, ' : t >t ' î ï^ v*

■%

I

. r*

ä

!r* % 4

X

fc.

V'.

f

e

%

A *c

V

t

*v>

*

4>

V

r

\

v

*•

■4

•

*5

UNT ,< ^ >*■ h r

y*s

r¡

jf

‘ 31

>■ x;

^^ lá . > -2

* S

-f

%< ^

«

r

+

i

■*f>

«.

■V r % y > \

;#* f j . r V i vftvv ^w l V '

r* í

V%

à >►

:

"V

*)m v

n

i V. V

K >

ír

V►

y\

c

'

í ;y

íía

f

t

î 1 v
tJS'r

?»

«.

>.

^

'

,v v

’f e í

,

V -

.

Â

¥

S :

t

,

'

* V -f <

*f

•y

*

V

* ‘ ^¡e-

V # ^ j* * r .vtti-'v • > t >

V.

i "* r v /

A

•

J


I

/

& \

\

V*

i*' *

/ V

ï^ v*

*> >.

wW ?%TV

’

*

r>*

> -

f*

t i? *.< Jr # - r

%

ur A-

V

I

/

/

Ida

y » /> v ^

:* * >

AV

í'

;

i

^

fW

f

. .

V &

y

> í

^T(

*^-

i.% ?

Jf

N

w i •f

*

*

4 0

w\

A

.*

r ¥

>

TK

. - • *

I

H

*+

í>

V*

.4

**V

V

► •

v>

*

j-A

\ %

í

-V

«¥• +1B< r

V/

V i v \ ■*

& \ ÉV.

-r

i

*

'« ■ &

i

k: .r ^

1

*

v i>

r -

’ * JÓ* I k /

V; *

V

f *

* % . J r

>- í r

>* V rlfiU.

i

r V .-rtf

6

r?

*

»

t*

T f

v . c -» '-JfU- ♦

»

**

h

. '

*#*+>%

rA • ^<

*I

*4

«


r\ M T I\

s V ** i

>.

I

ê <í

* * *

•X '

•1

Û *

»i

>*?

%

>iHS

% >■!<’ . 7 « t * r>,

, .

Va

V

■y

4

E

f* *~

•c\

«»

* *

•

>

'. A .

< ¥

*

V

f

vAí 4 Î.

*

,

a ,;

y-

K

^

i/ i

t

v *Au

\ «#

,

a

* -V

*

V

/

-

/

/.

*i 4VJ 4 * / ’ / «/

* *. •

/

v•

AZ O R S Z Á G O S

ÉS

r

AZ

/

//

1904 — 1905 . T A N É V R Ő L . KÖZLI

AZ

IN T É Z E T

IG A Z G A T Ó SÁ G A .

BUDAPEST. F R A N K L IN -T Á R S U L A T NYOMDÁJA.

905

I MAGY. KI#. II. F E S T É S Z E T I ME S T £ R I S KQJ . A

Festette. Balló Ede

T ervezte:

H

A

endrich

ntal

I. r

(Tanulás, egyéniség.)

Irta T ardos K r e n n e r V i k t o r .

Nagy ember va gy ? — Becsületesen törekedtem. — T e túlságosan szerény vagy, ez bántó. — Hát szerény se le g y e k ? nem akartalak sérteni. — De mégis bántasz, mert bár nem tartom sokra tudásodat,

te

magadról

nem

tarthatsz

olyan

nagyon

keveset. — Majd önérzetesen beszélek. — Úgy, úgy. Hiszen mi újabbak mind önérzetesek vagyunk,

az önérzet feneketlen zsák, kiki annyit szór

belőle, a mennyi csak tetszik, de a szerénység, a te sze­ rénységed szinte szemrehányás legalább is arro g an czia! — H aha! no az én nem vagyok.

határtalan

4

— Hiszen tudsz te sokat, de nem jársz a mi utunkon. — Mindenki a maga útján jár, ez egyéni haj landóság; megszabadultok egy concurrenstől. — De nem vagy a feg yvertá rsu n k ! (dühösen) Hiszen mi elismerjük, hogy nagy ember vagy — dom szoborra méltó

de — m on­

meglátod szobrot állítunk n e k e d ! —

De (hizelegve) kérlek

—

halj

m eg

no

halj

m eg

(gyengéden lenyomja a kerevetre, amaz socratesi m o­ soly lyal hunyja le szemét.) — Ha épen kivánod

—

csináltam egyet-mást

—

(elszenderedik). *

Különös vonása ennek az ellentmondásokkal bővel­ kedő mai időnek, hogy bár folyton folyvást egyéniségért rikongatnak a művészetben, a valódi tartalmas egyén i­ séget csak hidegen szeretik: meghalva. Ott fekszik az egyéniség

fogasa az

inyencz

tálban,

elsiratója

aspik

könyeket ejt rá, érzelmi és értelmi zöldségek salátájával díszesíti, krokodilkeserv eczetével locsolgatja, s rávilágít a halotti fáklyák lakomai lusterével a kedves halottra: Kedves, mert halott.

«A m i nagy halottunk!»

*

engedjük, nem adjuk!» velünk!»

«Nem

«Oh, ő a mi vezetőnk! L é g y

«Most, hogy már nem lehetsz!»

«Elszorul a

szivünk — jaj!» A dolog nyitja abban lehet, hogy szeretik n ém ely urak magukban azt, a mit egyéniségnek szoktak nevezni, a más egyéniségét azonban nem szeretik. szeretik, hát azért, Persze

a

m elyik

H anem ha

mert nem nagyobb a magukénál. nagyobb,

modern czopf látkörén —

a

m elyik

túlm agaslik

a

a modern czopf sokkal ki-

méletlenebb megszorítója az egyénnek, mint a régi — mondom,

a

k ik

nagyon

is

nagyok

legjobb,

ha

agyon hallgatjuk. Úgyis m eghalnak s aztán kitudódik, h o gy nagyok, mi m eg addig leszünk nagyok, a míg élnek. Innen van, hogy élő nagyjainkkal foglalkozni nem actuális tárgy, várnunk kell, míg megzendülnek B eethoven gyászzenéje

és W agner

göröngyvető

sirató

accordjai,

mikor is nagyjaink elérik az általok elérhető népszerű­ ségnek zenithjét. A

ki akkor hidegében nem ír róluk,

tém akésett ember. Ilyen témakésett vagyok most én is. Mesterem volt, tanítványa vagyok. Nem beszélek az ér­ zéseimről,

ravatalánál a

fülem

hallatára

mondtak

el

néhány gyásztirádát — bizonyos tirádákat értek

hogy

kétség

nem

fog el,

ha

fájdalomról

kellene

szólnom

hatna-e az decorativ tremolobánatnak. Veszem L otz K á r o l y -í mint példát. V onjunk le e példából annyi tanulságot, a mennyit élete, művészete tartalmaz. Vizsgáljuk L otz élete tükrében például ezt a kérdést: tanul-e az egyéniség? Romlik-e az egyéniség a tanulástól?

Többre

menne-e tanulás nélkül?

V a g y is :

m ilyen viszony van tanulás és egyéniség között.

* L otz K á r o l y

a bécsi

RAHL-nak volt

tanítványa;

annyira beleélte magát formabeszédébe, hogy úgyszól­ ván második RAHL-lá lett, s mestere, nagym érvű munká­ latainak egy-egy részét; nyugodtan bízta rája. Még a pesti Redut, a Nemz. Múzeum falképei is teljes R a h lmásolatok. De a másolat szó itt nem úgy értendő, mintha

L o tz mestere képeiből egyes alakokat elcsent volna, hanem belé hatva a mester szellemébe, an n ak m űvésze­ tét g y ö k e ré ig fogta m eg s a m egtalált kulcsosai egészen mestere szellemében, de önállóan

alkotta m eg akkori

falképeit. V a g y is eleinte a m ásolásnak legszellem esebb módját űzte. Olyform án, mint a h ogy L en b ach m egkísér­ tette egyszer V an D y c k , m áskor R em b ran d t ismét m ás­ szor R ubens

elképzelési és csinálási m ódjának nyitjára

jutni. Ilyen hatással volt Poussin BöCKLiN-re, V e r o n e s e MAKART-ra ( C a t h a r i n a C o r n a r o ). RAFAEL-ről tudjuk, h o g y mestere egy képét úgyszólván csak variálta. M aga M ic h e l A n g e l o kezdő m űveiben erősen tám aszkodik mesterére, úgyszintén az antik

szobrászat rem ekei

erős hatással

va n n a k rá. Hiteles V a n DYCK-ről a következő feljegyzés. R ubens e g y este szokása szerint lóra ült, h o gy üdülést szerezzen a napi m unka után, s tanítványai együtt ott m aradtak m űterm ében; kissé íg y

mókás volt a hangulat s

m egesett a dolog, h ogy R ubens e g y ik m unkában

lévő arczképén letörlődött a m ég nedves festék, széjjelmázolódott az alak egyik keze, nem kis ijedelmére a tanítványoknak.

De

vállalkozott V a n

D y c k a k iigazí­

tásra. M unkája sikeréről tanúskodik R ubens mondása :

No ezt a kezet nem rosszul

festettem meg. A n n y ira

otthonos volt V a n D y c k mestere szellemében.

Mi következik ebből? E l nem múló n evek viselői pályájukat utánzással kezdték a szó mechanikusabb v a g y magasabb értelmében és mégis egyéniségekké bontakoz­ tak, csak úgy, mint a mi L otz KÁROLY-unk. Ez v a g y azt jelenti, h o gy nem árt a n a g y e g y é n n e k ez

az utánzás

kezdetben,

vagy

azt, h o g y

egyáltalán

7

csakis így éri el a szédületes fokot, melyet mégis mint önállót, mint senki máshoz nem hasonlót látunk m eg­ nyilatkozni. V a n eshetőség, mikor a tehetség igen gyönge, beleragad példaképébe, egyes külsőségeiben

mint

a légy a mézbe, s annak

eviczkélve

azokból soha ki nem

bontakozik. Ez áll a kicsinyre, de azt hiszem maradjunk a n a g y o k n á l; a kicsinyek eredetisége vagy copista volta az ő privát ü gyü k

és a cultur-történettől könnyen el­

választható. A zt látjuk tehát, hogy L otz K á r o l y copista volt, mint minden nagy művész

kezdetben; de ha minden

nagy művész így kezdte, mi értelme a mai szörnyűködő riadozásnak,

mikor

valam elyik

legfrissebb

culturdada

félelmetes arczczal regél a babonás csemetéknek a szűz­ tehetség tanulással való megrontásáról. Ez a szepegés teszi őket bátrakká, sőt arczátlanokká a tanulás elleni küzdelemben. A z eredmény máris m e g v a n : alapelv a művészi

analfabétaság.

A

tudatlanság

ingadozhatatlan

bázisán veti meg lábait a ma lángesze, sörényét hátra 9

vetve daczosan szegzi fitoskáját a napnak ő, az elvből tudatlan. De ő megköveteli, hogy tőle tanuljanak, tőle, ki senkitől nem tanult. Vájjon indokolt-e ez a félelem, mely ily daczossá teszi? Mert hiszen mi az egyéniség. O lyan valami

hajlitható,

idomítható, rontható?

Vagy

talán consequens, vaserejű, el nem téríthető erő ? A z t hiszem,

hogy a ki egyéniségről

beszél, úgy

tartja, hogy az valami megmásíthatatlan. Hát mit is akar­ n ak a legfrissebb jelen óriásai, kik minden évben más módon döngetik a halhatatlanság kapuját, hogy eredetiségöket igazolják, holott voltakép bolondosok és nevet-

s

tetően furák ? E ze k az egyéniség-keresők. Keresni azt szoktuk, a

mi

nincs

meg,

de

ezek

m eg

sem

talál­

hatják a mi nincs meg, mert hisz annak már eleve m eg kellene lenni, ha ugyan az egyéniség megtalálható,

ők

eredetiek.

Mert

ha

ha beutazzuk a félvilágot,

hogy valahol ráleljünk, akkor az tán valahol rajtunk kívül esik? s a valaki, a

ki állítólag rá akadt, nem

különb, mint az aranyóra

szerencsés megtalálója, aki

óvakodik azt a rendőrségre vinni? A mi rajtunk kívül van, az v a g y másé — ez a lopás — v a g y akárkié — ez a közhely.

De közbevág valaki: Nem úgy! mi m agunk­

ban keressük az egyéniségünket! ■ — V a g y ú g y ! vagyis keressük magunkban,

hogy mit is akarunk mi volta-

k ép en ? Már most: lehet-e egyéniség, mit akar?

a ki nem tudja

a ki keresi, hogy mit is akarok én hát az

Isten szent szerelmiért!? Nos igen, egy czél világos látása, annak elhatározott kitűzése, ahhoz való lankadatlan, eltéríthetlen közeledés, megtörhetlen ragaszkod ás: az egyéniség legfőbb vonása. De hát mi akkor a mesterbe való elmélyedés? Hiszen a m esternek más a ezélj a, mint az enyém ; Ő más e g y é ­ niség, mi

értelme

lehet annak,

hogy beléfurakodom,

mint a kukacz belőle élek, idegen testben én, az a nagyon híres egyén, ki oly biztosan látom saját czélomat? Mert nem törekedem csak egym agam ban elérni? Önmagában

semmi

sincs

meg.

A

fa gyökerét a

földbe fúrja, erejét onnan szivja, pedig más a fa és más a föld. A

sas a levegő erejéhez adja a magáét, pedig

más a sas és más a lég,

a szellem a szellem erején

emelkedik, pedig más ez a szellem és más amaz. De a

9

kiilönualóság mellett m eg van mindenben az azonosság is. Más a fa és más a föld, de a föld szolgáltatja azt az anyagot, melyet a fa magába sziv, ez az anyag mind a kettőben azonos. Más a sas és más a lég, de a testek ellenállása a lég ellenállása és a sasszárny ellenállása, mint ellenállás mindkettőben azonos. Más ez a szellem és más amaz, de mindkettőben azonos a közös emberi. A közös emberi, a m elynek révén egymást megértjük. A z emberi lélek minden tulajdonságából van valami mindenkiben, de nem egyforma mértékben. Ez a nem

egyforma

mérték

teszi a különbséget

az

egyéniségek

között, az összes emberi tulajdonok összes jelenléte m in­

denkiben

teszi az azonosságot. Megértem

a másiknak

összes indulatait, mert mindenik m eg van bennem is, de abban a másikban más indulatok az uralkodók , mint

bennem. Ez a közösség és különbség viszonya az em ­ berben.

Azon tulajdonok, m elyek bennem erősebben vannak meg, mint a másikban — nála ismét mások az erőseb­ bek — teszik az én egyéniségemet. A kimagasló tulaj­ donok az egyéniség gerincze, ehhez sorakoznak, alkalm azkodnak

a

többiek.

íg y

L otz

K á ro ly

kimagasló

tulajdona a hatalmas lendület, m ely a csoportosítás fő­ vonalának, nagy összefoglaló ívében jelentkezik. Ez az ő formális phantasiájának jelleme. Fő kedélyi jellem e valami bájos, derűs tavaszi gondtalanság, kom olysága a boldogság megszokása, fájdalma: a boldogság unalma. A z ijesztő komolyság, a M ic h e l ANGELES-k, B e e th o v e n -í indulat nem sajátja, azért csodálja és értékeli mindenek

10

fölött.

Egész művészete ez említett két tulajdonságon

épül, minden vagy

egyéb

ezen

k é t tulajdonság tám asztéka

súlya már rája nehezedik. E n n ek a n a g y lendü­

letnek párját a festészet történetében T iepolo repülő

hiába keressük,

angyalai ehhez képest

leölt haldokló

csirkék szárnycsapdosása, decadens módon sülyednek s ___

* *

#

ezért is T iepolo a lefelé zuhanó alakok mestere. O a virtuos decadens m aga is zuhanik le a Parnassusról, ő a pompázó ürességnek, a nagyszerű festői semminek erköl­ csileg elernyedett szemkápráztató mestere. L otz egész­ séges

hatalmas lendülete

nincs

m eg

benne.

T iepolo

angyalai kivattázott szárnyas ballerinák, m elyeket valam i erőszakos vonzalom égbe látszik ránczigálni. L otz a la k ­ ja i

szárnyatlanul is

lebegnek,

repülnek

önhatalmilag

megtartóztathatlanul. T iepolo em eleteket rak egym ásra kisebbedő ülő alakokból, másra,

hogy

a m agasság

Valóságos istenperspectiva.

felhőkarzatokat raktároz e g y ­ érzetét keltse fejünk felett. L otz

nem kisebbíti felfelé

alig van látszati méretkülönbség közöttük, nem épít fejük fölé menyország-tornyokat, de ú g y érezzük, hogy

lendülete festett alakjaival együtt bennünket is

felragad, mi m agunk is belenövünk az égbe, otthon v a ­ gyunk, az ég nem felettünk, de körülöttünk van. E z az Olym pusra ragadó ereje LoTZ-nak az ő legsajátabb sa­ já tja az ő egyénisége

gyökere,

töve, lombja. Olym pi

formák, lendületes mozdulások, m elyek nincsenek hiján a nemes érzésnek, az isteni fenségnek, derűnek, mint T iepolo zuhanó sátángruppjai. Ez a rem énykedő felfelé

törekvés látszik fiatal leányarczképein.

A boldog ígéret

hangulata, m ely biztosan teljesül, a női arczok oly szén-

dén, de bájuk hatalmával és ezen hatalmuk ösztönszerű érzésének biztonságával tekintenek ránk s megragadnak bennünket, mert oly kevéssé kívánják azt tenni. L o tz K á r o l y nem karakterizál; valami a zenéhez hasonló álta­

lánosító erejű az ő művészete. Minden női arcképébe bele­ cseni Psychét, Psyche mosolyog, kom olykodik a leány­ képekről, a caracteristikum csak emberi zamat az istennőn. De mi köze mindehhez RAHL-nak? Mért fúrta magát RAHL-ba L o tz K á r o l y ? Újra hallom a kérdést. E m elke­ dett-e R a h l oly magaslatra, az általános emberi érték m eg volt-e benne, miből a tanítvány meríthetett, hogy a magáét is hozzáadja? Erre nem olyan egyszerű a fele­ let. R a h l intentiói helyesek voltak, de eredményei nem érték el intentiói magaslatát. De L o tz K á r o l y végbe­ vitte, mit R a h l ,

a nagy művészeti műveltséggel

biró

mester csak szándékolt. Benne nem volt meg a L o tz lendülete, hanem valami germán tenyeres-talpasság, több erőlködés,

mint

erő, az is robustus,

nyers. Bizonyos

Rubensi elevenségre törekedett. Megtörténik vele, hogy

például a festészet Múzsája derékig egy rajz szemléletébe van elmerülve, derékon alul azonban olyat rúg pompá­ san megrajzolt patájával előrefelé, hogy a néző a gyom ­ rát félti. Művészetének levesében Rubensi czombok, antik *

liliomkarok, papirtekercsszerű draperiaszélek, nehéz szín­ foltok, calligrafikus beállítások, erős karakteristikummal váltakoznak,

hogy

mi,

e leves

élvezői

voltakép

egy

menüt eszünk végig, igaz hogy ismert, de jó firmáktól készített ételek alakjában. R a h l nagy erejű eclectikus, egyik karjával erősen nyalábolja a repülő Rubens láb­ szárait, m elyekre H ein e tudvalevőleg hollandi sajtokat

12

akasztott,

h ogy RuBENS-et jellem ezze, másik karjával a

miloi V enust öleli magához. R epülnek egy darabig R ubens , R a h l , a sajtok és Venus. De R ubens csizmája nem birván

ezt a n agy súlyt, lecsúszik a lábszárról és hullanak le a csizma, R a h l , a sajt és Venus. R ahl mestereit nem emész­ tette m eg teljesen. De V an DYCK-ba is belekapaszkodván, nehány arczképet festett, azok magukban is elegendők volnának neve fenmaradásához. L otz K

ároly

belemé­

lyedvén mesterébe — a ki inkább erős akaratú, mint bevégzett egyéniség volt —

kiselejtezte lelkében R ahl

disharmonikus alkatrészeit, s oly egységbe vonta saját egyéniségében, hogy külön-külön többé fel nem ismer­ hetők voltak. A R a h l -í rugdalózás erőteljes elevenséggé szelidült, az antik vonalschem ák természettanulmányain átmelegedtek, a germán

tenyeres-talpasság

egészséges

realitássá enyhült, de egészen L otz sajátja az a virtouz képesség, hogy alakok

egész csoportját egy nagy len­

dületes ívben birja egyesíteni, anélkül, hogy ez legtávo­ labbról is szándékoltnak látszanék. E z a magyaros nekivágás, a m agyar vér lüktetése, m e ly L otz K

á r o l y -í

m es­

terétől egyenesen elszakítja. Mit látunk tehát? V an n ak közös jellem vonások, m elyek vonzzák egymást két külön egyéniségben, de vannak taszító tulajdonságok is. B ará­ taink társaságában

sokszor érezzük: no ezt én is így

csinálnám — no ezt m ég külömbül tenném m eg — de már amazt semmikép se. Ilyen, közeli baráti viszony van mester és tanítvány közt. Bizonyos vonások találkoznak, mások erősítik egym ást ellentétök folytán, mások g y e n ­ gítik. A mestertől való tanulás v a g y is : másolás egyelőre, a választóvíz, m ely a tanítvány lelkének szilárd részeit

13

megtisztítja az esetlegtől s ez aztán lehull rólok. A le g ­ szorosabb érintkezésnél ösmerjük fel egymást emberek, sokszor olymódon, hogy m ég inkább megszeretjük e g y ­ mást, de amúgy is, hogy gyűlölet fakad belőle, ha csalódtunk. De ez a legszorosabb érintkezés szükséges az egyéni tudat precis kijegeczedéséhez. Á m ettől is elte­ kintve van n ak bizonyos mesterségi részei a művészetnek, m elyeknek lehető gyors elsajátítására egyedüli mód annak meglesése, hogy mesterünk ezen elemeket hogyan hasz­ nálja először is a maga módja szerint. De ez a «maga módja»

a nagy

stylű mesterben

magában foglalja az

«emberi» módot általában is, rájutunk az általános emberi, a közös módra, m ely a saját egyéniségünk által újra unicumszerű zamatot nyer. Ezzel ellentétben az eredetieskedő mit teszen ? E leve is kitépi m agát az emberi közösségből neki nem imponál

semmi, senki. Ő maga

valaki, maga szülte elmeszellet, nem szeret senkit, cso­ dálni semmit nem

csodál,

csak

magamagát.

Sokszor

halljuk ilyenektől, hogy egyéniségök akkor fejlődhetne szabadon, ha mint Robinsonok élhetnének távol minden szellemérintéstől. Minden érintés máris hamisít.

Fura

kettős tévedésben élnek ezek. Először magaszülte

ön­

titánoknak hiszik magukat, k ik mindentől eltépve m a­ gukban valamik, másrészt oly rontható, befolyásolható mimosa fluidiumnak, m elynek Robinson menekülni,

hogy

valam ikép

be ne

szigetére kell

horpadjon.

ezek megérdemlik-e a «homo sapiens»

H ogy

elnevezést, azt

m indenkinek logikai gustusára bizom. Mert hiszen ők mégis m egakarnák m agukat értetni, de mikép, ha nincs emberi

k ö zö ssé g ! ?

Mi réven ?

Minek

sandolinoznak

14

vissza Robinson szigetétől, hogy bemutassák becses m a­ gukat ez előttök alázatban fetrengő publicumnak ? Mi ez, ha nem a közösség valami bolondos érzete ? Kis, meg nem értett rókák visszasom polyogtok?

* L o tz

K á ro ly

anyja vére révén, m agyar lendülete

okán a miénk. H a g y ju k azt a «Hessen-Homburgi» hangsúlyozását, a m elylyel ném ely kritikusok orvul egy kis ném etséget szerettek volna L o tz

KÁROLY-ra tapasztani

valam i kis alattomos kisebbítési szándékkal. Ő a miénk, R a h l nem birta megrontani, m ert L o t z K á r o l y e g y én i­ ség, magyar egyéniség.

Tervezte:

V ö g erl

Rezső.

II. AZ EV TÖRTENETEBOL A lig nyíltak meg az 1904/1905. tanév elején intézetünk kapui, Lotz Károlvnak 1904. évi október hó 13-án történt halálával a magvar művészetet ért súlyos csapás gyászba borította intézetünket is. Nemcsak annál a szoros érintke­ zésnél fogva, mely egy művészeti iskola s a művészvilág közt természetszerűleg kell, hogv fennálljon, öltött gyászt intézetünk, hanem különösen azért is, mert tanári karunk felejthetetlen volt kartársát, ifjúságiink mint iskolánk volt tanárát s az ifjú művésznemzedék melegszívű támogatóját siratta. Lotz Károly az 1882. évtől az 1897. évig, tehát 15 éven át volt intézetünk tanára; előbb csak a gvakorló-festészeti szakosztálvt, később ezzel egvütt a fresco festészeti-mesteriskolát is vezette, míg az orsz. 111. kir. rajztanárvizsgáló bizottságnak haláláig tagja volt. Utolsó útjára az intézet tanári testülete és tanuló ifjusága teljes számban kisérte a temetőbe, hol a nyitott sír mellett a tanári testület és a mesteriskolák igazgatói nevé­ ben S z é k e l y B e r t a l a n igazgató mondott búcsúbeszédet. Mint a rajztanárképző fejlődésének előmozdítására irá­ nyuló mozzanat, kiemelendő a gyakorló iskola létesítése, J

Ö «/

10

melynek czélja, hogy a IV . éves tanár-, tanító- és tanítónőjelöltek a rajz elemi és magasabb fokú tanításában magúkát gyakorolhassák. A gyakorló iskola növendékeit külön­ böző iskolák növendékeiből toborozza korlátolt számban. Ezt az iskolát az 1904/1905. tanévben E r d ő s s y B é l a tanár vezette

az ü g y iránt való

szeretettel

és önzetlen b u zg a ­

lommal.

A mintázás az összes növendékekre kötelező lévén, a több osztályra osztott, nagyszámú növendékeknek sikeres tanítását egy tanerő alig képes végezni. Ezért az intézet R a d n a i B é l a szobrász-művész szivességét volt kénytelen igénybe venni, a ki a folyó tanévben díjtalanúl segédke­ zett volt tanárának, L o r á n t f i ANTALnak. R a d n a i B é l a művész úrnak ezen áldozatkészségéért az igazgatóság ez úton is köszönetét fejezi ki. A z intézet végzett nőnövendékei közül oly számosán jelentkeztek iparművészeti tanulmányaik kiegészítése végett, hogy sem számuknál, sem specziális tanulmányaiknál fogva a rendes oktatás keretébe ezeknek oktatása bevonható nem volt. Miért is külön tanfolvam volt szervezendő részükre J N a d l e r R ó b e r t tanár vezetése alatt. Ennek a tanfolyam­ nak fentartását fontosnak kellett tartanunk nemcsak azért, mert a növendékek már is szép eredményt értek el,

hanem főleg mert üdvös, hogy a nők intelligencziája fejlesztessék s másrészt azért is, hogy azok a növendékek, a kik az oklevél megszerzése után tanítónői álláshoz egvelőre nem juthatnak, ily módon iparművészeti készült­ ségük és kézi ügyességük révén tarthassák fenn magu­ kat. Igaz ugyan, hogy ily czélra külön iparművészeti isko­ lánk van, de abban női iparművészeti osztály nincs és nő­ növendékek fel sem vétetnek; de továbbá illető növendé­ keink a szorosan vett iskolai képzésen túl lévén, magasabb kiképzésre tartanak igényt. A növendékek saját tervezetüket különféle iparművé­

17

szeti technikákban (bársonyégetés, ezüstszál berakás és bőrmunka) készítették el, mely munkáikkal az Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán s ezen társulat által rendezett aradi kiállításán részt vettek, nagy elismerésben része­ sültek s a kiállított munkák jelentékeny része vevőkre talált. A múlt évi nagy szünet alatt az új tantervekre vonat­ kozó középiskolai rajztanárok részére N a d l e r R óbert inté­ zeti tanár vezetése mellett három heti tájékoztató tanfolyam programmszerűen folyt le. A folyó tanévben a vallás- és J

közoktatásügyi miniszter urnák 37,735. számú rendeletével

a tanítóképzőintézeti rajztanárok és rajztanítónők részére hasonló kurzusnak intézetünkben való megtartása rendelte­ tett el. Növendékeink az előírt tanterv alapján általában kellő szorgalmat tanúsítottak, sőt a nem szorosan kötelező tár­ gyak gyakorlásában is nagy buzgalmat fejtettek ki. Ezt a buzgalmat nagyban fokozták az alakrajz és iparművészeti rajz köréből vett feladatokra hirdetett pályáza­ tok, melyekben vagy csak egyes évfolyamok látogatói vagv az intézet összes növendékei vehettek részt. Különösen ki­ emelhető az alakrajzi kompoziczió és az iparművészeti rajztervezet-pályázatokon elért eredmény. A tanév folyamán úgy a magánosok, mint társulatok, különösen iparművészeti tervezetek elkészítésével s egyéb megrendelésekkel bízták meg kiválóbb növendékeinket. A z állat-, lórajzolás és festés gyakorlásához míg egy­ részt az intézetben rendesen eleven ló-modell volt beállítva, másrészt az igazgatóság intézkedése folytán a növendékek alkalmat nyertek arra is, hogy egy lovagló iskolában az állatok szabad mozgását tanulmányozhassák. Szorgalmi díjakra és pályamunkák jutalmazására 1600 korona állt rendelkezésre. Nem kevésbbé jó hatással voltak a tájképfestészeti kiÉrtesítő. 1904— 1905

i8

rándulások is, melyekben minden osztály — szaktanár vezetése alatt — többször is részt vett. E czélra is meg­ felelő javadalom állíttatott be a költségvetésbe, míg a vallásés közoktatásügyi miniszter úr kegyessége lehetővé tette azt is, hogy a IV . éves tanárjelöltek, dr. P astein er G y u l a tud.-egyetemi tanár, intézetünkön a művészetek történetének tanára vezetése mellett a húsvéti szünet alatt Olaszország­ ban tanulmányútat tehettek. H ogy növendékeink az intézetben tanultak alapján a szünet alatt önállóan végzett munkásságukról és szorgal­ rhóban mukról munkáikból kiállítást rendeztek, melyet nagy és előkelő érdeklődő közönség látogatott. Ugyanezen alkalommal tisz­ telte meg látogatásával intézetünket dr. B erzeviczy A lb e r t vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő nagyméltósága, Z silinszky M ihály államtitkár, M o ln ár V ikto r és B oncz Ö dön miniszteri tanácsosok, K . L ippich E l e k miniszteri osztálvtanácsos, számos művész és műkritikus, valamint közéletünk igen sok jelese. A külön akt-rajzolási tanfolyam (szabad iskola) a most lefolvt tanévben is fentartatott, de e mellett az esti aktrajzoláshoz az intézet minden osztályának is külön termek álltak rendelkezésre. A növendékek egészségi állapota általában kielégítő v o l t ; haláleset egy fordult elő. Mély részvéttel kisérték ki tanárai s társai Petényi György III. éves rajztanárjelöltet, kivel jogos remények szálltak sírba. Fegyelm i tekintetben szigorúbb intézkedésre egy eset­ J

ben sem volt szükség. Intézetünket a folvó évben is több nevesebb külföldi szakember tanulmányozta. Ennek kapcsán említhető meg, hogy intézetünk részt vett a rajztanároknak az 1904. év augusztus havában Bernben tartott nemzetközi kongreszszusán, hol intézetünket a vallás- és közoktatásügyi minisz-

1

9

terium megbízásából E dvi I llés A l a d á r intézeti tanár képviselte. Iskolánk a kongresszusra franczia nyelven külön, gazdagon illusztrált Értesítőt adott ki, melynek révén a kül­ föld nevesebb szakembereinek figyelme iskolánk felé for­ dult s azt a szaklapokban kivétel nélkül a legmelegebb elismerés hangján ismertették; sokan pedig az igazgatóság­ hoz intézett levelekben fejezték ki elismerésüket s az intézetről írandó czikkelyeikhez az Értesítő illusztráczióinak clichéit kérték. A magyar rajztanárok f. évi junius hó első napjaiban kongreszszusra gyűltek össze, mely intézeti épületünkben tartatott meg kapcsolatban a különböző iskolák növendékei munkáinak kiállításával. A kongresszuson dr. B erzeviczy A lb e r t vallás- és közoktatásügyi miniszter urat M olnár V ik t o r miniszteri tanácsos képviselte. A kongresszus három napig tartó, magas színvonalon mozgó vita során az általános rajzoktatás emelését czélzó több üdvös határozatot hozott. A kiállítást a miniszter képviselőjén kívül dr. B oncz Ö dön miniszteri tanácsos, dr. K . L ippich E l e k miniszteri osztálytanácsos, a művészeti osztály vezetője s tanügyünk számos kiváló képviselője tekintette meg, kik a kiállítás szép sikere felett legmelegebb elismerésüket fejezték ki.

2*

Tervezte:

V ö lk el

József

III. AZ IN T É Z E T T A N T E R V E I. A) A rajztanár- illetőleg rajztanító-}elöltek tanfolya­ mának tantárgyai és a heti óraszámok kimutatása. Heti óraszám tantárgy- és osztályonként

Tantárgyak

I.

11.

in.

IV.

össze­ sen

14

14

14

18

60

É kítm én yes rajz ................ . .............

8

4

Csendélet, rajz és festés

2

2

2

2

12 8

Iparm űvészeti rajz és tervezés.......

2

/

IO

19

Építészeti rajz, stíl- és a l a k t a n .......

3 4 4 4

3 4

4

IO

A lakrajz és festés ................................. f

............

1 S •— Ábrázoló geometria ............... ............ "

Látszattan és rajz

............................

M űvészetek története Bonczalaktan

4 4

.......................

......................................

M agyar irodalom ............................... ..

—

—

12 8

4 2

8

2

4

2

2

1

1

P e d a g ó g ia ................... .. ............ ....... A növendékek heti elfoglaltsága _

-------------

35

37

1

I

2

37

37

146

*

A tanóra-rendeket az A ) , B J , C ) kimutatásokban feltüntetett heti óraszámok betartása mellett fé lé v e n k é n t a tanári testület állapítja meg.

21

B> A rajztanítónö-jelöltek tanfolyamának tantárgyai és a heti óraszámok kimutatása. Heti óraszám

tantárgy- és osztályonként Elők.

I.

11.

in .

össze­ ív . ! sen

12

12

12

14

14

Tan tárgyak

, A lakrajz és festés... ....

.... „

|

E kitm ényes r a j z ... _ „ .... _

6

6 |

Csendélet, rajz és festés .... „

2

2

18

6 9

Iparművészeti rajz és tervezés Mintázás ....______________! f

m

6

6

6

6

18

8

8

16 18

ó

I

Á brázoló geometria

....

_

Látszattan és r a jz ..... _ ............

2

i

1

2

4 2 2 1 2

1

1

4

*1

31

149

2

2

;

M űvészetek tö r té n e te ____ Bonczalaktan _ ___ .... ____ M agyar irodalom

64

1 ---------------------------------

1

.................

I

N evelés- és ta n itá sta n ___ _

I

2 oo

A növendékek heti elfoglaltsága .......... — .. ................ ..

I

30

29

C

/

A z építészeti stíl- és alaktan mint kötelező tan­ tárgy heti 2 órában a nőnövendékek részére is adatik elő. C) A rendes miív észnövendékek tanfolyamának tárgyai és a heti óraszámok kimutatása. Heti óraszám

tantárgy- és osztályonként

Tantárgyak

I.

A lakrajz és festés

..... ........... ....

| 1 22 M in t á z á s _____ ______ .... .......... .... 6

1

II.

III.

IV.

össze­ sen

24

32

32

IIO

6

12

Szem léleti látszattan ............ ............

9

2

Bonczalaktan

2

2

.... __ .... ....... .. ..........

Építészeti stíl- és alaktan __ .... ..„ _ 1

—

Á b rá z o ló geom etria és látszattam ' szerkesztés ............... ...................... j M űvészetek története

„

2

2

2

2

4

.... _.. .... ___

A növendékek heti elfoglaltsága _

S 3

4

34

2

2

4

34

34

i^ 6 w

A női mítvésznövendékek külön órákban a csendéleti aquarell-festést is gyakorolhatják; a leendő szobrászok pedig a felsőbb osztályokban az alakrajznál csak az esti aktrajzolásban vesznek részt, a többi alakrajzi órákban pe­ dig a mintázást gyakorolják.

Tervezte

H endrich

A n tal

IV. A T A N T E R V E K RÉSZLETEZÉSE.

Alakrajz és festés. A ) Rajztanár- és tanítójelölteknél; I., II. és III. oszt. heti 14— 16 óra. IV . oszt. heti 18— 20 óra.

B ) Művéssnövendékeknél (férfiak és nők) : I. oszt. heti 22 óra, II. oszt. heti 24 óra, III. és IV. oszt. heti 32 óra.

A rajztanár-, illetőleg rajztanítójelöltek és a művésznövendékek az élő minta után való fe j- és akt-rajzolást (szénnel, krétával, rajzónnal vagy tollal tetszésszerinti mo­ dorban, színes vagy fehér papiroson) már az I. osztályban meg­ kezdik; a II. osztályban az akt-rajzolást párhuzamosan az élöfejrajzolással és fe sté sse l gyakorolják s ezen tanulmánvokat emelkedő óraszám mellett a III. és IV. osztályban is folytatják. Ezzel kapcsolatosan a növendékek (főleg a tanárjelöl­ tek) szabad idejükben többek között az élő mozgó állatot (télen és rossz időben erre a czélra átalakított megfelelő földszinti nagy műteremben, jó időben pedig a szabadban, az intézettel szomszédos telken), nevezetesen a lórajzolást, egész éven át élő minta után gyakorolják s ezenkívül két/

J

24

bárom emberi alakkal variált, hetenkint kitűzött, új és új mozdulat-kompoziczió feladatokat végeznek. Utóbbi gyakor­ latok vagyis «valamely meghatározott cselekvésnek emberi alakok által való grafikus kifejezése olyképpen, hogy az alakok valószerű elképzelése mellett az ábrázolásnál kellő súly legyen fektetve az alakok helyes arányaira s a moz­ dulat jellemző és artisztikus voltára», a középiskolai tanár­ jelöltek képesítő alakrajzi (akt) szakvizsgálatának egyik ki­ egészítő részét képezik. A z eleven ló utáni rajzolás czélja: nem az állatrajzo­ lásnak önmagáért való művelése, hanem segédeszköz, illető­ leg óvórendszabálya az egyoldalú ember-modell utáni raj­ zolásból eredhető bajnak. A helyéből ki nem mozduló beállított emberi modell folytonos rajzolása a tanítványt könnyen szellemi renyheségbe viheti s annak a veszedelemnek teszi ki, hogy a foly­ tonos kényelmes nézhetés az impressziót, a felfogó képes­ ség gyorsaságát meglankasztja. Másik veszedelme az ilyen nyugodt modell utáni rajznak az, hogy a modell maga is elfáradván, bizonyos idő után elveszti az eredeti mozdulat frisseségét; az izmok elpetyhűdnek s az egész beállítás el­ veszti elevenségét. A z állat mozdulata azonban mindig természetes, szer­ vezetének lénvegéből folyó cselekvés. A beállított aktnak merő ellentéte az eleven mozgó állat után való rajzolás. A be nem állítható gyors mozdulatú jó vérű ló rajzolása gyors felfogásra kényszeríti a szem­ lélőt. A váratlan, előre nem látható mozdulatok egész sorozatát nyeri így a tanítvány és a látott, de már elmúlt mozdulatokat újra felidézi lelkében. A rajzolásnak szelleme­ sebb, önállóbb iránya jön létre ily módon és üdvös v issza ­ hatással van a z em beri m odell utáni gyors rajzolásra is.

C) A raj z tani tónőj elöltek alakrajzolási tanterve ; Előkészítő osztály. H eti 12 óra.

Szeptember közepétől a szükséghez képest karácsonyig: szoborminták (fej) utáni rajzolás, azontúl élő modell után való fej rajzolás valódi nagyságban szénnel, egyszersmind kisebbített méretben való vázolása irónnal, krétával stb. I osztály . H eti 12 óra . /

Elő modell után való fej rajzolás és vázolás többféle anyaggal. II. osztály . H eti 12 óra . r

Elő modell utáni fej rajzolás és festés, valamint vázolási gyakorlatok; az előrebaladottabbaknak akt-vázolás. II I . osztály . H e ti

óra.

r

Elő modell utáni fej rajzolás és festés, valamint vázolási gyakorlatok; akt-rajzolás és gyors vázlatok készítése; drapéria tanulmányok. IV . osztály . H eti 22 óra. f

Elő modell utáni fej festés és vázolási gyakorlatok; gyors vázlatok készítése; drapéria tanulmányok, valamint az akt-rajzolással és festéssel párhuzamosan antique- vagy más műbecsű szoboralakok rajzolása.

Ékítm ényes raj z. A ) Rajztanár- és rajztanító-jelölteknél; I. oszt. heti 8 óra, II. oszt. heti 4 óra.

B ) Raj^tanítónő-jelöltekuél; Előkészítő, I. és II. oszt. heti 6— 6 óra.

A mi az általános irányú iskolai rajzoktatást egy név alatt, a szabadkézi rajz elnevezés alatt egybefoglalva, a

rajzoktató által váltakozva végeztetik, az a szakiskolákban megosztva, de egymással szoros kapcsolatban tartva, sza­ kokra oszlik. Míg ott a szabadkézi rajz felöleli az alak- és ékítményrajzot, tervezést, szemléleti látszattant s csendélet­ rajzot és festést, addig itt ezek a szakok, bár nem teljesen elszakítva — a mi nem is volna helyes — külön-külön tárgyakat képeznek. Intézetünk tantervében, mint ilyen külön tárgyat képez az ékítményes rajz is. A tanulmány kezdődik kézügyesítő gyakorlatokkal, továbbá különböző stílű vagy naturalisztikus gvümölcs-csoportok és virágokról készült neutrális színű domború min­ ták lerajzolásával, illetőleg festésével. i. Czeruza-rajzok fehér papiron, esetleg színes papíron fehér kréta felhasználásával; 2. ugyanilyen mintáknak aquarellben egy színnel (szépia, neutral tinta, Payne szürke stb.) való festése fehér papiron, esetleg fehér festék hozzávételé­ vel színes papiron; 3. a friss, könnyed kezelés gyakorlá­ sára egy-két tollrajz. A z ékítményes rajz tanításánál a fősúly a könnyed, gyors vázolás által készített pontos rajzon, az ily módon készült rajzok egyszerű, a tárgy természetének megfelelő, értelmes módon való visszaadásán fekszik. A z ékítményes rajznak ez a része alakilag befejezést nyer a képesítő első alapvizsgálatnál s ezután következik az ékítmények terve­ zése, a mely betetőzést nyer az iparművészeti tárgyak ter­ vezésével.

Csendélet-, rajs- és festés. ( Szemléleti látszattan.) A J Rajztanár-, tanító- és tanítónő-jelölteknél; Minden osztály heti 2— 2 óra.

BJ M űvéssnövendékeknél; I. és II. oszt. heti 2— 2 óra.

Ezen tárgy főként a perspektívái látérzéket, a per­ spektívái elváltozások helyes megfigyelését s a természet­

27

bői közvetlenül vett impressziók grafikus, helyes és gyors visszaadását fejleszti, miért is a művészi rajztanításban nélkülözhetlen. Indokolja ezen tantárgynak szélesebb alapon való gya­ korlását azon körülmény is, hogy a modern rajzoktatás és közelebbről a közép- és egyéb iskoláink újabb tanterve is a művészeti rajzoktatás főanyagául tűzi ki ezt. A tanterv következő: i. és 2. év. Szem léleti látszattan : Geometriai testek­ nek és ezekből összeállított csoportoknak, építészeti alkat­ részeknek, használati tárgyaknak, kitömött állatoknak, virá­ goknak s csendéletszerű összeállításoknak pusztán szemlélet alapján, szabadkézzel való ábrázolása; gyakorolva a szén, kréta, ecset, czeruza használatát, gyors és könnyed keze­ lésben. Fősúlyt fektetve a helyes látás fejlesztésére. A rajzgyakorlatok kapcsán megismertetése a legelemibb látszattani törvényeknek és azok gyakorlati alkalmazásának. Gyors vázolási gyakorlatok. A kezdők tömegesen, nagyméretű testek és testcso­ portokról, lehetőleg nagymértékben rajzolnak, a haladók kisebb tárgyak és összeállítások után, különböző nagyságú rajzgyakorlatokat végeznek. Időközönként gyakoroltatik a vetületi rajzok alapján való vázolás is, a mikor egy, két vagy több képben meg­ adott adatok alapján a tárgynak látszati képét kell tisztán érzés után, szerkesztés nélkül, elkészíteni. j . év. Csendélet fe sté s: Először egyszerűbb haszná­ lati tárgyak. Fokozatosan összetettebb feladatok, összeállí­ tások. Kitömött madarak. Virág- és gyümölcs-csendéletek. 4. év. Ugyanezen feladatok tovább gyakorlása, hozzá­ véve esetleg egy-két kosztümös alakot. Ezen kívül az összes növendékek időnként tanári v e ­ zetés mellett államköltségen tájképfestészeti tanulmány­ kirándulásokat tesznek.

2S

Iparművészeti raj z és tervezés. A J A rajztanár- és tanitó-jdőlteknél:

II-ik osztály (heti i óra előadás, i óra rajz A görög-római és renaissance-stil ornamentikája. III. osztály (heti I óra előadás, 6 óra rajz a ) A keleti (arab, perzsa, arab-perzsa), a középkori (román-gót) és a magyar stíl ornamentikája. b) Természeti formák (virágok, állati alakok) rajzo­ lása és festése. IV . osztály (heti 10 óra rajz Természeti formák tanulmányozása. Különféle ipar­ ágakba vágó díszítmények és plastikus tárgyaknak tervezése. A z iparművészeti rajz fontossága kifejezést nyer azon körülményben, hogy míg az egyrészt mélyen belenvúlik a nagyművészetek területébe, addig a művészet zománczával igyekszik bevonni a legközönségesebb használati eszközöket is s vele a szép iránti fogékonyságot felkelteni, ennek szeretetét a legalsóbb rétegekbe is átplántálni törekszik. Oktatása az ékítményes rajz folytatásának tekinthető és mint ilyen érvényesíti és tovább fejleszti az ott szerzett rajztechnikai ügyességet és ornamentalis alakismeretet. Első része a múlttal foglalkozik és a képesítő vizsgá­ lat szabályzatának követelménye értelmében tárgyalja a történelmi stílusok ékítményi alaktanát, ismerteti a külön­ féle stílusok, valamint a magyar népies művészet hagyo­ mányos motivumait, rámutat a művészi formák fejlődésére, átalakulására és kimutatja, hogy a művészi felfogás is nem ugrásszerűen, hanem fokozatosan és logikusan változott át. A múlt idők iparművészetének tanulmányozása fejleszti a szépérzéket és rávezet e művészet azon örök törvényeire, melyek minden korban egyenlően érvényben maradnak.

29

Ezen tanulmányok az építészeti alaktannal párhuza­ mosan haladó előadásokban végeztetnek, melyekben a gö­ rög, a középkori, az arab, a perzsa és a renaissance díszítményi formák, valamint ezen különféle stílusoknak meg­ felelő dekorativ elrendezési elvek ismertetnek meg. A z előadásokat sok táblarajz illustrálja, melyeknek feljegyzése és felvázolása a díszímény fejlődésének dióhéj­ ban összefoglalt történetét nyújtja. Minthogy azonban az előadások hallgatása és ezek alatt készült jegyzetek a különféle stílusokban dívott for­ mák elsajátítására nem elegendő, ez okból külön rajzolási és festési gyakorlatok is tartatnak, melyekben az ornamentalis anyag példaszerű díszítményi lapminták és való­ ságos iparművészeti tárgyak után felváltva könnyedebb, vázlatos és szigorú, pontos rajzmodorban dolgoztatnak fel. E mellett a növendékek a fekete táblán való rajzolást is gyakorolják. Második része főleg a gyakorlati és önálló iparművé­ szeti tervezési képességnek fejlesztését czélozza. Itt a ter­ mészeti form á k beható és alapos tanulmányozása nyújtja azon formakincset, mely az önálló tervezgetések keretében értékesül. A természeti formák, ú. m. növényi, állati alakok, stb. itt nem a csendélet képies értelmében ábrázoltatnak, ha­ nem a megfigyelés az anatómiai szerkezet forma-princzipiumára irányuló, melynek alapján a természeti formák díszítményi czélokra való felhasználása válik lehetővé.

A tervezési gyakorlatok :

1. Síkdiszítmények, ú. m .: a szövő-, agyag-, papir-, bőr-, tvpografia stb. iparágakba tartozó feladatok. 2. P la sztiku s tárgyak, ú. m .: fa-, fém-, agyag- stb. iparágakba vágó feladatok.

30

A tervezési munkálatok kezdettől fogva — a menvnvire ez az iskolában lehetséges — gyakorlati irányban határozott kiviteli anyagnak megfelelőleg oldatnak meg. A feladatok megfejtése nincsen történelmi stílushoz kötve, hanem azok dekorativ kiképzése rendszerint természeti formák anyagszerű stilizálásából indulnak ki. A különböző anyagok technikáinak megismertetésére iparművészeti mű­ helyekben teendő látogatások szolgálnak. A tervezési feladatok rendszerint az egész osztálynak közösen tűzetnek ki és a meghatározott időben beadott tervezetek kritikai előadások alakjában az egész osztály előtt beszéltetnek meg. A növendékek arra ösztönöztetnek, hogy nyilvános iparművészeti pályázatokon résztvegyenek, melyeken való részvétel sok esetben eredménnyel is jár. ö

J

B ) A raj stanitónő-j d ő lte k n é l:

III. osztályban heti 8 óra rajz « IV. « « 8 « A rajztanítónő-jelölteknél az iparművészeti rajz és ter­ vezés hasonló alapelvek szerint taníttatik, azon különbség­ gel, hogy ők a régi stílusok díszítő-formáit nem tanulmá­ nyozzák oly terjedelemben, mint a férfi-növendékek; ezzel szemben többet foglalkoznak a magyar stíl ornamentikájá­ val, a magyar népművészeti tárgyaknak m. varrottasok-, szőttesek-, hímzések- és cserépedényeknek színes felvételé­ vel, valamint ilyen szellemben tartott tervezgetésekkel. A tervezések irányítása különösen a női kézimunkára van tekintettel. J

Ezen tanévben egy iparművészeti női munkaterem is rendeztetett be, hol a végzett női növendékek saját terve­ zetüket, különféle iparművészeti technikákban (bársony­ égetés, eziistszál berakás és bőrmunka) készítik el.

Építészeti stíl- és alaktan. A J A rajztanár- és raj ztanitó-j elölt ék n él:

11-ik osztály. [Alaktan, heti i óra előadás, 2 óra rajz . a) Elm élet. A művészetek rövid aesthetikája, különös tekintettel az építőművészetre. A z építészeti stílusok áttekintése, fejlődésüknek rövid története. A z építmény lényeges alkotó részeinek ismertetése. A szerkezeti részek rendeltetése, anyaga, technikája s egy­ máshoz való viszonyából levezetett, illetőleg ezekhez iga­ zodó művészi alakítás és díszítés módja. A görög-római és renaissancestíl összehasonlító alaktana, bi Rajzgyakorlat. A legegyszerűbb geometriai ala­ kokra redukált, csak a lényeges alkotó részeket feltüntető építészeti tárgyak szabad rajzolása, ezek orthogonális és látszatí képe. Építészeti részletek rajzolása, szemlélet és az előadás után készített jegyzetek alapján. Orthogonális és látszattani ábrázolás, árnyékszerkesztéssel. I I I . osztály. (Stíltan, heti i óra előadás, 2 óra rajz.i a) Elm élet. A régi keleti népek építőművészetének A z ókori klasszikus, a köjellem pkor, az izlam, végűi a renaissance stíl ismertetése. b) Rajzgyakorlat. Kisebb feladatok részletes kidolgo­ sa, adott vázlatok alapján, az egyes stílusok figyelembe­ vételével. F IV . osztály. (Építészeti ra jz, heti 4 óra.) Rajzgyakorlatok. Egyes feladatok szabad kidolgozása és kisebb önálló tervezések. B) Rajztanitónő-jelölteknél.

IV-ik osztály, heti 2 óra és művésznövendékeknél (Il-ik osztály, heti 2 óra).

ai Elm élet. A z építészeti stílusok áttekintése, fejlő­ désük rövid története. A görög-római és renaissance stíl összehasonlító alaktana. b Rajzgyakorlat. Vázlatszerű rajzok készítése, kisebb feladatok részletes kidolgozása. Orthogonalis ábrázolás, árnyékszerkesztéssel. A z építészet a művészeti oktatásnak fontos tárgya ) mert az mintegy áthidalása a szigorú mathematika-geometriának és a szabad művészeteknek; szervesen kapcsolód­ nak benne a tudás és ismeret a szabadabb művészi alko­ tással. Tanításánál tehát, elsősorban is súly helyeztetik arra, hogy az építészet az iskola nyújtotta ismereteknek és az ezekkel együtt fejlesztett művészi érzéknek érint­ kező pontja legyen, hol a geometria, stíl, művészi forma, díszítés és szin harmonikus egészbe olvad. A tárgv anyaga elméletre és rajzgyakorlatokra oszlik. A z elmélet egyik része alaktani, a másik stíltani. A z alaktani előadás a görög, római és renaissance for­ mákat tárgyalja. Bemutatja a tvpikus építészeti formák erede­ tét, történeti fejlődését. Aesthetikai megítélés alá veszi azokat és rámutat ezen formák helyes használatára, alkalmazására. A stíltani előadás mindenekelőtt jellemzi az illető népnek karakterét, ismerteti vallását, az ország geographiaiéghajlati viszonyait, más népekkel való érintkezését, törté­ netének nevezetesebb eseményeit, szóval mindazon ténye­ zőket, melyek művészi stíljének kifejlődésére közrehatottak. Rámutat az eredeti és más népektől átvett vívmányokra, taglalja ezek kihatását a későbbi stílusokra. Részletezi az egyes stílusoknak formáit, decorativ apparatusát s bemu­ tatja azok legnevezetesebb alkotásait. A z előadásokat illustrátiók kisérik a táblán, melveket a növendékek feljegyeznek. E jegvzetek alkotják a rajz­ gyakorlatokban kidolgozandó feladatok anyagát s útmutatásúl szolgálnak az önállóbb tervezéseknél. '

j

33

A rajzgyakorlatokban párhuzamosan halad az építé­ szeti tárgyak általános nagy alakja, főtömegének rajzolása, a részletek ábrázolásával. A részleteknek rajzolása után méretes vázlatok alapján kidolgozandó feladatok, végűi kisebb önálló tervezetek következnek. A feladatok inkább a decoratió — az iparművészet köréből meríttetnek, mint pl. szobortalapzatok, kútak, sír­ emlékek, belső díszítések stb. A rajzok általában árnyékszerkesztéssel készülnek és úgy a részletek, mint az egész objectumok távlati képei is megrajzoltatnak.

Mintázás. A ) Rajztanár- és raj stanit ó-jelölt éknél I., II. és III. osztály heti 4— 4 óra.

B) Raj utánit ónő-j elölt éknél 1 Előkészítő, I. és II. osztály heti 6— 6 óra

CJ Müvéssnövendékeknél. És p e d ig : a) Leendő festőknél: I. és II. oszt. 6— 6 óra

b) Leendő

szobrászoknál: I. oszt. heti 22 óra, II. oszt. heti 24 óra. III. és IV. oszt. heti 32— 32 óra.

Általános mintázási gyakorlatok az emberi test egyes részeit ábrázoló öntvények után, továbbá élő minta után fej és egész alak (akt), valamint állattanulmányok és önálló compositiok. A tanár- és tanító-, illetőleg tanítónő-jelöltek ezen­ kívül ékítmény- és élő növénytanulmányokat végeznek. Értesítő. 1904— 1905

3

54

Geometriai tárgyak. A J Rajztanár- és tanitó-jdőlteknél.

/. Á brázoló geometria. I. és II. oszt., heti 2— 2 óra előadás és 2— 2 óra rajz.

A projektív ábrázolási módokról általában. Orihogonális ábrázolás egy képsíkon. A pont, egye­ nes és sík legfontosabb vonatkozásai a képsík és egvmás iránt. A hasáb, gúla, henger, kúp orthogonális képei. Orthogonális ábrázolás két képsíkon. A legszüksé­ gesebb alapismeretek közlése után első sorban arra törek­ szünk, hogy közvetlen szemlélet alapján a hallgatóság tér­ beli elképzelő képességét kifejleszsziik. Ennek elérésére tananyagúi főként derékszögű hasábokat, hasábalakú testek kotnbináczióit használjuk, melyekből erre a czélra tervezett modell- és projekcziókban megrajzolt példa-gyűjtemény áll rendelkezésünkre. A növendékek kezdetben orthogonális projekcziók nvomán testekből összeállításokat csinálnak, majd modellek után megadott léptékben orthogonális föl­ vételeket készítenek, miáltal egyrészt az orthogonális projekcziókat megérteni, másrészt magukat hasonló módon megértetni képesekké lesznek. A térbeli elképzelés fejlesz­ tését segítik elő idevágólag azon gyakorlatok is, midőn a hallgatók megadott orthogonális vetületek után látszati ké­ peket rajzolnak kizárólag az érzésre és szemléleti látszat­ tam ismereteikre támaszkodva. (Az ilyen és fordított el­ járású gyakorlatokat lásd a csendéletrajzolásnál is. Folytatólag hasáb- és gúlaalakú testeken, valamint ezek kombináczióin árnyszerkesztési gyakorlatokat végzünk, melv gyakorlatoknál tekintettel vagyunk az építészeti raj­ zolásnál használatos egyszerű helyzetekre. Ezen — inkább gyakorlatinak mondható — felada­ tokkal egyidejűleg folyik az elméleti ismereteknek behatóbb tárgyalasa. Nevezetesen:

35

orthogonális ábrázolás két és több képsíkon. A pont, egyenes és sík (határolatlan) ábrázolása. Ezeknek vonat­ kozásai a két képsík, újabb képsíkok, a térnegyedek, a felezősíkok és egymás iránt. Hasáb-, gúlaalakú, valamint szabályos testek különböző helyzetekben való ábrázolása. Transzformácziók, síkmetszések, háló-, árnyék-, intenzitási és áthatási szerkesztések; ugyanezen feladatok hengeren, kúpon, gömbön, forgási ellipszoidon, paraboloidon, hyperboloidon és általában forgási testeken. (A másodrendű forgás-felületeken végzett műveleteknél előforduló másod­ rendű görbék planimetriai meghatározó adatainak kifejté­ sére súlyt helyezünk.) Egyszerű csavarvonalak és csavar­ testek ábrázolása. K linogonális vetületek. Klinogonális és orthogonális axonometrikus képek. Geometriai testek és testcsoportok axonometrikus képei árnyszerkesztéssel. 2. Látszattan. II. és III. oszt. heti 2— 2 óra előadás és 2— 2 óra rajz.

A centrális vetületekről általában. Előnvös látszati képek szerkesztésének föltételei. Látszati képek szerkesztése az orthogonális vetületek közvetlen fölhasználásával. (Áthatási mód.) Tájékozódás a négy térrétegben, viszonylatban a kép­ sík, a középsík, a horizontsík, az első, második és harma­ dik parallel-síkokkal. Ábrázolás a látszati képsíkon közvet­ lenül. A határolatlan egyenes és sík, valamint a pont ábrázolása; ezek helyzeti és méretes vonatkozásai a főmeg­ határozó síkok és egymás iránt. Geometriai testcsoportok látszati képeinek megszer­ kesztése modellek és egyéb adatok nyomán, távmetszési módon és általában osztópontok segítségével. Látszati képek szerkesztése közvetlenül a látszati képsíkon, az orthogoJ

§

3*

3*>

nális projekcziók előzetes megrajzolása nélkül. (Tanulmány szempontjából a látszati képektől függetlenül, az orthogonális képeket rendszerint előállítjuk, esetenkint utólag a látszati képből határozva meg azokat. Természet után készült vázlatoknak és rajzoknak szer­ kesztési helvesbbítése; a rajz egyes adataiból a látszati rendszer megállapítása. Megadott részleteknek képies ősz•• szeállítása. Összefoglaló szerkesztések a részleteknek sza­ badon való berajzolásával; a látszati szerkesztések képies kialakítása. A gyakorlatok az elmélettel párhuzamosan haladnak. Időmegtakarítás szempontjából az előadásokat kisérő elmé­ leti feladatokat a hallgatók mindkét tárgynál előnyomott lapokon oldják meg, csupán irón-rajzban vivén ki azokat. Különös gondot fordítunk a hallgatóságnak időhöz kötött egyenértékű feladatokkal való foglalkoztatására. Tanul­ mányi előhaladásukról a jelöltek, időről-időre évközben is, szóbeli feleletekkel és zárthelyi feladatok kidolgozásával adnak számot. B ) Raj ztanitónő-j elölt ék n él: 9

i. Á brá zoló geometria. I. és II. osztály. Heti 2 óra

Pont, vonal és sík ábrázolása egy, két s több kép­ síkon s ezeknek helyzeti és méretes vonatkozásai. Testek s testcsoportok ábrázolása és árnyékának megszerkesz­ tése parallel (esetleg centrális) világítás fölvétele mellett. Gyakorlati föladatok. 2. Látszattan. III. osztály. Heti 2 óra. \

Látszati

képek

előállítása

áthatási

s

távmetszési

módon, vetületek alapján. Centrális vetületek előállítása orthogonális vetületek, vagy modellek alapján, kapcso-

37

latban az árnvékszerkesztéssel természetes (esetenként mesterséges1) világítás fölvétele mellett. Gyakorlati alkal­ mazások. C) Müvésznövendékeknél. Gyakorlati ábrázoló geometria és látszattam szerkesztés. I. és II. oszt., heti 2— 2 óra.

Geometriai testeknek és testcsoportoknak, modellek, rajzok és adatok alapján való orthogonális ábrázolása; árnvékszerkesztési gyakorlatok. Centrális vetületek előállítása; a fontosabb helyzeti és méretes vonatkozások. Össze­ tettebb látszati képek szerkesztése természetes és mester­ séges világítás mellett; természet után készült vázlatok construktiv javítása. • •

j . E le m i geometria. Ezen tantárgv — az intézeti évfolyamokra való tekintét nélkül — mint fa k u lta tív tantárgy adatik elő heti két órában, úgy a férfi-, valamint a női hallgatóság részére. Tekintettel arra, hogy az általános irányú iskolák tantervei a rajzoktatók részére megfelelő számú rajzórát nem biztosítanak s a rajzoktató elfoglaltságát főként elemi geometriai órák (egyszersmind rajzoló mértani és ábrázoló geometriai órák) egészítik ki, gondoskodnunk kellett arról, hogv az elemi geometria iskolánk programmjában helyet találjon. Ezen tanulmány anyagának terjedelmét, a fönnebbieknek megfelelőleg, az általános irányú iskolák alsó tagozatának tanítási terve írja körül. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a kimerítő tárgyalásról le kell mon­ danunk (hallgatóságunk előképzettsége ezt részben fölös­ legessé is teszi) s inkább a fontosabb részeknek módszer­ tani feldolgozását vesszük czélba. j

v

Másodsorban figyelemmel vagyunk ezen tanulmány­ nál az ábrázoló geometria és a perspectiva igényeire is; ezekre való tekintettel a hallgatóság elemi geometriai isme­ reteiben mutatkozó hézagokat igyekezünk kitölteni. Ezen czélzattal szemelvényes előadásokban foglalkozunk a geo­ metriai helyzet-rokonságokkal, a kúpszeletekkel, stb.

M űvészetek története. A J Rajztanár-, tanítójelöltek és művéssnövendékeknél: III. és IV. oszt., heti 2— 2 óra.

B ) Rajstanitónőjdőlteknél: IV. oszt., heti 2 óra.

Ezen intézetben a művészet-történeti tanításnak csak az lehet a feladata, hogy válogatott fejezetek, (ó-kori építészet, görög szobrászat, középkori építészet, renais­ sance művészet, szobrászat és németalföldi festészet) tár­ gyalásával fogalmat nyújtson a művészeti fejlődésről. Ez előadásoknak egyik főkiegészítő része a szemlélet lévén, erre gazdag könyvtárunk — melyet növendékeink szabad idejükben szorgalmasan látogatnak — minden irány és szakra való tekintettel kiváló alkalmat nyújt. S így hallgatóink a tanprogrammban részletesen fel nem sorolt régi s legmodernebb művészetek — és művészek­ ről — a legtökéletesebb reproduktiók nyomán tudomást és tájékozást szereznek. A IV . éves rajztanár- és tanítójelöltek minden évben tanári vezetés mellett külföldi (többnyire Olaszországban) tanulmányutat tesznek.

Bonczalaktan és raj z. Heti i óra előadás és 1 óra rajz.

A művészeti bonczalaktant az intézet első éves férfi­ növendékei a IX. kér. Tűzoltó-utczában lévő kir. tudó-

t

mány-egyetemi II. számú boncztani intézetben hallgat­ ják. A z új vizsgálati szabálvzat szerint a rajztanítónőjelöltek is kötelesek a művészeti bonczalaktanból vizsgálatot tenni, de ezen tárgvból az esti órákban tartott előadásokra a távol fekvő boncztani intézetbe egyrészt nem küldhetők, másrészt pedig mivel az ott előadottak nem fedik, illető­ leg túlszárnyalják a rajztanítónő-j előliekre nézve meg­ állapított vizsgálati anyagot, ezért a nők számára inté­ zetünkben ezen tárgvból is külön tanfolyamot kellett létesíteni. A bonczalaktant és rajzot az I. éves tanár- és tanítójelöltek is kötelesek az intézetben létesített külön tanfo­ lyamon hallgatni, illetőleg gvakorolni. A bonczalaktani tanfolvam a nők számára tisztán arra szorítkozik, hogy abban a tanítványokkal megismertes­ senek az emberi koponya tipikus alapelemei, továbbá gvakoroltassék a fejnek minden lehető helyzetből való vázolása, ehhez fűződik a fej egyes csontjainak, úgy­ szintén az emberi test arányainak s a vázat alkotó egyes csontoknak és Ízületeknek általános ismerete. Hullarészek bonczolása ebből a tanfolyamból ki van zárva.

M agyar irodalom. Férfiaknál : heti i óra, n ő k n él: heti 2 óra.

A ma?var irodalom történetét az alsóbb osztályokban azon növendékek kötelesek egv éven át, heti i — 2 órában, hallgatni, kik rajztanításra képesítő vizsgálatot óhajtanak tenni. A z új szabály szerint ezen tárgy is az első alapvizsgálat tárgyainak sorába helyeztetett. A magyar irodalom történeti fejlődése, művelődéstörténeti keretben. A régebbi korok a X V III. századig rövid áttekintésben, különös tekintettel a középkori könyvfestésre; Kazinczy s a nyelvújítás korától napjainkig min­

*

den fontosabb író, főbb munkáinak ismertetésén alapuló részletesebb méltatásban, a politikai és társadalmi viszo­ nyok korrajzának bele vonásával.

Pedagógia. A J Rajztanár- és tanítójelölteknél: III. és IV. oszt. heti i — i óra.

B ) Raj z tanitónőj előlieknél: Előkészítő oszt. heti 2 óra III. és IV. oszt. heti 1 — 1 óra.

i. Nevelés- és tanítástan. A z előkészítő osztály a n y a g a :

Lélektan, heti i óra. Művelődés-történet, heti i óra. Lélektan : A lelki élet jelenségeinek magyarázata. Műve­ lődés-történet : A görög élet-, műveltség- és nevelés. A római élet. A középkor. A középkor lelki világa és intézményei. A renaissance. A z újkori ember. A z újkori világfölfogás és az újkori intézmények. A III. oszt. a n y a g a :

A nevelés fogalma és czélja. A pedagógia és ethika, a pedagógia és psichologia viszonya. A nevelés tényezői és eszközei. A pedagógia irodalma. A z erkölcsi nevelés. A fegyelem. A rendtartás. A szeretet és tekintély, mint fegyelmi eszközök. A jutalom és büntetés. A jutalom nemei. A büntetés nemei. A ter­ mészetes reactiók tana. Megengedett és meg nem engedett büntetések. A fegyelmező eljárás módjai. A parancs és tilalom. A tanítás és példa. A felügyelet. A szoktatás. A z irányzó fegyelmezés és az akarat nevelése. A tanítás, mint a jellemképzés eszköze. A z iskolai élet, mint a jel­ lemfejlesztés eszköze. A versengés. A z iskolai ünnepélvek. A vallásos élet.

4i

A z értelmi nevelés. A tanítástan föladata. A tanítás fogalma. Anyagi és alaki képzés. A tanítás czélja. A taní­ tás, mint gyakorlati ügyesség. A tanítás anyaga. A tanítás tárgyainak nevelő értéke. A tanterv. A tanterv elmélete. A tananyag fölosztása. A tanterv menete. A tanmenet. Osztályrendszer és szakrendszer. A vonatkoztatás. A z idő% beosztás és órarend. A tanítás módszere és technikája. A tanítás és tanulás lélektana. A módszer fogalma. A módszeres menet szempontjai. A formális fokok elmé­ lete. A czél kitűzése. A figyelem, szorgalom és érdeklő­ dés fölkeltése. A szemléltetés. A magyarázat. A tudás megerősítése. A tanalakok. A z előadás. A párbeszéd. A kérdés. A felelet. A tanár egvénisége, modora, hangu­ lata. A taneszközök. A leczkék és házi föladatok. A vizs­ gálatok. A z osztályozás. A rajztanítás története. A rajztanítás czélja. A rajz­ tanítás feladata az általános műveltséget nyújtó iskolák­ ban. A rajzolás és rajztanítás alkalmával igénybe vett szel­ lemi működések. A nevelés formái, intézői és intézményei. A házi és intézeti nevelés. A z iskolák. A közoktatásügy szervezete. A népoktatási intézetek. A középiskolák. A szakiskolák. A főiskolák. A z iskolák adminisztrácziója. A z igazgatás és felügyelet. 2. R a jzta n itá si gyakorlat és módszertan. A IV. oszt. a n y a g a :

A rajztanárképzőben létesített gyakorló iskola vezető tanárának közvetlen felügyelete mellett az intézet IV. osz­ tálybeli rajztanár-, tanító- és tanítójelöltek felváltva részt vesznek a tanításban. A vezető tanár előadásain kivül tájékoztató előadást tart egy-egy nyilvános iskola rajz­ tanára: középiskolai (gvmnasium, reál) tanító-és tanítónő­

42

képző intézeti, felsőbb leányiskolái, p o lg á r i fiú- és leány­ iskolái, elem i iskolai. Ezen előadásokon az illető előadó ismerteti iskolájának tantervét, azt rajzokkal demonstrálva bemutatja, s ezzel kapcsolatban ismerteti a rajztanításban követett módszerét. A megfelelő iskolát a jelöltek ezen tájékoztató előadás után meglátogatják s az ottani rajztaní­ tást a helyszínén tanulmányozzák.

Tervezte:

H endrich

A ntal

V. ff

AZ

IN T E Z E T

VEZETOSEGE.

Adámosi S zékely B e r t a l a n : igazgató-tanár, az intézet művészeti és tanügyi vezetője

V á r d a i S zilárd : igazgató-helyettes-tanár, az administratio és gazdasági ügyek intézője

V I. AZ IN TÉ ZE T TA N SZE M É LYZE TÉ N E K B E O S Z T Á S A AZ I

9

0

5

—

1

9

0

6

. TANÉVRE.

A ggházy G y u l a :

Tanítja az alakrajzot a rajztanítójelöltek I. és III. osztályában. Dr. B adics F e r e n c z : Előadja a magyar irodalmat a tanár-, tanító- és tanítónőjelölteknek.

44

B a l l ó E de :

Tanítja az alakrajzot és festést a művésznövendékek I — IV. A ) osztályában. Id. D örre T ivadar :

Segédkezik az iparművészeti rajznál N á d l e r tanárnak. E dvi I llés A l a d á r :

1

Tanítja az ékítményes rajzot a tanárjelöltek -ső és 11-ik osztályában és a csendélet-festést ugyancsak a tanár­ jelöltek Ill-ik és IV-ik osztályában. E rdőssy B é l a :

Előadja az ábrázoló geometriát és látszattant a tanítónő­ jelölteknek és a szemléleti látszattant a tanárjelölteknek és vezeti a gyakorló iskolát. G yulay L ászló:

Tanítja az alakrajzot az előkészítő, II. és IV . osztály­ beli rajztanítónőjelölteknél. H a v r a n e k F erencz :

Tanítja az építészeti rajzot, stíl- és alaktant, továbbá az iparművészeti stíltant és résztvesz az iparművészeti rajz és tervezés tanításánál a tanárjelölteknél. H egedűs L á s z l ó :

Tanítja az alakrajzot a tanárjelöltek I. és III. osz­ tályában és az esti aktrajzot a művésznövendékek A ) osz­ tályában. J Ozv. K omócsy J ó z s e f n é : •

•

Tanítja az ékítményes rajzot a nők előkészítő, I-ső és Il-ik osztályában.

45

K ovách G é z a :

Előadja az ábrázoló geometriát és látszattant a tanár­ jelölteknek L oránfi A ntal

Tanítja a mintázást az összes férfi- és nőnövendékek I II. és III N ádler R óbert:

Tanítja az iparművészeti rajzot és tervezést a tanár-, ó- és tanítónőjelöltek III. és IV., valamint a tovább­ képzők osztályában N eogrády A n t a l :

Tanítja az aquarell-festést a nők III.— IV . osztályában. Dr. Pasteiner G y u l a : Előadja a művészetek történetét az összes III. IV. éves növendékeknek.

és

P órszász J ó zsef :

Előadja az elemi geometriát mint nem kötelező tan tárgyat. R évész I mre : Tanítja az alakrajzot a tanárjelöltek II. és IV., valamint a művésznőnövendékek osztályában. S zekely B e r t a l a n :

Tanítja az alakrajzi compositiót és állatok rajzolását. Tardos K renner V i k t o r : Segédkezik fentiekben SzÉKELY-nek, tanítja a nőknél az esti aktot és előadja a művészeti bonczalaktant és rajzot a nők, valamint a tanitó- és tanárjelöltek részére.

4ó

Dr. T ellyesniczky K á l m á n : Előadja a művészeti boncztant a férfinövendékek részére. V árd ai S z i l á r d :

Tanítja a szemléleti látszattant a nők és művésznöven­ dékeknél és előadja utóbbiaknak az ábrázoló geometriát és a látszattant. Dr. W eszely Ö d ö n : Előadja a nevelés- és tanítástant a tanár-, tanító- és tanítónőjelölteknek. Z emplényi T i v a d a r :

Tanítja az alakrajzot a művésznövendékek B ) osztá­ lyában s vezeti a külön esti akt-rajzolási tanfolyamot. Szolgaszem élyzet a k ö v e tk e z ő :

F

e

j e

s

J

ó

z

s

e

f

,

kapus,

B

e

d

e

c

s

A

n

t

a

l

, könyvtárszolga.

Szakosztályszolgák:

B

D

o

s

o

n

m

y

i

á

n

k

i

k

L

I

á

s

s

t

v

z

á

l

ó

n

, ,

K

M

u

h

i k

a

r

l ó

s

i

k

J

J

á

á

n

n

o

o

s

s

,

,

S

T

z

a

a

b

h

ó

i n

G

J

y

á

ö

n

r

o

g

s

y

.

,

VII. R A JZ T A N Á R V IZ S G Á L Ó B IZ O T T SÁ G I TA G O K . E ln ö k :

S zékely B e r t a l a n , festőművész, a mintarajziskola és rajztanárképző intézet igazgatója.

A leln ökök:

F ölser I s t v á n ,

S chulek F r i g y e s ,

műegyetemi ny. r. tanár.

műépítész, műegyetemi ny. r. tanár

Bizottsági t a g o k :

A ggházy G y u l a , festőművész, rajztanárképző intézeti tanár.

Dr. B a d ic s F e r e n c z , gyakorló főgymn. igazgató.

B enczúr B é l a , műépítész, iparművészeti isk. tanár

H avranek F erencz, műépítész, rajztanárképző intézeti tanár.

H egedűs L á s z l ó , festőművész, rajztanárképző intézeti tanár.

H ollós K á r o l y , az Erzsébet-Nőiskola tanára.

H uszka József, főgymnasiumi tanár.

E dv i I l l é s A l a d á r festőművész, rajztanárképző intézeti tanár.

K ovách G éza, rajztanárképző intézeti tanár.

K renner V ik to r , festőművész, rajztanárképző intézeti tanár.

Dr. K . L ippich E l e k , min. osztálytanácsos.

L oránfi A n t a l , szobrászművész, iparműv. isk. tanár.

N ádler R óbert, festőművész, rajztanárképző intézeti tanár

Dr. Pa s t e i n e r G y u l a , tud. egyetemi ny. r. tanár. PÓRSZÁSZ

JÓ ZSEF,

oki. mérnök, áll. főreáliskolai tanár.

Dr. R a d n a i R e z s ő , min. o. tan., egyúttal a bizottság jegyzője.

R au sch er L ajos, festőművész, műépítész, műegyetemi ny. r. tanár.

Stróbl A lajos, szobrászművész, a szobrászati mesteriskola igazgatója.

Dr. W

e sze ly

Ö dön,

főreáliskolai tanár.

VIII a

k é p e sít ő

v iz s g á l a t o k

A foly menve következő J

e r e d m é n ye

.

képesítő vizsgálatok

Középiskolai rajztanári I. alapvizsgálatot kiállotta 16 jelölt « « (( (( II. « (( (( szakvizsgálatot « Polgári iskolai rajztanítói I. alapvizsgálatot « « « (( « II. « « <( « szakvizsgálatot Polgári iskolai rajztanítónői I. alapvizsgálatot 10 « « « (( « « II. « (( (( szakvizsgálatot 8 «

14 30 4 5 6

5

K

ö

z

é

p

i s

k

o

l a

i

r

a

j

z

t

a

n

á

r

i

o

k

l

e

v

e

l

e

t

n

y

e

r

t

e

k

:

Bellák V incze

K lobusitzky E. Lajos

Bors K ároly

Kőris Kálm án

Ifj. Dörre Tivadar

L ich tn eck ert István

F en yves A d o lf

Liuba K orn él

5 G ebauer Ernő

20 M ed vey Lajos

G róh Béla

M eyer A n ta l

Haáz F. Rezső

N o vák Rezső

Haris Béla

O ppel Imre

H arsány Lajos

Pap Nándor

10 H endrich A n ta l

25 Pfeifer P. E le k

H ö ch in ger M. Árpád

Schlosser A r th u r

Jurkovich V ik to r

Szentistványi G yula

K arácsonyi Géza

V ecse ri Imre

K arácsonyi István

V ö g e rl Rezső ••

15 K elln er Rezső

30 Zoltán Ödön

Polgári iskolai rajztanitöi oklevelet nyertek : Jankovics István

L öw y A . Dávid

Jancsó M ihály

V ízhányó Károly

Lábay János

Zachara Pál

P

o

l g

á

r

i

i

s

k

o

l

a

i

r

a

j

z

t

a

n

i

t

ó

n

ő

i

o

k

l

e

v

e

l

e

t

?

i y

e

r

t

e

k

:

Balló Mariska

Guttmann M argit

Bosányi Ilona

Révész G yörgyike

Brozik Félicitás

R ybár Marietta

Concha Mária

Télessy Ilona

T

a

n

o

n

c

z

i

s

k

o

l

a

Buncsek Rezső

i

r

a

j

z

t

a

j

i

i

t

ó

i

o

k

l

e

v

e

l

e

t

n

y

e

r

t

e

k

:

Turcsányi Kálmán

IX.

A Z O R S Z . M A G Y A R K IR . M IN T A R A J Z IS K O L A ÉS

R A JZ T A N Á R K É P Z Ő N Ö V E N D É K E IN E K N É V SO R A AZ

I 9 O4 —

I9 0 5. TANÉVBEN.

a) R a jztan á r- és tanítójelöltek. I. Első fé lé v b e n :

OSZTÁLY. Második félévben

Bardócz Lajos

Bardócz Lajos

B álint József

B álint József

Császár Bertalan

Császár Bertalan

Csűrös Béla

Csűrös Béla

5 Fábián G yula

5 Fábián G yula

F isch e r Ferencz

F isch e r Ferencz

G rem sperger Ernő

Grem sperger Ernő

Hann K á ro ly

Hellebrand Béla

Hellebrand Béla

H olló László

10 H olló László

10 H o rn yay László

H orn yay László

H önigschm id Oszkár

H orváth Loránd

Jakó Géza

H önigschm id Oszkár

K irá ly Jenő

Jakó Géza

Klauz Lajos

15 K irá ly Jenő

15 K lein László

5i

Első félévben:

Második félévben:

Klauz Lajos

K oron th ály Jenő

K lein László

K öves Tivadar

K o ro n th á ly Jenő

Lakos János Pál

K öves Tivadar

Lenkei (Killer) Jenő

20 Lakos János Pál

20 Mánczos Zoltán

Lenkei (Killer) Jenő

Milosavlyevic István •

Mánczos Zoltán

Molnár Gyula

M ilosavlyevic István

Morres Hermáim

M olnár G yula

Örvös K ároly

l

»

.*

*\

/ |

*1

H

•.*

>

1 'i

,•

25 Morres Hermann

*

/ •

•

•

25 Papp Lajos

Örvös K ároly

R ásky János

Papp Lajos

Rusznák Gyula

R á sk y János

Székely Géza

Rusznák Gyula

29 T e tte y Emil

30 Székely Géza T e tte y Emil II.

OSZTÁLY.

Első félévb e n :

Második félévben : Állami ösztöndíj •

Balezer Rezső

1

*

B oksay Endre

%

B oksay Endre

Bründl Ödön ifj.

Bründl Ödön ifj.

B ú th József

%

B ú th József

*

5 Deanovic Milivoj

Deanovic Milivoj

;

‘

Hermann János

5 Hermann János

300 kor. *

Horn A n tal

Állami ösztöndíj

9

•

• »

•

♦

»

Iván Rezső / Jaschik A lm os

i

•

.*

300 kor. •

300 kor. %

Iván Rezső

•

Jaschik A lm os 10 K aray Miklós

K aray Miklós

V

300 kor.

Knöpfler Gyula

300 kor.

10 Laschober Ödön

Knöpfler Gyula

.

1

Laschober Ödön

Legát A lb ert Marián Damaszkin

7

L eg át A lb ert

V

•

&

Marián Damaszkin

300 kor.

15 M árton Ferencz

300 kor.

Márton Ferencz Milán Flóris 15 Moldován Béla

Milán Flóris

N ovák József Lajos

Moldován Béla

Szabados Gábor

Morres Ede

300 kor.

1

Szentes Béla

•

4

ifj

2 Első félévben

Második félévben Á l l a m i ö s z t ö n d íj

Állam i ösztöndíj

N ovák József Lajos

Tőkés Sándor

20 Szabados Gábor

20 Várady Kálmán

Szentes Béla

V ida Árpád

T őkés Sándor

22Vucák M ih ály

300 kor.

V árad y K álm án V ida Árpád 25Vucák M ihály III.

OSZTÁLY. Második f é l é v b e n :

Első f é l é v b e n :

9

Á l l a m i ö s z t ö n d íj

Á l l a m i ö s z tö n d íj

A n to lk o vic Gusztáv Barkász Lajos

A n tolkovic Gusztáv boo kor.

Barkász Lajos

600 kor.

Fülöp Jenő

Fülöp Jenő

Haller G yörgy

G ergely János

100 kor.

5 Haller G yö rgy

100 kor.

5 K ö v é r Gyula

200 kor.

Herritz Oszkár

Lahner Géza Laszgallner Oszkár

400 kor.

K övér G yula

200 kor.

Pállá Jenő

300 kor.

K ővári Szilárd

240 kor.

Petényi G yö rgy

400 kor.

Lahner Géza

10 Proschinger János

10 Laszgallner Oszkár

Sándorházi V . Béla

Pállá Jenő

Siegm und Arnold

Petényi G y ö rg y t

Stenhura Ödön

400 kor.

Stern A rth u r *

400 kor. 300 kor.

Proschinger János Siegm und Arnold ••

15 Szabad Ferencz

15 Stenhura Ödön

400 kor.

Tantos János

¿00 kor.

Stern A rth u r

T rn y á k Oszwald

400 kor.

Szabad Ferencz

400 kor.

Tantos János

;oo kor.

T rn y á k Oszwald

400 kor.

18 V id ovszky Béla

20 V id ovszky Béla IV .

j

/

4

400 kor.

Második félévben : Á llam i ösztöndíj

400 kor.

Dörre Tivadar ifj. Gebauer E rnő

a

OSZTÁLY.

Első félévben :

Bors K áro ly

▼ 0

Á llam i ösztöndíj

Bors K á ro ly

400 kor.

Dörre Tivadar ifj. 500 kor.

G ebauer E rnő

500 kor.

53

Első félévben :

Második félévben: Á llam i-ösztöndíj

Gróh Béla

Á l l a m i ö s z t ö n d íj

G róh Béla

5 Hendrich A ntal

600 kor

5 Haaz Ferencz Rezső

H őch in ger Miklós Árpád

Karácsonyi István

Karácsonyi István

K ellner Rezső

K ellner Rezső

L áb ay János

400 kor.

Liuba Kornél

300 kor.

Lábay János

400 kor.

10 Liuba Kornél

200 kor.

M edvey Lajos

10 M edvey Lajos M eyer A ntal

500 kor.

M eyer A ntal

500 kor.

Oppel Imre

600 kor.

O ppel Imre

600 kor.

Pap Nándor

400 kor.

Pap Nándor

300 kor.

Pfeifer P. E lek

15 Pfeifer P. Elek

15 Schlosser A rth u r

Schlosser A rth u r

Szentistványi Gyula

T ó th Gyula

100 kor

V izhányó K ároly _ •• 18 Zoltán Ödön

V izh ányó Káról)’

600 kor

••

19 Zoltán Odón

600 kor.

b) Továbbképző tanárjelöltek, illetőleg okleveles rajztanárok. v.

é v e s

t o v á b b k é p z ő k

.

Második félé vb e n :

Első félévben: Á l l a m i ö s z t ö n d íj

Benkhard Á g o s t

Á l l a m i ö s z tö n d íj

Garzó Berthold

Guttmann Berthold

600 kor.

600 kor.

Hendrich A ntal H őchinger M. Árpád

Mártin Jenő 4 V o it Ervin

600 kor.

Mártin Jenő 5 V o it Ervin

V I.

ÉVES

TOVÁBBKÉPZŐK. Második fé lé v b e n :

Első félévben:

Á lla m i ö s z tö n d íj

Á l l a m i ö s z tö n d íj

Rakssányi Dezső

K ovács József Rakssányi Dezső r

3 S om ogyi Á goston

600 kor

1000 kor.

1000 kor.

54

c) R endes művésznövendékek. I.

OSZTÁLY.

Első félévben

Második fé lé v b e n : Á lla m i ösztöndíj

Á l l a m i ö s z t ö n d íj i

B erén y R óbert B o ry Jenő

B ory Jenő 600 kor.

«

*

*

%

§

600 kői.

D ávid Endre J

5

Dávid Endre

Fischer A lb e rt

F isch er A lb e rt

Galambos András

Galambos András

5 Jaszusch A n ta l

Jaszusch A n ta l

M arkó Lajos

M arkó Lajos

Papp Ernő

Papp Ernő

R ó th Alfréd

R óth Alfréd

Sárkány Gyula

10 Sárkány Gyula

10 S ch u m V ilm o s

11 V á g ó Sándor

11 V ágó Sándor

II.

OSZTÁLY.

Első fé lé v b e n :

Második félévben

Barner M ih ály

Balezer Rezső

K arczag Zoltán

K arczag Zoltán

L eh el Ferencz

L eh el Ferencz

Piroska István

Piroska István

5 V lá d János

OSZTÁLY.

Első félévben :

Második félévben

N övendék nem volt

Sándorházi V . Béla IV .

OSZTÁLY.

E lső félévben :

Második fé lé v b e n : Á l l a m i ö s z t ö n d íj

Glatter G yula

Á llam i ösztöndíj

Páldy Zoltán ____

Pap E m il

r

2 R o m ek Á rp ád

r

4 Spitzer Béla

100 kor.

5 V lá d János

III.

R om ek Á rp ád

Á lla m i ösztöndíj

100 kor.

55

d) R en d k ív ü li férfi-látogatók. Első f é l é v b e n :

Második fé lé v b e n ; Á llam i ö s z tö n d íj

A rlo w Gusztáv lovag II. éves Bellák V incze V. € Berényi Félix III. « Borsos Béla I. « 5 Borzásy Béla

IV. « 300 k.

Chiováni Gyula

I. «

Á llam i ö s z t ö n d íj

Borsos Béla

I. éves

Borzásy Béla

IV . « 300 k.

D évay A nd or

III. «

D om bi Lajos

III. «

5 Fanta István

I. €

Fejes Tivadar

I. € I. •

D évay A nd or

III. «

Gärtner Henrich

D om bi Lajos

III. «

Haris Béla

V I. «

Fanta István

I. «

Harsány Lajos

V I. €

I. «

10 Hermann Lipót

io Fejes Tivadar Gärtner Henrich

L «

Jesovitz A rth u r JánosIII. «

G ergely János

III. «

Jorgovits Szilárd

Haáz F. Rezső

IV . «

K em én y Nándor

Herritz Oszkár

III. «

Krausz Géza

15 Hermann Lipót

IV. « io o k .

Jesovitz A rth u r

IV . « 100 k.

III. «

II. « II. «' I. « I. «

15 K örm endy G yö rgy Lukácsi János

III. « III. « 150 k.

Jorgovits Szilárd

II. «

M atykó Sándor

K em én y Nándor

II. « I. «

M. H orváth K ároly ifj. II. «

Klaudi Á rpád 20 K ővári Szilárd

III. « 240 k.

Krausz Géza

I. «

L öw y A . Dávid

III. «

M atykó Sándor

III. «

25 M .H o rváth K á ro ly ifj. II. « Mészáros M iklós

II. «

M ihajlovits Miklós

II. «

• •

M u tsch en b a ch erO d ö n lI. « N ém eth Kálm án 30 Nógrádi Sándor

III. « 300k. II. « 150 k.

N o vák Rezső

IV .

Páldy Zoltán

IV . «

Papp Bertalan Popper Leó

«

200 k.

III. « 250k. II. «

II. <

20 Mihajlovits Miklós

II. «

M olnár M ihály

V. «

Lukácsi János

Mészáros Miklós

I. • 4 •• M u tsch en bach erO d ön lI. N ém eth Kálmán III. Nógrádi Sándor II. 25 N ovák Rezső IV . Popper Leó II. R aykó Alfréd I. Schaffartsik Jenő III. Szász István IV . 30 Szigeti A rth u r I. T ip áry Dezső I. T irp ák Sándor II. ••

••

1

••

l o r o k G yörgy Turm ájer Sándor

»

« « <1 300 k. « 150k. « 200 k. « « « « c « «

II. « III. «

;6

Első félévben

Második félévben:

35 Schaffartsik Jenő Szász István

III. éves

35 V a itzik Jenő

IV. «

36 Zachara Pál

V. éves IV. «

Szentistványi G yula IV . « Szigeti A rth u r

I. «

T ip áry Dezső

I. «

40 T irp ák Sándor

II. «

43

T ö rö k G y ö rg y

II. «

T u rm ájer Sándor

III. «

Zachara Pál

IV . «

♦

e) R a jzta n ítónő-jelöltek ff

tt

E L O K E SZ IT O

OSZTÁLY.

E lső fé lé v b e n :

Második félévben

Ferentzi Magda

Ferentzi Magda

Jagodics Paula

Jagodics Paula

K iller Jolán

K iller Jolán

K ovács A ranka

K ovács Aranka

5 N a g y K ornélia

5 N a g y Kornélia

Páris Erzsébet

Páris Erzsébet

7 R auscher Juliánná

7 Rauscher Juliánná I.

OSZTÁLY.

Első fé lé v b e n :

Második fé lé v b e n :

Bárány M argit

Bárány M argit

D obranszky Mária

D obranszky Mária

G ru y Mária

G ru y Mária

Jakab Erzsi

Jakab Erzsi

5 M arschalkó E telka

5 M arschalkó E telka

N iederm ayer Ilona

N iederm ayer Ilona

7 R om b au er Erzsi

7 R om bauer Erzsi II.

E lső félévben

OSZTÁLY. Második f é l é v b e n :

B laskovics Gizella

Blaskovics Gizella

B o ro sn yay Szeréna

B o ro sn yay Szeréna

D re v e y E rzsébet

D rev ey E rzsébet

Első félévben:

Második félévben : Á l l a m i ösztöndíj

Á l l a m i ö s z tö n d íj

H evertle Margit

H evertle Margit

5 H iem isch Margit

5 H iem isch Margit

K om ócsin Ilona

300 kor.

Kom ócsin Ilona

N agy Ilona

N a g y Ilona

P ayer Gizella

Payer Gizella Petrányi Gézáné | rajztanárnő 10 Radó Izabella j jelöltek

Petrányi Gézáné | rajztanárnő ic R a d ó Izabella | jelöltek R eg éczy Lenke

R egéczy Lenke

R itter Margit

Ritter M argit

13 Scheller Margit

13 Scheller M argit

III.

OSZTÁLY. Második félévben:

Első f é l é v b e n :

Á l l a m i ö s z tö n d íj

Á l l a m i ö sztö n d íj

Cseplák V ilm a

300 kor.

kJ

200 kor.

A ugusztinyi Cornélia Cseplák V ilm a

2 K é g ly Ilona

200 kor.

Hieronym i Jolán K é g ly Ilona 5 Pillepich Edith Straub Czeczilia V eres Izabella

8V alerich IV .

Ida

OSZTÁLY. Második fé lé v b e n :

Első félévben : Á lla m i ö sztö n d íj

Á l l a m i ö sztö n d íj

Balló Mariska

Balló Mariska

Bosányi Ilona

Bosányi Ilona

Concha Mária

Concha Mária

Guttmann Margit

Guttmann M argit

5 Révész G yörgyike R ybár Marietta y T é le ss y Ilona

5 Rybár Marietta ;oo kor

öT élessy Ilona

300 kor.

Továbbképző okleveles rajztanítónők

f)

V.

ÉVES

TOVÁBBKÉPZŐK:

Első f é l é v b e n :

Második f é l é v b e n :

A g g h á z y M argit

A g g h á z y M argit

B lum E lla

E lőd M argit

E lőd M argit

K e le ty M agdolna

H ellebronth Gizella

4 R auscher Lujza

5 K e le ty M agdolna Pittoni E dith R au sch er Lujza

8Schw arcz

Mariska V I.

ÉVES

TOVÁBBKÉPZŐK.

Első félévben :

Második félévben :

F uchs M argit

F uchs M argit

2 Schedel Dóra

2 Schedel Dóra

g) R endes női miívésznövendékek. I.

OSZTÁLY.

E lső f é l é v b e n :

M ásodik f é l é v b e n :

1 K olarovits Ilona

1 K olarovits Ilona II.

OSZTÁLY.

Első f é l é v b e n :

Második félévben :

Fejérvári Erzsi

Fejérvári Erzsi

2 G rünblatt Ilona

2 G rünblatt Ilona III.

OSZTÁLY

E ls ő félévben :

Második f é l é v b e n :

E n g el Jolán

E n g e l Jolán

2 O ppel M agda

2 O ppel M agda IV .

Első félévben :

t H a ck er Mariska

OSZTÁLY. M ásodik félévben :

1 H acker M ariska

59

h) R en dkívüli női látogatók. Első f é lé v b e n :

Második félévben: Állami segély

A g g h á z y Dóra

Á llam i segély

V I. éves

A g g h á z y Dóra

A ugusztinyi Cornélia III. « Ballagi Ilona I. « Brózik Felicitás IV . <1 s E g y h á z y Erzsébet Ferentzy Márta

Ballagi Ilona Blanda Federika Brózik Felicitás

I. «

E g y h á zy Erzsébet

III. « 400 k. I. «

Ferentzy Mártha

Fülöp Géz^né

I. «

Friedrich Mária

Gondos Em m a

V. «

Hieronym i Jolán

•

I. «

Fülöp Gézáné 0

*

1

10 Gondos Em m a 1

1

t

*

Gregersen R aguhild

III.♦ «

*

•

I. IV .

a

a

I. « I. « III. « 400 k. I. (í I. <í V. 0 I.

«

£ *

Horvai Ilona

I. «

H orvai Ilona

I.

a

Kiss Aranka

V II. «

Kiss Aranka

V II.

a

I.

a

Müller Mária

II. «

is N e m é n y i Berta

I. «

Pillepich *Edith

III. «

Kiss Ilona 15

Müller Mária

II.

N a g y Eliz

I.

«

Ordódy Magda

I.

«

II. «

S ch ik Mariska

II.

«

Sch ik Mariska

II. «

Schultz Ilona

II.

« 20 0 k .

Schultz Ilona

II.

Schwarz Elza

I.

«

Reinerné Istvánffy Gabriella

•

0

Dörre Irén

5

Friedrich Mária

10 Gregersen R aguhild

2

V I. éves I. «

«

200 k.

20

é

Schwarz Elza

I. «

Sonnenfeld A m ália

I.

(í

Sonnenfeld Am ália

1.

Stankovits Eugénia

II.

«

IV .

«

Stankovits Eugénia

«

Szontagh A ranka

II. «

Staub Czeczilia

III. «

Veres Izabella

III. «

25Volarich Ida

III. «

26 Zagyva Berta

I. «

25

1

Undi S. Carla

I.

Zagyva Berta

I. a

X

ST A T ISZ T IK A I A D A T O K . a A z intézeti növendékekről. A z intézet növendékei közül volt: Rajztanár- és tanítójelölt

l . félév.

.. ........ .............

T ovábbképző oki. rajztanár (rendes) Rendes férfi művésznövendék Rendkivüli férfi látogató Rajztanítónő-jelölt

„

.......

......

89

93 7 20

6 19 36

43 36 10

....... .... .............

T ováb b kép ző oki. rajztanítónő (rendes) Rendes női m űvésznövendék

II. félév

41

6 6

6

.... ...........

Rendkivüli női látogatód.

26

2;

Ö s sz e s e n ....... 241

228

••

A külön esti aktrajzolási tanfolyamot látogatta: bo férfi és 20 nő Összesen

80

Cll.CIOX«

l

Róm ai katholikus

félév.

II. félév.

...................................... 128

122

29

29

33 38 4

36 29

f

T-Tv

ref

T7fíl ^ pl 1tíl ^

“

^

***+

^

G ö rö g k a t h o lik u s ............................ ......... ..... « «

keleti román «

szerb

.......... . .... _____ ............................... .......

3

6

3 3 6

••

Összesen....

241

228

6r

Anyanyelvre n é z v e :

L fé|.

„ félév

218

208

12

8

1

2

3 #x^x ###/ -x#x ' X X X # *>x^x 4 H orvát .... ............... . 2 T ó t ___ .... .......... .... .... 1 Összesen... .... 241

3 4 2 1 228

M agyar___ .... ............ N ém et

.......................

Olasz

.................. — —

Rom án

... .......... .......

^ V / I L-/

••

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr által adományozott állami 15,840 K. ösztöndíjban részesült 30 rajztanár- és tanítójelölt, 3 rajztanítónőjelölt és 9 művésznövendék, összesen 40. Horvátország, egyes m egyék s egyesületek által adományozott 6300 K. ösztöndíj és segélyben részesült 6 rajztanárjelölt és 3 művésznövendék. A kiszolgáltatott ösztöndíjak és segélyek összege..,. 22,640 K Jutalomdíj— — — — — — .... _ — — — —, — — — ....

600

Pálvadíiak

1,000

® «

A növendékek munkatárának gyarapítására fordít^

#

#

x

x

#

Tájképtanulm ányi kirándulásokra fordíttatott.......

^

^

1,000

«

Külföldön teendő tanulmányutakra a növendékek­ nek és az őket vezető tanárnak kiszolgáltatott 2,100 « Összesen^. .... .... .... 28,720 K.

Beiratási, tan- és értesítői díjban befolyt az 1904— 1905-iki tanévben: összesen 7,470 K. A tandíj alól fölmentetett: az é?Zyo tanfélévben ___ 42 növendék a

m

á

s

o

d

i

k

tanfélévben...

65

«

b) Taneszközök. A tanításhoz szükséges különféle élő növények, tár­ gyak, szövetek, hímzések stb. a folyó tanévben is nagyobb számban szereztettek be.

6

2

A könyvtár, mely a kül- és belföldi jelesebb szakfolyóiratok főbbjeit: a képzőművészet és magasabb műipar, valamint az sesthetika, bölcsészet és szépirodalom; tanügy; történelem; művészet- és művelődéstörténelem; jelmezek és fegyverzetek; archeológia, heraldika, mitologia és vallástörténet; geometria; művészeti technikák; földrajz, utazások, népisme és monográfiák; természettudományok; emberés állatboncztanok valamint a képzőművészet különböző ágainak segédtudományaira vonatkozó forrásműveket és kézikönyveket tartalmazza, — a szükséghez képest szintén gyarapíttatott. A könyvtárban 1905. évi január hó i-én 6,874 kötet és 65,911 műlap volt, összesen 187,162 korona 24 fillér értékben. A könyvtár olvasó-termeit úgy a tanárok, valamint az intézet növendékei s mások ismereteik gyarapítása czéljából sűrűén látogatták. A z intézet felszerelésének, bútorok, taneszközök stb. 1904. év végi leltári összálladéka volt: 90,062 darab 294,724 kor. 40 fill. értékben. Tanszerek, tananyagokra és könyvtárra, valamint élőminták díjazására 20,000 koronán felül fordíttatott.

é

r

XI. K IV O N A T AZ

IN T É Z E T

F E L V É T E L I-

ÉS

RENDSZABÁLYAIBÓL.

B

^

1. A z «orsz. magy. kir. mintarajziskola és rajztanárképző»- nek feladata rendszeres tanítás útján a jelenkor igé­ nyeinek és az ország szükségletének megfelelő rajztanáro­ kat, illetve rajztanítókat és rajztanitónőket szakszerűen ki­ képezni, — valamint tehetséges ifjakat és nőket, kik a képzőművészetek valamely ágára, különösen pedig a festészetre vagy szobrászatra szánják magukat, a szükséges ismeretek nyújtása és tehetségüknek gyakorlati fejlesztése útján, mű­ vészi hivatásukra előkészíteni. 2. A z intézet, hivatásához képest, három szaktanfolyamot egyesít magába, ú. m . : a ) a rajztanár- és rajztanítójelöltek, b) & rajz tani tó nő-jelöltek és c) a miív észnövendékek (leendő festészek és szobrá­ szok) tanfolyamait. Ezen rendes tanfolyamokon kívül: rajztanárok, képző­ éi iparművészek részére egy külön esti szabad aktrajzolási tanfolyam tartatik fenn, melyre korlátolt számban tandíjmentesen vétetnek fel a jelentkezők. Fentartatik továbbá egy úgynevezett gyakorló iskola is oly czélból, hogy a IV . éves tanár-, tanító- és tanítónő­ i

\ '

%

§

*

y

*

jelöltek a rajz elemi és magasabb fokú tanításában magu­ kat gyakorolhassák. 3. A r a j z t a n á r illetőleg rajztanitó-jelölt tanfolyama négy évre terjed. A rajz tanítónő-jelöltek tanfolyama szintén négy, iller tőleg öt évre terjed. Es pedig: a) Oly jelöltekre nézve, kik elem i tanítónői oklevéllel birnak, a négyévi tanfolyam kötelező. b j O ly jelöltek, kik elemi tanítónői oklevéllel nem birnak, hanem a felsőbb leányiskola hatodik osztályát végezték, a négy évi rendes tanfolyamot megelőző elő­ készítő osztályba vehetők fel. Ezek tanfolyama tehát öt évre terjed. A művésznövendékek tanfolyama általában nincs az évek bizonvos számához k ö tv e ; de a rendes tanfolyam itt is négy évre terjed. 4. A tanév I. és II. félévre van osztva. A z első félév szeptember elején kezdődik s deczember 22-én végződik. A II. félév január elején kezdődik és június közepén végződik. t

5. U j jelentkezők korlátolt szám ban, rendszerint szep­ tember hó első napjaiban vétetnek fel. A vallás- és közoktatásügyi minister úr 1904. évi május hó 26-án 44.220. sz. alatt elrendelte, hogy ezentúl tanévközben ra jzta n á r j e l ö l ­ tek egyáltalán f e l nem vehetők. A z intézet I., II. és III. éves növendékei és a tovább­ képző osztálybeliek a következő tanév első fe lé re : j ú ­ nius hó közepén, a tanév második felére pedig: ja n u á r hó első napjaiban az összes növendékek kötelesek be­ iratkozni. 6. A növendékek lehetnek rendesek vagy rend­ kívüliek. A rendes növendékek kötelesek azon évfolyamnak,

%

melyre beiratkoznak, összes tárgyait rendesen hallgatni, illetőleg gyakorolni; a rendkívüli növendékek pedig az egyes tantárgyakból tetszés szerint választhatnak, de a vá­ lasztott tantárgyat szintén kötelesek rendesen gyakorolni, mert ellenkező esetben az illető növendékek az intézetből kilépetteknek tekintetnek. 7. Mindenik növendék felvételének, illetőleg a felvételi vizsgálatra való bocsátás előföltételei (melyeket születési, orvosi és iskolai bizonyítványokkal igazolni tartozik) a kö­ vetkezők : a ) a betöltött 16-ik korév; b) ép látóérzék; e j megfelelő általános tanulmányi előképzettség s némi gyakorlottság a művészeti rajzolásban. Utóbbinak kellő foka külön felvételi vizsgálat útján igazolandó. 8. A felvétel feltételei a tanulmányi előképzettséget illetőleg a következők : a j A rajztan «^-jelöltekre nézve : középiskolai (gymnasiumi vagy reáliskolai) érettségi bizonyítvány.* b j A rajztanító-]é[ö\X.ékre nézve: elemi iskolai tanítói oklevél, esetleg középiskolai érettségi.* c) A 1'ajztan//¿^¿-jelöltekre nézve : 1. elemi tanítónői oklevél, esetleg középiskolai érettségi bizonyítvány ; 2. a elsőbb leányiskola hatodik osztályának elvégzése.** d ) A rendes müvésznövendékek (férfiak és nők) fel­ vételére megkivántatik, hogy előzetesen valamely középvagy polgári-iskolának, illetőleg felsőbb leányiskolának hat osztályát végezték légyen. Kivételesen rendkívüli látogatókul az oly jelentkezők is felvehetők, kik a fenti tanulmányi előképzettséget iga­ zolni nem képesek, vagy a rendes növendékek számára

* Kereskedelmi isk. érettségi bizonyítványnyal biró jelentkezők íelnem vehetők. ** Más hasonértékű hat osztály alapúi el nem fogadható. É r t e s í t ő . 1904— 1905.

5

előírt tanulmányi rendtől eltérőleg kivánják látogatni az intézetet. A választott tantárgyakból való megfelelő gya­ korlottságot azonban — külön felvételi vizsgálat útján —ezek is igazolni tartoznak. 9. A felvételi vizsgálat a rajztanár-, tanító- és tanítónő­ jelöltekre nézve a következőkből áll: A lakrajzból. Szobor­ mintáról egy fej, — Ékítményes rajzból. Féldomború minta, — és a Szem léleti látszattanból evszerű geometriai testcsoport lerajzolása. A művésznövendékek egy fejet élő minta után tartoz­ nak lerajzolni. I d ő : 4 óra. O ly jelentkezőkkel szemben, kik ezen próbarajzolások alkalmával a művészi tehetség jelét kellően nem igazolják, a fe lv é te l feltétlen ül megtagadható. 10. A felvehető új növendékek a vizsgálat eredményé­ nek kihirdetése napjától számított három napon belül kö­ telesek beiratkozni, illetőleg a beiratási-, tan- és értesítő­ díjakat lefizetni, mert ellenkező esetben a számukra fentartott helvre igényt nem tarthatnak. 11. M inden növendék beiratási díjul 4 koronát és értesítői díj fej ében 2 koronát fizet. A rendes növendékek f é lé v i tandíja 10 kor.; a rend­ k ív ü li növendékek fé lé v i tandíja 40 kor., mely a beirat­ kozás alkalmával lefizetendő még az esetben is, ha vala­ mely növendék tandíjmentességért folyamodott is. A tandíjmentesség esetén a befizetett tandíj visszaadatik. A javító- és pótvizsgálati díjak a vizsgálat megkezdése előtt az igazgatóságnál nyugtatvány ellenében fizetendők be, mely a vizsgálatra való jelentkezés alkalmával az illető tanár előtt felmutatandó. 12. Szegénysorsú, tehetséges és szorgalmas növen­ dékek az első tanféléven túl a tandíj lefizetése alól felmen­ tést nyerhetnek. m J A z egyszer elnyert tandíjmentesség az összes hátra­

67

levő évfolyamokra szól. Elveszti azonban az illető növendék a tandíjmentességet, ha az előmenetelben felötlő hanvatlást tanúsít. 13. Minden rendes növendék részére az intézetbe való felvétele alkalmával arczképes — 2 koronás bélyeggel el­ látott felvételi igazolvány állíttatik ki, mely az egész négy évi tanfolyamra szóló beiratási rovatokkal van ellátva. A rendkívüli látogatók arczképes igazolványt nem kapnak, felvételök, tanfélévről-tanfélévre, külön 30 filléres bélyeggel ellátott «igazolvány»-on tanusíttatik. 14. A növendékek minden tanfélév elején, az előadá­ sok megkezdésekor, igazolványuk felmutatása mellett az illető tanároknál jelentkezni tartoznak. A gyakorlatokhoz szükséges eszközöket a növendékek a tanárok utasításai szerint az oktatás megkezdésekor be­ szerezni kötelesek. 1 5. Állami ösztöndíjak elny hirdettetik, de e pályázaton csak oly szegénysorsú növen­ dékek vehetnek részt, a kik már legalább egy tanféléven át intézeti tanulmányaikat sikeresen folytatták. A z ösztön­ díjak csakis egy-egy tanévre szólnak. Internatus az intézetben nincs. 16. A tanév folyamán a jelesebb növendékek között jutalom - és szorgalom-díjak osztatnak ki, melyekről az illető növendékek külön hivatalos igazolványt kaphatnak. Művészeti és iparművészeti feladatok megoldására nézve pedig pályadíjak tűzetnek k i : a pályanyertes művek az intézeti könyvtár tulajdonába mennek át. Ezeken kívül a növendékek szünidei munkálataiból — az önálló iskolán kívül való munkálkodás serkentésére -— ugyancsak a növendékek munkatárának gyarapítására, tanulm ánym unkák vétetnek meg. A magasabb tanfolyambeli jelesebb növendékek rend­ szerint külföldi tanulmányúd segélvben részesülhetnek. J

O

J

bS

A tájképfestészeti kirándulások költségei az intézet pénztárából fedeztetnek. 17. A rendes növendékek minden egyes csoportjára nézve ú. m. : 1. a rajztanár- illetőleg tanítójelöltek; 2. a rajztanítónő-jelöltek ; és 3. a művésznövendékek részére a tanári testület félévenkint kiilön-külön tanórarendet állapít meg, melyet az illető növendékek betartani kötelesek. 18. A rendes növendékek részére előírt tanórarendtől való eltérést csak a tanári testület engedheti meg. A rendkívüli növendékek részére ama tantárgyak kö­ telezők, a melyeknek hallgatása vagy gyakorlása czéljából a felvételt kérelmezték. 19. A növendékek szorgalmuk és haladásuk szempont­ jából tanfélévenkint osztályozás alá* esnek, mely czélból a tanfélév alatt készített rajzaikat és festm ényeiket az illető ellenkező esetben szaktanároknak e tárgyakból osztályzatot nem nyerhetnek. Osztályozás után a beadott munkák a növendékeknek rendszerint vissza­ adatnak, a tanárok azonban jogosítva vannak azokat egész­ ben vagy részben az intézet növendék-munkatára vagy az iskolai kiállítás számára visszatartani. A kötelező gyakorlati és geometriai tantárgyakból a tanár-, tanító- és tanítónőj elöltek minden tanfélév végén vizsgálatot tesznek. Oly tanár-, tanító- és tanítónőjelölt, ki a magyar iro­ dalm at, a nevelés- és tanítástant, továbbá bármely rendes növendék, ki a művészetek történetét és a bonczalaktant a megfelelő osztályban nem rendesen látogatja, ezen tárgy­ ból szabályszerű vizsgadíj befizetése mellett vizsgálni kö­ teles. 20. A kik a kötelező vizsgálatokat bármily oknál fogva elmulasztják, vagy egyes tantárgyakból kielégítő osz­ tályzatot nem nyernek — pótvizsgálatot tartoznak tenni. A ja v ító vagy pótvizsgálati d íj tárgyanként 5 korona.

69

A pótvizsgálati díj lefizetése alól való felmentésnek csak oly esetben lehet helye, ha az illető a vizsgálattól való elmaradását kellően igazolni tudja. Ha valamely növendék több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, az egész tanév ismétlésére utasítható. — Megfelelő tehetség hiánya — vagy hanyagság esetében a ta­ nári testület kimondhatja, hogy az illető az intézetbe többé f e l nem vétetik. A rendkívüli növendék felvétele megtagadható a legközelebbi félévkor abban az esetben is, ha az önként választott tantárgyai valamelyikéből nem kielégítő szorgal­ mat tanúsít. A z osztályzatok és szorgalmi jegvek fokozata: i = jeles, 2 = jó, 3 = elégséges, 4 = elégtelen. 21. A z osztályozást az egyes szaktanárok végzik s azt, a végeredményt megállapítandó tanártestületi összes ülés előtt, az «osztályozási fü zetek b e» ideiglenesen bejegyzik. A «minösitvényi könyvbe» bevezetett, véglegesen megálla­ pított érdemjegyeket pedig az illető szaktanárok sajátkezű aláírásukkal hitelesítik. minden tanfélév végén tanbizonyítvány alakjában kivonatot kapnak. Ily tanbizonvítvánvra a rendkívüli növendékek igényt nem tarthatnak, hanem e helyett látogatási bizo­ nyítványt nyerhetnek. A kik ezt kivenni óhajtják, ezt az igazgatóságnál a szabályszerű bélyeg átadása mellett külön kérni tartoznak. A felvételi vizsgálatokról bizonyítványok nem adatnak ki. A tanbizonyítványra 30 filléres, a látogatási bizo­ nyítványra pedig 1 koronás okmánybélyeg szükséges. K a ­ tonai-ügyben kiadott látogatási bizonyítvány bélyegmentes. A tanévről kiadott nyomtatott Értesítőből az igazgató­ ságnál minden növendék egy-egy példányt átvehet. 22. A tanfolyam bevégzéséről a növendékeknek végF

70

bizonyítvány nem adatik ki. Ezt a rajztanár, illetőleg rajztanító- és rajztanítónő-jelöltekre nézve a tanfolyam végével letehető képesítő vizsgálat alapján kiadott oklevél pótolja. 23. A tanórák rendes és pontos látogatása a növen­ dékek egyik legfőbb kötelessége. A tanítás mindennemű zavarása szigorúan kerülendő. A rend ellen vétőket a ta­ nár a teremből kiutasíthatja. 24. A tanórák elm ulasztása igazolandó. Ha az el­ maradás csupán egves órákra terjedt, akkor az igazolás az illető szaktanároknál, hosszabb elmaradás ezen kívül az r igazgatóságnál is igazolandó. Ú gy a tanároknak, mint az igazgatóságnak jogában áll a mulasztás igazolására Írás­ beli bizonvíték felmutatását követelni. Ha a növendék olyan betegségbe esik, a melyből való felgyógyulása előre láthatólag huzamosabb időt vesz igénybe, akkor az esetről az igazgatóság azonnal értesítendő. Betegség, vagy előre nem látható akadály esetén kívül a növendék az előadásokról csak előzetesen nyert enge­ dély alapján maradhat el. Ily engedély egyes órákra az illető szaktanároktól, ennél hosszabb időre az igazgatótól vagy helyettesétől kérendő. Huzamosabb betegség orvosi bizonyítványnyal igazolandó. 25. A tantermekben az oktatási időn k ív ü l a növen­ dékek csakis avégből tartózkodhatnak, hogy ott magán­ szorgalmi gyakorlatokat folytassanak. E czélból a tanter­ mek, a szünnapokat kivéve, naponkint reggeli 7 órától esti 7 óráig nyitva vannak. J

26. A folyosókon és az intézet bejáratában való czéltalan tartózkodás vagy csoportosulás, továbbá a tanter­ mekben vagy a folyosókon való zajongás, végül a tanter­ mekben való dohányzás tiltva van. A z oktatás ideje alatt egyik tanteremből a másikba való járás-kelés szintén tilos. 27. A tanulmányok egyik kiegészítő részét képezi az intézeti könyvtár használata is.

7 1

A növendékek a könyvtárban őrzött műveket az ol­ vasó-teremben kívánságukhoz képest tanulmányozhatják, azoknak kezelésénél és forgatásánál azonban a rongálást kerülni és használat után a kivett művet sértetlenül (a mű­ lapokat rendbe szedve) beszolgáltatni tartoznak. Egves művek az intézeten kívül való használatra is ÖJ kiadhatók, ezeket azonban 14 napnál hosszabb ideig senki m agánál nem tarthatja. Értékesebb — különösen illuszt­ rált művek —- az intézeten kívüli használatra rendszerint ki nem adhatók. A z a növendék, ki a könyvtárban kifogás alá eső magaviseletet tanúsít, vagy a könyvtári szabályok ellen vét, a könvvtár látogatásától ideiglenesen vagy végleg eltiltatik. A z okozott károkért az illető növendék kártérítés­ sel tartozik.

XII. K IV O N A T A

KEPESITO

VIZSGALATI

SZ A B A L Y Z A T B O L

1. Hazai iskoláknál Vagy tanintézeteknél rajztanításra csak szabályszerűen képesített egyének alkalmazhatók. 2. A rajztanításra képesítő vizsgálatok külön országos bizottság előtt tartatnak meg. A vizsgáló bizottság hivatalos pecsétjén Magyarország koronás czímere látható ezzel a körirattal: A z országos magyar királyi rajztanárvizsgáló bizottság pecsétje. 3. A képesítés nemei: A) K özépiskolai tanári képesítés. A művészeti rajz­ és a mértani rajznak a középiskolákban való tanítására. Ugyanezen képesítés kiterjed a felső ipar-, ipari szakisko-

72 Iák és nőipariskolákra, valamint a középiskolákkal egyen­ rangú vagy azoknál alsóbb iskolákra. B) P o lg á ri iskolai tanítói képesítés. A művészeti rajz- és a mértani rajznak a polgári, valamint ezekkel egyenrangú iparoktatási és alsóbbfokú iskolákban való tanítására. C) P o lg á r i iskolai tanítónői képesítés.* A művészeti rajz- és a mértani rajznak a polgári, valamint ezekkel egyenrangú iparoktatási és alsóbb fokú leányiskolákban való tanítására. 4. A rajztanításra képesítő vizsgálatok a következőképen tagozódnak: I. Első alapvizsgálatra. II. Második alapvizsgálatra és III. Szakvizsgálatra. Minden egyes vizsgálat megint két részre oszlik: a zárthelyi vizsgálatra és a szóbeli vizsgálatra. A rajztanításra képesítő vizsgálatok Budapesten, az orsz. m. kir. rajztanárképző intézetben, évenként junius hó második felében, az ismétlő, javító vagy kiegészítő vizsgá­ latok ugyanott junius hó második felében s ezen kívül szeptember és január hó első felében tartatnak meg. 5. A középiskolai tanári képesítő vizsgálatra való bocsáttatás általános feltétele: középiskolai (gymnasiumi vagy reáliskolai) érettségi bizonyítvány** és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet négy évfolyamának elvégzése. Rész­ letezve : I. A z első alapvizsgálatra oly jelöltek bocsáthatók, kik a középiskolai érettségi vizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet második évfolyamát rendesen látogatták. * Tanítóképző intézeti alkalmazásra oly rajztanítónőknek lehet igényük, a kik egy ttal elemi népiskolai tanítónői oklevelet szereztek. ** Kereskedelmi isk. érettségi bizonyítvány nem érvényes.

II. A második alapvizsgálatra bocsáthatók, kik az első alapvizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet harmadik évfolyamát rendesen látogatták. III. A szakvizsgálatra oly jelöltek bocsáthatók, kik a második alapvizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajz­ tanárképző intézet negyedik évfolyamát rendesen látogatták. Ezen vizsgálatokra «tanárnő»-jelöltek is bocsáthatók ngvanilv feltételek mellett. A polgári iskolai tanítói képesítő vizsgálatra való bocsáttatás általános feltétele: elemi iskolai tanítói oklevél (esetleg középiskolai érettségi* bizonyítvány), és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet négy évfolyamának elvégzése. Részletezve: I. A z első alapvizsgálatra oly jelöltek bocsáthatók, kik elemi iskolai tanítói oklevelet (esetleg középiskolai érettségi bizonyítványt szereztek és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet második évfolyamát rendesen lát< ovatták II. A második alapvizsgálatra bocsáthatók, kik az első alapvizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet harmadik évfolyamát rendesen látogatták. kik a III. A második alapvizsgálatot letették és az orsz. 111. kir. rajz­ tanárképző intézet negyedik évfolyamát rendesen látogatták. A tanítónői képesítő vizsgálatra való bocsáttatás álta­ lános feltétele : i. elemi tanítónői oklevél (esetleg közép­ iskolai érettségi bizonyítvány) és az orsz. m. kir. rajztanár­ képző intézet négv évfolyamának rendes látogatása; 2. a felsőbb leányiskola hatodik** osztályának elvégzése és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet egy előkészítő osztálvlval kiegészített rendes nég[v látogatása. o O^ évi tanfolyamának „• o Részletezve : « r

j

*

o

Kereskedelmi isk. érettségi bizonyítvány nem elegendő

** Valamely közép- vagy polgári iskola hatodik osztályának elvégzése, avagy más hasonértékü hat osztály alapul el nem fogadható.

74

I. A z első alapvizsgálatra oly jelöltek bocsáthatók: a ) kik elemi tanítónői oklevéllel, vagy középiskolai érettségivel bírnak és az orsz. m. kir. rajztanárképző inté­ zet második évfolyamát rendesen látogatták, b ) kik a felsőbb leányiskola hat osztályát végezték és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézetnek előkészítő és két rendes évfolvamát látogatták. o II. A második alapvizsgálatra bocsáthatók, kik az első alapvizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajztanár­ képző intézet harmadik, illetőleg, az előkészítő osztálylval együtt, negyedik osztályát rendesen látogatták. III. Szakvizsgálatra oly jelöltek bocsáthatók, kik a második alapvizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajz­ tanárképző intézet negyedik, illetőleg, az előkészítő osztálvlyal együtt, ötödik évfolyamát rendesen látogatták. Magántanulók, illetőleg oly jelöltek, kik szakképzett­ ségüket nem az orsz. m. kir. rajztanárképző intézetben nyerték, a középiskolai tanári, vagy tanárnői, illetőleg pol­ gári iskolai tanítói és tanítónői első alapvizsgálatra csak miniszteri engedélyivel és akkor bocsáthatók, ha okmányilag kimutatják, hogv hasonló czélú felsőbb tanintézet­ ben megfelelő időt töltöttek. Ilv jelölteknél is, az általá­ nos műveltségi előfeltétel: a középiskolai tanári (tanárnői) képesítésre az érettségi bizonyítvány, a polgári iskolai tanítói képesítésre a tanítói oklevél, esetleg középiskolai érettségi bizonyítvány* és a polgári iskolai tanítónői képe­ sítésre : elemi iskolai oklevel, esetleg középiskolai érettségi bizonyítvány vagy legalább a felsőbb leánviskola hatodik osztálvának elvégzése.** J O Különösen méltányolható esetekben a vizsgálóbizottság véleményének meghallgatása után a miniszter megengedheti a két alapvizsgálatnak közvetlen egymás utáni letevését. j

* Kereskedelmi isk. érettségi bizonyítvány nem elegendő.

** Más hasonló értékű hat osztály alapul el nem fogadható.

75

A második alapvizsgálat és a szakvizsgálat között azonban egy évi időköz betartandó. Közvetlenül a második alap- vagy szakvizsgálatra való bocsátásnak helve nincs. J 6. A képesítő alap- vagy szakvizsgálatra jelentkezés­ nek határideje rendszerint április 15-ike: a javító vizsgá­ latra való jelentkezés határideje augusztus vagy deczember hó 15-ike, mely időpontig a szabályszerűen felszerelt és bélyegeit s az «orsz. m. kir. rajztanárvizsgáló bizott­ ság »-hoz czímzett kérvényeket, a bizottság elnökénél kell benyújtani. A z első alapvizsgálatra bocsátás iránti folyamodvány­ hoz melléklendők: a j a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell jeleznie; b j a jelentkezőnek születési bizonyítványa, melylyel igazolja, hogy legalább tizennyolczadik életévét betöltötte; e j a jelentkezőnek általános és szakbeli előképzettsé­ gét igazoló szabályszerű bizonyítványai; d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány, mely a jelentkezőnek a rajztanítóságra testileg alkalmas voltát igazolja; ha a jelentkező az orsz. m. kir. rajztanárképzőintézet vagy más hasonló tanintézet növendéke; a meg­ felelő iskola igazgatója, ha közszolgálatban áll, elöljáró­ sága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; f) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőség­ ben folytatott működéséről szóló bizonyítvány ; g j a vizsgadíjnak lefizetéséről szóló nyugtatvány és a jelölt által kitöltött jelentkezési ív. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítések melyik nemét kivánja megszerezni.

?6

A második alapvizsgálatra bocsátásért való folyamod­ ványhoz az első alapvizsgálat sikeres letételét igazoló érte­ sítőn kivül, még az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet harmadik évfolyamának rendes látogatásáról bizonvítvány csatolandó; ha pedig a jelentkező nem a nevezett intézet növendéke, a második alapvizsgálat tárgvaiból való készült­ ségét igazoló dolgozatok s az első és második alapvizsgá­ lat közötti időnek mikénti eltöltéséről okmánvok mellék­ lendők. A szakvizsgálatra bocsátásért szóló folyamodványhoz a második alapvizsgálatról szóló értesítő és az orsz. 111. kir. rajztanárképző negyedik évfolyamának rendes látogatásáról bizonyítvány csatolandó. A kik nem az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet növendékei, azok a második alapvizsgálatról szóló értesí­ tőn kivül mellékelni tartoznak a második alapvizsgálat és a szakvizsgálat közti időnek mikénti eltöltését igazoló ok­ in ánvokat. 7. Javító vizsgálatot legfeljebb két tárgyból lehet tenni. H ogy a két tárgyból megbukott jelölt rövidebb vagy hosszabb idő múlva bocsáttatik-e javító vizsgálatra, arra nézve esetről-esetre a vizsgáló bizottság határoz. A ki kettőnél több tárgyból tanúsít elégtelen ered­ ményt, teljes ismétlő vizsgálatra utasíttatik. Ennek idejét szintén a vizsgáló bizottság határozza meg. O ly polgári iskolai rajztanító-jelölt, ki az alapvizsgá­ latokra elemi tanítói oklevele alapján bocsáttatott és idő­ közben érettségi vizsgát tett, mint középiskolai rajztanár­ jelölt folytathatja a vizsgálatokat. O ly okleveles polgári iskolai rajztanító pedig, ki érett­ ségi vizsgálatot rajztanítói oklevelének megszerzése után tett, és érettségi bizonyítványa alapján kivánja megszerezni a középiskolai oklevelet, az csupán «kiegészítő» azaz a középiskolai tanári szakvizsgálat letételére köteleztetik.

77

Ellenben oly rajztanítónő jelölt, ki akár polgári iskolai rajztanítónői alapvizsgálata, akár ugyanily minőségben tett szakvizsgálata után, az időközben szerzett érettségi bizo­ nyítványa alapján, középiskolai rajztanári oklevelet kiván szerezni, ezen magasabb fok összes vizsgálatait letenni köteles. 8. A jelölt kívánságára, az alap- és a szakvizsgálatokról külön-külön a vizsgáló bizottság elnöke és jegyzője által aláírt és a vizsgáló bizottság pecsétjével ellátott r «Értesítő» adatik ki. A szakvizsgálat sikeres kiállása esetén az elnök, a jegyző és a vizsgáló bizottságnak legalább három tagja által aláírt, nemkülönben a vizsgáló bizottság pecsétjével ellátott szabályszerű «képesítő oklevél» állíttatik ki. 9. Mindennemű folyamodványra egykoronás bélyeg, minden egyes mellékletre pedig (a vizsgálati díjról szóló nyugtatványt kivéve), a mennyiben már bélyeggel ellátva nincsen, 30 filléres bélyeg ragasztandó. A z első és második alapvizsgálat után 25— 25 korona jár, a szakvizsgálat vagy kiegészítő vizsgálatért pedig 50 korona fizetendő, mely utóbbi összegben az oklevél kiállí­ tási díja is benfoglaltatik. Javító vizsgálatért 20 korona díj jár. Külföldön nyert oklevél honosítási díja 25 korona. Ehhez esetleg szükséges kiegészítő vizsgálatért: 25 korona vizsgálati díj fizetendő. Minden ismétlő vizsgálatért annak megfelelő egész jár. A vizsgálati díjak alól felmentésnek helye nincs; ha a jelölt a vizsgálat tényleges megkezdése előtt visszalép, a befizetett vizsgálati díjat visszakapja. A vizsgálati díjak az elnök megbízottja kezéhez szolgáltatandók, ki az átvételt nyugtázza és a befolyt díjakról külön jegyzéket vezet.

78

10. A vizsgálatok magyar nyelven tartatnak. A zárthelyi gyakorlati vizsgálatokon minden tárgvból a csoportok részére megállapított egy vizsgálati feladat megoldása kívántatik; a szóbeli vizsgálatoknál a jelölthöz minden tárgyból rendszerint több kérdés intézhető; három kérdésre minden jelölt igényt tarthat. A zárthelyi vizsgálati feladatok az albizottságokban a vizsgáló bizottsági tagok együttes megállapítása alapján tűzetnek ki. Ugyanazok gondoskodnak a vizsgálatok sza­ bályszerű lefolyásáról, melyről a kitűző és ellenőrző tagok jegyzőkönyvet vesznek fel. A feladatok kitűzése Írásban, rajzban, szóbelileg vagy modellek beállítása útján történik. A vizsgálati feladatok megoldásánál jegyzetek vagy segédművek használata tilos. A gyakorlati tárgvak vizsgálatánál a vizsgázók helyei sorshúzás alapján jelölhetők ki. A képesítő vizsgálat mind a három főrésze, össze­ sen és egvenkint akkor tekinthető sikerültnek, ha a jelölt az egyes tárgyakból legalább is «elégséges»* érdemjegyet nvert. Ellenkező esetben javító vagy ismétlő vizsgálatra utasíttatik. A z egyes vizsgálatokra megszabott tárgyak alul föl­ mentésnek egyáltalán nincs helve. 11. A beérkezett kérvénvek felett a vizsgáló bízotto ság dönt. A z elnök kötelessége a bizottságot akkor is egybehivni, ha a kitűzött időre csak egy jelölt ielentkeznék is vizsgálattételre. A jelölt kérvényének elintézéséről hivatalosan értesíttetik, ugyanakkor a rajztanításra képesítő vizsgálatok sza­ bályzatának egy példánya részére megküldendő. A z egyes vizsgálatok menetéről az elnök törzsköny­ vet és jegyzőkönyveket vezettet, a kiszolgáltatott okleve­ lekről pedig sorkönyvet. j

79

12. Külföldön szerzett rajztanári, rajztanítói, vagy rajztanítónői oklevelek vagy ezekkel egyenértékű okiratok Magyarország területére csak akkor válnak érvényesekké, ha azokat a bizottság javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter honosítja. Honosításra a bizottság a külföldi oklevelet a követ­ kező feltételek mellett ajánlja: Ha az oklevél tulajdonosa a honosíttatni kivánt okiratot, melynek a rajztanári, illetőleg a tanítói, vagy gálatokon kell nia, eredetiben bemutatja. Eredetiben csatolt okiratokkal igazolja, hogy elő­ képzettsége tökéletesen megfelel azon követelményeknek, melyek e szabályzat 5. §-ában körül vannak írva. A mennyiben a bizottság a folyamodvány mellékletei­ nek megbirálása után, a kiegészítő vizsgálatot szükséges­ nek Ítélné, úgy a folyamodó a kijelölt tárgyakból vizsgázni tartozik. A honosítás igazolása az eredeti okiratra rávezetendő. A z alapvizsgálatok és a szakvizsgálat t á r g y a i:

1. Alakrajz.

7. Á brázoló geometria.

r

2. Ekítm ényes rajz. 3. Csendélet, rajz és festés.

8. Látszattan. 9. M űvészetek története

4. Iparművészeti rajz és tervezés.

10. Bonczalaktan.

5. Építészeti rajz, stil- és alaktan.

11. M agyar irodalom.

r

6. Mintázás.

12. Pedagógia.

Budapest, 1905 junius hó 30-án. A z igazgatóság,

TARTALOM

I. L o tz K á r o l y „.

II. A z év történetéből

#x#x

III. A z intézet tantervei IV . A tantervek részletezése A lakrajz és festés f

E kítm én yes rajz.... Csendélet-rajz és festés

.......

Iparm űvészeti rajz és tervezés r

Építészeti stíl- és alaktan Mintázás ..... ......... .......... ....... Geom etriai tárgyak „ M űvészetek története,

’ X

Bonczalaktan és rajz M agyar irodalom Pedagógia

XXX#

....

##x#

xx##

#✓^ #

V . A z intézet vezetősége

# # #^

....

##•»#

#x##

## *#

#x##

^##/

^ -xX

##^ #

^ ^ ^#

^

^y

x^#x

## #

##^^

V I. A z intézet tanszem élyzetének beosztása

X

#

#

#

^

#

#

^

V I I . Rajztanárvizsgáló bizottsági tagok V I I I . A képesítő vizsgálatok eredménye IX . A növendékek névsora .... X . Statisztikai adatok X I.

X

X

X

X

#

#

p#

#

■• #

#

#

#

#

#

#

#

/

#

X X

X

X

^

X

X

#

^

#

#

#

y

^

^

#

#

K iv o n a t az intézet felvételi- és rendszabályaiból

X I I. K iv o n a t a képesítő vizsgálati szabályzatból

.....

IM »

r. f

t r*

V.

>

tw -

¿ * r* V ? ,

L -

„

>\b

,J\

i 6>

A

f

*

r*

X

» e

-^ w

% ¿* » fl i

i. >^r

.

> *■

• Ä

»V -V t * <*;

*

t »w-

■¿•í

»

.

C J

% %

t

«

1

*■

:« i

'■- -k _I 1

A J

i

t

y

w

V <5

Ä f

¿4

i

f

* r? 7 ■ * « t

V

< -

«

Ÿ

V

*A

ír

f

m +•

-\ j

V

*

X.

%

/

> i

4-

l.J á

/»d

ÍS i

V

flT f

*+

/

■ *

* J

"* ^

*'

H / m

F

, ¿

jt,-< "v

r* i

2S

a

Vv

<*-* r

.^ '

o 4

i y, W

*-

&

V

**

*h

Ï

3

*

tr

Ÿ -

* ^

•i

"* * /

'3

:^ %

*%-

vm

Jr •^ ^ * >

« # v

Í ,^ «

>***•

l

íf t f c

^ *í*

v/ V

,

/

^ -n -r

*

*

i-

.;

K ÍX -„jf

'

f > v

*v

, ' I *L>

r

*

•

V * f c >r f i * > »

<* y

*r

■‘V

-

i #

a

i

>

tir

¡t U

\

4.

*7

* v

L> #

Í v f • ’

T. •

•• f

w/

^ ^ V_ K

■SÍ

.

4i

r * / *

%

■

•; ^

;

a Xi « * '•r

J t-

v

.

:•

t

a

jk K

»

>

V

* \ &

rT

'

:: “''

/

\ A '

V

•<

i

-

«

^ ' *• v

>

*

a

L-

> «

f

UH

,

*1

.1 -▼

■

J *

»- 4 ,

V"