,rí : > -7 -r. N agy méltóságú Miniszterelnök

X ' :

,rí > N agy méltóságú Miniszterelnök Úr! Az ország m i n d e n erejét lenyűgöző habom a lakosság minden rétegének legmagasabb l'okn áldozatkészségéből meri ti erejét. Vagyon- és véráldozatok mérhetetlen sokaság;i á l l az ország jövő fejlődésének reményébe]! a h á b o r ú szolgálatában. A lakosság az egyéni tehetséghez mérten az áldozó fél, az ország kormányzó hatóságának a kötelessége, hogy egyfelől a nagymérvű áldozatok helyes és célszerű fölhasználását biztosítsa : másfelől, hogy az áldozatok terhét a lehetőség szerint az ország polgárainak teherviselő képességének arányában megossza ; végül, hogy a háborúokozta borzalmak és szenvedések következmén y e i t a lehetőséghez mérten csökkentse. Minden háború zavaróan hat az ország közgazdasági életére. Bizonytalanságot szül, amely lehetetlenné teszi a közgazdasági életre annyira fontos vállalkozást. A magánvállalkozás terén különösen pénzszükös országokban teljes fejetlenség uralkodik. A fejetlenséget csak az állam és a hadvezetés erejében bízó közhatósági beavatkozás szüntetheti meg. A közhatóságoknak kötelességük tehát, hogy a háboruokozta félelmet, bizonytalanságot megszüntessék és a vállalkozó kedvet új erőhöz segítsék. Azonfölül a közhatóságoknak erélyes kézzel, gyors intézkedéssel kell újegakadílyozniok, hogy a közgazdasági élet általános pangását egyes lelkiismeretlen vállalkozók a maguk anyagi érdekeinek kizárólagos istápolására használhassák föl, másrészt segítségére kell sietiiiök a gazdaságilag gyöngébb és elhagyottabb elemeknek. A három hónap óta tartó háborúban azt tapasztaljuk, hogy egyesek lelkiismeretlen üzérkedése következtében az életszükséglet] cikkek ára meg nem engedhető módon emelkedik és így elviselhetetlenné teszik a különben is nyomorban élő lakosság megélhetését. Munkaalkalom hijján a nyomasztó drágaság mellett a népesség a legrettenetesebb nélkülözések áldozata. Kötelességünknek t a r t j u k tehát az intéző körök figyelmét f ö l hívni e súlyos bajokra, hogy erélyes intézkedésekkel megalapozhassák az ország közgazdasági fejlődésének és a háború sikeres befejezésének legfontosabb biztosítását. A munkanélküliség teszi bizonytalanná a népesség ezreinek megélhetését, másrészt a nagy drágaság százezreket kényszerít hiányos táplálkozásra, nélkülözésekre, betegségek okozója lesz, gyöngíti nagy arányokban a lakosságnak e nehéz időkben annyira szükséges ellentálló erejét. Mindezeknek figyelembevételével kötelességünknek tartjuk Nagyrnéltóságod figyelmét fölhívni a háborús állapotoknak rendkívül káros hatású s vészben mesterségesen előidézett következményeire : különösen a munkanélküliség és a drágaság kérdéseire. Egyúttal az alábbiakban ezekre valamint a háborúval kapcsolatos egyéb szociálpolitikai kérdésekre vonatkozó javaslatainkat is előterjesztjük.

- 7 -r.

A munkanélküliség.

A háború előtt. Köztudomású, hogy az 1912. év folyamán, amikor a nyugat-európai államokban az ipari konjunktúra még a nagyarányú fejlődés jegyében állott, nálunk már a gazdasági pangás jelei mutatkoztak. Az építő- és text i l i p a r i termelés az, egész vonalon megakadt. A gépiparban ujabb rendeléseket már nem tettek; áltálában] az összes ipari vállalatok már csupán az előzőén f ö l a d o t t rendeléseket effektuálták. 1912. év őszétől kezdve az 19155. év egész folyamán és 1914. év első Telében olyan nagyarányú volt a gazdasági krízis, amilyenhez fogható évek hosszn sora alatt nem fovdnlt elő. A gazdasági válság egyik legkirívóbb következménye az ország ipari népességének katasztrófái is jellegű munkanélkülisége volt. A kormány és az összes közhatóságok előtt ismeretesek e munkanélküliség arányai. Elmen az ügyben készített többrendbeli fölterjesztéseinkben, azonkívül a kereskedelemügyi miniszter képviseletéhen az 191.5 december 14-én megtartott szakszervezeti kongresszuson az ott megjelent Mieseh Kiül re miniszteri tanácsos jelenlétéhen is ismertettük a munkanélküliségre vonatkozó megdöbbentő adatokat. Már e kongresszuson a. kereskedelemügyi miniszter képviselője kijelentette, hogy a miniszternek tudomása van a fenyegető munkanélküliségről s ennek alapján fölkérte az összes minisztereket, hogy a. munkanélküliségnek m u n k a a l k a l o m adásával igyekezzenek gátat vetni. A keres^ kedelemügyi miniszter e kongresszuson az 19155. évre 1551 m i l l i ó korona, értékű ipari cikkeknek megrendelését Ígérte meg, egyúttal kilátásba helyezte, hogy körülbelül u g y a n i l y e n összegű i p a r i megrendelések f o g n a k az 1914. évben is eszközöltetni. A nagyarányú munkanélküliség egyúttal arra késztette a, kormányt és a fővárost, hogy a munkanélkülieket bizonyos pénzbeli segélyben is részesítse. Sajnos, a munkanélküliség leküzdésére igénybe vett eszközök a munkanélküliség arányaihoz mérten sokkal kisebbek voltak, semhogy azokkal mélyreható eredményt érhettek v o l n a el. Az ország közgazdasági élete a n n y i r a a l á v o l t a k n á z v a , hogy k<sebbméretü intézkedésekké! a j a v u lás nem v o l t biztositható. Nem a k a r j u k ismételni m i n d a z o k a t az adatokat, amelyeket k ü l ö n b ö z ő beadványainkban és az 19.155 december 14-én megtartott szakszervezeti kongresszuson fölsorakoztattunk, csupán néhány adattal kívánjuk megvilágítani a munkanélküliségnek már a háború kitörése előtti időkben megállapított nagy arányát. 19155 február 17-én a. Magyarországi Szakszervezeti Tanács jelentkezések utján számiáltatta meg a budapesti szervezett munkások között a munkanélkülieket. E számlálás alapján megállapítottuk, hogy kerekszárnbaii 10.000 munkán, a budapesti szervezett munkások 20%-a vol! abban az időben munkanélküli, a k ü l f ö l d i szakszervezetek 3—5%-ig terjedő munkanélküliségével szemben. 1.914 március 22-én, tehát a tavaszi nmnkakonjunktnra kellős közepén, Budapest székesfőváros tanácsa

számlálóbiztosok utján újólag megszámlál tatta Budapest és környékének munkanélküli munkásait. Ezen a napon 27.188 ipari és kereskedelmi munkanélkülit, azoní'ölül 1734 nem az ipar körébe tartozó munkanélkülit találtak. A hivatalos adatokban a munkanélküliség .időtartamára vonatkozóan megdöbbentő adalokat t a l á l u n k . Nem kevesebb, mint 7572 ('díjén, több mint egynegyede a megszámlált munkanélkülieknek félévnél hosszabb ideje lézengett m u n k a n é l k ü l . A z o n f ö l ü l l--3 hó««///(/ 5(183, :í -6 hónapig 862fí egyén tengődött m u n k a , t e h á t kereset n é l k ü l . Hogy a m u n k a n é l k ü l i e k közül a hosszú munkanélküliség alatt hányan költöztek el Budapest területéről, hányan Vándoroltak ki az országból és h á n y a n pusztultak el, erről természetesen még megközelítő adatokkal sem rendelkezünk. K hosszú, következményeiben rendkívül káros m u n k a n é l k ü l i s é g természetesen a végsőkig igénybe vette a munkásság anyagi és f i z i k a i ellentálló képességét. A szakszervezetek segítő ereje teljesen kimerült s a munkások filléreiből évek hosszú során keresztül összegyűjtött tartalékalapokat a segélyezés teljesen kimerítette. A betegsegélyző pénztárak mindenkori hivatalos jelentéseiből megállapítottuk, hogy a jelen év nyarán is közel 100.000 munkás volt munka nélkül. Ugyanezen testületek jelentéséből egyúttal megállapíthattuk azt is, bogy a két év óta folyó munkanélküliség rohamosasi lerontotta a munkások általános egészségügyi viszonyait. Soha annyi beteg ség, soha annyi halálozás nem volt az ipari munkásság között, mint e nagyarányú munkanélküliség alatt és elképzelhető, hogy a semmiféle kimutatásban nem szereplő és föl nem sorolható testi és lelki degenerálódás e rettenetes nyomor következtében a jövő nemzedék fejlődésében milyen arányokat fog ölteni. A munkanélküliség a háború kitörése után, Ebben a nehéz helyzetben került be az ország a háborús förgetegbe. A nagyarányú gazdasági pangást fölváltotta a közgazdasági életnek teljes letörése. A hadügyi cikkeket gyártó üzemeken kívül az összes iparágak tevékenysége szünetel, sőt még a hadügyi cikkeket gyártó üzemek sem fejtik ki üzérkedő szempontokból azt a maximális tevékenységet, amelyre ügy a hadügyi vezetésnek, mint az ország közgazdasági életének múlhatatlanul szüksége van. Általánosságban sem az építőiparban, sem a vasiparban, sem a grafikai iparban, sem a kő-, föld- és agyagiparban, sem a fonó- és szövőiparban nincs semmiféle foglalkoztatás. Éppen most, amikor a munkásság százezrei az ország védelmének szolgálatában a harctéren állanak, a csekélyszámu itthonmaradottak tizezrei munka és kereset nélkül tengődnek. A munkanélküliek számára vonatkozóan a hiá.nyos á l l a m i és társadalmi statisztikai eszközök mellett sajnos pontos és részletes a d i i l o k k a l nem rendelkezünk. A munkanélküliek számát időközönként kimutató állami szerveink nincsenek s így e kérdésnél a betegsegélyző pénztárak adataira és a munkanélküliséget 'föltüntető kisérő jelensé-

írekre vagyunk utalva. Ezekből megállapítható, hogy csupán Budapesten a Kerületi Munkásbiztositó Pénztár taglétszáma a háború kitörése, tehát július vége óta kerekszámban 80.000 taggal csökkent. Ebből a bevonulók száma GO.OOO és igy a munkanélküliség következtében már különben is apadt taglétszám mellett csupán Budapesten húszezerrel csökkent a munkanélküliség miatt a tagok száma. Ha ehhez hozzászámítjuk ;i biztosításra nem kötelezett munkanélkülieket, továbbá, a rmmka nélkül tengődő nagyszámú kisiparosokat, kiskereskedőket, ina gánalkalmazottakat, továbbá azt a körülményt, hogy már a háború előtt is ezrekre rúgott a munkanélküliek száma, megáUapilhatjuk, hogy a munkanélküliség a háború h a r m a d i k h a v á b a n óriási arányokat öllötl. A mindenképen abnormis helyzet bizonyítására u t a l u n k a budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetítő intézet jelentésére, amelyből megállapítható, hogy nálunk a munkakereslet csak a napszámosoknál emelkedik lényegtelenül. Szakmunkások kereslete csökken. Ezzel szemben áll a németországi községi és községektől támogatott munkaközvetítő intézetek jelentése, amely szerint 1914. évi augusztusban 180.847 munkaközvetítésről számolnak be az 1913. évi augusztusi 142.363 közvetítéssel szemben. A munkaalkalom tehát szaporodott, a közvetítési emelkedés a háború ideje alatt is 38.583. A munkanélküliséget, illetve a keresetnélküliséget napról-napra fokozza a kereskedelemügyi minisztériumban hivatalosan is számon tartott nagyszámú üzembeszüntetés, ezenfelül a legtöbb iparban meghonosítóit napi, illetve heti üzemredukció. Egész iparok csupán fél napi vagy fél heti üzemet rendszeresítettek. Ennek következtében a m u n k a n é l k ü l i munkások nyomorán kívül a dolgozó m u n k á s o k keresete is l'élannyira, csökken. Az a l á b b i a k b a n Nagyméltóságod elé terjesztjük az egyes i p a r i szakmák szervezeteinek az i p a r i helyzetről szóló jelentését és .jav a s l a t a i t . Kérjük ezeknek figyelembe vételéi, e g y u l l a l már eznlon is kijelentjük, hogy ügy az a l u l i r o t t testületek, m i n i az egyes szakmák is szívesen hajlandók az ügyek gyors elintézhetése céljából a részleiekben személyesen is megfelelő í ö l v i l á g o s i t á s o k a t és útmutatásokat megadni. A háború szociálpolitikája. A háboru változott k ö r ü l m é n y e i r e n d k í v ü l i helyzetei teremtenek. Rendkívüli helyzet r e n d k i v i i l i eszközök igénybevételét teszi szükségessé. Ha vannak helyzetek, amelyekben az á l l a m n a k jogában áll hatalmának egész súlyával egyesekre és a társadalomra a rendkívüli helyzetnek megfelelő rendszabályokat kényszeríteni, ügy ez a, helyzet kétségtelenül elsősorban háborús időkben á l l be. Az államnak, amely békeidőben köteles gondoskodni polgárainak jólétéről, a szegényebb uéposztályok szociális szükségleteinek kielégítéséről, fokozott erővel kell e föladatot teljesíteni háboru idejében. A béke idejének latolgató, a különböző áramlatokhoz túlságosan alkalmazkodó szociálpolitikáját váltsa föl a háboru erőskezü

szociálpolitikája. A háború az államhatalmi erő koncentrálás kérdése. Minél nagyobb erőt képes az állam kifejteni, annál biztosabb a, siker. Az erő nem csupán a külső ellenség legyőzésére k e l l , hanem a belső szükségletek biztosítására fordítandó. lOzzel az áll a m i erővel az összes háborús országok minden megnyilvánulásában találkozunk. Ennek az á l l a m i erőnek a, háború szociálpolitikájában is meg k e l l nyilvánulnia. A háború szociálpolitikájának rendelkezésére álló ösxszes hatalmi eszközökkel meg kell akadályoznia, hogy a háborús ország közgazdasági élete teljesen fönnakadjon., másrészt erős kézzel meg kell zaboláznia azokat, akik ielkiismeretlenül, meg nem engedhető eszközökkel kiaknázzák a háborús helyzetet a mások rovására, a maguk előnyére uzsorázzák ki a háboruokozta nyomort. A / r égül segitő kézzel k e l l közeledni azokhoz, akiket a liá.burus helyzet nyomorba dönt és tétlenségre kárhoztat. Minden cselekedet, amely a háború szociálpolitikájának szolgálatában áll, az ország közgazdasági fejlődését biztosítja, ezzel párhuzamosan megmenti a háborúban nélkülözhetetlen tartalékokat az időelőtti elpusztulástól. A hadvezetés az országnak még ez idő szerint polgári lakosságából meriti anyagi és f i z i k a i tartalékszükségleteit, miért is gondoskodni kell arról, hogy e tartalékok életereje ne gyöngüljön, hanem fokozódjék. A külföld háborús szociálpolitikája. Ügy a szövetséges, m i n t az ellenséges államokban fölemelő példáit t a l á l j u k a habom szociálpolitikájának. Hadüzenettel és mozgósítással szinte egyidejűleg jelentkezett a nyugati államok szociálpolitikája, egyrészt, hogy ezzel a h á b o r ú , illetőleg hadviselés célj a i t szolgálják, másrészt, hogy az időszerű intézkedésekkel a lakosságban az állam i r á n t i bizalmat és a nagy áldozatokkal járó h a r c i r á n t i lelkesedést fokozzák. A n g l i a a hadüzenetet követő héten rnunk;.a (kálóm szaporítása céljából két és fél milliárd értékű m u n k á s l a k á s építését határozta el. A szövetséges német birodalom háborús szociálpolitikájának vázlatos kópét sem adhatjuk e rövid fölterjesztés keretében. Még a nevezetes augusztus 4-iki birodalmi gyűíési ülésen törvényjavaslat alapján biztosítják a német szociálpolitikának valóban bámulatos intézményeinek: a betegségé] yző, balesetbiztosító és rokkantbiztosdtó périztárak működését. Azóta szakadatlan folyamatát találjuk a német k o r m á n y intézkedéseiben a háborús szociálpolitikának. Elsősorban szabályozzák a munkapiacot. A császári statisztikai hivat a l k ü l ö n „Munkapiac Értesitő"-ben tájékozt a t j a az egész országot a munkaerőkereslets's k í n á l a t r ó l . A porosz kereskedelemügyi m i n i s / J e r (tuyiwzt-un 15-iki rendeletben u t a s i l j a . a közhatósági munkaközvetítőket, hogy iparkodjanak a. m u n k a n é l k ü l i e k e t gyorsan és a k a d á l y t a l a n u l elhelyezni és a m n n k a l«ac célszerű szabályozása érdekében az összes fönnálló munkaközvetítő intézményekkel (a szakszervezetek és'munkáltatók közvetítőivel) érintkezésbe lépni. Egyidejű-

lég az összes munkaközvetítő intézmények képviseleteinek résztvételével tartott értekezlet határozata alapján a kormány rendeletben szabályozza, hogy ipari munkások mily föltételek mellett alkalmazhatók mezőgazdasági munkálatokra. Központi mezőgazdasági munkaközvetítő intézetet létesítenek. Az intézet vezetésében munkások és munkáltatók egyenlő arányban vesznek részt. A cselédtörvény hatályát a mezőgazdasági munkát végző ipari munkásokra nézve fölfüggesztik. A mezőgazdasági munkára utazó munkásoknak a porosz állanivasutakoii díjtalan utazást engedélyeznek. Hasonló irányú a többi német szövetségi kormányok intézkedéseinek szelleme. Azonfölül a német k o r m á n y a munkaalkalom sza.poritását igyekezett előmozditani. 1914 szeptember 6-án rendeletet bocsátott ki, amelyben utasította a, hatóságokat közmunkák elvégeztetésére, egyúttal szabályozta azokat az alapelveket, amelyek a közmunk á k n á l alkalmazandók. a) Megtiltotta az ingyenes munkaerő a l kalmazását, azont'öliil betiltotta azt, hogy -a háború tartama alatt olyan egyének alkalmaztassanak á l l a m i vagy városi hivataloknál, akiknek más jövedelmük (nyugdíjazott hivatalnokok, tisztviselők, stb.) is van. b) Fölszólította a városi és állami hatóságokat, hogy szükségleteikben a fölös takarékoskodást mellőzzék és intézzenek hasonló irányú fölszólitásokat a lakossághoz is, mert a fölösleges és túlzott takarékoskodás megakaszthatja az ország közgazdasági életét. e) Fölhívta a munkáltatókat, hogy üzemeiket ne szüntessék be, ne redukálják a munkaidőt, ne bocsássák el alkalmazottaikat. Ha valahol az üzembeszüutetés a nyersanyag beszerzésének nehézsége miatt állana elő vagy pedig a készpénzért való anyagbeszerzés gördítene akadályokat az üzem folytatása elé, ügy kötelesek a kereskedelmi és iparkamarák, a hatóságok és a nyersanyagkereskedők az üzemek segítségére sietni. Ahol kartellek és nagyvállalkozók ebbéli kötelességüket nem teljesítenék, ott a kormány a rendelet szerint módot fog találni lelkiismeretlen üzérek megrendszabályozásám. K ü l ö n intézkedéseket foganatosított a kormány női munkaerők alkalmazására. Hasábokat kellene megtöltenünk annak, igazolására, hogy a német kormány milyen eréllyel áll a háborús szociálpolitika szolgálatába. Térszüke miatt már csupán annak a. közismert ténynek a megállapítására szorítkozunk, hogy legutóbb a porosz országgyűlés kerek egy milliárd korona értékű azonnal végrehajtandó közhasznú közmunkák elvégeztetését határozta el. A kormány intézkedéseinek már van sikere. A német betegsegélyző pénztárak jelentése szerint a bejelentett munkások száma lényegesen emelkedett. Tehát a munkaalkalom szaporodott. A munkaközvetítés rendezése, a munkaalkalom szaporítása mellett a német kormány és a hadvezetőség éber gonddal ügyel arra is, hogy az életszükséglet! cikkek megd r á g í t á s a megakadályoztassék, a z o n f ö l ü l a munkához még e rendszabályok utján sóin j u t t a t h a t ó munkanélkülieket külön pénzsegélyben részesiti.

A porosz Országos Biztosítási Hivatal (Landesversicherungsamt) öt millió márkát szavazott meg a munkanélküliek segélyezésére, Berlin városa h a v i ötszázezer márkát áldoz e célra. A t ö b b i német szövetségi k o r m á n y o k s városok l i n s o n l ó áldozatkészséggel s i e t n e k a munkanélküliek segítségére. Mit kell nálunk tenni? A szövetséges á l l a m o k e b á m u l a t o s példái k e l l , bogy n á l u n k is követésre t a l á l j a n a k . A n n á l is i n k á b b , mert n á l u n k a munkanélk ü l i s é g már a, háború előtt nagyobb pusztitást okozott s így a közgazdasági élet még erélyesebb támogatásra szorul, a numkaalka!rm mesterséges szaporítása még nélkülözhetetlenebb előfeltétele a gazdasági élet rendes mederbe terelésének. A munkanélküliségtől sújtott munkások k i t a r t á s a is esőkként, a. segélyző szakszervezetek anyagi ereje is teljesen kimerült, tehát e téren fölmerül a sürgős segítség szükségessége. Nálunk a háborús szociálpolitikának " fokozottabb mértékben vannak föladatai. Munkaalkalom a hadfölszerelési cikkek gyártásán k í v ü l egyáltalán nincs cjs igy csak a közhatóságoknak erélyes beavatkozása orvosolhatja a nagyméretű közgazdasági veszedelmet. Oyors, erélyes és nagyszabású intézkedésekre van szükség. Pénzhiány ina nem lehet a k a d á l y . Az osztrák-magyar bank félszázalékos kamatlábleszállitása azt bizoiiyitja, hogy a közgazdasági élet teljes pangása n á l u n k is pénzbőséget teremtett, A kormánynak egyfelől nyomást keJJ gyakorolni a bankokra, másrészt példát kell adnia a, magánvállalkozásn a k . Az a. rengeteg érték, amely a bankok és magánosok pénztárában fölhasználatlanul hever, megfelelő kezdeményezés, vezetés és v á l l a l k o z ó i biztosítás mellett a közgazdasági élet pezsgő erőforrásává válna. Bátor kezdeményező lépéssel a kormánynak és közhatóságoknak k e l l előljárnia. Mielőtt az egyes szakmák kívánságait elő(erjesztenők, a közgazdasági élet folytonosságának helyreállítása ügyében általánosságban a következő javaslatokat tesszük : I. A kormá.ny kérjen fölhatalmazást a közeljövőben összehívandó országgyűléstől ütigyobbszabásu, azonnal megkezdendő beruházási program megvalósítására s e célra szükséges anyagi, eszközök kölcsön utján v a l ó megszerzésére. '2. K program alapján, az összes tervbe vett. á l l a m i , közgazdasági és hadászati szempont o k b ó l is r e n d k í v ü l fontos építkezések, vasút építések, folyamszabályozások azonnal munkába veendők. A már évek óta tervbe vett á l l u m v a s u t i beruházási program: új vonalak építése, egyvágányú vasntakiiak kétvágányú vonalakra való átépítése, nagya r á n y u kocsi- és gőzmoxdoriybeszerzés azoni i í i l végrehajtandó, illetve a munkák azonnal kiadandók. '•'>. Az összes megyei és városi közhatóságok t'ölszólilaiiciók, bogy a tervbe vett építkezéseiket haladéktalanul tegyék folyamatba. 4. A kormány szólítsa föl a bankokat a szükséges kölcsönök folyósítására, egyúttal törvényben nyújtson, garanciát arra nézve, hogy a városok beruházási programjuk

8

végrehajtásához kötelezettségeket vállalhassanak. 5. A kormány és hadvezetőség rendelkezzék a hadfölszerelési gyárakkal olyképen, hogy azokban a teljesítőképességet az elhelyezhető munkáslétszám szaporításával rendszeresittessék. A túlórázások megszüntetendők, ehelyett a napi három mtinkaszakot vezessék be. (i. Utasítsa a kormány az iparfelügyelőket, hogy a munkások meghallgatása alapján tegyenek jelentést a hadfölszerelési gyárakban uralkodó munkaviszonyokról és vizsgálják rneg a munkások kereseti viszonyait. 7. A kormány kérje t'öl a hadvezetőséget, hogy a német rendszer a l a p j á n a kiadandó munkáknál, a fizetendő munkabér is állapíttassák meg. A munkabcrmegállapitás tárgyalásában szakszervezetek is bevonandók. 8. Utasítsa a kormány az összes állami, megyei és városi közhatóságokat és az összes közintézményeket, hogy ipari szükségleteiket a költségvetési lég engedélyezett keretben szerezzék be, e g y ú t t a l h a t a l i n a z t ' i s s a n a k föl a hatóságok, hogy beszerzéseiket már a j ö v ő évi költségvetés terhére is foganatosíthassák. 9. A kormány bocsásson nagyobb összeget a segélyalapjaikat kimerített szakszervezetek rendelkezésére a munkanélküliek egységes elvek alapján való segélyezése céljából. A szakszervezetek u t j á n nern segélyezhető munkások segélye a községi hatóságok utján folyósítandó. 10. Szólítsa föl a k o r m á n y a községek képviselőtestületeit, hogy a területükön lakó munkanélkülieket saját a n y a g i erejükből is azonos "Ivek alapján támogassák. Szükségesnek találjuk azonban, hogy a kormány idevonatkozó összes rendelkezései az ország közgazdasági életének megfelelő arányában foganatosíttassanak, mert kisebbarányú rendelkezések nem felelnek meg- a célnak. A kormány legutóbb is csupán 4 millió korona erejéig engedélyezett a fővárosnak közmunkákat, amely összeg a főváros szükségleteit és közgazdasági életét tekintve, egyáltalán nem számottevő. A nagyobb ipari szakinak kívánságai. Az általános rendelkezéseken k i v i i l gondoskodjék a kormány az egyes iparok rendszeres foglalkoztatásáról is. Kétségtelen, hogy nagyarányú közgazdasági program megvalósítása pezsgésbe hozza gazdasági életünk egész vérkeringését, mindazonáltal megfelelő eredmény esnk a részletkérdések célszerű megoldása mellett várható. A rá s- ex gépgyártás köréből a Magyarországi Van- rá Fémmunkások Központi Szövetsége H következőket jelenti: A Szövetség Budapesten lakó 19.000 tagja közül a mozgósítás óta 10.01)0 munkás vonult he katonai szóig álattételre. Ezidő szerint az egész országban 15 ezer tag mellett kerekszámban 6000 van munka nélkül. A vas- és fémmunkások szövetsége, amely a legtöbbet szenvedett az 1912—13. és 1914. évi munkanélküliség alatt, a m e l y öss/os tartalékalapjait már fölemésztette, még mindig kénytelen a munkanélküliek ezreit segélyezni. A segélyezés arányait legjobban a következő számok bizonyítják:

5"

A szövetség a tagok segélyezésére az 1912. év első kilenc hónapjában 130.000 koronát, az 1914. ér ugyanezen szakában 250.000 koronát fizetett ki, tehát a meggyöngült és teljesen lerontott 'anyagi teljesítőképesség mellett 120.000 koronával többet kelhitt tagjainak a segélyezésére fordítania. A vas- és f é m n m n k á s szövetség nmnkaalK ' i t h n a k szaporítása céljából a következő javaslatokai terjeszti e l ő : 1. A fegyházi m u n k a beszüntetendő. Jelentékeny nagyüzemek, m i n t B u e h w a l d Sándor u d v a r i szállító, Herzka és Halász, Tíerger és Pápai cégek fegyházakban készíttetik a nagy szükségletet képező katonai vaságyakat. A jelen viszonyok mellett ez meg nem engedhető dolog, különösen oly időben, amidőn iaz állam az ország minden polgárának áldozatkészségét a legmesszebbmenő határig veszi igénybe. A fegyházi munka már odáig terjed, hogy az ország egyik legnagyobb cége, az Klső Magyar Lámpaáriigyár szintén a fegyházban dolgoztat. 2. Az á l l a m i vasgyárak üzemeiben a heti 60 órás munkaidő heti 57 órára szállítandó le, a m i n t ezt az összes magán üzemekben máiévek óla rendszeresítették. Az államnak kötelessége üzemeiben jobb mnnkaföltételeket biztosítani és ezáltal magánüzemeknek példát adni a szociálpolitikai haladásról, nem pedig a magánüzemek haladó irányzatát a munkások érdekei ellen lerontani. A kormány nem engedheti meg, hogy az állami vasgyárakban hosszabb munkaidő mellett dolgoztassák a munkásokat, m i n t a magánüzemekben. A javasolt munkaidőkorlátozás a munkások százait juttatná munkához, különösen ha az állami vasgyári üzemekben szinte rendszerré vált túlórázásokat és vasárnapi munkát szintén a munkáslétszám szaporításával helyettesítenék. Az Épitőmunkások Országon Sző vétsége az ország nagyobb helységeiben levő és működő 191 hcTyiesoportja területén összegyűjtött adatok a l a p j á n megállapította, hogy ezidő szerint az ország területén nem kevesebb, mm t 10.000 építőipari rnmikás van munka 'nélkül. A szövetség szükségesnek találja, hogy e nagyarányú munkanélküliség enyhítésére az állam az összes megkezdett és tervbe vett, költségvetési!ég már engedélyezett építkezéseket azonnal foganatosítsa, továbbá hívja föl a kormány a vármegyéket, valam i n t a rendezett tanácsú és szabad királyi városokat, hogy a saját hatáskörükben és költségvetésük alapján megszavazott középitkezeseket haladéktalanul tegyék folyamatba. A z o n f ö l ü l szólítsa föl a kormány a nagy bankokat, hogy a közgazdasági élet föltámasztása érdekében megindított országos akcióból ők is vegyék ki részüket, folyósitsák az építési hiteleket a normális föltételek alapj á n . Szükség esetén nyújtson garanciát arra is, hogy az érdekelt megyei és városi hatóságok a, kormány jótállásával az épitéshez szükséges kölcsönöket megkaphassák. Fontos, hogy a kormány a közeledő télre való tekintettel, minden hosszabb, időt rabló tárgyalások nélkül indítsa meg az építkezések folyamatát, hogy a bekövetkező téli időkben a belső munkák elvégeztetésével teremtessék meg a munkaalkalom.

II) A grafikai ipar természeténél fogva a termelés minden változására érzékeny. A balkáni háború nyomán keletkező gazdasági válság nem kerülte el a nyomdaipart sem. Nyomdai munkások százával voltak munka nélkül és a munkanélküliség időtartama is lényegesen meghosszabbodott. Ez a válság a nyomdai munkásokra csak azért nem járt katasztrófával, inert az ötven éves Segél.yző egyesület tek i n t é l y e s tartalékalapjából segélyeztette a m u n k a n é l k ü l i e k e t . A mostani habom a n y o m dai m u n k á s o k helyzetét még siralmasabbá tette. A innlikahiány általános. A legnagyobb üzemekben éppen ügy, m i n t a legkisebb n y o m d á k b a n a, munkások szervezete és a munkaadók testülete között létrejött megállapodás következtében felére redukál! m u n k a i d ő mellett dolgoznak a m u n k á s o k , annak ellenére, hogy a inai n a p i g 7000 nyomdai m u n k á s közül 22.94 katonai szolgálatot teljesít. De a b e v o n u l t a k i l y e n t e k i n t é l y e s száma, v a l m i n t a fél h e t i m u n k a i d ő sem tűdiák m e g a k a d á l y o z n i a munkanélküliség t e r jedését. A Segélyző e g y e s ü l e t n é h á n y számadatává] b i z o n y í t j u k ezt. Bevétel volt a g a z d a s á g i l a g már k ü l ö n b e n is rossz esztendőben : 1913-ban korona a iiff us/tusban 48.449.— szeptemberben 50.542.90 októberben 55.712.80 össixesen

aufíiiszliisbuii

szeptemberben októberben

154.704.70 1914-ben korona 37.418.50

153.287.

,'53.558.90

összesen 104.264.40 Tehát a h á b o r ú s hónapok alatt kerekszámban .')().000 koronával csökkent a bevétel, ellenben ('Hui)án munkanélküliek segélyezésére, az egyesület 89.173M koronát fordított. Ezenk í v ü l alapszabályszerii segélyben részesitik a rokkantakat, özvegyeket és árvákat és a K e r ü l e t i Muukásbiztositó Pénztárnál segélyben nem részesülő beteg tagokat. A csökkent bevétel mellett a megszaporodott munkan é l k ü l i e k részére k i l i z e t e t t segély tekintélyes deficitet idézett elő. A nyomdai m u n k á s o k a Segélyző egyesületen k i v ü l a Szakegyesület pénztárából is t á m o g a t j á k tagjaikat. A Szakegyesületben az u t o l s ó bárom hónapban (augusztus, szép tember, október) v o l t bevétel 1!>i:W>an líM4-ben

-20.!)7(;,10 korona, 14.49;5.'2!) korona,

a csökkenés tehát (5500 korona, ezzel szemben

a munkanélküliek segélyezésére hónap alatt 1918-ban 1914-beu

fordítottak.

a

bárom

l l.:i(i.r).S() korona 17.177.70 koronái

De m i u t á n igen sokan alapszabáiyszerii segélyben nem részesülhetnek, m e r t igény jogosultságukat kimerítették vagy még nem szerezték meg, k é n y t e l e n e k voltak a nyomdai m u n k á s o k öumag'ukra külön járulékot is kivetni. Ebből a. különadóból a. szabadszervezet mindazokat segélyezi, a k i k a Segélyző- és Szakegyesülettől segélyben nem részesülhet-

nek, valamint a hadbavonultak hozzátartozóit és a, harctéren megsebesült vagy megbetegedett nyomdai munkásokat. A legutóbbi héten 146 szakmunkás fejenkint 7 korona, 176 munkásnö fejenkint 4 korona és 82 sebesült, illetve beteg katona 5 korona Kegélyben részesült. Ezek minden héten rendszerem segélyben részesülnek. A hadbavonultak hozzátartozói közül 772 asszony és 1089 (Hl érmek, illetve családtag részére folyósítottunk családtagonként 5 és minden gyermek után további 2 koronát. Ezek az óriási terhek a szervezetre és a r á n y l a g kevés nyomdai munkásra hárulnak. Azok, akik csak félhetet dolgoznak, a. mai rettenetes drágaság mellett külön adó fizetésére képtelenek, tehát a l i g néhány száz m u n k á s fedezi áldozatkészen a költségeket. A nyomdaipar nyomorúságos helyzetének megváltoztatására szükségesnek tartjuk, hogy az állam, és közhatóságoknak nyomdai szükségletek beszerzése ügyében követett eljárása megváltoztassák, A közintézetek káros és nem időszerű takarékossági szempontból vezéreltetve nyomtatványrendeléseiket visszatartják. Ezzel egyrészt a m u n k a n é l k ü l i e k számát szaporítják, másrészt a magáncégeket is ilyen irányú eljárásra befolyásolják. Múlhatatlanul szükségesnek tartjuk, hogy az állam- és a vele kapcsolatos valamennyi intézmény (posta, vasút, minisztériumok stb.) ^a minden évben_ssokó§QSLlí3iSMlc.. lafj;án^ttwgre,ndeléseket ezúttal se vonja meg a n.ijonidáktó1; ezzel a nyomdaüzemek —m>b!T~a~hélyzetbe jutnak, hogy teljes munkaidő mellett képesek munkásaikat foglalkoztatni. A közintézetek járjanak elől jó példával és inkái)!) még a jövő évi szükségletel is most rendeljék meg és semmiképeu se tartsák vissza a nyomtatványmegrendeléseket, mert aki ma munkával takarékoskodik, az a közgazdaság csődjét mozdítja elő. Ezzel valamelyest lehetne segiteni a nyomdaipar helyzetén, a leírhatatlan nélkülözésekkel küzdő munkanélkülieken és fél hetei dolgozó munkásokon. _A 'grafikai iuaj.'_kfír.elél)en_a__fcÖMyvkötő és rokonszakmabeli munkások és munkásnők helyzete szintén rendkívül siralmas. A mozgósítás elrendelése óta, vagyis augusztus első hetétől kezdődően három nagy cég kivételével az összes üzemekben a munkaidőt 50 százalékkal redukálták. Ennek meg felelően csökkent természetesen a munkások keresete is. A munkaidő csökkenése mellett a legtöbb__{Í2eia._Q_ Meniélyzet létszámát is redukálta^ „A munkában levő m u n k á s o k állagos keresete a redukált üzem mellettfeeíí_ 12—13 korona, a munkásnőké 6—7-—8 korona között váltakozik. A"zelviselhetetlen drágaság mellett e nyomorúságos kereset természetszerűen végtelen n yomoruságra kárhoztatja a könyvkötöipar munkásait. A háború kitörése előtt július közepe táján a fővárosban alkalmazásban volt egész napi munkaidő mellett 932 férfi és 1178 nőmunkás, összesen 2710 munkás. Ugyanezen időben munka nélkül volt a fővárosban 726' férfi és 82 nő, összesen 208 munkás. A háború harmadik hónapjában, október második felében, a fővárosban egész napi

12

üzem mellett dolgozik 78 férfi szesen 340 munkás.

és 262 nő, ösz-

A többi munkások mind félnapos üzemijén dolgoznak. Félnapos tizein mellett foglalkoztatva volt~5í5 ferfJ^Jflfij nő, összesen "eres('t és munka nélkül volt a fővárosban október bó 15-én 208 fe-i'JT, "222 nő, összesen 430 munkás. A inunk~anelkuTTek~Tizá,ma tehát kerekszámbaii: 222 munkással emelkedett, azonfölül KÍIÍ4 m u n kás l'élnapokat dolgozik. A szakszervezet bevétele volt augusztus és szeptember havában 9724 korona 44 fillér, ebből 16.943 koronát fordított munkanélküliek segélyezésére. Csupán a, segélyezés tételénél tehát a deficit 7219 korona és 45 fillér. A segítés módja ugyanaz volna, mint a nyomdaiparban. Az összes közintézmények haladéktalanul tegyék meg a folyó évi és jövő évi könyvkötészeti munkákra vonatkozó megrendeléseiket. A_konnány szólítsa föl a foglalkoztatott magániparokat és közhivatalokat, hogy a könyvkötő és vonalozási i p a r keretébe 'tartozó munkálatokat a jövő évi költségvetés terhére is mielőbb adják ki. Szolittassanak föl a fővárosi, az összes múzeumi, az egyetemi és akadémiai könyvtárak, hogy kötetlen könyveiket a válságos idők alatt adják ki bekötésre, hogy ezzel is enyhítsenek egy nagy iparág válságos helyzetén. A faipar két év óta alig van foglalkoztatva. Avas- és gépipar, építőipar és az üzleti élet pangása a faipart teljesen lerontotta. Ezrei a munkásoknak tengődnek évek óta munka nélk ü l . Knnek a következménye, hogy nagyon sok f a i p a r i szakmunkás kénytelen volt a külföldre való kivándorlás u t j á n helyzetén javitaui. A l'amunkások szakszervezete a legutóbbi években a következő összegeket fizette ki tagjainak munkanélküli segély cinién: A famunkások szakszervezete 1914 január 1-től 1914 szeptember M-ig- 779(>7'90 koronát vételezett be tag-járulékok címén. Ezzel szemben január 1-től szeptember M-ig a tagok segélyezésére a következő őszszegeket fizették ki : m u n k a n é l k ü l i segély címén . . . K 11217:i'l(> utassegély .............. K 8697 '87 költözködési, r e n d k í v ü l i és szállósegély ................ K 6ő8:V99 összesen K 1274551)2 A szövetség tehát ez év szeptember <50-ig a befizetett járulékokon felül 49487'12 korona segélyt fizetett ki az előző években ni ár kimerült tartalékokból és részben kölcsönökből. A jelen munkanélküliség anyagi terheit a szövetség már alig lesz képes fedezni. A ruházati iparban különös figyelmet érdemelnek a cipőipari munkások panaszai. Elsősorban a hadfölszerelési gyárak ellen i r á n y u l a panasz. A hadfölszerelési gyárak megfelelő munkabeosztás mellett lényegesen több m u n k á s t foglalkoztathatnának és az á l l a m által adott és jó! megfizetett h a d ü g y i m u n k á k n á l sokkal tisztességesebb és megfelelőbb munkaföltételeket nyújthatnának. A panaszokat illetően hivatkozunk általános kívánságaink 6. pontjára. Egyébként a következő javaslatokat terjesztjük elő:

13

1. Az összes hadfölszerelési cikkeket gyártó üzemekben ;i ni u n k a három cS órás szakban volna, elvégzendői hogy ezáltal az ebiben az iparban Foglalkoztatható összes munkások munkához jussanak. 'J. A g y e r m e k m u n k a a h á b o r ú tartama a l a t t az összes had fölszerelés! g y á r a k b a n korláto/.findó. A keresetüktől megfosztott gyermekeket, m i n i a hadbavonultak családtagjait segélyezzék. '!. A hadfölszerelési gyárakban elkészitclt i p a r c i k k e k ára melleit a leltetőséghez mórlen ;i m u n k a b é r t elsősorban a darabszámért is szakértő munkások bevonásával a hadvezelőség szabályozza. Khelyütt hivatkozunk a német császári kormány azon intézkedéxi're, amelyben a mozgósítás elrendelése után ('(/.»/ (téttel (i szabáiparnak kiadott katonai ruházati cikkek rím mellett egyúttal a munkabért, illetőiéi/ darabszámbért ÍN megállatntotla, amely intézkedéssel a német 'munkásszervezetek Legteljesebb mértékben meg vannak elégedve. Szükségesnek t a l á l j u k a hadfölszerelési g y á r a k b a n uralkodó t a r t h a t a t l a n állapotok rendezését már azért is, hogy ezáltal a hadl'ölszerelési cikkeket szállító gyárak megfel e l ő munkaerőhöz j u s s a n a k s ezúton a hadba\ o n n l t n k s a j á l és a h a d j á r a t sikere érdekéhen megfelelő fölszerelésben részesüljenek. Megengedhetetlen dolog, hogy a háború harm a d i k hónapjában a rossz bánásmódot, t n l Imsszu m u n k a i d ő t és nyomorúságos béreket rendszeresítő g y á r i p o l i t i k a m i a t t a Wolfner cipőgyár képtelen legyen megfelelő számú és megfelelően képzett ninlikasokat kapni, a m e l y k ö r ü l m é n y végeredményében a hadi fölszerelés minőségét, tehát katonáink ellenállóképességét, is befolyásolja. Megfelelő m u n k a f ö l t é t e l e k , m u n k a b é r e k mellett ez a m i i i d e i i k é p e n káros következményű körülm é n y o r v o s o l h a t ó v o l n a , a m i t a n n á l is ink á b b állíthatunk, mert például a jobb munk a l o l t é t e l e k e t biztosító Robiir cipőgyár, a, b u d a p e s t i ipartestületi bakkancsgyár és a k e l e n f ö l d i S c h m i d l - f é l e gyár tekintélyes szánni, kitűnően képzett munkásokkal rendelkezik. A Wolfner-gyári tarthatatlan állapotok ellen már több Ízben panaszt emeltünk, fontos, hogy a hadviselés érdekében ezek mielőbb orvosoltassanak. A Wolfner-gyári munkabérek dolgában csupán annak megállapítására szorítkozunk, hogy ál munkásnak bármikor bemutatható .122 darab 120 hétre és 4 és fél napra szóló lizetési borítékja szerint ezeknek a keresete 1768 korona 85 fillérre rúgott. Ebből ti6 korona 8(> lillért anyagvásárlásra fordítottak, ami végeredményében 1707 korona 99 íilJér tiszta keresetet jelent. Egy munkásra tehát hetenként átlag 14 korona 22 fillér kereset esik. A munkásonként és hetenként 96 iilléres pótlékkal együtt ez olyan alacsony heti kereset, amely össze sem hasonlítható a más gyárakban alkalmazott napszámosok heti keresetével, akiknek átlag napi .'5 korona n a p i b é r ü k van, í n i g egy szorgalmasan dolgozó cipészszakmunkás a Wolfner-gyárban alig kereshet .többet 2- 2.50 koronánál. Szükségesnek tartjuk fölemlíteni, hogy a gyár vezetőség a. szállított cikkek után 24 százalék hadipótlékot kap a hadvezetőségtől,

14

amelyből csupán most, a Munkanélküliség Elleni Küzdelem Egyesületének ankétja után, az ott történt nyilvános felszólalások hatása alatt emelte 10 százalékkal az egységárakat. A munkabérek szabályozásán kívül s z ü k ségesnek tartjuk, hogy ebben a badif öl szere lesi cikkeket gyártó üzemben a munkaidő, amely napi 10 órában, szabászatban pedig 12 órában van megállapítva, megrövidittes sék legalább napi 9 órára, emellett a rendkívül alacsony egységárak fölemeltessenek, az anyagvásárlás pedig kizáróan a cég térbére történjék. Meg vagyunk győződve róla, hogy e rendszabályok mellett a gyár teljesítőképessége áls emelkednék, azoní'ölül a szállított h ad fölszerel esi cikkek minősége is javulna. A z o n f ö l ü l a gyárban a külöriórázást teljesen szüntessék be, ezzel párhuzamosan a munkáslétszám emelésével járuljon hozzá a y v á r a munkanélküliség csökkentéséhez. Az elkerülhetetlen túlórázás esetén pedig a túlórák a többi gyárakban rendszeresített t n l órapótlékkal dijaztassanak. Egyúttal kérjük Nagyméitóságodat, hogy n, gyárban divó durva bánásmód megszüntetése érdekében is tegye nieg a szükséges lépéseket, egyúttal vizsgáltassa meg az egészségügyi viszonyokat illetékes orvos iparfölügyelővel. A gyári rendszer a megbetegedések és balesetek számát óriási módon emeli, ami megfelelő rendszabályokkal elkerülhető volna. A bőripari munkások ugyancsak a Wolfner-gyár ellen emelik föl szavukat. Tudvalevő dolo.g, hogy a monarchia bőrgyárosai egy közös kartell ben egyesültek s egységesen szabták meg a bőr eladási árát. Mindazonáltal a magyarországi hadfelszerelési gyárakban dolgozó bőrmunkások, főként a föntnevezett gyárban silányabb munkabé rek ellenében kénytelenek dolgozni. Erre vonatkozóan a következő adatokkal szolgáhink: Ausztriában fizetnek a kartellben levő gyárak munkabért

Wolfiier-gyárkan

Napi 9'/4 óra mellett Napi 10 óra m e l l e t t Tímár munkánál: Kor.

Meszes munka serolás 32 Wolt'nernól szinelés 30 „ Z u r i c h t s z o b a t á b l a i irmuk.28—30 „ Blanshirozó és pufoló 32-40 „

Kor.

26 -28 24—25 24 26-28

Segédmunkások hetibére 24-28 „ 18-22 Túlórái m u n k a után 25% pótlékot „ semmit Darabszámmunka túlórabán végzendő pótlekot k a p A munkabéreket a haború f o l y t o n 10%-ka, j„- WolJ,er»U J-jitf-t vitottak A munkások helyzetét súlyosbítja a gyárban meghonosított csoport-darabszám-remiszer, a m e l y sok visszaélésre szolgáltul a l k a l mat. A munkavezető osztályonként elvállalja a m u n k á t , a m u n k á s o k a t b é l i 80—!)(> órát m u n k á b a n dolgoztatja. A m u n k á s o k túlórázásért nem k a p n a k pótlékot, m i v e l á l JitóHg darabszámra megy a munka. Szombaton az irodában a munkavezetők csoportonként veszik föl a fizetéseket s a gyárhoz közel eső korcsmákban számolják el a műn-

15

kasokkal, azonban csak hetibér alapján. HH a munkások p a n a s s z a l . j a n i i n a k a fölebbvalók elé, nem egy esetben kurbavas és lezárás v o l t a felelet. Kzt H rendszeri, a m e l y egy v i l á g h í r ű , a/, á l l a m t á m o g a t á s a a l a p j á n naggyá nőtt gyár n u i i i k á s a i l k i szó IgaItatja egyes lelkiismeretlen Szereknek, a külföldi szociálpolitikai törv é n y h o z á s már évtizedekkel ezelőtt súlyos b ü n t e t é s (erhe a l a l l e l t i l t o t t a . Jogos a z a k i váuságunk, hogy ez a garázdálkodás nálunk is megszüntessék. K ü l ö n b e n ennek a rendszernek a következménye, hogy a bőrmunkások inkább vidéken v á l l a l n a k munkát, mert ott jobb a kereset, m i n t a fővárosi Wolfner-gyárban. Sőt még előnyösebbé teszi helyzetüket az a kör ü l m é n y , hogy a vidéken az életszükséglet! c i k k e k is olcsóbbak. A fönt fölsorolt Woli'ner-.'íyári m u n k a b é r e k k e l szemben a v i d é k i g y á r a k a következő munkabéreket fizetik: Egy timármunkásnak hetibére 9Vá órai munkaidő m e l l e t t : Pozsonyban -- — 28-34 K Pancsován • 28—30 „ Liptószentmiklóson — 24—32 „ Knlélyben — 24—30 „ Újpesten a Wolfner-gyárban 22—28 „ Darabszáimnuukáknál 70—80 órai munka után --- — --- — 24 — 37 „ K r r e vonatkozó részletes adatokat szívesen bocsátjuk a hatóságok rendelkezésére. A szakmunkások vidékre menekülésének ;i következménye, hogy e legnagyobb termelőképességü hadfölszerelési gyár ipari termékei, a silányabb munkaerő alkalmazása me' let l, természetszerűén silányabb értékűek is. A hadfelszerelési cikkek fontossága szükségessé teszi tehát, hogy a hadvezetés sürgősen igyekezzék rendezni javaslataink alapján a Wolfner-gyári tarthatatlan állapotokat. Az élelmezési munkások közül különösen a húsipari és sütőipari munkások panaszaira kell a kormány figyelmét fölhívnunk. A mozgósítás elrendelésekor plakátokon hirdette a, Imdvezetőség, hogy a jelentkező és behívót! husipari és sütőipari szakmunkasok napi ."i korona, munkabérben részesülnek. A bevonulás után azonban a legtöb helyütt a hadvezetés á l t a l plakátokon megállapított munkabéreket megváltoztatták, 5 korona helyett, csupán 3 korona napibért fi.zetnek. Mi azt hisszük, hogy a rendelkezés a hadvezetőség tudtán és akaratán kívül történt, miért is tisztelettel fölhívjuk a kormány figyelmét a sérelemre és kérjük, hogy a hadvezetőségnél igyekezzék befolyásával oda hatni, hogy ez a rendelkezés megváltoztassák, hogy a munkásoknak a jövőben és visszamenőleg is napi '2 korona m u n k a b é r téríttessék meg. A sütőipari munkásokat még egyébként: is érte sérelem. A hadvezetőség magánsütődéknél is készíttetett a. katonák részére kétsy.ersültet és kenyeret. E célból a rnagánsüíödék n ő n u i n k á s o k a t a l k a l m a z n a k , a k i k n e k n a p i ! korona, l korona 50 f i l l é r , a l e g r i t k á b b esetben 2 korona n a p i b é r t (i/etnek. A h a d vezelöség s a j á t sütödéjében is készítteti a c i k k e k e t és itt a n ő m u n k á s o k n a k napi 3 korona m u n k a b é r t fizetnek. Megengedhetetlen, hogy magánüzemek ebben az esetben kevesebbet fizessenek, mint a hadvezetőség. Ezért arra kérjük a kormányt, hogy a hadvezetőség utján utasitsa a rnagánüze-

16

raeket, hogy a női munkásoknak ugyanazt a bért fizessék, mint amelyet a hadvezetőség is rendszeresített. A többi kisebb szakma kívánságait ehelyütt nem részletezzük, mert tudatában vagyunk annak, hogy a közgazdasági élet erélyes l'ölsegitése mellett az egész kereskedelmi életünk az összes ipari szakmák megfeleli") Foglalkoztatáshoz és keresethez jutnak. Nyomatékosan fölhívjuk a kormány figyelmét az általunk előterjesztett kérésekre annál is inkább, mert meg vagyunk győződve róla, hogy ezeknek teljesítése az ország jövőjére nézve hatékony befolyással lesz. Közgazdasági életünk legbecsesebb értékeit, a munkaerőket, részben a háború pusztítja, részben pedig a munkanélküliség és drágaság következtében beállott nyomor rontja meg. Az ország jövő fejlődése érdekében kötelessége a kormánynak megmenteni azt, ami megmenthető s hisszük, hogy a kötelességteljesités elől egyetlen, közhatósági és társadalmi fórum sern fog elzárkózni.

Lakáskérdés a háborúban. A munkanélküliség ijesztő növekedésével kétségtelenül szoros összefüggésben van a mind fenyegetőbbé v á l ó lakáskérdés. Bátran állíthatjuk, hogy a lakáskérdés a magyar városokban sokkal komolyabb alakot ö l t , mint a külföld városaiban. A békeidőben is rendkívüli lakásdrágaságnak és a háborús munkanélküliségnek az összetalálkozásából eredt a inai lakásprobléma.

(A minisztérium rendelete és a német jog.) A harmadik moratóriumi rendeletet kiegészítő rendelet nézetünk szerint semmikép sem alkalmas M lakásnyomoruság enyhítésére. Ez a rendelet megszünteti a rendkiviili í'ölmondási jogot a heti és havi bérletnél. Azaz a rendelet szerint heti bérletet nem lehet fölmondani egy napra, hanem csupán egy hétre, havi bérletet nem lehet föhnouflani három napra, hanem usupán két hétre. Mindez nein jelent mást, mint a költözködési kényszerűségnek néhány nappal való elodázását. Lényegesebb kedvezményt nyújt a rendelet a negyedévi bérletre nézve. A negyedévi bérletre adott havi részletfizetési kedvezmény azonban veszedelmes ajándék, nemcsak késedelmi kamatot kett fizetni annak, aki ezt a kedvezményt igén.ijbe veszi, hanem a rendelet nyújtotta jogát igénybevevő kiteszi magát a i>ör ás a végrehajtás költségeinek. Ilykép a legnagyobb nyomoruságban lévő a részletfizetés igénybevételéért az uzsoratörvényben meghatározott 8 százaléknál lényegesen magasabb kamatot fizet. Bárha nem tekintjük ideálisnak azt a rendezést, amelyet a német jog nyújt, kétségtelen, hogy több p o n t b a n a fölmerülő bajokat jobban oldja meg, mint a mi jogunk. Németországban a fizetésképtelen lakó három havi moratóriumot vehet igénybe, ha ezt kérelmezi. Kérelmét még a kilakoltatási eljárás során is előterjesztheti. Azonkívül a néniét községek igen jelentékeny támogatásban részesitik azokat, akik lakbérüket nem tudják megfizetni.

17

(Kényszer egyezség.) A moratórium kedvezményére szoruló részére nyújtott nagyobb halasztás kétségtelenül olyan követelmény, amely alól hoszszabb időre kormányhatóságunk nem zárközb a t i k öl. De óz a rendelkezés t á v o l r ó l sem alkalmas a r r a , hogy a h á b o r ú k i n / ó l a k á s problémáját i ' a d i U á l i s módon o n y i i i t s o . A ha lasztús idejének letelte u t á n megint fölmerül ;i kérdés: lm h i á n y z i k a jövedelem, m i b ő l űzessük a, h á z b é r t ? K kérdés megoldása alig képzelhető máskép, m i n t lakásügyi egyeztető hivatalok fölállításával, amelyeknek 'megadatik a jog, hogy ha a, háziur a lakó fizetési képességéhez mérten békés tárgyalás után nem akarja mérsékelni a házbért, a lakásügyi egyeztető hivatal kényszeritő erővc! mérsékelheti, Ugyancsak ennek a hivatalnak meg kellene adni azt a jogot, hogy bizonyos esetekben, m i k o r a l a k ó a házbér fizetésére képtelen és elköltözése i n d o k o l t , fölfüggeszthesse a háziurnak a, lakó ingóságai fölött gyakorolható törvényen zálogjogát. Ebben a/ egyeztető hivatalban természetesen ott kellene l e n n i e a l a k ó k és elsősorban a lakók legnagyobb részéi k i t e v ő m u n k á s s á g képviselőinek is. K i v i á l l á s p o n t m i k s z e r i n t n e m helyes, h u a lakásnyomorusággal fölmerülő terhet a maga egészében a t á r s a d a l o m és nem az érdekeit h á z i n r a k viselik. A háztulajdonosok nagyvárosainkban évek hosszú során olyan magas j á r a d é k o t élveztek, hogy a bőséges esztendők rendkívüli jövedelméből íedezheí i k az Ínséges esztendők veszteségét. S hu v á r n i u k közöttük olyanok, akik gyöngébb gazdasági erejüknél fogva az igy fölmerült t e r h e k viselésére képtelenek, segítsék ki őket fizetőképes t á r s a i k , m i n t ahogy ez péld á u l .München városában megtörténik. De hu az á l l a m és a községek arra az álláspontra helyezkednek, hogy a lakásbér egy részét ők viselik a l a k ó k n a k nyújtott lakássegély alakjában, akkor semmi esetre sem indokolt, hogy a háziurukat oly ebetekben is támogassák, amidőn a házi tt rak teljes egészében ragaszkodnak a béke idejében megállapított béröszszeghez. Kgyes német városokban követett e l j á r á s m i n t á j á r a mi is indítványozzuk, hogy hatósági lakbérsegélyben csak az a házi úr részesítendő, aki annak fejében beleegyezik a házbér mérséklésébe. (Kisajátítási jog.) V é g ü l a í a k á s n y o m o r n s á g enyhítése céljából helyesnek tartanok, ha az állam a községek részére bizonyos mértékű kisajátítási jogot engedne meg az üres vagy a fül mondásban levő lakásokra nézve. Miután megfelelő szükséglakásokkal nagy városaink nem rendelkeznek, az állam jogositsa föl a községeket, hogy alacsony bérért kivehessek azokat a lakásokat, amelyeket a házinrak Jak ó i k részére fölmondottak, illetőleg amelyek üresen á l l a n a k és a r á s z o r u l ó k egy részét ezekben helyezzék el. I l y f a j t a jogot gyakorol az á l l a m akkor, amidőn a katonái részére szállásadásra kényszeríti a háztulajdonosokat. Ha normális idők szabályaitól lényegesen eltérő módon nem rendezi az állam a háború lakáskérdését, akkor nem tudja megakadá-

18

h o z n i , hogy a háhorns társadalomban a nyom o r n s á g PC jelentkezzék j ó v a l k i r i v ó h b Formában, mint a békés társadalomban. A k k o r nem t u d j a megakadályozni, hogy a hadból visszalért k a t o n á k ne t a l á l j a n a k i t t h o n o l y a n magasra [elszökött l a k b é r a d ó s s á g o k a t , a i p c l y e k kiűzetésére t e l j e s e n képtelenek.

A szociálpolitika Fontossága a háborús i d ő k b e n niég t a l á n szembetűnőbb, m i n t békében. A munkásvédelmi törvényhozás a munkásságot a leghathatósabban óvja meg :i í e s i i elfajulásától. Úpp ügy követelménye a. messzire l á t ó bolsö p o l i t i k á n a k , m i n t a n n a k a liacli p o l i t i k á n a k , amelyik egészséges emberanyagot akar. Wpp ezért a rnnnkásvédelemnek a békében elért eredményeit még a hadi politika szempontjából sem szabad a háborús állapot során kockára tennünk. Munk á s v é d e l m i törvények csak azokban a végső esetekben függeszthetők f ö l , a m i k o r a közérdek l'öl függesztésüket elhárithatatlanná teszi. (Vasárnapi munkaszünet fölfüggesztése,) Ebből a szempontból nem tartjuk helyesnek a vasárnapi munkaszünet korlátlan f ö l fiuiaeszlését. A-/. 1891 : X I I I . te, 3. §-a a l a p j á n ez nem is t e k i n t h e t ő törvényesnek. Ott, ahol nem követeli inog fontos h a d á s z a t i érdek v a g y pedig közérdek a v a s á r n a p i nuinkaszünet fölfnggesztését, oti a m t m k a s / ü n e t föll'íiggesztése csak a munkaerő nagymértékű k i h a s z n á l á s á r a vezet és a m u n k a n é l k ü l i s é g csökkentését nehezíti meg. K|»p i g y k é r j ü k a h á b o r n tartama a l a t t is egyél) munkásvédelmi törvényeink, mint a ilök éjjeli m u n k á j á r a vonatkozó törvénynek, az ipartörvény gyermekvédelmi intézkedéseinek és a záróra t ö r v é n y n e k szigorú végrehajtását. De a háború alatt nemcsak a meglevő munkásvédelmi törvényeink végrehajtására kell ügyelnünk, hanem azoknak az n j szociálpolit i k a i föladatok megoldására is, amelyekel a háború közgazdasága vett föl. (Tanonckérdés.) Ilyen probléma pl. a háború ideje alatt a tanonckérdés. Az iparosok egy jelentékeny része bevonult katonának, vagy beszüntette üzemét, Nagy csomó tanonc maradt munka és kiképzés nélkül. Ezeknek a bajoknak enyhitésére helyesnek tartanok, ha azokat a tanoncokat, akiknek fölszabadításához nem sok idő hiányzik, fölszabadítanák, a többi foglalkozás nélkül maradt tanoncok részére l>ed>fi az államnak, rarjy a községeknek kellene tanfolyamokat berendezni, ahol ellátásban én a munkanapon át meyfelelő szakmabeli kiképzésben részesülnének. (Bérvédelem.) A h á b o r n s z o c i á l p o l i t i k á j á n a k igen fontos föladata, a. m u n k á s békében megszerzett gazdasági standard-jenek, bérének védelme. M i n d n y á j u n k törekvése, hogy a háború ideje alatt belső társadalmi küzdelmek lehetőleg szüneteljenek. Mintán a háború ideje nem

19

alkalmas a bérharcokra, az államnak törekednie kell arra, hogy minden ilyen küzdelemnek elejét vegye. A hadfölszerelési iparágakra vonatkozóan már előterjesztettük ezirányu kórelmünket. De helyes szociálpolitikái szempontoktól vezetett bérpolitikát nemcsak a. h a d föl szerel esi iparágakban, hanem a. többi iparágakra nézve is meg kell kezdenie! az államnak. Nem szabad az államnak békén t ű r n i e , hogy a bábom idejét használják föl egyes munkaadók a kollektív szerződésekben k i v í v o t t bérek és egyéb műukaföltételek megrontására és ezzel lángra lobbantsák ;\ bábom tartama alatt az osztályharcot. Ezért nz állam szociálpolitikai fölügyeletét terjessze ki a bérek szempontjából is mindazokra a~ üzemekre, amelyek, az állammal vagy közxéyekkel valamelyes összeköttetésben vaunak. (Szubvenció, tarifakedvezmény, szállítások, stb.) S zárják ki azokat az üzemeket az állami kedvezményekből, amelyek munkásaik bérn í v ó j á n a k lerontására törekszenek. Követendő minta, legyen a svájci Bnndesrat példája, amelyik az egyes szakmákban a munkásokkal és munkáltatókkal folytatott tárgyalások során normálbérek 'megállapítására, törekszik. (Felmondási idők.) Ép így törekednie kell az államnak arra is, hogy a munkás, illetőleg az alkalmazott elbocsátása esetén megfelelő kárpótlásban részesüljön. Ahol az állam a munkájából élők segítésére jogot s nem segélyt teremthet, ott adja meg ezt a jogot. Különösen fontos az elboesáttatás esetén való kárpótlás, a felmondási időre járó bér kérdése olyan esetekben, ;'ín időn hosszú tartamú s nehezen fölbontható munkaviszony lebeg a szerződést kötők szeme előtt. Ilyen munkaviszonyokat találunk különösen a mezőgazdaságban és a magánalkalmazottak körében. Semmikép sem méltóu.ijos, hogi/ a háború a mezőgazdaságban egyszerre meg szüntesse a munkaviszonyt s a gazda a bevonult cseléd családját lakásából m i n d e n kárpótlás nélkül kitehesse. Ép igy a. szociális méltányosságba ütközik az is, amikor a kereskedő vagy a műszaki vállalat minden föhnondási idő nélkül küldheti el az alkalmazottját, aki a huzamos alkalmaztatás reményében szerződött. Ezért helyesnek tartanok egy oly rendszabály életbeléptetését, amely a háború tartama alatt az ipartör vény 92, 8-ában előirt fölmondási időt általánosan kötelezővé tenné és az ettől eltérő 'megállapodásokat hatálytalanítaná. (Ipari bíráskodás.) Ipari bíráskodásunk rendkívüli hosszadalmassága régóta ismeretes. A kereskedelemügyi miniszter ur egyik rendeletében utasította, is az iparhatóságokat, hogy a hozzájuk érkező panaszokat intézzék el a lehető leggyorsabban. A rendelet azonban nem ment áí az életbe. Egyes fővárosi iparhatóságok, r m i n t pl. a, A II. kerületi elöljáróság, nem tűzött ki határnapot még szeptember hó 10-én beadóit iparpanaszok ügyében. Vidéki ipartestületek békéltető bizottságai gyakran nem is tartanak üléseket, mert a tagok egy részt! hadbavonnlt. A leghelyesebb lenne, ily körülmények között a munkaszerződésből eredő jogviták esetén megengedni az iparhatóságok megkerülésé rel közvetlenül a bírósághoz

20

•rnló fordulást. Az ipari bíróságokról szóló javaslat ezt a követelésünket különben is tervbe veszi. (Segélykiosztás.) Ott, ahol az állam nem adhat munkát s nem adhat a meglevő munkaszerződésből jogot, az adott segély ne. legyen semmikép sem demoralizáló. Nem, szabad a háború iniatl' segélyre szorulók segélyezését karitatív jellegűnek, a jótékonyság munkájának föllii illetni, légijén
és a ssépéieSrae^és kérdése a Síáteörs^ idegééi.

A h á b o r ú a m u n k á s s á g megélhetését nemcsak a kereset megesökkeuése és a nagyarányú munkanélküliség által sújtja, hanem ezenkívül az élelmiszerek rohamos drágulása n y o m o r r a l és éhséggel veri a szegény népet és amennyiben a kellő élelemről gondoskodás nem t ö r t é n i k , j á r v á n y o s betegségek rétleneles pusztítássá] fogják tizedelni az elégl e l e u t á p l á l k o z á s által meggyöngitett emberekéi. A kormánynak és minden hatóságnak legsürgősebb föladata, most tehát nem lehet más, mini a drágaság leküzdése és gondoskodás a nép kellő élelmezéséről, különben a járványos betegségek olyan rettenetes pusz-

21 titást fognak okozni, amely a háború pusztítását sokszorosan f ö l ü l fogja múlni. Előterjesztésünk célja a hatóságokat figyelmeztetni a fenyegető veszedelemre és javaslatokat tenni a baj elhárítására. Javaslataink kivétel nélkül olyanok, amelyek gyorsan és a gazdasági élet nagyobb megbolygatása. n é l k ü l keresztül vihetők ; reméljük, hogy az i l l e t é k e s hatóságok nem fognak késlekedni j a v a s l a t i u n k a t m e g f o n t o l n i é s m i n é l gyorsabban megvalósítani. A drágulás a vásárcsarnoki hivatalos árjegyzés szerint. A liáborns drágulás arányait megvilágítja a következő táblázat, amelynek adatait a Budapest főváros v á s á r c s a r n o k a i n a k igazgatósága á l t a l k i a d o t t „Hivatalos árjegyzék"ÍKÍl vettük. Az ár mindig néhány előző nap á t l a g á t mutatja : l kgT. ára fillérekben j ú n i u s 30. október 31. II. oszt. leveshus 160—184 184—220 Sertéshús (lapocka) 192—220 192—208 Szalonna (füstölt) 160—220 196—220 Kolbász 220—240 200—260 Sertészsír 152—168 192—200 Tej (egy liter) 28— 32 30— 34 Liszt (0-ás) 43— 44 62— 64 Liszt (7-es) 35— 36 57— 57 Kenyér ( f é l b a r n a ) 34--- 36 48— 52 Lencse (hazai) 56— 60 90—120 Bab (fehér apró) 40 - 48 48— 64 Rizskása (II. rendű) 48— 56 60— 72 Burgonya (rózsa) 12— 16 12— 14 Savanyitott káposzta 24— 28 24— 32 Tojás 8- 9 12— 13 A munkásság t á p l á l k o z á s á b a n legfontosabb élelmiszerek ára tehát a vásárcsarnoki h i v a t a l o s árjegyzés szerint, a háború folytán ó r i á s i mértékben emelkedett. Különösen n a g y az emelkedés épp azoknál az é l e l m i szereknél, amelyek a szegény emberek táptáplálékát teszik; ilyenek a kenyér, liszt, bab, lencse, káposzta, m i g a húsfélék ára alig emelkedett. A drágulás az Altalános Fogyasztási Szövetkezetnél. Ugyanezt t a p a s z t a l j u k , hogy ha a nem nyerészkedő, b a n e m közhasznú Általános Fogyasztási Szövetkezet á r a i t h a s o n l í t j u k össze fi. h á b o r ú e l ő t t i időszakból a mostan i a k k a l . Az e r e d m é n y a következő : Juri. 30. Okt. 30. l kg'r. ára fill.-ben 0-ás l i s z t 44 62 3-us l i s z í 40 60.5 8-as liszí 17 22 9-es liszt 14 18 dara. 48 66 kockacukor 86 98 bab (fehér) 34 66 burgonya 12 12 rizs (japán) 56 70 félbarna kenyér 36 52 szalonna 184 230 i n a - r h a h u s (fa H ő, lapocka) 200 252 sertéshús (comb, lapocka) 20!) 200 1 darab tojás 8 12 100 kilogram l'a 360 380 100 kilogram szén 460 500 l liter petróleum 28 44

Emelkedés fillér % 18 41 20.5 51 5 29 4 28 18 38 10 12 32 84 — — 14 24 16 44 46 25 52

26

4 20 40 16

50 8 8 57

22

Látjuk tehát, hogy a legfontosabb fogyaszt á s i cikkek közül csak a sertéshús és a burgonya ára nem emelkedett; ennek a megítélésénél azonban számba kell venni, hogy június végén a burgonya minden évben eléri legmagasabb árát - éppen az új termés előtt —, tehát ha most ugyanannyiba keni!, m i n i a k k o i , ez valójában egy 50 százalékos d r á g u l á s t jelent. Minden egyéb élelmi c i k k 12 -cS4 százalékos áremelkedési tűntél f ö l . Hozzátesszük, hogy ezt a jegyzést megbiz hatóbbnak tartjuk, mint a vásárcsarnokit, a m e l y n é l a legalacsonyabb és legnngasab 1 ) ár között nagy a különbözet. A m u n k á s s á g tetemes része, a m e l y h i t e l ró szórni és így kénytelen a kiskereskedőknél v á s á r o l n i , mé.g sokkal drágább á r a k a t fizet, m i n i :\ vásárcsarnok vagy fogyasztási szöveikozel á r a i . A munkáscsalád heti kiadásainak emelkedése az élelmezésre. A következő t á b l á z a t b a n összeállítottuk egy ö t t a g ú , férj, feleség és bárom nagyobb gyermekből á l l ó m u n k á s c s a l á d b é l i élelem szükségletét. A mennyiség ügy van megállap í t v a , hogy a benne foglalt fehérje-, zsir- és szénhidrát-tartalom megfeleljen a Vogt-féle n o r m á n a k . A szükséges kaloriamennyiséget a legszokásosabb élelmiszerekből állítottuk össze; a liszt helyett, egyszerűség kedvéért, megfelelően nagyobb mennyiségű kenyeret vettünk f ö l . Eszerint az öttagú m u n k á s családnak három gyermeket két f e l n ő t t nek véve - heti élelemszükséglete a következőkép alakult, a háború előtti és a jelenlegi -árakat hasonlítva össze: az árak a vásárcsarnoki „Hivatalos Arjegyzés"-ben foglalt árak középarányosai: M r n n y i s é g - kl.y.

2 l 1 % % 18 10 2 2 1 3 7

TI. i n a r h a l n i s II. ( l i s / n ó l m s ( t a r j a ) lolbász. füstölt szalonna, füstölt disznó/sir barna kenyér b-iii-íi-onya, rózsa savanyn káposzta bab, fehér apró cukor tojás, darabja t e j , l i t e r --

1914 j i i n . .Ti. :!)14 old. Hl. egyséé;- ös^/ejí t'í>-yséií- ÜSS/PÍ;:ír m i . fill. ,-1r H U . l'ill.

172 200 230 190 160 35 14 20 44 8(5 8.5 30

344 206' 230 95 80 030 140 52 88 86 25.'5 210 21.860

202 200 230 208 19(i 45 13 28 50 98 11 32

404 200 230 104 98 810 130 50 112 98 33 224 24'95

L á t j u k ebből, hogy egy munkásháztartás élelmiszereinek heti költsége az utolsó hónapokban '!'09 koronával emelkedett. Gazdag emberek talán mosolyognak ezen a számon. De gondolják meg, hogy ez 15 százalék emelkedést jelent; .gondolják meg, hogy :!'()9 korona a m u n k á s o k n a k egy átlagos napi keresete. Kz a ,'3'OÍ) korona, ami gazdag embereknél valóban megmosolyogni való csekélység, elegendő arra, hogy a szegény muukásháztartások egyensúlyát teljesen fölborítsák, különösen, ha még a petróleum, fa, szén, h a g y n i a és más m i n d e n f é l e nélkülözhetetlen c i k k drágulását is számbavesszük. A logs z o n i o r i i b b a dologban, hogy éppen a legnélk ü l ö z h e t o f l e n e b b c i k k e k : a kenyér, a zsir és a főzelék d r á g u l t a k meg, í n i g a nélkülözhetőbb hnsl'élék ára a l i g emelkedett, sőt a sertésh ú s é pár í i l i é r r o l csökkent. Tehát éppen a legszegényebb munkásrétegek, amelyek ke-

23

nyéren, szalonnán és főzeléken élnek, szenvednek legerősebben a drágulás miaíl. Külföldi áruk. A habom ugyan mindenütt drágulást idézett elő, de seholsern olyan nagymérvűt, mint n á l u n k . A z á r a l a k u l á s r a i r á n y a d ó fő gabonan c i n , a búza ára volt október végén 100 kgr.: Budapest 41—42 "kor. Berlin (hatósági ár) 31.26 kor. Svájc (hatósági ár) 30.— kor. Newyork (tőzsdei ár) 22.80 kor. Sajnos, a bábom f o l y t á n i n e g s z a k a d l n rendszeres hírszolgálat a k ü l f ö l d i élelmiszerp i a c o k á r a i r ó l . Mivel azonban a búza ára m i n d e n ü t t leternesen olcsóbb, ö n k é n l következik, hogy a liszt, kenyér és hüvelyesek ára i s a r á n y o s a n olcsóbb, m i n t n á l u n k . A drágulás okai. A háború Folytán beállt rohamos drágulás o k a i b á r o m körülményben keresendők: 1. Az élelmiszerek behozatala a m o n a r c h i a 1er i i l é t é r e lehetetlenné v á l t ; 2. a háború folyl á n a h a r c b a n á l l ó lakosság élelmiszorszükséglete nagyobb lett, a h á b o r ú folyamán sok élelmiszer meg is s e m m i s ü l ; '.'>. a készletek visszatartása a termelők és üzérkedők részéről, hogy ezáltal nyerészkedjenek, v a l a m i ü l a túlságos f é l é n k e k és elővigyázatosak élelmiszer f ö l h a l m o z á s a s a j á t élelmezésük biztosítása céljából. A három okcsoport k ö z ü l az u t ó b b i b i i ' a legnagyobb jelentőséggel, éppen ez e l l e n lehet és k e l l h a l ó s á g i rendszabályok á l l a l küzdeni. A m i ó l a a h á b o r ú k i t ö r t , a gabona ára. napról-napra emelkedett. A m i t senki sem tartott lehetségesnek, a Imza ára elérte majd tnlhal a d l a a 40 koronás árszínvonalat. Az áremelkedés minden megszakítás, minden visszaesés n é l k ü l szakadatlanul tartott. Nem csoda tehá.t, hogy a termelők nagy része visszatartotta és máig is visszatartja a terményeit, még magasabb árak reményében. A földesurak magtáraiban, a parasztok verm e i b e n hever az ország termésének nagy része. A m o r a t ó r i u m , a m e l y f ö l m e n t i a gazd á k a t a t t ó l , hogy, m i n j rendesen a r a t á s u t á n , a t e r m é s e l a d á s i á r á b ó l kifizessék az egész év folyamán hitelbe eszközölt bevásárlásaikat, csak m c g k ö u n y i t i a készletek visszatart á s á t . A m i l pedig a gazdák á r u b a bocsátan a k , a n n a k nagy részi 1 üzérkedők raktáraiba k e r ü l t , a k i k a t o v á b b i áremelkedésre leselkedvén, nem a d j á k azt tovább. I l y e n módon a gabona és más é l e l m i s z e r e k k í n á l a t a a p i a con minimumra c s ö k k e n t és az á r d r á g u l á s m é r t é k e be l á 111 a tat Ián. Az á r u h i á n y t még fokozta az a körülmény, hogy a vagyonos emberek, l á t v á n a k í n á l a t csekélységét és az á r a k rohamos emelkedését, azt a következtetést vonták le, hogy a monarchiában abszolút h i á n y van élelmiszerekben. K u n o k f o l y t á n óriási bevásárlásokat eszközöltek. A vagyonos emberek megtöltötték é l é s k a m r á i k a t egy évre elegendő l i s z t t e l , h ü v e l y e s e k k e l , rizzsel, c u k o r r a l , b u r gonyával, f ü s t ö l t hús és s z a l o n n á v a l és m i n den nem romlandó élelmiszerrel. Kz az észj e l e n és m é r t é k t e l e n b e v á s á r l á s természetesen csak fokozta a d r á g u l á s t és bátorította az üzérkedőket,, hogy a h á b o r ú b ó l hasznot húzzanak.

24

Ilyenformán az atürhetetlen, visszás helyzet állt elő, hogy az élelmiszertermelők a hahóm f o l y t á n óriási jövedelemszaporulatra tettek szert. Száz és száz millióra, talán l-—2 milliárdra rúg az az összeg, amivel a monarchia városi fogyasztó népessége az idén többet fizet a 55 élelmiszertermelőknek, m i n i amennyit fizetett volna, ha nincs habom. Ha egészen d u r v a számítással 100 m i l l i ó mázsára tesszük a monarchiában a termelők velőrnag és s a j á t fogyasztásán f ö l ü l piacra kerülő gabonamennyiséget és a h á b o r ú á l l a l előidézett drágulást mázsánként csak 10 koron á r a b e c s ü l j ü k , ngy a m o n a r c h i a i c r m e l ő i pusztán a gabonánál rgy milliárd korona bevételtöbbletre lesznek szert a háború folytán. Az egyéb növ é n y i és az á l l a t i termékeknél beállott d r á g u l á s t legalább ugyanennyire becsülhetjük. A dolog tehát ugy á l l , hogy a termelők és üzérkedők a m o n a r c h i á b a n legalább két m i l l i á r d n y i bevételtöbbletre tesznek szert a háború f o l y j á n és pedig túlnyomóan a, legszegényebb néprétegek, a városi munkásság, hivatalnokok, kiskereskedők, iparosok r o v á sára. Kzt a helyzetet t ű r n i nem szabad! Lehetetlen, hogy a 55 ország lakosságának egyik része a h á b o r ú folytán meggazdagodjék, m í g a másik része, a drágulás folytán állandó éhínséget szenvedjen és minden esetleg f ö l lépő járványnak e l l e n t á l l á s n é l k ü l áldozatul essék. A társadalom előkelőinek, a h a t a l o m birtokosainak pedig meg k e l l g o n d o l n i u k , hogyha egyszer valamely járvány k i ü t , ax nem fog többé különbséget t e n n i gazdagok: és szegények k ö z ö l i . A drágaság
leküzdése, biztosítása.

Mivel a mostani k ö r ü l m é n y e k között uine.i remény arra, hogy a .gazdasági élet erőinek szabad érvényesülése mellett a mai d r á g u l á s megszűnjön, múlhatatlanul szükséges, bog.1/ a hatóságok beleavatkozzanak a gazdasági életbe; és a d r á g u l á s leküzdése és a, nép élelmezésének biztosításával j á r v á n y o s betegségek kitörését és tömeges néppusztulást megelőzzék. Az idevonatkozó intézkedések négy csoportba oszthatók: a meglevő élelmiszerek megőrzése, az élelmi szer ék szaporítása, (t legfontosabb élelmiszerek árának hatósági megszabása, az élelmiszerkészlet hatósági lefoglalása és egyenletes fölosztása. L A iHeglerő élelmiszerek megőrzése, a szeszfőzés teljes eltiltása, A m o n a r c h i á b a n meglevő élelmiszerek mennyisége, k e l l ő gondoskodás mellett, elegendő a lakosság élelmezésére. Bőségről azonban nem lehet szó. A háború fokozza az élelemszükségletet, mert a hadban á l l ó katonák fogyasztása nagyobb, m i n t béke idején. A háborúval velejár kisebb-nagyobb élelmiszerkészletek elpusztulása. Emellett a termés az á t l a g o s n á l gyengébb volt. Ilyen módon f ö l t é t l e n ü l óvatosan k e l l b á n n i az ország élelmiszerkészletéve] és m i n d e n élelmiszeri .gondosan meg kell ó v n i a p u s z t u l á s t ó l . E célból mindenekelőtt szükséges volna,

a szeszfőzés teljes eltiltása.

A szesz főzés m i n d i g élelmiszerek elpusztítását, vagy legalábl) is á l l a t i takarmányozásra alkalmas anyagok elpusztítását jelenti. Mivel pedig a szesz nem olyan termék, amely b á r m i l y célra nélkülözhetetlen volna, a mai körülményei; közölt a szeszfőaés teljes e l t i l tása, föltétlenül szükséges. Kivételt, rsak ;<,-/. élesztőt g y a r l ó s z e s z g y á r a k k a l szabadna, t e n n i , mivel MZ élesztő a kenyérsütéshez n é l k ü l ö z h e t e t l e n . Hogy m i l y e n nagy m e n n y i ségű élelmiszer volna ezáltal megmenthető, a k ö v e t k e z ő t á b l á z a t mutatja: A „Köztelek" október 17-iki száma a pénzü g y i n misztérium adatai alapján közli, hogy • íz 1!)11/12. évi termelési időszakkal Magyarország, Horvátország és Szlavónia szeszipara a következő nyersanyagokat dolgozta föl: 253.392 ínéteriuáxsa árpát, 6.8% „ árpát, 2,534.659 „ burgonyát, 1,373.904 „ kukoricát, 17.488 „ rozsot, 209 „ zabot, 1,603.244 „ répát, 479.389 „ melasst és 309.008 „ különféle anyagot, A szeszfőzőn korlátozását ugyan már elr e n d e l t e a k o r m á n y ; ennek ellenérc azonban ínég m i n d i g ó r i á s i mennyiségű burgonya, kukorica és á r p a p u s z t u l el a sz6szfőzés által. A szesz Főzés teljes e l t i l t á s a - ügy, a m i n t ez Svájcban és Oroszországban történt - - nagym é r t é k b e n szaporítaná az emberi táplálkozásra rendekezésre álló készletet, különösen, ha a szesz főzés t i l a l m a A u s z t r i á r a is k i t e r jedne, amelynek termelése s o k k a l nagyobb, m i n t M a gya vor szá gé! Községi burgonyassáritó telepek fölállitósd, A meglevő élelmiszerkészletek megóvása céljából szükséges volna, ho;gyr a nagyobb városok burgonyaszáritó telepeket létesítsenek. A szokásos kezelés mellett iigyanis a burgonyának egy tekintélyes része f agya s, rothadás, ki c.HÍrázás Folytán kárbavész. .Ezen k ö n n y ű segíteni, ha az ország minden részében burgonyaszáritó telepeket állítanak Föl. Ezek a k ü l f ö l d ö n nagyon elterjedt telepek a burgonyát m e g f ő z i k , összenyomják, kiszárítják és burgonyalisztet állitank elő belőle. I l y e n módon a b u r g o n y á b a n levő legparán y i l i b tápanyag is hasznosittatik és a burgonya a r o m l á s e l i e u biztosítva v a n . A telepek f ö l á l l í t á s a kévé;-! költségbe k e r ü l : 100 kgr. burgon;\ a. földolgozásához k ö r ü l b e l ü l 15 kgr. kőszén szükséges. A burgonyaliszt tetszés s z e r i n t i i d e i g eltartható, ize és tápláló erejű u g y a n o l y a n , m i n t - i burgonyáé. Németországban ;i h á b o r ú kitörése óía számos ilyen burgonyaszáritót á l l í t o t t a k F ö l ; a ..Nordd. Alig. Z e i t u n g " szeriní s i k e r ü l n i Fog a/, idén öi m i l l i ó m é l c r n i á ^ s n burgonyalisztei előá l l í t a n i . . N á l u n k , a h o l u magánvállalkozásra számítani nem l e h e t . a v á r o s o k föladata v o l n a ;< burgonyuszáritók l é l e s i t é s e . Gyümölcskonzerválás;
26

mint minden évben, rothadás és fagyás következtében pusztulás fenyegeti. A gyümölcsfélék megőrzésére az idén nagy síüyt kellene helyezni; a cukor segítségével konz e r v á l t gyümölcs igen n a g y t á p l á l ó erővel h i r ó olcsó é l e l e m . A n a g y í t r á . n y u g y ü m ö l c x konzerválásnak azonban u t j a i á l l j a a c u k o r n a k nagyon magas ára. Ezért kívánatos volna

a cukorfogyasztás] adó fölfiíggesztése. Ezáltal a cukor ára kilogramonként 38 í i l l é r r e l olcsóbb lenne, majduetn a felére c s ö k k e n n e és lehetővé tenné a gyümölcsfélék nagyarányú k o n z e r v á l á s á t ; a cukorfogyasztás a szegényebb háztartásokban megnövek c d n é k , m i v e l pedig a cukor maga is nagyon iápláló, könnyen emészthető élelmiszer; nagyobb arányban történő fogyasztása á l t a l kevesebb más n ö v é n y i élelmiszerekre volna szükség. A belföldi cukorfogyasztás fejlesztése a fogyasztási adó fölfüggesztess által az idén azért is hasznos volna, mert a monarchia cukoripara a kivitel lehetetlensége folytán ügy is csak nehezen t u d j a majd termelését értékesíteni. Az a kár, amely az államháztartást a cukoradó elmaradása l'oly f o l y t á n érné, az idén, amidőn a r e n d k í v ü l i hadikiadások úgyis milliárdokra rúgnak, nem k e l l , hogy szambajöjjön. Teljes

élelmiszerkiviteli tilalom.

Végül pedig, hogy minden a monarchiában m e g l e v ő élelmiszer a monarchia lakossága s z á m á r a íöntartassék, indítványozzuk a teljes élelmiszerkivSteli tilalmat minden kivétel nélkül, sem tojás, sem barom íi, sem árpa, sem bab, sem semmiféle eddig engedélyezett cikk kivitelét tovább ne engedélyezze a kormány. Hogy a kivitel engedélyezése milyen vészes hatással lehet, bizonyítja a bab és tojás áralakulása; ezeknek az ára a háború kitörése után sem emelkedett, m i v e l a kiviteli tilalom fönnállt. A budapesti kereskedelmi és iparkamara azzal érvelvén, hogy ezekből a c i k k e k b ő l f ö l ö s l e g ü n k v a n , k i v i t t e a tilalom felfüggesztését, m i r e az á r a k a z o n n a l rohamosan emelkedtek. II.

A. megoldandó föladatok második részét ás élelmiszerek mennyiségének szaporítása, alkotja. Külföldi gabona vagy hús nagyarányú behozataláról egyelőre, a gabonavámok felfüggesztése ellenére, alig lehet szó, mert a számbajövő semleges államok megtiltották az élelmiszerek kivitelét. Tengeri halak vámmentes behozatala. Csak egyféle külföldi élelmiszer behozatalának előmozdítása volna lehetséges: a szövetséges és semleges államokban űzött tengeri halászat termékeinek fokozott bohozatala. Az ilyen halí'élék sózott, füstölt, olajban konzervált, fagyasztott halak behozatalát most a mázsánként 7 - 1 2 0 koronás vám nehezíti meg, amely az árnak 33— 100 százalékával egyenlő. A legolcsóbb halnak, a heringnek ára a külkereskedelmi statisztika szerint 20 korona, a

27

vám 7 korona mázsánként. Indítványozzuk tehát a tengeri halak vámmentes behozatalát. Ez az intézkedés lehetővé tenné, hogy Olaszországhói, Hollandiából, Németországból és Norvégiából nagymennyiségű olcsó lialféléí importáljunk, ami az ország élelmezését előmozdítaná és a drágaságot enyhítené. Hu lóság l vadászatok, Magyarország élelmezését nagyon elősegítené a nagy vadállomány kellő kihasználása. Erinek, sajnos, éppen az ellenkezőjét tapaszt a l j u k ; az idén a rendes őszi vadászatok is jórészt e l m a r a d t a k , részben m i v e l az úri vadászok jórésze katonai szolgálatot teljesít, részben mivel a vadászatot, mint jókedvű szórakozást most a háború idején nem akarják ű z n i . Viszont azonban a nagymennyiségű vadhús hiánya, amelyből évente körülbelül 30 ezer mázsa kivitelre is kerül, nagyobbitja a, drágaságot. Indítványozzuk tehát nagy hatósági vsídászatok rendezését, m i n d e n mulatozás mellőzésével, esetleg népFötkelő katonai csapatok alkalmazásával, t i s z t á n a v a d h ú s fölhasználása céljából. Reformok a malomiparban: kenyérliszt 15% keverékkel, A meglevő kenyérgabonából nyerhető ke nyérliszt szaporítására a Svájcban és Németországban elrendelt egységes kenyérliszt termelését indítványozzuk. Rendelje el a kormány uálunk is, ügy mint ez Svájcban és Németországban már megtörtént, hogy a malmok ezentúl csak egyetlen lisztminőséget őrölhessenek, amely, a korpát kivéve, a búza és rozs összes liszttartalmát magában foglalná. Ezáltal a gabonából sokkal nagyobb mennyiségű liszt nyerhető, mint a mai rendszer mellett és ezenkívül a liszt hatósági árának megállapítását, amire, mint később kifejtjük, föltétlenül szükség van, nagyon megkönnyítené. Ha ezenkívül a korm á n y elrendeli, hogy az Ilyen módon nyert egységes búza-, illetve rozsliszthez 10~-1~>% árpa- vagy kukoricalisztet kell keverni, ami az egészségre nézve egyáltalán nem ártalmas Svájcban 10 százalékos hozzáadás kötelező - -, ügy a rendelkezésre álló kenyéranyag mennyisége körülbelül 20 százalékkal szaporodik, ami által a gyönge termés és a nagyobb Fogyasztás Folytán előállott hiány eltűnik. III.

Hatósági árszabás gabonára, lisztre, h argon,íjára és hüvelyesekre. Mindezek a reformok ugyan gyarapítanák az ország élelrniszerkőszletót, azonban a készletek visszatartása Folytán, ami részben okl a l a n Félelemből, részben haszonleső üzérkedésből t ö r t é n i k , kérdéses, bogy a l e g f o n l o s a l i b élelmiszerek mai t ű r h e t e t l e n drágaságéi á l t a l a megszünik-el Ezért Föltétlenül szükségesnek tartjuk a legfontosabb élelmiszerek hatósági ármegállapítását.

28

A hatósági ármegállapításnak ki kellene t e r j e d n i véleményünk szerint a következő cikkekre:

búza, rozs, árpa, liszt,

kenyér, hüvelyesek, burgonya, kukorica.

A liszt és kenyér hatósági ármegszabása a gabonáéval kapcsolatban föltétlenül szükséges, i n e r t ha csak a gabona árát szabják meg, ugy az a A'eszedelein fenyeget, hogy a malmok, illetve a pékek és nem a fogyasztó közönség látja a hasznát. A liszt és kenyér árának hivatalos megszabása - - ha a kormány elfogadja az á l t a l u n k a j á n l o t t svájci egységes kenyérliszt-rendszert, amiből önkényt következik, hogy csak egyféle kenyeret lehet s i i j n i , amelynek csakis burgonyatartalma változhatna —, semmiféle nehézségbe nem ütközik. Visszaélések megelőzése céljából el k e l l e n e rendelni, hogy az eladásra kerülő ken y é r burgonyatartalma legföljebb 25 százalék lobéi. A h ú s és husnemüek országos hatósági ármegszabása ugyan szintén kívánatos volna, a z o n b a n részben m i v e l ezeknél a drágaság nem oly nagymérvű, részben mivel a minőségi különbségek miatt keresztülvitele nagyon neliéz, részben mivel fogyasztásuknál némi korlátozás is eszközölhető, elégségesnek t a r t j u k , ha a váróul hatóságok fölhataliiiazást nyernek, hogy szükség esetén Kajál hatáskör-ükben a hiisfclék árát megszabják. Ami a hatósági árak nagyságát illeti, i r á n y e l v ü l azt kellene venni, hogy a termelőkre hassontöbblet a háború folytán ne Származzon, tehát a hatósági ár olyan magas legyen, mint amilyen lett volna az ár, ha nincs háború. Nern tartjuk föladatunknak az árak megállapítására részletes javaslatot t e n n i ; v é l e m é n y ü n k szerint az árakat a német áraknál valamivel alacsonyabban kellene megszabni ; ilyenformán búzára legföljebb 30 korona*, rozsra legföljebb 24 koronás, burgonyára legföljebb 8 koronán hatósági árai kellene megállapítani. Ezek az árak a t e r m e l ő k r e nagyon előnyösek, mert még mindig magasabbak, mint amilyen ár közgazdasági számítás szerint lett volna, ha nem tör ki a h á b o r ú . A liszt és kenyér árát ehhez a r á n y o s a n k e l l e n e megoldani, ngy hogy a malmok és pékek mérsékelt nyeresége is kik e r ü l j ö n . Csak a legfontosabb élelmiszerek i l y e n hatósági ármegszabása. n y ú j t védelmet az eniberpusztito élelmiszerdrágaság ellen ; a lő élelmiszerek árának meghatározása egyben a t ö b b i é l e l m i s z e r á r á n a k leszállását is maga u t á n vonná, inert ezek mindenkor a g a b o n a , b u r g o n y a , és h ü v e l y e s e k á r a i szerint a l a k u l n a k . A z á l t a l u n k a j á n l ó t ! h a i ó s á g i ár szabás m i n d e n nehézség n é l k ü l azonnali ha l á l l y a l é l e t b e léptethető: n é m i t é n y l e g e s k á r t á l ü i l a csak néhány gabona- és l i s z t spekuláns szenvedne, a k i k a várható nagy áremelkedés reményében összevásárolták és t'ölraktározták az élelmiszereket ; ezek azonban már eddig is a n n y i hasznot húztak az áremelkedésből, hogy károsodásuknak lián-

/5 goztatását a közérdek szempontjából figyelembe venni nem kell. IV.

A fő élelmiszerek hatósági lefoglalása A hatósági árszabás ugyan védelmet nyújt a drágaság ellen, de nem nyújt biztosságot arra nézve, hogy az országban rendelkezésre á l l ó élelmiszerkészletek valóban piacra is k e r ü l n e k . Hogy tehát UK ország élelmezése m i n d e n irányban biztosítva legyen, hogy t e h á t e g y f e l ő l a meglevő készletek v a l ó b a n p i a c r a is k e r ü l j e n e k , másfelől gondoskodás történjék a r r ó l is, hogy a meglevő készletek ;i jövő a r a t á s i g elegendők legyenek, i n d í t ványozzuk a tő élelmiszerek hatósági lefoglalását. A k o r m á n y a készleiek összeírását már ügy is elrendelte; nem kell tehát egyebei: t e n n i , mint a búza, rozs, ár/>a, hüvelyesek és a burgonyakészletek ama részét, amely a vetőmag és a termelő saját szükségletét fölülmúlja, állami rendelkezéssel lefoglalni. A tulajdonos köteles a lefoglalt készletek megőrzéséről és megóvásáról gondoskodni. A n é l k ü l , hogy egy í i l l é r n y i k i a d á s vagy befektetés szüksége fölmerülne, a kormány a meglevő készleteket beoszthatná olymódon, hogy hetenként elegendő mennyiséget utalna ki a malmoknak, az árusítással megbízóit kereskedőknek és a városi hatóságoknak. A k o r m á n y n a k egyben módjában volna a hatósági beosztás révén teljes áttekintést nyerni a népesség valóságos szükségletéről; meg t u d n á akadályozni, hogy az élelmiszerkészlet ii jövő aratás előtt kifogyjon; illetve, ha egy bizonyos idő múlva kiderülne — a mi v é l e m é n y ü n k szerint nem igy áll , hogy némely élelmiszernél valóban h i á n y mutaikozik, azt semleges államokból, b á r m i l y áldozatok á r á n is, beszerezni. A fő élelmiszerek kicsinyben való árusítása a városi hatóságok által. Hogy a kormány-lefoglalta élelmiszerek a megszabott árakon valóban el is jussanak a fogyasztó közönség legszegényebb rétegeihez is, indítványozzuk, hogy a főélelmiszerek kicsinyben] árusítását a városi hatóságok végezzék. I l y e n élelmiszerek gyanánt a b u r g o n y á t , l i s z t e t , kenyeret és a hüvelyeseket tekintjük. A városi hatóságok föladata volna gondosk o d n i róla, hogy a főélelmiszerek szükséges mennyisége napról-napra mindenütt rendelkezésre á l l j o n . Kz látszólag nagy föladat; de ha számbavesszük, hogy az összes készletekkel a k o r m á n y rendelkezik és az ár hatóságilag meg van állapítva, a látszólag nagy f ö l adat egyszerű közigazgatási, sőt bürokratikus föladattá zsugorodik. A főélelmiszerek hatósági á r u s í t á s a főleg azért volna szükséges, hogy a hatósági árszabás ellenére esetleg föllépő spekuláció, továbbá a mértékkel való csalás és az áru hamisítása, amelyre a hatósági árrnegszabás folytán még nagyobb a kísértés, rnegakadályoztassék. A hatósági á r u s í t á s körébe bevonandó v o l n a esetleg még n é h á n y fontos tömegárucikk: rizs, árpakása, petróleum, fa és szén. Föltétlenül szűk-

ségesnek tartjuk ezenkívül, hogy helyi, éleim iszeruzsora föllépése esetén minden városi és megyei hatóságnak joga legyen bármely élelmiszer hatósági árát megszabni és a meglevő készleteket ezen az áron lefoglalni. Azt hisszük, hogyha ezt keresztülv i s z i k , H hatósági árszabás puszta lehetősége is elegendő lesz, hogy a helyenként figyes c i k k e k b e n mutatkozó rendkívüli drágaságul megszüntesse. A szénkérdés megoldása. A szénkérdés főleg Budapestre és n é h á n y n a g y o b b vidéki városra nézve óriási fontosságú. A kis fütőfölülettel bíró városi kályhákban fát vagy magyar szenet, amelynek kaloriatartalma nagyon kicsi, f ű t e n i nem lehet ; a magyar szén rengeteg füstöt és b ű z t 1rrjes/:t, nagyon sok salak marad hátra, de .meleget kevéssé terjeszt. A szobai kályhákban csak a nagy kaloriatartalmu poros/ szénnel lehet fűteni. A háború folytán azonban az idén csak feleannyi vagy még kevesebb porosz szén érkezett Magyarországra, mint amennyire a fogyasztásnak szüksége van. Mi sem természetesebb, minthogy a gazdag emberek a rendelkezésre álló készletet már a nagykereskedőktől megvásárolták és pincéikben fölhalmozták, ínig a szegény emberek, a k i k pénz hiányában napról-napra k é n y t e l e n e k fűtőanyagukat beszerezni, nem j u t n a k rendes szénhez, még 5--fi koronás áron sem. A porosz szén drágasága teljesen jogosulatlan, meri a porosz bányák néni emelték ;>z á r a k a t , sem a, vasúti szállítási költség nem lett drágább. A márka megdrág u l á s a csak .10 százaléknyi d r á g u l á s t idézh e t n e elő. Az ártöbblet tehát a szénkereskedők p r o l i t j á t szaporítja. Mivel ilyenmódon n i n c s k i l á t á s arra, hogy a kereslet és kinálat szabad folyása mellett a szegény emberek a télen fűtőanyaghoz jussanak, viszont pedig közegészségügy i szempontból tűrhetetlen, hogy éppen az amúgy is rosszul táplálkozó, rossz ruhával bíró szegény népnek ne legyen fűtött szobája, indítványozzuk, hogy a fűtőanyagról való gondoskodást a városi hatóságok vegyék át. 10 célból szükséges v o l n a a városi hatosagoka.í lefoglalás! joggal fölruházni; a városi hatóságok l e f o g l a l n á k a városba érkező szenet, a szénraktárakat, vásárolhatnának a. maguk számlájára szenet és azt, valamint a lefoglalt szenet önköltségi áron, kis mennyiségekben, eladnák a város szegény lakosságán a k . Ha szükségesnek mutatkozik korlátozni kell a luxusfütést oly módon, hogy a nagy lakásokban a kályhák és fűtőkészülékek lepecsételése ál.tal a fűtést csak két kályhára korlátozzák. Ezzel kapcsolatban a gazdag embereknél a luxusfűtés céljaira fölhalmozott szénkószletet is le lehet foglalni és áruba bocsátani. Természetes, hogy ez a gazdag emberek megszokott kényelmét kissé zavarná; de sokkal rnól.tányosabb, hogy a gazdag emberek tiz szoba helyett csak két-három szobát fütsenek, minthogy az a m u g y i s hiányosan öltözött és rosszul táplálkozó szegény emberek teljesen f ű t ő a n y a g n é l k ü l maradjanak és igy mindenféle betegségnek ki legyenek szolgáltatva.

Szükség esetén ingyen élelmiszer és fűtőanyag kiosztása, A közegészség védelmét annyira fontosnak tartjuk, hogy elveinkkel ellentétben azt is indítványozzuk, hogy a hatóságok indokolt esetekben ingyen fűtőanyagot és élelmiszert adjanak ?! legszegén>ebb embereknek; rendes k ö r ü l mények köxött e l l e n e z ü n k m i n d e n jótékonykodást: a z o n b a n a tél o l y a n ínséggel fenyeget, a m e l y a közegészségre a legví-gzelesebb hatással lehet. Azt indítványozzuk tehát, hogy a városok s megyék hatóságai küldjenek ki megbízottakat azzal, hogy a, tél folyamán 4, á l l a n d ó a n keressék föl a városok legszcgéI i i y e b l ) városrészeit és a szegény f a l v a k lakosI ságál és ott, ahol abszolút szükség inutatkoI z i k , m i n d e n további bürokratikus huzavona, ** n é l k ü l a d j a n a k fűtőanyag- és éleim iszei. 1 í u t a l v á n y t a legközelebbi hatósági raktárhoz. Igaz, hogy ilyen rövid eljárás esetén talán o l y a n o k is j u t n á n a k egyszer-másszor ingyen élelmiszerhez, a k i k nincsenek végső szoruLtsá.gban: viszont ez sokkal kisebb baj, mint hogyha, ezer és ezer 1 család elhagyatva, fázik és éhezik minden segély n é l k ü l . Mosl, amidőn a háború napi 20---,'50 m i l l i ó koronát emészt, i'öl, nem szabad takarékoskodni azzal a néh á n y m i l l i ó v a l , amibe a legislegszegényebb, teljesen keresetnélküli és v u g y o n n é l k ü l i emberek élelmezése kerülne. Ezek azok az intézkedések, a m e l y e k n e k együttes alkalmazása véleményünk szerint megszüntetné a drágulást, és biztosítaná az ország népének rendes élelmezését a mostani nehéz gazdasági évben. Hangsúlyozzuk, hogy esvipa olyan intézkedést a j á n l u n k , amelyek gyakorlati értékűek és bármelyiknek különk ü l ö n való alkalmazása is alkalmas arra, hogy a. drágaságon némileg segítsen! Ismételjük, hogy a drágaság és a népélelmezős kér" dése elsősorban is közegészségügyi kérdések, amelyeknek elhanyagolása az országot a legretteiiet.esebb katasztrófába v i h e t i . Ezért kérjük az i l l e t é k e s hatóságokat, hogy i n d í t v á nyainkat azonnal t a n u l m á n y o z z á k és a lehető l e g r ö v i d e b b idő alatt, h a j t s á k végre a szükséges i n l ez ked ése k ét.

Kiváló tisztelettel Budapest, 1914 nov. 7. A magyarországi szociáldemokrata párt vezetősége. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács.

Világosság vt. Budapest.