],"'.·'\·n. ''\'r~r.·,lt.~·.,. r/ 'l .. 1rh.·.: .'iL.r,p,il'! il:{ ·i1\ '.t.. :.__ l.
J._
~
•
0
'
·:
'l...),.
0
L
~'L.!.
•fi
."u·.·. ··;o·,· J ..··• .
- L..!
·r·.·-.' \w.· rvh .·~, 1i·n.··.·'!lll'·.~'.
"'.l1 ·, r\. .·1 j "t.
_;_J.
K
1r.
..L :....
"
l.
DIN Ti\QCU-HUDEcS'
1940 -1990 ..
Foto, reproduceri.' Haragos Zoltán
~ .~_".L.!
Vivat Academia Vivant Professares Vívat membrum quocilibet Vivat membra quaeliixt 8emper sint in flore.
Redactor coordonator: Prof dr. Gyéresi Árpád Comisia de redactare: Corif. dr. Conf dr. Corif. dr. Conf dr. Confdr.
Olariu Miirioara Kisgyörgy Zoltán Giurgiu Mihai Máthé János Rogo~ cá Maria
Editare computerizatií: Be/za Ottó Seflucr. Ferencz László Seflucr. SiposEmese Prep. Vari Camil Prep. Miíru~teri Stefan Komán Katerina Procesare computerizatií:
Seflucr. Ferencz László
Cuuánl ínainle
Ja lar1itu/ ce/ui de-a/ datlea mileniu, Jacultatea
de
Jar-
macie a Vniveri!ilafii de rf/edicina 11 Jarmacie din Jargu rf/ure1 ímpAne1te o jumatate
de
de ilecol.
Operioada de 5o de ani din varilta,
obicel ilecuiara a /acu/tafi/or, nu eilfe prea /uiUja, Ínila penlru
Jacultatea de Jarmacie a Vniueri!ltatii noMfre a reprezentat limput neceilar de aii!laAzare a identilafii ilale. _.4ezarea temehel unui ailt/e/ de edljiciu tn urmii eu 50 de ani a reprezenlaf un ad femerar, care 11-a douecÚ.t ullerior uiabiAfafea. ComJider ca doua momente au /ojt fundamentale ín dezuoltarea 1i coniloAdarea Vniueri!ilafii noailfre 11 impheil a Jacu/tafii de Jarmacie. __A /oilt anu/ l 962, cand il-a íncercaf o experienfa unica tn aceailfa parte a Guropei 1i anume ínvafamtintuf biAIUjv. :Jmp de douazeci de ani aceilf momenf a general un i!ubti/11 permanent proceil de dezuoltare 11 colaborare, din care atat ileria de Amta romana, cat 1i cea de Amba magiLiara au auuf de
ca~tigat.
:J)ecada a noua a
acei!lui ilecol a reprezenfat Ínila o inuo/ufie a tnuafamtintu/ui medical ín genera/11 a ce/ui /armaceutic tn i!pecia/. __Apol, anu/ l 990, 7
dupá t?evo/ufia t?ománá din l 989, cánd J-a reu}il, prinfr-o inleMá
LA
G~ITA
MILENIILOR
50 DE ANI AI FACULTA'fll DE FARMACIE DIN
TG.-MURE~
adivitale Já delerminám rena}lerea Jacu/táfii Je Jarmacie care era JupuJá unui fent
}t
nemerilal proceJ Je Jizofvare. __AJtje!, ín
aceaJlá ultimá decadá a Jeco!u!ui
XX,
Jacuftatea Je Jarmacie,
ca de alt/e/ ínlreaga noMlrá 1JniuerJilafe, a levenit o }coalá Je g-ánJire, Je ínnoire a ideifor }i Je po/arizare a inle/igen,tefor
cre~foare,
íntr-o permanenlá MceMiune. t?eJpedu!/afá Je adevár, echilibru/ }i clarifalea c!aJicá a concepfii/or, rigoarea }i etica }tiinfificá, cáf }i Jentimentul uiu al aparlenen/ei noaJlre la ?coalá, a general fideAlalea Jiudenfi/or ?i cadrefor Jidadice ?i a /áuril caraderu/ durabl al acMlei /acu/táfi. Sá privim eu íncredere viiloru/ }i Já urám Jacu/táfii Je Jarmacie, ca ímpreuná eu 1JniverJilalea Je Jr/ediciná ?i Jarmacie din Járg-u rf!ure} Já aibá "linere/e /árá bálránefe ?i uiafá /árá Je moarfe ': iar
urma~ii UPfl!ta?i/oP JW?lri dii o conwfl!Wreze mi/enarli.
l 4 martie l 999.
8
Oare marelia oceanului gigant se reflectii intr-o picií.turií. de apa? Oare ideile, cuceririle, descoperirile ooei epo ci efervescente se- reflectlí -in realiz8.rile modeste ale unei facultiiti ruici, dar stlíruitoare, care ~i-a fixat totdeauna ideainri ~i teluri mari, uneori poate peste puterile sale? Retrospectiva unei jumií.tii.fi de secol, ciit a trecut de la na~terea Facultií.!ii de Farmacie elinacest ora~, o epocií. intreagií. agitata ~i bogatil in eveuimente - adesea contradictorii sub toate asp·ectele, o perioada í'n care timpul s-a accelerat mai abrupt ca oridind altadata, genereaza acesle giinduri, pe bunií. dreptate. Traim ~i lucrlíru intr-un clírup de forte naponal, european ~i chiar mondial. Vorbind strict doar despre sfera-tehnidi, §tiintifica, aceste decenii se caracterizeaza prin explozii de informatii, printr-o caseada de noi descoperiti intr-adevar epocale. Farmacistul prin plurivalenta preocupií.rilor sale este sensibil. la majoritatea acestor evenimente ~tiinpfice ~i le simte striins legate de specialitatea sa. Descoperirile -din aceastii epoeli adesea onorate eu Premiul Nobel- cum ar fi de exemplu cele legate denopunea de "boalií. molecularií.", introdusa de Pauling, structura ~i rolul ADN-ului, manipularea genelor, bazele moleculare functionarii sistemului nervos central, functionarea imllllosistemelor, descoperirea oncogenelor cancerigene, rolul proteinelor G in comunicarea intercelulara,- sinteza azidotiruidinei ~i a aciclo-virului ~i importanta lor in combaterea SIDA, ~i multe altele, in cursui anilor urmatori au intrat in mod firesc, in contfiutul progr~elor analitice ale disciplinelor de profil. Ne-a obligat inaceasta ~i rangul de facultate "tradi!ionalií.", alaturi de celelalte facultiiti de farmacie contemporane din tarii., dar desigur, eu specificui nostru. Facullatea de Farmacie din Tg.Mure~ a luat fiin!ií. in anul 1948, funcponiind piina in !962 eu Iimba de predare maghiarií., iar in continuare bilingv, romiinií. ~i maghiarií.. De la infiintare piinií. azi au primit aici diploma de farmacist aproape omiecincisute de absolventi. Procesul didactic - eu modificfuile survenite ín cursui anilor - incepe eu disciplinele fundamentale din dorneDiul ~tiintelor natural e (matematicií.- informaticií., biofizica, disciplinele de chimie, anatomie ~i fiziologie), menite sií. furnizeze cuno~tintele de bazil necesare insu~irii disciplinelo r de specialita te (de profil). Acestea din urmií. au ca obiectiv pregütirea studenp_lor pentru principalele domenii de activitate a viitarilor farmaci~ti, o pregatire de farmacie generalii, adecvatií celor care vor profesa in farmacii, respectiv in laborator galenic. Aceastií. pregatire se face in primul riind in cadrul tehnologiei farmaceutice, chimiei farmaceutice §i farmacognoziei. spedatistlll in dOnleniul medicamentului farmacistul - trebuie sií. posede cuno~tinte profunde in privinta acpunii ~i utiliziirii medicamentelor, cuno~tinte insu~ite la disciplina de farmacologie. La toate disciplinele se acordií. o atenpe deosebitií. activitií.plor practice (raportul curs: lucrari practice variaza intre l :2 ~i l :3). Eficienta formelor de invií.tlíruiint este mult sporita ~i prin utilizarea ruijloacelor audio-vizuale §i multi:-media. Planul de í'nvütfun_fint confine· ~i un numar important de disdpline biomedicale (farmacie cliuicií., laborator clinic), de producpa medicamentelor (industria ~i biotehnologia medicamentelor), de analizií. ~i control fizico-chimic ~i biologic al medicamentelor (chimie analitica, chimie fizica, controlul medicamentelor), de anatize
9
Jn 'cadlrulpregatirii proreSionale, studenfii au posibilitatea sa se initieze, respectiv sa se apro:fui:tdeze in dome"nii speciale, c_a radiofarmacia, medicamente de uz veterinar, probleme de bazií ale medicatiei alternative (medicamente homeopatice), rolul fannacistului in depistarea efectelor actverse ale medicamentelor (farmacovigilenta), sa posede cuno~tinte pracli ce ln privinta acordarii primului ajutor (urgente medical e). Pentru asimilarea conceptiilor ~i valentelor noi, respectiv pentru a se putea raspunde la cerintele actuale ale practicii fannaceutice, sunt furnizate studenlilor bogate ~i variate cuno~tinte de disciplinele de etica ~i deontologie farmaceutica, organizare ~i lygislatie, marketing ~i management. Mai multe din acesle domenii - cum se poate observa ~i din istoricui disciplinelor - nu puteau sa figureze in mod explicit in primele planuri de invatamiint, unele apariind eu cateva decenii mai tárziu. Disciplinele facultiilii au avut ca preocupare pennanenia actualizarea ~i perfeclionarea programolor analitice. Programele actuale ale disciplinelor de specialilate sunt adaptate prevederHor Farmacopeei Románe ed. X, Jinand cont ~i de normele intemalionale. Astfel, materialul didactic de la aceste discipline cuprinde normele de buna practica (GMP, GLP, GPP, GCP), ca ~i prevederile de haza aplicate pe plan european ale Farmacopeei Europene. De asemenea, sunt urmfuite nouHítile in domeniul medicamentelor (sistemele terapeutice, formele farmaceuti ce, medicarnentele noi), cuprinse in programele analitice ale disci- . plinelor. Disciplinele eu profil fizico-chimic apiica nomenclatura ~i conven(iile internalionale IUPAC, !UPAP respectiv normele ISO. Majoritatea disciplinelor, inclusiv cele facultative, au materiale didactice (cursuri, índrumS.toare de lucrari practice) proprii, multiplicate in atelierul universitiífii, care vin in ajutorul studiului individual al studentilor. Multe din acesle materiale au ajuns Ja edilii revazute §i lmbuni'iti'itite. Dezvoltarea structurii ~i continutului planului de invatamiint este cgiindita - in mod nemijlocit sau indirect - §i de modul de desia§urare a examenului de licenta (anterior: examen de stat, examen de diploma), de la sus(inerea unei lucrari de diploma piina la forma actuala complexa (proba general&, probií de specialitate, suslinerea lucrarii de diploma), care reflecta ponderea unor discipline in aceasta specialilate ( chimia, telmologia ~i farmacologia medicamentului). Facultatea de Farmacie- ín decursul cel or cinci decenii - a avut rezultate remarcabile, prestigioase atiit ln domerriul inva(amiintului cát ~i pe plan ~tiintific. De mai mulli ani se organizeaza ·diverse forme de invitiím3nt postuniversitar: cursuri- de perfection~re (Farmacognozie-fitoterapie, Medicina naturista, Farmacie clinica, Telmologii noi pentru prepararca medicamentelor, Cosmetologia, Analiza ~i centroiul medicarnentelor,
10
Activitiili in domerriul managementului, market~gului ~i l~gisl~ti~i farmaceutice), rezid· nliat (Farmacie Generala, Laborator FarmaceutlC, Farmac1e Chmca), doctorat (Farmaegn.oz·1e Fitochimie, Telmolooie Farmaceutica). Merita a fi amintit ca primul curs de CO' o• . . f 'drK erfeclionare la specialitatea de Farmacognoz1e ~. fo~t orgarnzat d~ pro . eme':'! . · ",PP ·. ~Jeniér incain anul 1961. Stralucitul om de ~tun(a KoppElemera fo~t pnm~l-::}' o perioada singurul - conducator de doctorat in ~tiinte farmaceutice (specmhtatea: Farmacognozie), in tara. · . Cercetarca ~tiintificlí fiind o latura inseparabillí de activitatea instructiva pret~npoasa muncii unui cadru didactic universitar, ea a stat ln toti ace§ti ani í'n centrul atenpet tutua disciplinelor. Cu toatii varielatea relatív mare a temelor cuprinse in planul de cercetarc l' .. al Facultiilii .(cercetari complexe in vederea valorificiírii u.nor produse vegeta e ~~ opti.mlziírii formelor farmaceutice; cercetari privind elaborarca ~~ unplementarea de nm med!Camente mpractica fannaceutici'i; studiul unor complec§.i de ~cl~iun~ ~~ mter~~ fanna~eu~ tic; cercetari privind unele probleme de farmacocinetrca, bJOdi_spomblhtat:' ~~ mteracp.lllll ale unor substante eu interes farmaceutic; analiza ooor ape. nuner~le ~~ nan:olunlor ~era peutice din Transilv<m!a; ur:nm:ea po!t;iírii apei Mu;e~ul~1; stud1ul rol~m P!t.ogem~ al infectiilor cronice eu vrrusurile din famtha herpesulm m bohle auto,tmune, "urmanrea cinuca a medicamentelor §.a), se contoreaza o viíditií convergenta a acestora, m acord eu tendintele actuale catre interdisciplinaritale, pe plan intemalional. Din acest .punct de ved~re, majoritatea cercetarilor au gravitat in jurul problematicii piantelor med1cm~l~, respech v~ telmologiei unor noi fonne farmaceutice, realiz§.ndu-s~ in acest mod cercetarr complexe ~~ profunde. Numeroase teme au fost dezvoltate in cadrul diverselor programe de colaborare sau pe haza de conventie eu alte institulii de cercetare ~i universitali de prestigiu din striíinatate (Bochurn Bonn, Bu"dakalász, Caen, Chi~iniíu, Szeged, Viena). C~le peste 500 de lucrari publicatc in reviste de specialilate in !arií sau ~este hotar~, respectiv lucdiri comunicate la diverse simp~zioane,_ c.onferm!e, congres: romane~ti sau m strainatate, intr-un numar eu cel putin un ordm de martme ma1 mare de:at cel e precedente, reflecta ~i sub acest aspect preocuparile prodigioase ale cadrelor didact1~e ~e Facult~t~a noastra. La aceasta se mai adauga cele cea 30 de volume de monografi1, c"':P_ de specral.ltate aparute sub ingrijirea unor edituri cunoscute, di~ tar~ sa~ pest~ ~arnta. Unele dm aceste rezultate, publicate sau comunicate, au deschis n01. o~tzo~tun lll abordarea ~~~ prob!eme sau ferromene in ~tiin(ele farmaceuti ce sau in chi!",'e ~~ au pus. b~zele. for:naru unor adevarate ~coli ~tiintifice. Cele mai importante reahzar1 s-au maten~hzat :n .cateva zeci de brevele de invenlie, Imegistrate la O SIM, sau au racut ob1ectul unm numar nn~re sionant de contracte de cercetare, incheiate eu diverse finne economtce sau lllstttutit de cetcetare ~tiinlifica. ·· · • · . ~i nu trebuie sa uitam, desigur, activitatea ~tiintificií a stu~entilor: lll c.adrul cercunlor ~tiinlifice studente~ti, sau in echipe mixte, impreuna eu cadrele d1dac~1ce..R_e~tate:e acestor cercetari aufost prezentate eu ocazia sesiunilor ~intifice a~e Umv.ersttatn.sau 1~ alte centre universitare, unele chiar ~i in strainatate. Chiar §i numa1 l~cdí:!Je de ~1ploma sustinute piina in prezent Ja Facaltatea noastra, peste 90% aviind contnbupl propru, experim'entale, reprezinta aproape 1500 de lucrari ~ti intifi ce studenje~tl. . • . . Datele, rezultatele sunt mult mai numeroase ~i concrete. Ele sunt cupnnse m cromcJle concise ale disciplinelor. sa arunciím insií o privire ~i spre viitor, asupra celor mal
=
!a
ll
importante provocan ale ácestuia~ care'--direct sau rnijlocit- ne privesc ~i pe noi, la rezolvarea catora-fannáCf§tit pot_avea apori. Programul de dezvoltare al Unhmii Europene pentru perioada 1998-2002 (Fifth Framework Programme for Research and Technological Development), a prezentat obieetivele prioritare.- AU fost· astfel contura~e ~ase direcfii principale in care cercetarea in Europa- í'n toate (ilrile ~i regiunile sal e- poate aduce contribu!ii imediate: {l) Siíniítatea ~i alimentafia. (2) Contro/ul imbolniívirilor viralice ~i al celorialte infecfioase. (3) Dezvoltarea accentuatií a biotehnologiei (,,fabrici celulai-e '). (4) Managemen/ul ~i calitatea apei. (5) Mediul inconjuriítor ~i siíni'ítatea. (6) Dezvoltarea integrata a zonelor rurale. Este. un obiecti_v general al Programului crearea oportunitií!ilor noi pentru un acces t:ansnatwnal la maJ~ntatea infrastructurilor de cercetare in toate domeniile cercetiírii ~tiin pfice. Se prevede sl!mularea colaboriírii utilizatorilor ~i operatorHor acestar infrastructuri in vederea promovarii unei blllle practici, pentru generarea llllei "mase critice'-' in domeniul cerc~tiírilor de mare performan!á, eu tehnicií, instrumenta!ie ~i tehnologie adecvatií, precum ~~ pentru reahzarea complementaritií!ii ~i introperabilitií!ii. Un el~ment .cheie este poteutialul uman, cre~terea competitiviUifii acestuia. Dezvoltarea ~otentmlulmwnan se.va realiza in special prin inviítfunánt ~i mobilitatea speciali~tilor, punandu-se lll1 accent pe movarea tehnologiei educatiei ~i í'nviít3mfultului. ... ,. Este _o cerintií evi~enta. ca cercetarile in orice domeni u sa fi e efectuate eu respectarea I? ~tregtrne -a drepturdor ~l valorilor omului, ele reprezent§.nd un reper de baza al concepp_et eur~pen.e. ,,Ettca" este o dimensiune a dezvoltarii ~tiintei ~i tehnologiei. s:ma deja banai, dar este o realitale cií pe plan european ne afliím í'n epoca unei transformart fundamentale: a trecerii de la societatea industriala la societatea informationala · ' tehnologia so?ietií!ii informaliorral e contribuind la coeziunea !iírilor din Europa. ~eapare ~m ~ou í'ntr~barea: in ce masura putern sa firn oglinda ~i participanfi actiVi la reahzarea obtectlvelor dm Program ~i din alte programe conexe? Realiziírile noastre de panií a~um ~i persp~ctivele oferite ne indreptiítesc sií pornim eu Incredere ~i eu optimism spre vntor. Generapile noastre de absolventi au ·fost ~i sunt baze solide incele mai diverse compartimente ale vie!ii. Mulp dintre reprezentan!ii lor astiízi sunt speciali~ti recunoscu!i o.a:neni ..~e..afaceri, academicieni, profesori universitari, expeqi in variate domenii, in tar~ ~~ m stramatate. V~i,_ cei. care veri riísfoi ~c~st vol um, veti reintilini tinere(ea eu toate amintirile, sperantele ~l vtsurlle voastre de odmwara; va vor indenum la í'ntocmirea bilantului: cum au trecut anii, ce ati realizat, ati fost-ferici ti? Ne pennitem sa va amintim ca oricare a ·fast destinul vostru sa nu uitati ca í'ntotdeauna exista o ie~ire dintr-un irnpas real sau aparent ca cineva va este intotdeauna aproape. ' Tg.Mure~,
martie !999. Prof. dr. Tő kés Béla. Decanul Facultiilii de Farmacie
12
ÉVEZREDEK VÍZVÁLASZTÓJÁN A MAROSVÁSÁRHELYI GYÓGYSZERÉSZETI KAR 50 ÉVE Tükröződhet -e
a mérhetetlen óceán fennség e egyetlen vízcseppben? egy pezsgő korszak eszméi, vívmányai, felfedezései egy kis, de törekvő - gyakran erej ét meghaladó - nagy eszményeket választó fakultás szerény megvaTükröződhetnek-e
Gyógyszerészeti Kar megszületésétől eltelt félévszázadra, egy eseményekben gaz,c,;;, . "'la~.· gyakran minden tekintetben ellentroondásos korszakra visszatekintve, amelyben az példátlan ütemben gyorsult fel, ezek a gondolatok önmaguktól jelentkeznek. Hazai, európai, sőt az egész világra kiterjedő erőtérben élünk. Ha csak legszűkebberr a tudomany és a technika fejlődését tekintjük is, ezekkel az évtizedekkel az információ-robbanás és korszakalkotó felfedezések sorozata társítható. A gyógyszerész, képzettségének sokoldalúságából adódóan, érzékenyen nyitott a legtöbb tudományos felfedezéssei szemben, sokat közülük szakmailag sajátján~k tekint. A kor kiemelkedő- sok esetben Nobel-díjjal fémjelzett- megvalósításai, mint.például a Paulingtól származó "molekuláris betegség"-hez kapcsolódóak, a DNS szerkezete és szerepe, a génmanipuláció, a központi idegrendszer müködésének molekuláris alapjai, az immunrendszerek működése, a rákokozó onkogének felfedezése, a G-proteinek szt;repe a sejtek közötti infonnációátvitelben, az azidotimidin és az acyclovir szintézise és fontossága a HIVproteáz enzim működésének gátlásában, és sok más, az évek során természe'tszerűen épültek be a tanszékek oktatási tervébe. Erre a ,,hagyományos" gyógyszeré.szeti kar rangja is kötelezett, mint a többi, kortárs gyógygzerészeti karokat is~ természetesen a magunk sajátosságai mellett. A marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar !948-ban létesült, !962-ig az oktatás magyar nyelven folyt, majd ettől a tanévtől kezdve kétn~dvű -ro~án és ma~,~:.JI;; "!R'etei!li fakul tásként működik. Az eltelt idő alattilU~tJ.JitJM~~f§,~~g~tt~*~~~~;~J"~~.~~l\1~\?~J~t· Az oktatás - az évek során fellépő változtatások figyelenibévétélével ,.:. a férniészettudományok (matematika-informatika, biofizika, kémiai tanszékek, anatómia és élettan) körébe tartozó alaptantárgyakkal kezdődik, amelyekre majd a szaktárgyak épülnek. Ez utóbbiak a főbb, általános gyógyszerészi - gyógyszertári, galénusi laboratórimni - munkakörökre készítik fel a leendő gyógyszerészeket Ebben a képzésben alapvető szerephez jut a gyógyszertechnológia, a gyógyszerészeti kémia és a gyógynövényismeret tanszék. A "· gyógyszerésznek, mint a gyógyszerek avatott ismerőjének, azok felhasználásáról és hatásáról is alapos tudást kell szereznie; ez a gyógyszerhatástan.tanszékfeladata. Minden tanszéken nagy figyelmet szentelnek a hallgatók gyakorlati foglalkoztatásának (az elő adás: laboratórimni gyakorlat óraaránya l :2 és l :3 közölt változik). A különböző oktatási formák hatékonyságát jelentékenyen növelik az audiovizuális módszerek és a multimédiainformációátadás lehetőségeL Az oktatási tervben több tanszék a gyógyszerészképzés klinikai vonatkozásait (klinikai gyógyszerészet, klinikai laboratórium), a gyógyszergyártás (ipari gyógyszerészet és biotechnológia), a fizikai-kémiai i:s biológiai gyógyszerelemzés és ellenőrzés (analitikai kémia, fizikai kémia, gyógyszerellenőrzés), az élelmiszerek biokémiai elemzése (biokémiai klinikai laboratórium, élelmiszerkémia és közegészségtan) tárgyköreit öleli fel. Különleges hangsúlyt kap a hallgatók titoterápiás szakképzése. Ezt
13
s.~~;~~;~~=~~:t:á~lló bota!)ikuskert és gyógynövénykert is.
:Z
~
és optimizálás szakértője is, az oktatás furmakokittetika tanszék is. A gyógyszerészeti kar az
~~~~t~~;~~~:~~~:, (általános abol a kíllönböző mérgező anyagok és ipari méregtan), s ezek azhatásáról ismeretek,a
· •. i c·~.~~~ ~~~t.~~;:j;~~~ •.
környeZetvédelmi szakosodás! is jelentenek.
arcélének kialakulását radiofarmaciai, állatgyógyszerésze(homeopátia), a gyógyszeres terápia kockázati tényezőire (farsürgősségi elsősegélynyújtásra vonatkozó ismeretek elsajáti-
···~·•·•••··~~~r~s~~E~:~a gyakorlat számos egyéb, mai kérdésének, új követelményrendsze' helyes tájékozódás és magatartás elsajátítását segítik elő a gyógy(etika és deontológia), gyógyszerügyi szervezéstan és törvényesség, piackutatás és vállalatvezetés tanszékeL A felsorolt tantárgyak és szakterületek egy része - mint az a tanszékek történeti áttekintéséiből is kitűnik - még nem szerepelhetett az első tantervekben, egyesek csak évtizedekkel később jelentek meg. . · A tanszékek állandó feladatuknak tekintették oktatási terveik állandó felújítását és tökéletesítését. A mai tantervek tükrözik a X. Román Gyógyszerkönyv, az Európai Gyógyszerkönyv, valarnint számos nemzetközi egyezmény (GMP GLP GPP GCP) követelményeit. Haso~?képpen beépülnek a gyógyszerkutatás és tec~ológia új e;edményei (gyógyszeralakok, UJ gyogyszerek). A fizikai és kémiai jellegű tanszékek következetesen tértek rá és alkalmazzák a IDPAP, IDPAC nemzetközi szervek nevezéktanát és mértékrendszerét, nemkíllönben az ISO előírásokat. A legtöbb tanszék, köztük a szabadon választhaták is, saját könyamatos vagy kinyo.matato~ ?ktatási anyagat (előadásokat, laboratóriumi útmutatókat) bocsát a hallgatók re~ delkezesere. Ezek közill több már újab b, javított kiadásokat is megért. Az oktatási terv tartaimának és szerkezetének változásait - közvetlenül vagy közvetve-a _Iicenciátusi záróvizsga (előbb: államvizsga, diploma vizsga) felépítése is tükrözi, a kezdeti dolgozat-megvédéstől a mai összetett (általános ismeretanyag, szakismeretek, dolgozatmegvédés) alakjáig, amelyből képet alkothatl.mk egyes szaktárgyak súlyáról is (a gyógyszerek kémiája, technológiája és hatása). A. Gyógyszerészeti Kar - az elmúlt öt évtized alatt -jelentős eredményeket mutatott fel mmd az oktatás, mind a tudományos kutatás területén. Ezek tükröződnek a több éve szervezett egyetem-utáni oktatásrendszerének a felépítésében is; ez a következő: tová~~ké.pző. előadá.ssoro>;atok ( Gyógynövényism eret-fitoterápia; Természetgyógyászat; Kltnikat gyogyszereszet; Uj gyógyszertecbnológiák; Kozmetológia; Gyógyszeranalitika és el.lenőrzés; Gyógyszerészeti vállalatvezetés, piackutatás és törvényismeret), rezidenciátus (Al~alános gyógyszerészet; Gyógyszerészeti laboratórium; Klinikai gyógyszerészet), doktoratus (Gyógynövényismeret; Fitokémia; Gyógyszertecbnológia). Megemlítjük, hogy az el~ő gyógynövényismereli továbbképzést még 1961-ben dr. Kopp Elemér érdemes egyeteffil tanár szervezte. Ez a kiváló tudós az egész országban elsőként- és egy ideig egyedill _ vezetett gyógyszerészdoktorátust (Farmakognózia-szak). Mivel a tudományos kutatása minden igényes egyetemi oktató munkájának elengedhetetlen része, az egész eltelt időszakban a tanszékek különleges figyelmet szenteltek
14
••· ~~·"•" a területnek. Habár a Kar kutatási tervei igen változatosaknak, sokirányúaknak tűn .·.···.· ~:;:k'.·r(növényi termékek gyógyszerészeti értékesítésének és minőségjavitásának átfogó
Ei~if~;~;ú~~~gy;o~· gy~szerek előá11itása és bevezetése a gyógyszerészeti gyakorlatba; jelentőségű zárványkomplexek tanulmányozása; farmakokinetikai vizsgá-
t
fontosságű
anyagok biohasznosítása és kőlcsönhatásaioak kul!tt;ísa; ~~:~~~~~z~VI~·z~~einek és gyógyiszapjainak elemzése; a Maros-folyó szennyezettsé••·• ri,ériek ll · herpesz-virusok okozta idült fertőzések kóroktana autoimmun
;i····~·~~l~;~!i~:~~;~:~~:~~ gyógyszerek klinikai követéses.
í.t.), lényegében látható módon, az elfogadott követelményei szellemében összetartanak. Ennek megfeletanulmány a gyógynövénykutatás, illetve új gyógyszeralakok tecbnológi'.:"·' ·.:;, y(Jttzás:kÖI'éb
15
(6)
ajafusikörnyezet átfogó fejlesztése A Terv általános célkitűzései között szerepel egy olyan keret kiépítése, amely lehetövé teszi az összes tudományos kutatási terölet infrastruktúrájának közös, országhatáttól független haszoátatát ösztönzi az infrastruktúrát használó tudományos muokatársak fokozott együttműködését az egységes minőségi munkakövetelmények közös Icialakitása érdekében, egy "kritikus tömeg" kifejlesztését a csúcsteljesítményű - modern müszerezettségre és technológiára épülő - tudományos kutatásban, valamint a komplementaritás és interoperabilitás elvének érvényesítését. Kulcskérdés az emberi tényező és versenyképességének nevelése. Ez utóbbit főleg az oktatás és a szakemberek közötti mozgékony kapcsolatfenntartás biztosítja, amiben különös hangsúlyt kap az oktatás-képzés technológiájának a korszerűsítése. Nyilvánvaló követelmény, hogy a katatás bármely terilletén az emberi jogokat és értékeket messzemenően tiszteletben tartsák; ez az európai gondolkodás alapköve. Az ,,Etika" a tudomány és a technológia fejlődésének fő összetevője. Bár már közhelynek tűnik, de valóság, hogy Európa ma alapvető változások szinhelye: az ipari társadalomról az információs társadalomra való áttérés korát éljük, s ez utóbbi Európa országai kohéziójának alapvető tényezője. Visszatérünk a feltett kérdéshez: tüktei és tevőleges részesei leszünk-e, lehetünk-e a Tervnek és más, hozzáok is szóló tervek célkitűzéseinek, illetve azok valóra váltásának? Eddigi eredményeink, a megnyitott távlatok arra bíztatuak, hogy derölátóan forduljunk a jövő felé. Az itt végzett gyógyszerésznemzedékek az élet legkülönbözőbb teröletein álltak és állnak helyt. Sokan közilltik ma elismert szakemberek, üzletemberek, akadémikusok, egyetemi tanárok, az országban és külf"óldön szakteröletűk megbecsült képviselői. Remélem, hogy mindnyájan, akik fellapozzák ezt a kötelet, felidézik ifjúságak emlékeit, reményeit, álmait; az olvasottak talán rnérlegkészítésre is ösztönöznek: tartalmasak voltak-e az eltelt évek, elértük-e amit szetettünk volna? S ráébredünk, hogy bármilyen is volt sorsunk, ha voltak is vélt vagy valós zsákutcák, megtorpanások, válságos helyzetek, mindig van kiút, nem vagyunk egyedül. Marosvásárhely, 1999. március Dr. T ő kés Béla egyetemi tanár, a Gyógyszerészeti Kar dékánja
16
AT THE TURN OF THOUSAND YEARS THE SEMICENTENARY OF THE FACULTY OF PHARMACY AT TG.-MURE~ Can the grealUess of immense ocean be reflected by a single water drop? Can the ideas, achlevements, discoveries of an effervescent epoch be reflected by the modest achlevements of a small, but persevering faculty, whlch frequently choose too .··. weat ideals? · ·The retrospective of the half a century existence of the Pharmaceutical Faculty, of an eventfui - often in ali respeels contradictory - age, when time was unprecedentedly accelerated, the above questions may be asked by everybody. We live in a national, European, even worldwide field of force. If we consider only the technical-scientific sphere, these decades are characterízed by an information explosion, by a succession of news, real! y revolutionary discoveries. The pharmacist, in accordance with hls many-sided training, is suscepiihle to most of these scientific events, closely connected wi th hls speciality. Discoveriés of this period of time - frequently hallmarked with Nobel prizes - such as the ,,molecular disease" introduced by Pauling and the other ones, the structure and the ro le of DNA, the gene-manipulation, the molecular bases of CNS, the activities of the immune systems, the discovery of the careincgen oncogenes, the role of G proteins in the intercellular communication, the synthesis of azidothymidine and acyclovir and their importance in the defeat of AIDS, and several more, were in the follawing years included naturally in the teaching program of the disciplines. W e were obiiged to do that by our "traditional" position, too, logether with the other contemporary phannaceutical faculties, persevering, of course, our peculiarities. The Faculty ofPharmacy at Tiirgu Mure~ was established in 1948, and it worked up to !962 in Hungarian, then since that year in two languages - Romanían and Hungarian. Up to now about 1500 students had compteted their studies here. The training- regarding the modifications during the years - begins with the basic subjects belonging to natural sciences (mathematics-informatics, biophysics, departments of chemistry, anatomy and physiology), and on these the special subjects are built. The latter have as an objective the training of the students for the principal fi eld of the future pharmac ist, a general training suitable for those who will to work in chemist's shops or galenie laboratories. Thls training incorporates pharmaceutical technology, pharmaceutical ebernistry and pharmacognosy. The specialist of drugs - the pharmacist - should have a solid background dealing with the use and action of drugs, knowledge assimilated in pharmacology. Ali the departtnents pay a special atteniion to the student's practical work (the hour ratio of courses to laboratorypracticeis between l :2 and 1:3). The efficiency of training forms is more increased by using the audio-visual and maltimedia facilities. The teachlng program incluctes a lot of important departments embracing the biomedical (clinical pharmacy, clinical laboratory), drug manufacturing aspects, (industrial pharmacy and biotechnologyJ, problems of physicochemical and biolagical analysis and control (analytical chemistry, physical chemistry, drug control) and of the biochemical analysis of foods (clinical-biochemical laboratory, food ebernistry and public health). The role of the specializalion in the phytotherapy was emphasized, too. Thls training is more facililated
17
. by the availability of both the botanical and medicinal plant gardens to the stndents. Since the pharmacist is an expert in the effect and. optimization_ of drugs, an impo~t componeni of his teaching in the department of bwpharmaceutics and pharmacokinetics. The Faculty of Pharmacy is the only speciality errsuring a solid training about the toxic substances (general and industrial toxicology) to the stndents, and this logether with other disciplines leads to development of a competence in the environmental protection. The characteristic professiorral profile of the stndents is campleled by acqulring profound knowledge in radiopharmacy, veterinary pharmacy, alternative therapy (homeopathy), the role of the pharmacist in revealing of adverse effects of drugs (pharmacovigilence), as weil as in first aid emergency. The understanding and solution of more other contemporary problems and requirements of pharmaceutical practice are ensured by the disciplines: pharmaceutical ethics and deontology, as weil as organization, marketing and management. Some of above-mentioned disciplines and objects - as it is obvious in the historical reports of the departments - could not figure in the first training programs, several of these appeared a few decades later. The departments of the Faculty had as a permanent occupation: bringing to up-to-date and perfeciing the curriculum. The present program of the special disciplines is adapted to the slipulalion of Romaniarr Pharmacopoeia (IO'h ed.), European Pharmacopoeia (2•' ed.) and takes into account the international standards and conventions, such as the good practice rules (GMP, GLP, GPP, GCP). The advances in the pharmaceutical technology and research (new pharmaceutical systems, forrns, and drugs) are followed up, as_ weil. The departments of physics and ehetnistry have applied the nornenclatnre and demands of TIJPAP, TIJPAC and ISO. Most of the disciplines, the optional, too, have elaborated for stndents proper teachi~g materials (courses, laboratory guides), printed by acknowledged publisbing housesor m the university workshop. Several ofthese were revised, írnproved and re-edited. The development of the structore and content of the training program is reflected ..: directly or indirectly - by the changes in the final exarnination systems, license (before: state exarn, diploma exarn), from the initial (defending the diploma work) to the pr~s~nt camplex forrn (general test, specialily test, defending the diploma work), also underhmng the weight of some disciplines in this speciality (chemistry, technology and pharmacology of medicines). The Faculty of Pharmacy- in the 5 decades -has obtained remarkable successes both in the training and scieniifi c fields. These are reflected in the structore of post-graduate training, too: courses for specializalion (PharmacognóSy-Phytotherapy; Natnrotherapy; Clinical pharmacy; New technologies for preparaWin of 1lledieil1es; Cosmetology; Analysis and control of drugs; Problems of pharmaceutical management, marketing and pharmaceutical law); residendate (General Pharmacy; Pharmaceutical Laborat~ry; Clinical pharmacy); doctorate (Phannacognosy; Phytochemistry; Pharmaceutical Technology). We should mention that the first post-graduate teaching in pharmacognosy had been organized by prof. emerítuS dr. KoppElemér, as early as in 1961. This ernine~t scienlist had been the first - and for several years just alone - doctorate manager m pharmaceutical sciences (speciality: Pharmacognosy), in the whole country. . As the scientilic research is an inseparable side of the work of every pretenllous
.1.· .· . "~.· ,--_-,,-
~:·~~:~:'·-
18
teaching staff, ali the departments in the recent years have paid a special atteniion to it. A!though, the variety oftopics included in the research prograros of the Faculty (complex research concerning the pharrnaceutical exploitation of some plant products and optimizalion of pharmaceutical forrns; research on elahoration and !"trodu~tio~ of n_ew drugs in the pharrnaceutical pract!Ce; study of some pharmaceullcally mterestmg mcluswn complexes; research of severa! asp:cts in pharmacokinetics, bioavailability·:· and interactions of some pharmaceutlcally Important substances; analysis of some mmeral waters and therapeutic muds in Transsylvania; poliutiorr stndy of the water of the Mure~ river; stndy of the pathogenie rale of chronic infections with herpes virus in autoimmune diseases; clinical pursuit of drugs a.s.o.), their convergence, in accordance with the present-day international t:ndencies _reflected in interdisciplinarity is apparent. Fro~ ~s point of view, rnost of the mves!lgations have been facused on the problems of medicmal plants and technology of new pharmaceutical forrns, which allawed the achievernent of camplex and profound stndies. Nurnerous research problems have been developed and solved in collaboralion with farnous foreign universities and research institutes (Bochum, Bonn, Wien, BUdakalász, Szeged, Caen, Chi~iniíu). . More than 500 scientific papers published in specialily journals in this country or abroad as weil works reported at Romaniarr and foreign syrnposia, conferences and cÜngre~ses, in a higher order, than in the previous ones, reflect also. tJ:e fruitful activ~ty of our teaching-staff. To this we must add about 30 monographs, specmhty. books, pubhshed by renowned printing housesin Romania or abroad. Some ofthese w~rks had opened new horizons in approaching variaus phenomena and problems belongmg to chern1stry or pharmaceutical sciences, and have founded the new scientific schools. The most important results have been included in some registered patents, as weil as they have const1tnted the essence of several research contracts with econernic and scientific institutions. And, of course, we should not forget the stndents' scientific work executed in their workshops or tagether with teaching-staff teams. The results have been reported at the scientific events of the University or of other university centers, often abroad. If we consider only the defended diploma works - and if we are awared thatabout 90% of them . . are experimental stndies- these mean nearly 1500 stndent publications. Our results are significant more than that, and the details have been descnbed m the department reports. Now let us to have a glance at the future, at some eballenges which- closely or in perspectíve -- caneern us, too, and the pharmacist may contribute to their solution, as weil. The European Union's research policy for 1998-2002 has been published, and this docurnent indicates the basis principles for the selection of the research priorities (Fifth Framework Program for Research and Technolegical Development). The Program has ideutitied six priority key actions to which the European research - of ali countries could make an urgent contribution: (I) health and fo od (2} control ofviral and other infectious diseas es (3) the" cell factory ": the fast development ofbiotechnology industry (4) management and quality ofwater (5) environment and health
19
integrated development ofrural areas A_ general objective of the Program· is to create new opportunities for transnational access to major research infrastructures in ali the fields of scientific research, to stimulate infrastructure operators and users to work tagether in order to make more effective use of these infrastnictureS; to spread 'good practice, to generate a "critical mass" for research in higher perfÓrmances techniques, instrwrientation and technologies, as weil as, in future generation infrastructures, to promote complementarity and interoperability. A ké)r element is the human potential, and the increase of its competitiveness, too. An aim of the Program is to develop the human potential, namely through the training and mobility of specialists and through the innovation in the methods and technologies of education and training. It is an obvious reqnirement that the research should be conducted in a responsible way, fully respecting the fundamental human rights and values, which constirute the comerstone of al! European policies. ,,Ethics" is a dirneusion of the development of science and technology. Perhaps it sounds a commonplace, but it is the reality that Europe is undergoing a fundamental transformation: from industrial society to information so_ciety, and the technology of the information society contributes to cohesion between the European countries. Weretum again to the questionraised by us: can we reflect these objectives and can we persuasively participate to their materialization? Our present results and the opened horizon stimulate us to look at the future with much optimism. The generations of pharmacists, graduates from our Faculty were and are solid base of the most diverse compartments of life. Many of them are now appreciated specialists, businessmen, academicians, university professors, experts in variaus domains in this country or in foreign cmmtries. I hope, you, tuming the pages of this volume, will remember your youth wi th ali the memories, aspirations and dreams; hoW did you pass the !ast years, what did you achieve, have you been happy? And you will undoubtedly realize, !here is always a chance of winning, whatever your destiny was, even though there were seeming or real blind alleys, resignations, eritical situations. You are not alone.
· (6)
DE
RECTOR!I UNIVERSITÁTII (INSTITULUI) MEDICINA ~I FARMACIE DIN TÁRGU-MURE~
A MAROSVÁSÁRHELYI ORVOSI _ :ÉS GYÓGYSZERÉSZETI EGYETEM (INTÉZET) REKTORAl
Csőgör
Lajos !Feszt György sr.l !Székely Károlyi f4ndráso(szky Tibori Csőgör Lajos Puskás György László János JBancu Gh. V. Emilianl Pascu Ion
1945-1949 1949-1951 1952 1953-1964 1964-1967 1967-1976 1976-1984 1984-1989 1989- ln prezent, jelenleg
DECANll FACULTÁTII DE FARMACIE A GYÓGYSZERÉSZETI KAR DEKÁNJAI
T g.Mure~, March, !999. Prof.dr. Tőkés Béla Dean, Faculty ofPharmacy
20
IBalog/t Lászlól Kovács Endre Rácz Gábor jKiss Arpádl Rácz Gábor Adám Lajos Rácz Gábor Csedő Károly Tőkés Béla
1950-1953 1953-1956 1956-1958 1958-1962 1962-1976 1976-1984 1984-1986 1990-1996 1996- ln prezent, jelenleg
21
cCRONICA DISCIPLINELOR DIN ÍNYÁTAMÁNTUL . FARMACEUTIC TÁRGU-MURESEAN
;:t::;.,:. MAROSVÁSÁRHELYI GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS TANSZÉKEINEK KRÓNIKÁJA Dr. Balogh László
Dr. Kovács Endre
MATEMATICÁ ~I INFORMATICÁ §eflucriíri Tiítar Eugenia
Dr. Kiss Árpád
Dr. H. C. Rácz Gábor
Disdpiina de matemalica a fost predata de la ínfiin(area facultiilii panií in anul universitar 1963-1964 de sup1initorii: leetor Végh Maria ~i Filep Gabriela. bisciplina de matematidí §i informaticii este o disciplinii relativ nóuii, ea :fiind predata in fonna actuala incepand din anul 1990. Inainte de !985 disdpiina predata studenplor de \a facullatea de farmacie era doar matematica, f"ara a realiza ~i o introducere a studen(ilor . .•. ·.··ind~rnetliul calculatoarelor electronice. ln 1991 Universitatea de Medicinil ~i Farmacie din Tg. Mure~ a fost dötata eu douií relele d~ calculatoare electronice compatibile IBM-PC, ceea ce a racut pasibila desra~urarea procesului didactic de initiere a studentilor í'n utilizarea calculatoarelor electronice. Cadrele didactice care au predat disciplina de matemalica ~i informaticií in decursul existentei disciplinei sunt urmiitoarele: Perioada
Dr. Ádám Lajos
Dr.
Dr.
Tőkés
Béla
Csedő
Károly
vacant de lucrari de la seria eu predare in Iimba a predat in vacant ~ef de lucrari de la seria eu predare in Iimba
!990 --+
1993-1994
.. Grade didactice- oktatói fokozatok: profesor-professzor (egyetemi tanár) conferenfiar- egyetemi előadótanár §e/ de-Tucriíri (lector) -adjunktus (lektor} §efde laborator-laborvezető asistent universitar- egyetemi tanársegéd preparator-gyakornok
23
Disciplina de matemalica se predií pe parcursui semestrului I la studentii din anul l ~i consta í'n doua oredecurs §i doua ore-de seminarii in tiecare saptamana, deci total 32 oredecurs ~i 32 ore de seminarii. Disciplina de informalica se predií peparcursul semestrniui II la studenfii din anul I macie §Í consta ln doua ore de curs §i doua ore de lucrari practice din douB. í'n doua mam, deci ín total !6 ore de curs ~i !6 ore de lucriíri practice. Pil.nii ío aoull995 evaluarea cuno~tintelor la matematica se fácea separat de discir>lirta: de informatidí, prin examen ín sesiunea de iarna §i prin teste practice pe parcursui !ui semestru. La disciplina de informatica evaluarea cuno~tinfelor se fácea prin examen sesiunea de vara ~i prin testepracticepe parcursui celui de-al doilea semestru. lncepiind din 1995, evaluarea cuno~tin!elor se face printr-un singur examen atii.t la
macie
tematidi, c§.t §Í la ínformatidi, examen sustinut in sesiunea de vara teste practice pe parcursui celor doua semestre.
§Í
de asemenea
Disciplina de matematica asigura o pregátire a studenlilor facultálii de farmacie in
lizarea iliverselor tehnici §Í concepte matemarlee utile in activitatea farmaceuti~c~á:~~:~~;~~ ra. De asemenea, fumizeaza material util pentru í'ntelegerea §Í aprofundarea de specialitate, in special a acelora care lucreaza eu un numar mare de calcule sau necesita cuno~tinte de matemalica superioara cum ar fi ecualiile diferenliale sau se noliuui de probabilitate ~i statistica matematica. Disciplina de matemalica evi.deJnli•lzií de asemenea diverse aplicalii practice ale derivatelor ~i integralelor utile pentru íntelegerea unor noliuui ~i efectuarea unor calcuie la disciplinele de specialitate. Partea de informatica a disciplinei asigurá o pregatire a studenlilor faculffilii de cie ío utilizarea calculatoarelor persorrate compatibile IBM-PC. Cursui se adreseaza denlilor care nu dispun de cuno~tin!e ín domeniul informaticii. Cursui a fos! conceput tru a pregati viitorul utilizator al unui calculator electronic ío domeniul farmaciei ~i cinei, pentru a deschide noi orizonturi de cunoa~tere pentru studenlii de la farmacie, pot afla astfel modul ín care calculatoarele electronice pot u~ura munca omului. De:aS<'m''' nea, studenfii pot afla eliversele tipuri de activiti'íti care necesitií prelucrarea automata a telor, multiplele sarcini pe care Ie poate índepliui un calculator electronic ~i imensui pe care íl poate oferi ín rezolvarea celormai diverse probleme. Lucrarile practice se desf"~oara ío laboratorul de informatica dotat eu douií retele calculatoare electronice alcatuite din 12 sta!ii (calculatoare). Aactivitatea de laborator ímbuniítálit considerabil prin achizitionarea la sf"ar~itul anului 1995 a unei retele de Iatoare mu/timedia alcatuita din 10 stalii ( calculatoare Pentium) eu mult mai perfo,mtantá decat cele utilizate pii.ná atunci ~i eu mult mai multe pasibilitáli de utilizare. Aceasia este de asemenea datalá eu softuri medicale deosebit de instructive ~i utile in procesul dactic. ln arruli993 catedra de informaticií medicala a orgauizat un curs de utilizare a""'·""'"toarelor electronice pentru angajalii Universitátii de Medicinií ~i Farmacie, curs care a nut 3 Iuui ~i la realizarea cáruia au participat toate cadrele didactice. ln anul !993 catedra de informaticá medicalá a conceput ~i realizal practic un de programe pentru evidenta candidalilor la concursui de adrnitere la Universitatea de -dicina §Í Farmacie Tí'rgu-Mure§, sistem care realizeaza de asemenea culegerea lm:riiril<>r corectate, calculul mediilor, determinarea candidalilor admi~i la fiecare facultate pn:cwm ~i realizarea tuturar situaliHor finale.
24
MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA Tiitar Eugenia adjunktus A Gyógyszerészeti Kar megalakulásával egyidejű a matematika oktatása. Az I 963·'"''···'-;;,, tanévig a tárgy oktatását helyettesítőként V égb Mária majd Filep Gabriella végezték. !990-nel kezdődően a megújult tárgy matematika-informatika néven szerepel. Az "''J~» időszakot megelőzően a Gyógyszerészeti Kar hallgatói kizárólag matematikát taIIIlltak, nem részesültek számítógépes képzésben. .1991-ben a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen két IBM-PC kompatibilis számítógépes hálózat létesült, ami lehetövé tette, hogy az oktatási folyamat során hallgatókat bevezessék a sZámítógépes gyakorlatba. A Matematika és Informatika oktatását végző oktatók jegyzéke az előző táblázatban található. A Matematika oktatása az J. évfolyamon az első félévben folyik, hetente 2 óra előadás ·-·---·;<óra szeminitrium formájában (összesen 32 óra előadás ill. gyakorlat). Az Informatika oktatására a második félévben kerül sor, k~thetente 2-2 óra előadás és gyakorlat formájában (összesen I 6 óra előadás ill. gyakorlat), ···- Az !995-ös évig a matematika ismeretek ellenőrzése az Informatika tárgytól külön, a ,félév- során, valamint a félév végi vizsga keretében történt. Az informatika ismeretek el•·•····-•-;•leniírzése a második félév során gyakorlati próbák, valamint a félév végén sorra kerülő :Vizsga keretében történt. !995 után egyetlen vizsgát szerveznek a tavaszi vizsgaidőszakban matematikaból és · informatikából, tanév közben az ellenőrzést gyakorlati próbák szolgálják.
25
A Matematika tanszék megfelelő matematikai alapképzést nyújt a gyógyszerészi kenység számára, valamint az olyan szaktárgyak megértésére és elmélyítésére, arrtel)•ei számos matematikai müveletet igényelnek, vagy éppen magasabb matematikai isTioerete, ket (differenciál-egyenletek, valószinüségszámítás, statiszdkai számítás). Az Informatika keretében a hallgatók kiképzést kapnak az ffiM-PC kompatibilis mélyi számítógépek használatára. Az előadások olyan hallgatók számára is ho.zzáférhetök akik nem rendelkeznek informatikai ismeretekkel. A képzés jellege olyan, hogy a. ~~~~: számítógépet használó tisztában legyen a számításteclntika olyan előnyeivel, a szakmai munkáját megkiinnyítik. A hallgatók ezen kívül különböző feladatok mego.ldásá ra is felhasználbalják ismereteiket, mint például az automatikus adatfeldolgozás. A gyakorlati képzést szolgáló informatikai laboratórium két számítógépes hálózat relében 12 géppel van ellátva. A laboratóriumi tevékenység tehetőségei jelentős ben javultak 1995 végén, amikor 10 Pentium számítógépből álló mtlltiJmédia-háJó,oattE bővült. Ezen a hálózaton számos oktatói program fut. 1993-ban az Informatika tanszék 3 hónapos számítógépes tanfolyamot szervezett Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem alkalmazottai számára. 1993-ban az Informatika tanszék számítógépes programot dolgozott ki az eg'yet,em felvételik lebonyolítására (a felvételizök és az eredmények nyilvántartására és az erednté· nyek kiértékelésére). Hasonlóképpen, a tanszék munkatársai számítógépes rendszert dolgoztak ki a tók nyilvántartására (ösztöndíjak, csoportok, stb.) :{; 1996-ban a bérezési nyilvántartás és ügyvitel számára dolgoztak ki számítógépes ramot, az Egyetem keretében.
1996-ban az Egyetem oktatói számára szen•eztek egy 9 hetes időtartamú tar:tfolv,tm<>t az IBM-PC kompatibilis számítógépek kezelésére. Ezen míntegy 60 oktató vett Az Informatika tanszék munkatársai 1996-ban Orvosi informatika c. egyetemi tet adtak ki. A szerzői: Tiítar Eugenia adjunktus és Tátar Simona tanársegéd. Az Informatika tanszék jelentős erőfeszítéseket tett az Egyetemnek az Internet ba való bekapcsolására, mellyel jelentősen kibővül! az információ-szerzés lehetősége beindul! az elektronikus postaszolgálat. 1998-cal kezdődően a saját sziimíló!~ép-háiló,oato sikerült a nemzetközi Intemet hálózathoz csatlakoztatni, ezáltal az oktatók egyre köiOUJieb ben hozzáférhetnek az Intemet nyújtotta információkhoz.
BIOFIZICÁ F ARMACEUTICÁ conf dr. Olariu Mihai Disdpiina a fost infiintatá in anul lmíversitar 1948-1949 sub denmnirea de Farmaceuticá", titularul disciplinei fiind conf. Horváth Attila. Ín perioada lY~.r.·~",t ciplina a fost condusá de conf. dr. Balogh Ladislau, intre anii 1961-1964 de ~ef de Szabó Andrei, apoi de cerc. pr. Filep Victor, iar din arJul mJiversitar 1965-1966páná arruli973 conducátorul disciplineia fost ~ef de lucrári Barabás Adalbert. Incepánd eu mJiversitar 1973-1974 disdpiina este condusá de ~ef de lucrári dr. Olariu Mlbai, cm·smil•
26
. Disdpiina de Fizidí Farmaceuticá, care se predá la anul I de fácultate ca o discipliná
:fiindamentalá, este consideram ca un "mijloc" pentru pregátirea farmacistului ~i nu ca un in sine. De aceea, ea are ca obiectiv pregatirea studentului eu acele natiuni de fizi-
utillizate in cadrul disciplinelor de specialitale care se predau in anii superiori, nolilmí í:J(,é(";are peniru arJaliza ~i prepararea medicamentului sau peniru determinarea proprietáfizice ale substantelor eu care lucreaza fannacishll. Deasemenea, se are in vedere fapdí medicamentul actioneaza, ln ultima instanta, asupra unor praeese biofizice pe care trebuie sá le CffiJoascií. Ca urmare, incepándeu anullmíversitar 1990-1991, · a primi! denumirea de ,,Biofizicá Farmaceuticá", avánd ffiJ program adecvat. La practice studenlii lucreazi! individual, in cadrul unei ~edinte fiecare student efeco altá lucrare, in scopul formiírii deprinderilor practice necesare utilizárii unor teh~i metode fizice folosite cureni in practica farmaceuticií. Materialele didactice, inclusiv sala de lucrari practice, páná in anul 1973 aufost utiliin comffiJ eu disdpiina de Biofizica Medicala. Dupa aceasta data cele douá discipline separat ~i a fost dotat mJ laborator de lucrári practice peniru Facullatea de Farmaci e. Referitor la activitatea de cercetare, pfula ln arml 1973 preocupiírile disciplinei s-au .llJ
27
Materiale didactice- egyetemi jegyzetek: • • • •
M 0/ariu- Elemente de Fizica pentru Facullatea de Farmacie, !976. Filep Győző- Biofizika, !979. M Olariu- Biofiziclí, Curs pentru F,acultatea de Farmacie, 1994. M Olariu- Lucrari Practice de Fiziclí Farmaceuti ca, 1994.
•
Szabó E., Olariu M - Noua metoda de determinare a éon\inutului de Th ji Tn din le minerale. Prima Conferinllí Naponala de Tehnica Medica!a, Bucurejti, dec. !963. Szabó E., Olariu M- Instalalie pentru determinarea con\inutului de Th ji Tn din minerale. Inovape, Certilical de Inovator Nr. 231, I.M.F. Tg.-Mure~, 1963. Olariu M, Szabó E., Filep V - Aparat electric pentru masurarea debitelor. Inc•vallie.: Certificat deInovator Nr. 245 al I.M.F. Tg.-Murej, 1964. Balogh L., Szabó E., Bachner E., Olariu M, Nico/aeseu 1., Solomon S., Vo/oc N Studiul radioactivitapi unor ape potabile din raionul Gheorgheni. Prima Cc,nfi,riJll!i. Naponala de Radiologie ji Utilizarea Radioizotopilor in Medicina, Biologie ji Agricole, Bucure~ti, iunie 1964. Szabó E., Bachner E., Nico/aeseu I, Olariu M- Radioactivitatea unor ape potabile raionul Gheorgheni. Determinarea con\inutului de radon ~i radiu din izvoarele de port osmotic la nivelul membranei eritrocitare sub actiunea unor medicamente. Lucraminerale din comuna Tulghej. Primul Simpozion Naponal de Igiena Radiatiilor rile celui de al XVI-lea Simpozion National de Biofiziclí, Iaji, 20-21 act. 1983, p. 27-30. zante, Timijoara, act. 1965. Olariu M, Nico/aeseu I, Opri~or I, Bachner E., - Rezultate experimentale ptivind Filep Victor, Barabás Béla- Detector pentru determinarea con!inutului de Radon ji efectul temperaturii asupra transportului osmotic la nivelul membranei eritrocitare. A Radiu al apelor minerale. Inovape, Certilical de Inovator Nr. 315, I.M.F. ill-a Conferinta Nationala de Biofizica, Iaji, 27-29 aug. 1985, p. 24-28. !969. ••••···••·•c··''"' M, Nico/aeseu l- Pasibilitali de exploatare medico-biologiclí bazate pe fenoOlariu M, Péter M, Filep V - Différenciation des microorganismes vivants par menul de difuzie a radiapei laser. Lucrarile celui de al XVII-lea Simpozion Naponal diffusion de la Iumiére monochromatique. Lucrarile celui de al IV-lea Co,ngreS de Biofizica, Tg.-Murej, 15-16 mai 1986, p. 17. Intema-lional de Biofizica, Moscova, august !972, p. 345. Olariu M, Nico/aeseu I, Opri~or I, -Practical apiicalion resulting from the study of Olariu M, Péter M, Filep V - Identificarea unor specii de bacterii vii prin water transport through cell membrane investigated by seattering of laser radialiorr da imprlíjtierii diferenpate a luminii monocromatice. Rev. Medicala, nr. 2, 1972, method. 4-th International Conference of water and ions in biolagical systems, Bucu172-175. ,.,_,,, TP_._.n ••a" Bucurejti 29-30 mai, !991, vol. p. 149-153. roorganismelor vii, Inovape, Certilical de Inavater Nr. 351 al I.M,F. Tg.-Murej, 1 M, Péter M, Marcela Ardelean- Biostimulare eu laser He-Ne. Rev. de MediOlariu M, Péter M, Filep V - Diferentierea germenilor patageni fata de cei netJatc•cina ji Farmacie, Orvosi és Gyógyszerészeti Szemle, U.M.F. Tg.-Murej, vol. 38, nr. 2, geni din speeia Escherichia coli prin impra~tierea luminii monocrornatice. Rev. 1992, p. 80-83. cala nr. I, 1973, p. 28-31. Olariu M, Péter M - Rezultate experimentale privind efectul concentrapei la inLor:ástierea radiapei laser pe microorganisme vii. Rev. Medioala nr. l, 1974, p. 53-55. 0/ariu M, Péter M - Efectul unor factori fizici asupra procesului de diVizime !ara analizat prin metoda impdjtierii radiapei laser. Rev. Medicala nr. 2, 1976, p. 152.
• • •
•
•
•
•
• • •
• •
28
.
~
-
··•-,-· ...· .•.•.···.. · •.
•.
..
~:0:~·-
Olariu M, Péter M - Studiul ac!iunii radiapilor alfa asupra procesului de diviziune ·celularlí prin metoda imprlíjtierii radia!iei laser. Lucriírile celui de al XI-lea Simpozion Naponal de Biofiziclí, Iaji, 9-10 ian. !976, p. 38-40. .. Olariu M, Nico/aeseu I,PéterM,Opri~or I,. Racsin M- Utilizarea metodei imprlíjti· radia\iei laser in studiul vitezei de transport a apei prin membrana eritrocitarlí. Al At'-"'" Simpozion Naponal de Biofiziclí, Timijoara, 6 mai 1977, p. 55-61. · ••• t1Iariu M, Nico/aeseu I.,Popovici Adriana, Papp I,Opri~or I- Acpunea unor vitami· asupra transportului de apa la nivelul membranei eritrocitare. Lucrarile celui de al ·"·· ----Simpozion Naponal de Biofiziclí, Cluj-Napoca, 11-12 mai !978, p. 23. '"·'''morriu M, Nico/aeseu I,Opri~or I, Racsin M - Metodlí de studiu pentru rezisten!a ·~·;•·osJnoltidí a membranei eritrocitare. Rev. Medicallí nr. 2, !978, p. 179-182. Olariu M, Nico/aeseu I, Péter M, Bakó 1,, - Biophysical method for studying the efficasy of preservers used in wine-growing. Abstr. of Nat. Simp. of Biophys. p. !80, Sovata, !979. Olariu M, Csedő C., Bachner E. - Determinarea continutului de saponine din produse vegetale prin metoda imprlíjtierii luminii. Rev. Medicallí nr. l, 1980, p. 74-79. Olariu M, Nico/aeseu I, Opri~or I, - Experimental studies .on the action of some drugs on the water transport across the erythrocyte membrime. Second International Conference on Water and Ions in Biolagical Systems, Bucharest, sept. 6-ll, 1982, Abstr. p. 288. Olariu M, Nico/aeseu I, Opri~or I, - Evaluarea cantitativlí a modificlírilor de trans-
29
GYÓGYSZERÉSZETI BIOFIZIKA
CHIMIE GENERALÁ ~I ANORGANICÁ
dr. Olariu Mihai egyetemi előadótanár
conf dr. 0/ariu Marioara
A jelenlegi Gyógyszerészeti Biofizikatanszék az 1948-49-es tanévben létesült dr. Horváth Attila vezetésével Gyógyszerészeti Fizika néven. 1952-1961 közölt a tanszékvezető dr. Balogh László, előadótanár, az 1961-1964 periódusban Szabó Endre adjunktus, majd Filep Győzö főkutató. Az 1965-66 iskolai évtől a tanszék vezetője Barabás Béla adjunktus, 1973-ig. Ettől kezdve a diszdplina vezetője dr. Olariu Mihai. A magyarnyelvű előadásokat Bachner nő adjunktus tartotta 1986-ig, mikor is a fakultást megszüntették. A kar újraindítása után · 1990-ben újra dr. Olariu Mihai veszi át diszdpiina vezetését, a magyarnyelvű előadások kal pedig újra Filep Győzöt bízzák meg. A diszdpiina 1973-ig az Orvosi Biofizika tanszékkel közös segédszemélyzettel rendelkezett (Kiss F laboráns). 1973-86 közölt laboráns Sacárea Aurelia, l990"től pedig Frande~ Dorina. Az első éven előadott gyógyszerészeti fizika mint alaptárgy a gyógyszerészképzés eszköze. Elsődleges célja, hogy megismertesse a hallgatókkal azokat a fizikai alapfogalmakat, melyek a felsőbb évfolyamokon leadott szaktárgyak elsajátításában, a gyógyszeranalízisben és készítésben, valarnint gyógyszerész által felhasznált anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálatában nyújtanak segítséget. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a gyógyszer és szervezet kölcsönhatása végül is biofizikai és biokémiai folyamatok eredménye, melyeket a gyógyszerésznek is ismernie kell. Így az 1990-91 iskolai évtől kezdve a diszciplína- természetesen megfelelő programmal- a Gyógyszerészeti Biofizika nevet kapta. A gyakorlatokon a hallgatók egyénileg dolgoznak, minden diák más-más gyakorlatot végez. A gyakorlatok célja, a jelenlegi gyógyszerészeti gyakorlatban alkalmazott fizikai módszerek és technikák elsajátításához szükséges gyakorlati készség kialakítása. l973"ig a Gyógyszerészeti Fizika az Orvosi Biofizikával közös laboratóriurnot és tan" szereket használt. Ezután a két diszciplina szétvált, a Gyógyszerészeti kar számára külön laboratóriurnot rendeztek be. A kutatói tevékenység !973-ig két fő irányban folyt: • A lecitin mint biológiai anyag, tulajdonságainak vizsgálata és szerepe a membrán transzportfolyamatai ban;
o data eu ínfiintarea faculta!ii ín anul1948-1949. . .. !npetioatda 1948-1957 disciplina a fost predata de conf. dr. Eperjessy Ann~. intre anii de ~efa de lucrali dr. Csegedy Iolanda, din !962 pánain !987 de catre prof. dr. [~gdc>rGoina, iar din 1990 de conf. dr. Olariu Miírioara. 1 ínfiin(are ~i pána ín prezent o serie de cadre didactice ~i auxiliare ~i-au actus ín cadrul Disciplinei de Chimie generaJa ~i anorganica ín eliverse perioade dupií
•
A gyergyói, csíki és kovásznai ásványvizek radioaktivitásának vizsgálata .
!973-tól kezdve a diszdpiina kutatási témája a lézersugárzás szóródásának felhasználása mikroorganizmusok vizsgálatára, illetve fizikai vagy gyógyszerhatásra létrejövő tozások tanulmányozása a vörösvérsejt-membrán ozmotikus transzportfolyamataiban. Ehhez a témához kapcsolódik Olariu Mihai fizikusnak a Kolozsvári Babe~-Bolyai Egyetem fizika szakán "Contribu\ii fa studiul fenomenului de ímpra~tiere a luminii pe microorganisme vii. Aplicatii." dmü doktori értekezése (vezető Dr. Doc. Prof. Hariton Tintea).
30
17~""
~"
utmeazií:
$eflucriíri
Conferen\iar
Numele ~i prenumele Ipó Maria Cornea Maria Pop Ioana A vrarn Elena
Functia Laborant I Laborant I Laborant Laborant I
Celelaile cadre didactice care au lucral in cadrul disciplinei sunt raportate prin activi.ta!i ~i la alte discipline unde ~i-au adus aportul timp mult mai indelungat ~i ln cadrul ciíro. ra ~i-au ob\inut titiul de doctor. ~-~·-·. De men(ionat ca ín Iimba maghiarií cursurile disciplinei de chimie generalií ~i anorganicií sunt predate de ciítre Prof. dr. Tőkés Béla. Disciplina se predií studen(ilor din anul I farruacie, seniestrul I ~i II ( curs ~i lucriíri practice) ~i este prevazuta eu douií examene la sf'ar~itul fieciírui semestru. Disdplina de chimie generaJa ~i anorganicií face parte din categoria disdplinelor fim.cc. "c.:.drurne.nta.le. Ternatica-program contine .intr-o succesiune logica ~i abordarea ~tiintifica, o parte de chimie generaJa ~i apoi o parte de chimie descriptiva. Prin con\inut contribnie la formarea g§ndirii ~tiintifice a studenfilor, í'i familiarizeaza eu activitatea ln laboratoare, le dezvoltií spiritul de observa!ie, abstrac\ie ~i generalizare.
31
Cuno~tin(ele dobandile la disdpiina de chimie generalá ~i anorganica constituie fundamentui pe care se adauga noi cuno~tinte din domeni ul disciplinelor eu profil chimic, dar ~i din cel al disciplinelor de specialitate.
Fj.,,Ctivi.rn
~tiinpfica ~i
de perfecponare a acestar cadre specializates-a realizal prin:
ln cadrul disciplinei au fast elaborate unniítoarele materiale didactice: ~~~·contra,ct
a). cursuri-jegyzetek • • • •
Go ina T.- Chimie anorganicií, partea I- 1965, partea a II-a- Nemetale !968, partea III-a-Metale !970, I.M.F. Tg-Mure~ Tőkés B.- Szervetlen Kémia, I. Köt., Általános rész, I.M.F. Tg-Mure~, 1977. Olariu Marioara- Chimie anorganicií Vol. I (partea I, II) U.M.F. Tg-Mure~ 1992 Olariu Marioara- Chimie anorganica Vol. II, U.M.F. Tg-Mure~ !994
b).lucrari practice-gyakorlatijegyzetek •
•
I. Ristea- Chimia anorganica. Indrumator de lucrari practice, I.M.F. Tg.-Mure~, !966 Olariu Marioara -lndreptar de lucrari practice de chimie anorganica, I.M.F. Tg-Mure~,
•
1981. Olariu Marioara, Strimbu Adela- Problemede chimie anorganica, U.M.F. Tg-Mure~, ·
.
~~~
c). ciírti publicate-könyv •
Joan Gre eu, Teador Go ina- Chimie anorganica Ed. Did.
~i
Ped. Bucure~ti, !982.
d) teste pentru adrnitere - felvételi tesztek Olariu MCírioara - a coordonat intocmirea volumului "Teste de chimie "n''ra"n;rll'' pentru concursui de admitere. • Colectiv de autori (Miírioara Olariu)- Teste de Chimie Anorganica pentru admil:enla la UMF Tg.Mure~. UMF Tg.Mure~ 1993. • Colectiv de autori (Adela Strilmbu) - Teste de Chimie Anorganica pentru adrniterea UMF Tg.Mure~. UMF Tg.Mure~ 1993. • Colectiv de autori (Marioara Olariu)- Teste de Chimie Organica pentru admiterea UMF Tg.Mure~. UMF Tg.Mure~ !993, 1998. •
e) teze de doctorat- doktori értekezések • •
Prof Goina Teador - "Studiul compu~ilor ebelatici ai aluminiului", Unliv
nr. 7216/1974 Cercetarea posibilitií!ilor de dozare a ionului de amoniu, amoniacului, ionUJui azotat ~i ureei din apele reziduale de la C.I.A. Mure~. T. Go ina, Marioara 0/ariu, $tefan H obai Beneficiar: C.I.A. Mure~ i;.(;ontractm. 730911977 Studiul gelatinelor fotografice. T. Goina, B. Tőkés, Viarica Kovács, Marioara Olariu, G. Suciu, M 0/ariu, $t Hobai. Beneficiar: C.I.A. Mure~ Contract nr. 5487 /1980, 1981, 1982. Dozarea argintuiui dlin apele reziduale. Metodií de determinare a apei de cristalizare prin analiza termodiferentiala. T. Goina, Miírioara 0/ariu, Alexandrina O§an, Maria Cornea.Beneficiar: C.I.A. Mure~ Contract nr. 986/1986. Determinarea formei chimice sub care se giísesc impuritiíple de fluor ~i dor in solupa de azotat de amoniu provenita din ingr~iírnintele complexe M.P .K. T. Goina, Máriaara 0/ariu, Gabrie/a Kerekes. Beneficiar: C.I.A. Mure~
Certificat de inovator: Goina, Gabrie/a Suciu- Determinarea amperometricií a suitiplor din gelatine fotografice. Ministerul Ind. Chimice nr. 674/27.04.1976
- Cehoslovacia, Praga 1965 Goina Teodor- Franta, Montpellier !975 Goina Te odor- Germania, Hochum ~i Tübingen 1978 Stra,nbuAdela- Ungaria, Budapesta ~i Szeged !996 c'''Acctivillttea de cercetare in cadrul disciplinei s-a axat pe lll1llitoarele domenii: ;~'O.:;~:er<:etiiri fizico-chimice asupra compru;;ilor chelatici ai unor cationi metalici eu: hi-
ct.' dr'oxi:aci:d, tioacizi, polioli, aminoacizi. • ''-Stu1dii microtermice ln sisteme medicamentoase :, Jl're~>arntrea de membrane ioni selectivi i'De1tennirum;a catalitica a unor ioni metalici Pnhmre" rilului Mure~
J.-
32
33
• Studierea unor sisteme redox organice catalizate de ioni metalici • Determinarea elementelor minerale din unele piante de interes fannaceutic
Lucrari publicate - tudományos közlemények • • • •
•
• • • •
•
• •
• •
• •
•
34
i'
""""'""·"'"'
T Go ina, I. Ristea- Cercetiíti fizico-chimice asupra compu~ilor solubili alumino·mamdelici, Studia Univ. Babe~-Bolyai Cluj, Chemia, l, p 65 (1965). T Goina, l. Ristea - Asupra reacpei aluminiului eu acidul .creozotic, Babe~-Bolyai Cluj, Chemia, l, p 65 (!965). T. Goina, I. Niac- Biureta termostatata (nola de laborator), Studia Univ. tla.be:i-flol'yai Cluj, Chemia, l, p 147 (!965). T. Go ina, I. Ristea, Marioara Munteanu- Detenninarea caldurii de neutralizare a zilor complec~i manito ~i pirocatechini borici, Studii ~i Cercetari de Chimie, Bu.cru·e~ti Acad. RPR Tom. 13, nr. 12, p 1752 (1965). I. Ristea, T Goina- Studiul reactiei acidului bori c eu PAS-sodic prin masuri termice ~i de conductibilitate. Revista Medicala Tg.-Mure~, XII, 2, p 190 (!966). T. Goina, 1 Ristea, Marioara Munteanu- Detennination of the Neutr~lisation Heat the monopyrogylol Boric Acid: Revue Roumaine de Chimie, XII, 9, p 1095 (!967). T Goina, I. Ristea, Marioara 0/ariu - Studiui complec~ilor aluminiuiui eu pirocatechioa, Rev. Med. Tg.-Mure~, XII, 3-4, p 352 (1977). l Cádariu, T. Goina, Lucia Bociíniciu - Cercetari interferometrice asupra aluminocitratilor. Studia Univ. Babe~-Bolyai Cluj, Chemia, l, p 5 (!968). T. Go ina, Miírioara 0/ariu- Efecte tennicein reactia tributil-boratului eu acetil acetona ~i pirocatechina, Revista Medicala, XIV, 3, p 329 (1968). T. Goina, Lucia Bociíniciu - Studiul interferometric asupra reacp_ei ionului de alumi- · niu eu acidui Iactic, mandelic, malic ~i tartric. Rev. Med., XV, l, p 9 (!969). T. Go ina, Gabriela Suciu- Detenninarea amperometridi a ionHor de hidragen proveniti din hidroliza unor cationi metalici. Rev. Med., XV, 2, p 12 (1969). T. Goina, Lucia Bociíniciu, Máriaara Olariu - Calculul constantelor de stabilitate al complec~ilor chelatici ai ionului de aluminiu eu Tirom, prill metoda potenp_ometrica. : Rev. Med., XV., 3, p 326 (1969). T Goina, I. Ristea, Gyöngyi Dudutz - Studiul interactilmii dintre acidul boric ~i acidul mandelic. Rev. Med., XVI, 3-4, p 378 (1970). · T. Go ina, Marioara 0/ariu, Lucia Bociíniciu- Forrnation Constanis of the Aluminiu Ion Chelates with Pyrocatechol and Pyrocathecol violet, Revue Roumaine de Chimie, XV, p 1049, (!970). T Goina, Marioara 0/ariu - Formati.on of Aluminium Complexes with Pyrogallol, Revue Roumaine de Chimie, XV, 10, p 1547 (!970). T Go ina, l Ristea, Gyöngyi Dudtiíz- Cercetiíti fizico-chimice asupra compu~ilor che- . latici solubili ai ionului de aluminiu eu acidul mucic, Rev. Med., XVII, 3-4, p 408 (1971). T. Go ina, Miírioara Olariu, Lucia Bociíniciu- Detennination of Forrnation Constants and the Thermodynamic Functions of the Aluminium Ion Chelates with Chromatropi c . Acid, Revue Roumaine de Chimie, XVI, 12, p 1849 (1971).
Gabrie/a Suciu- Determinarea amperometridí a sulfitului din gelatine foto;;,gr:afice. Rev. de Chimie, 25, l, p 70 (!974). $T Hobai- Utilizarea electrozilor membrane ioni selectivi pentru determi"''"tart'aconcentratiei ionului bromura. Rev. Med., XIX, 4, p 365 (1973). Catifa. Ri[. Gerda Schmidt- Aplicarea metodelor termoanalitice la .c.ontrolul putitií!~i ~i interactiunii substantelor medicamentoase. Rev. Med. XX, l, p 83 (1974). $1. Hobai, Eugenia Pacuraru- Studiul echilibrelor eu electrozi membrane lioln.s<,lecltivi. Rev. Med. XXI, l, p 7 (1975). :T!:iar·a Olariu, T. Goina - Determinarea catalitidi a ionului de Cu2+ falasind sistemul redox albastru de metilen-acid tiomalic (in OH-H3TM). Rev. Med. XXXII 2, p 168, (1986). • T. Goina, Miírioara Olariu - Detenninarea catalitidí a ionului Cu2+ din preparatul :;'~-·-:--Ne,OMtemovit. Rev. Med. XXXIV l, p 86, (!988). • Miírioara 0/ariu, T. Go ina- Aspecte cinetice al e interactiunii in sistemul albastru de toluidina-acid tiomalic-Cu2+.. Rev. Med. XXXV l, p 85, (1989). '<'' . ,ó A1ár·i0llra 0/ariu, Adela Strámbu- Evaluarea actiunii catalitice a ionului de Cu2+ in sistemul redox albastru de toluidina-acid P-mercaptopropionic. Rev. Med. Farm. ,.,...,... vrv. Gyógysz. Szemle XXXIX l, p 68, (!993). Marioara 0/ariu, Adela Stréimbu - Studiul spectrofotometric al reactiei dintre Azur B §i cisteinain prezenta ionului Cu2+. Rev. de Mediciná. §i Farmacie l Orv. és Gyógysz. Szetale XL l, p !00, (!994).
35
Lucrari prezentate la congrese, simpozioane, conferinte nationale ~i · ternationale Hazai és külfóldi tudományos rendezvényeken elhangzott előadások •
o
•
•
o
o
Miirioara Olariu, T Go ina- Deterininarea spectrofotometrica a ionului Cu2+ nrintr..ii nouil metodií cataliticií. Al VIII-lea Congres Na(ional de Farmacie, Bucure~ti, sept. 1984, Vol. de rezumate, p 179. Marioora Olariu, T Goina - Studiul cinetico-analitic al sistemului albastm de len-acid tiomalic-catÍoni metalici (Cu2+, H 2"'). Al III-lea Congres Nafional de 21-24 sept. !988 Vol. de rezumate Il, p 468. _ Marioara Olariu, Adela Strdmbu - Aspecte cinetice ale interactiunii 'in sistemul B-cisteinií-Cu2+. Al X-lea Congres Nafional de Farmacie, Cluj-Napoca, 22-24 1994, p 312. Marioara Olariu. Adela Strdmbu. Mihaela Ciotlo~ - Evaluarea activitiítii catalitice ionnini de Cu2+ ln sisteme redox organice. Conferiuta NaJ:ionala de Farmacie, _· oct. !996, Tg.-Mure~, p 34. Marioara Olariu. Olivia Rusu Moldovan- Cercetári privind ac(iunea cataliticií a !ui de Cu 2+ asupra sistemelor redox. A VI-a Reuniune Medicala franco-romána, Mure~ 8-9 mai 1998, p 98. Marioara Olariu, Adela Strdmbu. Ioana Pop - Studiu privind distribufia unor in planta Taraxacum Officinale fam Compositae. Al XI-lea Congres National de maci e, Ia~i 8-l O oct. 1998.
Practicantii disciplinei (prof. Goina Teador ~i conf. Olariu Marioara) avut colabor~ri de cercetare in afara disciplinei ln urmatoarele domenii: •
compu~i
o
•
poluarea riiului Mure~ metabolismul eritrocitului
•
biochimia proceselor illfiamatorii
chelatici
ln lU1Tia acestar colaboriiri sunt coautori la 17 lucdiri publicate.
dr. Goina Teodor egyetemi tanár, majd 1990-től napjainkig dr. Olariu Marioara ;g;;,,teini előadótanár. eltelt időszakban az Általános és Szervetlen Kémia Tanszék működésében szám:os és laboráns vett részt. Névjegyzéküket a mel)ékelt tábliizat tartalmazza. r:;.iAJké~oyelvű oktatás keretében a magyar nyelvű előadásokat dr. Tőkés Béla_egy>'temi
tar\ia. általános és szervetlen kémia oktatása az I. éven, két félévben előadások és laboragyakorlatok formájában történik. Az ismeretek ellenőrzése félévenkénti vizsgákon Általános és Szervetlen Kémia az alaptantárgyak csoportjába tartozik. Az itt szer:ttism•erel!ek, kiegészítve más kémiai tanszékeken közölt ismeretanyaggal, alapot képeza szaktárgyak elsajátításáboz. Az oktatá'! számos laboratóriumi kézikönyv, illetve óKl;ZOrosított előadási jegyzet segítette (lásd amellékelt jegyzéket).
a) Kutatási szerződések: Nr. 7216/1974 T Goina, Mlírioara 0/ariu, $t. Hobai. -Az ammónium-ion, az ammónia, a nitrátion és a karbamid meghatározási módszereinek a tanulmányozása a marosvásárhelyi ;E'::.tegyikmnbinát szennyvizeiben Nr. 7309/1977
T Goina, B. Tőkés. Julia Kovács. Marioara Olariu, Gabriela Suciu, M Olariu, St. Hobai. -Fényképészeti zselatinok tanulmányozása Nr. 5487/1980-1982 T. Go ina, Miirioara Olariu, Alexandrína O~an, Maria CorneaA. Az ezüst meghatározása szennyvizekből · B. A kristályvíz meghatározási módszere termodifferenciál-analízíssel Nr. 986/1986 T Goina, Marioara Olariu, Gabrie/a Kerekes - A fluor- és klór-szennyeződések .kémiai alakjának a meghatározása MPK komplexműtrágyából származó anunóniumnitrát oldatban. ;-A-:szeJrző,dő
fél minden esetben a marosvásárhelyi Vegyikombinát volt.
ln cadtul cercului ~tiintific studentesc referitoare la aceasta disdpiina ~i-au elabarat lucrari de diploma 32 de absolventi.
b) Újítások: T Goina, Gabrie/a Suciu- Fényképészeti zselatinok szulfit-tartalmának amperometriás meghatározása·
ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA
.;,,o._.llejcegyeZ>•e: Vegyipari Minisztérium- nr. 674/27.04.1976
dr. Oláriu MCírioara egyetemi előadótanár
A Tanszék egyidős a GyógyszerészetiKarral: 1948/1949-ben létesült. !948 és !957 közölt a Tanszék vezetője dr. Eperjessy Anna egyetemi eliíadótan: (docens) volt, őt követte 1957 és !962 közölt dr. Csegedy Jolán adjunktus, '"''"·-'"o
36
Goina T.- Csehazlovákia, Prága, 1965. Goina T.- Franciaország, Montpellier, !975.
37
• GoinaT.''":"·J..~Iil.e~~~g';$oélium ésTübingen, !978. •
Sttiífou,~a~r
~)A~ta.1~~é~tl!dományos munkája a következő területeket ölelte fel: Iig§esfém-kationok kelát-komplexeinek fizikai-kémiai tanulmányozása hiclrmd-savtlk-. :kal tiosavakkal, poliblokkal, aminosavakkai • -GyÓgysZet-i'endszerek milcrotermikus tanulmányozása o Ionszelektív membránelektródok előállítása o Egyes fémionok katalitikus hatása o A Maros folyó szennyeződése · • Fémionokkal katalizált szerves redox-rendszerek • Egyes gyógyszerészeti szempontból jelentős növények ásványi anyag tartalmának meghatározása o.·
A felsorolt témakörökből szárnos, nyomtatásban megjelent, illetve .konferertciiíkon, kongresszusokon közölt dolgozat született Ezekjegyzékét amelléklet tartalmazza. Több mint 60 dolgozat összefoglalója tudományos rendezvények köteteiben szerepel. A Tanszék tagjai (dr. Goina T. egyetemi t,.uár és dr. Olariu Marioara előadótanár) több· interdiszciplináris, illetve intézmények közölti kutatói téma megoldásában is részt vettek, a következő területeken: • kelát-vegyületek • a Maros folyó szennyeződése • az eritrodták anyagcseréje • a gyulladásos folyamatok biokémiája Az eredményeket, társszerzőkként, !7 nyomtatásban megjelent dolgozatban közölték A tudományos diákszakkör keretén belül 32 végzős hallgató készítette diplomadolgozatát a tanszéken.
1964-1997 dr. Kisgyörgy Zoltán 1997-1998 A.ctivitat<Ja didactica a disciplinei, reflectata prin cursuri ~i lucrari practice de laborator í.ell!efi<Jtat de aportul generos al cadrelor didactice. Pretegerile !n Iimba románií au fost de prof. dr. Füzi Iosif pána !n anul !997, precum ~i de d-na conf. <)r. Maria intre anií 1990--1994, pánií !n prezent, !ar ce!e !n Iimba maghiara de conf. dr. Kisv ,,0 ,...,u pánain anul !998. In prezent cursurile !n Iimba maghiara sunt sustinute de dr. Mihai Giurgiu.
preparator asistent univ. ~ef de lucrari
preparator asistent univ. ~ef de lucrari preparator ~ef de laborator asistent univ. ~ef de lucriíri conferenpar
doctor !n !n ~tiinte naturale
doctor !n biologie
doctor farmacist
BOTANICÁ FARMACEUTICÁ conf dr. Kisgyörgy Zoltán Disciplina de Botarrica farmaceuti ca a fost !nfiintatií !mpreuna eu Facullatea de Parma- .. cie !n anul universitar 1948-1949 de ~eful de lucrari dr. Jahionkay István, acesta fiind totodatií primul conducator al disciplinei. Ín cadrul orelor decurs se predií botarrica generaJa ~i sistematica aplicata, punánd aceeni pe aspectele de ínteres farmaceutic. Studiul complex al piantelor medicinale necesitií !n mod iruperlas cuno§tinte temeini ce de citologie, histologie, anatomie §i taxonomie vegetaUí. Ín perioada !948-1998 disciplina a fost condusií de: 1948-1952 Conf. dr. Jahionkay István Conf. dr. Rácz Gabriel !952-1963
38.
39
Botanica farmaceutica este 0 disciplinii eu caracter aplicativ, caracter al ciírui ment a fost ilustrat mai ales de aerivitatea prestatil de unu! din marii disciplinei, conf. Rácz Gabriel, care a introdus metoda diferen)ial-diagnostica in citologie, histologie, nografie ~i sistematicií, pentru a elimina erorile in profesia farmacistului. Aceasta a apelat la toate mijloacele materiale ~i intelectuale avute la dispozi)ie, astfel incát mántul botanic uuiversitar s-a caracterizat printr-un accentuat studiu eu finalitate nracti''" Astfel, in cadrul cursurilor ~i al lucrarilor practice, dr. Rácz Gabriel nuu :s-~~a~~~':; numai eu prezentarea descriptiva a no)iuuilor ~i a obiectului avut in studiu, n tode practice de Iucru: ~e aceea, in citologie a recurs la identi:ficarea incluziunilor prin metode cito-histochimice, iar ln histologie ~i organowafie la colorarea tisulara identificarea prin reacJii chimice a tesuturilor examinate. In cadrul prelegerilor de marica vegetalii s-a pus aceerrtul pe studierea caracterelor morfologice ale speciilor in
pul recunoa.§terii acestora
~i
in mai midí masura pe criteriile teoretice care stau la
taxonomiei. Totodata, in paralel eu
recunoa~terea
piantelor medicinale, trebuiau recun<>S·
cute speciile lnrudite sau cele care prezentau asemanan morfologice. La sfill~itul fieciirui capitol al prelegerilor s-au citat rezultatele cercetarilor ~tiimpfic' din tara ~i de peste hotare din dorneuiul piantelor medicinale, care prezentau conexiuui
nopunile prezentate, iar in cadrul lucri'irilor practice elementele eu caracter apiicativ primordiale, cuno~tintele descriptive eu caracter teoretic nefiind un prim criteriu, tatea esentiala constituind-o capadtatea de diferentiere ~i de analiza comparativa a lor studiate. Deci, haza proceduralii a ins~irii cuno~tiin!elor se haza pe principiul "Ce man!!ri ~i ce diferente sunt lntre obiectivele studiate?" In cadrul disciplinei se prezentau lm referate ~i discu)ii avand ca obiect noile din literatura de specialitate, precum ~i recenzia ultimelor apariJii editoriale in domeniu. Un ajutor prepos in aerivitatea didactica ~i in dobándirea unor cuno~tinte eu practic apiicativ 1-a constituit oferta Gradinii Botanice ~i de Piante Medicinale a íacultiíti noastre. Toate examenele de lucrari practice de taxonomie vegetala s-au desfií~urat acest cadru, permi!ánd astfel aprofundarea no)iuuilor eu caracter teoretic. In plus, in
oada martie-iunie a tiedírni an universitar, studenfii au beneficiat de excursii ín
lm]pr~ju
rimi pentru recunoa~terea florei din aceasta zona; dándu-li-se posibilitatea recoltarii rialelor pentru intocmirea ierbarului necesar pentru examenul de taxonomie. Totodatií, denpi au avut ocazia sa viziteze Biblioteca "Teleki" din Tárgu-Mure~, care dispune de ptimate ~i iconografii de mare valoare care ofera posibilitatea studiulai istoriei botanicii. Studiul teoretic ~i practic amanuntit al piantelor medicinale ~i toxice de catre discir>lin de Botanicit farmaceutica, precum ~i realizarile eu caracter fundamental ~i apiicativ bucurat de recunoa~terea comuuita)ii ~tiin)ifice, lucru ilustrat ~i de solicitarile dh;ci]Jlitt~ de Medicinil legala pentru identificarea unor organe sau fragmenie de organe ale piante toxice, folosite aceidental sau intentionat de persoane aflate sub ancheta judiciara.
Manuale, monografii, cursuti, índrumiítoare de lucrari practice putbliicaté Tankönyvek, monográfiák, egyetemi jegyzetek •
40
Avram R, Andronescu Ecaterina, Füzi l. - Botanicá farmaceuticií, revizuita, Editura Didactica ~i Pedagogica, Bucure~ti, !981
Gábor és a Botanikai Tanszék munkaegyüttese- Sejttan és szövettan, vol. 1,1954, !960, Litografia U.M.F. Tárgu-Mure~ Gábor és a Botanikai Tanszék munkaegyüttese - Organográfia. Vegetatív szer\ve<,.. vw. l, Il, Litografia U.M.F. Tárgu-Mure~, !954 Gábor-Növényrendszer, Litografia U.M.F. Tárgu-Mure~, !956 •<>•·"u"' József- Gyógyszerészeti növénytan. Sejttan és szövettan, vol. l, Litografia UM.F. ;él>Tiil1gu-~Jur<,~, !970 Ki,•gy•ör!rv Zoltán - Sistematica piante/or. Ghidul cursu/ui de botanicií (anna<:eut'icá. Taxonomie, Litografia U.M.F. Tárgu-Mure~, !956 Márton Aurelia - Lucriiri practice de botanie/í farmaceuticlí. L~otanicá iJZeíter
't~-~~~~~.~;;medicinale, Litografia U.M.F. Targu-Mure~, !993
;;
Zoltán - Gyógyszerészeti növénytan. Rendszertan. vol, Ill, Litografia U.M.F. Targu-Mure~, !994
lucrarilor ~tiintifice publicate in perioada 1948-1998 1948-1998 között megjelent tudományos közlemények Lucrarile ~tiinpfice publicate de disdpiina de Bot~c~ furma:eutica ~i ~iologie cel~ra'íiei(et•uiíse meadreaza 1n urmatoarele grupe de studn, m funcpe de ternatlea abordata: r. Con)ioutulln principii actíve al speciilor. Calitatea produselor vegetale. · Histologie, organografie, structura organelor . . III. Efectul antimicrobian, fungistatic, trichomonacid. Efecte farmacodmamtce. Alte biologice IV. Metode cantitalive ~i calitalive pentru determinarea principiilor active Geobotanica aplicata. poten)ialul productiv al florei medicinale spontane Medicina populara. Ocrotirea naturii VII. Cercetari in vederea ob)ioerii unor forme farmaceuti ce. Brevete VIII. T eze de doctorat
n.
Rácz G.- Cercetarea piantelor indigene eu con(inut de arbu'tina ~i lntrebuin(area lor te-
·+'·' ;r:apeutic:a, Revista ~tiintelor Medicale III, seria II, 1951, 73
G. - ldentificarea in Herba Centaurii a inJpurita)ilor provenite de la Silene arme-
;··':''>' :nu,Faonacia II, 1954, nr.2, 58 Rácz G., Rácz-Kotil/a Elisabet a. Kisgyörgy Z .• Füzi I. - V arialia con)ioutului in arbutina la Arctostaphylos uva-ursi (L.). Spr. in cursui dezvoltaril ~i in d~endenta de factorii mediului, Revista Medicala II, !956, nr.!, 40
41
•
•
• • • • • • •
• • •
• • • • • •
• •
42
Rácz G., Füzi l, Kisgyörgy Z., Szentkirályi Éva- AcliWlea antimicrobianií a extrac:tel< de frunze de par (Pirus communis) asupra dezvoltlírii. agentilor patogeni ai cistitei, ta MedicaHí,1954, nr.4, 34 Füzi I.- act:iWlea extraetelor de placenta (conservate duplí metoda Filatov) asupra terii ~i dezvoltlírii. illlor piante anuale ~i asupra germinlírii illlOr seminte de piante cinale, Conferinta Nationala de Farmacie, Bucure~ti, I 957, 476 Kisgyörgy Z., Ádám L. - Act:iWlea extraetelor de fructe ale speciHor indigene de asupra ageulilor patogeni ai diareei, Revista Medicallí, !957, nr.2, 49 Rácz G., Füzi L, Kisgyörgy Z.,- Conlinutul1n arbutinlí al frunzelor de par (Folinm provenite de la soiurile de culturlí ~i de la plírul paduret, Revista Medicalil, 1957, nr.4, Rácz G. - Népgyógyászati adatok az Aranyos völgyéből, Gyógyszerészeti értesítő, I nr. 3 FüziI-Date referitoare lamedicina populara din lmprejurimile ora~ului Tru·gu·-Mllfe~ Revista Medicala, !957, nr.3, 36 Rácz G., Csedő C. - Metoda de determinare microchimica a alcaloizilor totali din traguna (Atropa balladonna L)., Revista Medicala, !958, nr. l, 36 Rácz G., Blazsek V. - Contributil la analiza cromatografica pe hartie a derivalilor din piante. Identificarea arbutinei ~i a hidrochinonei, Farmacia, I 958, nr. 5, 443 Rácz G.- Experimentelle ForschWlgen uud Bestlitigung der Wirksarnkeit eimger in rnmauischen Volksmedizin verwendeten pflanzlichen Drogen, XVIl-eme Congres national des Sciences Pharmaceutiq\leS, Bruxelles, !958, Résumé des Exposés, 22 Rácz G., Kisgyörgy Z., Füzi l- Cercetiíri asupra cont:inutului 1n arbutinlí a frunzelor par (Pirus communis L.), Conferinta Nalionala de Farmacie, Bucure~ti, 1958, 380 Füzi L, Péter M, Kisgyörgy Z. - Contribut:ii referitoare la act:iuuea antibiolica a (Urtica dioica L.). Nota L, Revista MedicaHí, I 958, nr. 6, 492 Kisgyörgy Z., Ádám L., Szentkirályi Éva -Contribut:ii la studiul fiuetelor de macri~ mex sp.) eu act:iWle antirnicrobianií, Conferinta Nationala de Farmacie, Bucure~ti, I 492 Rácz G., Kisgyörgy Z., Füzi l - Bakteriostatische WirkWlg des meschlichen Urins Gerruss vonAuszügen aus Birnblatem, Die Naturwissenschaften, !958, nr. l 4, 342 Rácz G., Kisgyörgy Z., FüziL-A körtefa (Pirus communis L.) vegetatív szerveinek koanthocianin-tartahna, Acta Pharmaceutica HWlgarica, !958, 4, 187 Rácz G., Kisgyörgy Z., Kemény G., Füzi!.- Act:iWlea hidrochinonei ~i a floridzinei ra ciclului sexnal la ~obolani, RevistaMedicala, !959, nr.!, 67 Rácz G., Csedő C. -O nouií posibilitate de valorificare ralionalii a cuiturilor de gunii (Atropa belladonna L.), Revista Medicala, !959, nr. l, 67 Rácz G.- Herba Leonuri 1n terapeutica moderuií, Farmacia, 1959, nr.5, 387 Rácz G., B/aja D., Kisgyörgy Z. Füzi L - Continutul1n arbutina al frunzelor illlOr de par cultivate 1n Romfulia, Studii ~i cercetari de biochimie, Academia R.P .R., nr.3, 279 Rácz G., Füzi I.- Téjékoztató adatok leukoantocianinok gyógynövényekben, való dulásához, Acta Pharmaceutica HWlgarica XXIX, 1959, 2, 64 Rácz G., Füzi L, Kisgyörgy Z.- Suspendarea fertilitiítil animalelor de experientií eu frunze de par, Revista Medicala, !960, nr.!, 80
is.<:)•ör~yZ., Domokos L., Fűzi l, Ádám L.- Contributil la CWlO~a acliunii ba<Wa extractului de fructe de miíci~ (Rumex crispus L.), Revista Medicalil, 1960, 82 Kisgyörgy Z., Papp J. - Influenta provenientei botanice a amidonultrl asupra comprimatelor, Revista Medicalil, 1960, nr.2; 239 L, Péter M, Kisgyörgy Z. - Contributilia CWloa§tel'ea efectúlui antibiotic afúi'Zicii dioica L.). Nota II., Revista Medicalil, 1960,239 G., Fűzi l Fülöp L.- Metoda de dozare a cont:inutului 1n arbutinii din frunzele de oeri:sorlF<>liumVitis idaeae), Farmacia, 1960, nr.5, 377 Fűzi l Fülöp L. - Cerimetriás módszer növény drogok arbutintartalmának megíiiál-ózásán~ ActaPhallnll!Ceii!ÍcaHungaricaXXX, 1960, nr.5, 212 G. -Az árticsóka (Cynara scolimus) a gyógynövények sarában, Gyógyszerészet . !960, ll, 407 G., Oícy G. - Consideratli asupra valorific!irii piantelor 1ntrebuintate ln medicina popuMoldova, Analele ~tiint:ifice ale Universitiítli ,,AL I. Coza" din~ (seria nouá), Sec.JlUD<"'u, VI, 1960, 167 G. - Cercetari de antibiotice 1n cadrul piantelor eu flori, Revista Medicala VIT, nr.2, !89 . Péter M - Contribut:ii la CWlo~terea act:iunii antibiotice a urzicii (Urtica dioiNola ill, RevistaMedicala, 1961, nr.4, 430 G., Fazakas B., Horváth G. - Filadelflna, un nou antibiotic eu acliune trichomona1n florile de Philadelfus coronarius, Revista Medicalil, 1961, nr.4, 424 G., Füzi L, Kisgyörgy Z., lliq G. - Contribut:ii la cuno~terea continutuluí 1n urbudin produsul indigen Folium vitis idaeae, Farmacia, 1961, nr.8, 505 G., Rácz-Kotil/a Elisabeta- Valoarea diagnosticlí a tesutului epidermic la specüle· •·lfldm;e vegetale xm, !962, nr.6, !79 L, Szánthó Éva, Fülöp L. - Metodi! fotocolorimetriclí pentru dozarea alcaloizilor ');:···~!·~~!din droguri ~i preparate farmaceutice, Conferiuta Nationala de Farmacie, Bucu'• !963 :;c~&-PwÍ;dG~j-í'pF:hoz;;;akos B., Horváth G. - Nouvel antibiotique aeffet trichomonacide obtenu de c! coronarius, Archives de !'Union Medicale BalkaJtiquei, 1963, no. 1-2 M - Actillilea antibiolica a urzicii (Urtica dioica L). Nota IV, Revista ,;~ i~:~~; 1963, nr.2, 163 ~·· Z., Domokos L., Ádám L.- Contributilia CWlőa~ea efectúlui bacteriostatic .al rnlie~d§Ullui (Rnmex crispus L.), Revista MedicalalX, 1963, nr. l, 53 "ic::;~~.~·; Füzi l, Márton Aurelia - Act:iWlea illlor substante medicamentoase asupra ger•;• semintelor. Nota L Acidul benzoic, acidul salicilic ~ siírurile lor, Note botanice I, 1964,31 Füzi L, Péter M, Márton Aurelia, Kisgyörgy Z. - Acyuuea antirnicrobianií a diferitelor
43
o
o
o
• •
•
•
o
•
o
• o
• •
•
•
44
speeli de urzica (Urtica urens, Urtica pilulifera, Urtica dodarthi), Revista Medicalli !964, nr.3, 311 Rácz G., Füzi l, Márton Aurelia- Acj:iunea unor substante medicamentoase asupra min3rii semintelor. Nota II.Comp~i eu arsen §.i mercur, respectiv asocierea acestora acidul beozoic ~i siirurile sale, Note botanice I, !964, 35 Rácz G., Füzi l, Márton Aurelia- Acj:iunea unor substante medicamentoase asupra minfuü semiotelor. Nota ITI. Extractul de sulfina (Meliotus officinalis L.), Note I, !964, 40 Rácz G., Füzi l, Domokos L. - Acj:iunea antibiolica a extraetelor obj:inute din aeriene ale plantei iiÍdigene Lysimachia nummularia L., Revista Medicalö, !965, Kisgyörgy Z., Csedő C. - Contribuili la cunoa~terea raportului hiosciaminií: sccopollamlir ln frunzele de mlitrligunli (Atropa belladonna L.), Revista Medicalö, I 965, nr.!, 58 Füzi l, Rácz G., Márton Aurelia, Kisgyörgy Z. - Acj:iunea unor substante me:diC"'DLet toase asupra germinfuü semiotelor. Nola IV - Corelaj:ii lntre conj:inutul ln cumarinli frunzelor de sulfina (Meliiotus officinalis) §Í acj:iunea asupra germinfuü, Note II, 1965, 35 Füzi l, Márton Aurelia, Rácz G. - Acj:iunea unor substante medicamentoase asupra minfuü semintelor. Nota V- Iofluenta extraetelor de Heracieum spondilium asuprra minlirii, Note botanice III, !966, 33 Füzi 1., Márton Aurelia, Rácz G., Kisgyörgy Z. - Actiunea unor substante me:dic:amte toase asupra gen:ninlirii semiotelor. Nota VI- Iofluenta extraetelor apoase obj:inute eliferile speeli de Heracieum spondilium asupra germinfuü, Note botanice III, !966, 33 Füzi I., Rácz G., Papp J., Domokos L. - Contribuili la cuno~erea acjiunii antibi<Jtice extraetelor obj:inute din eliferile speeli de Lisimachia, Farrnacia, !966, nr. 6, 367 Füzi J., Rácz G., Márton Aurelia- Acj:iunea unor substante medicamentoase asupra minlirii semiotelor. Nota VI- Iofluenta extraetelor de Asperula odorala ~A. glauca Bess. asupra germinlirii, Note botanice IV, !967, 33 Füzi 1., Rácz G., Márton Aurelia-Acjiunea unor substante medicamentoase asupra · minfuü semiotelor. Nola VI- Iofluenta extraetelor de Lisimachia nummularia L. germinfuii, Note botanice IV, !967, 40 Kisgyörgy Z., Domokos L., László J., Filep V., Füzi J. - Studiul farrnaco-botanic ~i tul bacteriostatic al fl orilor de Rumex crispus L., Comuniciíri de botanica IV, !967, 63 Kisgyörgy Z., Rácz G., Márton Aurelia, Füzi I. - Contributii la cunoa~terea COJlj:irtuttJ!t ln alcaloizi totali a pej:iolului ~i limbului frunzelor de mlitragunli (Folium Bella
roltuntu: ,,Plantele medicinale din flora spontanll a Bazinului Ciuc", Miercurea Ciuc, !67
rűsJgyörgy• L-., Rácz G., Füzi 1., Márton Aurelia- Conj:inutul relatív ~i absolut ln alcaloizi
l~~~:~~;~~:m:iitriígunli (Folium Belladonnae), Congresui National de Fannacie, Bu-
i!J
!968, volumul rezumatelor, 218 Rácz G., Kisgyörgy Z. - Contributii la studiul farrnacobotanic al plante1Üsimach'ianummullari:l ~~· Note botanice V, !968, 41 I. Rácz G., Kisgyörgy Z., Papp I., Márton Aurelia - Studiul actinnii antibiotice §i ' farrnacognostice ale unor speeli de Lisimachia, Congresui National de
~armacie, !968 ~~::reg~' z., Rácz G., Márton Aurelia, Füzi I. - Acumularea alcaloizilor tropanici ln ·1 matragunli (Folium Belladonnae) ln funcj:ie de gradul de dezvoltare a pllrj:ilor :aerier1e aleplantei, Revista Medicala, !968, nr.4, 451 Ki!,l!Vör~:Y z. - Contribuili la riíspfuJ.direa plantei Atrapa belladonna L. ln flora spontanll, Nob' botaniooe V, !968, 3 .c:Kisg)IÖr!:Y Z. - Ereklyenövényeink, Korunk X, !970 5, 666 Máthé J. - Contribuili la studiul farrnacognostic al plantei Heracieum palmatum ·•··•B:aumLg. Note botanice VII, !970, 43 : J(iS!:J!Orgy Z., Csedő C. - Formarea extraradicularií a alcaloizilor la matriígunli (Atropa •·'bellruiorum L.), Note botanice VII, !970, 44 I., Kisgyörgy Z., Csedő C., Giurgiu M - Cercetarea piantelor medicinale din flora ; .s!>Ontana din partea sudica a Muntilor Gurghiului, Note botanice VII, !970, 45 occ•d\fár·ton Aurelia, Füzi I. - Studiul conj:inutului ln alcaloizi totali ~i raportul scopolaminií: ::~~~:~ la speciile de Datora sangnillea R et P., Datura ceratocaula Orteg. ~i Datora ;: H.K.B., Note botanice VII, !970, 45 •y_J<..:L
45
•
Kisgyörgy Z., Székely J.- Caracterul topograJk ~i fiziologic al semintelor de miílriíl!lllt
(Atropa belladonna L.), Al VI-lea Congres Najional de Farmacie, Bucure§ti, !973 • Füzi l, Csedő c:;_ flácz G. - Valorificarea piantelor medicinale din MIUltii F~ corelatie eu principiile de ocrotire a naturii, A X-a Consflítuire Naponala de Geolxl•tanici ora§Ul Victoria, iulie !974 c • Füzi l, Rácz G., Kisgyörgy Z., Csedő C., Márton Aurelia- Aspecte privind rlíl;pandi rea piantelor medicinale in MIUljii Fagiíra~ului, Note botanice XI, 1974/75, 67 • Kisgyörgy Rácz G., Füzi l, Márton Aurelia, Voicu Nicole/a - ObservaJii modificarea structurii piírjii subterane la miitriígiUlií (Atropa belladonna L.), Note nice XII, !976, 51 • Füzi l, Voicu Nicoleta, Márton Aurelia, Kisgyörgy Z. - Stodiul farmacognostic al tr\Uljelului de camp (Pimpinella saxifraga L.), Note botanice XII, !976, 51 • Füzi l, Kisgyörgy Z., Csedő C., Márton Aurelia, Rácz G., Gáspár Mária- Resw:sel vegetale de interes farmaceutic din bazinul !;lieu, Note botanice XIII, 1977,74 • Kisgyörgy Z., Csedő C., Füzi l, Scheiber! Melita- ContribuJii la C\UlO~ea coJojirtu tului absolut in ulei volatil al fructelor de Juniperus, secfia Oxycedrus, Note boltanii~ XIII, 1977, 109 • Füzi l, Gergely G., Márton Aurelia, Péter Mária, Albu Rodica- Cercetlíri farmacol>o tanice asupra \Ulor speciideGeum L., Note botanice XIV, 1978,58 • Füzi l, Kerek F., Kisgyörgy Z., Czompa V.- Variapa randamentului in ulei vo1am.~ in a-asaronií la Asarum europaeum L., Note botanice XIV, !978, 85 • Kisgyörgy Z., Csedő C., Füzi 1., Márton Aurelia - Topografia tesutului secretor fructele de ienupiír (Juniperus communis L.) ~i importanfa ei practidí, Note XIV, 1978, 105 • Kisgyörgy Z., Székely T., Könczey T. - Aspecte practice ale dispiUlerii topografice tulpina a fructelor (seminfelor) la IUlele piante medicinale, Note botauice XIV, !978, • Füzi l, Kisgyörgy Z., Márton Aurelia-: Plantele medicinale din MIUl!Ü Per§ani, botanice XV, !979, 90 • Füzi l, Kisgyörgy Z., Márton Aurelia, Rácz G., Csedő C. - Plantele medicinale flora spontanií a judefUlui Bra§OV, Al VII-lea Congres Nafional de Farmacie, re§ti, !979, vol. rezumate, 98 •v Füzi J., Kisgyörgy Z., Márton Aurelia, Albu Rodica- Contribufil la cunoa§terea cobotanicii a \Ulor specii de Geum L. in volumul: "Orientlíri noi in valmifi,car·eapl:mte lor medicinale §Í aromatice", lvfiercurea-Ciuc, !979, 29 • Füzi l, Gergely J., Kisgyörgy Z. - Aspecte privind flora pteridofiticií §Í sp,erniat•ofilic a Depresiunii Ciucului §Í a m\Uljilor din imprejurimi. in volumul:. "Orientlíri noi lorificarea piantelor medicinale §Í aromatice", lvfiercurea-Cíuc, !979, !9 o Kisgyörgy Z., Füzi I., Márton Aurelia - Particularitiiple morfo-~tructurale ale lor subterane de Atropa belladoliÍUl L. §Í Scopolia lurida DIUl. In volumul: "Orientií noi in valorificarea piantelor medicinale §Í aromatice", lvfiercurea-Ciuc, 1979, 4 I • Kisgyörgy Z., Füzi I., Vocilií Mlírioara, Donáth K - Continntul absolut in arboutinií: fruozel or de meri§or(Vaccinium vitis-ídaea L.) recoltate in diferite statínui ale Note botanice XV, 1979, 114 • Kisgyörgy Z., Hörster H., Csedő C., Gergely l, Rácz G. - Coutributii la cwJoa§lele<'
z.,
46
öJ11Jpou1enj:ei uleiului volatil al \Ulor specii de Thymus indigene, Al VII-lea Congres de Farmacie, Bucure~ti, !979, vol. rezumate, 99 KerekF., Kisgyörgy Z., Czompa V.- Variapa randamentului in ulei volatil §Í .a.-.asarorllí la Asarum europaeum L. in volumnl: "Terpenoide vegetale de interes terapeTiírgn-Mure~, !980, 16 _ Kisgyörgy Z., Márton Aurelia- Continntul insaponozide triterpeuice a unor de Eryngium L. in volumul: "Terpenoide vegetale de interes terapentic", Tiirgn1980, 16 l, Kisgyörgy Z., Márton Aurelia, Csedő C., Rácz G. - Plantele medicinale din spontanií a judefUlui Bra§OV, Note botanice XVI, !980, 62 Füzi Maria, Kisgyörgy Z., Márton Aurelia - Inventarierea resurselor vegetale farmaceutic dinjudefUI Satu-Mare, Note botanice XVI, !980, 68 "'"'~';;"''" Csedő C. -A csípőspaprika termések (Capsici fructus) belső felépítése !s Jcap,sz:riciin tartalma közölti összefiiggés, Revista Medicalií, 1981, !75 Péter M, Bocskay $t.- Testarea actiunii antimicrobiene a unor extraele de LisÍinac:hla asupra florei aerobe §Í anaerobe din cavitatea bucalii, Note botanice XVII, 4XI-ö,,. 62 'Ki~I!I'ÖYJ/V Particularitiiple structurale ale organului subterarr de Scopolia lurida et Otto), Note botanice XVII, 1981-1983,75 "isoivöi•QVZ., Füzi l, Márton Aurelia- Contitmtul in alcaloizi trapauici al piantelor de 1au·ag1mií (Atropa belladonna L.) crescute la Iumina de calitale diferita, Studii ~i co·munidiri !982, II, 147 l
z.,
z. -
produse ~i preparate farmaceutice de origine vegetaHi ln vederea introducerii ín p~:~~:~~p:arodontalií, Al VIII-lea Congres Naponal de Farmacie, Bucure§ti, 1984, vol.
:11 50 j(,isg;•öri::r Z., Füzi l, Márton Aurelia- Contribu!ii la cunoajterea conpnutului in fla>vo:noiJ:trvo1fvt~ pentru obtinerea \Ulor produse farmaceutice, Congresui National de Farmacie, }QluHlao<>ca. !994, vol. rezumate, I 52 ;,'Kisgyö••gy Z., Péter M, Gáspár Mária- Importanta chemotaxonomicii a calítií!ii matevegetale in funcfie de structura morfologicii a organelor cercetate, Congresui N:1pona!de Farmacie, Cluj-Napoca, !994, vol. rezumate, 207
47
•
• •
• • • •
Kisgyörgy Z, Lemberkovics Éva; Petri Gizella- Adatok aMentha pulegium L. kognóziai ismeretéhez, Revista de Medicina ~i Farmacie - Orvosi és Gy•ógys2:er
Brevete de invenpe realizate prin aportul disciplinei Szabadalmak • • •
Breve! nr. 92635 din 29.01.1987 - "Prod~ fitofmmaceutic pentru tratamentul dontopatiilor ~i procedeul de obtinere a produsulni" Brevet nr. 92986 din 9. 07. 1987- "Conuri dentare" Brevet nr. 98958 din 30.06.1989 - ,,Procedeu de preparare a comprimatelor hOJm.e<Jpatice
R.P.R., Vol III-VI, Editura Academiei, Bucure~ti, 1955-58- textele ptivind í'n'í>b•.rin'tarile specülor medicinale ~i aromatlee
GYÓGYSZERÉSZETINÖVÉNYTAN dr. Kisgyörgy Zoltán egyetemi előadótanár
~~;:'~~~~~dr~.eJ~;a:;b~lo~~nkay István- a tauszék akkori vezetője- alapította 1948-49-ben, l; Kar is megalakult all<:alrna1:0tt általános botauikát oktat a gyógyszerészeti vonatkozások kihangozáísá1ral. A gyógy- és aromatikus növények komplex ismerete alapos sejttaul, szövet~mmtéimiai és rendszertani ismereteket tételez fel. :Atanszék:et 1948-1998 között az alábbi tanárok vezetik: 1948-52 dr. Jahionkay István előadótanár dr. Rácz Gábor előadótanár !952-63 ·dr. Füzi József egyetemi tanár 1964-97 1997-98 Kisgyörgy Zoltán előadótanár A
Rácz Ga?riel- Prindpiile active de natura fenolica din organele vegetative de pár commums L.) Conducator ~tiintjfic: Prof. Dr. Kopp Elemér, U.M.F. Tllrgu-Mure~, • Kisgyörgy Zoltán- Dinaluica acumulllrii alcaloizilor la malraguna (Atropa belladonn L) Conducator ~tiinpc: Acad.Prof. Dr. Doc. fjitefan Péterfi, Universitatea ,,B,able~-IBollyai Cluj-Napoca, 1970 • Füzi József- Studiul morfologic comparativ ~i fitochlrnic al speciilor de Heracieum indigene. Conducator ~tiintic: Prof. Dr. Doc. Ioan Ciobanu, Universitatea Bolyai" Cluj-Napoca, !971
Colaboriíri: • • •
•
48
Farmacopeea Románá, edilia a. VII-a, Bucure~, 1956 Farmacopeea Románá, editjaa VIII-a, Bucure~ti, !965 Monografiile: Aetheroleum Lavandulae, Aetheroleum Millefolii, Amylum, Balsarnun peruvianum, Balsarnum tolutanum, Flores Milefolii, Folium Vitis idaeae, Herba taurii, Resina Jalapae, Resina Scarnoniae, Semen Strychul Farmacopeea Románá, edilia a VIII-a, Supliment, Bucure~ti, 1968
A magyarnyelvű előadásokat dr. Kisgyörgy Zoltán előadótanár tartotIY"o-lg, ezt a munkát most dr. Giurgiu Mihai előadótanár végzi. kisegiltő személyzetre vonatkozókat lásd az előző táblázatban. :x
Ui
T eze de doctorat Doktori értekezések •
rom,ánnyelvű előadásokat dr. Füzi József egyetemi tanár tattorta 1997-ig, jeleuleg
'~;~~b:;~~M~~an:·~a. előadótanár tartja, aki ezt megelőzően még az 1990-94 periódusban is
:~::A:t~d~iffi~erenciál-diagnosztikai módszer alkalmazásának alapjául az a szigorú és
~
kritérium szolgált, hogy a gyógyszerész foglalkozásából teljesen kizárt és a tévedés. A tanszék a módszert sikeresen alkalmazta a sejttan, szövet-
n:,~~g;~~~;és rendszertan oktatásában. "" kidolgozásához és bevezetéséhez minden szakmai ismeretet és megoldást elilltsZ11ált azért, hogy a Gyógyszerészeti Növénytan oktatásaminél nagyobb alkalmazott. eue:ge1: n)'e!Jen. Ezért: Az előadásokon és gyakorlatokon nem elégedtek meg a tanulmányozott tárgyi anyag ~ · egyszerű leírásával, hanem mmak azonosítását is kérték. Így pl. a sejttanban a sejtalkotó részeket sejttaul reakciókkal vagy festési eljárásokkal azonosítani kellett. A szövettanban és anatömiában a különböző szövetekefkémiai rekciókkal és festési eljárásokkal különítették el egyniástól. A rendszertaul előadásokon nem a rendiSzertaní besorolás elméleti vonatkozásait hangsúlyozták, hanem a gyógynövények a20n '"".,~~ bé:lye:geiinekismeretére fektették a hangsúlyt, melyek nyomán a fajok (söt részeik) felismerhetők. A gyógynövények felismerése mellett ismerni kellett a rokonnövények vagy a hasouló fajok diagnosztikai bélyegeit is. Az előadásokon egy-egy fejezet befezésekor áttekintették a fejezethez tattozó azon
49
régebbi és legújabb hazai és külföldi irodalmi eredményeket, amelyek a vényekre vonatkoztak • A szemináriumokon nem annyira az ismeretek leíró jellege volt lényeges, mint · kább a differenciál-diagnosztikai bélyegeknek az ismerete, melyek alapján höztekvagy hasonlóak voltak egymáshoz a tanulmányozott növények vagy nyi részek. Tehát az ismeretek' elsajátításának alapján az a fő kritérium állt, ,,mi a különbség és hasonlóság a tanulmányozott objeknnnok között ?" • A havonként tartott katedraüléseken a gyógynövényekre vonatkozó Iegújabb és külfóldi bibli 0gráfiai irodalmat tárgyalták meg. • A Botanikus Kert és Gyógynövénykert megkönnyítette az ismeretek elsajáJIÍtá' A rendszertani tárgykörből itt tartották a gyakorlati vizsgát és itt folyt Ie a nyári gyakorlat is. • Az egyetemi év március-júniusi periódusában hetente szerveztek rövid kúcándU] sokat a város környékére a spontán flóra megismertetéséért Ez jó alkalom volt is, ?o~ a hallgatóság herbáriumi anyago! gyüjtsön, melyre amúgy is szüksége a V1zsgan. A tanszé~ a~ egyetemi év második felében konzU]tációs látogatást szervezett a LEKI TEKABAN, ahol a hallgatók a botanika történetével kapcsolatos nyokkal és ikonográfiai anyagokkal ismerkedhettek meg. A módszer szigorú szakmai alkahnazása a gyógynövények és a toxikus növények pos ismeretét biztosította. Ide vezethető vissza, h()gy a Gyógyszerésznövénytani T-~·-"" a Törvényszéki Orvostani Tanszék kérésére sikeresen azonosított több esetben is toxikus növényi részeket, amelyeket akarva-nemakarva olyan személyek használtak nek ügye a törvénykezésre tartozott, és a Törvényszéki Orvostani Tanszék segítségé~el dódottmeg. •
Elmondható, hogy ebben az időben a marosvásárhelyi gyógyszerész-növénytani tás magas színvonalú volt. Az?k a munkaterületek, :m'elyekben a ttmszék a tudományos kntatásokat végezte, eredmenyekkel együtt a megJelentetett dolgozatok címjegyzékénél találhatók meg.
BIOLOGIE CELULARÁ VEGETALÁ conf dr. Kisgyörgy Zoltán Biologia celulara vegetala este una din disciplinele modeme ale biologiei, care predata in anul II. de studii la facullatea de fannacie. Disdpiina a fost introdusa invií(amántul farmaceolie in anul 1980 ~i penttu conducerea ei a fost numit ~ef de dr. Kisgyörgy Zoltán. Ín acest an dúpa un scUit timp conducerea a fost preluata de dr. Füzi Iosif, care a condus disdpiina pána in anul 1997. Íntre anii 1997/98 a condusií de conf. Kisgyörgy Zoltán. Cursurile 1n Iimba romána aufost tinute de prof. dr. Füzi Iosifpána in anul !997, ~· p~ezent de c~nf. dr. Rogo~ca,Maria, iar inIimba magiriara de conf. Kisgyörgy Zoltán., pána la anul um v. I 998/99, tar m prezent de conf. dr. Giurgiu Mihai.
50
Titinri ~i grade Doctor 1n biologie
Doctor in
roduce:rea biologiei celulare in invatiímántul farmaceutic este o consecinta a marilor recente ce decurg din aplicarea unor metode modeme Iá ,studierea sttucturii itrrC
~~~~~:~~~~~r:s:~u~s :a~m~:i-~n;tite, disciplina s-a straduit sa foloseasca ln 1nvatiímántul de bio10
vegetala toate rezultatele adecvate ob(inute 1n ultimele decenii de catre disde prof. dr. M. Péter ~i conf dr. L. Domokos ~i de Inframicrode prof. dr. I. László ~i cercetator principa! V. Filep. La disciplinele sus numite, i!~;o~t~':..':cu~,disciplina de Biologie celulara vegetalli ~i eu Botarrica farmaceuticli, 1n · s-a pus in eviden(a ~fectul antimicrobian ~i antiviral a mai multor piante din rándul fanerogamelor. ln acest sens: Elfecltele variate a speciilor superioare asupra diferitelor tulpini de bacterii, au consc~~;"·titucrt obiectul compleinentar al prelegerilor. De asemeni, rezWtatele oblinute, ptivind rezisleuta tulpinilor de bacterii fata de fanerogamele cercetate ~i incactrate ln prelegeri au dus la liirgirea orizontului profesiorral al studen!ilor ~i la cunoa~terea mai arnpia a piantelor medicinal e. . . . . . cercetafilor privind punerea in evidenta a efectului bacteriostatic prin polimorfizmul celular bacterian, sau a efectului hacterieid prin dezintegrarea totala a membranei celulare bacteriene, exercitate de piante medicinale superioare, cerce-eu microscopul electronic, au ridicat nivelul profesional al prelegerilor, dar nu 1n ultima instan(a ~i rangul internalional al cercetiirilor din acest domeniu la U.M.F. Mure~.
Lucrarile practice demonstrative tinute in Laboratorul de Microscopie Electr?nica, au forrnat o imagine reala despre metoda ultramicrotehnica, oblffiii.ndu-se astfel
51
•
secjiuni electronmicroscopice ~i imagini electronmicroscopice despre ultrastrll•ct celulelor ba
(
i!;~~:~i::~az~e~le[ktr:~oinmikroszkópos sejtszerkezetről, a hallgatókban olyan reális ki a sejt szubmikroszkópos szerkezetéről, melyet az ők konzultaelő.
1\.SeJm~utörténő
fontosabb hatóanyagcsoportok- fehérjék, alkaloidák, szívre ható :"glikozídák, szaponiook, terpének - bioszíntézísének rövid, de lényeges áttekintése, · · ·· .. 1nö\•én:vi sejtbiológia tárgykörének alkahnazott jellegél jelentették.
:a
NÖVÉNYI SEJTBIOLÓGIA dr. Kisgyörgy Zoltán egyetemi előadótanár A növényi sejtbiológia tárgyköre az általáoos biológia modern ágát képezi. A szerészeli fakultáson az egyetemi tanulmáoyok második évén adják elő. Az eg:yet•emi , tatásba 1980-ban vezetik be, fakultásunkon dr. Kisgyörgy Zoltáo adjunktus kap a tanszék vezetésére. Kis idő utáo a vezetést dr. Füzi József előadótanár veszí át majd 1997-98-ban újra elődje vezeti a tanszéket. Az előadásokat romáo nyelven dr. Füzi József professzor tartotta 1997-ig, dr. Rogo~clí Maria előadótaoár tartja. A magyar nyelvűeket dr. Kisgyörgy Zoltán taoár tartotta 1998-ig,jelenleg dr. Giurgiu Mihai előadótanár tartja. Az oktatói és kisegítő személyzetre vonatkozókat lásd az előző táblázatban. Amodern sejtbiológiai eredmények lehetövé és szükségessé tették a~:,~~~~~~~ egyeterni oktatásba való bevezetését. Több jó szakirodalmi bibliográfiai a · könyvvel rendelkezünk. A sejt ultraszerkezetét tárgyaló szakanyagok azonban leg)lllJ~O részt az állati sejtre vonatkoznak, bár egyöntetűen elfogadott tény, hogy a sejtbi•olól vizsgálatokra alkalmasabb a növényi sejt. -A mitózis egyes fázisait a gyökér osztódó vetében figyelték meg először. A fenti okok miatt a tanszék arra törekedett, hogy az utolsó évtizedekben a lógiai Tanszéken dr. Péter M. professzor és dr. Domokos L. előadótaoár által, val.aJUin Vírustani Tanszéken dr. László J. professzor és Filep V. f"ókutató által elért ide,VOJ[llltl<e eredményeket az előadásaiba beépítse. Az irodalomban széleskörűen ismert, hogy az litett tanszékeken és az Elektronmikroszkópos Laboratóriumban, a Gy·ógyS>:er<;szli>Otani és Sejtbiológiai Tanszékekkel karöltve több mint félszáz magasabb rendű virágos növény bakteriosztatikus hatását mutatták ki. llyen értelemben: • A magasabb rendű fajok változatos hatása a különböző baktériumtörzsekkel ben, az előadások kiegészítő részét képezte. Hasonlóképpen azl
52
GRÁDINA BOTANICÁ conf dr. Kisgyörgy Zoltán <:~'c•st ítnfimtatlí odatlí eu facullatea de farmacie de conducatorul disciplioei de BotaniíJ1U:aceuti<:ii conf. dr. Jahionkay István, impreuoa eu colaboratorii sai Rácz Gabriel ~i Luao,nc. Conducatorul disciplinei impreuoa eu colectivul sau au depus uo efort ~i chiar fizic - iogradirea teritoriulul griídinii - substanjial, pentru puoerea in grl\dinii. fu acest timp s-au transplantat multe specii perene ierboase ~i lignoaimbogafirea ~i diversificarea materialului vegetal didactic. De menjionat ~i fapde la Griídioa Botanicll dio Cluj au fos! obfioute mostre de semiofe recoltate de la pentru realizarea culturilor. ani de infiinfare a gradinii, colaboratoarea noastra profesionala a fos! dr. Cseh Ana (1951-1953), fosta ~era de lucrari al caledrei de Botanica Sistematidi din érsitat<'a ,,Bolyai" din Cluj, (in anul 1951 a fo st abrogatlí dio fuocjie), incadratlí la noi tuoc:itoare necalificatlí. Contríbujia sa iotelectuala la dezvoltarea gradinii de atunci, astlízi. condusa iodirect sub egida disciplinei. fu primele decenii ale existenfei ,mateJialul elidactic ~i iítiiotific este iotrefiout ~i asigurat de gradinruii Szilágyi Alexantarziu de Szállasi Zoltán. "· tp<>epáind dio anul 1968 Gradioa este condusa direct de ioginer agronom Székely Iuliu de ioginer agronom Aim~an Lenufa (1986-1994) ~i de ioginer agronom rjp11 Nlariana dio 1996 ~i io prezent. Darkó Béla ioginer horticultor, incepiiod dio anul '"11ar<e la muoca de revizuire a identitajii semiofelor oferite pentru schimb. .·Graditlll Botanica este a~ezatií la poaiele platoului Come~tí, are uo teritoriu de 2,5 ha. ei se imparte io douií teritorii diferite: o parte este ocupata de o zona de stejiíri~ . "'"'".,.,,.•,.,,,,.; seculrui, iar partea cealalta este planií ~i mai deschisa la lumlnií. Atíit parlteliefatlí ciit ~i cea plana netezita, cumaterialullor vegetal spoutan sau cultivat, stau la ;llJ•·tnvafiímilntttlulbotanic uoiversitar ~i a cercetiírii ~tiiofifice. criterii Griídioa Botanica indeplioe~te douií fuocjii principale: EUJocfi'a in inváfámántul batanic universitar: in zona de stejeri~ speciile spontane - ~i 1nvme- suot prezentein trei paturi floristice. •Piilui'a arborilor eu speciile apartin8toare familiilor: Pinaceae, Abietaceae, Aceraceae,
Betulaceae, Salicaceae, - Loranthaceae_ -, Oleaceae, Rhamnaceae, Juglanda-
53
Patura arbutjti/or eu speciile apaqiniítoare familiilor: Berberidaceae, Sa:ICifi·agace:o, Aceraceae, Caprifoliaceae, Cornaceae, Rosaceae, Staphyleaceae, Oleaceae. Patura ierboaselor reprezentatií de mai multe specii de primlívara heliofile ~i de toamnií ombrofile, incactrate in urmiítoarele familii: Rosaceae, Labiatae, UnlbE:llilfera Cruciferae, Rammculaceae, Polygonac~ae, Plantaginaceae, Solanaceae, Legwninosae, biaceae, Orobanchaceae, Gramineae ett. in zona planií netezitií ~i deschisli s-au forrnat grupe de piante ierboase cultivate, zentale pe principalele familii. A~ezarea ~i topografia lor este determinatií de natura liei respective ~i de o consultare mai accesibilií. Aceste familii sunt: Rosaceae, Legwmin sae, Umbelliferae, Solanaceae, Labiatae, Scrophulariaceae, Geraniaceae, Cistaceae, ceae, Plantaginaceae, Polygoilaceae, Cruciferae, Ranunculaceae, Malvaceae, Cump•ositae Dipsaceae, Valerianaceae, Primulaceae, Polemoniaceae, Araliaceae, Phytolaccaceae.
!\~::dkc~M~arosvásárhelyen a botanikus kertnél alkahnazták szakképzetlen munkáshozzáértésével segítette a kert munkáját. a Gyógyszerész-növénytani tanszék közvetett vezetése és védnöksége alatt mű első évtizedekben az oktatási és mdományos célt szolgáló növényanyag gondo'R>ii!á2vi Sándor, majd később Szállasi Zoltán kertészek biztosították. Az)9Ql!-as a Kert vezetését· !984-ig Székely Gyula agrármérnök veszi át, majd !994-ig Ahnií~a:n Lenu1a agrármérnök, illetve !996-tól kezdve Hitiliu Mariana agrármérnök vezeti a Kertet. Darkó Béla kertészmérnök !992-től vesz részt a képező magvak azonosságának vizsgálatában. c~~~;~~~~ Kert a Sornostető aljának teraszán helyezkedik el, mintegy 2,5 ha terüle~í · viszonyai két részre osztják: egyik részét domborzatának megfelelőerr tölgyes-gyertyános erdő foglalja el, allol ezeknek évszázados példányai is vam1ak; a másik része laposabb területű, a napfénynek kitettebb. \fu1dkét terület növényanyagával az egyetemi botanikai oktatást és a mdományos szolgálja. Eooek megfelelőerr a kert két lényeges funkció! tölt be:
<'
b) Funcjia nafionalií-internafionalií prin schimburi de seminte. Prin ini!iativa fosmlui conducator al disciplinei prof. ck. Rácz Gabriel, condtoc<:r"'
d~sciplinei §i a Gdídinii, í'mpreuná eu conducerea disciplinei de Fannacognozie §Í a nii de Piante Medicinale, a:nual editeaza un catalog de semin(e oferite pentru schimb (ara ~i din striíiniítate. Primul catalog a fost editat in a:nul 1959 la care curatorol · lor a fost Kisgyörgy Zoltán. ln catalogul anual de seminte su'nt cuprinse sub o mie peste o mie de seminle- specii -, dar pentru asigurarea calitiilii ~i identitlilii seminlelor te de recoma:ndat primul criteriu. Catalogului i se ata~eaza o a:nexa: NOTE BOTANI CE publicalii ~tiin!ifice realizate la disciplina de Botarrica farmaceuticií, Fannacognozie ~i disciplinele 1ntudite. Lucrarile publicate [n NOTE BOTANICE sunt numerolate in CICULE. Primul fascicul a apiírot [n anul 1964 ~i piinií in prezent au fost edilate Fascicule. NOTE BOTANICE edilate timp de 25 de ani, prin continuitatea ei, astazi apreciata ca o publicalie periodica anualií din U.M.F. Tg. Mure~. CATALOGUL DE SEMINTE ~i NOTE BOTANICE se trimite anualla cca. 15 lii din (ara ~i aproape 70 griidini botanice de peste hotare din Europa ~i din alte cmttirtente.;
e<'"vet.emí botanikai oktatásban betöltött fitnkció:
~
~j~i~~!:~: a konzultáció! nagy szánlú növényfaj teszi lehetövé. Itt a növényfajok
'";,!:;~~~~~~t~a~ Eleagnaceae. ,2 melynek fajait az
alábbi családok ölelik fel: Berberidaceae, Sa:ICifragaAc:entceae, Caprifoliaceae, Cornaceae, Rosaceae, Staphyleaceae, Oleaceae. ,,~,2/i-,sziJ•t (l~~g~~:;:~:~Í,,~mely bő fajszánlmal vanjelen a tavaszi fénykedvelök sorából i, melyek árnyékkedvelők Ezeket az alábbi családok ölelik l),]losaceae, Labiatae, Umbelliferae, Cruciferae, Ranunculaceae, Polygonaceae, Pla:ntaSolanaceae, Leguminosae, Rubiaceae, Orobanchaceae, Gramineae. cY::4./"ap•JS napfényes területen a növénycsaládoknak megfelelőerr ágyásos növényterés növényápolást végeznek Elhelyezésük a családok nagyságától fiigg és a konszernpontokhoz igazodik. E terület családjai: Rosaceae, Legrnulnosae, Umbelli-
BOTANIKUSKERT
~r•te,Solanacc,.e, Labiatae, -8crophulariaceae, Geraniaceae, Cistaceae, Rutaceae, PlantaPolygonaceae, Cruciferae, Ranunculaceae, Malvaceae, Compositae, Dipsaceae, :.Ue:tiana•oe•te, Primulaceae, Polemoniaceae, Araliaceae, Phytolaccaceae.
dr. Kisgyörgy Zoltán egyetemi előadótanár
A fakultással egyidőben hozta létre a Gyógyszerész-növénytani ta:nszék akkori je, dr.Jablonkay István előadóta:nár, munkatársaival Rácz Gáborral és Ádám L"cios:sal· együtt. A ta:nszék vezetője munkaegyüttesével jelentős szakmai, sőt fizikai munkát zett (a terület bekerítése) azért, hogy a kert müködése oktatási céljának megfelelőerr hamarabb beindulhasson. Ebben az Időben több lágy- és fásszárú fajt telepítettek be rendszertani a:nyag bővítéséért. Nem felejthető el az sem, hogy a kolozsvári Botanikus Kert 800 magmintával segítette a kert növényállományának gyarapítását. Az alakulás első éveiben a kert szakmai munkájának első kollaboránsa ctr. Cseh Halmágyi Amla volt (1951-53), aki az egykori Kolozsvári "Bolyai" Tudományegyetem Növényrendszertani katedrájának volt adj)illkmsa (!951-ben Kolozsvárorr tanári minőségéből
54
szintben helyezkednek el: szintje, melynek fajai az alábbi családokba tartoznak: Pinaceae, AbietaFagaceae, Betulaceae, Salicaceae, (Loranthaceae), Oleaceae, Rhamna-
~.;:Bél'{ö/,di (országos) és kü/földi (nemzetközi) jitnkció: Gábor professzor kezdeményezésére a tanszék és a B~taniku~ Kert, a Fa:nnak?~ Ta:nszékkel és a Gyógynövénykerttel karöltve évente magkatalogust ad ki baza1 es stűlf6ldi magcsere céljábóL Az első magkatalógus 1959-ben jelent meg, mely maganyagondnoka Kisgyörgy Zoltán volt. A katalógusba:n évente a cserére ajáulott magvak ezer alatt vagy ezer felett van. A
rnagminőség
és magazonosság biztosítása-.sz:n;-
21~~;~::~~~k~;í~v~ána~tosabb az elsőbbi magszám betartása. A magkatalógushoz a Botanikat es
S;
.
· ta:nszék egy tudományos közleményekből álló kiadványt is társított NOBOTANICE néven. A közlemények FASC!CULUS-okba:n jelem1ek meg. Az első ilyen 55
FASCICULUS-t 1964-bennyomtatták ki, ez évig összesen XXIV FASCICULUS meg. A faScicnlusokban rendszerifit a botanikai; furmakognóziai és a tárgyrokon ken végzett kísérletek eredményeit közlik A NOTE BOTANICE-t a 25 éven folytatólagosan megjelent volta nyomán, ma az évenként egyszer megjelenő tuclonlán: kiadványnak tekintik, mely a Marosvásárhelyi Orvósi és Gyógyszerészeti Egyetem · dik kiadványának számít. A MAGKATALÓGUST és a BOTANIKAI JEGYZETEK-et évente kb. !5 tézménynek és kb. 70 külf'óldi európai és tengerentúli gyógynövény-kertuek küldik
An ul
semiutelor oferite
Curatorol semintelor
Nr- fasci-
Curatorol
CHIMIE ANALITICÁ_ CHIMIE ANALITICA ~I ANALIZE FIZICO-CHIMICE conf dr. Du§ a Silvia •·~'~"~n••'
aerivitatea in annl universitar 1948-1949. "!~~:~t:~,fdisciplinei de chimie analitica a conttibuit conf. dr. Kiss Árpád, imprenic sai Komhoffer Vilinos ~i Kacsó Albert. li;~t.~~:.!fun~cjioneazö independent din 1952 sub conducerea prof. dr. Soós Pál, iar ,·; aces(uia, in 1985, disdpiina este preluatö de conf. dr., Silvia Du~a, acdisciplina. Hsc:iplina se preda in cursui a trei semestre, dupa cum urmeaza: An I, semestrni II - eu 2 ore de curs ~i 5 ore de lucrari practice saptömánal An II, semestrni I - eu 2 ore de curs ~i 5 ore de lucrari practice saptömönal An II, semestrni II - eu 2 ore de curs ~i 4 ore de lucrari practice saptömönal. e.p1red:m urmatoarele ramilli ale chimiei analitice: analiza calitativa, analiza cantitati-~~··"• fizico-chimice. Este o disciplinií ce creeazö bazele necesare ins~irii metodele c:ontrol ale medicamentnlui. n ·c:,drnl disciplinei au funcjionat urmatoarele cadre didactice ~i personaini auxiliar de
Functia didactica
Titinri ~i grade
asistent univ. ~eflaborator
56
chimist
57
Numele ~i prenumele
Funcpa didactica
Titinri ~i grade
D~ a
disciplinei se realizeaza o pregatire complexa, care sa permita rezolvarea diVitiíti practice, formand totodata ~i deprinderi de cercetare, utile ín activitatea a lucrarilor de diploma, ciit ~i a viitoarelor activitiiti ~tiintifice pe care Ie vor -sau viitorii farmaei~ti. -.
univ. didactice realizate Gyárfás
asistent univ.
Foris Izabella
~ef de
M~teri ~tefao
preparator
Pentru o scurtii perioada au mai actival ín cadrul disciplinei conf. dr. Máthé prof. dr. Tőkés Béla ~i conf. dr. Kincses-Ajtay Mfuia.
Cadre auxiliare:
Titnlari curs: Conf. dr. Silvia Du1a (Limba romana) ~ef lucr. drd. Izabella Foris (Limba maglúara). Disciplina de clúmie analitica este o disciplina de baza ín ínvatiímantnl superlor ceutic. Scopul acestei discipline esteurmatorul: Aceastii disdpiina asigura ínsu1irea teoretica ~i practica a metodelor de analiza tiva ~i cantitativa, pe care studentii le vor folosi atiit ín studiul altor discipline eu profil maceutic, cat ~i in activitatea viitoare ca farmaci§ti practicieni. Cbimia analitica completeaza cuno~tintele despre elemeute §i combinatii clúmice ~i te de catre studenti la disdpiina de clúmie anorganica. Conttibille la formarea acelor mad~ti care vor lucra ín diferite laboratoare. (industriale, de cercetare, de controlul camentelor, inspectorate sanitare), precum §i a acelor farmaci§ti care vor lucra in IaJlmtct ~i vor efectua analize calitalive la masa de analiza. Disdpiina de clúmie analitica are interrelatii eu urmatoarele discipline: mattarnaticil informatica, chimie anorganidí, chimie fizidí, chimie organidí, chimie- farmaceuti ca, trol~ü medicarnentelor, clúmie sani(arlí, biocbimie, fitoclúmie. In cadrul disciplinei de cbimie analitica ~i analize fizico-chlmice se pun bazele ce ~i practice ale metodelor fizico-chlmice de analizlí, metodelor instrumentale (de re, eleCtrochimice, optice, termice etc.).
58
Blazsek Ágnes, Vdrf Liviu - Bevezetés a kémiai analizisbe I rész. Minőségi ils, Litogr.aiia IMF Tíirgu Mure~,l955, 492 p. B!tzzs<,kÁgnes, Vdrf Liviu- Cllimie analitica calitativií, Litografia IMF Tár\O_ur•e~,l>oo, 250 p. Blazsek Ágnes, Vfirf Liviu - Bevezetés a kémiai aualizisbe II rész. Mennyiiltanalizis (Gravi~ettia és volumetria), Litograiia IMF Tárgu Mure~,l958, 358 p. Blazsek Agnes, Vdrf Liviu - Cbimie analitica cantitativa, Litograiia IMF Mure~,l958, 250 p. Ágnes - Chlmie analitica caotitativa: gravimettie ~i volumetrie-compendiu de practice, Litograiia IMF Tárgu Mure~, 1966, 120 p. - Chlmie analitica cantitaliva. Gravinletrie. Voumettie, Litografia IMF Tiirgu 1973 Chlmie analitica calitativa, Litografia IMF Tárgu Mure~. 1977, 268 p. ~' iPhl'- Minőségi aoalitikai kémia, Litografia IMF Tárgu Mure~, !980, 268 p. Pál- Mennyiségi analitikai kémia, Litografia IMF Tár gu Mure1, !981, 366 p. Du~a - Índreptar de lucrari practice de chlmie analitica cantitativa, Litografia TárguMure~, 1981,186 p. Du§a- Cbimie analitidí cantitativa, Litografia UMF Tárgu Mure~, 1994, 215 p. D~ a. Izabella Foris, Ferencz László - Analize instrumentale. Lucrari practice, ;itóJ~afiaUMF TárguMure~, 1994,95 p. Du§ a, Izabella Foris- Clúmie analitica calitativa- Bazele practice, ISBN: 973H6:8-9'7-3.Ed. Tipomur, Tárgu Mure~, 1998, 241 p.
A.c:tivita\ea ~tiintifica a discipinei s-a desfií~urat ín doua directii prindpale: elaborarea analitice ~i analiza apelor minerale. Ín ultimii ani. preocupilrile s-au orientat iíborcl·area unor teme ciit mai concrete, legate de specificui facultatii. Ín prindpal, tecercetare aufost cele de mai j os: . Analh'" unor ape minerale (prof dr. Soós Pál), ape reziduale, precum ~i a gradului de a apei rfmlui Mure~. S-au analizat apele minerale ~i apele silrate din judetele MuH:~~~~~~;i~C~~o~vasna, in vederea stabilirii compozifi-ei lor in ioni anorganici, pentru a ~~ in scop curativ saualimentar~-s-au analizat, de asemenea, apele rezila Combinatul Azomure~, precum ~i apa ráului Mure~, cea din urmlí constituind cercetare din planul Academiei, inceputlí in anul !975, eu titiul "Stabilirea poten-
59
tialului nociv al apei Mure§ului", terna ce se continuií §Í in prezent. Rezultatele cercetiíri sunt valorificate pe baza unor contraele de cercetare, lucriíri §tiin(ifice. Metode fizico-cbimice aplicate la contraiul medicamentelor. S-au studia! de itubunatií(ire a metodelor fizico-chimice aplicate la contraiul Prin · cetlírile efectuate au fast itubunatií(ite metodele de separare ale alcaloizilor trapauici cromatografia pe hilrtie, a alcaloizilór din opiu, eu aplicare directa la separarea pr<Jdu~i intermediari ob(inuti ín fazele lor de fabrica(ie §Í izolare la fabrica din Vi§eul de Au fast studiate metode polarografice clasice §Í palaragrafia eu unde rec,tangul: aplicate la dozarea unor ioni (Ag•, Zn2•, Cd2+, Pb'") din produse farmaceutice, site in industria U§Oar~. O pondere mare a cercetiírilor a fast indreptata spre rewlvarea temelor de "Utilizarea electrozilor de Pt pretratap la indicarea punctuini de echivalentií in trie" (Silvia DU§a, 1979). Ín aceasta direc(ie a fast studia! efectul pretratamentului zi! or de platina asupra indicarii punctului de echivalenta prin metoda poten(iometrica bipotenfiometridi in curent nul, pentru titr8.ri complexometrice, dicromatometrice,
metrice, bromatometrice, iodometrice, mercurimetrice, cerimetrice, metode necitate teratura de specialitate. Ín scopul eviden(ierii efectului pretratiírii asupra el<,ct:r·oziilor platina au fast efectuate studii microelectronscopice, fotografiindu-se suprafata acn o m!írire de l600x. Rezultatele acestar cercetari au fast publicate ín Revista de Clrimiec Cluj-Napoca §Í respectiv au fastcitatein cartea prof. dr. Kékedy L. ("Sensori ele:ctroc mici metalici ~i ion selectivi", Ed. Academiei, 1987, p. 19). Tot in cadrul acestei teme au fast efectuate cercetiíri ptivind comportarea nnlor.nt fidí a complexonulni III pe electrodul de Pt pretratat, metoda neabordata in lit
• • • • • • •
60
Congresui Naponal de Farmacie -1968, 1984, !989, 1994, !998 Congresui National de Chimie Analitica- 1971, !992. Congresui National de Chimie- !988 Simpozionul Naponal de Biofizica -1986 Congresui Naponal de Igiena- !988 Conferiota de PianteMedicinalede la Székesfehérvár (Ungaria) Al III-lea Congres al Farmaci~tilor din Moldova, Chi~iniíu, I 993
C
0
fastcitatein Chemical Abstracts 71/1969. Fragmente dinlucrarea "Uti·
~~i;;;~;;ziio; de Pt pretratali la indicarea punctulill de echivalentií in volumetrie" au in cartea prof. dr. Kékedy L. "Sensori electrochimici metalici §Í ion ;~Iectivi", ~cadlemi,ei,
!987, p. !9. didactice ale disciplinei au contriburit la organizarea unor manifestari §tiin(i-
ses1wnm de comuniciíri §tiin(ifice annale.
;"~:::::~~:~de Fitoterapie, Ianuarie 1994, TlrguMure~ '
Fitoterapia cavita(ii bucale, Mai 1995, Tirgu Mure~
.conferirita N aponala de Farmacie, Octombrie !996, Tirgu Mure§ Simpozionul de Emomedicina, Aprilie !997, Trrgu Mure~ Mese rotunde pe diferite teme: ~:Farma<:opeea Romana, edilia a X-a Medica!lnentte de origine vegetala didactice ale disciplinei au organizat conferinte eu invitati din striiinatate: Michael Neugebauer, Pharmazeutisches Institut -Bonn, prof. dr. Günther Snatz· Ór!f
Go1nt:), luna febmarie !996 Doanll1ll Brodicico Liana, §Of de lucrari de la Faculatatea de Farmacie, U.M.F. Chi§i· R.Moldova a efectuat un schimb de experientií la disciplina (1996).
dr. Silvia Du~ a: membra a Academiei Oamenilor de Stiin(!í; membra a Societa(ii Etrlon!edicirli\ din Austria. , .,,n..-. drd Izabella Foris: membra a Colegiulm Farmaci~tilor din Romilrria; membra )aSo<:ietií(i'i de Emomedicinií din Austria. drd MárUJjteri Marius: membru al Colegiului Farmaci~tilor din Romilrria; memal ChemC!ub, Asacialia Internaponala chimi§tilor ~i bioJogilor utilizatori ai com· "pntereJ,or in cercetare. ·
61
Lucrari §tiiupfice reprezentative Tudományos közlemények Soós P., Viiheim A. -A thiokarhruuid félipari előállításának új módszere, hatékcm:r,1 g.U:ak állatkísérletekkel történő hiz:m:r,ítása, Orvosi Szetuie, nr.I, 1955, p.120• Soos P., Vtirf L., Blazsek Agneta- Intrehuintarea sulfuriide sodiu la separarea lor, Revista "Studii ~i cercetari de chiruie", 1956, p.231-241. • Soós P. - N:yulas Ferenc, a haladó szellemű természettudós. Értesítő (M:arc>s\Cás hely), l (1956), p. 3~. • Soós P., Putnoky I. - Prepararea ihtiolului eu proprietiifi hacterleide din ~isturile minoase indigene, Farmacia, 1956, p.218-221. · • Soós P., Blazsek Agneta- Determinarea catiouilor din grupele metalelor alcaline lino-piímantoase ~i a zincului prin metoda cromatografiei pe hartie Conferinta ' nalií de Farmacie, Bucure~ti, 1958, vol.rez., p.120-130. ' • Soós P.,. Susana Szabó-Se/ényi- Micrometode nai pentru determinarea catttitati11 arsenniuL Cercetarea apelor ruinerale arsenioase din RPR, Conferiuta Nationalá : Farmacie, Bucure~ti, 1958, vol.rez., p.l30-139. · ' •· • Soós R~z-alia Jáni ~ Alhasn:ul de hriliant-cresil, un nou reactiv pentru dozarea colorunetnca a aCidulw ascorbrc, Congresui National de Farmacie Bucure~ti 1968 rez., p.176-177 • P. Soós,Emilia Gálfa:vi- Identificarea cataliticá a ionului de iodurá ~i a unor mente eu contmut de tod de pe cromatograrue prin sisternni Ce(IV)- As(III) Cong~·e, National de Farmacie B neuresti 1968 vol. rez.,p.l78-179 ' • Gálfalvi Emilia, Molnar Viarica - A nemvizes protometria alkalmazása gy<)gjrsz1erk< ver~kek összetevőinek meghatározására, Orvosi Szemle, nr.2, 1973, p.l45-150. • S~os P., Blazsek Agneta, Silvia Dlf§a, Gálfalvi Emilia- Analize unor ape slirate ginnea M.A.M., Revista Medicalá, Targu Mure~, !965, nr.3-4, p.414-418. • · Soós P., Blaz~ek Agneta, Silvi~ Du§a, Gálfalvi Emilia- Studiu comparativ pentru zarea morfiner, Congresui Nattorral de Farmacie Bucure~ti 1968, vol.rez., p. l 74. • Silvia Du§a, I. Farkas - Separarea alcaloizilor trapaitici prin cromatografie pe Revista Medicalá Tilrgu Mure~, 1969, nr.l,p.24-26. • Sjlvia Du§ a, Tünde ~brám - Determinarea polerograficá a Ag (!), Conferinta N'tliom la de Cbimre Analrtrcií, Bra~ov, !971, m.1, p. 75-80. • Kékedy L., Silvia Du§ a- Experimental approach to tbe characterisation of pnotn'"te Platinum electrode surfaces (V). A microscopic study., Studia Uuiversitatis Bolyai Series Chemia, 2, 1973, p.65-72. · • Silvia Du§a, Kékedy L. - Aplicarea hipotenfiometriei ún curent nu! falasind doi trozi de Pt pretralati la indicarea punctuini de echivalentá in titrarile coJnplexorrtetrice I. Tttrarea Fe (III) eu EDTA., Studia Uuiversitatis Bahe~-Bolyai Series Cheruia, 1978, p.52-57. • Silvia Du§a, Cristea R - Aplicarea hiaruperometriei falasind doi electrozi de Pt tratafi, la indicarea punctuiui de echivalntií in titrári complexometrice. I. Titrarea eu EDTA, Sesiunea ~tiinfificií juhiliara "Cercetiíri nai in dorneuiul m<,dicatnentc~ui", Tilrgu Mure~, 1978, vol. rez., p.18. •
a
!'··
62
Silvia Du§ a, Derzsi V. - Aplicarea hipotenfiometriei in curent nu!, falasind électroZl de Pt pretratafi, la indicarea punctuiui de echivalentií in titriíri complexoTitrarea Hi+ eu EDTA, Sesiunea ~tiintificií juhiliari "Cercetiíri nai in do., nl)ll.n\<;dicrunetttului", Targu Mure~, !978, voL rez., p. l 9. · Mi.ner"VaJeler- Separarea prin electroforezií pe hartie a unor aiJestezice.Jq~a suifarui·de. Dozarea spectrofotometrici\ a sulfamidelor de pe electroferograme, Se~tiinp_fidí juhiliara "Cercetari noi in domelliul medicamentului", T3rgu Mure;;, vol. rez., p. !3-14. Judith Bernád- Cercetfui in legaturií eu dozarea ionului de fluorura din unele licamente ~i produse, precum ~i eli apa Mure~ului. Sesiunea ~tiintificií juhiliara nai in dorneuiul medicaruentuiui", TarguMure~, !978, voL rez., p.l5-16. Du~ a, Carmen Mure~an - Aplicarea bipotentiometriei in curent nul eu electrozi le:J>tt:>retraltati la indicarea punctului de echivalentií in uitritometrie, Congresui NafioFatmacie, Bucure~ti, !984, voLrez., p.201. Du§a, Dorina Goje - Nai posihilitiíti fizico-chimice de indicare a punctului de :hi,•alentiíin titriíri dicromatometrice, Al-XVII-lea Simpozion National de Biofizicií, Mure~, !986, voLrez., p.58. Du§a, Tőkés B. - Palaragrafia complexonului III pe electrod dePt fir rotativ .I. ~~~~~:s;t~iírii suprafetei electrodului asupra oxidiírii complexonului Ill. Influenta stiícii electrodului asupra oxidárii compexonului III. Aspecte analitice, Revista v!edical.a, Targu Mure~, !986, nr.1, p.81. Du§a, Tőkés B. - Palaragrafia complexonului III pe electrod dePt fir rotativ.I. nf!11enta stiírii suprafetei electrodului asupra oxidiírii complexonului Ill. Contrihufii la ,1uc:idatrea mecauismului procesului electrochimic, Revista Medicalií, Targu Mure~, nr.2, p.178. Du§a, Dorina Turde, Maria Stanciu - Utilizarea electrozilor de Pt pretralati la ndicarea punctuini de echivalentá in volumetrie, Al-III-lea Congres National de ChiBucure~ti, !988, voL rez., p. 701. C., Silvia Du§a- Poluarea apei riiului Mure~ pe traseui Mure~ului, in decurs de Al-III-lea Congres Nafional de Chimie, Bucure~ti, 1988, voL rez., p.955. C., Silvia Du~a- Urmarirea eficientei epurarii ~i autoepudírii apei unui-rau, AlCongres National de Igienií, Bucure~ti, !988, voL rez., p. 71. Du§a, Dorina Goje, Margareta Tufií, Cecilia Epure - Nai posihilitiíti fizico'~:::11a indicare a punctului de echivalentá in titriírile redox-, Al-IX-le Congres l de Farmacie, Bucure~ti, 1989, voLrez., p.lll. -Iz,>h<•lla Foris, Silvia DU§a, C. Csedő - Dozarea Zn2+ din polifenolali de Ubnaria, ~i Morus prin metode electrometrice ~i spectrofotometrice, Revista de Mediciná Frumac:ie (Tirgu Mure~), 1991, voL 37, nr. 1-2, pag. 120. Du§a, Izabella Foris, Csedő C., Olga Cornea - Rezultate comparalive privind metodel.el de dozare a Zn2+ din polifenolati de zinc, izolati din speciile de Ulmaria, ..,,vmrus ~i Cory!-, A-XI-a Conferiutá Nalionalá de Chimie Analiticií, 1992, vol. rez., Du~a, Daniela Micu, Dorina Samu, ·naniela Muntean, Izabella Foris- Utilizarea metodei hipotenfiometrice in curent nu! eu electrozi de Pt pretratati la indicarea
63
•
•
•
•
•
•
•
•
•
• •
ptmctului de echivalenflí 1n dowea volumetricil a tmor substante m<,dic:anléottmtse, XI-a Conferinflí NaponaHI de Clúmie Analitidi, 1992, vol. rez., p .45. Izabella Foris, Silvia Du~a. Csedő C. - Studiu comparativ al metodelor de dozare trofotometricil polarografidí ~i coulometricil a Zn2+ din solu(ii de polifenola(i, növények kotatása és felliasználása, Székesfehérvár (Ungaria), !992, vol. rez., p. Silvia D~ a, Maria Ajtay, Ramana Ureche, L Máthé, Izabella Foris- Cercetiiri prezenta ionlior anorgauici 1n apa riiului Mure~ pe tronsonul T"'rrgu Mure~ Sesitmea de evaluare a stiirii factorilor de mediu- Cerinte ~i solutii in prezent ~i T"'rrgu Mure~, 1992, pag. 16. Silvia Du~ a, D. Munteanu, Izabella Foris- Titrarea uitritometricil a acidului utiliziind poten(iometria eu electrozi dePt pretrata(i, Zilele Uui versitapi de Mc'di•oinl Farmacie Cluj-Napoca, !992, pag. 168. Silvia Du~a, Daniela Muntean, Izabella Foris- Noi posibilitiiti fizico-chimice la care a ptmctului de echivalenflí 1n titrimetrie, Al-III-lea Congres National de r"un••c Chi~iniiu (Republica 1\{oldova), 1993, vol. rez., p. 115. Silvia Du~ a, Dana Muntean, Dorina Samu, Izabella Foris - Noi posibilitap chimice de indicare a ptmctului de echivalentil in titrimetrie, Sesiunea de cómtmic:ar Facultiitii de Farmacie, Bucure~ti, 1993, pag. 19. Izabella Foris, Silvia Du~a, Csedő C. - Dozarea Zn2+ din polifenolali de Morus ~i Coryilus prin metode electrometrice ~i spectrofotometrice, Al-Ill-lea National de Farmacie, Chi~iniiu (RepublicaiMoldova), 1993, vol. rez., p. 127. Silvia D~a, Daniela Muntean, Izabella Foris - Aplicarea bipoten(iometriei eu trozi de Pt pretratali la indicarea ptmctului de echivalenflí 1n titrarea uitrit<>m•,trici acidului sulfauilic, Revista de Medicinil ~i Farmaciel Orv. Gyógysz. Szemle, Mure~, vol. 39, nr.l,l993, p. 70. Silvia Du§a, Maria Ajtay, Ramana Ureche, Máthé L, Izabella Foris- Starea a apei Mur~ului intre auii 1980-1992, pe tronsonul Glodeui-Cipau, limile arntlitice legislative, Revista de Medicinii ~i Farmaciel Orv. Gyógysz. Szemle, Tiirgu vol. 39, nr.1,1993, p. 73-74. Silvia D~a, Olga Cornea, Sigrid E~ianu - Cercetiiri fitóchimice ale speciei Lanala- Analiza spectrofometrica a acidul ui cafeic ~i a deriva(ilor sai, Sirnp<>zi•>nt~. Fitoterapie, T"'rrgu Mure~, 1994, pag. 32. Silvia Du§a, Dana Muntean, Izabella Foris, Dorina Samu - Efectul p~·';''::~·~~ asupra indiciirii punctu!ui de echivalenta prin metoda poten(iometrica ~i metricil in cureni nu!, Al X-lea Congres National de Farmacie, Cluj-Napoca, !994.· Silvia Du§a, Liícriímioara Mate i, Izabella Foris- Cousideratii ptivind coJotúnrollllii·
tuitele legislative admise pentru iouii de NH; , PO!- , NO; ~i NOi a apei Mure~ ~i a unor izvoare din muuicipiul T"'rrgu Mure~- Al X-lea Congres Na.(ional Farmacie, Cluj-Napoca, !994..· • Silvia D~ a, Daniela Muntean- Utilizarea electrozilor de platina pretratali la punctului de echivalenta 1n uitritometrie. Titrare bipoten(iometricií 1n cureni nu!. macia, nr.56, !995, pag.45-52. • Silvia Du§a, Olga Stana, Izabella Foris, C. Csedő. - Studiul cromatografic pe sub(itre ~i spectrofotometric al extraetelor de riídacini ~i frunze ale
64
Revista de Medicinil ~i Farmaciel Orv. Gyógysz. Szemle, Tiirgu Mure~, vol. nr. l, pag.I04 -112. ~a, Jolán Veronica Borsos. - Noi surse de ape minerale. Apa mineralil din Ciumarú, jud. Harghita. Conferinta Nationala de Farmacie, rezumat 1n Revista •CNiediculil ~i Farmacie/ Orv. Gyógysz. Szemle, Tiirgu Mure~, vol.42, i'!upliment pag.83. Foris, Silvia Du~a. Liliana Andreica, Nicoteta Bucur, Mihaela Siíli§can spectrofotometridí a con(inutului 1n polifenoli al extraetelor alcoolice din Epiangustifolia ~i Filipendula ulmaria, Conferinta Nationala de Farmacie, rezumat ""'··"•'• de Medicinii ~i Farmaciel Orv. Gyógysz. Szemle, T!lrgu Mure~, vol.42, Su1996, pag.80. Foris, Silvia Du§a, Elena Ungureanu, Dana Tifrea. - Separarea flavonoidelor extraele vegetale prin CSS. Conferiuta Nalionala de Farmacie, rezumat 1n Revista Medicinii ~i Farmacie l Orv. Gyógysz. Szemle, Tiírgu Mure~, vol.42, SupJinlent pag.80. r,iZJ?et.raForis, Zs. Pacsai. - Optimizarea extractiei flavonglicozidelor §Í materiilor tadin Corylii Fo lium, Conferiuta Nationala de Farmacie, rezumat in Revista de MerucJma~I Farmacie/ Orv. Gyógysz. Szemle, Tiirgu Mure~, vol. 42, Suplimeni 1996, pag.76. Miíru$feri, Mihai Giurgiu - Impactul informaticii asupra practicii §Í cercetarii árnoac:eutic•'· Actualitil(i. Tendinte de evolu(ie. - Conferiuta Nationala de Farmacie, in Revista de Medicina ~i Farmacie/ Orv. Gyógysz. Szemle, Tiirgu Mure~, 42, Suplimeni !996, pag.60. · Miíru§teri - Introducere 1n simularea ~i modelarea pe calculator. Aplica(ii in d~::;~ farmaceutic. Primul Congres al Studentilor 1n Medioina ~i Tinerilor Medici, .!" in Revista de Medicina ~i Farmacie/ Orv. Gyógysz. Szemle, Tiirgu Mure~, Suplimeni l, 1997, pag.157. Zsolt, Foris Izabella- Aplicarea metodei Factorlal Design la optimizaroa fla·von-!\lic:ozide•lor din extractele naturale, Zilele Universitiilii de Mediciuií ~i Farmacie Ha(ieganu, Cluj Napoca, 1997, vol rez, pag 107 Jakab, Foris Izabella- Analiza tmor ape minerale prin metoda ICP-AES, Zilele iUrrlve:rsiliítii de Medicinií ~i Farmacie Iuliu Hateganu, Cluj Napoca, !997, vol re z, pag lll. Mczrize<MiírU§teri- Noi _aplicap_i ale infonnaticii in practica §Í cercetarea fannaceutidí. Congres al Studentilor 1n Medicina ~i Tinerilor Medici, rezumat in Revista de <Medicina ~i Farmacie l Orv. Gyógysz. Szemle, Tiirgu Mure~, vol.43, Suplimeni l, pag.l57. Du~a, Antoanela Constantinescu, Petronela Gárbacea, Miíru~teri M - Aplicametodelor spectrofotometrice ln analiza antibioticelor, Al-XI-lea Congres National Farmacie, Ia~i, !998, vol. rez., p.366. dzalzeli"a Foris, Silvia Du§a - Optimizaroa metodelor de separare cromatograficli, Al ~~J
65
• Mií~teri M., Haas A. - Asistaroa de ciítre calculator a studiului macroscopic ~i scop1c al plantelor, Al-XI-lea Congres Na!ional de Farmacie, I~i, !998, vol. rez., Miíru~teri M. - Mecaoisme cibemetice 1n farmacologie, Al-XI-lea Congres deFarmacie, Ia~i, 1998, vol. rez., p. 451-452. M~teri M. - O 1ntroducere.1n siJ;nularea ~i módelarea asistata de calculator. !ii 1n domeniu1 farmaceutic, AI-xr:lea Congres Nalional de Farmacie, I~i, 1 · rez., p. 717.
• •
ANALITIKAI KÉMIA. ANALITIKAI KÉMIA ÉS FIZIKAI-KÉMIAI ANALÍZIS dr. Du~a Silvia egyetemi előadótanár l Foris Izabella adjunktus A tanszék az 1948-1949-es tanévben kezdte tevékenységét. A tanszék alapítója Kiss Árpád előadótanár és muokatársai: Korul!offer Vihnos és csó Albert.
Ön.~lló_an l ~52 óta működik dr. Soós Pál professzor iráoyítása alatt, majd nyugdíJazasa után a tanszék vezetését dr. D~a Silvia előadótanár vette át. . Az an:U_itikai ké';'ia következő ágazatait okta1ja: minőségi-, mennyíségi- és !Jzikai-k muu analiZls. Ez a targy megteremti a szilkséges alapokat a gyógyszerellenőrzés reioek elsajátitásál!oz. A tanszék oktató- és segédszemélyzetének listája az előző táblázatban található. A tanszék muokájában rövidebb ideig a következő oktatók is részt vettek: dr Jáoos előadótanár, dr.Tőkés Béla egyetemi tanár és dr.Kiocses-Ajtay Mária előad(ítartár.. Előadók: dr. Silvia Du~a előadótanár {romáo nyelven) drd. Foris Izabella adjuaktus (magyar nyelven) . Az analitikai kémia a gyógyszerészképzés egyik alaptantárgya. A tanszék céljait a következő pontokban foglalhatjuk össze:· • A mioőségi és mennyíségi analízis ehnéleti és gyakorlati ismereteinek elsajiitit:is amelyeket a hallgatók a továbbiakban a szaktantárgyak keretében ha.;wosítbatna és amelyek a gyakorló gyógyszerész működéséhez is elengedhetetlenek. • Az analitikai kémia oktatás ehnélyíti a szervetlen kémia keretében szerzett ismered információkat •
Hozzájárul a különböző laboratóriumokban (ipari, kutatási, gy•óg)rszerelleJ1Őrzés közeg~szségügyi) muokát vállaló gyógyszerészek, valamint a gyógyszertárban analíZis-asztalnál mioőségi vizsgálatot végző gyógyszerész képzéséhez.
•
Az analitikai kémia a követke_?Ő tantárgyakkal van szoros kapcsolatban"'~',:;;:~~~!
ka, informatika, szervetlen .éS szerves kémia, gyógyszerészeti kémia, lenőrzés, egészségügyi kémia, biokémia, fitokémia.
•
g
A tanszéken a hallgatók elsajátítják a fizikai-kémiai analízis a műszeres "!s elméleti és gyakorlati alapjait (elválasztás, elektrokémiai-, ~ptlkai-, termt>arLalí ZIS stb.).
tárgy egy olyan komplex képzést nyújt, amely lehetövé teszi bármely gyakor" te\•éken:yséig elvégzését, ugyanakkor kutatási kedvet is ébreszt, amely aztán a Jja!lgatót, a leendő gyógyszerész!, az államvizsga dolgozat és más tudomáoyos !lluokáLkkivitelezésében segíti.
tudomáoyos tevékenysége két f'ó iráoyban folyt: analitikai módszerek kidolásváoyvizek analizise. Az utóbbi időben a Gyógyszerészeti kar sajátságaihoz kötődö témák kidolgozása felé iráoyult a tanszék tevékenysége. ~Jegfontosat•bkutatási témák az alábbiakban foglalhatók össze: L:.J""''an:)'VIzeK vizsgálata (dr. Soós P. egyetemi tanár); ipari és szeunyvizek anatízia Maros szennyezettségi fokáoak vizsgálata. Sor került a Maros, Hargita és K•oviisZJ!a megyei ásvány- és sósvizek szervetlen-ion összetételének meghatározáannak érdekében, hogy gyógyászati célra, fogyasztásra javasolhatók legyeE téma keretén belül vizsgálták az AZOMURE:jl Vegyikombinát szeunyvizevalamint a Maros vizét is. Az utóbbi ("Stabilirea poten!ialu1ui nociv al apei Mure~ului") akadémiai kutatási téma keretében történt, amely 1975-ben indult és napjaiokban is folyik. A vizsgálatok eredményei kutatási szerződések, valamint tudoi: urráoyosdolgozatok tárgyát képezik . . A gyógyszerellenőrzésben alkalmazott fizikai-kémiai módszerek. Tanuhnáoyozták ezen módszerekjavitásáoak lehetőségeit. A tanszéken végzett kutatások eredményeként módszert dolgoztak ki a tropáovázas alkaloidák papírkromatográfiás elválasztására, valamint az ópium alkaloidák elválasztására.Utóbbit a felső-visói AlkaloidaGyárban alkalmazták a közti termékek vizsgálatáoál és az alkaloidák izolálásánáL Tanulmáoyozták a klasszikus és négyszöghullanrrú polarográfia alkalmazását egyes ····,cc. c,_ mennyiségi meghatározásánál (Ag+, Zn2+, Cd2+, Pb2) gyógyszerkészítményekből valamint a könnyilipar által felhasZl!ált ötvözetekbőL A kutatási muokában jelentős eredmény dr. Silvia Du~a az "Utilizarea electrozilor de Pt pretratali la iodicarea punctuini de echivalenta io volumetrie" (!979) cio!ű doktori értekezése. A szerző a platioa elektród előkezelésének hatását vizsgálta az egyenértékpont jel-
zésben potenciometriás _és zérus áram bipotenciometriás ·módszerek esetén, kom-p.lexon<Jm<,tri'ás, dikroinatometriás, nitritometriás, bromatométriás, jodometriás,
merkurimetriás, cerimetriás titrálásokban, a szakirodalomban nem említett módszerek területén. A Pt elektródok előkezelésének hatását bizonyítandó, elektronmikroszkópos vizsgálatokat végeztek, lefényképezve az elektródok felületét 1600"szonagyítással. Az elért eredményeket a Revista de Chimie szakfolyóiratban kö-c zölte, valaruint a dr. Kékedy László prof. "Sensori electr0 chimici metalíci ~i ion se1ectivi" (Ed. Academiei, 1987,.19.o), cio!ű könyve is idézi. Ugyancsak a téma keretében végeztek kutatásokat a komplexorr III polaragráfiás viselkedésével kapcsolatban előkezelt Pt e1ektródon, amely eddig az irodalom által nem említett módszer. Az utóbbi időben a tanszéken végzett kutatások a vadon élő gyógynövények hasznositbatóságáoak vizsgálatával kapcsolatosak. Foris Izabella ,,A Coryli folium ka-
rakterisztikus komponenseinek titokémiai vizsgálata" címü doktori értekeZése, számos szakköri dolgozat azokról az eredményekről számolnak be, amelyeket az
66
67
Ulmaria, Cmylus, Morus fajokból kivont polifenolok komplexálására alkahrt>c AI'+ és Zn2+Aonókspektrofotometriás és coulometriás meghatározása során • Ipari alkalmazást nyert kntatási eredmények: Egyes marosvásárhelyi (Imatex, Azomnres, Metalotelmica) felkérésére olyan kntatásokat végeztek, lyek a szervetlen anionok meghatározási modszereinek korszerűsítésére Ezen vizsgálatokat kntatási szerződések valamint megállapodások alapján (szerződések nr.6828/1975, nr.254/1975, nr.4683/1987-1988, nr.362 megállapodások nr. 3622/1986-!989 stb.). anii !948-1987 inva!iímfultul de anatomie ~i fiziologie s-a desflí~nrat conform de illvatamánt in anul II sau III de studii, pe o perioada de unu sau dona semes:u n1umar de o~e eliferit de la an la an. relnfiintarea Faculta!ii de Farmacie (1990) invatamántul de anatomie ~i fizioloechilibrat, constant, se desflí~oara in anul I, dona semesire eu uo numar de 48 ~i 64 lucrari practice, pe baza uoei curricule universitare modernizate. élhiective,le lnvatiímfultul de anatomie ~i fiziologie ln strategia lnvapmántului farmasnot fundamentale, reprezentand bazele invatamántului bio-medical ~i de speciali'riíiintr·-uo plan ~i programa integrata ~i profilata. . An1at01mia cuprinde morfologia funqionala macroscopica, microscopidí ~i ultrastructuFiziologia este predata aplicativ, selectiv concordant eu disciplinele farmaceutice. Cuanatomo-fiziologice ale studen!ilor Facultiilii de Farmacie sunt valorificate astfel: Datele morfo-funcponale contribnie la lntelegerea altor discipline medicale (fiziopatologie, laborator clinic, imuoopatologie, utgen(e medicale) necesare farmacistuIni venit in contact direct sau indirect eu bolnavul. Disciplinele de specialitale farmaceutice ca farmacodinamia ~i farmacoterapia necesita ~i o pregatire morfo-funcponala de b aza a studenplor farmaci~ti. 'ln,ratiímilntul de anatomie ~i ftziologie este asignrat prin spapul didactic ~i laboratoareF.atedrei de anatomie ~i dispune de materiale didactice necesare executarii lucdírilor
A tanszék munkatársai az alábbi rendezvényeken rontatták be nyos munkáikat: • Országos Gyógyszerész Kongresszus -1968, 1984, 1989, 1994, !998 • Országos Analitikai Kémiai Kongresszus - 1971, !992. • Országos Vegyészeti Kongresszus -1988 • Országos Biofizikai Szimpózium -1986 • Országos Közegészségtani Kongresszus- !988 • Gyógynövény- Konferencia, Székesfehérvár (Magyarország)- !992 • A Moldáviai Gyógyszerészek III. Kongresszusa, Kisinyov, !993 • Országos Gyógyszerész Konferencia, Marosvásárhely, !996 • Orvostanhallgatók és fiatal Orvosok L Kongresszusa, Marosvásárhely, !997 Hasonlóképpen számos tudományos ülésszak keretén belül mutattak be dolgozatolci E dolgozatok egy részét a Chemical Abstracts idézi az 1969, 71-es számában.
ANATOMIE $1 FIZIOLOGIE conf dr. Seres-Sturm Magda . Invapmántul de Anatomie ~i Fiziologie pentru studenpi farmaci~ti a inceput ln 1948, odata eu lnfiin(area Facultapi de Farmacie din Tg. Mnre~. Pálla in anul !958 anatornia ~i fiziologiaeste predata in cadrul uoor discipline ceutice sau medicale. Din acest an devine lnvatamánt independent, component ale drelor de Anatomie sau Fiziologie ale Facnitapi de Medicina; in perioada ,,,,,_." avánd statut de Disciplina. Cadrele universitare de predare, profilate pentru acest invapmánt au flícut ~i fac din personalul didactic al de Anatomie, respectiv Fiziologie dupa cum
·'titul:arii au elahorat cnrsuri universitare proprii ~i anume: cnrsuri litografiate (autori: J. !959, !964; Nemes L 1963; Ionesen M. !971; Rácz L. !985) ~i Esenliaiul sinop:de' Aloat•omie ~i Fiziologie Farmaceutica ti parit in !990 ~i !995 (autori: Seres-Sturm L., Seres-Sturm Magda). : ... A,r.tivitote'" ~tiinpfica a ·disciplinei s-a axat prioritar pe temele majore de cercetare ale t!edrel<>r din care flíceau parte totodata prin cercetari interdisciplinare medico-farmacecadrele de predare au participat la muoca ~tiinpfica desflí~urata la Facultatea de FarAstfel de teme abordate au fos!: ';--=.-c:etc:etairi fundamentale ~i apiicalive electroforetice ptivind proteinele ·plasmatice in ~i glucoproteinele in special. Investigapi de biologie moleculara normala ~i pato(dr. Módy E.). '-lm,esl:ig,tpi hematologice ~i hematoterapeutice, problemele fundamentale ale hemo-
~~~~~r:,~:~:, sángelui (dr. Nemes ~t.).
farmacodinamice ~i farmacoterapeutice in transplantul rena! experimental I oneseu M.) . .'-l:lfectele teratagene ale unor medicamente ~i noxe fizice, perioadele critice ale emrioJ;enezei; colaborari chimico-farmaceutice (dr Rácz L.)
ii
68
69
- Efectele hepatoprotectoare ~i hepatoinhibitoare aie unor substante farmaccetoti<:e, Iagerroliza ~i terapia medicarnentoasii a cirozei ficatului efectele homogenatului ~i telor hepatice. )'reveuirea osteoporozei postmenopauzale prin fitosteroizi, acpunea catiei antiinflarnatorii nesteroidice !n procesul de osteogenezii heterotopicií (dr. Sturm Magda). . Activitatea ~ti!npfidi, publicapikde speciaiitate, prezentele la congrese naJiortaii mtemaponale ~i alte preocupiíri didactice ~i extradidactice (inclusiv titluri, funcpi, ral, perfecponiíri, activitate cliuicií) a titularilor cursurilor de anatomie-fiziologie studenpi Facultiilii de Farmacie sunt cuprinse !n docume;,tele caledrelor d:lte~:.~~~~~ Fiziologie ale Facultiítil de Medic!nií # s!ntetizate ín volumele consacrate u medical ~i farmaceutic din Targu-Mure~. Titularul !n prezent la disdpiina de Anatoruie-fiziologie este Conf. dr. Magda, medic ptimar Anestezie-T erapie Intensivií, ~efa Caledrei de Anatoruie. Titiul tezei sal e de doctorat Studii anatomo-cliuice ~i experimentale eu privire la fogeneza structurilor biliare interhepatice ín condilii normale ~i patologice. Uruversitat de Medicinií ~i Farmacie Tg.-Mure~, !979. Conduciítor ~tiinlific: Prof. dr. doc. M:1rn-o •
beriu.
segítségével könnyebben elsajátithatók más orvosi tantárgyak, m!nt a kórélettan, noJog•a,_ kliuikai laboratórium és immunológia, siirgősségi ellátás stb., nrivel a állandóan közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerül a beteggel. · ,,A.Jaat,ómia és élettan oktatás az Anatóruia tanszék helységeiben és iaboratóriumaipreparátumok, mulázsok, ábraanyag és múzeunri demonstrációk segit§égéYel. tantárilY előadói saját kőnyomatos jegyzeteket adtak ki (szerzők: Módy J. 1959, l''"""', L !963; Ionescu M.1971; Rácz L.1985; Seres-Sturm L., Rácz L., Seres1990, 1995). tudományos tevékeuysége az évek során ruindig arrnak az orvosi tanszéknek témakörébe illeszkedett, ahova az előadók tartoztak. Ezen k:lvül közös ori<>Vszerés:zeti. interdiszciplináris kollaborációkban vettek részt. llyeu témákvoltak pl!LZIIJa:lé,hé:ljék elektroforézises vizsgálata áltaiában, különös tekintettel a glukonormál és kóros molekuláris biológiai vizsgálatok (dr. Módy J)
H~~~;~;:;;;;~~v~i;z~s~gálatok a vérzés és véraivadás aiapfolyarnataiban (dr. Nemes L) ~ és gyógyszerterápiás vizsgálatok kísérletes vese-transzplantáció-
,
gyógyszerek és fizikai ártahnak teratogén hatásai a magzati fejlődés kritikus
~l~~~~~~( dr. Rácz L.) J:!, gyógyszerkészitmények májvédő hatásai. Májkivonatok és májhomogeniANATÓNITAÉSÉLETTAN dr. Seres-Sturm Magda egyetemi előadótanár Az Anatóruia és élettan oktatása a gyógyszerészképzésben 1948-ban kezdődött időben a Gyógyszerészeti Kar megaiakulásávai. ' 1958-ig a tantárgyat a gyógyszerészeti és orvosi diszciplínák keretén belül Azután önálló tantárgyként az Orvosi Kar Anatómia illetve az Élettan tanszékek ben, 1965-85 közőtt önálló diszciplínaként szerepel. A .tantárgy előadói, akik a gyógyszerészeten oktattak az Orvosi Egyetem AnLató•m vagy Elettan tanszemélyzetéhez tartoztak. 1948-1987-ig az Anatóntia és élettant a szerészképzésben a tanulmányi terveknek megfelelőerr a II-ik vagy III-ik évfolyarnon tatták, egy, illetve két félévben, különböző óraszánnnaL A Gyógyszerészeti Kar újrainditása után (1990) az Anatóruia és élettan oktatása szereserr az L tanévheu törtéuik, kötelező tantárgyként, 2 szemeszterben, összesen 48 előadás és 64 óra gyakorlat formájában, megújított egyetemi tanterv aiapján és év végi
róvizsgával.
egyes számú Ortopédia Klinikán végzi mint intenzíV terápiás és aneszteziolóértekezése: Kísérletes és klinikai-anatómiai vizsgálatok az intrabepatikus epec~:~~-~~;::~;ié~ illetően; normál és kóros viszonyok között. Marosvásárhelyi Orvosi & Egyetem, 1979. Tudományos irányító: Prof. dr. doc. Maros Tibor.
--·
A tantárgy oktatása a gyógyszerészképzésben alapvetőerr fontos, tuivel az ellcö\'etlcez évek bio-medikális tantárgyainak elsajátításához szükséges alapismerteket foglalja egy gyógyszerészek számára készültkülön integrált tanterv aiapján. Az Anatómia oktatás célja, hogy a gyógyszerészhailgató elsajátítsa az emberi zet morfológiai és funkcionális felépítését, makro-, mikroszkópos és ultrastrukturális kezetét Az élettan tanulásávai szükséges elsajátítani azon élelmüködések folyamatait törvényszerűségei!, me!yek más alapvető gyógyszerészeti tantárgyak megértését teszik hetővé, mínt a gyógyszerhatástan, toxi~ológia, titoterápia stb. A morfo-fimkcionális
70
' ''"'"'"" a kollagenolízisre és a májcirrhozis kezelésében. A posztmenopauzális oszmegelőzése fitoszteroidokkal. A nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek heteratop csontképzésre (dr. Seres-Sturm M). oktatók tudományos munkáinak és közleményeinek dokumentációja, a hazai és ~'"'u"' kongresszusokon való részvételek, vaiarnint más oktatói és extradidaktikus tenvség<'k (doktorátus, továbbképzés, orvosi-kliuikai tevékenység) adatai megtalálhaArJat<ímiia vagy Élettan tanszékek irattárában és a marosvásárhelyi Orvosi Egyemegj elent kötetekben. az Anatóruia és élettan tantárgyat doktor Seres-Sturm Magda egyetemi Elő okta1ja, az Anatóruia tanszék vezetője. Kliuikai tevékenységél !973 óta a maros-
LIMBI leetor Héger losif ?"'
=•u' 1949 a luat fiin!ií Catedra de Limba Romilnií. Aceastií catedrií a fost condusií de Végh Alexandru (1949-1952), leetor Moldovan loan (1952-1958; 1965-1970) Scridon Gavril (Ciuj, 1959-1965). Rolul disciplinei de Iimba romiinlí a fost de a stndentilor !n Iimba maghiarií documentarea profesionalií ~i relaliile eu bolnavii la
mundí, ca viitari fannaci§ti.
71
Paralel eu infiintarea disciplinei de Iimba romana, a fast introdusa in inviífamánt ~i Iimba rusa. ~eful disciplinei a fast Ambrus Petru. ln aceia§i ani a fast infiintat inviífiimántulla Iimba latinií de Kiss Irina. í'n anul 1957 se introduce inviífiimántul limbilor: englezií, francezá ~i formand Catedra de limbi moderne. Actuala forma organizatorica a catedrei a luat anul!964. Cadre didactice: Nulllele
Titiul ~i gradul
NYELVEK H éger Józseflektor
· nyelv Tanszék 1949-ben alakult. A Tanszék vezetését akövetkezőklátták Sándor lektor (1949-1952), Moldovan Joan lektor (1952-1958, 1965'-1970), '" fr. A Tanszékjelenlegi szerkezete !964-ben alakult ki. amodern nyelvek (angol, francia és német) oktatása !lZ I. és II. éven folyik, fakultatív jelleggel- a Ill., IV. és V. éven. latin nyelv választható tárgy. 1991-től a latin nyelvet óraadói Ininőségben Antal oktatja.
EDU CATIE FIZICÁ ~I SPORT leetor Burcií Joan
í'n prezent limbile moderne (engleza, francezií, germanií) se studiaza in anul L ~i respectiv in mod facullativ in anii III., IV. ~i V. Limba latina este facultativií.· Din anul 1991 orele de Iimba latina sunt nr,,.t,,te · Antal Gyöngyvér. _/
'.I>is<:iplina de Educafie Fizicií ~i Sport se predií in anii I ~i II de studiu pe parcursui a 4
72
73
'ln mod facultativ studenJii de la Facultatea de Farmacie ~i-au tlicut prezenta la tipile sporlive organizate de eliire colectivul de cadre didactice a disciplioei de Fizica ~i Sport ciit ~i la fazele pe centru uoiversitar ~i cele finale la illvel national• dentesc. Cadrele didactice menJionate ~i-au ad us contribulia io diferite perioade la pn,ga1tire, zica ~i menJinerea starii de sanalate a sfudenJilor FacultaJii de Fannacie. Recunoscuta ca parte componentií a procesului iostructiv-educativ de pregatire laterala a viitarilor speciali~i, disciplioa de EducaJie Fizica ~i Sport a urml!rit de-a anilor obiective generale ~i specifice dintre care: • cuprinderea siudéntilor in practicarea sistematidi §Í organizata a exercitiilor ~i a sporturilor preferate. • ridicarea ni velu! ui general de motricitate ~i í'nsu~ea el ementel or de baza din ticarea ramurilor de sport. o modelarea starilor psibocomportamentale ~i transpunerea acestora í'n practica sociale (fiúr-play, spiritui de echipa, respvnsabilitate, perseverenta, hotiíráre, dere, stapiínire de sioe etc.). • formarea conviogerilor ~i deprinderii de praclicare individuala a 'exerciJiilor ~i sporturilor preferate in scop igienic, deconectant ~i de educare sportivii a lor lor copii. · • asigurarea efectelor de compensare asupra activitaJii intelectuale, a tra.tarne11tu asupra sedentarismului, stresului §Í oboselii. Disciplioa eu caracter aparte cupriosii iJ1 planul de ínvatiínliínt ca obligatorie studenJii anilor I ~i II ~i facullativ pentru studenJii anilor mai mari, colectivul de dactice a re~it í'n dinarnica evoluJiei sale numerice ~i iolplicit de orientare metodlica raspunda obiectivelor ~i sarcinilor educaJiei fizice ~i a sportul ui. Acest Iucru a fast prin diversificarea ~i adaptarea formelor organizatorice de activitate eu studenJii. Astfel: • lecJiile de educatie fizica ~ sport ca cea mai importanta forma de organizare a tivitiíJii au cunoscut modificari substanJiale ajungilndu-sein perioada actualii la
gurarea unui contffiut atractiv, diversificat, dinamic §Í recreativ av3ndu-se tn
•
efortul psiho-intelectual pe care studentul fannacist í'n depune í'n procesul de tiínlant. lecJiile de antrenament pe ramuri de sport se organizeaza la disciplioele
handbal, baschet, badminton, tenis de masa, tenis de camp, atletism, aerobic, í'not, folbal eu studenJii selecJionati eu pregatire sportivii anterioara §Í dispm1ibi tap de progres í'n vederea formani echipelor reprezentative ~i participarii la iliverse compelilii cuprinse í'n calendarul sportiv uoiversitar pe plan · Jional. Si pe aceasta !inie a pregatilii sportíve formele organizatorice ~i co1rnpetitil nale s-au adaptat. Astfel a luat flinta Cercui Oliolpic "Gaudeamus" (!994 Elena VIas) competitie dedicáta Zilei Olimpice a Tioeretului Univorsitar Elena VIas), Clubul Aerobic pentru studente (!998 Elena VIas) care peniru
data cuprinde in activitatea sa §Í o comisie pentru cercetarea problemelor aerobiculill ca activitate sportivií. •
74
activitatea sportiva de performantií se desfll~oara í'n cadrul Clubului Sportiv versitar din cadrul Universitiilii de Medicinil ~i Fannacie. Inipal acesta funcJiona
16
sec.Jii sportive. Pe parcursui anilor, numiírul acestar secJii s-a redus la 3. Dintre
~~:~~~e~f:~arm~~a~c~i~~tc~i care s-au remarcat in competiti-ile inteme de v§.rf ~i in compe-
li amintim pe urmatorii: 1959-1964; Levente, handbal 1959-1964; éMadaras Borbála, basehet 1959-1964 Hidi György, atletism 1971-1975; · Husar Mariana, handbal 1976-1981. <:ti·vit•ctea de cercetare ~tiinJifica s-a axat pe studierea fenomenului sportiv ín comfe~itatea sa, an de an, colectivul de cadre didactice al disciplinei realizilndu-§i tede cercetare. Se remarca pentru activitatea depusa ín acest domeniu d-na leedoctorand Elena VIas eu peste 50 de lucrari publicate la mai mnlte sesiuni con~i consfl!tuiri nationale ~i intemaJionale. Este membra a Consiliului Stiintei Spc>rttliui din Romania ~i a Acaden1iei Olimpice Romiine. VIas- admisií la examenul de doctorat ín anul1996la Institutul Naponal >Eciuc:aJie ·Fizicii ~i Sport din Chi~iniiu, Republica Moldova. ti1
,.)l.OUl!Via~;;ua, basehet
TESTNEVELÉS ÉS SPORT Burcií Joan lektor jé(e:sítésének éve: I 949 ,tar1eriik listája az előző táblázatban található. ,,~~~i~~~:~ az I. és a II. éven 4 szemeszteren át látagalják kötelező módon a tanszéket. ~: hallgatói önkéntes alapon részt vesznek a tanszék által szervezett sportverbeleértve az országos bajnokságot is. .tar18z,;k minden időben a hallgatók fizikai felkészültségének és ezzel párhuzamosan állapotánakjavításiln munkálkodott. uestnev<,lés az oktató és nevelőmunka szerves részeként biztosította az alábbi általáíSj<,llegze:tes célkitűzések megvalósítását: A rendszeres testedzés és a kedvelt sportágak gyakorlása Az alapismeretek elsajátítása és fejlesztése a kölönböző sportágakban A n1indennapi életben hasznosítható készségek (fair-play-sportszerűség, csapat_.sZ<,ll<:m,kitartás, önfegyelmezés és egyebek) formálása A sportolás egyéni és szociális hasznát felismerő meggyőződések kialakítása (a közvetlen környezetet, a családot is beleértve) Az iotellektuális munkával járó szedentarizmus ellensúlyozása, mozgásterápia által a stressz és fáradtság levezetésére és II. évfolyam kötelező óralátogatása mellett, a többi évfolyamok hallgatói famódon látagalják a különböző sportágak edzéseit és versenyeit Ezt az érdeklő :nagyl>an elősegítette az évek folyamiln a tanszék tanárainak leleményessége és szerképessége a legmegfelelőbb és legnépszerűbb sportágak kiválasztásában.
75
Példaként említjük a következő főbb megvalósításokat • A testnevelési órák tartalmában állandó fejlődést biztosító módszerek al~:alnaaij különös hangsúllyal az intellektnális terhelést ellensúlyozó sportjátékokra foglalkozásokkal; • Az egyéni és csapatsportokban a következő foglalkozásokat emelhetjük ki: aerobik, labdarúgás, asztalitenisz, tenisz, tollaslabda, úszás, kézilabda, és sí. A szakosztályok sportolói rendszeres edzések eredményeként részt helyi és fóiskolás versenyeken, bajnokságokon. A fent említett te,réken~1ségel'e egészítik a következő rendezvények: "Gaudeamus" Olimpiai kör (l lektor), az egyetemi ifjúság Olimpiai Napja (!995, Elena Vias), Aerobik-lduJJ e ternista lányok részére (!998, Elena Vias), melynek keretében tmmlmány<Jzzi aerobikmint sportágjellegzetes tartalmát • A teljesítménysportok tevékenysége az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem temhez tartozó Egyetemi Sport-Klub keretében folyik. • Megemlígük, hogy a fent említett Klub keretében régebben !6 s~':'~~:~ müködött. Idővel ezek száma csökkent, jelenben 3 szakosztállyai gyógyszerészhallgatók soraiból megemlítünk néhány nevet, akik országos és zetközi szinten sportoltak: Tóth Magda, kosárlabda 1959-1964; Fodor Levente, kézilabda 1959-1964; Madaras Borbála, kosárlabda 1971-1979; Hidi György, atléta 1974-1979; !976-1981. Husar Mari ana, kézilabda • A tanszék tudományos-kutaló munkája fóleg a gyakorlati tevékenység iavitá:;;\1 állandó magasabb szinvonalra való emelését célozza. Kiemelhető Elena tor tevékenysége, aki több mint 50 dolgozattal vett részt hazai és nemzetközi resszusokon. Tagja a Román Sporttudományi Tanácsnak és a Román Akadémiának Elena Vlas lektor !996 óta doktorandus a kisinyevi (Moldvai Köztársaság) T estnevelési Főiskolán.
ISTORIA FILOZOFIEI SI PSIHOLOGIE (STIIN'fE SOCIO-UMANE)
'[itluri ~i grade
Numele si prenumele
Vechirnea
Functia dactilo~af
Kertész Ma~da Mu~at Lenuta
dactilo~af
~~~f~~:de farmacie inainte de 1989 s-au predat urmatoarele discipline:
~
pentru anul I ~i II. Ín anul !953 in !ocul acestei discipline s-a introdialectic ~i istoric" in anul I, "Socialismul ~tiinJific" in anul II, iar in politica". La stlir~itul anilor '50 s-a introdus pentru anul IV ,,Etica-eti~i farmaceutica", iar illcepiind din ani '60 s-a predat cii.Jiva ani ~i disdpiina filosofice ale medicinei, biologiei §i farmaciei" in anul V. Eti,o'itattea ~tiinJifica a caledrei a devenit mai intensiva in anii '60 in primul rii.nd in cercetarilor sociológice concrete Membrii catedrei ai íntreprins mai multe cerce:bncrete pentru cuno~terea concepJiei despre lnme a elevilor ~i studentilor, a integrafcicl-profesion:ale a tinerilor medici, a cauzelor fluctuaJiei foqei de munca.rezultatele t!liiJ.Iiirrtifi. ce al e membrilor catedrei au fast prezentate la numeroase sesiuni §tiintinationale, iar o parte a lucrarifor aparot ín reviste de specialitate Sati Volu-
au
~tiintifice.
COIJ/
dr. Criíciun Gheorghe
Ín anul universitar 1948-' !949 a Inat fiin(ií catedra de :;>tiinte sociale care a predarea disciplinelor de ~tiinte sociale la toate facultatile institutului. Scopul acestor discipline: ttansmiterea smdentilor unor cuno~tiinfe ~tiirrJifice despre om cietate legate de specificui facultatilor care sa faciliteze integrarea lor pnJfe.sio1na sociala.
76
jrrferenJi•rr doctor Craciun Gheorghe, titularul cursului de Istorie a filosofiei, are un 56 lucrari ~i studii publicatein volume edilate de Editura Academiei, Centrul de pentru problemele tineretului, Bucure~ti, Ministerul invatamii.n.tului, Centrul de Universitapi ,,Al. l. Cuza" Ia§i, precum §Í in reviste ca ,,Revista de filosofie", ,,Revista de pedagogie", "Viata studenteasdi", "Obstetriclí ~i ginecologie", "Vatra" coautor la volumul "Studentul ~i societatea" aparut la Editura Dacia in 1973. Este in Consiliul ~tiintific national al Academiei Oamenilor de :;>tiin(ií din Romii.nia.
77
A participat la Primul Congres al Oamenilor de ~tiin(li din Romilnia, Bucure~ti, eu comunicarea: ;,PotenJialul inovator al Congresului" (pag. 253). Evenimentele din decembrie 1989 au adus transforrniiri radicale ~i in activitatea tivului de catedra. Schimbiirile democratice la ni vel ul lntregii societiiJi, lntiirirea rniei universitare au flicut posibila predarea unor discipline care fundamenteazií ~i cultura generaJa a tinerilor, sunt strárui legate de specificul facultiilii cum ar fi: sofiei, psihologie, economie sallitara ~i marketig sanitar. Dupa 1989 disciplinele socio-umane inIimba romanaaufost ~i sunt predate de rentiar doctor Craciun 9heorgbe, leetor doctor Duniíreanu Ion Dumitru ~i leetor Nicolae. (Lectorul Alecu N. a lucral la catedra doar piina la inceputul anului 1994-1995). Cursurile ~i seminariile inIimba magbiara aufost ~i sunt Jinute de Kovács Diínila, Jakóczi Tiberiu (Lectorul Jakóczi Tiberiu, a lucral la catedrií 1994) ~i György Béla (plata eu ora).
A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE ÉS PSZICHOLÓGIA (TÁRSADALOMTUDOMÁNY) dr. Criíciun Gheorghe egyetemi előadótanár
A Társadalomtudomanyi Tanszéket az 1948-49-es tanévben hozták létre. Ez a biztosította a társadalomtudományi diszciplínák oktatását az intézet valamennyi sán. E diszciplinák oktatásának deklarált célja: a fakultások sajátosságaihlii·~~o~z~~::;;~ olyan ismeretek közvetitése az emberről és a társadalomról, amelyek n egyetemi hallgatók szakulai és társadahni beilleszkedését. A gyógyszerészeti karon 1989 előtt a következő társadalomtudományi dis;zciplíru adták elő: "Marxizmus-leninizmus" nevü diszciplínát az I. és II. évfolyamon; ennek helyébe bevezették az I. évfolyamra a ,,Dialektika és történelmi m••teJriallizrnu.s"i. II. évfolyantra a "Tudományos szocializmus"-t, a lll. évfolyantra pedig a ,,Politikai ságtan"-t. Az ötvenes évek végén a N. évfolyam tantervébe beiktatták az ,,Etika-g:yóJ szerészeli deontológia" elnevezésű tantárgyat, az V. évfolyamon pedig a haltvarras során ,Az orvostudomány, a biológia és gyógyszerészet filozófiai problémái" gyat is elöadták. Az 1977-78-as tanévtől kezdődően a II. évfolyaill tanterveiben történelmének alapvető problémái" emevezésű tárgy is szerepelt. A tanszék tudományos tevékenysége a 60,as évek folyamán vált intenzívebbé, ban a konkrét szociológiai kutatások területén. A tanszék tagjai több konkrét felmérést geztek a diákok és egyeterrri hallgatók világnézeti arculatának, a fiatal orvosok vensek) szakmai és társadalmi beillészkedésének, valalllint a munkaerő-vándorlás megismerése végett. Tudomár).yos kutatómunkájuk eredményeit a tanszék tagjai helyi és országos tudomanyós ülésszakon mutatták be, tanulmányaik egy része szakfolyóiratokban vagytanulmány-kötetekben jelent meg. Megemlithe~ük, hogy dr.Craciun Gherghe előadótanár a ,,Filozófia története" kurzus, valamint 56 megjelent dolgozat és tanulmány szerzöje. E taiJLulJnáJ1yc•ka1t
78
az Akadémiai Kiadó, az Ifjúság Kérdéseit Tanulmányozó Bukaresti KutatóOktatásügyi Minisztérium, a Ia~i-i ,,Al.l.Cuza" Egyetem Szociológiai Közkiadott tanulmány-kötetekben, valamint a ,,Revista de Filozofie", ,,Forum", Pe·da!~ogie",, "Viafa studenteasdí", "Obstetrica ~i ginecologie", "Vatra" és más közölte. Ugyanakkor társszerzője a ,,Studentul §Í societatea", a Da~i~JCia ld~~~:~~::á!19~17~;3-ban megjelent kötetoek; tagja a Romilniai Tudósok Akadémiája rO Tanácsának; részt vett a romániai Tudósok Első Kongresszusán, Bukarestben, ahol bemutatta a ,,Potentialul inovativ al schimbiirii sociale in dolgozatot, melyet a Kongresszusról megjelent összefoglaló kötet foglal old.). "I'I8~'-es decemberi események radikális változásokat eredményeztek a katedra hlll'sé,gél>en is. A társadalom egészében végbement demokratikus átalakulások, az autonómia erősödése olyan diszciplinák oktatását tették lehetövé mint a filozófia a pszichológia, egészségügyi gazdaságtan, egészségügyi marketing és egészséglemltol'ógiia. E tantárgyak elméletileg megalapozzák és kiszélesítik a fiatalok általáűvc:lts:ég•ét és szervesen kapcsolódnak a fakultás sajátosságaihoz. x~u"o1 a társadalomtudományi diszciplinákat román nyelven dr.Craciun Gheorgbe , dr. Dunareanu Ion Durnitru lektor és Alecu Nicolae lektor (Alecu Nicolae lektor az 1994-95-ös tanév elejéig dolgozott a tanszéken) adták és adják elő, a nyelvű előadásokat és szemináriumokat Kovács Dilniel, Jakóczi Tibor (Jakóczi re!:ye:terrrilektor !994-ig dolgozott a tanszéken) és György Béla lektorok tartották és óraadóként
CHIMIE ORGANICÁ ~eflucrlíri
dr. Veronica Avrigeanu
chimiei organice de dítre studen!ii farmaci~ti a inceput din anul !948, odata eu Facultiilii de Farmacie din Tg.-Mure~. 1951, in !ocul Caledrei de Chimie Farmaceutica ~i Organica, se infiinteaza Disde Chirnie Organica independentií, corespurrzator eu rigorile programei analitice. aceastii data ebírnia organica a fost predata ln cadrul chimiei generale. ln acela~i s•tJJmm de lndustria medicamentelor este integrata ln Chirnia Organica, pentrn ca fu reinfiin(ata ca disciplina independenta. 1948-'19771nva(iírniintul de chim.ie organica a fost coordonat de conf. dr. Kiss des:flí~:urilndu-s:e conform planurilor de inva(iírnil.nt ln amJ! II de studii, pe o perioasemestre (4 ore de curs ~i 5 ore de lucriiri practice saptiimiinal). · 1979-1986 Disdpiina de Chimie Organica este condusa de ~ef. de lucriiri dr. 'Fi<>are:a, iar dupa reinfiintarea Faculta!ii de Farmacie (1990) ~i piinii ln prezent de lelucJ·ari dr. Avrigeanu Verorrica. Chimia organica se studiaza in anul II, pe parcursui seJne,;tre (3 ore de curs ~i 4 ore de lucrari practice saptiimíinal).
79
!974 - Szerves Kémia l, II.; !967 - Indrumator de lucdiri practice de chimie organicii; !975- Lucriíri practice de chimie organicii; Floarea Ispas, F. Chirita, A. Morait, L. Albert, I. i;:araruet (Facultiitile de FarBucure~ti ~i Tg.-Mure~), !983- Lucriíri practice de Chimie organica; Avrigeanu, !993- Lucriíri practice de chimie organicii vol. I: Metdiie'dese~i purificare ale substantelor organice. Reacpi chimice ale comp~ilor organici; Avrigeanu, !993 - Lucriíri practice de chimie organicii vol. I: Analiza orga_.,,;to11;v;; (Analiza preliminara, elementara ~i functionala); Avrigeanu, !998- Lucriíri practice de chimie organidl.
Cadre didactice: Functia didactica
tivi.tt.t•ea ~tiinpfica a disciplinei s-a axat prioritar pe temele de cercetare ale calecare fiícea parte, dar ~i pe cercetiíri interdisciplinare. rce1:iín'le ~tiinpfice, dintr-o prima elapa, au dus la obtinerea unor produse de interes cum ar fi acidullactic din fermentape, acidul glutamic, hidro!izatul de proteina 'ca:zeittallll de calciu, procesul de fabricatie al acestuia fiind predat Fabricii de !apte ~éntet<:a (Kiss Árpád). s-au obtinut prin sinteza derivati tiazolici, nitroxiandrostene, pr<>iec:tat aparatura, s-au dennitival metodologii pentru dozarea sulfului, fosforu-
Personal auxiliar:
.halo~:eniilor din compu~i organici:
Cursurile de chimie organica in Iimba maghiara sunt predate din anul !990 d .. conf. dr. Dudutz Gyöngyi, titulara Ilisciplinei de Industri e a Medicamentului e Impo:tan!" ~miei ~rganice pentru farmacie este deosebita daca avem. ln cca. doua tremu d~ ~edtcamen~e sunt .or?anice d~ sinteza, semisinteza sau extractie. Programaanahtu;a_a cursulm de chinue orgamca cuprinde descrierea primcipa~elor, se ~e ~omp~t orgamct, pentru insu~irea cuno~tintelor de baza de chimie oq;anica, nopmnlor necesare materiilor de profil farmaceutic care abordeaza acteseori chimie organica (chimia farmaceutica, tehnica farmaceutica biochimia pr·oblem.el toxicologia etc.). ' ' Evaluarea cu:'o~tintelor 1nsu~ite ~a cursuJ de chimie organica se face prin ex!tm1,ne .{ le suspuute de catre studenp la sfiír~ttul semestrului I ~i II al anului universitar Pr?grama analitica a lucrií.rilor practice de chimie organica cuprinde metodele de rare ~' purtficare ~Ie com_r':'l'ilor organici, analiza elemeniara ~i funcponala callita.llva..1 teza ~or compu~t org~cr eu Importanta farmaceutica, etc. Prin insu~irea acestar pra~l!ce studentul farmac1st poate face fata lucrarilor de sinteza ~i control ale me,dic:am tulm, p~ecmn ~i lucrarilor practice de la alte discipline de specialitate. Venficarea ~uno~tintelor ~i a tehuicilor de laborator insu~ite se faceJa sf"ar~itul trelor anulUI umversltar, acord§ndu-se calificativele adrnis sau respins.
•Titularii disc!~linei ~u elahorat cursuri universitare proprii ca matoare de lucran practu;e de ebírnie organicii: • • •
~i
Levente - Aparal pentru determinarea punctului de topire, Certificat de inovator 294 /1967; Levente- Aparal pentru dozarea diferitelor elemeute din comp~i organici, Cerdeinovator Nr. 302 l !968. A., Ana Kiss, Albert L., Francis c Gyergyay, Judit Luczky-Bérces, Liviu O. $tefde tratameni al unor tumori maligne. Certilical de illovator Nr. 71637 l !979
din domelliul oncologiei experimentale au condus la elaborarea unui model expentru definirea efectului radicalilor activi din medicamente, investigándu-se structura ~i ac!iunea farmacologicii a diferitelor substante antimitotice. co!aborare eu Disciplina de Biochlmie s-a cercetat compozilia lipoproteinelor de variate (creier, ficat, splinií, ser), urmarindu-se acpunea acestar substante i,zolate oxidiírii biologice ~i s-au obtinut unele Iipoproteine pe cale sintetica (Kiss Arpád, cea de a doua etapií s-au realizal in colaborare eu Facullatea de Farmacie Bucure~ti, umero,ase sinteze de compu~i organici cum ar fi sinteza compti~ilor biseteri aromatici, a iril<Jxixilila<:et:at.niclei, anúnodieterilor, etc.,. eu aqiuni anestezice ~i antifibrilante (Mircea Floarea Ispas, 1978-1982). S-au sintetizai ~i studia! spectral unii derivap din clasa · condensate eu un nucleu chinalinic (Albert Levente, Floarea Ispas, !984).
Colec~vul Caledrei de Chimie, !950- Curs de chimie organica; Colecli':'! Catedrei ct: Chimie generalií, !953 - Curs de chimie organicií; FacultatiJe de Farmacte ale Institutelor de Medicina ~i Farmacie din Bucure~ti Tg.-Mure~, !965 - Curs de chlmie organidi; '
81 80
Aufost lncheiate ~i finalizate nnele contracte de cercetare: • • •
Albert L., (1969) - Determínarea cantitativa a con(ioutului in substante or€:aniice: biiilor denichelare, la íntreprinderea "Electromure~"- Tg.-Mure~. Albert L., Floarea Ispas (1981)- Ob(ioerea ortonitroanilinei prin nitrare sel,ectivli' azotatlll de acetil eu Azomure~ Tg.-Mure~. Albert L., Hodo~an F. (1983)- Ob(ioerea ~i studiul cristalelor lichide eu structura ranica eu lustitutul de Chimie Cluj-Napoca.
ín aceastii etapii s-au elahorat ~i unele procese tebnologice de interes economic ob(ioerea monocloracetatului de sodiu ~i a ortonitroanilinei, care au fos! predate natuini de lngrii~iíminte Chimice Azomure~ din Tg.-Mure~ (1980-1982). íntr-o etapii urmatoare cercetarea ~tiintificii a disciplinei este !ndreptatii spre unor principii active din extraele vegetale eu conpnut de polifenoli eu ac(iune antimk bianii (terna de cercetare coordonatii de prof. dr. Csedö Caro!), studiul polifenoloxidru din unele (esuturi vegetale ~i a efectului radiapilor ultraviolele ~i a temperaturii asupra acestei enzime (Veronica Avrigeanu, 1992-1994). Deasemenea, .s-a Inceput continuii studiul sintezei ~i caracterizarii unar noi tereftaldiaroide eu acpune an:llgezi·cii, colaborore eu Facullatea de Farmacie din Bucure~ti (prof. dr. Mircea Iovu) ~i eu !ina de Farmacologie a Facultiilii de Medicina Tg.-Mure~ (conf. dr. Marioara Manea). S-au pus la punct metade de laborator pentru sinteza tereftaloildiclorurii din acid !alic precum ~i a tereftaldiaroidelor din dimeli!tereftalat, acid tereftalic ~i ter·eftalc>ildlian delor eu aroine primare, secundare aciclice ~i dclice. Noii compu~i din clasa tereft:aldian delor, ob(iou(i prin metodele enumerate, au fast caracteriza(i fizico-chimic, structura molecularii fiind confirmata prin analiza spectraJa !n IR, UV, RMN ~i sf'~~~:~~r~: ; masa. Testiirile farmacolagice ale unor tereftaldiaroide au pus in evidenta analgezic. (Veronica Avrigeanu, 1994-1998). Activitatea ~tiinpficii a cadrelor didactice de la Disdpiina de Chimie Organicii a concretizatii in numeroase lucrari ~tiin(ifice, prezentale la Congrese Naponal e ~i orral e, publicatein reviste de specialitale din (ara ~i din strliiniítate.
1
Lucriíri ~tiintifice reprezentative Tudományos közlemények •
•
• •
82
A. Kiss, Ana Eperjessy, Iolanda Csegedy, C: Hadnagy, L. Nemq- Ac(iunea unor tante antimicotice asupra respira(iei tisulare. Conf. Nationala de Farmade, Btrcure~ !958, vol. rez. p. 646. A. Kiss, Ana Eperjessy, Viarica Kovács - Contribu!ii la studiul compozipei chimic:e lipoproteinelor sanguine in encefalomielita experimentala la iepuri. Conf Na(ionala· Farmade, Bucure~ti, !963, vol. rez. p. 113. A. Kiss, L. Albert, l Czégeni: Aplicarea metodei !ui Schöniger la dazarea fm:fmultri a sulfului din substante medicamentoase. Rev. Medicalii Tg.-Mure~, !970, 16, l, p. L. Albert, B. Tőkés - Studiul unor esteri nitrid din seria steroizilor l. Analiza graficii a nitratului de 5-a-androstan-17·P-01·3·onii. Rev. Medicalii Tg.-Mure~, l 19, 2, p. !52.
l Czégeni, L. Albert- Sinteza ~i studiul unor deriva(i noi ai acidultri L-g!utaeu presupusa activitate citostatica. Congr. Na(ional de Farmade, Bucure~ti, 1973, rez. p. 149. - Polarografia esterilor nitrid ai hidroxisteroidelor. Tezii de doctorat (condu~in(ific prof. dr. F. Hodo~an, Institutlll deChirnie Cluj-Napoca), 1975.. '• , 110en, F. H odo~ an- Studiul unor esteri nitrid din seria steroizilor. II. Sinteza unor j;!Jitro:/-androsterre noi. Rev. Med., Tg.-Mure~, !976, 22, l, p. 73. L. Albert, Veronica Lungu- Prepararea ~i aplicarea glutamatului de potasiu ~i ·~~~~~~S~e ;s i~un~~:ea de coínuuicari ~tiin(ifice l.M.F. Tg.-Mure~. a 30-a aniversore a ín· n de Farmacie, !978, vol. rez. l. 'fi';41b•err, L. Fülöp, l Czégeni, L. Domokos, Ute Helwig- Sinteza ~i studiul microbio·
11
al unor noi derivati mercurorganici eu nucleu.sidnonic. Sesiunea de comunicarl tiinpfic:e l.M.F. Tg.-Mure~. a 30-a aniversore a ínfiin(arii Faculta(ii de Farmacie, vol. rez. l. Albert, B. Tőkés, l Czégeni, L. Domokos - Contribu(ii la studiul deriva(ilor sidno· Cercetari privind sinteza, polarografia ~i acpunea antimicrobiana a acetatulill de J'fe•nil--4-uner•our--sidnorrii. Rev. Med., Tg.-Mure~, !978, 2, p. 171. B. Tőkés,F. Hodo~an - Studiul esterilor nitrid ai steroizilor Ill. Reducerea ele•Ctr<Jchimicii selectiva a diuitraplor. O nouii posibilitate pentru sinteza deriva(ilor de test•'"t'"orLii. Rev. Med., Tg.-Mure~. !979, 1-2, p. 127. Albert, B. Tőkés,F. H odo~ an - Mechanism and kinetics of the electroreduction of nitrates. Rev. Roum. de Chirnie, !980, 25, 11-12, p. !529. L. Albert, Z. Kisgyörgy- As-triazine condensote eu nucleu cbinoliuic II. Co· intre activitatea biologicii, parametrii polarografid, spectrali ~i structurali in sederivatilor triazinid. Rev. Med., Tg.·Mure~, !984, 30, 2, p. 37. .. ~>.w<"· Floarea Jspas, Ilona Antal- Sinteza ~i studiul spectral al unor noi derivap as-triazinelor condensote eu nucleu chinolinic. Farmacia, !984, 32, l, p. 43. , Gh. Bi'írbat, Veronica Avrigeanu, D. Dobreanu - Efectele hipotermiei §i a olu(iil<Jrcardioplegice asupra fenomenelor electrice ~i mecanice ale mu~chiului papi· ~obolan. I-a Reuniune de :?tin(e Fiziologice, Ia~i-Chi~inau, 1992, vol. rez. p. 8. 'éfcmi.oa .4w·ig<wn•u- Coutribupi la studiul polifeuoloxidazei in unele tesuturi vegetaA IV-a reuniune medicallí franco-romiinii, Tg.-Mure~, !994, vol. rez. Rev. Med. ~i l Orv. Gyógysz. Szemle, Tg.-Mure~, 40, l, p. 102. rercmic:a Avrigeanu - Contributii la studiul efectelor radiatiilor ultraviolele ~i tempesciizote asupra activitiípi polifenoloxidazei din unele (esuturi vegetale. Al X-lea Naponal de Farmacie, Cluj-Napoca, !994, vol. rez. p. 246. Gh. Bi'írbat, A. Habar, Veronica Avrigeanu - Efectele solutiilor hipermaghipotermice asupra miocardului hipertrofic de ~obolan in condi(ii de hipoxie. Nationala de :;;tiin(e Fiziologice, Cluj-Napoca, !994, vol. rez. 27. Gh. Bi'írbat, Veronica Avrigeanu, D. Dobreanu - Efectele distensiei asupra )o!::~~~~i''~~ de membranii al e miocardului hipertrofic la ~bo lan. A V -a Reuuiune tri franco-romiinii, Tg.-Mure~, !996, vol. rez. Rev. de Med. Farm. l Orv. Gyógysz. Tg.·Mure~, 42, sup!. l., p. 96. Ve~•onicaAvrigeanu - Metode de laborator pentru sinteza tereftaloildiclorurii din acid
83
tereftalic. Conf. NaponaHi de Fannacie, Tg.-Mureo, 1996, vol. rez. Rev. de Med.
• • • •
l Orv. Gyógysz. Szemle, Tg.-Mur.., 42, sup!. III., p. 35. Veronica Avrigeanu, M Javu- Pasibilitap de sinteza 0i studiul unor comp~i din tereftaldiamidelor. Conf. Naponala de Farmacie, Tg.-Mure0, 1996, vol. rez. Rev, 0i Fann. - Tg.-Mure 0 l Orv. Gyógysz. Szemle, 42, sup!. Ill., p. 35. Veronica Avrigeanu, M Javu- Posibilitap de sinteza 0i studiul un~r ter·eftaldianllidt rest de arnina secundara eu catenií inchisa. Ses. 0tiinpfidí a cadrelor didactice Tg.-Mure 0, !997, vol. rez. Rev. de Med. 0i Fannacie Tg.-Mure0 l Orv. Gyógysz. le, 43, sup!. III., p. 67. Veronica Avrigeanu, M Javu, Sorina Cucuiet, Miírioara Monea- Noi ter·eftal
SZERVESKÉMIA dr. Veronica Avrigeanu adjunktus
A marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar alapításával egyidőben (!948) kezdiídö1 szerves kémia oktatása is a gyógyszerészhallgatók szánlára. 1951-ig az általános keretén belül folyt a szerves kémia tanítása, ekkor a Gyógyszerészeti Kémia és Kémia katedra szélvált és az analitikai prograurnak megfelelően önálló Szerves Tanszék létesült. 1948--1977 közölt dr. Kiss Árpád ·egyetemi előadótanár irányította a tanszék A szerves kénlia oktatása a tantervnek megfele!ően másodéven két félévben (heti előadás, 5 óra gyakorlat) folyt. 1979-86 közölt dr. Ispas F!oarea adjunktus volt a tanszék vezetője. A G)•ógySl,er<ís: Kar újraindításától (!990) napjainkig a tanszéken folyó munka irányítája dr. Veronica adjunktus. Jelenleg a szerves kémiát a másodéven két félévben (heti 3 óra adás, 4 óra gyakorlat) oktatják. Az oktatók és a segédszemélyzet listája az előző táblázatbau található. 1990-től a szerves kénlia előadásokat magyar nyelven dr. Dudutz Gyöngyi elő,adóta a Gyóg;yszeripar és Biotechnológia Tanszék vezetőjetartja. A gyóg;yszerészek számára a szerves kénlia oktatásának fontosságához nagyJmértékl hozzájárul az a tény, hogy a gyógyszerek kéthannada szintetikus, félszintetikus vagy / rahált szerves anyag. A szerves kénlia előadások analitikai programja tartalmazza az alapismereteknek felelően a szerves vegyületek főbb osztályainak a jellemzését, valamint azokat a kémiai ismereteket, amelyek a gyógyszerész jellegű szaktárgyak (gyógyszerészeti gyógyszerészeti technológia, biokémia, gyógyszer hatástan, toxikológia) elsajá:tít:ísál elengedhetetlenül szükségesek. Az elméleti ismeretek ellenőrzése az első és második végén tartott szóbeli vizsgákon történik.
84
."''""'es kémia gyakorlatok analitikai programjában a szerves anyagok elválasztása az elemi és funkcionális minőségi analízis valamint gyógyszerészeti szem-
,~~.~~~~:;~~:gJ~~ bíró szerves vegyületek szintézise szerepel. Ezeknek a gyakorlatok12 felkészíti a gyógyszerészhallgatót a gyógyszeripar és ellenőrzés, valaszaJctiirg;yak keretén belüli gyakorlati tevékenységre. A laboratóriumi ismeretek Cfurlkiik elsajátításának kiértékelése a félévenkénti ellenőrzés során "elfogaddtt..-vagy •••<:tntt" minősítéssel történik.
i·~:énliaTanszék
közössége: Szerves Kénlia előadások, !950 Kénlia Tanszék közössége: Szerves kénlia előadások, !953 iactlltlí:!ile de Farmacie ale Institutelor de Medicina oi Farmacie din Bucureoti, Cluj oi g. 111ua••· Curs de chinlie organica, 1965 Árpád: Szerves Kénlia I., II., !974 Josif: Índrmnator de lucrari pracli ce de chinlie organica, !967 Árpád: Lucraripracticede chimie organica, !975 M., Ispas Floarea, Chiri!a F., Morait A., Albert L., Saramel I., (Faculta!ile de fardin Bucure0ti 0i Tg.Mure0), Lucraripracticede Chimie organica, 1983 lvrige:auu Veronica: Lucrari practíce de chimie organica, vol.I: Metode de separare 0i uriJicare ale substantelor organice. Reac!ii chimlce ale compu0ilor oiganici, 1993 ~vrígeanu Veronica: Lucraripracticede chimle organica, vol.II.: Aualiza organica caitativa (Analiza pn,lin1inara, elementara 0i func!ionala), !993 ~vrigeanu VtoroJilica: Lucraripracticede chlnlie organica, 1998 (Z 1\lt:lláJlos
A.t:auszék dolgozói elsősorbau a katedra keretén belül végzett tudományos munkában de bekapesolódtak más interdiszciplináris (tanszékek közötti) kutatásokba is. tarlSZt meghatározására szerves vegyületekből (Albert Levente).
Levente- Aparal pentrn dozarea diferitelor elemenie din comp~i organici, Cerdeinovator Nr.30211968 Árpád, Anna Kiss, L. Albert, F. Gyergyey, Judit Luczky-Bérces, L. O. Stef: Metode trataruent al unor tumori maligne, Certilical de inovator Nr. 7163711979 onkológia területén végzett kutatásaik során kisérleti modellt dolgoztak ki gyógy-
szánnazó aktív gyökök hatásának a meghatározására, vizsgálva a szerkezet és iíft:tko•lói>iai hatás közti összefüggést különböző autimitotikus anyagok esetén.
85
A Biokémia Tanszékkel közösen Irutatták különböző eredetű (agy, máj, lép, lipoproteinek összetételét, vizsgálva a biológiai oxidációra gyakorolt balásukat és lósították egyes lipoproteinek szintézisét. (Kiss Árpád, Epeijessy Kiss Anna). Második szakaszban a tanszéken a Bukaresti Gyógyszerészeti Karral e~-üttműki számos szintézist valósítottak meg, mint az érzéstelenítő és antifibriliáns hatású . kettős éterek, aril-oxi-xilil-acetamid, aminodiéterek stb. szintézisét. (Mircea Iovu, Ispas, 1978-1982). Szintetizáltak egyes kinolin vázzal kondenzált as-triazin sz1ínrtaz< kat és tannimányozták a spektrumukat (Albert Levente, Floarea Ispas, !984)
Szerződéses kutatások: • • •
Albert Levente: A nikkelező fiirdök szerves anyag tartalmának a mennyiségi rozása- ,,Electromure~"; Marosvásárhely (1969) Albert Levente, Floarea Ispas: Az ortonitroaniclin előállítása acetilnitráttal történő· leklív nitrálással- Azomure~, Marosvásárhely (1981) Albert Levente, H odoJan F.: Szteráovázas folyékony kristályok előállítása és nyozása- Kolozsvári Kémiai Intézet (1983).
Ebben a periódusban gazdasági szempontból jelentős teclmológiai folyamatokat gaztak ki a nátrium-monoklóracetát és az ortonitroanilin elöállítására. Ezeket a sárhelyi Azomure~ műtrágya kombinátuak adták át (1980-1982). A következő szakaszban a tanszéken folyó kutatások az antiszeptikus hatású tartalmú növényi kivonatok hatóanyagainak (a téma iráoyítója dr Csedő szor) és az egyes növényi szövetek polifenoloxidázáoak, valarnint az nit:raitbolya zás és az alacsony hőmérséklet ezekre gyakorolt hatásáoak a tanulmáoyozására (Veronica Avrigeanu, 1992-1994). Ezenkivül elkezdődött és folyamatban van zéstelenítö hatású, új tereftálimidek szintézise és jellemzése a bukaresti G;vó!zys:zetcé Karral (dr Mircea Iovu professzor) és a marosvásárhelyi Orvosi Kar Farmakológia székével (dr Miírioara Monea előadótanár) közösen. Kidolgozták a tereftaloildiklorid laboratóriuroi szintézisét tereftálsavból, valamint · reftálimidek szintézisét dimetiltereftalátból, tereftálsavból és tereftaloildiamidból és acillikns, primer és szekuoder aminok segitségével. A tereftálimidek osztályáoak a . tebb felsorolt módszerek segítségével elöállított új képviselőit fiziko-kémiai jellemezték és szerkezetűket IR, UV, RMN és tömegspektromettiás úton igazolták tereftálimidek esetében a farmakológiai vizsgálat kimutatta érzéstelenítő hatásukat. nica Avrigeanu, 1994-1998). A Szerves Kémia Tanszék oktatóinak tudomáoyos tevékenységél számos ón;zaig6s nemzetközi kongresszuson bemutatott, belfóldi és külfóldi szakfolyóiratban tűkrözi.
CIITMIE FIZICÁ prof dr.
Tőkés
Béla
inviítfunilntului farmaceutic, disciplina de Chimie Fizic!í are ca scop '!_Si.gwafpreg:iítiri temeinlee a studen!ilor Facultiilii de Farmacie, bazií care sií le permilii o irecotrecta ~i prevedere ~tiintifidí atíit in fenomenele chimice complexe ~i materialul de boga! al disciplinelor chimiei descriptive (Chimie anorganicií, Chimie organidí) ciit ~i in domellini disciplinelor de specialitale farrnaceutice fium•tceuticií, Chimie farmaceuticií, Biofarmacie, Farmacologie, Controlni medietc.). Aria fenomenelor interpretale ~i profunzimea explica!illor (afinitate, rede energie libera, rela!ii structura chimicií - activitate biologicií, relatii fiumaetc.) cresc permanent odatií eu acumularea rezultatelor receute ale ~injelor chicelor conexe. inanni 1948/1949, disciplina de Chimie fizicií 1-a avut ca prim titular pe ~e dr. Horváth Attila. ln cursni celor 50 de ani, un numiír important de cadre dií'nceput activitatea, s-au format, s-au specializat la acegsta disciplina, contriela :fonnrurea de farmaci~ti eu un orizont ciit mai larg, precum ~i la dezvoltarea ~tiin itrnJaceutice conform cerinlelor actuale. Chimia fizicií se predií in anii II (sem. 4) ~i
Funcpa
luogul timpului aufost sintetizate 12 cursuri ~i 2 indrumiítoare de lucriíri practice decadrele didactice (T. Goina, B. Tőkés, G. Suciu, D. Muntean) care cuprind ca. mai importante ale Chimiei Fizice necesare studenlilor ~i farmaci~tilor.
manualelor universitare ~i:f\'ljterni jegyzetek
B- Indrumator de lucriíri practice de chimie coloidala. IMF Tg:Mure~ 1965,99 pag. B-lndrumiítor de lucriíri practice de chimie fizidí. IMF Tg.Mure~ 1967,200 pag.
86'
87
• • • o o o
o o o o o o o
o
Tőkés B- Szervetlen kémia. I, Kötet. Általános rész. (Chlmie anorganidí. Vol. I. tea generala). IMF Tg.Mure~ 1978, 166 pag. Tőkés B - Fizikai kémia. Kolloidika. (Chimie fizica. Coloizi.) IMF Tg.Mure~ 210 pag. Tőkés B - Fizikai kémia. Kémiai termodinamika. (Chimie fizica. termc•dÍ113D1Ícia , mica). IMF Tg.Mure~ !978, 98 pag. Tőkés B- Fizikai kémia. Reakciókinetika. Elektrokémia. (Chimie fizica. Cít1eti•ca < midi. Electrochlmie). IMF Tg.Mure~ !982, 227 pag. TőkésB-Fizikai kémia. Anyagszerkezet. ·(Chimie fizica. Structura materiei). Mure~ 1985, 318 pag. Goina T- Chlmie fizica (Structura materiei) IMF Tg.Mure~ !974, !90 pag. Goina T- Chimie fizica (Termodinamica chimica) litografia IMF Tg.Mure~ 1977 · pag. Goina T- Chimie fizica (Electrochimie ~i cinetica chimica) litografia IMF 1979, 112 pag. Goina T- Chimie fizica (Chlmie coloidala) litografia IMF Tg.Mure~ 1980, 134 Gabrie/a Suciu- Chimie fizica. Cinetlca chimidí. UMF Tg.Mure~ 1994, 95 pag. Gabrie/a Suciu, Tőkés B - Chlmie fizica. Termodinamica chimica. UMF !994, 53 pag. Colectiv de autori (Gabrie/a Suciu)- Teste de Chimie Anorganica pentru adJnitere UMF Tg.Mure~. UMF Tg.Mure~ !993. Colectlv de autori (Gabrie/a Suciu, Munt•an (Micu) Daniela)- Teste de Chimie nica pentru admiterea la UMF T g.Mure~. UMF Tg.Mure~ !993. Colectlv de autori (Tőkés B) - Teste de fizica pentru admiterea la UMF UMF Tg.Mure~ !998.
Activitatea ~tlin\ifica a disciplinei s-a axat pe problemele teoretlce de Chimie ( structura- actlvitale chlmica, RLEL) dar in special pe valorificarea lor pract!Ca prepararea, dozarea ~i stabilitatea medicamentnini. Din rezolvarea unor astfel de s-au conturat domenii de cercetare, care au fast apai dezvoltate ~i 1n tezele de do•ctora membrilor disciplinei, axate pe cercetarea polarografica a combinapilor organice, tizata pe substante medicamentoase.
Tezele de doctorat ale membrilor disciplinei:
• o
Tőkés Béla - Palaragrafia peroxizilor organici.Cercetfui de structura ~i Facullatea de Chimie, Universitatea "Babe~-Bolyai" Cluj 1971. Conducator
prof. dr. Cadariu Ion. · Suciu Gabrie/a- Studiul polarografic al reacpei unor nitroderivati ·aromatici hide prin formare de nitrone. Facullatea de Chlmie, Universitatea ,,Babe~-Bo•ly•ti". !979. Conducator ~tlintifié: prof. dr. Kékedy László.
Cu tlmpul, polarografia, datarita posibilitatilor ~i avantajelor date, a devenit cea mai des utilizata ereiindu-se astfel la Tg.Mure~ o adevfuata ~coala a polarogJra~ieL mult, posibilitatile oferite de aceasUi disdpiina- de~i nu are conducatori oficiali de
88
dus la elaborarea a indi cinci lucrari de doctorat, rod al cercetlírilor colegilor farchimi~tl din facultate. Ca urmare, s-a lfugit ~i colaborarea eu toate disciplinele sau eu discipline ale altar facultiiti (Medicina generala, Stomatologie) viziind calcule, dar in special interpretarea rezultatelor ob\inute. Activitatea discipli".~"'''" ~i inafara uni versitapi noastre, prin leglituri ~tiintifice eu alte centre ).llliyer(arií.(Cluj, Ia~i, Bucure~ti) sau din strainatate (Rouen, Szeged, Florida-Centre for ;
ijl~~~~~i~:~;'';i~i~~~;:ba~~p:~e~r~oxizilor organici; electrochimia nitrOnelor; corelatii struc_·;,
- actlvitale biologica; valabilitatea relapilor liniare de extinderea lor asupra unor noi domenii; probleme de ocrotirea mediului studiul fizico-chlmic al flavonelor ~i ai compleqilor lor ~.a. M~:~~:disciplinei, in colaborare interdisciplinara sau interinstltutionala, au participat " a 5 inventii inregistrate la OSIM, respectlv la rezolvarea a !5 contraele de ~tlintifice eu diverse unitali economice din tara. :ub í'n
~-·· activitii!ii ~tiintifice pe plan international a constat in acordarea prof. lpr•eciere:a 'őkésBé!la titiul de "Omul anului 1991/1992" ~i de "Omul realizarilor" in !993 de e Irttennatiiorua!Biographicai Center of Cambridge, England. dr. Tőkés Béla este totodata membru in Comiletul Consultativ Internaponal a [erinte:lor de Prospectare ~i Livrare la Tinta a Medicamentelor pe Bazlí de RetrometaSUA). ,cti·vit2ttea didactica ~i ~tiintifica a disciplinei a fast ajutata ~i de laboran\ii ei bine premare valoare, competenti nu numai la domeniul obi~nuit, dar ~i in rézelvárea complexe probleme impuse de specificui disciplinei ~i a condipilor din aceasta Sándor, Negoi(a Carmen). 89
Lucrari publicate Közölt szakdolgozatok • • • • • • • •
•
•
•
• • • •
•
•
Balogh L, Barabás B, Simon L - LecitiiJkészítmények előállításával és tartós:ítá< kapcsolatos tapasztalataiiJk. Gyógyszerészeti értesítő Tg.Mures 1956, nr.2: 1u--"'·· Barabás B, Balogh L - A lecitin spontán oxidációja és hemolitikus hatása w.ou"" szefüggésrőL Orvosi Szemie !956, nr. l. Barabás B, Balogh L- Aplicarea gazului metan dezoxigenat la detérmmarea lului de oxidoreducere a soluliilor de leeitiniL Studii ~i Cercelliri de Chimie Barabás B - A redoxpotencial és rH jelentősége, különös terkiiJtettel az gyógyszerészeti gyakorlatra. Gyógyszerészeti értesítő Tg.Mures !957, nr.3: I Mának F, Tőkés B- A króm (III) katalitikus polarográfiás árama klorál j'eleJaléltél Studia Univ. Baba~-Bolyai Seria I Fasc. 2 Chemia !959, 35-39. Barabás B, Balogh L, Tőkés B- Con\inutulí'r. radiu al unor ape minerale din RevistaMedicala Tg.Mure~ 1960, nr.4: 464-467. Tőkés B, Barabás B - Determinarea indicelui de peroxid al fosfolipidelor prin potentiometrica. Revista Medicala Tg. Mure~ ·!962, nr.3: 367-379. Hankó Z, Papp J, Tőkés B- Contributii lastudiul pudrelor de uree, preparatem diliile farmaciilor. Revista Medicala Tg.Mure~ !964, nr.!: 657-660 Int<,mati< Pharm. Abstr. !964, nr. l?: 1095 Lucrare prezentata la I Conferin(a Nationala de · macie Bucure~ti 1963. Barabás B, Tőkés B, Filep V- Date noi eu privire la radioactivitatea unor izvoare siírate din Reginnea Mure~-Autonoma Maghiara. Revista Medicala !964, nr. l: 38-42. Tőkés B- Determinarea indicel ui de peroxid al fosfolipidelor prin titrare arrtpe.ronn< ca eu doi electrezi indicalori (Dead stop end-point). Revista Medicala nr.2: 166-168. Ref C..A. 1965, nr.4: 2065. Excerpta Medica (Biochemistry) 5490. Lucrare prezentam la Sesiunea Juhiliara a Centenarului Uuiv. din Bucure~ti Csőgór ST, Pá/jjj; B, Tőkés B- Bazele morfo-funqionale ale probei eu ro~u de (Cercetilri histo-fizico-chimice). MedicinaInterna 1964, nr.?: 851-857. Ref. diens 1964, 5: S-989. Csőgór ST, Tőkés B, Pá/jjj; B- Cercetari referitoare la bazele fizico-chimice ale eu ro~u de Congo. Revista Medicala Tg.Mure~ 1965, nr.2: 137-142. Barabás B, Tőkés B, Bufiu Doina- Radioactivitatea nnor lacuri ~i izvoare Reginnea Mure~-Autonoma Maghiarií. Revista Medicala Tg.Mure~ !965, nr.3-4: Tőkés B, Barabás B - Experienle pentnJ ob(inerea nnor fosfolipide eu indi ce · oxid mait. Revista Medicala Tg.Mure~ 1965, nr.3-4:427-430. Ref. C. 1967, nr. Deák F, Tőkés B - Aplicarea. metodei refractometrice 1n praerica ~i cercetarea ceutica. L Studiul stabilitatii médicamentelor. Revista Medicala Tg.Mure~ !966, 192-196. ref International Farm. Abstr. !966, nr.23: !826. C. !967, nr.45:1651. Tőkés B - Re:fractometria. Aplicarea ei in cercetarea §Í practica farmaceutica. Medicala Tg.Mure~ !966, nr. 4: 437-444. Tőkés B, Czégeni J- Metoda orbitalelor molecu!are 1n chimia organicií. II. Diagr·am moleculare. Revista de fizica ~i chimie, SerA. !968, 5:473-479.
B, ezégeni J- Metoda orbitalelor molec_ulare 1n c~~~ or~~ca. I. Esenta meorlJitalel<Jr moleculare a !ui Hückel. Rev1sta de fiz!Ca ~~ chimie Ser.A. !967, 4: Ref. Zhurnal !967, 23 B 2. ezégeni J- Ciiteva probleme ale structutii hemoproteidelor, 1n special a heÍ~lcÍbii1ei, m lumma conceptiei modeme despre structura chimicií. Revista de fizica - · · Ser. A 1967, 4: 369-375. B _ Polyarograficheskoie opredelellie konstanty skorosty i energhii aktivatsii Fe2+ v Fe3+ s ghidroperekisyu tret.-butila. Rev. Roumame Chim. !968, !3: T, Gabrie/a Su eiu - Dozarea amperometrica a iollilor de hidrogen proveuiti din .unor cationi metalici. Revista Medicalií Tg.Mure~ !969, nr.2: 213-216. B Heidelbacher W- Aplicarea metodei refractometrice 1n cercetarea ~i praerica ' II. Studiul formani combinatiilor moleculare. Farmada Bucure~ti !969, B, ezégeni J - Az elemek periódusos rendszere és az atomelmélet Konmk 28:1478-1484. Gabrie/a, Tőkés B - Date referitoare la identificarea ~i k előfordulása közti összefüggés a Tatros felső szakaszán. Orvosi Szenale g.Mure~ !972, 18: 161-164. B Suciu Gabrie/a- Polarografia compu~ilor din preparatele medicamentoase.II. J;lo:zar,ea' sárurilor acizilor slabi eu ajutorul metodei curentilor latenti limitií. Revista Vle
91 90
• • •
• • •
•
•
•
•
•
•
•
• •
92
metrii fizico-chimici ai componenplor emulsiilor.I. Corelapi intre HLB ~i dielectrica. Revista Medicala Tg.Mure~ 1976, 22(1): 68-73. Goina T, Gabrie/a Suciu - Determinarea amperometrica a sulfituini din gel:atiJoel< tografice. Revista de chimie 1974, nr. l: 70--72. Tőkés B, Ajtay Maria- Studiul polarografic al unor erbicide dm clasa derivatilé>r3 rurap ai acidulul fenoxiacetic. Igiena 1976, 25: 129-132. Kovács Julia, Tőkés B, Kékedy L - Zusammenhang zwischen Struktur Kc>mJ>leJ(~ dunnungseigenschaften der C 1-C6-Xantogenate mit Ffg(Il)-, Cd(II)- und Zn(Il)-:lo Monatshefte für Chemie 1976, 107: 1311-1313. Tőkés B, DU1fa Si/via, Blazsek-Bodó Ágnes - Determmarea instrumentala componenti din aliajele cuprului. Revista de Chimie 1977, 28(3): 278-281. Tőkés B- Contribupi la analiza polarografica a unor vitamine dm siropuri ~i efervescente. RevistaMedicali\ Tg.Mure~ 1977, 23(2): 132-136. Tőkés B - Polyarograficheskoie issledovanie khimicheskovo stroieniya i realctsii organicheskikh perekiseLL Usloviya polyarograficheskovo analiza ' kikhperekisei. Rev. Roumaine Chim. 1978, 23(5): 805-817. Csath-Stincel Zamfira, Tőkés B, Suciu Gabriela, Filep V- Corela(ii intre HLB ~i pararnetrii fizico-chimici ai componenplor emulsiilor.II. Corelapi ru.,o-••c tatea superficiala a tensidelor-structura stratului mterfacial. Revista Medicala re~ 1978, 24(1): 27-32. Tőkés B, Gyárfás Éva, Kékedy L - Polarographic Study of Acid-base Eq11ililJri~ benzoic Acid and some Derivatives in Aqueous-alcoholic Solutions. Z. phys. 1979,260: 1-7. Goina T, Tőkés B, Kovács Julia, Olariu Maria, Suciu Gabrie/a, Olariu M, J.Tnhn;o: Contributiorr to the complex Analysis of Gelatin. Revista Medicala TgMure~ (1-2): 44-49. Albert L, Tőkés B, Hodo~ an F- Adatok a sztero1nitrátészterek tarmbnáJnycizásálioz7: Dffiitrátészterek szelektiv elektrokémiai rednkciója. Új lehetőségek a tesztoszter száJnnazékok szintézisére. Revista Medicala Tg.Mure~ 1979, 25(1-2): 127-132. Albert L, Tőkés B, Czégeni I, Domokos L - Contribupi la studiul derivaplor I. Cercetari privmd smteza, palaragrafia ~i acpunea antimicrobiana a ace:tal!LJ!uii d< fenil-4-mercur-Sidnona. Revista Medicala Tg. Mure~ 1978, 24(2): 171-175. ref. Khim. 1980,7 Zh: 347. Gyárfás Éva, Tőkés B, Kékedy L - Indirect Polarographic Smdy of Acid-base bria of some Benzcic Acid Derivatives. Acta Chim. Hung. 1979, 102(2): Ref. Zhur. Khim. 1980, 13 B: 1399. Gyárfás Éva, Tőkés B, Kékedy L- Indirect Polarographic Study of A;e bria of some Benzcic Acid Derivatives. II. The U se of Electrod with Forced ment fo the Mercury Drop. Smdia univ. Babe~-Bolyai Cluj Napoca Chemie (1): 66-70. Tőkés B; FülöpL-Studi es" on Electrochemical Behaviour of Thiomersal. Revis1tac!\ dicla Tg.Mure~ 1980, 26(2): 132-137. Albert L, Tőkés B, Hodo§ an F - Mechanism and Kinetics of the El<,cti:on,dutcti•on Sterol Nitrates. Rev. Roumame Chim. 1980, 25(11-12): 1529-1534.
r:::::
B, Fülöp L, Kocsis R. Maria- A guajakol és a kálium-guajakolszulfonát polaroi;\fi:ás r~•Öségi és meunyiségi vizsgálata. RevistaMedicala Tg.Mure~ 1981, 27(1): 27-31. Éva, Tőkés B, Kékedy L- Indirect Polarographic Sl!ldy of Acid-base Equilisome Benzoic Acid Derivatives. III. Structural Interactions. Acta Chim. Hung. 108: 191-196. colab. (Tőkés B) - Constatm asupra variatiei gradului de poluare a Mure~ului anii 1975-1981. consfll.tuirea eu terna: Folosirea raporrala ~i protectia apelor in industrie, agricultura. consiliul naponal al Apelor Constanta 1982, vol. III: colab. (Tőkés B) - Modifici\rile gradului de poluare a apei de rau in arnante ~i de un municipiu. Al V -lea Congres Naponal de Igiena, Medicina Muncii, MeSociala Bucure~ti 1983, p: 41-42. B, Albert L, Kisgyörgy Z- As-triazine condensate eu nucleu chinolffiic. II. Coreintre activitatea biologica, pararnetrii structurali, polarografici ~i spectrali in seria !eri1rati!or triazioici. Revista Medicala Tg.Mure~ 1985, 30(2): 37-40. B, Ferencz L - A vanádium polaragráfiás meghatározáJsa vas-alapú ötvözetekI. A polaragráfiás analizis körülményemek megválasztáJsa. EME Természettildoés Matematikai Szakosztályának Közleményei 1992, nr.2: 22-31. B, Ferencz L - A vanádium polarográfiáJs meghatározása vas-alapú ötvözetekIl. Az elektródfolyamatok mechanizmusa. EME TermészettudomáJnyi és MatemaSzakosztálya Közleményei 1992, nr.2: 32~37. B, Ferencz L- Azaluminium közvetett polaragráfiás meghatározása. Revista de 1-fe
93
Lucrari comunicate la Conferinte ~i Congrese nationale ~i interr1ation! Hazai és nemzetközi tudományos rendezvényeken előadott dolgo,zaltó • •
•
•
• •
•
•
•
•
• • •
• •
94
Tőkés B - Curerrtul catalitic po!arografic al ionilor Fe + io prezenta hiclropelrmi~Q 3
teq-butilic. A III-a Conferiuta Republicma de Chimie T~~oara !966, vol.rez.: Tőkés B - Studiul corelapei diotre structura c~ca ~i cornportarea polar·ogJcafi, unor peroxizi organici. Conferiuta Republicma de Chimie Fizica GeneraJa §Í Bucure~ti !968, vol.rez.: p 106. Tőkés B, Deák F, Heidelbacher W- Aplicarea rnetodei refractornetrice pentru proceselor chimice in amestecurile medicamentoase. Congresui National de Bucure~ti !968, vol.rez.: p !84. Tőkés B - Cioetica reactiei de e!ectroreducere a peresterilor la e!ectrodul rnercur. A II-a Conferin!ii Republicana de Chimie Fizica GeneraJa §Í Aplicata re~ti !970, vol.rez.: p !98. Tőkés B, Suciu Gabrie/a, Puskás Ibolya - Contribupi Ja elucidaree:a~ :~~~::~~ chimice dintre compu~ii preparatelor medicarnentoase prio rnetoda p VI-lea Congres Naponal de Farmacie Bucure~ti !973, vol. rez.: p 29 Tőkés B, Suciu Gabrie/a, Puskás Ibolya- Contributii Ja elucidarea interacp1milor rnice diotre cornpu~ii preparatelor rnedicamentoase prin rnetoda po!arografica. Al VI-lea Congres National de Farmacie Bucure~ti !973, p: 291-293. Müller M, Nico/aeseu I, Tőkés B, Filep V, Damjánschitz B- Observa!ii ptivind rea natiunilor de fizica ln Jiceu, prin prisma examenului de adrnitere ln mvatarnfu superior. Al III-lea Co!ocviu National de Pedagogie Secpa I: Obiectivele ~i Co,ntinr Inva!arnántului; Subsecpa: Stiiotele NaturH ~i Matemalica Bucure~ti !974, p: Tőkés B, Gabrie/a Suciu- Unele aspecte ale cercetiirii ioteractiunilor dintre prin rnetoda polarografica. Simpozionul "Interactiuni rnedicaJnlentoase" Cluj !976, vol.rez.: p 28. Csath-Stincel Z, Tőkés B, Suciu Gabrie/a-Studiul unor corelalii lntre cruracteristi' cornponentelor in ernulsii U/A preparate eu emuigatari sintetici. SÍOlpozionul J.iuni rnedicamentoase" Cluj !5 mai !976, vol.rez.: p 35. Gyárfás Éva, Tőkés B, Kékedy L - Corelalii lntre paraJnletrii cioetici, structurali polarografice ln seria derivaplor acidului benzoic. CongresuJ Naj.ional de Chimie cure§ti !978, vol.rez.: p 109. · Gabrie/a Suciu, TőkésB-Corelapi lntre pararnetrii structurali ~i polarografici ai nelor. Congresui National de Chimie Bucure~ti !4 sept. !978, vol. rez.: p 206. Suciu Gabrie/a, Tőkés B- Corela!ii lntre parametrii structurali ~i po!arografici ai nelor. Ibidern, vol.rez.: p 206. Csath-Stincel Z, Tőkés B, Gabrie/a Suciu, 0/ariu M, Filep V- Studiul corelatiilor tre calitatea emulsiilor ~i parámefri fizico-chirnici ai cornponentelor. Al VII-lea gres National de Farmacie Bucure~ti 25-27 oct. !979, vol.rez.: p 288-289. Papp J, 0/ariu M, Tőkés B, Bachner E- Model experirnental pentru studiul accelerate. Al XIV-lea SÍOlpozion Naj.ional de Biofizicií Sovata !979, vol.rez.: p 113-1 Gabrie/a Suciu, Tőkés B- Polaragratia nitronelor. Al II-lea Congres National de rnie 21-24 sept. !988, Bucure~ti. Vol. II de rez.: p 623.
1
Csedő K, Fülöp L -Studiul polarografic al Coryl-polifenolatului de zioc. Al Congres Nalional de Farmacie Bucure~ti 1989, vol.rez.: p 260-261. Tőkés B - Untersuchungsergebnisse aus der Arrwendung der Differential:rtlllO-J'Ul'llYlle für verschiedene Problerne ·der Feiogiesstechnologie. Internationale ;hwmg~rng Feuguss !990 Erfurt !990, vol.rez.: p 9. F, Tőkés B - Thermal Analyse Applied for Evaluation of Ceramic Care MaVI-th International Symposium PRECAST !991, Uherské Hradiste !991, vol. 21. B, Gabrie/a Suciu, Daniela Micu- Contribulii la studiul stabilitlilii acidul ui aceln fazlí solida io diverse condi!ii de cornpozilie ~i pastrare a cornprimatelor. r,mo~e• Nalional de Farmacie Cluj Napoca 22-23 sept. !994, vol. de rezup 3!1-312. Daniela, Bencze Zsuzsanna, Tőkés B, Suciu Gabrie/a - Complec~i metalici ai i>llienc
B,
95
FIZIKAI KÉMIA dr.
Tőkés
Béla egyetemi tanár
A gyógyszerészeti oktatás rendszerében a Fizikai Kémia Tanszék szerepe hogy a Gyógyszerészeti Kar hallgatóinalc olyan alapos képzést nyújtson, amely jékozódást és tudományos előrelátást tegyen lehetövé számulcra mind a leíró székek (Szervetlen Kémia, Analitikai Kémia, Szerves Kémia), mind pedig aa~:~l (Gyógyszerészeti Technológia, Gyógyszerészeti Kémia, Biofarmacia, F Gyógyszerellenőrzés stb.) bonyolult kémiai jelenségeiben és különösen gazdag gában. Az értelmezett jelenségek köre és elmélyültsége (affinitás, sza.ba•derterllia··Öl fuggések, kémiai szerkezet-biológiai hatás, farmakokinetikai összefuggések s i.t.) miai és rokontudományok tényanyagának és újabb eredményeinek felhalmozásával időben állandóan bővül, illetve gazdagodik. Az 1948/1949 tanévben létrehozott Fizikai Kémia Tanszék első oktatója dr. Attila adjunktus volt. Az eltelt 50 év alatt szárnos oktató kezdte itt munkásságát, tette látókörét, illetve vált elismert szakemberré, milcözben hathatósan vett részt résznemzedékek nevelésében, szakmai hozzáértésének sokoldalú alakításában hozzá a gyógyszerészeti tudományok fejlesztéséhez, az időszerű követelmények nyében (ld. a táblázatot). A fizikai kémiát keresztfélévesen, a II- (4.félév) és a Ill.-éven (5. félév) tanítják. A Tanszék fennállása során tagjai 12, könyamatos előadási jegyzetet és 2 útmutatót szerkesztettek, illetve sokszorosítonalc az egyetem míihelyében kés Béla, Suciu G., Muntean D.) ezek felölelik a fizikai kémiának a gy•Og)/SZ•erész-okt szempontjából legfontosabb fejezeteit. A tanszék tudományos munkája a fizikai kémia elméleti kérdéseihez (kémiai zet-hatás, lineáris szabadenergia összefuggések), azok gyakorlati értékesíitt•e;·:s:~i~~~~~~~é~ nek a feltárásához, különösen a gyógyszerek készitésének, Ininőségi és n szeres meghatározásának, valarnint állandóságának a tanulmányozásához ka]OCS
A Tanszék tagjainak doktori értekezései: •
•
Tőkés Béla - Polaragratia peroxizilor organici.Cercetiíri de structura ~i m<,canisni. kolozsvári ,,Babe~-Bolyai" Tudományegyetem Kémia Kara, !971. Tudományos tő: prof. dr. Cadariu Ion, egyetemi tanár. Suciu Gabrie/a- Studiul polarografic al reactiei unor nitroderiva!i aromatici eu de prin formare de nitrone. A kÓlozsvári ,,Babe~-Bolyai" Tudományegyetem Kara, 1979. Tudományos irányító: prof.dr. Kékedy László, egyetemi tanár.
6
A továbbiakban a polarográfia - lehetőségeinek, ~okoldalúságának ~~-~~~;::~~:~. 1 leggyakrabban használt módszerré vált; ezzel magyarázható hogy a Tanszék ben, Marosvásárhelyen elismert polaragráfiás iskola alakult ki. Sokatmondó adat,
96
· Tanszéken hivatalos doktorátus-irányító nem működik - az említett eredmények hatására, a Gyógyszerészeti karon, illetve awn kívül még 5 doktori értekezés a gyógyszerész és vegyész munkatársak elmélyült kutatómunkája gyümölcseis jele, hogy bővült és továbbfejlődött a Fizikai Kémia Tanszék tagjainak mükö•de,:e a Kar és más fakultások (Orvostudományi, illetve Fogorvosi Kar) tanszéCigén)'es<,bb mérések, számítások elvégzése, de fóleg az eredmények átfogó,-
Revista de Chimie, Farmacia, Igiena, Studia Univ. "Babe§-Bolyai", Revista de Chimie, Revista de Medicina ~i Farmacie - Orvosi és Gyógyszerészeti Szemle külfóldi szakfolyóiratokban (Acta Achim. Hung., Zeitschrift für physikalische Monatshefte für Chemie stb.) jelent meg (ld. a dolgozatok mellékelt lajstromát). közülük rangos nemzetközi referáló folyóiratok (Ref. Zhurn., Excerpta Medica, Abstr., Chem. Z., Chem. Abstr.) ismertettek, illetve belföldi és határontúli me•«<'~ (Japán, USA, Mexikó, Spanyolország, Magyarország, Németország, FranChile, Kanada, Belgium stb.) kérték különlenyomataikat. [>~~;~::~~~ kutatási területek az időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseket és igé.e A fontosabbak: a foszfolipidek fizikai-kémiai és biológiai viselkedése és természetes vizek és gyógyiszapok radioaktivitásának mérése és értelmezése; i)is:lerköllcs•5nllatásc>k és gyógyszerformák stabilitása: szerves peroxidok polaragráfiás a nitronak elektrokémiája; a kémiai szerkezet- fizikai-kémiai tulajdonságok összefüggései; a szabadenergia-összefüggések érvényessége és kiteijeszúj1:etiiletela·e; környezetvédelmi kérdések; fiavonok és komplexeik fizikai-kémiai taBéla és Suciu G. a ,,Reologia formelor farmaceutice" (Ed. Med., Buc., 1985) és teoretice ale tehnologiei farmaceutice" (Ed. Mirton, Timi~oara, 1998) szaktársszerzői (Szerkesztő- dr. Popovici A. egyet. tanár). Tanszék tagjainak legjelentősebb tudományos eredményei közül kiemelhetők a köelsőként bizonyitották be (Barabás B.), hogy a lipidek reverzibilis rendszert a sejtfalon keresztül fellépő oxigén-szállításban; a szerves elektródreakciók szá'"·''~y·o~ sajátosságát elemezték és értelmezték a kémiai szerkezet fuggvényében (Tő Suciu G.); elsőként fedezték fel az izokinetikus hőmérséklet felléptét ésszerepét •en,es ·pol:aro1grálfláb•an (Tőkés Béla). Tanszék munkatársai, interdiszciplináris vagy intézmények közötti együttműködés részt vettek 5 bejegyzett (OSIM) szabadalom kidolgozásában, illetve 15 - az több gazdasági intézményével megkötött .:_ tudományos kutatási szerződés megolAe;~~~:~'~ oktatói több mint 50 diplomadolgozatot irányitottak; ezek a felsorolt kutai.t egyes részkérdéseinek a megoldásába kapcsolódtak be. Tanszék tagjai oktatói és tudományos munkásságának nemzetközi értékelését tükröTőkés Béla egyet. tanárnak ,,Az Év Embere" (199111992) és ,,A Megvalósítások
97
Embere" (1993) címek adományozása is (International Biographical Center of England). Dr. Tőkés Béla egyet. tanár tagja a "Retrometabolizmusra alapozott tervezés és célbajuttatás" ·témájú Konferenciák Nemzetközi Tanácskozó T<:stiilet (Fiorida, USA). A Tanszék oktatói és todományos munkáját jelentős mértékben segítették jól szült, sokoldalú laborállsai is (Szabó Sándor, N egoita Carmen), akik nemcsak sz•>k\,á, feladatkörüket látták el, hanem hozzáértően részt vállaltak amindenkori sokrétű igényes megoldásában is.
CIDMIE NUCLEARÁ ~I RADIOFARMACIE prof dr.
Tőkés
Béla
Disciplina de Chimie Nucleara - Radiofarmacie funcponeaza din anui 1996/1997. Titolmi ei- de la í'nceput ~i 1n prezent- sunt prof. dr. Tőkés Béla disciplí'nií) ~i ~eflucr. drd. Ferencz László. Ín plmui actoal de í'nvatfunant ea figurel!2 disciplí'na facuitativa, í'n anul II (sem. 3). · Ín cadml acestei discipline se prezí'nta notiunile, fenamenele ~i legíle de baza dioactivitatii ~i ale chimiei nucleare, punandu-se un accent deosebit pe valorificarea ~tiintele farmaceutice. Sunt evidenpate multiplele posibilitati privind aplicarea radioactivi (atomi marcati) í'n sinteza unor compu§i medicamento§i, precum §i 1n tarea mecanismului §i cineticii reactiilor lor chimice. O atenpe aparte este acordata aspectelor farmacologice, diagoostice ~;ii :=~~~;~~~~~ chimiei nucleare (radiofarmacie). Se discula mecanismele de actinne ale n radiofarmaceutice descrise ln Farmacopeea Romana, ed. X. La lucdirile practice se fatniliarizeaza eu principiul ~i funcponarea aparatorii modeme adecvate.
INTRODUCERE ÍN DOCUMENTARE ~I CERCETARE con[ dr. 0/ariu Marioara l conf dr. Dudutz Gyöngyi a fost introdusa 1n planul de 1nvatfunant la Facultatea de Farmacie.ca-discií'n anul univ. 1975-1976 sub denumirea de "Sem1nar de orientare 1n cerstJmTm<;a " A fost prevazuta la anul IV de stodiu (semestrill VII) eu 2 ore de curs reserninat saptl!milnal pilnií in anui univ. 1987-1988. univ. 1991-1992 sub denumirea de ,,Introducere 1n documentare ~i cercetare" prevfurutií ca disciplí'na facultativa la anui II (sem. III). univ. 1993-1994 í'n conforrnilate eu planui de invií!iímant este disciplí'nií oblianul II (sem III). Este previízuta saptiímánal eu o ora de curs ~i o ora de lutorl!cti
iscipli;oa este predata í'n límba romána de conf. dr. OlaJiu Miírioara conf. dr. Dudutz Gyöngyi.
~i
1n límba ma-
1hiective. continut ~tiintific: ~tiintifica are o pondere deosebita in ansarnblui activitapi de cunoa~tere. instructiv-educativ nu poate fi desprins de activitatea de creape ~inpficií. Disde futroducere in documentare ~i cercetare are ca obiectiv fonnarea la tanara gene::~:,;~~tJ~·inpfic ~i insuflarea pasiunii pentru specialitatea aleasa. de performan!ií ale ~tiintei contemporme imp !ica o baza matedala mela zi, timp ~i mai al es subiectul cercetater bine pregatit eu aptitodini pende cercetare ~tií'npfica. >isciplina abordeaza in principal douií domenii generale: pe de o parte documentarea ~i pe de alta partemodul de observare a datelor experimentale ca ~i í'nterpretarea acestöra. C\"10j:tiitl\ele dobandile de studenp la disciplina de Introdupere 1n documentare ~i cerfolositoare studentilor la efectoarea experienteloqi lucriírilor 1n cadrul cercu~i mai ales in elaborarea lucriírilor de diploma ~i í'n activitatea de marketing ~i 1ge1ne11t pe care va trebui sa o practice fiecare farmacist ',;;eetoreo
MAGKÉMIA ÉS RADIOFARMACIA dr.
Tőkés
Béla egyetemi tanár
A Magkémia és Radiofarmada Tmszék az 1996/1997-es tmévben kezdte ködését. Oktatói- kezdettől és jeleilleg is- dr. Tőkés Béla egyetemi tmár (t~~~~~~~~ és drd. Ferencz László adjunktus. A jeleilleg érvényes tantervben ez a tárgy leggel-a II. éven (3. félév) szerepel. A Tmszék keretében a hallgatók megismerkednek a radioaktívitás alapfogalmaival, jelenségeivel és törvényeivel, különös tekilltettel gyóg-ysooer
98
~
dr. Goina Teador- "Orientarea in cercetare §tiintifidí", curs litografiat· la I.M.F. 1987.
H.·-Mu~es.
99
BEVEZETÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁSBA ÉSDOKUMENTÁLÓDÁSBA dr. Olariu Miírioara egyetemi előadótanár l dr. Dudutz Gyöngyi.egyetemi e/i)aG1ót<m4
A:z. !975-7 6-os tanévben vezették be ezt a tantárgyat a Gyógyszerészeti Kar fakultatív tárgyként "Tájékozódás a tudományos kutatásban" elnevezéssel. 19:~7--88-i negyedéven (VII. félév) heti két óra előadás és két óra szeminárium kerne~te~'b~e~n:e~::~ A:z. 1991-92-es tanéVtől ,,Bevezetés a tudományos kutatásba és d néven fakultatív tárgyként szerepelt a másodéven (III. félévben). Az 1993-94-es tanévtől kezdődően ugyancsak a másodéven (III. félévben} tantárgy, amelyet heti egy óra előadás és egy óra gyakorlat keretében tanitanak. Az előadó, szeminárium- és gyakorlatvezető tanárok más tanszékek oktatói (ld. táblázat).
A tantárgy célkitűzései és tartalma A tudományos kutatásnak rendid vili nagy szerepe van a világ megismerésének matában. A:z. oktató-nevelő tevékenység elválaszthatatlan az alkotó tudományos A "Bevezetés a tudományos kutatásba és dokumentálódásba" oktatásának célja a nemzedékekben a tudományos szellemiség kialakttása és a választott szakma iránti tet kifejlesztése. A kortárs tudomány elképzelhetetlen modern anyagi alap, naprakész információ, mes kutatómunka és főleg jólképzett, tehetséges, elhivatott kutató nélkül. A tantárgy a kutatómunka két nagy területével foglalkozik: egyrészt aai:~é~:~~~~~:~ kumentálódással, másrészt a kisérletek elvégzésének, a megfigyelések k következtetések levonásának és általánosításának valamint közlésének a módjával. A:z. elsajátított ismereteket a diákok a tudományos diákszakkörök keretén belül kisérleti munkájnkban, szakdolgozatok megírásában és főleg a diplomadolgozat sében, valamint a gyógyszerész számára nélkülözhetetlen marketing és management kenységben értékesítik.
A tanszéken kiadott jegyzet: •
Profdr Goina Teador - Orientarea in cercetare \'tiintificií, curs litografiat la Tg.Mure\', !987
MICROBIOLOGIE, P~ITOLOGIE
~I
VIRUSOLOGIE
" conf dr. Domokos Ludavic Disciplina a fos! lnfiin(atií ln anul 1948. Íntre anii 1950--1960 mi
100
ace\'ti ani cadrele didactlee au fost: prof. dr Putnoky Gyula (1948-1951), prof. dr. László (1951-1956), \'ef lucriíri dr. Szentkirályi Éva (1953-1957), conf. dr. SteinIosif (1956-1972), asist. UlÚv. dr. Szöllősi Árpád (1960--1972), preparator Ureche Rarnona (1964-1968), actnahnente profesor. Ultimele trei cadre didactlee au preigiena. Cadrele auxiliare au fost: Csíki Ecaterina, Soós Márta, Újlaki Mihály labo\'Í Fülöp Judit laborant II. La inceputul anului !972 disdpiina de microllíologie a o disciplinií independentií sub denumirea miCrobiologie farmaceuticií.
Functia didactica Ludavic
Conferen(iar
1972--+
Asistent univ.
1991 --+
Asistent univ.
1993--+
-lrtce]pil.rltd eu anul lnfiin(iírii microbiologiei farmaceutice \'Í in prezent, microbiologia predata (atit inIimba románií dit \'Í ln líroba maghiarií) de dítre \'eful de lucriíri (condin !980) Domokos Ludovic, iar lucriírile practice sunt jinute de dítre asist. univ. Lilla (1991) \'Í asist. univ. Torna S. Felieia (1993). Laboranta in prezent este Dan Micr•obiolc•giafurmaceuticií se predií conform planului de invií(iímánt in anulll (sem. L). "' (lbiectivt!.l microbiologiei farmaceuti ce ln lnvií(iímántul farmaceutic: predau notinnile de bazií necesare in(elegerii rolului microorganismelor in naturií, rprofilaxia \'Í combaterea balilor transmisibile, ln praeesel e de infec(ie \'Í imunitate. Stude la facullatea de farmacie trebuie sa cunoascií ln primul ránd nopUlÚ!e de bazií ale tiérobiio_•10!>iei medicale \'Í apoi ace1e cuno\'tin(e care le vor fructifica in praerica farrna. In cadrnl pregiítirii profesionale este accentuat mai amplu: ac(iunea factorilor fichlmici asupra microorganismelor; metodele fizice §i chimice de sterilizare; subs-
antiseptice, dezinfeCtante ~i conservante; prepararea formelor medicamentoase ín aseptic, pentru a preveni infecfiile iatrogene; coníroiul sterilitátii, impuritápj microiiologiice. Microbiologia farmaceutica studiaza deasemenea acele microorganisme folosi~lfa(J;~ sinte~izeaza antibiotice, aminoacizi, vitamine, acizii organici (procesele de fer~~ dar trateaza ~i microorganismele care eXercita un rol negativ in diferite sectoare practicii farmaceutic~, astfel microorganismele fitopatog~:ne. microorganisme de altea medicamentelor. In cursui ínsu~irii microbiologiei farmaceutice, studentii vor face rro,rm;ra \'Í eu agen(ii cauzali ai celor mai íroportante ~i frecvente boli infec(ioase (infecmllml•'"''' scarlatina, dizenteria, salmoneloze, difterie, sifilis, tetanos, gangrena gagripa, hepatite epidemice, SIDA, turbare etc.), lnil.rld in considerare ca farmacistul medicului mai ales) este ajutorul principal al bolnavilor, in tratamentul lor.
101
Materiale didactice: Pentru a asigura o corelalie a cuantumului de cuuo~tinte predate in cele douií. conducií.torul disciplinei a depus uu efort suslinut pentru a redacta cursurile ~i !n
Inovatii, inventii: Conducií.torul disciplinei, Domokos L., in colaborare eu profesorul Ádám L., au ral 3 inovalii pentru Staliuuea Experimentalií. Zootehnicií., Tg.-Mure~, astfel: • Unguent antibiotic "Micostatin, reteta III- A,B,C - suspensie uleioasa anltimicc•tic.ií.' • Unguent antibiotic "OMNAVALIN''- uuguent poliantibiotic; • Unguent "OMNAVALIN-N"- medicament antimicotic ~i antibiotic pentru tratanteJ la animale. · ln anul1991 comisia de invenlie a acordat brevetul de invenlie (nr. 103735) liarului Domokos Ludovic pentru invenlia eu titiul "Mediul de culturií. po litrop
terobacterii". Munca ~tiintificií. in colaborare eu disciplinele de la facullatea de farmaci e: ln cursui anilor 1960-1997 conducií.torul disciplinei de microbiologie farma.ce1ttic contribuit permanent la realizarea planului ~tiinlific al disciplinelor de tehnicií. farma1cei ca, fannacognozie, botanidí, chimie fannaceutidí, astfel: in dorneuiul studiului antimicrobian al extraetelor de piante • Rumex crispus (ín colaborare eu Kisgyörgy Z. in auii !960, !963, !967, eu L., !976, !982); • Rumex alpinus (Ádám L., !985); • genu/ Lysimachia (Rácz G., !965, Füzi J., !966); • diferite speciide Thymus (Geréd Io/anda, !971); • Rubia tineforum (Formanekl., !975); • Potentil/a anserina (Hamza O., !977, 1979); • Potentil/a reptans (Hamza O., 1977); • Genista finetaria ( CsedőC., 1979); • Polygonum aviculare (Csedő C., !981); • Glechoma hederacea (Echim, !982);· • Grindelia herba (E~ianu Sigrid, !997); ín dorneuiul oblinerii uuor medic!!ffiente noi (determinare spectul ui antibacterian, rnicotic): • Studiul posibilitiílii de valorificare a weiurilor metoximercurate (Mártonfi L., J Fülöp L., !969); • Prepararea uuor súspensii per orale eu antibiotice pentru uz pediatric (Ádám !975); • Prepararea unei solulii auriculare de uistatinií. (Szánthó Éva, !973);
102
cercetiíri: studiul stabilitiítü diferitelor antibiotice (Ádám L., !967, !968, 1969, !974, 1978, !979, !980; Gyéresi Á., !983); compatibilitií.lilor uuor antibiotice eu polietilenglicol, eu geluri de produse ~-··'" sintetice ~i semisintetice (Ádám L., !972, !974) cercetiíri interdisciplinare in dorneuilli farmaceutic aufost valorificate in 24 lu.publl<:a« in diferite reviste: Rev. Medicalií. (Tg.-Mure~), Parmaeia (Bucure~ti), Note Practica Farmaceuticií.) ~i 34lucrií.ri cornuuicate la diferite simpozioane, confe•nn>I!Te:se orgauizate !n Tg.-Mure~, Ia§i, Bucure~ti, Cluj-Napoca, Regbin. dr. Péter Mihail de~i nu a fácut parte din colectivul cadrelor didactlee de la de fannacie, to~i a avut o contributie meritorie in realizarea temelor de cercedisciplinelor de farmacognozie (in colaborare eu Rác;z G., Péter Maria), leírnica itaceuttca (Popovici Adriana, Peteanu Emanuela, Szántltó Eva, Csatlt-St§ncel Zarnfira, Maria), botauica (Füzi J.), farmacodinamia (Rácz-Kotilla Erzsébet) in domeniui actiuuii antimicrobiene a exctractelor vegetale (genui Urtica, Echium, AgrimoLytnn:un, Monarda, Lysimacbia, Achillea, Calendula, Satureja, Alchemilla) !n scopul
unor noi forme medicamentoase. Rezultatele acestor cercétari aufost valorificate lucrari commuuicate ~i 8 publicate in Parmaeia (Bucure~ti), Rev. Med. (Tg.-Mure~), botauice, Practicá farmaceuticií., Plantes Med. et phytotlter. A participat drept cola. la realizarea a 10 contraele in colaborare eu Rogo~cií. Maria, Popovici Adriana, pentru ICECIDM (Bucure~ti) ~i NNEA (Bra~ov), efectu§nd studii bacteriologice Jxicolo!!ice ale MALTOLULUI (4 contractej APIFITOLULUI, ANGHIROLULUI ·~~m.n sau studii clinice §Í microbiologice privind efectul abraziv al pasteide dinti, - produs vegetal eu acliuue astrigentií. din Salicariae herba (pentru
didactice eu titlu ~tiintific (in prezent): lD.<Jmok<JS Ludavic-doctor in medicinií. din anul1971, !n specialitatea de microbiolo~ "Contribu(iuui la studi ui florei hacteriene aerobe intestinal e a sugarilor ~i copiilor suferind de enterocolitií acutií"- doctorat efectuat la Uuiversitatea de Medicina ~i Fannacie Ia~i. S. Felieia-doctor in medicinií. din anui !998, ín specialitatea de microbiologie"Parazito:logie - ,,Aportul laboratorului de bacteriologie ín diagnosticui ~i supraveghei;D~~::::~~:apotentiale de inducere a infecliilor nosocomiale" - doctorat efectuat la :1 de Medicinií. ~i Farmacie din Tg.-Mure~. · ·· · Luuu.c"' Lilla - doctor in rnedicinií. din !998, specialitat~a de rnicrobiologie-parazi•tolog.ie - "Implicarea uuor vírusuri in procese neoplazice umane. Studiu1 sensibilitalii a celulelor tumorale fata de citostatice" - doctorat efectuat la Uuiversitatea é !-.1edicitlií ~i Farmacie din Tg.-Mure~.
103
MIKROBIOLÓGIA, PARAZITOLÓGIA ÉS VÍRUSTAN dr. Domokos Lajos
egyetemi-előadótanár
A gyógyszerészeti fakultáson a mikrobiológíát 1948 óta oktatják. Kezdetben, !960-ig a mikrobiológíát a közegészségtannal együtt az orvosi mikrc>biC gia és közegészségtan tanárai, tanársegédei oktatták, így: dc. Putnoky Gyula (1948-1951), dc. Boéc László professzor (1951-1957), dc. Szentkirályi Éva (1953-1957), dc. Steinmetz József egyetemi előadótanár (1956-1972, dc. Szi5llő>si tanársegéd (1960-1972), Ureche Pántea Rarnona gyakornok (1964-1968), aki közegészségtan professzora. A tanszemélyzet munkáját Csíki Katalin, Soós Márta, Mihály, Fülöp Judit laboránsok segítették. Az 1972-es tanévből kezdve a mikrobiológíai oktatást külön, önálló dü;zciiplíiű Gyógyszerészeti mikrobiológíai tanszék biztosítja. A Gyógyszerészeti mikrobiológiai tanszék tar.személyzetének listája az előző ban található. A Gyógyszerészeti mlkrobiológiai taoszék megalapítása után 1972-töl és jelenleg tárgy előadója román és magyar nyelven dc. Domokos Lajos egyetemi előadótanár. A korlati oktatást Lőrinczi Lilla és Torna S. Felieia adjunktus bisztosítják. A tanszék ránsa jelenleg Dan Ramona. A gyógyszerészeti mikrobiológíát másodéven, a harmadik félévben oktatják. A gyógyszerészeti kar baligatói számára elsősorban az orvosi mikrobiológia nek a megismerése fontos. Ennek tanulmányozása során elsajátitják a munkájukhoz séges általános mikrobiológíai alapismereteket. Emellett külön kibangsúlyozzuk a szerészek számára fontosabb fejezeteket, mint pl. a sterilizálási módszerek,, az:,'~~~~~~~;~ adandó gyógyszerek aszeptikus módon történő előállítása, a gyógyszerek k lázkeltő-anyagok keletkezésének kizárása. Továbbá a gyógyszerészeti mikrobiológía feladata tanulmányozni azokat a mikroorganizmusokat is, amelyeket a gyógyszeripar felbasznál a gyógyszerek bic>szint sénél. Ismertetjük továbbá azokat a mikroorganizmusokat is, amelyek a gy>óg)•SZrközel·ebt>i s.'g társa legyen. A gyógyszerészeti mikrobiológiai oktatást a következő oktatási anyagrco~k~,~~~~~::~~: A gyógyszerészeti mikrobiológia: elsajátítását az előadásokon kívül a U nár által szerkesztett tankönyyek biztosítják. Így, az első könyomásos jegyzet nyelven "Mikrobiológia" címen !977-ben, majd! 993-banjelent meg a második, kiadás, jelenleg nyomdában van a III-ik kiadás. 1977-·ben a dc. Domokos Lajos szerkesztett gyakorlati jegyzet is megjelent. 1980-ban megjelent a román nyelvő szerészeli mlkrobiológía jegyzet, ezidá>ig a román nyelvő oktatást a bukaresti
104
iítru;oK, találmányok: lr.Jw~w Lajos egyeterni taoárral együttműködve három olyan antibiotikumottartaldolgoztunk ki, melyek a különböző fertőzésekben megbetegedett állatok
~ j!'yó~:Ys:,ert
alkalmazhatók: pl. olajos antimikótikomot tartalmazó gyógyszerek. ,cKi5zponti Újítás, Találmányt Szabadalmazó Bizottság !991-ben találmányként foa Domokos Lajos által kidolgozott, a bélbaktériumok gyors diagnózisát, azono. elősegítő táptalaj alkalmazását.
rudorntán:yos együttműködés a Gyógyszerészeti Kar tanszékeivel: Gy·ógysz:eriiszo'ti mikrobiológiai tanszék 1960-1998 közölt hozzájárult a Gyógysze(galenika, gyógyszerészeti növénytan, gyógyszerhatástao, farmakognózia, zys:,er<ísz<'ti kémia) tudományos kutatási témáioak teljesítéséhez:
(ülönbö:lö növényi kivonatok antibakteriális hatásánák a vizsgálata: crispus (Kisgyörgy Z,1960, !963, 1967; Fülöp L., 1976, 1982); ~ysima
Thvmus speciesek (Geréd Jolán, 1971); t;motm11m (Formanek Gy., 1975); 'ótentilla anserina et reptans (Hamza O., 1977, 1979); tinctoria (Csedő K., !979); 'p1ygontumavicula:re (Csedő K., 1981); '!lechon1a hederacea (Echim, 1982); 3rirtdelia herba (E~ianu Sigtid, 1997, !998);
L., 1975- gyermekgyógyászatban alkalmazható orális antibiotikum készítméellöálítása; Éva, 1973- nisztatint tartalmazó fülcseppek előállítása.
L., 1967-1969, 1974, 1978-1980; Gyéresi Á., 1983- különböző antibiotikomok :istatbilitá~;án:ak taoulmányozása;
L., 1972, 1974- egyes antibiotikumok polietilénglikollal, szintetikus, félszintegélekkel szembeni kompatibilitása. G);ógysz:er<ísZ<'ti Kar különböző tanszékeivel megvalósított kutatások eredményeit Ollllínv.os szakfolyóiratokban - Orvosi Szemle, Farmacia (Bucure~ti), Note botanice, fru"lmtce,uti
105
Dr. Péter Mihály, az Orvosi Kar Mikrobiológiai tanszékének vezető nagyon értékes szakmai segítséget nyújtott a különböző gyógyszerészeti diszciJplín fannakognózia, Rácz G., Péter H. Mária; galenika, Popovici Adriana, Peteann Szánthó Éva, Csath-Stáncel Zamfira, Rogo 0ca Maria; gyógyszerészeti növénytan, gyógyszerhatástan, Rácz-Katilla Erzsébet- kutatási témáinak teljesítéséhez. Új gyógyszerek előállítása céljábó( tannlmányozták a külőnböző növényi Urtica, Echinm, Agrimonia, Lythrnm, Monarda, Lysimachia, Achillea, ca.Iendulla,: rea, Alchemilla- baktérinm- és gombaellenes hatását. Kísérleteik eredményeit 27 tudományos dolgozatban közölték hazai vagy szaklapokban - Note botanice, Farmacia, Orvosi szemle, Praerica fannaceuticlí, Med et phytother. -vagy különböző tudományos rendezvényeken mutatták be. Bár dr. Péter Mihály professzor nem tanitott a gyógyszerészeti karon, mégis Mariával, Füzi Józseffel, Popovi ci Adrlanával l O szerződéses témát valósítottak ICECHIM (Bukarest) és a NIVEA (Brassó) gyár felkérésére. Így, tartnltnártyozt MALTOL, APIFITOL, ANGHIROL antibakteriális és toxikológiai hatását - az CHIM részére - valamint a fogkrémek antibakteriális vagy a Salicariae herbaból HERBALIT adsztringens hatását - a NIVEA gyárral kötött szerződés ker-etében.
care au predat 0i continulí sa predea aceastií disciplinii studenlilor no0tri ln lim0eful de lucrari dr. Orbán János (1991-1997), cercetatomi í'n domeniul 0tiinSpielmann Mihai (1997-1998) 0i couf. dr. Rácz Ludavic-Emest (octombrie lu prezent).
Functia didactica
Comerentiar
Medic primar Dector docent, medic primar, prof. univ. emerit
1411957 l
A tanszék tudományos címmel rendelkező oktatói: Domokos Lajos, az orvostudomány doktora mikrobiológiából, - "Hozzájárnlás veny enterocolitises csecsemők é~ kisgyermekek aerob intestinális b~~:~~::~ jának tannlmányozásához" - Doktori disszertációját a Ia1i Orvosi és ( Egyetemen védte meg 1971-ben. • Torna S. Felicia, az orvostudomány doktora, mikrobiológia-parazitológia- ,,A riológiai laboratórinm hozzájárniása a kórházi fertőzések diagnózisához és a ciális fertőzési források ellenőrzéséhez". - A tudományos cimet a M:rrosvácsár Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerezte meg, 1998-ban. • Lőrinczi Lilla, az orvostudomány doktora, mikrobiológia-parazitológia -,l"g-ves sok előfordnlása emberi daganatokban. Daganatsejtek citosztatikumokkal érzékenységének vízsgálata »in vitro«".- Doktori tézisét a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetemen védte meg, 1998-ban.
Conferentiar
•
ISTORJA FARMAClEl prof dr. Aurel Cojocaru
In anul 1948 ia na0tere la Targu-Mure 0 Institutnl de Medicina 0i Farmacie 0i ln acestuia se lnfiinteaza in acela0i an.Catedra de istaria medicineL Catedra (astazi ln cadrul Caledrei M 5) a fost condusa de couf. dr. Metz Stefan (1948-1953), de doc. Spielmann József (1953-1986), de 0eful de lucrari dr. Orbán János '"'o"~'''''' ln prezent de prof. dr. Aurel Cojocaru illcepiind eu 1991, í'n stnlnsa colaborare
106
V echimeain
Titini iÍ gradul
x 1949-->
15 II 1960-->
Functia
Laborant dr. A. Cojocaru este membru al Societiílii Internationale de Alergologie 1i Mediex-vicepreiedinte al Comisiei Nationale de Imunologie a Academiei de el\llediicale, ex-pre0edinte 0i membru fondatoral Filialei Mure0 a Comisiei Nationale illll
107
dr. Orbán János au contribuit substantialla elucidarea nnor aspecte ale istoriei farmadei universale ~i románe~ti precum ~i a fitoterapiei. "Cercetiírile de istoria dei au cuprins: investigarea manuscriselor eu con!inut farmaceutic, legisla(ie ~i gie farmaceutica din Trausilvania in secolele XVI-XVIII ~i aspecte teoretice ale triei (J. Spielmano), istoricui farmadih>r din Tiírgu'Mure~, inceputurile botanieli ceutice ~i ale fitoterapiei dio tara noastra ~i remediile naturale fotosite de-a lnngul lor in medidna populara, nnitatile de masura farmaceutice fotosite pe teritoriul in trecut, studii semnate de J. Spielmann, Carolioa Lázár-Szini, l. Orbán, G. ziella Baicu ~.a." (prof. dr. doc. Josif Spielmann ~i dr. farm. Graziella ,s:;"'~·c~u,:~~~~~:·, telor farmacéutice in Románia" 1994), O suitií de lucrari ~tiin!ifice r< toria medicinii §i eu deosebire din domeniul istori ei farmaciei este expusa in anexa. Ín perioada anterioara anului 1986, prof. dr. doc. Spielmann József (1917-1986) conducatorul ~tiio(ific al nnui important numiír de doctormzi dio intreaga tara cialita!ile de !storia medidnei ~i farmaciei. Conf. dr. Rácz Ludovic-Ernest, este membru al Sodetií!ii Románede !storia nei, precum ~i al Sodeta!ii Franceze de !storia Medicioei. ~i
Lucrari ~tiintifice reprezentative Válogatott tudományos közlemények • • •
•
• •
•
•
•
Spielmann J.: Doua illstructinni farmaceutice din patria noastra- Két hazai részeli iostrukdó, Revista Medicalií l Orvosi Szemle, 1960. Spielmann J, Rácz G.: Prima Farmacopee Romána (1862)- Az első román szerkönyv, Revista Medicalií l Orvosi Szemle, 1962. Spielmann I., Rácz G.: Hisloire des Pharmacopées roumaines- La premiere copée Roumaioe (!862) (Revue d'Histoire de la Pharmade, 1964) (ef. Acta ciae Historica, Madrid, 1974, p. 159). Spielmann J, Rácz G.: Despre valoarea terapeutica a unor produse vegetale eu antibiotidí utilizate in medicina populara romfuleasdí - A román népi használt néhány antibiotikus hatású gyógynövény terápiás értékéről, Revista l Orvosi Szem!e, !965. Rácz G., Spielmann I, Lázár-Szini Caro/a: Piante utilizate in medicina populara neasca in tratamentul helmintiazelor, Farmacia, 1966. Spielmann I, Rácz G.: Pharmaceutical History in Romania-Le dé,,el•DpJ>enlenl recherches pharmaco-historiques (Pharmacy in History, !968) (ef. Acta Historica, Madrid, 1974, p. 159). Rácz G., Spielmann J, Lázár-Szini Karo/a, Orbán J.: Remedii vegetale medicina populara románeasca in afectinni hepatobiliare l A román néJpgJróg:yá:sza és májbetegségekben használt'növényi szerei, Revista Medicalií l Spielmann J, Lázár-Szini Karo/a, Orbán J: Contribu!ii la istoricui farm,tciill Tiírgn-Mure~ -Adatok a marosvásárhelyi gyógyszertárak történetéhez. I. Az rosvásárhelyi gyógyszertár, Revista Medicala l Orvosi Szemle, 1969. Spielmann 1., Rácz G., Szőkefalvi Nagy Z.: Plantele medicinale folosite in la inceputul sec. alXIX-lea, Farmacia, !971.
• 108
Sv•ie/1nmm J: A heidelbergi német gyógyszerésztörténeti Múzeum (Muzeul de istoria .Th!1mar01el din Heidelberg), Orvosi Hetilap, 1971. 'jJp;iel1natm J, Lázár-Szini Karo/a, Orbán J: Contribu!ii la istoricui farmadilor din 'fiirgu.-M.ur<,~.ll. Lupta pentru !nfiiotarea celei de a doua farmacii dio Tg.-Mure~ a marosvásárhelyi gyógyszertárak történetéhez.II. Harc a második marosvásárgyógyszertár létesítéséért, Revista Medicala l Orvosi Szemle, !972. Sp;iehnmm I,Szőkefalvi Nagy Z., Rácz G.: Farmada in Trausilvania la inceputul sec. al XIJ{-lea, Farmada, !973. Spielnwnn I, Szőkefalvi Nagy Z.,Rácz G.: L'état de laPharmade et de la Botanique Médicale en Trausylvanie au début du XIX-eme sieele (Revue d'Histoire de la Phar1973 (ef. Acta Pharmadae Historica, Madrid !974, p. 159). s1,ie~'mtmn I, Maior O.: Les commencements de la Déontologie Pharmaceutique en 'rnmsylv·anie (Pracli ca farmaceutica, Bucarest, !973) (ef. Acta Pharmadae Historica, Macmu.1974, p. 159). ,SJ1iel'mórnn I, Lázár-Szini Karo/a, Orbán J: Contribu!ii la istoricui farmadilor din .Tárgu.-Mure~.lJ.l. Rívalilatea dintre A. Vladár ~i G. Tollasi-Adalékok a marosvásárgyógyszertárak történetéhez.III. Vladár A. és Tollasi G. vetélkedése, Revista Me""'""" Orvosi Szem!e, !973. ~piel7lwnn J, Baicu Graziella: In den rumiiniseben Lander verwendele alte Apothekerge\'Jichte nnd Hohlmasse (Vechile greutiiti ~i masuri farmaceutice in Tarile romii,w,,,.,,I974. Sp•'etn1a1m J, Szőkefalvi Nagy Z., Rácz G., Lázár-Szini Karo/a, Maior O.: Gyógyszerellenőrzések Erdélyben a XVIII.sz. közepén (Controale farmaceutice in Trausilvala mijlocul secolului al XVIII-lea), Gyógyszerészet (Ungaria), 1974. ;:S]1iel'marnn J, Rácz G., Szőkefalvi Nagy Z., Maior O., Lázár-Szini Karo/a: Erdélyi gyiigyszerár:;zalbás tervezet !753-ból (Un proiect de taxa farmaceutica ardeleana din Gyógyszerészet (Ungaria), 1974. Spiel,mann J, Lázár-Szini Karo/a, Orbán J: Adatok a marosvásárhelyi gyógyszertárak ~~~:~~~;:~-~~ . A marosvásárhelyi gyógyszertárak az 1782-1790-s időszakában :(r la istoricui farmadilor din Tiírgu-Mure~).IV. Farmaciile din Tiírgn-Mure~ Jwperioa
109
• • • •
Rácz L.-E., Janeseu Mihaela: Contribulia :;lco!ii de rnedicinlí targurnure§ene la biologice ~i rnedicale. A XXX-a Reuniune Nationala de Istaria Medicinii, Bucur~, Rácz L.-E.: Un reprezentant de searnií al anatorniei eiujene- József Lenhossék !888). Al V-lea Congres National de Istaria Medicinii,Bucure~ti, 1997. Cojocaru A.: Grigore Alexandrn Benetato, Revista de Medicinlí ~i Farmacie és Gyógyszerészeti Szemle, !998. Cojocaru A.: Sub specie aeternitatis, Revista de Medicinií ~i Farmacie l Gyógyszerészeti Szemle, 1998.
Cojocaru egyetemi tanár tagja a Nemzeti Allergológiai és Alternativ Gyógyááfs,!Sál;nak. Korábbi tisztségei: az Orvostudományi Akadérnia Immunológiai Tárországos alelnöke, e szervezet Maros megyei fiokjának alapító tagja és elnöke, l Revista medicalií szerkesztő-bizottságának tagja. LE. előadótanár tagja a Román Orvostörténeti Társaságnak, valarninta }'ranrvií•;törtémeti Társaságnak. . .-
CIHMIE FARMACEUTICÁ A GYÓGYSZERÉSZET TÖRTÉNETE dr. Aurel Cojocaru egyetemi tanár
!948-ban Marosvásárhelyen megalakult az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, · nek keretében létrejött az Orvostörténeti Tanszék. A Tanszéket (ma az M5-ös katedrához tartozik) eleinte dr. Metz István e1öad<)latlár zette (1948-1953), majd dr. doc. Spielmatm József egyetemi tanár (!953-1986), dr. János adjunktus (!986-1991 ), jelenleg dr. Aurel Cojocaru egyeterni tanár (!991-től) ti, szoros együttműködésben azokkal az orvosokkal és történészekkel, akik a m'> l·- I>'" matm Miliály történész-kutató (1997-98) és dr. Rácz Lajos-Emő előadótanár (lYYiHí>ll A Gyógyszerészet történetét rnint fakultativ tárgyal a II. évfolyarnon egy féléven ta~ák, román és magyar nyelven, heti egy órában. Korábban e targy az V. évfolyam rarnjában szerepelt. A tárgy célkitűzései: hiteles információkat nyújtani a hallgatónak a gy<Óg)rsz•erészet méleti és gyakorlati fejlődéséről, a gyógyszerészmesterség iránti szeretet méltóság iránti érzés felkeltése, a szenvedő ember megsegitésére vonatkozó ké•szs<ég ld: kitása és, nem utolsósorban a hallgatókuak a barátság és a kölcsönös tisztelet szc:llemé való nevelése. A marosvásárhelyi gyógyszerészképzés eddigi időszakában szároos solcszorc•si egyetemi jegyzet (román és magyar nyelven), managráfia és tudományos kö;de!Joe látott napvilágo!. Külön említésre méltó a néhai dr. Spielmatm József egyeterni dr. Orbán János adjunktus munkássága, aldkjelentős mértékben hozzájárnitak számos< vos- és gyógyszerésztörténeti, fitoterápiai kérdés felderitéséhez. ,,A gyógyszerésztörténeti kutatások soráll tanulmányozták: a gyÓgyszerész tiirjzyú iratokat, a XVI. és XVII. századi Erdély gyógyszerész-törvényeit és deontológiai zásait, a marosvásárhelyi gyógysze~ak történeté!, a hazai gyógynövénytan és kezdeteit, a népgyógyászatban az. évszázadok során használt természetes gyógyító gokat, a Románia területén has.znált súlyegységeket" ( Spielmann J., Lázár-Szini Orbán J., Rácz G., Baicu Graziella és i. t. - ld.: Spielmatm J., Graziella Baicu Istaria ~tiin(elor farmaceuti ce !n Románia). !986-ig dr. doc. Spielmann J. (!917-1986) szároos orvos- és gy<ígyszc:rés:ztörtéri témájú doktori értekezés tudományos vezetője volt.
110
prof dr. Gyéresi Árpád
sCIJ>llta deChirnie farmaceuticií a fost !ntiintatií !n anul universitat 1948-1949 de dr. Mártonti Ladislau (!903-1973), care a fos! ~eful acestei discipline tin>p de pánií la pensionarea sa (!969). dr. Mártanti L. a venit de la Cluj, unde a fast colaboratorul prof. Gheorghe la Facullatea de Farmacie. El a fos! prirnul care a pus la dispozilia studentilor litografiate (1950, 1959). A infiin(at ~i disdpiina de Merceologie farrnaceutidí §Í a !ntr-o perioadií de peste un deceniu (1951-1962). dr. Mártanti L, de la inceputul aparitiei (1953) revistei Parmaeia (Bucure~ti) a Facullatea de Farmacie din Tg.-Mure~ !n colegiul de redactie.
Tiliuri ~i grade 1.II.l949-l.X.1969
~ef
doctor in farmacie
15.IX.l976-3l.X.l989
lll
Functia
Titluri ~i grade
Kelemen preparator
Cadre auxiliare:
ln cadrul lnv!ítiímiintului de Chimie farmaceuqcii de la Inceput s-a pus un accent sebit asupra cunoa~terii proprietiiplor fizico-chimice ~i analitlee ale substan!elor mentoase. Disciplina de Chimie farmaceuticii figureazii ln planul de invatiímánt ln anul III. septice §Í dezinfectante generale; antiseptice ale mucoaselor; medicamente chi'mioten ce) ~i in anul IV. (medicaruente simptomatice sau organotrope). De la lnceputul clasificarea ~i prezentarea substantelor medican1entoase se face dupa criteriile adenttrutd<í rea compu~ilor eu sulf, fosfor ~i arsen (Mártonfi L., Fülöp L., Sarudi Lilii, Giac<Jillll!ZZÍ Veréph l., Formanek l., Szánthó Klaudia). Au fos! efectuate o serie de studii nn.viitu tatea ~i stabilitatea weiurilor veiWale, in vederea obpnerii substantelor de cor1tr2tst;j acesle materii prime (Mártonfi L, Fülöp L. ~i colab.) De asemenea, au publica! o lucrari referitoare la identificafea microcristaloscopidí a unor alcaloizi, respectiv zice locale (Mártonfi L., F{)rmanek l., Neumarm Stefania, Szánthó Klaudia, Veréph S-au obpnut rezultáte remarcabile ~i ln domelliul metodelor cromatografice. s-au elahorat metode cromatografice pe sirat subpre pentru identificarea ~i separarea 112
(Formanek L Fülöp L., Veréph L), respectiv unui numlír mare de alcaluizi · Á., Szánthó Klaudia, Fülöp L.). Dr. Gyéresi Árpád in cadrul tezei de doctorat a elaborat tehnici croma:ografice pe hii.rtie ~i pe strat sublire pentru identificarea ~i ,reiJ!!erea alcaloizilor din croguri vegetale ~i din preparatele extractive provenite de la in vederea includerii acestor metode la monografiile Farmacopeei Román•~· Meto'~'~:,~:~~~~~: elaborate aufost valorificate ln cadrul cercetiírilor efectuate 1~ colan de Farmacognozie (prof. dr. Rácz G.), in procesul de an1eliorare a ma~~:~~f:~~~~:~:~~~:tJ'tv in cadrul temei de cercetare complexe de valorificare farmaceuI lurida (Gyéresi Á., Fülöp L., Szánthó Klaudia, M.A. Rocsin). Mecrc>m,tlo!sratic.ií pe strat sublire pusií la punct pentru separarea alcaloizilor principali (Gyér·esi A., Rácz G.)- citat1í intr-oseriede reviste ~i c1lr!i de specialitale de pes- a fost aplicatlí ~i in producfie, fiind pusa la dispozipa Fabricii de Alcaloizi din de sus, ln cadrul unui contract de cercetare (!973). De asemenea, s-a elaborat o mipentru determinarea conpnutului de alcaloizi din cuituri de tesuturi ale speciei somnifemm, in eaeirul subcontractului íncheiat eu Statiun~a de Cercetari "StejaPángiírap- Centtul de Cercetari Biologice- la~i (Gyéresi A., Rácz G., L Bara). (Cbinaia farmaceutica s-a situat prinire primele discipline de la Facullatea de Farmacie a colabarat la redactaroa unui manualunic (Mártonfi L., Fülöp L.). Pe de altií parte, a elaborala o cuiegere de tehnici - eu o serie de procedee proprii - pentru analiza me;antentel<Jrcompuse (Fülöp L., Veréph !., Szánthó Klaudia, Gyéresi Á.). Acest material pus la dispozipa disciplinei de Control al medican1entelor ln anul 1969.Seflucriíri Ludovic la lnceputul anilor '70 a prestat ore de curs (ln linlba magbiaraJ la di•dpliIndustria medican1entelor. aaii 1969-1973 activitatea disciplineia fost condusa de conf. dr. Cojocaru Zenai- ~ a venit de la Facullatea de Farmacie din Cluj. ln aceasta perioada preocupiírile s-au 18.rgit eu o serie de cercetari referitoare la sinteza unor compu~i heterociceventuaBí actiune terapeutidí. Aceste cercetari au fost efectuate ín colaborare eu Oncologic din Cluj-Napoca (Zenaida Cojocaru, Szánthó Klaudia, C. Nistor). perioada 1973-1976 activitatea disciplineia fost coordonatlí prin delegape de catre Fülöp Ludovic. anul !976 conf. dr. Mircea Alexandru Rocsin, devine ~eful disciplinei, care a venit disciplina de Farmacologie a Universitiilii de Medicinii din Tinli~oara. A inipat nucolaboriíri eu o serie de institutii. Principalele sale teme de cercetare au fost: utiliterapeuticií a alchil-polietilenoxi-derivaplor, respectiv aspectele tratan1entului media! ulcerului. Conf. dr. M.A. Rocsin ín perioada 1982-1985 a funcponat ca proasodat ln cadrul Universitiilii din Annaba (Aigeria), pe baza unei conventii intergnill11lllll<,nt:ale. ln aceasta perioadii conducerea administrativa a disciplinei a fost lncredin<•t '"~"'"' dr. Gyéresi Árpád. aaii '80 disdpiina de Chimie farmaceuti ca a participat la activitatea de cercetare pe de contracte. Astfel, membrii disciplinei au elaborat metode de analizií, respectiv tehnologice noi (ex. purificarea addului citric) ln cadrul contraetelor de cerceta~l~i:~~~e~cu~~fabrici de medicamente (U.M.B., Biofarm-Bucure~ti) ~i institutüde cerce· medican1entului (I.C.C.F.- Bucure~ti). Pe de altlí parte aufost efectuate complexe ln vederea valorificiírii terapeutice a speciei Scopolia lurida. !n cadrul teme vaste au studia! condiliile de cultivare a spedei respective, au obpnut extraele
:e
113
purificate eu conpnut alcalaidic standardizat, acesta fiind fotosit in fmal la re>tlizare·!(• utedicament compus (Scamoval), propus pentru utilizare terapeuticií (Gyéresi Á., Klaudia, Fülöp L., M.A. Rocsin). Procedeul de obtinere a extractului purifical din lia turida a fast brevetat (!987). Acest preparat a oblinut ~i aviz favorabil din partea siei .Medicamentulul, fiind obpnut ~i avizul pentru 1111croproducpe (!985). In aceastá perioadá ~ef lucrári Fülöp L a efectuat o serie de colaborári in pnerii unor complec~i metalici (aluminiu, bismut, zinc) ai principiilor actíve ve,getale márind scop preparativ, respectiv de realizare a unor pmduse fitofarmaceutice Szánthó Klaudia). Dintre aceste colaborári se evidenpazlí acelea efe,tuate eu de ~otanicií farmaceuticií (prof. dr. Füzi!.), Farmacognozie (prof. dr. Csedő C.) ~i log>e farmaceuticií (prof. dr. Adám L.). S-au obpnut o serie ile produse, unele fiind brevetate. In perioada 1989-1991 activitatea disciplineia fast intreruptií, prin !ips~ cifrei larizare pentru Facullatea de Farmacie din Tg.-Mure~. ln aceastií situatie colectivul plinei s-a dispersat (transferare, repatriere, pensionare). Reorganizarea disciplinei de Chimie farmaceuticií ~i reinceperea activitiítii s-a produs in anull991. Pentru aceasta a fast insiírcinat dr. Gyéresi Árpád. La aceasta activitate ~i respectiv in procesul didactica fast ajutat de catre dr. Rogo~ca S-au depus eforturi mari pentru dotarea necesara a celor dona laboratoare ale respectiv pentru complectarea posturilor didactice ~i a postului de laborant Bene:ficiin faptul, ca dr. Gyéresi Á. anterior (anul univ. 1990/91) a funponat ca ~i cadru invitat la Universitatea de Medicina "Szent-Györgyi Albert" din "~~~~~~;~~~g~~~~ haza Ordinu!m Ministrului Siinatiítii -, ob(ine pentru laboratoarele apara,te, prin donape din partea unor institupi din Ungaria. Imre anii 1992-1994 dr. resi A. i-a fast incredintata prin delegatie conducerea disciplinei, iar dupií ~~~~~:~ pe post de comerentiar obpne numire pentru aceastií responsabilitate. In urma org~zat in anull99:, vine la disciplina Kelemen Hajnal pe post de asistent In aceastií perioada, principalele eforturi se indreaptii spre alinierea in'rlítií.man:tulti Chimie farmaceuticá la noile orientiiri internationale in domeni ul medicamentelor. se va apiica noua elasificare -in sisternni ATC, se introduc noPunile referitoare la dele de calitale prevazute de Farmacopeea Europeana ~i standc.rdele rie bunií paralel, roaterialul didactic este imbogiípt eu o serie de capitole no i (inhibitorii de inhibitorii ACE, bloeanti ai canalelor de calciu, noi derivali ~i noi genera!ii de Se acordií o atentie sporita prezentárii relapilor structura ~himicií ~i actinne farrn>tcolog rolului grupiírilor farmacofore, interpretiírii mecanismelor de eqiune, a notiunii ~i tantei prodrugurilor, importaLtei terapeutice a metaboli!iior activi. ln ultimii ani in cesul didactic se folosesc ~i mijioacekaudiovizuale, ca programele pe vi
curitatea mllllcii ln laboratorol de clúmie ,,Bayer"; medicamentele ,,Bayer" de uz nar), respectiv programe didactice pe calculator (v. utilizarea metodelor crc>mtilogr>tfic< analiza medicamentelor). In anii '90, caarele didactic.e ale disciplinei (Gyéresi Árpád, Kelemen Hajnal, Ionela) au elabor Jt trei indrunliítoare de Jucrári practice, privitoare la analiza mcmogra crom-,tografica, ;pectralá in infraro~u a substantelor medicamentoase oficinale. ln anul relansárii activitaplor didactice la disciplinií (!991) cursurile aufost dr. Gyéresi Árpád (in Iimba maghiarií) ~i de dr. Rogo~cií Maria (in Iimba rorr>i.~!:)i
114
1cursurile de anul III. (in Iimba romána) ~i anul IV (in arnbele limbi) sunt predate prof. dr. Gyéresi Á., iar in anul III (in Iimba maghiara) de catre ~ef lucrári KelePregatirea ~i coordonarea activitaplor practice sunt prestate de ~ef de lucrári Hajnal. activitatea didactica ~i ~tiinpfica a disciplinei, in anumite perioade, au mai particiCsegedi Jolán, dr. Rogo~ca Maria, asist. univ. Balázsi József, Cseke Gizellá,'KaAn•drats, prep. Todaran Nicoleta. ~;U:ltiroul deceniu dr. Gyéresi Á. a inipat cercetári privitoare la descompunerea fotoderiva!ilor de 1,4-dihidro-piridina, apeland la o serie de anatize moderne (CSS, spectrofotometrie in UV, polarografie). In a doua etapa a cercetiirilor- in ontimizárii stabilitii(ii preparatelor farmaceutice - s-a studiat rolul fotoprotector al - · posibilitatea formárii compleqilor de incluzinne a farmaconilor In cadrul acestar cercetári s-a apelat la o serie de colaborári li,;,,en!Ítateade Medicinii SZOTE din Szeged (Ungaria)- disciplinele de Chimie farFarm~cognozie, Teimologie farmaceutica -; Chimie fizica (U.M.F. Tg.-Mure~ . dr. Tőkés B.). Kelemen Hajnal, in cadrul elabmiírii tezei sale de doctorat efectueazlí cer-
vederea realizarii unor forme farmaceutice rectale eu 1,4-benzodiazepine. disciplinei de Cbimie farmaceuticií au fast ~i sunt ~i in prezent membri ai Sliinte farmaceutice din Romania. Au participat eu Jucrári ~tiinpfice la toate respectiv congresele naponale de farmacie. Dr. Gyéresi Árpád ~i Kelemen au fast cooptap in cornitelul de organizare a Conferintei Naponale de Farmacie, in Ja Tg.-Mure~. ~e
participarile la manifestari
~tiintifice
de peste hotare vom men-
-Ist European Congress ofPharmaceutical Sciences (Amsterdam); - Meeting ofPhysicians and Biomedical Researchers (Budapest); - Intc!national Symposium ofPharmaceutical Sciences (Ankara); - Congressus Pharmaceuticus Hungariens IX. (Budapest); -Ist World Meeting on Pharmacy, Biopharmacy and Pharmaceutical Tebnology - Congressus Pharmaceuticus Hungariens X. (Budapest); -International Symposium of Instrumental Planar Cbromatography (Visegrád). dr. Gyéresi Á. - ca invitat - a pnut o serie de conferinte de specialitale in Un- Szeged- !990, 1991, !95, !996; Szombathely- !991; Budopesta- !992, 1993, Gyula- 1995. Astfel, ca invitat al concursurilor profesionale de tradipe, a tinut conpbwe la al XXX-lea Caneurs profesional "Rozsnyay Mátyás" (!995- Gyula), la Caneurs profesional "Clauder Ottó" (!998- Budapesta). 'A
1]5
!999 ~i a Societatii Internationale de !storia Farmaciei. I s-au acordat douií medalii morative (Sodetatea Farmaceutica din Ungaria): inanull993- medalia "100 de na~erea !ui Schulek Elemér''; in anul1995- medaliajubiliarií. ,,Rozsnyay Mátyás". Membrii disdplinei au colaborat la elaborarea ultimelor patru editii ale Románe (VII-X), fiind redactori ai unor monografii respectiv elaboránd metode de Dr. Gyéresi Á., in anul 1987/88 prestat ore in cadrul disdplinei de Bi•>farm:ac Farmacovigilenta. Disdpiina de Chimie farmaceutica ín cadrul cursurilor de perfectionare ~i-a prezentarea unor metode de analiza noi (metode cromatografice), respectiv a acitualit din domerriul medicamentelor pentru farmad~tii practideni. In ultimii ani disdpiina de Chimie farmaceuticií. a luat parte la pregiltirea farma.ci stagiari ín cadrul rezidentiatului. In cadrul acestei activitati se pune un accent prezentií.rii relapilor intr.e caractereJe stereochimice ale farmaconilor ~i actiunea lor cologidí, respectiv rolulni modulií.rii structurale in domeniul unor chimioterapice. vin(a activitií.tii practice se dau informa(ii actuale tinerilor spedali~ti relatív la criteriil calilate noi ale substantelor medicamentoase ~i la metodologia adecvatií.. Din anul !998 disdpiina are sarcini didactice ~i ín cadrnl unei disdpline noi, darea ~tiin(elor farmaceutice, din anul V., aliíturi de alte disdpline de specialitale logie farmaceutidí, Farmacologie, Farmacognozie). S-au elahorat ~i o serie de teste: teste de ebírnie pentru adrnitere (!992, !993Árpád), teste de Chimie farmaceuticií. pentru rezidentiat ~i respectiv pentru eXlmH,nu licen(a.
a
Á., Fülöp L, Szánthó Klaudia-Procedeude purificare a unei solutii extractipl~ta Scopolia lurida. Breve! deinventie nr. 91765/30.05.1987. Ofidul NapoInventii ~i Miírci.
de doctorat-Doktori értekezések
uá ·t
1 01,fi L. - Prepararea siírurilor de sodiu, de caleiu ~i de rnagneziu din prodnsele .c"···''"' sare gemií, gips, alabastro ~i dolomitií., precum ~i folosirea anienilor acestor naturale (1931). Universitatea din Cluj. Árpád- Identificarea cromatograficií. a alcaloizilor eu nucleu tropanic, chino~i izochinolinic din drogurile ~i preparatele galenice oficinale In Farmacopeea edilia a VIII-a (!974). I.M.F. Tg.-Mure~. Conducator ~tiintific: Prof. dr. Rácz
Material e didactice elaborate- Könyamatos egyetemi jegyzetek Mártonfi L.- Szervetlen Gyógyszerészeti Kémia jegyzet, 1950/51, 227 p. Mártonfi L. -Gyógyszerészeti kémia I. Szervetlen vegyületek, 1959, 212 p. Fülöp L., Szánthó Klaudia, Veréph J -Gyógyszerészeti kémia, (IV. év III. A idegrendszerre ható szerek, 1980, 167 p. o Gyéresi Á.- Gyógyszerészeti kémia I. (III. év). Általános és nyálkiliártya tök, !981, 234 p. • Gyéresi Á.- Gyógyszerészeti kémia Il. (III. év). Kemoterápias szerek (S;rulfonarrii és antibiotikumok), !983, 222 p. • Fülöp L., Szánthó Klaudia, Veréph J.- Gyógyszerészeti kémia IV. (IV. év). A ki idegekre és az izmokra ható szerek, 1984, 138 p. • Cojocaru Zenadi a, Fülöp L., Gyéresi Á., Szánthó Klaudia, Veréph J. - Lucrií.ri de Chimie farmaceutica I., !973, 240 p. • Cojocaru Zenadia, Fülöp L., Gyéresi Á.; Szánthó Klaudia, Veréph J.- Lucrií.ri de Chimie farmaceuticii II., 1975, 240 p. • Gyéresi Á., Kelemen Hajnal, Marcu Jonela-Lucrari practice de Chimie farmEtce; (Culegere de analize monografice F.R.X.)., 1996, 185 p. • Gyéresi Á., Kelemen Hajnál- Lucrií.ri practice de Chimie farmaceutica (Culeger tehnici cromatografice F.R.X.)., 1996, 131 p. • Gyéresi Á., Kelemen Hajnal, Marcu Ionela- Analiza spectraJa in iofraro~u a (elor medicamentoase, 1996, 232 p. • • •
116
Belfóldön L., Sarudi Lilii, Fülöp L. - Adatok a napraforgó-olaj vizsgálatához. MOGYI ülésszaka az Intézet X. éves fennállásának tiszteletére (1945-1955), 1955. 'sszefoglalók k., 198-199. L., Fülöp L., Sarudi Lilii, Szánthó Éva- Adatok olajos kontrasztanyagok elő !lításáhln és tartósításához- ibidem, !99-200. Vfá•·tm1fi L., Sarudi Lilii, Fülöp L., Giacomuzzi J. - O nouií metoda titrimetrica pentru sulfului ~i a unor combina(ii anorganice ale acestuia. Conf Na(. Farmacie, Bucure~ti. Vol. de rezumate p. ll 8-!20. M"á,•tm1fz L., Szánthó Klaudia, Formanek J., Neumann Stefania - Identificarea microirisl:alo•scc>pic:a a unor alcaloizi greu diferen\iabili prin metode chimice. Conf. Na(. áin:tade, 1963, Bucure~ti. Vol. de rezumate p. 54. ere,on.J.. Fülöp L., Neumann Stefania- Date referitoare la dozarea complexom~trica fosfa(iior de calciu. Ses. ~tiin(ifica, I.M.F. Tg.-Mure~, !965, vol. comemorallv "a aniversare a Institutului", !965, p. 115-116. L., Veréph J, Neumann Stefania, Formanek J., Mártonfi L. -Date asupra dozlí-
117
• • o
o
o
•
o
• •
•
•
o
•
•
•
•
rii complexometrice a suJfului ln unele medicamente orgauice din grupa tioderiva1JjJ - ibidem, p. 116. Mártorifi L., Szánthó Klaudia, Neumann Stefania, Fülöp L. - Metoximercurarea rilor vegetale ~i auimale- ibidem, p. 127-128. Mártonfi L., Formanek I, Szánthó Klaudia,Neumann Stefania, Veréph J. - Id<mtifi, rea microcristaloscopiclí a anestezicelor locale- ibidem, p. 128. Formanek I, Fülöp L., Veréph J. - Identificarea substantelor analgetice prin grafie pe strat subpre. Congr. Nat. Farmacie, 1968, Bucure~ti., Vol. de rezumate p.l5 Gyéresi Á. - Identificarea ~i separarea cromatograficlí a alcaloizilor eu nucleu din droguri ~i preparate galeuice oficinale ln Farmacopeea Romiinli ed. a Congr. Nat. Farmacie, !973, Bucure~ti. Vol. de rezumate p.442-443. Cojocaru Zenaida, Szánthó Claudia, C. Nistor - Cercetari ln seria unor het:erc>ci pentagonali eu azot. Obtinerea unor 2-p-metoxifeuil-5-R-1, 3, 4-oxadiazoli eu te citostaticlí potenpala- ibidem, p. 131-132. Cojocaru Zenaida, C. Nistor, Szánthó Claudia - Cercetari in seria unor pentagonali eu azot. Studiul efectului mitodepresiv al unor 4-oxadiazoli, comparativ eu produ~ii ior imennemari- ibidem, p. 420-421. Gyéresi Á., Rácz G. - Determinarea morfinei din capsule de mac. Ses. ~tiin(ificlí cetlíri noi ln dorneuiul medicamentului", prilejuitlí de a 30-a auiversarea ln:J'iin!lírii cultlí!ii de Farmacie, 1978, Tg.-Mure~, vol. rezuruate p. 48. Szánthó Klaudia, Ciacomuzzi J., Fülöp L. -Date referitoare la utilizarea extrac:telor propolis in practica farmaceuticlí- ibidem, p. 61. Racsin M, Maurer E., Vincze M, Russo I. - Alchll-polietilenoxi-deriva(i de utilizare ln tratamentul varicelor. Primul Simpozion al medicamentului ro1nfu1~ 1978, Bucure~ti, Vol. lucrari p. 573-576. Gyéresi Á., Rácz G. - Valoarea selec(iei individuale ln ameliorarea macului dic- Papaver somuiferum L. Al II-lea Simpozion Naponal de Geneticlí, 1979, Neamt, Vol. rezumate p. 45. Racsin M, Gyéresi Á., Fülöp L. - Cercetari in domenilll arralizei alchll-pc•lietileu deriva(iilor eu cobalto-tiocianatul de amoniu. Ses. $tiin(ificlí 30 de aui de I.C.C.F. Bucure~ti, !979, Vol. rez. p. 75-76. Racsin M, H abai !;;t. - Studiul actiunii iuhlbante a benztiazol-2-sulfonamidei anhldrazei carbonice eritrocitare. Posibilitati de folosire in t=peuticlí- ibidem, p. Gyéresi Á., Rácz G. - Cercetari privind ameliorarea speciei Papaver so1n.niiffili prin selec(ie individuallí. Congr. Na(. Farmacie, 1979, Bucure~ti. Vol. de p. l 5-16. cit ln: C. Bodea: Tratat de biocbimievegetallí voi.IV. (!982). Fülöp L., Cs ed ő C., Domokos L., Gáspár Mária- Contributil la valorificarea lor ob!inute din fructe de mlícri~ (Rumex sp.). Consratuirea "Orientari lr1 preparlírii medicamentului", Tg.~Mure~, 1982, vol. rezumate p. 26. Gyéresi Á., Fülöp L., M Rocsin, Szánthó Klaudia- Ob(inerea ~i studiul unor extractíve din Scopolia lurida I. Solutie extractivií din Scopoliae luridae radixp. 34. Racsin M, Gh. Fényes.- Considera(iuni in terapia uroliticií. Nota. I. Chtsiiicarea~o) micií a compozi(iei calculilor- ibidern p. 76
118
.o"J,e.dÁ., Szánthó Klaudia, Fülöp L., M Racsin- Cercetlíri in vederea valorificarii ·•cSpect•o• Scopolia lurida sin. Anisodus luridus (Fam. Solanaceae) ca sursa de atropinií. Na(. Farmacie, !984, Bucure~ti. Vol. de rezumate p.49-50. ·.r;1vérestÁ., Papp J., Petruta Staneu- Cercetari privind analiza cromatograficlí ~i tera acidului p-hldroxibenzoic ~i a es;erilor sl\i oficinali. Congr. Na(. F_an:n~cie, Bucure~ti. Vol. de rezumate p.287-288. ·w1nn'ras Maria, Gyéresi Á., Rácz G., Sebe B. - Cercetari ,,in vitro" privind influenta extraele vegetale asupra formarii enstalelor de oxalat de calciu. Congr. Na(. Far1989, Bucure~ti. Vol. de rezumate p.333-334. Á.- Cercetari privind descompunerea fotochlmiclí a unor antagoui~ti de calciu. ~tiin(ificlí "70 de aui de la infiin(area inviítfunfultului superlor farmaceutic din Bu,;",e
~:·~~:~::~'~:=·~':'~·:Regdon G. jr. - Cercetari privind formularea supozitoarelor rectale c - ibidem, p. 60--61. A. Z., Gyéresi Á:_ Analiza complec~ilor de incluzinne formap lntre beta-ciclode>:trit1ií ~i uleiul de eucalipt prin metoda termofractografica "TAS" ~i prin metoda crbmaLlOJ;tafiei de gaze. Ses. ~tiin(ificií anuallí a cadrelor didactice, U.M.F. Tg. Mure~, . Med. Farm. l Orvosi Gyógysz. Szemle, 44, Sup!. 1998, p. l 02. str~tiniítate l Külfóldön ,Gv-éresiÁ., ElenaMan-Halogénezett 8-oxikinolin-szfulnazékok laomalográfiás elvá~és spektrofotometriás meghatározása. Congr. Pharm. Hung. VII., Budapest C Rezumat publica! ln: Gyógyszerészet 23, 9, 1979, p. 338. Hahmann Judit, Dombi Gy. - Comparalive Study on the Photostability of NifeaipinLe and Nitrendipine. l st European Congress of Pharm. Sci., 1992, Amster(Olanda), rezumat publica! in: Pharm. Weekblad (Sci. ed.) 1992, Suppl. F, p, 74. .Gyéresi· Á. - Kalcium-antagomsta 1 .~-Dili'-S>irmazékok fotobomlásán::c.'< összehason-
J0::.
ll 9
• •
•
•
lító vizsgálata. 3 rd Meeting of Phys. Biomed. Res. hung. orig., !992, Buidajpest (l garia). Vol. rezumate p. l 02 Gyéresi Á., Hahmann Judit, Dombi Gy. - Stndy on the Photostability of:Nifedipin rd Interna!. Symp. Pharm. Sci., !993, Ankara (Turcia). Vol. de rezumate p. 51. Gyéresi Á., Hahmann Judit- Examinations caneerning photochemícal Decornp<>si of Nifedipine. Congr. Pharm. Hung. IX., Budapest (Ungaria). Rezumat Gyógyszerészet- Summary ofPresentations, !993, p. 30 Gyéresi Á., Tőkés B., Nagy G., Regdon G" Kata M - Stndy of the Solluhili~r: Photostability of Nifedipine and its Derivatives with Cyclodextrins. Cyclodextrin Symp., Budapest (Ungaria), !996, vol. de rezumate p. 12. Gyéresi Á., Kata M, Kelemen Hajnal- A kromatográfiás mé>ds:zer·ek_jel>,nt•Ösé;gea vényi hatóanyagok gyógyszerkönyvi vizsgálatában. Congr. Pharm. Hung. X., pest (Ungaria), !996. Rezumat publica! in Gyógyszerészet p. 33-34.
Lucrari publicate l közölt szakdolgozatok Reviste din prra l hazai szakfolyóiratok • • • • • • • • • • • •
•
Mártorifi L., Fülöp L., Sarudi Li/li, Szánthó Éva- Adatok olajos k0!1tr,!Sztan)/agok' állításához és tartósításához. Orvosi Szemle, (MOGYI), IL, 3, 72-73 (!956). Mártorifi L. - Ráncezirea uleiurilor ~i unele probleme farmaceutice legate de Farmacia, V., l, 24-30, (!957) Mártorifi L., Fülöp L., Sarudi Li/li- O me!oda noua ~i simpia pentru dozarea trica a sulfului elementar. Farmacia, V., 4, 299-304, (1957). Mártonfi L., Sarudi Li/li, Giacomuzzi J. - Új eljárás a kalcium-poliszulfid nátriurn-tioszulfát értékmeghatározására. Orvosi Szemle, (MOGYI), III., 4, 92-96, Mártonfi L., Sarudi Li/li, Giacomuzzi J - Új eljárás a poliszulfid-kén és a furatnm pro balnea értékmeghatározására. Értesítő (Marosvásárhely), l, 8-10, Mártonfi L., Fülöp L - Új titrimetriás eljárás a stibium sulfuratum aurantiacum meghatározására. Gyógysz. értesítő (Marosvásárhely), l, 3, 21-22, (1957). Mártorifi L., Sarudi Li/li, Fülöp L - Adatok a napraforgóolaj vizsgálatához. Szemle, (MOGYI), IV., 3-4, 219-223, (!958). Mártorifi L., Formanek Gy., Neumann Stefánia- Összehasonlító vizsgálatok loidák kimutatására kinin-sókban. Orvosi Szem! e, (MOGYI), VI., 2, 227-230, Mártonfi L., Formanek Gy" Neumann Stefánia- Cercetari comparalive pentru ficarea alcaloizilor ~ecundari in sarunie de chínicna. Farmacia, IX., 2, 119--123, Fülöp L., Blazsek Agnes - Deterrninarea complexometridi a hipofosfi\ilor. I complexometridí a hipofosfi\ilor alcalirti. Farmacia, X., 9, 525-529, (1962). Veréph J, Fülöp L. -A hexafoszfát komplexometriás meghatározása. Orvosi (MOGYI), VIII., 2, 180-182, (1962). Mártonfi L., Szánthó Klaudiá, Neumann Stefánia, Formanek Gy. - Tr,opiinváz'!S' loidák míkrokrisztalloszkópiás azonosítása. Orvosi Szemle, (MOGYI), VIII., 289, (1962). Fülöp L., Veréph J, Mártonfi L. - Determinarea cantitativa a unor medicarnente trarea complexometricii a continutului lor in ion sulfat. Farmacia, XI., 5, 30!-304,
120
L., Szánthó Klaudia" Formanek Gy., Neumann Stefánia- Egyes, kémiai úton kinolinvázas és fenantrénvázas alkaloidák mikrokrisztal1szkópiás azonosítása. Orv. Szemle (MOGYI), X., l, 5-7 (1964). örpc>rtj:íba tartozó szerves gyógyszerek kéntartalntának komplexometriásnoegll!atiiroz:ásához. Orv. Szemle (MOGYI), X.!, 3-4,410-412 (!965). f?!Jr.mw1ek Gy., Fülöp L., Veréph J. - Fájdalomcsíllapító gyógyszerekelválasztása véfi L., Fülöp L., Szánthó Klaudia, Veréph J, Gyéresi Á., Domokos L. - Metoxitigacny<JZOtt olajok gyógyszerészeti felhasználatóságára vonatkozó vizsgálatok I. Elő és tartóssági vizsgálatok Orv. Szemle (MOGYI), X.V, l, 5-9 (!969). L., Blazsek Agnes - Komplexometriás eljárás a ditionitek meghatározására. Orv. (MOGYI), X. V, l, 13-15 (!969). L., Gyéresi Á. -Adatok a bórsav szulfatiazol jelenlétében történő meghatározáOrv. Szemle XV., 3, 336--337 (1969). Scridon, Veréph J - A kodein-foszfát értékmérése gyógyszerkeverékbőL Orv. (MOGYI), XV, 4, 473-475 (!969). Co,;ocaru Zenaida, Carnelia Bicle$eanu - Cercetari in seria unor heterocicli pentago""''' ,,u azot. Asupra unor deriva!i pirazolici eu eventnala ac?une hípoglicemianta. Med. (Tg. Mure~) XVII, 3--4,412-418 (!971). Co_,;ocaru Zenaida, D. Postescu, Doina Ghiran - Cercetari in seria lillOr heterodeli >en1:ag<malicu azot. Nota IV. Date spectrale !.R. ale unor 1-acil-3, 5-dimetil-pirazoli ~i o:ore,Jan,.lor eu capadtatea de reac!ie. Rev. Med. (Tg. Mure~) XIX, l, 44-47 (!973). Á, Rácz G. - Új futtatóelegy az ópium fő-alkaloidjainak elválasztására. Orv. (MOGYI), XIX, l, 47-50 (!973); - cit in: A.Baerheino-Svendsen, R. VerCbromatography of Alkaloids (1983): Chemical Abstr.(C.A.), ref. 45884 p J.Cbromatog. 95, l, B 249 ur. 3915 (!974) megkülönböztethető
121
Gyéresi Á, Rácz G. - Az ópium és a hivatalos ópium-készitmények alkalo•id-tarta.U nak elválasztása és azonosítása rétegkromatográfiás módszerrel. I. Op!~·um~;·,~~0~'':J veratum. Opium concentratum. Extractum opii siccum. Orv. Szemle 4, 380-382 (!973); - ref. in C.A. 12801 h (!974); cit. in: A.IlaeJrheim-~>veJnd R. Verpoorte: Chromatography of Alkaloids (!983) o Gyéresi Á, Rácz G. -idem. II. Tinetura opii. Tinetura opii diluta. Tinetura opii sita. Tinetura anticholerina. Orv. Szemle (MOGYI), XX, l, 96-98 (1974). o Gyéresi Á, Rácz G. - idem. III. Siropus opii. Sirupus opii dilutus. Rev. Med. (Tg; re~) XXI, l, 35-37 (1975). - ref. in C.A.49866 k (!976); cit. in: A. .• Svendsen, R. Verpoorte: Chromatography of Alkaloids (!983). o Fülöp L., Rácz G., Máthé J. -Növényi nyákok és alúminium új komb,iniiciiijá!lak···~ peptikus hatása. Rev. Med. (Tg. Mure~) XXII, 2, 159-160 (!976). o Rácz-Katilla Elisabeta, Fülöp L. - Contribu\ii la studiul eficacitlí!ii preparatului de a!uminiu asupra ulcerului gastric experimental. Rev. Med. (Tg. Mure~) 158-161 (!978). o Gyéresi Á, Elena Man - Cercetari privind diferen!ierea cromatograficií ~i spectrofotometricií a uoor derivali halogenali ai 8-oxichinolinei. Rev. Med. re~) XXI, l, 35-37 (1975). o Racsin M., G. Simu, J. Juog, I. Orban, M. Tarnbrea, Gh. Ro~ca- Prevenirea provocat de stress ~i de indometacin prin administrare de ULCOSILVANlL la !ani. Med. Int. (Bucure~ti), 32(4), 1980,p. 355. o Gyéresi Á, Rácz G. - Reac!ia- Riídulescu la 70 de ani ~i actualitatea ei. Vol. ru! I.M.F. Ia~i III/l, 315-320 (1979). o Gyéresi Á, Rácz G. - Valoarea selec!iei individuale in arneliorarea macului (Papaver sornniferum L.) Travaux de la Station "Stejarul" - écologie terrestre et tique, 299-306 (!980). o Gyéresi Á, I. Biíra,Rácz G. - Micrometodií peniru stabilirea con)inutului ln ca!usul de Papaver soll1llifuum L. Studii ~i cercelliri de Biochim. 25, 2, 1147-1149 o Fülöp L., Klaudia Szánthó, Veréph !., Vajna !.- Contributii privind studiul mic al fitinatului de aluminiu obtinut din ti!ril.!a de grau. Rev. Med. Tg. Mure~, l' 85-86 (!984). o Gyéresi Á., Siánthó Klaudia, Fülöp L. - A Scopolia lurida gyökér és a gyiikélrkh tok alkaloid-tartalmának meghatározása nátrium-dioktil-szulfoszukcinát méröolq Rev. Med. XXXI, 1-2, 150-153 (!985). o Gyéresi Á., Klaudia Szánthó, Fülöp L. - Determinarea continutului de alcaloizi respectiv de hiosciarninií dinScopoliae Iuridae radix ~i din extracte. Parmaeia XXXN, l, 55-58 (!986) ~i XXXV, l, 59-63 (1987);- ref. ín: Zblatt. Pharmakotherapie 112(11), !987. . o Gyéresi Á., Szánthó Klaudia, Fülöp L., MA. Racsin-Sűrített Scopolia ·~·~·"'·' tok (extractum spissum, siccum) előállítása. Rev. Med. (Tg. Mure~). XXXV, !95 (!989). . o Gyéresi Á., Judith Hohmann, Gy. Dombi- Comparalive Study on the Photo,stabiJi Nifed1pine and Nitrend1pine. Rev. Med. Farm. l Orv. Gyógysz. Szemle (Tg. XXXVIII, l, 99-104 (1992).
o
122
-A szerkezet és hatás összefiiggései az I ,4-dihidropiridln alavázú kalciumíiita1gmústlk csoportjában. Orvostud. Értesítő 66, 204-205 (!994). , Kelemen Fazakas Hajnal- Nemzeti gyógyszerkönyvek-Európai Gyógy•••l·őmrv- ibidem, 67, l 19-122 (!995). Á~. Kelemen Fazakas Hajnal -A gyógyszergyártás, gyógyszerforgalmazás, gy<ígyszerészi tevékenység egységes nemzetközi követelményrendszere - ibidem, 68, ·~··'-"'"" (!996). Á., Kelemen Hajnal- A generikus gyógyszerek aktuális kérdései - ibidem, 310-314 (!997). Fazakas Hajnal, Gyéresi Á. - Új szintetikus kemoterápiás szerek: antibaktegiráz-gátlók -ibidem, 69, 305-309 (!997). Á., Hajnal Kelemen,Ionela Marcu - Considera!ii privind metodele fizico-chiprevazute la analiza monograficií a substan!elor med1carnentoase din FarmacaEuropeana edilia a 2-a. Farmacia, 45, 2, 27-36 (1997). Á., Hajnal Kelemen,Ionela Marcu- Evaluarea metodelor fizico-chimice d1n 'arc'1a<:op,eea Europeana. Rev. Med. Farm. l Orv. Gyógysz. Szemle XLIII, I -2, 22-25
Á., Kelemen Fazakas Hajnal- A kiralitás szerepe a gyógyszeres anyagok haOrvostud. Értesítő 70,211-215 (!998) reZ.,m<m Fazakas Hajnal, Gyéresi Á. - Új terápiás lehetőség a csontritkulás kezeléséaz ipriflavon- ibidem, 216-219 (!998).
Á, Rácz G. - Neues Fliessmittel zur Trennung der Hauptalkaloide des Opiums. li~,;;::;~~~ 28, 4, 271 (I 973); - cit in: A. Baerheim-Svendsen, R. Verpoorte: Chro~' of Alkaloids (!983); Tyihák E.: A rétegkromatográfia zsebkönyve (!979); Analytical Abstr. nr. 3341 (1973); J. Chromatog. 92, 2, BIS! nr. 284 3 (!974). ·Á., Fülöp L., Szánthó Klaudia, Veréph J. - Pharmaceutical Education at Tg. - Pharmacist Generaliens at T. Mure~. Gyógyszerészet 35, 8, 423-427 (1991). M, G. Riídiícinií, L. Popovieiu - The relationships between the inhibitory on both GABOB and Acetazolarnide of human Blood and CSF. SLEEP, Ed. S. Basel, !980, p. 467-473. M, G. Simu, J. Jung, I. Orban, M Jambrea, Gh. Ro§ca - La prevention d'ulprovoqué de stress et d'indométacine par l'admirústration des inhibiteurs enzy~ati.qmlS. Expérimentations sur les rats. Arch. Un. Méd. Balk. ]9(6), 1981, p. 601. •Y<•· w n., Tőkés B., Regdon G., Kata M - Increasing the Solubility and Photostabiliof'NiJ'ediipirle with Cyclodextrins. Prae. I" World Meetillg on Pharmaceutics, Bio>parmade>otrirts, Ed. Kluwer Acad. Publ., Dordrechi (The Netherlands), 345-348 (I 996).
123
• •
•
•
Gyéresi Á - Farewell of graduate Pharmacists at the University of Medicine and macyTg. Mnre~. Gyógyszerészet 40, 10,715-717 (1996). Gyéresi Á., Kelemen Hajnal, Kata M - Smmnary of the cbromatographi,c Md comanded by Phannacopoeias for Analysis of Medicinal Plants and their P"'"''"' Planar. Cbromatog. 10, 3, 172-177_(1997).- cit in: CBS-CAMAG Thin-Layer matography Bibliography Service (Muttenz, Elvepa) 79 (1997), ref. 79.159. Gyéresi Á, Kelernenné Fazakas Hajnal, KataM-A kromatográfiás módszerek tösége a növényi hatóanyagok gyógyszerkönyvi vizsgálatában. Gyógyszerészet 671-676 (1997). . Gyéresi Á., Zsigmond Andrea Zs. - Investigations on the Colonr Reactions Layer cbromatographic Separation of Five Cyclodextrin Derivatives. Proc. nat. Symp. Instrum. Plan. Cbromatog., Res. Inst. Med. Plants (Budakalász) (1998).
foszfor-. é~ ~z~n:vegyül~t~k. meghatározására. Tannlmányozták továbbá egyes mmoseget es stab1htasat, kontrasztanyagok elöállítására való felbasználácéljábói (Mártonfi L., Fülöp L. és mtsai). Ezenkívül szárnos tudományos közlemény·sziím<Jltttk be. egyes alkaloidok, valamint helyi érzéstelenítők mikrokrisztalloszkópiás jqsítás:íról (Mártonfi L., Fonnanek Gy., Neumann Stefiínia, Szánthó Klaudia, Veréph J.). figyelemre méltó eredmény született a kromatográfiás módszerek területén is. . elj"':ásokat dolgoztak ki fájdalomcsillapító S";'"'ek (Formanek Gy., Vereph J.), valammt szárnos alkaloid (Fülöp L., Gyéresi A., Szánthó Klaudia) 10si!tásáraés szétválasztására.Dr. Gyéresi Árpád doktori értekezése (1974) keretében és réteg-kromatográfiás módszereket dolgozott ki a Román Gyógyszerkönyv szá. alkaloid-tartalmú növényi drogok és kivonatos készitmények azonosítámegkiilönböztetésére. Az ajánlott kromatográfiás eljárások a Farmakognózia Tanvaló együttműködés keretében (dr. Rácz G. prof.) az alkaloid-mák nemesítésével >CSC>lat<Js kutatások, valam~nt a Scopolia lurida hasznosításával kapcsolatos komplex téma során (Gyéresi A., Fülöp L., Szánthó Klaudia, M. A. Rocsin) nyertek aikal-
GYÓGYSZERÉSZETIKÉMITA
ópium fóalkaloídjainak elválasztására kidolgozott réteg-kromatográfiás módszer A., Rácz G.) - amelyet szárnos jelentős külfóldi tudományos szaklap és szakis idéz- kutatási szerződés tárgyaként, alkalmazást nyert a Felsö-Visó-i Alkaloida (1973) .. Hasoníóképpen, a ia~i-i Biológiai Kutató Intézet (C.C.B.) pángarap-i szl<,gével ("SteJm;li") kötött fiókszerződés keretében meghatározási módszert dolgoztak Pat>av•er sommferum szövettenyészetek alkaloid-tennelésének vizsgálatára (Gyéresi G., J. Biíra). Gyógyszerészeti Kémiai Tanszék az elsők közölt volt a Gyógyszerészeti Karon, részt vett egységes tankönyv összeállításában (Mártonfi L., Fülöp L.). Ugyanakkoreredeti megoldást is tartalmazó - gyüjteményt szerkesztettek összetett gyógyirk:el. A fő kutatási témái: aikil-polietilén-oxi-származékok gyógyászati alkalmal,:~:~~~~ a gyógyszeres fekélykezelés vonatkozásai. 1982-85 közölt dr. M. A. Rocál · · szerzödés keretében az armabai (Algéria) Egyetem vendégtanáraként mű Ebben az időszakban a tanszék megbízott vezetője dr. Gyéresi Árpád volt. Gyógyszerészeti Ké!"iai Tanszék a 80-as évek során több kutatási szerződés megvavállalt részt. Igy a tanszék munkatársai vizsgálati módszereket, valarnint új
dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár
A Gyógyszerészeti Kémiai Tanszék az 1948/49. évben kezdte el a működését. ja dr. Mártonfi László egyetemi tanár (1903-1973), aki húsz éven át- nyttgdijazl (!969)- a tanszék vezetője volt. Dr. Mártonfi L. ezt megelőzően Kolozsvárorr Gheorghe P arnfil professzor volt a Gyógyszerészeti Kar keretében. Elsőként bocsátott a hallgatók rertdellke:lés•Ór• nyomatos egyetemi jegyzeteket (!950, 1959). Bevezette és több mint tíz éven át Gyógyszerészeti merceológia oktatását is (1951-1962). Dr. Mártonfi L. prof. képviselte a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kart a (Bukarest) szaklap szerkesztőbizottságában, arrnak első számától (1953) kezdve. A tárgy oktatásában kezdettől nagy hangsúlyt helyeztek a gyógyszeres anyagok lex fiziko-kémiai, analitikai sajátságainak megismerésére. Jelenleg a gyógyszerészeti kémia oktatása négy féléven át folyik: III. éven és helyi nyálkahártya fertőtlenítők, kemoterápiás szerek) és IV. éven (Organotróp A gyógyszeres anyagok osztályozása és leírása a 70-es évek óta általánosan szempontok, a terápiás alkalmazás, illetve a gyógyszeres hatás alapján történik. A Tanszék tudományos kutatótevékenysége az első húsz évben elsősorban gyógyszervizsgálati módszerek kidolgozását szolgálta (új t~~o;::t:;~é:~~~~~::;~~~~j szerek, mikrokrisztalloszkópiás és kromatográfiás módszerek). Az elért külön említésre méltó a kén, valamint a poliszulfidok mérésére alkalmas módszerek kidolgozása (Mártonfi L., Fülöp L., Sarudi Lili, Giacomuzzi J.). méltó, hogy az elemi kén értékmeghatározási módszere a Román Gy-ógyS>oerlcön,)i (1993) kiadásában, jelenleg is hivatalos. E módszer képezi lényegében az elvi Enrópai Gyógyszerkönyv (1996) hivatalos módszerének is. A Tanszék munkatársai (Mártonfi L., Fülöp L., Sarudí Lili, Giacomuzzi J., Fonnanek Gy., Szánthó Klaudia) ugyanakkor több komplexometriás módszert is
124
125
technológiai eljárást dolgoztak ki (pl. citromsav tisztítására) et. es (U.M.B.; Biofann, ·Bukarest), és gyógyszerkutató intézet (I.C.C.F ., Bul~ar,,.t) Másrészt, komplex kutatásokat végeztek a Scopolia lurida nyersanyagként ,való Jására gyógyászati célokra. E téma keretében tanulmányozták a gyógynilvi:nyterme: körülményeit, tisztitott alkaloid-tartalmú kivanatot állítottak elő, majd ezt f~~;: összetett gyógyszerkészítményt ("Scámoval") állítottak össze gyógyászati a: (Gyéresi Á., Szántbó Klaudia, Fülöp L., M. A. Rocsin). A tisztított Scopolia lurida-k nat előállítási módszerét a szerzők szabadalmaztatták (1987). E készítményt a Gyógys ügyi Bizottság állatgyógyászati célra alkalmasnak találta, és kisüzemi gyártásra lyezte (!985). · Ebben az időszakban Fülöp Lajos adjuaktus széleskörű együttműködés ker-etéibero" lönböző gyógynövények hatóanyagainak fém-komplexeit (alumínium, 1:,-:rmut, ciuk) totta elő, egyrészt a hatóanyagok izolálására, másrészt gyógyszerkészitmények ra (Fülöp L., Szánthó Klaudia). Ezen a terűleten különösen jelentősek a G~~~;;~·~ Növénytari- (dr. Füzi J. prof.), Fannakognózia- (dr. Csedő K. prof.) és a technológia Tanszékekkel (dr. Ádáno L. prof.) való együttműködések, amelyek nyeként több gyógyászati célra alkalmas készítmény, illetve ezekre vonatkozó sza:ba•:la született. Az 1989-1991-es időszakban a Gyógyszerészeti Kémia Tanszék működése tekintve, hogy a Gyógyszerészeti Karon évekig nem írhattak ki felvéteL vizsgát. gyakorlatilag felszámolódott a Tanszék oktatói állománya is (áthelyezés, nyugdíjazás). A Gyógyszerészeti Kémiai Tanszék újjászervezésére és beindítására !991 őszén sor. Erre dr. Gyéresi Árpád kapott megbízást. Kezdetben a Tanszék két l~l:>or:ltó:rimmáJ: működőképessé tételében s a beinduló oktatásban, mnnkáját dr.Rogo~ca Maria Jelentős erőfeszítések árán sikerült az alapvető felszerelést biztositani, majd laboránsi állások betöltésére került sor, versenyvizsgák nyomán. Azáltal, hogy dr, Á. előzőleg (1990/1991-es egyetemi év) az Egészségügyi Miniszter kimevezése szegedi "Szent-Györgyi Albert" Orvosi Egyeten vendégtanáraként működött, a eszköztárának pótlására - számos magyarországi intézménytől használt miíszere:ket patt, adomány formájában. Dr. Gyéresi Á. 1992-94 közölt megbízott, majd az előadótanári kinevezése után a Tanszék teljes jogú vezetője. !992-ben versenyvizsga mán Kelemen Hajnal kerül a Tanszékre tanársegédi minőségben. Ebben az időszakban a ffi törekvés a gyógyszerészeti kémiai oktatás fe]:,árkól~atá: gyógyszerek területén tapasztalható nemzetközi orientációkl:.oz. Így alkalmazásra gyógyszeres anyagok új rendszerü-ATC-kód alapján történő- osztályozása, az pai Gyógyszerkönyv és a Helyes Gyakorlatok követelmény-rendszere. Ezzel párhriZa san a tananyag szárnos új fejezettel bővül (giráz-gátlók, ACE-gátlók, kalcitnn·-cs:atc gátlók, új antibiotikum-származékok és generációk). Nagy tere !Gipnak a kémiai és gyógyszeres hatás összefüggései,·• farmakofór csoportok je1entősége, a hatásme:chal musok értelmezése, a prodrugok fogalma és jelentősége, az aktív metabolitok szati szerepe. Az elmúlt években az oktatásban audio-vizuális eszközöke\ is be,reveU mint pl. victeakazettára rögzitett oktató-programok (ld. mnnkavédelem a kémiai riumban- ,,Bayer''-kazétta; a "Bayer"-cég állatgyógyszerei), valamint számítógépes rarnak (ld. a kromatográfiás módszerek alkalmazása a gyógyszervizsgálatbanj.
126
90-es évekten a Tanszék oktatói (dr. Gyéresi Á., Kelemen Hajnal, Marcu Ionela) gyakorlati jegyzetet állítottak össze a gyógyszeres anyagok managrafikus vizsgáilletve rétegkromatográfiás és infravörös spektrális vizsgálatára vonatkozóan. '"'" 1 -c,ou, a Tans'Z!ék újraindulásakor az előadásokat dr. Gyéresi Á. (magyar nyelven) Rogo~cii Maria (román nyelven) tartották. Jelenleg a III. éven (román nyl!lven) és a az előadásokat (mindkét nyelven) dr. Gyéresi Á. egyetemi tanár, míg a III. éven nyelvű előadásokat Kelemen Hajnal adjuaktus tartja. A gyakorlati oktatás (III. előkész" •sét és összehangolását Kelemen Hajnal adjuaktus végzi. tarszi:k oktatói és km.tói tevékenységében időszakosan közreműködtek: Dr. Csegedr. Rogo~cií Maria, Balázsi József tanársegéd, Cseke Gizella, Kakasy András, iranNide- so. került egyes sZlnezékek fényvédő hatásának, valarnint az illető gyógyszeres ciklodextrinekkel történő zárványkomplex-képzésének a vizsgálatára. éel<,m<m Hajna l. adjuaktus, doktorátusi témája keretében, l ,4-benzodiazepinek rektális gyógys>.erformáinak kié1 •lgozásán mnnkálkodik. Gyógyszerészeti Kémiai Tanszék oktatói mindenkoron- és így jelenleg is- tagjai a Gyógyszerésztudományi Társaságnak. Tudományos előadásaikkal rendszeres voltak az összes hazai nemzeti gyógyszerész-konferenciáknak, illetve kongszuso1nc,<. Dr. Gyéresi Á. és Kelemen Hajnal tagjai voltak 1996-ban a Marosvásárhelezajlott Nemzeti Gyógyszerész Konferencia szervezőbizottságának. jel•~nt,öse:bb
nemzetkö_ ; gyógyszerészeti rendezvényeken való részvé(dr. Gyéresi Á. és munkatársai) közill megemlítjUk a következőket:
-Ist European ;.,ongress ofPharrnaceutical Sciences (Amsterdam); - Meeting ofPhysicie11s and Bk.nedical Researchers (Budapest): - Interndtional SymposiUllll ofPharmaceutical Sciences (Aukara); - Congressus Pharm~ceuticus Hungaricus IX. (Budapest); 995 -" l" World Meeting on Pharmacy, Biophannacy and Phannaceutical Techno(Budapest); - Congr< ssus Pharnnceuticus Hungaricus X. (Budapest); - 8tb International Cyclodextrir: Symposium (Budapest); -International Symposium of Instrumental Planar Cbromatography (Visegrád) Gyéresi Á. töbh szako:;ai rendezvény meglúvottjaként tartott szakelőadásokat Mams;oágcm (-Szeged -E· J, !991, 1995, !996; Szombatbely- !991; Budapest !992, Gyula- 1995). Így meglúvott előadója volt a XXX. Rozsnyai Mátyás Emlék(1995), valamínt a IV. Claudei Ottó Emlékversenynek (!998). Tevékenységél
127
a Dictionary of International Biography (25"' ed., 1997, Cambridge, Anglia) !998-ban az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti lyának évi tudományos ülésszakán (Brassó) tartott plenáris előadást. Dr. Gyéresi Á. 1993 óta tagja a Román Gyógyszerésztörténeti Társaságnak- és testvérkapcsolata által- aKatalán Gyógyszerésztörténeti Társaságnak (B•rrct~lmla), rnint a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaságnak is (1999). Két emlékérern sa: !993- Schulek Elemér centenáriumi Emlékérem, 1995- XXX. jubileumi Mátyás Emlékérern (Magyar Gyógyszerészeti Társaság). A Tanszék oktatói a Román Gyógyszerkönyvek utóbbi négy kiadásának kesztésében is közreműködtek, több gyógyszeres anyag cikkelyét, illetve vi2:sg•íla1Ii. szertanát dolgozták ki. Dr. Gyéresi Á. 1987/88-ban részt vett a Biofarrnácia és Farrnakovigilencia ok1:atásá A Gyógyszerészeti Kémiai Tanszék továbbképző tanfolyamok keretében új módszerek (kromatográfia-), valamint új gyógyszerek ismertetésével nyújtott mereteket a gyakorló gyógyszerészek szánlára. Az utóbbi években a szakgyógyszerész (rezidens)-képzésben is szerepet Tanszék. E képzés keretében a fő hangsúly a gyógyszeres anyagok téralkata és a lógiai b:atás összefüggéseinek elmélyítésén, valamint egyes kemoterápiás szerek végzett szerkezet-modulálások új eredményeinek ismertelésén van. Gyakorlati zásban a gyógyszer-rninőségvizsgálat új szempontjairól és annak módszertanáról áttekintést a fiatal szakemberek. !998-tól a Tanszék részt vesz az utolsó (V.) éven szervezett Gyógyszerészeti tek elmélyítése círnü tárgy oktatásában, más szaklárgyak (gJróg:yszeitec:brült\gia, ·fani lógia, farrnakognózia) mellett. Szánlos tesztet is kidolgoztak: kémiatesztek a vizsgára (1992, !993- Gyéresi Á.), gyógyszerészeti kérniatesztek re2:idtms-ve•rsen) gára, valamint államvizsgára.
po1rtall\ll ce este acordatlí acestar clll1o~tinte se reflecta ~i in faptul, ca in ultimii ani •di,:cif>liná este cuprinsa ~i in programul de pregatire io cadrul rezidenJiatului in Prof. dr. Gyéresi Á. a participat, ca invitat, la doua manifestari ~tiinJifice intereu conferinte plenare (!996- Szeged; !998- Budapesta), acestea avánd ca tecpr·oduci~Ia,
comercializarea ~i utilizarea medicamentelor de uz veterinar.
ÁLLATGYÓGYÁSZATI SZEREK dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár tárgya! az 1993/94-es tanévben vezették be a IV. évfolyamon, választható tárgyGyéresi Á. kezdeményezésére, aki kezdettől a tárgy magyar előadója. A román előadásokat dr. Rogo~ca Maria előadótanár tartja. ~ ''tólhhi évtized döntő átalakulásaival párhuzamosan az állatgyógyászati szerek ská~;,:r~;~~: is jelentősen bővült. Mindez új ismeretanyagot kér, és új felelősséget ró a keretében a fő hangsúly a gyógyászati terület sajátosságain van (specifikus áliov•etlen'ül is megismerkedűek az állatgyógyszerekkel és a gyógyszeres kezelés nrlatával az erre szakosodott intézményekben (ld. állatkórházak, állatgyógyszertárak látogatása). állatgyógyászati szerek ismeretének fontossága tűkröződik többek közölt abban is, •e 1:án!V a rezidens (szakgyógyszerész)-képzés programjában is szerepel. >r. ;~;~~~! Á. meghívottként részt vett két jelentős nemzetközi rendezvényen, allol :l• is tartott (!996- Szeged, 1998- Budapest) az állatgyógyászati szerek forgahnazásának és alkalmazásának tárgykörébőL
5
1
MEDICAMENTE DE UZ VETERINAR prof dr. Gyéresi Árpád
MEDICAMENTE BIOLOGICE Disdpiina a fost introdusa in anullll1iversitar 1993/94, ca disciplinií fac:ultati·va!tn IV., la initiativa prof dr. Gyéresi Á. Cursurile in linlba rornáná Slll1t predate dr. Rogo~ca Maria. ln paralel eu schirnbiírile radicale petrecúte io ultirnul deceniu, s-au d·:;~~l~~C~l~
carneutele utilizate ln domeniu veterinar _§i a erescut in mod considerabil c
ra. ~cest fapt cere no i clll1o~tinte dinyartea farmacistul ui, dándu-i o nouaí ~::~:a~ In cadrul disciplinei se plll1e aceént pe aspectele specifice ale acestui d tic (medicarnente specifice, doze ~i forme farrnaceutice specifice), se sublinieaza ce pot apare in domerriul pröduselor alimentare. ln cadrul activitaJilor practice ·
fac cuno§tinta eu medicamentele de uz veterinar -folosite in practica veterinare, io cadrul uhor unitali specializate io acest domeniu (vizile la rinare, la farrnacii ~i depozite de medicamente veterinare).
128
dis:pens~rre'
prof dr. Gyéresi Árpád ~is<:iplina
de Medican1ente biologice a fo st introdusa in planul de illvatamánt in anui 1993/94, ca disciplina facultativa in anul V. Cursurile de Medican1ente biolofost inipate ~i sunt predate ~i io prezent de cátre prof. dtc Gyéresi Árpád. [i>noat'ica disciplinei cuprinde principalele capitole de biocatalizatori, ca: vitamine, horbiologic active. Obiectul urmárit este aprofundarea Clll10~tintelor din acest formarea lll1ei concepJii terapeutice corecte. Dintre capilolele speciale menj:iovit:am.ine perinatale, vitamine neurotrope; hormonii steroizi, derivafi de semisinteza de sintezá, anabolizante, anticonceptionale orale, preparate de prostaglandine eu
129
BIOLÓGIAI GYÓGYSZEREK dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár Func(ia didactica
A Biológiai eredetű gyógyszerek az 1993/94-es egyetemi évben került be,,ez,eté~ V. évfolyamon, választható tárgyként. A tárgy oktatásának feladatkörét kezdettől resi Á. egyetemi tanár látja el. Tárgykörében a biokatalizátorok fontosabb fejezetei szerepelnek, mint: hormonok, biológiai hatfisú lipidek. A cél a leendő gyógyszerészek lyítése, a helyes terápiás szetulélet kialakítása. A sajátosabb fejezetek: az ún. vitaminok, a neurotróp-vitaminok; a szteroid-hormonok, félszintetikus és s~:~~:: mazékok, anabolizáló szerek, orális fogamzásgátlók, terápiás jelentőségű 1 készitmények.
Profesor Doctor !n farmade, farmacist primar, Membru titular al A.S.M. Bucure~ti, Doctor Honoris Causa al U.M.F. Tg. Mnre~, Membru al New York Academy of
1961-1992
Doctor
!953->
FARMACOGNOZIE prof dr.
Csedő Károly
Disdpiina de farmacognozie a fast ínfiinlata ín anuL universitar 1948/1949 dr. Kopp Elemér (1890-!964), fiind condusií de acesta pfula ín !961, apai íntte !991 de prof. dr. Rácz Gabriel ~i íncepánd eu !991 de prof. dr. Csedö Caro!. Framacognozia se preda studenlilor d!n anul III farmacie, semesttele I ~i Il, curs §Í 4 ore lucrari practice. in timpill verii studen}ii efectueaza o siíptfumlnií pentru recunoa~terea piantelor medicinale ~i oblffierea produselor vegetale, nizat ín Griídina de Piante Medicinale ~i Aromalice a UMF Tg. Mnre~, Mure~ului pentru florile din flora spontana. Se vizileaza ~i finnele de profil ne1ntnlc• terea produselor industriale ~i a sortimentel or comerdale. Disdpiina se ocupií de studiul piautelor medidnale ~i al produselor vegetale din acestea, utilizate fie ín scopuri terapeutice fie ca materie primá la prepararea mentelor. fn attibuliile disdpl!nei intra ~i studiul unor droguri (pupne la numar) de animaHí. Ín predarea materiei de specialitate se insista in mod armonios asupra botauice, agrobiologice, fitochhnice ~i fitoterapeutice. fncepand eu prezentarea vegetale se ajooge in final la caracterizarea medicamentelor obtinute din acestea. lucriírilor de laborator se studiaza drogurile din punct de vedere botani c (macro' mul rfuld microscopic) ~i fitochimic (identificarea principiilor active, izolarea ~i narea cantitativa). Incepánd eu anul !976, disdpÚn{de farmacognozie orgauizeaza auual 2-3 perfecp_onare postuniversitat-a i:g d~meniul medicamentului de origine vegetala.
130
131
Prof. Dr. Kopp Elemér a fost distins eu titiul de profesor emerit ~i decorat eu Muucii clasa a III-a. A fost uuul dinire primii reprezenlan!i ai orientiírii fitochimice torul de piante medicinale din tara noastra. Cercetiírile sale in domeniul piantelor tice ~i al uuor droguri eu con\inut in alcaloizi suu! freevent citate in literatura de tale. Rezultatele cercetiírilor sale au intral in ciír!i ~i manuale de specialilate ale renumi!i ca Berger (1950, !960), Heeger (!956), Hegnauer (1956), Gildemeister mann (1961). A urmiírit raspándirea plantelor, condiliile de recoltare ~i pos:ibillitat introducere in cultura, O buua parte a rezultatelor cercetiírilor sale au fost pulbli<:at< revistele gennane Pharmazeutische Zentralhalle, Heil- und Gewürzpflanzen, Die
zi e. Pentru valorificarea plantel or medicinal e ~i aromatice, ca
~i
a altor resurse
propuue unele rezolvari originale. Astfel intr-o lucrare publicatil in !927, rec:oiutanc lulii pentru refolosirea de~eurilor de piante aromatice (Ruta graveolens, Thymus Mentha piperita, etc.). O mare pondere a activitalii sale in cercetarile privind telor m~dicinale §Í aromaticese situeazií dupií 1949, cánd a fost numit profesor, tedra la Farmacognozie, unde, in foarte scurt timp, a organizat, pe lánga Facullatea macie, o gradina experimentala de piante medicinale eu un sortimeni de circa 125 cii care au provenit de la Stalionea Experimentala a Piantelor Medicinale din Cluj tata de B. Páter, !906) ~i de la cooperativa Digitalis- Ora~tie (A. Faragó), unde
tuat experimente pentru cultivarea, aclimatizarea ~i
aromatice. Prof. Dr. Elemér Kopp a
desfii~urat
§Í
conditionarea unor specii
timp de 12 ani o activitate neí"ntreru1]Í
vederea introducerii in culturií §Í ameliorárii speciilor de interes farmaceutic: angustifolia, Pelargonium roseum, Solanum aviculare, etc. in opera sa de crea}ie un loe important il ocupa ~i cercetarile asupra ,,Macului alcaloidic Tg. Mure~" nut de l% morfmli, pentru care a fost distins eu Diploma de Onoare Kabay ~i Plaich<,ta, giala Kabay (1957). Ín activitatea sa l-a avul ca exemplu personal pe Prof. Dr. Páter A fos! conducator ~tiin!ific al unlli mare numar de doctoranzi in ~tiinle fanna<:e• (specialitatea farmacognozie) din toata !ara: prof. dr. Rácz G., conf. dr. Petcu . dr. Rácz-Kolilla E., prof. dr. Csedő C., prof. dr. Grigoreseu E., dr. Lizica Ga~met, criiri dr. Lya Sommer. A participat la redactaroa Farmacopeei Románe ed. VII (1956) prin int.ocrnir·ea.i
monografii, contribuind apoi la pregatirea editiei a VIII-a. Ín perioada ln care a larul disciplinei au apiirut, in Iimba maghiara, cursui de farmacognozie ,,FlrrntakOgJlÓ (Kopp E. ~i colaboratori, vol. I - Általános rész ~i voll! - Részletes rész) edilia I ~i edilia a II-a in 1956, precum ~i un indreptar de lucrari practice gálatok" (Rácz-Kotilla E., Csedő C.) in 1958. Prof. dr. E. Kopp a avul relalii profesionale eu speciali~ti din domeniul piantelor cinale, mai ales eu prof. dr. Teodor Goina de la Catedra de Farmacognozie din ragó Endre de la cooperativa "Digitalis" din Ora~tie, dr. Kiss Margit ~i prof. dr. János de la Institutul de Farmacognozie din Budapesta ~i eu Bodor Kálmán de la Experimentala de Piante Medicinale Cluj, care a dona! coleclia de droguri ve:getale( dreide Frumacognozie a U.M.F. Tg. Mure~. Dupa pensionarea prof. dr. Kopp E. (1962), titularul disciplineia devenit prof. Gabriel, continuánd conceplia profesorului Kopp. Deline aceasta functie pána in cánd pleaca la Uciversitatea de Medicinil din Pécs, Ungaria. Prof. dr. Rácz Gabri•el' absolvent al Facultalii de Farmacie a Universita!ii de Medicinil ~i Farmacie din
132
prcomc>!ia 1950. Ín 1949 ~i-a inceput activitatea in cadrul universitiilii noastre la Botanidí fannaceutidí; apoi vine la Fannacognozie, unde lucreaza p3.na in iob>linut titiul de doctor in farmacie inanull958 sub indrumarea profesorullli Kopp devecit profesor ~ef de catedra in 1968. Concomitent i s-a incredintatconducedoctolranzi in specialitatea Farmacognozie. A indrumat 19 doctoranzi: dr. fáriri.Beu conf. dr. Formanek Iuliu, dr. farm. Péter H. Miíria, dr. furm. Tibori Gabriel, dr. funn. Tibor, prof. dr. Gyéresi Árpád, dr. farm. Badescu Ion, conf. dr. Máthé Ioan, dr. funn. dr. farm. Stanculescu Maria, dr. farm. Hamza Ottó, dr. farm. Zágoni Elemér, Nagy Levente, conf. dr. Giurgiu Mihai, dr. farm. Kiss Ilona, conf. dr. Rogo~ca Madr. O~an Alexandrina, conf. dr. DogaruMaria Titica, conf. dr. Rosenberg Ladislau. , ccontinru1t organizarea ~i conducerea Gradinii Botani ce a UMF Tg. Mure~, iar ca titu."di,;cir•linei de Farmacognozie a coordonat ~i Griidina de Piante Medicinale. Totodata initiatonil publicali ei "Note Botanice". lungul a trei decenii, 1956-1986, a fost decan al Facultiilii de Farmacie, eu interÍn cei 40 ani petreculi in cadrul acelea~i universitali ~i caledre a indepHnit diferite 1n calitate de membru al conducerii universitare, respectiv al Birou1ui senatului. : memiJru titular al Académie Interuationale d'Histoire de la Pharmacie (Paris, 1988), titular al Academiei de :;>tiin!e Medicale (Bucure~ti, !993), membru activ al Acaof Science (New York, !998). A indeplinit firnelia de pre~edinte al Comisi ei de cerin dorneciul piantelor medicinale din cadrul Academiei Románe, de la infiintarea in arruli974 pánain 1994), fiind totodatil ~i director alBazei de cercetari ~tiinliAcademiei Románe din Tárgu Mure~ (filiala Cluj). A delinot diferite funclii in mai societali: pre~edinte de onoare la Societatea Romana de Fitoterapie, pre~edinte la de medicina naturaJa ~i holistica (1990-1994), membru in consiliul de eóndual USSM ( 1960-1986), membru in comiletul de conducere pe tara al Societatii de membru de conducere la Societatea de Geografie ~i :;>tiinlele Naturii (1957Societatea Romana de Biologie (1962-1986). A tinut conferinte ~i prelegeri la versiliilile din Bruxelles (1958), Atena (!967), Ankara ~i Istanbul (1971), Bonn, HarnKieJ ~i München (!973).
autor al tratatului ,,Piante medicinale ~i aromatice" lmpreunií eu Evdochia Coiciu, in Editura Academiei - Bucure~ti !962; a publica! !6 manuale ~i tralate din acela~i .A
din utiliziíri empirice ln medicina populara. student, apoi cadru didactic al FaculHítii de Farmacie a universWítii noastre din iön1entul infiin!iirii acesteia (!948), profesorul Rácz a contribuit la orgamzarea ~i bunul al invalamántului, la dezvoltarea cercetari i in domeniul ~tiinlelor farmaceutice.
133
Prof. dr. Csedö Caro! devine titularnl Disciplinei de Fannacognozie ín !99! 1990-1996 este decanul Facultiilii de Farmacie din Tg. Mure~. Are 46 de ani ín miintul universitar la Facullatea de Fannacie, raril íntrernpere. Activeaza la Di:lciJJ!ir Fannacognozie din anul 1953, cánd a fost numit preparator principal. Pentro normei a desfií~urat activitate didactica ~i la Disciplina de FannacodinanJie a predat cursul de Evidenta economica ~i Legislatie fannaceutica (1967-1993). preda ~i cursurile de Fitoterapie la anul V Fannacie, anul IV Medicina generaJa ~i Stomatologie. Titiul de doctor fannacist 1-a ob(inut ín anul !963. Esté autor, respectiv cmmt<>r, cursuri universitare §i manuale. Conform traditiei ~colii fannacognostice din Tg. Mure~ acorda o mare atentié ca pe Hingil cercetarea morfologica a drogurilor sa capete importanta cuvenita' chimic (fitochirnic) ~i farmacologic, fapt care ofera studenplor un tablou compiet valorii drogurilor. Domenii mai importante de cercetare: A) Cercetari fannacognostice ale dr<JgtrrHo! con?nut in alcaloizi (Papaver somniferum, Capsicum annuum, Datura species, ladonna) in vederea valorifidírii superioare (!8 publicapi, din care 3 in strilmtalltte] Studiul fannacognostic al drogurilor eu continut in ulei volatil: Lavandula species, perns species, Dracocephalmn, Pelargonimn (I 5 publicapi, din care 5 in str:iíinatate); Elaborarea unor metode de determinare cantitativli a principiilor actíve (7 p~~~~:~~·~ care 2 in strainatate); D) Cartarea piantelor medicinale dinjudetele Mure~, t vasna, Bra~ov, Fagaraj, Sibiu, Bistrita-Násaud, Satu Mare, Negrn-Voda- Dc•bnJ~e:a o monografie); E) Cultivarea, seleqia ji aclimatizarea speciilor medicinale Caps:icum, vandula, Pelargonium, Dracocephalum, Grindelia, Corylus. A colabarat la redactarea unor monografii din Fannacopeea Romana ed. VIII-a Colaboreaza eu Academia de ~tiinte Ungare ca executant al Academiei Romane Ja "Chemotaxonomia familiei Lamiaceae". A efectuat specializari ín dorneuiul fitochimiei ín Germania (Münster 1970-1972, 1991, !993) ca bursier al Fundatiei Hmnboldt. Este membrn al Clubului Hmnboldt m§nia §Í participa activ la viata acestuia. Cu aceastlí ocazie a stabilit contacte eu litali ~tiin(ifice de rang international: prof. dr. K. Szendrei, prof dr. I. Reisch, prof. dr. Schulte, prof. dr. H. Fri_edrich, prof. dr. G.Snatzke, prof. dr. Egon Sta!Jl, prof. dr. G. prof. dr. Sz. Nyiredy. In cadrul ProgranJului Tempus a participat la un schimb de en(á ín Valencia (!996) ~i a contribuit la elaborarea ProgranJului Tempus-Rouen Este membru afiliat la mai multe societati ~tiintifice din tarií ~i strainatate: ~tiintifica de Farmacie din Romania (1953); Societatea de Fitoterapie din Romania Academia ÜanJenilor de ~tiintá din Romania; Societatea Internaponala pentru Cere<,tai Piantelor Medicinale GA (!977); Societatea de Etnomedicinií din Austria (!981); tea de ~tiin(e Ungare; Societatea de Fitoterapie din Ungaria (1984); Societatea de Medicinale- Egipt; etc. Din anul 1997 este membru al Academiei de ~tiin(e M<,di<:al<':' Romiinia. Face parte din Comisia de Piante Medicinale a Academiei Románe din 1 perioada ín care a detinut fimqia de decan a contribuit la afilierea facultiilii Asacialia Facultiilii or de Farmacie din Europa. · Este membru activ in colegiul de redactie al revistelor "Fannacia" ~ Bucure~ti, Phytotherapeutica Romanica" - Biert~ "Note Botanice" - Tg. Mure§. Are 3
134
obpnerea substantelor actíve din Capsici fructus ~i 5 brevele de inventie ínregisA obtinut Diploma de Mentiune SIM (I 985) de la Salonul OSIM- Cons:iunniito:arele distinctii: Diploma intema(ionalá Kabay- !958; Diploma Evidentiat medico-sanitara- !959; Medalia Muncii- 1969. Cartea ,,Plantele medicinale ~i din judetul Harghita" a fost premiata de Academia Romiiná eu Premiul I I'Racovitli" ín I 981. anii I 972-I 988, ín calitale de colaborator ji responsabil, contribille la realizarea a 19 contraele ~i convenpi de cercetare ~tiinpficá. prof. dr. Csedő Caro] este conducator ~tiinpfic de doctorate ín specialitatea í"n prezent sunt ínscriji la doctorat 12 fannaci~ti: Foris Izabella, Muntean 'BilriinlbU Adela, Petrov Anijoara, StanJanichi Mihai, Fekete Tünde, Péter Hajnal, M<,linda, Moldovan Ediili Rodica, Szöcs Dóra, Kelemen László ~i Cre(u Camelia. farm. Péter H. Mária ji-a ínceput activitatea de cadru didactic in anul !958 la DisFannacognozie, ciind a fost nuruita preparator principal. Ín 1961 este numita ~ef iar in !963 asistent universitar; íntre 1985-1988 predá cursurile de fannacogjeflucrári intre 1988-1993 lucreazií ca cercetátor gradul III in dorneuiul piantelor Ín decursul a 35 ani a efectuat cercetlíri in dorneuiul etnobouruicii, fitochirniei ieuootax<Jn<>miei. A participat la experientele de cultivare ji atneliorare a unor specii S-a ocupat intens de aqiunea antibiolica a unor taxoni. Írnpreuna eu Prof. Dr. ~ r:ohr;el a introdus í'n capitalul ,,Analiza microscopidi a produselor vegetale" din íacop<,ea a IX-a ~i a X-a, metoda determinarii tipurilor de siomate ~i a ratiei palisam<,to>e toate congresele de farmacie ~i manifes~arile jliintifice din (ara in perioada prezentiind nmneroase lucrari jtiinpfice. In anul I 998 a fost evidenj:iata eu Clasa I Genersich Antal ji Placheta omagiala. dr. Monea Marioara este absolventa a Universitiilii de Mediciná ji Farmacie j~Nap<>ca, promopa 1961. í"ncepiind eu l. noiembrie 1962 a fost numita preparator la noastra, la disciplina de Farmacognozie. Ín perioada anilor 1967-1975 a funccalitate de asistent .universitar la aceastií disciplina ~i la Disciplina de Eviden(ií §Í Legislafie farmaceutidí. La Disciplina de Farmacognozie a tinut cursuri de iar la Evidenta economica ~i Legislaj:ie fannaceutica, cursurile ín Iimba romiina. A índrumatoare de lucrari practice de fannacognozie ji a participat la elaborarea de Evidenta economica §Í Legisiali e farmaceuti cá (ed.! ~i ed. II). í"n anul I 972 teza de doctorat la Facullatea de Farmacie a l.M.F. Cluj-Napoca, obiiniind titiul farmacist, iar ín 1975 a fost avansata ín func(ia de jeflucrari. Íntre 1972-1989 a cursul de Eticá ji deontologie farmaceuticá, iar intre anii 1980-1994 ji cel de Toxielaboriind 2 volmne de cursrni. í"ntre anii 1980-1993 a linut ~i prelegeri de Fitola cursurile postuniversitare ín acest dorneniu. Ín anul1989, prin hotararea Biroutxecuttv al Senatului a fost transferarn la Disdpiina de Farmacologie a Facultiilii de eu norma didactica de predare a farmacologiei la studenpi Facultiilii de Stamafiind 0eful Disciplinei de Farmacologie. In aoul 1994 a fost promovatá la firnelia
135
de Conferenpar la Disciplina de Farmacologie, unde lucreaza ~i in prezent. A te 40 de lucriíri de diploma. Are 26 de lucrari ~tiin!ifice publicate in reviste din striíiniítate, respectiv 66 lucriíri prezenlate la diferite simpozioane, consfiíltjiri ~i in fara ~i peste hotare. Activitatea de cercetare ~liin!ifica este rumta pe acpunea farmaca logica a p~:~~~~~ dicinale, dupa cum urmeaza: antibacteiiana, fungistaticá, colagog-coleretidí, d tihipertensiva ~i antiinflamatoare. A participat la elaborarea produselor mc'di,carner>toi a contribuit la indeplinirea prevederilor contraetelor de cercetare in coleetivele prof. dr. Csedő Caro! ~i prof dr. Rácz Gabriel. A fast distinsa de ciítre Miinis:tenul (iírnántului eu diploma "$eflucriíri evidenpat" (!984). Dr. farm. páspar Mária este absolventií a Facultiípi de Farmacie din Tg. mopa !959. In !960 este angajatií la Disciplina de Tehnica farmaceutica ca principal iar din !967 ca farmacist cercetator la Disciplina de Farmacognozie za pánain !991. Pe baza de examen obpne titiul de farmacist urban (1963) ~i principal (1976). Suspne teza de doctorat ~i obtire titiul de doctor in farmacie in fu perioada dit a actival la Disciplina de Farmacognozie a indrumai peste 20 denp in elaborarea lucriírilor de diploma, a colabarat la realizarea contraetelor de in colectivele conduse de prof. dr. Csedő Caro! ~i prof. dr. Rácz Gabriel privind carea piantelor medicina!e. Timp de 15 aui a (inut lucr!lrile practice la Disciplina denta economica ~i Legislape farmaceutica. Majoritatea cercetiírilor ~tiin!ifice se refera la conpnutul in ulei volatil al
~í
í'ndrumatoare de lucrari practíce l Egyetemi jegyzetek
E. ~i co/ab.: Farmakognózia vol. I (Általános rész) ~i vol II (Részletes rész) !953; E., Rácz Katilla E., Csedő C.: Farmakognózia, vol. I-II, I.M.F. Tg. Mure~, 1956; Katilla E., Csedő C: Farmakognóziai vizsgálatok (Índreptar de lucriíri practice),
Tg. Mure~, !958; C, Péter H. M, Monea M: Farmacognozie, Indrumator de lucriíri practice, Tg. Mure~, !967; Csedő C.: Farmacognozie - Curs de piante medicinale ~i alomatice, vol. I I.M.F. Tg. Mure~; Csedő C.: Farmacognozie - Curs de piante medicinale ~i aromatice, vol. II I.M.F. Tg. Mure~; M: Farmacognozie- Indreptar de lucrari practice, vol II (1978), I.M.F. Tg.
M: Farmacognozie- Indreptar deJucriíri practice, vol III (1978), I.M.F. Tg. H. M: Indreptar de lucrari practice de Farmacognozie, vol I (!984), I.M.F. Tg.
Péter H M: Farmacognozie- Curs de piante medicina!e I.M.F. T g. Mure~
~i
aromatice, vol III
ceaiurilor medicinal e, la acthmea antiparazitara a acestora. ~ef lucriíri dr. E~ianu Löw Sigrid este absolventa a Facultiípi de Farmacie
Mure~, promotia
!975. Intre auii 1980-!992 a lucral la Centrel de Cercetiíri' Tg. Mure~, filial1í a A.S.M, unde promoveazií la funcpile de cercetator ~ti:inp.fic cercetator ~tiinpfic principal gr. III (!990) ~i cercetator ~tiinpfic principal gr. II !991, in urma promovarii examenului de atestare suspnut la U.M.F. Tg Mure~ tata ca farmacist specialist in specialitatea Piante Medicinale. Prin caneurs de asistent universitat (!992) ~i apai cel de ~eflucriíri (1994) la Disdpiina de nozie-Fitoterapie a Facultapi de Farmacie din Tg. Mure~ unde lucreaza ~i 1n ticipa in mod intens la activitatea disciplinei. fu aceastií perioada a elabarat un macognozie (vol. I ~i II, maintalespre multiplicare) ~i unu! de Fitoterapie (rr1anusc:ri suspnut teza de doctorat Preda cursurile de farmacognozie (anul III Farmacie), (anul V Farmacie, anul IV Stomatologie ~i Medicina generala) ~i medicamente tice (anul IV Farmacie) 1n Iimba romana. Totodata pne cursuri postuniversitare de rapie impreuna eu prof. dr. Csedő Caro!. Domerriul activita!ii de cercetare ~tiinpfica este studiul fitochimic ~i farmacolaj piantelor medicinale ~i produselor vegetale (polen, propolis, Beta vulgaris L. var. Lithospermum officina!e L, Grindelia robusta Nutt). Are peste 40 de lucriíri prezentale la diferite simpozioane, consfiítuiri ~i congrese, o parte fiind püblic,ate rite reviste de specialitate. Este membru al Societatii de ~tiin(e Farmaceutice nia, al Societatii de Etnobotanica din Austria, al Societiípi de Fitaterapi e din Romfulli: Societapi de Piante Medicinal e din Ungaria.
136
(red): Plantele medicinale din flora spontana a Bazinului Ciuc. Ed. Cons. Pop.
ujuii.Harghita, !968 . Laza A., Caieiu E.: Piante medicinale ~i aromatice. Ed. Ceres, Bucure~ti, !970 G, Laza A., Caieiu E.: Gyógy- és illóolajos növények, Ed. Ceres Bucure~ti, !972 G.,Füzi J. (red): Kovásznamegye gyógynövényei (Plantele medicinale din jud. tovasna) Ed. Casa agronomului Sf. Gheorghe- Arc~, 1973 G., Lc"aA., Caieiu E.: Gyógynövények, Ed. Ceres, Bucure~ti, !975 C (~d): Plantele medicinale ~i condimentare din judelul Harghita. Ed. IJJc;oc>F Miocurea Ciuc; !980 LJ, Cs
C,~;~rtr~~~~e~nr~~-.e~!589/1'2-74: Extraete de piante medicinale pentru obpnerea preparabenefilar- Intreprinderea de produse cosmetice_"Farmec" Cluj; exe-
!~
prof. dr. Rácz G.conf. dr. Csedő C . .•Ccmtr·act nr. 816/1973: hroducerea in culturií a unor specii de piante medicinale ~i 'anJm:ltic'e din fondul silvit beneficiar: Inspectoratul silvic judefean Mure~; executant: dr. Rácz G., conf. dr. l;edő C.
137
Contract nr. 1950/1974: Cartarea piantelor medicinale din flora spontanlí a Bra~ov; beneficiar: Intreprinderea de piante medicinale ,,Plafar" Bra~ov; prof. dr. Rácz G., conf. dr. Füzi J., conf. dr. Csedö C., dr. Kisgyörgy z. · Contract nr. 227911976-1977: Extract fitocosmetic eu efect de revitalizare
•
•
rare a epidermei; ?eneficiar: Intreprinderea de produse cosmetice "Farmec" cutant: prof. dr. Racz G., conf. dr. Csedö C. • Contract nr. 1774/1977: Ob(inerea unni produs pentru roborare ln starea de centlí ~~ stimulare~ cre~terii auimalelor, din de~eurile de amidon de porumb benefictar: Intrepnnderea de bere, spirt ~i ami don, .Miercurea-Ciuc· ex<,cutanti: dr. Csedö C., ~eflucrari dr. Fülöp L., prof. dr. Rácz G., dr. Gáspár • Contract _nr. 424711977-1978: Extra~! fitocosmetic eu actinne hidralanta ~i de · rare a eptdermet; beneficmr: Intreprmdrea de produse cosmetice "Farmec" cutant: prof. dr. Rácz G., conf. dr. Csedö C. • Con?'~ct nr. 412/1978: Cercetarea produselor eu actinne hepato-biliarlí a unor ..
M:
m~diCmale; beneficiar: Oficiul fannaceutic, Laboratomi galenic; executant:
•
Racz G., conf. dr. Csedö C., conf. dr. Rácz Kolilla E., ~ef lucrari dr. Monea GáspárM. . Contract nr. 482/1978: Obtinerea extraetelor vegetale pentru regenerarea benefictar: Intreprmderea de produse cosmetice ,,Farmec" Cluj; executant:
•
•
•
Rácz G., conf. dr. Csedö C. Contract nr. 164/1978-1981: Studiul privind posibilitlítile de valorificare a plídure din judelUl Harghita; beneficiar: Uninnea judeteana a cooperativelor de Harghita, Miercurea-Ciuc; executant: conf. dr. Csedö C. ~i colaboratari Contract nr. 2400/1980--1982: Aqiunea unor substante chimice in diferite variant.': ~e timp ~~ ~odul de _aplicare Ja unele piante medicinale asupra cre~tern ~l dezvoltarn; benefic1ar: U.M.F. Bucure~ti, Facullatea de Fmm,1cft; tant: conf. dr. Csedö C. ~i colaboratari Contract nr. 899/1982-1983: Produs fitocosmetic de polifenalat de zinc cralclillllle'
timicrobiana, astringenta, epitelizanta ~i de revitalizare a epidermei; be~ficiar: prinderea de produse cosmetice "Farmec" Cluj; executant: conf. dr. Cf.:!dő C., criíri Fülöp L., dr. Kisgyörgy Z., dr. Gáspár M., Szánthó Klaudia. • Contract nr. 130911983-1985: Produs continánd extraele vegetale cuefect re,,italh §Í epitelizant pentru uz cosmetic; beneficiar: Intreprinderea de prodr;e cosmeti-ce mec" Cluj; executant: conf. dr. Csedő C., ~eflucriíri Fülöp L., dr.Jáspár M., györgy Z., Szánthó Klaudia. • Contract nr. 5739/1985-1987: Extract fitocosmetic standardizavu efect de tonozari! epitelizare a epidermei pe baza principiilor actíve din planta p;ipendula ninoaria ~ca); beneficiar: Intreprinderea de produse cosmetice "Fann~" Cluj; executant:
•
•
dr. Csedő C., ~eflucriíri Fülöp L.;dr. Gáspár M., dr. Kisgyörg:Z., Szánthó KJ,mdiia. Contract nr. 362111987-1989: Prepararea ~i analiza fitochi,icií a produsului lat de zinc de origine vegétallí; beneficiar: IntreprindereaJe produse cosmetice mec" Cluj; executant: conf. dr. Csedö C., ~eflucrari Füli' L., dr. Kisgyörgy z., thó Klaudia. Contract nr. 468311987-1988: Metodií nouií peniru obtterea polifenolatului de niu ~i analiza fitochimica; beneficiar: Intreprinderea·e produse cosmetice ,,ri
138
executant: conf. dr. Csedö C., ~eflucrari Fülöp L., dr. Gáspár M., dr. Kisgyörgy -: szántfiá Klaudia. nr. 3622/1987-1988: Testarea actiunii farmacologice ~i urmiírirea stabilitiítii >dusul'ui polifenalat de zinc de origine vegetalií; beneficiar: Centrala industrialií de dicameute ~i cosmetice Bucure~ti; executant: conf. dr. Csedö C., prof. dr. Feszt G., Kis·ovörovZ., ~eflucriíri Fülöp L. nr. 54/1988-1989: Detenninarea toxicitiilii acute (DL50) a oxaciclinei conprevederilor CAER ~i a Comunitiítii Europene; beneficiar: Centrala industriala de odic,anterrte ~i cosmetice Bucure~ti; executant: conf. dr. Csedö C., prof. dr. Feszt G., . Kisg)•Ör!!)' Z., ~eflucriíri Fülöp L. nr. 682/1988: Standardizarea ~i avizarea medicalií a polifenolatului de zinc de vegetal8.; beneficiar: Intreprinderea de produse cosmetice "Nivea" Bra~ov; exe-
conf. dr. Csedő C., ~ef lucriíri Fülöp L., prof dr. Feszt G., prof. dr. Monea A., cn.~-''" dr. Monea M., dr. Gáspár M. nr. 486/1989: Realizarea unni ameslee de condimente (Condiment M2-Mu-
din piante aromatice indigene eu utilizare in industria cfunii; beneficiar: IntreprinJocalií de industrializare a clírnii Tg. Mure~ ~i Directia generalií a lntreprinderii piante medicinale Piafar Bucure~ti; executant: conf. dr. Csédö C., dr. Gáspár M., Jucriíri dr. Monea M.
)isciT,lirta de farmacognozie a organizat, respectiv a contribnit la orgaurmatoarelor manifestari ~tiintifice Farmakognózia Tanszék részvételévellebonyolított tudományos renSesiune ~tiintificií a Institutnini de Mediciuli ~i Farmacie (I.M.F.) Tg. Mure~, mai 1955; farmaceutice ale Regiunii Mure~ Antoname Maghiare, Tg. Mure~, 10--12 de.'cerrtbrie 1956; Sesiune ~tiin(ificií a I.M.F. Tg. Mure~, 26-28 octombrie 1957; Conferin(ií Nationala de Farmacie (Congres), Bucure~ti, 29 iunie- 2 iulie 1958; Sesiune a Bazei de Cercetari a Academiei Romiine din Tg. Mure~, 26-28 de:' cen1brie !958; farmaceutice ale Regiunii Mure~ Autonome Maghiare, Tg. Mure~, 2-5 iulie Sesiune ~tiin(ificií a I.M.F. Tg. Mure~, 29-30 iunie 1960; Cons!atuirea privind nona editie a Fannacopeei Romane, ed. VIII, Craiova, 14-16 iu' lie 1960; plenarlí largitií a U.S.S.M., filiala regiunii Cri~ana, sec(ia Farmacie, 9-10 decembrie 1961 ; ~tiintificlí interregionalií a U.S.S.M. filiala Baia Mare, sec(ia Farmacie, 2-3 iu. 1962; A VIII-a Sesiune ~tiintificií a I.M.F. Bucure~ti 24-26 noiembrie 1962; A IV-a Sesiune ~tiintificlí a I.M.F. Tg. Mure~ 21-22 decembrie 1962;
139
Bucure~ti
•
A II-a Conferin(ií Naponala de Farmacie (Congres),
•
Al II-lea Simpozion fannaceutic, Craiova, 2-4 septembrie 1964;
• • • • •
PrimuJ Simpozion de Fannacie, Oradea 12~14 iuJie 1965; A V-a Sesiune ~tiinpfica a l.M.F. Tg. Mure~, 26-27 noiembrie, 1965; A VI-a Sesiunqtiin!ifica a l.M.F. Tg. Mure~, 15-17 decembrie 1967; Al III-lea Congres Naponal de Fannacie, Bncure~ti, 7-9 noiembrie !968; A VII-a Sesiune ~tiintifica a cadrelor didactice a I.M.F. Tg. Mure~ 12-13 196~ ' Consfátuirea de ph:~.nte medicinalepe tara eu terna "vaiorificarea superioara a medicinale", Tg. Mure~ 4-5 iuJie !970; Consiatuirea eu terna "Produse cosmetice §Í chimico-casnice" Cluj-Napoéii: Fannec, 23-24 noiembrie !975; Simpozionul "Orientari noi í'n valorificarea piantelor medicinale §Í arcJmati•ce''; T~nad, 2-3 iunie 1978; (Rezumatele aufost publicateintr-un volum)
• •
• •
• • • • • •
•
• • • • • • • •
•
•
14-16 noien1briei
farmaceutice realizate in cadrullaboratorului de microproductie colaborare eu intreprinderi de productie és nagyüzemi gyártásra kidolgozott készítmények (!977) din de~euri de piante; energizant pentru stimuJarea cre~terii pniior .urimele 2 !uni; l.B.S.A.- Miercurea Ciuc · BP.ATUliKi'I.N (!978) medican1ent colagog-coleretic, hepatoprotector; O.F. Tg. Mu,Farmac:ia nr. l iRYL-l'OI"IF.ENOLAT DE Al.UMINIU (1979) substanta activa pentru produse I.P.C. Fannec Cluj-Napoca Á DE DINTI CU EXTRACT DE Pl.ANTE MEDICINAI.E- I.P.C. Nivea Bra-
Simpozionul "Terpenoide vegetale de interes terapeutic", Facultatea de
l.M.F. Tg. Mure~, 30 ianuarie 1980 (Rezumatele aufost publicateintr-un vwum~: Zilele biolagilor dinjudelill Harghita. Mirecurea-Ciuc, 3-6 mai 1980, · Saptamána ocrotirii naturii ~i mediuJui ambiant, 2-8 iunie 1980, ConsiliuJ detean Harghita ~l Ill-lea Simpozion ~tnobotanic, 12 decembrie 1983, ComitetuJ de Cuitura ~i \le al Judefnlrn Harghita, Muzeul Judetearr Miercurea Ciuc. Consflítnirea de Farmacie pe tara, 28 aprilie 1984 SimpozionuJ ,,Flavonoide ~i importanta lor biologica", l. iilllie 1984, USSM _ Farmaci e, Facullatea de Farmacie din Cluj-Napoca A X-a Sesiune "Conservarea naturii pe baze ecologice" 4-6 iunie 1987 Ciuc ~ ' Sesiunile ~tiintifice anuale de valorificare a cercetarii medicale organizate de S~itara a j~de(ului Mure~, Centrul de Cercetari Medicale Tg. Mure~, Ac:adcem! Stirn(e Med1cale ~l I.M.F. Tg. Mure~ in anii 80 (Rezumatele au fast publicate volum) Al IX-lea Congres Naponal de Fannacie, Bucure~ti 28-30 septembrie !989 SimpozionuJ de Fitoterapie Tg. Mure~, 28-29 ianuarie !994 Al X-lea Congres Naponal de Fannacie, Cluj-Napoca septembrie 1994 SimpozionuJ de etnomedicina Tg. Mure~, 4-5 aprilie 1997 SesiUllea ~tiintifica anua!a a cadrelor didactice a UMF Tg.Mure~, 22-23 mai 1 Simpozionul "Gradinile botanice, institupi de instruire, educare ~i cnnoc'n'""' "~" versitatii", Tg. Mure~ 9-12 octombrie .1997 Couferin(a de piante rnedicinale, Szeged (Ungaria), 16-17 octombrie !997 Prima ~edin(a de comanicari rorniíno-maghiare, 2 iunie 1997 Cluj-Napoca- Miercure~ Ciuc in colaborare eu Academia Rarnána- filiala Cluj-Napoca ~i tatea de Snmte Farmaceuti ce- secpa Piante medicinal e din Ungaria Simpozionul de Fitoterapie eu terna "Metode alternative in tratamentul holnavilr diabeqi cancer". 1-2 august 1997, Biertan Al XI-lea Congres National de Farmacie, Ia~i 8-10 octombrie !998
140
u\LP>Lrvl
O.F. Tg.
(!989) medicament pentru tratan1entul prostatitei Mure~, Pannaeia nr. l
cosme~ice
~i
adenomulni de
dingama MAGNOLIA- I.P.C. "Farmec" (Crema nutritiva; Crema de
Crema de zi; Lotiune demachianUi; Lofiune tonidí; Lotiune astringentli; Spray lodorant)
experimentale pentru cultura piantelor medicinale: itroduc:enoa in semicuJtura a illlor specii medicinale (eu precadere Atrapa belladonnal perimetruJ comunei Lunca Bradului, Milllpi Calimani-Valea !lvei; parcelelor experimentale in 7 etaje geografice in Valea Tilmavei Mici de la Cetatea de Balta Gud. Alba) prin comuna Atid!Praid Gud. Harghita), SovataSebe~- Trocu(a Gud. Mure~) 1974-1980; lJiperiJmentarea a 24 specii medicinal e pentru aclimatizare ~i introducere in cuJtura in de camp in perimetrul comunei Sángeorgiu de Mure~, 1982-1991;
de doctorat ale cadrelor didactice de la Disciplina de Farmacog-
Gabriel: Prindpiile active de natura fenolica din organele vegetative de pár communis L.). Facultatea de Farmacie l.M.F.Tg. Mure~, 1957, conducátor >liintific Prof. Dr. Kopp Elemér Caro/: Studiul principiilor active din ardeiul iute (Fructus Capsici) indigen;
'acuJt•ttea de Farmacie J.M.F.Tg.
Mure~,
1963; conducator
~tiinpfic
Prof. Dr. Kopp
141
o
o
o
•
•
Monea-Tfra Maria: Studiul farmacognostic al llllOr specii din genul Centanre (Compositae); Facullatea de Farmacie I.M.F. Cluj Napoca, 1972, conduciitor Prof. Dr. Goina Teador Péter H. Mária: Studiu farmacogoostic comparativ al speciilor de A!~no·nia cultatea de Farmacie I.M.F. Tiirgu Mure~, !973; conduciítor ~tiin!ific Prof. Gabriel Tibori Gabriel Adrian: Studiul farmacognostic al speciilor din familia Urnhelli utilizate in medicina popularií romaneasca. Facullatea de Farmacie I.M.F. Tg. !973, conduciítor ~tiintific Prof. Dr. Rácz Gabriel Gáspár Mária: Studiu farmacognostic ~i fitochimic al spedei Artemisia Facultatea de Farmacie I.M.F. Cluj-Napoca, 1974; conduciítor ~tiinfific Teador Goina E§ianu Sigrid: Studiul fitochimic al produsului Grindeliae herba de nrcweLni'"" digenií. Facullatea de Farmacie I.M.F.Tg.Mure~, 1999; conduciítor ~tiintific Dr. Csedő Caro!
Alexandrina: Acfillllea llllOr compu~i fenilpropanici ~I izoprenoidici asupra enzimelor proteolitice. Fac. de Farm. I.M.F. Tg. Mure~, 1987, cond. ~t. Prof. Rácz Gabriel Levente: Studiu farmacogoostic comparativ al pedllllculilor de Plllllus avium L. cerasus l. Facullatea de Farmacie I.M.F. Tg. Mure~, !980, cond. ~t. Prof Dr. Gabriel Ottó: Cercetari farmacognostice in vederea valorifidirii superioare a speciei otentilla anserina L. Fac. de Farm. I.M.F. Tg. Mure~, !979, cond. ~t. Prof. Dr. Rácz Albert: Plantele medicinale ~i aromatice din valea Tilmavei Mici. Fac.. de Farm. Tg!. Mure~, !977, Rácz Gabriel Joan: Contribufii la valorificarea piantelor eu con(inut ín substante mucilagi. Fac. de Farm. I.M.F. Tg. Mure~, 1976, cond. ~t. Prof. Dr. Rácz Gabriel wnnaJ"kluliu: Studiul farmacogoostic comparativ al plantei Rubia tinetariura L.; Fade Farmacie, I.M.F. Tg. Mure~, !972; conducator ~tiinfific Prof. Dr. Rácz
Teze elaborate sub í'ndrurnarea profesorilor E. Kopp, T. Goina, G. Lucriíri §tiintifice l Tudományos közlemények o
•
•
•
o
•
o
•
•
o
Ádám Ludovic: Contribufii la studiul farmacogoostic al plantei Ruroex Facullatea de Farmacie I.M.F. Cluj, !964, conduciítor ~tiinfific Prof. Dr. vo•rna• 1 Geréd Csegedi Julia Jolanda: Studiu farmacognostic comparativ al unor specii ne de Thymus. Facullatea de Farmacie I.M.F. Cluj-Napoca, 1972; conduciítor Prof. Dr. Goina Teador Németh Tibor: Studiu farmacognostic asupra hameiuini (Huroulus lupulus). de Farmacie I.M.F. Tg. Mure~, 1974; conducator ~tiinfific Prof. Dr. Rácz("!,,,..~:"' Kiss F. Ilona: Cercetari farmacognostice in vederea valorifidírii speciei arcbangelica (cultivatií). I.M.F. Tg.' Mure~ !983; conduciítor ~tiintific prof. Gabriel Rogo~ci'J Maria: Speciile de Lythrum din flora R.S. Romfuúa, l.M.F. Tg. conduciítor ~tiinfific Prof. Dr. Rácz Gabriel Gyéresi Árpqd: Identificarea cromatograficil a alcaloizilor eu nucleu tropanic, nic ~i izochinolinic din drogurile ~i preparatele galenice oficinale ín mana edifia a VIII-a. Fac. de Farm. I.M.F. Tg. Mure~, !974, cond. ~t. Prof. Gabriel Beu Aurora: Contribufii la studiul unor ferigi indigene. Fac. de Farm. I.M.F. re~, !970, cond. ~t. Prof. Dr. Rácz Gabriel .. Dogaru Maria Titica: Cercetari farmacadinami ce privind afectele piantelor . din familia Labiatae asupra sistemului nervos central. Facultatea de Farmacie Tg. Mure~; conduciítor ~tiirifific Prof. Dr. Rácz Gabriel Rosenberg Ladislau: Act~ullea antifungidí a unor uleiuri volatile obtffiute din familie Lamiaceae (Labiátae). Facullatea de Farmacie, I.M.F. Tg. Mure~, !993; elitor ~tiinfific Prof. Dr. Rácz Gabriel . Zágoni Elemér: Studiul farmacogoostic al unor taxoni apartinand genului Rfbes lia Saxifragaceae). Fac. de Farm. I.M.F. Tg. Mure~, !979, cond. ~t. Prof Dr. Racz
142
E., Kovács Kl.: Incereiiri de cultivare ~i selectionare a planteL Papaver somnifeefectuate ín cursui anului 1951. Farmada I (!953), 2, p.]6; E., Kovács K., Rácz Katilla E: Formarea alcaloizilor ín planta Papaver somnífeL. in cursui dezvoltiirii. Parmaeia I (!953), 2, p. l 3; E., Rácz Kolilla E., Csedő C: Tinetura Papaveris, ob(inerea ei din de,euri indi~i analiza preparatului. Revista Medicalií l (1955), 1-2, p. 71; E., Rácz Kolilla E., Csedő C: Experiente de selectionare a saiurilor de mac alca. Volum de rezumate "Prima sesilllle ~tiintificií a l.M.F. Tg. Mure~, !955, p. 45; E.: Versuche zur Züchtung einer morphinreichen Mohnsorte. Die Pharmazie, 12 9, p. 614; E., Csedő C, Rácz Katilla E.: Determinarea nefelometricií a morfinei din capsumac. Revista Medicala 3 (!957), 4, p. !Ol; E., Rácz Katilla E., Csedő C, Mátyás S.: Aoaliza chimicií a uleiului de leviíofica noastrií. Revista Medicalií, 4 (I 958), 2, p. 119; E.: Santonina ~i piante noi eu continut in santoninií. Revista Medicala 5 (1959), 54• E.: Rácz Katilla E.: O nouii metodlí de determinare gravimetricií a morfinei sub de camplex morfinií-vanadiu-molibden. Farmada 5 (!959), 3, p. 212; E., Rácz Katilla E., Cs edő C.: Mikrochemische Bestimmung des MorphingehalMohnkapseln mittels einer nephelometrischen Metbode. Die Pharmazie 14 5, p. 263; E., Rácz Kolilla E., Csedő C.: Über das ruroiíoische LavendelöL Die Pharmazie 3, p. 126; E., Rácz Katilla E. :Experiente de cultivare a speci ei Pelargonium roseuro Willd. uleiului esenfial ob(inut. Revista Medicala 6 (!960), 2, p. 224;
143
• • • •
• • • •
•
• • •
• • •
• • • • •
Kopp E.: Importanta terapeutica a uleiului volatil ~i a compu~ilor !ui. Revista 7 (!961), p. 436; Kopp E., Rácz Katilla E., Csedő C., Mátyás S.: Weitere Versuche zur Züchtunl~' alkaloidreichen Mohnsorte. Die Pharmazie !5 (1961), 4, p. 224; Kopp E.: Importanta terapeutidí a uleiurilor volatile ~i a componenlilor lor. Medicala 7 (!961), 4, 436 Kopp E., Rácz Katilla E., Bucur M, Péter H. M, Kisgyörgy Z.: Gr:avi:meltris·ch~ timmung des Morphins !n Form einer Morphin-Molybden-Vanadium Komp•lex:y, dung. Die Pharmazie 17 (1962), 2, p. 46; Kopp E., Rácz Katilla E.: Experiente de cultura ~i de selectie efectuate la vanduia angustifolia Mill. Revista Medicala 9 (1963), 4, p. 390; Rácz G.: Identificarea 1o Herba Centaurii a imputitalilor provenite de la Sil·ene: .a ria. Farmada 2 (!954), p. 58 Rácz G., Kisgyörgy Z.: Metoda microchimica pentru identificarea hi'clroc:hir10ni piante. Farmada 3 (!955), 2, p. 60 Rácz G., Füzi J, Kisgyörgy Z., Szentkirályi E ..· Actiunea antimicrobiana a de frunze de par (Pirus communis L.) asupra dezvoltiírii ageutilor pat'ageni ai Revista Medicala 2 (1956), 4, p. 34 Rácz G., Rácz Katilla E., Kisgyörgy Z.: V arialia conlinutului de arbutina la phylos uva ursi L. Spr. in cursui dezvoltarii ~i !n dependenta de factorii me:dittllli vista Medicala 2 (!956), l, p. 40 Rácz G.: Adatok a Magyar Autonóm tartómány florájárrak ismeretéhez. Gyómrs: szeti Értesítő 2, (1957), 3 Rácz G.: Népgyógyászati adatok az Aranyos völgyéböl. Gyógyszerészeti (!957), 2, p. 15 Rácz G., Kisgyörgy Z., Füzi J.: Conlinutul!n arbutina al frunzelor de par m,,",".,; provenite de la soiutile de cultura ~i de Ja piírul paduret. Revista Medicala 3 p. 107 Rácz G., Blazsek V.: Contribulii la analiza cromatografica pe hartie a derivattil<>r; !ici d1o piante. Identificarea arbutinei ~i a hidrochinonei. Parmaeia 6 (!958), 5, Rácz G., Csedő C.: Metoda de determ1oare microchimica a alcaloizilor totali traguna (Atropa belladonna). Revista Medicala 4 (!958), l, p. 36 Rácz G., Kisgyörgy Z., Füzi J: Bakteriostatische Wirkung des mensc:hlich<m.J nach Gerruss von Auszügen aus Bimbliittem. Die Naturwissenschaften 45 p. 342 Rácz G., Kisgyörgy Z., Füzi J: A körtefa (Pyrus communis L.) vegetatív leukoanthocianin tartalma. Acta Pharmaceutica Hungarica 28 (!958), 4, p. !87 Rácz G., Füzi J, Kemény G., Kisgyörgy Z.: Actiunea hidrochinonei ~i a floriziinei pra dclului sexualla ~obolani.Révista Medicalií 5 (!959), l, p. 67 Rácz G., Csedő C.: O noua pasibilitale de valorificare ralionala a cuiturilor de gunií (Atropa belladonn.a L.). Revista Medicalií 5 (!959), 3, p. 309 Rácz G.: Herba Leonilli in terapeutica moderna. Parmaeia 7 (!959), 5, p. 387 Rácz G., Füzi J: Téjékoztató adatok leukoantocianinok gyógynövényekben fordulásához. Acta Pharmaceutica Hungarica 29 (1959), 2, p. 64
144
G.: Consideralii asupra valorii piantelor 1otrebllintate !n medicina populara. Far8 (!960), 2, p. 97 G.: Az árticsóka (Cynara scolymus) a gyógynövények sorában. Gyógyszerészet 4 ll, p. 407 G., Füzi J, Kisgyörgy Z.: Suspendarea fertilitiítii animalelor de experienta tratale de par. Revista Medicala 6 (!960), l, p. 80 G., Füzi J, Fülöp L.: Cerimetriás módszer növényi drogok arbutintartalmának ne>:batározására. Acta Pbarmaceutica Hungarica 30 (!960), 5, p. 212 G., Kisgyörgy Z., Papp J: Influenta provenientei botanicea amidonutui asupra comprimatelor. Revista Medicala 6 (1960), 2, 239 G., Füzi J, Kisgyörgy Z., !/ie~ G.: Contribulii la cuno~terea conlinutului in arbudin produsul1odigen Folium Vitis idaeae. Parmaeia 9 (1961 ), 8, p. 505 G., Fazakas B., Horváth G.: Filadelfina, un nou antibiotic eu aqiune trihomonamflorile de Philadelphus coronarius. Revista Medicalií 7 (!961), 4, 424 G.: Cercetari de antibiotice !n cadrul piantelor eu fl ori. Revista Medicala 7 2, p. 189 G., Füzi J: Suspendarea fertilitatii animalelor de laborator prin administrarea de de meri~or (Vaceini um vitis idaea L.). Revista Medicalií 8, (1962), 4, 472 G., Rácz Katilla E.: Valoarea diaguostica a raliei palisadice in cercetari farmaco~botanice. Comunioari de Botarrica 2 (!963), I, p. 229 G., Füzi J., Márton A.: Aqiunea unor substante medicamentoaSe asupra germisem1otelor. I. Acidul benzoic, acidul salicilic ~i sarutile lor. Note Botanice l 964), p. 31 G., Lázár-Szini C.: Consideratii privind valoarea terapeutica a unor diuretice de ·ori~ille vegetalií intrebuintate in medicina populara romiineasca. Revista Medicalii l O "Jv~;,3, p. 345 G., Rácz Katilla E.: Studiul farmacoguostic al partilor aeriene de ziinlo~i(a (Hy.ou;custrionum L.). Parmaeia 13 (!965), 2, p. 81 G., Füzi J, Domokos L.: Aqiunea antibiolica a extraetelor obtinute din párlile aeale plantei indigene Lysimachia nununularia, L. Revista Medicala ll (1965), l, p. 56 G., Csedő C.: Conlinutul1n alcaloizi totali al tulpinilor de Datura sp. Parmaeia 965), 9, 547 G.: Pflanzliche Dragen des Rumanischen Arzneibuches (8. Ausgabe, 1965). ·.H<}K-Jmitt,eilwlgen!X, !966, 2, p. 17 G., Monea M, Sabiíu M: Actiunea antibiolica a extraetelor de frunze de Cynara •"-s
145
Rácz G., Péter HM: Valoarea diagnostidí a tesutului epidennic ln ide:ntiific:an:a zelor oficinale ln Fannacopeea Rarnána (ed. VIII). Fannacia 16 (1968), 7, p. 435 • Rácz G., Spielmann l, Lázár-Szini C., Orbán l: Remedii vegetale utilizate ln po puJara románeaseli 1n afecliuni hepato-biliare. Revista Medicala 15 (!969), 2, • Rácz G., Füzi J, Kisgyörgy Z, Csedő C, Giurgiu M: Cartarea piantelor medicinal flora spontana de pe versan!ii vestici ai munfilor Harghita. Note Botarrlee VI • Rácz G., Kisgyörgy Z., Füzi J.: Plantele medicinale din lunca Oltulill de pe judelulill Covasna.Revista Medicala 17 (1971), 3-4, • Rácz G., Csedő C: Valorificarea piantelor medicinale din flora spontana a R.S. nia 1n corelatie eu principii! e ocrotirii naturii. Simpozionul ,,Resursele na:tur;,le ~l blemele mediulill lnconjuriítor". Comiletul National Pugwash, Bucure~ti 26-28 brie 1973 • Rácz G., Rácz Katilla E.: A Hibiscus sabdariffa kivonatok vizeletbajtó hatása. Hungarica 12 (1973), l, p. l I • Rácz G.: 100 de ani de la aparilia edifiei a II-a a Fannacopeei Románe (!874). Medicalií 20 (!974), 2, 231 • Rácz G.: Valorificarea piantelor medicinale din judetul Hargirita ln córelafie eu piile de ocrotire a naturii. Sargetia-Series Scientiae Naturae 10 (1974), p. 209 • Rácz G., Csedő C., Hörster H.: Caracteristici chemotaxonomice ale ret>re7etlto,,i genului Juniperus sec!ia Oxycedrus din flora Romániei. Studii ~i cercetiíri de seria Biologie vegetala 28 (I 976), p. 94 • Rácz G., Tibori G., Cs edő C.: 1nfluenla altitudinii asupra specttulill mcmo•terpertii Dracocephalum moldavica L. Travaux de la station "Stejarul" 1976/1977, ur. 7, p. • Rácz G., Füzi J, Csedő C.: Principiul conservfu-ü naturii carelat eu necesitatea ficiírii piantelor medicinal e din flora spontanii a judelulill Bra~ov. Contribulii !977, p. 299 • Rácz G., Rácz Katilla E., Pokorny L.: Ac!iunea sedativa ~i hipotensivií a ex11ra1ote:lq Platycodon grandiflorum. Note Botarrlee XII (I 978), p. 53 • Rácz G., Tibori G., Csedő C., Kiss J.: Compozilia uleiului volatil de Angelica gelica. Revista Medicalií 24 (!978), l, p. 10 • Rácz G., Fülöp L., Máthé J., Rácz Katilla E.: Contribulii la valorificarea ter:,pe:uti: unor poliuronide sub forma de complec~i metalici. "Comunidlri prezentate simpozion al medicamentulill románesc". Ed. Medicalií, !978, p: 38 • Rácz G., Bodon J., Tölgyessi Gy.: Kemotaxonómiai és biokémiai me:gfigy'eli\sel gyógynövényfaj ásványianyag-tartalmának meghatározása kapcsán. Herba I 7 (!978), p. 43 • Rácz G., Csedő C., Hörster H: Caracteristici chemotaxonomice ale re]JrezeJJtruo.l genului Juniperus secfia Oxycedrus din flora Romániei. Studii ~i cercetari de seria Biologie vegetala 28 (1978),,p. 93 • Rácz G., Rácz Katilla E., Józsa J: Hypotensive activity- a possihle pnarina,cuLal\.) mic character ofSolidago L Acta Horticulturae 96 (!980), p. !5 • Rácz G., Fazakas B., Rácz Katilla E.: Trichomonazide und antihelmintische eiuiger in der rumanischen Volksmedizin verwendeten Ptlanzen. Planta M<:dic:if (I 980), p. 257 •
146
G., Rácz Katilla E., Józsa J.: Activity of some species belonging to Labiatae on nervous systeme of mice. Acta Horticulturae 96 (1980), p. 49 G.: Ecological Background ofPhytotherapy. Herba Hungarica 20 (1981), p. 77 G., Voik W.: Die Entwicklung der Phytotherapie zwischen 1880--198Qc·Revista 27 (!981), p. !87 '"'-,.-~ G., Máthé I: Caracterizarea mucilagiului din Mal va verticillata ~i Malva crispa. fárlllaci·a 29 (1981), p. 153 G., Dogaru MT.: Conservarca genofondulill naturalia speciide piante reco1tate d'scoptlfl medicinale. Vol. ONMI, !982, nr. 1-2, p. !4 Rácz Katilla E.: Plantele fo losile in etnamedioina románeascií. Revista de ii"edicintií~i Farmacie 43 (1997), sup!. III, p 14 C., Fülöp L.: Mikrokémiai módszer az Extractum Belladonnae összalkaloidáimeghatározasára. Gyógyszerészeti Értesítő I (!956), 2, p. 19 C., Rácz G., Péter HM: Proprietií!ile fizice ale uleiului volatil de ienupiír A.ethero1·eurn Juniperi) obfinut din probe recoltate in Carpalii románe~ti. Revista Me4 (!958), 2, p. I 96; C., Péter HM, Nagy Sz.: Metode de determinare a continutului ln capsai ci na ardei (Fructus Capsici). Revista Medicalií 6 (1960), 2, 235 C., Bucur M, Füzi J.: Posibilitalile de valorificare a uleiului din semiulele de · (Oleum Capsici e seminibus). Pannaeia 9 (!961), p. 681; C., Kisgyörgy Z., Péter HM: Conlinutul ín capsaicina al fructelor de ardei "CatJSicum annuum L.). Revista Medioala 8 (1962), p. 450; C.. Füzi J., Kisgyörgy Z., Horváth M: Conlinutul in capsaicina al fructelor de (Capsicum annuum L.) indigen. Revista Medicalií 8 (1962), 4, p. 485; C: Prepararea capsaicinei din de~eurile fabridírii condimentului boia de ardei. de rerumate A-II-a Conferin(ií Nalionala de Farmacie - Bucure~ti, 14-16 toieJnbrie !963, p. 83; C., Kopp E.: Studien über die in der Therapie verwendbaren Paprika-Sorten. Pharmazie !9 (!964), 19, p. 541; C., Bucur M, Péter HM, Füzi J., Monea M: Conlinutul in coloranli al plande ardei (Capsicum aunuum L.) indigene. Industria alimentarií, seria Vegetale, 15 9, p. 447; C., Monea M, Kisgyörgy Z., Péter HM: Experien1ele de seleqionare a ardeiuiute (Capsicum aunuum L.) ln !962. Fannacia 12 (1964), 4, p. 235; C., Kisgyörgy z.: Contributii la cunoa~terea saiurilor de ardei iute (Capsicum amíúiim L.) indigen. Comunicali de Botani ca 5 (!967), p. 59; C., Cdmpean U: Cercetiíri de seleqie efectuate la ardeiul iute (Capsicum annuL.) intre anii I 963-I 966. Fmmacia I 6 (!968), p. 289; C., Rácz G., Péter H.M: Proprietiítile fizice ale uleiului volatil de ienupar (A<:th<:rollewm Juniperi) ob\inut din probe recoltate in Carpalii Románe~ti. Revista Me! 4 (1968), 2, !96 Füzi J., Kisgyörgy Z., Rácz G.: Plantele din flora spontana a Bazinului Ciuc. Conm·es11l Nalional de Farmacie, Bucure~ti, 7-9 noiembrie 1968, Vol. de rezuma, ' "..·--· 11
147
• • •
•
• •
•
• • • • •
• • •
•
•
• •
Cse dő C., Fülöp L, Rácz G.: A borókatelmések (Fructus Juniperi) redukáló talma. Herba Hungarica 9 (1970), l, p. 7 Csedő C., Rácz G.: Continntul fi ul ei volatil al fiuetelor nernature de ienupar rus communis L.). Farmada 19 (1971), 2, p. 81; Csedő C., Monea M, Giurgiu M: Continntul ín principii active din princip,Llele guri recoltate ín judetul Cavasna in "Plantele medicinale din judetul Covasna", Ed. Casa Agronomului Arcu~, Sf. Gheorghe Csedő C., Kerekes l, Rácz G.: Cercetiri ín vederea valorificfuii terapeutice a Epilobium angustifolinm. Note Botanice, 197411975, p. 79; Csedő C., Rácz G., Németh T.: Separarea uleiului volatil dm conurile de hO>mP; ri mulus lupulus). Revista Medicala 21 (!975), 2, p. 20; Csedő C., Fülöp L, Nüszl L, Balázs Cs.: Ac!iunea dermoterapeutica a polit<:nc>lat de bismut obtmuti din fiunze de CoryJus avellana. Simpozionul "Aspecte act:ualle dermofannaciei",' I~i, 30 octombrie 1976, volum de rezumate, p. 29; Csedő C., Fülöp L, Gáspár M, Nüszl L, Balázs Cs., Mester !., Domokos L.: peutische Werte der Polyphenole aus den Haselnussblattem (Coryli folium). Medica 30 (J 976), p. 86; · Csedő C., Neagu-Rusu M, Rácz G.: Izolarea unor derivati errmarinici din raf weed leave Chamaenerion angustifolium L. Scop. Planta Medica 36 (!979), p. Csedő C., Gondos B., Márton A., Giurgiu M: Studiul farmacognostic al spedei nis flos-cuculi L. Note Botanice XVII (1981-1983) Csedő C., Fülöp L, Kisgyörgy Z., Monea M: Oblinerea principiilor active dm aeriene ale plantei Filipendlila ulmaria L. Maxim sub forma de compu~i de XI-lea Congres National de Farmacie Bucure~ti, 28-30 septembrie !989. Vol. de Csedő C., Gáspár M, Monea M, E~ianu S.: Pharmakognostische Urtter·sm:hunjl• oberirdischen Teile der Grmdelia robusta NUTT akklimatisiert in Rumiinien. de Medici na ~i Farmacie l Orv.. Gyógysz. Szem! e 38 (!992), l. p. 91 Csedő C., N eugebauer M, Gáspéír M, E~·ianu S.: Analiza gaz-cromatografidi a !ui volatil obtinut din frunzele de alun (Coryli folium). Zilele Universitiilii de ~i Farmacie ,;Iuliu Hatieganu" Cluj-Napoca !992, Vol. de rezumate, p. !78-1 Cs edő C., E~ianu S.: Compozilia chimica a piír!ilor aeriene al e speci ei Grindelia ta NUTT. Revista de Medicinií ~i Farmacie l Orv. Gyógysz. Szemle 38 (!992), Csedő C., Manns D., Gáspár M, E~ianu S.: Comp~i sterinici din frunze
148
fo lium). Revista de Medicinií ~i Farmacie l Orv. Gyógysz. Szemle 39, (1993) p. 63 C., Monea M, Sabiíu M, E§ianu S.: The Antibiotic Activity of Filipendula .ulmaria. 41Th: Annnal Congres ofMedicmal Plant Research, sept. !993, Volum de re, e.,..---~~ (!993), Thieme Verlag, p.l02-103 C., Monea A., Fűlöp L., Monea M, Balázs Cs., E§ianu S.: Ac!iunea terapeutica t Ulmari:a-p,olifeilOiatu~ui de zinc ín afectiuni ale gffigivei. Al X-lea Congres Naponal de Farmacie, Cluj-Napoca, !994, VoL de rezumate, p. !48 iCseGiő C., Manns D., E~ianu S.: Izolarea ~-sitosterinei ~i taraxolului dm frunzele de (Coryli folium). Simpozionul de Fitoterapie Tg. Mure~, 27-28 ianuarie 1994,. de rezumate p. 36 C, Fülöp L, Kisgyörgy Z., He cser L: Studiul preelinic al produsului "Corylpoliíe:nolat de zinc". Simpozionul de Fitoterapie Tg. Mure~, 27-28 ianuarie !994,. de rezumate p. 34 C., E§ianu S.: Eupatorium cannahrnum (ciinepa codrului). Acta Phytotherapeutica Romanica l (1994), 2, pA C., Fülöp L, Gázpár M, E§ianu S.: The Zn-polyphenolate of horse-chestnut (Elip]lOcastani semen). Gyógyszerészet !995, p. 70-71 .'~oo•w C.: Cercetari ín domeniul etuomedicinei la Facullatea de Farmacie din Tilrgu 'Mure~. Revista de Medicma ~i Farmacie l Orv. Gyógysz. Szemle 43 (1997), sup!. ill, p 13 · C.: Dr. Elemér Kopp - merited professor, establisher of the Medicinal Plan! :Lrlrrm:n from T argu Mure~. Contribu!ii botanice I (!998), Cluj-Napoca, p. 49 C., Oroian S., Hirifiu M: Die Vegetation des Ciuc-Beckens. Note Botanice (1998), p. 41 HM, Rácz G., Péter M: Acfiunea antibiolica a extraetelor de Echium vulgare Farmada ll (!963), 4, 229-223; HM, Rácz G., Péter M· Ac!iunea bacteriostatica a extraetelor obfinute din HerAgrimoniae asupra diferitelor tulpinide Mycobacterium. Orvosi Szemle !O (!964), 180-183; HM, Rácz G.: Influenta extraetelor unor specii de Echium asupra geffilinarii :sen1int•elor. Note Botanice III (1966), 43-49; , Rácz G.: Identificarea microscopica a frunzelor oficinale fi FR VIII pe ""''" liDLITWJr de stomate .. Revista Medioala !3 (1967),3-4, 37!-372; HM, Rácz G., Péter M: L'action antibiotique decertames especes d'Echium. 'Pl,mte' méd. et phytothérapie 2 (I 968), l, 45-49; HM: Die antibiotische Wirkung von Agrimonia Auszügen. Die Phannazie 24 ,. V'"''' JO, 632-635; HM, Rácz G., Péter M: Intensitatea acfiunii antibiotice a extraetelor ob!inute din speciide Echium. Studii ~i cercetari biologice, seria Botarrica 22 (!970) l, 7!-74; HM: Contributii la cunoa~terea valorii diagnostice a fructelor de la speciile de •A~:nrrtoru·la. Revista Medicala l 7 (!971), 3-4, 444-448 HM, Rácz G.: Der Gerbstoffgehalt verschiedener Agrimonia Arten. Die Phar28 (1973), 8, 539-541 HM, Rácz G.: Contributii la studiul farmaco-botanic al drogulai Herba Agrimcmüte. Revista Medicalií 19 (!973), 4, 377-381
149
• • •
• •
•
•
• • • •
•
• • •
•
• •
Péter HM, Rácz G., Péter M: Studiul farmacognostic al Ceaiului antidiareic. eia 21 (!973), ll, 671--{)74 Péter HM, Rácz G.: Conpnutulin materii tanante al speciilor de Agrimonia din flora Romániei. Revista Medicalii 19 (!973), 2, 145-147 Péter HM, Rácz G.: Repartizarea materiilor tanante 1n piírtile aeriene al e sp<,ciilo Agrimonia §i acumularea lor in funcpe de varsta plantelor. Farroaeia 22 147-152 Péter HM, Rácz G., Péter M: Studiul farmacognostic al Ceaiului pentru Practica farmaceuticii !974, l, 49-52; Péter HM, Rácz Kolilla E., Rácz G.: Ob!inerea prin selecpe individuaHi a unui cal de Achillea millefolium bo gat in pincipii azulenice. Travaux de la Station · rul" Ecologia Terresire et Genelique 1980,29 1-297; Péter HM, Rácz Kolilla E., Rácz G.: Metode fitochimice elaboratc in scopul materialului de ameliorare de Achillea coliina Becker. Probleme de genelieli §Í aplicatii !4 (!982), 6, 467-471 Péter HM, Rácz Kolilla E., Rácz G.: Az Achillea millefolium fajra vonatkozó sítési kísérlete!nk. Az 1975-1980 kÖzölti eredmények. Revista Medicallí 28 (l 187-191 Péter HM: Népgyógyászati szerek- új gyógyszerek. KORUNK-fiizetek 1., (!982) és 2. kiadás (!985); Péter HM: Medicina popularii §Í medicamente vegetale. Volumul: Piante mearein in prezent. Cuuo§tinte contemporane ed. I (!983) §Í ed. II (!985), Cluj; Péter HM, Rácz G.: Agrimonia fajok hamu- és káliumtartalma. Herba Hung:rric'á (!985), l, 31-41 Péter HM, Rácz G., Péter M: Corelapa intre con(inutulin carvaerol §Í intemsita ac!iunii antimicrobiene la Satureja hortensis §Í Satureja montana. Note Botar:ice:; (1989), 1-17 Péter HM, Rácz G.: Uleiul volatil, apa de cohoba(ie §Í reziduul apos rezultat 1n distiliirii fructelor de Foeniculum vulgare. Nota I. Caractere fitoehimice. Herba manicall (!992), 129-136) Monea M, Sabiíu M, Rácz G.: Acpunea antibiolica a extraetelor obtinute din apar(inand genului Centaurea. Revista Medicalií ll (1965), 3-4. p .423 Monea M, Sabiíu M, Rácz G.: Die antibiotisehe Wirkung von Auszügen aus rea-Arten. PlanlaMedica 16 (!968), !,p. 58 Monea M, Janeseu M: Despre ac-punea colagog-coleretidí a tmor specii din ca<Jru:i·:, nului Centaurea L. (Compositae). Revista Mediealii !6 (!970), 3-4, p. 393 Monea M: Identifiearea unor derivap cafeil-chinici in specii de piante aoartiinfuad: nului Centaurea (Compositae). Consfiítuirea eu terna "Valorificarea superioara a tel or medicinale" Tg. Mure§, 4 iúlie" !970 Monea M: Continutul in derivap cafeil-chiniei in specii de piante apar(inand Centaurea L. Farmada 19 (1971), l, p. 45
Monea M, Rácz G.: Recherches caneernant le contenu en flavonosides de espeees du genre Centaurea L. Note I': Recherches chromatographiques. médicinales es phytotherapie 8 (!974), 2, p. !26
150
M, Rácz Kolilla E.: Acpuuea diureticií a extraetelor obpnute din unele specii Centaurea (Compositae). Revista Medicalii !8 (!972), 2, p. 200 M, Rácz G.: Substantele amare din specii apar(inand genului Centaurea L. ;onlposit,te). Revista Medicala !9 (1973), 2, p. !40 M, Csedő C., Sipo$ Gaodi A.: Izolarea §Í valorifiearea principiilor actívedin Jráplctphylll= ciliatum. Comuniciiri prezentale laPrimul sinapozion al medicáinenturomfuaesc, Ed. Mediealií Bucure§ti, !978, p. 597 M, Rácz Kolilla E.: Acpuuea hipotensivii a unor specii de Centaurea (AsteRevista Mediealii 24 (1978), 2, p. !66 M, Radu A.: Contillutul in o-dihidroxifenoli din unii reprezentanp ai familiei ~on1posita.e. Revista Medicala 25 (!979), p. 102 M, Pop M, Rácz G.: Echinacea purpurea Moench ca plantií medicinalií. Sina'po·zionul "Orientíiri noi in domeniul prepariirii medicamentului" Tg. Mure§, 24 septembrie 1982, Vol. de rezumate M, Chertes M, Daneiu Cl., Rácz G. : Cercetari chemotaxonomice 1n cadrul geT agetes (Asteraceae). Simpozionul "Orientiiri noi 1n domeni ul prepariirii medica.mentullui" Tg. Mure§, 24 septembrie !982, Vol. de rezumate · M, Csedő C., Rácz G.: Izolarea uuor bioflavonoide din Juniperi fructus. ReMedicalií 31 (1985), p. !44 M, Mucea M, Rácz G.: Studiu fitochimic al specici Grossheirnia macroeephaRevista Medicala34 (!986) p. !87 · M, Sabiíu M, Csedő C,: Aepuuea antibacteriana a frunzelor de Morus sp. Al Congres Na!ional de Farmacie, Bucure§ti, 28-30 septembrie 1989, Vol. de re·G
Artemisia santonica L.
§Í
Artemisia austriaca Jacq. Comunidiri prezentate la
simpozion al medicamentului rornfuaese. Vol. de rezumate. Ed. Medicalií, !978, 592
:;.Gásj>ár M, Csedő C.: Ob!inerea §Í analiza santoninei din flotile de Artemisia santoRevisto Medicalií 25, (1979), 1-2, p 175
151
E#anu S., Neugebauer M, Csedő C: Contributii la cunoa~terea compozitiei uleiului volatil obJinut din Grindeliae herba. Simpozionul de fitoterapie 27-28 !994, Tg. Mure~, Vol. de rezurnate. E#anu S., Monea M, Csedö C: Continutulin principii active ~i acJiunea rianií a plantei Grindelia robusta NUTT (Asteraceae) aclimatizata 1n Románia. sui National de Fannacie- Cluj-Nápoca, 23-24 septernbrie !994, Vol. de rezurnate, ~ianu S., Dogaru MT., Csedö C: Anti-inflanunatory Activity ofAq[UeiJUSE>á:r Grindeliae Herba. 9-Th. National Conference on Medicinal Plants: Medicinal Research and Utilization, Szeged (Hungary) !8-20 Oct. !995, Vol. de re2:urrtate:,· 1 ~ianu S., Csedö C.: Antiastrnatic Product from Grindeliae herba. 10-th. Hungarian Hospital Pharmacists, Pécs, 20-22 aprilie !995, Vol. de rezumate E~ianu S., Tam~ M, Csedö C: ObJinerea ~i caracterizarea saponinei brute deliae herba. Zilele Universitiilii de Medicina ~i Farmacie ,,Iuliu Hatieganu" poca, 7-8 decembrie !995, Vol. de rezurnate, p. 211 ~ianu S., Nyiredy Sz., Tarján G.: Compozitia chimica a uleiului volatil frunze ~i flori de Grindelia robusta. Revista de Medicinií ~i Farmacie l Orv. · Szemle 42 (!996), supl.I, p. l 76 E~ianu S., Csedő C, Szőcs D: Fiavonaide din Grindeliae herba. Revista de Farmacie l Orv. Gyógysz. Szem! e 42 (1996), sup!. II, p. 81 E~ianu S., Csedő C, Dogaru MT., Vari C: Grindelia robusta NUTT culltiv.ataiu mánia. Note BotaniceXXIII (1997), p. 37 E~ianu S., Domokos L., Csedő C: A Grindeliae herba kivonat baktérium és nes hatásának vizsgálata. Filaterápia Konferencia, Pécs, Vol. rezurnate, !998 E~ianu S.: Identificarea flavonoidelor din exsudatul plantei Grindelia robusta cuitivala 1n Románia. Revista de Mediclnií ~i Farmacie 1 Orv. Gyógysz. (!998), sup!., p. l 00
•
•
•
• •
•
• • • •
V aria: •
•
• • • •
Caieiu E, Stefonescu 1., Rácz G., Csedő C.: Contributii la valorificarea colturilor de malraguna (Atropa belladonna L.). Comuniciírile Academiei """'·"''" Agronomie 'i zootehnie, Tom II, nr. 2, p 227 (!957) Barabás B., Filep L., Csedő C.: Radioactivitatea ienupiíruJui. Consratuirea "Valorificarea superioara a plaotelor medicinale" Tg. Mure,, 4 iulie 1970, zurnate p. 25 · Gellért M, Csedő C., Reisch J., Nováki., Szendrei K.: Extraelives from cies. Kongres za cisto in uparobno kemijo, Ljubliaoa, 12-17.06.1972. Vol. de Gellért M, Szendrei K., Novák l, Csedő K., Reisch J.: Furacumarius from carps ofEvodia hupehensis. Phytochemistry ll, 1972, 2 894 Reisch J., Sz endre iK., Nováki., Minker E., Körösi J., Cse d őK.: Drei neue (2)-Alkaloide aus Ptelea trifoliata. Tetrahedron Letters 1972, 2, 449-453 Tibori G., Csedő C., Rácz G.: ldentificarea gazcromatografica a comp~ilor din uleiu1 volatil de le~teao (Levisticum officinale Koch). Revista Mi'di,ca (!974), 2, p. 222
152
H, Csedö C, Rácz G.: Analiza gazcromatografica a uleiului volatil obtinut mature ~i nernature de ienupiír (Juniperus communis L.) recoltate in RomáRevista Medicala 20 (!974), 2, p. 215 Y. W, Reisch J., Csedő C, Gellért M ,· Flavonoids of Evodia hupehensis Dode. 7HVP<"m>ide and Flavaprin, new fiavanone glycosides. Proc. XIII Conf. Pharm. Sci Egypt,Februaryl974,p.l11 H, Csedő C, Rácz G.: Analiza gazcromatografica a uleiului volatil obJinut Jinfrunze de ienupiír (Juniperus communis L.) recoltate in Románia. Revista Medicalií (!974), l, p. 79 H, Csedő C., Rácz G.: Vergleich aetherischer Öle dreier Wacholdertaxa (Juder Seklion Oxycedrus. Die Pharmazie 31 (1976), p. 888 Vet·zál•-l'etrz G., Csedő C., Möllemann H, Szendrei K., Reisch J.: Fluoreszenzmikros$:opische Untersuchungen über die Lokalisierung von Aeridon-Alkaloiden im Gewebe vou "'"'a graveolens. Planta Medica 29 (1976), p. 370 I., Rácz G., Csedő C: Die SchJeimstoffe der Helianthemumbliitter. Planta Me29 (1976), p. l 02 G., Foriko M, Csedő C: AcJiunea extractului de CoryJus asupra edemului infla. Revista Medicala 23 (1977), l, p. ll F., Demian B., Csunderlik G., Gáspár M, Csedő C: Detenninarea raportului de izomere 1n extraelUl de Artemisia santonica L. Note Botanice XIV (!978) A., Cse d ő C: Plantele medicinale din cursui superlor al vaii Tárnavei Mici. Harghitensia !980, l, p. 371 M, Csedő C, Bachner E: Determinarea continutului in saponine din produse 've:ge1:ale prin metoda impra~tierii luruinii. Revista Medical!\ 26 (!980), p. 74 St., Feszt T., Kerekes M, Csedő C., Tacu A.: StudiuJ actiunii extraetelor de Cynara ; SCIJl)'lnlli asupra coaguliírii sángelui in conditii aterogene. Revista Medicala 28 (1982), p. !39 nn•vm•u MT., Feszt G.: Studiul comparativ al actiumi analgezice al unor specii din Labiatae. Simpozionul de Fitoterapie Tiirgu Mure,, 27-28 ianuarie !994, Vol. rezumate p. 24 A., E~ianu S., Csedő C.: Determinarea principalelor grupe de principii actíve piíflile aeriene ale speciei Eupatorium carmabinum. Simpozionul de Fitoterapie Mure,, 27-28 ianuarie !994, Vol. de rezumate p. 25 :ra.kat•JS O., Nicoleseu D.', Csedő C.: Efectul elinic al produsului ,,Prostacalm" ln adede prostata. Simpozionul de Fitoterapie Tiirgu Mure~, 27-28 ianuarie !994, de rezurnate p. 26 D.: Flavonoide, prezent 'i perspectíve pentru no i actiuni biologice ln corelatie structura chimica. Simpozionul de Fitoterapie Tiirgu Mure,, 27-28 ianuarie !994, de rezurnate p. 28 A.,Rotar S., G/iga E., G/iga C., Ro~ca St., Csedő C, Ro~ca Gh.: Studiul microa1 rinichiului prelevat de la ,obolanii albi tratali eu Grindelia robusta Nutt. Simpozionul de Fitoterapie Tg. Mure,, 27-28 ianuarie 1994,. Vol. de rezurnate p. 22 Sz., Cs edő C.: Contributii la cunoa,terea datelor din etuomedicina ceaagailor zona Ghime,ului. Revista de Medicina 'i Fannacie l Orv. Gyógysz. Szemle 43 sup!. III, p. 24
153
Rot; ca Gh., RoJca St., Csedő C., Borda A., RotarS., G/iga E., G/iga C.: 8 tudiul mozomilor la ~obolani albi tratap eu extract de Grindelia robusta Nutt. Sirnp<JZi1JnU Fitolerapi e Tg. Mure~, 27-28 ianuarie !994,. Vol. de rezmnate p. 21 • Kol cs ár Z., Csedő C.: Identificarea 13-sitosterolului ~i taraxarolului in organele tative ale plantei Epilobium birsutum L.. Simpozionul de Fitoterapie Tg. Mure~, ianuarie !994,. Vol. de rezmnate p. 23 • Kristó Sz., Csedő C.: Date cuiese din medicina populara a ceangi'iilor din satuini Luizi Calugiira Uud Bacau). Revista de Medicinii ~i Farmacie l Orv. Szemle 43 (!997), sup!. III, p. 25 Revista de Medicina ~i Farmacie l Orv. Szemle 43 (1997), sup!. III, p. 24 • Then M, Petri G., Faluhelyi A., Szentmihályi K, Csedő C: Cercetfui privind tul in substante minerale al drogurilor folosite in diabet Revista de Medicina ~i cie l Orv. Gyógysz. Szemle 43 (!997), sup!. III, p. 21 ~i Note BoUmice, XXN • Fekete T., Szentmihályi K, Kéry A., Csedő C.: Studiul continntului in substante rale ale plantei medicinale Rbeum palmatum (Polygonaceae). Note Botanice (1998), p. 78 • Hirifiu M: Le parc de l'Université de Médicine et de Pharmacie de 'fiirgu JY1llfe:!, tie intégrante du Jardin Botanique. Contribu(ii botanice, I (!998), Cluj-Napoca, • Hirifiu M, Csedő C.: Cultivarea plantei Helleboros purpurascens W. et K .. Na(ional de Farmacie 8-10 octombrie 1998, Ia~i, Vol. de rezumate, p. 246 •
FARMAKOGNÓZIA dr. Cs edő Károly egyetemi tanár A farmakognózia tanszéket az 1948149-es tanévben Dr. Kopp Elemér eg"yet•omiH (1890-1964) alapította, amelynek nyugdíjba vonulásáig élén állott. Később közölt Dr. Rácz Gábor egyetemi tanár vezette majd 1991-től Dr. Csedő Károly tanár vezeti. A farmakognóziát a III-ik éves gyógyszerészhallgatóknak az I. és II. félévben előadás- és 4 óra gyakorlatban oktatják. A nyári időszakban az egyetemi gyógynövények felismerése, a drogok előállítási módjának megismerése végett tem keretében működő gyógynövénykertben egyhetes gyakorlaton vesznek részt.
termő gyógynövények begyűjtési módjait a Maros völgyében t:::~~~:;i~~~ks~~
alatt meglátogatják a termelő és kereskedelmi egységeket is, tevékenységük végett. A farmakognózia tanszék a gy§gynövények tanulmányozása mellett, a drogok előállítását oktatja, melyek.felhasználhatók terápiás célra vagy ipari ként gyógyszerek elöállítására. A tanszék feladata, hogy a hallgatókkal a kisebb állati eredetű drogokat is megismertesse. A szaktantárgy tanításában szerves peznek a botimikai vonatkozások mellett az agrobiológiai sajátosságok, a an>golc anyagtartalma és felhasználása. Az előadások keretében bemutatják, hogy a növér1vi tól hogyan lehet eljutni a kész gyógyszerig. A laboratóriumi gyakorlatok
154
külső
és belső morfológiai jellegzetességeimellett tanulmányozzák a hatóanyag fisajátosságait: a hatóanyagok azonosítását, izolálását és mennyiségi.meghatározását. '01'1\-t.nl a farmakognózia tanszék évente 2-3 egyetem utáni továbbképző tanfolyamot a növényi eredetű gyógyszerek tárgykörébőL ~~::::;~~~~iizia tanszék oktatóinak és segédszemélyzetének a névsorát az elö~?._!ábKopp Elemér tanszékvezető egyetemi tanárnak érdemei elismeréséül az érdemes tanári cimet és a Munka Érdemrend III-ik fokozatát adományozták Az elsők köhiniette, hogy a gyógynövények értéke azok hatóanyagtartalmától függ, ezért a fitovizsgálatokat mindig előnyben részesítette. Kutató tevékenysége elsősorban aikaillóolaj-tartalmú növények vizsgálatára irányult. Eredményeit a szakirodalom is idézi: Berger (1950, 1960), Heeger (1956), Hegnauer (1956), Gildemeister és (!961). Tudományos munkája során követte egyes gyógynövények elterjedését, és a termesztésbe vonásukat A korábbi kutatási eredményeinek egy részét folyóiratokiban (Pharmazeutische Zentralhalle Heil- nnd Gewürzpflanzen, Die •~--'o' közölte. A gyógy- és illatos növények és más természetes nyersanyagok értészárnos módszert dolgozott ki. Ezek közölt érdemes megemlíteni az 1927-ben Ruta graveolensre, Thymus vulgarisra és a Mentha piperitara kidolgozott ajánlá•T•ovi;keny:;ég:ének jelentős részét képezi a marosvásárhelyi farmakognózia tanszék mindjárt professzori kinevezése után, megalapított gyógynövénykertnek a létrehotöbb mint !25 egyedet telepített be, magcsere, élő anyag átültetésével, főleg a alapította (1906) kolozsvári Gyógynövény Kisérleti állomásról és részét a Faraáltal alapitott Digitalis szövetkezet telepérőL Több növénnyel végzett termeszi'~:~~;~:~~t; 12 éves fáradhatatlan, példamutató munkával: Lavandnia angustifolia, ~ roseum, Solanum aviculare, stb. Tudományos alkotó tevékenységének Ideeredménye az l% morfin tartalmú ,,Marosvásárhelyi Alkaloida-mák" létrehezáme•tve:n Kabay Nemzetközi Oklevéllel és Kabay Emlékéremmel tüntették ki (!957). aki;péJnek Dr. Páter Béla professzort tekintette. · FarJmalko!~Ó·ziából az országból elsőként kapta meg a jogot doktorátus eim elnyerésé.sziihégJ és a második bővített és átdolgozott kiadás !956-ban jelent meg. 1958-ban ízF
Kopp Elemér szoros kapcsolatot tartott fen az akkori szaktekintélyekkel, mint: Teodor professzor a kolozsvári Farmakognózia tanszék vezetője, Faragó Endre ~~:~~;D~i!gitalis gyógynövény-szövetkezet vezetője, Dr. Halmai János a budapesti intézet igazgatója és Dr. Kiss Margit az intézet munkatársa, Bodor KálGyógynövény Kisérleti Állomás munkatársa, aki a Farmakognózia tanadományozta droggyűjteményét.
~
155
Dr. Kopp Elemér nyugdíjazása után a tanszék vezetését Dr. Rácz Gábor amely minőségét megtartotta, amíg (!991) a pécsi Orvostudományi Egyetemre mint egyetemi tanár. Dr. Rácz Gábor egyetemi tanár a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Gyógyszerészeti karának végzettje (!95p). Egyetemi működését !949-ben kezdi, először a gyógyszerészeti botanikai tanSzéken, majd később a farmakognózia ahol megszakítás nélkül !992-ig dolgozott. !958-ban védi meg doktori disszertációját, amelyet Kopp Elemér professzor alatt készített. !968-tól katedracsoport vezető professzorrá nevezik ki. Tizenkilenc · randus munkáját vitte sikerre. Tovább folytatta a Botanikus Kert és munkájának a megszervezését és vezetését. A Note Botanice folyóirat kezdeményezője.
Három évtizeden (1956-1986) át, kisebb megszakításokkal a n,,Ao'"''e.r.é<7e" dékánja, ugyanakkor különböző megbízatások formájában részt vett az egyetemi munkájában. A Nemzetközi Gyógyszertörténelmi Akadémia (Paris, !988), a Román Orvostudoí nyi Akadémia (Bukarest, 1988), a New York-i Tudományos Akadémia (1998) !974-től a Román Akadémia keretében működő Gyógynövény Bizottság elnöke. a helyi Akadémiai Kutató Bázis (kolozsvári fiók) igazgatója. Számos előadást fóldön: Bruxelles (1958), Athén (1967), Ankara és Isztambul (!971), Bonn, .. Kiel és München (1973). Evdochia Coiciuval a "Piante medicinale ~i aromatice" és aromás növények) c. az Akadémia Kiadó (Bukarest) gondozásában megjelent szerzője (1962). Ezen kívül a gyógynövényekről és azok hatásáról még !6 könyvet zikönyvet írt. Tudományos kutató tevékenysége a mikrokémia, a növényi biokémia, aae~~~~:~~ vényi szövettan, a népgyógyászat, gyógyszerészeti történelem, növényi k területére terjed kí. Több mint 450 dolgozatot közölt, amely 35 folyóiratban és · katárssaljelent meg. 30 éven át részt vett az Orvosi Szemle számától kezdve a Farmada (Bukarest) folyóirat szerkesztésében segít, majd egoyütU gozik a Revue de Phytotherapie praclique (Paris), Planta Medica (Stuttgart) szerkeS> vel; jelenleg a Természetgyógyászat Magazin (Budapest) szerkesztésében vesz részt. Dr. Rácz Gábor, .mint hallgató és tanszemélyzeti tag az egyetem beindulásától (l
hozzájárult annak megszervezéséhez és az oktatás javításához, a gyógyszerészeti nyok állandó fejlesztéséhez. Dr. Csedő Károly egyetemi tanár, !991-től a Farmakognózia tanszék 1990-1996 közölt a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar dékánja, megszakítás éve dolgozik karunkon. A Farmakognózia tanszékre !953-ban nevezték ki mint nok. Oktatási norma kiegészítéseként 1957-1965 közölt a Gyógyszerhatástani is dolgozik; !965-től egészen !993-ig a Gyógyszertári nyilvántartás és jog:szabály< tanszék vezetője és magyar nyelvü elö'adója. !993-tól megszervezi a titoterápia nek a leadását az V. évfolyamo_n,~ a Gyógyszerészeti karon mint kötelező, az Orvosi Karon és a Fogorvosi Karon IV. évfolyamon fakultatív tárgyként. !963-ban nyerte el a gyógyszerész doktor cimet. 17 egyetemi jegyzetuek és nek szerzője vagy társszerzője. A marosvásárhelyi Farmakognózia Iskola hagyományainak megfelelőerr a
156
morfológiai vizsgálata mellett megfelelő hangsúlyt helyez a hatóanyag tanulmá(fitokémiai), azok hatásának ismertetésére, hogy a hallgató minél tökéletesebb ka;pjruoak a drog terápiás értékérőL 1j)tc>sal>b kutatási területei: Aikaloida-tartallnú drogok vizsgálata (Papaver somniferum, _Capsicum agp,1J1Jtll, Datura species, Atropa belladonnal azok ésszerű értékesítése végett (18 közlemény, melyből 3 külfóldönjelent meg); Illóolaj tartalmú drogok tanulmányozása (Lavandula species, Juniperus species, Dn1co•cephal:um, Pelargoniuml (15 közlemény, melyből5 külflildön közölt); " ~;;~:;;;~~~~~m~eghatározási módszerek (7 közlernény melyből 2 külfóldön); '::·:· térképezése: Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben, Beszterce-Naszód, Szatmár megyében, a Fogaras-medencében és Negru Vodií (Dobrogea) rajonban; Gyógynövények termesztési, kíválogatási, honosítási kísérletek (Capsicum, Lavandula, Pelargonium, Dracocephalum, Grindelia, Corylus) l{wu:a volt a VIII. Román Gyógyszerkönyv (!965) szerkesztői bizottságnak. ittnlÍíl<:ödött a Magyar Tudományos Akadémia és Román Akadémia közös kutatási té(A Lamiaceae család kemotaxonómiája). Iur1bc>ldt - ösztöndíjasként titokémiai szakismeretének bővítésére Németországban (Münster 1970-1972, Bonn 1991, !993). A Román Humboldt Klub aktív tagja. intézmény által neves szaktekintélyekkel tartott és tart személyes kapcsolatot: Dr. Szendrei K., Prof. Dr. Reisch, L Prof. Dr. K. E. Schulte, Prof. Dr. H. Friedrich, Dr. G. Snatzke, Prof. Dr. Egon Stahl, Prof. Dr. G. Rücker, Prof. Dr. Nyíredi Sz. és A Tempus program keretében tapasztalatcserén Valenciában (!996) és Tempus kidolgozásorr vett részt Rouenben (!996). szakmai szervezetnek és társaságnak tagja: Romániai Gyógyszerész tudományi (!953); Romániai Filcterápiás Társaság (!990); Romániai Tudós Társaság(l992); · Gyógynövény Kutatási Társaság G.A. (1977); Osztrák Népgyógyászati Tár(! 981); Magyar Gyógyszerészeti Társaság (1984); Magyar Filcterápiás Társaság Román Orvostudományi Akadémia (!997); a Román Akadémia Gyógynövény lí~:t!:~~tagja (!975). Dékánsága idején a marosvásárhelyi Gyógyszerésztudományi t az Európai Gyógyszerésztudományi Karok Szövetségébe (1993). H'arr1acia (Bukarest), Acta Phytotherapeutica Romanica (Biertan-Berethalom) és a :.Botanic:e (Marosvásárhely) szakfolyóiratok szerkesztői bizottságainak tagja. Az or-. találmányi hivatal 3 újítását és 5 találmányát fogadta el és munkáját a Constan(ai Érdem Diplomával (!985) jutalmazta. I 958-banKabay Nemzetközá Diplomával a mákkísérletek során kifejtett tevékenységét. Hargita megye gyógy- és fűszer c. könyvét (szerkesztő) 1981-ben a Román Akadém.ia Emil Racovi(a L Díjjal ki. A Munka Érdemrenddel (!969) és Egészségügy Kiváló Dolgozója diplomával értékelték szakmai munkáját. ""'-I>oc közölt 19 kutatási szerződésnek felelőse vagy megvalósításának munkatársa. no' hor doktorátusi vezetőnek nevezik ki. Jelenleg titokémiai tárgykörből 12 doktoirányít: Foris Izabella, Muntean Dana, Strárnbu, Adela, Petrov Ani~oara, StamiMihai, Fekete Tünde, Péter Hajnal, Szőcs Dóra, Adám Melinda, Kelemen László, Edith Rodica és Cre(U Camelia.
157
Dr. Péter H. Mária tanszemélyzeti működését I 958-ban kezdte a FaJ:tmlkogniízia széken, amikor kinevezték főgyakomoknak. I 96 I -ben laboratórimni fónöki és tanársegédi címet nyert el. I 985-I 988 közölt a farmakognóziát mint adjunktus adta éven át a tanszék munkatársa. Kutatási területei: etnobotanika, fitokérnia és keJnota>< mia, részt vett egyes gyógynövények t~rmesztési és' nemesítési kísérleteiben.
rendszeresen kutatta egyes taxonok antibiotikus hatását. A IX. és a X. Román Gyógyszerkönyv számára Dr. Rácz Gábor professzorral kidolgozták a- Növényi drogok vizsgálata- című cikkely!, a sztóma típusok és a ráció meghatározási módszerét. I 973-ban elnyeri a gyógyszerészdoktori címe! ben a főgyógyszerészi címet. In extenso 62 dolgozatot közölt, amelyből 42-nél és ezekből 20 gyógyszerész- és orvostudománytörténeti tárgykörű. Egy jelzy':et~es,e\i első, kettőnél
meg másodszerző. A Genersich Antal kötet szerkesztője és egyes Az országban 1960-1988 közölt majdnem mindenik Gyógyszerész resszuson és egyéb tudományos rendezvényen részt vett, ahol számos dolgozatot be. !998-ban a Genersich Antal l. osztályú díjjal és Emlékpiakertel tüntették ki. Dr. Monea Mariora egyetemi előadótanár a kolozsvári Orvosi és G)róg:yszerés
nek
szerzője.
Egyetem Gyógyszerészeti karának végzettje (!961). !961. november elsejétől a sárhelyi Farmakognózia tanszékre gyakornoknak nevezik ki. I 967-I 975 közölt tanársegédként dolgozik az előbbi tanszéken és a gyógyszertári nyilvántartás bályozás tanszéken. A farmakognózia tanszéken román nyelvű P;·~~:::~~~~i;6~~~ Három Farmakognózia jegyzet, egy Gyógyszertári nyilvántartás és könyv megírásában vett részt. 1972-ben védi meg doktori disszertációját a Gyógyszerészeti Karon, Farmakognózia tárgykörbőL !975-ben adjunktusnak "'"c''K 1980-1994 közölt román nyelven a Toxikológia és 1972-1989 közölt az Etika és tológia előadásokat is tartja. Erre az időre esik 2 kötet Toxikológia jegyzetnek a 1980-1993 közölt számos filcterápia előadást tart a gyógyszerész továbbképző I 989-ben az Egyetemi Szenátus Végrehajtó tanácsa áthelyezi az Orvosi Kar tani tanszékére, ahol orvos és fogorvos hallgatóknak gyógyszertant ad elő, és vezetője. !994-től versenyvizsga alapján egyetemi előadótanári állást tölt be. 40 diploma dolgozatot irányított. 26 dolgozatát hazai és külfóldi szaklapokban 66 munkáját különböző szimpoziumokon, kongresszuson és tanácskozásokon m11taíttaJ Tudományos kutató tevékenysége: a gyógynövények antibakteriális, gomb·aölő,f hajtó, vizelethajtó, vérnyomás- és gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálata. Károly és Dr. Rácz Gábor professzorral számos kutatási szerzödésben vett részt, gyógyszerkészitmények előállításával foglalkoztak. A Tanügyi Minisztérium Kitüntetett Adjunktus diplomával jutalmazta. Dr. Gáspár Mária a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Karon I 959-ben sz•erzett~gy• szerészdiplomát. I 960-tól a Gyógyszertechnológia tanszéken mint gyakornok, mint tudományos kutató dolgozott. I 963-ban nyeri el a városi szakgyógyszerész Doktori disszertációját 1974-bemvédi meg a kolozsvári Farmakognózia tarlSZ<íkel éven át a Gyógyszertári nyilvántartás és jogszabályozás gyakorlatot vezeti. Több diplomadolgozat elkészítését irányította. Dr. Csedő Károly és Dr. Rácz Gábor tanárok mellett részt vett kutatási szerződések megoldásában, amelyek a gyógyn•iiv<ír szerű felhasználására vonatkoztak Kutatómunkájának a zöme gyógynövények és tea keveréke illóolajtartalmára és bélféreg ellenes hatására terjedt ki.
158
E>ianu Löw Sigrid egyetemi adjunktus a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar végzettje. 1980-1992-es időszakban a Román Orvostudományi Akadémiai Orvoközpontjának a kutatója (1983), főkutatája (III. !980, IL 1992). !991-ben vizsga szakgyógyszerészi minősítést kap (gyógynövények). I 992-ben versenyvizsga alap_farm,akc>gn.óziia- Filcterápia tanszék tanársegédje, I 994-ben adjunktusa lesz. Rendren.ou'"""' dolgozik a tanszéken. Ebben az időszakban megírja kétkötetes'Farmajegyzetét román nyelven, majd később a Filcterápia kurzusát. Közben szorgaldolgozott doktori értekezésének az elkészítésén. Előadja román nyelven a farma(Ill. évfolyarn Gyógyszerészet), fitoterápiát (V. évfolyam, Gyógyszerészet; IV. Általános Orvosi Kar és Fogorvosi Kar). Dr. Csedő Károly professzorral tofitoterápiás előadásokat tart. ~ütatá.si területe: a gyógynövények fitokémiai, farmakológiai vizsgálata. Vizsgálta küvirágpollenek, a méhszurok, a cékla (Beta vulgaris L. var. rubra), a Lithosperofficinale L. kémiai összetételét és hatását. Doktori tézise keretében a Grindelia roNutt. fitokémiai és farmakológiai kutatásával foglalkozott. Hazai és belfóldi szaklaközel 20 dolgozatot közölt és több mint 20 munkáját különböző szimpozimnokon, jke:z]ellen és kongresszuson mutatta be. a Román Gyógyszerésztudományi Társaságnak, az Osztrák Népgyógyászati -saságrlllk, a Román Filcterápiás Társaságnak és a Magyar Gyógynövény Társaságnak.
FITOTERAPIE prof dr. Cs edő Károly
'Fitot<:ralJia este o ramurá a ~tiin(elor medicale, o discipliná de specialitale ~i culturá fesion:,]á, Se predá in invá(ámántul farmaceutic ca discipliná obligatorie ~i in cel mediscipliná facultativá. Se ocupá de tratamentul afec(iunilor eu preparate ~i produse na<:eutice de origine vegetaHí, ca urmare :fireasdí a continutului lor ín substante actíve Ea vine sa campleteze arsenalul medicamentelor de sinteza, dar nu numai sa le
iipleteze, deoarece numeroase substante natural e, cele eu acfiune puternica ~i certa sunt ar.Jne,jicarn,ente de bazá in terapeutica modemá. Ínsu~irea cuno~tin(elor teoretice in veaplidirii in practidí a terapiei eu produse de origine vegetala implica
cunoa~terea
medicinale, a drogurilor vegetale, a con(inutuluí lor in principii active, a acpunii ·Ianuacc>
159
Cadrele didactice care au predat §i predan la aceasta disciplinií sunt: Numele
prof dr.
Funcpa didactica
Disciplina colaboreaza in mod sisternatic eu disciplinele inrudite din tarii Cluj-Napoca) ~i din striiiniitate (Viena, Budapesta, Szeged, Pécs, Cbi~inau). colaboriirii eu Disdpiina de Farmacodinamie a Facu.ltiitii de Farmacie Tg. ]\1ure~ vedit acpunea certa a multor remedii utilizate empiric in medicina popu.lara. In ciplinei se cerceteaza ~i se elahoreaza formu.le de produse titoterapeutice eu actinni tice ~i complexe.
re~ti
FITOTERÁPIA dr.
Csedő Károly
egyetemi tanár
A titoterápia az orvostudományok egyik ága, amelyet szaktantárgyként adrrak Gyógyszerészeti Karon kötelező, az általános orvosi és fogorvosi karon fak:ultativ tárgy. A titoterápia különböző kórképek (megbetegedések) növényi eredetű nyekkel történő kezelésével foglalkozik, beleértve a növényi természetes hal!ómny; is. A terápiában a titoterápiás szerek kiegészítik a szintetikus gyógyszerek fell1as:w és sziinlos területen (emésztőrendszer, kiválasztórendszer stb.) önálló szerepet ezálta.! hozzájárulnak a modern kezelés megvalósításához. Az elméleti istneJrello.zsv külfóldön (Bécs, Budapest, Szeged, Pécs, Kisinyov) hasonló tanszékekkel, oktat:ísi vábbképző progran1ok összeállításáhan. Foglalkozik a népgyógyászati értékek használásával. A tanszék keretéhén számos növényi eredetű készítményt dolgoztak azokat szerződések formájábllll termelő egységeknél értékesítették
160
GRÁDINA DE PLANTE MEDICINALE Csedő Károly
iia.lorific:an:a superioara a piantelor medicinale din cuituri ~i-a gasit adeviírata i!1lplinicu infiintarea la Cluj in !904 a primei Statinni Experimentalale de Plante-Medicide catre prof. dr. Béla Páter. Gradina de Piante Medicina.le a UMF Tg.Mure~ a fos! iint:lta :m !948, eu o mare parte de piante medicinale aduse de la Cluj, continufuld astfel inceputií la Stapunea Experimentalii de Piante Medicinale din Cluj. Astazi, de Piante Medicinale a UMF Tg. Mure~ are o traditie, are va.loare ~tiinpticii ~i :'reJ1un1ita pe plan naponal ~i internaponaL un•u"'" de Piante Medicinal e este o bazil de invii!funiint ~i cercetare. Este "clinica" sau bolnavului" pentru studentii de la farmacie, pentru cursantii din cadrui pregiítirii tuniversi;tare in domeniu.l titoterapiei, aromaterapiei, terapiei complementare, etc. Tot· asigura material pentru mostre in cercetari titocbimice, farmacologice ~i clinice. studenplor, respoetiv doctorantilor materia prima pentru elaborarea lucriirilor de ~i a tezelor de doctorat (s-au suspnut eu succes 32 de !eze in domeniu.l piantelor di~:::)~~E~s:t:e~r,~i o bazil de cercetare privind colaboriirile nationale ~i internationale :;l Academia de ~tiinte din Románia, Academia de ~tiinte Ungare, Detanlentu.l de piante medicinale din Cluj, Bucure~ti, Iru;i, Chi~iniiu, Viena, etc.) Pl:mt<ele cu.ltivate reprezintií un fond genetic, continniind specii imegistrate in catalogul ierrunJe, catalog ce apare anual, ~i este in legillura eu peste l 00 de institutii similare din Speciile din griidinii sunt in evidenta Academiei Romilne - secpa Biologie ~i a piantelor indigene. 'Confc>rm destinatiei sale aici au fos! efectuate experiente de selecponare, ameliorare, a unor specii ca: Papaver somniferum, Achillea millefolium, Capsicum Lavandula species, Pelargonium roseum, Solanum aviculare, Agrimonia species, species, Artemisia species, Grindelia robusta, etc. Speciile din Griidina de MediciTI1a.le au ajuns la institutii de cercetare prestigioase; de exemplu, Helleboros purascens la Institutul Max Plank din München, Convallaria majalis la Institutu.l de mac:OllJ"ozie din Viena. Váloarea ~tiinpticii a Gradinii de Piante Medicina.le a U.M.F. Tg.Mure~ este apreciata de speciali~ti din tara ~i peste hotare, care o viziteaza. ln aceastii unitate se exeanua.l, !imp de o saptiimiinii, practica de vara a studentilor. Aici i~i liírgesc orizontul éuno~tiinte in domeniu.l piantelor medicinale ~i studenpi de la facultiítile de medicinií ~i matol
161
GYÓGYNÖVÉNYKERT dr.
Csedő Károly
egyetemi tanár
Hazánkban a gyógynövények ésszerű értékesítési lehetőségei az !904-ben Béla professzor által alapított kolozsvári Gyógynövény Kisérleti Állomás mí'íködé! kezdődtek el. 1948-ban a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet dr. Kopp Elemér professzor által alapított gyógynövénykert részben annak a jelenti, mivel a magvak.és egyéb szaporító anyagok onnan származnak. Ma a sárhelyi gyógynövénykertnek öt évtizedes hagyománya és tudományos múltja lyet úgy országos, mint nemzetközi szinten értékelnek. A gyógynövénykert a farmakognózia és titoterápia tanszék oktatási és kntatási ge. Az Egyetem keretében gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára ez jelenti kát, a betegágyat Itt termesztik a titokémiai, farmakológiai és kliníkai vi:lsg;ál,Ltol szükséges növényi nyersanyagat A kert biztosítja a doktori tézisek és di]Jlom,tdo,Jg<>i elkészítéséhez szükséges növényi anyago! (eddig 32 doktori tézist védtek meg A hazai (Román Akadémia, Román Orvostudományi Akadémia, kolo-zsvári, ia~ii Gyógynövény Intézet) és nemzetközi (Magyar Tudományos Akadémia, bécsi, valenciai Gyógynövénykertekl együttműködések alapját is képezi. A gyógynövénykert taxonjai géntartalékot is jelentenek, amelyek az évente magkatalógusban szerepelnek, ily módon több mint l 00 hasonló egységgel van csolatban. A kert növényei a Román Akadémia biológiai és növényvédelmi sz•tlmsztií nyilvántartásában is szerepelnek. A kertben rendszeresen te1mesztik az oktatáshoz dományos kutatáshoz szükséges összes fajokat A tanszék munkaegyüttese itt és honosítási kísérleteket is végzett a következő fajokkal: Papaverum smnnifei:unJ, A lea millefolium, Capsicum annuum, Lavandilla species, Pelargonium roseum, aviculare, Agrimoniae species, Centaurea species, Artemisia species, Grindelia Innen kerültek egyes fajok tekintélyes kutatóintézetekbez, így például a purascens a müncheni Max Plank Intézethez, a Connvallaría majalis a bécsi Farmako ziai Intézethez. A marosvásárhelyi Egyetem Gyógynövénykertjét évente szárnos szaktekintély fel, az országból és határokon kívülről. A Ill. éves gyógyszerészhallgatók itt hetes nyári gyakorlatnkat, és itt ismerik meg a IV. éves orvostan- és a fontosabb gyógynövényeket a titoterápiai oktatás keretében. Évente számos (Bukarest, Ia~i, Kisinyov, Bonn, Bécs, Szeged, Debrecen, Graz, Valencia, Rouen hozza hallgatóit az itteni gyógynövények megismerése végett. A látogató s~,~~~~ közül sokan együttműködési ajánlatot tesznek. A Tempus program keretében gálati anyaget termesztenek (valenciai, camerinoi intézetek számára). A gyógynövénykert szervesen kapcsolódík a Farmakognózia és a Filaterápia tevékenységéhez, tartóoszlopa a marosvásárhelyi Gyógynövény (F:arurralw!~é·zi•l)T Iának.
162
MEDICAMENTE HOMEOPATICE prof dr.
Csedő Károly
[orrieopatia este o concep!ie ~i o metoda de tratament ce se bazeaza pe principiul itu
in descoperirea
~i
fabricarea de noi medlcamente, mijloace terapeutice extrern de
ascund totodata perícole potentiale pentru individ ~i pentru descenden(a, perícole indi nici nu sunt cunoscute in totalitate. Facullatea de Farmacie din Tg. Mure~, predarea cursurilor de homeopatie s-a lnceanii ~aptezeci, in cadrul cursurHor postuniversitare de perfectionare, unde Prof. Gabriel a prezentat capitole esen(iale. Din ann! universitar 199411995 disciplina printre disciplinele facultative pen!tu studenlii anului IV Farmacie. ~H:=~~~~i~~~a; ca discipliná de specialitate, i~i propune sá contribille la informarea viitoit asupra posibilitátilor homeopatiei, sa-i familiarizeze eu notiunile specifice
terapeutici, eu remediile utilizate.
Functia didactica
HOMEOPÁTIÁS GYÓGYSZEREK dr.
Csedő Károly
egyetemi tanár
homeopátia egy gyógyítási felfogás és kezelési eljárás, amelynek célja a hasonlóság alapozva a szervezet önszabályozó müködésének a serkentése. Tulajdonképpen személ yre szabott terápia. :;N"atpj•linlkb'm a homeopátia iránti érdeklődés nemcsak a gazdaságilag fejlett országokAnglia, Németország, India, stb.) növekszik, hanem hazánkban is. A homeoúj utat akar nyitni, különösen azon orvosok és gyógyszerészek előtt, akik az utóbbi
163
időben
felfedezett hatásos új gyógyszereknek esetlegesen nem ismert káros hatásaira szélyes voltára gyanakodnak. A homeopátia előadásokat továbbképző előadások keretében Dr. Rácz Gábor tanév kezdte el. Az !994 l 95 tanévtől a Gyógyszerészeti Kar tanulmányi tervél>en választható tárgy szerepel és a IV. éyes gyógyszerészhallgatóknak adják elő. sok iránti érdeklődés nagy. A homeopátia mint tantárgy a jövő gyógyszerészeivel megismerteti e sp<,cilili!S. piában használt készítményeket, a tárgykör helyét az orvostudományban, és táj<ókc1zta hallgatókat a homeopátiás gyógyszerek gyakorlati alkalmazásáról.
ETICÁ ~I DEONTOLOGIE FARMACEUTICÁ
alkalmaznak. A tanszéknek különleges szerepe van a szakmai ismeretek bőví me:neu, a hazai hagyományok és erkölcsi normák megőrzésében, illetve a hallgatók a Hippokráteszi Eskü szellemével áthatni. [rorógysz;erésze:ti etika és deontológia alapelvei a gyógyszerész morális felelőssége, a i-Vslrenósz magánéletének etikai oldala, a gyógyszerész szerepe a betegek egészsé~gyi igosítátsál>an, az orvos - gyógyszerész - beteg kapcsolata, illetve az alárendelteKkel ~ kapc:sollat, a szakmai titok, a gyógyszerészeti kísérletek és a gyógyszereladás etikai és nem utolsósorban a gyógyszerészélet protokollja.
TEHNOLOGIE FARMACEUTI CÁ prof dr. Popovici Adriana
prof dr.
Csedő Károly
Obiectivul principal al acestei discipliue este pregatirea viitarilor farmaci~ti eu nim de cuno~tinle priviud defmilia, obiectul, caracterizarea ~i dezvoltarea istorica ~i eu cuno~tinle temeinice priviud etica ~i deontologia farmaceutica practicarn 1n tra ~i in lumea farmaceutica. Aceastlí discipliua are ~i menirea de a imbagap studenplor 1n domeni ul tradipei ~i moralei profesionale farmaceutice din tara pectiv de a forma conceppa studen!ilor 1n spiritui juriimiintului !ui Hipocr~te. Priucipiile de baza ale eticii ~i deontologiei farmaceuti ce sunt responsabilitatea a farmacistului, etica viepi particulare a farmacistului, rolul farmacistul ui in tara a bolnavilor, relapa medic-bolnav-farmacist ~i subalterni, secretul cercetarilor fannaceutice, etica comertuJ_ui farmaceutic §i protocalul í'n. viata
Cadre didactice: Numele ~i prenumele
Titluri ~i grade
Di!linta de T ehnologie farmaceuti ca a fos t infrintata 1n anul 1948, fiind condusa de Dr. Hankó Zoltán intre anii 1948-1970, apai de prof. dr. Ádám Ludavic (1970iar d1n 1988 conducerea disciplinei a fast preluata de prof. dr. Adriana Popovici. materia de specialitale care se preda studenplor din anii J, III, IV ~i V. Discifast denumitlí ini!ial Farmacie Galenidí, apai Tehnica farmaceutidí, iar ín prezent edemllllita Tehnologie farmaceuticií ~ cuprinde: Introducere in telmologie farmaceuti1), Tehnica farmaceutidí ~i forme farmaceutice (anul III), Tehnologie ~armaceut~ IV ~i V) ~i Aprofundare 1n sliintele farmaceutice, unde sunt predate ultimele aclrltelmologia medicarnentului (anul V, sem. II). . cadrul acestei discipline se include ~i disciplina de Dermafarmacie ~i Cosmetologie e ftmc·!im1eazii din anul 1974 fiind condusa de prof. dr. Adriana Popovici. DennofarCosmetologia se preda studentilor din anul V semestrul l.
Ca
GYÓGYSZERÉSZETI ETThA ÉS DEONTOLÓGIA Dr.
Csedő Károly
egyetemi tanár
A tantárgy a gyógyszerészeti magatartás lényeges erkölcsi követelményeit megadja annak definícióját és rámutat történelmi fejlődésének a körülményeire. hangsúlyt kapnaka gyakorlati deontológiai problémák, amelyeket országuuicban és
164
165
Titluri ~i grade
Preparator
Obiectivele majore ale disciplinei de Tehnologie farmaceutica sunt unmato2Lrelle: expllll aspectele teoretice §i practice care stau la baza prepadírii, conservfuii §i forrnelor farmaceutice, at§.t ln fannacie dit §i in industrie. Disdpiina unn8.re§te ca major, í'nSU§Írea de dítre studenti a unn8toarelor obiective: - transformarea substantelor medicamentoase §Í a produselor vegetale in maceutice destinate administdírii, de calitate conform Farmacopeei Romfine ~i a G.M.P. subaspect biofarmaceutic ~i tehno1ogic; - studiu1 substantelor auxi1iare, a ustensile1or ~i a aparaturii de laborator ~i · a1e falasite la prepararea diferitelor forme farmaceuti ce; - Ctllloa~terea interacfillllilor dintre componentele care constituie o forma farm2tce1 ca ln vederea alegerii tehnologiei adecvate,care sa asigure biodisponibilitatea preparatel or; studiul conservarii fonnelor farmaceutice; - contraiul fizic, fizico-chimic ~i bioJogi c al acestora; - cunoa~terea produselor farmaceutice rom§ne~ti, a celer oficinale ~i mltgi1;tra1le:·~ Dupa 1985 s-a accentuat importau(a factorilor biofarmaceutici in fo1rllllularea mentelor, a parametrilor fannacoc!netici, a implicafiei fannacistului ín activitatea logica lndustriala, iar dupa 1993 s-au'dezvoltat formele farmaceutice eu cedare ~i a cel or vectorizate.
de doctorat Dokton értekezések 'Pnno 1,;cz Adriana: Contribu!ii la studiul unor noi formule de unguente de penetrafie
~i
eu hormani ~i vitamlne, Cond. ~tilnfific Prof.dr.doc. Victor CioJiín"_lea, f:lui-NilPO
'Cttrsttri" l
Előadás jegyzetek
"G2tlerüka III, autori: Haukó Z. ~i co1ab., Litografia I.M.F., Tg. Mure~, !957. ;Jlltlenüka II, autori: Hankó Z. ~i colab., Litografia I.M.F., Tg. Mure~, 1959. de Tehnica farmaceuticii, Vol. I, Autori: Ádám L., Adriaua Popovici, Szánthó Litografa I.M.F., Tg.Mure~, 1977. de Tehnica farmaceutica, Vol. Il, fascicola I, Autori: Ádám L., Adriana Popo,Szánt1ló Eva, Litografa I.M.F., Tg.Mure~, 1978. de Tehnica farmaceutica, Vol. Il, fascicola II, Autori: Ádám L., Adriana PopoSzánthó Éva, Litografa I.M.F ., Tg.Mure~; 1978. ;e;:YÓ!:ys:wrtechn<Jló:gia, Vol. I, Autori: Csegedi Jolán, Zamfira Csath-Stiíncel, LitograTg--Mure0, 1980 cG]/ogys;,erl:eclmc>ló!lia, Vol. II, Autori: Ádám L., Szánthó Éva, Litografia I.M.F., Tg'G:yógys2:ertecbmológia, Vol. III, Autori: Ádám L., Szánthó Éva, Litografia l.M.F., Tg-
166
167
• • • • •
Gyógyszertechnológia, Vol. I, Autori: Papp J., Adriana Popovici, Ádám L., I.M.F., Tg-Mure~, 1984. Curs de Tehnidí farmaceutica, Vol. III, Autori: Ádám L., Adriaoa Popovici, I.M.F., Tg.Mure~, !988. Curs de Tehnologie farmaceutica, Vol. l, Autor: Adriana Popovici, Litografa Tg.Mure~, 1993. ' Curs de Tehnologie farmaceutica, Vol. Il, Autor: Adriaoa Popovici, Litografa Tg.Mure~, !995. Bevezetés a gyógyszertechnológiába, Autor: Sipos Emese, Litografia U.M.F. re~, !998.
;11t10zito:are, Autori: Adriana Popovici, I. Bao, Editura Medicala, Bucure~ti, !988. teoretice ale tehnologiei fa:nnaceutice, Autori: Adriana Popovici, I. Ban, I. Niblaesc:u, Gabriela Suciu, Tőkés B., V. Nastase., N. Stavri, Editura Mirton, Timi~oara, iro1ac:opeea Romana Ed. a IX-a, mon?grafiile: Sirupus: aetheris, chlorali hydratis, kalii guajacolsulfonici, Autori: Adám L.,Adriaoa Popovici, Giurgiu M., ZamCsath-Stilncel, Geréd Iolaoda, Papp 1., Szánthó Éva, Maria Rogo~ca, Editura MeBucure~ti, !976. Uittacop•,ea Romana Ed:· a X'a, Colaboratori: Adriaoa Popovici, Ádám L., Papp I., Medicala, Bucure~ti, !993.
índrumatoare de lucrari practice l Gyakorlati jegyzetek •
Indrumator pentru lucrari practice de Tehnica farmaceutica, Autori: Ádám L., Popovici, Szánthó Éva, Zao1frra Csath Stilncel, Peteaou Emaouela, Ardeleaou Litografia I.M.F., Tg.Mure~, !972. • Indrumator pentru lucrari practice de Tehnidí farmaceutica, Vol. I $i Vol. Il, Ádám L., Adriaoa Popovici, Szánthó Éva, Zamfira Csath Stilncel, Emaouela Viarica Ardeleaou, Litografia I.M.F., Tg.Mure~, !974. • Indrumator pentru lucrari practice de Tehnica farmaceutica, Vol. l, Autori: gedi Jolaoda, Papp J., Rogo~dí Maria, Litografia I.M.F., Tg.Mure~, !979. • Indrumator pentru lucrari practice de Tehnica farmaceutica, Vol. II, Autori: Zamfrra Csath Stilncel, Litografia I.M.F., Tg.Mure~, 1979. • Indrumator pentru lucrari practice de Tehnica farmaceutica, Vol. III, Autori: Popovici, Szánthó Éva, Zao1frra Csath Stíincel, Litografia I.M.F., Tg.Mure~, l • Indrumator pentru lucrari practice de Tehnica farmaceutica, Vol. IV, A\ltolrJ: .1\ Popovici, Csegedi Iolaoda, Papp 1., Maria Rogo~ca, Veronica Pop, Li1:ografia l T g.Mure~, !981. • Indrumator pentru lucriíri practice de Tehnologie farmaceutica, Vol. Ill, na Popovici, Litografia U.M.F.,Tg.Mure~, !997. • Indrumator pentru lucrari pracli ce de Tehnologie farmaceutidí, Vol. l, Autori: M., Adriana Ciurba, Litografia U.M.F.,Tg.Mure~, 1997.
Cfu1i de speciaEtate l Szakkönyvek • • •
• •
Tehnica farmaceuti ca, Autori: P. Ionescu- Stoian, Ádám L., Aurelia R1•1h :Sai& Ciocilnelea, I. Ban, Elena Georgescu,~d. Didactica ~i Pedagogica, Bucure~ti, Unguente fannaceutice, Auto~: Adriana Popovici, Editura Medi.cala,-Bttcure§:ti, Unguente farmaceutice, editia.a·JJ-a, Autor: Adriana Popovici, Editura M
168
cadrul acestei discipline s-a desra~urat o activitate de cercetare foarte complexa, atát im<:ntalií cát ~i aplicativa. Astfel au fos! rezolvate prin metode originale dificultatile practic í'ntálnite !n farmacii, fiind elaborate sub í'ndrumarea conf. Haokó Z., ca: pentru solutiile injectabile de adrenalina, piramidon, indigocarmin, perfuzie de cmartitol, (1948-1960). valorificarii piaolelor medicinale au fost luate í'n studiu fiuetele de macie~, de la diferite specii ~i s-a constatat valoarea superioara a celor povenind de la a ciiror continut í'n acid ascorbic cre~te proporpanal eu altitudinea. S-a consprocent ridicat de vitao1ina C !n fiunzele de Primula veris. A fost evidentiata va, Compu§ilor antracenici din Rumex alpinus in vedera realizarii unui medicament eu laJ
169
nandu-se nai formule eu ace~ti excipien!i ( Ádám L., 1967-1971 ). A fast evídeutti"i tul favorabil asupra stabilitiípi ~i eficacitápi al bazelor de unguente hidrafile eu sioactivi neionici pentru prepararea unguentelor eu honnani steroizi precum ijÍ de unguente emulsionante de tip U/A pentru íncorporarea vitaminelor hinilp propus noi excipienti pentru unguente ca: uleiul de vizon, grlísimi total sau genate, geluri de polietilená. S-a stabilit formula de preparare a unui unguent
azulena, vitamina A,
ijÍ
hormani steroidici eu aplicatii ln tratamentul ulcerului
propus o metodá de extraqie selectivá a pectinei diu gutui ín vederea utilizárii sau ca excipient pentru"comprimare. Pentru lárgirea gameide baze lavabiles-a mula unui unguent de tip Lanette eu ceará emulgatoare calionica (Bromocet) povici, Papp I., Bupu O., 1969-1982). Cercetárile eu privire la emulsii au pus ín eviden(á influen(a agen(ilor de asupra propriet8.tilor reologice §Í au demonstrat ca pe Hlnga valoarea "HLB emulgatorilor complec§i trebuie sa se tina cont ijÍ de caracterul chimic al acestora Csath-Stilncel, 1972-1973). Proprietáple reologice sunt puterrric influen;ate ~i ín guentelor hidrotile avánd ca emuigalori compleqi Tagali eu HLB fut:J:e 8-16, de colesteral ( palmitat, stearat) (Adriana Popovici, Adriana Ciurba, 1992-1995), rilor eu carbopol ín firnepe de tipul de polimer ~i de pH, tipul 980 fiind cel mai (Sipos Emese, 1997-1998). Studiul asupra interactiunilor dintre medicamente ~i substante auxiliare competilia diutre sulfonamide ~i narcoticele intravenoase la nivelul proteinelor (Papp I., !969-1971). Evidenperea formárii unor asociapi moleculare íntre vitamiri drosolubile (tiamina-riboflavinií, tiamina-acid ascorbic, riboflavinií-acid ascorbic;
vinií-nicotinamida, nicotinamidá-acid ascorbic), au condus la elaborarea te:,~~~~~~~~ vate pentru stabilizarea vitaminelor ín preparate lichide polivitaminate, d pediatrice, eu eficientá confim1atá prin cercetari farmaceutice de bi<Jdisp<>nibilitalte. vici Adriana, Papp I., Ristea I., Tőkés B., Suciu Gabriela, Dudutz Gyöngyvér, l Cercetárile privind elaborarea de "suspensii uscate" sau pulberi pn:cc,ndi\i<JI12Lle'i ferite antibiotice (penicilina, eritromicina, neomiciná §i polimixina B, kru1anoic"iná,cl fenicol, ampiciliná, oxaciliná) ín prezen;a unor substante auxiliare ma.crc>m<>]e,culaie coranti §i aromatizanti, au condus la obtinerea unor medicamente care s-au ex<eCtltat drul Laboratoru!u.l galenie al O.F. Mure~ (Ádám L., Szánthó Éva, Gíurgiu M., Cercetárile farmacocinetice care au vizat urmárirea biodisponibilitápi Mg2+ Sárurile organice de magneziu au o biodisponibilitate superioara cel or an•>rg:anic.e; í zul sárurilor de calciu, gluconolactatul de caleiu prezintá avantajul unei a unei biodisponibilitá(i de 63% din siropuri ~i de 98% din siropul de calcíu.-íb·síc~ dus fu raport Ca/P~ l ,42 ( Adriana Popovici, Papp I., 1972-1982). Dintre formele farmaceutice eu ced.ate la pntií s-au elahorat tehnologii spc:cillice'F lipozomi eu sáruri de magneziu·cll.agen(i chelatan!i (EDTA-Na2), eu indometacin ~i elolrimazol (Popovici Adriana, Hobai St., Antolie !:, IYY:Z-1 YY'~). mentele eu cedare controlalá au fo st elaborate sub formá de comptimate b!C>adezív~ c eloferrac (Adriana Popovici, Petreseu E.), capsule flotante eu teofilina sau eu (Adriana Popovici, Daniela Matei, !995~ 1997). S-au elahorat microsfere eu trolatá eu dielofenae sodic pe hazá de gelatiná, alburoiná ~i cazeiná cercetilndu-se
170
fun.erilor ~i a factorilor tehnologici la preparare asupra caracteristicilor morfologice, a substan!ei actíve ~i de stabilitale ín vederea ob(inerii unor forme farmaceutice oral eu didoferrac sodic eu eficacitate ~i toleran(á superioare (Adriana Ciurba, . 999).
n c,adrul disciplinei de Tehnologie farmaceuticá au fast omologate urmátoarele medi-
care s-au realizat In cadrul Laboratorului de microproducp_e sau in cadrul LaboraGalenie Tg-Mure~, colectiv: Adriana Popovici, l. Ristea, M. Giurgiu, Maria Roií;(iabriella Suciu, B. Tőkés, Dudutz Gyöngyvér, I. Papp. 3er,toélenn - unguent de protec(ie fu noxe profesiorral e eu solvenp organici (Fabricat Antibiolice Ia~i) · C- Fabricat la Spicul, Cluj-Napoca) Sir<JP ]JO!ivil:arrLinizat- Fabricat la Laboratorul Galenie al OF Mure~ polivitaminizai eu mai multe vitamine- Fabricat la Intreprinderea Biofarm, BuGr2mule polivitaminate - Preparat fu Laboratorul de Microproduc(ie a Facultápi de Fannaci e Tg-Mure~ concentratií polivitaminatií- A viz de fabricape eu gluconolactat de caleiu - Fabricat ín Laboratorul de Microproducpe a Fade Fannacie Tg-Mure~
S~-~~~o~~í;:u~~~~::~~~~ de caleiu ~i fosfor - Fabricat ín Laboratorol de Microproduc;ie
a
de Farmacie Tg-Mure~ uupmm- comprimate tamporrate eu aspiriná- Fabricat la Laboratorul Galenie al OF
eu magneziu- avizat pentru fabricare Nr. 2192/1989 Colmplcimatepolimagneziene- avizat pentru fabricare Nr. 2191/1989 PulbeJce compusá antidiareicá- avizat de necesitale Nr.2190/1989
- putbere eu vitamina D3 - avizat pentru necesitate de Comisia Medicamentului 1428/193 lalorific,area in produse 'cosmetice a gr8.simii de vizon- avizat pentru producP-e in >retlarlltel'e cosmetice !983 Milev'it- unguent contra ulcerului varicos '-"''öu•om protector contra tibrel or de sliela- preparat ín Laboratorul de Microproducpe .pentru Intrep. chimicá Prodcamplex •. '"'"'a de uz farmaceutic- avizat de ICSMCF Nr. 2743/1987 .La,ctom,Lg - comprimate eu lactat de magneziu - trimis spre avizare (!989) la '"JCSMCF Bueure~ti CCiíle
M., Bodó Ágnes, Kiss Ileana §Í Józsa Judith au realizat mm8.toarele medicamente: ·Suspensie eu fier bivaleni- pentru uz pediatti c- a fast avizat de necesilate de Comisia Me,dicam<enliilui eu adresa E/18462 din !977
171
•
• •
Pillbere suspendabila eu ampicilinli- a primi! avizul de necesitale din partea medicamentului eu adresa E/16394 din 25.12.1976 ~i a primi! aprobarea produqie eu adresa E/4396 din 16.12.1977 ~i se condi!ioneaza la Laboratorill al OF Tg-Mure~ din 1977 Pillbere suspendabila du peniciUna - lucrare elaborala prin contract eu útilizata de Laboratorill galenie Tg-Mure~ din anull977 Pillbere suspendabila eu propionat de eritromicina - preparatul a primi! avizul sitate de la comisia Medicamentului eu adresa E/0.8 din 8.02. !978 ~i avizul litice (adresa E/1331 din 17.05.1978). produsul este cbndi!ionat la Laboratorul al OF Tg-Mure~
Contraete de cercetare ~tiinj:ifica Tudományos kutatási szerződések •
•
•
• •
•
•
V. Cioclínelea, O. Bugnariu, Adriana Popovici: Studiul conservfuii comr>rirnat:el "Piosilinií" in vederea inlocuirii ambalajillui de arninnopiast eu arnbal.aj lucrare Jn contract eu Terapia, Cluj-Napoca, predata fabricii Jn 1962 . V. Ciociínelea, O. Bugnariu, Adriana Popovici: Verificarea metodei de fa])ricoare. jeurilor ,,Hipopresol", lucrare in contract eu Terapia, Cluj-Napoca, predata 1963 Adriana Popovici, Sava Speranfa, Livia Bií/an,: Valorificarea in preparate tice a grasimii de vizorr (Lutreole vison). Conventie de colaborare eu Sta(iunea mentalii pentru cre~terea animalelor eu blanii, anull970, Tg-Mure~ Adriana Popovici, l Ristea, Tőkés B., Papp I., Maria Rogo~cií, Gabrie/a dutz Gyöngyvér, Pap Z.: "Sirop polivitaminizat", Contract eu A.S.M. din 14.UL;l~ Adriana Popovici, l Ristea, Tőkés B., Papp 1., Maria Rogo~cií, Gabrie/a !:iuczu,-~ 0/ariu, Lungu V., Pap Z.: "Solu!ie concentrala polivitaminata, administrata turi", contract eu A.S.M. Adriana Popovici, l Ristea, Tőkés B., Papp l, Maria Rogo~cií, Gabrie/a Olariu, Lungu V., Pap Z.: "Granule polivitaminate eu s§.ruri de calciu", A.S.M. Adriana Popovici, Papp I., Tőkés B., Gabrie/a Suciu, Ciítiírig l, Habar T.: de medicamente ~i substante auxiliare farmaceutice din produse indigene eu ln pectiná", contract incheiat eu Directia GeneraUí a Agriculturii ~i Industriei tare ln 1986-1987
Brevete, inventii, inovatii Találmányok, szabadalmak, újítások • •
•
Aparal pentru masurarea adeziriÍrii specifice a pulberilor farmaceutice, Nr. 255 din 27 mai 1964, autori: Papp!., Tőkés B. Vibrator mecanic pentru cernere, sortare, agitare ~i tasare, Certif. Inov. 2.01.1968, autori: Papp I., Csergezán B. Electrod de mercur eu contact modificat pentru economie de platina, Certif. 298 din 12. 01.1968, autor: Papp I, Gáspár Mária.
172
timfocc)lor-coi<Jrant limfatic intravital pentru limfografie, Certif. !nov. Nr. 352 din 25 . 1972, autori: Papp !., Lupeann R. polivitaminizai pentru nz infantil, Breve! de inven!ie Nr. 76070 din 01.12.1978, Produs in Iaboratomi de microproduc!ie al Facultiilii de Farmacie Tg-Mure~ !980. autori: Adriana Popovici, l. Ristea, Tőkés B., Papp !., Maria RogQ~cií,_ GaSuciu, Pap Z. polivitaminizai pentru nz infantil eu mai millte vitamine, Breve! de inven!ie Nr. din 01.12.1978, OSIM, Produs in laboratorul de microproduqie al Facultiilii de 'armacie Tg-Mure~ din !980. autori: Adriana Popovici, l. Ristea, Tőkés B., Papp L, Rogo~ca, Gabriela Suciu, Pap Z. ~~Ci)nuri' dentare, Breve! de inven(ie Nr.92986 din 09.07.1987, autori: Papp I., Nan L., J., Vfuneanu R. eu calciu, lnregistrare cerere breve! de inven(ie la OS!M, Nr.144414 din !990, autori: Adriana Popovici, l. Ristea, Tőkés B., Papp L, Maria Rogo~ca, GaSucíu, Giurgiu M. W{c)mag··Ld·anme eu magneziu, lnregistrare cerere breve! de inven!ie, Nr.l44413 din 990 la OSIM. autori: Adriana Popovici, Tőkés B., Dudutz Gyöngyvér, Papp !., Gabriela Suciu, Giurgiu M. cadrele disciplinei prof. dr. Adriana Popovici este membru titular a Uniunii Balcanice din !975, iar din !989 este Vicepre~edinta a FiliaJei Mure~ din cadrul este membru in colegiul de redacpe a Revistei Farmacia, Bucure~ti, Pre~edinta a de Stiinte Farmaceutice Filiala Mure~, Membru in "European Sleep Research din !9Ú ~i a Societii!ii de Biologie celularií. A primi! ln 1976 din partea , Bucure~ti "Diplomajubiliará" iar in 1998 "Diploma de onoare" din partea Fade Farmacie din Cluj-Napoca eu prilejill aniversiírii a 50 ani de activitate a facul1995 este membru corespondent al Academiei de Sliinte Medical e. cadrele disciplinei Sef de lucriíri Adriana Ciurba a participat la un schimb de in !996 la Universitatea din Valencia, Spania la Facultatea de Farmacie, avind stabilirea unui consoqiu interuniversitar in domeniul stiintelor farmaceutice ~i eu industria fannaceutidí.
'Lucra.ri· ~tiintifice 'TuidoJmáJrryc>s közlemények L.: Gyógyszertári számítási műveletek, Értesítő, !956, l, p. !3 L.: Porosztás, Értesítő, !956, l, p .l 9 L., Hickel I.: Date referitoare la prepararea produselor de macie~ bogate ln viC, Rev. Medicala, !956, 4, p. 64 L., Hickel I.: Adatok a Primula levelek C-vitaminban gazdag nyersanyagként
felhasználásához, Orvosi Szemle, !957, 3, p. 56 Z., Szánthó K. Éva: Pantocain a recepturában, Értesítő, 1957, l, p. 22 Z, Ajtony G.: Adatok az ostyatok (Capsula arnylaceae) és kemény zselatintok
173
• • • • • • • • • • • •
• •
• •
•
• • •
(Capsula operculata) ,,in vitro" és "in vivo" összehasonlító vizsgálatához, !957, 2, p. l 7 Hankó Z., Csath Zamfira: Adatok a Ferrum oxidatum saccharatum ké,K.:l.' bélkúpok gyógyszerleadó-képességének vizsgálatához, Orvosi Szemle, !964, 4, Csath-Stáncel Zamfira: A szemcsenagyság jelentősége a ko~szerű ben és gyógyászatban, Orvosi Szemle, !965, 2, p. !97 Csath-Stdncel Zamfira, Adám L., Papp 1.: Studiul unor indici fizico-chimici ai grase de supozitoare, Rev. Medicala, Tg-Mure~ 1966,4 p. 425 Adám L., Csath-Stdncel Zamfira, Papp 1., Gáspár Mária, Domokos L.: anyagok hatása polietilénglikol !500-zal készült kloramfenikolos végbélkúpok szerleadására, Orvosi Szemle, 1967, 3-4, p. 339 Szánthó Éva, Hankó Z., Geréd-Csegedi Jolán, Pe{eanu Emanue/a: Helyi hatóanyagleadásának tanulmányozása a kúp alapanyagának és alakj ának füc,QY.ér ben, Orvosi Szemle, !967, 3-4, p. 349 Popovici Adriana, Becu.J L. Mirelfi, Hankó Z.: Studii asupra calitatii v"'<eli.nellorili gene, Rev. Medical a, !968, 3, p. 334 .Ádám L.: Polietilenglicoli iri practica fannaceutidí, Farmacia, 1968, l, p. l 3 Hankó Z., Csath-Stdnce/ Zamfira, Geréd-Csegedi Jolán, Papp l, Adám L., Éva, Pefeanu Emanue/a, Gáspár Mária, Domokos L.: Contribupi la studiul care influenteazií cedarea substantelor active din supozitoare, Farmacia, !969, 12,
174
Po;om•ici Adriana, Lup.Ja Mariana: Cercetari asupra actiunii antiinflamatoare §i cicatri:wnte a unor baze de unguente eu elorotilii ~i azulene, Rev. Medicalií, !969, l, p. !9 Pn.vm,ici Adriana, Pe{eanu Emanue/a, Péter M: Influenta unor agenti tensioactivi ne..io:no§:eni" asupra acidului salicilic, Farmacia, 1969, 7, p. 415 L.,Csath-Stdncel Zamfira, Domokos L.: A fenihnerkuriborát és halogenidok köösszeférhetetlenség tanuhnányozása, Orvosi Szemle, 1970, 2, p. !95 Stá"lthó Éva, Pefeanu Emanue/a, Horváth G.: Atartosítószerek (p-hidroxi-benzoesav : s:<ánna:lék:ok] hatékonysága folyékony gyógyszerfonnákban,, Orvosi Szemle, !970, 2, ;Pt>povici" Adriana, Füzi J.: Modificil.ri fizice ale acetatului de hidracortizon in diferite de unguente, Rev. Medicala, !970, 2, p.202 CsaiAI-Sl'll.,ceJ Zamfira: Baze modeme de supozitoare, Practica farmaceuticii, Bucu1970, 4, p. !02 . Papp]: Despre biofarmacie §i "conceptia biofannaceuticlí". As~ecte fannacologice §i , _fannacocinetice ale biofarmaciei, Practica fannacuticlí, Bucure§tl, 1970, 3, p. ll - Popovici Adriana, Ioneseu M: Cercetari asupra penetratiei percutane a unor hormoni corticosteroizi. Farmacia, Bucure~ti, !970, 9, p. 545 Adám L., Csath-Stáncel Zamfira, Ardeleanu Viorica: Studiul (eologic al unor polietilenglicoli geluri utilizate ca baze de unguent, Rev. Medicala, Tg-Mure~, 1971, 17,3-4,
-~~
.
.
..
""l
Csath-Stdncel Zamfira: Utilizarea agerrtllor de viscozttate semtsmtellct a prepararca emulsiilor, Rev. Medicala, Tg-Mure~, !971, 17, 3-4, p. 437 Csath-Stáncel Zamfira: Importanta caracterelor reologice la emulsii, Practica farmaceutica, Bucure~ti, 1971,4, p. 31 Peteanu Emanue/a, Szánthó Éva: Interaqiunea Sulfatiazolului eu geluri de polietilengli~oli, Farmacia, Bucure~ti, 1971, 10, p. 627 . Popovici Adriana, Ardeleanu Viorica: Unguente eu vitamine liposolubil7. L Cercet~1 comparative asupra stabilitlilii vitaminei F ln baze de unguent, Farmacm, Bucure~t1, !971, 4, p. 225 Papovid Adriana, Ardeleanu Viaric a: Cercetari asupra derivatilor corticosteroidici solubili in baze de unguent, Clujul Med. !971, 3, p. 661 Peteanu Emanue/a, Szánthó Éva, Péter M: Influenta gelurilor de polietilenglicoli asueficacitatii conservantilor, Rev. Medicala, Tg-Mure~, !972, 18, l, p. 90 Adám L., Szdnthó Éva, Pefeanu Emanue/a, Domokos L.: Studiul compatibilitapi unor antibiotice eu geluri de polietilenglicoli, Rev. Medicala, Tg-Mure~, !972, 18, 4, p. 453 .. · · · Adriana: Unguente eu vitamine liposolubile. Cercetllri comparalive asupra stabilitatii vitaminei D 2 1n diferite baze de unguent, Farmacia, Bucure~ti, 1972, l, p .49 Szánthó. Éva, Peteanu Emanue/a: Studiul cromatografic al •interacpunii dintre Sulfatia~i polietilengeluri, Farmacia, Bucure~ti, !972, 5, p. 301 Popovici Adriana: Unguente eu vitamine liposolubile. l. Cercetari comparalive asupra ·stabi'litií\ii vitamineiA in bazele de unguent, Farmacia, Bucure~ti, 1973, 2, p. 109 Po•vovici Adriana: Ardeleanu Viorica:Vnguente eu vitamine liposolubile. II Cercetari biofannaceutice asupra resorbtiei percutane a vitamineiA din unguente, Farmacia, Bucure~ti, !973, 3, p. !55
175
• •
• • •
• • • • •
• • •
•
•
•
• •
Szánthó Éva, Ádám L., Geréd Iolanda, Domokos L.: Contributii la prep:>rarea solutii auriculare de Stamicin, Revista rnedicala, Tg-Mure~, 1973: 19, 4, p. 373 Szánthó Éva, Ádám L., Pefeanu Emanue/a, Domokos L:: Studiul cromatografic bilitatii unor antibiotice incorparate in propilenglicol geluri, Rev. Medicala, 1974,20, l, p. 89 Popovici Adriana: Modificarea perrn~abilitatii cutanate dupa aplicarea or•emm>í derrnice. III. Actiunea unguentelor eu vitamine, Farrnacia, Bucure~ti, 1975,2, p. Popovici Adriana, Píreiu Va/eria, Kovács A.: Studiul conservari ~i cedarii vitamin din cornplexul B din diferite geluri, Farrnacia, Bucure~ti, 1975, 4, p. 205 Papp l, Popovici Adriana, Rogo§ca Maria; Aran Ana: Aplicarea in1rerFennmi>' conductometriei ~i a spectrografiei IR la studiul interactiumi intre vitaminele lubile, Rev. Medicala, Tg-Mure~, 1976, 22, 2, p. 168 Popovici Adriana, Rogo§Ca Maria: Corela(ii intre stabilitatea chimicií ~i structura ologicií a unguentelor eu vitamina A, Revista medicalií, Tg-Mure~, 1975, 21,1, p. Popovici Adriana, Rogo§Ca Maria: Stabilitatea vitaminelor A ~i D in solutii, Rev. dicalií, Tg-Mure~, !976, 22, l, p. 61 Ádám L. Giurgiu M, Domokos L., Lőrinczi Lenke: Contributii la studiul cnlir.•ln.,;. coase eu antibiotice, Rev. Medicalií, Tg-Mure~, !977, 23, l, p. 75 Popovici Adriana: Modificarea perrneabilitatii cutanate dupií aplicarea pr<,parate dermice. IV. Actiunea unguentelor eu hormoni, Farrnacia, Bucure~ti, 1977, l, Popovici Adriana, Ristea I, Giurgiu M, Rogo~cií Maria, Dudutz Gyöngyi, Studiul stabilitiítii ~i cedarii acidului ascorbic din solu(ie, Practica farrnaceuticií, re~ti, !977, 3, p. 15 Popovici Adriana, Veronica Lungu, Papp l, Rogo§Ca Maria: Studiul bi<>di:spc•nit •tiítii clorhidratului de tiaminií in sisteme lichide, Farrnacia, 1978, l, p. 17-23 Popovici Adriana, Papp l, Rogo§ca Maria, Ana Aron: Studiul transferului vit:aniÍD.< hidrosolubile inprezenta unor substante auxiliare, Farrnacia, !978, 3, p. 129 Popovici Adriana, Ristea 1., Tőkés B., Papp l, Suciu Gabrie/a, Dudutz G}•ÖnJzyi, go§cií Maria, Lungu Veronica: Forme farmaceutice polivitaminate destinate diatric, VoL ,,Primul Simpozion al medicamentului original romtlnesc", 1978 Popovici Adriana, Tőkés B., Suciu Gabrie/a, Rogo$Cií Maria, Ristea I., Dudutz gyi, Arde/eanu Mdria, Papp l: Stabilitatea duratei de valabilitale a unor sinJpuri I vitaminate. Vol. "Primul Simpozion al medicamentului original rom§.nesc", Ádám L., Szánthó Éva, Geréd Julia, Csath-Stiínce/ Zamjira, Giurgiu M, Bernád Domokos L.: Studiul ob(inerii ~i al stabilitií!ii unei pulberi suspendabile eu pentru uz pediatric, Rev. Medicala, !978, J, p.J 7 Popovici Adriana, Ristea l, Rogo§ca Maria, Tőkés B., Papp l, Dudutz Gyöngyi, brie/a Su eiu, Lungu Veronica, 0/ariu M: Preparate polivitarninate lichide ne""'" pediatric. Vol. ,,Al VII-lea Congres National de Farrnacie", Bucure~ti, 1979,p.225 Popovici Adriana: Suciu Gabi-ie/a, Singer B: Studiul biodisponibilitiípi ni
176
c'P<mO"vici Adriana, SavaS., Ungur M, Bárócz E., Böhm B.: Valorificarea in unguente ~i cosmetice a unor nai excipienti de origine animala ~i vegetall\, V ol. VII-lea Congres National de Farrnacie", Bucure~ti, 1979, p. 287 PmoOJJici Adriana, Dudutz Gyöngyi, Brigitie Singer: Disponibilitatea piridoxinei din Farrnacia, J980, 4, p. 207 .... E'Pom'vici Adriana, Ristea 1., Dudutz Gyöngyi, Rogo§cií Maria, Suciu Gabrie/a; TIJkés Papp l, Lungu Veronica: Ob!inerea unor solulii concentrate polivitaminate pentru pediatric, Rev. medicalií, Tg-Mur~, !980, 2, p. !21 \Pnno1Jici Adriana, Loas Me Bazede unguente eu excipienti nai, Vol. ,,Al II-lea Simal medicamentului rom§.nesc", Bucure~ti, aprilie 1981, p. 190 ;pc,iJovici Adriana, Kerekes M, Papp I, Rogo§ca Maria, Ardeleanu Maria: Studiul .eficac:it1jii terapeutice al unor preparate polivitaminate lichide, Vol. ,,Al II-lea Simpoal medicarnentului romanesc", Bucure~ti, aprilie !981, p. 254 L., Szánthó Éva, Csegedi Jolanda, Csath-Stince l Zamjira, Giurgiu M, Domokos : Compatibilitatea sulfatului de polimixinií B in solutie, eu unele substante auxiliare tfru1!lllceutice, Rev. Medicalií, 1981, 2, p. 108 ·,poV•'vi'ci· Adriana, Tőkés B., Ristea 1., Suciu Gabrie/a, Papp I,.Dúdutz Gyöngyi, Rogo§CG Maria, Lungu Veronica: Medicaments avec des sels de caldum et des phosphor les enfants et les adultes, Rev. Medicalií !982, J, p. 33 '"('sath-Stiincel Zamfira, Horváth G., Ádám L., Pop A.: Studiu eficacitiítii unor consermsisteme emulsionate, Rev. Medicalií, 1982, l, p.35 L., Szánthó Éva, Csegedi Jolanda, Csath-Stáncel Zamjira, Giurgiu M, DomoL, Bilca Doina, Formanek 1.: Contributii la selectionarea de conservanti pentru farrnaceutice lichide de uz intem, Rev. Medicalií,l982, 2, p. l 72 •;; F'nn.nvici Adriana: Influenta solu(iilor eu vitamine hidrosolubile asupa permeabilitatii membranei, Farmacia, l, p.27 Popovici Adriana, Baciu l: The utility of N.M.R. method for the deterrnination ofthe hydratant effect of the cosmetic preparations. Vol. "3-érne Congres International de Technologie Pharrnaceutique", Paris, 31 mai !983 Pnm>viticm de certaines preparations solides avec des sels de maguésium. Vol. "!. Congres Européen sur le magnésium", Vol. I, 6-8 act. !983, Lisabona, Portugalia Popovici Adriana, :)tej L., Daneiu Cl., Papp l, Bogathai L.: Studiu biodisponibilitlltii magneziului din nai preparate solide, VoL ,,Al VIII-lea Congres Naponal de Fannacie", Bucure~ti, sept. 1984 :;;:_J~Ol>O>'ici Adriana, Tóth Maria: Studiu interactiunilor dintre vitamine asupra cediírilor din preparate polivitanJinate complexe, Vol ,,Al VIII-lea Congres National de Fannacie", Bucure~ti, sept. 1984 ic:f'nnnvi,riAdriana, Papp I., Giurgiu M, $tejL.: Biodisponibilitatea calciului ~i fosforunai forrne farmaceutice lichide, Vol "Al VIII-lea Congres National de Parma' Bucure~ti, sept. 1984 Ádám L., Szánthó Éva, Csath-Stiíncel Zamjira, Csegedi Jolanda, Giurgiu M, Domo. kos L., Bilca Doina: Selecjionarea de conservanti pentru baze de unguente, Rev. Me. dicalií, !986, 2, p.! 78
177
•
• •
• •
•
•
•
•
•
• •
•
•
•
Popovici Adriana, Piros Sanda, Bojica Liliana: Preparate antimicrobiene §i ce pentru uz dermatologic extern, Rev. MedicaHí, !985, 1-2, p. !38 Popovici Adriana, Papp l, Rácz G.: Derivatographic analysis of starch, Vol. Congres International de Technologie Phannaceutique", Paris, Juin !986 Popovici Adriana, Bojica Li/iana: Utilité des racines de Symphitum otlacina:le-:, des préparation cosmétiques et pharmaceutiques d 1usage exteme, Rev. MedicaHí, 2, p. l 83 Csath-Stáncel Zamfira, Fülöp L, Szánthó Klaudia, Giurgiu M: Optimizarea relor reologice ale preparatelor eu fitinat de alurniniu, Rev. MedicaHí, 1986,2, Popovici Adriana, 0/ariu M, Papp I.: Testarea eficientei preparatelor farmace dermice ~i cosmetice prin evaluarea impedantei cutanate ~i prin e!e:cn·onografie;· "Congres Na!ional de Gerontologie ~i Geriatrie", Bucure~ti, 9-ll iunie, !988 Popovici Adriana, Bedő C., Tőkés B., Suciu Gabrie/a: Studiul fizico-chimic al naturale din zona Sovata, Vol. ,,Al III-lea Congres National de Chimie", 21-24 sept. !988 Popovici Adriana, Tőkés B., Suciu Gabrie/a, Giurgiu M: Determinarea carttiútti acizilor poligalacturonici din pectinií. Rev. Medico-chirurgicala, !~i; 1988, p.430, Popovici Adriana, Tőkés B., Suciu Gabrie/a: Etude de l'interaction de la pe
new medicines bases on magnesium salts, Vol. "5-érne Congres International de nologie Phannaceutique", Paris, mai-juin !989 Popovici Adriana, Papp I.: Derivatographic checking of raw materialsfor tablets, Vol. "5-éme Congres International de Technologie Pharmaceutique", mai-juin 1989 Popovici Adriana, Papp l, Suciu Gabrie/a: Dermopreparations with Miigrtesi.urrt, ,,International Congress onMagnesiurnResearch", Tg-Mure~, sept. !989. Popovici Adriana, Papp I., Suciu Gabrie/a, Cosma Manue/a: Forme farm!tce
•
june, !993 Popovici Adriana, Feghiu Cristina: Studiul disponibilita!ii indometacinului zitoare, ,,Al IV-lea Simpozion de biofannacie ~i fannacocinetidí", al ,,X-lea National de Farmacie" Cluj-Napoca, 22-23 sept. 1994
178
•ovovici Adriana, Petreseu Elisabeta: Bioadhesive tabiels of sodium diclofenac, vol. . International Conference on Pharmaceutical Technology", Budapest 9-ll May p. 831-832 >opovtcz Adriana, Dinu Victoria: N.M.F. (Natural Moisturising Factor) ca factor de 1idratare in preparate dermato-cosmetice, Vol. "Second Romarrlan InternatioJ!al-Symon Cosmetic and Flavour products", la~i, 17-21 mai, 1995 Maria, Popovici Adriana, Ciurba Adriana: Studiul influentei pararnetrilor theasupra miírimii ~i distributiei granu!ometrice a rr1Ícrosferelor de gelatinií, Sim>OZÍ<Jnul Na!ional de Fannacie, Ia~i, 14-15 dec. !995 'opovici Adriana: Studiul tehnologiei~i al cediírii unor substante din lipozorr1Í eu exvegetale, Conferiuta Nationala de Fannacie, Tg-Mure~, 16-17 oct. 1996 p 0 poJéi"ci· Adriana: Dispersii solide eu fenilbutazona, Conferiuta Nalionala de FarmaTg-Mure~, 16-18 act. 1996 Emese: Determinarea constantelor de disaciere ~i al coeficientilor de activitate al gellurilor eu Carbopol 940, Conferinta Nationala de Fannacie, Tg-Mure~, 16-18 act. Emese: Studiul reologic al gelurilor eu Carbopol 940, Conferiuta NationaHi de 16-18 oct. !996 Emese, Gyéresi Árpád: A gyógyszertárak privatizációja Romániában, Orvostu'doJmántyi Értesítő, , 1996, p. 258-260 'Ci'url>aAdriana, Popovici Adriana, Sipos Emese: Microsfere de gelatina eu diclofenac Cinetica de dizo!vare "in vitro", Revista de Medicina ~i Farmacie l Orv. Gyógysz. M"""'' U.M.F. Tg-Mure~, Vol. 43, nr. 1-2, !997, p. l 20 Emese: A terápiás hatóanyagleadó rendszerek és azok alkalmazási lehetőségei, On•ostudc>mátnyiÉrtesitő, C!uj-Napoca, !997, p. 315-320 Emese: a Carbopol gyógyszerészeti alkalmazásáról, Orvostudományi Brtesítő, Cluj-Napoca, !998, p.220 Aa'riorna Ciurba, Adriana Popovici: Albumin and gelatin microspheres with sodiurn .di
:-Manifes1tií.ri ~tiintifice organizate la F acultate Gyógyszerészeti Kar részvételével szervezett tudományos rendezvéActi11itatea
~tiintifidí
s-a valoriflcat prin comunidiri in cadrul USSM, sectia Farmacie
Mure~, pre~edinte:
Conf. Haokó Z., secretar: Conf. Dr. Popovici Adriana pilna iar din 1968-1989 pre~edinte: Prof. Dr. Popovici Adriana. Din !989 s-a infiintat (Societatea de ~tiin(e Farmaceuti ce) eu seqia de Farmacie Filiala Mure~. Ín cadrul ~i SSF la Facultate s-au organizat urmatoarele marrlfestilri:
179
• • •
Simpozionul: ,,Baze modeme utilizate la prepararea uoguentelor ~i supo:lit<Ja 1969, Tiirgu Mure~ Consfiítuirea: "Valorificarea superioara a piantelor medicinale" !970, Tiirgu Simpozionul: ,,Progrese ill tehnologia de preparare a medicamentului" 1972, Mure~
• • • • • • • • • • • • •
Consiatuirea: ,,Probleme actuale ale preparfuii medicamentului í'n farmacie" Tiirgu Mure~ Consfiítuirea: ,,Realizan ~i tendinte noi ill cercetarea farmaceutica" 1977, Simpozionul: ,,Aspecte noi ill Farmacopeea Romana ed. IX-a" 1976, Targu Simpozionul: "Orientiiri actuale ill Tehnologia farmaceutica" 1979, Hrnlíveni Simpozionul: "Telmica farmaceutica" 1985,TarguMure~ Simpozionul: ,,Medicamente antidot í'n noxe industriale" 1987, Tarnaveni Simpozionul: "Valorificarea cercetiirii farmaceutice prin realizarea de medicrunet produse cosmetice" !989, Tiirgu Mure~ illternational Congres on Magnesium Research, sept. 1989, Tg-Mure~ Sesiunile XVII, XVIII ~i XIX anuale de valorificare a Cercetani stiinlifice a de sanatale publica ~i cercetiirii medicale (!992, !993, !994) Masa rotunda: Medicina ~i Farmacia naturista !994, Tiirgu Mure~ Simpozionul de Fitaterapie a cavitii!ii bucale, mai !995, Tiirgu Mure~ Conferin(a Nationala de Farmacie 16-18 oct.l996, Tiirgu Mure~ Simpozionul de Etnomedicina, aprilie, !997, Tiirgu Mure~
Cursuri de perfectionare post-universitare Ín perioada 1966-1995 s-au desflí~urat in cadrul disciplinei de Tehnologie ti ca cursuri post-uoiversitare eu terna generala: Tehnologia medicarnentelor roJmane§:ti Cursurile au avut o durata de 9 !uni, o zi pe saptamana. Tematica s-a axat derile impuse de noua Farmacopee Romana ed.X-a, pe normativele GMP, pe bio farmaceuti ce de fonnulare ~i a tehnologiei unor no i forme fm;maceutice ca: microcapsule, nanosfere, nanocapsule, lipozomi; s-a dat o atentie sporita formelor ceutice eu cedare controlatil ca: sisteme bioadezive (comprimate, capsule, geluri), a···· melor transdermice ~i eu ac!iuoe la !intii. ln cadrul prelegerilor s-a pus uo accent deosebit asupra aspectelor moderne logie ca: tehnologia comprimani (sferonizare), prepararea medicrunentelor sterile. trodus studiul automatiziirii praeeselor tehnologice. S-au dezvoltat capitole mc>deme fannacologiei ca: medicamente antianginoase; beta-blocante~ medicam:ente ~::~!~~: ratului respirator, paralel eu no!iuoi de informali ca eu aplica!ii in tehnologia . Noliunile de reologie ~i corelaliile proprietii!ilor fizico-chimice ale substantelor celor auxi1iare noi au stat í'n atentia ctirsantilor; s-a insistat asupra caracterelor leculare al e excipientilor noi ~i amodurilor de ob!inere. In cadrullucrarilor practice ;-au subliniat metodele noi de preparare ~i de control; co-chimic, reologic al acestora, s-au evidentiat incompatibilitlífile care apar í'n maceutice solide ~i lichide ~i asupra tehnologiei modeme de condi(ionare ill
180
eu sus!inerea uoui referat de specialitale ~i eventnal eu unele contribu!ii expe-
---:Í.btJratonul de microproduc!ie din cadrul Facultiilii de Farmacie din Tg- Mure~ s-a innoiembrie !982 ~i a func!ionat piinii in !989 sub coordonarea discipli"!ei de Thefarmaceutica, sub conducerea conf. dr. Adriana Popovici ~i prof. dr. Adám L. A obiectiv principal valorificarea sub forma de medicamente a cercetiirii stiin!ifice eu concursui cadrelor didactice, a personaluini auxiliar ~i al studen!ilor, presset'Vu:u pe baza de contraele ~i schimb de tehnologii ~i medicrunente illtre FacultaÍe:frum•tci< Tg-Mure~ ~i cea din Cluj-Napoca. Dintre medicarnentele realizate se nusir•>putri eu calciu, eu caleiu ~i fosfor, eu fier (Ferobot), grat>ule polivitam.inizate, magueziu ( Romag), uoguente protectoare pentru I.P.C. Prodcomplex,pulbere de magneziu.
oadrul prestiirilor de servicii s-au efectuat lucrari pe baza de contract eu finna vestHomeopharma privind prepararea ~i conditionarea a douii produse horneapate de solu!ii oftalmice ~i comprimate. Sclllirtbul de tehnologii ~i medicamente intre facultiiti s-a concretizai prin realizarea dicamenltullui Tiruco-solu!ie impotriva calculilor renali. predat pentru fabricare Laboratorului galenie al O.F. Tg-Mure~ formula preparad ,.:sm>p polivitaminat" realizal in cadrul disciplinei de Tehnologie farmaceutica, breOSIM, 1n !977. Tot ill cadrul colaboriirii eu O.F. Tg-Mure~ s-au predat pentru formulele de preparare a uoor pulberi pre-conditionate multidoze eu antibiotice 1pi•cilina, eritromicina, cloramfenicol, oxacilina). ~edliC2tm<mt<,le omologate realizate figureaza ill Catalogul editat de O.F. Mure~, iar realizate au revenit I.M.F. Tg-Mure~. M<:npionfun infiintarea in !945, sub conducerea conf. Hanleó Z. a Fatmaciei Universia func!ionat in cadrul disciplinei de Tehnologie frumaceutica pilla ill anull953, [ost preluata de Direclia Sarritara Mure~. ln activitatea praerica a farmaciei s-au incadrele didactice 1mpreuoa eu studen(ii facultii!ii. anii 1993-1997 a func!ionat Farmada Universitii(ii, unitate in care W desfií~urau practic studen(ii de la Facullatea de Farmacie.
GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA dr. Popovici Adriana egyetemi tanár
Gyógyszertechnológia Tanszéket galenika néven, !949-ben Dr. Hankó Zoltán elő hozza létre és vezeti 1970-ig. !960-tól e tantárgy neve gyógyszerészi technomajd 1990-től gyógyszertechnológia lesz. 1970 és !988 közölt a tanszék vezetését Lajos egyetemi tanár veszi át, majd 1988-tól Dr. Popovici Adriana egyetemi E tanszék olyan szaktantárgy oktatásával foglalkozik, melyet I., III., IV. és V. éves
181
hallgatóknak tanítanak: Bevezetés a gyógyszertechnológiába (L év), G'róe:v.,zenre. lógia és gyógyszerformatan (IlL év), Gyógyszertechnológia (IV. és V. év), Gyógyszerészeti ismeretek elmélyítése, ahol a gyógyszertechnológia utolsó muta1ják be (V. év, II. félév). E tanszék keretében működik a dermofarmácia és kozmetológia tanszék lyet Dr. Popovici Adriana egyetemi tanár vezet. A dermofarmáciát és ko•zntet•>lóg V. éves hallgatóknak az első félévben oktatják. A tan- és kisegítőszemélyzet listája az előző táblázatban található. A Gyógyszertechnolpgia Tanszék fő célkitűzése: bemutatni a gy'Ógys:zerformiik gyógyszertári, mind ipari előállításáboz, eltartásához és vizsgálatához s:~~;~~a:~l és gyakorlati szempontokat A tanszék fő céljának tekinti, felkészíteni a l - a gyógyszeres anyagok és drogok olyan adagolható gyógyszerformákká való sára, biogyógyszerészeti és technológiai szempontból, melyek minőségileg monltór és ipari eszközök, készülékek tanulmányozására; - a gyógyszerformát alkotó összetevők közölti kölcsönhatások felismerésére, a lő technológia kiválasztására, mely biztosítja a készítmény optimális bi<Jdi:szp•onibilitá1 a gyógyszerformák eltartásának tanulmányozására;
a gyógyszerformák fizikai, fiziko-kémiai és biológiai vizsgálatára; a magisztrális, hivatalos és a román gyógyszerkészítmények ismeretére. !985 után hangsúlyozottabbá válnak: a biogyógyszerészeti szempontok a gyógyszerek formulálásában, a farmakokinetikai paraméterek, a gyógyszerész részvétele az ipari teclmológiai tevékenységben, - !993 után fejlődnek ki az ellenőrzött hatóanyagleadásó és vektorizált gyóg:ysz.erfom A didaktikai munka előadások tartásában, gyakorlatok vezetésében és a e:vó!l'ISZ< gyakorlat irányításában valósul meg.
Tudományostevékenység Ezen a tanszéken a ~dományos tevékenység tekintetében igen összetett alapkalmazott kutatás folyt. Igy sikerűlt eredeti méctszerekkel megoldani a gy'ó~rszert1íri korlat számos problémáját Hankó Zoltán előadótanár vezetésével. Kidolgozták az nalin injekciós oldat, a píramidon oldat, az indigokármin oldat, valarnint az urea-rrta infiíziós oldat előállítását (1948-1960). A gyógynövények hasznosítása céljából tanulmányozták a különböző fajoktól zó csipkebogyót, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Rosa glauca fajtól legértékesebb, melynek aszkorbinsav-tartalma egyenesen arányos a tengerszint gassággal. Magas C vitamin-tartalmal találtak a Primula veris leveleiben. Az onlern<,én• mazékok jelenléte a Rumex alpinus fajokban lehetövé tette hashajtó hatású gyógys2 krizarobin előállítását ezekből a fajokból (Ádám L., 1957-1967). Kirnutattiik noxia magas terápiás értékét más fajokkal ősszehasonlítva (Szánthó Éva, 1~ö·'+-Jl~O spontán flórában előforduló Thymus fajok illóolajtartalmát vizsgálva, kimutatták térő gombaellenes hatását (Geréd-Csegedi Jolán, 1979-1981). Sikerült stand,trdizált
182
előállítani: a vadgesztenye terméséből és az Aloe arborescens leveléből, mely. kivont flavonoid-tartalom nő, ha a perkolálást felületaktiv anyago! tartalmazó alkovégzik. A fehér mályva gyökeréből macerátumot (1:1); a borostyánlevélböllúgos végzett kivonással folyékony kivonatol állítottak elő (Popovici Adriana, !989amelyet gyógyszer- és kozmetikai készítményekben hasznosítottak. ' " _1•y·-· birs (Cydonia japonica) leveléből, fózéssel olyan vizes kivonatokat iiliÍÍottak i n>ehreket a vesekő kialakulásának megelőzésére és kezelésére hatásosan alkalmazhat. A Stalice Gmelinii gyökeréből ugyancsak főzéssel, olyan vizes kivonatol nyertek, enterocolitis, vastagbélhurut eselén hatásosan alkalmazhatnak antimikrobiális és ;rt::~~~Lis !tul~ajdonságuk miatt. A Polemonium coeruleum gyökeréből szaponin tarta!•: vizes kivonatol állítottak elő, mely köptető hatással rendelkezik. A Pru(kökény)-t felhasználták olyan vizes kivonat elöállítására, melyet epehajtó és antidiaretikns tulajdonságú készítményként alkalmazhatnak, vastagbélhurut, · kezelésére (Giurgiu M., 1992-1997). minöségének optimizálására irányuló törekvések a következő drn.énvel,be:n konkretizálódtak: rektális úton adagolt gyógyszer esetén megállapították, a liposzolubilis kúpalapanyag alkalmazása eselén nem célszerű a hatóanyag fokozott elporítása (Csath-Stáncel Zamfira, 1964). Megállapították, hogy a felületaktív elősegítik a polietilénglikol alapanyagokból a klorámfenikol felszívódását és új zeté:tel<,ket dolgoztak ki ezekkel a vivőanyagokkal (Ádám L., 1967-1971). Kimutatták, szteroid hormonokat tartalmazó hidrofil kenöcsök és a vizoldékony vitarninokat taro/v típusú emulziós kenőesők stabilitását és hatékonyságát előnyösen befolyásol-
7
nemionos tenziaaktív anyagok; a hialuronidáz
elősegíti
az antibiotikumok, vitami-
hormonok felszívódását. Olyan új kenöcsalapanyagok használatát ajánlották, mint vidramenyét-olaj, teljesen vagy részlegesen hidrogénezett zsírok, polietilén gélek. összetételű kenőcsöket is kidolgozták, melyek A vitamint, azulént, szteroid hormonoi tartalm1iznak, és lábszárfekély kezelésében alkalmazhatóak. Szelektív kivonásan alaméctszert dolgoztak ki, a pektirmek birsből történő kivonására, gélekben és tablettázó gédan~rag:ké>ot való felhasználásra. A lemosható kenőcsalapanyagok választékának nöcélját•ól, olyan Lanette-típusú kenőesőt állítottak elő, mely kationos (Bromocet) anyago! tartalmaz (Adriana Popovici, Papp J., Bujiu O., 1969-1982). emulziók terén végzett vizsgálatok kimutatták a viszkozitást növelő anyagok határeológiai tulajdonságokra, és megállapították, hogy a komplex emuigátorok alkalmaaz "optimális HLB" figyelembevétele mellett fontos ezek kémiai jellege is ~sath-Stim;el Zamfira, 1972-1973). A reológiai tulajdonságokat tanulmányozták 8-16 értékű Tagat-okkal, koleszterin-észterekkel (palmitát, sztearát) készült hidrofil kenöesetén (Adriana Popovici, Adriana Ciurba, 1992-1995), valarnint Carbopol gélek polimer tipustól és pH-tól fiiggően, megállapítva, hogy 980 tipusú a legmegfele(Sipos Emese, !997-1998). gyógyszer és segédanyag közölti kölcsönhatást tanulmányozva kimutatták az intraalkalmazott narkótikurnak és szulfonarnidok kompetícióját a plazmafehérjék J., 1969-1971). A vizoldékony vitaminok közölt létrejövő molekuláris aszw~~~:~:
il<
·
tiamin-aszkorbinsav, riboflavin-aszkorbinsav, riboflavin-
nikotinamid-aszkorbinsav) kimutatása lehetövé tette olyan megfelelő tectmokidolgozását, melyek segítségével stabil, polivitamin tartalmú, gyerekgyógyászat-
183
ban alkalmazott folyékony készítményeket állítottak elő. Ezek hatékonyságát nibilitási vizsgálatok is alátámasztják (Popovici Adriana, Papp J., Ristea I., Suciu Gabriela, Dudutz Gyöngyvér, 1969-1982). A különböző antibiotikumokat lin, eritromicin, neotnicin és polimixin B, kanamicin, klorámfenikol, lio), makromolekuláris anyagokat, aromatizáló anyagokat, "száraz szuszpenziók" vagy előcsomagOlt porok előállítására vonatkozó tővé tették ezek kisüzemi előállítását a marosvásárhelyi Gyógyszervállalat Galenlnsi I ratórinmában (Ádáro L., Szánthó Éva, Giurgiu M., 1976-1982). A Mg2+ ion biodiszponibilitásának követésére nyúion végeztek farm,lkc>killetikai gálatokat A szerves magnézinm-vegyületek biodiszponibilitása nagyobb, mint len vegyületeké; a kalcinm-sók esetében, a kalcinm-glukonolaktát jobb o!dék<myság szirupból 63%-os, mig a Ca/P= 1,42 arányú kaldnm-foszfor szirupból 98% nibilitással rendelkezik (Adriana Popovici, Papp J., 1972-1982). A célzott hatóanyagleadású rendszerek közill speciális techoológiák:aa~t'~~~~:;: magnézinm-sók és kelátképző anyagokat (EDTA-Na2), kálium-kloridot, iJ klotrimazolt tartalmazó liposzómák előállítására (Popovici Adriana, Hobai :;:t., 1992-1998). Ellenőrzött hatóanyagleadású gyógyszereket diklofenák tartalmú tabletták (Adriana Popovici, Petreseu E.), valamiot teofillio és szalbutarnol tartabn\ táns kapszulák formájában állítottak elő (Adriana Popovici, Daniela Matei, Ellenőrzött hatóanyagleadású diklofenák-nátrinm tartalmú mikroszférákat állíitottal zselatin, alburnio és kazein segítségéve!, vizsgálták a polimerek, az előállítási giák hatását a mikroszférák alakjára, hatóanyagleadására, valamiot stabilitására, célból, hogy hatékony és jól tolerálliató diklofenák-nátrium tartahnú orális hozzanak létre (Adriana Ciurba, 1994-1999). Továbbképző
tanfolyamok:
1966-1995 között a Gyógyszertechoológia Tanszék keretében több tov'ábl>képzo folyamot szerveztek, melyek témája: A román gyógyszerek techoológiája volt. Ezek a tanfolyamok kilenc hónapig, hetente egy nap részvétellel folytak. A tárgyköre az új, a X-es kiadású Román Gyógyszerkönyv követelményeire, a e!veire, az új gyógyszerformák, miot például: mikroszférák, mikrokapszulák, nanokapszulák, liposzómák előállításának és biogyógyszerészeti formuláiásának ire tánlaszkodott. Nagy jelentőséget tulajdonítottak az ellenőrzött haltóanyllgl•eadlás!í,' a bioadezív (tabletta, kapszula, gél); a transzdermális és a célzott hatóru1yagleadíisú szereknek. Az előadások keretében nagy hangsúlyt fektettek a modern tec:hooló•gi'' e1~e:si<J seire, mint például: tablettázás (szferonizálás), steril gyógyszerkészitmények Bevezették a techoológiai folyamatok automatizálásának a tanulmányozását. A farmakológia köréből tanulmányoZták az anginaellenes szerek, bétablokkolók, szerv gyógyszerei!, párhuzamosan az informatika olyan alapfogalmaival, melyek szertechoológiai alkalmazást nyérnek. A tanfolyarnon résztvevők figyelmének jában álltak a reológiai alapismeretek, valamint az új hatóanyagok és SeJ;édat fiziko-kémiai tulajdonsága közölti összefüggések; az új segédanyagok malm>m
184
gyakorlatok során új előállítási, fiziko-kémiai ellenőrzési, reológiai módszereket ismeg, a szilárd és a folyékony gyógyszerformákban fellépő összeférhetetlenségekre fel a figyelmet, valamint a modem ipari kiszerelés techoológiáját is megismerték. 7-10 gyógyszerész vett részt ezeken a továbbképző tanfolyamokon, melyek egy kollokvium keretében megvédték az általuk összeállított referátmno~, és !árrtOlitak az esetleges egyéni gyakorlati hozzájárulásról. -
kisüzemi (mikroprodukciós) laboratórium tevékenysége ~
rnru·osvá,;árl1elyi' Gyógyszerészeti Kar keretében 1982 novemberében létesült és működött a mikroprodukciós laboratórinm a Gyógyszertechoológia Tanszék iráalatt, dr. Adriana Popovici előadótanár és dr. Ádám Lajos egyetemi tanár vezeté-
A.Y'~;:~~~~:am~űködésének célkitűzése a kutatási eredmények értékesítése különbölétrehozásával, bevonva ebbe a munkába miod a tanszemélyzetet, a hallgatókat, a kisegítőszemélyzetet; szerződéses alapon végzett szolgáltatások, vagyógyszerek és techoológiák kicserélése a kolozsvári és marosvásárhelyi GyágyKarok között. A létrehozott gyógyszerek a következők: kalcium-tartalmú szikalcinm- és foszfor-tartalmú szirup, vas-tartalmú (Ferobot) szimp, polivitarnio-granu~' noa!~ézitllll··tru1almú granulák (Romag), a Prodcomplex munkásai szánlára védőke magnézium triszilikát. .Szerződ
kapta. hogy 1945-ben Hrutkó Zoltán előadótanár vezetésével létrejött az Gyógyszertár, mely !953-ig a Gyógyszertechnológia TaiiSzék keretében műkömajd a Maros megyei Egészségögyi Igazgatóság fennhatósága alá került. A gyógymunkájába bekapesolódtak miod a hallgatók, mind a tanszemélyzet. Az 1993-1997 között működő Egyetemi Gyógyszertárban a Gyógyszerészeti Kar hallgyógyszertári gyakorlatnkat végezték. c
185
DERMOFARMACIE ~I COSMETOLOGIE prof dr. Popovici Adriana Disciplina de Dermafarmacie ~i Cosmeto1ogie funcponeaza in cadrul TE:bn.olc>gi•ei maceutice fiind ínfmtata in !974 de prÓf. dr. Popovici Adriana. A firneponat ciplina facultativa iar apoi dalorita interesului manifestat de studenti devine obligatorie. Au actival urmatoarele cadre didactice: Numele
Disciplina de Dermafarmacie ~i Cosmetologie se preda studentilor de la Facultat< Farmacie ín anul V, sem. I (16 ore), iar activitatea practica se desflí~oara in cadrul lor pracli ce. Disciplina studiaza douií aspecte ale dermatoterapiei: dermofarmacia care are ca tiv studiul modului de acfiune ~i formulare raponalií a medicamentelor utilizate mentul dermatologic extem ~i cosmetologia care se ocupa eu mijloacele ~i pr•epa~a cosmetice ~i de igiena, al caror scop este mentinerea ~;i asigurarea igienei ~i ec•olc,git'i tanate. Cercetarile receute ín domeniul farmacocineticii medicamentelor de uz topic, · domenilll farmacologiei cutanate, a biochimiei ~i biologiei au stimulat realizarea mijloace modeme de Iratament profilactic ~i curativ. Disciplina asigura studenlilor gatire corespllllZi'ítoare pentru orientarea corecti'í in formularea §Í utilizarea acestar tante preparate aplicate zilnic. D1n acest motiv un accent deosebit se pune ~i pe inocuitiípi lor, prin teste biologice de control. Pregatirea de baza pe care o primesc pi la curs ~i la lucriírile de laborator, ereaza haza pentu specializarea ín domenit~' acordarea competentei in aceasta specialitate.
Materiale didactice elaborate Könyvek és egyetemi jegyzetek • • •
Dermofarmacie §Í cosmetologie, _Autor: Popovici Adriana, Ed. Medicali'í, !982; Curs de Dermafarmacie ~i Cosmetologie, Autor: Popovici Adriana, Litografia Tg-Mure~, 1977; Ungnente farmaceutice, Ed. I ~i II, Autor: Popovici Adriana, Ed. Medica!a, 1975, respectiv 1980;
186
,J{,oZIJnetoló·gia, Autor: Sipos Emese, Litografia UMF. Tg-Mure~, !998 cosmetic, Autori: Popovici Adriana, Ciurba Adriana, Ed. Tipomur, Tg1998;
l
.·. cadrul disciplinei s-au realizat 9 contracte de cercetare vizand proteectltrulata, dupa cum urmeaza:
··Atiritma Popovici, Sava Speranfa, Livia Biílan: "Valorificarea 1n preparate farmaceua grasimii de vizon (Lutreola vison)", Conventie de colaborare eu Stafiunea experinrental! pentru cre~terea an1malelor de blana, 1970, ~g-Mure~; AdJ,;m1a Popovici, Pop R., Kim A., Sova Speranfa: ,,lnnobilarea calitatii grasimii de vulpe polara ~i argintie, destinate utiliziírii ca ingrediente active ín preparate cosmetice", Contract Nr. 12 eu I.P.C. Miraj-Bucure~ti, din 23.04.1981-1982, Pret: 80.000 !ei; · f .,4dr·ü'ma Popovi ci, Pop R., Speteanu Rozalia, Stanea Cismaru, Andreicuf Si/via, Bufiu c.: Determínarea calitlípi unor preparate cosmetice eu grasimi auimale, prin evidenper~~ efectelor farmacologice", Contract Nr. l 2 eu I.P.C. Miraj-Bucure~ti, din 23.04. 1981-1982, Pret: 150.000 !ei; Adriana Popovici, Suciu Gabriel a; "Cercetari privind elaborarea unui preparat cutanat :''protector necesar personalutui muncitor care lucreaza la Sectia chimicii, atelierul de fabricafie a produselor din poliester arrnat eu fibre de sticla, in vederea prevenírii holilor profesionale ~i a concediilor medicale de boala, dalorate noxelor de mediu", Contract Nr. 4097 incheiat eu !.C. Prodcomplex, Tg-Mure~, din 15.09.1980, Pret: 40.000 !ei; Adriana Popovici, Papp J., Suciu Gabrie/a, Tőkés B., A~gian B., Tereanu I.: "Valorific.•. <:ar<'a resurselor naturale din zona Sovata 1n produse cosmetice", Contract Nr.4716 eu . I.C.P. Miraj-Bucure~, din 1987, Pret: !00.000 !ei; Adriana Popovici, Papp 1., Suciu Gabrie/a, Speteanu R. Stanea Cismaru: "Studiul posibilitlí!ilor de valorificare a sarurilor organice ~i minerale de magneziu 1n produse cosmetice", Contract Nr. 4544 din 1988-1989, Pret: 100.000 !ei; ''.';tdriarw Popovici, Papp 1., Suciu Gabrie/a, Petreseu M, Stanea Cismaru, Bufiu C., :rmnb1,ea M: "Preparate eu aloe", Centract eu I.C.P. Miraj-Bucure~ti, 1990-1991, 300.000 Jei; Adriana Popovici, Papp J., Suciu Gabrie/a, l oneseu C., Tambrea M, Bufiu C.: "Testarea calitatii unor produse destinate ingrijirii piírului", Centract íncheiat eu I.P.C. Ni~· 11ea-Bra~ov 1990-1991, Pret: 90.000 Jei; · Adriana Popovici, Papp l, Suciu Gabrie/a, l oneseu C., Tambrea M, Bufiu C.: "Determinarea parametrilor de calitatea unor emulsii ~i creme coSmetice'', Centract eu I.P.C. Nhrea-Bratsov !990-1991, Pret: 90.000 Jei.
187
Pe haza rezultatelor s-au obtinut un numiír de l O brevetc de dupii cum urrneazii: ' •
•
• • •
• •
•
"Bentoderm" - unguent de protectie contra solventilor organici, Certifkat de 1969, produs de Fabrica de Antibiolice Ia~i; Autori: V. Rub-Saidac, V. O.Bugnariu, Adriana Popovi ci, V. Filipa~. ,,Emulsii cosmetice de tratamenf', Brevet de inventie Nr. 66413 din O.S.I.M. produsa de I.C.P. Miraj-Bucure~ti; Autori: Popovici Adriana, Sava S., Cismaru S .. "Crema cosmetica", Brevet de illventie Nr. 66412 din 12.11.1977, o.S.I.M. I.C.P. Miraj- Bucure~ti; Autori: Popovici Adriana, Speteanu R., SavaS., 1m1uu 2 ,,Apa minerala pentru produse cosmetice", Inregistrat la O.S.I.M., cerere Nr. 144415, 12.03.1990; Autori: Adriana Popovici, Tereanu I., SpeteanuR. Preparat fitoterapeutic pentru tratamentul alveolitei postextrac!ionale; 83869 la 1l.Ol.l984 Intreprinderea titnlara- Nivea din Bra~ov; Autori: Ple~a Octavian, Giurgiu Mihai Pasta de din!i, B!evetat eu nr. 86247 la 28.09.1984, Intreprinderea nnllrura-l"'i\•e Bra~ov; Autori: Adám Sára, Ple~a Octavian, Giurgiu Mihai Lo!iune dupa ras, B~evetat eu nr. 86694 la 17.10.1984, Intreprinderea nnllrura-t din Bra~ov; Autori: Adam Sára, Ple~a Octavian, Giurgiu Mihai Silvia Ko•ice:an1;; ria Bretoiu ' -
u,
Crema de ras, B~evetat eu nr. 86639 la 17.!0.1984; Intreprinderea tmllrura-JNi\>e
Br~ov; Autori: Adám Sára, Ple~a Octavian, Giurgiu Mihai, Maria Bretoiu
M., Adriana Popovici, Sipos Emese, Adriana Ciurba, Adriana Andok, Csedő C., Füzi I., C. Dinu); ti]ilouuuuz extem eu sií.ruri organice de magneziu (Adriana Popovici, V. Dinu, ::;t. I., B. A~gian); unor parametri biochimici ~i al colagenului dintegnmentnl culanat díipif apli.cremelor cosmetice (Adriana Popovici, A. Simionescu, G. Buqa, L. ::;tef, M. Tam~et,,rminari
reologice asupra gelurilor dermice (Adriana Popovici, Adriana Ciurba), al multipe (C. Dinu) al gelurilor eu Carbopol (Sipos Emese), al unguentelor eu fííirte.
profiiul disciplinei s-a organizat in cadrul USSM filiala hcttrs>ul Faeultiítii de Farmacie unniitoarele manifestiiri:
Mure~
eu
Sitnp<>ZÍ<>mil ,,Baze modeme utilizate la prepararea unguentelor ~i supozitoarelor", 969, Tg-Mure~ 'Si1mp•oziomJ!,,Medicamente antidot in noxe industriale", 1987, Tárnaveni ,Si1mp•oziomJ! "Valorificarea cercetfu-H farmaceutice prin realizarea de, medicarnente §Í nr·odJJSe cosmetice", 1989, Tg-Mure~
::;ampon pentru pár eu extraele din piante, Brevetat eu nr. 87009 la 22.'"-·<>o
Cadrele disciplinei de Dermafarmacie ~i Cosmetologie au participat eu · de profilla urrniitoarele manifestiiri stiintifice:
Cercetarea ~tiin!ificií a disciplinei de Dermafarmacie ~i Cosmetologie s-a axat valorificarea griísitnilor animale bogate ín acizi gra~ nesatnra!i (ulei de vizon, de vulpe polara ) in unguente cosmetice pentru pielea sebostaticií. S-a realizat o gií de produse cosmetice eu principii bioactíve din uleiul de vizon brevelate ca CA?riana Popovici in colaborare eu intreprinderea Miraj) ~i s-au pro~us metode ~m de eva_luare a calitap_i: rezonanta magnetidi nucleará, electronografia ~i deltenni tmpedrm(et cutanate (Adriana Popovici, 1980-1983); - stndiul cantitativ al compozi!iei apelor ~i niímolului din lacurile naturale din Jud. Mure~, ín vederea oblinerii unor pro
/Secortd Romaillan International Symposium on Cosmetic and Flavour Products, Iassy, May 1995 Romauian International Symposium on Cosmetic and Flavour Products, Iassy, Iuuie, 1996.
•
188
DERMOFARMÁCIA ÉS KOZMETOLÓGIA dr. Popovici Adriana egyetemi tanár
Dermofarmácia és Kozmetológia Tanszék a gyógyszertechnológia tanszék keretémelyet 1974-ben dr. Popovici Adriana egyetemi tanár hozott létre. Kezdetfakultatív tantárgyként szerepelt, de a hallgatók nagy érdeklődése miatt kötelező tanválik. A tanszemélyzet felsorolását az előző táblázat tartahnazza. Dermofarmácia és Kozmetológia tantárgyat a Gyógyszerészeti Karon az V. éves lllgatókrulk az l. félévben (16 órában) előadás és gyakorlat formájában tanitják. A dermofarmácia, a külsőleg, a bőrgyógyászatban használt készítmények hatásmódját finlűködik,
189
és hatékony előállítását tűzte ki célul. A kozmetológia a testápolás és ko.zm,etika e zeivel foglalkozik, célja a bőr higiéniájának biztosítása és fenutartása. A bőJrgyól>'í készitmények farmakokinetikai, farmakológiai, biokémiai és biológiai vi,osgálatai tették új és modern megelözési és kezelési eljárások megjelenését. A tauszék a számára megfelelő felkészítést biztosít a bőrgyógyászati készitmények helyes sában és ezeknek a mindenuap aJkainlazott készítményeknek a használatában. hatigsúlyt fektetnek ezen készitmények toxicitásának követésére, biológiai ellen<5rz:ö szerekkel. Az a képzés, amit a hallgatók az előadás és a gyakorlat keretében alapját képezi anuak, hogy ezen a területen szakosodjanak, és kompetens sz:ak<,mlbe váljanak. A Dermofarmácia és Kozmetológia Tanszék tudományos tevékenysége a területeket ölelte fel: - telítetlen zsírsavakban gazdag állati zsiradékoknak (vidramenyét-olaj, sarki szebosztatikus bőrre alkalmazott kozmetikai kenöcsökben való felhasználása. kozmetikai terméket állítottak elő a vidramenyéi-olaj bioaktív hatóanyagaival, mint dahnazott találmányok (Adriana Popovici és aMiraj gyár együttműködése révén) nőség
BIOCHIMIE FARMACEUTI CÁ conf dr. O§ an Alexandrinal corif dr. Máthé Joan
@i,;CÍ]Jlirm de Biochimie farmaceutica a fost lnfiintata in anul universitar 1948--1949,
'cil1ndttce:rea conf. dr. Epeljessy Anna. Din anul !970 conducerea disciplinei ·a fost prede prof. dr. Bota Virgil, iar din anul univ. 1991/92 de conf. dr. 0 0an Alexaodriua.
Funcfia didactica
Titluri •i grade
értékelésére új módszereket alkalmaztak: mágneses rezonancia,
bőr áteresztőképességének
meghatározása (Adriana Popovici, 1980-1983); - a szavátai (Maros megye) tavak vizének és iszapjának tanuhnányozása, meghatározása, hidratáló és frissítő kozmetikai készítményekben való felha,;zru (Adriana Popovici, szerzödéses kutatások, 1984--1985); - növényi nyersanyagok (Hippocastani fructns, Aloe folium, Hederae flos, floris, Altheae radix) értékesítése kozmetikai készítményekben, ezáltal s~~:~t':~~:~~ natok előállítása, melyeket sarnponokban, hidratáló krémekben, kozmetikai seboreás bőrre alkalmazott krémekben felhasználtak; - pektin kivonása és tisztítása birsből és almából s enuek nyersanyagként való nálása kolloid-diszperziók elöállítására (szerzödéses kutatás, Adriana Popovi ci, J~i~&-1~ - új összetételű fogkrémek, száj vizek, borotválkozás utáni és elötti -készítmén:yel', metikai maszkok, gyulladáscsökkentő gélek, emulziók, fogkúpok kidolgozása M., Adriana Popovici, Sipos Emese, Adriana Ciurba, Adriana Andok, Csedö K., . C. Dinu); - esszenciális mikroelemek felhasználása a bőr rehidratálásában (N .M.F.) haLlzrtált,'' ves magnézium-sákat tartalmazó külsőleges alkalmazása (Adriana Popovici, V. Hobai, Szász I., B. A 0gian); - a biokémiai pararnéterek és a kollagén tanulmányozása kozmetikai krémek sa után (Adriana Popovici, A. Simionescu, Buksa K., L. ~tef, M. Tarnbrea); - gélekkel (Adriana Popovici, Adriana Ciurba), összetett emulziókkal (C. UiJm), {;a pol-gélekkel (Sipos Emese), antibiotikum-, hormon- és vitamin-tartalmú (A
190
disciplinei de biochimie au mai activat in perioade mai scurte- urmátoarele didactice: Szánthó Éva, Csegedi Jolán, Makkai Imre, Nemes László. anii 1968-1970 cursurile de biochimie aufost predate de prof. dr. Kovács Andrei disciplina de biochimie medicala. abordate de membrii disciplinei penitu ob!inerea titlului de doctor in oliinte
;;~~;o;;e!~:
V. Bota- Stndiul asupra orto-, meta- 0i para-arninobenzhidrazidelor in comparatie eu meta- 0i para-aminobenzsulfonarnidelor. Univ. Babeo·Bolyai, Cluj-Napoca, cond. 0tiintific Acad. Prof. Dr. C. Macarovici. Kovacs - Conttibulii la stndiul polarografic al xantogena(ilor C 1-C6 . Univ. Babe~-Bolyai, Cluj-Napoca, 1974, cond. 0tiin(ific Prof. Dr. L. Kékedy. Máthé - Contribulii la valorificarea piantelor eu continut in substante mucilaginoa.I.M.F. Tg.-Mure~ Facullatea de Farmacie, 1975, cond. 0tiintific Prof. dr. G. Rácz,. Al'ext1n
és hatékony előállítását tűzte ki célul. A kozmetológia a testápolás és kozmetika zeivel foglalkozik, célja a bőr higiéniájának biztosítása és fenntartása. A bő·r~fÓl~ készitmények farmakokinetikai, farmakológiai, biokémiai és biológiai vi;,gg:ál,ttai tették új és modem megelőzési és kezelési eljárások megjelenését. A tanszék a számára megfelelő felkészítést biztosí\ a bőr~ó~ászati készitmények helyes sában és ezeknek a mindennap alkalmazott készítményeknek a használatában. hartgsúlyt fektetnek ezen készitmények toxicitásának követésére, biológiai ellenőrző szerekkel. Az a képzés, amit a hallgatók az előadás és a ~orlat keretében alapját képezi annak, ho~ ezen a területen szakosodjanak, és kompetens sz7•oo--•7 - új összetételü fogktémek, szájvizek, borotválkozás utáni és előtti készitmények, . metikai maszkok, ~lladáscsökkentő gélek, emulziók, fogkúpok kidolgozása M., Adriana Popovici, Sipos Emese, Adriana Ciurba, Adriana Andok, Csedő K., C. Dinu); - esszenciális miktoelemek felhasználása a bőrrehidratálásában (N.M.F.) használt, ves magnézium-sákat tartalmazó külsőleges alkalmazása (Adriana Popovici, V. Hobai, Szász I., B. A~gian); - a biokémiai paraméterek és a kollagén tanulmányozása kozmetikai ktémek sa után (Adriana Popovici, A. Simionescu, Buksa K., L. ~tef, M. Tambrea); - gélekkel (Adriana Popovici, Adriana Ciurba), összetett emulziókkal (C. n;,,,,, T'o! pol-gélekkel (Sipos Emese), antibiotikum-, hormon- és vitamin-tartalmú (Adriana vici, Viarica Ardeieanu, Maria Rogo~ca, M.Péter, K. Bedő), emulziós gélekkel Tagat típusú) kapcsolatos reológiai vizsgálatok (Adriana Popovici, A. Raucescu, Ciurba).
BIOCHIMIE FARMACEUTI CÁ conf dr.
O~anA/exondrina/ conf
Fonelia didactica
dr. Máthé Joan
Titinri ~i grade
0
190
cadrul disciplinei de biochimie au mai activat in perioade mai scurte· unnatoarele adre dorutctiice: Szánthó Éva, Csegedi Jolán, Makkai Imre, Nemes László. lntre anii 1968-!970 cursurile de biodúrnie aufost predate de prof. dr. Kovács Andrei la disdpiina de biochimie medicala. , T'em•ele abordate de membrii disciplinei pentru obpnerea titlului de doctor ln ~riin(e urmatoarele:
V: Bata- Studiul asupra orto-, meta- !Í para-aminobenzhidrazidelor Jn comparatie eu orto- meta- ~i para-aminobenzsulfonamidelor. Univ. Babe~-Bolyai, Cluj-Napoca, -··'·"uu, cond. ~tiin(ific Acad. Prof. Dr. C. Macarovici. Julia Kovács - Contribupi la studiul polarografic al xantogenaplor C,-C,. Univ. Babe~-Bolyai, Cluj-Napoca, 1974, cond. ~tiinlific Prof. Dr. L.Kékedy. . Máthé - Contribu(ii la valorificarea piantelor eu con!inut in substante mucilaginoase. I.M.F. Tg.-Mure~ Facullatea de Farmacie, 1975, cond. ~tiin!ific Prof. dr. G. Racz. •. .AiexaJ"dr·ina O~ an- Acpunea unor compu~i fenilpropanici ~i izoprenoi~ici asupra activita!ii enzimelor proteolitice. I.M.F.Tg.-Mure!, Facullatea de Farmacte, 1988, cond. :;;tiinpfic Prof. dr. G. Rácz. Aura Rusu (drd) - Contribulii la studiul interacpunilor medicamentoase prin induqie enzímaticlí. Cond. !tiin(ific Prof. dr. Adriana Popovi ci.
191
Biochimia farmaceutidi este cuprinsa !n plauul de !nvalfunánt !n anul III asttet se
De-a lungul anilor au fost abordate urmii.toarele teme de cercetare:
3 ore curs, 3 ore lucdiri practice ~i examen, sem. II 2 ore curs, 3 ore lucrari
examen. Cursui de biochimie !n Iimba magiriara este predat de Conf. dr. Máthé discipl!na de biochimie, Facullatea de Medic!na. Studiul biochimiei prezinta un ro! deosebit de importaut !n cadrul !n11ii(iim:ántulUj maceutic pentru mtelegerea bazelor moleÍ:ulare ale fenomenelor fiziologice, terapeutice, fiícánd trecerea de la disciplinele fundamentale la cele de profil Cunoa~terea mecauismelor moleculare al e fenamenel or biologice reprezinta o haza intelegerea mecanismelor 4e acp_une ale medicamentelor, a modulrii cum sunt te ~i eliminate.
A. Eperjessy- oxidarea biologica a lipidelor, influen(a sarurilor de arnani u asupra coeficientului respirator al tesutului hepatic ~i importanta oxialcbílaminelor in reglarea • ___ _ metabolismulullipidic; A. Eperjessy- studiullecitin-debídrazelor ~i comportaroa lor !n spiina ~i in pancreas; A. Eperjessy, I Kovács - izolarea ~i caracterizarea din punct de vedere al compozipei cbímice ~i al efectului !n respiralia celulara a lipoproteinelor cerebrale; A. Eperjessy, A. Kiss - iníluenta unor derivati ai acidului gintamic ~i sidnone asupra consumuli de oxigen ~i fosforilarea oxidativa a mitocondriilor; Bata V., Kovács L, Máthé I.- stabilirea unei metode de evaluare a puritatii ~i activitatii preparatelor de ocitocinlí; Bata V., O~an A., Kovács L, Máthé I.- cercetari ptivind metabolismul fierului, o terna mai Iarga, extinsa pe mai mult:i ani, in cadrul careia s-a obtinut siropul Ferobot Prin studii experimentale pe animale ~i clinice s-a dernonsirat e~ec~l hema:o!.ormator ~ Slropului Ferobot. in cadrul acestar cercetari s-a urmarit vanapa actlvitatu unor e!lZlme 2 heminice sau care stult influent:a_te in anemie ~i efectul protector al Fe +; Bata V., Máthé L, O~an A.- cercetari privind metabolismul magneziului in cadrul carora in bípomagneziemia experimentala la cobai s-au studia! modificarile metabolismului proteic, Iipidic ~i electrolitic. De asemenea s-a ~arit ~nci~~nta bípomagnezie: míei la muncitorii din ind. ingdi~flmintelor azotate ~~ modtficanle metabohsmulm magneziului in diabetul zaharat; . . . O~an A., 0/ariu M, Rusu A.- cercetari privind modificarile metabohs~m!Ul :up'_"lm :in prócese neoplazice, elaborarea unei metode catalitice pentru dozarea wdulm unnar, stabilirea continutului enzimatic a unor extracte vegetale; Q~an A., Rus~ A. - studiul modificarilor biocbímice in perioada cre~terii, maturizarii ~i conservani legumelor §i fructelor; O~an A., Rusu A. - studiul modificarilor biochimice ~i bístopatologice dupa administrare de diclofenac la ~obolaui; O~an A., Rusu A. - actiunea hepato-protectoare a unor extraele obtiuut~ din Eupatorium carmabinum ín intoxicatia acutii eu tetraclorurii de carbon la §Obolam.
Materialele didactice elaborate pentru uzul studentHor sunt unnii.1toare • • • • • • • •
Bata V.- Biochimie farm., Vol. I, Lit. IMF Tg.-Mure~, !974. Bata V. -Biochimie farm., Vol IT, Lit. IMF Tg.-Mure~, !975. Kovács Julia- Gyógyszerészeti Biokémia, Lit. IMF Tg.-Mure~, 1979. O~ an Alexandrina- Biocitimie farmaceutica, Vol. I, Lit. UMF Tg.-Mure~, !994. Máthé J. -Biokémia, Egyetemi jegyzet I, Lit. UMF Tg.-Mure~, !996. Máthé J.- Biokémia, Egyetemijegyzet II, Lit. UMF Tg.-Mure~, !997. Kovács Julia- Índrumator de lucrari practice de bioebírnie farm., Lit. IMF , ~--
Ín perioada 1976-1989 sub conducerea prof. Bata Virgil membrii discipl!nei 1., Máthé L, O~au A.) au !ncheiat ~i realizal un numar de 12 contraele de cercetare .. verse intreprinderi diu Tg.-Mure~ ~i din tara. Ín cadrul acestor contracte s-au efectuat cercetari privind incideuta anemiei preverurea ~i tratamentul ei la muncitorii dio ind. textila, ind. metalelor neferoase majora plumbul) Combinatul de Íngra~aminte Azotale ~i Fabrica Foto. La mcmcitmiiil Fabrica Foto s-au urmarit ~i modificarile metabolismului fosfo-calcic in condit:ii de la Iumina redusa ~i !ntuneric. Ca urmare a cercetarilor efectuate de membrii disciplinei sub conducerea prof. !n auul !982 s-a primit avizul MS pentru prepararea siropulill Ferobot, 1984 brevet de invenJie pentru acest preparat. Ín 1987 la Expozit:ia Na(ionalii de InovaJii Constan(a,s-a obJinut premiul l, iar din 1990 este produs la Annedica mirea Sirafer- prof. Bata Virgil. Cercetarile efectuate de conf. dr. Máthé l. in domelliul substantelor m~~~;,~~~fu~~~ fast apreciate de H. Böhme ~i K H~e, care folosesc la caracterizarea Altheae Radix o metoda descrisa de ·acesta (H. Böhme, K Hartke: Deutsches Ar:meib 8. Ausgabe Kommentar. Verlag. Frankfurt, 1981. p. 338). Ín auulmtiversitar !974/75 prof. Bota V. a efectuat unschimb de experien!!l 1,!1 sitatea de Stat Pittsburgh U.S.A., Departamentul de Biofizica ~i Microbiologie. ln urmat cursul orgauizat de catre Federatia Europeana de Biochimie eu terna ~i boJi la Cluj-Napoca.
192
Din temele de cercetare ~bordate s-au publicat §i comunicat o serie de lucrari care sunt •· mentíonate in continuare:
Lucrari publicate l Tudományos közlemények •
Eperjessy Anna, Kiss A., Csegedi J., Makkai I., Nemes L.-" Agylipoproteidek előállítá sa és vizsgálata, Orvosi Szem!e, 1955,3, p 50. Eperjessy Anna, Kiss A., Csegedi J., Makkai I., Nemes L. - Rolullipoproteidelor cerebrale !n oxidatia biologica a lipidelor. Rev. Med., 1956, 2, p 23. Eperjessy Anna, Kiss A., Csegedi J., Nemes L., Veréph J- Cercetari comparalive intre lipoproteinele creierului bovin ~i ale creierului pasiirilor de curte. Rev. Med., 1960, 4, p 458.
193
•
• •
• • •
• • •
• • • •
•
Eperjessy Anna, Feszt T, Blazsek V:, Kiss A. - Cercetari asupra encefalopatiilor timentale X. Studiul chimic al conlinutului in azot ~i lipide al tesutului cerebral . purii encefaloruielitici tralati eu acid hialuronic. Rev. Med., !963, 4, p 417. l Máthé, G. Rácz - Compozilia substantelor mucilaginoase din frunzele de mum sp. (Cistaceae). Farmacia, !972, XX, 8, p 493-497. l Máthé, G. Rácz - Caracterizareá mucilagiului din frunzele de H<:lianll!eTinUTI (Cistaceae), Farmacia, !973, XXI, 8, p 457-460. V. Bata, Julia Kovács, Sára Ádám - Actillilea codeinei asupra activWílii unor din ficatul ~i serul de ~obolan, St. cerc. biochim., Bucure~ti, !973, 3, p 261-263. V: Boto, l Máthé - A gélszűrés alkalmazása egyes hipofizis hátsólebeny szélválasztására és kimutatására, Orvosi Szemle, !974, XX, l, p 84-87. l Máthé, G. Rácz - Studiul omogenitalii mucilagiului din frunzele de Hibiscus num (Malvaceae). Farmacia, !975, XXIII, 2, p 73-78. l Máthé, A. László, E. Kovács - Adatok a nyálkák mikroheterogenitásának aruid-gélelektroforézissel történő vizsgálatához, Rev. Med., 1975, XXI, l, p V: Boto, Julia Kovács - Contributii la studiul pola10grafic al unor hormani nn"'"''zari. St. cerc. biochim. Bucure~ti, 1975,2, p 131-134. l Máthé, G. Rácz, K Csedő- Die SchJeimstoffe der Helianthemum Bilitter cilages ofHelianthemum-Leaves). Planta Medica, !976, 29, 3, p 295-300. V. Bata, l Máthé - Separarea ocitocinei dintr-un preparat fannaceutic retrolupofi prin metoda gel-filtrárii. Farmacia, !977, XXV, 4, p 287-300. 1 Máthé, G. Rácz- Activitatea antipeptidi "in vitro" a mucilagiului din pn,dtiSul[( corin. Practica farmaceutica, !977, p 41-44. Julia Kovács, Bata V: - Contributii la sindiul polarografic al fierului din unele obtinute din fructe ~i extraele vegetale. Rev. Med. !979, XXV, 1-2, p 33-35. V: Boto, l Máthé, Julia Kovács, Alexandrina o,an - Studiu asupra unor sin>pu":l. fructe ~i extraele vegetale imbagalile in fier. Rev. Med. !979, XXV, 1-2, p Julia Kovács, V: Boto - Studiul polarografic al unor combinalii organice eu
site ca medicamente. Primill Simpozion al medicamentului romftnesc. Bucure§ti, vol. lucr., Ed. Med. !979, p 473-476. V. Bata, Alexandrina O~an, I Máthé, Miírioara Tambrea- Cercetfui asupra glutamico-oxal-acetico ~i glutamico-piruvico transaminazelor serice ~i hepatice mia feripriva experimentala la cobai. Rev. Medico-chirurgicalií Ia~i, 1980, 3, p 509-513. • G. Rácz, l. Máthé- Caracterizarea mucilagiului din Mal va verticillata ~i Malva Farmacia, !981, XXIX, 3, p 153-159. • l Máthé, Lenke Kosch - Dozarea spectrofotometridí a acizilor uronici ~i a paliz'~ delor eu continut in acizi uronici. Rev. Med. !981, XXVII, l, p 49-53. • V: Boto, Alexandrina O'fan, JuliwKovács, l Máthé, Marioara Tambrea asupra activitfitii aidolazei sericé ~i hepatice í':n anemia feripriva experimentala bai. Rev. Med., !981, XXVH, l, p 24-26. • v: Boto, Alexandrina o,an, Julia Kovács, l Máthé, Marioara Tambrea- Studiu rimental privind efectul fierului (II) asupra activitalii calalizei sanguine ~i cobai tratali eu plmnb (II). Rev. Med., !982, XXVIII, 2, p 175-179.
•
194
Máthé, V: Boto, Alexandrina o,an, Julia Kovács, Marioara Tambrea - Studiu priefectul anemiant al plumbului la cobai ~i acliunea protectoare a fierului. Rev. !983, XXIX, 1-2, p 131-134. Alex<mdrina o,an, V: Bata, Julia Kovács, l Máthé, Marioara Tambreo - Studiu •otLVUIO efectul Fe (II) asupra activitií!ii transaminazelor GOT ~i GPT serice ~i l!ep!llice intoxicalia experimentala eu Pb la cobai. Rev. Med., 1983, XXIX, 1-2, p Ú4-137. . Bata, Julia Kovács, Alexandrina O§an, I Máthé, .Miírioara Tambrea - Cercetfui , asup1ca activitfitii catalazei §i glucozo-6--P-dehidrogenazei ln anemia feripriva experiroentala la cobai. Rev. Med., !983, XXIX, 1-2, p 111-116. ; Boto, Gh Simu, Alexandrina O,an, !.Máthé, Julia Kovács, Marioara Tambrea Efectelesiropului antiauernic "Ferobot". Practica farmaceutica, !983, 8045, p 13-19. . Bota, Julia Kovács, Alexandrina O§an, I Máthé, Miírioara Tambrea- The effect of a Syrup containing Fe2+ on the enzymatic activity in iron deficiency anaemia. Rev. Biochim. Bucure~ti, !983, 22, 4, p 255-261. Máthé, V: Boto, Julia Kovács, Alexandrina o, an, Sára Adám - Cercetarea ureei seti. ce la cobaii tratali eu fenilbutazona, Fe2+ ~i Mg'+. Farmacia, 1985, XXXIII, 3, p 177-180. v: Boto, Alexandrina o,an, Julia Kovács, l Máthé, Marioara Tambrea - Influenta · sirop eu Fe2+ asupra modifiefuilor produse de fenilbutazona in metabolismulrmor enzime ~i electroli(i. Rev. Med., !985, XXXI, 1-2, p 80-85. Máthé, V: Boto, Alexandrina o,an, Marioara Tambrea- Studiul aqiunii plumbului ~i a fenilbutazonei asupra activitalii ALA-dehidrazei ~i efectul protector al fierului. Igiena, !986, XXXV, 4, p 297-300. . Bota, Alexandrina O§an, Julia Kovács, I Máthé, Miírioara Tambrea- Cercetari eu privire la actiunea proteetoare a fierului asupra activitfitii eatalizei dupa administrare fenilbutazona. Farmacia, !989, XXXIV, l, p 39-43. L."!le;w,,dri'na O,an, G. Rácz - Effect of trans - 2 -,- 3 - and - 4-Hydroxycinnamic :.. J~CHlS on Pepsin Activity "in vitro". Sci. Pharm., !986, 54, p. 93-94. :·-~ Alexandrina O§ an, V. Bota, Julia Kovács, I Máthé, Sára Ádám - Cercetiíri experimentale privind activitatea aidolazei sub influenta fenilbutazonei ~i alindorului. Efectele administrarii de Fe2 + ~i Mg2+ la cobai. Rev. Med. !987, XXXIII, l, p. 89-91. G Rácz, Alexandrina o,an - Study on the influence of phenylpropane compounds on pepsin activity "in vitro". Rev. roum. Biochim. !987, 24, l, p. 55-DO. ·-G. Rácz, Alexandrina O§ an - Influenta cloramfenicolului asupra activitfitii pepsinei "in vitro". Farmacia 1987, XXXV, 4, p. 201-208. Alexandrina O§an, G. Rácz - Saponine eu efect antichimotriptic. St. cerc. biochim. !988, 31, 2, p. 157-162. v: Boto, l. Máthé, AlexandrinG o,an, Marioara Tambrea- The effect ofhypomagnesernia in the metabolism of proteins and some minerals. Rev. roum. Biochim. 1990, ' l' p. 79-83 . . 1. Máthé, v: Boto, Alexandrina o,an, Marioara Tambrea- Studiul actiunii alimentadeficitare in Mg asupra unor substante minerale ~i a ureei din ser la ~obolani. Rev. ~i Farm. l Orv. Gyógysz. Szemle !991, 37, 1-2, p. 55-57. V: Bata, Alexandrina o,an, Rodica Achim - Studiul metabolismului lipidic ~i al magneziului in diabetul zabarat Sibiul Medical, !995, VI, p. 14-18.
.
195
·•
Alexandrina O§an, Aura Rusu - Modifidíri ale metabolismului cuprului in
neoplazice. Cancerul, 1996,4, 14, p. 17-20.
Lucrari comunicate la congrese Tudományos rendezvényeken elhangzott előadások •
•
•
•
•
•
•
•
•
• •
•
V Rota, l. Máthé, C. Cristea - Fractionarea pe gel de Sephadex G-200 a pollizahl delor componenie din medicarnentele Galcorin ~i Coreine. Congresui National macie, Bucure§tÍ, 1973-; Rapoarte §Í comunidíri, p. 21. l Máthé, Lenke Kosch - Dozarea spectrofotometridí a acizilor uronici ~i a poliz;ili del or eu continut in acizi uronici. Congresui Naponal de Farmacie, Bucure~ti zurnatele comunicfuilor, p. 349. V Rota, I. Máthé, Alexandrína O§an, Julia Kovács - Cercetfui asupra efectului to formator al unor siropuri obtinute din fructe ~i extrace vegetale imbogiítite in ~i acid ascorbic. Al VII-lea Congr. Naponal de Farmacie Bucure~ti, !979, re'illllrrate comunidirilor, p. 420. V Rota, Julia Kovács, Alexandrína O§ an, I. Máthé- Cercetari asupra áctivitiitii zei ~i glucozo-6-fosfat dehidrogenazei in aoemia feriprivii. Al VII-lea Congr. de Farmacie Bucure~ti, !979, rezumatele comunicfuilor, p. 473. I. Máthé, Adriana Popovi ci, Maria Tóth - Studiul interacpunii dintre vitarrüm, pr metoda gel-cromatografidí. Al VIII-lea Congr. National de Farmacie Bucure~ti, rezumatele comuniciirilor, p. 203. V. Bata, Julia Kovács, Alexandrina O$an, 1 Máthé, Máriaara Tambrea unui sirop eu Fe2+ asupra modificiírilor produse de fenilbutazonii in metabolismul enzime ~i electroliti. Al VIII-lea Congr. National de Farmacie Bucure~ti, 1984, malele comuniciírilor, p. 273. Alexandrína O§ an, V Rota, Julia Kovács, I. Máthé, Sára Ádám - Cercetfui exJ>erim< tale privind activitatea aidolazei sub influenta fenilbutazonei ~i alindorului ~i admirüstriírii de Fe2+ ~i Mg'+ la cobai. Al VIII-lea Congr. Naponal de Farmacie re~ti, 1984, rezumatele comuniciírilor, p. 274. Julia Kovács, V Rota - Studiul comparativ polarografic al determiniírii O>Öto,cirie prezen(a ionilor de Cd (II) ~i Zn (II). Al VIII-lea Congr. National de Farmacie re~ti, 1984, rezumatele comuniciirilor, p. 181. V. Rota, Julia Kovács, Alexandrína O§an, I. Máthé, Marioara Tambrea- The a syrup containing Fe2+ in the enzymalic activity iniron deficiency aoaemia. Al Congres International de Farmacie Budapesta 1984. V Rota, Julia Kovács- Contribulion to. the polarographic determination of oxyloci Congr. International FIP Budapesta, 1984, vol. de rez., p. 52. I. Máthé, V Rota, Alexandrína 0§ai1, Marioara Tambrea- Studiul actiunii phunlbu ~i fenilbutazonei asupra a tivitiilii ALA-dehidrazei ~i efectul protector al nerrnm. VIII-lea Congr.National de Farmacie Bucure~ti, !984, rezumatele comuniciirilor, p. V Rota, Alexandrina O§an, I. Máthé - Sirop eu fier ~i magneziu pentru tratarea miei feriprive ~i a hipömagneziemiei. Al IX-lea Congr. National de Farmacie re~ti, 1989, rezumatele comuniciírilor, p. 17.
196
O§an, _G. Rácz- _Inhibitori fenilpropanici ai pepsinei. Al JXcleaC
M:e1mb1rii disciplinei au elahorat peste 80 lucrfui ~tiintifice, communicate la diferite ma~tiinpfice aparute in volume de rezumate. cadrul laboratorului de microproduc(ie ln perioada 1982-1989 au fost preparate flacoane sirop antiauernic Ferobot care a fost valorificat prin O.F. Mure~ ~i O.F. ~i p~ bazií de contract eu Tesiitoria de Miitase Sighi~oara, IMN Baia Mare, 11nunarui de Ingr~iíminte Azotoase ~i Fabrica Foto Tg.-Mure~.
GYÓGYSZERÉSZETI BIOKÉMIA 0$ an Alexandrina egyetemi előadótanár i dr. Máthé János egyetemi előadótanár
tánszék az 1948/49-es tanévben alakult, alapítója és vezetője dr. Epeljessy Amrra volt. 1970-től a tanszék irányítását dr. Bota Virgil egyetemi taniir veszi át, 1992··től dr. O~an Alexaadrina előadótanár lesz a taoszék vezetője. A tanszék munvoltak rövidebb-hosszabb ideig Szánthó Éva, Csegedi Jolán, Malekai Inrrre és Netanársegédek. !968 és !970 közölt a biokémia-előadásokat óraadóként dr. Kotartotta, aki az orvosi biokémia tanszékvezető professzora volt. faz,ánl
197
A biokémia oktatása és ismerete lehetövé teszi a gyógyszerészek számára, :
élettani, kórélettani és terápiás vonatkozások eseményeit molekuláris szinten is Az 1976-1989 közölti periódusban dr. Bota V. professzor vezetése alatt a munkaegyüttese (Kovács Ibolya, Máthé János, O~an Alexandrina) 12 kutatási kötött és valósított meg a marosvásárhelyi és más városokbeli gyárak, ill. ~:~,~~ !osabbak: segesvári textilüzem, nagybányai színesfém-feldolgozó üzem, t Prodcomplex, marosvásárhelyi Vegyi Kombinál, Fotopapír-gyár stb. Ezekben a kutatási szerződésekben a vashiányos állapotok felfedésével és foglalkoztak. A Fotopap_ír-gyár dolgozói esetében tanulmányozták a sötétfény anyagcsere zavarait is. A tanszék munkaegyüttese dr. Bota V. professzor vezetésével kidolgozza készítési módját, vizsgáló módszereit és hatását a vérképzésre. 1982-ben az E.M. · lyezi a készíttnény gyártását, 1984-ben a készíttnény bejegyzett szabadalom, ben aranyéremmel tüntetnek ki, és végül 1990-től a marosvásárhelyi Arrnedica professzor Bota V. néven gyártja a védjegyzett terméke!. Dr. Máthé János előadótanár a nyálkaanyagokra (poliuronidok) dolgozott ki keny gélelektroforézises- és gélkromatográfiás módszert, melyet a DAR 8 az dix nyálkaanyagainak jellemzésére használ fel (H. Böbme, K Hartke: buch 8. Ausgabe Kommentar. Frankfurt, 1981. p. 338). Az 1974/75-ös évben Bota Vírgil professzor Pittsburgh-ban (U.S.A.) a Mikrobiológiai Tanszéken egy tapasztalatcserén vett részt, míg 1986-ban a szervezett Biomembránok előadássorozaton (FEBS).
A tanszék kutatási tervei: • • • • • •
• •
•
•
Eperjessy Anna - a lipidek biológiai oxidációja, anunóniumsók hatása a oxigén-fogyasztására, oxialchilaminok szerepe a lipidanyagcsere Eperjessy Anna- lecitin-dehídrázok tanulmiinyozása a lépben és a ha:sn1ráhnírig Eperjessy Anna, Kovács Júlia- agylipoproteinek izolálása és jellemzése; Eperjes sy Anna, Kiss A. -glutaminsav és szidnonok hatása a mitokondriumok foszforilizációjára; Rota V, Kovács Júlia, Máthé J. - oxitocin tartalmú készitmények stabilitá,;'ÍJ tisztasági fokának tanulmányozása; Bata V, O§ an Alexandrina, Kovács Júlia, Máthé J. n- a vasanyagcsere tartultnát sa, a vashiányos anémia gyógyítására szolgáló Ferobot szirup bevezetése, alakulása vashiiinyos állapotban; Bata V, Máthé J., O§an Alexandrina-a magnézium-anyagcsere tarmlmányozá pomagneziérniás állapotokkísérletes létrehozása és gyógyítása; O~an Alexandrina, Olariu M, Rusu Aura. - a rézanyagcsere tartulmá.nyoz:isa tÍ zi ás folyamatokban, a jód katali(ikus meghatározása, növényi kivonatok tás a; O~an Alexandrina, Rusu Aura - biokémiai változások tanulmányozása a és zöldségek növekedési, érési és tárolási szakában; O§an Alexandrina, Rusu Aura - biokémiai és hisztopatológiai vizsgálatok kal kezelt patkányokban;
198
Alexandrina, Rusu Aura- az Eupatorium canabinum kivonatának májvédő hatátanulmányozása széntetrakloriddal mérgezett patkányokon.
CHIMIE SANITARÁSI IGIENÁ conf dr. O§ an Alexandrinal conf dr. Máthé Joan 'isciplina de Chimie sanitara a fost introdusa ín programa analitica ín anul univ. conducerea conf. dr. Epetjessy Ana. Intre 1967-1970 cursurile de chirnie saÍ at! fc>St :predal:e de prof. dr. Soós Paul de la disciplina de Chimie analitica. íperio:ada 1970/79 activitatea disciplineia fost coordonata de prof. dr. V. Bota, fiind ín perioada 1980-1989 de conf. dr. Máthé I.Din anul univ. 1992/93 disciplina .cortdu:sa de conf. dr. O~an Alexandrina. Denumírea inijiala a disciplinei a fost de Chine
alimentare sau a controlului factorilor de mediu.
~ur·sm"ile ~i indrumatoarele elaborate de cadrele disciplinei: lgv<~ternijegyzetek:
V.- Chimie sanitara, lito. IMF Tg.-Mure~, 1980 J., Rota V. -Egészségügyi Kémia, IMF Tg.-Mure~, !983. V., MáthéI-Lucran practice dechirnie medico-sanitara, IMF Tg.-Mure~, 1974 I, Rota V.- Lucraripracticede chirnie sanitara, IMF Tg.-Mure~, 1992.
cadrul disciplinei printre cercetarile abordate figureaza urmatoarele: Máthé J. - depistarea prezentei noxelor in apele reziduale eu elaborarea ooei spectrofotometrice de dozare a pentaclorfenolatului de sodiu utilizat la dezineqta:lp<:tor círculante industriale ~i la stabilírea gradului de poluare a apelor de supra-
Máthé I, Kovács I, O§an A.- ín colaborare eu disciplina de igienlí, ín cadrul contract interdisciplinar ín perioada !976-1990 s-a dozat fenolul din 7 puncte de
199
• • •
•
•
colectare a riiului Mure~ eu scopul de a stabili gradul de poluare eu compu~i in avai ~i in amoute de U zina de apa Tg.-Mure~; V. Bata - influenta fluoriziírii laptelui asupra glicolizei eu recomandarea laptelui in scopul prevenirii cariei dentare; V. Bata, I. Máthé - dozarea potasiului din bauturi nealeoalice prin metoda metrica ~i eu ajutorul unui electrod membrana ion-selectiv; V. Bata, I. Máthé, Kovács 1., O~ an A. -in cadrul unui contract de cercetare un studiu peniru gasirea unei metode de separare ~i dozare a carotenoidelor concentrate de legume, citrice .§Í bauturi nealcoolice; J. Máthé - imbunata(irea calitiilii apei potabile din Tg.-Mure~ prin in~roduce nou agent de coagulare a apei (BOPAC). A. O~an, A. Rusu - cercetari ptivind condiliile de calitale a unor produse unt ~i margarinií, bauturi alcoolice distilate ~i nedistilate, prezenta collor:antilori tari sintetici in bauturi nealcoolice.
Lista de lucrari publicate in reviste de specialitate: o o
o
•
V. Bata, I. Máthé, L. Ro~ca - Studiu asupra hidroxiacizilor din bauturi Rev. Med., 1978, XXIV, l, p 12-16. V. Bata, L. GyörfY, Alexandrina O~an, Julia Kovács, J. Máthé- Cercetari denta anemiei la muncitorii din industria metalelor neferoase ~i efectul eu sirop antiauernic Ferobot Rev. Med. 1986, XXXII, 2, p. 152-156. V. Bata, I. Máthé, Julia Kovács, Alexandrina O~ an- Separarea ~i de1:ennirtar<"r noidelor totale din concentrate de legrune, citrice ~i bimturi nealcoolice. 1988, XXXIV, l, p. 80-86. V. Bata, Alexandrina O~an,I. Máthé, Gh. Simu, Julia Kovács - Rezultatele tralumentul anemiei dalorate plumbului. Farmacia, !989, XXXVII, l, p.
respectively. 6-"' Europeao Magnesium Congress, Budapest, 1998, May
20 lucrari ~tiintifice au fost comunicate la diferite sirnpozioane apfuute in volume de rezumate.
•
•
• o
•
I. Máthé, J. Steinmetz, A. Szöllősi - Prezenta substantelor fenalice in apa unei unitap agrozootehnice ~i in apa bazinului receptor. Al III-lea Congres de Igiena ~i Sanatale Publica, Bucure~ti !973. Rapoarte ~i comunicari, p. Alexandrína O§ an, Georgefa Lozincií, Aura Rusu- Considerapi ptivind tatii materiilor prime ~i a procesului tehnologic asupra calitiilii berii. Conf. de Farmacie, Tg.-Mure~, 1996, Rev. Med. Farm. l Orv. Gyógysz. Szemle., p. I. Máthé, V. Bota, Alexandrina O~ an, Julia Kovacs- Cercetari privind miei feriprive la muncitorii care lucreaza la intuneric. Congr. Naponal de cure~ti, !988, vol. de rez., p. J 56. Alexandrina O~ an, V. Bata. - Inhibitari ai polifenoloxidazei din fructe, Congr. Naponal de Farmacie, Cluj-Napoca, 1994, vol. de rez., p. 245. V. Bata, I. Máthé, Alexandrina O~ an - Prezenta fenolilor in apa Mure~ului 1975-1987. Congr. Naponal de Igiena, Bucure~ti, 1988, vol. de rez., p. 21. J. Máthé, MPéter, J. Boa- Studies on the values and cytotoxicity ofresidutal.A after treatingthe drinking water with alumínium sulphate and polyalumínium
200
sesiuni
~tiin
EGÉSZSÉGÜGYI KÉMIA
ir: O§·an Al'exo2miri;•w egyetemi előadótanár l dr.
Máthé János egyetemi
előadótanár
Egészségügyi kémia oktatását a gyógyszerészeti karokon az 1966-67 -es ~évben be először. Célja egészségügyi kémikusok képzése. Oktatását kezdettől napjainkig liol<érnia Tanszék mindenkori munkatársai látták el. A tanszék különböző megnevezéalatt jelentkezett a tantervekben, de a legmegfelelőbbnek az Egészségügyi Kémia · tartjuk. taoszék különálló egységként is működött 1980-1989 között, melynek vezetője .dv>aute János előadó~ár volt, aki jelenleg óraadóként tartja a magyar nyelvű elő Az Egészségügyi Kémia 1980 előtt és 1992 után a Biokémia Tanszék szerves működött, ill. működik. 1980 előtt a tanszék vezetője dr. Bota V. egyetemi tanár után dr. O~an Alexandrína előadó~ár. Az előadásokat 1966/67-ben dr. Epeijessy előadótaoár, mig 1967-1970 közölt dr. Soós Pál professzor tartotta, ez utóbbinak y koézilcal<>s jeg;1zete is fennmaradt.
tanszék litografált jegyzetei: V. - Chimie sanitara, lito. IMF Tg. Mure~, 19~0. J., Bata V. -Egészségügyi Kémia, IMF Tg.-Mure~, 1983.
Lista lucrarilor prezentate la congrese •
~i
V., Máthé I.- Lucraripracticede chimie medico-sanitara, IMF Tg. Mure~, !974. 1., Bata V. -Lucrari practice de chimie sanitara, IMF Tg. Mure~, 1992. tanszékjelentősebb
kutatási tervei:
. Bata, Máthé J. - pentaklórfenol meghatározásának tanulmiínyozása ipari szennye·-z•öd<íseket tartalmazó felszíni vizekből; Bata, Máthé I, Kovács J., O~an A. - fenolok meghatározása a Maros folyó vizéből 1976-1992; . . Bata- a tej fluorozása; . Bota, I. Máthé- kálium meghatározása nem szerves italokbóllángfotometriás módBota, I. Máthé, Kovács I.,
O~an A.
- karolinoidok elváltozása és meghatározása; minőségének javítása egy új koaguláló ·anyag
J. Máthé - a marosvásárhelyi ivóvíz . \l>
vr"'"--J bevezetése által. 201
•
A. O§an, A. Rusu - élelmiszerek tanulmányozása: vaj, margarin, desztillált desztillál italok, élelmiszer-festékek jelenléte a nem szeszes ital okban.
KÓRÉLETTAN dr. László Magdolna
FIZIOPATOLOGIE
i\!Cót·él
§eflucr. Dr. Alexandru ($chiopu Fiziopatologia este o disciplioa relativ tanara la Facultatea de Farrnacie. Ca iodependentií func\ioneaza dio anul !990, dupa transforrniírile din !989, ciind troduse la facultate mai rnulte disciplioe medicale. Fiziopatologia, ca disdpiina este predata la anul III farmacie intr-un singur sernestru cil.te 2 ore de curs, re:;pecti•~.i de lucrari practice pe saptiírniina. Conducatorul disciplinei este ~ef lucr. dr. Schiopu. Activitate ~tiiopfica: 23 lucrari publicate, douií brevele de ioventie, 9 gr:anturi cetare. A condus in calilate de director un contract de cercetare. Coautor universitare de fiziopatologie. fn 1991/1992 bursier al Universitiípi Autonome din Madrid. Doctor in ~tiinte dio !997 ~i doctorand al Universitatii Autonorne din Madrid. Cursurile de fiziopatologie io !imba maghiara sunt tinute de dr. László Magclal<:ri a venit la disciplioa in anul !962 io funcpe de asistent stagiar. Din anul !968 pil.uií sionarea ei, io 1992lucre'!"a la disciplioa ca cercetator. fn aceasta funcpe ef<,cll"e'IZií ca didactica ~i ~tiinpficií. io !965 a dat exarnen de specialist de laborator. Activitatea ~tiinpfica a efectuat in mai multe directii: patologia ficatului, potasiului seric in diferite stiíri patologice, ~i efectul potasiului asupra diferitilor ai organlsmului (tensiunea arteriala, modificari EKG, sinteza anticorpilor, i.mumogl nelor), efectul imunopresiv al citostaticelor. Rezultatele au fost comunicate Ja nationale ~i interna\ionale, respectiv publicatein reviste ioterne ~i externe (50 de Este coautor la materialele litografiate: Lucriíri practice ~i demonstratii de (1962), Lucraripracticede fiziologie patologica (1972), Fiziopatologie generaJa la, patru volume (1980, 1981). LucrArile practice sunt tinute de cei 4 asistenti, care au venit la disciplirilí dr. László Annarnária (!991), dr. Joan Macavei (!992), dr. Adriana Martio (l na Dulau (1993). Top sunt medici speciali$ti. dr. László Annamária este encloc1rÍI dr. Joan Macavei neurolog, dr. Adriana Martin rnedic specialist de mediciuií dr. JoanaDulau nefrolog. Fiecare asistent a inceput sa lucreze intr-o terna de cercetare care a fost cialilatea lor, teme care ulterior au constituit obiectivullucrarilor lor de doctorat doctoranzi, aviind lucriírile in faza tenninala. Seflucr. dr. Schiopu A. $i dr, László Magdalena inanull990/91 au pnut $Í meniul cuno$tintelor de urgente rnedicale. Cuno$tintele de urgente medical e din anul 1993/94 sunt predate de $efii de nicieni dr. Car0$ca Erniliarr és dr. Incze Alexandru.
202
kórélettan!, amely alap elméleti tudomány, a Gyógyszerészeti Kar III. éves hallgatói át tanulják, heti 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat formájában. · román nyelvű előadásokat dr. Schiopu A!exandru adjunktus tartotta és tarlja jelenTndotnáJtyc•s munkássága sokoldalú: 23 megjelent dolgozat, 2 találmányi szabadalom, kutatási szerződést vezetett mint igazgató. Társszerzője 2 litografált kórélettani jegy19'9l.IIS>92-b<m ösztöndíjas a Madridi Autonóm Egyetemen. Az orvostudományok és doktorandus !997-től a fenti egyetemen. magyar nyelvű előadásokat László Magdolna laboratóriumi szakorvos tartotta és nyugdíjba vonulása (!992) ullin is rnint megbízott előadó. László Magdolnát 1962-ben nevezték ki a tanszékre mint gyakornok. Ebben a nlcc:iól>an dolgozott !968-ig, amely idő alatt gyakorlatokat vezetett, és. szántos kutatási sajátitott el. 1968-tól kutatóként dolgozott 1992-ig, amikor nyugdíjazták. Ez periódus alatt oktatói és tudományos munkát is végzett. Tt:ulomimym tevékenységet több témakörben végzett: a máj szénhidráttároló képessébipervolémiában, bipovolémiában, valarnint acidózisban és allcalózisban; a kálium-ion változása különböző fertőző betegségekben és egyéb kórformákban; ennek hatása a szervezet biológiai állandóira (vérnyomás, EKG, ellenanyagok és llUtlO[;lolbulinc>k szintézise); citosztatikumok irnmunszuppresszív hatásai. Az eredtnéés külfóldi szirnpoziumokon kerültek előadásra, vagy megjelentek hazai és szalklaJ>Ok1Jan(50 dolgozat). TáJrsS>oenoője 3 litografált jegyzetnek, amelyek román nyelven jelentek meg: Lucrari $Í demonstrapi de fiziologie 1962, Lucrari practice de fiziologie patologica !972, iziopatologie generaJa $Í speciala (4 kötet) 1980-1981. A gyakorlatokat a tanársegédek tartották és tartják, akik !990 ullio jöttek a tanszékre: László Annamária (1991), dr. Macavei Joan (1992), dr. Martin Adriana (1993) és Dulau Joana (!993). a négyen szakorvosok: dr. László Annarnária endokrinológus, dr. Macavei loan oeu~~.~~~~.~dr. Martin Adriana általános szakorvos és dr. Dulau Ioana nefrológus. ·• tanársegéd egy-egy olyan tudományos témakörben dolgozik, amely kapcsovan szakképzettségükke~ és amely térnák végül a doktorátuai dolgozataik tárgyát is Mind a négyen doktorándusok. 990/91-ben dr. Schiopu A. és dr. László Magdolna a sürgősségi ellátásra vonatkozó isffi,erel:ek<'t is oktattak. A sürgősségi ismereteket az 1993/94-es tanévtől kezdődően dr. Cara$Ca Erniliarr és Incze Sándor klinikai adjunkmsok oktatják.
203
LABORATOR CLlNIC- PATOLOGIE CLINICÁ profdr. Módy Eugen
Louisville, Kentucky (SUA) aug.-sept. I 994; Haemostasis and Thrombosis IntenDept of Clinical Chemistry, Univ. Med. &Pharm. Debrecen (Ungaria) mai, . ETRO V!Ith Advanced Teaching Course Héviz (Ungaria) 28 sept. - 6 oct. !997; Cvtonoellrv Course Regensburg, (Germania) martie I 998.
Disciplina a fo st í"nfiintata ln anui I 990 de catre prof. dr. Módy Eugen. Disciplina se preda la anui III.
Cadrele didactice:
KLINIKAILABOR-KLINIKAI PATOLÓGIA dr. Módy Jenő egyetemi tanár
~t!U1S.zék 1990-ben alakuit. Alapítója dr. Módy Jenő egyetemi tanár. A III. éven keriil Obiectivele disciplinei ln lnvatamántul farmaceutic sunt acelea de a forma tilor cuno~tiinte generale ln domeniui Biochimiei clinice ~i al roluiui acesteia ln tare.a, diagoosticarea ~i monitorizarea patologiei moderne. · in anui 1991!92 orele de Laborator elinic au fos! prestate de biologii dinicieni Gavril ~i Iazigian Ana.
Realizari:
•
Prof cons. dr. Eugen Módy Curs: I 994-Curs de Laborator elinic pentru studenpi ln Farmacie Carte: !998- Biochimie pentru Medici- Ed. PROPRINT, Miercurea Ciuc Membru ln Societiíp Profesionale: Societatea Romiina de Biologie Celularií, lional Federation of Clinical Chemistry Titinri academice: Membru al Academiei de Stiinte Medicale- !994
•
Titluci onorifice:
• •
Membru de Onoare al Societatii Romiine de Laborator Clinic- I 995 Membru de Onoare al Societatii Ungare de Laborator Clinic- !998
•
Burse in strainatate:
• •
Bursa Humboldt- 1970-1971, !995; Bursa DAADE- 1993, !994. Asist. univ. dr. Minodora Dobreanu Membru ln Societiíti Profesionale: Societatea Romana de Biologie Celuiara, Romana de Laborator Clinic, International Federation of Clinical Chemistry
• • • •
I 994- Louisville (SUA); I 995- Cleveland (SUA); I 997- Debrecen (Ungaria);. 1998-Regensburg(Germania)
• • •
~~~~ célkitűzése: általános ismereteket nyújtani a gyógyszerész-hallgatóknak a
biokémia teriiletén, valamint tudatosítani ennek szerepét a modern patológia (kidiagoosztizálás, monitorizálás) területén. Módy Jenő konzultáns egyetemi tanár tagja a Román Sejtbiológiai Társaságnak, az International Federation of Clinical Chemistry-nek. Tagja a Román OrvostuAkadémiának (1994). Tiszteletbeli tagja a: Román Klinikai Laboratóriumi Tár(! 995), valamint a Magyar Klinikai Laboratóriumi Társaságoak (1998). Több.tés:wsiiltnémetországi ösztöndijakban: Humboldt-ösztöndíj (1970-71, 1995), DAADE(1993, 1994). Évente továbbképző-tanfolyamokat vezet, rezidenseknek is. Módy Jenő I 996 óta 7 doktorandus tevékenységél irányítj a. Módy Jenő egyetemi tanár 1962-től napjainkig kb. 30 ismeretterjesztő írást közölt irodalmi-társadalmi lapokban, mint : A Hét, Brassói Lapok, Kornnk, Korunk FüÚj ezred. Minodora Dobreanu egyetemi tanársegéd tagja a Román Sejtbiológiai TársaságRomán Klinikai Laboratóriumi Társaságoak, az International Federation of Clinical ,;'""'-''"k Külfóldi ösztöndíjakban részesült: Louisville (USA) - I 994, Cleveland Debrecen (Magyarország)- !997, Regensburg (Németorszig)- 1998. Kliinik.ai labor oktatását 1991/92-ben óraadói Ininőségben Simon Gábor és Iazigian klinikai biológusok látták el.
publicate ekntőselJb tudományos publikációklistája
Burse in striíiniítate: fenolglukozid szintézise és hatásának vizsgálata a a patkányokon pentetrazollal görcsökre. Kisérletes Orvostudomány (1958), I O: 601. ~szefum-liJ>id·ogt·am klinikai értéke atherosclerosisban. Orvosi Hetilap (1958), 99
Cursuri in striíiniítate: Lipid Metabolism and Cardiac Rehabilitation Course Audubon Regional
apírel<,ktro~orézises frakcionálókamra készítése plexi-üvegbőL Rev. Med. l Orv.
(Tg.
204
Mure~)
(!957), 3: 691-{í92.
205
•
A szérum proteinegram diagnosztikai és prognosztikai értéke szilikózisban.
• •
l Orv. Szemle (Tg. Mure~) (1958), 4: 422. Antitesttermelés szilikózisban. Rev. Med. l Orv. Szemle (Tg. Mure~) (!959) 5: Untersuchung des menschlichenMilzdepotserums. Z. inn. Med. (1959) 5:302.
•
• • • • • •
• • • •
•
• • • • • . • •
Die Wirkung der teilweisen Zerstörung der, neben demnvl~~~;~!~~~~~~;:~:i Sylvii liegerrden Teilerr der Formatio reticularis auf den V Leber beim Hund. Z. inn. Med. (!960) 15: 1067. Les lipoprotéines sériques ehez les animaux traités a racide silicique. Med. (Ital.) (!960) 14: 6n Szürőpapircsikon végzett PAS-festési módszer a vérsavó össz-glukoprotein nak a gyors meghatározására. Rev. Med. l Orv. Szemle (Mv-hely) (!961) 6: The polarographic Study of te Protein-free Serum Filtrate by rats traited intt·avtbimdun!~sk> tat der Serumalbumine bei Kraoken mitmulti-pler Sklerose. Psych.Neur. (1967) Autoantigenic Properties of Proteins Denaturated by Colloidal Silicic Acid. Europ. (1967) 12: 371. Investigations of Changes of Serum Glycoproteins in Tonsillary Focal JnfectioJ! FEBS Meeting, Madrid, !969: 102. A szérum fehérjéhez kötött jódtartalma (PB!) meghatározásának javított Rev. Med. l Orv.Szemle (Mvhely)(l969) 15: !88.
Tieren. Die Strahlenschutzwirkung des Serotonins. Experientia (Basel) (!968) 55. 25. In vivo and in vitro Effects ofSulfathiazole on Serum Glycoproteins. Expe(Basel) (!968) 14: 55. . Jn IlOUVe,Lumécanisme d'action de la physiothérapie: libération d'héparine des mastoLaval Méd. (!969) 10: 323. _ .. the PAS-Reaction a Suitable Method for Staining Glycoproteins? Rev. Raum. méd. (!971) 8:29. über die serologische Aktivitat der Immun globuline des Bronchialsche,Jmsbei · erkraokungen. Pneumonol. (!973) !49: 1. Pwifi<:ation and Characterizalion of Equine Submaxillary Mucin. Possihle Carbo]iy<Jrate-P'eptide Linkage. Hoppe-Seyl. Z. physiol. Chem. (1973) 354: 749. J>o•lar·ogr·apllris•ohe Untersuchungen des proteinfreien Serum-filtrates beim Diabetes ·me:llitu.s. Z. inn. Med. (!973) 28: 335. BJooc!-LyrrLph Transport of Endogenaus Proteins. Acta Physiol. Acad. Sci. Hung. Suppl. 166. Study of Loosely Bound Hexosamines to Serum Globulins in Variaus lnflannnatory Diseases. European Congress of Clinical Chemistry, Praha, -!976: 16. · Etteels of the Liver Homogerrate Obtained Follawing Partial Hepatectomy by Rats in ; Cirrh<Jsis on the Liver. Exp. PathoL (!975) ll: 215. • Glycopl·otcoins of Serum and of Human Blood Leukocyte Membranes Í1f Malignant HeYmop>•thites. Vth International Symposioum on Glycoconjugates, Kiel, 1979: 615. vérsavó lipoproteinjeinek és szabad zsírsavainak gyors különválasztása Níluskékkel előfestett szérum agaróz-gélben végzett elekttoforézisével. Rev. Med. l Orv. Szemle (Mv-hely) (!983) 19: !66; 5th European Congress of Clinical Chemistry (Budapest, !983). Metoda a fost introdusa !n: Biochemisches Praktikum fiir Mediziner (Ruhr. Bochum, Institut fiir Physiologische Chemie, Herausgeber: Dr. Magdolna Vrursártvil Universitatsverlag Dr. N. Brockmeyer, Bochum, !992: 87. Method for the Detection of Circulating Immune Complexes in Biolagical and Their Immunglobulin and C3-Complementfactor Content by Counterinnnumolectro:ph<>re>:i·s in Agar Gel. Rev. Ro um. méd. int. (1982) 20: 165. 39. The Electrophoretic Mobility and Immunglobulin Content of the Circulating Immune Cornpolexes by Humans with chronic Herpes virusinfections. Viala Med. (Rom.) (1983) 30: 501. Anlligenic Properties of the Iruarcted H~man Myocardium. Rev. Raum. Morphol. EmPhysiol. (!988) 25: 9. idült herpeszvírus-fertőzések szerepe az autoimmun betegségek kórfejlődésében. Med. Farm. l Orv. Gyógysz. Szemle (Mvhely) (1992) 38: 116.
Experimentelle Untersuchungen über Bintproteine und lmmunogenese bei
206
207
CiíJ1i l Könyvek: • Az egészség és a betegség határán. Kriterion, Bukarest, !981. • A moleknlák és az élet. Dacia, Kolozsvár, !990. • Biokémia orvosoknak. ProPrint kiadó, Csíkszereda, !998.
Lucriíri prezentatc eu volume de rezumate Kötetekben megjelent összefoglalók asist. univ. dr. Minodora Dobreanu- egyetemi tanársegéd Hobai $., Popovieiu L., Minodoro Iuga,et al - Enzymalic kinetic method
•
•
•
•
• •
•
•
•
•
•
•
magnesium in serum and cerebro-spinal fluid. 5-th Interuational Magnesium siurn, Kyoto, 8-12 august !988. Hob<;i !)., László A., Minodora fuga. Ana Iazigian - Date privind as
comparativ al concentrafiei acidului sialic din seromucoid, al alfa-1-antitripsinei-
208
al activitiítii lipoprotein lipazei plasmatice "la bolnavi coronarieni. Sesiunea Anualá Comunidiri ~tiinjifice a Cadrelor Didactlee §Í Studenjilor, U.M.F. Tg.-Mure§, !8mai, !995. · Minodoi'O Dobreanu, R. Deac- Studiul factorilor majori de risc coronarian la bolnavi cardiopatie ischemidi comparativ eu bolnavi eu afectiuni vaiVulare. ConSiatuirea N:ljicmalií a Secjiei de Cardiologie Preventivií §i Recuperare a Societiíjii Romilne de Cardiologie, Sibiu, 12-13 mai, 1995. Mi'no,ior·a Dobreanu, Cristina Hajdu, G. Simu- Albastrul Victoria B, un nou colorant lipidein histochimie ? A XIV-a Sesiune Anualií a SNBC, Oradea, 9-10 iunie, ;t,\finod<>ra Dobreanu, G. Simu, E. Módy, Cristina Hajdu - Victoria Blue B, a New
Stain for Lipids in Biochemistry and Histochemistry. Second International Conference Lipoprotein Oxidation and Atherosclerosis - Biolagical and Clinical Aspects, Pavia, Italia, September, 12-14, !996. Minodora Dobreanu, E. Módy, Ligia Cora§, Maria Bedő- Determinarea comparaliva a concentrajiilor plasmatice al e lactatului §Í tropouinei T la pacienp supu§i intervenriei chirurgicale pe cord. Alil-lea Congres de Laborator Clinic, ~ucure§ti, 8-ll Octombrie 1996. Minodora Dobreanu, E. Módy, R. Deac - Lipoprotein oxidation in patients with valvular protheses. 9'h International Dresden Symposium on Lipoproteins and Atherosclerosis, Dresden- Germany, June, 27-29, !997.
Lucrari publicatc - Tudományos közlemények Hobai !)., Popovieiu L., Minodora fuga - Enzymalic kinetic assay of serum magnesium incertain neurological disorders. Magnesiuru Research, 1989, 2(2), 56--57. Hobai $., Popovieiu L., Minodora fuga- On-line computerized method for enzymalic determination of serum magnesiurn. Magnesiuru Research, !990, 3(1), 49. Minodora Dobreanu - Victoria Blue B Precolonring of Acidic and Neutral Lipids before Electrophoretical Fractionaling of Serum Lipoproteins in Agarose Gel. Laborato. riurn Medicina, Budapest, !996, 23 (2), 60--ó3. Deac R., Minodora Dobreanu - Starea de Siíniítate a Omului Modern. Siíniítate Pentru Toji, !996, I (2), 2-4-ll. Minodora Dobreanu, JMáthé, Ibolya András, Anca Diíriíbu§, L.Bukaresti - Studiul comparativ al concentrajiei alfa-1-antitripsinei, acidului sialic din glicoproteinele seriacidosolubile §Í al activitiíjii bazale a lipoprotein lipazei plasmatice la bolnavi coronarieni.- Revista de Med. §Í Farm./ Orv. Gyógysz. Szemle Tilrgu-Mure§, !996, 42 (2), 89-95. Minodora Dobreanu, Cristina Hajdu, G. Simu- Victoria Blue B, a new stain for lipids in histochemistry. Current problems and Techniques in cellular and molecular biology, presented at the 14th Annnal Meeting of Romaniarr Society for Cell Biology, Biíile Felix, June 9-10, !996, p. 705-710. Minodora Dobreanu, E. Módy - Reactanjii de fazií acutií §i dislipidemia !n vasculitele cronice. Laborator Clinic- Tehnicií Medicalií, !997, l, 12-13.
209
• •
Minodora Dobreanu, E. Módy, R. De ac- Oxidarea Lipoproteinelor la pacienfi !eze valvulare. Laborator Clinic- Tehnicií Medicalií, !997, 8, p. 6-7. Minodora Dobreanu G. Haramura, L. Muszbek- Lipoproteina(a) favorizeazií zarea lanturilor y ale monomerilor de fibrinií, SibiuJ Medical, !997, 4, p. "'""' •-.<>•l:·
FARMACOLOGIE conf dr. Dogaru T. Maria
Istoricill disciplinei de Farmacologie este stráns legat de cel al Institutului de ~i Farmacie din Tárgu-Mure~ (uJterior Universitatea de Medicinií ~i Farmacie).
profesor de farmacologie al institutuJui a fost dr. Stem Vilmos, 1n anuJ 1945 fabricii de medicamente ,,Egger L.-Ufarom" din Cluj-Napoca, urmat in 1948 dr. Láng István de la Clinica de holi inteme ~i intre 1948-1949 de conf. dr. László, de la Clinica de holi infecfioase. Din anul 1949, disdpiina de Farmacologie este condusií de renumituJ profesor Ferenc, care coordoneeaza studiul acestei discipline pentru studentii de lamedicina ralií, stomatologie ~i farmacie, activitatea didactica a acestuia Jegandu-se totod:itií ..§ disciplinele de fiziologie ~i fiziopatologie. Ín aceastií perioadií se stabilesc Jegiíturi !alte facultiifi din tarií (Bucure~ti, Cluj, !~i) ~i se pun bazele unei activitiíti de ~tiinfificií ~i de couJucrare eu alte discipline biomedicale. · Din anul 1953 disdpiina de preluatií de prof. dr. Gheorghe Feszt, care in 1956-1958 a lucral eu o jumiítate de norma ~i la Baza de Cercetari :;itiintifice Mure~ a Academiei Romfule, condusií in acea perioadií de ilustrni academician Dezső. Activitatea profesoruJui Gheorghe Feszt se intinde pe parcursuJ a aproape · tale de veac ~i s-a concretizai prin cursuri ~i manuale publicate, printr-o activitate fi ci\ prodigioasií ~i mdrumarea muJtor teze de doctorat 1n domeniuJ farmacologiei. Din anuJ 1963, datoritií ponderii §Í importantei ca ~tiinlií biomedicalií care se pe nofiuni de fiziologie, fiziopatologie, chimie farmaceuticií, toxicologie, bi
210
~sens<:haftliche
Verlagsgesellschaft, Stuttgart, 1997; Deutsches Arzneibuch - Kom1981). MuJte metodologii experimentale, standardizate pe plan naponal sunt roduJ · neintrerupte a colectivului disciplinei de farmacodinamie conduse de d-na conf. Rácz-K<>tllla Erzsébet. Practic, toate tezele de doctorat in domeniill ~tiintelor farmaau beneficiat de aportul generos al d-nei conf. dr. Rácz-Kolilla Erzsébet, care a illstudiile de farmacologie experimentala. ~ o scuttií intrerupere (1988-1992) datoratií desfiin(iírii temporare a FacuJtiífii de disdpiina de Farmacodinamie (care a revenit la tituJatura inifiala - Farmacoloin 1995) este preluatií 1ntre anii 1992-1993 de prof. dr. Gheorghe Feszt, iar din 1993 condusií de actualul ~ef de disciplinií, d-na conf. dr. Maria T. Dogaru, care, pe lángií didactica reflectatií 1n cursurile predate studenfilor anilor III ~i IV de studiu, re·~~:i:;~~~~::r~co~;laborare eu alte discipline, precum §Í eu unitati produdítoare de medicaer reflectatií 1n contraele de cercetare ~tiinfificií. In anul !991, in urma exaconcurs organizat de Ministerul Ínvatam§ntului, dr. Dogarn Maria a beneficiat de guvernamentalií in Franta pe o perioadií de 6 !uni la Facullatea de :;ltiinte Farma§Í Biologice Paris V prin C.I.E.S. (Centre internationale des étudiants et stagiaim cadruJ laboratoruJui de Farmacologie, condus de Prof. Dr. BouJu Roger. Activitatea practicií a studentilor, constand in aplicarea ~i insú~irea unor metodologii >dele patologice care pot fi influentate medicamentos, a fost condusií mtre anii 955 de Fal! Sándor, asistent universitar, apoi de Bérczi András (1955-1957), SzépNóra (1957-1960) ~i de Csedő Caro! (1957-1961), actual ~ef al disciplinei de Fari:ic•ogtto2:ie. Intre anii 1961-1963, lucriírile practice ale studenfilor sunt conduse de d-na . dr. Rácz-Kotilla Erzsébet, iar apoi, pánií 1n anuJ !987 de dr. Ádám Sára, asistent uni. Ín continuare, studiuJ farmacologiei experimentale in cadrul orelor de laborator preluat de d-na conf. dr. Maria T. Dogaru, actualuJ ~ef al disciplinei, iar din !997 de Eugen Vari, preparator universitar. Trebuie men(ionat faptul cií, de-a lungul anilor, disdpiina de Farmacologie a avut o :olabm·are fructuoasií, concretizatií in multiple studii experimentale ~i articole de cercetare ;tiirt!ificií publicate in reviste de specialitate eu cadre universitare ~i cercet~ítori ~tiintifici alte discipline: Formanek GyuJa, Nemes István, Maria Rogo~cií, Józsa Judith, Kiss
Functia didactica profesor profesor
Titluri, grade 1949-1953 1953-1963 1992-1993 1949-1988
211
Functia didactica Csedő
Caro!
profesor
Mc,z-l~otilfa
Elisabeta- Farmacodinamie - curs, vol. III, Litografia U.M.F., Tárgu, !986 Corfaru, Silvia Dederca, Maria T Dogaru, D. Lupuleasa, Ana Oltean, I. R. Siindulescu, V. Zarchievici- Ghidul fannacistului- Te!mologia contracepjiei ~i de calitale (!25 pagiui), Editura Levant, Bucure~ti, !997 T Dogaru, Gh. Feszt, C. E. Vari, M Miiru§teri- Farmacologie experifu.eíiiala pagiui), Litografia U.M.F. Tárgu-Mure~,l998 R.dicz·-K<>ti!J'aElisabeta- Elaborarea unormonografii 1n F.R. VIII, F. R. IX
de doctorat l Doktori értekezések Cadre auxiliare:
Manuale, monografii, cursuri, indrumiítoare de lucrari practice pttblíic Tankönyvek, monográfiák, egyetemi jegyzetek •
• • • • • • •
Feszt, Gheorghe - Farmacologie, Editura Didactica ~i Pedagogidí, Bucure~ti, (coautor) Rácz-Katilla Elisabeta- Farmacodinamie - Indrumator de lucrari practice, U.M.F., Tárgu-Mure~, 1966 Rácz-Katilla Erzsébet- Gyógyszerhatástau- curs, vol. I, Litografia U.M.F., Mure,, 1979 Rácz-Katilla Erzsébet- Gyógyszerhatástan- curs, vol. II, Litografia U.M.F., Mure~, 1981 Rácz-Katilla Elisabeta- Farmacodinamie - curs, vol. I, Litografia U.M.F., · Mure~, 1976 Rácz-Katilla Elisabeta - Farmacopinamie - curs, vol. II, Litografia U.M.F., · Mure,, 1982 Rácz-Katilla Erzsébet (coauíor) - Korszerű gyógynövény használat, Editura Cluj-Napoca,1982 Rácz-Katilla Erzsébet- Gyógyszerhatástan- curs, -vol. III, Litografia U.M.F., Mure~, 1984
212
Feszt - Contribujii la problema participiírii sistemului nervos ln acjiunea unor _sul>sta1n(e medicamentoase ~i toxice (studiul drogurilor eu efect asupra metabolismului \termi<:). Conducator ~tiinlific: Prof. Dr. Alfred Teile!, Bucure~ti (!962) Elisab•eta Rácz-Katilla - Studiul farmacognostic al speciilor de Achillea din Romiinia. . c<mduca1tor ~tiintific: Prof. Dr. Kopp Elemér, Tárgu-Mure~ (!962) Sára- Studiul farmacodinarnic ~i chimic al unui extract hepátoprotector obtinut Chelidonium majus L. Conducator ~tiinjific: Prof. Dr. Gheorghe Niculescu. . Dr. Ioan Ciulei, Bucure~ti (!979) T Dogaru - Cercetari farmacodinarnice privind efectele piantelor medicinale familia Labiatae asupra sistemului nervos central. Conducator ~tiintific: Prof. Dr. ""''"."'Rácz, Tárgu-Mure~ (1993)
Ccmtr·act de cercetare nr. 1330 din 31.03.1981 eu lntreprinderea de produse cosmetice 1\fivoeo" Bra~ov eu terna Obfinerea materialu/ui de inmulfire la speeia Achillea mille~i Arnica chamisonis; :C<mtract de cercetare nr. 3346 din 4.08.1981 eu lntreprinderea de produse cosmetice Bra~ov eu terna Elaborarea metodologiei de control ~i caracterizarea unor de produse cosmetice ~i materii prime privind gradul de iritabilitate, acfiunea decm1g,,.tionan~•ii, efectul _astringent, acfiunea revitalizantli; ~dinmnic•e ale unor produse de origine vegetalli; H;on1tract de cercetare nr. 522 din 10.02. !984, colaborare la contractul 455 CCF/198486 eu CCF-ICECHIM Bucure~ti eu terna Contraiul bacteriologic §i toxicitatea Maltolu/ui ~ c:ontra
213
•
Contract de cercetare nr. 4486 din 10.12.1985, colaborare la contractul 354 -90 cod 5D0130 eu CCF-ICECHIM Bucure~ti eu terna Determinarea tm:icitií(i
•
Contract de cercetare nr. 347 din 3.01.1985 eu lnstitutul Cantacuzino Bucrn:es1i ma: Obfinerea de fracfiuni eu efect qctivator asupra celu/e/or sistemului Contraete de cercetare nr. !962 din 27.03.1986, 669 din 1.03.1987, !859 din eu lnstitutul Cantacuzino Bucure~ti, eu terna: Ob{inerea de nai fracfiuni
concentrate de cicoare;
•
eftct modulator asupra celulelor sistemu/ui imun;
•
Contract de cercetare nr. 2420 din 5.07.1985 eu Institutul de Cercetari maceutice Bucure~ti eu terna: Studiul farmacologic al produsului tip Uralyt,
•
Contract de cercetare nr. 1131 din 5.05.1986 eu CCF-ICECHIM
- solutie de uz intem forte - granule HD'OlUB - comptimate MlRIB- solutie de uz intem !fJ'rwnc:Oim - solutie de uz intem - solutie de uz intem o1>.n~TA. "'' COMPUS- solutie de uz intem ~"V'L- solutie de uz intem
al extraetelor componente. Bucure~ti
Studiul microbiologic ~i toxicologic al produselor Apifitol ~i Anghirol;
•
Contract de cercetare nr. 3974 din 29.01.1988, colaborare la contractul 71 88 act ad. 1/1988, cod 2P0050 eu CCF-ICECHIM Bucure~ti eu terna Cn;•fr<>lul" /agi c ~i farmacodinamic al Maltolu/ui extras din gudron;
•
Contract de cercetare nr. 646 din 14.02.1989, colaborare la contracttil 71 90 eu CCF-ICECHIM Bucure~ti eu terna Cercetari toxicologice ~ifarmac<Jdi1" pentru produse obfinute prin valorificarea gudronului de lemn;
•
Contract de cercetare nr. 670 din 3.02.1989 eu lnstitutul de Cercetari ClrirnticcJ-Fi ceutice Bucure~ti eu terna: Cercetiíri prtvind obfinerea unui produs m<•di
Produse farmaceutice realizate eu aportul disciplinei de FannacoJlo·i! (Laboratorul galenie ~i laboratoarele de microproductie) A Farmakológia Tanszék közreműködésével előállított gv<)g,•sz<:rk< mények: • • • • • o
ANSEROTAN- solutie de uz intem ANTIASTMATIC P- comprimáte de uz infantil AZULAN - solutie CEA! CONTRA ATEROSCLEROZEI CHOLEOL- solu(ie de uz intem FEROBOT- sirop
214
Lucran publicate in reviste de specialitate 'Szald'olcvóiratoklban megjelent tudományos közlemények Gh. - Farmacologia ~i aplicatiile terapeutice ale nailor derivati fenotiazinici, 'Fanna.cia, nr. 3, !958, pag. 203 ; R<ÍCZ··K<Jtit.fa Elisabeta - Lucriírile sectiei de farmacie prezentale in cadml celei de-a sesiUllÍ ~tiin(ifice a institutului medico-farmaceutic Tg. Mure~, Farmacia, nr. 2, 99 'K
Millef)oli'i, Farmacia,nr. 10, !961, 669 ,K,1cz-K<Jtitla Elisabeta, Rácz G. - Calitatea uleiului volatil esential objinut din produ-
indigen Herba Millefolii, Farmacia, nr. 12, !961, 729 Gh., Rácz-Kotil/a Elisabeta, Rácz G. - Ac(iunea diuretica a extraetelor de Hibistrionum L., Farrnacia; nr.ll, !962 Kelemen, Feszt, Gh. - Contraiul experimental al unor ceaiuri colagoge intrebuin medicina populara, Farmacia, !963, 483 cKt
215
Rácz-Kotil/a Elisabeta, Fazakas, B. - Aqiunea antihelminticii a unor remedii · · utilizate ln medicina popularii, F armacia, vol. 8, !969, 729 o Formanek, l, Rácz-Kotil/a Elisabeta, Sebe, A. - Acpunea calculoliticii in paratelor de roibii (Rubia tinctorum L.), Revista Medicalii 17, !971, nr. 3-4, • Rácz-Kotil/a Elisabeta, Mózes Emőke - Contribupi la cunoa(terea acpunii drogului Rhizoma Graminis, Revista Medical a !7, !971, nr.!, 82-84 • Rácz-Katilla Elisabeta, Csedő C., Rácz G. - Acpunea dinrelica a frunzelor (Juniperus communis L.), Parmaeia 19,1971, nr.3, 165-170 • Adám Sára, Bata V, Kovács Julia-Viarica- Studiul actiunii codeinei asupra unor enzime din ficatul de ~obolan, Revista Medicalii, 1972, 18, 4, 464 • Formanek, l, Rácz-Koti/la Elisabeta- Studiul capacitiilii diuretice ~i salur<:tic. dacinilor de Rubia tinctorum, Parmaeia 20, !972, nr. 7, 439-444 • Monea-Tíra Maria, Rácz-Kotil/a Elisabeta -Acpunea diureticii a extraetelor din unele specii de Centaurea (Compositae), Revista Medicaliil8, !972, nr.2, • Rácz-Kotil/a Elisabeta, Formanek l, Rácz G., Sebe, A. - Acpunea de pr<:venire paratelor de roibii (Rubia tinctorum) ln fonnarea calculilor urinari in vivo, Medicalii !8, 1972, ur.2, 196-200 · • Rácz-Kotil/a Elisabeta, Formanek l, Rácz G. -Action dinrétique et pnév<:ntíórr fonnation des calculs urinaires des certaines préparations végétales, Plantes les et phytothérapie, 7, !973, nr.3, 250-254 • Rácz-Koti/la Elisabet a, Solomon Ana- Acpunea diureticlí a extraetelor de officinale W eber., Revista Medicalii, 19, !973, nr.4, 381-383 o Rácz G., Rácz-Kotil/a Elisabeta-A Bibisens sabdariffa kivonatok vizelethajtó Herba Hungarica, 12, !973, nr. l, 11-16 o Rácz-Kotil/a Elisabeta, Rácz G. - Acpunea farmacodinamiclí a unor remedi[ falasite ln medicina popularii romilneascii, Probleme de etnologie medicala, poe~ 1974,104-111 • Rácz-Kotil/a Elisabeta, Rácz G., So/omon, Ana - The action of Taraxacum extraels on the body weight and diuresis of laboratory animals, Planta !974, nr. 3,212-217 • Rácz G Rácz-Kotil/a Elisabeta, Solomon A.,.- Acpunea extraetelor de pií!Jiídliei xacum officinale Weber. ) asupra greutiilii corporale a ~oarecilor ~i ~oiJolanilo,t macia 22, !974, nr. 7, 399-402 • Rácz-Kotil/a Elisabeta- Az Amsania tabemaemontanum W alt. egyes albcalcrloid. vérnyomást befolyásoló hatása, Herba Hungarica, 14, 1975, nr. l, 57-58 • Rácz-Koti/la Elisabeta, Gáspár Mária- A Malricaria discoidea és Arternisiamo1 na (Compositae) virágzataiból elöállított kivonatok vérnyomáscsökkentő si Szemle, 21, !975, nr. l, 20-23 o Rácz-Kotil/a E/is abela, Rácz G.,. Wisky Éva- Az árticsóka (Cynara scolymus natainak hatása patkányok ':izelet- és sóürítésére, Herba Hungarica, 14, !975, 101-106 o Rácz-Kotil/a Elisabet a, Gőnczi Edita - Acpunea salidiureticii ~i de prevenire a calculilor urinari a eXtraetelor apoase din riídiícinile de Ononis pseudohircina, Medicalii, !976, 22, l, 66 •
216
Elisabeta, Rácz G., Nemzóczki Agneta - Actiunea keratoplastica a unor nr•OP'Ifal:e de Flores Calendulae, Practica farmaceuticií, Bucure~ti, !976, 2, 59 Rá'cz-Ko•ttlla Elisabeta, Rácz G. - Efectul salidiuretic ~i hipotensiv al extraetelor de de Ribes, Planta Medica, !977, 32, 2, 110 1w,cz-lw>uw Elisabeta, Rácz G. - Efectul sedativ ~i hipotensiv al extraetelor _ob!inute Solidaga virgaurea L., Planta Medica, Stuttgart, !978, 33, 3, 300 Rácz-Kc>tZL,ra Elisabeta, Józsa J., Rácz G. - Hypotensive and beta-blacking Effect of Í'nrcyanidiros ofCrataegus monogyna, Planta Medica, vol. 39,234, 1980 ~ác,z-}~otillaE/isabeta, Józsa J., Rácz G.- Acpunea sedativlí a unor speciide Labiatae Lmmia1ce!!e), Revista Medicalií, !980, 2, 125 Judith, Rácz-Koti/la Elisabeta, Lukács Elisabeta - Cercetiiri farmacodinamice imipraminei asociate eu excitan!i centrali, Revista Medicalií, !980, 2, !89 :'R<ÍCZ·-K<>til.la Elisabet a, Rácz G., Bartha, R., Józsa J. - Acpunea sedaliva a extraetelor Leonurus quinuelobatus Gilib., Note botanice, vol. !6, 74, !980 Racz-.J<.c>ru.w Elisabeta, Rácz G, Józsa J. - Acpunea sedativií a unor specii aparliniífamiliei Labiatae, Acta Horticult. (Hague), !980, 96, 2, 49-53 R 1ícz·-K<>til.la E/isabeta, Rácz G., Bartha, R. - Acpunea antihipertensivii a extraetelor Leonurus quinque! obatus ~i Leonurus tnrkestanicus, Revista Medicalii, vol. 27, 32, !981 Ra·cz-·A<>WW E/isabeta, Józsa J., PetreM - Efectul analgezic-antinociceptiv al prepar2itului Ginseng capsule, Orientiiri ln fitoterapie 98, !981 R'ác;,-K.oti'lla Elisabeta, Petre M, Rácz G. - Efectul antinociceptiv al extraetelor de Platycodon grandiflorum, Revista Medicalií vol 28, !80, !982 Rácz-Kotil/a Elisabeta, Rácz G., Kovács, S., Tambrea Monica- Efectul sedativ al medicamentului antihipertensiv Hiporib, Revista Medicalií, vol. 28, 180, 1982 ,,,J
217
•
Rácz-Kotil/a Elisabeta, Fábián Tünde, Rácz G.- Efectul antagonizant al extracto Penstmorr azureus ~i P. barbatus (Scrophulariaceae) asupra hipermotilitiilii de metilfenidat, Farmacia, vol. 37, 93-96, !989 IJ_ogaru. ~ Ma:ia, Feszt Gh. - Studiul comparativ al aqiunii analgezice a din farmlia Ap1aceae, Acta Phytoterapica Romanica, !995, nr. l, 50-52 Rácz-Kotil/a Elisabeta, Rotaru Magda, Rácz G., Dogaru T Maria - A thum graveolens L.) fájdalomcsillapító hatása (Acpunea analgezica a exltra<:tul Anethum graveolens L.), Fitoterápia, !995, 95, 80-82 Dogaru T Maria, Vari-C. E., Manta Ioana- Studiul acpunii antiinflamatoare telor liofilizate ob!inute din speeia Grindelia robusta Nutt., Acta Phytc1te1•apicaLR nica, 1996, nr.3, 74-77 Dogaru T Maria, Dogaru G., Vari C. E., Török Iluci- Studiul acpunii anl]b,tcte a extractului liofilizal ob!inut din Grindelia robusta, Acta Phytoterapica 1996, nr. 3, 77-81 Dogaru T Maria, Untaru Marcela Vari C. E. - Determinarea acpunii antiiflarna(• a extractului bioactiv de turha, Revista de Medicina ~i Farmacie - Orvosi és szerészeli Szemle, vol. 44, nr. l-2, !998, !68 Dogaru T. Maria, Untaru Marcela - Determinarea actiunii analgezice a bioactiv de turha, Revista de Medicina ~i Farmacie- Orvosi és GJIÓi~Sze!·és:wti Si le, vol. 44, nr. l-2, !998, !71 Dogaru T. Maria, Dogaru G., Giurgiu M - Studii privind actiunea anl]bilCt•eri:n diuretica a speciei Cydania japonica Pers., Revista de Medicin~ ~i Farmacieés Gyógyszerészeti Szemle, vol. 44, sup1.2, !998, 105
• •
•
•
•
•
•
Brevete, inventii, inovatii Szabadalmak, találmányok, újítások
•
• • •
Ceaiul diuretic nr.3; autori: G. Rácz, Elisabeta Rácz-Kotilla, lntreprinderea Trnstul Piafar din Bucure~ti Preparat fitoterapeutic pentru _tratamentul alveolitei postextracponale, Brev<:tat eli 83869 la 11.01.1984; autori: Adám Sára, Ple~a Octavian, Giurgiu Mihai, lntret:>nn rea titulara Farmec Cluj-Napoca Pasta de dinp, Brevetat eu nr. 86247 la 28.09.1984; autori: Ádám Sára, Ple~a vian, Giurgiu Mihai, Intreprinderea titulara-Nivea din Braoov, Lopune dupa ras, autori: Ádám Sára, Ple~a Octavian, Giurgiu Mihai, Silvia Maria Bretoiu, Brevetat eu nr. 86694la 17:10J · ··· · · Bra~ov
• •
218
~ arnpon pentru par eu extraele din piante, autori: Ádám Sára, Ple~a Octavian, Mihai, Silvia Boiceanu, Maria Bretoiu, Brevetat eu nr. 87009 la 22.12.1984; prinderea titulara-Nivea din Bra~ov Crema de ras, autori: Ádám Sára, Ple~a Octavian, Giurgiu Mihai, Maria Bretoiu,B vetat eu nr. 86639 la 17.1 0.1984; Intreprinderea titulara-Nivea din Bra~ov.
GYÓGYSZERHATÁSTAN dr. Dogaru T. Maria egyetemi előadótanár 7\Gy•ógys:<erhal:ásltan TansZék története szorosan összekapcsolódik a marosvásárhelyi és Gyógyszerészeti Intézet (később Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem) tö:fteneté. Az Intézet első gyógyszerhatástan professzora, 1945-ben dr. Stem Vilmos, aki a ko,,Egger L.-Ufarom" gyógyszergyárigazgatója volt, majd !948-ban Láng István !Vógy:\sz professzor vezeti a tanszéket, míg 1948-1949 között dr. Kelemen László előadótanár, a Fertőző Betegségek Klinikájának vezetője tölti be ezt a mnnka!949-től
a Gyógyszerhatástan Tanszéket a nevesObál Ferenc egyetemi tanár irányíua,
i ,",-vl>en a Kórélettan és Élettan Tanszéken is tevékenykedik. Didaktikai tevékenysége
az Orvosi, Fogorvosi és Gyógyszerészeti kar hallgatóinak oktatására. Ebben az öszakl>anvalósul meg az ország többi karaival (Bukarest, Kolozsvár, Ia~i) a kapcsolatkiés lehetövé válik a tudományos kutatás, valamint más orvosi tanszékkel való 1953-tól'a tanszék vezetését dr. Feszt György egyetemi tanár veszi át, aki 1956-1958 fél álással a dr. Miskolczy Dezső akadémikus professzor által vezetett Román kadémia Marosvásárhelyi Kutatóállomásán is dolgozott. Feszt György professzor tevémajdnem egy fél évszázadra terjed ki, mely számos megjelent jegyzetben és imvben. egy gazdag tudományos tevékenységben, valamint számos gyógyszerhatástani sZltkdoi,:ozat irányításában·konkretizálódott. Farmakodinámia névvel, dr. Rácz-Katilla Erzsébet vezetésével, önálló tanválik. Ennek a nagy fontosságú tudományágnak az oktatásával foglalkozó tantárgy élettan, a kórélettan, a gyógyszerészeti kémia, a toxikológia és a biometria alapismeretámaszkodva nyújt átfogó képet a gyógyszerrőL A Gyógyszerészeti Kar hallgatóinak magas színvonalú előadások mellett. dr. Rácz-Kolilla Erzsébet előadótanár, 1963között a Farmakognózia Tanszékkel szaros együttműködést alakít ki, kisérletileg eleniírbwe számos növényi gyógyszer farmakodinámiás hatását. dr. Rácz-Kolilla Erzsébet !gy<:teJni előadótanár a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, valarnint az )rvostud<JmánJri Társaságok Maros megyei szervezetének tudományos titkára (!973is volt, részt vett az összes Nemzeti Gyógyszerész Kongresszuson, számos nemzet. tudományos rendezvényen, Magyarországon és Németországban, ahol együttműkö kapcsolatban állt a Saarbrücken Egyetem munkacsoportjával, melyet dr. Egon Stahl, gy<:tenoi tanár vezetett. A külfóldi és hazai szaklapokban megjelent számos tudományos rozllern,én:yéthires külfóldi kutatócsoportok idézik (ESCOP - Monografii de piante medicidin Europa; L. Bézanger-Beauquesne ~ Plantes médicina/es des régions tempérées, Maloine, Paris, 1980; M. Wichtl- Tee dragen und Phytopharmaka, ·Wissenschaftliche Veragsgeselh;chaft, Stuttgart, !997; Deutsches Arzneibuch-Kommentar 1981). A hazai szinstandardizált kisérleti módszerek, a dr. Rácz-Katilla Erzsébet előadótanár által vezetett aJ11oalcodliniimia Tanszék munkaközösségének eredményei. Gyakorlatilag, a gyógysze-
~
::E~1~i:~;l területén készített doktori tézisek szerzői mind részesültek a dr. Ráczelőadótanár
nagylelkü segítségnyújtásában, aki a kísérletes farmakológiai
irányította.
219
A Gyógyszerhatástan Tanszék működése rövid időre megszakad (1~o<>-c~· Gyógyszerészeti Kar időleges megszüntetése miatt. A Farmakológia Tanszék 1992-1993 között dr. Feszt György egyetemi tanár veszi át, majd 1993-tól a tanszékvezető dr. Dogarn T. Maria egyetemi előadótanárnő, aki a III. és IV. éves tókoak tartott előadások mellett, újraindítja a hagyományos együttműködést kekkel, valarnint gyógyszergyártó vállalatokkal a szerződéses alapon működő kísérJeli munkát. 1991-ben a Tanügyminisztérium által meghirdetett veJrseJ1VVi2 dr. Dogarn T. Maria, hat hónapos állami ösztöndíjban részesült, melyet a franciiac C.I.E.S. (Centre internationale des étudiants et stagiaires) szervezett. Ennek Párizsban a Biológiai és Gyógyszerészeti Tudományok Karán, a dr. Boulu R<>ger,• mi tanár által vezetett laboratóriumban tevékenykedett. A hallgatók gyakorlati tevékenysége, mely a kísérJeli módszeree:k~~;;;~!~~~~::ó kalmazásából, valamint kísérJeli állatokon, izolált szerven való k szerrel befolyásolható patológiás modellek bemutatásából áll, 1953-1955 között dor egyetemi tanársegéd, majd Bérczi András (1955-1957), Szépréthy Nóra és Csedő Károly (1957-1961) vezetésével valósult meg. 1961-1963 között, a kat Dr. Rácz-Korilla Erzsébet előadótanárnő, majd !987-ig dr. Adánl Sára, nársegéd vezeti. Ezt követően, a kísérletes farmakológia oktatását laboratóriumi tok keretében dr. Dogarn T. Maria, egyetemi előadótanárnő, a tanszék jeleulegi míg !997-től Vari Eugen Carnil gyakornok végzi. Meg kell jegyezni azt a tényt, hogy az évek során a Gyógyszerhatástan mölcsöző együttműködést valósított meg más tanszékek oktatóival, kutatókkal nek Gyula, Nemes István, Rogo§ca Maria, Józsa Judith, Kiss Ilona --,,~arn:i·e~::~~,;) Iapokban is megjelent kísérletes munkában, tudományos dolgozatbank
1
FARMACOVIGILENTÁ conf dr. Doguru T. Maria Stráns Iegata de ,disciplina de Farmacologie este disdpiina facultativa de gilen(lí, care ofera studenplor anului IV de studiu datele principale privind verse medicamentoase, riscurile unor asocieri nejudicioase ale substantelor ecrMv''· menele de toleranta, dependenta, tahifilaxie, precum ~i problemele ridicate de ferm2tcc demiologia geriatrica ~i infantila, de teratogenitate, de necesitatea ajustarii po:soJ,ogi anumite situapi (insuficien(lí renala, hepatica etc.).
Dogarn T. Maria
in
preparator
clinidí,
l'reieg:erile ~i cursurile de Fannacovigilen(a au fost sus(inute din anul !972 de d-na dr. Rácz-Kolilla Erzsébet, apoi disciplina a fost preluata de d-na conf. dr. Maria T. . Predarea cursurilor in arnbele limbi (romana ~i maghiara) a fost asigurata din anul d-na conf. dr. Maria Rogo§cB., §eful disciplinei de Farmacie clinidí, iar lucdírile ale studen(ilor sunt conduse din anul 1997 deCamil Eugen Vari, preparator uni-
FARMAKOVIGILENCIA dr. Dogan1 T. Maria, egyetemi
előadótanár
Farmakovigilencia fakultativ tárgy, mely a Gyógyszerhatástan Tanszékkel szoros · a IV. éves gyógyszerészhallgatóknak bemutatja a gyógyszerek melléka hatóanyagok nem megfelelő társításának veszélyeit, a tolerancia- függőség- és -jelenségeket, valamint az idős- és gyerekkori fannakoepidemiológia, teratoge-
kérdéseit, valamint egyes esetekben (vese- és májelégtelenség stb.) a sajátos gyógyeracoag:m,ts kérdéseit. a ·Fannakovigilencia előadásokat Dr. Rácz-Katilla Erzsébet egyetemi előadótartotta, majd a Tanszék vezetését Dr. Dogaru T. Maria egyetemi előadótanár veszi ·l <)90-től az előadásokat (román és magyar nyelven) Dr. Rogo~ca Maria egyetemi elő
' a Klinikai Gyógyszerészet Tanszék vezetője, tartja, míg a gyakorlatok vezetéséVmi Carnil Eugen, gyakomok foglalkozik.
997-től
TOXICOLOGIE GENERALÁ ~J INDUSTRIALÁ conf dr. Kincses Ajtay Mária Toxicologia s-a predat ln cadrul 'inv3.tiímántului farmac.eu~!c t§.rgu~mure~ean din ~u~
Cadre didactice: Erzsébet
Carnil Eugen
ive•c·sir:,r 1949-1950, pentru anul V. fm·macie, sub denumtrea de ToxtCologte generaJa ~~ de catre prof. dr. Ander Zoltán (catedra de Medicina Legalií, Facullatea d~ MedtGeneraHí), iar lucrarile practice aufost tinute de c3.tre asistenta univ. Balogh Eva, abconferenP.ar conferentiar
Facultiítii de Fm·macie Tg.-Mme~. promotia !949. lrtcejpártd di~ anul universitar 1957-1958 se infiinteazií dlscip1ina de t?xicologie indeten,aetna, ctitorul ~i primul ~ef al disciplinei fiind ~ef de lucrari Balogh ~va, car~ a _tinut de toxicologie in limba maghim·a, iar dupá introducerea invátfunantulm m hmba
220
221
·románií (!963), Balogh Éva line cursurile in arnbele limbi, pánií in !970, cánd neazií. Disdpiina apartine caledrei de Medicinií Legalií, Fa_cultatea de Medicinií pánií in !970, cánd ea vatrece la Facultatea de Farmacie. ln arruli956 a fos! preparator, chimista Szőcs Jozefa, absolventa Universitiilii Bolyai (!949). Lu:cn:aza: ciplina ca asistent univ. (1957) pánain !980. Kincses Ajtay Mária, absolventa Facultiilii de Farmacie din Tg.-Mure~, de preparator la disciplinií, prin concurs, lucreazií aici ín continuare ca asiste.nt (1970-1990), apoi ca ~ef lucrari (1990-1994) ~i respectiv comerentiar din !994. ~irea in pensie a d-nei ~ef lucrari Balogh Éva, din anul !979, ei ti este 1nc:re
Cadre didactice: Titluri, grade ~ef disciplina
Cadre auxiliare:
Predarea disciplineis-a efectuat timp dernai mult detrei decenii (1950-1993) IV. (sem. II) respectiv anul V (sem. I). Din anul !993 toxicologia, s-a transferat ín gime la rumi IV fm·macie (sem. I, II) ,ceéa ce nu corespunde intocmai cerintelor S-a schimbat totodata ~i denLUnir~a ei, denumirea actualá fiind: "Toxicologie industriaHi". Obiectivul principal al disciplinei este de a da o viziune generala ~i cuno~tinte privind potentialul toxi c af multor substante- chimice exogene, numarul acestora cre~tere vertiginoasa ~i eu care omul se í'ntalne~te ín viata cotidianá (teren inclusltrial,,a
222
mediul 1nconjurator etc.). Bazándu-se pe cuno~tinteie de chimie, biochifiziol•ogie, fiziopatologie, farniacologie, farmacocinetidí etc., í':nviít8m§.ntul toxicolocunoscute proprietiítile acestar substante, sursele de intoxicapi, mecanismul -intim toxidi, lanivel molecular, celular ~i organ-tinta, simptomatologia intoxicatiilor cronice, prindpiile de toxicocinetidí, de prim-ajutor, tratament ~i profilaxie. __ ---.-. __ cadrul lucrarilor practice se studiaza metodologiile de haza privind analiza toxicoa cel or mai importante substante toxice (gaze, volatil e, organice etc.), din diferite de analiza (material e biologice, aer, apa etc.). eaeirul activWítii de cercetare a disciplinei aufost abordate mai multe teme ~tiinti cum sunt:
problemelegate de intoxicatii acute ~i cronice eu alcool etilic (f~ctori c_are le in~u enteaza); experimentarea celor mai adecvate metode de determmare dm matenale biologice (1950-1965). • studii experimentale "in vitro" privind modifidírile biochlmice, :nzin:atice, mor~~ patologice í'n intoxicatii acute experimentale eu m:dicamente (hipnotlc~, tranchihzante, INH, elafen etc.); pesticide (2,4D, atrazina, lmuron, organo-fosfonce). Experimentele s-au desfá~urat in colaborare eu colectivul disciplinei de Medicina Legala (1957-1975). • stabilirea metodologiilor adecvate privind izolarea, separarea §Í determinarea cantitativá a unor medicamente ( atropina, chinina, fenotiazine, benzodiazepine, amfetamina), pesticide (2,4D, atrazina, organofosforice) ~i noxe industriale (metan~l, etilenglicol, oxid de ca.rbon, detergenti, fluorurií) din dife.rite materiale biologice. In acest scop s-au elabarat metode cromatografice in strat subtire, electroforeza pe h3rtie, spectfofotometrice, metoda de "acid dye", metode polarografice ~i gazcromatografice. (colectivul disciplinei de Toxicologie, 1970-1990). studii toxicocinetice privind stabiliTea celor mai importanti parametrii cinetici (tuz, V d, AUC, constantele vitezeide absorbtie ~i eliminare), in intoxicatii acute eum~ dicamente ~i/sau pesticide (colaborare: Toxicologie-Industria medicamentelor) dm anull983. • studii privind interactiuni fizico-chimice ale substantelor eu interes farmaceutic (colaborare Industria medicamentelor- Toxicologie), din anul !984. studii privind calitatea apei Mure~ului pe tronsonul Reghin - Ludu~; detenninarea periodica la ~ase punele de recoltare, a detergenj:ilor aninoactivi, ionilor de fluorura ~i clmurií. (terna comunlí eu catedra de Igienií, 1970-1994). . . Balogh Éva intiinteaza Laboratorul de Toxicologie la Tg.-Mure~ dm cadrul fihalei lnsMedico-Leg~l "prof. Mina Minovici'', Bucure~ti. lmpr~uná eu Szőcs Jázefa au toate examinfu'ile toxicologice cerute de pt;o~uraturá din 3 judete arandate (1950Cadre,le didactice ale disciplinei au avut sarcin-i didactice .§i la alte discipline, ti?
c Elal<>gh Éva, ~ef lucrari a intem eia! ~i a elahorat cursurile disciplinei de Eticií ~i deonpentru anul III. farmacie (1970-1975). _ . Kincses Ajtay Mária, a tinut cursuri de chimie analitic~ (1990-1993); a condus lucran de chimie analitica (1969-1971; 1990-1993). In anul universitar 1994-1995
223
í'nfiinteaza disciplina de Biofannacie ~i Fannacocinetica, ~i !ffie cursurile í'n limba ~i
-
maghiara. Balázsi József conduce lucrari practice de Chimie fannaceutidí din anul
Biofarmacie din anul 1995. Cadrele didactice de la disciplina noastra (Balogh É, Szőcs J, Kincses participat la organizarea ~i des!a~urarea activitatii "Universitatii Populare", geri, cursuri privind diferite teme impmiante ale sán~Witii publice (alcoolismul, medicamente, etc.). Toxicologia generala ~i industriala este indusa ca materie ~i ln lnvatamfultul versitar. Ín cadrul reziden!iatului, conf. dr. Kincses Ajtay Mária tine cursuri de
din anul 1995. Cadrele didactice ale disciplinei au participat ~i in activitatea de
de perfectionare postuniversitara, tinánd conferinte í'n fata fannacistilor din din alte ora~e (Miercurea-Ciuc, Gheorgheni, 1979-1990) eu diferite teme, ca: cu eiuperci otravitoare, reactii adverse ale rnedicamentelor, enzimopatii etc. (Szőcs
cses Ajtay M.). Pe liinga educarea generafiilor de farmaci~ti, cadrele discíplinei cipat ~i in aqiunea de patronare a liceului Sanitar Tg.-Mure~, tiniind orele de tanma
Legala (autopsii medico-legale), laboratorul de Toxicologie "prof. Mina Mino·vici'' Mure~
(detenniniíri de CO, al cool etilic, metilic ln intoxicatii acute mmiale);
Boli Profesionale (prezentarea de cazuri de imbainaviri profesionale industriale); torul de Toxicologie al Clinicii de boli profesionale ~i al inttreprinderii "A"'omtrre'>''
Kincses Ajtay Mária a obtinut titiul de doctor in farmacie, in specialitatea toxicologie, ;Fi•cultatea de Fannacie, Bucure~ti, (disciplina de toxicologie). Titiul tezei de doctorat: chimico-toxicologic al unor erbicide din clasa deriva!ilor clorurati ai acidului fei>Jdtiinle Medicale. Éva a primi! titlul de inovator peniru a noua metodií privind stabilirea dozarii :oolw'"' etilic din siinge (Ministerul Siiniítafii, 1954). c,,dr,:le disciplinei au scris- cursuri, monografii, lndrumatoare de lucdíri practice, ln romana §i maghiara, apfuute ln tara -sau peste hotare. Cadrele didactice ale disciau elahorat un sistem de "Fi~e Toxicologice" ln cadrul unui contract eu Combinatul ,,Azomure~" (Balogh É., Szöcs J., Kincses Ajtay M.).
cadrul disciplinei se des:fa~oara o activitate sustinuta a cercurilor ~tiintifice studen-
in cursui anilor s-au elahorat peste 50 de lucrari de diploma. Íntreaga activitate a disciplinei (didactica, practica, ~tiintifica, a cercurHor studente§ti)
mult sprijinita de cadre auxilim·e bine pregatite. Totodata lipsa cadrului auxiliar >o"~•n·• 1 a í'ngreunat enorm munca disciplinei í'n aceea perioáda. La í'nfiin~are discinu a dispus de nici un fel de í'ncapere, ~i-a desla§urat activitatea í'n laboratoarele
y!e
terminarea unor noxe industriale din materiale biologice ~i aer: Pb, Hg, CO,
pectoratul Judetean de Proteqia Mediului (analiza noxelor industriale din aer lnspectoratul ~i Direcfia Apelor (problema poluarii apelor natural e ~i de biíut). Cadrele didactice au intretinut relatii de colabŐi"are eu celelalte discipline din tre universitare. Astfel Kincses Ajtay a participat de doua ori ciite o luna la perienta la Bucure~ti, disciplina de toxicologie, (1970,1975), o luna la Cluj ( · plina de Toxicologie ~i Institutul de cercetari Igienice Cluj). Ín cadrul activititii de colaborare eu disciplinele de Toxicologie din alte rut manualul unic, eu titiul "Toxicologie" sub redactm·ea prof. dr. Corr·au M.; la
Kincses Ajtay Mária a participat ca ~i coautor. Ín colaborm·e eu Catedra de M<:dicin.~. ci ala, membrii disciplin ei Balogh É, Kincses Ajtay M., au luat parte la redlactarea y mului ,,Formulae Magisu·alis", autorii principali fiind Farkas Imre Jiinos, Ajtay Mihály Membrii disciplinei au participat la numeroase manifestari, simpozioane, Gongres farmacie, toxicologie, medicina legala (Bucme~ti, la~i. Craiova, Cluj). Numai s-au putut efectua
• •
•
~i
pruiicipari la n!anifestiíri din striíinatate:
The Regional Enviromnental ·center - Workshop (1990, Budapesta Ajtay Mária) Intetnational Union of Toxicology, Training Course on Basis Toxicolc>gy Budapest- Balázsi József). European Society of Biochemical Pharmacology - (1998, Copenhaga József).
Ciír(i, manuale editate l Könyvek, tankönyvek ln tara:
Cotráu M. Papa Lidia, Stan T, Preda N. Kincses Ajtay Mária- "ToXicologie". Ed. Did. ~i Ped., Bucure~ti, 1991. - in strainatate: Kincses Ajtay Mária- "Mérgező növények". Budapest, Kossuth Kiadó, 1993.
Cursuri litografiate l Sokszorosított egyetemi jegyzetek: Ander Z., Róna L., Salamon T, Balogh Éva, Molnár V. - Törvényszéki Orvostani jegyzet, I., I.M.F. Tg.-Mure~, !951. Ander Z., Róna L., Salamon T., Balogh Éva, Molnár V. - Törvényszéki Orvostani JOg)'ZOI, II., I.M.F. Tg.-Mure~, 1954. Balogh Éva, Szőcs Jázefa-Toxikológiai gyakorlati jegyzet, l.M.F. Tg.-Mure~, 1961. Szőcs Jázefa- Indrumator de lucrari practice, I.M.F. Tg.-Mure~, 1968. Balogh Éva- Toxikológia, vol. I-II, l.M.F. Tg.-Mure~, 1977
225
•
Kincses Ajtay Mária, Szőcs Jázefa -Indrumiitor de lucrari practice, vol. I., !982. Kincses Ajtay Mária- Indrumator de lucrari practice, vol. Il., I.M.F. Monea Maria, Kincses Ajtay Mária- Toxicolagi e, vol. I., I.M.F. Tg.-Mure~, 1 Monea Maria, Kincses Ajtay Mária; Toxicologie, vol. II., I.M.F. Tg,-Mure~, Kincses Ajtay Mária, Monea Maria- Toxikológia, vol. I., U.M.F. Tg.-Mure~, 1 Mure~,
• • • •
Lista lucrarilor publicate l Tudományos közlemények • • • • • • • • • • • •
•
• • •
Éva Balogh, Jázefa Szőcs - Probleme practice de deontologia farmacistului. · ter-regionala Med. Lega!a, Bucure~ti, !959, vol. rez. 25. Éva Balogh, T. Salamon - Doua cazuri de intoxica(ie martala eu apa oxigenalta Doc. de Medicinil Judiciara, !961, nr. 3, p. 67. Éva Balogh, Z. Ander, V. Molnár- Sinucidere la un tánar eu arsen. Morfologie la ~i patologica, !961, 2, p. !87. Éva Balogh, V Molnár, J. Szőcs - Douií cazuri de intoxicapi martale eu nic:otiinli: !etin de doc. de Med. Judiciara, Bucure~ti, !961, 3, p. 98. ' Éva Balogh, Z. Ander, V. Molnár, Jázefa Szőcs- Douií cazuri de intoxicali e ";cetat de tali u la copii. Probleme de Medicina Judiciara, Bucure~ti, 1962, ·p. E va Balogh, Jázefa Szőcs, V. Molnár- Efectul alcoolului asupra glicemiei. rea ,,Medicinajudiciara" Bra~ov, 1963, vol. rez. 10. Éva Balogh- Contribupi la identificarea unor substante psichotrope din m11teriaÜ logice. Conferiota Naponala de Farmacie, !963, vol. rez. 32. Éva Balogh, Jázefa Szőcs, V. Molnár - Cercetari experimentale ptivind a,Jcoolemiei prin unele substante alimentare. Tg.·Mure~, Rev. Medica!a 1964/4, Eva Balogh, Jázefa Szőcs Ildikó Fülőp - Date experiroentale privind mc>diJicarilgi<=tile dérivés de phénothiazine et de benzodiazépine, par l'electrophorese sur papier Congres National de Farmacie, Bucure~ti, !973, vol. rez. p. 310.
226
Balogh, Mária Kincses Ajtay, Jázefa Szőcs - Contribupi la identificarea ~i sepanitrazepamului ~i metaboliplor sai din urina. Rev. Medicala !978/l, p. 32. Jázefa Szőcs, V Molnár, Mária Kincses Ajtay, Éva Balogh- Date experimentale pritoxicitatea erbicidului 2,4D (Diclordon). Rev. Med. Tg.-Mure~, XVI. !970, l, p. 94. Szőcs, Mária Kincses Ajtay, V Molnár, Éva Balogh - Modific8ri enzim_atj9~e ln !utox.icapi' experimentale eu ,,Atrazin". Rev. Med. Tg.-Mure~, XXI. !971, l, p.· 51. Szőcs, V Molnár, Éva Balogh, Mária Kincses Ajtay - Date experimentale pritoxicitatea erbicidului "Linuron". Rev. Med. Tg.-Mure~, XVII. !971, 3-4, p. 297. Szőcs - Contribupi--la metodologia detemllniirii Diazepamului din urin1í. Rev. Tg.-Mure~, XIX. !973, 2, p. !20. Szőcs - Identificarea ~i separarea tmor erbicide triazinice prin metoda cromatografiei in strat subtire. Cons. de Toxicologie de urgenta ~i Medicina Legala, la~i, !973, vol. rez. Szőcs, Mária Kincses Ajtay, Éva Balogh - ,,Evaluation quelque residues des pesticides". Pesticides Organisation mondiale de la Santé, Géneve, !974, nr. l, p. 7. Jázefa Szőcs, Mária Kincses Ajtay, Éva Balogh - ldentificarea ~i separarea unor erbi;, cide príin metoda cromatografiei in strat sub(ire. Rev. Med. Tg.-Mure~, XXI. !975, 2, p. 38. Jázefa Szőcs - Contributii la cercetarea derivatilor barbiturici din lnateriale biologice. Consf. Med. Legala, Tg. Mure~, !977, vol. rez. 80. Józ~fa Szőcs, Gizella Nagy- Contributii la dozarea derivaplor sulfonamidici dupa separarea electroforetica din materiale biologice. Consf. de Medinica Legala !Í Toxicologica, Craiova, !977, voL rez. 68. Jázefa Szőcs - Identificarea, separarea §i detenninarea semicantitativa a unor erbicide triazinice prin metoda cromatografiei in strat subtire. Rev. Med. Tg.-Mure~, XXIII. !977, l, p. 82. Jázefa Szőc.s, Julia Kovács, K. A. Keresztes sy- Contribufii la studiul cineticii de eliminare a derivatiilor sulfonamidici. ,,Aspecte clinice §i de laborator ín intoxicapi acute". Ed. Min. Ind. Chimice, Bucure~ti, !978, p. !89. (Lucrarile !-!ui Simpozion Naponal de Toxicologie). Jázefa Szőcs, Ildikó Fülöp, Ágnes Szőcs - Contributii la identificarea ~i separarea unor medicamente psihotrope din materiale biologice. "Aspecte clinice §i de laborator í'n in. toxicatii acute". Ed. Min, Ind. Chimice, Bucure~ti, !978, p. !89. (Lucrarile 1-lui Simpozion National de Toxicologie) Mária Kincses Ajtay- Studiul separarii ~i identificarii al unor erbicide clorfenoxiacetice prin metoda cromatografiei in strat subtire. Constatuirea "Toxicologie de urgentá §i ;;_.m,,di
227
,•
•
•
•
•
• •
• • • •
•
• •
•
cesses III. Al V-lea Simpozion de Biofarmacie-Farmacocinetidí, Cluj, !997, vol. Mária Kincses Ajtay, R. Ciupe - Date experimentale ptivind toxicinetica acid 2,4-diclorfenoxiacetic I. Vol., ,,Aspecte clinice ~i de laborator ín int.oxica\iil.é te" -lucrlírile primului Simpozion National de Toxicologie, Bucure~ti,l978, p. l Mária Kincses Ajtay, Józefa Szőcs - <;::ontribupi la- separarea ~i identificarea !ui 2,4-diclorfenoxiacetic din material biologic. Rev. Med., Tg.-Mure~, 1978, XXIV. p.l86-188. Mária Kincses Ajtay, Éva Balogh, Jázefa Szőcs - Contributiens to the To:xic•okú Study of Nitrazepam in experimental subacute intoxication. Al VII-lea Congr. nal de Farmacie, Bucure~ti, !979, Vol. Rez. 498. Mária Kincses Ajtay, Julia Kovács,Ilona Nagy- Contribu\ii la studiul faJ,n:lCCiC al Cotrimoxazolului. Simpozionul: "Orientiíri actuale [n teimologia farma:ce1Ít Tilmaveni, 1979, vol. de rez. 29. Mária Kincses Ajtay, R. Ciupe, Julia Kovács - Toxicocinetica erbicidului diclorfenoxiacetic ín íntoxicatii acute. II. Rev. Med. Tg.-Mure~, !982, nr. l, p. 79-82. Kincses Ajtay Mária, Dudutz Gyöngyi- Gyors módszer fenotiazin-származékok. határozására vizeletbőL Rev. Med., !984, m. J (XXX), p. 92-96. Kincses Ajtay Mária, Dudutz Gyöngyi - Evaluation of the toxic potential of anionactive detergents of AS and ABS type. Al VIII-lea Congres National de cie, Bucure~ti, I 984, Vol. Rez. !56. Kincses Ajtay Mária, Dudutz Gyöngyi, Coroian Gyöngyvér- Contributii la pida a amfetarnínei din materiale biologice. Rev. Med., !987, nr. 33, p. 81-84. Kincses Ajtay Mária, Dudutz Gyöngyi - Detemlinarea unor erbicide triazinice metoda extractiva-colorimetricií, Rev. Med. ~i Fann. !991, 37, p. 93-98. Kincses Ajtay Mária, Dudutz Gyöngyi- Dísznövények okozta mérgezésekről, tudományi Értesítő, 66, !994, p. 102-104. Kincses Ajtay Mária, Ferencz L., Balázsi J, llie Adriana-Transzport follymmatol(: vitro" modellezése I. Rev. Med. ~i Farm. l Orv. Gyógysz. Szemle, Tg.-Mure~ 42. 1. p. l 12-1 16. Kincses Ajtay Mária, Dudutz Gyöngyi, Szárics Éva - SzaHeilsav származékok brán-transport folYamatainak "in vitro" vizsgálata, Orvostudományi Értesítő, 70, sub tipar. Balázsi József- 2,4 D toxikokinetikai paramétereinek meghatározása tengeri Nemzetközi Toxikológiai Konferencia- Si ófok, J 994. Balázsi József- Studi ul cineticii de eliminare a erbicidului Prometrina in expe,·ieill~ ~obolani. AI V-lea Simpozion de Biofarmacie ~i FaJ1nacocinetica, Cluj, !997. Balázsi József- Izolarea ~i purificarea prometrinei din extraele obtinute din plate dicinal e fo losind telmica SPE. Al XI -lea Congres National de Farmaci e, Ia~i, vol. de rezumate, p. 601.
228
ÁLTALÁNOS ÉS IPARI TOXIKOLÓGIA dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi előadótanár toxikológia (méregtan) oktatása a IV.-V. éves gyógyszerészhallgatók rés~ére indult meg az Orvosi Kar Törvényszéki Orvostani Tanszékének keretében, Álés egészségügyi toxikológia elnevezéssel, előadó Arrder Zoltán egyetemi tanár, Balogh Éva gyógyszerésznő (végzett MOGYE, !949). A tanszék !957-től önBalogh Éva adjunktusnő vezetésével, de továbbra is az Általános Orvosi Kar kejen m1ííkcidö'tt. J 970-től kerül át a Gyógyszerészeti Karhoz. Az előadások tartásával Balogh Évát bízzák meg, aki 1963-tól, a román nyelvü oktatás beíndításától, a nyelvü előadásokat is tartotta !979-ig, nyugdíjba vonulásáig. Munkatársa !956-tól Jozefa kémikus, a Kolozsvári Bolyai Egyetem végzettje (I 949), mint gyakornok, !957-től tanársegéd. !967-től oktat a tanszéken dr. Kincses Ajtay Mária gyógysze(végzett 1963-ban) mint gyakornok (1967-1970), majd tanársegéd (1970-1990), ad(! 990-l 994), egyetemi előadó tanár (!994--*). 1979/80-as tanévtől, Balogh Éva nyugdíjazását követően, )'
Jtt a cél
a legismer-
i>límiirg<,ző anyagoknak a különböző vizsgálati mintákból (biológiai anyag, kömyezeti
mint:
levegő,
víz, talaj stb.)
töt1énő
kivonása,
azonosítás~
és mennyiségi meghatá-
Tanszékünk tudományos-kutatómunkája az alábbi fontosabb témaköröket öleli fel: • Alkoholmérgezés problémaköre, az alkohol kimutatási módszereinek tanulmányozása (1950-1965). • enzimológiai, biokémiai, hisztológiai elváltozások vizsgálata gyógyszerek (klafen, izoniazid, napoton), alkohol, valamint növényvédőszerek (atrazin, 2,4D, linuron) okozta heveny és/vagy krónikus állatkísérletes mérgezésekben. A kísérletek a
229
Törvényszéki Orvostani tanszék munkacsoportjával kollaborációban szervezetten, tudományosan kidolgozott koncepció alapján (1950-1975). • analitikai és/vagy műszeres analitikai vizsgáló módszerek kidolgozása: szerek, peszticidek, ipari mérgek különböző vizsgálati anyagból történő azonosítására, meghatározására (etilalkohol, metilalkohol, etilénglikol, noxid, fluor, benzodiazepinek, feriotiazinok, antidepresszív szerek, alk:alc1idiik fetamin, szulfamidok, trimetoprim, 2,4D, szerves foszforsavészterek Ebből a célból vékonyréteg-kromatografiás, elektroforétikus, sp<,ktrc'>fotono< "acid dye", polarográfiás, gázkromatografiás módszereket dolgoztnnk ki !990). • a Maros-víz szennyeződéseinek (detergens, klorid-, fluorid-ion) rer1dszeres·vi lala a Régen-Ludas szakaszon, kollaborációs téma keretében a Kcize1gészsé Tanszékkel (témavezető dr. Bedő Károly professzor, akadémikus; majd dr. Rarnona előadótanárJ (1970-1994). • taxikakinetikai vizsgálatok heveny állatkísérletes mérgezésekben (2,4D, pám, amitriptilin stb.) (!975-;). • interakciók fizikai-kémiai tanulmányozása néhány terápiásan és tmCikolc1gi:üs: pontból fontos vegyületnél (klórdelazin, amfetamin, herbicidek stb.). A kat a Gyógyszeripati Tanszékkel folytatott kollaboráció keretében végezzük Balogh Eva nevéhez fűződik a bukaresti "Mina Minovici" Törvényszéki Intézethez tartozó marosvásárhelyi Törvényszéki kémiai-toxikológiai fiók lat>or:ltó:ri1 nak létrehozása és vezetése 1950-1965 között. A Törvényszéki kémi:ai-1tox.ik<JlógialiJ végezte a kömyező megyék bűnügyi nyomozó szervei által kért toxikológiai kat. 1956-tól munkatársként dolgozott a laboratóriumban Szőcs Jozefa tanársegéd A tanszék tagjai a fakultás szükségleteinek megfelelően megbízást kaptak más keken is előadások és gyakorlatok tartására: • Balogh Éva adjunktus megalapítja, magyar és román nyelven oktatja az deontológia tantárgyat Ill. éves gyógyszerészhallgatók számára (]4 ",_, Q7 • Kincses Ajtay Mária analitikai-kémiai előadásokat tart (1990-1993), valamine lilikai kémiai gyakorlatokat vezet (1969-1971, 1990-1993). 1994-ben me1'ala1 és vezeti a Biofannáda és Farmakokinetika Tanszéket, tartja a román és előadásokat.
Balázsi József óraadóként biofannáciai (1995 --> ), valamint gyógyg,oer•éS2:eti ke gyakorlatokat vezet (!997 --> ). . A tanszék dolgozói részt vettek (Balogh É., Szőcs J., Kincses Ajtay M.) a Népi tem munkájában, előadássorozatokat tartva fontos népegészségügyi térnalcörök!Jei]j~ holizmus, gyógyszertúlfogyasztás veszélyei stb.). · A toxikológia mint szaktantárgy szerepél a rezidens-gyógyszerész képzésben is. keretében az előadásokat Kincses Aj(ay Mária tartja. Az 1979-90-es pell"iódw;ban szék bekapcsolódott a fakultásunkon folyó gyógyszerész továbbképző te,'ékenJrsé:géb Szőcs Józefa és Kincses Ajtay Mária előadásokat tartottak Marosvásárhelyen, más városokban gyógyszerészek számára (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós), a ző főbb témakörökből: gombamérgezések, gyógyszernieflékhatások, enzimopátiák A marosvásárhelyi Egészségügyi Líceum védnökségének keretében Kincses Mária tmtotta két tanévben a gyógyszerhatástani előadásokat (1988-1990). •
230
oktatói-didaktikai munka hatékonyságát jelentősen növelte a tanszék rokon vagy témakörben tevékenykedő intézményekkel folytatott intenzív együttműködése. keretében közös bemutatókat, gyakorlatokat, kiszállásokat tartottunk a következő egységekkel: Igazságügyi Orvostani Tanszék (pl. törvényszéki boncolásokon való Törvényszéki Toxikológiai Laboratórium (alkohol; szémnonoxid stb. meghahalálos mérgezésben); Foglalkozási Betegségek Klimkája és Toxikológiat-I:.arat<>riuma (foglalkozási megbetegedések kli:ni:kumának bemutatása; Pb, Hg meghatáMegyei Egézségügyi ~s Járványügyi Állomás (munkahelyi levegőszennyeződé :,vizs:gálatal); Vízellenőrző Allamás (az ivóvíz-szennyeződés problémái); a marosvá"Azomure§" Vegyipari kombinát toxikológiai laboratóriuma (CO, NH3 meghatáT'ms:lékünk folyamatos kapcsolatot tartott fenn a testvérdiszciplínákkal is. 1970ns-ben dr. Kincses Ajtay Mária két ízben töltött 1-1 hónapot a bukaresti toxikológia.i iÍJ.g,<éken, 1979-ben a kolozsvári toxikológiai tanszéken, illetve a Közegészségtani IntéAz ország négy toxikológiai tanszékének kollaborációs rnunkája eredményeként meg a M. Cou·au professzor szerkesztette: Toxicologie círnű egyeterni tankönyv melynek társszerzője Ki:ncses Ajtay Mátia. A társadalmi Orvostani Tanszék kereFarkas I1m·e János és dr. Ajtay Mihály által szerkesztett és kiadot!: "Formulae agistralü;" munkálataiban részt vettek dr. Balogh Éva adjunktus és dr. Kincses Ajtay (1986). A tanszék tagjai számos országos gyógyszerész-rendezvényen, valamipt Toxikológiai Jg:Izsági"lgjli Orvostani Kongresszuson vagy Konferencián (Ia~i, Craiova, Bukm·est) vetrészt. 1990 utánkülföldi tanulmányutakra is sor kerülhetett • "The Regional Enviromnental Center" - Work-shop munkálata.in való részvétel !990, Budapest- Ki:ncses Ajtay Mátia. • Intetnational Um on of Toxicology, Training Course on Basis Toxicology, - 1997 Budapest- Balázsi József • European Society of Biochemical Pharmacology - Copenhaga, !998 - Balázsi József • Nemzetközi Toxikológia Kongresszus, Siófok, Magyarország, 1994, - Balázsi József 1978-ban Ki:ncses Ajtay Mária gyógyszerész-doktori címet nyert, toxikológia specialia bukaresti Toxikológia Tanszéken. Disszertációjának címe: "Studiul cllimico-toxial unor erbicide din clasa derivatiilor clmurati ai acidului clorfenoxiacetic". Tudoirányító dr. Nicolae loanid professzor. József a marosvásárhelyi Farmakognózia Tanszéken hja doktorátusi tézisét, fispeciálitásból "Gyógynövények peszticid rezidiumának toxikológiai vizsgálata" (tudományos irányitó dr. Csedő Károly professzor, az Orvostudományi Akadé1n.ia tanszék megvalósításait tükrözik a kőnyomatos jegyzetek, valamint a belfoldön és iil!Cildcin kiadott román és magyarnyelvű könyvek. Balogh Éva adjunktus újítói okleveaz alkohol vérből tö1ténő új meghatározási módszeréé1t (1954, Egészségügyi línisztériuni,Bukarest). A tanszék tagjai részt vettek az ,,Azomure§" vegyipari kombinát . · · Kartotékrendszerének kidolgozásában, szerződéses munka keretében (BaE., Szőcs J., Kincses Ajtay M.).
231
A tanszéken jól szervezett diákszakköri tevékenység folyt és folyik, m<:lvtlek li ben több ritint 50 államvizsga-dolgozat készült el. Az oktatás, kutatás és a diákszakköri tevékenységzavartalan menetét a tartsztóke ködő technikusok munkája jelentősen segítette. A tanszék megalakulásának idején ~em rendelkezettönálló helyiségekkel, az ügyi Orvostan, majd az Analitika Tanszék laboratóriumaiban müködött. 1965-ben let alagsorában két helyiségből álló laboratóriumba költözött, majd 1982-ben, ségből álló felülettel bővült, melyben a tanszék gázkromatográfiás készülékét fel. 1991-ben egy új abb l:Je1yiséget csatoltak hozzá, mely ma műszerszobaként
BIOFARMACIE ~I FARMACOCINETICÁ conf dr. Kincses Ajtay Mária Biofarmacia ~i Frumacocinetica se predií in cadrulinvií!iimiintului farma1Ce11tic: t mure~ean din anul universitar 1992-1993. la anul IV. farmacie, sem. L Bi·ofa111ll1aci mura modema a §tiintelor farmaceutice unniíre§te optimizarea formulfu'ii mt,di1oan1el1 studiind acei factmi (fizico-chimici, legati de substanta activá, §i/sau de forma ticií, precum ~i fiziologici dependenti de subiect) care detennina efectul optim al tei actíve din forma respectiva Studiul acestor factori precum ~i al praeeselor cinetice (stabilite "in vitro" farmacocinetice) detenninate de ace~tia, il constituie obiectivul Biofannaciei. O mensiune in formularea produselor farmaceutice a constituit-o, dupii 1960, faptului ca efectul terapeutic al unei substante medicamentoase poate fi influentat dul de preparare al formei farmaceuti ce. Studiile de Biofarmacie ~i Farmacocinetica includ cele mai receute date ale pline de bazií: chimia fizica, biochimia, teltnologia farmaceuticií, farmacologia, analitidí, matematic~ biologia celulara. Cursuiile de Biofarmacie ~i Farmacocinetidí sunt tinute de- cátre conf. dr. tay Mária, iar lucriirile practice de ciítre asist. uuiv. drd. Balázsi József. ln anuliufiin(iírii disciplinei, (!993 sem. Il) cursurile in Iimba románií au fost conf. dr. Papp József, domnia sa fiind un specialist striílucit in acest domeni u. Cursurile de Biofarmacie §Í Farmacocineticá se desfá§oarii in cadrul re;dden1;iattl! specialitatea "laborator fannaceutic".
Cele mai importante domenii de cercetare, pe care le abordfun activitatü ~tiintifice sunt: • •
•
modelarea "in vitro" a unor procése cinetice (de ex.: transportul transrne1nbranar} evaluarea ,,in vitro" a unor/parametri farmacocinetici ~i a biodisponibilWítii administrárii diferitelor fonne fannaceutice; deterfi?.inarea_ celor mai- i'1moortanti metri cinetici (tu2, Vá• BD, Ka, Ke); urmfu:irea "in vitro" a unor interacP-uni farmacon-farmacon, frum:lccm-su!Jstmtií: liarií (colaborare Biofarmacie-hrrdustria medicamentului).
232
BIOFARMACIA ÉS FARMAKOKINETIKA dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi
előadótanár
biofarmada és farmakokinetika tantárgy oktatása a marosvásárhelyi GyógyszeréFakultáson az 1992/93-as tanévben kezdődött el (IV. évfolyatn, I. félév). Aoiőfar a gyógyszerésztudományok fiatal, modem ága, alig három évtizedes önálló múltra vissza, mely az optimális hatékonyságú gyógyszerforma kialakításának eiméleti és /ak<>rl1tti alapjait tanuhnányozza. A gyógyszerformulálásban új dimenziókat nyitott anténynek az elfogadása, hogy az inkorporált farmakon hatékonyságát egy sor biofartényező (mint az anyag és forma fiziko-kémiai, valamint a szervezet fiziológiai tui~~~~~~;:ém~e~eghatározó módon befolyásolja. Ezen tényezők és a biológiai hatékonyság iz1 "in vitro" és "in vivo" vizsgálata, farmakokinetikai modellek segítségétörténik, a Biofarmada és Farmakokinetika keretében. A modem gyógyszertervezés egy sor rokon tantárgy (mint: fizika-kémia, biofizika, analitikai kémia, biokémia, farmakológia, gyógyszertecltnológia) kutatási rednrrén)'eire épül. A Biofarmada és Farmakokinetika oktatása a rezidensképzés Íantervében is szerepel, éven. Az előadásokat dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi előadótanár, a gyakorlatokat József tanársegéd tartja. A tantárgy bevezetésének első évében a román nyelvű ;lő:1dá.solkat dr. Papp József előadótanár tartotta. Öt a biofarmacia kivételes, elismert szakembei·eként tartja számon a szakma. A tanszék főbb kutatási területei a következőkben foglalhatók össze: farmakokinetikai folyamatok "in vitro" modellezése (pl. membrán transzport folyamatok) fontosabb farmakokinetikai paraméterek és biohasznosíthatóság "in vivo" meghatározása (t"'' V" BD, K., K.,). farmakon-farmakon, farmakon-segédanyag interakciók "in vitro" modellezése. (A Biofarmacia-Gyógyszeripari Tanszékek közös témája.)
INDUSTRIA MEDICAMENTULUI ~I BIOTEHNOLOGIEI FARMACEUTICE conf dr. Dudutz Gyöngyi Anul fnfiin(iírii disciplinei
~i
ctitorul: loan Ristea, 1966--67.
Cadrele didactice:
233
Numele
Funcfia didactica
conferentiar, disciplina (1983 --+) Ferencz László
Titluri, grade
farmacist, doctor in ~tiin!ele farmaceutice
~eflucrari
Cadre auxiliare: Numele ~i prenumele
dezvoltarea disciplinei a iusemnat mare pierdere decesul conduditorului ~i fondato, disciplinei. Conferen\iarul I. Ristea in auii '70 a fost ~i ~ef de catedrií ~i membru al 1nsilliu\llli' profesoral al faculta!ii. Dudutz Gyöngyi intre 1990-92 ~i 1992-96 a fost memSetlalltlui universitalii ~i a Consiliului profesoral al faculta\ii, iar din anul !996 ~ef lu'Ferencz László este membru in Consiliul Faculta\ii de Farmacie. c:p•otrivit cerintelor acrnale ale industriei farmaceutice, Incepánd eu aoul !993 oliiectidisciplinei s-a completat eu predarea natiunilor de haza ale biotehnologiei farmaceu. bazele teoretice ale ingineriei genetice ~i ale praeeselor de bioconversie. 'C:adrele didactice ale disciplinei au avut sarcini didactice ~i la alte discipline, \inlnd ~i lucrari practice conform necesita!ilor bunei desfá~urari ale inva(iírnánlltlui far-
Functia
Disciplina se predií !n anul V. Farmacie Disciplina de Indusiria ~i Biotehnologia Medicamentului asigura baze1e practice ale ob\inerii industriale ale medicaülentelor ~i ale produ>ilor intermediari tezií §Í biosinteza, extractie sau semisinteza §Í permite ulterior o specializare in mura a meseriei de farmacist Disciplina se predain anul V. Farmacie (3 ore lucrari practice) ln semesttul al !X-lea. Obiectivele principale ale disciplinei sunt: • cuno~terea principalelor operalii fizice ~i mecanice - atil.t din punct de retic dit §Í practic- necesare obtinerii prod~ilor intermediari; • cunoa§terea praeeselor chlmice necesare obtinerii substantelor m<,di
proiectarea unor scheme tehnologice pentru diferite praeese de fabricatie medicamente. Disciplina Indusiria Medicaülentului s-a lnfiintat ln anul universitar 1966-67. ~i primul ~ef al disciplinei a foslion Ristea, absolventul Facultiilii de Chimiedirt.:C asistent pana in 1966 la disciplina de Chimie anorgauica al Faculta!ii de Farmacie re,. Pil.na ln 1983 prelegefile in Iimba romana au fost tinute de conf. dr Ion 1984 pil.na !n prezent de dr. Suciu Gábriela, conferenliar la disciplina de Chimie Prelegerile !n Iimba maglllara aufost lncredintate ~efului de lucrari Fülöp disdpiina de Chimie Farmaceutiéa (1973-74), iar din anul universitar 1974-75 Dudutz Gyöngyi, absolventa a Faculta(ii de Farmacie Tg.Mure~ (1966). Din anul tar 1998-99 prelegerile iulimba maglllara sunt \inute de conf. dr. Dudutz GJröntgyi ~eflucr. ing~ chim. Ferencz Lil.szló (absolvenlltl Faculta(ii de Tehnologie Chimicií, Cluj,
J.Ristea: prelegerile de Chimie farmaceutica (1973-77); Dudutz Gyöngyi: lucrari practice la Conttolul medicamenlltlui (1970-1979), curs ~i lucrari practicela Toxicologie (1980-81), lucraripracticela Chimie aoorganica, (!990), curs ~i lucrari practice la Chimie organica din anul 1990 ~i Introducere in documentare >i cercetare ~tiinlifica 1992; · Ferencz László: curs ~i lucrari pracli ce la Eviden(a farmaceuti ca· computerizata (19941998), curs ~i lucraripracticela Chimie nuclearadin anull996. Pe Iil.nga educarea generaliHor de farmaci~ti, cadrele disciplinei au participat >i ln acpatronarii liceului sanitar Tg.Mure~ (Dudutz Gyöngyi 1988-89), ~i in instruirea Ípelratc>ril<Jr chimi~ti de la Fabrica de Medicamente Tg.Mure~, activitate des:l~urata in lalOflilO!ul disciplinei intre anii 1987-89. Tot ln aceasta perioada membrii disciplinei, partila activitatea Iaboratorului de microproductie al faculta\ii, au contribnit la realizatabletelor homeopatice pe bazií de contract. Cadrele didactice ale disciplinei participa in fiecare an !n organizarea ~i desra~urarea dnuterii in faculta\ile de medicina ~i farmacie: conf. l.Ristea a fost pre~edintele Comisiei 1 adrnitere (specialitale Chirnie), iar Dudutz Gyöngyi membru !n aceea~i comisie ~i in ioh,ctivul de redactare al Testelor de Chimie. r. Ristea a ob\inut titiul ~tiin!ific doctor in chimie ln 1971, sustinand teza de doctorat 1tillulatií "Contribu!ii la cunoa~terea borocomplec~ilor eu poliali ~i hidroxiacizi orgauici · in soluti-i apoase", condud~tor §tiintific prof. dr. docent Macarovici Gh. Cons-
•
Facultatea de Chimie- Cluj. Dudutz Gyöngyi ~i-a dat doctoratul in 1978, la Facullatea de Farmacie Cluj, sub con~dwoen'a prof. dr. docent Ion Grecu, avil.nd teza de doctorat intitulala "Contribulii la studiul comp~i ai acidul ui bori c eu substante polihidroxilate sau tioderiva\i". ln cadrul disciplinei munca de cercetare s-a desfá~urat in cursui anilor !n mai multe di. Prima terna a disciplinei intre anii 1967- 75 a fost "Cercetarea reaqiilor de ebelatiprin metode fizico-chimice". Íntre auii 1975-83 cadrele disciplinei au participat ln wmi coleetiv Iarg, condus de prof dr. Adriana Popovici la rezolvarea urmiitoarelor de cercetare: "Studiul formelor farmaceutice eu vitamine" (siropuri, siropuri pentru concentrate, granule polivitaminate); "Fonne farrnaceutice eu saruri de caleiu §Í vi·-~~:;::;...cercetari privind selectionarea de conservanti indicati pentru forme farmaceuti ce ::1 . Rezultatele acestar cercetari au fost concretizate in lucrari publicate~ comunicate
234
235
, la diferite manifestiiri ~tiin(ifice, congrese na(ionale ~i internationale ~i brevete. acestor. teme s-au ocupat eu adaptarea la conditiile experimentale, respective ~etermm~e. cantitat~vií ~-e vitaminelor B 1, B 2 , B6 , C, pantotenat de caleiu ~i ale nlor, unnannd modificanle substantelor actíve in diferite forme farmaceutice nate eu compozilii diferite, survenite din cauza modului de preparare ~i in unna tarii. S-au studiat "in vitro", prin metode fizico-chimice interactiunile chimice ale lor substante medicamentoase (vitamine intre ele, vitamine ~i nipaesteri, rib,oflavim~. tion,! metali~i, tiamina ~i cisteina, nipagin eu adjuvanti ~i monozaharide). Intre amil984--l990 Dudutz Gyöngyi a fiícut parte din colectivul de cei·cellan,( de prof Dr. Adám Lajos lucrand in cadrul temelor "Valorificarea superioara a mex alpmus L. (~tevia stiinelor)" ~i "Ob(inerea unor produ~i medicarnento~i pe tant~lor mucilaginoase din pro dus e indigene". ~cep~d c~ 1983 _in cadrul colaborani interdisciplinare eu Toxicologia s-au studu fiztco-chlmiCe m vederea determinlrrii conditiilor optime pentru dozarea substante de importanta toxicologica. Astfel, írnpreuna eu Kincses Ajtay Mária, rat metode de determinare din solutii apoase ~i din material e biologice pentru illí, amfetamina, ierbicide triazinice, detergenti anionactivi, monoxid de carbon, ln cadrul temelor de cercetare legate de studiul apei Mure~ului conduse de ac~d. Bedő Károly (1990-94) ~i de conf Dr. Rarnona Ureche (1994--95) !ui. Dudutz gyi 1-a revenit sarcina unnanrii sistemalice continutului in fenol al probelor Juate ferile loeuri din riiul Mure~. í'n cadrul ini!ierii studentilor de farmacie in bi<Jtellm() s-au efectuat studii cinetice ale praeeselor de fermentatie anaerobii a drojdiilor. Terna de cercetare actuala a disciplinei este "Cercetári privind probleme de netica, biodisponibilitate ~i interactinne ale unor substante eu interes farmaceutic" suifamide eu nucleu acridinic. Relatii structura - activih,te in clasa sullfo:natniJo1gic:a (j:;JSl>\,' precum ~i in proiectarea medicamentelor (CADD). Pentru aceasta folose~te pn>gram< calculator originale. A publica! mai multe articole in domeniul biofarmaciei. Dona ale elaborate de el, in domeniul prel~ciarii datelor experirnentale ~i a sistemelor une a bazelor de date (SGBD) eu aplica(ii farmaceutice, constirnie lucrari descl1izlíto;rr
drum í'n aceste domenii. Buna des:ffi§urare a activitiítii didactice, de cercetare precum §i a cercurHor a fost sprijinita de munca priceputa a tehnicianei Pi! ez Ildikó, de la angajare piinii swnare (1967-98).
236
-
GYÓGYSZERIPAR ÉS BIOTECHNOLÓGIA dr. Dudutz Gyöngyi
előadótanár
gyógyszeripar és biotechnológia a szintetikus, bioszintetikus, extraktív vagyJélúton nyertgyógyszerekés köztitermékek előállításának ehnéleti alapjaival-ismeg a leendő gyógyszerész!, és Jehetővé teszi az utólagos szakosodás! a gyógy'éSlml
a biokonverziós és géntechnológiai eljárások alapelveinek elsajátítása
•
szintetikus, bioszintetikus, kivonásos és félszintetikus gyógyszerek előállítására szolgáló technológiai folyamatok alapelveinek az elsajátítása" köztitermékek, reagensek és gyógyszeralapanyagok előállítása laboratóriumi körülmények közölt egyes gyógyszerek gyártási folyamatának megfelelő technológiai folyamatvázla-
•
tok megtervezése.
,
A Gyógyszeripar Tanszék az 1966-67-es tanévben alakult meg. Alapítója és első tan'ékvez:ető tanára Ioan Ristea, a kolozsvári Kémiai Fakultás végzettje, 1966-ig a marosváGyógyszerészeti Fakultás Szervetlen Kémia Tanszékének tanársegédje volt. A nyelvű előadásokat 1983-ig dr. Ristea l. előadótanár, majd 1984-től napjainkig · Gabriela a Fizikai Kémia Tanszék előadótanára tartotta. magyar nyelvű előadások megtartásával az 1973-74-es tanévben Fülöp Lajost, a yólryszerké1nia Tanszék adjunktusát, az 1974--75-ös tanévtől kezdődően pedig Dudutz tanársegédet bízzák meg, a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar végzettjét Az 1998-99-es tanévtől kezdődően a magyar nyelvű előadásokat dr. Dudutz előadótanár, illetve Ferencz László adjunktus, szerves kémikus tartja, aki a KoKémiai Technológia Kar 1986-os végzettje. tanszék fejlődésében nágy veszteséget jelentett alapító tanárának korai elhunyta. A években dr. l. Ristea tanár katedrafórrök és a kari tanács tagja is volt. Dudutz Gyöngyi 1990-92 és 1992-96 közölt az egyetemi szenátus, illetve a kari tall\'.> raJ?Javolt, Ferencz László adjunktus 1996-tól a kari tanács tagja. A gyógyszeripar aktuális szükségleteinek megfelelőerr 1993-től a tananyag kiegészül! gy<Íg)'sz,eré:sz<,ti biotechnológia alapfogalmainak az ismertetésével, a géntechnológia és bic>konv1>rziós folyamatok alapjainak a tanulmányozásával. A tanszéken oktató tanárok a szükségletekuek megfelelően, a gyógyszerészoktatás zamenetének biztosítására, megbízást kaptak más tanszékeken is előadások és gyatartására. Ristea 1.: Gyógyszerészeti Kémia: előadások román nyelven. Dudutz Gyöngyi: Gyógyszerellenőrzés: gyakorlatok (1970-79); Toxikológia: magyar nyelvű előadások és gyakorlatok (1980-81); Szervetlen kémia: gyakorlatok (1990);
Av,,a.., .
237
Szerves kémia: előadások magyar nyelven és gyakorlatok (!990-); Be:ve:,et1ós mányos kutatásba és dokumentációba (1992-). Ferencz László: Számítógépes gyógyszertári ügyvitel: román és magyar adások és gyakorlatok (1994-98); Nukleáris kémia: magyar nyelvü elő·ad!ísolk korJatok (1996-tól). Gyógyszerész-generációk nevelése mellett a tanszék részt vett a m•ll'os;vá; egészségügyi líceum védnökségében (Dudutz Gyöngyi 1988-89), valamint a gyár részére kémikus operatörök képzésében (1987-89). Ugyanebben a pet·iódlust zájárult a fakultás kisüzemi laboratóriumában homeopátiás tabletták szeorziídéses történő Jegyártásához. A tanszék oktatói évente részt vettek az orvosi és gyógyszerészeti brnlmr• ;o,,i; vételi vizsgáknak a szervezésében és lebonyolításában: Ristea I. a kémiai fel·vét·elf ság elnöke, Dudutz Gyöngyi pedig ugyanezen bizottságnak és a felvételi szerzői közösségének a tagja volt. Ristea I. !971-ben nyerte el a doktori cimet, a kémiai tudományok területén a butii la cunoa~terea borocomplec~ilor eu polioli ~i lridroxiacizi organici existenli apoase" című, értekezésével. Tudományos irányító: Dr. Macarovici Gh. Co.nst;ííift
cens doktor, a kolozsvári kémia fakultás professzora. Dudutz Gyöngyi !978-ban doktorált a kolozsvári Gyógyszerészeti Karon dr. docens doktor professzor irányításával, disszertációjának címe "Contribu!ii Ja cornpu~i ai acidul ui boric eu substante polihidroxilate sau tioderivati". A tanszék keretén belül az évek során sokirányú kutatómunka folyt. A tanszék tatási témája !967-75 között ,,A kelatizációs reakciók vizsgálata fizikai kémiai rekkel". !975-83 között a tanszék részt vett a Dr. Popovici Adriana egyetemi te nagy kollektívában az alábbi kutatási témák megoldásában: "Vitamin-tartalmú. szerformák vizsgálata" (szirupok, gyerekszirupok, koncentrátumok, ~~~.~:~~::~::~~J lák), "Kálcium-sókat és vitaminokat tartalmazó gyógyszerformák", szerformák esetében javallt tartósítószerek kiválasztására szolgáló vizsgálatok". tatások eredményeit a különböző tudományos rendezvényeken, nemzeti és kongresszusokon bernutatott és megjelent dolgozatok, valarnint szabadalrnak össze. A felsorolt térnák keretén belül, a tanszéken a B" B 2, B6 , C vitaminok, pantotenát és a nipa-észterek mennyiségi meghatározására szolgáló m<\ds:zerel
más közti, vitaminok és nipa-észterek, ribafiavin és fémkationok, tiamin és gin és segédanyagok, valamint monoszacharidok közti kölcsönhatásokat). 1984-90 között Dudutz Gyöngyi a Dr. Ádám Lajos egyetemi tanár vezette zösség tagjaként ,,A Rumex alpin~s-·L. magasfokú hasznosítása" és ,,A hazai nyert nyákanyagok alapján kés;djlt gyógyszerek előállítása" témákban dolgozott. 1983-tól a Toxikológia Tanszékkel folytatott interdiszciplináris kollaboráció belül meghatározták néhány toxikológiai szempontból fontos vegyület mennyiségi tározásának optimális körülményeit. Kincses Ajtay Mária és Dudutz Gyöngyi meghatározási módszert dolgozott ki vizes oldatból és biológiai anyagból ldiimrnii
238
iriazin típusú herbicidek, anionaktív detergensek, szémnonoxid, etilénglikol oatárm<ására. Bedő Károly egyetemi tanár, akadémikus (J 990-94) és Dr. Ureche Ramorra elő (1994-95) vezette témakörben dr. Dudutz Gyöngyi rendszeresen vizsgálta a ferennY<'zé.st a Maros különböző részein. b~~:~~~~~~~;;~~éa~;~;~a;pJ;·~ainak gyógyszerészhallgatókkal való megismertetése. keretén anaerób fermentációs folyamatainak kinetikáját.
n
;~ci::~~~,~~~~~~i: kutatási témája "Gyógyszerészeti szempontból jelentős anyagok
e:
biodiszponibilitásának és farmakokinetikai vonatkozásainak a vizsgála"Új akridinvázas szulforiamidok. Szerkezet és hatás összefüggése a szulfonamidok illváb!rn". Ez utóbbi Ferencz László doktorandus disszertációjának a témája (tudoirányitói: dr. Si!berg Joan, egyetemi tanár, a Román Tudományos Akadémia levevalamint dr. Hirca~an Valer, egyetemi tanár, a Kolozsvári "Babe~-Bolyai" Tuínártye!zye:tem Kémia Karáról). gyógyszerszintézisen kívül F erencz László kutatást folyatatott a következő térnaköpolarográfia (dr. Tőkés Béla irányításával), gáz-kromatográfia (illékony mérgek ·határozás:a. a gyógyszertranszport kromatográfiás modellezése), termikus analízis (száprogramcsomag kidolgozása reakciókinetikai paraméterek meghatározására) és kci<5kinetika Társszerzője egy műszeres analitikai gyakorlati jegyzetoek. Számítógéprogramokat használ a különböző biológiai folyamatok matematikai modellezéséhez kölcsönhatások), a szerkezet-hatás mennyiségi összefüggésének é~~~~;,~:~:~~,·0~~~ ""''· valamint a gyógyszer-tervezéshez (CADD). Ehhez eredeti szá\t• használ. Több biofarmácia tárgyú dolgozatot közölt Két gyakorlati a kísérJeli adatok (számítógépes) feldolgozásáról, valamint az adatbáziskerendszerek (ABKR) gyógyszerészeti alkalmazásáról úttörő munkák az említett tárgy-
1
oktatás, katatás és a diákszakköri tevékenység zavartalan menetét a tanszék meg.~Jas:ltol nyugdíjazásáig Pi! ez Ildikó technikusnő hozzáértő munkájával segítette.
lucrarilor didactice l Egyetemijegyzetek Ristea- Curs de Indusiria Medicamentului, I.M.F. Tg.
Mure~,
!970.
I. Ristea - Indusiria Medicamentelor vol I. (Operatii ~i utilaje; Procese de baza
.. utilizate in sinteza medicmentului) I.M.F. Tg. Mure~, !977. Ristea- Industria Medicamentelor vol. II. (Obtinerea industriala a unor medicamente de sinteza ~i biosintezal I.M.F. Tg. Mure~, 1977. ,.__liJSl<'a- Sinteze de medicamente (I.ucriíri practice de Jaborator), I.M.F. Tg. Mure~, 1982. Ristea I., Dudutz Gyöngyi - Gyógyszeripari technológia, I. kötet (Alapfogalmak és alapműveletek), MOGyi, !981. Ristea 1., Dudutz Gyöngyi- Gyógyszeripari technológia, II. kötet (A gyógyszervegyészetben használatos kémiai alapeljárások), MOGyi, !982. Dudutz Gyöngyi- Gyógyszeripari technológia, III. kötet (Néhány gyógyszeralapanyag gyártási technológiájának vázlatos ismertetése), MOGyE, 1994. Ferencz L.- Sisternni FoxPro pentru farmaci~ti, U.M.F. Tg. Mure~, !996. Ferencz L.- Prelucrarea datelor experimentale, U.M.F. Tg. Mure~, !997.
239
Conf. dr. Ristea Ioan- egyetemi előadótanár Lista lucrarilor publicate 1969-1983 l Tudományos közle.mé:nv,ek··; • • • • • o
• o
• o
•
Ristea l, Soós P., Virf L. - Analiza apelor minerale din valea Homorodului Med. Tg.Mure~, IX, 3, 1963,293-295 Csegedi Jolán, Ristea l - Studiul comparativ al diferitelor metode de de1:er11ó]; unor sáruri anorganice oficinale de mercur din F.R.VII., Farmacia,IX, 8, 1963, Ristea l, Goina T. - Studiul reactiei acidului boric eu PAS•sodic prin ma1sU!iít mice ~i de conductibilitate, Rev. Med., XII, 2, !966, 190-192 Ristea l, Dudutz Gyöngyi- Detenninarea constantelor de fonnare a comrmsild !ui boric eu pirogaJol ~i acid galic, Rev.Med.,l969,15, 472-474 Ristea l - Calculul constantelor de stabilitale ale compleqilor borulni eu na ~i derivatii difenolici, Rev.Med., XVI, l, 1970, 89-93 Ristea l, Kun Ecoterina- Studiu! interactiumi dintre acidul citric ~i mt:ter1l!Inin masuratori pH-metrice, Rev.Med., XII, l, !971, 84-86 Ristea l, Bachner E. - Detenninarea constantelor de disociere ale acidului-~ Rev.Med., XVII, 2, 1971, 211-215 Ristea l, Dudutz Gyöngyi-Studiul fizico-chimic al interactiumi dinire sw.tatul ( pru ~i acidul mucic, Rev.Med., !972, 18, 84-86 Macarovici C.Gh, Ristea l - Studiul fizico-chimic al interacfiumi dintre ~i acidullactic, Rev .Med., XVIII, 2, !972, 193-196 Ristea l, Dudutz Gyöngyi- Studiul fizico-chimic al interactiunii dintre ecii~nl he acidul tartric, Rev.Med., !973, 19,368-373 Ristea l, Adrianu Popovici, Gyöngyi Dudutz- Studii asupra compatibilitatii B 1 eu cisteinain sisteme lichide, Rev.Med. 1977,23, 127-131
Comunicate, publicate in volum de rezumate Tudományos előadások összefoglalói Ristea I., Dudutz Gyöngyi - Dificultiíti ivite la detenninarea analitica a piridoxolu!ui din siropuri ~i granute polivitaminate, Simpozionu! "Cercetiíri meniul medicamentului", Tg.Mure~, 18.11.1978, vol.rez., 25 o Ristea l, Dudutz Gyöngyi- Dificuitali ivite la determinarea analitica a pa1ntoteii din siropuri polivitaminate, Simpozionul "Orientari actuale ín telmo,Jol
Conf. dr. Dudutz Gyöngyi- egyetemi előadótanár Lista lucrarilor publicate l Tudományos közlemények o
···~~~;;;~~Gi~yöngyi, Ristea l - Studiul fizico-chimic al interactiumi acidu!ui boric eu acid · ~i riboflavinií, Rev. Med. 1978,24, 188-192 1 Gyöngyi. Kincses Ajtay Mária- A klórdelazin - tropeolin 00 rendszer fizikaivizsgálata, Rev.Med., 1984,30, 74-79 ; r;iud'utz Gyöngyi, Kincses Ajtay Mária - Tetraciklin meghatározás 4-amino·antipiRev Med ~i Farm, 40, 1994, 81-84 n,,,-J"t7 Gyöngyi, Kincses Ajtay Mária - Bioanorganikus elemek - Mi+ és Zn2+- és .tetrac:iklin kölcsönhatásának fizikai-kémiai vizsgálata, Rev. Med. Farm l Orv. Gyógysz. ; :sztmuo. 41, 1995, 85 -90 ;DrJdutz Gyöngyi, Kincses Ajtay Mária - A dezoxikólsav - tetraciklin kölcsönhatás fi>ziko-kérniai vizsgálata, Orvostudományi Értesítő, 69, 1997, 329-331 Ádám L., Gyöngyi Dudutz, Sara Ádám, M Giurgiu, Éva Szánthó, Zamfira Csa/h Stíncel, l Formanek- Obtinerea rentabiHí a unor preparate eu actilme laxativií din §tevia . stlnelor (Rumex alpinus), Rev. Med., 1985,31, 134-138 Ádám L., Gyöngyi Dudutz, Sára Ádám, M Giurgiu, Éva Szánthó, Zamfira Csa/h Stíncel, L. Domokos, l Formanek- Studiul posibilitiítilor de valorificare a plantei Rumex alpinus L. (!;:tevia stínelor), Simpozionul realiziírii ale cercétiírii ~tiintifice ln jud. Mure~ 12. iun. !985, Tg. Mure~, apárut: !987, 286-290
Lista lucriirilor comunicate eu rezumate Tudományos előadások összefoglalói Grecu l, Dudutz Gyöngyi- Contributii la studiul unor compuli ai acidului boric eu hidroxiacizi ~i tioacizi, Interactinni medicamentoase, Cluj-Napoca, 1976, vol.rez., 30 Grecu l, Dudutz Gyöngyi- Studiul fizico-chimic al interactiumi dintre acidul boric ~i unele antibiorlee mai uzuale, Interactinni medicamentoase, Cluj-Napoca, !976, vol. rez., 24 Dudutz Gyöngyi, Kincses Ajtay Mária - Study on the detenninati on of the tetraeyeline with the reactive 4-aminoantipyrine, Al IX-lea Congres National de Farmacie, Bucure~ti, 1989, vol.rez., 286 Dudutz Gyöngyi, Kincses Ajtay Mária, Ferencz L. - Studiul potenfiomet:ric al m1or interactium ale tetraciclinei ln vederea optimiziírii biodisponibilita!ii ei, al IV-lea Simpozion de Biofarmacie ~i Farmacocineticá, Cluj, 22-23 sept., 1994, Rezumatele lucrárilor ~tiintifice, 46 Dudutz Gyöngyi, Csép Katalin, Szabó Hajnal - Kinetics of bioconversion processes, 8" European Congress of Bioteclrnology, Budapest, 17-21 Aug. 1997, Book of abstracts, 294 Dudutz Gyöngyi, Kincses Ajtay Mária, Bedő Katalin - Caracterizarea fizico-chimidí a interactiunii antibioticelor aminoglicozidice eu ionii CuH, AI XI-lea Congres National de Farmaci e, Ia~i Romiinia, 8-l O oct. 1998
Grecu l, Dudutz Gyöngyi- Studiul fizico-chimic al interacfiunii dintre acidul unele antibiotice, Farmacia,l977, 25, 81-88
240
241
Lista lucrarilor comuuicate - Tudományos előadások •
•
•
•
•
Dudutz Gyöngyi, Papp J. - Aplicarea ecualiei de regresie pentru evaluarea de liniaritate la determiniírile fotocolorimetrice ~i nefelometrice, Sirnp•ozion ,,)~~ matematice in biologie, medicina ~i farmacie" Odorhein Secuiesc, l.iun.l985 Dudutz Gyöngyi, Kincses Ajtay Mária, Veres Erzsébet- Ionpárok képződése nicillin és aminoglikozid tipusú antibiotikumok híg vizes oldalában, EME mányi és Gyógyszerészeti szakosztály 8. Tudományos ülésszaka, Brassó, 30.- május 2 Dudutz Gyöngyi, Kincses Ajtay Mária, Balázsi József- A ne<Jm.icin-,;zulfátj komplexek képződési egyensúlyainak vizsgálata híg vizes oldatokban, ve!zyész!< rencia, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kémiai Szakc>szíály;;,! November 20-22, Kolozsvár Ádám L., Csath Stincel Zamfira, Dudutz Gyöngyi, Sass Enikő, Formanek I. gul de seminte de in ca substanta auxiliara farmaceuti cá, Simpozion "Realizfui _ cetarii ~tiinpfice in judetul Mure~" 19.iun.l987 Varga Erzsébet, Csedő C, Dudutz Gyöngyi - Studiul einetic al soiurilor H200 de drojdie(S.C.), Con!. Nat. de Fitoterapie, laji, 3-4 oct, !996
$eflucr. drd. Ferencz László- egyetemi adjunktus Lista lucrarilor publicatein reviste eu referenti Tudományos közlemények Ferencz L. - Az Ullmarm-reakciók kinetikája N-fenil-antraJJil-savak sziint<ózi:>~ E.M.E. Múz. Füz., 4, 22-26 (!995). • Ferencz L. - A gázkromatográfiás retenció szerepe a gyógyszertervezésben. , Múz. Füz., 5, 35-38 (!996). • Ferencz L, Kincses Ajtay Mária, Dudutz Gyöngyi, Ilie Adriana- Tr:am:zportfolya tok in vitro vizsgálata. IL Átviteli sebességi állandók meghatározása háJron1fázis1 lyadékhíd modellben. Rev. med. farm. l Orv. Gyógysz. Szemle, 42, 117-121 • Ferencz L.- Utilizarea tensiunilor interfaciale in modelarea transferului me:dic:am lor prin bariere lipidice. Farmacia, Vol. XLV, Nr. 3, 29-35. (mai-iunie l • Ferencz L. -Az interfaciális feszültség felhasználása gyógyszerek lipoid kon való áthaladásának modellezésében. Rev. med. farm. l Orv. Gyógysz. (1-2), 73-75 (1997) • Ferencz L., Tőkés B. - A hídrofóbicitás szerepe a gyógyszertervezésben. Az Múz. Füz., 4, 49-55 (1998).
Re:zwna1:e aparute l Kötetben megjelent öszefoglalók •p,,ye.ncz L.: Determinarea gaz-cromatografica a akoolilor inferiori in solutii apoase diRelapi cantitatíve structura-tin>p de retentie. Sesiunea anuala de comuniciíri ~tiinpifice a cadrelor didactice ~i studen(ilor, 18-19 mai !995. In. Rev. med. farm. l Gyógysz. Szemle, 41, 27, (!995). Fe1·en•oz L., Cri~an Ianca- Modelarea matemalica a transportului sulfonarnidelor in · or·gruJisrn. Conlerinta Nationala de Farmacie, Tg.-Mure~, 16-18. oct. !996. In. Rev. farm. l Orv. Gyógysz. Szemle, 42, 62, (!996).
C<>mlmil;iiri
~tiintifice
- Tudományos
előadások
Fiírcií~an V., Ferencz L. - Sulfaniide eu nucleu acridinic. Sesiunea ~tiinpfica a facul'- tiítil<Jr de chímie, 24-26 mai !985. lustitutul Polilebnic Bucure~ti. Ferencz L. -Az Ullmarm-reakciók kinetikája N-fenil-antranilsavak szintézisében. Az E.M.E. évi Tudományos Ülésszaka, !994 okt. 29. (Cinetica reacpilor Ullmarm in sinteza acizilor N-fenil-antraJJilici. ) Ferencz L. - A gázkromatográfiás retenció szerepe a gyógyszertervezésben. Az E.M.E. évi Tudományos Ülésszaka, !995 okt. 28. (Rolul retentiei gaz-cromatografice in proiectarea medicamentelor.) Ferencz L., Tőkés B. - A hídrofóbicitás szerepe a gyógyszertervezésben. Az E.M.E. évi Tudományos Ülésszaka, !997 okt. 25. (Rolul hídrofobicita!ii in proiectarea medicarnentelor.)
•
•
•
Ferencz L. -Új módszer gyógyszerek felszívódásának "in vitro" ~~·:á""~~~;j~ háromfázisú "folyadék-alagút" illodelL Rev. med. farm. l Orv. Gyógysz. (1-2) 95-97 (1998). Ferencz L.- Calculam sau masuriím? Posibilitaple_~ilimitele evaluiírii asistate culator a hídrofobicita!ii medicarnentelor. Rev. med. farm. l Orv. Gyógysz. Szt,ml~,, (1-2) 34-37 (!998).
242
~eflucr.
drd. Muntean Daniela
Controlul calitiilii medicamentelor constituie o problema de mare importanta in ocrosanatapi populatiei, iar farmacistul-analist, prin pregiítirea sa, este specialistul cel mai :ali:tic:l(I>entru a rezolva aceastií prob lerna incele mai bune conditi-L "Controlul analitic ~i biologic al medicamentelor" este disciplina í'n competeuta direia formarea giindirii farmacistului in metodologia de control al medicamentelor, insude ditre acesta a noti-unilor necesare pentru o pregatire dit mai apropiaUi de condifiile in care se desfií~oara controlul medicamentelor in diferite unitati. Disciplina a fost infiintati'i ca discipliná nollií in ínvatamantui farmaceutic superlor in UMF Tg.Mure~ in anul universitar 1968-1969 iar cadrele universitare care au funcin cadrul disciplinei sunt: Functia didactica univ.,
~ef
Titluri ~i grade chímist, dr. in chimie
1968-1986
243
Numele ~i prenumele
Funcpa didactica
Titinri ~i grade
•
s-a elabarat microdazarea eritramicinei printr-o metada sp•ectrofbtc>metriicli bi~ili pe o reacpe de reducere a reactivului de arsenomolibdat; s-a elahorat 0 irieltodlif ( dozare titrimetrica bifazica a eritronticinei eu o solutie titratií eu DOSS· · · · studiul ~escompnnerii clorarnfenicolului in forme farmaceutice prin ~efode électroforetice;
separarea cromatografica ~i microdozarea fluorimetrica a antibioficelor aminoglicozidice (kanamicina, neomicina) din forme fannaceutice; · Lucriírile au fost publicate in Praerica farmaceutica, Revista Medicala, Farmacia, Rede Chintie. ~adrul temei: contr~lul ca~ita~iv ~i. caot~tativ al sub~tan!elor medicarnentoase psihodin forme farmaceul!ce ~~ hehide bwlowce s-au reahzat urmatoarele cercetiiri: utilizarea derivatilor fenotiazinici ca noi indicatari redox in cerimettie §i studiul cromatografic al timpului de valabilitale a nnor forme farmaceutice eu derivap fenotiazinici • studiul deteniúniirtii derivaplor benzodiazepinici: elaborarea unei microdozari biarnperometrice a clordiazepoxidului ~i nitrazepamului, dozarea spectrofotometrica ale acestar substanie prin diazotare ~i cuplare utilizand ca reactiv o-oxichinolina; separarea cromatografica a prod~ilor de semisinteza ~i a metaboliplor: elaborarea unei noi metode spectrofotometrice bazata pe fonnarea sarurilor lipofile eu negru de eriocrom T, respectiv stabilirea condipilor de dozare bifazica eu DOSS a medazeparnului ~i clordiazepoxidului. • autidepresive triciclice (arnitriptilina, nortriptilina, doxepina) s-au dozat utiliziind albastrul de bromfenol ~i spectrofotometrarea sarii lipofile dupa extraqia eu CHC13; studiul metaboliziírii arnitriptil!nei in orgauism, separarea ~i dozarea metaboliplor formali din lichide biologice. Metodele elaborate in cadrul acestor teme au fost publicate fu Revista de Chimie ~i f~:~!~; Legat de acesle teme in cadml disciplinei s-au efectuat !8 lucriíri de diploma f!t de ~ef lucrari Bodó Blazsek Agneta ~i au fos! incheiate 9 contraele de cercetare 1ntreprinderea de Medicarnente Bucure~ti, Universitatea Babe~-Bolyai- Fac. Chimie cluj-N:apc,ca, Azomure~ Tg.Mure~, fntreprinderea Metalotelmica Tg.Mure~. comnnicate nn numar de 46 de lucriíri avand ca prim autor pe ~ef lucriíri Bodó Agneta la urmatoarele Conferinie ~i Congrese: • Conf. Na(. de Farmacle. Bucure~ti. !958 • Conf. Republicana de Chimie analitica. Constan1a. 1969. • Congressus Cardiologicus internal. Eratisiava 1967. • Conf. Applied Physical Chemistry. Veszprém Ungaria, 1971. • Congres Na!. de Farmacie. Bucure~ti 1973. • 44'h International Congress ofPharm. Sci. Budapest. 1984. • Conf. de Farmacie: "Orientiiri in domeniul prepariirii medicamentului" (din anii 1982,1983, !984) etc. • Bartha Judit - Cercetari privind dozarea paracetarnolului din produse analgetice, Al X-lea Congres Na(ional de Farmacie, Cluj Napoca !994, vol. rez. 282. • Bartha Judit- ldentificarea ~i dozarea componentelor din prodosul Antalgic, Sesi· nnea ~tiinlifica a ICSMCF Bucure~ti !996, vol.rez.5 •
Lista manualelor universitare Egyetemi jegyzetek o
• o
•
Agneta Blazsek-Bodó, Kis Ilona, Józsa Judith - "Controlul formelor farma.cetiíí (!ndnnnator de lucrari praclice, IMF T g.Mure~ 1977) Agneta Blazsek-Bodó - ,,Metode caotitative de controlill medicamentelor" Mure~ 1980 Agneta Blazsek-Bodó - ,,A gyógyszerellenőrzés mennyiségi módszerei" Mure~ !986 Agneta Blazsek-Bodó- Monografii intoemile pentru Farmacopeea Románii Ed. IX. (total 8 monografii).
fn perioada infiin!arii disciplinei terna de cercetares-a axat pestudiul tecJrelticalc portani sisímelor neapoase eu fortil ionica ridicata §i utilizarea acestora í'n vederea unor acizi carboxilici, respectiv a amestecurilor unor substante medicamentoase eu acide. Metodele potenpometrice de titrare realizate in mediu metauolic in pr<:zeJo]a•.• ~ rilor metalelor alcal!ne ~i alcalino piimiintoase au fost elaborate fu c. Liteanu. S-a studia! caracterul de indicator a derivaplor o- ~i p-ltidrmcisltirilcl•lll\c utilizarea acestora in sisteme neapoase pentru titrarea organice eu acide. (A. Blazsek-Bodó, Á. Szurkos, M. Vemes). Lucrari aparute in Revue Chimie, Studii ~i cerc. de Chimie, Farmacia, ,,Proceed!ngs of the 2n' Conference lied Physical Chemistry" etc. Ín cadrul studiului metodelor de aualiza a nnor autibiotice din forme farma1ce1.rti<:e· elabarat mai multe metode sensibile in vederea urmiíririi stabilitapi antibioticelor, zfu-ii principiului activ in prezent~ prod~ilor de degradare, respectiv a pului de valabilitale a unor forme farfuaceutice eu antibiotice. Astfel: • s-a elabarat o metodli sp~ctÍ-ofotometridí in vederea dozfuii oxacilinei; • dozarea potentiometrid. selectiva a peniclilinelor pe baza camplexfuii nei formate prin hidroliza, falasind drept camplexant ioni de mercur; • metode de separare cromatografica a penicilinelor ~i a prod~ilor de de,gradruce; pectiv separarea cromatagrafidí a eritramicinei din farme farmaceutice;
244
245
•
•
•
Bartha Judit, Albert A. - Cercetari in vederea elaborlírii metodologiei de ·· pentru comprimatele Gripecalm. Conferinta Nalionala de Farmacie 1996, Rev. Med. ~i Farm., Orv. Gyógysz. Szemle 1996,vol. 41 sup!. 2: 66. Daniela Micu, Tőkés B., Gabriela Suciu - Cercetari electrochimice ~i compozitiei ~i stabilita!ii complec~ilor polifenolici naturali eu ioni m<,talici.. c portanta bioanorganica. Al XI-lea Congres National de Farmacie Ia~i rez.: p 366. Daniela Micu, Tőkés B., Gabriela Suciu- Studiul comparativ al stabilita!ii · zei de cedare a acidultri acetilsalicilic din comprimate. Al XI-lea Congres de Farmacie Ia~i !998, vol.rez.: p 367.
Lucrari publicate - Tudományos közlemények • • • •
• o
• • • o
•
Agneta Blazsek, M György- ,,Detenninarea complexonometridí a mercurului í'n medicamente anorganice ~i organice" Farmacia, 12, 705 (1961) Agneta Blazsek, Z. Biró - ,,Posibilita!ile de dozare ale metenaminei prin titrare plexonometrica" Revista Medicala, l, 70 (!968) Agneta Blazsek, L. Fülöp, Z. Biró - "Noi posibilitati de aplicare a HgY2' in medicamentelor" Congresui Nat. de Farmacie, 7-9.XI.l968 pag. 137 Agneta Blazsek, C. Liteanu - "Utilizarea efectului salin in mediu organic in acido-bazica. IV. Studiul efectului salin in titrarile acizilor de tipul HA in ..... ~"" tanolie in prezenta sarurilor metalelor alcaline ~i alcalino-piimántoase." Studia Babe~-Bolyai, Series Chimia. 18/2, 81 (!973) Agneta Blazsek-Bodó, M Vernes, A. Szurkos- "Studiul spectrofotometric al lor o- ~i p-hidroxistirilcianici in solventi organici". Farmacia, 6, 345 (!974) Agneta Blazsek-Bodó, V. Simá, l. Kis - "Studiul dozlírii derivatilor benz•odi.az''P prin reactii de diazotare". Revista de Chimie,28/2, !81 (!977) Agneta Blazsek Bodó, Kis Ilona, Bernád Judit- Dozarea penicilinelor prin cmnpll~í eu ionide mercur, Revista Medicala Tg.Mure~ !978, nr.!: 24. Agneta Blazsek-Bodó, Tőkés B., Józsa Judith, Kis Ilona- Determinarea oxiiclcmllif fosfor din atrnosfera unor loeuri de mundí. Igiena !981, 30(1): 79-82. Agneta Blazsek-Bodó, J Józsa, l. Kis - "Separarea cromatograficií in strat substantelor medicamentoase de tipul amitriptilinei".Farmacia, 31/l, ll (!983) Agneta Blazsek-Bodó, J. Kis, J Józsa - "Study and application of the "a
ANALITIKAI ÉS BIOLÓGIAI GYÓGYSZERELLENŐRZÉS drd Munteanu Daniela acijunktus gyógyszerek Ininőségi ellenőrzése a lakosság egészségvédelmének fontos tényezője, a gyógyszerész pedig - felkészültségének köszönhetően - ennek a kérdésnek a legatob szakembere. Analitikai és Biológiai Gyógyszerellenőrzés Tanszék feladata a hallgatók gondolés képzésének tudafás ráirányítása a gyógyszerellenőrzés időszerű módszertani ato:>SáJ~ail:a, azoknak a fogalmaknak és készségeknek az elsajátítására, amelyek lehető az adott szakterület legváltozatosabb gyakorlati kérdéseinek az igényes megolA Tanszék a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Karon, az 1968/1969-es tanévben léoktatói névsorát az eltelt időszakbanamellékelt táblázat tartalmazza. A Tanszék tudományos kutatási területe, fennállása kezdetétől, elsősorban a nemvizes rendszerek elméleti vizsgálatára irányult, nagy ionerősségek körülményei között; e;.:drnéiJye:ket karboxi-savak, valamint savas funkciót tartalmazó gyógyszerösszetevők iemwi:;égl· meghatározásában értékesítették Kidolgozták egyes alkáli - és alkálifóldfémpotenciometriás meghatározási módszereit metanolos közegben (prof. dr. Liteanu C. tanárral közösen). Tanulmányozták egyes o- és p-hidroxisztirilcianin-származékok
:dilcát<>r-iellegét, valamint ezeknek felhasználását savjellegű szerves gyógyszeranyagok · való meghatározásánál (Blazsek-Bodó Á., Szurkos Á., Vemes M.). A ínto,sat>b eJredm<>ny'ek a Revue Roumaine de Chimie, Studii ~i Cercetari de Chimie, Farfolyóiratokban, illetve a "Proceedings of the 2"• Conference of Applied Physical ~he1nistry" (Veszprém, !971) kötetben jelentek meg. Egyes antibiotikumok gyógyszerformákból történő mennyiségi meghatározására több eljárást dolgoztak ki, melyek lehetövé tették az említett vegyületek állandósáműszeres követését, bomlástermékeik jelenletében, illetve az adott gyógyszerforszavatossági idejének meghatározását. Itt említjük meg a fontosabb megvalósítá•
•
az oxacillin spektrofotometriás mérése
a penicillinek szelektív potenciometrikus meghatározása a
hidrolízisűk
során kép-
ződött penicillamin Hg2+-ionnal történő komplex-képzése alapján
•
a penicillinek és bomlástermékeik kromatográfiás szétválasztása; az eritromkin
kromatográfiás elválasztása gyógyszerfonnákból •
az erittomicin spektrofotometriás mikromegha,tározása, az arzenomolibdát reduká-
•
lása alapján; az eritromkin kétfázisos titrálása DOSS mérőoldattal a klorarnfenikol bomlásának a tanulmányozása gyógyszerformákban, elektroforetikus úton
•
az anJinoglikozid-típusú antibiotikumok kromatográfiás szélválasztása és fluorimetriás mikromeghatározása gyógyszerformákból (kanamicin, neomicin).
Az eredményeket a Practica farmaceutidí, Revista Medicala, Fannacia, Revista de
fol:vóii·atokb'm közölték ps:dchotrÓJo-g:yógysze:rek minőségi és mennyiségi ellenőrzésére irányuló kutatások bi<>IÓJ~iai folyadékokból, a következő eredményekhez vezetlek:
246
247
Fenotiazin - származékok redox-indikátorokként történő felhasználása a riában; egyes fenotiazin-származékokat tartalmazó gyógyszerformák fiás vizsgálata, valamint szavatessági idejének meghatározása. • Benzodiazepin-származékok meghatározását tanulmányozva eljárást klórdiazepoxid és a nitrazepam biamperometriás mikroanalízisére, dil!Zcot{U o-oxichinolinnal történő kapcsolására alapozott spektofotometriás spektrofotometriás módszereket dolgoztak ki a medazepam és a kl<írdiáz, fotometriás meghatározására az eriokróm fekete T indikátorral fellépő képzés alapján, valamint ezeknek a gyógyszereknek a kétfázisos me'gru>ÜtDOSS-szal. • Triciklusos antidepresszánsok (amitriptilin, nortriptilin, doxepin) ~::~~·~ triás meghatározása brómfenolkékkel a keletkező só kloroformos e vetöen; az amitriptilin lebomlásának a tanulmányozása a szervezetben, a termékek elválasztása és meghatározása biológiai folyadékokbóL Ezeket az eredményeket a Revista de Chimie és a Parmaeia folyóiratokban A Tanszék felsorolt témaköreihez kapcsoltan dr. Blazsek-Bodó Ágnes államvizsgadolgozatot irányított; vezetése alatt 9 kutatási szerződést kötötlek meg resti Gyógyszergyárral, a kolozsvári Babe~-Bolyai Egyetem Kémia Karával, a sárhelyi Metalotehnica gyárral. •
Clinicií este disciplinií de stU
didactica
~i ~tiin(ifica desfií~uratií
la disciplinele de Tehuologie farmaceu-
' -",.v" Botanieli farmaceutica (1990-1994), Chimie farmaceuti ca (1991-1996),
FARMACIE CLINICÁ conf dr. Rogo§ ca Maria Evoluta ~tiintelor ~i practicii farmaceutice, existenta tmui risc erescut ln terapia' camentoasa moderna, care a devenit o parte importanta a asistentei medicale, a orientarea farmaciei spre bolnav ~i a condus la aparilia Farmaciei Clinice. Noua a írnbogafit inva\iímiintul romanesc dupa !990. Farmacistul c!inlcian care-~i va dobaudi rolul prin specializare, va fi expertul ín niul medicamentului, ce va reprezenta o pennaneuta sursá de informare probleme legate de medicament, iar cuno~tintele biologice, farmaceutice ~i c'umco p permite conlucrarea eu medicul 'in vederea stabilirii unei terapii rationale ~i e~~~;:~~:~~ Disciplina de Farmacie Clinica a fost ínfiintatií ~i introdusa in planul de data de l IX 1993, titularií fiind conf.univ.dr. Rogo~cli Maria.
Deocamdatií in cadrul disciplinei funcjioneaza un singur cadru Nume ~i Rogo~ca
248
Maria
Titlul, grad
fannacist primar, fannaceutice
ín ~tiinte
wla.bmrar
249
Disciplina de Farmacie clinica a organizat 3 cursuri postuniversitare pentru (eu aportul ~i altar cadre didactice - conf. univ.dr. Monea Marioara, prof. dr. prof.dr. Feszt Gh., prof.dr. Módy E., prof.dr. Fazakas B. etc.), astfel: t.uL-.to.t Br~ov (37 cursan!i); l5.X.-30.Xl.l993- Tg-Mure~ (21 cursanli) ~i 15.III.-30 Tg-Mure~ (9 cursan!i). Iar interesui studen(ilor pentru aceastii nouii discipliuii tiat prin elaborarea in perioada 1994--1998 a 22 lucrari de diploma. Conf.univ.dr. Rogo~cií Maria face parte din comiletul de redaclieal revistei Iotherapica Romani ca, este membra a Societalii Europerre de Biologie Celularií ~i !994- membrií a Societií!ii Europerre de Farmacie CJinica (E.S.C.P.)
Cursuri, indrumatoare de lucrari practice l Egyetemi jegyzetek • • •
Rogo~ ca Maria-Curs
de Farmacie clinica, Tiirgu-Mure~, 1994 Geréd-Csegedi Jolanda, Papp L, Rogo§cií Maria - Indreptar de lucrari Tebnica farmaceutica, vol. I, Tiirgu-Mure~, 1979 Popovici Adriana, Csegedi Jolanda, Papp L, Rogo~ ca Maria, Pop Veronicatar de lucrari practice de Tehnica farmaceutica, vol. IV, Tiirgu-Mure~, 1981
Alte publicatii l Egyéb kiadványok
•
Rogo§cií Maria- Sirupus Aetheris, monografie, Fannacopeea Romana, Edilia Editura Medicaia, Bucure~ti, !976 Rogo~ ca Maria (colectiv): Teste de biologie peniru admitere, edilia 1995,
•
Rogo~ ca Maria-
•
gu-Mure~
•
•
Plantele falasite in cosmeticií in volumul Plantele me,di<Jin.1/e zent- Cuno§tinfe contemporane, editi-a I, Cluj-Napoca, 1983, editia a ~-''•"'o" Rogo§cií Maria- Kozmetikai célokra használt növények, Korszerű gy.ógvni>vénJ nálat, második kiadás, Kolozsvár, !985 · RogoJeií Maria. (co leetiv de autori, sub redactia L Popovi ci, D. Lupuleasa, A, - Dicfionar farmaceutic, Editura Didactica ~i Pedagogica, Bucure~ti, 1997
Lucrari publicate in reviste de specialitate Tudományos közlemények • •
•
Popovici Adriana, Rogo~cií Maria, Péter M - Cedarea nistatinului din Revista Medicaia- Nislatin lead~a kenöcsökböl, Orvosi Szem! e, XVIII, 4, Popovici Adriana, Adám L., P€{eanu Emanuela, Rogo§cií Maria- lnJffmmt•• hi nidazei asupra cediírii unor antibiorlee din preparate dermice, Practica IV, 143, 1973 Popovici Adriana, Rogo~ ca Maria, Péter M, oloc N. - Influenla COt1SeJry asupra stabilita!ii ~i cedarii antibioticelor din hidrogeluri, Farmacia, XXIV, 1976
250
v
c\Pc•vo·vtCl Adrianu, Rogo~cií Maria, Pap Z., Papp L, $chiopu Al. - Testarea clinicií a . siropuri polivitaminate, Revista Medicala, XXIV, l, 21, !978 Pc>vovici Adrtan,,, Rogo~cií Maria- fnlocuitori ai vaselinei §Í lanolinei in practica farm:ace:uti:ca, Practica farmaceutica, Bucure~ti, Il" 71, 1980 Pc•vovic:i A'dria,,a, Ristea L, Rogo~cií Maria, Tőkés B., Papp L, Dudutz Gyöngyi, Suciu r;,,briel,a. Lungu Veronica, Olariu M. -Nai preparate polivitamirrate lichide peiilru uz pe:di,ttric, Farmacia, XXX, 2, 119, 1982 'Pcmovtct Adr>'ana, Papp L, Rogo~cií Maria, Lungu Veronica- La biodisponibilité de vitamirres hydrosolubles dans les solutions, Arch. Un. Méd. Baik., 20, 1-2, 168, 1982 •'•R.og<>~c·iíMaria, Rácz G., Péter M- Acliunea antibacteriana a extraetelor asociate de """hr11m salicaria L. ~i Monarda fl.stulosa L., Revista Medicata, XXIX, 1-2, 138, 1983 Rogo~ ca Maria- Contributiorr a l' étude de t:rienopyrrolizines, Lab. de Chim. Thérap., Caen, 25.01.1991 Lancelot J Ch, Letois B, Rault S., Rabba M, Rogo~cií Maria- Thienopyrrolizines: New Condensed Triheterociclic System, J. Heterocyclic Chem., 31,501, 1994 Sólyom F., Rogo-$cií Maria- Tratamentul fitoterapeutic al helmintiazelor, Zoonoze §Í actualitali interapia balilor infeqioase, Tiirgu-Mure~, 1994
Lucrari prezentate la manifestari nationale Hazai rendezvényeken elhangzott előadások 'Csath-Stáncel Zamfira, Adám L., Rogo§cií Maria - Influenla unor agenli de vii.scozitate asupra proprietatilor reologice ale emulsiilor, Al VI-lea Congres Naponal de Far. ma<;ie, Bucure~ti, 4-6 iulie 1973, Vol. rez., 33 Popovici Adriana, Rogo~cií Maria, Péter M, Leucufa S., Schwartz L - Compatibiliunor agenli tensioactivi anionici din unguente eu antibiotice, Al VI-lea Congres Na!ionai de Farmacie, Bucure~ti, 4-6 iulie 1973, Vol. rez., 67 Rogo~cií Maria - Contribulii la studiul histologie ai speciei Lythnun salicaria L., Simpozoniul "Piante medicinaie ~i aromatice", Tii.rgu-Mure~, 29 ianuarie 1976 Papp L, Popovici Adriana, Rogo~cií Maria, Aran Ana - Studiul interac!iunilor intre vitamine hidrosolubile, Simpozionul "Interact:iuni medicamentoase", Cluj-Napoca, 15 mai 1976, Vol. rez., 27 RogO§cii Maria - Contribulii la cunoa~terea polifenolilor din Salicariae herba, Sesiunea ,,Resursele vegetale de interes terapeutic dinjudelul Mure~", Tiirgu-Mure~, l iulie !977 Popovici Adriana, Ristea J., Tőkés B., Papp I., Suciu Gabrie/a, Dudutz Gyöngyi, Ro-··um•rn Maria, Lungu Veronica- Forme-fannaceutice-poiivitaminate destinate uzului pediatric, Primul Simpozion al Medicamentului Romii.nesc, Bucure~ti, 19-20 ianuarie 1978, Vol. rez., 484 Popovici Adriana, Tőkés B., Suciu Gabrie/a, Rogo~cií Maria, Ristea L, Dudutz Gyöngyi, Ardeleunu Maria, Papp L - Stabilirea duratei de valabiliate a unor siropuri polivitaminate, Primul Simpozion al Medicamentului Romiinesc, Bucure~ti, 19-20 ianuarie 1978, Vol. rez., 476 Popovici Adriana, Kerekes M, Pap Z., Papp L, RogoJe/í Maria, Ardeleunu Maria Studiul eficacitatii terapeutice a unor preparatc polivitaminate lichide, A II-a Consra-
251
tuire de Farmacologie Clinidi. Medicamente noi, romane~ti ~i striíine. Pr•ohlerrted cacitate terapeutidí, farmacocinetidí ~i reactii adverse, Bucure§ti, 2 I noiernbJie; Vol. rez., !4 o Rogo§cií Maria, Gufescu Elena - Sindiul activitii!ii antimicrobiene a extracitel Lythrwn salicaria, Orientari actuale in tehnologia farmaceutidí, Tftmiíveni, 17, brie !979, Vol. rez., 26 o Rogo§cií Maria, Rácz G., Gu(escu Elena- Valoarea diagnosticií a unor caract•e• toanatomice la genu! Lytbrum, Al VII-lea Congres National de Farmacie, 25-27 octombrie !979, Vol. rez., 46 o Popovi ci Adriana, Ristea l, Dudutz Gyöngyi, Rogo§ ca Maria, Tőkés B., Suciu la, Papp I., Lungu Veronica- Sindiul stabilitapi vitaminelor hidrosolubile 1n siírurilor de caleiu in siropuri, Sesiunea juhiliara - 50 de ani de activitate a C.F., Bucnre~ti, 1979, Vol. rez. !98 • Rogo$cií Maria, Péter M, Gufescu Elena- Testarea actiunii antibacteriene §Í gice a extraetelor de Lythrwn salicaria L., Al II-lea Simpozion al M<,di'•carnertlnlui. miinesc, Bucnre~ti, 20-21 aprilie !981 o Rogo§cií Maria, Corfaru Mihaela- Tinctnri ~i extracte din piante eu continut fenoli, Simpozionul ,,Zi! ele Medicale Giílií(ene" - Probleme de tebnologie ~i calitiilii medicamentelor, Gala!i, 3-5 iulie !981 o Rogo§cií Maria, Rácz G. - Herbalit - inlocuitor de Extrapon Hamamelidis, "Coloranti vegetali de interes terapeutic", T§rgu-Mure§, 28 noiembfie 1981 o Rogo§cií Maria, Sebe B., Németh Enikő, Rácz G. - Influen(a glicozidelor "ntr"c.h; nice din Rubia tinetoruru asupra formllrii cristalelor de oxalat de calciu, Consi'átn "Orientari í'n domeniul prepari'írii medicamentelor", T3rgu-Mure§, 24-25 !982, Vol. re z., p ag. 76 o Popovici Adriana, Kerekes M, Stef L., Papp l, Suciu Gabrie/a, Tőkés B., Ar.uete" Maria, Rogo§cií Maria - Cercelliri privind disponibilitatea· ~i hi<Jdisp<mibilita·tea 1ÍÍ sortnri cristaline de acid acetilsalicilic, Primul Simpozion de Biofarmacie ~i cinetidí, Cluj-Napoca, 4 iunie !982, rez., 26 o Rogo§cií Maria, Tiíma§ M - Flavonoidele din Lythrum salicaria ~i L. vir;ga!lani Simpozionul ,,Flavonoidele ~i importanta lor biologicií", Cluj-Napoca, l Vol. rez., 24 • Rogo$cií Maria- Plantele in cosmeticá, Sesiunea "Fitoterapia in actualitate", Mnre~. 4 aprilie !984 o Rogo§ ca Maria, Rácz-Koti/la Elisabeta- Efeclnl antiinflamator ~i epitelizant ratelor eu azulene, Al VIII-lea Congres Naponal de Farmacie, Bucnre~ti, tembrie 1984, Vol. rez., 41 • Rogo§cií Maria, Rácz-Katilla Elisabeta;· Rácz G., Constantineseu T - Corelatii codinamice ale unui derival pironic eu subbstan!e active asupra SNC, Sirnpozioni "Zilele Medicale Giílií(ene", Gaia~, 4-5 iulie !986 o Rogo§cií Maria, Rácz-Katilla Elisabeta, Constantineseu T. - Sindiul toJacJtálll derivat pironic, Simpozionul ,,Zilele Medicale Giíla(ene", Galap, 4-5 iulie !986 o Rogo§Cií Maria, Péter M, Rácz-Katilla Elisabeta _:_ tJnguent cicatrizant, Si1npoziom ,,Medicamente antidot in noxe industriale", T3máveni, 25 aprilie I 987, Vol. rez., 23
252
Rogo§cií Maria, Péter M, Rácz G. - Tmctnri ~i extracte obpnute din speeia Lythrum salicaria- Nota I. Primul Simpozion "Plantele Medicinale- Realiziíri ~i perspective", Piatra Neam!, 17-18 octombrie !986 Rogo§cií Maria, Rácz-Kotil/a Elisabeta, Rácz G., Vqtemean Simona- Contribupi la tratamenini fitoterapeutic al ulcerului gastric, Al II-lea Simpozion ,,Plantele Medj
ficarea cercetarii farmaceutice prin realizarea de medicamente ~i produse cosmetice", Targu-Mnre~, 24 iunie !989 Rogo§ca Maria, Rácz-Katilla Elisabet a, Constantineseu T. - Cercetarea efectului analgezic al derivaplor de maltol, A VII-a Sesiune de valorificare a cercetiirii medicale, Targu-Mnre~, 17-18 mai !991, Vol. rez., 88 RogO§cií Maria, Péter M, Rácz-Katilla Elisabeta - Cercetiiri in vederea obpnerii unui unguent eu ro! epitelizant, Zilele Universitiilii de Medicinií ~i Farmacie, Cluj-Napoca, 8-12 decembrie 1992, Vol. rez.,17 Triíistaru Marcu Jonela, Rogo~cli Maria- Necesitatea computerizárii tratamentului eu antibiotice, Simpozionul de Fitoterapie, Targu-Mnre~, 27-28 ianuatie !994, Vol. rez., 29 Rogo§cií Maria, Csibi Enikő Anna - Cercetári in vedera obtffierii unor preparate cosmetice eu continut de extraele vegetale, Simpozionul de Fitoterapie, Targu-Mure~, 2728 ianuarie 1994, Vol. rez., 38 Rogo§cií Maria - Fitoterapia afeqiunilor hepato-biliare, Simpozionul ,,Actnalitií!i in patologia hepatica a copilului ~i adullnlui tanar", Bistri(a, 6-7 octombrie !994 Rogo~cií Maria, Constantineseu T., Péter M - Sinteza unor 0-acilderiva!i de hidroxi2- metil- 4 H- piran-4-onií, Al X-lea Congres National de Farmacie, Cluj-Napoca, 2224 septembrie !994, Vol. rez., 81-82 Rogo§cií Maria, Péter M, Brassai J., Constantineseu T.- Cercelliri in vederea obpnerii unor ape de gurií eu efect antimicrobian, Simpozionul ,,Fitoterapia cavitiítii bucale", TarguMnre~, 18-19 mai !995 Rogo§Clí Maria, Péter M, Marcu Jonela - Stndiul unui extract vegetal recomandat in afecpuni ale cavitiípi bucale, Simpozionul ,,Piante medicinale - Realiziíri ~i perspective", Piatra Neamt, 28-29 septembrie !995 Rogo§cií Maria, Flori~tecmu Maria, Morariu S. H - Evaluation of adverse reactions of antibioticotherapy and chemotherapy in children (0-16 years), Conferinia Naponala de Farmacie, Tilrgu-Mnre~, 16-18 octombrie !996, Vol. rez., 64 (Revista de Medicinií ~i Farmacie/Orvosi és Gyógyszerészeti Szemle, vol.42, supl.2, 49) RogO§cií Maria- Tradiliile folosirii unor piante medicinale in~cosmeticií, SinJpozionul de Elnomedicinií, Tilrgu-Mnre~, 4-5 aprilie !997, Revista de Medicinií ~i Farmacie l Orvosi és Gyógyszerészeti Szemle, 1997,43, sup!. 2, 23 Rogo§Cií Maria, Rogo§cií Ruxandra - Acpuuea hipoglicemiantii a extraetelor de Lytbrum salicaria L., Al VI-lea Simpozion de Fitoterapie, Fitoterapia- Metoda alternatíva in tratamenini bolnavilor de diabet ~i cancer, Biertan, 1-2 august !997 Rogo§clí Maria, Nistor Mihaela, Rogo~clí Ruxandra - Contribupi la sindiul alimenta!iei sugarului bolnav, Congresui National al Societií(ii Romane de Gastroenterologie ~i Hepatologie Pediatricií, Bistri(a-Niísiíud, 23-25 aprilie !998, Vol. rez., 14
253
•
Vizi Loredana, Rogo.jcCí Maria - Studiul prezentei agentHor microbieni in Primul Congres al Studentilor ín Medicinii ~i Tinerilor Medici, martie 1997, (Revista de Medicinií ~i Farmacie/Orvosi és Gyógyszerészeti vol.43, supLl, 50)
Participari la congrese ~i confefinte internationale Nemzetközi tudományos rendezvények •
•
•
•
•
•
•
•
•
Popovici Adriana, Tőkés B., Ristea 1., Suciu G., Papp 1., Dudutz Gyöngyi, Maria, Lungu Veronica- Médicaments avec des sels de calcium et phoS]Jh<Jre p61 enfants et les adultes, Les Jours Médicaux Balkaniques, 30.08-4.09. I 981, Lancelot J Ch., Rault S., Rogo§cií Maria, Letois B., Laporte C., Rabba Mpyrrolisines a visée psychotrope, 27'm' Rencontre Internationale de Chimie tique, 1-5.07.1991, Caen, France, Vol. rez., N-5 Rogo§cií Maria, Gufescu Elena - Education and responsability of pharmacy cians in Roman.ia, International seminar - Pharmacy technicians in future, 1991, Hillerod- Danmark, Vol.rez., 9 · Popovici Juliana, Cuciureanu R., Dorneanu V, Popovici A.T., Hri.jcu Rogo§cií Maria - Biodisponibilité de la rifampicine des formes pnarrrrac;emiq orales, 6 eme Congres Internationale de Technologie Pharmaceutiques, L-4.UO ••u Paris, France, Vol. rez., 273-278 Rogo§cií Maria, Csedő C. - The specializalion System of Pharmacist in Education in patient oriented Pharmacy, Hradec Kralové, Czech Republic, 1993, Vol. rez., 58 Rogo§cií Maria, Constantineseu T., Rácz-Katilla Elisabeta- Synthése et ,activité gique des 0-acyl-derivés de 3-hydroxy-2-methyle-4H-piran-4-ones. I. Etude cologique, VIII Congreso de la Sociedad Espafiola de Quimica Terapeutica, 1.10.1993, Salanianca, Espafia, Vol. rez., 95 Rogo~ ca Maria, Tráistaru-!'4arcu Jo~ela- Inforn:ation database relating ~o 10' Congress of Hungartan Hospital Pharmactsts, 20-22.04.1995, Pecs, VoL rez., 23 Rogo§ e/í Maria, Nistor Mihaela, Rogo§cií Ruxandra- Artificial feeding I" European Conference on Mother and Child Healt, 22-24.04.1998, Bttdape,;t,J gary, Vol.rez,, 54 . Rogo§cií Maria, Csedő C. - Ethical aspects of automedication in ~~:;.':ri,;:~ onal Symposium, Ethical and Economical Aspects of pharmacotherapy, sary of Charles University, 3-6.04.1998, Hradec Kralové, Czech Republic, Vol.
Brevete de inventie l Szabadalrnak •
Sirop polivitaruinizat pentr~ uz infantil, Breve! de iuventie Nr. 76070 din Ol. OSIM, Produs iu laboratorul de microproductie aJ. Facultiilii de Farmacie din 1980. Autori: Adriana Popovici, I. Ristea, Tőkés B., Papp 1., Maria Rogo:1ca;( briela Suciu, Pap Z.
254
Sirop polivitaminizai pentru uz infantil eu mai multe vitamíne, Breve! de ínvenpe Nr. 76071 diu 01.12.1978, OSIM, Produs in laboratorul de ruicroproducpe al Facultiilii de Farmacie Tg-Mure~ diu 1980. Autori: Adriana Popovici, I. Ristea, Tőkés B., Papp I., · ·Maria Rogo~ca, Gabriela Suciu, Pap Z. P'roooeeleu de stabilizare a guaiazulenei din solutiile de produse farmaceutice fotooxidabile, Breve! de iuvenpe Nr. 89460 din 30.01.1986, OSIM. Autori: T. Constáiltinescu, Lucia Mutiliac, Elena Constanta Negoescu, T. Marinica, Maria Gheorghiu, Maria Rogo~cií, Mona Eugenia Voiciu; ~tefana Jurcoane Sirop eu calciu, Breve! de invenpe Nr. 144414 din 12.03.1990, OSIM. Autori: Popovici Adriana, Ristea 1., Tőkés B., Papp 1., Rogo~cií Maria, Suciu Gabriela, Giurgiu M.
Contraete de cercetare ~tiintificií l Kutatási szerződések Contract de cercetare nr. 761 din 14.02.1976 eu A.S.M.- Sirop polivitaminat Contract de cercetare nr. 2915 diu 12.06.1981 eu I. Ch. PRODCGMPLEX TiirguMure~- Tehnologia de microfabricafie a produselor obfinute prin prelucrarea plantelor medicina/e §i aromatice: HEPATOBIL, PRODCORD, BRADOL (esen{ií de brad peniru biíi medicinale), HIPORIB, RUBRODERM CALENDOL; Contract de cercetare nr. 4344 din 30.09.1980 eu !.M.B. Bucure~ti eu terna Optimizarea calitiífii acidului acetilsalici/ic desfinal prepariírii comprimatelor; Contract de cercetare nr. 4164 din 26.10.1981 eu C.C.B. Ia~i, Statiunea "Stejarul" Piatra Neamt eu terna Microanalize pentru stabilirea confinutului de alcaloizi la cuituri de tesuturi ~i celu/e de Papaver sornniferum L.; o Co~tract de cercetare nr. 1330 din 31.03.1981 eu fntreprinderea de Produse Cosmetice "Nivea" Bra~ov eu terna: Obfinerea materialu/ui de ínmulfire la speeia Achille a millefolium ~i Arnica chamisonis; Contract de cercetare nr. 1331 diu 31.03.1981 eu !.P. Cosmetice "Nivea" Bra~ov eu tema: Obtinere a unui produs vegeta/ eu acfiune astringentií din Salicariae herba; Contract de cercetare nr. 3346 din 4.08.1981 eu fntreprinderea de Produse Cosmetice "Nivea" Bra~ov eu terna: Elaborarea metodologiei de control ~~ caracterizarea unor grupe de produse cosmetice ~~ materii prime prtvind gradul de iritabilitate, acfiunea decongestionantií, efectu.l astringent, acfiunea revitalizantií; • Contract de cercetare nr.1692 din 3.05.1982, colab.la contract 430 CCF/1980-83, cod 500034 eu ICECHIM Bucure~ti eu terna: Verificarea ac{iunilor farmacodinamice ale compu§ilor de degradare ai guajazulenei ín produsul farmaceu/ic ROMAZULAN; Contract de cercetare nr. 584 din 18.02.1983, co laborarela contractul 430 CCF/80-85 act ad. l/83, cod 500034 eu CCF-1CECHIM Bucure~ti eu terna: Verificarea ac{iunilor farmacodinamice ale unor produse de origine vegetalií; Contract de cercetare nr. 1074 din 28.09.1983 eu C.C.B. la~i, Stapunea "Stejarul'' Piatra Neamt eu terna Determínarea confinutului fn ulei volatil la probe de Coriilndfum sativum ~i Carum carvi tratale eu agen{i mutageni §i cultivate pe teren fn care s-a_ introdus niímol bio/ogic de la C. P. Borze§ti: • Contract de cercetare nr. 522 din 10.02. 1984, colaborare la contractul 455 CCF/1984-86 eu CCF-ICECHIM Bucure~ti eu terna Contro/ul bacteriologic §i toxicitatea Maltolu/ui
255
•
Contract de cercetare nr. 4098 din 15. 09.1984 eu !.M.B. Bucure~ti eu terna {zrea meto~elor cantitatíve de control al urtor substante medicamentoase farmaceuti ce:
•
Contract de cercetare nr. 289 din 28.01.I985, colaborare la contractul 455 LL""u' 86 act ad. l 185, cod 2AA080 eu CCF-I~ECHIM Bucure~ti eu terna Cercelliri unor efecte farmacadinami ce ale Maltolului· • Contract de cercetare nr. 4485 din 10. 12. 19S5, colaborare la contractul 455 cc:F/]•.9 -86 act ad.l/1_986, cod 2AA280 eu CCF-ICECHIM Bucure~ti eu terna Jntera·,-tt;: farmacologzce mtre Maltol # substante medicamentoase uzuale · • Contract de cercetare nr. 4486 din 10. 12. !985, colaborare Ja co~tractul 354 -90 cod 5DOJ30 eu CCF-ICECHIM Bucure~ti eu terna Determinarea tox'iciitiífi{űi concentrate de cicoare; •
Subco':_tr?ct de cercetare nr. !732 din 28.02.1986 eu L P.LL.F. Tiirgu-Mure~ eu Cercetarr asupra unor piante aromatlee ~i condimentare in vederea obfinerii centrate condimentare lichide;
Contract de ce:cetare ~- 1131 din 5.05.1986 eu CCF-ICECHIM Bucure~ti eu Studml mlcrobzologlc JI toxicologic al produselor Ap ifitol JÍ Anghiro/· · • Contract de cercetare nr. 598 din 2.03.1987, colaborare la contract 4'Í3-CCF/I act ad. 2AA3_81_ eu CCF-ICECHIM Bucure~ti eu terna Cercetlír i farmaceuli ce in rea valorificaru unor subproduse din industria de prelucrare acetineide co 1,;fl-c•im11rti benzoat ~i acetil-sa/ici/at; •
•
C?ntract de cercetare nr. 5093 din I .08.1990 eu S.C. "ELOR" S.R.L. Ora~tie _ mmarea toxicitiífii unor arome.
KLRUKAIGYÓGYSZERÉSZET dr. Rogo$Cií Maria egye-temi előadótanár
klinikai ismeretei lehetőséget biztosítanak az orvossal való együttműködésre, egy és ésszerű kezelés megállapításában. Gyógyszerészet Tanszék 1993. IX. I -én alakult és került be a tantervbe Rogo~ca Maria, egyetemi előadótanár vezetésével. Jelenleg a tanszéken egyetlen oktató dolgozik. · A Klinikai Gyógyszerészet kötelező tantiirgy az V. éves hallgatók részére, 'IJ'.első félen (IX. félév), heti 2 óra előadással és 2 óra gyakorlattal, illetve félévenként 32 óra e!iiadassal és 32 óra gyakorlatra], összesen 64 órában. A:z előadásokat román és magyar nyelven Dr. Rogo~ca Maria egyetemi előadótaniif előadások és gyakorlatok célja a gyógyszerészhallgatók beteg-centrikus szemlélekialakítása a kórházban fekvő beteg ellátására és a gyógyszeres terápia ellenőrzé Ugyanakkor segíti a hallgatókat, hogy a gyógyszerhatástani, biofarmáciai, farmakokirtetilkai, biokémiai, toxikológiai, gyógyszerészeti kémiai, gyógyszertechnológiai stb. ismereteiket értékesítsék az orvos-gyógyszerész együttműködésben, hogy hozzájáruljanak a szük,;ég•es információk alapján egy hatékony gyógyszeres terápia kiválasztásához és elő-
A:z
A gyógyszerészhallgatók, azonkívül, hogy részt vesznek a gyógyszerek egyadagos elosztási rendszerében, ez a tanszék felkészíti öket a klinikai tevékenységre, az egészségügyi nevelésre, a gyógyszeres anamnézisre, a fekvő és járó betegek tanácsadására és megfif~elés
valamint a monitorizálást igénylő krónikus kezelésekre. A gyógyszerészhallroint jövendő szakember, felkészül a gyógyszereskölcsönhatások és mellékhatások .kimu1tatására, a gyógyszeres hatás/kockázat mérlegelésére a beteg érdekében, valamint . farmakovigilenciai és klinikai kutatási tevékenység végzésére az új gyógyszerek terápiába
való bevezetéséhez. Korábban a Gyógyszertechnológia Tanszéken (1971-1990), a Gyógyszerészeti NövérlV!ani Tanszéken (1990-1994), a Gyógyszerészeti Kémia Tanszéken (1991-1996) végzett tudományos és didaktikai tevékenység, az egyes tanszékekkel való együttműködés (Gyógyszerhatástan és Mikrobiológia Tanszékek) egy széles látókört biztosítanak dr. Rogo~ca Maria egyetemi előadótanárnak a jövő gyógyszerészek képzésében és szám os kutatási téma kidolgozásában. Dr. Rogo~éa Maria, egyetemi előadótanár 1984 óta a gyógyszerésztudományok doktora. Doktori értekezésének címe: "Speciile de Lythrum din flora R.S.R.", tudományos irányító: dr. Rácz Gábor egyetemi tanár - Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. A doktori értekezés eredménye a HERBALIT készítmény, amit 1983-ban a brassói Nikozmetikai gyiir adsztringens készítményeiben használt fel. !990. XI. l. -1991. I. 31. közölt a franciaországi Caen-i Egyetemen, dr. Max Robba, egyetemi tanár, az egyetem rektora és dr. Sylvain Rault egyetemi taniir, a Gyógyszerészeti Kar dékánja által vezetett Gyógyszeres terápia laboratóriumában részt vett egy kutatási programban. A:z ott végzett munka eredményeit, az eltöltött periódus végén egy tanul-
mányban "Contributi on al'étude de thienopyrrolizines" címmel mutatták be.
Dr. Rogo~ca Maria egyetemi előadótanár 4 szabadalom társszerzője, számos kutatási témában vett részt (dr. Constantineseu Titus, dr. Rácz Gábor, dr. Rácz-Kolilia Erzsébet, dr. Péter Mihály), 22 kutatási szerződés keretében, számos tudományos dolgozat szerzöje
256
257
·(több mint 120), melyekkel belfóldi- és külfóldi tudományos rendezvényeken vagy szakfolyóiratokban jelentette meg. Dr. Rogo~cii Maria egyetemi előadótanár hozzájárult 3 gyógyszerkészíttnény sához és előállításához, amit a Galenusi Laboratóriumban készítettek (Polivitamin la, Polivitamin szirup és Prostafit compus oldat). A Klinikai Gyógyszerészet Tanszék szervezésében megemlíthetjük a gvóe-vs;,er.
patrunderea sistemelor modeme de calcui in farmacii a impus accentuarea pregiitirii :tuclen!ilclr de la facultii!ile de farmacie in domeni ul evidentei computerizate ~i al utilizárii :ist<,m<,]or modeme de gestinne a bazelor de date. Acest lucru a fos! posibil datarita unui compendin de lucriiri practice (Ferencz L., 1996) ~i a achizi!ionarii unui program de ;aJculactor de evidenta farmaceuti ca, care este instalat in Laboratorol de informatica ~i uti· .. · de studen!i in cadrul orelor de lucrari practice.
Funcpa
gazatot írtak ezen a tanszéken. Dr. Rogo~ca Maria egyetemi előadótanár tagja az Acta Phytotherapica szakfolyóirat Szerkesztőbizottságának, az Európai Sejtbiológiai Társaságnak és 1 az Európai Klinikai Gyógyszerészeti Társaságnak (E.S.C.P.).
EVIDENTÁ FARMACEUTICÁ COMPUTERIZATÁ prof dr.
Csedő Corol l ~eflucr.
drd. Ferencz László
Disciplina avand ca obiect evidenta fa11naceutica figureaza in planul de imratiímiin( anul !950 sub diferite derrumiri (evidenta econami ca, evidenta finandarii, cm1talJilii farmaceutica, evidenta economica ~i legisla!ie farmaceutica). Íntre anii 1965-1994 plinele sub denumirile amintile au fast conduse de prof. dr. Csedő Caro!. Acesle
au avut menirea de a contribui-la imbogiitirea CWlO§tintelor viitarilor farrnaci§ti in niul evidentei economice ~i finandar-legislative. Programele analitice au fast de
imbuniitiitite, referindu-se la procesul de circulatie al medicamentelor, articolelor medicale ~i stornatologice. Studentíi au avut posibilitatea de a invata utilizarea statistice, mi~carea produselor farmaceutice, a banilor, precum ~i a hunurilor de care se gasesc in cadrul fiecárei farmacii. Totodata au fast pregatiti pentru coJnd1Je<,re:Ill1ól
tatHor fatmaceutice, precum ~i rentabilizarea muncii in aceste unitati. Ín 1990, odatii eu schimbarea radicalii a planului de inviítamant al facultii(ilor de made, disdpiina a renunJat la capitolele de legislatie farmaceuticlí (care acum figlllfe:JZ[ disdpiina Organizare ~i legisla!ie farmaceuti ca). Ín anul !994 disdpiina i~i schimba denumirea in "Evidenta farmaceutica comp,út("'
rizata", ~i este preluata de ~ef lucr. ing. Ferencz László, care apus bazele acestei ne noi, in concordanta eu noile tendinte de informatizare a evidentei farmaceutice.
Carti: Csedő C., Horváth T., Ajtay M, Monea M: Evidenta Tg. Mure~ ~i O.F. Tg. Mure~, !974
~i
legislatie farmaceutica, l.M.F.
Cursuri ~i !ndnunatoare de lucrari practice Egyetemi jegyzetek Csedő
C., Horváth T., Ajtay M.: Evidenta ~i legisla(ie farmaceutica. Litografia l.M.F. !974 • Csedő C., Horváth T., Ajtay M: Gyógyszertári ügyvitel és jogszabályozás. Litografia · LM,F.Tg. Mure~, !975 (Ed. l), !978 (Ed. II) Ferencz László: Sistemul FoxPro pentru farmaci~ti. Lucrari practice pentru studenti. Litografia U.M.F. Tg. Mure~, !996 '
T g.
Mure~,
Íntre anii 1994-1997 disdpiina s-
De:;;i facultative, cursurile au fost umíate de un numár mare de studenti, ca dovada resului erescut pentru modernizaréa sisternului farmaceutic. Din 1998 a devenit discip]lií obligatorie in cadrul anului V:, semestrni II, eu 32 ore de. curs ~i 32 ore de lucriiri Ín toti cei 4 ani de existenta a disciplinei, cursurile au fast tinute in Iimba mmon~
maghiará de dítre ~ef lucr. Ferencz László, ca ~i lucráfile practice.
258
259
Cadre didactice: dr.
Csedő Károly
egyetemi tanár l drd. Ferencz László adjunktus
A gyógyszertári nyilvántartás tárgyú diszciplma 1950--től iöbb néven is tantervben: gazdasági nyilvántartás, pénzügyviteli nyilvántartás, gyógyszerészeti lés, gazdasági nyilvántartás és gyógyszerészeti törvénykezés stb. 1965-1994 ..~.~~•.• 4 széket dr. Csedő Károly professzor vezette. E tantárgy hozzájárult a jövőbeli szek gazdasági, pénzügyviteli és törvénykezési felkészültsége'hez. Az évek anyag állandó felújítás alatt állt, így a diákok elsajátíthatták a gyógyszerek, az . fogorvosi segédeszközök forgalmát, megtanulhatták a statisztikai nyilvántartást, a gyógyszertári leltári tárgyak forgalmát Többek közölt a gyógyszertári munka vezésére és a gyógyszertár vezetésére vonatkozólag is kaptak kiképzést. 1990-ben a gyógyszerészeti karok tanterveinek radikális módosulása folytán, · szék lemondott a törvénykezési fejezetekről (melyeket jelenleg a Gyógyszertári . és Törvénykezés Tanszék keretéhen adják elő). 1994-ben a tárgy neve a "Számítógépes gyógyszertári nyilvántartás"-ra válto:
Titiul ~tiin!ific doctor ín Ladislau
Problemele specifice managementului fannaceutic sunt abordate ín cadrul cursului universitar intitulat "Notiuni de management, marketing ~i legislatie farmaceutidí", debuteazii in !999. Legislatia farmaceutidí s-a predat impreuna eu Evidenta economica, lncá de la í'ncepuínfiintárii facultii!ii, de ditre. dr. farm. Kacsó Adalbert, dupá care distiptina a fast prede conf. dr. Formanek Iuliu. Din anull997, no!iuoile de legisla(ie farmaceutidí suot nr•eda1te studentilor din ann! V, de cátre conf.dr. Rosenberg Ladislau. Ín cadrul ~cestei discipline studen!ii suot familiariza(i eu legisla(ia farmaceuticá din Rc1ma1nia precum ~i eu normele existente ín alte tári din Europa ~i din lume, pas important vederea integriírii sistemului fannaceutic national in cel international. Temele ~tiintifice abordate de conf. dr. Formanek luliu au fast _alese din dorneuiul con. tr<Jlului medicarnentelor, fitochimiei ~i organizárii farmaceuti ce. In cadrul acestar cerce. a colabarat la numeroase lucrari ~tiintifice (v. la Chimie furm.). A colabarat ~i la ela,."'""''e" uoor monografii din Farmacopeea Romaná ed. a VIII-a.
Teze de doctorat l Doktori értekezések •
conf dr. Rosenberg Ladis/au o
Con[ dr. Formanek I. ~i-a sus!inut teza de doctorat intitulalá "Studiu farmacognostic comparativ al plantei Rubia tinctorum L. ~i a unor specii inrudite", ln anul 1972 - con- _ ducátor ~tiintific: prof. dr. Rácz Gabriel, U.M.F. Tg. Mure~. · . Teza de doctorat a !ui con[ dr. Rosenberg L. este intitulatii: ,,Actiuoea antifungiCii a uleiurilor volatile ob(inute din taxoni ai farniliei LAMIACEAE/LABIATAE", !993, U.M.F. Tg. Mure~. Conducátor ~tiintific: prof. dr. Rácz Gabriel.
Lista lucrarilor reprezentative l V álogatott tudományos közlemények o
260
1998-+
Disciplina de Organizare ~i Legisla!ie Farmaceutidí, care se predá studen!ilor dm anul se ocupa eu stabilirea principiilor de funcp_onare a intregutui sistem farmaceutic, in cortte>otul general al ocrotirii sániitá(ii. Dupii 1989, Ú1 condiliile dezvoWírii economiei de in Romfurla, respectiv a privatizarii sistemului fannaceutic, un aspect important ín disciplinei revíne dezvoltárii aptitudinilor manageriale la noua generatie de far-
ORGANIZARE ~I LEGISLATIE FARMACEUTICÁ
Organizarea farmaceuticlí, ca disciplina de sine státátoare, a fast ínfiin(atá ín versitar 1951/1952, fiind condusá, íntre anii 1951-1962 de farmacist principal Incepánd din 1962, cursurile ~i lucr~rile practice au fast sustinute de conf. dr. Iuliu, pilná la pensionarea sa ín anul 1997, cánd activitatea a fast preluatá de dr. Rosenberg Ladislau.
ín
Formanek I., Nagy ö., Fülöp L. - Date referitoare la contraiul fizico-chimic al dopurilor de cauciuc pentru flacoane de perfuzii., Rev.Med.Tg.Mures, nr.3-4,1967., p.360.
261
• • •
• • • • • • • • • •
Formanek J. - Studiul cromatografic al principiilor antrachinonice din roibií tinctorum L.), Rev. Med. Tg. Mures, nr. 3,1969, p. 337. Formanek I. - Studiul metodelor de dozare a derivatilor antrachinonici din roibií bia tinctorum L.), Rev. Med. Tg. Mures, nr. 2,1970, p. 206. Formanek J. - Continntul in derivati antrachinonici al radiicinil or de roibií 'J\.<"onu torum L.), in funcpe de diferip factori. Rev. Med. Tg. Mures, nr. 3-4, 1970, p. ref. in: International Pharm.Abstr., 22, 1971, p. 865. Goina T., Hobai St. Rosenberg L. - Electrozi membrane lichide ion-selectivi nnii alcaloizi, Farmacia, vol. 26, 3, 1978, p. 141-146. Rosenberg L. - Plantele medicinale eu actiune antifungicií. Terapia an•tiftmgicií,·Si Medical, nr. I, 1991, p. 33-35. Rosenberg L. - Date despre istoricui Farmaciei din Biertan, Sibiul Medical, nr. I, 1995,p.68-69. Rusu D., Rosenberg L. - Fitobil tab1ete. Studiu clinic, Sibiul Medical, Anul VI, !995, p. 33-36. Bojifa M, Siíndulescu R., Rosenberg L. - Integrarea farmaceuticii din Rc>miini•!; structurile europene, Sibiul Medical, Anul VI, nr. UI, !995, p. 91-93. · Rosenberg L. - Phytoterapeutic model - Biertan, Acta Phytoterapeutica J\.Ulll
. A Gyógyszerészeti Kar létrejöttekor a Gyógyszertári törvénykezés! a Könyveléssei oktatta dr. Kacsó Adalbert gyógyszerész, majd a Tanszék vezetését dr. Formanek egyetemi előadótanár veszi át. 1997-től a Gyógyszertári törvénykezés fogabuait az éves hallgatóknak dr. Rosenberg László egyetemi előadótanár okta\ia. E tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a romániai gyógyszertári törvény\(ezésvalamint európai és más országok irányelveivel, mely ismeretek nélkülözhetetlenek a gyógyszerészeti rendszernek a nemzetközi rendszerbe való bekapcsolódásához. Dr. Formanek Gyula előadótanár tudományos kutatási témái a gyógyszerellenőrzés, a \fit<>kéJnia és a gyógyszerügyi ~zervezés területéről származtak. E témakörökben szárnos
szerzője, ill. társszerzője lett (ld. a Gyógyszerészeti Kémiai Tan2;r~:i~:~~~E~~k~ö,~zl~~e~m<ény · Részt vett a VIII-as Román Gyógyszerkönyv egyes monográfiáinak
MERCEOLOGIE MEDICALÁ ~I FARMACEUTICÁ conf dr. Rosenberg Ladis/au A fost infiintata in anul nniversitar 1951-1952, de catre prof. dr. Mártonfi László, care condus disciplina in perioada 1951-1962. Din 1962, activitatea a fost preluata de conf. . Formanek Iuliu, iar din 1997 de ciítre conf. dr. Rosenberg Ladislau. ln cadrul disciplinei, care se preda studenplor din anul II, sunt prezentale instrumen~i
aparatele medicale si farmaceutice, iar in ultimii ani, o serie de notiuni pri.vitoare la
mana,:err<enltul caliilitiL ·
Functia didactica
GYÓGYSZERTÁRiSZERVEZÉSÉSÜGYV1TEL
1962-1997
dr. Rosenberg László egyetemi előadótanár A gyógyszertári ügyvitelt mint önálló tantárgyat, az 195111952-es tanévtől vezetik és 1951-1962 közölt Nagy Örs illgyógyszerész oktatatta. 1962-től az eliiadláscJkat.,és;. gyakorlatokat dr. Formanek Gyula egyetemi .előadótanár tartotta nyugdíjazásáig, mikor a Tanszék vezetését dr. Rosenberg László egyetemi előadótanár veszi át. A tanszemélyzet listája az előző táblázatban található. A Gyógyszertári ügyvitel és törvénykezés tantárgyat az V. éven okta\ják, és az gyógyszerészeti rendszer müködéSi elveinek megismerésével foglalkozik, az eg,észsé1:v delemmel szaros összefüggésében. 1989 után, a romániai piacgazdaság fejllőd<ése, mint a gyógyszertári privatizáció körülményei közölt ezen tanszék keretében ségüvé válik az új gyógyszerész-generáció menedzseri képességének kifejlesztése.
262
19984
GYÓGYSZERÉSZETI ÉS ORVOSI MERCEOLÓGIA GYÓGYSZERTÁRi ÁRUISMERET dr. Rosenberg László egyetemi előadótanár
Ezt a Tanszéket az 1951-1952-es tanévben hozták létre és 1951-1962 közőrt dr. MárLászló egyetemi tanár vezette. 1962-től a Tanszék vezetését dr. Formanek Gyula emrett,mi előadótanár, majd 1997-től dr. Rosenberg László egyetemi előadótanár veszi át.
263
E tantárgy keretében a ll. éves hallgatóknak bemutalják az orvosi és gy,ó"''S7R az utóbbi években,_ számos
műszereket, eszközöket és felszereléseket, valamint mat aminőség-managementtel kapcsolatosan.
Vita nostra brevis est Brevi finietur Venit mars velaciter ~:---"-'~
MARKETING FARMACEUTI C con[ dr. Rosenberg Ladis/au
Qapit nos atraciter Nemini percetur
Aceasta disciplina a fost introdusa ln anul universitar 1992/1993 fiind dr. Alecu Nicolae, ~ef lucr. drd. Striimbu Adela ~i farm. primar Kerek Mária re). Din 1997 cursurile ln Iimba maglllara aufost finute de conf. dr. Rosenberg No(iunile de Marketing Farmaceutic, predate studen(ilor din anul IV, asigura (iile privitoare la efectuarea studiilor de piala din sectorul farmaceutic.
Cadre didactice: Numele
Functia
Titiul ~tiinpfic
doctor in ~tiin-
GYÓGYSZERÉSZETI MARKETING dr. Rosenberg László egyetemi előadótanár
Ezt a tantárgyat az 1992/1993-as tanévben vezették be, az előadásokat dr. !ae lektor, Striimbu Adela adjunktus és Kerek Mária főgyógyszerész tartotta. l magyar előadásokat dr. Rosenberg László egyetemi előadótanár tartja. A Gyógyszerészeti marketing, melyet a IV. éves hallgatóknak oktatnak, gyógyszerészeti ágazatban a piackutatáshoz szükséges információkat
264
PANTEONUL FOSTILO R PROFESORI SI CONFERENTJARI TANÁRAINK ÉS ELŐADÓTANÁRAINK PANTEONJA
HankóZoltán
Balogh László
Ristea loan
Dr. Nemes István
Kiss Árpád
Epe1jessy Anna
Kopp Elemér
Dr. Spielmann József
Soós Pál
Papp József
JURÁMÁNTUL FARMACISTULUI * "JV\
IY\tv-eaga mea activitate voi
da
dovadO de o atitL\diV\e
umanO. fafCt de om ~i de colectivit9te. Voi
i""especta demY\itatea ~i
pevsonalitcáea
bolnavL\ILI.i1
pvofesiunea- eu coV\ytiiM.ciozitate, ~<"espect&V\d no.-.mele de e ti cO 7 i oV\tolog ie
Voi
fi
fo. l""mo.ceL\i:icO. covect eu ~il'\e lnsum.i
colaboi"'O.Y.eC\1
yi
1'\L\-VOÍ
_yi
Caudeamus igitur Juvenes dum sumus Dost jucundam juventutern Dost malestarn senectutem Nos habebit humus
ctA. confl"afii mei1 cC:u'"ov-o.
l"efuzo. sQ Je C\Col""d spvijivu-~.f, c&V\d mi
ín Íi'\tel"esul boli'\avult.-~.i.
N v. voi accep+a su.b V\Íci
t.-1.1"\
motiv ca activito.tea mea de ta">>w.d<
fie utilizatO. í'mpotviva sO.V\O.tOfii yi viefii omului.
fi
t
3ul"1
fafO
de cel ;_CH"e, datovitO. bolii,
pe oV\oal"e1 í'n mod soleml'\ yi liber!"
GYÓGYSZERÉSZ ESKÜ "éiJész tevékeV\ységembeV\ mélységeseV\ embel"-séges magato taY\tÁ.sÍtok az embev- és a közösség ivé\V\t, Tiszte!V\i fogom a beteg méltóságát és személyiségét, somat lelkiismeveteseV\ gyako~Oiva, a gyógyszel"észeti etika lógio. előívósai szev-iV\t.
3ellemem feddh.e+etleV\ lesz miV\d saját maga~l'nal, »'liV\d immal szembeV\1 o.kikV\ek együitmC\ködését fogom kkv-V\i 1 és V\em vissza segítségemet, amiko v- ezt a beteg év-dekébeV\ -kévik tőlem. SemmiképpeV\ V\em eV\gedem meg, hogy gyógyszeY-észeti "'"'"'"" mo.t az embel" egészsége és élete elle"' haszV\álják fel. Tü.velmes és megéY.tŐ ··leszek azzal Bzemben1 aki betegsége V\em
adja meg a nekem kijái-"Ó tisztel~-tet.
éskl..\szöm, becsü.letemv-e1 Ü.vmepályeseV\ és szabadoV\1 JsteV\ ' ugy sege,,.Jen.l"
* Legea privind exercitarea~ profesiunii de fannacist. infiili!ID-ea. organizarea ~i funtc!i.•>nare~ giului Farmaci~tilor din-Románia (18 aprilie 1997)- publicata in Monitorul Oficíal Anul IX., Nr. 89. P.!., 14 mai !997- cap.I.,.Sect. l, Art. 3- aliniatul 3. 268
PROMOTIILE DE FARMACISTI DIN TÁRGU MURES 1950~1998
A MAROSVÁSÁRHELYI GYÓGYSZERÉSZ-NEMZEDÉKEK
A{
1950 Béres János ClemensÉva Csákyida Csizek KornéHa Gogolák Márla Kolilla Erzsébet Kövy Gyu}a Lőrinczy E va Princzinger Emő RáczGábor Sarudi László Simonfi Zoltán Sylveszter Éva Szabó Endre Szini László
Szendrei Dénes Szöllősi Ilona Takács Gizella Voith Mihály Weichelt Magda ~ Zakariás Ibolya
19521953 BarthaEdit Berekméri Péter BéresÁdám
1951 Ács Géza Ádám L:ljos Barálky Anna BarbuJ Pál Benedek Zoltán BrémMária Csegedy Jolán Csontos Levente Dembrovszky Ilona Derrnia László DósaEdit Harauth Dezső Harry Zsuzsarma Kacsó Adalbert KarresÉva Kimillinich Vera Kiss Zoltán Klein Mária Komhoffer Wilhelm Kovács Anoa Körtvélyessy Lívia Mihalik Irén NagyEtelka OrbánMagda SchlettEmő
Szabó Ilona Szántó Endre
270
211
BéresMária Csedő Károly Csepreghy U. Gabriella Demeter Olga Ertzmarm F. Magdolna Foltinek Ádám Fosztó Lenke Fülöp Lajos Harauth Jenő Horváth Margit Joanovics István Klein Margit Lakatos Emma Makkai Imre Márk Mária Micheu Gheorghe Mózes Irén Mózes Judit Nagy Zoltán Orbán Sándor Porkoláb Margit Sárbu Samuilií St§ncel Zamfira Szabó András . Tódor Sándor Tordai Júlia Végh _(3yörgyi 'Yerinescher Brigitta
1954-
1955 Andor Gizella Ádám Valéria BaloghÉva Chlrculescu Csorba Erzsébet Farkas Árpád Fekete Katalin Formanek Gyula Gerhardt Edit Giacomuzzi János, Hadnagy Imola Hajdú Etelka H§ncu Nicolae Láday Erzsébet Kasztl Győző Kálmán Ferenc KelemenÉva Kiss Erzsébet Pallos Mária Rédl Katalin Rossi Candid Schlett Margit Sipos Ilon~ Szatmári Agnes /)_.{V álics Katalin
1956 András Júlia Bagi Melinda BaloghÉva Bihari György Dénes Margit Hegedű~ Magda Janzer Agnes Konoáth Magda Marschalkó Mátyás Sarolta MüllerÉva Nagy Irén Nagy Judit Neumarm Stefánia Schwartz Vera Szabó Albert Szabó Berta
1958
2-y
Ajtony Gábor Csavar Margit Csergő Péter Dienes N. Ildikó Gombos Károly GyörgyEdit Halmágyi Annamária Hatsek Vilmos HorberPál Horváth Mária Kappándi Vilma Kovács G. Mária Laczikó Irma Lőrincz Erzsébet Lőrinzy Ildikó Mátyás Ida Nagy Anna Papp György Perger Katalin Péter Mária Rist Irén Székedi Ilona Tereh Erzsébet ZavadaEmil
2. lj
1959
3y
BezdekEdit BucurDelia Csipkés !"felinda Czirják Eva CsúcsMária · Györgypál Erzsébet Győrffy Mária HajdúÁrpád Kakassy Júlia Kinczel Komélia Ludmány Klára Major Erzsébet Máthé Mária Mónus István OIti Rozália PappÉva Patmbán Dóra Páli Edit
Péter Vilma Mária Puskás Hajnal SimonDezső
Szabó Judit TimárJJona Tóth Júlia Trombitás Melinda Ványi Tibo! Zsigmond Eva
:let-
1960 Arany Rátz Erzsébet Augusztin Glória Csipkés Mária Demján Júlia Erdélyi Judit Gács Erzsébet Kászoul Ágota KerekesÉva Kovács Magda Kroll Lívia· Mélik Erzsébet NagyEmma Nagy Ilona Nagy Szilárda Papp Ilona Páli Enikő Pásztor Irén Szabó Emilia Szabó Mildós Szánthó Ágnes Takács Hajnal Torna Olívia Törős István Tőkés llona
1961 Bartis Enikő BernáthÉva Borbély Sára Csiky Júlia Fülöp Erzsébet Fülöp Mária György Magda Hamarilona
J-0 J_g
271
Jakab Magda KapyMária Király Erzsébet Kovács Ilona Kovács Magda Longó Erzsébet Losonczy Ágnes Marilleseu Erzsébet Mayer Anna Máthé János MikóMagda Nuridsány Annamária Öllerer Erika Pataki Mária Pesthy Júlia PéterffY Csaba Sántha Irén Szigeti Júlia Tordai Ildikó Vadady Károly
Bikfakvy Károly DaniAranka Dembrovszky Sándor Fali Margit HamzaOttó Hilncu Janela Kapusi Ágnes Nagyirén Németh Tibor Rezi Júlia Stilnculescu Maria Szőke Ildikó Török József
1964 Bartalis Magda Bereczky Anna Berustein György Cseh Ildikó
1962 Balogh Enikő Bálint István Bereczky Annamária Boeriu Veturia Csegedy Zsófia Czinczér József
Demeter Judit Dunai Vilmos FodorPál Fülöp Anna Geréb Erzsébet Kállai Lajos Kocsis Aranka Máriás Erzsébet Nagy Levente Pilinszky György SimonMárla Szabó J ózs ef Tasnádi Ida Tivadar Klára
1963 Ajtay Mária
272
Gombási Éva
~-,j!·'ji~
Héricz István KelemenÉva Képes Ildikó Kiss Erzsébet Knicsár László László Ella Medvés István NagyMária Novák Zsuzsa Orbán Erzsébet Papp B. Márla Páczai Eleonóra Szabó Katalin Szerző Irén Székely Arma
l§l'!~~~~@"~~;i1~v.ettf~
TóthMagda Vancsakovszky Gabriella· Varga Kornélia Veress Mária
Voda Mária Zöld Katalin
1965 Bereczky Ildileó Bíró Katalin_Zsuzsanlí (íttií-S'r:M>\I"iaJ<; Csáki Géza DeákFerenc Ferencz Dániel Giurgiu Mihai Kaveczky Júlia Kelemen Etelka Kocsis Dalma Kocsis Mária Kulcsár Apollónia Lőricz
Katalin
Moldován Mária NagyAndrás Nagy Erzsébet Parajdi Irén Páli Zsuzsa Páni Ödön Pethő Margit Schwoy Etelka TóthMária Trifflrén
CY:~lít~ffi~alii~~~ Vonház Ágnes
1966 Antal Bíborka Ardeleanu Maria Asztalos Ágnes Balázs László Barabás Mária Bálint Vilma Bányai Gizella Bende Éva Bernád Ella Bodó Ildileó BucurLelia Criíciun Maria Csiri Angéla Dudutz Gyöngyi
Mária Ilona Molnár Mária
Maria
Vorrház Katalin
Boros Beaterina Ciítárig Maria
1968
Comitescu Dan
Balló Julia Csetri Imre Károly Csiszár Anna Lujza Czitter Beatrice DeákM31gda DohosAgnes Dragola Joan Filimon Delia Hargitai Mária Horváth Mária !lea Laura Maria IlutToma Ionescu Mioara Kadar Gherebepu Judita LuNa Mariana MatyokAnna Matyok Katalin Máj ai József Mermeze Gheorghe MihályBéla Paleli Natalia Pintea Vasile PopaMaria Reimer Reinhard Réday Lőrinc Sahin Cristina Schefler Rozália ScridonAna Szilágyi Ilona Szöllősi Éva Snhiíreanu Mircea Tibori Gabriel Tibrea Rodica Turcsáp.yi Ferenc Viski Eva Zágoni Elemér
1969 Antalffy Gyöngyvér Asztalos Gyöngyi BéresAnna Bíró Imre
Corpadea Mariana Csibi Victoria
Demeter Mária Dónáth Károly Erőss Rozália Farkas Sándor Gagyi Katalin Janeseu Viarica JakabMária KissAnna KúnÉvaRéka Lázár Erzsébet MózesEmőke
NagyFerenc Orósz József Pop Florentina Schüle Ágnes Slavu Genoveva Stelescu Mária SuciuLiana SzabóDezső
Szentgyörgyi Juliánna Vutií Emilia
1970 Baciu Cornel Bán Olga BenkeMária BoérGyörgy Cosma Beaterina DinkaSára· Dragotií Paula Fábián Ferenc Gliga Angela Gombo~iu Doina György Ilona Halmagbi Adriana Rischon Carmela Iona~iu Vertrria JobbTünde Jrnjut Stela Jónás Eszter
273
Kaffai Géza KatzSilvia KazaiAnna Kovács Klára Lazlír Aua Lemniauu Minerva Macrea Maria Marina Staua Marata Gabriela Moica Lenuta Nagy Rozália Péter Olga PetrnOHvia Sabauioau Stoiau Rodica Szekeres Klára Tiltar Rodica Trifu Veronica Turcu Claudia VargaAnna · Zárug Zsuzsauna
1971 Barátosi Piroska Bardo~i Elena Bereczki Ibolya Bertalan Z. Irén Bozsoki Júlia Brostur Minerva Conpu Alexandrína Cornea Gloria Craina Maria Fazakas Éva Rozália Daraban Letitia Haraszti Annamária Hadarean Olivia Iguat Emilia · J ózon Margit Karsai Etelka Kiss Ibolya Nagy Ilona NagyMária Marc~ Elena Florea Margineau Aurelia Memet Sevinici
274
Moga Viorica Negropu Viorica Nemzó~zki Águes OloszAgues Píreiu V al!'ria Purle Florea RaduElena RifCati(a Sabau Beaterina Szász Lajos TarEmilia TatZina Timarn Felieia Vemes Mária VirágÁgues
1972 Ádám Maria Jaueta Aughel Petm Balázs Águes Bertalau Ágota Be~chea Maria Buzogáuy Klára Cap~an Maria Cristea Cornel Deák Ilona DomahidiMária Dobru Eugenia Dogarn Maria Farkas Ilona Gál Erzsébet Gruja Szabolcs Helwig Ute Dagmar Józsa Klára K~nyeres Ilona Király Anna Kolozsvári Sajgó Margit KovácsEdit LasHiu Marioara Lucia
Marines"cu Lucia l\1;átyás Éva Judit Mil~caAna
MeganElena Moluár Mária Muchenhaupt Gizella
Munteanu Aurel Nyárádi Erzsébet . ·· Nighea Lucia OdaieMaria Oprea Leuuta Pacurar Eugenia · Pop Rodica RobotkaAna Rociu Paraschiva~ Rózsa Mária SolomonAna Sclunidt Gerda Száuthó Ilona Szász Ilona Tassaly Réka Tilpalaga Maria Tartaleann Doina VidaÉva Zabaria Brigitte Zsigmond Ibolya
Mariana Elena Ibolya Letipa Rozália
1973 Ábráu Regina Bálint Lenke Beli(oiu Tudorita Bíró Olga Coman Eugenia Cruceriu C. Marieta Droppa B. Klára EnyediAnna Fagar~an Maria Fejér Cecília Fekete Mária Fola Comelia Gheti Aurelia Girlea Emilia Gombo~iu Lia Gönczi Edit Háua Sz. Judit Herberth Péter Joó Istváu Lázár G. Ilona Lepu~ E. Emilia Magyari Ibolya Manasia Ileana
Mária Maria V eturia Márta
JuditTünde Elisabeta
Mariana B. Rodica Mária Magdolua Mariana Demeter P. Virginia Dita Marcela · Draghici ~· Zoe
Dulhaz S. Marioara Far[
1975
Báuyai Lőrincz Éva Beralko Matei
Boboiciov Maria Borbély B. Margit BotaMaria Bugariu Mysotis Busuioc Victoria CorneaElena Dobai Katalin Dulama Maria F erencz Katalin Gagyi Ibolya GétziMária Gergen Erzsébet Gyirkis M. Ilona Hidi György László Ile Mihai Kása E. Edith Kerekes Ida Kiss P. Vilma Kovács Gyula Löw E~iauu Sigrid Madaras Márta MagdóVilma Moldovan S. Aurora Nagy N. Gizella Nagy Ördög Erzsébet Noszlopi Margit Aona Olariu Maria Pop D. Doina Puskás SzeDtgyörgyi Babi Rodean Angelica SarhuMaria Simó Ibolya Suciu B. Margareta SzászÉva Szász Katalin Sipos Gaodi Ana TamásÉva Tamás Judit ·Téglás B. Erzsébet
1976 AchimAnica ArrcaAnica Baczó Boglárka Beica T. Lucrepa
275
Bernád Bartha Judit Bíró Réman Éva Cineiu C. Mihaela Darabont Ilona Dicui Maria Dobrescu Corina Maria Domahidi Éva Dragnea Viarica Dunky Kraft Adrlenne Éltető Bereczki Margit Fazekas Demeter Gyöngyvér Feier Viarica GállAnikó Gálicz Judit Gáspár Enikő Gáspár Ildikó Horváth Erzsébet Illyés Erzsébet Illyés Bíró Klára Jeler Minerva Kovács Katalin Köntzey Tamás Lörinczi Lenke Masznyik Tatai Anikó ManElena Merkl. Éva Morlocan Elena Munteanu Minodora Oláh Sárosi Vera PerzsaBaby Radu B. Maria Raucescu Aurelia SanduMaria Simon Rozsnyai Zsófia Somogyi Erzsébet i?tefan Adriana Steiuta Stier Mária Margit Szabó Márla Mária Szakács Juliánna Szász Sarolta Székely Keszeg Rozália Tóth Irén Tudor Cristina Tig Maria E va
276
TrruElena Varga Ildikó V eress Katalin
1978
1977
BáróczÉ~a
Blíncilií Lacbmann Ana BárJean Raveca Boto 0 Ligia Ciobánoiu Ghiorghita Coro 0 Marcela Costin Ileana Damian M. Aurelia Damian Maria Dragan Barbu Dragoi Comelia Jánosi Parajdi Dalma Fekete Nagy Gabriella Grexa Erzsébet Grigora0 Corina Hotea Georgela Kinczel Eleonóra Kocsis R. Mária MajerMária Neagn Rusu Maria Oaie R. Adriana Parajdi György
Pescaru Cristina Pokomy László István Razvanta B. Ana Reichenberger László Roos Edith Rosenberg László Rotarn D. Elena Scheiber! Melitta Sebestyén Margit Sejkistván Socoliuc Vimica Somogyi Katalin Száva.Aíma S~ékely D. Katalin Ungur Magdalena Untarn Mariana VargaÁgnes
Bányai Éva Ciocirlan Mina Conea M. Aurelia Cristea Rodica Dézsi Valéria Derzsi Julianna
Diaconu Mariana ' Didirea Florea Dobrescu Elena Domokos Erős Fodor Katalin Ilie Lucia JániAnna Jenci Comelia Kaniczky Ileana Katona L. Kiss Nagy Edit Kibili Erzsébet KoschLenke Moldovan Silvia Orbán Rozália P. Pechete Popescu Dorina Prohászka Géza Radu Aurelia Rap u Maria Elena Rlíucescu Simó Gál Julianna Székely Lieb Éva Székely Szabó Tamás Sándor Tinea Emilia T oducz M. Ildikó
1979 Antal Eszter Bartha Margit
Kovács Ágnes Doina Pnpu Aurelia Mihaela
Dezső
Bertalan Ödön
Marcela Carmen
T. Emilia Z. Erika
Staicu Doina Szabó Ildikó Székely Emőke ~?erban Margareta Ursu Marilena Vancea P. Maria Varga Rozália Vass Judit Viihelern András Zabaria Viorica Zillmann Zoltán Zsigmond Kovács Emese
1980 Aldea Miírioara Antal Ilona Balázs S. Elena Bálint Melitta Beleznai András Blegn Marcela Bodor Zsófia Borfan Mariana Boscomea Victoria
Bunaeiu Maria
Judit S.Éva Ilona CsatilOlga Z. Erzsébet Klára Valeutina
Taliana Lucia Lajos Georgeta Marcela Schuszter Ingrid Singer Brigitie
Ceu0an Doina Chetan Aurora Cristea Cristina Collírlan Felieia Celényi Ágnes Czeisberger Gabriella Dan Marcela Derzsi Enikő Feiri Ingeborg Fene0er Floarea Girling Enikő GondosZita György Izabella · Györgydeák Judit Hadadi Lívia Hete0 Elena ImrehMárla lancu Virginia Ignat Virginia Incze Ildikó Jozefovics Éva
Jurj Viorica KorusaEdit Kórodi Csilla László Ottilia Limbean D elia Loas Melania Magyaros Hajnal MariaDoina Mathes Johanna Mihályi lbolya Mitea Brigitie Morarn Daniela Munteanu Mariana NagyMária Nistor Felieia Petre Margareta Pitea qeorgeta RapuAgnes Riede! Eliza Roman Aristica Rusu Sida Sántha Gyöngyi Scherrker Mariana Szabó Katalin ~?uster Tuta ~?eitan Ileana TóthMária TrniaLivia Truta Silvia Vas lustina
1981 Aparosehivei R. Maria Barnert Ute Benyovszki Éva Bondoc M. Georgela Cojoearn l. Ani0oara Constantineseu Silvia Crihana Mariana Monica Ecsedi Sándor Farca0iu Lenuta Farca0iu Marta Fleaca Rodica Gyulai Ilona Hintya C. Aranka
.
277
Husar Mariana Flavia Kovács Sándor Kristófl. ildikó LukácsÉva Márkodi Anna MiuB. Elena Nagyistván Pantea Maria Pop H. Ana Simion Constanta Spierer Ibolya Strimbu S. Angela Szabó Ildikó Szebeni IszJai Enikő Suciu Adriana Dana Tacu V. Adriana UiialeanM. Lucica Zolya Katona Klaudia
1982 Achim B. Violeta Asztalos Tar M. Enikő Bojica Liliana Botezatu Gheorghe Buculeu Voichita Bungardi Emil Ciobotaru Lucia Ciuhat Cs. Comelia Chertes Mari Deák F. Erzsébet Farkas Zsuzsárma Hauler Katalin Imre R. Magda Ionesen M. Daniela Irimie Maria Kecskés D. Gizella Kocsis Gyöngyike Kovács Erzsébet Lajos Irén Magyari Albert Márkosi Zsuzsánna Mihály v. Ildikó Moto~ca Elena Németh Bitai Enikő Péterfi Katalin
278
Pop Mariana RadJoan Schrádi K. Ilona Tifrea Bonea Maria
László
Szőcs Dóra Emese Tribel Emese Tuta Margareta
Molnos
1983 AntalEnikő
Bara Margareta Borbély Éger Ildikó Brezdi Simonica Adela Chevere~an J. Elvira Éva Ciniei Valeria Dávid Szilveszter Rozália Fazakas Ilona Gáspár Marossy Rozália Gazsi Ráchel Kövylldikó László F. Zsuzsárma Molnár Aranka Molnár N. Ibolya Gyöngyi Morari Rodica Mózes Miklós Éva MuceaMaria Nagy Csegedi Gyöngyike Nicula Comelia Ördög Sebestyén Ildikó Palotás Zsuzsárma Perecsenyi Katalin Siíracupu Antonia Valeria Sctidon Maria Sírnó Erzsébet Tero Joan
1984 Albert Zonda Cecília BerkiAnna Blénesy Demeter Anna Mária . Czikle .'Péger Magdolna Gábor Bardóczki Aranka Gfíerghinaru Ioana GraurMaria Kiss Erzsébet Kiss Székely Lenke
1988
Mure~an
Carmen Obreja Elena Petreseu C. Roth Sigrid RusuAurora Snitzer Simon
Szoták Gréta
1985 Bálint Annal)lária · Bara Judit Biber Éva Sarolta Bíró Tibi Damian Claudia Dumitra~cu Elena Fazakas Hajnal Goje T. Dorina Ionesen Niculina Kovásznai Mária Magdolna Máthé Sz. Nagy Angéla · Nistor Maria Orosz Bíró Margit Paviíl Elena SavaDoina Szilágyi Szombati Rozália . Uilean Szabó
Stanciu Maria Ofelia Sanda Aurora Carmen Lidia Cristina Mirela
Irina
P~ca~Doina
Manuela Aurora Gyöngyi Ibolya ÉvaElla GudnmKarin Cecilia Tünde Angela Mariana Edit Judit
Vlád Erzsébet Zalabán Annamária
1986 Biídeu Rodica Ciubuca Natalia
Coroian Gyöngyvér
Barabás Ildikó Berghian Corina Ciresica Both Viola Gyöngyike Bozsik Mihály Cilmpean Flotina Ciobanu T eodora Ciociia Manuela Fazakas Mibály Magdolna Gombos Mária Kolm Eleorrora Kovács Dalma Munteanu T. Ileana Móni Erzsébet Nicula Emilia Parajdi Judit Piíltineanu Carmen Pop B. Gabriela
Elena Olivia Magda György Georgela Nicoleta Edit
Rátz Bándi Emese Staneu Petruta Strete Simona Maria Stroe Agatha Cristina Tőkés Ildikó V e~temean A. Simona Zsigmond Enikő
Szalma Enikő Szász Ibolya Székely Erika TakácsRéka TrutaElena Zabaria Elena Liana Zsofuyák Anikó
1990 Achim Rodica Andok Adriana Blaj Minodora Csibi Enikő Anna Dobrea Veronica GaálÁgota Holló Gabriella HorberMária Márta JelerAdela Cire~ica Lászlóffy G. Éva MáthéÁgota Muntean Daniela Lucia Robea Daniela Anda Strimbu Nicoleta Adela Szederjessy Izabella Tuzson Nelli Varga JózsefLászló Wieland Beatrix Katalin Wotsch T. Ildikó Zilahi T. Ildikó
19911989 Alma~an Claudia Barbara Baceu Daniela Bíró Brigitta Melinda Brassai Judit Márton Erzsébet Enikő Mibácz Ildikó Milea Liliana Moldovan Gabriela Ioana Müller Imola OzsvathC!audia Waltraut Pakot Ildi Sárosi Emese SzabóAnna
199219931994 Alecu Carmen Balázsi József Ba~ulescu Mariela Bica Carmen BranAura Brassai Erzsébet Burtea Maria CerneaOlga
279
Chiriac Cannen Cismiírescu Georgela CiucuElena Cimpean Mirela Date~ Elena Dincií Magdalena Dinu Cristina DinuMirela
Dinu Victoria Dragnea Marian .· Dumitr~cu Marilena · Feghiu Cristina lona~cu Lileana Jumarlí Mihaela Kelemen Erzsébet Lozinca Simona Marrolaebe Nicoleta Matei Liícriírnioara M~teri Marius MironGina Munteanu Daniela Nicolae Liliana Nitescu Oana Cristina Ni(U Cristina Petreseu Elisabeta Petrov Ani~oara Popea. Codruta Prodana Traian Riídoi Elena Riíducea Mihaela Samu Dorina Siíraru Mihaela SurduElena SzabóHajnal Szabó Szőcs Judit Szabó Szőcs Zita Traistaru Ionela V oieu Denise
Budai Aranka Cornea Vimica Dincií Alina Constanta Galaczi Dóra Gondos Zs~sanna Ilie AdrianaElena Kacsó Orsolya Kajtár Klára Kerekes Kinga Keresztes Imola Gyöngyvér Kiss Judit Kolbert Kinga Kolcsár Zoltán Zsolt Kovács Magdolna Katalin Kristó T. Szidónia Kuszálik Éva Manta Ioana Mirela Máté Enikő Piroska Ni(ií Ciitiilina ültearr Rodica Ördögb Matild Izabella Pánczél Emőke Román Boglárka Ro~u Vasilicií Schnedarek Erzsébet Evelyn Szabó Csilla Enikő Szabó József :;;erban Luminita Mariana Tarcea Delia Corina Tom~a Alina loana Török !luci Tosa Semida Varga Erzsébet Varga Mária Katalin VasileEugenia Cristina Vere~ Adrian~
1995
1996
Árkosi Gyöngyvér BakiAnna Bogdan Simona Luminita Böjthe Anita Krisztina Boros Klára ·
Ádám Melinda András Melinda Arrdreica Liana Dana
280
Barsan Mioara-Luciana Boros Erzsébet Anikó
BucurMaria Butnar Simona Chereche~ Ciotlo~ Cri~an Daniela · Cseke Gizella Demian Angela DojaAngela Domokos Árpád. ErősAdél
Zsolt
Fiírca~
Florin Sorin Ferencz Levente Fleacií Monica Györffy Krisztina Ifrim ütilia Incze László .· Ivácson Barát Kakasi Gertrude Kelemen László Matei Daniela Mező Csilla Molnár Eszter MózesErika Nagy Imola Neac~u Ligia Ördög Katalio Osváth Éva Katalio Pa~cuLiana
Polasec Juliana Siíli~can Mihaela Sofron Dana Eleorront · Stoboran Cristioa Gabriela
TifreaDana Ungureanu Elena Vari Carnil E ugen Veres Csaba Ferenc
1997 Albu Adela Cannen Balogh Tünde Noémi
Groza Cannen Steliana Hibacskó Edit Gabriella Jihad Abu-Much Kaj csa Erika Lilla Kakasy András Zoltán KelemenÉva Köblös Andrea Kónya Eszter Erzsébet Kopacz Katalin Csilla KorodiAdél Korodi Kinga Kovács Ildikó Marin Corina Izabela Marincal Sorin Márton Aranka Moldovan Rarnona Laura Muntean Bianea Nicoleta Nagy Gyöngyike Nagy Ildikó Ni(UGina PálEnikő
Rusu Olivia Simon Júlia Sipos Hanna Izabella Szeghalmi Zsuzsarma Réka Széles Mária Magdolna Szőcs Tünde :;;erban Monica
:Stefan Elisabeta Monica Tiíurean Alexandtina Maria Tiucií Mioara Laura Togiínel Manuela Crina Maria Veres Elisabeta Emese Veres Zsombor Vizi Loredana Monica ZöldiÉva Zöldi Katalin Zsigmond Andrea Zsuzsarma
1998 André Zsuzsárma Ardeleanu Ancu(a Lavinia Aru~teipana Genoveva BálintEva Bartó Elvira Boboc Georgela Diana Bura Cosmina Elena Ciílina Marilena Chi~u Raluca Ciser Zsuzsanna Constantineseu Antonela D emetra Constantioescu Lidia Cre(U Nadejda Csiszér Ágnes Tünde Dódé Hajnalka Echírn Tudor Galea Carmen Ionela Garbacea Pertonela Corina Gáti Katalin Go ga ütilia Gabriela Haas Robert Adrlan Hancu Gabriel Hlír~an Carmen Marcela IszJai Erzsébet Köllő Erika Koszta Enikő Kovács Szilvia Anna Kristán Erzsébet
Lántzky Krisztina Bella Madaras Emese Mircia Eleorrora Moga Luminita Nina NagyEtelka NagyRéka Negoiu Valeria ütilia Pál Júlia Klaudia Pascu Calmelia Elena Péterfi Katalin PrecupAdina Luminita Radu Claudia Elena Riíchitií Claudia Ani~oara Siíli~tean Ana Maria Simon Brigitta Szakács Kinga Urcan Maria Julia Vandor Maria Mioara Vass Aneta Elisabeta Zagrean Joan
281
INTERNil DE LA FACULTATEA DE (1958-1966)
Fro..nH.u"~'--•.1!>
A GYÓGYSZERÉSZETI KAR INTERN-GYÓGYSZERÉSZEI
1958 - martie:
l. Halmágyi Annamária 2. Zavada Emil 3. Hátsek Vilmos - decembrie: 4. Papp Éva 5. Csipkés Melinda 6. Hajdú Árpád
1959:
l. Nagy Szilárda
2. Takács Hajnal 3. Szabó Miklós 4. Kerekes Éva
iNVÁTÁMÁNTUL FARMACEUTIC iN PREZENT GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS A JELENBEN
COMPONEN'fA CATEDRELOR DE LA FACULTATEA DE FARMACIE A GYÓGYSZERÉSZETI KAR KATEDRÁINAK ÖSSZETÉTELE
CATEDRA-F1-KATEDRA Nr. ert. l. 2.
3.
1960:
1962:
l. Szigeti Júlia 2. Máthé János 3. Vadady Károly 4. PéterffY Csaba l. 2. 3. 4.
Simon Márla Szabó József Bálint István Cziriczér József
4. 5. 6. 7. 8.
1963:
l. Ajtay Mária
1964:
l. Gyéresi Árpád · 2. Bartalis Magda
Nr. ert.
1965:
L Dudutz Gyöngyi 2. Nagy Teréz 3. Ördögb Katalin
l.
1966:
l. Roth Ursu1a 2. Nemes Bnti 3. Calin Doina
Disciniina Chimie analiticií ~i ana/ize _fizico-chimice Chimie fizicii ChimÚ iizicií # analizlí instrumentalii Chimie f!eneralií # anorganicií Introducere in documentare §Í cercetare
Chimie orf;!anicií Biochimie farmaceuticlí Chimie sanitarií ~i Íf!ienií
BiofiZicií iármaceuticií Contro/ul analitic §i bio/oJ(ic al medicamentelor Botaniclí farmaceuticií Biolof!ie celularii veJ(etalii
CATEDRA- F2- KATEDRA
2.
Disciniina F armacorznozie Fitoterapie Evidentií farmaceuticií computerizatit Medicamente homeopatice Eticlí §Í deonto!o)!ie (armaceuticií Or}!anizare §Í legisla{iefarmaceuticií Merceolof!ie farmaceuticlí $Í medicalií Economie sanitarit Practicií
283
Nr. ert.
PROFESORAL AL FACULTÁTII DE FARMACIE
3.
A GYÓGYSZERÉSZETI KAR TANÁCSA 4.
Decan ~Dékán 5.
Prof. dr. Tőkés Béla- egyetemi tanár
6. Secretar ~tiin{ific- Tudományos titkár
7.
Conf. dr.
Du~a
Silvia
ia medicamentelor
8. 9.
Membrii- Tagok
Prof. dr. Conf. dr. Conf. dr. Conf. dr.
Gyéresi Árpád egyetemi tanár Olariu Marioara előadótanár O~an Alexandrína előadótanár Dogarn T. Maria előadótanár ~eflucr. dr. E~ianu Sigrid adjunktus ~eflucr. drd. Ferencz László adjunktus
SECRETAJUIDECANATULUIFACULTÁTITDEr~~·L&•~
A GYÓGYSZERÉSZETI KAR DÉKÁNI lllVAT TITKÁRAI
Reprezentan{ii studenfilor- A hallgatók képviselői
Stud. Chindea Vlad-Emil- Anul IV Stud. Ölvedi Zsolt-Anul IV Stud. Varga András - Anul II
Kultsár Anna Vécsei Erzsébet
Patakfalvi Judit Macarie Lidia Biri~_Simona
(in prezent)
Catedre- Katedrák
Fl- ~ef de catedrii- katedravezető: Conf. dr. Suciu Gabriela-előadótanár F2- ~ef de catedrii- katedravezető: Prof. dr. Gyéresi Árpád- egyetemi tanár
284
285
PLANUL DE INVÁTÁMÁNT IN ANUL UNIVERSITAR 1998/1999 AZ 1998/1999-ES ÉV TANTERVE
Anul l.
DISCIPLINELE
Anul II.
DISCIPLINELE
SEMESTRUL I.
Curs
Luer. Forma prae!. de verif.
Curs
SEMESTRUL I.
Curs
SEMESTRuL
Luer. Forma de prae!.
II.
Lucr. Forma praet. de verif.
A. DISClPLINE OBLIGATORII ~i
analize
virusologie,
2
5
E
2
2
E
2
4
E
B. DISClPLINE FACULTATIVE
v
288
289
Anulill.
DISCIPLINELE
AnuliV.
SEMESTRUL I. Curs
Lucr. pract.
DISCIPLINELE
SEMESTRUL I.
Curs
Forma de
A. DISClPLINE OBLIGATORII
SEMESTRUL ·II,
Lucr. Forma praet. de verif.
A. DISClPLINE OBLIGATORII
l.
~i
~i
3
4
2
3
E
3
4
E
2
3
E
B. DISClPLINE FACULTAT!VE
290
291
Anul V.
Nr. ert.
DISCIPLINELE
'SEMES TRUL I.
Curs
Lucr. Forma pract. de verif.
Curs
A. DISClPLINE OBLIGATORII l.
Industria ~i biotehnologia medicamentolui
ANEXE FÜGGELÉKEK
292
~~~- ~--
~
~-----~
ANEXA I. MINISTERUL
I. FÜGGELÉK
FARMACI A
Participarea cadrelor didactice in colegiul de redacpe al revistelor de specialitate
COLEGIUL DE REDACTIE Prof, At-. I0NESCU C. N. - redactor responsabil Cont. dt-. CIOGOLEA GIL - redactor resp, adjun~t Fa_rm. BAICU-BEGYESI GR.- secretar de redactie
Az oktató személyzet részvétele szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában
Farroaeia (Bucure~ti - Bukarest) Prof. dr. Mártonfi László Prof. dr. Kopp Elemér Prof. dr. Rácz Gábor Prof. dr. Kiss Árpád Prof. dr. Csedő Károly Prof. dr. Popovici Adriana
Értesítő l Gyógyszerészeti értesítő 1956-1957 (Tárgu-Mure~- Marosvásárhely)
Prof. dr. Ádám Lájos Conf. dr. Hankó Zoltán Prof. dr. Mártonfi László Prof. dr. Rácz Gábor Prof. dr. Soós Pál Revista Medicalií l Orvosi Szemle (Tárgu-Mure~- Marosvásárhely) Prof. dr. Rácz Gábor 1955-1989 1966-1981 Prof. dr. Goioa Teodor 1977-1981 Prof. dr. Popovici Adriana Conf. dr. Rácz-Kotilla Elisabeta 1984-1989 1985-1989 Prof. dr. Bota Virgil Revista de Medicinií ~i Farmacie l Orvosi és Gyógyszerészeti Szemle (Tárgu-Mure~ - Marosvásárhely) ~eflucr. dr. E~ianu Sigrid 1997 --) Acta Phytoterapeutica Romanica (Biertan- Berethalom) Conf. dr. Rosenberg Ladislau- redactor ~ef Prof. dr. Csedő Károly Prof. dr. Rácz Gábor Conf. dr. Rogo~cii Maria
294
MEMBRII COLEGIULUI Farm. BANU M. (Bida Mare) Farm. BUICULESCU M. CONSTANTINESCU C. Dr. CONSTANTINESCU D.
1953, 1955-1962 1954-1955 1957-1959, 1993-1995 1962-1973 1993 --) 1993 --)
SANÁTATil
Prof. dio. IOANID N. Conf. dr, -IONESCU P. S. (Clui) Prof. dr. MARTONFY I. (Tg.-Murc,) Prof. dr, M_AVRODIN AL. Prof. dr. NICULESCU GH. Dr. POLOVRÁGEANU I. Dr. POPOVICI N. Prof. dr. POPPER E. (Cluj) Farm, SCHWEIGER A. (TIDÍ.i~oara) Prof, dr. TElTEL A.
CORAVU J. Farm. DIACONOVICI M. (Rel;lita) HAVAS GH. Farm. DAVIDSOHN P. (la§i) Coof. dr. ICmM C. (Ia,i)
SUM A R CUVANT INAINTE . . . . . . . • . CORA VU J.: Rea!iz.:irile ~i perspe~tivele far·
~
3
maciei in regimul nosiru de demoeratie popularií. . . . . Prof. dr. IONESCU C. N.: Orientarea cerce· tiirii ~liin!ifice farmacet.Uce in Republica Popular:i Rt:minii
ll
.REFERATE GENERALE Prof. dr. NJCULESCU GH.: 1. P. Pavlov ~i rolul du in desvoltarea farmacodinamiei
!5
LUCRARI ORIGINALE. CERCETARI EXPERIMENTALE Dr. GREI FANU L. dr.GHERONDACHE C.. prof. ZUGRAVESCU T.: Crisomicina,_un antibiotic romAnesc . . . • . . . • . • Dr. CIOGOLEA GH., farm. TUCHEL N., farm. TEODORESCU V.: Studiul hidutilor citratului de sodiu prin m::!.surarea tensiunii de vapori . . • • . . . • • . Prof. dr. IOANID N., conf. dr. 80·~ GH., dr. POPA 1.. ZVANCA EL., CONSTANTtNE· SCU.M.: Cereetarea toxicologid a atmcsferei dmtr'o fabric~ de sintez::!. a me· dicamentelor • ]Prof.dr.KOLLO C,! dr. CONSTANTINESCU M .. !ann. llt.TEZEANU M., farm. MARI· NESCU M.: Spec•i de convolvulacee indi· gene inlocuitoare de Jalapa • . , . Or. POLOVRAGEANU ·t, farm. DEMETRE· SCU E., farm. GHERGHINOF R. : Prepa· rarea unui prodos romanesc de cont.as1 • frof. dr. PAPP C.: Contribujii la studiul cunoa~terii $i diferenlierii florilor ~i fruct(· lor de Cralaegus monogyna Jacq. ~i Cratae· gus oxyacantha L. • • . . • • . _ • . • Dr. 1-'0PA 1., farm. PUCEREA f., farm. VASILTEV R.: Jdentificarea ~i dozarea nitdfilor
prin reacpa de formare a .sulfanilamidocrisoidinei
42
TEHNICA. INOVATII. SCH1MB DE EXPE• RIENTA F!~E
TEHNfCE ELABORA TE DE SECTJA GALENI CA: Diuretm~ ln potiur~i; Pojiuni eu nitrit de sodiu; Emulsie eu timo\ ; Prescriptii eu sulfat de zinc ~~ suifal de cupru tn alcool ; Sterllizarea s>Jiujiilor de nitral de argint; Asocierea in prafuri a antipirinej eu eltralul de cafeina; Evitarea incompa!ib!litiljii intre s!•urile de amoniu ~~ luminalul sodic . . • . . • . . , . . 44 Ing. BER.AL H.; lfTlbun~liíjirea caHtiíjii su!· !ntutui de bariu indigen • . _. • • . . -15 Farm. BERGER A.: lnlocuirea reactivului ka· lium sulfuricum din s::.lujia Kowar:.ki eu natriurn sulfuricum . , . • • • • • • • H Ing. LEVIN R.: Metode sovielice aplicate la Intreprinderea Chimico·farmaceutic1í. ~r. 3 Cluj . . . . • • • 47 PROBLEMEDE ORGANJZARE. ISTORJA fARMACIEI. FARMACOPEEA KL!UEV M. A. : Probh~mele actuale ale far· maciei. . • • _ • .. . • _ • . . . 50 ProL dr. POPESCU C., dr. VARCOV!CI H.: Tineturile (date ce intereseat::!. noira edijle a Farmacopeei R. P. R.) . . . . . . 54 LucrArjle privitoare__la _nou_a __ editie a Farmaco· peei R. P. R. (Edltia VII·a). Evolujia ~i Si2· diul actua! al lucr~rilor.. • , . . 51' MEDJCAMENTELE NOASTRE Cordiamin, Camplex B. Hepafort, Paraminol, Cliomaltin, De:o;trimalt • • . • . 1W ACT1VITATEA SOC. $TIINTELOR MEDICALE. CONSFÁTUIRI, CONFERINTE. CONGRESE, BIBLIOGRAFIE, RECENZH
21
25
28
32 35
31!
1 EDITATA DE CENTRUL DE DOCUMENTARE MEDICALA
MAI
1953
IUNl E
ORVOJI SZIML~ A MAR.OSVASARHELYI ORVOSTUDOMANYI ES GYóGYSZERESZETÍ INTEZET FOLYóiRATA
Farmacia Főszerkesztő:
DR.- ANDRASOFSZKY TIBOR A magyar kiadvány szerkesztöje: DR. SPIELMANN JOZSEF CO LEGIUL DEREDACTIE Redactor responsabil: Sccretari:
A román kiadvány szerkeszlője: DR. BARBU ZENO
PROF. DR. NICUUNA MITREA- VASILESCU PROF. DR. ILEANA CHIRITÁ DR. FARM. CONSTANTIN IUGULESCU FARM. PR. SPEC. ADRlAN ANDRIE~ FARM. SPEC. DARIE JOEAN
Titkár: DR. KOVACS ISTVAN SZERKESZTö BIZOTTSAG:
MEMBRI Prof. Dr. D. BÁLÁLÁU. Prof. Dr. M. BOJITÁ. Prof. Dr. ANA CARATA. Prof. Dr. L CIUI Prof. Dr. M. COTRÁU, Prof. Dr. AURELIA CRISTEA, Pruf. Dr. C. CSEDÜ, Prof. Dr. .. CUREA, Prof. Dr. GH. DÁNILÁ. Prof. Dr. D. DOBRESCU. Prof. Dr. S. LEUClJTA. Prof. LUPULEASA. Farm. V. MICH. Farm. Dr. C. MIRCIOIU. Prof. Dr. AL. MISSIR. Prof. Dr. MOISESCU. Prof. Dr. GH. MORAIT. Prof. Dr. CRINA POPA. Prof. Dr. H. POPESCU. !'-of ADRIANA POPOVICI, Prof. Dr. V. STÁNESCU. Prof. Dr. URSULA STÁNESCU. Cerrel MARIA SULIMAN, Prof. Dr. CORNELl A T ÁRMURE
4 IULIE-AUGUST 1998 ISSN 0014-8237
Dr. Bbér László, dr. Dóczy Pál, dr. Gúzner Jvl.iklós, dr. Hermann Jenő, Lörincz Ernő András, az ·orvostudományok. doktora, dr. Mátyás Mátyás, dr. Miskolczy Dezső, akadémikus, Rácz Gábor. dr. Szabó István, dr. Sabadeanu Vasilr. dr. Szenlkirályi István
I. ÉVFOLYAM
1-2
1955. MAJUS-SZEPT.
---------------· Megjelenik negyedévenként magyar és román nyelven
Szerkesztöség: "ORVOSI
SZEMLE"~
Tirgu-}Ylure>, Str. Universitiilii Nr. 38. Telefon: 3551.
RfVIJTA MlDICAlÁ A INSTITUTULUI MEDICO-FARMACEUTIC DIN
A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY E(JÉSZ'SÉGŰOYI OSZTÁI.Y A. TG.-MURE~
A N U L ll. l JAN.-MART: 1956. Apare trimestrial in Iimbile maghiara
~í
A MAROSVÁSÁRHELYI GYÓGYSZERÉSZETI KAR
6$ ORVOSTUDOMANYI TÁRSASÁG GYÓGYSZERÉSZETI
SZAKOSZTA LY!\
romína.
Redacjia: "REVISTA MEDICALA", Tg.-Mure~, str. Universitiilii Nr. Telefon: 35N.
GYÓGYSZERÉSZETI ÉRTESÍTŐ
Redador principal: Prof. Dr. ANDRASOFSZKY TIBOR Redador al edi\iei in !imba maghiarií: Conf. Dr. SPIELMANN JOZSEF Redador al edi\iei in Iimba rominii: Prof. Dr. BARBU ZENO Secretar de redac\ie: Dr. KOVACS ISTVAN COMITETUL DE REDACTIE: Conf. Dr. Boér László, Prof. Dr. Dóczy Pál, Con!. Con!. Dr. Herma~n Jenő, Prof. Dr. Lörincz Ernö András, doctor ln ~tiin~ jele medicale, Prof. Dr. Mátyás Mátyás, Acad. Prof. Dr. Miskolczy Dezső, Leetor Rácz Gábor, Con!. Dr. Szabó István, Prof. Dr. Siíbiídeanu Vasile;,_ Conf. Dr. Szentkirályi István.
3 1957
KiadO: a Magyar Autonóm Tartomány Egészségligyi Nevelési Háza Marosvásárhely, Bartók
B~la-utca 1.
szám
A MAGYAR AUTONOM TARTOMANY EGESZSEdOGYi OSZTALYA, A MAROSVASARHELYI GYOGYSZERESZETI KAR, ES ORVOSTUDOMANYI TARSASAG GYOGYSZERSSZETI SZAI
GYÓGYSZERÉSZETI ÉRTESÍTŐ l TARTALOMJEGYZ~K l Kopp Elemk Dr. Páter Béla, a hazai gyógyniivénykutatiisok megalapozója
3
öSSZEFOGLALO REFER:ATU.MOK
Szánthó Éva, Csath Zamiira: újabb adatok a gyógyszerformák fejlődéséhez
8
Barabás Béla: A redoxpotf::nciál és az rH jelentősége. különös tekintettel az orvosi és gyógyszerészeti gyakorlatra . . . Ander Zoltáln, Baklgh f:va. Szöcs Jozefa: Az alkoholos befolyásoltság megállapiUsának mai álliisa \:.REDETI KöZLE:'v\i!NYEK Mánon:i László, Fiilöp Lajos: Oj titrime~riás eljárás a Stibium sulfuratum aurantiacum értékmeghatározására Hankó Zoltáln, Csath Zamfira: Adatok a Ferrum oxiciatum saccharatum készítéséhez
ll 16
20 22
Rácz Gábor: Adatok a Magyar Autonóm Tartomány ilárájának
jsmeretéhez Nagy Örs, Bíró József, Kiss Ervin: Baktériumok antibiot-ikulll 'érz-ekenységének vizsgálata "Comprimata pro antibiogramma" segltségéve! Szabó I., Dézsi Z., Grépály A., Kapusi A., Szabó L.: Antituber· clilotikus gyógyszerek hatása a sz(mhidrátanyagcsere egyes részjelenségeire . . . . . . . . . . . . . . Fllizi. J_ó~sef; Népgyógyászati adatok Marosvásárhely kör· nyekerol . . . . . . .
24
26 28
3!
·G\'05YSZERESZETI TECHNOLOGIA Ajtay Mihály, Várterész istvá1n: Folyi!kony gyógyszereink csepp·
32
adagolása R.EFERATUMOK
36
1\0ZE:PKADEREK TOVABBKEPZE:SE Adám Lijos: A gyógyszerek eltartása EGESZSEGGGYI ~EVELE:S Viihelern András: A gyógyszerész szerepe a bélh~rgesség meg-
41
előzéséhen (Belejezö közlemi!ny) SZAKMAI KE:R.D'!::SEK
43 45
OJITASI KE:R.D6SEK
46
UJ GYOGYSZEREK
47
TUDOMANYOS ELETüNK HIRE! KONYVISM-ER.TETES
48 So
3 1957 ~--------------------~-----------------
Kiadó: a Magyar Autonóm Tartomány Eg-észségügyi Nevelési Ház.a Marosvásárhely, Bartók Béla-utca I szám.
;
_
;
;
1
H
GYOG VSZERESZEll ERTESITO ORGAN AL: SFATULUI POPULAR AL REG!UNII AUTGNOME MAGH!ARE, SECTIA SANATATE, FACULTATEA DE FARMACIE, .. ~l S.S.M. SECTIA FARMACIE TIRGU-MURE~
REVISTA DE MEDICINÁ ~I FARMACIE ORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZETI SZEMLE
PUBLICATIE A UNIVERSITÁTH DE MEDICINÁ ~I FARMACIE . DIN TIRGU-MURE~
T ABLA DE MATERI! Kopp Elem!r: Dr. Pite-r Béla, initiatorul cercetarii piantelor medicinale din jará
Redac'fia: 4300 Tg.Mure$, str. Gb. Marinescu nr. 38, Tel.: 215.551, Fax: 164.407
REFER:ATE GENERALE . Szánthó E., Csath Z.: Progrese noi -in evolujia lormel"Or medi• . . . . . . . . . . . . . . . . , camentoase Baraoás .béla: lnsemnátatea redoxpotenji,!!!ului ~i al rH·nlui in practica medicalii ~~ farmaceudcá . . . Ander Z., I:sa:Ogh E., Szc.'CS I.: Situatia actualá a determin-3rii starii de ebnetate
8
!996, vol. 42
supliment U.
octombrie
ll 16
LUCRARI OR:IGINALE Mártonil L., Fülöp L.: Metod! nouií pentru dozarea titrimetrica <: p~oau .. u:w ::.r..OJum suuur.at
}EHNOLOGIA FARMACEUTICA
20 22
"
26
28
CONFERINTA NATIONALÁ DE . , ' FARMACIE
·-·~·~··.:..c..:.;..:;:.-o,-_o-; __ c
Ajtay M., Várterész I.: Administran·a prin -piclíturr a formelor medicamentoase liebide
32
R;EFERATE
36
PREFECT!ONAREA CADRELOR MEDU Adám Lajos: Pástrarea medicamentelor
41
EDUCATIA SANlTARA Viihelern András: Rolul hi.rmacistului in prevenirea helmintiazelor (comunicarea IV.)
PROBLEME PROFESIONALE INOVATII MEDICA.MENTE NOI ACTJVITATI $TIINTIFICE R.ECENZII DE CAR:Tl
43
45 46 47 48 50
3 1957
Editura Casei de Educatie SanitarA a Regfunii Autonom2 Maghiare Tirgu--Mure~, Str. Bartók Béla Nr. l
Tg.Mure~
!6- 18 octombrie 1996
Organizatori:
Societatea de ~tiinte Farmaceutice din Románia Colegiul Farmaci~tilor din Románia Facultatea de Farmacie UMF Tg.Mure$ Pre.,edintele de onoare al conferintei Prof. Dr. Doc. Dumitru Dobrescu - pr~edintele Societi!ii de ~tiinte Farmaceutice din Rornfulia Pre$edintele executiv al conferintei Prof. Dr. Adriana Popovici- pr~edintele Societiitii de Stiinte Farmaceutice filiala Tg.Mure~
Viceprqedinp
Prof. Dr.
Tőkés
Béla- decanul Facultatii de Farmacie illvlF
Tg.Mur~
Dr. ing. Ioan Boitan- director ARMEDICA Tg.Mur~
Farmacist primar Mioara Sipo~- pre:?edinta Colegiului farmaci~tilor filiala Mure~ Secretarialul conferintei
Conf Dr. Silvia DU$3- secretar ~tünpfic al Consiliului profesoral al Facultapi de Fannacie Tg.Mure$ Farmacist primar Ioan Antofie Asistent Ferencz László Membrii Comitetului ~tiintific Prof. Dr. Csedő Carol Conf. Dr. M.iírioara Olario Conf. Dr. Alexandrin a Ű$an Conf. Dr. Gyöngyi Dudutz Con( Dr. Maria Ajtay
Membríi comitetului de organizare
-secretariat:
Farmacist primar Lelia Munteanu ~eflucriiri Dr. Maria Doga ru Conf Dr. Gyéresi Árpád Conf. Dr. Gabriela Suciu Conf Dr. Maria Rogo~c:i Farmacist primar Bartha Judith Seflucrári Sigrid E~ianu Farmacist primar Maria Grosu Sef lucrari Veronica Avrigean"U
Asistent Daniela Micu Asistent Adriana Ciurba Asistent Adela Strimbu Asistent Isabella Foris Asistent Sipos Emese Asistent Adriana Andok Asistent Kelemen Hajnal Prep. Ionela Marcu Prep. Aura Rusu Prep. Szőcs Dora Prep. Balázsi József
Editorial Cercetares clin'ic8 ....................... ;.............................. ;;:.::; Simion Cotoi
Keferate generale Antileukotriene agentsin asthma ............................. ::: Sheldon L Spector
Patogeneza calculilor de colesterol: factorii ~i mele implicate in cristalizarea colesterolului Diliair .·•· Ana Bratu, Törák Imola, Simona Blifagli, Ligia Bancu, G,iJni
Zsigmond Klára lnsulinorezistenJa- Metode de evaluare ........................ ":" Daniela Ciomo~ Structura ~i variafiile genice ale virusului he•pa.tit•ei IB,..•} Jon Ciutidí, Vasile Gorgan, Dumitru Cirstina, Franrois Bastidei, Pierre Choutet Bazele scintigrafiei pulmonare de perfuzie ~?i aplicatiile
~~~e-~'Ei~j;~;~~~~:. c~-~~i~ ..Mz:h~i~-::h~: .......... ·; ·5;;;~;~5;~;:;;;· :·:·;:i
Revista Societatii' de Fitoterapie din Romania '
Evaluarea metodelor fizico-chimice diri Fa1rn1a
Acta Phytoterapica Romanica
Gyéresi Arpád, Kelemen Hajnal, l one/aMarcu
Pasibilitlili de utilizare a antagoni~tilor canslelor caleiu in ateroscleroza -lnfluenta asupra at•erc>g•enez•eíi:\;; György Piroska
Principii functionale in endoscopia rinologicií ..... , ..... ,,,.,,.;" Mühlfay Gheorghe, Mühlfay Vasile
Endarterectomia carotidiana ...................................... c:.:c
COLEGIUL DE REDACTIE: Presedinte:
Vicepresedinte:
Prof. Dr. Emanoil Grigoreseu Str. C. Negri, 60, 6600, I~i TeL: +40 (O) 32· 21.42.18
Ion Pascu
Prof. Dr. I. Ciulei
Prof. Dr. I. Ciulei
Str. Aviator Protopopescu, 7
Dr. Farm. 0.-Contz (Bucure~ti)
sector l, 71255, Bucure!;>ti
Prof. Dr. C. Csedö (Tg.
Tel.: 016/21.35.52
Prof. Dr. D. Dobrescu
Factorií de risc in formarea calculilor de colesteral Redactor Sef: Dr. Farm. L Rosenberg
Studii clinice
Str. Blajului, 17,3125,
Consideratií clinice asupra febrei de- etiologie no•n•·~,.;" in practica' Clinicii de Bali lnfeclioase Tiirgu- Mure'
Med.i~,
jud. Sibiu
Secretar General de Redactie:
Prof. Dr. I. Hdulicd
Prof. Dr. Ursula Stti.nescu
Dr. Ing. A. Laza
_Str. N. Gane, 32 A, 6600, la
TeL:+ 40 (O) 32.21.49.86
TeL: + 40 (O) 69. 82.27.20 TeL:+ 40 (O) 69· 82.10.11
Mure~)
Galafteon Olt~ari, Smaranda Demian, Comeliu Dudea
Profo Dr. C. Torna
SOCIETATEA DE FITOTERAPIE DIN ROMÁNIA Str. Aurel Vlaicu, nr. l, RO- 3145 Biertan
Elena Pi!cu, Constantin Rusnac
TeL: + 40 (O) 69· 82.27.20
Carmen Riidulescu
Consideratií pe marginea lítiazei vezicale secundare ~peratiilo; obstetríco-ginecologice .................................._.,,",,,;!
Prof. Dr. G. Rizcz
Prof. Dr. M. Rogo~cd.
Unele obsé'rvatii epidemiologice, clinice ~i de '"''"''"'~;.Z"s: privind bbezitatea copilutui de varsta -~cola ra ..............,:.::. Formele hístopatologice ale cancerului de avar. Studiu "materialul Clinicii Ginecologice ll Tiirgu- Mure~ .;,,......:":'?"
Prof. Dr. H. Popescu
Prof. Dr. M. Tdma$
: .~~
Modalitliti terapeutice utile in limfaarnele maligne nehodgkÍniene r~fractare sau eu reciideri preecce ........."'~'
·Schwartz Ladislau, Dorin Nicoleseu
(Bucure~ti)
Prof. Dr. G. Ghiorghlfá
Tb'rök l mola, Ana Bratu, Simona Bi[agit, Ligia Bancu, Gabrifl Nistor, Zsigmond Klára
Bakos Paula, Rodica Pascu, Carmen Chiriac, Rodica !Jrcan,. Domim'ca "''' .
l
Cornitetlll de lectura:
TeL:
+ 40 (O) 69· 82.10.11
Fax:
+ 40 (O) 69· 82.40.40
'
·--~--------~------------------~ INSTITUTUL DE 1\lEDICINA $I FARMACIE FACULTATEA DE FAR;VlACIE . TIRGU }.lURES R. P. RmUNA
Solidtarile de schimb rugiím a fi comunicatE> pe adresa: Desiderata rogamus hane inscriptione:
GRADINA BOTANICA INSTITUTUL DE MEDICINA ~I FARMACIE SIR. UNIVERSITATil Nr. 38.
CATALOG DE SEMINTE ' RECOLTATE E\ A\Tr
1
TG. N1URE~
950
R P ROMINA
OFERITE PE::\TR.L' SCiL\í.B Prof. Kopp Elemér, ~elul catedrei de Farmacie Ga lenicií, Farmacogn oz ie· ~i Botanicií
DE
GRÁDINA BOTANfCÁ ~I GRÁDINA DE PLANTt. MEDICINALE
Rácz Gabriel, candida! ín ~tiinte farmaceuiice, ~eful di.sciplinei de Botanicií
DELECTU.S SEMINUM
Kisgyörgy Zoltan, Füzi Iosif, . Csedő Caro], as·ist.enti
QUAE
HORTUS BOTANICUS ET HORTUS Iv1Ef1ICINALIS PRO J'v1UTUA CO\L\ilT~ TIO\'E O FERT
.
--------~----_,
________________________
Szilágyi Alexandru, Köbölkuti Iosif, griídinari
28
ROMÁNIA UNIVERSITATEA DE MEDICINÁ SI FARMACIE , TÁRGU- MURE$
CATALOG DE SEMINTE ' INDEX SEMINUM
ROMÁNIA UNIVERSITATEA DE MEDICINÁ $I FARMACIE _ T ÁRGU MURE$ GRADINA BOTAl"iiCÁ $I GRÁDINA DE PLANTE MEDICINALE Str. Gb. Marinesen 38 RO- 4300 TARGU MURE;l
1998
HORTUS BOTANICUS ET HORTUS MEDICINALIS PRO MUTUA COMMUTATIONE OFFERT
Prof Dr. C. Csedő Horti Director
~ef
Conf. Dr. Z. Kisgyörgy Horti Director
Asist. Drd. AdrianáAndok
lucrari Drd. Sigrid E~ianu
Dipl. Ing. agr. Mariana Hiri(iu Seminurn curator
lng.Hort. Darkó Béla Hortulanus Primarius
Balizs Attila Hortulanus
GaharAna Hortulanus
NOTE BOTANICE Fasc. XXIV 1998
37
ANEXA II. II. FÜGGELÉK
Colaborarea cadrelor didactice de la Facultatea de Farmacie la redactarea Farmacopeelor Romane~ti A Gyógyszerészeti Kar munkatársainak részvétele a Román Gyógyszerkönyvek szerkesztésében
REPUBLICA
POPULARA
F_ARl\1ACOPEEA ROMINA EDITIA
A
EDITUQA
MEDICALA
~UCURESTI
l 9 5 6
312
ROMiNA
VII-A
COMISIA DE CHIMIE FARMACEÚT!CÁ Pretedinte: conf. dr. farm. E. PU$CARU. · Co/aboratorl principali: farm. EL. DEMETRESCU, conf. dr. farm. CRIST. ~~:~~~:~~~ prof. dr. farm. L. MARTONFI, prof. dr. cbim. E. POPPER, farm. R. S farm. I. SOLOMON.
FA R M ACC)PS"EAROMANA EDITIA A VIll-A
Coltzboratari: farm. T. BERGER, farm. E. CREANGA, conf. dr. farm. E. ELEKES, dr. farm. A. EPER YESSY, farm. L. HANDELSMAN, conf. dr. chim, dr. farm. E. RAMONTIANU, dr. farm. P. STANESCU, farm. M. ST(JIA.NC>V farm. C. TITEl, farm. V. VOINESCU.
COMISIA DE FARMACIE GALENICÁ Pretedime: prof. dr. farm. C. POPESCU.
·..
Colabortztori principali: dr. farm. V. OOCANELEA, conf. dr. farm. P. IOJW;Ctf-Sl:OI.A.Ni dr. farm. N. STANC!U, dr. farm, H. VARCOVICI. Coltzboratorl: farm. D. BRAESTER-MARCU, conf. dr. farm. z. HANI<..Q, farm. V. farm. EL. POLOVRAGEANU, farm. EL. RO$U, farm. V. SAIDAC.
COMISIA DE MEDICAMENTE VEGETALE
~I
ANIMALE
Pr<$edinte: dr. farm. E. CIONGA. Colabaratori pr/ncipa/i: dr. farm. D. CONSTANTINESCU, dr. farm. V. CUCU. Colaboratori: dr. farm. E. CONSTANTINESCU, T. GOINA, conf. dr. farm. G. HERM~:A~N~,~~~~I~~~~~~~~~· farm. P. P_ETCU, farm. EL. TARPO, L R. ZITTI.
COMISIA PENTRU METODE GEl'.'ERALE DE A."''ALIZA Pretedinte:
l dr.
fann. '· POLOVRAGEANU.
l
Colaboratari principali: farín. M, GHEORGHIU, dr. farm.1>f .. STERESCU.
EDITURA MEDICALA -
BUCURESTI -
1CJ65
·MEMBRII COMISIILOR FARMACOPEEI COMISIA PENTRU SUBSTANTELE CHIMICE Pretedinte:
prof. AL MAYRODIN
Conf. V. ARI-ESAN, conf A. KISS, prof. L MARTONFFT, cnnf. E. PUSCARU~ farm. dr. L SELMICIU, brm. chim. RUXANDRA_.-SIMIONOVlCI, conf. V. ZOTA. Secretari: farm. PAULINA GRINTESCU, ,farm. IRINA
RMACOPEEA ROMANÁ EDIIIA A VIll-A
COMISIA PENTRU TEHNICÁ FARMACEUTICÁ Prefufinte:
prof. C. POPESCU
Prof. V. CIOCANELEA, conf. Z. HANKO, prof. P. IONE5CU-5TOIAN, farm. 0. LEOVEANU, farm. GH. MARA~O!U, brm. Y. PILEA. S,ecretaT: farm. 'dr. E. SA VO POL.
Su pl i me nt 1968
COMISIA PENTR U PLANTE MEDICINALE Prejedinte: prof. E. CIONGA
Conf. E. CONSTANTINESCU, prof. TH. GOINA, conf. E. GRfGORESCU, cnnf. GH. HERMAN, conf. G. RAGZ, farm. dr. R. ZITTI. Sccrct.rr: farm. dr. D. CONSTANTINESCU.
COMISIA PENTRU METODOLOGIA DE CONTROL FIZICO-CHIMIC Pn!fedinte:
prcf. GH. CIOGOLEA
f E Conf. B. BARABAS. prof. V. GALEA prof N !OA.N!D conf. P. 5005 farm. dr. M. STERE5CU. ' . . ' pro · · Secretar: farm. ing. H. BERAL.
COMISIA PENTRU NOMENCLATURA CHIMICA SI
rvrunvLc .•..~
Prof. AL. MAVROD!N, conf. V. ZOTA /
INSTITUTUL DE MEDÍCINA SI FARMACIE, TG. MURES L
ADA1vl, SAROLTA ADAM-MATYA5, ANETA BLAZSEK
MARIA
~AMFIRA C5ATH, JOLAND A CSE GEDI, I. CZtGENI,- C. CSEDö: ANA t:.l~.t.KJ"->> ,v!ARIA FARKAs,. l. FORMANE.!S_ L. FüLOP, I. FüZI, F. KÁLMÁN, DELL!, Z. KI5GYORGY, [E. KOPP[, V. MAKAI L. NEMES I. PAPP, MARIA PETER-HORVA-TH, POPA, ELISÁBETA L RISTEA, CLAlJDIA SZANTHO, EVA SZANTHO, L VERtPH., L
i.
DITURA
MEDICALA-BUCURE$TI-196&
FARMACOPEEA ROMÁNÁ COMISIA DE COORDONARE
~I
REDACTARE
E D l Tl A A IX-/\
Prejedinte: prof. P. IONESCU-STOIAN
Membri:
H. BERAL L. CHIOSA
D. GR, CONSTANTINESeU I. CRUCEAND VERA GEORGESCD-PAZARINA C. RUSSU V. STANESCU
COLABORATOR! ELENA AITEANU, G;. ANASTASESCU, TAT!ANA AVACUM, ~TEFANIA OLGA BARON, H. BERAL, N. BONCIOCAT, ILEANA BURNEA, l. .::~'::';~~r;,";:~~:· .ci~ ,j) V. CALCAND!, I. CHIALDA, SANDA CQROI, ANA COSMIN, I. CRUCEANU, ELENA CUCIUREANU, S. DUMITRESCU, IRINA FILIP, VIO RICA FLOREA, J. FRlJCl-ITl,R;;• ~; VERA GAMENTI, VERA GEORGESCU~PAZARINA, ILEANA GEORGESCU, !'AI~U' GRlNTESCU. V. IG NAT, l IRINA JONESCU-SOI.OMON /,CORNELl.'\ IVAN; M. MADGEARU, MARGARETA MANGU, MARIA MEDIANU, A. MOLDOVAN,RODJC:K'"c';'''~"
RA<;;Z,~~~~~~~••~~\)tJI
OTELEANU, DOw!NICA POPESCU, MARIA PRODESCU, G KOTILLA C. RUSSU, E. SAVOPOL, RODICA SCHNEIDER, LIA STOJANOVICI, VJORICA STOICESCU, ELENA $I~MAN, LUCIA $MAL, Th. M. VAENI, R. VASILIEV, R. ZITTI, V. ZOTTA.
EDITURA MEDICALA
BUCURE~Ti
- 1976
MEMBRII COMISIILOR FARMACOPEEI i.C. fAftMACIA ,.SAl VATOI!" s.J!.I.. ·t 'llRGO•MDitES
COMISIA PENTRU FORME FARMACEUTICE Conf dr I . ADA.J.\1. Facultarea de farmacie - T g. Mures. Conf. dr. L BAN, Faru!tatea de farmacie - Cluj. . ~ Conf. dr. PETRA BAN, Facultatea de farmacie - Búcuregi. Conf. dr. CL. BRAILEANU, Facul-tatea de farmacie - Bucure$ti. Prof. dr. V. CIOCANELEA, Facultatea de farmacie - Cluj. Prof. dr. doc. P. IONESCU STOIAN, Faou!tatea de farmacie - Bucure>ti. Farm. dr. VERONA IONICA, ceceerator stiinrific principal la penuru ·controlul .de -Slta.t al medi'Camentului $i cercetari farmaceutLce. Farm. FLORICA MIH.i\ILESCU, cercerarcr sriinrific principal ta pentru controlul de stat al medicam-entului ~i cercerari farmaceutice. Conf. dr. A. PASTIA, FacuJratea de farmacie - Iasi. Prof. dr. V. STANESCU, FacuJratea de farmacie - Bucuresti.
FARMACOPEEA
ROMANA EDI'fiA A X-A
Farm. dr. SOFIA ARIZAN, sef labo!'
Conf. dr. C. BALOESCU, director adjuner stiinrific la Institutul pentru c~r~:iT.I.Y],],; trolul de stat al medWcamentului si ·cercerari farr:maceutice. . Crum. Al'l'A COSMIN, cercetarcr stünrific principal la Irutirutul penrru ·trolu! de stat -al medicamemului si cencetari fru:maceutice. Prof. dr. I. GRECU, Faculta;tea ele farmacie - Cluj. Prof. dr. C. LITEANU, Facu!tarea de dlimie - Cluj. FaTm. MARGARETA MANGU, cercetator sriinritic pTincipa:l la Tn .•";,".";J';';;.;Ii pentru •controlul de st;;t al medicamenwlui ji cercetari farmaceutice. Prof. dr. GH. MORAIT, Facu!tatea de tarrnacie - Bucuresti. Prof. d":. P. SOOS, F
EDITURA :>IEDICALÁ. -
BUCURE$TI -
1993
Colaboratari
IV.
L. ADAM, AGNETA BODO, ZAMFIRA CS;\.TH-STIMéEL, C. CSEDŐ, S!LVIA.. DUSE, L. FÜLÖP, IOLANDA GERÉD, M. GIURGIU, A, GYÉRESI, A. KjSS, ILONA KISS, MARI-
OARA MONEA, I. PAPP, MARIA PETER, ADRIANA POPOVICI, G. RÁCZ, I. RISTEA, MARIA ROGO~CÁ, P. SOOS, CLAUDIA SZÁNTHÓ, EVA SZÁNTHÓ, l. VERÉPH.
UNIVERSITATEA DE MEDICINÁ i;)I FARMACIE TG. MUREI;i G)',ARP-~D . .~. LUDOVIC, L P.-\_PP, _-\.DRI:\.:~L-\. POPOVICI, G. R.-\.C.Z.
21
CUPRINS- TARTALOM
Cuvánt inainte ..................................................................................................................... 7 La grauita mileniilor- 50 de aui ai Facultií(ii de Farmacie din Tg. Mure~ ......................... 9 Évezredek vízválasztóján-A Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar 50 éve .................. 13 At the tum ofthousaud years. Tlie semicentenary of the Faculty ofPharmacy at Tg. Mure~ ................................................................................................................ 17
Rectorii Universitiítii (Institutului) de Medicinil ~i Farmacie din Tg. Mure~ .................... 21 A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (Inté~) rektorai ...................... 21
Decauii Facultiítii de Farmacie ............................................................."............................ 21 A Gyógyszerészeti Kar dékánjai ....................................................................................... 21
Cronica disciplinelor din fuvatamántul farmaceuti c tárgu-mure~eau ................................ 23 A marosvásárhelyi gyógyszerészképzés tauszékeinek krónikája ...............................:...... 23 Matemalica ~i informalieli ........................................................................................... 23 Matematika és informatika .......................................................................................... 25 Biofizica farmaceuticií ................................................................................................. 26 Gyógyszerészeti biofizika ........................................................................................... 30 Chimie geueralií ~i auorgauicií ..................................................................................... 31 Általános és szervetlen kénlia ..................................................................................... 36 Botauicií farmaceuticií ................................................................................................. 38 Gyógyszerészeti növénytan ......................................................................................... 49 Biologie celularií v egetala ........................................................................................... 50 Növényi sejtbiológia ......... :......................................................................................... 52 Griídina botauicií ......................................................................................................... 53 Botanikus kert ............................................................................................................. 54 Chintie analiticií. Chintie aualiticií ~i analize fizico-chimice ....................................... 57 Analitikai kémia. Analitikai kémia és fizikai -kémiai analízis ..................................... 66 Anatontie ~i fiziologie ·····························································'·······--·-························68 Anatóntia és élettau ..................................................................................................... 70 Limbi ........................................................................................................................... 71 Nyelvek ....................................................................................................................... 73 Educatie fizidí ~i sport··························································'····································· 73 Testnevelés és sport ..................................................................................................... 7 5 !storia filozofiei ~i psiho1ogie (~tiinte socio-umaue) ................................................... 76
323
A filozófia története és pszichológia (Társ:adalomtudft A gyógyszerészet története ...................................................................................... .. Chirnie farmaceuticll ....... .......................................................................................... . Gyógyszerészeti kémia ....................................................................................... .-..... . Medicamente de uz veterinar ..............................................................................~ .... . Állatgyógyászati szerek ............................................................................................ . Medicarnente biologice ............ ,............................................................................... . Biológiai gyógyszerek .............................................................................................. . Farmacognozie ......................................................................................................... . Farmakognózia ......................................................................................................... . Fitoterapie ................................................................................................................ . Fitoterápia ................................................................................................................ . Gradina de piante medicinale .................................................................................... 161 Gyógynövénykert ...................................................................................................... !62 Medicamente homeopatice ....................................................................................... . Homeopátiás gyógyszerek.. ....................................................................................... !63 Etica ~i deontologie farmaceutica .............................................................................. !64 Gyógyszerészeti etika és deontológia ....................................................................... . Tehnologie farmaceutica .......................................................................................... . Gyógyszertechnológia ............................................................................................... !81 ....s:s...~ Dermafarmacie ~i cosmetologie ................................................................................ !86 Dermofarmácia és kozmetológia ............................................................................... !89 Biochimie farmaceutica ............................................................................................. !91 Gyógyszerészeti biokémia ................................................................................... ,..... "'1. .. -:C.cci~Chimie sruritara ~i igiena ........................................................................................... !99 Egészségügyi kémia .................................................................................................. 20 l Fiziopatologie ...........................................·: ................................................................ 202 Kórélettan .................................................................................................................. 203 Laborator elinic - Patologie clinicíi.. ......................................................................... 204 Klinikai labor- Klinikai patológia ............................................................................ 205 Farmacologie ............................................................................................................. 210 Gyógyszerhatástan .................................................................................................... 219
324
Farmacovigilenfií ....................................................................................................... 220 Farmakóvigilencia ..................................................................................................... 221 T oxicologie generala ~i industriala ............................................................................ 221 Által'anos es . tpan . . t oxikol'ogta . ................................. :.................................................. 229 Biofannacie §Í farmacocinetica ..............................................................................."-232 Biofannacia és farmakokinetika ................................................................................ 233 Indusiria medicamentului ~i biotehnologiei farmaceutice ......................................... 233 Gyógyszeripar és biotechnológia .............................................................................. 23 7 Controlul arralitic ~i biologic al medicarnentelor ....................................................... 243 Analitikai és biológiai gyógyszerellenőrzés .............................................................. 247 Farmacie clinica.. ...................................................................................................... 248 Klinikai gyógyszerészet ............................................................................................ 256 Evidenfií farmaceutica computerizata ........................................................................ 258 Számítógépes gyógyszertári nyilvántartás ...................................................•............. 260 Orgrurizare ~i legisla(ie farmaceutica ................................................. :....................... 260 Gyógyszertári szervezés és ügyvitel... ....................................................................... 262 Merceologie medicala ~i farmaceuti ca ...................................................................... 263 Gyógyszerészeti és orvosi merceológia. Gyógyszertári árnismeret .......................... 263 Marketing farmaceutic .............................................................................................. 264 Gyógyszerészeti marketing ..................................................................... , ................. 264
Panteonul fo~tilor profesori ~i conferentiari... ................................................................. 265 Egyetemi tanáraink és előadótanáraink panteonja .......................................................... 265
Juramantul farmacistului ................................................................................................. 268 Gyógyszerész eskü .......................................................................................................... 268
Promo(iile de farmaci~ti din Tilrgu Mure~ (1950-1998) ................................................ 269 A marosvásárhelyi gyógyszerésznemzedékek (1950-1998) .......................................... 269
Internii de la Facullatea de Farmacie (1958-1966) ........................................................ 282 A Gyógyszerészeti Kar intem-gyógyszerészei ............................................................... 282
fnvatamántul farmaceutic in prezent ............................................................................... 283 Gyógyszerészképzés a jelenben ...................................................................................... 283 Componenta caledrelor de la Facullatea de Farmacie ............................................... 283 A Gyógyszerészeti Kar katedráinak összetétele ......................................................... 283 Secretarii decanatului Faculililii de Farmacie ............................................................ 284
325
l
l
l
A Gyógyszerészeti Kar dékáni hivatalátlak titkárai... ........................................ ,.;"; Consiliul profesoral al Facultlí!ii deFruamtcie• ....... ,; ................................. ;........ :";; A Gyógyszerészeti Kar tanácsa ......................................... ;; ...........................•.... ;.;;
Függelékek ........................................................................................................................ ;• Anexa I.: Participarea cadrelor didactice in colegilll de redac!ie al revistelor de specialitate .................................................................................... :;:2 I. Függelék: Az oktató személyzet részvétele szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában .................................................................................•...... ;.,J. Anexa II.:Colaborarea cadrelor didactice de la Facultatea de Farmacie la redactarea Farmacopeelor Romiine~ti .............................................................. ;.. ;:J Il. Függelék: A Gyógyszerészeti Kar munkatársainak részvétele a Roman Gyógyszerkönyvek sze•rk<:sZltés<;ben........................................................ 3!.~
Apiírot in ingrijirea EDITURH MENTOR, Tárgu Mure~
ISBN 973-9263-95-3 Tiparul executat de SC. EDITURA LYRA SRL, Tárgu Mure~
326
