S1.E.RKESZTf : LAJTA ANDOP-J
+-
V. ÉVfOLYAM =5. SZÁM= 1 9 3 2. MÁJ. 1.
FEJŰS PÁL, a "Tavaszi zápor" c. Minerva-Osso-film
rendezője
(PAÁL-FOTO)
1 .. ..
••
ÁRA
1
PENGÓ'
,----------------._----------~, Jegyezze.~ elő m~gánah,
hogy az
OSSO FILM R.T. irodahelyisége
VII., Erzsébet-körút rr.-n,
emelet
Telefon-
8.
36 - S-..l!::2
Filmjeink n é I k ü I szinházát eredményesen nem tudja vezetni, mert csak nálunk kaphatja a most készülö magyar hangos filmeket Felhivjuk figyeimét az UFA - URÁNIA filmszinházban már megjelent
MINDIG
A NŐ
(Regényes párizsi történet 10 felv.) c. filmünkre. Főszerepben: P R É J E A N és A N N A B E L L A
,--------.--------------------,
FILMMŰVÉSZETI
V. ÉVFOLYAM.
ÉS TUDOMANYOS = 5. SZÁM. =
FOLYÓIRAT
1932. MÁJUS
l.
A MAGYAR MOZGÓKÉPSZ;INHÁZAK VÉGS Ű VERGŐDÉSE ÉS SUL YOS VÁLSÁGA 1932 ELSŰ FÉLÉVÉBEN A magyar :.vlozgóképüzemengedélyesek Orsz. Egyesülete áprílisban beadványt intézett Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterhez, a magyar mozgóképügyek legfőbb intézőjéhez. akinek vázolták a magyar filmszínházak jelenlegi súlyos helyzetét és sürgős orvoslást kértek a bajokra. A beadvány szószerinti szövege a következő: Nagyméltóságú Belügyminiszter Ur! Kegyelmes Urunk! Nagyméltóságodnak bizonyára tudomása van arról, hogy az elmúlt évben 217 mozgószínház zárt be, a megmaradottak közül pedig csak 178 működik rendszeresen, a többi csak időkozonként, hogy engedélyét el ne veszítse. Jelen beadványunkban bátorkódunk rámutatni arra, hogy a súlyos anyagi válság legfőbb okozója a reánk rótt mértéktelen közterheliben keresendő. E közterhek megállapítása Nagyméltóságod hatásköréba tartozik, ezért fordulunk tisztelettel és várakozással méltányos enyhítést kérve a mi tagjaink számára az üzemek felélesztését, fenntartását jelenti, jelenti továbbá a munkaalkalmat több ezer ember számára. Felesleges talán mondanunk, hogyafelsorolandókon kívül viselünk minden más által is viselt közterheket is. Legsúlyosabb terhünk a vigalmiadó és pedig elsősorban a vidéki városok kiilőnböző és néha fantasztikus vigalmiadó-kulcsai. Ez ügyben már számos beadvánnyal és kérésselostromoltuk Nagyméltóságod hivatali elődjét, aki meg is ígérte, de a kormányválság miatt ígéretét nem tarthatta meg, hogya vigalmiadó kérdését országosan fogja rendeletileg szabályozni, olymódon, hogya szedhető vigalmiadó maximuma 6% legyen. Tisztelettel kérjük, méltőz-
tassék az azóta egyre súlyosbodó helyzetet is mérlegelve, hivatali elődjének álláspontját magáévá tenni és megvalósítani. A vigalmiadóval kapcsolatban a magyar filmgyártás fellendítése érdekében kérjük, hogy méltóztassék a mozgóképszínházakat azokon a napokon, amelyeken magyar filmet mutatnak be, a vigalmiadó fizetése alól felmenteni. E kérdésünk természetesen odairányul. hogy ilyen adómentességet csak akkor kapjanak a mozgóképszínházak, arnikor műsoruk főképe (slágere) magyar. Ilyenformán a magyar filmekért a mozgóképszínházak nagyobb kö!csöndíjakat fizethetnének, ami a gyártási kedvet fellendítené és a nagy kultúrális eredményen felül számtalan munkásnak adna kenyeret. Ez az intézkedés aránylag csekély összegre vonatkoznék és hatásában mégis nagyjelentőségű és iparpártoló volna. Szakmánk súlyos terhe a rendőrldvezénylések, illetve az ezzel járó vezénylési díjak és bélyegilleték kérdése. Tisztelettel kérjük, méltóztassék a rendőrkivezénylés alól mentesített mozgóképszínházak 320-as befogadóképesség-kategóriáját 400-ra felemelni. Kérjük, méltóztassék anagybefogadóképességű filmszínházak vezényléseit is csökkenteni. Hivatkozunk e tekintetben arra, hogya mozgóképszínház akban 10 év óta nem fordult elő rendőri beavatkozás. Súlyos sérelmünk, hogy minden legkisebb engedélykérésnél. de minimálisan havonta 10 és 20 pengő bélyegilletéket kell lerónunk, holott az engedélyokiratok egész életre már ki vannak adva. E tárgyban az a kérésünk. hogy méltóztassék lehetővé tenni, hogy a játszási engedélyek teljes idényre legyenek kérvényezhetők egyszeri bélyegilletékkel és havonként fizethető vezénylési díjjal. Méltóztassék a mozgóképszínházak ideiglenes szünetelését bejelentő beadványokat a bé-
~'-----4:~~r~~'~-- -~~1 nap-nap után érkeznek a panaszok a, tűzoltóvezénylések ügyében, Budapesten pedig a rendelet kiadása után egy ideig nem szedték a tűzrendészeti bejárásokért fizetendő eljárási díjakat, ma már azonban a rendelet ellenére ismét negyedévenként tartják a bejárásokat és ismét fizettetik velünk a magas és már egyszer eltörölt eljárási díjakat. Kérjük, méltóztassék odahatni, hogy az alantas hatóságok szüntessék meg ezeket az anomáliákat. Utolsó panaszunk nem a közterhek csökkentését célozza, de, mert annak kiküszöbölése kizárólag Nagyméltóságod tetszésétől függ, bátrak vagyunk e helyütt ezzel is előhozakodni. Ma, amikor még a legjobb menetelű mozik költségvetése is labilis, végzetesen hat az érdekelt mozgóképszínházakra - egy-egy új színház építése, egy régi áthelyezése, megnagyobbítása, esetleg két régi mozgó engedélyével egy új - nagy film palota létesítése, végül úgynevezett elvi engedélyek megvalósítása. Kegyelmes Urunk, tudjuk, hogy az engedélyek kiadása Nagyméltóságod diszkrecionális joga, tudjuk, hogy Nagyméltóságod jóakarónk, amit a nemrég kiadott kontingensrendelettel is bebizonyított, épp azért bátorkedunk tovább menve arra kérni, hogy tekintettel a rendkívül súlyos gazdasági helyzetre, méltóztassék a fent felsorolt mozialapításokat és nagyobbításokat három évi időtartamra rendeletileg lehetetlenné tenni, hiszen mi tapasztalásból tudjuk, amit az ilyen alapítók csak később fognak megtudni, hogy tudniillik ezek az új vállalkozások nemcsak a környező mozgókat teszik tönkre, de a mai viszonyok között - már születésük pillanatában - önmagukat is. Ezzel az intézkedéssel Nagvméltóságod tehát nemcsak bennünket, de az alapítani óhajtókat is védi saját tapasztalásukkal szemben. Utolsó kérésünk. hogy méltóztassék a túltengő vidéki míikedvelői előadásokat megrendszabályozni. Ugyis eléggé sujtja a vidéki mozikat a sok bál. mulatság, társulati színielőadás, bűvészest stb., nincsen arra semmi szükség, hogy az egzisztenciát senkinek sem nyujtó műkedvelő-előadások is sujtsák a mozaőképszinháeakat. Egy kormányrendelet eltiltja a mükedvelőket attól, hogy a hivatásos szinészekkel egyidőben előadást tarthassanak. Ennek analógiájára azt kérjük, hogy méltózt.assék rendeletileg eltiltani a műkedvelőket attól, hogy olyan falvakban és kis városokban, ahol. a mozi csak szombat.on és vasárnap tart előadást, e napokon színielőadást tarthassanak.
lyegilleték alól mentesíteni, annál is inkább, mert ezeket az engedélyokiratban is biztosított szüneteket az engedélyesek azért tartják, mert anyagi okokból nem képesek az üzemet fenntartani. Teljes káosz uralkodik a jótékonycélú adóátalányok megállapítása terén is. Különösen extrém esetek vannak vidéken. Általános intézkedést kérünk e téren olymódon, hogy oldassanak fel az összes átalányegyezségek, amelyek különben is jobb időkben és gyakran a helyi hatóságok nyomása alatt köttettek és állapíttassék meg rendeletileg, hogy: a havonként maximálisan 8 előadási napot tartó mozgóképszínházak jótékonycélú átalányt nem fizetnek, a többször, de nem mindennap játszók fizessék havonta a legmagasabb helyár háromszorosát, a naponta játszók 300 személy befogadóképességig legmagasabb helyáruk négyszeresét, 500-ig ötszörösét, 800-ig hétszeresét, 800-on felül tízszeresét. Nagyméltóságodnak tudomása van arról, hogyegyesületiink tagjai óriási megerőltetéssel lehetővé teszik a kormányzat által nemzeti szempontból nagyfontosságúnak deklarált magyar hangos híradó előállítását. A mozi- és filmszakma a magyar filmgyártás érdekében a Filmipari Alapnak horribilis összeggel, évente cea 400.000 pengővel adózik. A Filmiroda évente 8000 méter magyar filmet gyárt, de a Filmalap részéről semmiféle támogatásban sem részesül, teljes rezsijét kénytelen ránkhárítani. Tisztelettel kérjük, méltóztassék odahatni, hogy e 400.000 pengőből a Filmipari Alap támogassa a legnagyobb magyar filmgyárat minimálisan évi 52.000 pengővel, miáltal lehető vé válna egyrészt a híradó nívójának kívánatos emelése, másrészt a nehézségekkel küzdő - különösen vidéki - mozgóképszínházak híradó-kölcsöndíjának további mérséklése. Ettől függetlenül kérjük a Filmipari alapi díj és gyártási kötelezettség megváltásáért fizetendő díjak 50%-os csökkentését, ami annál is inkább indokolt, mivel a tőlünk beszedett százezrekből épített Hunnia-filmgyárban a gyár anyagi érdekeire való tekintettel nemcsak magyar, hanem francia és német filmeket is gyártanak. Nagyméltóságod hivatali elődje kérésünkre 128.084/1931. VII. B. M. sz. rendeletével szabályozta kérésünkre a tűzoltóvezénylések és tűzrendészeti eljárások ügyét. Ezt a rendeletet az alantas hatóságok, sajnos, annak intencióitól eltérő en magyarázzák. Vidékről
2
AKTUÁLIS
FILMPROBLÉMÁK
ANGY AL' LÁSZLO, a Hunnia-filmgyár
A "Filmkultúra áprilisi számából néhány értékes cikk maradt ki az "Aktuális filmproblémák" sorozatából. Ezeket most közöljük folytatólagosan.
zenei :vezetöje:
UJ LEHETÖSÉGEK A MAGYAR HANGOSFILMZENE
TERÉN
ségeket, amelyek megvannak és kínálhangosfilm tudvalevően új zenei koznak. A hangosfilm zenei vezetőjének lehetőségeket teremtett: a még és a kiválóan tehetséges hazai zeneugyan kezdeti stádiumban levő úgynevea feladata, hogya zett szórakoztató zenének magasabb kul- .szerzőgenerációnak túrájú és nemesebb lehetőségeit. Ennek magyar muzsika faji lehetőségein kea következménye az, hogya film óriási resztül megalkossa a speciális magyar publicitása kitermelt egy olyan szórakozhangosfilmmuzsikát, amelynek úgy helytató muzsikát, ami a régebbivel szemben beli, mint internacionális jelentőségében sokkal kvalitásosabb. A hangosfilmis bízom. Ez utóbbi reményemet alátázenével kapcsolatosan azt is meg kell emmasztja a nagyon kismúltú magyar hanlíteni, hogy egészen új 1nMajlehetőségek . gosfiImzenének minden várakozásunkat útját nyitotta meg. felülmúló, átütőerejű külföldi sikere, ami A magyar hangosfilmgyártás azonban joggal tölthet el optimizmussal a jövőt sokkal fiatalabb, semhogy kiélhetette illetőleg. volna már ezeket a zenenyujtotta lehető-
A
BORHEGYI ISTVÁN (Wien) :
A MAGYAR KINEMATOGRÁFIA BAJAINAK ORVOSLÁSA KüLFÖLDI TAPASZTALAT ALAPJAN életlenül, de nagy érdeklődéssel 01vatam a "Filrnkultúm" husvéti számát. V életlen:ül azért, mert már évek óta külföldön tartózkodom és csak néhanéha jövök rövidebb-hosszabb időre szülővárosomba, érdeklődéssel pedig azért 01vastam, mert a megjelent panaszok, tanácsok, jóslások stb, igen érdekesen vannak csoportosí tva. Ezt az alkalmat ragadom meg és néhány megjegyzést szeretnék tenni a megjelent cikkekre, Erre nemcsak az a tény jogosít fél; hogy volt szerenesém a "mozi" születésénél, mint szemlélő, résztvehetni, hanem az a körülmény is, hogy állandóan van alkalmam a külföldi, nevezetesen a németországi és ausztriai mozi- és filmviszonyok felől személyesen
V
informálódn i és ennek alapján ki kell jelentenem, hogy az itteni rossz üzletmeneteinek nemcsak a szomorű gazdasági viszonyok, hanem, merem állítani és tudom bizonyítani, 50%-ban az itteni filmszínházak és a filmkölcsönzők az okozóí. Érdekes, hogy mindazok a szakernberek között, akik akár mint új, akár pedig mint régi emberek a husvéti szám- ' ban elsírják baj aikat, nincsen kettő olyan, aki ugyanazt az okot említené fel, amiért mindnyájuknak rosszul megy, hanem mindegyik "tanár" úr más és más tényezőben látja a baj kútforrását és mindegyik más és más orvosságot ajánl a gyógyításra. Már pedig tudvalevő dolog, hogy éppen a gyógyíthatatlan betegségnek van a legtöbb oruoeeáoa} Én is
színházak közül is csak a legnagyobbak dolgoznak plakáttal. Ami esetleg a másodhetes színházak részéről a lapokban megjelenik, az csak mint lcoliekii» hirdetés jelenik meg, még pedig a jibnkölcsönző költségén. Erre nálunk azt mondanák, hogy ez nagyon szép és üdvös dolog, de nálunk ezt nem lehet keresztülvinni. Ezzel szemben pedig kijelentem, hogy ez itt is lehetséges, csak mindnyájuknak ugyanazt kell akarniok. Már pedig a kiadásokat csökkenteni mindnyájan akarják. A másodhetes színházak többsége állandóan, avagy átmenetileg, két slágerrel dolgozik. Az úgynevezett folytatólagos műsor ezátal 3 hóra hosszat is eltart.
gyógyíthatatlannak és reménytelennek tartom úgy a filmszínházak, mint a filmkölesönzők helyzetét mindaddig, amíg a "tanár urak" nem okulnak a múlt tapasztalatain és nem állapítanak meg helyes diagnózis t. Pedig a helyes diagnózis megállapítása nem is olyan nehéz dolog és ha az érdekeltek a múltból tanulságot nem merítettek, úgy tanuljanak legalább a tizenkettedik órában - a jelenből. A főbaj ott van, hogy a megcsappant bevételből nemhogy nem marad némi felesleg, de még a folyó kiadásokat sem lehet nagyon fedezni. Ezekután vagy a bevételeket kell emelni, vagy pedig a kiadásokat megfelelően csökkenteni. A bevételeket emelni? Erre azt fogják szakemberek mondani, hogy lehetetlen! A kiadásokat csökkenteni? Hát ez meg hogyan lehetséges? Én, mint "kívülálló", azt mondom, hogy mint a kettő lehetséges. Ha nem is tudom a bevételeket lényegesen emelni, avagy a kiadásokat erősen csökkenteni, úgy mégis azt gondolom, hogy az érdekeltek végre-valahára fogjanak össze és csak egy részét tegyék meg annak, amit külföldi kollégáik már évek óta tesznek. Szerény véleményemet mindenki, mint érdektelen egyénnek a véleményét kell, hogy felfogja, mert ismétlem, nekem a szakmához, mint olyanhoz, semmi közöm sincsen, nincsenek különleges érdekeim, nem vagyok senkivel sem haragban, sem. jóbarátságban, legfeljebb akad sok ismerősöm a régi gárdából. Meg kell még azt is jegyeznem, hogy útmutatásaimnak csak akkor lesz gyakorlati eredménye és értéke, ha a lehetőség határain belül azokat mindkét fél nemcsak megszívleli, hanem tényleg és egyöntetűen keresztül is viszi. Ha teljes egészében elfogadják 'az útmutatásaimat, akkor a jelentős eredményt rövidesen már érezni fogják. Csak az egyslágerrendszer a kis mozgőszínházakon
Elsőhetes filmszínházak csal, munkanélkülieknek adhatnak olcsóbb jegyet
Az elsőhetes filmszínházak ma valamivel jobb helyzetben vannak, mint a másodhetes színházak, de hogy meddig, nagyon is kérdéses. Mert ha a másodhetes színházak összeomlanak, úgy vélem, ebből nekik is tetemes káruk lesz, mert hiszen a film kihelyezésénél a kölcsönzőnek számítani kell a másod hetes színházakból eredő jövedelemre is és ha ez elmarad, akkor nem lesznek abban a helyzetben, hogy egy slágernek az összes költségeit maguk viseljék. Azért mondtam előbb, hogy az elsőhetes színházak helyzete ma még egy árnyalattal kedvezőbb, de ha az elsőhetes színházak is átveszik azt az öngyilkossági üzleti elvet, amit ma a másod hetes színházak követnek, ugyancsak igen rövid időt adok nekik a megélhetésre. Ha nevezetesen valamennyi elsőhetes színház is arra a meggondolatlan lépésre határozná el magát, hogy már 40 fillérért ad belépőjegyet, úgy ennek a folytatása csak az lehet, hogy egy másik színház legközelebb már 30 filléres árat hirdet és rövidesen lesz már olyan premierszínházunk is, amelyik csekély 10 fillérért ad majd jegyet. Biztos tudomásom van arról, hogy az egyik premierszínház napi 1700 pengős bevételéből az első mérsékelt előadás bevétele 700 pengő volt, míg - a másik két esti előadásban csak 1000 pengőt vettek be. Ezek a szá-
segíthet
Németországban, Ausztriában és Csehországban egyetlen másodhetes színházsem hirdeti sem a hirdetőoszlopokon. sem az újságban a műsort. Sőt az elsőhetes
4
~
-+.~~rl'~f~----------~' i}~~
Nagyon is elég! .Meg kell még említenem, hogy az egy sláger-rendszer ~ellett a másodhetes színházak körülbelül egy hónapra előre megállapíthatják müso'rukat és ezt a beosztá t olcsó nyomtatványok formájában a belépő közönségnek a 'pénztárnál már előre átnyuj that j ák, úgy azt gondolom, hogy felhoztam míndazokat a főbb érveket, amelyeket e kis cikk keretében felhoznom kellett. Most azután minden másodhetes színház adja össze kiadásait : a hirdetés, a píakát és a második sláge1' költségét, majd csak rá fog jönni arra, hogy ez a tényleges megtakaritás havonta igen tekintélyes összeget tenne ki. Ezenkívül megfelelő akció keretében a vigalmiadóból és a világítási _ árakból is lehetne tekintélyes eredményt elérni, úgyhogy a fővárosi filmszínházak rezsikiadásait alaposan lehetne leépjteni.,
mok bizonyítják legjobban, hogy milyen "nagyszerű eszme" volt a 40 filléres jegy bevezetése! Hogyan játszhat egy másod hetes filmszínház egy slágert, ha az elsőhetes színház már 40 filléres helyárral ugyanazt a képet bemutatta? Külföldön is kísérleteztek az elsőhetes színházak a délutáni helyármérsékléssel, megjegyezvén. hogy ezt nem egyes színházak határozták el, hanem az összességnek volt ez a határozata. Mit eredményezett azonban ez a kíséTlet? Néhány nap után már visszacsinálták az egészet, azzal a helyes indokolással, hogy ha "én alkalmat nyujtok már 40 fillértért a közönségnek, hogy az elsőhetes színházba menjen, akkor bizony a közönség tömege ezt az olcsó előadást fogja favorizálni és az esti előadásokat kerülni fogja." Most a hely-' zet Wienben az, hogy néhány másod hetes színháznak megengedték, hogy az első előadást olcsóbb helyárak mellett rendezhessék, de csakis 'Jnunkanélküli igazol-, vány felmutatása ellenében. adható ki az olcsóbb jegy. Ebből látszik, hogya külföldön a filmesek egyesületének is van beleszólása a helyárpolitikába. N em fogja egyetlenegy színház sem külföldön az egyesület határozatát negligálni. Külföldön azt a színházat, amelyik az 'egye'sület határozata ellen cselekszik, bojkettálják, ,de bojkottálják azt a kölcsönzőt is, aki ilyen szinháznak továbbra is szállít filmeket. Budapesten azt hitték, hogyha a másodhetes mozgószínházak 2 és 3 slágert játszanak, akkor az elsőhetes filmszínházak mindjárt· bezárnak ? Vagy talán segít a másodhetes -mozgőkon az, ha mint az egyes helyéken történik - 3 slágert adnak egy műsorban? Nos, ez 'az üzleti elv a' külföldön sehol sem érvényesülhetne egy percig sem! Mi szükség volt erre a h'í-hétetlen elhatározásra, kívánta talán a közönség?' Elfelejtik, hogy a mosgőképszinház mindig "könnyű" szórakoztató hely volt. Vagy talán nem éppen elég egy-kétórás műsor keretében egy sláger és egy megfelelő kísérőmÍísor'?'
Több magyar
felirat
kell!
A filmkölesönzők nagyban hozzájárulhatnának a nagyközönség érdeklődésének az emeléséhez. -Mindenekelőtt gondoskodni kellene arról, hogy a magyar szöveg sokkal kiadósabb és a fordítás sokkal hűebb legyen. Sokszor elnézem, hogy milyen vétkes könnyelműség, ha a képen folyó párbeszédet csak igen kivonatosan és helytelenül, fordítják _le. Hatásos és értékes jelenetek peregnek le, megfelelő magyar szöveg nélkül. Hisz ezzel a filmkép belső értéke sokat veszít és a közönségnek azt a széles rétegét, amelyik az illető idegen .nyelvet részben vagy egészben nem érti, a hangoskép igazi élvezetétől teljesen elüti és e miatt a kőzönség nagy része következetesen kerüli is a hangosfilmeket. A helyles és kiadós magyar szöveg nyujtása az érdeklődök számát tetemesen emelné. Ha ezen a téren előnyös változást visznek keresztül a filmkölcsönzők, úgy helytálló' lesz Guttmann Károly úrnak az a megállapítá~a, hogy "a jó filmeknél teljesen mindegy, hogy milyen nyelven beszélnek". A legszigorúbban megtiltanám. hegy a filmeket "megvágják"! Azt szeretnám tudni, hogy milyen jogon és aldpon"csi-
5
.'+.
.
_?~r~
'l~A
~~
~
~~~~,~------
__ --------
,
1. Ha az érdekeltek összefognak és akarnak a múlt hibáin tanulni, akkor cselekedjenek sürgősen és okosan, amíg
nálja a mozgóképszínház vezetője ezt a csonkítást? Talán azért, hogy 2 óra alatt akár 3 slágert is játszhasson és még hozzá nem tudom hány kisebb képet? Ugylátszik, igen sokan még nem hallották a közönség véleményét az ilyen csonkításokről. Természetes, hogy az ilyen "megvágás" nemcsak a képnek árt, hanem az egyes szereplőknek is! Ezzel a bűnös eljárással csak még több hivöt veszít el a filmszínház. Panaszkodnak egyes cikkirók arról, hogya vidék, mint vevő, nagyon lemaradt. Ennek főoka a gazdasági válságon kívül még az is, hogy a vidék közönsége még kevésbbé érti és értékeli a nem magya?' filmeket, ha a szöveg fordítása hiányos vagy nem elég értelmes. Két körülményt vegyünk tehát figyelembe:
nem késő. 2. Ne terjesszenek
maguk
között kis-
hitűséget: "hogy a messzebb jövőben sem várható lényeges javulás". Ez téves megáUapítás! Inkább higyjék el, hogy "nem lesz filmhiány a jövő idényben sem!" Ha pedig van film és azt szolídan és megfontoltan kínálják fel a nagyközönségnek, úgy a filmszínház is meg fogja találni a maga számítását és nyugodtabban várhatja meg a jelenlegi gazdasági helyzet javulását. Mert úgy, amint a jónak is van vége, úgy a rossz sem tart örökké.
Dr. PALÁGYI RÓBERT ügyvéd, a Magyar Mozgóképüzemengedélyesek Orsz, Egyesületének ügyésze :
VESZELYEK A FILM LEKÖTESENEL SZEMPONTJABÖL
A SZERZŰI JOG
ja, hol a cselekmény felhasználása miatt, hol pedig egyéb szerzői jog megsértése címén. Kiszámíthatatlan az az anyagi felelősség és kockázat, amely az ilynemű ügyletből azokra hárulhat, akik a [ilmet: nyilvánosan előadják. Még azt sem lehet mondani, hogy feleletre vonják a nyilvánosan előadók (mozik, színházak) a kölcsönzőket, vagy a kölcsönzőkön keresztül a gyárakat. mert ezek red szarint a felelősséget maguktól elhárítják. Elhárítják pedig gondosan megszögezett írásbeli szerződéssel. Felvetődik a kérdés, vajjon az olyan szerződés, amelyet a film forgalomba hozójá a filmszínházzal a film nyilvános előadása céljából létesít és kirekeszti a szerzői jogok tekintetében fennálló felelősséget, -. nem ütközik-e ajóeTköl-
ábrakapott, hogyafilmgyárak nyilván takarékossági szempontból - nem szerzik meg a filmcselekmény és a filmzene szerzőitől a teljes és korlátlan szerzői jogot, hanem csak arra szereznek jogot, hogy a filmet elkészíthessék. Hanyagságból vagy hozzá nem értésből történik-e, még azt sem kötik ki, hogy az így elkészült filmet jogukban van forgalomba hozni és nyilvánosan előadatni. Igy legfeljebb az a további kötelezettség terhelné őket, hogy a szerzőnek a foganatba menő nyilvános előadások után még bizonyos fizetségek járnak. Igen gyakran a film gyár megelégszik azzal, hogy jogot szerzett a film elkészítésére. A filmszalagot forgalomba helyezi és a többivel nem törődik. A film nyilvános előadás alá kerül és megindul a perek áradata. Hol a filmnek egy
L
áríá-
6
Felfogásunk szerint nincs joghatálya az olyan kikötésnek, amellyel a [ilangyáros a kölcsönzővel szemben és a kölcsönző a filmszínházzal szemben a film nyilvános előadásám vonatkozó szerzői jog tekintetében őt tet'helő felelősséget kirekeszti.
csokbe vagy nem 'minősíthető-e kizsákmányoló szerződésnek, Ihmely a filmszínháznak szorult helyzetét kiaknázza? Sajnálatos, hogy ilynemű kérdés bíróságainak döntése alá nem került, amely a szakmának e pillanatban talán legégetőbb problémája. ZOMBORY LÁSZLÓ okI. gépészmérnök, a MMOE szakértő mérnöke:
UJ PERSPEKTIV A A FILMTECHNIKA technikai beMozgóképszínházaink rendezésében kialakult. az a helyzet, hogy azt a fotócellás hangosfilmre kell alapozni. Nem is olyan régen legalább is a tisztább hang, de főleg olcsósága miatt előnyösebbnek látszott a lemezes hangosfilm, de az ezzel járó szinkronizmus-kellemeiiensé qek: már is megásták a sírját, annál is inkább, mert a fotócellás felvételi és leadótechnika anynyira haladt, hogy hangjóság tekintetében már nincs a lemezes mögött. Korántsem kell azonban azt gondolnunk, hogy a fotó cellás hangos berendezés mai iormáia tartós lesz. Ennek is van fogyatékossága, ilyen pl. az, hogy a mai vetítőgépek szakaszosan továbbítják a filmet, a fotócella működésének pedig egyenletes filtnmozgás kell, épp eiért azt a vetítőgép oly helyén kell alkalmazni, ahol már módunkban van a filmet egyenletesen továbbítani, azaz a filmen a hang helye a hozzátartozó képhez képest előbbre van valamivel, amennyi szükséges a vetítőgép alján elhelyezett fotócella-berendezésig, Ebből azután az a hátrány adódik, hogy a film pontatlan felkapcsolása mellett már is jól észrevehető szinkronizmus-eltolódás keletkezik. A fotó cellás filmből való minden ki-
I
A Szab. " A L E G
ftVIDO . I ft II o
v I L LAM os
C
sÓB
a
B ÁRB
É PE K
Javltása,
AN
TERÉN
vágásnak pedig majdnem egy másodpercig tartó hangzökkenés a következménye. Mindebböl látható, hogy a fotócellás hangos vetítéshez az olyan gép volna a legmegfelelőbb, amelynél a film a kapuban is egyenletesen halad, amikor ugyanoda lehetne a fotócella-berendezést is beépíteni és így a filmen sem volna szükséges a hangnak a képhez képest való előre kopírozása. Az ilyen gépek az ú. n. optikai kiegyenlítésü vétítőgépek, amelyekből egy már működésben is van: a német Mechau-féle, Ujabbari egy fmncia optikai kiegyenlítésű génről jött hír, amelynek a mechanikája elég egyszerű. Az optikai kiegyenlítésű vetítőgépa fotócellás hangos Ieadásra való tekintettel - nagyon aktuális, Előbb-utóbb eljön az az idő, amikor az ilyen gép nyomul előtérbe és amikor egy tőkeerős vállalat azt megszerzi, erre gyártja a filmeket, amelyeket azután csakis az ilyen gépen lehet majd leadni. A filmtechnikaberendezkedésnek tehát ez a perspektívája, aminek mindenesetre nagy előnyei lesznek, viszont ismét anyagi megterhelést jelent majd a mozgóképszínházaknak, mint annakidején a hangosfilmre való áttérés.
"!g}~P!~e~~l~~~~o~a~~~St~~t~~intakm!Z GYARTJA
111111111111111111
BUDAPEST.
tekercselése,
7
ÉS FORGALOMBA
HOZZA:
RYMORZ LAJOShat.eng. v III amosság I váll alata U., UACll·OT
szerelése
50. CSER
Telefon 90·1-55 E O Z LETEK
'•.•.• ----_...,
~~~r~~,-.I_--,--~+t
G. BALOGH GÁBOR:
TIZENOT J!V A NJ!MAFILM TOl~TÉNETÉBÖL I. Janita Hansen-nal. agyon érdekes divatfilm ebben az időben .René mester' ajta Andor szerkesztő barászalónja" Molly King-gel és a tévesen tom a "Filmkultur'a" febmagyarnak tartott Madge Kennedy ala, mari számában érdekes cikkben emlékezett meg né- kításai, míg trópikus felvételei és érdekes szüzséje miatt a "Szent bálvány tánhány letűnt filmnagyság1111111111111111111111 cosa" az igazi őse a mai exotikus miliőjű ről. Cikkének hatásaképen lapozgatni kezdtem immár tizenkét esz- játékfilmeknek. Jönnek az 1920-as évek. Az egyik Rátendő óta vezetett feljegyzéseírnben. kóczi-úti moziban egy eredetileg .Para(Talán egy hosszabb kötetben napvilágra dies der Dirnen" cirnű film kiabál cenkerülnek egyszer ?') Annyi egykor jóliszúra után. mert, de ma már csaknem elfelejtett név, A burleszkek rövidek: egy-két felvonáérdekes adat közül ugyancsak nehéz szaksosak. Dicky, Prince és társai már letűszerű tanulmányt adni - csak egy csonőben. Négyen versenyeznek az elsőségkorra valót füzök össze itt belőlükért ebben a zsánerben : a kövér Fatty amennyire a rendelkezésre álló tér megengedi - mindenütt elsősórban á női (legsikerültebb képe: "A konyhafőnök", ebben Buster Keaton epizódista), Hafilmsztárokat tartva szem előtt. A háborold Lloyd (szintén "Téves kapcsolás" rú utolsó éveiben (1917-1918) és a forcimű filmen), Chaplin ("Görkorcsólyaradalmak idején Emilie Sannon és Hebajnok", "Csodaforrás") és később Zilena Makovszka voltak a legszebb filmgotto (akinek artistaszerü bravúrjait a7,csillagok. Az előbbi filmjeire már alig emlékszik vissza a közönség, utóbbi a óta sem érte senki utól (a "Pénzbeszedő" és "Lovasított autó't-ban), Max Linder Vörös boszorkán1f-ban nyujtott emlékecsatlakozik kisvártatva újra hozzájuk. zetes alakítást. Ugyancsak feledésbe Gloria Svanson már neves sztár ("Tilment a pompás alakú Gertrud-e Welken, tott gyümölcs") és újszerű játékával Clara Kimball-Joung meg Charlotte Mos.1oukin is hamar népszerű lesz ("Fiat Böcklin neve. P. MenicheUi mellett Fern Justitia" Lissénko asszonnyal), "Fáraó Andra, a sex-tuppeal akkori megtestesitucatnyi híresség mellett tője, A legtöbbet játszók közül: a szőke hitvesé"-ben Dagny Servaes játszik. ::VlásreprezentaH edda Ve1'non, a kedves Lotte Neumann tív film e korból a ,.Hindu síremlék". A és Wanda Treumann (Viggo Larsen francia produkció kiemelkedő filmje a partnere) neveiről nem szabad megfeled"Joselyn". A németek közül Karl Götz keznünk. Mínden idők talán legbájosabb excellál a .,Kegyelemkenyér"-ben, Pomnaívájának: Dorrit Weichsler-nek postpás történelmi képek: "Lucretia Borgia", humu s filmjei is sokáig vannak műso"Lady Hamilton" (Liane Haid feltűnése), ron. Lydia Borelli ("Tünő napsugarak") ,.Boleyn Anna" (Henny Porten ), "Mamellett Susanne Gromdais ("Sárarany") dame Dubarry" (.1annin_qs, Pola N eari t . az akkori nagy "Spielfilm"-sztár. -Ó, A "Cabiria" "Cesarina" (Mía , és társai. Amerikában .,Sába királvnőie" . Mayj-szerű monumenial filmek után ezy-" Beitu Blythe-tel, BécSben 3 Korda-féle: ..Rabszolgakirálmző", itthon pedig Garas két .évig a folytatásos fantasztikus kaMárton: ..Névtelen váT"-_ia. Norma Tallandorképel« divatja következik: Pearl madae, Gloria Swanson és persze a. nagy Withi-vel ("Burlingtoni jaguár" stb.) , !ll~g,Q,?JJ;h Rpla.:nd-dal a főszerepben. Az Mary is ismertek már ekkor. Az expreszszionista irány érdekes próbálkozásai első iga~ dzsungelfilm a: .Xtuco" a szép -----
L
meg
már a borzalmas tónusú "Ferrante"-ban (WégeneT) mutatkoznak (talán a "Golern" utóhatásaként) . Külsőségekben is kifejezetten futurista alkotások a "Genuina" (Eern. AndTa) és a "CalJigar-i". (Később követői a "Drakula" iskolája után induló Paul Leni rendezésű filmek, meg a francia avant-garde-isták.) A "Drakula"-ban Hans Schreck nyujt emIítésreméltót. Az 1920-a5 évek elején már komoly művészetté érik és kialakulóban van a "három legnagyobb"-nak egyre felfelé ívelő pályája. D. W. Griffith az "Ut a boldogság felé"-ben adja iskolapéldáját tökéletes, precíz s mindenre kiterjedő művészeRÁKOSI SÁNDOR, tének. Mellette és az ő révén fejlődnek az Osso-Film R. T. ügyv. igazgatója. világhírességgé a Gish-novérek, Carol Dempster, Mae Marsh, Pauline Starke, A bel Gance (korai háború utáni filmje: a Alma Rubens, Constance Talmadge, az .J'occuse", majd "Száguldó kerék"), első flapper-típus: Collen M OOTeés a már északon pedig a korán elköltözött Maucsaknem feledésbe ment, pikáns profilú: riiz Stiller ("Gösta Berling") emelkedBlanche Sweet (.,Galamb az ölyvek könek a legeslegelsők közé. (Utóbbi fedezi zött"), meg a férfiak közül L. Barrufel az "isteni" Greia Garbo-t is, akit mOTe. mint annyi más nagyságot - a "Bánatos Méltó társa: Cecil B. De Mille, aki utca" (Bettauer) után Amerika csábít megalapítja az iTánlldTámát a film vászcsakhamar magához. nán ("Tízparancsola.t", később .Élet téAz 1925-26-27-e5 évek a "némafilm" kozlói" ). Ö is felavat néhány új híresigazi aranykorát jelentik. Itt már leheséget (Vera. Reynolds. Julia Fa.11 stb.). tetlen ilyen dióhéjban rendszert De mégis legszélesebb skálájú közülök követni. Néhány kiemelkedő név 1925az egykori kereskedősegédből H rendeből: Viola Dana ("Ne légy féltékeny"), zés koronázatlan királyává arrívált Ernst Iréne Rich ("Elsodort élet"), Betty Lubitsch, akinek sokoldalúságát - mind Compson ("Utolsó tánc"), Colleen MOQ1'e a mai napig -. senki más nem közelitette ("Sally"), Lily Damita ("Párizs játékmez. Nemosak a komolv társadalmi drászere"), a nagyszerű mozgású Wanda mákban ("Carmen". .Dubarrv" ... Boleyn Hawley ("Miss Hobbs"), a szépséges Anna" stb.) nagy, de a. ví ciáték terén iR Corinne Griffith ("Zenés pokol"). Ekkor az első. Az 1920-a5 évek elején a . Csodaexcellál névrokona. a harmadik Griffith baba" és az ..Osztrigás hercegnő" (Ossi . is: Raymond C,Kisasszony férje"). A Oswalda.-val). 1924--25 körül nediz a már nagy Doug-Pickford-pár mellett a Amerikában készült ..Kvittek val1?1v.nk" Milton Sils-Dor1ls Kenyon-pál' ("Megés a. ..Csókol.? űira" (a báios Mnrill Prehódítom az uramat.". "Megtört szivek") a vos t-tal. Monte Blne-val ép, A dol.f M p.ni01l- legnépszerűbb. Adolf Menjou már kivívval) 2. legragyogóbb alkotásai ebben a ja az elegancia nagymestere címet ( ..Válzsánerben. junk el"). A burleszkszerű vígjátékban Douglas M C. Lean halad új utakon. A kis A rendezők közül odakint méz Rex 1"'1,Jackie hatalmas vetélytársat kap a csöpp aram. ("Apocalipsis lovasai"). Fred NibBaby Peggy-ben (.,Óceánkisasszony"). lo és G. Eitzmaurice, német földön Fritz (Foly tat juk. ) Lang és W. Murnau, Franciaországban
9
~--------~'~~~~+f-------
(···········A··MŰi·E"i~EM············) .. .
gyal' filmvállalat, több külföldi cég akar magyar filmet készíteni; a tervek is megvannak. Egyik-másik műterernalapitási terv is komoly stádiumba lépett. A közeli hetek mínden bizonnyal változást hoznak
....................................................
A Mínerva-Osso filmgyártás második filmjének, a Tavaszi zápor-nak a fölvételeit áprihs közpéri kezdte meg Fejös Pál, a budapesti filmműtermi életben. aki körülbelül május 20-ára be is fejezi a filmet. A film négy verzióban készül, A NEMZETKOZI az idegen szereplők közül egyedül AnnaMOZIKO)JGRESSZUS bella játszik a filmen, míg a magyar május 30-án nyílik meg ezidén Londonszereplök közül a legkiválóbb budapesti ban. A megnyitó ülésen az angol uralszínpadi színészek jutnak szerephez, így pl. Dajbukát Ilona, Peth es Sándor, Gó- kodó család egyik tagja fog elnökölni. Londoni filmkörök nagy előkészületeket zon Gyula, Ujváry Lajos, Gyergyai Isttesznek a kongresszusra, amelyre azonván, Kürthy József, VaszaTy Piroska és szei·int-· mások. A film zenéjét Angyal László és ban - minden valószínűség Európából csak nagyon kevesen vesznek Vincent Scotta francia zeneszerző szerezrészt. A kongresszust a londoni lordték, rrríg a benne előforduló éneket Simon Helly francia énekesnő énekli. Az új fil- mayor nyitja meg üdvözlő beszéd kíséretében május 30-án, hétfön. . men Boldog községből 65 festői öltözetű Kedden, ntájus 31-én: A kongresszus asszony, leány és férfi is szerepel, akik első tanácskozási napja. Budapesten résztvettek a film belső felSzerda, . június 1.,: A kongresszusi vételein, Boldog községben pedig a külrésztvevők megjelennek az epsomi Derbysőkben. versenyen. Este hivatalos bankett a Körülbelül május 20-án kezdi meg résztvevők tiszteletére. Székely István a Mínerva-produkcíó keCsütörtök, június 2.: Nappal különböző retében a harmadik magyar-francia filkongnesszusí ülések, este angol filmeket met, amelynek címe Rouletabille aviamutatnak be a résztvevőknek. teur, magyar címét még nem állapították Péntek, június 3.: Búcsúbánkett. meg. A szcenáriumot Pierre Jules Webet· írta és a főszerepet Robert Tuiain. francia artista játsza. A film a repülővilágA FILM HALOTTAlI ban játszódik le és így rendkívül gazdag izgalmas jelenetekben. A filmet magyar, német, francia és angol verzióban kéStefány Ede, ? kispesti Stefániaszítik. mozgóképszínház tulajdonosa és engedéA francia filmen kívül a Magyar Filmlyese, kispesti városi képviselőtestületi iroda Hungária-körúti műtermében Ma- tag, április 15-én 65 éves korában hoszjor Dezső rendezett egy kisebb filmet, szas szenvedés után meghalt. Stefán Ede amelyben Hosszú Zoltán, a Nemzeti Színmég békében alapította mozgóképszínháház tagja játszik egy székely góbé-szerezát és míndenkor nagy szeretettel és pet. Partnerei: Eszenyi Olga és Iványi lelkesedéssel foglalkozott mozgójának Sándor. A filmen több, sok helyütt ismeügyeivel. Halála a magyar filmvilágban retlen székely táncot mutatnak be a szeőszinte részvétet keltett. replők. Pierre Baischef], orosz származású Mialatt ezen a két filmen dolgoztak, filmszinész, Párizsban rövid betegeskeazalatt különböző helyeken komoly tárdés után meghalt. Batscheffet nálunk is gyalások indultak meg újabb műterrnek ismerték, számos külföldi filmen lépett létesítése és a további intenzív filmgyárföl, nagyobb szerepe volt a Napoleontás bevezetése érdekében. Számos mafilmben. Szívszélhűdés ölte meg.
~~~~~~----~-----I
10
A
MEGHlVÚ. A Magyar Mozgóképüzemengedélyesek Orságos Egyesülete 1932 máj us Iü-én délelőtt 11 órakor a Magyar Filmklub helyiségében (Miksautca 3.) rendkívüli közgyűlést tart, melyre tagjainkat ezúton tisztelettel meghívjuk. Felkérjük a meghatalmazással rendelkező tagjainkat, hogy ők, a közgyűlés pontos időben törtériehető megnyitása érdekében már 10 órakor jelentkezzenek. Az elnökség. TÁRGYSOROZAT. 1. Az alapszabályok 8., 12., 13. és 14. §-ainak módositására benyujtott indítványok tárgyalása. 2. 2 alelnök, 2 budapesti és 1 vidégi választmányí póttag választása. 3. Az elnökség valamelyik tagjának az ügyvezetői teendőkkel való megbízatása. 4. Esetleges indítványok.
*
Kivonat az alapszabályokból: 7. §. A rendes tagok, ha tagdíjfizetési kötelezettségüket teljesítették, a közgyűlésen részvételi, indítványozási és szavazati joggal bírnak. Azon tag, aki tagdíjjal hátralékban van, tagsági jogait nem gyakorolhatja, a közgyűlésen részvételi, inditványozásí avagy szavazati joggal nem bír. A közgyűlési jogokat az engedélyes gyakorolja. Társulás esetén a közgyűlési Jogokat az gyakorolja, akit a társulási szerződésben, vagy az egyesülethez intézett utólagos bejelentésben a társak erre kijelöltek. 12. §. Indítványok legalább 3 nappal a közgyűlés előtt írásban nyujtandók be az egyesület elnökségéhez. A közgyűlésen a tagok tagsági jogaikat személyesen avagy írásbeli meghatalmazás alapján történt meghatalmazott útján gyakorolhatják. Meghatalmazás csak egyesületi rendes tagnak adható.
A párisi Pathé Cin em a kutató laboratóriumában Joseph' Brami mérnök hosszú kísérletezés után új eljárást talált fel a film perforáció nélküli továbbítására.
~~k HIRAnÓJA Morvay Pál, a MYlOE választmány i tagja, a választmány megbízásából ideiglencsen átvette az Egyesület adminisztratív ügyeinek vezetését. Morvay, m int ügyvezető alelnök intézi az egyesület ügyeit mindaddig, amíg a májusi közgyűlés nem dönt az állás betöltése fölött. A budapesti ám- és értéktőzsde elnökségc elhatározta, hogya tőzsdén jegyzett értékpapírok kiiziil a Star-film gyár és filmkereskedelmi re-t, részvényeinek a jegyzését törli. Körmendi Éke'S Lajos nyug. főispánt, a Honsz-Vita-filmszínház r.-t. elnökét a kormányzó a Signum Laudis-szal Hintette ld. P. M. Brinchet, a Metro-Goldwyn pá riz-ii managerét súlyos csapás érte: felesége Párizsban hirteleniil meghalt. Deésy Alfréd filmrendeze az Andrássyút 12. sz. alatti hangversenyterem ben hangosfilmiskolát nyitott. Cserépy Arzén, a Berlinben ék; magyar filmrendező ,,)Iarschall Vorwarts" címmel újabb német hazafias filmdarabot írt, amelyet a berlini Bíogranh filmesít meg. Pál György Berlinben élő magyar rajzolómiívész egy berlini rajzolóval egyetembon triiekfilm-műtermet létesített, amely beszélő trűckfilmeket akar gyártani. Az első beszélő trüekfilm már legközelebb [elenk meg. A Hunnia filmgyár r.-t. május 2-á'l tartja ezidei rendes közgyiílését. A Hunnia 1931-ben 150.000 pengő alaptőke mellett 12.690.86 pengő tiszta nyereséget ért el. Balázs Béla, a kiilföldön éH>magyar filmíró, akinek két filmszakkönyve messze kiilföldön kőzismert, leszerződött a moszkvai Mesrapbom-f'ilmgyárhoz, amely Balázs szcenáriuma alapján filmet készít most "Ég a Tisza" címmel. A darabot Balázs Béla rendezi, azonkívül meghívták a moszkvai f;lmfőiskolára több előadás megtartására. Az Országos Filmegyesiilet április 24-én közgyíílést tartott, amelyen a közgyíílés egyhangúlag megadta az elnökségnek a fiilmentvényt, tudomásul vették a főtitkári jelentést és az elnokségnek azt a bejelentését, hogy az egész tisztikar lemond. Az új vezetőséget május hónap folyamán választják mea. A Lyra filmkolcsdnző vállalat, amely három évvel ezelőtt a 'I'lff'any-hangosfilmek fo~:galombahozatala céljából alakult, megszuntette míikodését, irodáját már fel is oszlatta.
11
~,,
-+.A~r~~,~-------+t
AZ·OI(TATÓFltM SZALAI
OSZKÁR:
AZ ISKOLÁKBA IS AKARJÁK BEVINNI A HANGOS OKTATO~ ÉS SZORAKOZTATO GYERMEKFILMET közoktatásügyi miniszter a litőleg sem felel meg a pedagógia, az irodalom. és a művészet követelményeinek. külföldi államok sikerén Ha azonban például csak a magyar népfelbuzdulva, az elkövetkemesékei említve, azokat filmen nagy műzendő tanévben a filmvészek eljátszásával bemutathatjuk éppen kultúrát a gyermektanítás, úgy a városi, mint a falusi gyermekek1111111111111111111111 illetve oktatás szolgálatánek, akkor igazi művészeti, oktató és ba bocsátja, A szemléltető módon való szórakoztató előadást nyujtottunk. tanítás sikerét már régen a mi iskoláinkEzeket a fiImmese-színjátékokat éppen ban is felismerték, azonban a film, mint úgy, mint Németországban is, hangossegítő tanítási eszköz, most indul csak filmre lehet felvennünk és azt nemcsak hódító útjára, hogyeredményesen segíBudapest cifra filmszínházaiban, de a tésére legyen a tanítónak az ismeretek és tudás terjesztésében, A földrajz, a legkisebb falusi moziban is bemutathatjuk. A gyermekek elsőrendű szőrakozástermészetrajz tanítása sokkal könnyebb hoz jutnak: egyrészt megrögződik a kis és eredményesebb lesz a film segítségéagyukban a mesék erkölcsfejlesztő és tavel, mint eddig az egyszerű állóképek benító igazságai, másrészt látnak művészi mutatásával elérhető volt A falusi gyerés tökéletes alakításokat, amelyeknek meknek vagy a tanyai tanulónak alkalma egész életükre nemcsak szórakoztató, de lesz filmen megismerni az állatvilágot. oktató hatásuk is van, a különböző népfajokat, a földrajztanítás A közoktatásügyi minisztérium foglalterén pedig a száraz fali térkén helyett kozik tehát a úgy a filmnek az oktatás, eredeti, filmen mozgó állapotban látja feladataimajd a gyermek a hatalmas tengert és a mint a gyermekszórakoztatási nak megoldásával s remélhetőleg a 1namagas hegyeket, Párizst, Berlínt, Longyar fil1nvállalatok és az ország össze,~ dont, Newyorkot. El sem képzeljük azt az filmszínházainak lelkes támogatásával eredménves sikert, amit a filmképek beezt a két: feladatot a fövő nemzedék érmutatásával a tanítás alkalmával a tanídekében teljes sikerrel oldja meg, tó elérhet E lap hasábjain nem régen írtam arA közoktatásügyi minisztérium szintén leülföldön kipróbált és bevált mődszer . ról, hogy egyes budapesti filmszínházak rendszeresítették a vasárnapi gyermekalapján ? filmkultúrát nemcsak a tanítás, hanem a szórakoztatás céliaira is fel matinékat. A legtöbb erkölcsi és anyagi akarja használni. Egy évtized óta a pe- sikerek1'ől számolhat be, Előreláthatólag dag-ógusok, orvosok sürg-etik a helyes, az a budapesti filmszínházaknak ezt a sikerét rövid időn belül alkalmuk és móderölcsfe ilesztő és a kultúrára oktató juk lesz a vidéki filmszínházaknak is gyermekszórakozta tás megvalósí tásá t. megszerezniök. Egyik-másik gyermekszínház megköze-
A
~,12
~,~~----------~'~~_'~~~~1'------------l~~~_.
A pedagógusok, a szülők, de főleg a kezdeményező közoktatásügyi minisztérium számít arra, hogy a magyar filmipar minden tényezője ebben a nagy úttörő munkában méltó segítőtársa lesz. Ha mindenki, akinek ebben a munkában része lesz, megteszi a kötelességét, úgy e korszakalkotó újításnak meg lesz a teljes és eredményes sikere.
Még csak azt akarom megemlíteni, hogy a gyermekfilmszínházaknak nemcsak népmesékei, hanem magyar történel-
mi meséket is fel kell venni műsorukba, sőt egy-egy énekszámmal is rendelkező gyermekdarabnak előreláthatólag meleg és maradandó sikere lenne a szórakozásra szomjas gyarmekvilág körében .
.....,.. . ....
_ ___..._ - -_ _-_ _ ..
... _.., ... ... .
. . . .
Német filmek jegyzéke a film őslmrától napjainkig. A német Spitzenorganísation a római Nemzetközi Oktatófilm Intézettel karöltve nemrégiben elhatározta, hogy jegyzéket készít a német filmekről az első német film idejétől a legutolsó hangosfilmig, A filmek katalogizálása során 3000 film címét és adatát vették föl akartotékokra és pedig külön-külön a játék-, kultúr- és reklámfilmeket. A jegyzékbe fölvették a gyártó cégek neveit, a filmek hosszát, valamint a gyártási évet és amennyiben lehetséges volt, fölvették a rendezők és szereplők neveit is. Németországban különböző mozgóképszínháztulajdonosok jelentkeztek, akiknek birtokában még régi filmek voltak és ezeket is fölvették a jegyzékbe. A német filmek jegyzékét Rómába küldík, ahol a Nemzetközi Oktatófilm Intézet archivumában helyezik el.
. .. ..
.. ".
... .. . .... ..
". ...... .
---_
_
_ ..
.. ... . .. . ......
sarkon játszódik le. "A jéghegy" lesz a film címe és az északsarki előkészületeket az Universal már megkezdte. Az expediciót Paul Kohner vezeti, aki erre a célra rövidesen Berlinbe érkezik Hollywoodból, hogy a szükséges szervezkedést befejezze és személyesen intézze. Német iskolásgyerruekek filmszereplése. A berlinvidéki iskolai kollég íun (Provinzialschulkollegium) a napokban rendeletet adott ki, amelyben szabályoz za az iskolába járó gyermekek színpadi és filmszereplését. A rendelet nem tiltja meg a gyermekek számára azt, hogy filmen vagy szinpadon föllépjenek, azonban az iskolai igazgatóknak mindenkor figyelembe kell venni a próbafölvételek idejét is, nehogy ezek miatt a gyermekek fölösleges módon hiányozzanak az iskolából. Minden egyen esetben, amikor iskolásgyerekeket kérnek filmfölvételhez, mérlegelni a fönnforgó körülményeket és ezeket a körülményeket idejekorán kell a szolgálati út betartásával a kerületi iskolai kollegiumhoz benyújtani.
SportfiIm-túltengés Amerikában. Az amerikai filmgyártás teljes . mértékben alkalmazkodik az amerikai sport óriási fejlődéséhez és méreteihez. Ennek rnegfelelöen rengeteg sportfilmet is állítanak elő az Unióban, úgyhogy az utóbbi esztendőben az amerikai piacot valóssággal elözönlötték a legkülönbözőbb sportfilmekkel. Mindegyik egyesület külön sportfilmet készít sporteseményéről, amellett a szokásos heti híradókból .is kivágják a sportrészeket, ezeket összeállítják és ezekből utóbb önálló sportfilmeket hoznak forgalomba. Néhány filmgyár külön úgynevezett "nagy sportjátékfilmet" is készít, ezek azonban főleg a futballvilágból meríti témáját. A golffilmeken Bobby Jones, a golf-világbajnok játsza a főszerepet, ezenkívül számos tenniszfilm is készült az ismert tenriisz-matadórokkal a főszerepekben.
Evangélikus film gyűlés Nürnbergben. A német Evangelische Bildspielverband fül' Deutschland április 25-27-én nagygyűlést rendezett Nürnbergben, amelyre azonban a nehéz viszonyokra való tekintettel nem jöttek el nagy számban az érdeklődők, azonkívül inkább a belső szellemi munkára helyezték a fősúlyt, mint a külsőségekre. A háromnapos nagygyűlésen számos előadást tartottak: Baurngart, a berlini központ igazgatója "A film a misszióban és a film hivatása az evangélikus egyházban" címmel tartott előadást. Heppe marburgi lelkész "A film a jelenkor szellemi életében" címmel referált a film jelentőségéről. Két előadó az utóbbi években fölépített evangélikus filmszervezetek rentabilitásáról és gazdasági munkájáról tartott előadást. Dr. HammerHalle "Film és sajtó" címmel tartott előadást, de beszéltek a nagygyűlésen a hangosfilm és a keskenyfilm különböző problémáiról is.
Az Universal expediciós filmje az északi sarkon. A német Universal nagyarányú expediciós filmet készít az északi sarkról, amely azonban nem lesz tudományos vagy oktatófilm, hanem rendes "játékfilm", amelynek cselekménye azonban az északi
13
~--------+,~~~~.-------CENZURÁZOTT OKTATÓ;.E S ISJ\1ERE1TERJESZTÖ FILMEK 1932.MÁR C. 16:TÓL ÁPR. 23;IG. Varázsszőnyegen a világ körül: A Nilus, (Fox), ism., 258 m. Varázsszőnyegen a világ körül: A Spreewald népe, (Fox) , ism., 281 m. Varázsszőnyegen a világ korűl: Sta mb ultól Bagdadig. (Fox), 281 m. Az 1932. évi hadsereg-síverseny, (Filmiroda), 281 m. Csodavilág a víz alatt, hangos okt., (Ufa), 279 m. Az ember születése, ism., (csak 16 éven felülieknek), 1675 m. (Orion). Dassan, a pinguinek szigete, hangos ism., 1334 m. (Viktoria). A Dunán a Feketetengerig, hangos ism., (Művész ), 241 m. Falusi lakodalom, (Ufa), hangos életkép, 524 m. Fürdőző állatok, hangos ism., (Ufa), 255 méter. Tavasz Palesztínában, ism., (Danubius), ·1895 m. Varázsszőnyegen a világ körül: Sziám, 293 m. Varázsszőnyegen a világ körül: Singapore. 248 m. Varázsszőnyegen a világ körül: A világ tűzhányői, 249 m. Műűszék paradicsoma, hangos ism., (Metro), 265 m.
._
.....
44
$2
~-...
Moszgőképsaínház a pályaudvaron. A párizsi "Paris-Midi" című újság "einé-ParisMídi" címmel mozgóképszínházat nyitott a St. Lazare-pályaudvar egyik csarnokában. Három-négy frank belétidíj mellett a világhíradókat lehet megnézni az alatt, míg az ember a vonatára vár, vagy esetleg az előző vonatot lekéste, vagy azután, hogy:_a pályaudvaron levő üzletekben a dolgát elvégezte. A megnyitón jelen volt Logis Lumiére is, aki legelső filmfölvételeij is rendelkezésre bocsátotta az új filmszfnháznak. A vetítőfal mellett időnként villamosjelzéssel közlik a nézőkkel, hogy a legközelebbi percekben vagy negyedórában merre felé mennek a vonatok, vagy mikor érkezik be a következő vonat. Szóval, amíg a közönség szórakozik, az alatt nem kell izgulnia a miatt, hogy közben az elmenő vagy érkező vonatot lekési.
FILM VAGY
SZINHÁZ
címmel az Ujság április 24-iki számának Az út nevű mellékletében igen szellemesen és részletesen foglalkozik a film helyzetével, fejlődőképességével, valamint a film és színház közti viszonnyal. Elvileg e pillanatban mellékes, hogy az eques cikkírók miként vélekednek a filmről, a film jelenéről, a jövőjéről, az sem érdekel, mit mondanak egyesek arról, hogy művészet-e a film, versenytársa-e a szinháznak vagy sem, kell-e a színháznak attól tartani, hogy a filmszínház tönkreteszi-e vagy nem, - szóval teljesen mellékes, hogy az egyes cikkírók hogyan látják a fiLm és színház közti viszonyt, tény az, hogy az utóbbi években az Ujság az első, amely úgyszólván két teljes oldalt szentel a film ezer problémájának. Mi tudjuk, hogy a filmnek külön irodalma van, mi tudjuk azt is, hogya filmnek egészen más szellemi és erkolcei helye van a művészettörténetben, de nem tudja ezt a közönség, amelynek nagy rétege még ma is "nwzinak" tekinti a filmszínházat, pedig ezt a szót mi kezdettől fogva kiirtottuk a Filmkultura hasábjairól és szeretnők kiirtani a közvéleményből is. Amikor az Ujság már úgy emlékszik meg a problémáról, hogy "Film" és színház, akkor ez már jelentékeny kultúrpolitikai haladás. Mámi Sándor "Az út"-rovat szerkesztője, a a filmnek megadja a megérdemelt tekintélyt, azt, hogy kiemeli a .rmozi" lealázó helyzetéből és a komoly művészet piedesztájára helyezi, amikor egyrészt két oldalt szentel a film problémáinak, másrészt a közönség legszélesebb rétege is már filmszínházról, filmkultúráról beszél és nem a "moziró]", "mozifilmről" meg holmi "mozikultúráról". A magyar kinematográfia hálás lehet az Ujságnak, amely ezzel az ankéttal meghajtja az elismerés zászlaját a filmművészet előtt, "szalónképessé" teszi a legszélesebb rétegek előtt és ezzel újabb és újabb híveket szerez a magyar mozgóképszínházaknak.
14
2
_...,...
. -~~~~= uidOnSag
:,KLANGFILM" HORDOZHATÓ HANGOS-
1932. ÉVBEN A LEGÚJABB TAPASZTALATOK FELHASZNÁLAsÁVAL SZERKESZTETT
ÉS..
KOMPLETT, FOTÓ CELLÁS HANGOSGÉP ÉS VETITŐFELSZERELÉS 3 BŐRÖNDBEN ELHELYEZ VE, AMELY A KÖVETKEZŐKBŐl ÁLL:
UJ HAnOOSO(PBEREnOEI(SEI : ZETTON: 200-400
személyes
mozgók részére
EUROTON: 400-800
mozgók részére
1. V E T I TŐ G É P RÁSZEREL T
mozgók részére
FOTÓCELLÁS ADAPTERREL 2. ELŐERŐSITŐ ÉS FŐERŐSI-
mozgók részére
TŐBERENDEZÉS HÁLÓZATI)
személyes
EURÓPA I.: 800-1500
személyes
EURÓPA II.: 1500-3000
személyes
A beszéd- és zenevisszaadás abszolú' 'ökéle'es! MÉRSÉKELT KEDVEZÖ
•
ÁR A K I
FIZETÉSI
...• 1
,
VETlTOBERENDEZESE!
FELTÉTELEK!
I
3. HANGSZÓRÓ, HANGVASZON EGYENIRÁNYITÓ ÉS SZERELÉSI ANYAG. 20 perc
alatt
üzembe
M~NDKÉT UJDONSÁG~ÓL KÉRJEN RESZLETES ÁRAJANLATOT A
KLANGFILM
(TELJESEN
helyezhefö!
I •... •.
VEZÉRKÉPVISELETÉTÖL:
I11III1 SIEMENS ÉS HALS KE RT. "
,~~,~~----------=~
~.-------------+.
I~~~
IL'M.TECHNIKA NAGY ENDRE gépészmérnök :
"A NEzOTEREN ÜLÖK ES A VÁSZNON EN VAGYOK A FOSZEREPLO Az
új
"
filmtechnikai és filmrendezői beállítás
z eddig gyártott filmeknél a néző. közönségnek, mint személsjnek, a meséjével sohasem volt közvetlen kapcsolata. A felvevőgép objektívje, mint a kozönség sze'me és a felvevő mikrofon, mint cl közönség füle, a jelenet forgatásakor mindig, mint egy ér-dektelen harmaditc tartózkodott a színen, akinek (vagy aminek a cselekménybe semmi beleszólása nem volt, csak éppen véletlenül mindig ott tartózkodott, ahol a mese történik. Ennél a beállításnál természetesen a szinészek is ügyelnek arra, hogy a felvevőgépet és cl mikrofont (a közönséget) semmibe se vegyék, illetve ott nem levőnek tekintsék.
A
Ez a beállításmód hasonlítható az irodalomban az elbeszéléshez. Mindenkirő] harmadik személyben van szó, az "én" fogalma nem jut szerephez. Másfajta, hatásában közvetlenebb és "élmény" -szerűbb módja a történet elmondásának az önéletrajz. Ekkor "én" vagyok a főszereplő, "én" kerülök kalandokba, "én" beszélek, látok és hallok, az "én" cselekvéseim viszik előre a mesét. Az olvasó sokszor annyira beleéli magát a főszereplő életébe, testileg, lelkileg annyira "benne van", hogy szinte átéli a mesét. Fentiek igazolására talán elég felhozni Remarque közismert "Nyugaton a helyzet változatlan" cím ű regényét. Mennyivel színtelenebb, általánosabb és kevésbé lenyűgöző lenne ez, ha az író nem első, hanem harmadik személyben mondta volna el a történetet. Mert íg'y az olvasó. maga van kint a fronton, "vele" történik minden. ,,6" borzong össze a közele-
dó gránát dermesztő sikoltására. az "ő" idegei merülnek ki a háromnapos pergőtűzben és "ő" éli át azt a borzalmas őszi délutánt egy gödörben a megölt idegen katonával. Az ilyen tárgyú elbeszélések számára és az olvasó lelkében hasonló hatások elérésére kétségkívül ez a legalkalmasabb forma. (Pl. Conan Doyle Sherlock Holmes regényei.) Elgondolásom szerint ezt kellene keresztülvinni a hangosfümen is, - sőt ezt annyival is inkább, ment a filmnek éltető eleme a cselekvések gyors egymásutánja. Részletezések rendszerint laposak és úntatják a nézőt. Minthogy a kázönség a felvevőgép objektívjén keresztül lát és a mikrofonon keresztül hall és ez a két érzékszerve a felvétel alkalmával természetszerűleg a színen tartózkodik, közel fekvő az a gondolat, hogy ezt a két érzékszervet, mely a közönséget (az "én "-t) képviseli, mínt egy személyt be lehetne kapcsoini a film meaéjébe is. Gyakorlatilag ezt úgy lebetne megvalósítani, hogy az objektív és a mikrofon (a közönség "én"-je) egyik fő-, vagy mellékszereplője a szcenáriumnak. Ki kell választani egy szinészt, aki ezt az "én"-t a felvétel alkalmával megszemélyesíti és a fotografálás ennek a személynek a szemszögéből történik. Alapelv az, hogy mindent úgy kell fotografálni és a hangfelvételt úgy kell eszközölni, ahogya közönséget megszemélyesítö szerepW a jelenetet - amelyben Ő, maga is akti» részi vesz - a színen látja és hallja. Tehát a
16
többi szereplők hozzá is beszélnek (belenézve az objektívbe) , ő válaszol stb. Természetesen, ha az "én" keze, ruhája stb. mozgás vagy gesztikulálás közben az objektív (az "én" szeme) látószögébe kerül, az majd a vásznon is látszik. Magától értetődik, hogy ez a beállításmód hasonló érdekes hatások elérésére némafilmen, sőt fényképeken is alkalmazható. Jellegzetessége talán hangosfilmen domborodik ki leginkább. Kétségkívül ehhez az új beállitásmódhoz új szcenáriumok és új felvételi tech-
nika szükségesek. Valószínűleg az eddigieknél nagyobb látószögű (ennélfogva kisebb gyujtótávolságú és nagyobb mélységi élességű) objektívek, továbbá az Amerikában az újabb időkben felmerült széles képméret (szélesfilm) hozzájárulnának a tökéletesebb illuzió eléréséhez. Természetes, hogy ezt az új problémát egy ilyen kis ker-et-cikkben megmagyarázni nem lehet, éppen ezért a Filankultúm következő számaiban filmképekkel és rajzokkal fogom a kérdést részletesen megvilágítani.
A WYSBAR~FÉLE "PAPIROSFILM~MŰTEREMI< Rövid hír jelent meg áprílis tizedikén a német szaklapokban: "A papirosfilmet ma mutatták be először, zártkörű előadás keretében." Első pillanatra azt gondolná az ember, hogy valóban valami új .találmányről van szó és kíváncsian keresgél tovább, hátha sikerül többet megtudni róla. Tényleg új találmányról van szó, de más célokat szolgál. A filmfelvételek menetéi van hivatva mcionalizálni. Nem ismeretlen a filmvilágban az a tény, hogyaműtermekben néha "amerikázás" is előfordul, vagy a jól megírt szövegkönyv hiánya is kényszerű szünetet parancsol a. műtermi munkákban. Az ilyen késedelmek aztán előre nem látott kiadásokat okoznak a producernek és magával hozza az előállítási költségek emelkedését is. "A Wysbar-féle racionalizálási terv azon alapul, hogy 2. "Drehbuch" elkészülte után összeülnek a filmnél közreműködő összes személyek és a tervbevett filmet megcsinálják - papíroson. Apapíroson
rnegrajzolják az összes díszleteket. J elenetről-jelenetre lejátszák, berajzolják és beírják az összes szereplőket, azok teendőit, felvevőgép állását, előre kiszámított negatívmétert, az összes kellékeket, a szükséges lámpák elhelyezését és számát, a felvétel időtartamát stb. Amikor aztán a tervezett film papír-oson elkészült, szabály szerint következik a papíTosfilm megvágása és újból való áttekintése. Az előforduló hibákat, amelyeket ilyenkor Tögtön észrevesznek, azonnal kijavít ják. Az így elkészített papírosfilmmel vonulnak be a műterembe és ott azután megkezdődik az igazi munka. Ma, amikor minden oldalon takarékoskodni kell, a "papír-osfilm"-nek nagy jelentősége van a fi Imfelvétel eknél , mert nemcsak a költségeket kíméli, hanem a rendező, operatőr és általában az összes közreműködők munkáját nagyban megkönnuíti. Németországban a "papírosfilm" segítségét már fölhasználták és a tapasztalt megtakarítás a film költségeinek 25%-a volt.
"
'Az Operadio Manufacturing Co. St. Charlesben (Illionois állam) cég iker-erősítő berendezést hozott forgalomba, amelynek az az előnye, hogy bármilyen zavar esetén önműködő átkapcsolóval rögtön üzembe helyezi a másik erősítőt. Egyéni beavatkozásra nincs szükség.
A "Kinematograph" híradása szerint az arzén igen jól használható a fabútorok impregnálására. A fenyötartalmú mozgószínházi faberendezéseknek arzénoldattal való bekenése után szinte éghetetlenné válnak. (A bekenést természetesen politúrozás előtt kell elvégezni.)
17
~.~
?~~ +.~~"r-~.------------~.
· •mp.ac BIIdapes..~.f·'
Filmmegjelenéseh 1932. április hóban.
JELMAGYARÁZAT: Megj.=Megjelenési hely M.-Műfaj - Fősz.=Főszereplők C.=cenzura
H.=Hossza - F.=FeIírás - a.=aluli - f.-felüli.
I IV/7 ECO·FILM R.·T. Rákóczi-út 14. Tel.: 429-76.
Petri Éva szerencséje. - Megj.: Palace. - H.: 2489 méter. - Műf.: Színmű. - F.: Szántó Lajos. Fősz.: Bánky Vilma, J anes Hall. - C.: Aluli. _. -_.----- -Templom egere. - Megj.: Royal-Apolló. - H.: 2742 méter, - Műf.: Vígjáték. - F.: Fodor Sándor. IV/14 Fősz.: Grete Mosheim, Anton Edthoffer. - C.: Aluli.
FOX-FILM r.vt., Rákóczi-út 19. Tel.: 314-37 és 316-58.
I KORONA-FILM R. T-. VII., Rákóczi-út 36. Tel.: J. 418-28. METRO-GOLDWYNMAYER DISTR. Budapest, VIIL, Főh. Sándor-tér 3. - Tel.: J. 444-24, 444-25.
MŰVÉSZFILM, Rákóczi-út 40. Tel.: 403-97.
lV/71
Fészek. - H.: 1873 Fekete teve. - Megj.: Pátria, Fősz.: méter. - MM.: Dráma. - F.: Szántó. Warner Oland. - C.: Felüli.
IVj14
Briganti. - Megj.: Pátria, Fészek. Fősz.: Műf.: Dráma. - F.: Szántó. Mina Maris. - C.: Aluli.
IV/24
A 3 jómadár CA 3 vagány). - Megj.: Pátria, Fészek. F.: Balázsfyné. H.: 1844 méter. - Műf.: Dráma. Fősz.: Mac Langlen. - C.: Aluli.
IV/14
méter. Fősz.:
H.: 1874 m. José Mojice,
soffőrje. - Megj.: Ufa, Corso. - H.: 2400 F.: Siklósy Iván. - MM.: Vígjáték. - C.: Aluli. Charlotte Susa, Felix Bressart.
Őnagysága
IVn
--
Tánc az örvény felett. - Megj.: Rádius. - H.: 2159 méter. - Műf.: Dráma. - F.: Radó. - Fősz.: Joan Cowford. - C.: Felüli.
IV/23
Szabad a csók? - Megj.: Décsi, Omnia. - H.: 2300 méter. - MM.: Dráma. - F.: Erb Benito. - Fősz.: N orma Shearer. - C.: Felüli.
I IV/9
Hármak titka. - Megj.: Décsi, Omnia. - H.: 2100 m. Műf.: Dráma. - F.: Pacsérv. - Fősz.: Gerda MauBernh. Götzke. - C.: Felüli. rus, Trude Berliner,
IV/9
Firma házasodik. - Megj.: Décsi, Omnia. - H.: 1960 méter. - MM.: Vígjáték. - F.: Lakner. - Fősz.: R. A. Roberts, Charlotte Ander, Oscar Karlweiss. C.: Felüli.
-IV/29
H.: 1930 Nem vagyok azonos. Megj.: Rádius. méter. - Műf.: Vígjáték. - F.: Szántó Lajos. Fősz.: Curt Bois, La Fana, H. Adalbert Schlettow. C.: Aluli.
R.T., OSSO-FILM Erzsébet-körút 8. Tel.: 36-8-52.
IV/14
Műf.: Dráma. -- Fősz.: Albert Préjean
PARAMOUNT FILMFORGALMI R. T. VII., RáBudapest, kóczi-út 59. - Tel.: J. 344-37 és J. 405-22.
IV/21
Mindig a nő. -
Megj.:
Uránia.
-
H.: 2200 méter. és Annabella.
C.: Felüli. Egy édes légyott. Megj.: Ufa, Palace, Corso. H.: 2274 méter. - Műf.: Operett. - F.: Pásztor Béla. - Fősz.: Chevalier, Jeanette Mac Donald. C.: Felüli. L
18
IV/I5 PÁTRIA FILMVALLALAT, VII., Erzsébet körút 8. Tel.: 406-25.
--
..
Megszólalt a szívem. - Megj.: Rádius, Kamara. H.: 2700 m. - MM.: Filmoperett. - F.: Mihály István. - Fősz.: Gustav FröhIich, Alpár Gitta, Halmai Tibor. - C.: Aluli.
IV/77
Nézd meg az anyját. - Megj.: Royal-Apolló. - H.: 527 méter. - Műf.: Vígjáték. - F.: Lakner Arthur. Fősz.: Szőke Szakáll. - C.: Aluli.
IV/28
A spanyol légy. - Megj.: Ufa, Kamara. - H.: 2400 Műf.: Vígjáték. - F.: Siklósy Iván. méter. Fősz.: Ralph Arthur Roberts, Fritz Schulz. - C.: A.
IV/21
Piri mindent tud. Megj.: Royal-Apolló. -H.: 2100 méter. - Műf.: Vígjáték. - Fősz.: Dayka, Kabos, Rátkay, Pager, Eőry, Sarkadi. - C.: Aluli.
SCHUCHMANN ANTAL Rökk Szilárd u. 20. Tel.: 353-17 és 301-01
IV/30
Veszedelmes leány. - Megj.: Décsi, Omnia. -H.: Pacsérv. 2400 méter. - Műf.: Vígjáték. -F.: Fősz.: Hermann Thirnig, Jenny Jugó. - C.: Aluli.
STYLUS-FILM Erzsébet-körút Tel.: 442-59.
III;31
A cég szerelmes. - Megj.: Palace. - H.: 2000 m. Műf.: Vígjáték. - F.: Tibor János. - Fősz.: Gustav Fröhlich, Lien Deyers, Anny Ahlers, Verebes Ernő. C.: Aluli.
UFA-FILM R. T. Budapest, VIIL. Kölcsey-utca 4. - Tel.: i J. 351-36, 336-21.
IV/21
Diadalmas férfi. - Megi.: Uránia. - H.: 2498 m. Műf.: Színmű. F.: Lándor. - Fősz.: Hans Albers, Nagy Kató, Julius Falkenstein. - C.: Aluli.
UNIVERSAL FILM R. T. Budapest, VIII., Népszínház-u. 21. - Tel.: J. 391-76.
IV/16
Titkos küldetésben. - Megj.: Omnia, Décsi, Orion. H.: 2600 méter. - Műf.: Kalandor dráma. - F.: Pacséry. - Fősz.: Harry Piel, Marie Solveg. - C.: A.
,
I I I
PHÖBUS FILM :FORGALMI RT. VII., Erzsébet-krt Tel.: J. 315-62.
8.
rv-t., 4.
I
,
I
i
,
I
VIKTÖRIA-FILMKÖ LCSÖNZÖ, Erzsébet IV krt 36. T.: 45-2-94. WARNER BROS First National Vitaphone Píctures József-körút 32. Tel.: J. 325-90 és 91. ORION-FILM R.-T. Eskü-út 1. Telefon: 84-2-93.
Rendelje
141
IV/23
IlII/281
I I
Ketten egy autón. - Megj.: Fórum. - H.: cea 2550 méter. - Mm.: Vígjáték. F.: Vitéz Miklós. Fősz.: Magda Schneider, Karl Ludwig Diel, Richard Romanovszky. Két generáció. - Megj.: Orion. - H.: 1900 méter. Műf.: Színmű. - F.: Fodor Sándor. - Fősz.: Lewis Stone. Az ember születése. - Megj.: Orion. - H.: 1200 m. Műf.: Tudományos. - C.: Felüli. Berlin. - Megj.: Orion. - H.: 356 méter. - Műf'.: Ism. ter]. - C.: Aluli.
meg a
Magyar
Mozgójényképgépkezelők Országos Egyesülete VII. ker., Csengeri-utca 1. szám.
Filmműuészeti (UBÖnUUel az 1932. évre Ára
5.-
pengő
Hivatalos órák:
megrendelhetO: AKIADOHIUATALBAn
délután 2-4-ig.
Telefon : József 375-98.
]9
I
A FILMLEADÖG"tPEK ZAVARTALAN MCKOD:t:.SE
A SARKI FÉNY FOTOGAF Á; LÁSÁNAK· A PROBLÉMÁJA Eddig egyetlenegy operatőrnek sem sikerült az északi fényt színes filmre fotografálni. Az amerikai északsarki expedieié kapitánya, névszerint Fravel M. Willuum», reméli azonban,. hogy a rendelkezésére álló eszközökkel sikerül ezt a nehéz feladatot megoldani. A "Projection Engineering" híradása nyomán a felvételeket "Colo1>crajt" -eljárással készítik. A "Colorcaft Corporation" laboratóriumában hosszadalmas munkával sikerült a nagyon csekély erősségű fény jelenségeket e célra különlegesen érzékenyített filmanyagra felvenni. A kísérleteket a kanadai Port-Churchillben folytatták, amelyek igen jól sikerültek. Miután a szubtraktív kétszin-eljárásról van szó (a felvevőgépben két filmszalag fut, emulzióval egymáshoz fordítva) a látható spektrum 92%~át tudják megrögzíteni. Az expedició által használt filmet William Hoyt Pecle utasításai szerint készítették. Peck egyébként az amerikai színesfilm egyik pionírja. A nyilvánosság elé tartozik az a megállapítás is, hogy míért vette igénybe az expedició éppen a. kockázatosabb el.iá1'ást a. sarki fény fotografálására, amikor a jól bevált és biztos sikert ígérő eljárásoknak eg-ész sora ismeretes és a feladat megoldására. akármilyen túlérzékenyitett nankrornatikus emulzió és fényerős optika. alkalmas. Karbem. József.
-~ . .
-
-
Lehetséges-e, hogy egy jó leadógép minden ellenőrzés nélkül, kifogástalanul műkődjék? A K. von Hübbenet nem-mel felelt erre a kérdésre a berlini Reichsfilmblattban. A zavarok legtöbbje nem a gép hibás megépítéséből adódnak, hanem a szakavatatlan kezelésből, természetes elhasználódásból és ebből támadó túlterhelésből. Ezeket a .zavarokat előírásszerű, szakszerű ellenőrzéssei teljesen el lehet kerülni. Az alapos vizsgálathoz azonban a gépkezelő tudása nem elegendő. Itt nélkülözhetetlen a tanult technikusok ismerete és tudása, nemkülönben egy egész sereg érzékeny műszer használata. A technikusokból szervezett állandó inspekció nagyon jó szolgálatot tesz. Ellenőrzés nélküli üzemben a kisebb és észrevétlenül maradt hibák aztán nagyobb zavarokat is okozhatnak, amelyek a mozgóképszínházak szempontjából egyáltalán nagyon károsak lehetnek.
~--~------~~--~~ A Magyar Mozgóképüzemengedélyesek Országos Egyesület fölhívja vidéki tagjait,. hogy postafordultával közöljék az egyesület elnökségével adatszerűen, hogy községükben az elmúlt szezónban hányszor és milyenegyesületek, műkedvelők stb. tartottak nyilvános előadásokat olyan napokon,. amikor mozielőadás volt. Közöljék ezzel kapcsolatban panaszaikat, észrevételeiket postafordultával, hogy az egyesület elnöksége ez ügyben indított akcióját a hatóságok előtt nagyszámú adatokkal támaszhassa alá.
.
Amerikában évente 1.100,000.000 láb nyersfilmet állítanak elő, ebből százmillió láb a negatív anyag. Az Amerikán kívüli nyersfilmgyártás hosszát az amerikai Year Book, amely most jelent meg, 600 millió lábra becsüli. 260 svájci f'ilmszfnház közül több, mint 100 még néma, a többi mind hangos gépet szerelt föl. A hangosgépek közül 66 mozgóképszínházban szereltek föl Klang-gépet, ·46-ban Western-Ieadógépet, kb. harminc filmszínház fölszerelése megoszlik egyéb gyártmányú gépek között.
FILMMűVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELŐFIZETÉSI ÁR: l évre 10 pengő. - '/2 évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 30•. Tel.: József 363-76. Párizsi szerkesztőség: Artur Vitner, 12, rue Alasseur Paris, (XV.) Champs de Mars. Megjelenik minden hónap elsején. Minden eikké rt a szerző felel. F'riedmann-nyomda,
20
Wesselényi-u.
40.
MAGYAR FILl\~I RODA
~~~~~~~, A
Pátria IiImMeresMedelmi § és IiImMölcsönző uállalat ~ éuadvégi attralCciós §
BUDAPEST, IK., HUnGÁRIA HÜHÚT 2711. TELEFON: 33:3:08 és 37:2:83.
~
•
filmjei:
FILMHIRSZOLGÁ..LAT városi>,
községi-,
családi»,
gyári .•.,
ipari>, sport-felvételek, K o c k a n a g y i t á s o k, f o t ó ii z e m.
I
BUDAPEST,
József-köru' 71-73.
Készit mindenlajta lelvételt. ~ .
,ZEISS IKON FOTO 'ELLÁS """""""""""""""","""""""","""",,"""""""""
KIEGÉSZITÖ
GITTA éS ~ GU~I~~e!~~v~,~ICH:
.
MegSzÓialI a sziuem I
KruolCa IilmgUar és laboralOrium TELEFON: 339-07. Berendezkedtünk a fotóceIIás és lemezes filmek lehallgató és összeállító munkálatokra. Atszakadt lemezek javítása ..
~
: ALPAR ,,)
vut.,
'"
-SZŐKE SZAKÁL ~
főszereplésével :
~
~nézd meg az anuiát ~f1 ---TO"Vá-bb-á-:
--
~
Fritz SChullz, ~ ~ RaIP~s~!!~'~s~v~~erIS ~ <
A LEGOLCSÓBB
••
A LEGJOBB
EGYEDARUSI·TÖJA:
OLÁH GYÖRGY
.
GÉPÉSZMÉRNÖK:
UIII, RUKK SZILÁRD·U. 20. TEL. J 334·QO
Pátria fjlmkereskedelmi és filmkölcsönző vállalat GUTTMANN
,;;
ErzS3bet-krt.
a.
MANÓ
-
Tel.: 40-6.25.,
g
'
..-
ÖNÖKNEK
IS
AZ
"EHPRESS"
FILM.TRANSPORT GESELLSCHAFTM.B.H. BERLIN A
SW 68, FRIEDRICHSRT.
SZÁLLITÓJUK
19 -..
Direktor: ÁRPÁD SZEMERE TELEFON: A7 DÖNHOFF 567,790 Telegrammadresse: F IL M S P E D IT Elvállal tengerentúli, vasúti express és légíp6staszállításokat a világ minden tája felé és valamennyi országb61 A szállitmányokért házhoz küldünk, ezeket házhoz szállítjuk, gondoskodunk csomagolásukr61, a biztositásr61, a beraktározásr61, az elvámolásr61 és pontosan elvégezzük az utánvételes szállitásokat, mert Berlinben saját expressautóinkkal szolgáljuk ki ügyfeleinket. Éjjel.nappali szolgálat! ...
w .
~
~,.
.,
I InUOnATlOnALE FILm·HUrIER CREDIT·6ESELLS·CHAFT
! I
M. B. H. DIREKTOR: BERLIN
ARPÁD
SZEMERE
SW 68 FRIEDRICHSTR. I. Etg.
19,
FERNSPRECHER: A 7 D Ö N H OFF 789-790, 567 Telegrammadr. CODE:
IFKOKREDIT
BERLIN
RUDOLF MOSSE A B C 6 th EDITION'BENTl EY'S
BA}lK-KONTO
COMMERZDEP.-KASSE p O STSCH
:
UND PRIVATBANK O, FRIEDRICHSTR. E CKKO Nr. 239
NTO: 8.
1.
BERLIN
Elvállal filmkópia-rendeléseket, valamint azok hitelezését és beszerzését a leg;utányosabb áron. - Finanszírozunk licenceket. - Treuhand-megbizás. Magyar levelezés.
Friedmann-nyomda, Budapest, VII. Wesselényi-u. 40.
