**.
SZOLNOK MEGYE
u.
^zuluok HJCgjt' ii niu^^ür nllülil k(')/.t'p4>ii, ukuii.yurSÓB :ris/u kél puilján t».'rü] el. A-t. on/Án t^yiJi lo«jeluntősulil) nie/.őyrtx,dii*iyi \idi-ko : u/, áJlüini guíduságok á«i tonnelöinövetkozütok hatalmas tábláin yaboiiafélékot, kukoricát, u "ajfy kiterje<ÍéBÜ öiitíizöil (wüleion rízut tonnolnek. A Jászság ét a Twituzug Kyüinöltw- ÓH sz/ilőtormelóaérfll, ti Nagykunság ősi juhtonyéuztéséről nevezetett. A felasabaüulád óta hatulmusat fejlődött u/. ipar. Noniaetküzi autóút vezot a megyén át, s több nomzetközi yyorttvomit hiztosíiju a jó üaszeköitelést nemu*ak az oinKátí többi linzivel, hunom szinte égés/ Európával ocepe;iHH(í Be.nrepcKotí ocTn. no Öeperaw ii3Biti T H C C H . OAMH HaHait-
'•lepepi üftJiacTh npuxcuiiT ue)K.LjrnapoflHaa uioCcefiHíiH jwpo-
uiuee cuoőuit'fine ne ro.'ibKu BCeMH laCTHMII CTpflHW, il
"luinilnt Szolnok lioj-r
boi-
hoisat'luiweci, in dor Mitte der ngtu'iBcliBn Tií'föhene. Eb ist. nti CÍCT widiiigsLen lainlwirthaf'tlichen Go^ncten des LBIIra. Sen der Befreiung ctes í.nneri hut aich anch die IndutjUio &fihLiiK ontwinkoh. Kine bitóiilioniilo Autot.ulm nieht »i«h mtih (Jat* Komitut unil mohrore Züife aichern «liu fjiite V«rindmig niuht1 nur mit flen n< lereu Tt>i Ion d en f-a iitles, ndi-l i'üu •op.i.
A swl««kl Ömpwt
Siolnok, a megyeszékhely a Zagyva
követve sorakoznak a régi ég új ipari
torkolatánál, a Tisza jobb poriján
üzemek : a 100 éve* Járóműjavító,
épült. A folyópartot kluéro parkok éa
a papír- éa cellulózegyár, a fÜréiz-
ligetek som, 8 a fák közül kiemelkedő
telep, a Tisza Bútorgyár, a cukorgyár
Tisza Szálló, a templomok, majd lejjebb a hajóállomás és a iái-ház kellemes látvánnyal fogadják a Tiszántúlról a hídon keresztül érkezfit. A város nyugati részében a Tusa vonalát
és a Tisnamenti Vegyimüvek. Az ipari negyed környékén egyre több fúrótorony jelzi az alföld föld alatti kintiét : az olajat é§ a gaet.
Szolnok, Tliu Sitllú
An 58 fok o« viiid forrói fölé épült a legszebb, legkorszerűbb vidéki tzalloda, a Tisza Szálló, valamint a gőz- és kádfürdő ; itt palackozták a gyógyhatású Áldás-vizet. A szálló mellett áll a Szigligeti Színház épülete, a parkban pedig a szolnoki születésű Veneghy Fereno mellszobra. A Zagyva ót a Tisza szögében, az egykori var helyén létetült a müvésztelep, melynek épületeit több holdas park veszi körül. A világszerte ismert, több mint JSO évet művésEtelepen ma is több festő- ét szobrászművész él és dolgozik.
A Siolnok MerH Tsaáei irikhiu.
A szolnoki Tabán
Szolnok, XVIII. sz.-i barokk templomkapu
Szolnok ősi idők óta fontos átkelőhely a Tiszán. A történelem során egymást követő háborús pusztítások a régi időknek majd minden emlékét eltüntették. Az eredeti népi települési formát megőrző zagyvaparti városrész, a Tabán, több műemlék, valamint a Damjanich Múzeumban látható régészeti leletek azonban mégis sok mindent elmondanak a múlt századok életéről.
Szolnok, Damjanich-lUrdő A Damjanioh-fürdő melegvízü medenoéi az év nagyobb részében nagyszerű fürdési lehetőséget biztosítanak. Nyáron a tiszaparti strandokon ezrek találnak felüdülést a folyó hüs hullámaiban. Évről évre fejlődik az evezős sport. A horgászok különösen a Zagyva és a Holt-Tisza partját keresik fel szivesen.
A Tiszától keletre, a szu,
A kunbenMi kultúrotthon XVIII. II.-1 tmrokk ípülete
nok—debreceni vusútvc nal két -oldalán elterül végtelen síkság a Nagj kunság.
Az
összefügg
hatalmas búza-, rizs kukoricatáblák elárulják, hogy erre a vidékre az erősen gépesített termelőszövetkezeti gazdálkodás a jellemző. Itt találjuk u i.oi-melőss'.ovetkefcoti
roaokat:
va •
Kisújszállást,
Karcagot, kissé délebbre pedig Túrkevét ée Mezőtúrt. Számtalan öntözőosatorna segíti az évről évre nagyobb termésered menyek elérését. Érdekes és jelentői e vidék népi fazekasipara, melynek híre meggze túljutott az ország határain.
SrilmaJom Knnh
Móricz Zsigmond szobra Kisújszálláson
Karcagi iskolaépület a XVIII. sz.-ból
A Nagykunság legnépesebb városa Karcag, valamikor a kunok székvárosa. A nagy magyar néprajztudósról, Gryőrf'fy
Istvánról elnevezett mú-
zeuma a Nagykunság néprajzának értékes gyűjteménye.
Néhány kilométerrel
északra
fekszik
Berekfürdő. Árnyas ligetben feltörő gyógyvizét évente sokan keresik fel. A földgázt a laboratóriumi edényeket készítő üveggyár használja fel.
A 150 éves Zádor-híd Karcag halárában Berekfürdői részlet
.1
-
• /
• —
A jászárokszállási külső fogadó (XVIII. sx). A Tiszától nyugatra, a Zagyva és Tárna vidéke a Jászság. Jászberényben, a jász kerületek egykori székvárosában és szerte a Jászság
községeiben
sok szép műemlék őrzi u régi idők emlékét. .lá»/l»f>réuyi templom a XV. sz.-ból
Jászapáti kovácsolt kapu a XVIII. sz.-ból
lásibcrény létére
Szőlőkertek és gyümölcsösök, másutt dohányföldek! váltakoznak húzti- és kukoricatáblákkal. A» állattenyésztés a riiji idők óta fontos szerepet játszik a Jászság életében. A felszí buduláa utái púdig nagy ipartelepek alakítják a láj k^pét.
X tiszaiüredi inúzeuui
Tiszaparti halúsz-usendélpt
A folyószabályozás végleges medret jelölt ki a Tiszának. A folyó mentén végig, átvágott holtágak között hatalmas ártéri erdők húzódnak, egymást érik a kisebb-nagyobb települések. A Tisza gazdag halállománya nagyszámú halásznak nyújt megélhetést. A tiszaörsi gyógyfürdő egyre kedveltebb a környék lakossága körében.
XII. sz.-i templomrom Tissfaderzst-n
A Körös és a Tisza szöge
földön
a Tiszazug. Valamikor a
szőlő 90 fokos vízü for-
hircsck,
Oserke-
világtól elzárva élt ez a
rása pedig nemesük az
vidék, ma azonban sürü
egyre szépülő gyógyfür-
autóbuszjáratok
dőt táplálja, hanem
és
új
jó
kapcsolják
lehetőséget, ad meleghá-
az ország közlekedésébe.
zak fűtésére, zöldségfélék
A tiszazugi borok mi
lermeléHÖW" ie.
vasútvonal
B*"*Vi
Kiadja: a Szolnok megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya 6562. Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest F. v.: Janka Gyula
