Polónyi István
Valóban esélykiegyenlítő hatású a felsőfokú szakképzés? A felsőoktatási jelentkezések és a felsőoktatási továbbtanulás néhány kistérségi összefüggése1 Ebben az írásban azt vizsgáljuk meg, hogy a felsőfokú szakképzés valóban a hátrányos helyzetű tanulók számára nyit-e utat a felsőoktatásba, mint ahogyan azt a szakértők és a szakirodalom általában gondolja. (Lásd pl. Hrubos 2002) A hazai rövid idejű felsőoktatási képzés eredetileg az „Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés” nevet viselte. A képzés meglehetősen hányattatott sorsára utal, hogy 1993-as megszületése óta immár harmadik nevét viseli, jelenleg felsőoktatási szakképzésnek hívják. A felsőoktatási törvénybe az 1996. évi LXI. (a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló) törvény nyomán került be az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés. A törvény értelmében a „felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolában történő, tanulói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, és egyben olyan szakmai képesítést ad, mely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel.” (124/E§ b)). Ugyanakkor az AIFSZ nem számított felsőfokú képzettségnek, hanem önálló, szakképzési szintként jelent meg a felsőoktatási palettán2. A felsőoktatási törvény 2003. évi módosítsa (2003. évi XXXVIII. törvény) nyomán azután egyszerűbb nevet kapott: felsőfokú szakképzés lett, amely a törvény szerint „felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű képzésébe és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakmai képesítést ad.” A 2005. évi CXXXIX. (felsőoktatásról szóló) törvény megtartja a nevet és a nem felsőfokú szintet is. A 11. § (3) szerint a felsőoktatási intézmény „a felsőoktatás keretében …. felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként … felsőfokú szakképzés” is nyújthat. A felsőfokú szakképzés „felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.” (147. § 7.) A 2011. évi CCIV. (a nemzeti felsőoktatásról szóló) törvény megváltoztatja a képzés nevét és célját is, de továbbra is felsőfokú végzettségi szintet nem adó képzésként definiálja. (3. § (3) a). Ugyanakkor a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről) 2. § szerint „az Nftv. 15. § (2) bekezdésében meghatározott felsőoktatási szakképzés képzettségi szintje:
1
A tanulmány eredeti változata Roóz József 70 éves születésnapjára készülő tanulmánykötetbe íródott. Polónyi István: Valóban esélykiegyenlítő hatású a felsőfokú szakképzés? In: Halm Tamás (szerk.): Tisztelet az érdemnek: Írások Roóz József rector emeritus 70. születésnapjára. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola, 2014. pp. 216-231. Jelen írás annak a tanulmánynak némileg átdolgozott változata. 2 A 1996. évi LXI 64. § alapján: Az Ftv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felsőoktatási intézményekben akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, általános és szakirányú továbbképzés, valamint doktori képzés folyhat nappali tagozaton, illetőleg más formában (pl. esti, levelező, távoktatás). (2) A képzés szintjei: a) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés; b) főiskolai szintű képzés: - főiskolai szintű alapképzés, - főiskolai szakirányú továbbképzés; c) egyetemi szintű alapképzés; d) posztgraduális képzés egyetemi szakirányú továbbképzés, - doktori, illetve mesterképzés.
1
ISCED-5, amely képzettségi szint kizárólagosan e rendelet alapján meghatározott képzésben szerezhető meg.” A törvény indoklása így ír: „a jelenlegi felsőfokú szakképzés új elnevezéssel, kredittartalommal kikerül a szakképzési törvény hatálya alól…”. A felsőfokú illetve immár felsőoktatási szakképzés tehát újabb állomásához érkezett, s tartalma is radikálisan megváltozott, mert elvesztette tényleges OKJ szakképző jellegét. Ennek komoly következménye van rekrutációs jellemzőire is, amire még kitérünk az írás végén.
Hipotézisek és fogalmak Azt tudjuk, hogy a közoktatási eredményességet befolyásolja az iskolák térségi elhelyezkedése (lásd Garami Erika kutatásait, pl. Garami (2003), (2009), (2013) vagy Kocsis 2010). Ebben az írásban azt a (kutatás)kérdést vizsgáljuk, hogy a felsőoktatási továbbtanulás hogyan függ össze a továbbtanulásra jelentkezők kistérségi lakóhelyével. Hipotézisünk szerint, mint ahogy a közoktatási eredmények, úgy a felsőoktatási továbbtanulás is együttmozog a kistérségek fejlettségével, a továbbtanulási törekvés és a tényleges továbbtanulás annál nagyobb arányú, minél fejlettebb egy kistérség. A kistérség definícióját leginkább Faluvégi definíciója ragadja meg. „Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul. A kistérségi rendszerben a településeik kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez vonzódnak. A rendszerben minden város egyúttal vonzásközpont (társközpont). Megnevezésük a központi település neve alapján történt.” (Faluvégi 2004:7) 1996. évi (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló) XXI. törvény3 felsorolja a kistérségeket (is). (Ezek száma 1996 óta némileg nőtt, jelenleg 174 kistérséget sorol fel a jogszabály. Lásd 1. melléklet) A kistérségek esetében a gazdasági fejlettséget nem lehet a GDP alapján megítélni, mivel erre a területi szintre, mint ahogy a települési szintre sem, nincs GDP adatközlés. Ezért – s azért is, mert a GDP fejlettség-mérő képességét sokan vitatják4 – a kistérségek fejlettségét más módszerrel szokták mérni. Ennek elméletével itt nem foglalkozunk. Vizsgálatunkhoz elfogadjuk azt a „komplex mutatószámot”, amellyel nálunk a kistérségek fejlettségét mérik a különböző fejlesztési programokba történő besorolásukhoz. A komplex mutató tartalmát a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat rögzítette5.
3
A kistérség törvényi definíciója egyébként némileg más. A 1996. évi (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló) XXI. törvény 5§ szerint „h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége”. Ezt 2012-ben úgy módosították (2012. évi CCVII. törvény 68. § (1) alapján), hogy „g) területfejlesztési-statisztikai kistérség: földrajzilag összefüggő területfejlesztési-statisztikai területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak”. 4 Egy ország – vagy térség - gazdaságának helyzetét a mai napig a Simon Kuznets által kifejlesztett nemzeti elszámolási rendszerrel, azaz a GDP-vel mérjük (Cobb - Halstead – Rowe 1995, 1997). Hozzá kell tenni, hogy már magának Kuznets-nek is komoly fenntartásai voltak az ő segítségével alkotott nemzetgazdasági elszámolási rendszerrel kapcsolatban. „1962-re Kuznets a The New Republic című könyvében megírta, hogy a nemzeti elszámolások alapvető újragondolására van szükség.” (Uo.) Amire egyébként azóta sem került sor, bár számos tanulmány jelent meg gazdasági fejlődés mérése tárgyában. 5 A határozatot az Országgyűlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el, és 2014. I. 4-én helyezték hatályon kívül.
2
A komplex mutató kiszámításánál öt adatcsoportot (gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatók), összesen mintegy harminc indikátort vesznek figyelembe6. (Lásd 2. melléklet)
A kistérségi fejlettség és közoktatási teljesítmény Ennek az írásnak a felsőoktatási továbbtanulás kistérségi összefüggéseinek vizsgálata a célja, ezért csak röviden térünk ki arra, hogy a közoktatási kompetencia vizsgálatok eredménye és a kistérségek fejlettségét jelző komplex mutató között elég egyértelmű korreláció van. Az országos kompetenciamérés 2009 óta kistérségi bontásban is bemutatja az eredményeket. Ha a 2010-es kompetencia mérés kistérségi soros adatait összevetetjük a kistérségi komplex mutató értékeivel azzal a céllal, hogy teszteljük azt a hipotézist, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben tanulók eredményei gyengébbek, azt találjuk, hogy a kistérségek 10. évfolyamos tanulóinak matematika eredményei és a kistérségek (komplex mutatóval jellemzett) fejlettsége között (+0,5786) pozitív korreláció van. A kistérségek 10. évfolyamos tanulóinak szövegértés eredményei és a kistérségek (komplex mutatóval jellemzett) fejlettsége között ennél is erősebb, (+0,6401) pozitív korrelációt találunk. Tehát a hátrányosabb régiók tanulóinak eredményei gyengébbek. Az összes kistérség átlagos matematika eredménye 1582,7 szórása 70,7, a szövegértésé pedig 1587, 2 és 79,7, s ha kistérségi fejlettségi csoportonként vizsgálódunk, azt látjuk, hogy minél fejletlenebb a kistérségcsoport annál gyengébbek az eredmények, mint azt az 1. táblázat mutatja. 1. Táblázat A matematika és a szövegértés átlageredmények kistérségek különböző fejlettségi csoportjainál (2010) LHH 30 31-60 61-90 91-114 115-144 LJH 30 Összes
Matematika eredmények Szövegértés Szórása Szórása átlaga eredmények átlaga 1528,3 67,57 1509,0 67,35 1545,2 64,53 1547,1 78,32 1566,9 57,33 1578,7 59,18 1615,9 71,10 1623,5 69,54 1604,8 41,46 1615,3 48,54 1638,7 49,37 1654,2 51,32 1582,7 70,69 1587,2 79,71 Forrás: saját számítás a 2010-es kompetencia felmérés adatai alapján, a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat komplex mutatószámai alapján sorba rendezett kistérségek szerint.
A kistérségek helyzete és a közoktatási kompetencia vizsgálatok eredménye között tehát olyan összefüggés látszik, hogy a legjobb helyzetű kistérségekben tanulók eredményei jobbak, mint az átlag és jelentősen jobbak, mint a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben lakó tanulóké. Ugyanakkor a kompetencia vizsgálatok eredményei csak a legfejlettebb kistérségek esetében mutatnak szoros együttjárást a kistérségcsoport átlagos fejlettségével, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében igen jelentős az egyes kistérségek eredményei között a szórás.
A felsőoktatási továbbtanulás kistérségi összefüggései Itt azt a hipotézist teszteljük, hogy a felsőoktatási továbbtanulásra jelentkezők és a felvettek között lényegesen kisebb arányban találunk hátrányos kistérségből érkező felsőoktatásba 6
A számítás során mutatónként öt egyenlő osztályközbe sorolták a kistérségeket, amelyek ez alapján 1-5-ig terjedő pontszámot kaptak. Ezeket mutatócsoportonként átlagolták, majd a csoportok átlaga adta meg a komplex mutatót (Nagy 2012).
3
jelentkezőket, továbbá a különböző képzési formákra - itt elsősorban az alap és az FSZ képzéseket vizsgáltuk - felvettek között is nagyobb arányban találunk fejlett kistérségben született hallgatókat. Hipotézisünk bizonyítására a 2002-2010 közötti felvételi adatbázisokban7 (pontosabban a négyéves időközönkénti adatbázisokban) a nappali tagozatos alapképzésre és a nappali tagozatos felsőfokú szakképzésre elsőhelyen jelentkezett és azok közül felvett hallgatók születésének területi eloszlását vizsgáltuk kistérség-csoportonként. A leghátrányosabb helyzetű 30 (LHH 30) és a legjobb helyzetű 30 (LJH 30) kistérség-csoportok jelentkezőinek és felvettjeinek arányait vizsgáltuk. Az elemzést kiegészítettük a területi statisztika néhány oktatásra vonatkozó adatával is. Érdemes először ez utóbbi adatokra egy pillantást vetni. A 30 leghátrányosabb helyzetű kistérség lakosságának aránya a vizsgált időszakban, az utolsó két év kivételével folyamatosan csökkent. A középiskolába járó népesség hasonlóan az utolsó két év kivételével csökkent. (Az utolsó két év növekedése sok tekintetben bizonytalannak tekinthető, lásd 1. táblázat alatti megjegyzést.) A legjobb helyzetű kistérségek lakosságának aránya növekedett (Budapest nélkül vizsgálva is), illetve az utolsó két évben stagnált, kicsit csökkent. A középiskolába járó népesség aránya pedig nagyjából stagnált (Budapest nélkül vizsgálva növekedett), kivéve az utolsó két évet, amikor csökkent, (itt is hangsúlyozva az utolsó két év az adatainak bizonytalanságát). Az is szembetűnő, hogy miközben a LHH 30 kistérségek középiskolai tanulóinak aránya messze elmarad a kistérség csoport lakosságának arányától, azonközben a LJH 30 kistérség esetében ez fordítva van. 1. Táblázat Az LHH30 és a LJH30 kistérség csoportok néhány népesség és középfokú oktatási jellemzője LHH 30 kistérségek lakosságának aránya a teljes lakossághoz LHH 30 kistérségek középiskolásainak (gimnázium, szakközépiskola) az országos összeshez viszonyítva
2002 9,5%
2006 8,9%
2010 8,4%
2012+ 8,6%
6,0%
5,2%
5,0%
6,9%
38,6% 39,9% 39,8% (21,7%) (22,6%) (22,3%) LJH 30 kistérségek középiskolásainak (gimnázium, szakközépiskola) az országos 45,1% 45,7% 42,5% összeshez viszonyítva (21,1%) (22,0%) (21,8%) LHH 30 kistérségek középfokú tanulóinak aránya középiskola/szakiskola 67/33 65/35 69/31 82/18 81/19 57/43 LJH 30 kistérségek középfokú tanulóinak aránya középiskola/szakiskola .. (77/23) (77/23) (59/41) A középfokú tanulóinak aránya középiskola/szakiskola (országos átlag) .. 77/23 76/24 59/41 Forrás: Adott évi Területi Statisztikai évkönyv alapján saját számítás Megjegyzés: 2012-ben megváltozott a kistérségi oktatási adatok közlése, 2012-től csak a nappali tagozatos hallgatók számát adja meg a kistérségi statisztika. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az erre az évre 1000 lakosra megadott adatok visszaszorzásával kapott számok nagyon jelentősen eltérnek az oktatási ágazat statisztikai adataitól. Ezért a területi statisztikából származó 2012-es adatok nagyon megbízhatatlannak tekintendők. A táblázatban bemutatott két korábbi év, 2006-ban és 2010-ben viszont (ha összevetjük az oktatási ágazat statisztikáival, akkor kiderül, hogy) a középiskolák (gimnázium, szakközépiskola) esetében a nappali, szakiskola esetében az összes tanuló létszám kistérségi megoszlása van megadva. 2002-ben pedig (pontosabban 2001-ben, mivel technikai okokból itt azokat az adatokat használtuk) csak a középiskolai (gimnázium + szakközépiskola) van megadva, ami szintén nappali tagozatos adat. Ennek a három évnek az adatai összhangban állnak az oktatási ágazat adataival. LJH 30 kistérségek lakosságának aránya a teljes lakossághoz
38,1% (21,0%) 46,6% (21,6%) ..
7
Köszönettel tartozom az Educatio kht korábbi vezetőinek és alkalmazottainak, hogy a 2002 és 2010 közötti felvételi adatokat (természetesen személytelenítve) excel formátumban, ingyenesen rendelkezésemre bocsátották a korábbi (2011 előtti) években. A 2012. évi adatok az Oktatási Hivatal térítés fejében excel formátumban rendelkezésemre bocsátott
felsőoktatási felvételi statisztikai adatbázisából származnak.
4
Feltűnő az is, hogy a LHH 30 kistérség csoport esetében a középfokú oktatásban résztvevők harmada szakiskolába jár, tehát nekik esélyük sincs felsőoktatási tanulmányokra. A LJH 30 kistérség csoport esetben ez az arány kisebb, mint egy ötöd, (de Budapest nélkül vizsgálva is kisebb, mint egy negyed). (A 2012-es adatok itt is meglepő változást mutatnak, ami alighanem a területi adatok bizonytalanságának köszönhető, mintsem valódi tendenciát takar). A középfokú oktatás típusában való részvételi arányok alapján tehát egyértelmű, hogy a LHH 30 kistérségekben élők eleve kisebb eséllyel indulhatnak a továbbtanulás felé, hiszen ezen térségekben több mint 10%-kal több az érettségit nem adó iskolában tanuló. Ha a nappali tagozatos felsőoktatási alapképzésbe történő elsőhelyi jelentkezéseket vizsgáljuk egyértelműen látszik a leghátrányosabb helyzetű régiókban született fiatalok hátránya8. 2. Táblázat A leghátrányosabb helyzetű 30 kistérségből elsőhelyen nappali tagozatos alapképzésre jelentkezettek és felvettek az összes elsőhelyen nappali tagozatra alapképzésre jelentkezetthez és felvetthez viszonyítva 2002
2006
2010
2012
Az LHH30 kistérségben született elsőhelyen alapképzésre jelentkezett tanulók 3,8% 3,5% 3,3% 3,1% aránya az összes elsőhelyen alapképzésre jelentkezőhöz viszonyítva Az LHH30 kistérségben született alapképzésre felvett tanulók aránya az összes 3,8% 3,5% 3,2% 3,2% alapképzésre felvetthez viszonyítva Forrás: Adott évi felvételi adatbázis alapján saját számítás
3. Táblázat A legjobb helyzetű 30 kistérségből elsőhelyen nappali tagozatos alapképzésre jelentkezettek és felvettek az összes elsőhelyen nappali tagozatra alapképzésre jelentkezetthez és felvetthez viszonyítva 2002
2006
2010
2012
Az LJH30 kistérségben született elsőhelyen alapképzésre jelentkezett tanulók 41,6% 42,8% 43,5% 45,3% aránya az összes elsőhelyen alapképzésre jelentkezőhöz viszonyítva (15,2%) (16,3%) (15,9%) (16,3%) Az LJH30 kistérségben született alapképzésre felvett tanulók aránya az összes 39,8% 41,9% 44,4% 45,6% alapképzésre felvetthez viszonyítva (15,7%) (16,7%) (16,3%) (16,3%) Forrás: Adott évi felvételi adatbázis alapján saját számítás
Ezt az esélykülönbséget leginkább egy olyan viszonyszámmal jellemezhetjük, amely azt mutatja meg, hogy a régiócsoport átlagos középiskolai részvétele hogyan aránylik a régiócsoport nappali tagozatos alapképzésbe történő elsőhelyi jelentkezéseinek (Vjelentkezés) illetve a felvettjeinek (Vfelvett) átlagához. Tehát minden évre kiszámítottuk a Vjelentkezés viszonyszámot a leghátrányosabb 30 és legjobb helyzetű 30 kistérségcsoportra (ez utóbbira Budapest nélkül is)9: VjelentkezésLHH30 = JelentkezésAlapképzésreElsőhelyenLHH30/KözépiskolásarányLHH30 VjelentkezésLJH30 = JelentkezésAlapképzésreElsőhelyenLJH30/KözépiskolásarányLHJ30 VjelentkezésLJH30(BPnélkül) = JelentkezésAlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30/KözépiskolásarányLHJ30(BPnélkül)
Továbbá minden évre kiszámítottuk a Vfelvett viszonyszámot is a leghátrányosabb 30 és legjobb helyzetű 30 kistérségcsoportra (ez utóbbira Budapest nélkül is)10: 8
A felsőoktatásba jelentkezett és felvett hallgatók esetében a születési helyet vizsgáltuk. Részletesen kifejtve lásd 3. melléklet 10 Részletesen kifejtve lásd 4. melléklet 9
5
VfelvettLHH30= FelvettAlapképzésreElsőhelyenLHH30/KözépiskolásarányLHH302 VfelvettLJH30 = FelvettAlapképzésreElsőhelyenLJH30/KözépiskolásarányLHJ30 VfelvettLJH30(BP nélkül) = FelvettAlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30/KözépiskolásarányLHJ30(BPnélkül)
4. Táblázat A jelentkezési és a felvett viszonyszám a leghátrányosabb 30 és a legjobb helyzetű 30 kistérségre vonatkozóan 2002, 2006, 2010, alapképzésre
VjelentkezésLHH30 VjelentkezésLJH30 VfelvettLHH30 VfelvettLJH30
2002 63,3 % 89,3% (70,4%) 63,3% 85,4 % (72,7%)
2006 67,3% 94,1% (77,3%) 67,3% 92,9% (79,2%)
2010 2012 66,0% 44,9% 95,2% (72,3%) 106,5%(74,8%) 64,0% 46,4% 97,2% (74,1%) 107,3%(74,8%) Zárójelben az LJH Budapest nélkül
A jelentkezettek és felvettek viszonyszámait a legrosszabb és a legjobb helyzetű kistérségcsoportok esetében összevetve az esélykülönbségekre következtethetünk. 5. Táblázat A jelentkezési és a felvételi esélykülönbségek a leghátrányosabb 30 és a legjobb helyzetű 30 kistérségcsoport diákjai között alapképzés esetén
A jelentkezési viszonyszám különbsége (VjelentkezésLJH30 - VjelentkezésLHH30) A felvett viszonyszám különbsége (VfelvettLJH30 - VfelvettLHH30)
2002 26,0% (7,1%) 22,1% (9,4%)
2006 26,8% (10,0%) 25,6% (11,9%)
2010 29,2% (6,3%) 33,2% (10,1%)
2012 61,6% (29,9%) 60,9% (28,4%)
Zárójelben az LJH Budapest nélkül
Az adatok tanúsága szerint a legjobb helyzetű kistérségek tanulóinak jelentősen nagyobb és időben növekvő esélye van a felsőoktatási jelentkezésre és bejutásra. 2010-re ez az esélykülönbség több mint 30%-ra növekedett a bejutás tekintetében, és Budapest nélkül számítva is 10%-kal magasabb. Hasonló elemzést végezhetünk az adatbázisokon a felsőfokú szakképzést illetően. 6. Táblázat A leghátrányosabb helyzetű 30 kistérségből elsőhelyen nappali tagozatos FSZ-re jelentkezettek és felvettek az összes elsőhelyen nappali tagozatos FSZ-re jelentkezetthez és felvetthez viszonyítva 2002 Az LHH30 kistérségben született elsőhelyen FSZ-re jelentkezett tanulók aránya az 1,9% összes elsőhelyen FSZ-re jelentkezőhöz viszonyítva Az LHH30 kistérségben született FSZ-re felvett tanulók aránya az összes FSZ-re 2,5% felvetthez viszonyítva
2006
2010 2012
4,0%
3,8% 3,5%
3,5%
3,8% 3,4%
7. Táblázat A legjobb helyzetű 30 kistérségből elsőhelyen nappali tagozatos FSZ-re jelentkezettek és felvettek az összes elsőhelyen nappali tagozatos FSZ-re jelentkezetthez és felvetthez viszonyítva 2002
2006
2010
2012
Az LJH30 kistérségben született elsőhelyen FSZ-re jelentkezett tanulók aránya az 51,9% 41,7% 34,7% 35,0% összes elsőhelyen FSZ-re jelentkezőhöz viszonyítva (18,9%) (19,2%) (17,2%) (18,1%) Az LJH30 kistérségben született FSZ-re felvett tanulók aránya az összes FSZ-re 51,2% 41,6% 36,7% 38,2% felvetthez viszonyítva (18,9%) (18,9%) (17,7%) (17,4%)
6
8. Táblázat A jelentkezési és a felvett viszonyszám a leghátrányosabb 30 és a legjobb helyzetű 30 kistérségre vonatkozóan 2002, 2006, 2010, FSZ képzésre 2002 32% 111,4% (87,5%) 41,7% 109,9% (87,5%)
VjelentkezésLHH30 VjelentkezésLJH30 VfelvettLHH30 VfelvettLJH30
2006 77% 92,5% (91,0%) 67,3% 92,2% (89,6%)
2010 76% 75,9% (78,2%) 76,0% 80,3% (80,5%)
2012 50,7% 87,9%(81,2%) 49,3% 96,1%(78,0%)
9. Táblázat A jelentkezési és a felvételi esélykülönbségek a leghátrányosabb 30 és a legjobb helyzetű 30 kistérségcsoport diákjai között FSZ-re
A jelentkezési viszonyszám különbsége (VjelentkezésLJH30 - VjelentkezésLHH30) A felvett viszonyszám különbsége (VfelvettLJH30 - VfelvettLHH30)
2002 79,7% (55,8%) 68,2% (45,8%)
2006 15,5% (14,1%) 25,0% (22,3%)
2010 -0,1% (2,1%) 4,3% (4,5%)
2012 37,2% (30,5%) 46,8% (28,7%)
Amíg az alapképzés esetében a legjobb helyzetű kistérségek tanulóinak javuló esélyét állapíthattuk meg, addig a felsőfokú szakképzés esetében azzal ellentétes folyamatot mutattak a számok 2010-ig. Azaz a leghátrányosabb helyzetű térségek tanulóinak jelentős esélynövekedése látszik a vizsgált közel tíz év alatt, amelynek végen 2010-ben a két térség tanulóinak esélye nagyjából azonos volt. Mindez igazolja tehát azt a vélekedést, hogy a rövidebb idejű felsőoktatási képzések, mint amilyen a felsőfokú szakképzés a hátrányos helyzetű rétegek (ill. itt a hátrányos helyzetű térségek tanulóinak) számára jelent esélynövekedést a felsőoktatásba történő bejutásban. Ugyanakkor 2012-re a hátrányos helyzetű térségek esélyeinek radikális romlásának vagyunk tanúi. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a felsőoktatási szakképzést a 2011-es felsőoktatási törvényben radikálisan átalakították, megszűnt annak OKJ-s szakmát nyújtó jellege. 10. táblázat A felsőfokú szakképzésre jelentkezettek és felvettek száma
2009 2010 2011 2012 2013
Összes jelentkező 17674 22140 23966 18311 9512
Elsőhelyen jelentkező 7812 9978 11435 9008 4719
Felvett 11970 13292 12836 6940 5489
Forrás: felvi.hu Ennek nyomán az FSZ iránti érdeklődés radikálisan csökkent. 2011-ről 2012-re az FSZre felvett hallgatók száma a felére esett vissza, amelynek nyomán 2013-ra az FSZ-re első helyen jelentkezők száma 5 ezer alá esett (a 2011-es 11 ezerről).
Befejezésül A 2000-es PISA vizsgálat óta széles körben is ismertté vált az az oktatáskutatók és nagyobbrészt pedagógusok előtt is közismert tény, hogy nem mindegy, hová születnek a gyermekek Magyarországon. Ha kistelepülésre, ill. hátrányos helyzetű kistérségbe születnek, 7
akkor lényegesen alacsonyabb teljesítményt mutatnak a literacy vizsgálatokban. Ennek nyilvánvalóan a társadalmi-gazdasági státus szerinti egyenlőtlenség a meghatározó oka. Azaz a kistelepülések, ill. hátrányos helyzetű kistérségek iskolái nem tudnak megbirkózni a gyermekek ilyen különbségekből adódó hátrányával, miközben a fejlett világ nagyobbik részében lényegesen kisebb az ilyen probléma. (Lásd erről Pl. Polónyi (2010)) Lényegében ugyanezt állapíthatjuk meg a kistérségek fejlettségének és a tanulók felsőoktatási továbbtanulási törekvéseik, s tényleges továbbtanulásuk összefüggésében is. A bemutatott vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy a felsőoktatási alapképzési továbbtanulást illetően a leghátrányosabb helyzetű kistérségek tanulóinak esélye csökkent 2002 és 2012 között. A felsőfokú szakképzés esetében viszont az esélyek kiegyenlítődtek 2010-ig, majd a hátrányos helyzetű térségek tanulóinak esélye ismét csökkent a 2011-es felsőoktatási törvény nyomán a felsőfokú szakképzés átalakítása miatt.
Hivatkozások 1. Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos (2011): Országos kompetenciamérés 2010 Országos jelentés Oktatási Hivatal, 2011 https://www.kir.hu/okmfit/files/OKM_2010_Orszagos_jelentes.pdf (letöltve 2014. február) 2. Cobb, Clifford - Ted Halstead - Jonathan Rowe (1995): If the GDP is Up, Why is America Down? Why we need new measures of progress, why we do not have them, and how they would change the social and political landscape The Atlantic Monthly October 1995 (http://www.theatlantic.com/past/politics/ecbig/gdp.htm letöltés 2011-07.) magyarul megjelent: 3. Cobb, Clifford - Ted Halstead - Jonathan Rowe (1997): Ha a GDP felmegy, miért megy Amerika lefelé? Miért van szükségünk a fejlődés új mutatóira, miért nem rendelkezünk ezekkel, és hogyan változtatnák meg a társadalmi és politikai helyzetképet Kovász 1. évf. 1 szám 1997 Tél (http://epa.oszk.hu/00700/00721/00001/gpi.html letöltés 2011-07) 4. Faluvégi Albert (2004) A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában Műhelytanulmányok MT–DP. 2004/5 Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Budapest 5. Garami Erika (2003): A területi különbségek megjelenése az általános és középiskola utáni pálya alakulásában Iskolakultúra 2003/1 6. Garami Erika (2009): A legkiválóbb középiskolák területi különbségei Educatio, 2009. (18. évf.) 2. sz. 241-250. old. 7. Garami Erika (2013): Kistérségi jellemzők együttes hatása az oktatás eredményességére és a továbbtanulási döntésekre Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei 8.
Hrubos Ildikó (szerk.): Az ismeretlen szakképzés: Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés kutatásának tanulságai Budapest: Új Mandátum Kiadó, 2002. 107 p.
9. Kocsis Ferenc: Kistérségi eredmények a kompetenciamérésben OktpolCafe 2010.07.03. (letöltve 2014. február) 10. Nagy András (2012): A fejlettség, elmaradottság-mérése a magyar területfejlesztési politikában Doktori értekezés ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola 2012 (33-34. old) 11. Polónyi István (2010): Hoztak is meg nem is Educatio 2010/1
8
1. melléklet Kistérségek kompetenciaeredményei és komplex mutatója
Kistérség
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55
Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Sellyei Mezőkovácsházai Csengeri Sarkadi Mezőcsáti Encsi Fehérgyarmati Jánoshalmai Bácsalmási Szikszói Ózdi Edelényi Hevesi Sásdi Berettyóújfalui Nyírbátori Szerencsi Bátonyterenyei Vásárosnaményi Csurgói Szigetvári Kadarkúti Baktalórántházai Mátészalkai Tokaji Barcsi Sárospataki Tamási Tiszafüredi Kisteleki Lengyeltóti Püspökladányi Szécsényi Pétervásárai Salgótarjáni Balmazújvárosi Szeghalomi Hajdúhadházi Mórahalomi Derecske-Létavértesi Tiszavasvári Kunszentmártoni Ibrány-Nagyhalászi Tabi Békési Nagyatádi Sárbogárdi Bélapátfalvai Makói Záhonyi Szentlőrinci Mezőtúri Karcagi
Kistérségi fejlettség komplex mutatója 1,51 1,53 1,61 1,68 1,75 1,77 1,78 1,8 1,82 1,83 1,87 1,89 1,89 1,9 1,97 1,97 2,02 2,03 2,04 2,06 2,06 2,07 2,09 2,1 2,11 2,11 2,12 2,13 2,13 2,15 2,16 2,17 2,17 2,19 2,19 2,19 2,19 2,23 2,24 2,25 2,27 2,27 2,28 2,3 2,3 2,34 2,38 2,39 2,4 2,4 2,45 2,47 2,49 2,49 2,49
Matematika Szövegértés 10. évfolyam 10. évf. átlag átlag 2010-es 2010-es kompetencia kompetenciam mérés érés 1658 1476 56 57 1431 1378 58 1521 1518 59 1484 1493 60 1535 1564 61 1598 1551 62 1485 1467 63 1494 1476 64 1478 1513 65 1603 1638 66 1671 1631 67 1510 1490 68 1517 1423 69 1522 1502 70 1388 1425 71 1532 1492 72 1461 1437 73 1615 1527 74 1520 1545 75 1480 1468 76 1566 1577 77 1460 1487 78 1442 1440 79 1556 1428 80 1567 1510 81 1540 1558 82 1524 1566 83 1640 1662 84 1522 1520 85 1503 1493 86 1600 1664 87 88 1520 1519 89 1581 1571 90 1478 1370 91 1591 1612 92 1525 1525 93 1549 1563 94 1424 1399 95 1469 1458 96 1526 1541 97 1477 1436 98 1522 1547 99 1455 1458 100 1523 1557 101 1591 1608 102 1513 1551 103 1648 1668 104 105 1571 1620 106 1657 1641 107 1546 1609 108 1569 1576 109 1550 1571 110
Kistérség
Kunszentmiklósi Siklósi Füzesabonyi Vasvári Csongrádi Letenyei Kiskunmajsai Nagykállói Polgári Kazincbarcikai Pacsai Enyingi Sátoraljaújhelyi Őriszentpéteri Kisvárdai Zalakarosi Kalocsai Mohácsi Törökszentmiklósi Orosházai Komlói Pásztói Dombóvári Kiskőrösi Szarvasi Hódmezővásárhelyi Sümegi Marcali Szentesi Abai Mezőkövesdi Pécsváradi Zalaszentgróti Szobi Hajdúböszörményi Jászberényi Kaposvári Kiskunhalasi Kisbéri Bajai Rétsági Balassagyarmati Nagykátai Kiskunfélegyházai Téti Ceglédi Szekszárdi Ajkai Celldömölki Lenti Pannonhalmai Miskolci Békéscsabai Bonyhádi Csornai
Kistérségi fejlettség komplex mutatója 2,52 2,54 2,55 2,55 2,56 2,56 2,57 2,57 2,59 2,59 2,59 2,62 2,63 2,63 2,63 2,63 2,63 2,64 2,64 2,65 2,65 2,69 2,7 2,7 2,7 2,71 2,72 2,72 2,74 2,76 2,77 2,77 2,8 2,82 2,82 2,84 2,84 2,88 2,89 2,95 2,95 2,96 2,97 2,97 2,99 3,01 3,04 3,05 3,06 3,06 3,09 3,1 3,1 3,12 3,15
Matematika 10. évfolyam átlag 2010-es kompetencia mérés 1701 1486 1533
Szövegértés 10. évf. átlag 2010-es kompetencia mérés 1628 1466 1518
1612
1604
1627 1478 1511 1502
1702 1467 1455 1524
1508 1502
1601 1517
1598
1596
1587 1557 1481 1621 1518 1666 1607 1594 1530 1612 1685 1542 1612 1643 1575 1546 1536 1523 1578 1566 1637 1613 1625 1610 1560 1620 1585 1577
1590 1577 1530 1622 1569 1671 1621 1587 1520 1641 1652 1577 1642 1595 1579 1528 1528 1577 1579 1607 1647 1623 1608 1637 1464 1631 1624 1588
1568 1576 1599 1593 1563 1910 1600 1647 1633 1546
1568 1579 1600 1603 1594 1855 1596 1663 1635 1563
9
111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142
Kistérség
Kistérségi fejlettség komplex mutatója
Pápai Kecskeméti Nagykanizsai Kapuvár-Beledi Zirci Szolnoki Hatvani Gyöngyösi Szentgotthárdi Adonyi Dorogi Gyulai Paksi Aszódi Fonyódi Nyíregyházai Várpalotai Hajdúszoboszlói Balatonföldvári Tapolcai Dabasi Oroszlányi Körmendi Bicskei Sárvári Dunaújvárosi Zalaegerszegi Tiszaújvárosi Debreceni Kőszegi Ercsi Csepregi
3,17 3,19 3,19 3,2 3,24 3,25 3,26 3,26 3,28 3,28 3,32 3,32 3,36 3,36 3,38 3,38 3,39 3,4 3,43 3,44 3,46 3,46 3,47 3,47 3,47 3,48 3,51 3,51 3,53 3,56 3,57 3,61
Matematika Szövegértés 10. évfolyam 10. évf. átlag átlag 2010-es 2010-es kompetencia kompetenciam mérés érés 1617 1627 143 1651 1665 144 1625 1642 145 1645 1722 146 1597 1614 147 1620 1637 148 1537 1540 149 1583 1569 150 1605 1612 151 1557 1635 152 1623 1672 153 1553 1553 154 1661 1660 155 1689 1717 156 1588 1580 157 1635 1644 158 1547 1560 159 1591 1614 160 161 1594 1621 162 1551 1566 163 1611 1647 164 1627 1556 165 1587 1627 166 1603 1612 167 1551 1548 168 1645 1632 169 1609 1564 170 1634 1641 171 1674 1709 172 173 1557 1574 174
Kistérség
Egri Szegedi Móri Monori Gyáli Komáromi Szombathelyi Pécsi Esztergomi Váci Sopron-Fertődi Keszthelyi Tatabányai Mosonmagyaróvári Székesfehérvári Gárdonyi Veszprémi Siófoki Ráckevei Tatai Balatonalmádi Hévízi Győri Balatonfüredi Veresegyházi Gödöllői Szentendrei Pilisvörösvári Budapesti Érdi Dunakeszi Budaörsi
Kistérségi fejlettség komplex mutatója 3,64 3,65 3,67 3,69 3,7 3,74 3,75 3,78 3,8 3,8 3,8 3,81 3,83 3,85 3,89 3,91 3,94 3,95 3,96 3,99 4,01 4,04 4,06 4,11 4,18 4,19 4,32 4,35 4,38 4,4 4,41 4,61
Matematika 10. évfolyam átlag 2010-es kompetencia mérés 1653 1651 1565 1590 1666 1551 1629 1665 1621 1657 1643 1630 1603 1599 1629 1586 1680 1595 1594 1607 1709 1716 1676 1630
Szövegértés 10. évf. átlag 2010-es kompetencia mérés 1653 1672 1587 1624 1677 1585 1634 1668 1626 1653 1670 1658 1613 1617 1634 1596 1690 1620 1599 1618 1708 1785 1683 1672
1634 1694 1610 1642 1709 1625 1768
1654 1695 1599 1651 1712 1654 1790
10
2. melléklet A 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat 3. melléklete: A kistérségek és települések társadalmi-gazdasági és infrastrukturális elmaradottságát/fejlettségét mérő komplex mutató kiszámításánál használt adatok köre I. Gazdasági mutatók: 1. A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db 2. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, db 3. A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, db 4. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, % 5. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, % 6. A működő gazdasági szervezetek számának változása, % 7. Az önkormányzatok helyi adóbevétele, Ft 8. A tudományos kutatók, fejlesztők 1000 lakosra jutó száma, db* II. Infrastrukturális mutatók: 1. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 2. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, méter 3. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, % 4. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % 5. A hétköznapi elérés mutatója 6. A telefon-főállomások (ISDN-nel együtt) 1000 lakosra jutó száma, db 7. A kábeltelevízió előfizetőinek 1000 lakosra jutó száma, db 8. A szélessávú internet előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő 9. A gyorsforgalmi csomópontok elérés mutatója III. Társadalmi mutatók: 1. Az épített 3-x szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, % 2. A személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db 3. Vándorlási különbözet; időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő 4. Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db 5. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft 6. Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), %* 7. Népsűrűség, fő/km2** IV. Szociális mutatók: 1. Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60-x népesség százalékában), % 2. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % 3. A 18-x éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, % 4. Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1000 lakosra, fő 5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességből, % V. Foglalkoztatási mutatók: 1. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, % 2006 átlaga 2. Tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, % 3. Aktivitási ráta, % Magyarázat: * Csak a kistérségi komplex mutató kiszámításánál használt mutató. ** Csak társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések besorolásánál használt mutató.
11
3. melléklet 2002-re: VjelentkezésLHH302002= JelentkezésAlapképzésreElsőhelyenLHH302002/KözépiskolásarányLHH302002 = 3,8%/6,0% = 0,6333 VjelentkezésLJH302002 = JelentkezésAlapképzésreElsőhelyenLJH302002/KözépiskolásarányLHJ302002 = 41,6%/46,6% = 0,8927 VjelentkezésLJH30(BPnélkül)2002 = JelentkezésAlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH302002/KözépiskolásarányLHJ30(BPnélkül)2002 = 15,2%/21,6% = 0,7037 2006-ra: VjelentkezésLHH302006= JelentkezésAlapképzésreElsőhelyenLHH302006/KözépiskolásarányLHH302006 = 3,5%/5,2%= 0,6731 VjelentkezésLJH302006 = JelentkezésAlapképzésreElsőhelyenLJH302006/KözépiskolásarányLJH302006 = 42,8%/45,1% = 0,94090 VjelentkezésLJH30(BP nélkül)2006 = JelentkezésAlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH302006/KözépiskolásarányLHJ30(BPnélkül)2006 = 16,7%/21,1% = 0,7725 2010-re: VjelentkezésLHH302010= JelentkezésAlapképzésreElsőhelyenLHH302010/KözépiskolásarányLHH302010 = 3,3%/5,0% = 0,6600 VjelentkezésLJH302010 = JelentkezésAlapképzésreElsőhelyenLJH302010/KözépiskolásarányLJH302010 = 43,5%/45,7% = 0,9519 VjelentkezésLJH30(BP nélkül)2010 = JelentkezésAlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH302010/KözépiskolásarányLHJ30(BPnélkül)2010 = 15,9%/22,0% = 0,7227 2012-re: VjelentkezésLHH302012= JelentkezésAlapképzésreElsőhelyenLHH302012/KözépiskolásarányLHH302012 = 3,1%/6,9%=0,449275 VjelentkezésLJH302012 = JelentkezésAlapképzésreElsőhelyenLJH302012/KözépiskolásarányLJH302012 = 45,3%/42,5%=1,065882 VjelentkezésLJH30(BP nélkül)2012 = JelentkezésAlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH302012/KözépiskolásarányLHJ30(BPnélkül)2012 = 16,3%/21,8%=0,747706
12
4. melléklet 2002-re: VfelvettLHH302002= FelvettAlapképzésreElsőhelyenLHH302002/KözépiskolásarányLHH302002 = 3,8%/6,0% = 0,6333 VfelvettLJH302002 = FelvettAlapképzésreElsőhelyenLJH302002/KözépiskolásarányLHJ302002 = 39,8%/46,6% = 0,8541 VfelvettLJH30(BP nélkül)2002 = FelvettAlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH302002/KözépiskolásarányLHJ30(BPnélkül)2002 15,7%/21,6% = 0,7269 2006-ra: VfelvettLHH302006= FelvettAlapképzésreElsőhelyenLHH302006/KözépiskolásarányLHH302006 = 3,5%/5,2%= 0,6731 VfelvettLJH302006 = FelvettAlapképzésreElsőhelyenLJH302006/KözépiskolásarányLJH302006 = 41,9%/45,1%= 0,9291 VfelvettLJH30(BP nélkül)2006 = FelvettAlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH302006/KözépiskolásarányLHJ30(BPnélkül)2006 16,7%/21,1%= 0,7915 2010-re: VfelvettLHH302010= FelvettAlapképzésreElsőhelyenLHH302010/KözépiskolásarányLHH302010 = 3,2%/5,0% = 0,6400 VfelvettLJH302010 = FelvettAlapképzésreElsőhelyenLJH302010/KözépiskolásarányLJH302010 = 44,4%/45,7% = 0,9716 VfelvettLJH30(BP nélkül)2010 = FelvettAlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH302010/KözépiskolásarányLHJ30(BPnélkül)2010 16,3%/22,0%= 0,7409 2012-re: VfelvettLHH302012= FelvettAlapképzésreElsőhelyenLHH302012/KözépiskolásarányLHH302012 =3,2%/6,9%=0,463768 VfelvettLJH302012 = FelvettAlapképzésreElsőhelyenLJH302012/KözépiskolásarányLJH302012 =45,6%/42,5%=1,072941 VfelvettLJH30(BP nélkül)2012 = FelvettAlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH302012/KözépiskolásarányLHJ30(BPnélkül)2012 = 16,3%/21,8%= 0,747706
=
=
=
2014. augusztus 1.
13
