t
Megjelenik miluhm tui t-ion í~s t:.-1;11. Előfizetési
A kii:r.IPmt~ll\'t•l<: •'•s ••ltilizt·t•'·~ ~1·k lu'•rmet;h·•~ kiilrlt·Jitlö);,. JU!tit ll:t:-.:Íh:-wrn ... zámitt;ttik.
t:,-lir;gyiis. ;mgusztus l.'i.
HASONSZENVI
Elöflzethetni vldt\ken
ár
Egész ("Te li frt o. é. Félévre . :1 " " ,.
··g-~·
SZÍIIII,
(i
kn:1l
KÖZLÖNY.
mindcn cs. kir. postahivatal utján.
tlyilngyilsön a s z e r k e sz t ö n é l.
Alapos ismeJ'f'teket ter,jesz!íi or\osi lap a homtPopathiár,íl.
t:gerben az érseki lyeeumi nyomJában.
~zcrkcsztö-tulajllonos : Borner István, a gyiin!('yii~i k~~kúrluiz i-~~zgató ~fiíorvosa. TAHTALOl\T: A hn~on~zcnvi gy<',gy>zPrkisérlct - :-liily -(-:-;~~rl~ut)-k,;rcsctck. -b<~te~f'kriil. -- Napi t:irgy. ·- \"egyesek. - Hirdet<~~.
~:szlelctek
a gyüngyii8i klirhá?.ban orvosolt
hogy az eddigi gyógyszertan forrásai nem csak tökéletlenek, de csalfák és helytelenek is. melyek ellenében Gyógyszertan (pharmacologia) nevezet alatt érte- azon elvet állitotta fel, hogy: egyedül az egészséges tik azon tudonuíny. mely bennünket a gy6gyszerek is- emberen tett gyógykisérletek vezethetnek a gyógy· meretét·e vezet. Ezen tan Jutrom részből 1íll: az egyik a szerek tiszta megismerésére. Ezen elv alapján szárgyógyszerisme (plmrmacognosis), mely azon testeknek, mazott a hasonszenvi gyógyszer, ús gyógyltatástan, mely· melyek gyógyl-lzerül haszmtltatnak. természeti és érzé- nek fontosságát, és érdemét, bár az még sokjavitásokat kileg felferlezlwtií tulajdonait tanitja: a másik a gyógy- igényel az ellenf~I jelesbjei is elismerték. szerészeti (pharmacia). mely azok készitési mórlját: és ll ogy ezen törvénynek lény eges befolyás;l.t az egéKz végre a harmatlik a gyógyhatástan (pharmacodynamia) . . gybgyszertan :italakit:ísára érthetőleg kifcjezzlik, sziikmely a gyógyszeJ·eknck az éW testre tct-jecW hat;isát ségcs eWbb azon m{•dokat megismertetni, melyek által adja elö. Ez utóbbi kétségen kivül a legfontosabb része 1, az eddigi gyógymód az ö gyógyszerismereteit szerzet.te, l , , • • • • az egé8z IU'•)gyszertannak. 1 es meg mm nap•g ts szerz1. l\li•Wn az élő emberi testre egy bizonyos kiilerőt l .lMr egy fnM pillanat az orvosi tni.lomány történealkalmazni akarn uk. kétségeuki \"!il sziikségcs. hogy ·' tc'l )e VI'I'ag·osan b(' 1.llzony•t:Jit. . . l 10gy :n OJ'Ynsok 11 gyogyu' -' azon erőt előbb tükéletcsen feli~meJ-jiik. I la teh:it t ré8z- szat kezdctélJC:Il gyúgyszerismcrctl!ikct csututn esetlehen észszerilleg elj1h·ni ki,·,ínnnk. nem elegendő tudni ges,;ég :íltal nym·ték. A tudatlan nép valamely előtte is1'8ak azt, ruily hatás következik be ez vagy amaz i meretlen fiivct vagy gyümij}c,;iit evett, me.lyre hányáK ~yógyerőre, hanem azon ti.irvény ismeretc nt:ín kell ; vagy hasJnelléi< :;zármazott., és ime kéRz volt a következmimleuekfelett törekcdnünk. ~nel y az ekként sziÍI'llmzot.t ! tetés, melyszerint a nevezett fiivek vagy gytimnlcsök hatásnak alupja. )Jimlazon tiit·ekvésck mclyck az ujabb háuytatú vagy hashajt•Í (•riJvel bimak. Midön késöbb időkig a gyóg-yszerhatlis töl'\·éuyéuek felfe•lezésére a ) az orvo,;ok alkalmilag ezen Hzereket n megemlitett czélcgjclcsebL férfiak ;Utal megkisértettek m<·ghimmltak. lokMI reudelték, és néha azt hl.tt:í.k. hogy ezek haszn{l.ezéihoz nem vczctt.ck, mc1't h:ir UHmnyi tiiradságot for- lata. alatt egyt·b kúros tiincmények is a beteg testéről rlitottak is a gyógyszcr<'knek kiilsö alakjaiMI. vegytani eltíintek. ismét nevekedett a tudomány, - mely ezen i.isl!zcköttctésl'ikböl, galváni villamoss:ígaiból. máguesi szereknek nem Cl-lak hánytató és ltashajtó, hanem egyéb it•;inyzataikból. azoknak (lynamikus vi,..zouyosi!:Ígát az i káros vAJt,,z,í.sok elleni tulajdonit is felfedezte ..Ekként éW tesh·e törvéuyszeriilcg kijclölni, soha az ohajtot.t i halmoztattak i'i!>~ze a tapa~;ztalatok, mclyek gy6gyszerm·edményhez nem jutottak. séit rég bcMt.tílk azt. hogy J i~mcret. fornÍ>~ÍLnak neveztettek. Hogy az ekként nyeJ·t a gyúgylmt:lt~taut he,·égzettnek tekinteni nem lehet. j gyóg-yismeret nem csak hiányos. de káros is. miután IIahuemau volt az elstí, ki esod:tlatm mélt<Í kii- ez nt.on a legjobb esetben egyediil a gyógyszernek vivethzctességgel és ;íllhatatoss;iggal mindcn bnv;irko- szonyoss;íga a kórcsethez, anélklil hogy hatá";ának módja rln.Hait oda forditotta, hogy a gyógyszerhatlísokról vilá- ismertetnék meg. fedeztetik fel, behizonyitgatni feleslllgm; éli tiszta ismeretet terjct~szen, azokat nzonfelUI egy get~ volna. Ily nyers empyria nem csak a régi időket megdönthetetlen, meghatározott törvény :Utal é•·tékeRit~c. jellemezte, hanem ez a mai napig iM gyakoroltatik, bár Ü elvibízhatatlan alapokkal h\mo~atvn hehizonyit:í azt, l ~lz njahb időkben e tannak különfélc 11ysthemathikns
:\ hasonszem·i gyógyszerkisér·let.
i
l l
alakokat, nevezeteket kölcsönöztek, melyekkel a hiányosságot nagy szavakkal és tudományos emphasyssal takargatják. A másik kutforrása az eddigi gy6gym6dnak a beteg testen tett gy6gykisérletek. - Hogy ezen kisérlet valamely ismeretlen gy6gyszerrel eredményes legyen, legalább a k6rnak, mely ellen forditatik winden tulajdonai ismeretesek legyenek. Azonban melyik k6r az, melyet ily tökéletesen felismerni tudnánk, vagy azon változásokat el6re meg jósolni, melyek a kór folyama alatt előfordulhatnak? ki fogja ily esetekben meghaUtrozni, mely kórtünemények a betegségé, melyek a gyógyszeré? És ha ez száz esetben sikerülne is, ki álljót érette, . l hogy a százegyedik esetben nem fogunk-e a beteg kárára l tévedni'? E bizonytalauságot még nevelik egyéb körülmények is; igy egyik beteg fogékonyabb a gyógyszer iránt mint a másik, igy némely beteg különös ellenszenv-~ vel viseltetik bizonyos gyógyszerek iránt. Megnevezzem-e még mind azon külbefolyásokat. melyek a kór alakot anélkül hogy erről a beteg ,·agy az orvos :;ok11zor számot adni tudna, lényegileg átváltoztatják'? Hogy eszerint a beteg tet~ ten tett gy6gykisérletekböl a g·yógytlzertan soha biztonságot nem nye1·end, s igy ez'" gy6gyt~zer isméretnck wimlég csak homályo:,~ kútforr:isa maradand az elöadattakh61 világot~IUl kitliuik. Belátván az ujabb időkben n régi gyógymód jelesbjei it~, hogy a gyógyszerek hatását, mieWtt valamely kór ellen forditassanak. megismerni szlikséges, megkezdették a kisérleteket kiilüuféle oktalau állatokon, sz:iz meg sz:íz ezer kuty1\nak, macskának, tengeri nyulnak, btikának kellett áldozatul e:,~ni, hogy ezeken :L beadott gyógyszerek habít~a világo:,~:,~1\got te1jesszeu, az eredmény miudazon:íltal itt it~ csak igen csekély volt. Nem csoda! az állat élete nem csak az élű emberétöltiokban kiilöubi)zik, de az állatok egyikének a másikától is : továbint: az állatokon tett kisérletek után csak objectivus kó1·tünemények észldtetnek, subjectivusokl-ól természetesen szósem lehet. Azonfeltil ily kisérletek a legerüsebb adago kkal történnek meg. e szerint a \'áltozások, melyek ezekre sziikségképen bekö\'etkeznek, a legfelületet~ebbek, a legdnn·ábbak. Ez áll a mérgezésekt·öl i11, melyek a gyógyszm·ek iKméretére felhaszuáltatnak, miböl következik, hogy mind kettőnek csak igen kol'látolt befolyást lehet a gy•ígyszerek felismerésére eugedni. A harmadik kutforrása az eddigi gy6gymódnak a Vegytan (Chemia). A buvárlatok, melyek e téren tö1'téntek, csak hálás elismerést gerjesztenek minden orvosban. Miut;Ín azonban a vegytan föleg a testek alkatrészeinek kimutatásával foglalkozik, ez a gy6gyszerek hatására felvilágosítást, annál kevésbbé irányt adni nem képes. Hogy a vegytani felfedezéseknek az m·vosi gya-
l
l
korlatra közvetlen befolyást nem tulajdonithatnnk, egy egyszerU példával világositjuk fel. H11 egy betegem van, kinek az étkek eméHztét~énél a tulságosan képzett savany a gyomor takhártyáját égeti és gyomorgörcsöt okoz, mely ellen egy chemikus azt javat~olja, adnék neki oly szert, mely a gyomorba képzett s1wauyt nentralisálja például kétszersavas szikéleget, (Natrnm biearbonicum) gy6gyulás nem fog következni. A képzett savany ugyan neutralisálódik, az az a gyom01·görcs egyik feltétele elmnlik, de nem igy a nuísik: n tuhnígos 1.mvany képzésnek a szen·ezetek viszonlagos hatás1íból eredett következése. Erre még egyéb gy6gytörvények tudása is kivántatik, mit sem a Chernia, sem a Physiologia, vagy bár mely segéd orvosi tndom1íny nem fog soha kölcsönözni. A negyedik forrásnak, honnét az eddigi gyógymód gyógyszeri:,~mereteket szel'Zett, a homu'opathi1ít nevezhetjük meg. Nem csak hogy egyes szereket (természetesen a kMforrás elhallgatásával) átvett a homn~opathi ától saját gyakorlatába, hanem keves szerencsével az egészséges embereken Í8 megkezdette kisérlt~teit. liinthogy az eddigi gyógymódnak minden gyakorlati elj~ír{l sait a generalisálás jellemzi, innét következik, hogy ezen vivmányokkal sem fog a gyak(n·lati téren nagyobb sikerrel haladni. Mert péld:\ ul mit haszmU az Allopathikus orvosnak azt tudni, hogy a hasonszenvi gy6gymó
27
jelentés a B1·yoniára tökéletesebb, ha azok a test nyugalmas állapotában inkább érezhetők mint a mozgásnál, ezen csúz alak ellen már nem Bryoniát, hanem Rimet fogja alkalmazni j - ha a fájdalmak éjjelenként jelennek meg, Pulsatillát, ha bár éjjelenként de enyhülés nélkiili erős izadással, a Merkurt j ha a tagok dagadtak Colchicumot, és igy tovább, mely eljárásból kitetszik, mily véghetetlen sziikséges a gyógyerővel szoros ismeretségben lenni, hogy minden individualis esetben a kómak megfelelő gyógyszer ellentétessék. Keves sikert igérhet magának az eddigi gyógymód azon eljárásától is, melylyel a gyógyszer kisérleteket az egészséges testen meg kezdette, mivel azon szerfclett nagy adagok által, melyekct a gyógyszerkisérieteknél használ, legfeljebb és majd nem egyedUl a szembetünő jelenségek, és igy a felületesek jutnak tudomására, a jellemző kórtlinemények, melyek csak az adag fokonkinti nevekedésa következtében fejWdnek ki, ily kisérletek után elhanyagoltatnak, észre nem vétetnek, és igy a fő nyeremény a betegségek sikeres orvoslására nézve, elvesz, elenyészik. :Mintán eszerint a fentebbiekben érthetőleg kimut~tt~k, hogy mind azon kú~tonások, melyek~ől az edd1g1 gyógyrendszer gyószer1smeretét vette, hulnyosok, nem marad fel egyéb mód a gyógyszerek hív. és valóságos megismerésére, . min.t a • hasonszenvi gyógy.mód által követelt, és már Js kJtUn<> és eJtagadhatlan sJkerrel megkezdett kisérletek az egészséges testen.
nél fogva ezen különös saj1ítságait csak több személyeken lehet tisztán és megkülönböztetőleg észrevenni. 5-ször. L'gyan ezen okból a kisérlettevő egyéneknek részint a férfi, részint a nő nemből kell választatni. fi-szor. Az erős, mérges gyógyszereket csak csekél y adagban kell venni, még a gyöngébb hatásuak, jelentékenyebb adagban, a leggyengébbek pedig igen ingerlékeny és érzékeny egyéneknél vétessenek kisérlet alá. Igen érzékeny és a gyógyszerhatás iránt igen fogékony természeteknél czélszerü a gyógyszereketmagas higillisok ban, vagy dörzsölésekben kisérlet alá venni. Igen czélszeril a kisérleteket mindég a 30-dik higitás~al megkezdeni, és fokonkint alább szállni. 7-szer. A kisérletet tevő személy mind testi mind , lelkileg egészt~éges legyen. 8-szor. A kisérletet tevő személyek ugyan egy készitményét vegyék u megkisérlendő szernek, hogy a különböz<í változások azonal biztosabban kitUnjenek. 9-szer. A kisérlendő szer a nap kíllönbözö szakaiban, különösen reggel, este vétessék be, hogy az idi) befolyása is kitudathassék. 1O-szer. Ha orvosok tesznek kisérletet magnkon valamely gyógyszerrel, igen kivánatos, hogy az a kisérlet előtt és alatt ne neveztessék meg, mi által öncsalódások keriiltetnek ki. l t -szer. A kisérletek által nyert kórtiinetek irásban jegyeztessenek fel. és pedig azon rendben melylyel b k'' tk t k e ove ez e . A hasonszenvi gyógym6d az átnlános gyógyszer1:!-szer. .A kit~érletek Illiuden ca;etben az orvos vekísérleteket nem tartja elegendHknak, hanem speciális zetéiSe alatt álljanak, ét~ ha a ki~Sérlet alatt, a kisérletet törvények szerint jár el, hogy azok azon magasztos tevő személyen oly kórtiinetek jelennek meg, melyekczélnak, melyet az orvos követ, tökéletcsen megtelelje- ben a kisérlet előtt is m1í.r gyakran ~>zenvedett, ily kór-
nek.
A hasonszenvi gyógyszerkisérletek főbb 1Ígozatait ezekben adjuk elö. 1-ször. A gy6gysze1· hatása alatt észre,·ett összes jt:lenségek helyes felfogással és értheW kifejezésekkel jelöltesscnck ki. Erre nézve mulhatlanul megkivántatik sziJárd akarat, kitartás, szemlélödési tehetség, tiszta lelkiismeret, és kimivelt ész. Ily ki11érletek tételére legalknlmasabbak cszcriut. mnguk az m·vot~ok. kik a tet! t szervezeteit, és azoknak milkiidéseit tökéletesen ismerik. 2-szor. A mcgkisé..Jendő gyógyszeranyag egészen tiszta, és vegyitetlen legyen. 3-szor. A kisél'leti idő alatt minden idegenszer\( betolyások, testi lelki megeröltetések, kicsapongások kerülendük. 4-szer. J.J.'·l'm d en gy ógyszer so k , és m1'nél tö'bb személyeken kisértessék rneg, mert miután minden gyógyszer snj1itMágos, mindcn mástól eltér<S hatással bir, en-
l
tiinetek kérdő jellel jegyeztessenek meg, hogy bizonytalanságuk ekként világosan kitunjék. Az ekként nyert gyógyszerkisérieteknek szerkczete teszi a hasonszenvi gyógyszertan alapját. Nem ok nélkül nevezzUk azt csak alapnak, mert Dlt;g ezen mütétellel 8 gyógyhatástan nincs minden oldalról kimeritve. A gyógyszerkisérieteket a mérgezé&ig folytatni nem lehet, e 14 zerint a gyógyszer Iultásának végső, és legnagyobb fok u eredményeit nem kisérhetjUk vizsgálbdásainkkal. De még azonfelül azon okból is mondjuk az ekként nyert gyógyszerkísérleteket alapnak, mert ezek lehetségessé teszik, hogy általuk egyéb észleletek is fontosságot és érvényességet nyerjenek, melyek a gyógyszer hatásának felismérésére szolgálnak. Igy például az állatokon tett kisérletek csak ugy válhatnak lmsznosokk1l, l1a ugyan ezen kisérletek az embereken is megtétetnek, az állatokon észrevett kórtUoetek az obl jectivus ismeretet elősegitik, " ez által a gyógyhn~~stnnt
28
gazdagitják. Ezen utat tehát a hasonszenvi orvosoknak esekél y t~h·adK{agot éK kiturbist igényel, de e me ll ett nzon vigasztahisban részeslllünk, hogy az eszközöket, melyeket 11 em szabad elmclWzni. l Tgyan azon okból nyernek fontosságot a mérge- az emberinemoly számtalanszenvedései ellen használunk. zések iR az embereken, me]y,·k a gy6gyszc1·tudományt tökéletesen ismerjiik, és sikerrel alkalmazzuk; azon fenem csekély mérvben gazdagitják, kHiönösen azon mé1·- Iül pedig a gyógyszereknek haM?. nos és ártalmas tulajgezések tanulságúsak, uoelyek fokonként müködnek, és donait felismervén, nem vagyunk kény11zerih•e, ismeigy az életet hirtelen fel nem emé~:~ztik. retlen fegp·erekkel a betegek életét koczk!íztatni. Yégre hasonló alapon a betegágyn:íl nyert észreMinthogy ezen ága a gyógytudománynak egészen vételek is hasznosokká válhatnak, Mr egyedül feltétele- új, melynek felfedezése és gyakorinti alkal~naz!Ísa egyesen. A beteg 1ígynál vagy oly kórtUueteket észleliink, diil a hasonszenv é1·deme : minthogy gyógyszerkisérmelyek ujak, és a kórhoz nem tartozók, ekként a gyógy- letek nélkül gy6gp1zertant nyerni akm·ni képtelenség: t~zerelés alatt jelennek meg, vagy pedig oly V!íltozáso- minthogy végre e nyeremény, mely az ekként eKzközkat, mclyek által a már jelenlevő kórtünetek javuláRt vagy lött gyógyszerkiMérietekből származik. az Usszes orvosi roszabbulást tapasztalnak. Az eWbbiek legfeljebb agy•>gy- tudománynak életet és erőt kölcsönöz: igazs1igos és 11zerhatások bővebb be bizonyitására szolgálnak, midőn az méltlinyos-e, hogy mind ezen roppant és félreismerhetutóbbiak az adag biztoHahb meghatározásának alapj1it len eWnyök daczára a ha,;onszenvi 'l'an!lzék fehtllitása teszik. oly nehézségre, oly ellenzésekre talál? Ha már az cllcnA hasonszenvi gyógyszertan tehát a fenemlitett fél a homwopathiának minden egyéb elveit ábránd és klltforrá11okból van alkotva. és igy ndr e1·edetéhcz ké- alaptalannak nevez is. lehet-e neki eltagadni. hogy az pest is jogosan követelheti, hogy gyógyszertaM való- <>gé!lzséges emberen tett ki11érletck teszik a Yalós!Ígos ságos és egyedUli physiologikns gyógyszertannak ne- gyógy!lzertan alapj:.ít? és ha azt megengedi. hol mivelveztessék. Ha az allopathikus gyógyrendszer, miWrömmel tessék az ki, hol van annak méltóbh helye, mint az egyeelismcriink, biiszke lehet azon e!'edményekre, melyeket i temnél. hol e tudomány becsét nem csak kitcjteni, haaz orvosi tudomány egyéb ágaiban eszközlött; nem ke- Inem azt kimliveini is egyedul lehetséges. A hasonszenvi vésbé képviseli a hasonszenvi gyógyrendszer a hala- orvosok sz1íma keves, és ezek i,; a gyakorlattal tnlságodást, melyet a gyógyszerhatástan kimivelödése körül sze t·- san elfoglalva lévén, physikai idéit sem nyemek a gyógyzett, mit csak a ro11z akarat, és a tndatlans1tg taga d hat 1 szerek hatásának kikémlésére. holott az egyetemnél az meg t6le. orvosi növendékek mind miveltségi, mind egészségi álMiuthogy azonban minden tudomány a tökéletlen- lapotuk következtében legalkalmasabb módotnyujtanak t~ég bélyegét viseli, - bövitését, fejlödését e szerint min- : az orvosi tudomány ezen ttgtínak tökéletesbitésé1·e. A degyik szükségessé te11zi, igy a hasonszenvi gyógyszer- ki a hasonszenvi ·gyószcrtan Tanszéknek fehtllitását eltudomány sem kö\·et.elheti azt, hogy bevégzett, tökéle- : lenzi, az ellensége minden halad1ísnak, ennek folytím tes, és hibnnélkiili mnnk.1nak tekintessék Bevégzettnek ellen~ége n szenvedő emberit~égnek is. csak azon esetben vallhatmí magát, ha már minden gyógytestek, melyek a kórok ellen fordithatók, megki-j t~értve ,·olnának: tökéletesnek pedig csak akkor, ha a Silly (Skm·but) kóa·e:setek. gyógysze1·ek bntása minden olclulról, és minden irány- / (Folytatás.) ban ismeretes volna. Ezen ezéJok eléretui soha sem fognak. 1 Ha bár Hahnemann müve a gyógykisérletekrl51, me7. Pálinkas Klli.ra, gyöngyösi illetőségíí, férjezett. lyet ReineArzneimittellehrenevealattismerlink, több éves 3 gyermek anyja, melyekutóbbikaféléves. Anhhínyokat és tökéletlenségeket foglal magában. ru ind a ; nakelőtte mindég jó egészségnek örvendett, e télen végrnellett bekell vallanunk, hogy ezen mti felülhalad min- ; hetetlen inség és uyomor(tsággal kellett ktizdenie, mi den müvet, mely 2000 év óta az orvosi világban meg- ' reá nézve annyival terhesebb volt, mivel kisded magjelent. A hiányok és tökéletlenségek javitására és pótlá- zabít is cmlőibí:íl volt kén y telen títphílni. Emlékezete sára tanitványai, és nMdjai vannak hivatva, kik ezen szerint mintegy mal'Cius G-k1in érzett először lábi!ZIÍI'aikötelességnek a legujabb ideig pontosan és lelkiisme- ban fájdalmas haRgatásokat, a midön ezek megkékííltek retesen megis feleltek. s \'örös foltokkal (eehimomata) megteltek , ehhez jött Az eddig is bh·tokunkban levő anyag már is le- gyakol'i hasmenés, vél'l'cl vegy est. Mintegy 3 hétre vagy hetségess.S teszi, hogy számtalan gyógytestekröl alapos is marc. 27 -kén ínyei kezdettek fájni, arcza megdagadt, is.mere~Unk ~ag!on, a k~vésbé kik.isérletteknek pedig lábaiban nag! elgyengülés állott be, sőt ezek is megdutulaJdomut szmt~n tudJuk. Bár mmdezek tudása nem 1 gadtuk, és a Jár{tKt nehezitették Apr. 26-knn a gyenge-
l J
1
J
l l
l 129
ro
l
-----·
:? !l
ség nevekeJvén, a t~zájfájás, és lábszárhasogatások kiállhatatlanokklí. v1Uván, féléveR gyermekét elválasztv11 , a kórházban keresett segedelmet.
den gyógyl!zerelés nélkiil hagyatván, ereje megjött, és Jun. 4-kéu egészséggel hagyta el az intézetet. S. Lukáts Terézia, Sefnik Ignáczné, 39 éves
Je~en állapot. Már a külső tekintete c nőnek, mély gyöngyösi illetőségü, csapó napszl~mol!né, a telet a legés elterJedett szenvedést árult el. Arcza mindkét olda- nagyobb inségben töltötte el. Két héttel ezelőtt tapaszIon torzalaku daganatot képez, ei·íítlensége oly nagy' talta a süly kórtünemény eit. és máj i l-kén a kórházhogy ágyából kikeloi nem képe;;, arcza szine sárga, ban keresett scgedclmet. szemei beesve, nyelve fchérny 1Hkával behuzva, türhctő Jelen állapot. Nagy erőtlenség annyira, hogy járni étvlígy mellett, ínyei sápad tak, vérzenek, lélekzete rö- nem bü·. Arcza mindkét oldalán dagadt, fájdalmas, ínyei vid, sebes, gyomra és hasa puffad tak, a nyomásra fáj- vérzenek, azonfelül orr vérfolylis is gyakori, a lábszáradalmasak, Mbai feszültek, meredtek, dagadtak, sa czomb- kon tem~rdek apró vérfoltok látszanak ctl·ős hasgatátövig ezer meg ezer vérfoltokkal megteltek. A szájüi·eg sokkal. Etvágy él! a kiüriilések rendellek. megvizsgáltatváu, nem csak az ínyek, de az egész nyálkGyógyszerelés. Acid. muriaticum 15 napi Laszhártya sáppadt, dagadt, sőt ugy látszik, hogy a torok nálat Htlin c kórt minden mellékcs tüneményekkel any· és a gyomor is hasonló állapotban vannak mintáu ne- nyira legyőzte, hogy ezen beteg, kinek külső tekintete héz nyelésrUI. és gyomornyomrísról prmn!lz~lkodik. Az . val6ban agg~~ztó volt, j un. 4-én kivánt egészséggel tér' ~;e bes, a k""ll ·· me 1eg, !'ZOOIJ. folytonos, . é rvercs u wr k
g~égckröl. bőven megindult, és máj. 10-én a beteg kinézése any(~'olyt.nt.á•.) nyira javult, hogy élete megtarbísához minden remény .Martinecz Mária 20 éves, hajadon, kéjhölgy, erős vissza tért. M:íj 16-kán ismét minden tudva lev6 ok néltestalkatn, több izben már bujakór, egyszer váltólázból it~ kül véres székUrUlések állottak be, nagy er6ltetésMel a szék letétele után. Egy pár adag Merc. corros. ezen orvosoltattot a kórházban, két hét óta mindennapos válszenved~!!t hirtelen megs~Untette, innét tul a beteg min- tólázban szenved. A rohamok mindennap 2-3 tini-
.. '
~ (
·~
1
l
30
val kés6bb jelennek meg. A hideg 3-4 óráig eltart, l sei, piros, vagy igen halavány at·cz szinnel, homályos kövt'tkezik a forróság nagy Wfájás és szomjnsággal, szemekkel, jobbadán hanyat fekt1dt, a hozzá intézett mely 5-6 6ra nmlva izzadásban megy által, és csak kérdésekre nem figyelt, s többnyire értheteden feleletet p1ír órával a következU Jáz elött szilnik meg egészen. adott; nyelve hol nagyon piros, hol sárga slh·í1 mázzal A ~ztlnidö nagy elgyenglilés és étvágytalansággal jel- bevonva volt, pat nap mnlva a nyelve mcgszáradt, s e Jemeztetik. - Arcza a betegnek pilffedt , nyelve fe- miatt nyelése is akadályoztatott. A kUlbür mindj1írt hér, nyálkás néha kesernyés szájízzel, gyakori t•oszízii eleintén égető volt, az érverés sebes 110-120 lllktt:biif'ögésekkel, hányásra való késztetéssel. a gyomor és téssei egy percz alatt. Előbb, vagy némelyiknél két~őbb lép dagadtak, a has vizkóros, a lábak szintén vizkó- beállott az e;;zméletlenség, a kézniakkal vaM kapkodás rosok, vizellet kevés, székUrUlés rendes. havi tisztulása és keresgélés, 1Umatlanság, gyakran dtthöngés, mely két hónaptól óta elmaradt. A gerjesztő okot nem tndja miatt a beteget az 1Í gyhoz le8zvritani kellett, vizenyős meghatározni. Ipecacuanha 6 napi adagolása után az széke, vizeilete alája ment, vizet et~ak akkor vett a sziÍétvngy vissatért, de a láz é11 a vizkór hasonló mérvben jába, ha az neki betöltetett; a has felpukkadt, és az mint eddig f'ölmaradtak. alhasi táj a nyomásnál fájdalmas érzetet ébresztett fel. A beteget 1íjra megvizsg1Uván. ezen k{,rtüneményck Szárazile igen ritka köhögés isalegtöbbnél tapasztaltatott. tiintek fel. A hideg és fow',ság (•gymást folytonosan Eljárásunk ezen veszélyes kórnem ellen e követfelv1íltják, a forróság égető nagy nyugtalansággal és ki- kező volt. Mig a congestivus állapot tartott, hol Aconielégithetlen szomjusággal. Az izzadás általános. kimond- tum, hol Bryoniát alkalmaztuk, de nyiltan bekell valhatatlanúl elgyengitö. A szünidli alatt egyedül gyenge- lauunk, minden észrevehető siker nélkiil. l\fár az első ségről panaszkodik. Arsenikum felelvén meg legink<íbb esetiink olyannyira kétségbeejtli volt, hogy a beteg élete e kórállapotnak ez adagoltatott a ~lO-flik higitásban. fentartását lehetetlennek tartottnk, a midőn az égető és l R napig tartó folytonos adagolás után a láz semmit tartos torrósága a testnek, és a re ndk i viili erí_ítlens~g az sem változott erősségében ; sőt a vizk(,r mindinkább Arst:nicum l1asználatára vezetett. Adtuk e szer1. mindég nevekedett. - A kórjelek most ekként tlintek fel: Az a 30-dik higitásban, s bár nu~g egy pár· betegnél késöbb arcz azonkivtil hogy dagadt. egészen sárga, a szemhé- is a fentebb emlitett gyógyszerelést megkisértetttlk, jak annyira bedagadva, hogy szemeit ki sem nyithatta. miután azonban azoknál sem sikerttit enyhülést eléiJó étvágy mellett az enH~sztéskor nlinJég kellemetlen dézni, mindég ismét az Arsenicumhoz tértiink vissza, nyomás állott be a gyomorban. E:~en kórjelek ellen Fer- és számításunkban soha sem Cllalódtunk. - A felmararum regulinum választ.atot. 2H napig tartó adagolása e dott :~ typhus betegiink is. midlín e sorokat. irom, egészszerock ismét semmitsem változtatott. sőt az eddigi el őso- s~ggel hagyta el az intézetet. rolt ttlnem~nyekhez véghetetlen föfáj1ís a forróság alatt, A négy meggyógy•lt t·setnél a lefolyás egyiknél és lábhasogatások az egész Mzfolyam alatt cttatlakoz- volt 1:1, a nuisiknál 22, a harmadiknál 23, a negyediktak. Natru~ M~ri~tieum látszatván itt a lcgn:cgfelelöbb- j uél ~7 _nap. ~ n~ egholtak köziil az egyik 4, a másik á nek a 30-dtk lugrtásban rendeltetett. !l napr használata lnnp1g dt a korhazban. ~tán nem cs~k a láz tökéletesen elmarallt, hanem az E kór kimenetelér~ nézve sok ~vi kórluízi tapaszIszonyatos vrzkórnak sem maradt nyo1ua hátm. A be- l talásunk ntán megkell Jegyermiink: hogy a mely eseteg felUdiilése még 22 napot igényeh·én, miután a k{,r- · tekben a deliriumok szakadatlanok, az arcz szinc szünházban 62 rohama volt, f'úlv~tcle után ~4-dik napon telen változik, hol igen piros, hol halvány lesz, az álegészséggel bocsátalott el. matlanság tartós ; -- a hol az elgyengülés mindjárt a kezHagymáZ (Typhus) kilencz est:tbcn ~szlcltetett. uetbelll'Cllllkiviili, a hul a kiüritét~ek véresek, vagy fulyXégy meggyógyult, kettő meghalt, három további Ol'· ton a beteg cszmélett~ nélkül történnek; - hol a nyelv voslás alatt felmarad. Nagyobb része, egyet kivéve, a állandóan száraz, - hol decubitusok mindjárt eleinte has takhártya és nyálkarnirigyek fő megtámadásában támadnak, ott az életet megtal·tani soha sem sikerült. t~láltatott fel, s mint lutsi hagymáz Typhus abdominaHörghurut két e11etben észlehetett. Egy 2ii éves hs vétetett orvoslás alá. Jellemző kórjelei ezek valának: pé nztlgyör H nap óta meghlités kiivctkeztében t'lrekedt, ~~.beteg anélkul hogy okát adni tudta volna borzonga- borzongatásokat telváltva hőséggel tapasztalt, gyakori tltt~tóll~petett meg, melyet nagy höség néha száraz, de száraz és rekedt köhögéstől kínoztatott, mely mindanytöblmytre tulságos, ~~~ könnyebhUlés nélkt1li izzadás kö- nyiszor a gög tájon fájdalmas érzést okozott; a köhögés vetett; a gyenge~égr érzet azcnnal felttlnö volt; a be- fulladási rohamokban állott be, e miatt a betegnek az teg nehez, és rövtd légzéssel, gyakran hangos nyögés- ágyban a köhögés ideje alatt ft>lUini kelletett. Láz mér-
31-
sékelt, l!zomj Cl!ekély, tökéletes étvágytalanság és székRapi tárgy. S!'lorulás. Ezen szenvedése miatt R napig Nnx vomicával Pltiladelpllia. Olvasóink elött nem lesz érdektelen, ha a orvosoltatván, felvétele után ll-ik napon egészsége pennsylvániai állam hasonszenvi Akadernia szervezését és tervisszatért. - A másik esetben egy 40 éves gyári muu- 1 vét itt közöljUk. Azért az erre vonatkozókat itt röviden fogjuk elősorolni. Az 186 1 ,-dik téli félévre ezen rendeletek adatkásnál, a fennemlitett kórjelek a lázt kivéve, ugyanazok tak ki: vallinak j azonf'c:llil pedig a rueghütés utltn rögtön ná.\ trsliilet tiszhisriói : l!.'fnük: Kennedy J it nos, - Lt!isfromz,;: Dr. Griftiths lunk kerel!ett segedelmet, kinél Dtalcamára alkalmaztatJethro, Titoknok: Kitchen Jakab. v~ín, 13-dik napon elbocsátathatott. Kezeh'si tnnáts, az elniik ehiiilése alatt: Idült tüdöhurut-tal 19 egyén vétetett föl j ezek Titok11ok: Ganigncs Jakab. ----- p,:,lzttímok: Homer Henköz6l lG megg·yógyult, 3 meghalt. E kór lefolyáHa és rik, -- Tanácsosok: Diliingham :-:lim<'un, Simons Henrik. Lloyd tllneményei ktilönbözök valának, mi leginkább a kór Henrik, :\lehan J. C. tart6sságától, a kór intensib~sától, ét~ nz általa meglepett Tanitól kar : Dr. Hering C. altahinos és specialis Therapia. Dr. Lippe egyénit~ég érzékenp;égéWl filggöt.t. Bryoniát adtnnk azon esetekben, mid6n a beteg· futólagos Rzurtisokat pa- Ad. 11y<'•gyszertan. Dr. Guernsey H. N. szUiészet, nő és gyernaszolt a mellbcn. és a ki)högésnél hányásra való ké~:~z mek kórok. Dr. Uaue C. G. speeialis Pathologia és kórisme. Dr. Starkey H. it sebészet. Dr. Wilson P. Bonczindomány és tetés, síít hányt\!! tapat~ztaltatott. Pulsatillát, mid6n a kórhuncztan. Dr. Heermann C. élet és kórtan. köhögéli legiuktíbb éjjel té1't viss11a, felülés által könyA vegytant előadja a tavalyi tanár. nyebbedett, lefekvéskor nehezbUlt. Nux vomicat ha a Dr. Baker E. J>rosector. Tanulmányi tm· és kéziköny n~k : köhögés a reggeli ór1íkban volt erősebb, é11 a száraz köÁftnllín''" t!s specittlis tltempia.! Oktatás a kórvizsgár•)l, és högés a beteg lágyékaiba vagy a púp táján fiijdalmas utmutatas a gyógyszerek valasztására. érzét~t okozott. Phosphort tartós, és sok nyál köpéssel, Kivonat a Hahnemann organonjából, és az idült kbrok melyek néha vérrel vegyülve vahínak, Hl-l~zekiHött kö- első részéből. högéseknél. E szert azon esetekben tahíltnk leglmsznoa.IJ'Í!J!JSZel'fr,u. Minden szer jellemző sajátsága, és ijgszcsabbnak, hol gyakori vért6dulások amelliiregben észlel- basonlitas általi rokonsága. l<~nnek kézi könyve sajtó alatt van. tetnek Stannumot különöt~en ott lm~:~ználtnk, hol a beJ<:Imélf'ti és g,-almrlatl sziilészet. teg a köhögés alatt rendkivül sok zöldes nyálat köpött, Specialis Patftologia is kórisnUJ. Az objectivus kórtUoetek nagy elgyenglllésröl panaszkodott, jó étvágy mellett felvizsgálata, szemlélés, kopogás és hallgatózás által, azoknak tün6en kisoványkodott, s1ípadt m·cza id<>nkint kipirosobiráiása diagnostikus és therapeutikus tekintetben. dott. Kali carbonicumot nem nélkülözhettük azon llughe~ Auscultatio. - Bock Diagnosis. esetekben, midön az egyéniség testalkata. világosan gii•:tnu'Jf'li •'s gyakorlati seb•'sz•~t. mökóros volt, elsőbbséget adtunk e szemek uzonfelül Druitt, - flros>~, - Erich>~en, - Pagot kézikön~·veik n6knél, mid6n a hó szám elmaradt, vngy a kót· lefo-l után. llnnt•zlllll szrml~lií. st•ltt'szrti ~s Jtalbologini : lyása alatt rendetlenül jelent meg. Sanegát szítraz vagy fl-ray, --- Cruveilhier, v:1gy Wilsnn munk:li szerint. csak nagy er6 között eh·álasztott nyulós köpésekkel j f>IJysiohtgia és áltnliuJos l'atbologin. párosult tudö hnrutban. ha azon feliil a beteg nagy Carpentcr, vagy Draper után. mellnehézségekröl panaszolkodott. Hepar sulfurist görlt•g~·tan. kitrl·rgyhm, rs méregtan. llsszrkiiht• u vély kóros egyéneknél, kiilönösen lm a nyakmirigyek Hzervezeti vegytannal és az arra vonatkozbk a termédagadtak, a köhögés rekedt, és a mellben et·ös és tartó11 szet tudománybbl. rizsikelés hallatszik. Els6bbséget adtunk e szeruek, ha Jowne után. ~legbh·ás. még a mondottakon kivül a szemhéjak is dagadtak, és Midiín a kezelési tanács, a philadelphiai akadernia ezen a kötMrtya gyuladt ,·olt. Tartarus emeticust, hol a 17 -dik évi meghívását szétbocsá~ja, örvend, hogy folytonos köhögés ltres, tompa hangu, rizsikell> és tojt9 légzé1-1sel, müküdésériil bizonyítványt tehet. kivált ha a köhi>gés éjféltájbim er6sebb. Sulfurt ha az Városunk sok orvosi iskolái, és azon előnyök, melyeket eddig el6sorolt gyógyszerek köz61 a siker a várakozás- az on·osi tudomány, é>~ scgéd ismereteinek nyujtanak, oly birt nak meg nem felel, kiilöttösen ha a hurut régi elhanya- szerzettek neki, hogy az egyesUJt államok, orvosi fővárosaá golt, a mell igen nelttJz, a köhögés ubi n a mellben oly érzet nak ncveztethetik. A többi, sokkal régibb és befolyásosabb inmarad vissz1\, mintha sebes volna. és ha valamely kór- tézetek köziitt, melyek számos é>~ tekintélyes pártfogók által nyernek kedvezést, a mi iskolánk a hason~zenviek között most vegy (discrasia) gyanuja vétetik észre. Plumbum reguli- a legidősb, - dicséretea módon és nem siker nélklll arra 16· numot, Calcarea aceticát, Ferrum aceticumot az idUlt rekedett, hogy magát fentartbassa. tüdi:ihurutazon 11zakaiban rendeltük, midön sorvasztó izOrvosilag nagy mllveltségU férfiak, kiktől a tudományos zadá110k, ha~:~mené~Jek csatlakoztak a tlldők szenvedéséhez. éles belátást megtagadni nem lehet, nem tartják többé hason-
l ként két!lzer klinikai
elöndáll van ÖllKzekiitve, hol alkalom nyilik sok klircset é11 annak gyógyitása észlelé11ére. Az orvosi és sebészi tanbrák ak ként elosztvák, hogy a tanullik a viiros és állam két kúrházát, a hova szabad bemenet van, ba .. znál, hassák . ..\zonkivlll a sziLmos szegények kiiztll, kik a várns jótékony intézetcit keresik, alkalom adatilt a z orvosi okmimyért ver8enyzliknck, a szlllé~zet t>seteinck észlelésére is. A boneztani terem megnyittatik oct. I -jén. Az eliiadásnk kezdödnek oet. hú ~-dik héLfiién, és bevégeztelnek 11 jövő év Mart l-én.
sz cnvi törvénycinket merö gyanitásnak, hanem inkább azt a gyt'•gytudomány felvilágosodott és elörehalad•l idllszak tanujelének tekintik · Az allopathia klllilnbözö psrthivei bcvallják. hogy lik nem képesek az orvoll •·selekvésének egy hasonhl szilitrd és btaározott szabályt nyujtani, ekként egyedUl a mi igaz tanunk előkésútöinek tekintemlök. A basonszenv tiszta tana, melyben feltétlenlll biznnk, hiven fog tanitatni iskolánkban, azonkivlll a tanitványoknak a tudományos kntatás, és iinképzé~re minden forrá:
l
Az ajt6náll
Garriguea R.. Jakab.
tndnsitilt~
adásra.
Xennedy ll. Jánoa
titolow1c
Kh"onnl
il sznhill~okl11il.
A b ei rand bk bejelentik magnkat a Dekánnál ki iikct beirja . ..\ ki mag;'Lt a tndorságra jelenti, az kiitcles a Dékánnál egy értekezi·st beadni, azonkivtil abbeli hiteles hiznnyitvítnyokat, hogy a ~1-dik korévet elérte, a szlikséget~ cWk.:•,.zitiitudományukat bevégezte, két téli fél éven át az nrvusi ciiiadásokat hallgatta, hitrum évig az nrvosi tudományukat tanulta, és ekkor a vizsgám bocsáttatik_ .A kV/t.;.
liiiUl ETMI~NY. Ujahban feifedezett
:<-::.
Gömörmegye Csiz helység hatará.bán lévö
lblanyt. és büzenyt (Drom und Jod) nagy mérvben tartalmazú ., ~:i::::j· y ~:J..SJ ....:r· S/:J..~~
..,
)~li::!. év télelii ;i-én a szomolnvki •·s. kir. h;inya·, enWés fiil«lwii\·elési igngatús:ig ::!ti.~:l. 87.. folyt:in t. Fr~lix ,\utal ktohúfiinéik nr a e11izi :isvimy,•iz vegytani me;;viz~gitlá~ára kikiil•letvén, ezen vizsgálat azt eredménym:te: uti
(Jod) éa büzeny (Brom) tartalmánál éa egyéb alkatrészeinél fogva egyike a legjelesebb áaványvizeknek. Bizonyitvá.nyok:
alkalmazva). -t-cr: A miisud- és harmadlagrn1 hnjakbrhan, kllntán. :'i-iir: Bnja- vagy giirvély1 ko'oro~ eredetli héírhajok ellen. G nr: .\z idiilt csl1z i~~ köszvény l tiihh alakjaiha.n. · Krlt Pesten, májushava l·én l ~ti-t. · Ur. Kováca Sebestény Endre"· k. ••rw•s seh. tndnr, n huliapesti orvosegylet elniike, a t~z. J:úehus kúrház el~iid un·osa sth . .\ t~izi :·t~Y:"myviz dr. Than K. el-(yetemi tanár m· vegyhnntása ~z,•rint lmom s .inri elemeket jelentékeny mennyiségben tartalmazn'tn ugyamtz•JD hetcgsc:,:ck ellen n lkalmazhatú, m~lyeknd az _\dclheit lhll ~ Krcutznarh gyú;:·yvizei javultatnak. Ezek szerint fiikép a kiivetkczii betel("ségeknél lehet a •·sizi viz haszn:i.latli b•'ol jú crrdm.:~nyt várni 1-iir: .\ giirvélyes mirigyda:;uk ~ fekélyek, tova h há ugyanazon jcllemii kllte~ek, tak:\r .. k, ~~onth:'lntahuakhan. t-11r: A méh-. pctl'fészkek, a dlllmirie:y, s a herl"~khen l"h után vi~"zamar:ult lubtcrmények, ugy a lll'vezett kemenyedi·~l'k t>lháritlit~itra.- Bujak•'•ros c·sonthártya, "~"nth:intalmaknúl. Dr. Wagner János ";. k. a gyakorlati on-ot~tnn r. tanára. A •:Hizi ásványviz kaphatú: Peaten: '/'a um·,· .Jriuu:.. ,;,'l,.,;",,,,.;;., kt ,.,....J:.c,f,:,.,,;lh''' ,.,;,·.-::i uf,·.:" l
i lüniisen higany haMznalatata
J.
XZfÍIII.
rtftrff.
A l't!IZI gyógyforrásnak a pesti kir. egyetemnél folyaAradon: 1'. ll. Wrdfixr·lr ·'fia. mathan levő eddig-i \·egyhootásáhól kittlnik, hogy oly gyógyDebreczenben: r.~ •. r,:fJ.If ·,:H Jlwwiy fiiH;:erkae.,ker/riyJ/,eu. hatanyt kepez az, me ly a ha Ili, kreutznarhi stb. ihlnnytartalmn Gyöngyöaön: A"ocZÍtiii•JI'iclr ./tízx•f !J.II'Í9!1·'••·r•:sz ·rí I'IIIÍI. gyr'ogyvizekkel mllködl'si·r•• nüve azono~. -- Pesten t ~li-!. apNagy~Xállón: S:.i/.-x ,f,;",.,, unuíl. rili~ ~ll-iin. lk Balasia s. k. lllsltolczon: "'''""···· ,l. ,:,, r; J'uHx /,,."" •11·akmíl. m. kir. egyetemi tanár. B.-Gyarmaton: /·:·'~··"'"''"!/ 11. ",.Jifíl. Az eddigi vizsgálatok ny•nmin jod é~ hrom tartlllomra lpolyaágon: /lr·n·zr·lf~,· .1/. J;,.,., ..•f.-r·•lií t~rmíl. gazdag csizi viz általában javnltatik, és kr'orluizi mint maoran Jolsván : .1/al•ifr·r .J/I"•rl !1!1';!/!l·';:u-•:'-Z '"'llríl. g~·ako.rlatomban ~~igen sik~~e11nek hizo.~tynlt: ~:iir: ..\ görv6'Iy- l Nyiregy-házán: /'dl !J!f'Í!J!fHZrm:s;; urulauíl. kor nunden alakja ban, a mmgy beszllrr:Msektol el!'ész a rsnnt- l Ára 25 üvegnek hegüngyüh·c (e w ballage) 6 forint o. é. bántalmakig. 2-or: A heveny lob ok ntán visszamaradt Iobter- l ~l rgrrrulf·h's••k ••ll'uglllllntnuk 1rlnlirtrrlrl. és JIUDiosun tn nr szálllttntnnk ményeknél a mirigyes szervekben, izttletekhen és csonthártya- l hnn. 3-or: KUlönféle szervek tultengéseinél és dal!'anatainál l Ulumenthal Júzscr, valamint az eze~töl feltételezett fehér folyásnál. (KIIIsiíleg i~ ! tulajdonos, lakik l'ullzta-Szahadkán, u_ JI· l:imat~zombat.
n,.,.,"''"'
EJ(t•rben, 1Fifi4. Nyomatott az érseki lyt·cmn kiinyv- i·s künynn•ulijáhnu.
