyidejû, együttes vagy elkülönített alkalmazással nagyon jó fungicid tulajdonságokkal rendelkeznek, és felhasználhatók fitopatogén gombák, így például Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basidiomycetes és Deuteromycetes irtására. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk különösen jól alkalmazhatók gabonabetegségek, így például Erysiphe, Cochliobolus, Pyrenophora, Rhynchosporium, Septoria, Fusarium, Pseudocercosporella és Leptosphaeria, Puccinia, Ustilago, Tilletia és Urocystis ellen, és nem gabonakultúrákban, így szõlõ¹, gyümölcs¹, földimogyoró¹, zöldségkultúrákban jelentkezõ gombafertõzések, így például Phythophthora, Plasmopara, Pythium, valamint valódi lisztharmatgombák, így például Sphaerotheca vagy Uncinula és levélfoltosságkórokozók, így például Venturia, Alternaria és Septoria, továbbá Rhizoctonia, Botrytis, Sclerotinia és Sclerotium ellen. A hatóanyagokat a növények jól tûrik, azért a vegyületek a növénybetegségek kezelésére szükséges koncentrációkban felhasználhatók a föld feletti növényrészek, a vetõmag és a talaj kezelésére. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk felhasználhatók a levelek kezelésére, vagy csávázószerként. A találmány szerinti hatóanyagok ezenkívül felhasználhatók a terméshozam növelésére. A vegyületek toxicitása csekély, és a növények által jól elviselhetõ. A találmány értelmében kezelhetõ bármely növény és növényi rész. Növény alatt értendõ minden növény és növényi populáció, így a kívánt és nem kívánt vadon termõ növények vagy kultúrnövények (beleértve a természetes környezetben elõforduló kultúrnövényeket). A kultúrnövény lehet a szokásos nemesítési és optimalizálási módszerekkel vagy biotechnológiai és géntechnológiai módszerekkel vagy ilyen módszerek kombinációjával elõállítható növény, beleértve a transzgén növényeket és a fajtaoltalommal védhetõ vagy nem védhetõ növényfajtákat. A növényi rész lehet a növény bármely föld feletti vagy föld alatti része és szerve, így hajtás, levél, virág és gyökér, például lemezes levél vagy tûlevél, ág, szár, virág, gyümölcs és mag, valamint gyökér, gumó és rizóma. A növényi részhez tartozik továbbá a termés, valamint a vegetatív és generatív szaporítóanyag, például a dugvány, gumó, rizóma, bujtóág és mag. A növények és növényrészek találmány szerinti hatóanyaggal történõ kezelése megvalósítható közvetlenül vagy a környezetbe, élettérbe vagy tárolási térbe történõ kijuttatáson keresztül, amit a szokásos kezelési módszerekkel végzünk, amire példaként említhetõ a merítés, permetezés, ködösítés, szórás, felkenés, és szaporítóanyag, elsõsorban mag esetében az egyvagy többrétegû bevonás. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációkat a szokásos készítményekké alakíthatjuk. Példaként említhetõk az oldatok, emulziók, szuszpenziók, porkészítmények, habkészítmények, paszták, granulátumok, aeroszolok, polimer anyagban lévõ finom kapszulák,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
vetõmagot tartalmazó védõmasszák, valamint ULV-készítmények. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elõ, például oly módon, hogy a hatóanyagokat, illetve a hatóanyag-kombinációkat a töltõanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt lévõ cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzõ szereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként alkalmazhatók például aromás vegyületek, például xilol, toluol vagy alkilnaftalinok, klórozott aromások vagy klórozott alifás szénhidrogének, például klór-benzolok, klór-etilének vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, például ciklohexán vagy paraffinok, például kõolajfrakciók, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei, ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erõsen poláros oldószerek, így dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, és víz. Cseppfolyós gáznemû vivõ- és hordozóanyagokon olyan folyadékok értendõk, amelyek normális hõmérsékleten és nyomáson gáz-halmazállapotúak, így aeroszol hajtógázok, például bután, propán, nitrogén vagy szén-dioxid. Szilárd hordozóanyagként említhetõk a természetes kõlisztek, így a kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld és szintetikus kõlisztek, például nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid és szilikátok. Granulátum esetén szilárd hordozóanyagként tört és frakcionált természetes kõzetek, például kalcit, márvány, horzsakõ, szepiolit, dolomit alkalmazható, valamint elõállíthatunk szintetikus szemcséket szervetlen vagy szerves lisztekbõl és szemcséket elõállíthatunk szerves anyagból, például fûrészporból, kókuszhéjból, kukoricacsutkából és dohányszárból. Emulgeálószerként és/vagy habképzõ anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, például poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtert, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étert, például alkil-arilpoliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, arilszulfonátokat, valamint tojásfehérje-hidrolizátumot; diszpergálószerként például ligninszulfitszennylúgot és metil-cellulózt alkalmazhatunk. A készítményekben elõfordulhatnak kötõanyagok is, például karboxi-metil-cellulóz, természetes és szintetikus por alakú, szemcsés vagy latex formájú polimerek, például gumiarábikum, poli(vinil-alkohol), poli(vinilacetát) és természetes foszfolipidek, például kefalinok, lecitinek és szintetikus foszfolipidek, valamint ásványi és vegetábilis olajok. Alkalmazhatók továbbá festékek, például szervetlen pigmentek, például vas-oxid, titán-oxid, ferrociánkék és szerves festékek, mint például alizarin¹, azo¹, fém-ftalocianin-színezékek és nyomelemek, mint például vas¹, mangán¹, bór¹, réz¹, kobalt¹, molibdén- és cinksók is felhasználhatók. A készítmények általában 0,1–95 tömeg%, elõnyösen 0,5–90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációkat kiszerelhetjük önmagukban vagy más ismert hatóanya-
1
HU 006 428 T2
gokkal keverve, például ismert fungicidekkel, baktericidekkel, akaricidekkel, nematocidokkal vagy inszekticidekkel keverhetjük össze – elsõsorban vetõmag kezelése esetén –, a hatásspektrum kiszélesítése vagy rezisztencia kialakulásának megakadályozása érdekében. A találmány szerinti hatóanyagok kiszerelhetõk továbbá más ismert hatóanyagokkal is, így herbicidekkel vagy trágyázószerekkel és növekedést szabályozó anyagokkal. Az (I), (II) és (III) vegyületek kihordhatók egyidejûleg, és pedig együttesen vagy elkülönítve, vagy egymás után, ahol elkülönített adagolás esetén a sorrend általában nem befolyásolja a kezelés sikerét. A hatóanyag-kombinációkat önmagukban vagy formulázott alakban vagy abból hígított felhasználási formákban alkalmazzuk, ahol az utóbbira példaként említhetõk a felhasználásra kész oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, permetporok, oldható porok és granulátumok. Az alkalmazás a szokásos módon történik, példaként említhetõ a locsolás, fecskendezés, permetezés, szétkenés, szórás, száraz csávázás, nedves csávázás, habos csávázás és inkrusztálás. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk alkalmazása során a felhasználási mennyiség a kezelés módjától függõen széles határok között változtatható. Növényi részek kezelése esetén a hatóanyag-kombináció felhasználási mennyisége általában 0,1–10 000 g/ha, elõnyösen 10–1000 g/ha. Vetõmag kezelése esetén a hatóanyag-kombináció felhasználási mennyisége általában 0,001–50 g/kg, elõnyösen 0,01–10 g/kg vetõmag. A talaj kezelése esetén a hatóanyag-kombináció felhasználási mennyisége általában 0,1–10 000 g/ha, elõnyösen 1–5000 g/ha. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk jó fungicid hatását a következõ példák igazolják. Míg az egyes hatóanyagok a fungicid hatásban hiányosságokat mutatnak, addig a három hatóanyagból álló kombinációk olyan hatással rendelkeznek, ami túlmegy az egyszerû hatásösszegzésen. Egy szinergetikus hatás fungicidek esetében mindig akkor fordul elõ, ha a hatóanyag-kombináció fungicid hatása nagyobb, mint az egyes alkalmazott hatóanyagok hatásának összege. Két vagy három hatóanyag adott kombinációjánál várható hatás S. R. Colby [Calculating Synergistic and Antagonistic Responses of Herbicide Combinations, Weeds 15, 20–22 (1967)] szerint az alábbiak értelmében számolható: ha X az A hatóanyag m g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, Y a B hatóanyag n g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, Z a C hatóanyag r g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, E1 az A és B hatóanyagok m és n g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, és
2
E2 az A és B és C hatóanyagok m és n és r g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, akkor 5 E1=X+Y–
X×Y 100
és 3 hatóanyagból álló kombináció esetén 10
E2=X+Y+Z–
X × Y - X × Z - Y× Z X × Y× Z + 100 10000
Ennél a hatásfokot százalékban határozzuk meg. A 0% hatásfok azonos a kontroll hatásával, míg a 100% hatásfok esetén fertõzés nem figyelhetõ meg. Ha a valóságos fungicid hatás nagyobb, mint a szá15 molt, akkor a kombináció hatásában az additívnál nagyobb, vagyis szinergetikus hatásról van szó. Ebben az esetben a valóságban megfigyelt hatásfoknak nagyobbnak kell lenni, mint az E1, illetve E2 várt hatásfok20 ra a megadott képlettel számolt érték. A találmányt a következõ példa mutatja be. A találmány azonban nem korlátozódik a példára. Példák 25
30
35
40
45
1. példa Erysiphe-teszt (búza), protektív A célnak megfelelõ hatóanyag-készítmény elõállításához a hatóanyag vagy hatóanyag-kombináció kereskedelemben forgalmazott készítményét vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A protektív hatás vizsgálatához a fiatal növényeket a megadott mennyiségben megpermetezzük a hatóanyag-készítménnyel. A permet megszáradása után a növényeket betelepítjük az Erysiphe graminis f. sp. tritici gomba spóráival. A növényeket mintegy 20 °C hõmérsékletû és mintegy 80% relatív páratartalmú üvegházba tesszük a lisztharmatfoltok kifejlõdéséhez. Az inokuláció után 6 nap elteltével végezzük el az értékelést. Itt a 0% hatásfok azonos a kontroll hatásával, míg a 100% hatásfok esetén fertõzés nem figyelhetõ meg. A találmány szerinti hatóanyag-kombináció nagyon jó fungicid hatást mutat. 1. táblázat Erysiphe-teszt (búza)/protektív
50 hatóanyag felhasználási mennyisége (g/ha)
hatásfok %
Ismert: (I) spiroxamin
125
33
(II) protiokonazol
125
78
(III) tebukonazol
125
78
55+35+35
100
Hatóanyag
55
60 4
Találmány szerinti: (I)+(II)+(III) 1:0,64:0,64
1
HU 006 428 T2
2. példa Leptosphaeria nodorum-teszt (búza), kuratív A célnak megfelelõ hatóanyag-készítmény elõállításához a hatóanyag vagy hatóanyag-kombináció kereskedelemben forgalmazott vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A kuratív hatás vizsgálatához a fiatal növényeket bepermetezzük a Leptosphaeria nodorum konidiumainak szuszpenziójával. A növényeket 48 órán keresztül 20 °C hõmérsékleten és 100% relatív páratartalmon tartjuk egy inkubációs kamrában, majd a megadott mennyiségben megpermetezzük a hatóanyag-készítménnyel. A növényeket mintegy 15 °C hõmérsékletû és mintegy 80% relatív páratartalmú üvegházba tesszük. Az inokuláció után 12 nap elteltével végezzük el az értékelést. Itt a 0% hatásfok azonos a kontroll hatásával, míg a 100% hatásfok esetén fertõzés nem figyelhetõ meg. A találmány szerinti hatóanyag-kombináció nagyon jó fungicid hatást mutat.
3. táblázat Fusarium nivale (var. majus)-teszt (búza), kuratív
5
10
hatóanyag felhasználási mennyisége (g/ha)
Ismert: (I) spiroxamin (III) tebukonazol Találmány szerinti: (I)+(II)+(III) 1:0,4:0,4
15
hatásfok % talált*
140
17
55
17
55
33
140+55+55
100
számított**
54
* talált=talált hatás, ** számított=a Colby-képlet szerint számított hatás.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK
20
1. Hatóanyag-kombináció, amely egy (I) képletû vegyületet
Leptosphaeria nodorum-teszt (búza)/kuratív
25
hatóanyag felhasználási mennyisége (g/ha)
hatásfok %
Ismert: (I) spiroxamin
500
0
(II) protiokonazol
500
20
(III) tebukonazol
500
40
340+80+80
60
Találmány szerinti: (I)+(II)+(III) 1:0,24:0,24
Hatóanyag
(II) protiokonazol
2. táblázat
Hatóanyag
2
3. példa Fusarium nivale (var. majus)-teszt (búza), kuratív A célnak megfelelõ hatóanyag-készítmény elõállításához a hatóanyag vagy hatóanyag-kombináció kereskedelemben forgalmazott készítményét vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A kuratív hatás vizsgálatához a fiatal növényeket bepermetezzük a Fusarium nivale var. majus konidiumainak szuszpenziójával. A növényeket 24 órán keresztül 15 °C hõmérsékletû és 100% relatív páratartalmú inkubációs karában tartjuk, majd a megadott mennyiségben megpermetezzük a hatóanyag-készítménnyel. A permet megszáradása után a növényeket mintegy 15 °C hõmérsékletû és mintegy 100% relatív páratartalmú üvegházba tesszük fényáteresztõ inkubációs fedél alatt. Az inokuláció után 11 nap elteltével végezzük el az értékelést. Itt a 0% hatásfok azonos a kontroll hatásával, míg a 100% hatásfok esetén fertõzés nem figyelhetõ meg. A találmány szerinti hatóanyag-kombináció nagyon jó fungicid hatást mutat.
(I) (spiroxamin)
30 és
(1) egy (II) képletû vegyületet
35
40 (II) (protiokonazol) és (2) egy (III) képletû vegyületet 45
50
(III) (tebukonazol) 55 tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti hatóanyag-kombináció, azzal jellemezve, hogy az (I) képletû hatóanyag tömegaránya – a (II) képletû hatóanyaghoz 1:0,1–1:10 és – a (III) képletû hatóanyaghoz 1:0,05–1:10. 60 5
1
HU 006 428 T2
3. Eljárás fitopatogén gombák elleni védekezésre, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti hatóanyag-kombináció hatásának tesszük ki a gombákat és/vagy ezek életterét vagy az ezektõl mentesen tartandó növényeket, növényi részeket, magokat, talajt, felületet, anyagokat vagy teret. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti (I) vegyületet, az 1. igénypont szerinti (II) vegyületet és az 1. igénypont szerinti (III) vegyületet egyidejûleg együttesen vagy elkülönítve vagy egymás után hordjuk ki.
2
5. Szaporítóanyag, amely a 3. igénypont szerinti eljárással van kezelve. 6. Fungicid készítmény, amely 1. vagy 2. igénypont szerinti hatóanyag-kombinációt tartalmaz. 7. Az 1., 2. és 6. igénypont szerinti hatóanyag5 kombináció, illetve készítmény alkalmazása gombák irtására. 8. Eljárás fungicid készítmények elõállítására, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti hatóanyag10 kombinációt töltõanyagokkal és/vagy felületaktív anyagokkal keverjük.
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
