\ TERMESZÉT SZERKESZTI:
NADLjER
1944.
K
I
A
D
J
A
:
B
U
D
A
P
E
S
T
S
Z
HERBERT
FEBRUÁR
É
K
E
S
F
Ő
V
A
B
O
S
K
U
z
V
N
S
É
G
B
JOJJÖH A FŐVÁROS VILÁGHÍRÉ GYÓGYSZÁLLÓIRA!
ZENT
GELLÉRT GYÓGYSZÁLLÓ
260 s z o b á s modern g y ó g y s z á l l ó a G e l l é r t h e g y d é l i o l d a l á n . kapcsolat
a Szent
Gellért
gyógyfürdővel.
Előnyös
Közvetlen
áru pausálkúrák a
s z á l l ó b e t e g o s z t á l y á n . K o r s z e r ű e n felszexeit orvosi r e n d e l ő i n t é z e t , jes f i z i k o t h e r á p i a
és m e c h a n o t h e r á p i a .
Termál- és kádfürdők,
tel
iszap
o s z t á l y , h u l l á m - és p e z s g ő f ü r d ő K e d v e z m é n y e s
CÍM:
fürdő j e g y á r a k
BUDAPEST,
XI.,
a szálló
vendégei
GELLÉRT-TÉR
részére
1
TÁVBESZÉLŐ:
268-800
UDAS GYÓGYSZÁLLÓ Az ú r i k ö z é p o s z t á l y
kedvelt
gyógyszállója.
Heti
panziórendszer.
» J u v e n t u s « r á d i u m o s k á d o s z t á l y é s r á d i u m o s iszap. G ő z f ü r d ő kapcsolatban a s z á l l ó v a l .
Modern
orvosi r e n d e l ő i n t é z e t ,
kívánatra
szálló
p a r k j á b a n : a Juventus-,
CÍM:
BUDAPEST,
XI.,
kényelemmel diétás
Hungária-
DÖBRE
közvetlen
berendezett
szobák,
konyha. Ivókúrák á
és Attila-források
NT EI-T
ÉR
TÁVBESZÉLŐ:
vizével
9 156-070
A TERMÉSZET K I A D J A : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPES1, XIV., ÁLLATKERT TÁVBESZÉLŐ: 220-400
XL.
SZERKESZTI: N A D L E R H E R B E R T A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT "IGAZGATÓJA
ÉVFOLYAM
MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN ELŐFIZETÉSI D Í J : EGY ÉVRE 10 PENGŐ FÉLÉVRE 5 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 90 FILLÉR
2. S Z Á M
1944.
TELIVILÁG AZ ÁLLATKERTI NAGYTAVON JANUÁR
HAVÁBAN.
Haller László dr. felvétele.
T A R T A L O M : Haller László dr. : A h i d r a .
Könyvekről.
Kalmár Zoltán dr. : Ő z l á b g o m b á k . Kolosváry Gábor dr.: A tengerifű
Állatkerti állatvilága.
hírek.
Láng Rezső : N e m fenékig tejfel az élet.
FEBRUÁR
A
H I D R A .
I r t a Haller László dr.
Ókori l e g e n d á k és k ö z é p k o r i b a b o n á s e l k é p z e l é s e k emlékei elevenednek fel b e n n ü n k , a m i k o r a h i d r a n e v é t e m l í t i k . M i n d n y á j a n olvas t u n k v a g y hallottunk H e r a k l é s z r ő l , Zeusz isten é s A l k m é n e fiáról, az ókori görög n é p n a g y e r e j ű hőséről, a k i m á r c s e c s e m ő k o r á b a n olyan erős volt, hogy a bölcsőjébe m á s z o t t k é t s á r k á n y k í g y ó t puszta kézzel megfojtotta, k é s ő b b pedig m e g ö l t e a sokfejű v í z i s á r k á n y t , a lernai h i d r á t . F á r a s z t ó k ü z d e l m e lehetett, mert — a monda szerint — a h i d r á n a k minden l e v á g o t t feje h e l y é b e kettő nőtt. M a m á r mosolygunk a régiek h i s z é k e n y s é g e n , pedig a nagy t e r m é s z e t gazdag k i n c s e s h á z á b a n v a l ó b a n é l t e k és élnek olyan c s o d á l a t o s l é n y e k , amelyek é r t h e t ő e n f o g l a l k o z t a t t á k a k é p z e l e t e t és csak a t u d o m á n y fejlődésével k e r ü l t e k a m e s é k b i r o d a l m á b a vagy az á l l a t r e n d s z e r t a n v a l a m e l y i k osztályába. A h i d r a is elvesztette l e g e n d a s z ő t t e színes m e s e r u h á j á t . É d e s v i z e i n k egyszerű, i g é n y t e l e n k i s p o l g á r á v á vedlett. Kevesen ismerik. Csak az t a l á l rá, a k i keresi. H a h i n á r f ű z é r t , n á d s z á l a t v a g y t ó fenekén h e v e r ő k ő d a r a b o t e m e l ü n k k i t e r m é s z e t e s k ö r n y e z e t é b ő l és az a k v á r i u m v í z é b e
t e s s z ü k , hamarosan m o z g á s t f i g y e l h e t ü n k meg rajta. Szabad szemmel alig é s z r e v e h e t ő , apró élő szervezetek t ű n n e k elő. A l a c s o n y r e n d ű rákocsk á k ú s z k á l n a k a v í z b e n , és á t t e t s z ő s z ü r k e vagy zöld g ö m b ö c s k é k e t l á t u n k talpkorongjukkal a h i n á r leveleihez tapadni. K é s ő b b a kis b u n k ó k m e g n y ú l n a k és h á r o m - n y o l c m i l l i m é t e r hosszúra n ő t t hengeres t e s t ü k szabad v é g é n ostorhoz hasonló t a p o g a t ó k a t bocsátanak k i . Nemsokára mit sem sejtő r á k o c s k a úszik arra, hozzáér a h a j l a d o z ó karok v a l a m e l y i k é h e z és m á r i s foglyul esett. A n y u g v ó á l l a p o t b a n b u n k ó a l a k ú édes vízi hidra kezdte meg é l e t m ű k ö d é s é t és n y ú j t o t t a k i karjait z s á k m á n y a u t á n . A hidra, v a g y édesvízi polip, a t ö m l ő á l l a t o k c s o p o r t j á b a tartozik. Helyes az elnevezés, mert ezeknek az e g y s z e r ű szervezeteknek nincs k ü l ö n b é l c s a t o r n á j u k , hanem az egész á l l a t tulaj don k é p e n nem e g y é b , csak egy t ö m l ő a l a k ú gyomor; alsó része z á r t és t a p a d ó k o r o n g b a n végződik, felső részének pedig erősen t á g í t h a t ó szájnyílása v a n . H e n g e r a l a k ú t e s t é t csak k é t s e j t r é t e g alkotja, ezeket v é k o n y h á r t y a v á l a s z t j a el e g y m á s t ó l . É l e t m ó d j a , e g y s z e r ű s z e r v e z e t é n e k m ű k ö d é s e olyan jól megfigyelhető, hogy nemcsak az é l e t t u d o m á n y o k k u t a t ó j a , hanem az o k t a t ó is szívesen foglalkozik vele, mert, ahogyan Soós Lajos dr. írja, »nem ismeretes m á s állat, mely s z e r v e z e t é b e n k ö n n y e b b e n fel ismerhető élettudományi igazságokat hordozna, m i n t az édesvizek ez a p r ó , i g é n y t e l e n lakója.« V a l ó b a n , az édesvízi hidra, fejlődéstani s z e m p o n t b ó l , az egy szerű é l e t m ű k ö d é s ű v é g l é n y e k és a bonyolult s z e r k e z e t ű s o k s e j t ű szerveze tek k ö z ö t t az összekötő, á t m e n e t i alak.
A Pelmatohydra oligactis Pallos prédára leső k é t példánya a tihanyi élettani kutatóintézet egyik a k v á r i u m á b a n . Haller László dr. n a g y í t o t t felvétele.
T a p o g a t ó i az a j a k k ú p o c s k á b a n csú csosodó szájnyílás k ö r ü l erednek. R a j tuk, m á r kis n a g y í t á s s a l is, a p r ó c s o m ó k a t f i g y e l h e t ü n k meg, ezek a c s a l á n s z e r v e k e t rejtik magukban. M i n den c s a l á n s z e r v b e n négyféle m ű k ö d é s ű c s a l á n t o k , négyféle fegyver v á r j a lövésre készen az á l d o z a t o t . Jaj annak a szeren csétlen r á k o c s k á n a k , amely úszkálás k ö z b e n g y a n ú t l a n u l b e l e ü t k ö z i k vala melyik c s a l á n t o k b ó l kiálló s e r t é b e . A z é r i n t e t t fegyver i d e g h a t á s r a elsül, k é t á g ú szigonyt lő az á l d o z a t t e s t é b e , és a hirtelen u t á n a t t i r e m l ő fonalon á t még b é n í t ó m é r g e t is b o c s á t bele. A fogoly v é d e k e z é s e azonnal m e g s z ű n i k . A vesze delmes karok befelé hajolnak és a szom szédos c s a l á n t o k o k b ó l k i l ö v e l t ragadós, h u r k o l ó fonalakkal rabulejtett zsák m á n y t a s z á j n y í l á s b a t o l j á k . A hidra á t l á t s z ó t ö m l ő ü r e g é b e n m é g sokáig lehet l á t n i az elnyelt t á p l á l é k o t . A m i k o r a z t á n áldozatát megemésztette, emészthetet len részeitől ugyancsak a szájnyíláson á t szabadul meg. A z édesvízi h i d r a
szaporodásának
módjai is bizonyítják, hogy v a l ó b a n á t meneti alak az alacsony- és magasabb r e n d ű szervezetek k ö z ö t t . L e g e g y s z e r ű b ben ivartalanul, sarjadzással vagy b i m bózással szaporodik. T e s t é n e k vala melyik p o n t j á n m i n d a k é t sejtrétegből kis d u d o r o d á s , b i m b ó sarjadzik, meg n y ú l i k és üres b u n k ó v á növekedik. K é s ő b b a b u n k ó szabad végén tapo g a t ó k n ő n e k , k ö z ö t t ü k szájnyílás hasad, a talp végnyílás pedig, amely addig az anya t e s t é v e l összekötötte, fokozatosan elzáródik. K i a l a k u l a fiatal hidra talp korongja, majd leválik az anya testéről és önállóan kezd élni. G y a k r a n megesik, hogy a hidra t e s t é n e g y m á s t ó l kis t á v o l s á g r a t ö b b b i m b ó fakad, s ő t m é g a le nem v á l t fiatalok is újra sarjadzanak. Olyankor rövid ideig az anya, a gyermek és az unoka e g y ü t t él egy családfán. Ivarosán megtermékenyített peték kel szaporodik. A h i d r á k o n , l e g i n k á b b n y á r o n , kis z ö m ö k b i m b ó k sarjadza nak ; ezek nem fejlödnek h i d r á k k á , hanem belsejükben igen sok a p r ó h í m csírasejtet vagy egy nagy petesejtet érlelnek. A m i k o r a hímcsírasejtek meg érnek, nyüzsögni kezdenek, a felrepedt burok n y í l á s á n á t a vízbe rajzanak és ebi halak m ó d j á r a ostoros farkukkal mozog nak. Sok elpusztul k ö z ü l ü k , de egy megtalálja az é r e t t petesejt fogamzási n y í l á s á t , behatol és m e g t e r m é k e n y í t i . A balatoni Myriophyllum nevű vízinövény ágaihoz t a p a d ó Pelmatohydra oligactis A h i d r á n a k v a n egy t u l a j d o n s á g a , Pallas k é t példánya. Feltűnőek a baloldalul a női, jobboldalin a hím ivarszervek. Haller László dr. nagyított felvétele. amely miatt m é l t á n ráillik Linné-töl kapott neve. B á m u l a t o s szervezetének visszaszerző ereje, megújuló képessége, M i k é n t a A t i h a n y i Biológiai K u t a t ó i n t é z e t b e n n é h a i mesebeli hidra l e v á g o t t feje újra n ő , igénytelen ifj. Entz Géza dr. és Sebestyén Olga dr. foglalkozott kis n é v r o k o n á n a k m e g c s o n k í t o t t testrészeiből is b e h a t ó b b a n a Balatonban élő Pelmatohydra oli gactis n e v ű leggyakoribb fajjal, nem is amryira új állat sarjadzik. A z édesvízi hidra érzékenysége és mozgása is a hidra k e d v é é r t , mint i n k á b b a rajta élősködő érdekes. H a t ű v e l m e g é r i n t j ü k , azonnal össze Amoeba hydroxena m i a t t ; ezt ifj. Entz Géza dr. h ú z ó d i k . Mozgása azonban nemcsak t a p o g a t ó i fedezte fel a városligeti t ó b a n élő Pelmatonak h a j l a d o z á s á r a és t e s t é n e k m e g n y ú l á s á r a vagy h y d r á k o n , de k é s ő b b m e g t a l á l t a a balatoni ö s s z e h ú z ó d á s á r a szorítkozik. Á m b á r nem szívesen, p é l d á n y o k o n is. de h e l y é t is v á l t o z t a t j a . L e g i n k á b b araszoló moz A hidra t e h á t , noha elvesztette meseszőtte gással halad, mint a h e r n y ó , de előfordul, hogy k ö n t ö s é t , a t e r m é s z e t t e l és az é l e t t u d o m á n y o k k a l szájrészére állva, c i g á n y k e r e k e t vet és i l y m ó d o n foglalkozó k u t a t ó s z á m á r a é r t é k e s kísérleti állat, j u t t o v á b b . A z a k v á r i u m b a n , a fény felé v a l ó mert egyszerű, á t t e t s z ő , jól t a n u l m á n y o z h a t ó szer t ö r e k v é s e közben, figyelhetjük meg m o z g á s á t . v e z e t é v e l a fejlődő t u d o m á n y egyik pillérévé v á l t .
OZLABGOMBAK. Irta
Kalmár Zoltán dr.
A k i ősszel járja az e r d ő t , t a l á n m á r é s z r e v e t t e azokat a barnapettyes, p i k k e l y e s k a l a p ú , magas, k a r c s ú g o m b á k a t , amelyek ilyenkor, mint kicsiny n a p e r n y ő k , álldogálnak itt-ott az e r d ő t a l a j o n . F i a t a l p é l d á n y a i k , mint a kis d o b v e r ő k , m é g g ö m b a l a k ú a n z á r t kalappal b ú j n a k elő a földből, k é s ő b b kalapjuk kinyílik, s z é t t e r ü l és jellegzetes a l a k j á v a l , pettyes, feltűnő színével díszíti a fák
lehullott l o m b j á v a l b o r í t o t t talajt. E z e k a saját ságos g o m b á k az ő z l á b g o m b á k n e m z e t s é g é n e k tagjai, s z á m o s k i s t e r m e t ű , fel sem t ű n ő rokonukkal együtt. A z ő z l á b g o m b á k a fehérspórás l e m e z e s g o m b á k közé tartoznak. N é h á n y feltűnő t u l a j d o n s á g u k r é v é n k ö n n y ű ő k e t felismerni. M á r alakjuk is jellegzetes, mert t ö n k j ü k t ö b b n y i r e k a r c s ú és
Az őzlábgombáknak sok faja v a n , h a z á n k b a n körülbelül ö t v e n faj isme retes. E z e k közül azonban a legtöbb kistermetű, s az előbb v á z o l t feltűnő sajátságok sem mindig l á t s z a n a k rajtuk. N é h á n y n a g y t e r m e t ű , s ő t igen nagy ő z l á b g o m b á n k azon ban mindig igen jellegze tes és — főképen mozgat h a t ó gyűrűjéről — könynyen felismerhető. Ezek a n a g y t e r m e t ű fajok íz letes, e h e t ő g o m b á k . A legáltalánosabban ismert a közönséges-őzláb gomba (Lepiota procera). E z valamennyi k ö z ö t t a legnagyobb, egyes p é l d á n y a i harminc centi m é t e r magasra is meg nőnek. F e l t ű n ő jelleg zetessége hogy tönkje fehér alapon b a r n á n már v á n y o z o t t , tarka. E r d ő széleken és tisztásokon az őszi h ó n a p o k b a n igen Közönséges-őzlábgomba (Lepiota procera Scop.) gyakori. Az Országos Kémiai Intézet képtárából. A z előbbinél kisebb, zö m ö k e b b t e r m e t ű a pirulómagas — ezért k a p t á k az »őzlábgomba« nevet — ő z l á b g o m b a (Lepiota rhacodes). E n n e k k a l a p j á t kalapjuk pedig laposan s z é t t e r ü l ő és közepén t e t ő c s e r é p h e z h a s o n l ó , felszakadozott pikkelyek hegyes, csúcsos. S z e m b e ö t l ő s a j á t s á g u k a kalap borítják, t ö n k j e egyszínű, nem tarka. K e t t é t ö r v e t e t e j é t b o r í t ó , kiemelkedő pikkelyek, szálak, érdes a gomba fehér h ú s a n a r a n c s v ö r ö s r e , majd vörösre pettyek ; ezek mindig s ö t é t e b b e k a kalap színénél, változik, s ő t fehér lemezei m á r n y o m k o d á s r a is a kalap csúcsos k ö z e p é n pedig összefüggő s ö t é t rózsaszínűén foltosodnak. Ősszel, i n k á b b fenyves folttá folynak össze. Ugyancsak szembeötlő a e r d ő k b e n , gyakran t a l á l h a t ó . hosszú, t ö b b n y i r e belül csöves t ö n k ö n lévő fejlett gyűrű; ez a nag3 obb fajokon v a l ó b a n g y ű r ű , nem o d a n ő t t gallér, mint a többi gyűrűs gombán. A z őzlábgombák gyűrűje ugyanis nem n ő t t a t ö n k h ö z , s ő t rajta ideoda t o l o g a t h a t ó . Fontos ismertetőjegyük még a kalap alján lévő s ű r ű le mezek tisztafehér vagy h a l v á n y s z ü r k é s , hússzínű á r n y a l a t a ; ez az idős g o m b á n is fehéres marad. H a ezeket a g o m b á k a t jól s z e m ü g y r e vesszük, é s z r e v e h e t j ü k még, hogy kalapjuk h ú s a sugaras i r á n y b a n rostos, szálas, t ö n k j ü k pedig alul, a tövén duzzadt, gumós és felül a kalappal nem nőtt szorosan egybe, k ö n n y e n , csuklósan k i Csipkés-őzlábgomba (Lepiota excoriata Schff.) f o r d í t h a t ó belőle. r
Az Országos Kémiai Intézet
képtárából.
A harmadik h a s o n l ó faj a csipkés őzlábgomba (Lepiota excoriata). E z m é g z ö m ö k e b b , alacsony- és v a s t a g t ö n k ű . K a l a p j a szemcsés-rostos, de a kalap bőre i n k á b b csak szélei felé szakadozik fel, a kalapot — széléről leszakadva — caf rangos, csipkésszélűvé teszi. A z egész gomba színe világosbarnás, t e h á t nem olyan s ö t é t e n pettyes, mint az előbbiek. E z a faj, ugyancsak ősszel, az erdőn k í v ü l utak és m e g m ű v e l t t e r ü l e t e k m e n t é n , kertekben, díszkertekben is tenyészik. A közönséges-őzlábgombának jelleg zetes, szép rokonfaja m é g a csecsesőzlábgomba (Lepiota gracilenta). E z valamennyi k ö z ö t t a legkarcsttbb, igen magas, t ö n k j e v é k o n y , lapos kalapja közepén feltűnő p ú p van. A kalap felszínét kicsiny, s ö t é t pikkelyek petytyezik. A t ö n k h ú s a a k a l a p t ó l anynyira elválik, hogy mintegy átfúrja. A z őszi erdőtalajokon gyakran meg található. A nagy ő z l á b g o m b á k közül gya kori m é g a t a r l ó - ő z l á b g o m b a (Lepiota naucina). E n n e k kalapja alig pikkelyes, i n k á b b csak szálas, foltos, t ö n k j é n pedig a g y ű r ű eleinte o d a n ő t t , ezért csak nehezen m o z d í t h a t ó el. A z egész gomba igen világos, majdnem tisztafehér. A z őszi h ó n a p o k b a n főképen s z á n t ó földeken, tarlón, ugaron terem. A felsorolt n a g y t e r m e t ű őzláb g o m b á k mind jók, ehetők. A kisebb, s ő t a p r ó őzláb g o m b á k k ö z ö t t v a n ugyan t ö b b g y a n ú s és vesze delmes, mérgező faj is, de ezektől nemcsak nagy s á g u k révén, hanem egyéb tulajdonságaik, különö sen m o z g a t h a t ó g y ű r ű j ü k segítségével is megkülön b ö z t e t h e t ő k . Összetéveszteni nem is ezekkel, hanem i n k á b b a galócákká] lehet ő k e t ; a galócák közé legmérgezőbb g o m b á i n k tartoznak. A g a l ó c á k n a k ugyanis szintén g y ű r ű s a t ö n k j ü k , és kalapjuk felülete is gyakran pikkelyes, lemezeik pedig ugyancsak fehérek, de g y ű r ű j ü k a t ö n k ö n sohasem m o z g a t h a t ó , mert a t ö n k h ö z h o z z á n ő t t , lefelé csüngő gallér. K a l a p j u k felületén a pikkelyek pedig csak m ú l é k o n y , puha foszlányok és a leg t ö b b esetben jóval v i l á g o s a b b a k a kalap színénél. Ezenfelül t ö n k j ü k a kalap h ú s á b ó l nem f o r d í t h a t ó
A
T E N G E R I F U írta
Piniló-őzlábgomba (Lepiota rhacodes Vitt.) Az Országos Kémiai Intézet képtárából.
k i k ö n n y e n , mert összenőtt vele, alul pedig a t ö n k g u m ó j á n gyakran bocskorszerű függelék is van. A nagy ő z l á b g o m b á k közül étkezési célra vagy s z á r í t o t t g o m b á n a k különösen a közönséges-őzláb gomba alkalmas, b á r a t ö b b i is jóízű, e h e t ő . Tömeges g y ű j t é s ü k és é r t é k e s í t é s ü k megvalósít h a t ó volna, mert elég gyakoriak, felismerésük pedig egy kis hozzáértéssel k ö n n y ű dolog. É r d e k e s jelenség, hogy h a z á n k b a n ezeket a g o m b á k a t alig ismerik, sőt t ö b b n y i r e félnek t ő l ü k ; csak a h e l y e n k é n t »kakukgomba« n é v e n ismert t a r l ó ő z l á b g o m b á t fogyasztják. A jövő ismeretterjesz tési m u n k á l a t o k feladata lesz ezeknek a jellegzetes g o m b á k n a k az értékesítését is m e g v a l ó s í t a n i , i s m e r e t ü k e t és f o g y a s z t á s u k a t a lakosság k ö r é b e n m e n n é l jobban elterjesztem.
ÁLLATVILÁGA.
Kolosváry Gábor dr.
A tengerifű (Zostera marina) az A d r i a északi sekély vizeinek jellegzetes n ö v é n y e , de V i s , J a b u k a és Pelagosa partjain is tömegesen él. Hosszú, olykor m é t e r n y i levelei s ű r ű vízi »őserdő«-t vagy »rét«-et alkotnak. M i n d i g a partok közelében, főképen öblök alacsony vízében t e n y é szik. M i n t a legtöbb virágos n ö v é n y , szereti a n a p f é n y t . K e d v e n c talaja a homokos iszap. A l a g u n á k b a n azonban majdnem mindig iszaptalajban n ő . V é k o n y , szalagalakú levelei a mindenkori vízmozgás i r á n y á b a n n y ú l n a k el,
a k á r a víz alá bukott t ü n d é r hosszú haja. T a l a j á b a n szilárdan g y ö k e r e z i k ; áprilisban és m á j u s b a n virít. A h u l l á m o k ü s t ö k é t gyakran m e g t é p á z z á k és tömegesen partra vetik (turzás). Ott a z u t á n nagy h a l m o k k á g y ű l i k fel, és szárazon is kellemes tengerszagot á r a s z t m a g á b ó l . T u l a j d o n k é p e n nem fű-, hanem békaszőlőféle (Potamogetonaceae). A tengerek egyetlen virágos n ö v é n y e . Másik magyar neve tengerihinár. H a z á j a a m é r s é k e l t égöv. A z ember h á z t a r t á s á b a n is használja. P á r n á k a t , derék-
aljakat t ö l t e n e k meg vele. Ü v e g á r u k és k é n y e s e b b t e r m é s z e t ű t á r g y a k csomagolására is használják. R o k o n a a Posidonia, ennek oceanica n e v ű faja h a t v a n - s z á z m é t e r m é l y r e is l e h ú z ó d i k ; a tengernek legmélyebbre lenyo m u l ó virágos n ö v é n y e . A tengerifű sűrűségében a víz o x i g é n t a r t a l m a bőséges. N e m eszi egyik állat sem, csak törmelékéből t á p l á l k o z n a k a b o l h a r á k o k . A leveleket gyakran vastag n y á l k a t ö m e g
alá a fűszálakat sorban, e g y e n k é n t , tgen sok mészalgát l á t u n k . N é m e l y e k a csipkék szépségével vetekednek. Széles, k o r o n g a l a k ú a k , k ö z e p ü k e t gyakran kebelalakú h a l m o c s k á k és dudorok ékesítik. F e l ü l e t ü k finoman recés és m i n t á z o t t . Sokszor egész fehér bevonatot alkotnak a levelek felületén. Más levélen finom mészerezetet l á t u n k . E z ugyancsak mészalgák m u n k á j a . Sok a csavaros csőféreg (Serpida) csigaalakú házacskája is. Vizsgálat u t á n fürdessük meg a tengeri h i n á r leveleit füstölgő sósavban. A sok mészv á z ú szervezet a levélről erős pezsgéssel le oldódik. A visszamaradt széteső anyagban sok a homokos és iszapos fenékről származó a p r ó kvarcszemcse. T a l á l u n k rengeteg kova moszatot (Diatomea), meg vörös és m á s fonalas a l g a m a r a d v á n y t .
A kis Viribus-rák a tengerifű szálai között leselkedik áldozatára. A tengerifű szálain Anemonia Contarini polipocskák, csavaroscsőférgek, kovamoszatok és mohaállatok telepednek meg. Kolosváry Gábor dr. tollrajza.
vonja be, ebben igen sok kovamoszatot ( Diatomaceae ) találunk. A t e n g e r i h i n á r világa különféle á l l a t k á k és n ö v é n y k é k igen jó élettere. A n n a k ellenére, hogy levelei keskeny fűalakúak, mégis sok állat- és növényfaj telepedik meg rajtuk. A z ilyen szervezeteket epifiükus lényeknek nevezzük.A tengerifű t á r s a s á g á b a n elterjedt n ö v é n y a tengeri s a l á t a (Ulva lactuca), ezenfelül bizonyos zöldmoszat buja tenyészete. Állati t á r s a s á g á n a k hősei a leselkedő állatocskák, e tengeri »dzsungel«nek r a g a d o z ó »tigrisei«. A tengerifű sűrűsége nemcsak ragadozók leselkedésére, hanem az ü l d ö z ö t t e k megb ú v á s á r a is igen alkalmas. S z á m o s elhalt a p r ó szervezet temetője is, hiszen a sűrű ségben a vízmozgás nem olyan erős, hogy a tetemeket t á v o l a b b i helyre sodorhassa. A m e g s z á m l á l h a t a t l a n tengerifűszál a rajtuk megtelepedő szervezeteknek tetemes felületn a g y o b b o d á s r a ad alkalmat, ezért óriási a számuk.
A talajon, ahol a tengerifű gyökerezik, Spongelia és Oscarella szivacsok nőnek, Cerianthus és Ilyanthus tengerirózsák virí tanak, majd Spallanzani tengeriszegfűje (Spirographis) nyílik. A k a g y l ó k közül megemlíthetjük a sonkakagylót (Pinna nobilis), a különböző fésűkagylókat (Pecten Jacobaeus és glaber), az ezek héján olykor m e g t a p a d ó fiatal o s z t r i g á k a t , a csigák közül a golyócsigát (Acera bullata) és a Tethys-x.
A homokos talajban, magukat félig b e á s v a , külön féle tengericsillagok leskelődnek z s á k m á n y r a (Marthasterias glaciális, Astropecten aurantiacus), majd a mérges pókhal (Trachinus draco) dugja k i o r r á t a vízbe. A hosszú t ü s k é k k e l felfegyverzett bíborcsiga (Murex), valamint a tintahal (Sepia officinalis) csak m i n t vendég jön a tengerifű b i r o d a l m á b a . Petéiket r a k j á k le ott, a z t á n t o v á b b á l l n a k . A t e n g e r i h i n á r őserdejének van á m nagy-
Hatoljunk be csak jobban a tengerihinár sűrűségébe. Vájjon m i t l á t u n k ? A s z á m talan fűszál k ö z ö t t leghamarabb a r á k o k a t vesszük észre. Azonnal felismerjük a levele ken m e g k a p a s z k o d ó , á l d o z a t a i k r a leső, á t látszó, p a r á n y i Afysis-eket, a Viribus-t, az Inachus-t s a nagy, hosszú, p ó k l á b ú StenoA hullámok partra vetik a tengerihinárt és nagy kupacokba rakják. ilj. Kolosváry Bálint tollrajza. rhynchus-t. F ü r g é n m e n e k ü l n e k előlük a gyors mozgású víziatkák (Ponthydrachnidd-'k ). O d é b b a Spadella, Chaetognatha és Turbellaria-íérgek lapul vadja is; a r á k o k , p u h a t e s t ű e k és halak közül valók. nak. V a n m e d ú z a is (Cladonema radiatum és Lucernaria). Ilyenek a h o m o k i g a r n é l a (Cragon vulgáris), a tintahalak A t ö b b i s z a b a d o n ú s z ó m e d ú z á n a k fiatal, ü l ő é l e t m ó d o t (Sepia officinalis és SepiolaRondeletii), a meztelen csigák, élő alakjai (Scyphistoma) is megtelepednek a leveleken. a tengerinyulak (Aplysia), a szardellák, m a k r é l á k , L a b i M e g e m l í t j ü k m é g a m o h a á l l a t o k a t (Bryozoa), hydrodeák, Umbrina, Corvina, A therina, Syngnathus, Nerophis, polipokat, m a g á n y o s és telepes z s á k á l l a t o k a t (A scidia, Scorpaena, Gobius, a Blennius, Matella s az Ophidium. Gyak Synascidia). A leveleken gyakran m á s z k á l n a k a piciny ran t a l á l j u k a fűszálakra kecses farkukkal megkapaszkodó Rissoa csigák, p a r t i b o l h a r á k o k (Orchestia gammarellus). kis vízicsikókat, vagy csikócákat (Hyppocampus), ezeket a közönség a budapesti a k v á r i u m b ó l is jól ismeri m á r . L á s s u k a m é g kisebb szervezeteket. V e g y ü k n a g y í t ó
A halak s z á m á r a a t e n g e r i h i n á r p o m p á s ívóhely. A z oxigéndús vízben v a l ó b a n ú g y élnek a halivadékok, mint »hal a vízben«. K a p n a k bőven t á p l á l é k o t , s ellen ségeik elől jól el tudnak bújni. Á t t e k i n t v e t e h á t a t e n g e r i h i n á r b i r o d a l m á t , meg á l l a p í t h a t j u k , hogy h a t á r a i n belül négyféle á l l a t t á r s a s á g él. A z egyik a fűszálak sűrűségében, a fűszálak k ö z ö t t i t é r b e n , a m á s i k a fűszálakon megtapadva, a harmadik abban a talajban, illetve azon a talajon, amelyben a t e n g e r i h i n á r g y ö k e r e t vert, a negyedik pedig csak akkor keresi fel, amikor petéit lerakja (a halak és n é h á n y puhatestű). A m i k o r pedig a h u l l á m o k a tengerit"íí leveleit letépdesik és a partra vetik, a parton nagy k u p a c o k k á felgyűlt h i n á r c s o m ó k b a n a p a r t i á s z k á k (Ligia) p o m p á s t a n y á j a képződik. H a egy ilyen kupacot felemelünk, száz-, sőt ezerszámra rohannak szét a riadt ászkák és u g r á l n a k a fűvel e g y ü t t kisodort b o l h a r á k o k . V a n nagy menekülés, r o h a n á s , riadalom, mert a t e n g e r i h i n á r ilyenkor m á r halottaiban sem védi kedves, nevelt, dédelgetett, s a langyos sekély víz n a p s ü t ö t t e ölében becézett »gyermekeit«... Száraz tengerifűből ú g y n e v e z e t t »szénaönteléket« készítettem. E g y m a r é k tengerifüvet tiszta vízvezetéki vízbe tettem. A víz csakhamar színeződni kezdett és h á r o m nap m u l t á n m á r volt benne élet. Megjelentek a fürge ázalékállatkák, mégpedig k é t faj. A z egyik a kisebb Colpoda cucullus, a m á s i k a Paramaecium bursaria. M i n d a k e t t ő b a k t é r i u m e v ő faj és ilyen t e r m é s z e t ű öntelékekben a l e g k o r á b b a n jelennek meg.
K Ö N Y V E K R Ő L Kittenberger Kálmán : A megváltozott Afrika. 375 oldalon, 109 képpel. Harmadik kiadás. A F r a n k l i n T á r s u l a t k i a d á s a 1943. A szerzőnek N agybányai Horthy Jenő közreműködésé vel m e g í r t ezt a k ö n y v é t i s m e r t e t n ü n k , m é l t a t n u n k nem kell. Megbecsülésének jelentős b i z o n y í t é k a harmadik k i a d á s a . N e m tudunk m é g egy v a d á s z a t i t á r g y ú magyar k ö n y v r ő l , amelynek nagy kelendősége folytán harmadik k i a d á s a is szükségessé v á l t . Kittenberger Kálmán neve nemcsak a magyar vadászt á r s a d a l o m b a n k ö z i s m e r t , hanem »Vadász- és g y ű j t ő ú t o n Kelet-Afrikában« című k i t ű n ő első k ö n y v é n e k angol és francia fordítása r é v é n külföldön is á l t a l á n o s a n ismert. A szerző azonfelül, hogy kiváló v a d á s z , és könyveiben nagyszerű v a d á s z k a l a n d j a i t és tapasztalatait mondja el, mint t u d o m á n y o s a n k é p z e t t k u t a t ó és á l l a t b ú v á r , mint K e l e t - A f r i k a á l l a t v i l á g á n a k alapos ismerője, állat tani érdekes megfigyeléseiről és megállapításairól is beszámol. K i t ű n ő fényképeinek gazdag g y ű j t e m é n y e pedig m é g fokozza leírásának a m ú g y i s nagy é r t é k é t . Kittenberger m ű v e i magyar v a d á s z és t e r m é s z e t t u d ó s k ö n y v t á r á b ó l nem h i á n y o z h a t n a k , ezért is ö r ö m m e l fogadjuk ennek a m u n k á j á n a k r é g ó t a v á r t harmadik k i a d á s á t
-
Nadler Herbert
Szalay László dr. : Barátunk és ellenségünk az állat. 250 oldal, 122 szövegközti rajzzal és 48 képes t á b l á v a l . A Magyar K ö n y v b a r á t o k s z á m á r a kiadja a K i r á l y i Magyar Egyetemi N y o m d a . Végre akadt egy k ö n y v , amely mintha segíteni akarna azon az ifjúságon, amely m é g mindig tanulni
szeretne a t a n k ö r ö k b e n népszerűtlenné v á l t állatokról. E l ő á l l t egy régi j ó t a n á r bácsi, Szalay László, a k i t u d ó s és neve m i n t lapjaink írója is ismert, és k ö n y v e t í r t róluk. Egyelőre csak a b e n n ü n k e t legközelebbről érdek lőkről í r t , b a r á t a i n k r ó l és ellenségeinkről. N e m a legu a g y o b b a k r ó l , nem a legkisebbekről, nem a legszebbekről, mégcsak nem is az érdekesebbekről, csak a h a s z n o s a k r ó l és k á r t e v ő k r ő l . Es mennyi okos dolgot tanulhatunk ebből mind n y á j a n ! Csak most e s z m é l ü n k r á , hogy i t t vannak m i n d k ö r ü l ö t t ü n k , alattunk, fölöttünk, m é g b e n n ü n k is, a k á r akarjuk, a k á r nem, és s z á m o t kell v e t n ü n k velük, ha élni akarunk. N e m lehet ő k e t semmibe venni, mert akkor is figyelemre k é s z t e t n e k , amikor a felséges dekli nációt és a l g e b r á t m á r az élet s o d r á b a n (hál' Istennek) rég elfelejtettük. Ugyan tudjuk-e, mire h a l á s z n a k a nagy tengerekben, hányféle állatra, a m i ó t a az á l d o t t t e n g e r t ő l is olyan t á v o l e s t ü n k ? M i l y e n á l l a t o k voltak a régi emberek v a d á s z t á r s a i , vadfogói és hogyan t e n y é s z t e t t é k — ezt ma is m e g t e h e t n é n k — b ö g r é b e n a k ö v é r pelét. A z t á n k i tudja, milyen utakon h á z i a s u l t a k a mai háziállatok? Természetesen a m a g y a r s á g állatáról, a lóról t ö b b e t is szívesen olvasnánk. A most fejlődő ipar új anyagokat és p ó t a n y a g o k a t keres. Sokfélét t a l á l h a t az á l l a t v i l á g b a n is, és Szalay k ö n y v e b ő v e n ad ú t m u t a t á s t arra, hol és milyen anyago kat nem a k n á z t u n k k i m é g kellő figyelemmel. K ü l ö n ö s e n közérdekű az a fejezet, amelyből megtudjuk, miféle orvosszerek készülnek állati a n y a g o k b ó l . A szerző igen helyesen tette, hogy k ü l ö n v á l a s z t o t t a k ö n y v é b e n a hasznosakat, a k á r o s a k a t és k ü l ö n ellen ségeinket. A haszon és a k á r mindig k ö z v e t v e érinti az embert; ha az állat k ö z v e t l e n ü l károsít, b á n t b e n n ü n ket, m á r ellenségnek kell mondanunk. Ellenségünk, ha mérgező, de csak veszedelmes, ha m é r e g t a r t a l m ú , ahogyan ő nevezi, »passzive« mérges. Ellenségünk, ha betegségokozó vagy betegséget k ö z v e t í t ő , m i n t a legyek, a szúnyogok. Es ellenségünk is, de k á r t e v ő n k is, ha élősdi. K ü l ö n fejezet juthatna m é g a t e s t ü n k b e n élő, de nem k á r o s é l e t t á r s a k n a k , különösen azoknak, amelyek nek s z á n k b a n , b é l c s a t o r n á n k b a n esetleg k e d v e z ő az é l e t h a t á s u k , noha ezek m á r jórészt a n ö v é n y é l e t h a t á r körébe t a r t o z ó , vagy hozzá közelálló, apróságok. A z is lehetséges, tudjuk, hogy t e s t ü n k s a j á t sejtjei v á l n a k elszabadulva, vagy elsokasodva, igen veszélyes belső ellenségeinkké. K á r , hogy ez a hasznos k i s k ö n y v m á r i s elfogyott. Pedig jobbat alig t u d n é k róla mondani, m i n t azt, hogy iskolát p ó t l ó k ö n y v . H a szavam volna a t a n ü g y e k h e z , új k i a d á s b a n (néhány k é p kicserélésével) minden t a n u l ó és tanulni k í v á n ó fiatalembert m e g a j á n d é k o z n é k vele. Szilády Zoltán Dr. Zimmermann Gusztáv : A kanárimadár természet rajza, ápolása és betegségei. 140 oldal, 65 k é p p e l . Népszerű T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö n y v t á r , 20. k ö t e t . Budapest, 1943. A k i r . magy. T e r m é s z e t t u d o m á n y i Társulat kiadása. A z t hiszem, nincsen olyan olvasónk, akit morcos k e d v é b e n , ezernyi gondja k ö z e p e t t e , kedves kis k a n á r i j a v i d á m , bájos d a l á v a l , jó hangulatra nem d e r í t e t t m á r . De nem is marad el a h á l a , mert a derűs p e r c e k é r t kedves k i s b a r á t u n k g a z d á j a szerető, féltő gondoskodással fizet. Dédelgeti és minden n e k i v a l ó földi jóval kedves-
kedik neki. Dédelgetésével azonban a k á r h á n y s z o r túloz, s a nagy szeretetnek, a jószándékú, de helytelen gondos k o d á s n a k a k i s m a d á r nem egyszer k á r á t vallja. A T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t igen j ó szolgálatot tett a k a n á r i k e d v e l ő k n e k és á l t a l á b a n a szobai madarak g a z d á i n a k is, amikor ennek a hasznos, életrevaló k ö n y v nek k i a d á s á t e l h a t á r o z t a . A k ö n y v írója alaposan k é p z e t t á l l a t b ú v á r , különösen az összehasonlító bonctan terén. T a n u l m á n y a i és későbbi m u n k á l k o d á s a s o r á n t ö b b időt szentelt a k a n á r i m a d á r t e r m é s z e t r a j z á n a k , á p o l á s á n a k és betegségeinek lehető legtökéletesebb megismerésére is. Vizsgálatainak alaposságát m i sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a k a n á r i csontos v á z á r ó l í r t t a n u l m á n y á v a l p á l y a d í j a t nyert. T a n u l m á n y a i s o r á n az irodalmi ada tokat kiegészítette s a j á t v i z s g á l a t a i n a k eredményeivel. Külföldi t a n u l m á n y ú t j a i során b e j á r t a a k a n á r i ős h a z á j á t , felkereste a k a n á r i t e n y é s z t é s é r ő l híres H a r z vidékét. Mindezek a l a p j á n b á t r a n elmondhatjuk, hogy v a l ó b a n avatott és hivatott szakember a j á n d é k o z o t t meg b e n n ü n k e t a k a n á r i m a d á r r ó l szóló t u d n i v a l ó k k a l . Minden adata, minden állítása feltétlenül m e g b í z h a t ó , mert az irodalmi adatokat a s z a k k é p z e t t t u d ó s szitáján s z ű r t e á t , saját m e g á l l a p í t á s a i pedig a lelkiismeretes k u t a t ó vizsgálatain alapulnak. A k ö n y v — m i k é n t címe is elárulja — h á r o m főrészre tagolódik. A z első részben az olvasó t e r m é s z e t r a j z i adatokat t a l á l . Igen érdekesek a k a n á r i m a d á r s z á r m a zásáról szóló adatok. Megtudjuk belőlük, hogy a vad k a n á r i m a d á r n a k számos szelídített fajtája mellett m á r magyarnemesítésű alakja is van, amely k ö n n y e n t e n y é s z t h e t ő , s ha kellő m ó d o n ápolják, tíz-tizenöt évig is elél. A t o v á b b i a k b a n a k a n á r i m a d á r szervezetét t á r g y a l j a . E z a rész á l t a l á n o s m a d á r t a n i nézőpontból is érdeklődésre s z á m í t h a t , mert a test részeinek leírásától az érzékszervek ismertetéséig minden m e g t a l á l h a t ó benne, amit á l t a l á b a n a m a d á r szervezetéről minden m ű v e l t embernek tudnia kell. A m á s o d i k rész a k a n á r i m a d á r ápolásáról szól. E b b e n a részben az olvasót sok olyan á l t a l á n o s t u d n i v a l ó v a l ismerteti meg, amely nemcsak a k a n á r i t a r t ó k n a k , hanem minden m a d á r k e d v e l ő n e k hasz n á r a válik. Végül a harmadik részben a k a n á r i m a d á r betegségeivel kapcsolatban igen értékes t a n á c s o k a t és ú t b a i g a z í t á s o k a t kapunk, a n é l k ü l azonban, hogy ezek a t a n á c s o k avatatlan k u r u z s l á s r a c s á b í t a n á n a k , mert ettől a szerző maga is ó v a int b e n n ü n k e t és minden komolyabb megbetegedés esetén a hivatott á l l a t o r v o s segítségét ajánlja. Miként ebből a rövid ismertetésből is l á t h a t ó , ezt az ügyesen összeállított, k ö z é r t h e t ő e n és szépen m e g í r t k ö n y v e t egy k a n á r i k e d v e l ő sem nélkülözheti, de mivel az é l e t t u d o m á n y i ismeretek terjesztése és népszerűsítése t e r é n is elsőrendű, minden olvasónk szíves figyelmébe ajánljuk. _ S z a l a y
L á s z ] ő
df
Francé Raoul H . : Az állat a történelemben. 362 oldal, 32 egészoldalas k é p t á b l á v a l és számos szöveg közti képpel. Budapest, 1943. D a n t e - k i a d á s . Sok p é l d á t lehetne felhozni a t ö r t é n e l e m b ő l arra az érdekes jelenségre, hogy amikor az emberiség — vagy az emberiség egy része — nagy t á r s a d a l m i á t a l a k u l á s o k
izgalmait éli, érdeklődése a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k iránt fokozódik. E z az érdeklődés a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k n a k igen nagy h a s z n á r a válik, mert egyrészt lendít fejlődé sükön, m á s r é s z t alkalmat ad i s m e r e t ü k terjedésének a k á r h á n y s z o r szinte nem r e m é l t széles rétegek között. V a j ú d ó napjainkban s z i n t é n tapasztaljuk ezt a természet tudományok szempontjából örvendetes jelenséget. A k ö n y v k i a d ó k l e g u t ó b b i , őszi és k a r á c s o n y i könyv jegyzékei is m e g g y ő z h e t n e k b e n n ü n k e t arról, hogy á l l í t á s u n k k a l nem t ú l o z t u n k . Francé, a magyar földről elindult és az e l m ú l t ősszel magyar földbe visszatért t e r m é s z e t t u d o m á n y i író eme k ö n y v é n e k is — a szerző szerte a világon jól csengő, fémjelzett neve mellett — ez az érdeklődés biztosít sikert. M i n d n y á j a n tudjuk, hogy az ember k ö r n y e z e t é b e n a legkülönfélébb á l l a t o k élnek és éltek az emberrév á l á s ó t a . A z ember fölényével az á l l a t o k közül t ö b b e t s z o l g á l a t á b a á l l í t o t t , számos állat nyersanyagait saját céljaira használja, de igen sok k ö z ö t t ü k az ellensége, s ezek ellen a l e g v á l t o z a t o s a b b eszközökkel és módszerek kel kell jóléte, egészsége, épsége é r d e k é b e n szakadatlanul k ü z d e n i e . A z ember és a k ö r n y e z e t é b e n élő állatvilág természetesen kölcsönösen h a t á s s a l v a n e g y m á s r a . Francé ebben a hatalmas k ö t e t é b e n arra a feladatra v á l l a l k o z o t t , hogy kimutassa, mennyire v á l t o z t a t t a meg ez a kölcsönös h a t á s az ember, valamint a k ö r n y e z e t é b e n élő állatvilág életét. S ő t , mennyire befolyásolták az állatok bizonyos korokban az emberiség t ö r t é n e l m é t , szabtak i r á n y t t ö r t é n e l m i fejlődésének. K i v á l t háziálla t a i n k k a l kapcsolatban hoz fel számos p é l d á t arra vonat kozóan, mennyire m á s k é p e n alakult volna egyes n é p e k sorsa, ha bizonyos h á z i á l l a t o k a t m á r jól ismer. Hogy csak egy-két k ö z i s m e r t p é l d á t e m l í t s ü n k , H a n n i b á l a pun h á b o r ú k b a n elefántok n é l k ü l aligha boldogul, az óriási r ó m a i birodalmat t u l a j d o n k é p e n lovas n é p e k d ú l t á k fel, a t a t á r j á r á s mongol lovak nélkül b i z o n y á r a kudarcba fullad, Afrikát v a l ó j á b a n a teve hódítja meg, A n g l i a n a g y s á g á t jórészt a juhnak köszönheti. Számos hasonló kérdés boncolgatása u t á n csakhamar ráeszmél az olvasó, hogy nemcsak az olyan k ö z i s m e r t m o n d á s nak v a n létjogosultsága, mint p é l d á u l »ha K l e o p á t r á n a k t ö r t é n e t e s e n pisze orra van, a t ö r t é n e l e m m á s fordulatot vesz«, hanem az á l l a t o k n a k , k i v á l t a h á z i á l l a t o k n a k is volt és m a is v a n t ö r t é n e l e m a l a k í t ó szerepe. Könj^vének t o v á b b i fejezeteiben érdekes részleteket olvashatunk azokról a harcokról, amelyeket emberi n é z ő p o n t b ó l k á r o s n a k s z á m í t ó bizonyos állatok folytat nak s z ü n t e l e n ü l az ember és j a v a i ellen. Rengeteg a t é n y k e d é s ü k n y o m á b a n j á r ó k á r . Viszont az ember is m e g t a l á l t a a m ó d j á t m á r régen, hogy m á s állatokból, termékeiből, n y e r s a n y a g a i b ó l hasznot húzzon. Ezeket a k ö v e t k e z ő fejezetek t á r g y a l j á k . Végül megindokolja az élveboncolás szükségességét bizonyos esetekben és p é l d á k a t hoz fel arra, hogy számos mezőgazdasági g é p ü n k szerkesztésében az állati test volt a m i n t a k é p . Mindezeket a k é r d é s e k e t igen vonzó e l ő a d á s m o d o r b a n tárgyalja. A k ö n y v minden lapja elárulja, hogy szerzője s o k o l d a l ú a n k é p z e t t , széleslátókörű t u d ó s , de féltékenyen v i g y á z o t t arra, hogy a népszerűsítés ne legyen a t u d o m á n y rovására. Szalay László dr.
ÁLLATKERTI BUDAPEST ÁLLAT-
ÉS
HÍREK
SZÉKESFŐVÁROS
NÖVÉNYKERTJÉNEK
KÖZLEMÉNYEI
Télivilág az Állatkertben. Szokatlanul enyhe az idei tél. J a n u á r közepén kezdte csak mutogatni oroszlán k ö r m e i t és b o r í t o t t először t a r t ó s h ó t a k a r ó t az állat
e n y h í t i k a téli r a b s á g e g y h a n g ú s á g á t . A vörösgémek és az íbiszek a szomszédos rekeszt foglalják el. Mozgé konyak, é r d e k l ő d n e k k ö r n y e z e t ü k i r á n t és a közönséghez közelebb kerülve, kéregetnek. A kopaszfejű marabuk és a r g a l á k éppen olyan keveset mozognak és olyan bölcs nyugalommal álldogálnak, m i n t n y á r o n szabad ég alatt. Ú g y l á t s z i k , az átköltözéssel j á r ó izgalmak sem t u d t á k felborítani lelki e g y e n s ú l y u k a t . A kócsagok, a magyar ő s n á d a s o k r i t k a madarai, k ü l ö n l a k o s z t á l y t kaptak. Tartózkodóan és bizalmatlanul nézegetik l á t o g a t ó i k a t és ó r á k h o s s z a t t mozdulatlanul állnak. A sasok, a m a d á r v i l á g u r a l k o d ó i , nem félnek a tél hidegétől. R ö p d é j ü k s z i k l a p á r k á n y á n álldogálnak, hangos vijjogással ü d v ö z l i k a m e l l e t t ü k elrobogó havas vona tokat és komoran nézik a nyugodni t é r ő Napot. Télen az á l l a t k e r t ü r e s n e k és kihaltnak látszik, de a k i megnyitja az á l l a t h á z a k gondosan csukott ajtait, m e g t a l á l j a kedvenceit f ű t ö t t k ö r n y e z e t ü k b e n és m é g közelebbről g y ö n y ö r k ö d h e t b e n n ü k , mint n y á r o n . Haller
vízimadarak
gyülekezete j a n u á r b a n az állatkerti Haller László dr. felvétele.
nagytavon.
k e r t i m a d á r h á z k ö r n y é k é r e . A t ó t ü k r e jégpáncélba öltözött, a befolyó csatorna öble azonban j é g m e n t e s maradt. O t t lubickolnak, nyüzsögnek a kertben vendéges k e d ő v a d k a c s á k , majd m e g u n j á k a j á t é k o t és csapatosan ü l n e k a j é g t á b l a szélére. A s z ü r k e g é m e k a h í d k ö r n y é k é n gubbasztanak, b i z o n y á r a v á n d o r ú t r a kelt szabad rokonaikra gondolnak. A n y á r o n népes n a g y r ö p d e m e d e n c é j é b e n csak a n a g y b u k ó k úszkálnak. Mellettük egy-két sirály sétálgat, a t ö b b i lakó a f ű t ö t t telelőhelyiségekbe k ö l t ö z ö t t . A m a d á r h á z k ü l s ő röpdéi is néptelenek. Csak a h u l l á m o s p a p a g á j o k , a hazai pintyfélék, a rigók, a seregélyek és a r a g a d o z ó m a d a r a k maradtak kint. A n n á l hangosabb a m a d á r h á z belseje a melegégövi és v á n d o r l ó madarak l á r m á s feleselésétől. A struccok, az emu, a n a n d u és a k o r o n á s d a r v a k téli helye a s t r u c c h á z b a n van. Csak a t ú z o k , a magyar p u s z t á k büszke madara dacol a z i m a n k ó s idővel és peckesen s é t á l g a t hóval b o r í t o t t k i f u t ó j á b a n . A nagy, fűtött telelőház télire b e n é p e s e d e t t . A n y á r o n a t ó t ü k r é n vitorlázó hatalmas g ö d é n y e k n e k télen s z ű k e b b hellyel k e l l megelégedniök. S z a l m á v a l bélelt l á d á j u k b a n rendezgetnek, fészket építenek és ezzel a szórakozással
dr.
A bíbic (Vanellus vanellus L.) h a z á n k b a n igen gyakori m a d á r . Vadvizek közelében, nedves réte ken k o r a t a v a s z t ó l késő őszig majdnem m i n d e n ü t t t a l á l k o z u n k vele. E z t , a h á t á n zöldeskéken fénylő, csillogó, csinos b ó b i t á t viselő madarat majdnem mindenki ismeri, s ha nem is l á t t a , de l e g a l á b b hallott róla. A b í b i c igen m o z g é k o n y , é r t e l m e s és nagyon éber m a d á r . A tapasztalatlan v a d á s z o k nem kedvelik, mert a k ö z e l ü k b e n felreppenő és f ö l ö t t ü k k ó v á l y g ó bíbicek v é s z k i á l t á s a a t ö b b i madarat is elriasztja. A z Alföldön m é g igen nagy s z á m m a l fészkel, pedig a m ú l t b a n tojásait tömegesen á r u s í t o t t á k . R i t k á b b madarak hasonlószínű t o j á s a i v a l e g y ü t t a f ő v á r o s b a is k o s á r s z á m r a s z á l l í t o t t á k . Most a t o j á s o k szedését a t ö r v é n y s z i g o r ú a n tiltja és a bíbictojás tavasszal — a k ö l t é s idején — legfeljebb csak titokban k e r ü l h e t forgalomba. A bíbic igen sok férget, rovart p u s z t í t , e z é r t a mező g a z d a s á g r a hasznos m a d á r . Á l l a t k e r t ü n k b e n a m a d á r h á z b a n , az üvegfalú r ö p dében, bíbic mindig l á t h a t ó . Ezeket k e l t e t ő g é p b e n k e l t e t j ü k k i és mesterségesen neveljük fel. A bíbicfióka a tojásból huszonnyolc nap m u l t á n kel k i . Néhány napos k o r á b a n igen félénk. H a k ö z e l e d ü n k hozzá, ijedtében hirtelen a földre lapul. N é h á n y nap m u l t á n
Bíbicek. Vezényi Elemér festménye.
ápolójához szokik, h a n g j á t megismeri. N ö v e k e d v e , n a p r ó l napra kezesebb, s amikor m a g á r a marad, ápolóját hangos csipogással keresi. A fiatal bíbic kissé k ö t e k e d ő t e r m é s z e t ű . N é h á n y hetes k o r á b a n a n á l a fiatalabbakat folyvást üldözi, ezért addig, a m í g felcseperednek, a tojásokból csak egy-két napon b e l ü l kikelt, h a s o n l ó k o r ú bíbicfiókákat tarthatunk e g y ü t t . N é h a az idősebbek is összetűznek. A k á r a verekedő kakasok, fejüket lehajtják és egyideig harciasan állnak szemben egymással, de komoly p á r v i a d a l r a nem k e r ü l sor, n é h á n y m u l a t s á g o s u g r á s u t á n mindegyik megy a maga dolgára. Szombath A pásztormadár, vagy m á s n é v e n rózsaseregély, (Pastor roseus L.) I n d i á b a n honos, de egyes e s z t e n d ő k b e n Ázsia m á s vidékeire és E u r ó p á b a is ellátogat. Férgekkel, rovarokkal, főképen s á s k á k k a l táplálkozik. Sáska-
Pásztormadarak. Vezényi Elemér
festménye.
j á r á s o s é v e k b e n egyes t e r ü l e t e k e n ezrével telepszik meg, majd évekig megint nem l á t h a t ó . L e g u t ó b b i beözönlése h a z á n k b a t i z e n k é t évvel ezelőtt v o l t ; akkor az ország egyes t e r ü l e t e i n , főképen a H o r t o b á g y o n , tömegesen fészkelt. N a g y j á b a n j ú n i u s elején érkezik hozzánk, és alig k é t h ó n a p m u l t á n m á r eltávozik, t e h á t csak r ö v i d ideig tartózkodik nálunk. K ó b o r természetű m a d á r , hazája ott van, ahol a l e g t ö b b t á p l á l é k o t t a l á l j a . A m i s e r e g é l y ü n k h ö z h a s o n l ó n a g y s á g ú , de n á l a s z í n p o m p á s a b b m a d á r . Feje, nyaka, s z á r n y a , farka ércesen csillogó kékesfekete, melle, hasa és h á t a élénk rózsaszínű. F e j é n fekete t o l l b ó b i t á j a van. A p á s z t o r m a d á r a fogságot igen jól t ű r i . Közönséges r i g ó t á p l á l é k k a l megelégszik és a r á n y l a g igen sokáig él. A r ö p d é b e n , k a l i t k á b a n tartott p á s z t o r m a d á r azonban unalmas. H a z a i s e r e g é l y ü n k k ö z i s m e r t kedvessége, szelídsége és t a n u l é k o n y s á g a h i á n y z i k belőle, ezért g o n d o z ó j á n a k k e v é s ö r ö m ö t szerez. Sokat eszik, igen r i t k á n énekel, legfőbb h i b á j a pedig, hogy élénk színét hamarosan elveszti és tollazata megfakul. Csillogó fekete tolla fénytelen barnásfekete lesz, a r a g y o g ó rózsaszín pedig szennyesszürkévé válik. A fiatal madarak színezete az öregebbekénél a szabad t e r m é s z e t b e n is fakóbb.
Á l l a t k e r t ü n k b e n l á t h a t ó p á s z t o r m a d a r a i n k a t tizenkét évvel ezelőtt a H o r t o b á g y r ó l kaptuk. A z akkor még fiatal madarakat a forróégövi seregélyfélék röpdéjében h e l y e z t ü k el. Eleinte igen félénkek voltak. A z év ek óta gondozott t ö b b i m a d á r b a r á t s á g t a l a n u l fogadta őket. A fiatal p á s z t o r m a d a r a k k ö r n y e z e t ü k h ö z elég hamar h o z z á s z o k t a k , az ő k e t ü l d ö z ő t ö b b i m a d á r r a l b á t r a n szembeszálltak. Azóta a legjobb e g y e t é r t é s b e n élnek e g y m á s mellett, sőt összetűzés m é g az eleséges t á l körül r
sincs k ö z t ü k .
Szombath
A mogyoróspele. A pelefélék k ö z ö t t a legkisebb és legkedvesebb. E g é r n a g y s á g ú állat, f a r k á v a l e g y ü t t körül belül 12—14 c e n t i m é t e r hosszú. Vörössárga színű, csak a torka és a hasa alja fehér. Szép, fényes fekete szemei mint kis g o m b o s t ű f e j e k villognak k i fejéből. K ö z é p E u r ó p á b a n m i n d e n ü t t m e g t a l á l j u k . H a z á n k b a n is gya korinak m o n d j á k , h a b á r sokkal kevesebbszer kerül fogságba, m i n t a t ö b b i pelefélék, pedig szépsége és szelíd t e r m é s z e t e miatt t ö b b ö r ö m ö t okoz gondozójának, mint rokonai. H o g y a fogságban mégis r i t k á n látjuk, ennek valószínű m a g y a r á z a t á t é l e t m ó d j á b a n k e l l keresni. Éjjeli állat, csak alkonyatkor kezd mozogni, a nap legnagyobb részét alvással tölti. E g y i k e azoknak az á l l a t o k n a k , amelyek a leghosszabb és l e g m é l y e b b téli á l m o t alusszák. Á l l a t k e r t ü n k b e n hosszú idő ó t a nem volt mogyoróspele. Jelenlegi p é l d á n y u n k az őszi h ó n a p o k ban a D u n á n t ú l r ó l k e r ü l t h o z z á n k . Beküldője nem ismerte az á l l a t o t és m e g h a t á r o z á s céljából a j á n d é k o z t a á l l a t k e r t ü n k n e k . L e í r t a fogságba k e r ü l é s é n e k t ö r t é n e t é t . A kis állatot, az e r d ő b e n j á r v a , egy fatörzsre kapasz k o d v a pillantotta meg és legnagyobb csodálkozására a pele nemcsakhogy b e v á r t a , hanem m é g ellenkezés n é l k ü l meg is hagyta m a g á t fogni. A m i n t a levélben í r t a , ú g y t ű n t fel neki, mintha az állat aludt volna. E z az alvásszerű á l l a p o t a n á l u n k is f o l y t a t ó d o t t addig, amíg melegebb, f ű t ö t t helyre nem k e r ü l t . A melegben lassan felelevenedett és é l é n k e b b é v á l t , h a b á r nappalra most is annyira elbújt a férőhely s a r k á b a elhelyezett szénába, hogy csak kereséssel lehetett megtalálni. A kora-
Mogyoróspele. Hölzel Gyula felvétele.
d é l u t á n i ó r á k b a n azonban előjön és gyors, fürge mozgással szalad fel és alá férőhelyén, vagy nagy ügyességgel lát hozzá az élelméül szolgáló m o g y o r ó feltöréséhez. Szelíd sége csodálatos, sohasem t á m a d és sohasem igyekszik
szabadulni. Sajnos, e szép és kedves állat életét és élet m ó d j á t k ö z ö n s é g ü n k n e m igen figyelheti meg, mert j ó s z á n t á b ó l csak estefelé mozog. H a pedig n a p k ö z b e n m o z g á s r a k é n y s z e r í t e n é n k , vagy pedig sokat z a v a r n á n k , hamarosan elpusztulna. T a l á n a n y á r i h ó n a p o k b a n a hosszú nappal és a n y á r i meleg é l é n k e b b é teszi á l l a t u n kat és így k ö z ö n s é g ü n k is megfigyelheti majd. A m o g y o r ó s pele téli á l m a olyan m é l y , hogy az a l v ó á l l a t o t nyugodtan ide-oda lehet helyezni anélkül, hogy felébredne. Azonban, h a meleg, f ű t ö t t helyre k e r ü l , lassan m a g á h o z t é r és felébred. E z az é b r e n l é t azonban nem tökéletes, mert ú g y látszik, hogy a meleg mellett á l l a t u n k n a k m é g szüksége van az életet a d ó nyáreleji n a p f é n y r e , amelyet ilyenkor nem kaphat meg. Szabó Ferenc dr.
A Z
N E M
I F J Ú S Á G N A K
FENÉKIG írta
TEJFEL
A Z ÉLET.*)
Láng Rezső.
Sehogysem akart megvirradni, pedig ugyancsak ideje lett volna m á r . A z eget napok ó t a ólmos felhők b o r í t o t t á k , s ú g y elálltak a N a p n a k meg a csillagoknak az írtját, hogy m é g csak sejteni sem lehetett, merre vannak. A felhők a földig ereszkedtek, és t e l e s í r t a k mindent finoman p e r m e t e z ő k ö n n y e i k k e l . A N a p o t s i r a t t á k - e , vagy ö n m a g u k a t , vagy t a l á n csak a z é r t s í r t a k , mert p i t y e r g ő s a t e r m é s z e t ü k ? N e m tudom. D e biztos, hogy ezek a k ö n n y e k gyilkos k ö n n y e k voltak, mert r á t a p a d t a k fűre, fára, bokorra, k e r í t é s r e , mindenre, amire csak r á lehetett tapadni, a z t á n z ú z m a r á v á fagytak. Amerre meg fordultak, t ü n d é r k e r t t é alakult á t a F ö l d , s ebbe a t ü n d é r kertbe beletelepedett a hétfejű s á r k á n y , az éhség. Mindent eltakart a jégkéreg. Hiszen szép volt, az tagadhatatlan. A t e r m é s z e t megint megmutatta, m i l y e n nagy m ű v é s z , de k ö n n y e l m ű volt, csak a szépre veszett tekintete, és n e m l á t t a meg, hogy ez a szépség milyen nagy nyomo r ú s á g okozója. A z erdő kezd ébredezni. Itt-ott egy halk p i t t y e n é s hallatszik. Csak p i t t y e n é s , nem az a boldog, szívből f a k a d ó ének, mint tavasszal. Felborzolt tollú, fázós testecskék lapulnak a gallyakon, lehetőleg olyan helyen, amely v é d a hideg ellen. D e van-e e g y á l t a l á b a n i l y e n hely, amikor a nedves levegő befurakodik mindenhova, m é g a felborzolt t o l l a e s k á k a l á is? Reszketnek az a p r ó testecskék, hiszen alig v a n b e n n ü k v a l a m i , a m i fűtené őket. A z irigy jégkéreg m á r tegnap is eltakart minden t á p l á l é k o t . E l b o r í t o t t , e l z á r t minden k i s repedést, körülölelte a r ü g y e k t ö v é t , ú g y h o g y a gyenge k i s cinkecsőr nem b í r t a á t t ö r n i . Pedig h á t o t t volt alatta az élet, szinte l á t n i lehetett a jégüvegen á t , hogy a n n á l jobban fájjon az éhség! Mozogjatok, fiókák, mozogjatok — szólalt meg Szit a n y ó — mert a t t ó l ugyan n e m laktok jól, h a i t t gubbasz totok. A k i megadja m a g á t s o r s á n a k , az meghal. K ü z d e l e m az élet, de nem szabad tőle megijednetek. G y e r ü n k , gyerünk! *) A szerző »A cinkecsárda,« »Nyitni kék« ós »Nagy gond a sok gyerek« című állatmeséinek (1. lapunk multévi áprilisi, novemberi és idei j a n u á r i számaiban) folytatása.
— D e amikor m é g olyan s ö t é t v a n ! — hallatszik egy kelletlen hang. — É l n e csak szegény a p á t o k , majd kikergetne a k u c k ó b ó l ! H e j , m i é r t is kapta el ő t S u h a n ó ! Még most is hallom s z e g é n y n e k a h a n g j á t . U t o l j á r a is az é n nevemet k i á l t o t t a . K ü l ö n b e n e m l é k e z h e t t e k r á , hisz valamennyien ott voltatok. D e most g y e r ü n k ! M a j d csak t a l á l u n k v a l a m i t , ha n e m is sokat. É s azzal meglibbent, u t á n a a t ö b b i is, és meg k e z d t é k r e m é n y t e l e n m u n k á j u k a t . F á r ó l fára szállt a kis család. Szit a n y ó j á r t elől, ő kereste meg a legígérete sebb f á k a t ; r é g e b b i tapasztalatai a l a p j á n tudta, hogy k é r g ü k repedéseiben sok l e p k e t o j á s szokott lenni. Hiszen volt is. Még l á t n i is lehetett a jégen á t , csak hozzáférni nem tudtak sehogysem. N a g y o n k e m é n y volt a jégkéreg. Cinkecsőr nem b í r t vele. N é h a - n é h a mégis akadt egy-egy s o v á n y falat, ú g y h o g y estig összecsipegettek annyit, amennyivel reggelig megint á t d i d e r e g h e t i k az é j s z a k á t . F á r a d t a n , c s ü g g e d t e n ü l t e k el alkonyattal. N e m volt k e d v ü k beszélgetni, csak azon iparkodott m i n d e g y i k ü k , hogy lehetőleg v é d e t t helyet t a l á l j o n m a g á n a k . A z t á n a l u d n i . . . a l u d n i . . . É s á l m o d n i szépeket a tavasz ról, melegről, b ő s é g r ő l . . . Istenem, lesz-e m é g valaha tavasz ?. . . Csendes az e r d ő . Huhogó is valamerre másfelé j á r , nem hallani ijesztő h a n g j á t . Csak n é h a hallani a fa alól halk m o t o s z k á l á s t . C i c k á n y é k j á r n a k ott. V a l a m i h a l k d o b b a n á s , m a j d k é t s é g b e e s e t t s i k o l t á s hallatszik. A z t á n m i n t h a a p r ó csontok r o p o g n á n a k . V a l a k i meghalt. N y u s z t j á r alattuk. Ijedten dobognak az a p r ó c s k a m a d á r s z í v e k ; feljön-e v á j j o n ? N a g y o n , nagyon halk k a p a r á s z á s hallatszik egyre feljebb, egyre feljebb. S z i t a n y ó r é m ü l t e n figyel lefelé. M á r l á t is v a l a m i s ö t é t árnyat. — Feljött!...
Feljött!...
Meneküljetek!
R é m ü l t e n csapkodva surrognak az a p r ó s z á r n y a k , eszeveszetten m e n e k ü l a kis család. N e m messzire, csak n é h á n y fával o d é b b , de addig h á n y g a l l y a c s k á n a k kell nekiütközni, hányszor kell kétségbeesetten vergődni, hogy a gallyak szövevényéből kikeveredjenek! Pihegve lapulnak meg az ú j t a n y á n . Istenem, mikor lesz m á r reggel! M á r aludni sem mernek, mert az éjszaka tele v a n r é m e k k e l . H u h o g ó is m e g j ö t t . O t t ü l , n é h á n y fával o d é b b , és minduntalan hallatja s z í v b é n í t ó h a n g j á t . Á l t a l á b a n nem szokta ő k e t b á n t a n i , csak a hangja olyan rette netes, de h á t k i tudja, t a l á l t - e elég z s á k m á n y t , nem k é n y szeríti-e az éhség, hogy cinkepecsenyére fanyalodjék. S z ö r n y ű , s z ö r n y ű az é j s z a k a ! Igaz, nappal is ezer vesze delem fenyegeti ő k e t . N a p p a l j á r a S u h a n ó ; előle h i á b a m e n e k ü l n e k , r ö p t ü k b e n kapja el őket, de nappal l e g a l á b b m e g l á t j á k a veszedelmet és m e g k í s é r e l h e t i k a m e n e k ü l é s t . V a j m i r i t k á n s i k e r ü l ugyan, mert S u h a n ó nesztelenül, alattomosan j ö n , m i n t az á r n y é k , de világossal m é g a borzalom sem olyan borzalmas, m i n t s ö t é t b e n , amikor csak ü l a cinke, és remeg, és n e m tudja, nincs-e m á r k ö z v e t l e n közelében a h a l á l o s veszedelem, nem n y ú l n a k - e m á r i s feléje k a r m a i . É s reggel ú j r a k e z d ő d i k a k ü z d e l m e s m u n k a . E g y r e nehezebb az élelemszerzés, egyre fogynak, g y e n g ü l n e k a k i s testek. E g y r e hidegebbek az é j s z a k á k , egyre v é k o nyabbnak é r z i k a t o l l b u n d á c s k á t . Mert nincs, a m i bemelegítse. A t o l l b u n d á c s k a csak tartani tudja a meleget, fejleszteni n e m . Lehetetlen s o k á i g b í r n i az í n s é g e t ! Meg k e l l h a l n i . . .
Szit a n y ó egyre s z ó t a l a n a b b , egyre t ö b b e t t ö p r e n g . Nagy, nagy fájdalom szorongatja kicsinyke szívét, ahogy éhező fiókáira tekint. Sokszor ú g y érzi, jobb is lenne m á r nem élni, m i n t a sok s z e n v e d é s t l á t n i . De m i lenne a k k o r a fiókákkal ? K i v e z e t n é ő k e t ? O l y a n g y á m o l talanok m é g ! O l y a n k e v é s a l k a l m u k volt elkészülni a k ü z d e l m e s c i n k e é l e t r e ! Istenem, Istenem, m i é r t is kellett S u h a n ó n a k é p p e n P i n k e t elkapnia? M i é r t nem k a p t a el i n k á b b ő t ? Szívesen feláldozta volna életét, csak P i n k maradt volna meg, az erős, a duhaj P i n k , a k i b i z o n y á r a most is jobban m e g á l l n á a h e l y é t , m i n t ő, okosabban v e z e t n é a f i ó k á k a t és tudna nekik télen is megfelelő t á p lálékot keresni. L á m , az e l m ú l t t é l e n is milyen j ó helyre vezette ő k e t ! M i l y e n v í g a n éltek az á l l a n d ó a n t e r í t e t t asztal mellett! Még é j s z a k á r a sem mentek k i az e r d ő b e ; ott maradtak a kert bokrain, fáin. Igaz, ott is m e g k ö r n y é kezte ő k e t a Zöldszemű, de az m é g s e m volt olyan vesze delmes, amilyenek az erdei ellenségek. H e j , ha megint v i s s z a m e h e t n é n e k oda! De m i é r t is ne? J ó l ismeri az utat, a k á r b e k ö t ö t t szemmel is o d a t a l á l n a , hiszen ott keltek életre a fiókák is. É s ahogy ezt elgondolta, m á r nem s ö t é t az éjszaka, mert beragyogja a r e m é n y . Izgatott pittyégéssel szólon gatja a b ó b i s k o l ó f i ó k á k a t : — Figyeljetek csak!. . . . A l u s z t o k ? . . . . É b r e d j e t e k , mert v a l a m i nagyon szépet mesélek. - Á l m o s vagyok. . . É h e s vagyok. . . F é l e k . . . - J ó , jó, szegény kis fiókáim, hiszen tudom. M a g a m sem é r z e k m á s t . De l á s s á t o k , nem szabad elhagynotok magatokat, mert elpusztultok. K ü l ö n b e n is olyasmit akarok mondani, aminek nagyon fogtok ö r ü l n i . Hallgas satok csak ide! H ú z ó d j a t o k kicsit k ö z e l e b b , nem merek hangosan beszélni, hogy H u h o g ó meg ne hallja. Melegebb is lesz, ha j ó szorosan összebújunk. í g y n i ! Most a z t á n figyeljetek!. . . N a g y o n r é g e n volt, t i m é g nem is é l t e t e k . A k k o r is e l m ú l t a meleg, elbújt az ennivaló, és é p p e n így s z e n v e d t ü n k , m i n t most. Szegény a p ó k a , felejthetetlen P i n k e m m é g élt. N e m volt n á l a szebb, e r ő s e b b , ü g y e s e b b cinke az egész k ö r n y é k e n . Hiszen i s m e r t é t e k és s z e r e t t é t e k t i is. M i é r t is kellett s z e g é n y n e k S u h a n ó k a r m a i k ö z é kerülni! Szit a n y ó elhallgatott és ú g y tett, m i n t h a t o l l á s z k o d n a . Pedig csak s z e m é t t ö r ö l g e t t e s z á r n y a c s k á j á v a l . A m i k o r kicsit m e g e r ő s ö d ö t t , folytatta : - B i z o n y , ha m é g élne, s e g í t e t t volna m á r rajtunk, mert m i n d i g tudott segíteni, a m i k o r baj volt. — Jaj, a n y ó k a , m i az, ami r e á n k hull? O l y a n , m i n t h a tollacska volna, de m é g s e m az, mert nedves és hideg. - Ú j a b b veszedelem. H a egyszer elkezdődik, sok, sok ilyen tollacska h u l l alá, annyi, hogy mindent eltakar, annyi, hogy a fák is roskadoznak, nem egyszer l e t ö r n e k alatta. D e ne féljetek tőle, mert ez is h o z z á t a r t o z i k az élethez. E n n e k is lennie k e l l . H a érzitek, hogy sok van rajtatok, csak r á z z á t o k meg s z á r n y a c s k á t o k a t ; lehull rólatok. Sok ugyan nem volt m é g , de a fiókák b u z g ó n r á z o g a t t á k s z á r n y a c s k á j u k a t , mert engedelmesek voltak, és t u d t á k , hogy a n y ó k a csak j a v u k a t akarja. — Ú g y , ú g y ! Most m á r jól van. De figyeljetek, hadd folytassam. H á t é p p e n i l y e n világ volt a k k o r is. Szegény a p á t o k egyszer csak gondolkodni kezdett. A z t mondta, v a l a m i t tenni kell, k ü l ö n b e n elpusztulunk. M á r p e d i g ő nem olyan, hogy k ü z d e l e m n é l k ü l adja meg m a g á t s o r s á n a k . Minthogy m á s segítség nincs, ahogy megvirrad, elhagyjuk az e r d ő t . E l m e g y ü n k oda, ahol sok-sok óriási odu van e g y m á s mellett, s az o d ú k tetejéből
kissé csípős, de meleg k ö d száll fölfelé. Ott b i z o n y á r a t a l á l u n k élelmet. Biztosan tudja, mert ő m á r j á r t ott. A z egyik ilyen óriási odu alacsony fák k ö z ö t t állt. Volt ott egy kicsinyke odu is, az egyik fa oldalán, de j ó v a l nagyobb, m i n t amilyenben t i kikeltetek, s az tele volt minden j ó v a l , amit csak cinkecsőr k í v á n h a t . Akár mennyit megettek is, reggelre mindig megtelt. Bizony, olyan volt az, m i n t v a l a m i nagyon szép mese. N e m is t u d t a m elhinni, de m i v e l nagyon szerettem szegény a p ó k á t , nem a k a r t a m m e g b á n t a n i h i t e t l e n s é g e m m e l , s úgy tettem, m i n t h a nagyon ö r ü l n é k . Reggel a z t á n elindul tunk. N a g y o n f é l t e m az ú t o n , mert sokat kellett olyan helyeken is r e p ü l n ü n k , ahol nem volt sem fa, sem bokor. E g y r e azon j á r t az eszem, m i lesz, ha a r r a t é v e d S u h a n ó . Jaj, csak engem kapjon el i n k á b b , ne P i n k e t , gondoltam magamban. N o , ne ijedezzetek, nem t ö r t é n t semmi baj. Szerencsésen m e g é r k e z t ü n k . H á t uramfia, m á r tele volt a kis odu. De a k ö r n y é k is tele volt á m éhes cinkékkel meg m á s madarakkal. B i z o n y , n é h a m é g verekedni is kellett kicsit, ha j ó falathoz a k a r t u n k j u t n i . H e j , akkor l á t t á t o k volna a p ó k á t ! Sohasem á l m o d t a m , hogy annyi d u h a j v é r szorult bele. — M a j d én verekszem — szólalt meg m a g a b í z ó hangon az a kis g y á v a , akit ú g y kellett lelökni a gallyról, hogy repüljön. — J ó l van, fiókám. N e m h i á b a v o l t á l mindig a p ó k a szemefénye. — É n is verekszem!. . . É n i s . . . É n jól tudok ü t n i s z á r n y a m m a l ! . . . É n csípni is tudok! — J ó , j ó , majd csak akkor, ha kell. De most marad jatok csendben, mert meghall b e n n ü n k e t H u h o g ó ! Aludjatok szépen, hogy reggel erősek legyetek. De előbb r á z z á t o k le s z á r n y a c s k á t o k r ó l a pilléket, k ü l ö n b e n eltemetnek benneteket! L e t t erre o l y a n r á z k ó d á s , hogy valamennyi bele melegedett. Boldogan pislogtak m é g egy darabig, majd elnyomta ő k e t az álom. Reggel nagyon k o r á n virradt. S z e m ü k , csőrük t á t v a maradt, amikor m e g l á t t á k a végtelen fehérséget. Eleinte nagyon féltek tőle, a z u t á n a n y ó k a b i z t a t á s á r a mégis csak s z á r n y r a keltek. A m í g az e r d ő b e n tartott, cinke m ó d r a utaztak, fától fáig. A m i k o r pedig k i é r t e k a síkra, a n y ó k a felszárnyalt a s z o k o t t n á l magasabbra, és h i n t á z ó repüléssel szelték, szelték a levegőt, a m í g meg nem p i l l a n t o t t á k az óriási o d ú k a t s f ö l ö t t ü k a meleg k ö d c s í k o k a t . A n y ó k a olyan biztosan vezetett, m i n t h a csak tegnap j á r t volna arra. Hirtelen leereszkedett az egyik óriási odu közelében egy alacsony fára, majd rövid szemle u t á n egyet l e n d ü l v e , odalibbent egy kicsiny o d ú hoz, s a k ö v e t k e z ő pillanatban m á r n a p r a f o r g ó m a g g a l t é r t vissza. T ö b b sem kellett a b ó k á k n a k ! E g y i k a másik u t á n libbent, egyik a m á s i k u t á n t é r t vissza és k o p á c s o l t a boldogan a z s á k m á n y o l t magot, hogy é l e t e t a d ó édes belé hez hozzájusson. M e g s z ű n t az ínség, e l m ú l t a h a l á l veszedelem, v i s s z a t é r t a j ó k e d v , ú j r a erőre kaptak az izmok, mert m e g n y í l t a CSÁRDA
A DUHAJ
CINKÉHEZ.
Csak szerkesztőségünknek megküldött könyvet ismertetünk Kéziratokat n e m őrzünk m e g és n e m a d u n k v i s s z a
GYÓGYFORRÁSOK
A H U N G Á R I A gyomor-,
ÉS A T T I L A
bélmegbetegedések,
epe-, sére
és
s z e l l e m i
e l m e s z e s e d é s
máj-
RÉSZLETES BUDAPEST
vesebántalmak
RÁDIUMFÓRRÁS igen
k o r a i j ó
e l ö r e g e d é s ,
e r e d m é n n y e l
FELVILÁGOSÍTÁST
SZÉKESFŐVÁROS
ÉS GYÓGYFORRÁSAINAK BUDAPEST,
gyógykezelé
alkalmas
k i m e r ü l é s ,
k e z e l é s é n é l
K É N E S F O R R Á S
és
kiválóan
A JUVENTUS t e s t i
VIZÉVEL
v é r e d é n
h a s z n á l h a t ó
NYVJT:
GYÓGYFÜRDŐINEK IGAZGATÓSÁGA
XI., HELEXHEGYI-ÜT
4
y-
A BUDAPEST
SZÉKESFŐVÁROSI
w
ÁLLATÁLLANDÓAN
SÓK A LÁTVÁNYOSSÁG
Az állatok
enyhébb
területén:
akvárium
lovaglópálya,
ÉS NÖVÉNYKERTBEN
időben
ÉS SZÓRA
a szabad kifutókban,
(tengeri és édesvízi
kocsizás.
Két
vendéglő',
KÓZÁS I
télen pedig az állatházakban
állatokkal),
kígyóház,
tejcsarnok. Az egész
pálmaház
láthatók. és
kertben szabad
A kert
terrarium, fényképezés
BELÉPŐDÍJ: f e l n ő t t e k n e k 1*20 P, v a s á r n a p 90 f i l l é r 10 é v e n aluli gyermekeknek 60 f i l l é r , v a s á r n a p 50 f i l l é r
A SZÉKESFŐVÁROSI
ÁLLAT-
ÉS N Ö V É N Y K E R T
KÉPES L E G J O B B A
FOLYÓIRATA
T A N Á C S A D Ó J A ,
T E R M É S Z E T
M I N D E N
Megjelenik Előfizetési
O K T A T Ó J A
KÍVÁNATRA BUDAPEST,
ÉS
B A R Á T J Á N A K
S Z Ó R A K O Z T A T Ó J A ÉS
K U T A T Ó J Á N A K
minden hó 15.-én ára egész
Egyes szám ára 90
MUTATVÁNYSZÁMOT
TERMÉSZETTUDOMÁNYOS
BÁRKINEK
évre
10
pengő
fillér
INGYEN
KÜLD A „TERMÉSZET"
X V . ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT
KIADÓHIVATALA
