- - . "/ J . . ...
4fHíJ ·LJ05c 2. szíun.
l. i• l lill~ ll lll. 1Nii4.
Megjelenik 111indm1 tui 1-i•n és l !i-én. Előfizetési
ár
Egész évre li frt o. é. Félévre . :J " " " A kiizlcmt'·u~·t•k {·s ('liitiz~·t~~- · sek ht'·rmcut\'t• kiiltlt•utlöl\,
Szakllh•tlelésrk t'g~· )U!tit
llit:-;Í.ItsoJ"n. 6 knal !'iZámittatik.
71 - ' ·-- • - ...- -,~--:-. ~·:.:·-""""':'
~- 7:. ~:?E. .:_r1t,j .
. -----·-
HASONSZENVI
KÖZLÖ.NY. Alapos ismereteket
Szcrke~ztö-tulajdonos:
tet:iesztő
.. ~
_,.
Elöftzethetni l'ldéken
·;,·
minden cs. kir. postahivatal utján.
llyllngyllslln a s z c r k e s z t ö n é l.
'l
t:gerben
·.·t
on·osi lap a homO:'opathiáról.
az érseki ly<•eumi nyomdában.
--------------------
Borner litván, a gyöngyiisi közkórház igazgató-fiiorvosa.
j
·It ll -~
.
;
---· ------TAHTALO:\[: A k•ír-vizsg;ílat. - Süly (Scorbut)-kórcsetck.- Két <•zombfej-liczamodásnak sikeres visszatétclc. ·mcrtetés (folytatás). - Idöjárás és közegészségi ,;szlclctck. - Ilirdetés.
Könyvis-
- - - - - - - - ·---------·------ - - -
A kíu·-,·izsgálat. A tapasztalt és mivelt orvos, Ugyességét és képzettséget már azon pillanatban kitünteti, midön a beteg ágyához közelit; mert legyen a kór Mrmily csekély, annak biztos elt1\voztatltsa akkor sikeriilend, ha annak - természete az orvos :Utal tisztán és tökéletesen minden oldalról fdisme~-tetik. EtTe nézve nem elegendő, hogy a betegséget b:ír az ö vaV•s:ígos és igaz nevénél megnevezni tudja, ismemie kell azonkivül mindazon köriilményeket, melyek befolyása előtt, vagy alatt a kór származott, kezdetében lefolyt és mo~:~t szemUnk elé tünik. 1\Iát· ezen ri.ivid cWteije~>ztésböl i~:~ kiderül, mily fontos és alapos ismeretek kiv:intatnak arra, hogy az orvos a beteg-et kcllüeu és lelkiismereteseu lllegvizsgálja. Azon orvos, ki tudomímy;lt szenvedélyeseu miH:li, ki minden }){'rezét tanuhmíny:iuak béívitésére fonlitja. ki élete mimleu örömeit egyediil a ktíruk szc•·cnesés elt:ívolitál'láha helyezi, nem egysze•· jiin azon helyzetbe, hogy kénytelen mag:1ban azon két·dést t:ímasztani, mily összefiigg-é~:~heu nnmak az cliJtte levi) kórjelek, mdyek a fiíhhek --- melyek a mellékesek, mily múclot fog v:í.lat~ztaui lll'l'll, hogy a bctE:gségct mindcn ohlalrúl tiikélctcseu megisme1·jc 't A hasonszenvi orvo~ clj1írása e •·észben még terheschh, hacsak a hasonszenvi irodalomban eddig fiij
ban elismerést és helyeslest nye~jen ;·a tudomány embere még ezenfeltil követeli azt: hogy minden kóreset helyére, kiterjedésére, terméKzetére nézve tökéletesen és érthetőleg körülirva legyen, a gyógyszerek mliködése alapollan meghat:trozva, és indokolva, ekként minden egyes kórrajz a tudomány követelét~ei szerint tárgyalva. A fentebbiek után tehát kitetszik, hogy a hasonszenvi orvos még -kkor is folytatja vizsg:íl6dásait, midőn azt az eddigi rendszer orvo11ai már bevégzettnek tekintik. :Mindezeket ázonban értekezésünk folyama alatt blívebben fogjuk fdvihígositaui és f<·jtegetni. A kór meglmt:íroz1Ísánál ll gyakorlat és a tudomány e következendő eljárátit és utmutatást tiizi előnkbe: A beteg átvételénél leglényege:~ebbteendő: a kór származása- és befoly:it;:h·ól biztos tudomást szerezni. Az első kénlés tehát, melyet a tapasztalt o1·vos betegéhez intézend, akként fog hangzani: mióta beteg, és mily , érzésekkel kezdődiitt beteg:~ége? Eu ből ki fog tiinni az l idő, melyet a betegség igénybe ,·ett, és tudva lesznek j azon jelenségek, melyekkcl kezdetét vette a betegség. ' )hnthugy azonban közünségeKen azt tapatlztaljuk, hogy a betegek nagyobb része ct~ak azon naptól vagy percztől szúmitja a betegséget, midön a szenvedés már kifejlődiitt, ne :illapodjék meg az orvos a ientebbi kérdésnél :~em, hanem igyekezzék kipnhatolni, mennyi idővel előzte meg l\ bcteg:~éget az ugynevezett rosznllét (ezen l kift;jezést kiv:ílt miveletlenebb betegcinkjobban is értik) pedig kitlönüsen csak kedélyében tapasztalt-e v:Utol és zást, vagy egyes testrészekben vagy életmitvekben ·~ )fert gyak1·an egy ii. betegség kitUrését megelőző, és tekintélyetlennek látszó fötajás, ingerlékenység, tagok clzsibbadása, ornré1·zés, flilzt'tg:ís, szoruhís vagy a szokottn{tl l:ígyabb székUrUlés, oly küvetkeztetésekre adnak alkalmat a gondolkozó orvosmU,. melyek a kór fclismel'él!ére kitlinö fontot~s:íggnl bírnak. Az elbeszélés alatt J
i~ .';'
- ;~
.-.) J
~
-~ ~
~l
'l
~l
"l
:r
1
1
'·'
az orvo:~ a bl·teg elöa«llísait figyelemmel ki11érje, 11zemeit semmi javuláll be nem :Ul, ha11cm öriiküt~ emésztetlenség, róla eine távoztat~:m, mert az elííadát~ból gyakrnn a lelki hat~ct~ikur{tsok, makiLes hat~meuések t:ttmulnak, sí.it. HUállapot is világosan kitünik, 11Öt némel y életmlivek szen- ly o:~ gyomor és bélhártya lobok i11 j a vét·bocKÍttiÍ.sok ntÍI.n vedéseit is, ét~ a szenvedétle~ fokát a hang, az elöad:i11 vé1·hhiny, mely temé1·dek utóbetegt~égnek tm;zi alapját. sebet~sége vagy lassutiága vissza tlikrözik. · A hasonszenvi orvos az okot 11zint~n mély vizHg:iA beteg előadátllh az orvos meg ne szakítsa, leg- lódítsa tárgy:í.vá teszi, sőt még ennél tov:ibb teljeszkefeljebb arra i11t11e, hogy a változásokat azon rendben !lik, mert p. o. a CI!Ol'V:Íii lázwí.l nem dégt~zik meg a Le· adja elő, melylyel napról napra bekövetkeztek. Sokan teg azon vnllom:ísával. hogy ~yomrítt eledellel vag"y Hahnemann azon rendszab:ilyát, mely az orvosnak te- it.allal tulterhelte, hanem azo11fellil IL 11peei:íli:~ vizHg:í.lóendöit a kórtllncmények leirát~:Í.t illettileg tartalmazza, d:i111'a tér által, s tudni ohajtja, milynemii eledelek val{y nevetség tá•·gyává tenni igyekeztek j pedig ha sokoldalu italok voltak azok, mclyek IL beteg,;ég sz:irmaz:Í!!Ítra gyarlóságunkat, . melyek közé a feledékenység is tarto- okul 11zolgáltak, kövét• ételek voltak-e azok , éretlen zik, elismemi akarjuk, e rendszabály valóban nem oly gylimölc:-~ okozta-e a gyomot· 11zenvedést,- uem volt· e felesleges, mint ezt enuek gunyolói magukkal elhitetni az evés előtt vagy alatta a lelki állapot felhevült? miml1\kal:j<í.k. ezek tudása egyedül ö előtte bir ét·dekelt,;éggcl, ki a A kór származlisa és lefolyása felőlminden oldah·ól gyógyszerek physiologikus tulajdonait it~mcrve, a kiilértesiilve lévén az or\'011, té1:jeu :it most az ok kifíll·ké- Cllönös viszonyokat is, melyek minrlen betegség !!pcei:íszésére. 'I'agadhatatlau, miszeriut számmznak kót·ok lis oka éti a gyógyszer között léteznek, meghatározni, minden tudvalevő ok nélkül is, ily et~etekben kérdezze és a hat~onlatost~ág elve mellett alkalmazni tudja. De még ezeknek tud:í11a nwllett sem állapodik meg meg a beteget, ha hasonló kórbau nnh máskot· is "'zenvedett-e? nem csahídi kór-e az, mcly öt idöszakonként a hasonszenvi orvo11, hanem még egyéb köriilmények ily szenvedésekbe ejti'! Ha a beteg természete előtte után is tudakozódik, melyek a régi gyógymód követéíi ismeretlen, tapogatódzék ez ir:Ínt is, miként folyt le előtt tekintetet sem érdemelnek. A hasonszenvi dift'oegyébkor e betegség, mily vált.ozá,;okon ment az keresz- rentialis diagnosisnak alapját teszi ugyanis ezeufcliil t ül, mi haszmílt vagy ártott akkor? Ha mindezek a be- a kó1:jeleknek időszerinti változ:Ít~a: éjjel, reggel, délben tegség okának megtudására nem elegendők, tudakozód- vagy este nehezbülnek vagy enyhlllnek-e azok? hideg•·e jék a beteg életmódja liránt, lehet hogy ki farasz tó tevé- vagy melegre változnak-e? nyugalom vagy mozg<Ítl által kenyt~ég, testi vagy lelki szenvedély, a beteg termé:ize- nehezednek vagy kitlebbednek-e '! éjt~zaki vagy nyugati tével meg nem egyező életmód, ezélszerütleniil lmszmilt szelek által ujul11ak-e? s bár a Phyt~ika hasonló V<í.ltogyógyszerek fognak a kót· alapjítul tekintethetui. zá:ioknak okát és jelentöt~égét világosan megmagyarázza, Vannak több esetek, midőn a beteg 11zámot adni mind e mellett meghökkenve és ném:ín áll ott a phy,;ioképes azon IÍrtalomról, melyuek betegségét tulajdouitja, llogiai gyógytan kijvetöje midő11 betegc neki ilyescket mely az orvos Itital is valos
l
1
ll
ekkünt biztos és kimerit/í tudomása levén már az orvos- l taltatott. Apr. 22-ig minclcn további gyógyszereléssei nak, ;Íttér a szorosan ugynevezett vizsgálatra. Minden l felhagyva . t·eggel Hz;1jHj:ísról panaszolkodik, mit·e a életmli, melynek beteges állapota felől most m;{r biztos RzájUreg megvizsg·:íltatv1tn, az ínyek megdagadtak, érintudomást nyertünk, anatomiai, phyMiologiai, kórboncz- tésre vérzettek. awuföllil az egész szájpadlás izgatott tani, ehemiai és physikai természetére és tulajdonsá- állapotban volt. Ezen esemény a kór természetéről bizgaira nézve Hzigoruan, fehUdozó t-z()rgalommal, minden tos tudonuist köle~:~önözvén, a beteg rögtön a Scorbnt "egédeMzköz(ik igénybe vétele mellett, megvizsgálandó. betegek szám;Íra rendelt szobába áttétetett, belsőleg AciNem elegendő ekként Hahnt:manu organuma szerint dum muriaticum rendeltetvén ueki, mely szer oly kit·gyedlil a kórjelek ö~Hzeségét a gyógyításnál alapul tUnő hatást gyakorolt ezen betegre, hogy szája 3 nap alatt venni; ily eljárás megbocsátható volt Hahnemann ide- meggyógyulván, a lábfájások is fokonként enyhiiltek, jében, midön a nevezett melléktudományok még töké- a vérfoltok elenyésztek, az étvágy és az erő mindinkább lct.lenek vah\nak ; de kimenthetö is volt, miután a vég- visszatértek, a beteg arcza pirosodott; ily jólétnek örhetctlen pontossÁg ~s swrgalom, melyet Hahnemann a. vendezett május 3-káig, a midön ismét minden tudva k{.r kikérdezésére fordított. és tanítványainak ajánlott, levő ok nélkiil éjjel oly erős száraz köhögés állott be, hizonyosan sok hiányt pótolt ki, melylyel mi ezen egy- hogy a betegnek a megfulladási félelem miatt folyton szerU eljánist, melyet ma meehanicusnak nevezünk, vá- az ágyban ülni kelletett. Egy p;ir adag Hyosciamn~ doljuk; most azonban, midőn a segédtndományok any- után a köhögés két nap alatt megszünt, s 16-kától nyira kifejlődtek, hogy a gyógytudományra kellő fel- kezdve nlÍmlen további gyógyszerelés ;-;,élklil hagyatott. világosibÍI!t terjesztenek , ezen vívmányokat a hason- A szcnvedések által végkép kimeriilt beteg ereje csak szenvi orvosnak is feledni, vagy nem ismerni, tudatlan- lassankint tért vissza, j nni us l !l-én telHít 83 napi 1tpolás uMn mchctett haza családj;íhoz. s{tgot és I'Osz akaratot ;Írulna el. 2. Palyik Gáspár, földmives Hevesmegye kará,csondi illctiíségü, 45 éves, ki e telet szintén nagy szükSUI y (Skm·but) kíu·esetek. ségben tölté el. Nelu\ny hetekkel ezelőtt lábszlírhasol. Tóth Józsefné gyöngyös-halászi illetöségü, 34 gatásokkal betegedett meg, nem soklíra Mbai megdaéves, fét·jezett több gyermek anyja. Ez idei inségét őszin gadtak, s temérdek vérfoltokkal boritattak el ; köhijgés, tén bevallja : h;írom héttel ezelőtt lábai kezdettek fiíjni, mell ~s lágyékszúds, orrvérzés ki!!érték a fentebbi szenvedéseket. 1-1 lábikrák fesziilni, meghményedni, nem sokára megdaJelen állapot. Erijs testalkatu, arczszine legkevésgadtak, kék foltokkal megteltek, s a járás lehetetlenné vált. Ily ;íllapotban mart. t9-én a kúrodába felvétetni hé sincs megváltozva; nyelve fehér, ftv
~, melle nehéí!i, gyomra és hasn érzékenyek, tíh,;zÍtmi dagatltak. kemények és fesziiltek. széles kékes szúmsokat és az étvágyt alans;ígot megszüntette, a mifoltokkal, a sz<íjiiregbcn sem \'érzés sem fekélyedés nem dőn China rendeltetvén a betegnek miud a híbfaj;isok mind a vérfoltok oly sebcsen elt;[volittattak, hogy ezen tapasztaltatott. beteg 9-ed napi orvoslás utlín egészséggel bocsátathaGyógyszerelés. A ktjr meghatározása ez esetben tott utnak. igen terhe~:~ volt,mintán a Scm·bntnak sem helyben sem 3. Knizner Verona, gyöngyösi illetöségii, napaz eg~sz vidéken mé~· ekkor hire sem hallatszott, az e111litett kótjelek petiig nem nyujtottak oly támpontot, számosné, :J O éves, két gyermek annya; egész télen férje melvhij) a ktjr vaJ,)s;Í~ra felisnll'rtethetett volna. A kór- s gyermekei w! a végső inségnek volt kitéve. Betegsége .ielekhez képest a
.
~
*
1:! végezheti. A szájtiregben egyedül az ínyek vannak megtámad va, ezek gyuladtak és vérzenek, de a fájdalom ru érsékelt; a hibszárai mindazomíltal igen dagadtak, sok apró vér és szélesb kék foltokkal, ezekben vallja a legnagyobb szenvedést. ~:tv1így jó, légzés rendes, szintén a kitiriílések it~. Gyógyszerelés. Acidum muriaticum, melyre a javul:ís naponta észrevehetöbb volt, máj. 9-kig a láb daganaton kidíl, minden egyéb kó1jelek elenyésztek, ennek folytán minden további gyógyszerelés megsziíntetett, s a beteg 44 napi !Ípohís után egészséggel ment el az intézetbiíl. 4. Sós János GO éves, Hcvesmegye, sziícsi illetöségií, két hete hogy szája szélei megdagadtak, s ínye vérzik, Május 21-kén a korodában keresett segedelmet. Az emlitett kó~jeleken kivííl a test egyéb ruiítétei rendesek Aciduni muriaticum ha,;ználatára 9-ecl napra egészséggel elbocsátathatott. (Folyt. követk.)
F:szleletek a gyöngyos1 kiizkúrházban IRG 3. •4 -dik év elsii felcibcn, vagy is 18ti:3. nov. 1-étöl l k(j-! aprilis 30-káig on·osolt bctegségekröl. Tüdőlobbal eliHordult 6 eilet. Kezclődött mindny:í.j:tn:íl hideggel, melyre hőség kUvetkezett, ez alatt fejlő dött ki a nehézség a mellben, mcly később ktilönbözö fájdalom nemeivel volt összeki.itve. Nehéz, sebes, szorongatott l<:'·gzés, majd csak száraz, majd véres, vagy rozsdás köpésekkel párosult köhögés, egyedUl lehetséges hauyatfekvés, piros arcz, a kiilhör égetií f(n'J'ósága, sebe~, elnyomott érverés, nagy szomjns:íg, esl·kély mennyiségil, és vörös vizellet vahínak mindig a kisérő jelenségek. A getjesztö ok valamennyinél meghütésben tahiitatott fel. - A gyógykezelés A1·onitum és Brynnivehh értelmezése miatt az egyik kóresctet itt lei1jnk, melyről JegyzlJkönyviink 17!-:S-dik száma ezeket foglalja magában. ~Iolmír Julianna Nagy Anddsné 3 !í éves. rk, féljczctt, napsz:hnosnő, gyUngyösi sziiletésii, 1864. jan. 31-én e következő kórtlincményckkcl vétctett fel: Areza piroM, szemfejére véres, ktilb15rc forró, érverése sebes alig sz1imMllmtó, nydve 8ZIÍraz, rendki,·iil
piros, légzé:;c sehcs, riivid, kiihi'•g·és g'}'akori, 11ag·y ct'ií kiizött képes kevés véres nylytonos IÍlmatlan;;:ígrcíl; h<í ~ZIÍill rendes. A mell vizsg1tlatmtl az (•gl-sz halolelalon clohltang. a jobbon még tiszta és teljes, ugyan c részéli a mellnek ltikgés hallatszik. Ilynemii kcírbmt a heh·g JH·m emlék~zik hogy szenvedett volna valaha .•Janwir ill-én Ac·ouitttm Bryoni:íval felváltva, 6-ik higit. f> c•sep f> Hnc-ia ,-izlw :! Ór<ínként egy evií kamlllal rctHleltetett. Xyngocltahh t'j, a köptsek könnyebben szakadnak tel, dl• tiihlJ vérrel vcgyiiltek. Febr.l-én a Mz enyhéhh, a lég·zés ,;zalmdahh. kevesebb a szomjnstíg is. Fehr. 2-:iu a beteg ki)tmychben f(n·oghat, mélyebb lélekzetet is vehet, a kiiltiigt'·s gyakoribb. a kUpések vémélkiiliek. A kiilvizsgálat a baltiicWt szahadabbnak tal.ilja, a hang ti,;zttíhh, hang-osahlJ. Febr. il-:ín a janthls f(>lyton h•tlad cWrc, lcvesét jcí ízííe11 megeml-szti. vizelletl' siitét s:ÍJ·ga, érverése perezenkint HO. Febr. 7-én minckn gyulaelás jeli-nségektől ml'nt a beteg. A köhögés azonhan nagy mértékhen kinozza. a hang é,.; légzés a haltiidHbcn scm érte még el norm:His :íllapot:lt. A köhögés rohamokhan jelent meg, legink!tbb száraz volt. s oly félelmet okozott a betegnek, hogy a kiihögés jelentkezé:5énél a mellcttc lévő t:írg_vaklm kapaszkodott, ckként görcsös indnlatu is volt. H yoseiamus G-ik hig·it:ís Febr. 13-áig· a költiigést egészen megsziintette, a beteg e szerint febr. 15-én mtír egészséggel hagyta el az intézetet. Egy 36 éws nő, ki a tiidiík nuíjaso1Msi idöszak:íban hozatott a kc.írlt
IH élete mcgtarbÍ.tllihoz kevés remény van. - Egy 3!.1 éves \ négy öt segéd rögúti kitelhetí.í eri)vel az ágyban ,·agy niín{·l ehronikus lefoly1ísu volt, mint 1í.llitja Ilagynuíz földün j a mint IL lcg·czélirlillyo>~abu ut mutatkollik, négy után f(·jWf!Utt ki. A fiíj«lalmak kevé11bé vahínak élénkek, ! vag·y hat huzza a híuat ré::~ziut a bokáuál, részint térdeu dc folytono>~ok, tapinbtsm mindenkor nevekedtek, oldalt feliil ÜI!I!Zekütütt kendUkkel vagy lepedővel, (értve azt a beteg· nem fckhctett, az egész ha;; területén tompa han- ott, hol csigacsín nincs) mert valóban nagy erő kiv1ingot lehetett éKzreveimi, az arcza ös1-1zeesctt, híz folytono~:~, tatik, ha azt akatjuk, hogy a négy tejü czombizmot, a tlc mérsékelt, lutKlirii.lés gyakori. vizenyős, tökélctes ét- szabó izom, a karc11u czomb izom, czomb közelitü izom, wígytalauság. - A letelepedett izzadmány elollzlaiiÍ~"<;Íra hosszu, rövid, nagy közclitő, é"; valameuuyi csípizmoka Sulfurt v1Hasztván, ezt jó 11ikcrrel vette, mig kéí'iíbb uak risl!zehuzódá";át meglankasszuk, maga a műtö pedig néluíny adag Chiná-m az c1·ő annyira visszajött, hogy egész erejével a czomhfejét hcly•·e nyomja, és ha liikefelvétele uMn 57-ik napon egészséggel elboe11átathatott. riilt ily mütétcl,- izzadt homlok diadallal hagyá el a - Egy másik 22 éveK szabadszemélyuél lobos indula- már annyira clkinzott beteget az orvos, bár fáradságátnvlÍ. fejlődvén ki c szenvcdés Belladonna által 13 nap nak sikere bőven megvan jntalmazva. Magam is ezen eljál'lLst a mint tanultam, és láttam, alatt eloszlott. A harmadikwíl szintc c 11zcrrc 8 nap alatt cgészt~ég állott helyre. követtem, de mivel elegendő értelmes és ügyes segéMéhlob egy volt. A 19 éves uö, ki kicsapongó élete dekkel nem rendelkezhettem, a czombfej-ticzamodásnak miatt töhh idií ótn a méhszáj keményedésében Kinylik, hát- és felfelé helyre tevését, mindenesetre helyre hozni meghíítés, é11 mcgcröltl•tett közöKiilésck ntlí.n ezen kó1jc- igyekeztem, de hasztalan volt minden nyujt{t>~, mimlen ll·kkcl vétetett fel. E1·ő11 nyomó, é11 toló fájdalmak a me- nyomá11, semmi eredményre nem juthattam, és már a den<"zc fcnekébcn, mclyck a Mtgcrirwzig tmjcdnek. A beteget elhagyni készliltem, hogy majd más napra natiijdalmak, nyomás, mozgát~, szék és vizzellet Urités al- gyobh és értelmesebb erőről gondoskodni fogok j kalnuh·al nevekednek, a méh egy giimbiilyii. test gyamínt véletlenségből azon gondolatra jutottam, hogy ha én a tapogattatik j a láz mérséklctt, a méh hi.i.vclykből genyes lábát, mel- és f'öltelé emelem, a derekát a betegnek egy nedv vála11ztatik cl. Húszám rendes. Belladonna ha,.;zmí.- ember crö által t•ögzitem, a négy fej il sdr feszitü, a latlí.m a lobo"; tünemények eloszlottak, a méh11Z1Íj kemé- szabó izom, a czomb közelitők, és csíp izmok erejét é& nycdé11 miatt Clcmati11 adagoltatott nevezetes javuMssal. összehuzódás1ít mint legerősebb izmoknak megsemmiHerelob h:h·om keri.i.lt orvot!hís ahí. Ketteje iités tem, a többi izmok erejét egy kis Ugyességgel magam 1íltul11z:í.rmazott. Arnie:íval belsőleg, külslílcg hidegviz is legyőzöm, ez által a czombfej a felsö helyzetéhiH az horongatássa l on·osoltattak, az egyik 7-cd nap, a nuisik ízv1ipa p01·ez nj ka körii.l lefelé egész a vágányig h·jön, 8-ad nap clbocs1Í.tathattak. A harmadik eset bujakóros -ezt megkisértve, mintán a czombfej már a v:íg:ínynál takár következtében támadt. l\Ierem·. 11ol., késühb a hcn· volt, csekély egyforrruin huzú, rögtöni fel és befelé forkcményc•lé:-~c tapasztaltah'lÍII, Cl('mati11 :Utal a tiik•.:ll'tl·s l ditíts filtal a l•·gnng_vobb örömemre c>~attanás között gyó;..rynl{L>~ t-l nap alatt bckUvctkcz:ctt. j helyrtJ tétetett. 1 Ezen eljárás szm·int egy év úta, nuir két.:~zer volt · sze•·encllém, a czomhfej h:ít és felfelé való ficzamot, a Ki•t czomhl'rj-ftczamodit:snak sik en·~ \ i:s~za1í•1eh•. leg-nagyobb megelégedé,;em között 11ikm·esen e két egyénTndjnk azt, hogy a ezombfC:>j-ficz:uumLísnak hcly•·e- uél tapnsztalui. tétele a sebészeknél a legnehezebb ficzamodások müté· l. Haf.flerJános 24 é'·es bogn1h· s<'géd, gyöngyösi tele közé tartozik j - tudjnk azt is, hogy az izmok so- szli.letésü, l ~Ga-dik évi aug. 10-én vétetett fel a gyönkasága és e•·i)ssége a nynjtást igen neheziti, ktilönösen gyösi kórod1lba, miuMu két nappal ezelőtt egy p11.1llós ott hol egy 11ebész maga van, eként szakértéS segédség- hid1·6l történt leesése következtében 11zármazott a jobb gel nem rendelkezhet, mcrt a czomb nyak aM, mint fel- . czomhfej-ticzamodása. A felvételi napon e következendők észleltettek: kar, vagy 1Hkapocs stb. tiezamodásokmíl semmi physi- ' Az egyén jól táplált erős te11t alkatn, láz nélkiil. A kai emeltyi.i.t lilllll haszmHhatnuk. - Ha ezombfej-ticzamodiÍI! jön a 11ebész kezelése alá, ekkor:iig nyujtlts és a jobbláb feje befelé a ballába felé fordulva, ugy anyczombtej nyomása által tanultuk azt helyre hozni ; ta- nyim, hogy n jobbláb hUvelykuüa a balláb belbnkát nuló koromban Pesten egy luhom hetes Mt és felfelé egyenes mérés által érinti, a jobbtérd a baltérd felett (mi lcggyak01·ibb eset) lévő ticzarnot láttam nyujtási egy hiivelyknyire felebb helyezve, a jobbftu· dagadt, eljár1Ís I!Ze1·iut csigaesi n segedelmével, szerencsésen ferde idom ot nm tatott j a legcsekélyebb nyomásra élénhelyre tétetui: dc mennyi fárads:íggal a sebé~:~z, é11 meny- ken f1íjtlalmas, erő~:~ebb nyomásra és vizsgn.lál!ra kitiint, nyi szeuvcdéssel a beteg rét~zériil, me1·t a beteg teKtét hogy a czombfej kifelé irányzott helyzetben van.
14
Az egész tag rUvidnléMil, a cznmhfo·j kifelé állása, szóval nz egész tagnak ferde befelé álló iránya, n kórbat1h·o:~atot világosan kimutatta, hogy itt hát és felfelé
való czornb-ticzam van jelen. Ezen egyénnél először a nyujtlist alkalmaztam, de mivel ezéihoz épen nem vezetett, a lábat rnel és fölfelé ford itás által, a mint azt fellebb leirtam sikeresen visszatettem, é11 három napi hideg borongabísok, melyek ArniCiíval kevertettek használata után, nem különben az Arnicának belső adagolása mellett, a beteg hlbára állni már tudott, és nehány nap után egészségesen bocsájtatott el.
3. Czete Mária H éves gy.-halllszi sziiletésü {trva, ezelőtt két héttel eleesés következtében származott nála
a bal czornbfej ficzamouása, a gyöngyösi kórodában 1864. május 8-án vétetett fel. A feh•ételi napon vizsg1Hat alkalmával a halhibnak fekvése és rövidiilése, valamint a czombfej helyzete világosan mutatta, a balczomb-ficzamot, mit ismét egy házi szolga segedelmével, ki a testet rögzítette helyre tettern az előbb megnevezett mód szerint. A helyre tevés után félkörö8 mozgásokat próbáltam tenni a lábszárral, mire csont töréshez hasonló recsegés hallatszott az izvápában, mit az előrement és képződött porczosodás idézett elő; ezen leány ka négy napi Amicával kevert jeges borongatások alkalmazása után, a nevezett gyógyszer belső alkalmazliMa mellett felállott, és napról-napra jobban járni kezdett, még két hétre tökéletesen meggyógyult.
Ká.IZ Máté,
1\iiny\ ismet·tetés. Die Grundgesetze der Physiologie, Pathologie und hommopathischen Therapia von Dr. v. Grauvogel. Nürnberg, Verlag der Friedr. Korn'schen Buchhandlung. 1860. A 2-ikra. A visszaeszmeléK (retlexin) cs az indok az itélö tchetscgnek alapjai, de azért Hnha sem észMzerllek, siit a tapasztalá~i anyag is, 11zon értelemben, mint azt a mi tudós ta· nitrunk fehi.llitja, nem észszcrll, hanem l'sak gyttjtcménye a t•~nyeknek, melyeknck tudHmányos hccse esak :1zun c~ctl1en van, ha az clll!méuyeknek tiirvénp!zerll lefolyásával hoJzattathatik iis~zhangzá~han.':\fivcl azonban a physiologiai gyógytannak Jegkimeritlihh kilrismolje Kem foglal magliban természettörvényt, hogyan lehetne ezzel a tapasztllllis által gylljtlitt anyagot ii~l!zekötteté s he hozni? Semmiféle tbeoria, legyen az élet- vagy kórtani, nem fog engemet a vit1zonhati1s liirvényének azon alakjáJ·a vezérelni, melybiil valamely feldic~ért gyógyszernek az összesen gylljtött tapasztalati anyag és az élii test közötti iisszekiittetcl!cit fclif.;mcrjcm. E s1.eriut e
helyen é11zszerll indokról szó sem lehet, mely képeslegyen eljárásomat a betegágynál igazgatni. A physiologiai gyógytannak ekként van therapiája, me lynek észszerHségtit azonban meglehet tagadni, és nincs egyéb tlimpontja, mint az es e t l e g ess é g, és a v a l bs z i n Us é g i a legkedvezöbb esetben tehát egy empyrikus él! tiikéletlen induetió, vagy tekintélyekben belyezett bizalom, s igy minden gyógyeljárása egy Nonsens. No de tekintsUk magát a gyógyitAsi eljárást.- W underlieb tanár fenidézett kiadásában, a pbysiologikus rendszer és zs z e r U gyógyjelentéseit több alosztályzathan emeli ki, és gyakorlati példákkal ismerteti meg. 1-ör oly eljárást nevez észszerttnek, mely a testben rejtett kórokat kiizvetlenttll•iirtja, p. o. a közl:ln~éges galandóezt (szalagféreg) vagy egyéb terményt, mely visszatartóztatik, és a gyógyulást hátráltatja sat. Annak eltávolitba által a mi vissza ta J·tltztatik, és a gyltgyulást bátráltatja, egyedtil egyes kúrtllnemények palástOJiása érethetik el, de a Wunderlich és kiivetöi által reménylett közvetlen gyögyulás eléreini nem fog i ugyanis a 8Zalagféreg nem egyedilli oka a betegségnek, hanem e kilresetnél azon egyéni hajlam is tekintetbe veendö, melynek befolyása által a szalagféreg támadt, kttliinben minden ember, kinek ivókutja valamely sertés ól közelében fekszik, t~zalngféreg kórhan esnék, ép ugy a család több tagjai, de nem mimlny:ijan. R szerlnt a szalagféreg eltávoztatása által a gyllgyulás nincsen hefejezve, e kór nincs megsziintetve, s igy eme gyilgyit:i.si múd által a fenlevií akadály sincs elbáritva. Csak akkor, ba a test hajlamát különösen a belek mtltételét rendeztllk, fosz~juk meg a szalagférget az ö életétől, és a visszatérést vagy njabbak általi szaporodást, állandóan meszllntetni. - Ugyanezen észrevétel alá esnek a nevezett tanár által ajánlott hánytatók, basbajtúk, izzasztók, sat. nem ktllönben azon eljárási módok, melyeket azon tárgy 3, 4, 5, fi és 8-ik (u!ztályozitsihan felemlit Wunderlich v á r om á n y os g y ó g y m ó d j it n ak , (metbodus exspectativn) mclyet szintén az észszerit eljarások közé soroz, nincs egyéb értelme, mint ugyancsak a palástoloí rendszereknek átahiban, ezekböJ tehát valút~ágos gyúgyitások nem származhatnak. E rejtélyes za\·ar, mely a physiologiai gyúgytanban foglaltatik, mint már fentebb is emlitve volt, a tökéletlen, az empyriknt~ cs az ét~zszcrll következtetési záraclékok ktilönbiízü érvi'nycssi'geinek félreií1merést.ln alaliSzik , azonfellll az iinkénytes reflexiölt felállitás:\bau. Ily illmcreti fngah!lak :-.Ital mindent éllzszerllnek, vagy mindent empyrikusnak nevezhetlink a mint t. i. akarjuk, és a mint épen mentsél!ére vagy kárhoztntásara valamely eljárásnak saját érdekUnk következtében megkivántatik. Ha a physiologiai gyiigytan saját mlikii~ nem hörküteg után származott idUl t a g y v i z k ,·,r orvoslás:ít eHzközli, mindenekelött egy az agyvizkMboz ha~OJnlú physiologikut~ typost keres fel, annakutana mcgvizsg-úlja a vizkúro.,; folyadckot vegytanilag, nem kiiliinl•cn a Vl'l'lll iJ•cmtlségct iH; éN mind· ezen vizsgáló ditsaibúl mil,y r< lkxiút úllit fel az a~-:-yvizko',r gyúgyitására? Az ere
fö tárgyául tekinti, és tdigitalist, cantbaridest, squillát rendel, hogy ekként a vizkiürítésct a vesék által eszközölje j a másik e czélra a beleket találja alkalmasabbaknak s rendel Elateriumot, Coloeynthist j mig a harmadik erösitö ezereket ajánl, és ad Chinát, vagy vasszereket. Ily eljárásáról a 11hyt~iologiai gyógytan azután azt állitja, hogy számot tud adni müködéseiröl, de hol találtatik fel hasonlú eljárás n1ellett az észszerü következtelés, az észsze1·U gyógyítás? Ép a physiologiai gy úgytan maga tanítja, miszerint a kórnk a m Uv e l e t és tá p l áji a t (funetio et nutrito) meg háboritásaiból erednek. 1'eendlíje közé tartozott volna ekként nem csak a müveleti megháborodásokat megvizsgálni, és ennek alapján az agyvizkórt, mint ez a mai tankönyvekben hibásan fordul elő a vizkórok sorában helyezni, hanem a táplálati megháboritá11okat is tekintethe venni, me ly hez már az agyvizk úr és a hasadt gerinez (spina bifida) nedveinek összehasonlitott tulajdonsága kielégitő vezérfonalat nyujtott volna. Keressük fel ennek folytán a hasadt gcrincz és azJagyvizkór közötti átalános haHonlatoss:i.got, vizsgálódásunk bizonyosan oda fog vezetni, miszerint mind a két kórnem csontszövet szenvedésekkel van párosulva, melyek a hiányzlt táplálati anyagból vagyis a v i l a n ysa v as m és z é l e~g (phosphorsaurerkalk) fogyatkozásáMI erednek. )<~ szempontból az agyvizkór tllneményei, és annak természete mas fogalmat szerzettek volna. A physiologiai gyógyl:ln követüje e kórnemnek az okát a csontszövet hiányos tápl:'llatában fedezendi fel, melynek következtében a koponya ~:sontok sem fejlüdni, se1n egycsUini nem birnak, tehát egymástúl a csontkapocs hiánya miatt elválnak j minthogy pedig az agy az éi állományában llres tért nem tllr el, a szervezet legfontosabb sz a b á l y z ó j a a viz van hivatva arra, hogy a hiányt kip(•tolja, az ttreget kitöltse. Ily kUiönbözö kisérletek után nyert eredményekhiil é11 vizsgálódásokból folyik azon következmény, hogy miután az agyvízkórnál a csontszövetben a viianysavas mészéleg hiányzik, ez pedig a Jtáplálékokból, vagy az cmél!ztii életmllvek mcgvilltozása, vagy megromlott tápszerek miatt, nem :t kivánt mennyiségben szállitatik; eszerint minden tünemények, mclyek az agyvizkó1·nál elő fordulnak, ez okból magyaráztathatnak meg. Ennek folytán a betegnek a természettörvények alapján villanysavas mét~zéleg adagolandl1. Ez volna annakutána az észsze1·ií inductib és gyúgyjelentés j a vezérelv a táplálat törvényére, ez pedig a gyógyszerrc vezetne. A Jlhisiologiai gyiig-ytan több párthivci elütt a vilanysavas mészélcg hatása az agyvizkúrban tapasztalás utján ismereteK. Dc minthogy lik m indég azon egy tlirvényt t. i. a menynyiségi okilagosságut köv c tik, eszerint azon gyógyszernek, mdynek hefulyilsáhúl valamely kórban kedvezii fordulatot tapasztalnak, folytatását addig ajánlják, mig a gyógyulás végrehajtatik, s igy magukat a Irgszebb eredményektől fosztják meg. Igy adagolják az emlitett gyilgyszert az agyvizkórban folytonosan, ha b;\r a kedvezií hatás világosan észleltetik is, sőt mivel kedvez/í fordulatut tatlasztalnak, hogy t. i. a kisdedek étvágya megjavul, a t~zomjnság és hasmenés megszünik, hányás és hasfáj:i 11 nem tér vissza, a koJlonya c11ontok fejlüdóse szemlátomállt ét~zrevétctik, ép ez ok hól folytatják e gyógy· KZcrt, néha még emelkedett adagban is. De ép ezen eljáráll illtal az ciii b hi fogyatknzilsa a vil..nysava11 méKzélrgnck szllk·
ségképen felesleggé válik, 11 mihelyt a gyermekek c szcrrel tdltűmetuek, álmélkodnak ezen urak, hogy a gyermekek ismét a gyomorszájához kapkodnak, mindcn eledelt kihánynak, a hasmenés vis11zatér, láz jelenik meg, a kuta(•sok szétnyilnak, a koponya területe ujra nö, az agyjelenetek, fulladás, fényiszony, álmatlanság, gyomorlágyulás, hypokratikus arcz, szóvalmind· azon körtünemények, melyekbiil elébb a viianysavas mészéleg hiányosságát felfedezték ujra bekövetkeznek. Miutan et~ ze· rint e hath:ltós gyúgyszert azon nyers tapa11ztalati törvény nyomán, miként hasonló clletekből hasonló eredményt várnak, vagy csak egyes tekintélyek ajánlata folytán alkalmazzák, igy az előbbi átapot visszatérését maguknak megmagyarázni nem tudják, ezenfeiUI Jledig azon álokoskodásban ruerülnek el, hogy az adag még talán kieo~iny volt, tehát még nagyobb felesleget okoznak, mely szükségképen a halálra vezet. Ha tehát a szokasos vczérelvUk helyett, egy észs~erü következtetés vezérelte volna öket a gyógy jelentés és gyógykezelés megalapításában, azon esetben nem csak a viianysavas méRzéleg egyedüli hasznos hatását tisztán átlátják, hanem a visszaesés első jelein él, ha nem elébb, a felesleges mennyiségben fogJait felesleges minemü~ég ártalmas hatását belátva, a győgy szer adagolás t félben hagyják, és kimunkálódni engedik. Az ü gyiigyterveik ezekszerint jellemezve vannak, ük cselekvüleg akarnak müködni, hogy a tel! t magát szenvedülcg viselje és engedclycsségre kényszerittessék. De a test ezt tenni nem akarja, vagy inkább változhatlan tlirvényei szerint azt nem teheti. Végre még a tudós tanár hetedik egyenes gyógymódjáról, a k Ul ö n sz e r ek r ü l, melyet li "specitisch cmpyrische nentralil!ation" név alatt ismertet, hol a váltoláz ellen Kinált (Cbinin) hozza fel például, kell cmlitést tenni. E fogalom k Ul ö n l e g es (specifisch) a természeti böJcsé~zet iskolájából klilcslinliztetett a gyógytanbas mind c me llett e szú értelmezését szakadatlanul agyúgytanba igyekeznek keresni. llimlen létezéi test errjének lényege abban áll, hogy 1 más testnek állapotitt képes megváltoztatni, s e mellett maga is v:iltoz:h;t s1:cm·cd. Az ekként származott kiilcsönös válto· zásoknak ö11szege annakutana vis z o n h a t ásnak neveztetik, s igy két testnek és az ezekben foglalt er/il: nek viszon· hatása csak egyetlen egy, eszerint klllönleges tulajdonnal és alakkal is bir, mely ismét fokmcrtékre nézve kUiönblizik. Ebhlil következik, hogy nem a kina l magára nézve a kUiönleges, hanem csak azon tekintetben neveztethetik ilyennek, a menynyiben a viszonhatils alakjára nézve érintkezésbe hozatik a testtel. Bál' ez fokmérték szerint v:\! to zhatik, de ez azért a kltlönlegesséogct nem <~sorbitja meg. A kina l tehát é)l ugy neveztethetik csak SJ>ecitienmnak, mint minden rgyéh test, a menynyiben klllllnnemüleg viseltetik bizonyos test részekhez, és ezeket magához vonja, vagy hal!onnemille~, és ezeket magá'til cltuzitja. E fogalom tehát specifikuli gy ógyszcr, viszonylaguli öszszekiitteté~t fejez ki a gyógyszer és a testrélizek között, meIyet taJlasztalás utján Jlbysiologikus gyúgykisérletek itital kell felfedezni. Némely testrészek ezen ös11zeki>ttctést el nem fogad· ják, másnk magokhoz vonják, ismét mások maguktúl visszuutasitják, és J)Cdig windenkor megfordítva. Igy p. o. vannak oly kttlönleges vitituláz alakok, mclyek a fentebbi okokbl'll kina l által gyógyittuthatnak csak meg, é11 pedig azoknak f'okul,hoz l kétle>~t a mcgfelclü menuyi11égével a kinalnak. Ellenkeziileg l találkoznak nagy számmal oly váltúlit z alakok 1 melyek k<·rlü-
rs
nemény ei akként vannak jellemezve, hogy nem a kina! bntásldíí.iárás közeg(•szségi észleletek .innins lumíhan. köre alá tartoznak, és ezek kina! által nem is fognak rucgg~ó i Junius hónap rendkivilli változú idiíjárással folyt Ie. Hol ittatni; lehet ugyan ilyeneket is rövid illiire clfujtani, dc mm- rekedt hü11ég, hol hitves lég, gyakori esii és szelekkel felváltva csak az aUtalános egészségi állapot karám, mert vagy 1 észleltett('k. visszatér a niltóláz ismét, vagy utóbeteg11égcket szttl. A kHzegészségi állapot mind a mellett kedveziinek neHa mi a speciticatio tl!n·ényét a physiologiai gyúgytan vezhetö. Az uraikodú kúrok átalában rsúzo~, hurutos jellegüek. oktatása szerint, -- mely a bánytatút is, mivel mnjdn em _csalHagymáz gyakorta fordult elii. Ujabb sitly-csetek e hóban 1 hatatlanul bitnyást okoz, a specitictlmok sorába be yez1, nem tapnsztaltattak. Az elhaltak száma az egész városhan li6, szintén ulv hibásan értelmezzltlt, ez esethen az okilagos tör33-mal kevesebb a mnlt hónapnál, ezek kiizlítt férfi H7, nő 2!J. vényt is hibásan fogjuk alkalmazni, és azt fogjuk hinni, hogy A kórházban orvosoltatott e hóban hcteg !)2, 37-el keveaz adag kicsinysége oka az eredménytelenségnek. Ily eseteksebb mint a mnltihan, kik közölt volt: ingyenes 80, ünkényteben tehát a kina! adagát fogjuk szaporítani, és csak véletlenlll sen fizetií 10, rzéhbcli 2. - J<'érti 53. Nií an. :\feggyúgynlt 40, azon észrevételt tenni, hogy a váltóláz el nem marad, sőt vizmeghalt 10, felmarad 42. Kórházi feuésed•!s elöfonlnlt 3, egy kór. tlldővész, s egyéb snlyos szenvedések állanak be; mivel elhalt, 2 meggyógyult, - vizkór 7, hagymáz 3, pokolvar t, a kinal az ö erős hatása következtében, mely a mennyiség torok blirkés l. szaporításával h•rmészetesen nevekedik, nagyobb adagokban Arc~vizrák t, csonttörés l ; azonfeltil nehány gynladások, és tartós használat után, mint a physiologiai gyógytan elvei csúzos hurutos bántalmak, és sérlllések nevezetes számmal. szerint makacs esetekben remleltetik, az elöszámlált kórokat, A st\lymérií legalacsonyabb állá11a volt c hó han 331 i", melyek tapasztalás szerint a kinainak Viszonhatólagos erejélegmagasabb 33!1'" - középáliása eszerint 3:17"'. A hévmérő nél fogva a testre összeköttetésben vannak, szttkségképen elő legalacsonyabb állása volt jnnins 17 ·kén 14" legmagasabb idézni kelletett A kina! ezekszerint nem specitienroa minden junins 16 kim délben 28° It. - Egészen tiszta nap _volt ll, váltóláznak, hanem egyedlll azon specificus alakjainak, rneborult 12, esií 10. Hzelekiránya: D. 2.- DDny 4,- I>ny. ll. lyekhez viszonylagosságban áll. - DDk. L-K. 2.
i
~~nkor
+
+
rHHDETM~:NY. Ujabban felfedezett
Gömörmegye Csiz helység határábán lévö
lblan)·t és büzenyt. (llrom und .Jod) nagy mérvben tartalmaz()
1H62. év télclö 5-én a szomolnoki cs. kir. h1\nya-, erdüés földmíivelési igazgatóság 2682. sz. folytán t. Felix Antal kohófönlik ur a csizi ásványviz vegytani megvizsgálására kikttldetvén, ezen vizsgalat azt eredményezte: miszcrint a csizi ásványviz jelentékeny ihlany (.Jod) és httzeny (Brom) tartalmánál fogva Europa e nembeli legjelesehb forrásai mcllé méltán helyezhetö. A 1•sizi ásványviz pontos vegytani felhontásaval jelenleg Dr. Thán Károly nr egyetemi tanár foglalkozik, és a mnnkálatok e tekintethen már annyira eliihaladtak, miszerint kijelentette : hogy a csizi ásványviz jelentékeny ibiany
(.Tod) és biizeny (Brom) tartalmánál es egyéb alkatrészeinél fogva egyike a legjelesebb ásvá.Jlyvizeknek. Bizonyitványok:
1
alkalmazva). 4-cr: A másod- és harmadla~n~ bnjakbrh~n, _klllönöscn higany használatata után. 5-iir: I_Jn.Ja- vafy ~-orv~ly kbros e1·edettt bőrbajok ellen. G-or: Az ulhlt csúz es koszveny több alakjaiban. -- Kelt Pesten, májn11hava l-én 18(;4. Dr. Kovács Sebestény Endre 11. k. · orvo11 seh. tudor, a hullapesti orvosegylet elniike, a sz. l:ú!'hns kúrhitz elsiíd •·n·o~a ~th. A csizi ásványviz dr. Than K. e~yctemi tanár ur v_egybontál!a szerint hrom 8 jod elemeket .Jelentékeny mennylsé~ ben tartalmazván ugyanazon hctegsé~ek ellen alkalmazhato, mclycknél az Adclheit Hall 8 Krcntznach gyiigyvizei javaltatnak. Ezek szerint fiikép a kiivetkezií betegségeknél lehet a rsizi viz hasznillatáhúl jó eredményt várni 1-iír: A gö1·vélyes mirigydagnk s fekélyek, továhbá ugyannzon jellemlí ktlte,;ek, takárok, csnnthántalmakban. 2-or: A mch-, petefészkek, a dttlmiri~y. s 11 herékben lob után visszamaratit lobtcrmények, u~y a nevezett keményedések elhárítására.- Bnjakúros I'Sonthartya tsonthántalmaknál. Dr. Wagner János s. k. ' a gyakorlati nrvostan r. tanára.
Pesten:
A c11izi ás\"ÍIDyviz kaphatú: rÍ.
1"111111f'l" ./rí uli .•
IIICZrt
1..•:Am rtfalf. A csizi gyógyforrállnak a pesti kir. egyetemnél folyaAradon: f'. ll. Walfixrit ·' fia. matban levíí eddigi vegyhontásáhill kitttnik, ho~y oly gyógyDebreczenben: ri,.,.,:b!J ·,;s Jlrmni!J fii.•zerk•·rt<sl.:erlévében. batányt kepez az, me ly a ha Ili, krentznarhi stb. ibianytartalm u Nagy-KállóD: Cziit'H ./rí/IIIX ",.",;,_ !!Ybgy,·izekkel mllklidésére ne zve azono~, -- Pesten l ~'
,,,.",u.
•'s
t:~el·rhl'n, l !lili-l. Nyomatott az érseki Iyccum kiinyv- í~s kiin:'.-omtl;ij;ihan.
~·-
'·
