Zsadányi Református Általános Iskola
Önértékelési Program 2015-2020
Készítette: Eszenyiné Fábián Ildikó 2015.december 15.
Tartalom Önértékelési Program ................................................................................................................ 1 1.
Az önértékelés alapja .................................................................................................................. 3
2.
Az önértékelés céljai ................................................................................................................... 3
3.
Önértékelési csoport .................................................................................................................. 3
4.
Az önértékelés feladatai ............................................................................................................. 3
4.1.
Az önértékelés előkészítése és folyamata ........................................................................ 3
4.2 Az önértékelés tervezése ...................................................................................................... 4 5.
Az összegző értékelések .......................................................................................................... 10
6.
Az Intézményi önértékelés alapján a működés javításának és folyamatos ........................ 10
fejlesztésének rendszere ...................................................................................................................... 10 7.
A dokumentumok tárolása ....................................................................................................... 11
8.
Nyilvánosság, hozzáférhetőség ............................................................................................... 11
9.
Zsadányi Református Általános Iskola pedagógusaira vonatkozó intézményi elvárások . 12
10.
A Zsadányi Református Általános Iskola vezetőjére vonatkozó intézményi elvárások .... 40
11.
A Zsadányi Református Általános Iskola intézményre vonatkozó intézményi elvárások . 60
2
1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: •
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. § és a 86-7. §)
•
20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (145-156. §)
•
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet)
Útmutatók •
Országos Tanfelügyelet - kézikönyv általános iskolák számára
•
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez ( javított változat)
•
Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára
2. Az önértékelés céljai •
Iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez.
•
Az intézmény / vezető / pedagógus felkészülésének támogatása a tanfelügyeleti ellenőrzésre, értékelésre.
•
A pedagógusok felkészülésének támogatása a minősítésre.
•
A fejlődés, az előrehaladás mérése a saját intézményi célokhoz, elvárásokhoz mérten.
3. Önértékelési csoport
Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat egy értékelési csoport BECS irányítja. A csoport létszáma 4 fő, akik az éves önértékelési tervben foglaltak alapján végzik feladatukat
4. Az önértékelés feladatai 4.1.
Az önértékelés előkészítése és folyamata
1.
Tantestület tájékoztatása
2.
Intézményi dokumentumok felülvizsgálata - rövid, egyszerű célok és feladatok, mérhető teljesítmények és elvárások megfogalmazása. Az értékelendő területek
3
megismerése, testre szabása (pedagógus, vezető és intézmény szintjén) 3.
Intézményi elvárás-rendszer meghatározása
4.
Az Ötéves Önértékelési Program elfogadása, pontosítása
5.
Éves önértékelési terv elkészítése
6.
Szintenként az önértékeléshez szükséges adatgyűjtés
7.
Szintenként az önértékelés elvégzése
8.
Az összegző értékelések elkészítése
4.2 Az önértékelés tervezése
Az önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezetők, intézmény. Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Az alábbi táblázatban foglaljuk
össze
a
szintekhez
tartozó
4
területeket
és
a
módszereket.
Szint
Pedagógus 1. Pedagógiai, módszertani felkészültség
Vezető 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz
2. A változások stratégiai vezetése és operatív
szükséges önreflexiók
irányítása
3. A tanulás támogatása
3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
Intézmény 1. Pedagógiai folyamatok
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
3. Eredmények
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a
Területek
hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval
4. Mások stratégiai vezetése és operatív
együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő
irányítása
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
módszertani felkészültség
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi kulturális sokféleségre,
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív
integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
irányítása
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos
5. Az intézmény külső kapcsolatai
6. A pedagógiai munka feltételei
értékelése, elemzése
7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
5
Szint
Pedagógus
Vezető
Intézmény
Dokumentumelemzés • Az előző pedagógusellenőrzés
• Az előző vezetői ellenőrzés (tan-
(tanfelügyelet, szaktanácsadó) és az intézményi
felügyelet, szaktanácsadó) és az
önértékelés adott pedagógusra
intézményi önértékelés adott
vonatkozó értékelőlapjai
vezetőre vonatkozó értékelőlapjai
• A tanmenet, tematikus tervek és az éves tervezés egyéb dokumentumai • Óraterv • Egyéb foglalkozások tervezése (szakköri napló, egyéni fejlesztési terv) • Napló • Tanulói füzetek
• Vezetői pályázat/program • Pedagógiai program • Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók • SZMSZ
• Pedagógiai program • SZMSZ • Egymást követő két tanév munkaterve és • az éves beszámolók (az mk. munkatervekkel és beszámolókkal együtt) • Továbbképzési program - beiskolázási terv • Házirend • Kompetencia mérés eredménye öt tanévre visszamenőleg • Pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése • Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai • Megfigyelési szempontok - a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése • Elégedettségmérés
Óra-, foglalkozáslátogatás Interjúk • pedagógussal
• intézményvezetővel
• vezetővel - egyéni
• vezetőkkel
• fenntartóval
• pedagógusok képviselőivel - csoportos
• vezető társakkal
• (szülők képviselőjével)
(munkaközösség- vezető)
Kérdőíves felmérés • önértékelő
• önértékelő
• (szülői)
• nevelőtestületi
• munkatársi
• (szülői)
6
Az önértékelés ütemezése
7
ÖTÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV – Pedagógusok, intézményvezető, intézmény
2015-2016. tanév 2015. szeptember 1től december 31ig
2016. évi minősítési tervbe bekerültek: Kiss Gézáné Győrfiné Rózsa Katalin VarjúZsadányi Magdolna
2016. január 1-től június 30-ig
a testület további tagjai tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelölt létszám : 1 fő
2016-2017. tanév
2017-2018. tanév
2016. szeptember 1től december 31-ig
2017. január 1-től június 30-ig
2017. szeptember 1től december 31-ig
2017. évi minősítési tervbe bekerültek. + időarányosan a testület további tagjai
a testület további tagjai a teljes pedagógus létszám a tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelölt kollégák
2018.évi minősítési tervbe bekerültek + időarányosan a testület további tagjai
2018. január 1-től június 30-ig
a testület további tagjai a tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelölt kollégák
8
2018-2019. tanév
2019-2020. tanév
2018. szeptember 1től december 31-ig
2019. január 1-től június 30-ig
2019. szeptember 1-től december 31-ig
2019. évi minősítési tervbe bekerültek + időarányosan a testület további tagjai
a testület további tagjai tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelölt kollégák
2020.évi minősítési tervbe bekerültek tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelölt kollégák
2020. január 1-től június 30-ig
a testület további tagjai a tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelölt kollégák Átfogó, teljes körű intézményi önértékelés
1. Pedagógusértékelés - ötévenként A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik, az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák). •
Évente a tantestület 20% értékelése az alábbi szempontok figyelembe vételével: • minősítésre jelentkezők; gyakornokok elsőbbségével a keret feltöltése
• •
Minden tanév évzáró értekezletén a tantestülettel ismertetni kell a következő önértékelésben részt vevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során.
•
Minden pedagógus értékelésében az önértékelési csoport tagjai vesznek részt, arányosan elosztva az ezzel járó feladatokat. Javaslat a feladatok elosztására: •
„A” kolléga - dokumentum elemzés és az azzal kapcsolatos mindennemű adminisztrációs feladat elvégzése
•
„B” kolléga - interjúk és az azzal kapcsolatos mindennemű adminisztrációs feladat elvégzése
•
„C” kolléga
•
„D” kolléga
•
Az értékelést végzők a tanfelügyeletet megelőző 60. napig készítik el a maguk területén a
•
pedagógus értékelését, azt átadják az értékelt pedagógusnak, a vezetőnek 1-1 példányban. Az értékelt pedagógus az értékelés eredményének kézhezvételétől számított 30 napon belül elkészíti saját önértékelését, valamint a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő 5 évre szóló önfejlesztési tervet készít, melyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni.
•
Az önértékelési csoport a félévzáró értekezletig elkészíti az összegző értékelést
Vezető - a 2. és 4. évben • Az intézményvezető értékelése a 20/2012.(VIII.30)
EMMI-
rendelet 146.§ (5) szerint, a
munkacsoport két tagjának bevonásával. •
„A” Kolléga: interjúk és az ezzel kapcsolatos mindennemű adminisztrációs feladat
elvégzése. •
„B” Kolléga: kérdőívek és az ezzel kapcsolatos mindennemű adminisztrációs feladat
9
elvégzése. •
Az értékelést végzők a tanfelügyeletet megelőző 60. napig készítik el a maguk területén a vezető értékelését
•
A vezető 30 napon belül elkészíti a saját önértékelését és a két évre szóló önfejlesztési tervet.
•
A vezető összegző értékelését a munkacsoport az értékelést félévzáró vagy az évzáró
értekezletig készíti el. •
Az igazgató az elkészült önértékelést, fejlesztési tervet és összegző értékelést eljuttatja a fenntartóhoz.
Intézményi - 5 évenként •
Az értékelésben a munkacsoport tagjai vesznek részt. Irányítják az intézményi önértékeléssel kapcsolatos feladatokat minden tanévben az éves értékelési tervben foglaltak szerint és az 5. évben lebonyolítják az átfogó intézményi önértékelést.
Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben a tanévnyitó értekezlet. Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az 5. évet követő tanévnyitó értekezlet. Az önértékelési program módosítására a fenntartó, vagy a vezető, vagy a munkacsoport vagy a tantestület 20%-ának javaslatára kerülhet sor.
5. Az összegző értékelések
A munkacsoport tagjai készítik el a pedagógusok, a vezető és intézményi önértékelések összegzését, melyhez összegyűjtik az összes az önértékeléssel kapcsolatban keletkezett adatot, dokumentumot. Az összegző értékelésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az erősségekre és a fejleszthető területekre. Erősségek azok, amelyek 75% feletti, fejleszthető területek azok, amelyek 30% alatti értékelést kaptak. Az interjúknál az abban résztvevők összegzésképpen fogalmazzák meg az erősségeket és fejleszthető területeket.
6. Az Intézményi önértékelés alapján a működés javításának és folyamatos fejlesztésének rendszere
Az eljárás célja, hogy az iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az
10
intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nem-megfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. Valamint a felszínre került erősségek tudatosuljanak, tovább erősödjenek, intézményünk értékét folyamatosan növeljék. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére. Fejlesztő javaslat adása minden dolgozó joga, feladata. Célja, hogy a munkatársak javaslataikkal hozzájárulhassanak az iskolai működés hatékonyságának fejlesztéséhez. Az önértékelési csoport feladata - a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása.
7. A dokumentumok tárolása
Az önértékelés, szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés dokumentumait a személyi anyag részeként elektronikusan tároljuk •
az OH támogató felületén;
•
az intézmény vezetői irodájában és a tanáriban lévő számítógépeken külön mappákban.
Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk és tároljuk. Az összegző értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot. • az intézmény vezetői irodájában és a tanáriban lévő számítógépeken külön mappákban • kivonatát pedig a honlapon megjelenítjük.
8. Nyilvánosság, hozzáférhetőség
Az összegző értékelés egyéni hozzájáruló nyilatkozatok alapján részben vagy egészben nyilvánosságra hozható (intézményi honlapon megjeleníthető). Az értékelések az önértékelési csoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi anyagot kezelő munkatárs számára hozzáférhető kell legyen. Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó, tanfelügyelő, szakértő, munkáltató, fenntartó. Kérés esetén az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben részt vevő felek részére az eredményről (az önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében)
11
9. A Zsadányi Református Általános Iskola pedagógusaira vonatkozó intézményi elvárások
A pedagógus önértékelésének területei Pedagógiai módszertani felkészültség A pedagógus az általa tanított műveltségi területek, tantárgyak alapvető fogalmainak, azok fejlődésének, összefüggéseinek, megismerési, probléma megoldási módszereinek, tantervi követelményeinek, valamint a tantárgy tanulási sajátosságainak ismeretében képes olyan feltételeket biztosítani, amelyek hatására a tanulók kialakíthatják saját gyakorlatukban alkalmazható adaptív tudásukat a tanulók egyéni képességeinek megfelelően. A kizárólag habilitációs, rehabilitációs tevékenységet végző gyógypedagógus esetén, az adott fogyatékossági területre vonatkozó habilitációs, rehabilitációs tevékenység tartalma értendő a műveltségi területek és tantárgyak helyett. A pedagógus törekszik szaktudományi, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának minél hatékonyabb integrálására, a képességek és a tudásrendszerek fejlesztésének egységben való kezelésére annak érdekében, hogy a tantárgyban rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket megvalósítsa. Kulcsjellemzők: A pedagógus:
Alkalmazza a tanulócsoportoknak, a különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő változatos módszereket. Értékeli az alkalmazott módszerek beválását. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Alkalmazott módszerei illeszkednek a tananyaghoz, tanulókhoz egyaránt.
12
Önértékelési szempontok Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?
Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő,
Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások Intézményi elvárás Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és Rendelkezzen naprakész szakmai tudással, széleskörű szaktárgyi tudással rendelkezik. módszertani ismeretekkel, kommunikációs képességgel.
A szaktárgynak, illetve a habilitációs, rehabilitációs tevékenység tartalmának és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.
Az alapkészségek kialakítása, az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra és a problémamegoldás fejlesztése, a mindennapokban történő felhasználása.
Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.
Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.
A gyerekek figyelmének felhívása az internet használat etikai vonatkozásaira, az internetes tartalmak által hordott veszélyforrásokra.
Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják.
A kompetenciaalapú oktatáshoz újszerű tanítási technikák, változatos módszerek alkalmazása, mely az ismeretátadáson túl a tanulók tanulásának szervezését, irányítását, értékelését is jelenti. Jól ismerje tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődési körét, tanulási szokásait.
Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz.
A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző.
13
Az órán érvényesüljön a tanulók képességeihez optimálisan igazodó differenciálás, mely a feladatok
változatos módszereket?
Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?
Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz?
Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi.
Az elmaradók felzárkóztatása, a jó képességű tanulók tehetségének kibontakoztatása, tanórai differenciált foglalkoztatás, amely a felzárkóztató és tehetséggondozó és egyéb tanórán kívüli foglalkozások keretében is történik.
A pedagógus vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését.
A tantárgyához kapcsolódó felméréseket megíratja, értékeli, elemzi és erre alapozva végzi pedagógiai tevékenységét.
Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus.
A tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.
Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik.
A tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárása, korrekció segítése, kooperatív – a tanulók együttműködésén alapuló tanulási technikák alkalmazása. Az általa választott tankönyv és annak ismeretanyaga legyen összhangban a NAT és kerettantervek által előírt tartalmakkal. A műveltségi anyag felépítése feleljen meg a tanterv tananyagbeosztásának, órakeretének. A tananyag feldolgozás, az ismeretátadás, a gyakoroltatás során
Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.
A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában.
kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, értékelésben nyilvánul meg. A különböző óraszervezési formákban (osztály, csoport, páros) előtérbe kerül a tanulók tevékenysége, önállósága, kezdeményezése, problémamegoldása, alkotóképessége.
A rendelkezésre álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismerik, kritikusan értékeli és megfelelően használja.
14
használja az informatikai eszközöket, oktatási segédanyagokat.
Fogalomhasználata pontos, következetes.
Fogalomhasználata pontos, következetes.
Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt.)
Oktató-nevelőmunkánk összetettségéből adódóan, komplex módszerek segítségével a tantárgyak közötti koncentráció megteremtésével végezze munkáját.
Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással.
Ismerje az átdolgozott kerettanterv tartalmát és annak iránymutatásait saját tantárgyára vonatkozóan. Rendelkezzen széleskörű módszertani ismeretekkel.
Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.
Könyvtári kutató munkával, kiselőadások készíttetésével, gyűjtőmunkával, a szakirodalom tanulmányozásával, internet használatával a tanulók önálló ismereteire épít tanórai tevékenysége és a tehetséggondozás során.
15
Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók A pedagógus az iskolával szemben megfogalmazott szülői és fenntartói igények, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora, képességei, érdeklődése, előzetes tudása és tapasztalatai, szociális felkészültsége, fogyatékosságának mértéke és az elsajátítandó tudás sajátosságai közti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, a tematikus terv és az óraterv szintjén. Képes a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani; a pedagógiai folyamat elemei közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat tudatosan felhasználni; a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni; terveit reflektív módon elemezni, értékelni. Kulcsjellemzők: A pedagógus
tervező munkája, tervezési dokumentumai, tervezési módszerei nyomon követhetőek, megvalósíthatóak és reálisak.
a tervezés során érvényesíti a Nemzeti alaptanterv nevelési céljait, meghatároz pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat. a tervezés során figyelembe veszi, és terveibe beépíti a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit éves tervezésének elemei megfelelnek a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak. tervező munkája során épít a tanulók képességeire, előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire.
16
Pedagógia folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárás Milyen pedagógiai tervező Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet (szükség esetén munkája: tervezési tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva óravázlat) alapján dolgozik. dokumentumok, tervezési is megtervezi. módszerek, nyomonkövethetőség, Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai Oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanulók megvalósíthatóság, realitás? folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, igényét. korlátait stb.
Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?
Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket.
Megválasztja a Pedagógia program alapján az ismeretátadás, a nevelés módszereit, az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket.
Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel.
Többféle módszertani megoldásban gondolkodik.
Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel.
A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt.
Módszerválasztása során előtérbe helyezi a közvetlen érzéki tapasztalatokat nyújtó, a tárgyi cselekvést megismerését szolgáló tevékenységeket. Oktató munkája során útbaigazítást ad a tananyag
17
szerkezetéről, elsajátításáról, az adott tantárgy tanulásával kapcsolatos tanulás módszertani ismeretekről.
A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat, tekintettel van-e a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiben megfogalmazottakra? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?
Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.
A pedagógus alapvető teendője az érdeklődés felkeltése a különböző szaktárgyú témák iránt.
Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja.
A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.
Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja és szükség esetén a tanulócsoport igényeihez igazítja. A pedagógiai program alapján választja meg az ismeretátadás és nevelés módszereit. Jól ismerje az átdolgozott kerettanterv tartalmát, annak iránymutatásait saját tantárgyára vonatkozóan.
Célszerűen használja a digitális, online eszközöket.
Pedagógiai munkája során használja a rendelkezésre álló tantermi számítógépeket, a digitális tananyagokat, laptopokat, projektorokat, digitális táblákat.
Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.
A csoportos tanulás módszereinek, eljárásainak kiépítése, a kooperatív munka alkalmazása a mindennapi gyakorlatban.
18
Alkalmazza a differenciálás elvét.
19
Az órákon érvényesüljön a tanulók képességeihez optimálisan igazodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, értékelésben.
A tanulás támogatása A pedagógus képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának megvalósítására. Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák: a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma megoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására és megvalósítására; a hagyományos és az információs kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony és szakszerű alkalmazására. Képes a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésével, az együttműködési elvek és formák közös kialakításával és elfogadásával nyugodt, biztonságos és az eredményes tanuláshoz szükséges tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a folyamat során fellépő tanulási nehézségek felismerésére és megoldására. Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Kulcsjellemzők: A pedagógus
tudatosan és az adott helyzetnek megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat. motiválja a tanulókat, felkelti érdeklődésüket, fenntartja figyelmüket, érdeklődésüket. fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét. a tanulási környezet létrehozásánál figyelembe veszi a tanulási folyamatot. alkalmazza az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagot a tanulási folyamatban.
20
A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét?
Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz?
Elvárások
A Zsadányi Református Általános Iskola pedagógusaira vonatkozó belső intézményi elvárások A tanulási stratégia a tanulókhoz igazítva kerüljön megvalósításra.
Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.
Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket.
A tanuló kíváncsiságára és érdeklődésére építve fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartás képességét. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat.
Felismeri a tanulók tanulás problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.
Támogatja az egyéni képességek kibontakoztatását, segítséget nyújt a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában.
Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására.
Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.
A pedagógus útbaigazítást ad a tananyag szerkezetéről, elsajátításáról, az adott tantárgy tanulásával kapcsolatos tanulásmódszertani ismeretekről. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.
21
Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?
Tanulás támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában.
Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok.
22
A tanórákon és a tanórákra való felkészüléshez nyugalmas körülményeket biztosít. Otthonos, családias környezet, szeretetteljes légkör kialakítása. Pedagógiai munkája során törekszik az önálló ismeretszerzés, az önművelés szokásának a kialakítására. Ennek megvalósítására gyűjtőmunkát végeztet, kiselőadásokat készíttet, könyvtári kutatómunkát alkalmaz igénybe véve a tájékozódáshoz az IKT eszközöket, az internetet, megtanítja a jegyzetelési technikákat. Az információszerzés – feldolgozás képességének fejlesztéséhez az önálló tanulás és jegyzetelési technikák elsajátítására törekszik. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, webes felületen a tanulók tanórai munkájához kapcsolódó útmutatókat és letölthető anyagokat biztosít.
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
A pedagógus a gyermek és általában az ember fejlődés- és személyiségjellemzőinek, illetve a tanulás sajátosságainak ismeretében (az egyéni szükségleteket figyelembe véve) képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket; érzékeny a tanulók problémáira, képes személyre szabott segítséget nyújtani. Kulcsjellemzők: A pedagógus hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. pedagógiai munkájában, a tervezésben megjelenik az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés. alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát. tervszerűen foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
23
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Hogyan méri fel a tanulók A tanulói személyiség(ek) sajátosságait A tanuló személyiségét a tanulás, a játék, a kirándulások, értelmi, érzelmi, szociális és megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. a közösségi megbízatások, a különböző munkák során erkölcsi állapotát? Milyen megfigyeli, tapasztalatait kiegészíti az osztállyal illetve hatékony tanulómegismerési az egyes gyerekekkel folytatott beszélgetésekkel, technikákat alkalmaz? valamint rajzokat, fogalmazásokat elemez és elvégzi a tanulók körében a személyiségük megismerésére irányuló felméréseket. Hogyan jelenik meg az egyéni Munkájában a nevelést és az oktatást egységben Nevelő- oktató munkája során a tanulók értelmi önálló fejlesztés, a szemléli és kezeli. ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvés személyiségfejlesztés a képességeinek kialakítása és fejlesztése mellett pedagógiai munkájában, a törekedjen a személyiségfejlesztésre is. Ennek során tervezésben (egyéni teremtsen minél több olyan helyzetet, ahol a gyermek képességek, adottságok, tevékenysége és viselkedése több szempontból is fejlődési ütem, megfigyelhető és fejleszthető. szociokulturális háttér)? A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, Nyújtson olyan lehetőséget a gyermek számára, hanem fejlődésben szemléli. amelyben életkorának és képességeinek megfelelően tud tanulni, tevékenykedni, otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja.
A tanulók(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.
24
Ha a gyermek egyéni haladásában problémát észlel, a megfelelő szakembertől segítséget kér.
Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?
Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges
Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani – vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni.
Szakmai segítséget nyújt a felkészüléshez, segíti a gyengébb képességű tanulók felkészítését, ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt.
Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását.
Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.
Pedagógiai tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét. Segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását tanulótársaikhoz. A tanulókhoz legjobban igazodó tanulási stratégiát választ. Biztosítja az egyéni képességek, a tehetség minél teljesebb kibontakoztatását.
A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.
A tanulók számára javítási lehetőséget biztosít hibái korrigálására.
Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.
Tehetséggondozó programot készít, egyéni fejlesztési terveket dolgoz ki és tehetséggondozó foglalkozásokat tart. A felzárkóztatáshoz tantárgyi fejlesztő foglalkozásokat szervez, melyen differenciált óraszervezést, eltérő nehézségű feladatokat ad, és nagy hangsúlyt fektet a gyakorlásra. Összehangolja az általános pedagógiai célrendszert és az
25
tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?
Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.
26
egyéni fejlesztéshez igazodó célokat.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
A pedagógus a csoport és a csoportfejlődés pszichológiai, szociológiai, kulturális sajátosságainak ismeretében képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a csoporttagok szűkebb és tágabb közösségek iránti elkötelezettségét, amelyek alapján nyitottá válnak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, a nemzeti és az egyetemes emberi értékek elfogadására. Képes értelmezni, és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális folyamatokat, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai és iskolán kívüli életét. Az iskola világában tudatosan kezeli az értékek sokféleségét, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására; képes olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, amelyek ezeknek az értékeknek az elfogadását segítik. Kulcsjellemzők: A pedagógus
olyan nevelési, tanulási környezetet alakít ki, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat. pedagógiai munkájában megjelenik a közösségfejlesztés. sikeresen alkalmaz probléma-megoldási és konfliktuskezelési módszereket és technikákat.
27
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység A Zsadányi Református Általános Iskola pedagógusaira Önértékelési szempontok Elvárások vonatkozó belső intézményi elvárások Milyen módszereket, Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés Közösségfejlesztő tevékenysége során a tanulói eszközöket alkalmaz a változatos módszereit. személyiség alapos megismerése, a közöttük lévő közösség belső struktúrájának kapcsolat feltárása, az elvárások megfogalmazása. feltárására? Közös akciók, élmények szervezése, közösségi szokások, hagyományok kialakítása. Hogyan képes olyan nevelési, Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört Tanórákon figyelmes, barátságos magatartást tanúsít. tanulási környezet teremt. Demokratikus légkör, segítő kapcsolatok kialakítása a kialakítására, amelyben a tanár-diák viszonyában. tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére A kölcsönös segítést a közösségi élet jellemző vonásává magukat, amelyben neveli. teszi. megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a A pedagógus munkájában biztosítja az előítéletek kulturális közegből, a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő különböző társadalmi társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. környezetet, a diszkrimináció és szegregációmentességet. rétegekből jött társaikat, a Biztosítja a HH és HHH és SNI gyerekek különleges bánásmódot esélyegyenlőségét, felzárkóztatását tanulótársaikhoz. igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? A tanulók közötti kommunikációt, A kommunikációs kultúra fejlesztése során a tanulókat véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók ösztönözze az önálló véleményformálásra és kifejezésre, vitakultúráját. valamint véleményeik és érveik kifejtése mellett annak megvédésére.
28
Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.
Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)?
Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.
Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén.
Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?
Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.
A tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével sajátíttassa el a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekedjen azok betartatására.
A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.
A konfliktuskezelésre és megoldásra továbbá az értékelés és mérlegelés készségének fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet. Közreműködik a tanulók és a tanítók konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is.
29
Pedagógiai tevékenysége során nevelje a tanulókat arra, hogy fogadják el egymást más-más személyiségként, legyenek nyitottak különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, fogadják el és segítsék beteg, sérült és fogyatékos embertársaikat. Közös akciók, élmények szervezése, közösségi szokások, hagyományok kialakítása. Tanórai munkájában alkalmazza a csoportos tanulás módszereit, a kooperatív óraszervezést.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
A pedagógus értékelési tevékenysége irányulhat a tanulók munkájára, saját munkájára, mások tevékenységére, az iskola munkájára, sőt túlmutathat a saját intézményi kontextuson is, például ha országos mérésekben vesz részt mint kutató/fejlesztő. Értékelési tevékenysége során a pedagógus képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, szükség esetén önálló értékelési eszközök készítésére. Figyelembe veszi az értékelés jelentős hatását a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelési képességeik alakulására. Ezért érvényesíti a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíti a tanulók részvételét saját fejlődésük érdekében. Képes az értékelés során kapott adatokat megfelelően értelmezni, és saját munkájára az adatok fényében reflektálni. Kulcsjellemzők: A pedagógus
a tanulási-tanítási folyamatban alkalmaz diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat. értékelése támogató, fejlesztő szándékú. visszajelzései támogatják a tanulók önértékelésének fejlődését.
30
A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése A Zsadányi Református Általános Iskola pedagógusaira Önértékelési szempontok Elvárások vonatkozó belső intézményi elvárások Milyen ellenőrzési és értékelési Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, Ismeri az átdolgozott kerettanterv tartalmát és annak formákat alkalmaz? és képes saját követelményeit ezek iránymutatásait saját tantárgyára vonatkozóan. figyelembevételével és saját tanulócsoportjának Tanmenetében a kerettantervi elvárásokat saját ismeretében pontosan körülhatárolni, tanulócsoportjára igazítja. következetesen alkalmazni.
Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?
A szaktárgyi ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket.
Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.
A tantárgyához kapcsolódó felmérések íratása, elemzése
A diagnosztikus és formatív értékeléshez, képességteszteket, teszteket, feladatsorokat használ.
Az értékelése legyen objektív, érvényes és megbízható, sokoldalú legyen értékelési rendszere. A pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat, az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a szóbeli számonkérésre is. A tanulók munkáját rendszeresen ellenőrzi és értékeli. Értékelése nyilvános és indokolandó. Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható.
A tanulók munkáját folyamatosan, naponta ellenőrzi és értékeli, értékelése pozitív, előremutató, biztató hangú legyen.
A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre.
31
Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését?
Önállóan képes tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.
Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését.
32
Felkészítés a kompetenciamérésre, a mérés eredményeinek megismerése, elemzése, fejlesztési területek megállapítása, tervezése. Formatív értékelés során a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, mely lehetővé teszi a javítást és a pótlást. Értékelése feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. Az ismeretek ellenőrzését és értékelését a tanuló személyiségének fejlesztése érdekében kell alkalmazni, nevelő jellegűnek kell lennie. A pedagógus törekedjen az önismeret, önértékelés fejlesztésére. Megfelelő munkamorált alakít ki, ahol a tanuló szembesülhet saját produkciójával, mely fejlesztően hat az önellenőrzési és önértékelési képesség kialakítására.
Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás A pedagógus az iskolai szervezet tagjaként képes partneri együttműködésre a tanulókkal, kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel, a tanulók és az iskola életében szerepet játszó szakemberekkel, intézményekkel, szervezetekkel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek és problémák feltárása, megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen. A szervezetfejlesztési sajátosságok és a vonatkozó jogszabályok ismeretében képes közreműködni az iskolai szervezet folyamatos fejlesztésében és értékelésében. Különböző szakmai szituációkban képes nyílt és hiteles kommunikációra a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően, képes felismerni és értelmezni kommunikációs nehézségeit, és ezen a téren fejleszti önmagát. Kulcsjellemzők: A pedagógus
nyelvhasználata igényes. együttműködik más pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban. együttműködik más intézmények pedagógusaival. részt vesz pedagógiai fejlesztésekben. önismerete reális, képes az önreflexióra, az önfejlesztésre. azonosul az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával.
33
:
Önértékelési szempontok Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése?
Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?
Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás A Zsadányi Református Általános Iskola pedagógusaira Elvárások vonatkozó belső intézményi elvárások Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. megfelelően kommunikál.
A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki.
Demokratikus légkör, segítő kapcsolatok kialakítása és mélyítése diák-diák és tanár-diák viszonyban.
Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.
A tanulókkal, pedagógusokkal, az iskola dolgozóival, a szülőkkel, az intézmény külső partnereivel céljainak megvalósítása érdekében folyamatos kommunikációt tart fenn, igény szerint bevonja partnereit a tervezésbe, megvalósításba, ellenőrzésbe.
Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.
A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.
A tanulók egymás közötti tevékenységei és a tanórákhoz kapcsolódó viták során, lehetőséget ad a tanulók kommunikációjának fejlesztésére. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.
A diákok érdekében önállóan, tudatosan és
34
Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók
kezdeményezően együttműködik a kollegákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.
:
Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képese önfejlesztésre?
A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.
személyiségének fejlesztésében, képességeiknek kibontakoztatásában, a tanulóközösség kialakítása és fejlesztése során. A szülőkkel való szoros kapcsolatot biztosító tevékenységeket szervez. Rendszeresen részt vesz az iskola és külső partnerei kapcsolatát szolgáló rendezvényeken.
Tevékenyen részt vesz a szakmai munkaközösség belső fejlesztő munkájában. Segíti a pályakezdők beilleszkedését, szakmai, módszertani segítséget nyújt számukra.
Segíti a DÖK munkáját, az osztályát is érintő szabadidős programok szervezésében, lebonyolításában. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.
A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollegák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.
35
Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollegák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Szaktárgyi tevékenységei során elvégzi a tantárgyaihoz kapcsolódó felmérések íratását, értékelését, elemzését. A pedagógus beosztásához tartozó adminisztrációs munkáját ellátja, részt vesz a testületi értekezleteken, tanévnyitón, tanévzárón, iskolai ünnepségeken. A közösen kidolgozott követelmények alapján ellátja az ügyeleti teendőket. Az iskola belső dolgait kellő diszkrécióval kezeli.
Ellátja az osztályfőnöki munkához kapcsolódó feladatait, segíti a DÖK munkáját.
:
36
:
Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
A pedagógus a pedagógusi szerepek és feladatok, valamint az ezekre ható társadalmi folyamatok, jogszabályok és etikai normák ismeretében képes meghatározni és rendszeresen újrafogalmazni saját szakmai szerepvállalását. Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s ezek alapján reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Képes a szakmai információforrások megtalálására, értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére. Szaktárgya, valamint a neveléstudomány kutatási módszereinek ismeretében képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, akciókutatás tervezésére és lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Kulcsjellemzők: A pedagógus
saját magára is érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlesztés, fejlődés, továbblépés igényét. pedagógiai kérdésekben tájékozott, követi a szakmában történteket. munkájában kezdeményező és felelősségteljes. munkájában pontos és megbízható.
37
:
Önértékelési szempontok Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?
Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?
Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképesség e, felelősségvállalása a munkájában?
Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.
Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.
Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.
Tisztában van saját személyiségének jellemzőivel, mivel személyiségével is nevel, befolyást gyakorol a tanulói személyiségre. A munkához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja.
Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.
Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.
Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködésnek.
Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködésnek.
Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.
Munkájában alkalmaz új módszereket, tudomány eredményeket.
A nevelő hatások egységének megteremtése céljából szorosan együttműködik az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőkkel. A pedagógiai tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében új, korszerű módszereket alkalmazzon az ellenőrzés és tananyag feldolgozása során.
Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A Zsadányi Református Általános Iskola pedagógusaira Elvárások vonatkozó belső intézményi elvárások Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és elemzi és fejleszti. fejleszti.
38
:
Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.
39
Minden olyan pályázati lehetőség kihasználása, ahol intézményünk pénzhez vagy az oktatás területén felhasználható eszközökhöz, egyéb támogatáshoz juthat.
10.
:
A Zsadányi Református Általános Iskola vezetőjére vonatkozó intézményi elvárások
A vezetői önértékelés területei A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény alapvető célja a tanulás támogatása. A vezető szerepe, hogy támogató tanulási környezetet hozzon létre, és biztosítsa azt, hogy az intézmény forrásait erre a célra használják fel. Mint irányító szakember, elsődleges feladatai közé tartozik az intézmény minden tagjának hatékony irányítása és menedzselése, valamint a tanulószervezet kialakítása, fenntartása és fejlesztése - fókuszban a tanulási eredményekkel. A vezetőnek mindezek alapján a következőkben megjelölt tevékenységeket kell ellátnia: Irányítania kell az értékközpontú nevelés, tanulás és tanítás folyamatát. Miután létrehozott egy magas elvárásokat támasztó, biztonságos és hatékony tanulási környezetet, valamint tanulási folyamatokat, a tanulás kultúráját és a teljesítés lehetőségét is meg kell teremtenie mindenki számára. A tanulás és a tanítás legjobb minőségét együtt kell megalapozni, fenntartani és fejleszteni egy olyan szisztematikus és szigorú rendszerrel, amelynek feladata a tanulási és a tanítási folyamatok nyomon követése, áttekintése, értékelése. A vezetőnek biztosítania kell mindezek létrejöttét, valamint azt, hogy megbízható értékelési rendszereket hozzanak létre vagy vegyenek át, használjanak megfelelően. A vezetőnek be kell építenie és folyamatosan alkalmaznia kell a saját gyakorlatában mind a már létező, megalapozott pedagógiai és andragógiai modelleket, elméleteket, mind pedig az új oktatási trendeket és innovációkat. Támogatnia és segítenie kell a kutatásokat és a tényalapú megközelítést a tanulásban és tanításban (ideális esetben részt is vesz ilyen tevékenységben). Kulcsjellemzők:
A vezetőnek biztosítania kell, hogy a tanulás és a tanítás a tanulói teljesítmény javulásához vezessen. A vezetőnek meg kell teremtenie a visszajelzés és az értékelés kultúráját, a fejlődés elősegítése érdekében. A vezetőnek biztosítani kell, hogy a tantervben feltüntetett tevékenységek kielégítsék az intézmény minden egyes tanulójának igényét. A vezető munkájában törekszik egy befogadó tanulási környezet kialakítására.
40
Önértékelési szempontok Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?
A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A Zsadányi Református Általános Iskola vezetőjére Elvárások vonatkozó intézményi elvárások Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában Az elmúlt három és félév feladatai között szerepelt az iskola célkitűzéseit, nevelési programját, megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és tevékenységrendszerét, arculatát tartalmazó pedagógiai feladatok meghatározásában. program elkészítése, a szinte folyamatos változásokat követő módosítása. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet Helyi tantervünket a NAT 2003 és a NAT 2012-re épülő új kerettantervek helyi igényeknek és helyi a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságoknak megfelelő kiegészítésével állítottuk sajátosságaihoz igazítja. össze. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, folyamatként kezeli. útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításáról, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyermeket tanulni. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során Olyan készség és képességfejlesztés folyik, amely a elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi további sikeres tanulás előfeltétele. a hangsúlyt.
Hogyan biztosítja a mérési,
A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére A kulcskompetenciák fejlesztése újszerű tanítási technikákat, változatos módszereket kíván a összpontosító nevelő-oktató munkát vár el. nevelőtestület tagjaitól. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, 41
eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.
értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba?
Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában?
A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi és levonja a szükséges szakmai tanulságokat.
eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.
A kompetenciamérés eredményeinek elemzését követően intézkedési tervet készítünk a gyengébb képességterületek fejlesztésére, a hiányosságok pótlására, az osztályok, az évfolyamok eredményének javítására az országos átlaghoz való közelítésére.
A pedagógusok végzik a tanulók tudásáról, képességeiről, neveltségéről képet adó felméréseket és azok értékelését 1-8. osztályig. Az átfogó mérések eredményeiről a félévi és év végi értekezleteken számolnak be. A tapasztalatok birtokában a munkaközösség vezető javaslatot tesz, segítséget nyújt a hiányosságok pótlására.
Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében.
Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és-követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.
Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába.
A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is.
42
A munkaközösségek kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét.
A formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője, célja az eredményes tanulás elősegítése.
Az iskolavezetés ellenőrző tevékenysége kiterjed az iskolai munka minden területére, az értékelés mindig fejlesztő célú.
Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz?
Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára, a tanulók képességeinek megfelelően.
Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére.
Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában?
Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést.
Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak.
43
Az 1-3. és 5-7. évfolyamon feladatunk az új kerettantervre épülő tanmenetek elkészítése.
A tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait az a pedagógus tudja eredményesen megoldani, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődési körét, tanulási szokásait, széleskörű módszertani repertoárral rendelkezik a differenciált tanulásszervezés terén. A hatékony tanítás ismérvei: - olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését, - a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása, - a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárása, korrekciók segítése, - kooperatív – a tanulók együttműködésén alapuló tanulási technikák alkalmazása, - a különböző szervezési formákban (osztálymunkában, csoportos oktatásban, tanulópáros megvalósításban, részben vagy teljesen egyéni oktatásban) előtérbe kerül a tanulók tevékenysége, önállósága, kezdeményezése, problémamegoldása, alkotóképessége, - az órákon érvényesül a tanulók képességeihez optimálisan igazodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, értékelésben.
Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje.
Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében.
44
Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében.
A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása A vezető feladata, hogy az intézményben közös értékeket fogadtasson el, amelyeket mindenki értelmezni tud, és amelyek mindenki tevékenységének részévé válhatnak. A jövőkép kialakítása, a megvalósítására irányuló stratégiaalkotás és a szervezet küldetésének tisztázása a vezető szerepének és munkájának kulcselemei. A vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy irányítsa annak a közös munkának a folyamatát, melynek során megszületnek a mindenki által elfogadott értékek és a jövőkép. A vezetőnek hatékony kommunikációjával és támogatásával kell elérnie, hogy ezek az értékek beépülhessenek a tevékenységekbe. A megvalósítás szakaszában következetesen képviselnie kell azokat az irányokat, amelyeket szervezeti szinten meghatároztak a jövőkép elérésével kapcsolatban. A vezető eredményességének kulcsa az is, hogy a jövőképhez vezető úton mind magának, mind pedig munkatársainak képes legyen szűkebb és tágabb célokat kijelölni. Ehhez tisztában kell lennie a változás folyamatával, és azzal, hogy miképp tudja kezelni a változás útjában álló ellenállást. A vezetőnek létre kell hoznia nyomon követő, áttekintő, értékelő rendszereket, majd ezek használatában aktívan részt kell vennie. A vezetőnek tudnia kell reagálni a belső és a külső értékelés eredményeire. Tudnia kell, hogy miképp kezelje az összetettséget és a káoszt. Alapvető elvárás vele szemben, hogy folyamatosan tájékozódjon és tájékoztasson az új oktatási trendekről, szakpolitikai változásokról, amelyek érintik a hétköznapi gyakorlatot is. Azért, hogy az irányokat, célokat meghatározza, és fenntarthatóan működtesse a szervezetet, fel kell térképeznie a környezeti és a fenntarthatósági tényezőket (pl. elemző eszközök alkalmazásával). A vezetőnek képesnek kell lennie arra is, hogy beazonosítsa azokat a területeket, amelyek fejleszthetők az intézményben. Biztosítania kell a közösen kitűzött irányok felé való haladást, miközben egy átlátható tanulási kultúrát alakít ki, és ezt fenntartja az intézményben. Kulcsjellemzők:
A vezetőnek tudnia kell közös értékeken alapuló jövőképet képviselnie az iskolával kapcsolatban, amelynek célja az aktuális gyakorlat és a tanulói eredmények javítása. A vezető mindennapi tevékenysége olyan stratégiát követ, amely az intézményi célok eléréséhez mindenki számára megvalósítható lépéseket kínál. A vezető az intézmény céljainak eléréséhez stratégiai lépéseket tesz, a változás kihívásokkal teli folyamatát megérti, és arra konstruktívan reagál. A vezető egy változásokra nyitott környezetet teremt, és konstruktív kapcsolatot létesít a változásban érintett szereplőkkel. A vezető megosztja a vezetést munkatársaival, és a fejlesztést a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozza.
45
A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?
Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra?
A Zsadányi Református Általános Iskola vezetőjére vonatkozó intézményi elvárások A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi Pedagógiai program az iskolai nevelés-oktatás az intézmény külső és belső környezetét, a alapdokumentuma. Tartalmazza oktató nevelő folyamatban lévő és várható változásokat. munkánk célkitűzéseit, tartalmi elemeit, meghatározza a következő évek fejlesztési elképzeléseit. Programunk minden pontja alkalmazkodik a helyi igényekhez, lehetőségekhez, figyelembe veszi azokat a sajátosságokat, amelyek településünk, szűkebb környezetünk adottságaiból, jellegéből következnek. Programunk gyerekközpontú, minden elemében közvetve, vagy közvetlenül a gyermek személyiségének képességének fejlődését, ismereteinek tervszerű gyarapodását szolgálja. Elvárások
Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.
Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.
Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.
Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői programban megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.
Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait.
Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okai
A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.
46
A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.
Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.
Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.
Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?
Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.
Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.
Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.
Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.
Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?
Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését
Jártasságot szerzett a nagy jelentőségű, hosszútávra szóló stratégiai tervezésben, és a rövidtávú kivitelezést ütemező operatív tervek készítésében, a pedagógia és tanterv előkészítő munka szervezésében, összehangolásában.
A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.
A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.
A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források).
A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít.
Az iskolavezetés eredményes működésének feltétele az igazgató előkészítő munkája. Előnye, hogy lerövidíti az információáramlás útját, a tagok tájékoztatják a testület tagjait, közreműködnek a döntések megismertetésében, elfogadásában, emellett képviselik az őket delegáló pedagógusok álláspontját.
Mind az iskolavezetés mind a nevelőtestület jelentős része nyitott az innovációra, olyan tanulási módszerek
Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?
A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulástanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.
47
bevezetését szorgalmazza, ahol a gyerekek aktív részesei a tanulási – tanítási folyamatnak.
48
Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása A vezetőnek meg kell őriznie, fenn kell tartania a professzionális munkavégzés iránti motivációját. Tudatában kell lennie a szerepével járó etikai és erkölcsi aspektusoknak. A sikeres vezetők személyiségjegyeinek a megismerése segítheti a vezetőket saját fejlődésükben. A vezető hatékonyan kommunikál a különböző médiákon keresztül. Olyan tulajdonságok, mint az optimizmus, felelősségvállalás, megbízhatóság, az elszámoltathatóság megértése, a tényeken alapuló döntéshozatali képesség, vállalkozókészség, eltökéltség, fogékonyság, következetesség a másokkal való munkában, önállóság, tudatosság, hitelesség, kreativitás, mind a sikeres intézményvezetés kulcstényezői. Önismeret és önértékelés, a saját erősségeik, a személyes és szakmai fejleszthető területek ismerete, valamint a kritikus önreflexió képessége teszik lehetővé a vezető számára a feladatok kiadásának és a vezetés megosztásának megfelelő kezelését. A vezetőnek tudnia kell kezelni a benne lévő belső feszültséget. A vezetőnek be kell építenie a saját gyakorlatába mind a már létező, megalapozott pedagógiai és vezetési modelleket, elméleteket, mind pedig az új oktatási trendeket és innovációkat, azok folyamatos alkalmazásával. Támogatnia és segítenie kell a kutatásokat és a tényalapú megközelítést a tanulásban és a tanításban (ideális esetben részt is vesz ilyen tevékenységben).
Kulcsjellemzők:
A vezető kritikusan reflektál a saját személyiségére, viselkedésére, cselekedeteire, és (ha szükséges) felülvizsgálja saját döntéseit (önreflexió és önértékelés). A vezető folyamatosan fejleszti az interperszonális erősségeit, és igyekszik legyőzni a gyengeségeit (interperszonális fejlődés). A vezető folyamatosan naprakész szakmai ismeretei terén ahhoz, hogy az intézmény jövőképét megalkossák, céljait meghatározzák és elérjék (szakmai stratégiai és operatív vezetői fejlesztés). A vezető felismeri az oktatáshoz kötődő erkölcsi és etikai körülményeket, betartja a szakma etikai szabályait, és elfogadja a vezetéssel járó felelősséget (etikai és erkölcsi fejlődés). A vezető hatékonyan kommunikál, valamint mélyen elkötelezett a tanulók oktatása, a tanárok és önmaga képzése és fejlesztése iránt (hatékony kommunikáció és elköteleződés).
49
Önértékelési szempontok Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója?
Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére.
Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.
Hogyan fejleszti saját vezetői tevékenységét, hatékonyságát?
Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása A Zsadányi Református Általános Iskola vezetőjére Elvárások vonatkozó intézményi elvárások Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, eszközeit, felhasználja az eredményeit. felhasználja az eredményeit.
Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli.
A vezető munkájában érvényesül a demokratizmus. A célok – feladatok meghatározásában, a döntések előkészítésében, támaszkodik az iskolában működő szervezetek, pedagógusok, dolgozók javaslataira, véleményére.
Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.
Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat.
Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat.
Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. A tanári szakma és az iskolavezetés területein rendelkezik az új szakmai információkkal, és bővíti azokat.
Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt?
50
Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. A tanári szakma és az iskolavezetés területein rendelkezik az új szakmai információkkal, és bővíti azokat.
Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?
Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit.
Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit.
Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.)
A vezető legyen széles látókörű, nyílt, őszinte, törekedjen a jó munkakapcsolat kialakítására.
A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.
A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.
Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.
Ha a körülmények változása indokolja a vezetői program tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.
51
Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása A vezetőnek tudnia kell, hogyan inspirálja a kollégáit minőségi teljesítmény elérésére (hogy a lehető legtöbbet fejlődjenek a kapott visszajelzések és az önreflexió segítségével), illetve hogy milyen módon hasznosítsa az intézményi önértékelést. A humánerőforrás-fejlesztés és -menedzsment területen irányítja a munkaerő toborzást, a kiválasztást, a betanítást és a mentorálást, a monitoring és értékelés módszereinek, technikáinak ismeretével és alkalmazásával az önértékelést. Ahhoz, hogy az intézmény a kitűzött célokat elérje, tudnia kell, hogyan építsen csapatot, és hogy a munkatársak tudását a célok elérése érdekében hogyan mozgósítsa. Mások menedzselése során magas szintű etikai és morális szempontokat kell figyelembe vennie. A társadalmi igazságosság ismerete és alkalmazása támogatja az intézményvezetőt személyes és szakmai kapcsolatainak kiépítésében. Az egyenlőség és méltányosság alapelveinek figyelembevételével kell cselekednie. Kollégáival hatékonyan kell kommunikálnia, időben kell visszajelzést adnia, és képesnek kell lennie arra, hogy kezdeményezze és támogassa a párbeszédet és a jó gyakorlatok átadását. Ahhoz, hogy fejlessze az intézmény helyi közösség általi támogatottságát, hatékony partnerségeket kell megalapoznia és fenntartania. A vezetőnek tudnia és értenie kell, hogyan alakítson ki olyan körülményeket, melyekben a kollégáit érő stressz jelentősen csökkenthető. Tudnia kell, hogyan kezeljen konfliktushelyzeteket, illetve, hogy ezek előfordulását hogyan csökkentse. Képesnek kell lennie a feladatok delegálására, tudnia kell, hogyan alkalmazza a megosztott vezetés koncepcióját.
Kulcsjellemzők:
A vezető inspirálja, motiválja és ösztönzi a kollégáit és a tanulókat, valamint támogatja őket abban, hogy pozitívan álljanak a nevelésben és az oktatásban megjelenő kihívások elé (inspiráló vezetés). A vezető megosztja a vezetést munkatársaival; a fejlesztést a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozza. A vezető a közös/megosztott vezetés különböző formáira építve hatékony csapatmunkát teremt, koordinál, és ebben részt is vesz (csapatépítés és megosztott vezetés). A vezető biztosítja, hogy a munkatársak, az intézmény és más érintettek az igényeiknek és a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelő szakmai továbbképzésben részesüljenek (szakmai továbbképzés). A vezetőnek feladata, hogy a pedagógusokat a szakirodalom kritikus olvasására ösztönözze a tanítási gyakorlatuk fejlesztésének érdekében. A vezető döntéseket hoz, problémákat old meg, konfliktushelyzeteket kezel (mások szempontjait és a különböző társadalmi és kulturális sokféleségből adódó nézőpontokat figyelembe véve) (kommunikáció és közös döntéshozatal). A vezető elfogadó, pozitív környezetet, a tudásmegosztásra, valamint a közös célok elérésére nyitott, támogató kultúrát alakít ki, betartva az erkölcsi és etikai normákat mások vezetése közben (intézményi légkör és erkölcsi szempontok).
52
Önértékelési szempontok Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival
Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása A Zsadányi Református Általános Iskola vezetőjére Elvárások vonatkozó intézményi elvárások A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. közvetlen irányítása mellett végzik.
A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében.
Az intézményvezető helyettes feladat- és hatásköre valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmazza.
Ellenőrzési tevékenysége kiterjed az iskolai munka minden területére – óralátogatások, napközis foglalkozások látogatása
A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.
Mind az iskolavezetés mind a nevelőtestület jelentős része nyitott az innovációra. Fejlesztő munkánk többrétű, a módszertani fejlesztés, fejlődés a kollegák többségének természetes igénye.
Az iskolánkban kialakult széleskörű tevékenységrendszer, az összetett pedagógiai feladat, a sokféle versenyre való felkészülés, felkészítés és a középiskolák igényeinek való megfelelés olyan
Hogyan vesz részt személyesen a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében?
Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?
Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében.
A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.
Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében.
Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére.
Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít.
53
Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében;
Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?
Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?
Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.
Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.
A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával).
Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek.
A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény
54
szakmai kihívást jelent a nevelőtestület tagjai számára, amely lehetővé teszi az önmegvalósítást, felébreszti a kollegákban a folyamatos szakmai fejlődés igényét. A munkaközösség tagjainak együttmunkálkodása fejleszti a pedagógiai munkaközösség munkakultúráját, segíti az öntevékenység kibontakoztatását, a jó munkahelyi közérzet és kapcsolatok kialakítását.
Az intézményvezetője felel a DÖK-tal való együttműködésért. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógusvezető és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze.
A megosztott vezetés céljából szükség esetén vezetői tanácsadó csoportot működtet ( tágabb körű vezetés például munkaközösség-vezetők, szülői képviselők stb. - bevonásával). Az iskolai hagyományok alapján minden iskolai szervezet, munkaközösségek, BECS vezető, DÖK vezetője, tagjai, a bővebb iskolavezetésnek. Így az iskola vezetési struktúrája a szervezeti felépítésnek felel meg.
A gyerekek alacsony tanulási motivációja, az érdeklődés hiánya szükségessé teszi új tevékenyalapú, a tanulók együttműködésén alapuló tanulási módszerek alkalmazását. Ezek a módszerek egyre nagyobb teret kapnak nevelő-oktató munkánk során.
Elősegítjük, sok esetben ösztönözzük a szakmai kihívásoknak való megfelelést azzal, hogy a kollegák
szakmai céljainak, valamint a munkatársakszakmai karriertervének.
Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)?
Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?
Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató
Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki.
vegyenek részt a tudásukat kiegészítő illetve megújító továbbképzéseken. Elsősorban az újonnan megjelenő szakmai, pedagógiai feladatok ellátásához szükséges speciális ismeretek megszerzésére törekszünk. Arra is van lehetőség, hogy olyan pedagógusok vegyenek részt tanfolyamokon, akik szeretnének valamely speciális tudás birtokába jutni Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.
Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki.
Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.
Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. Nevelőtestületi értekezletek és azok témái.
A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.
Iskolavezetőség ülésein történik az oktatás-nevelő munka során felmerülő, a nevelőtestület egészét, a tanulói ifjúságot érintő kérdések megvitatása, egységes álláspont kialakítása, döntések előkészítése.
Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.
Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.
Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.
Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és válasz ad kérdéseikre.
55
kultúra megteremtése érdekében?
Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket.
Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulás folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartása).
Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.
56
Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket.
Nevelő - oktató munkánk alapfeltétele a tanulók tanórai, szünetbeli megfelelő magatartásának kialakítása, a viselkedéskultúra javítása. Ennek érdekében elengedhetetlen a szigorú, következetes bánásmód. és az egységes nevelési előírások alkalmazása, a Házirend tartalmának ismertetése, annak pontos betartása.
Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.
Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Ahhoz, hogy az intézmény vezetője hozzájáruljon az intézmény céljainak eléréséhez, a következő kulcsfontosságú felelősségi köröket és szerepeket kell betöltenie: biztosítania kell, hogy az intézmény üzemeltetése hatékonyan és eredményesen, a vezető jogi hatáskörének megfelelően történjen, továbbá gondoskodnia kell az intézményhez kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek hatékony és eredményes elvégzéséről. A vezetőnek hatékonyan kell beosztania mások és önmaga munkaidejét, és felügyelnie kell, hogy mások hatékonyan végzik-e napi intézményi munkájukat. Az intézményműködés menedzselésének képessége a vezető egyik kulcsfontosságú kompetenciája annak érdekében, hogy az intézmény hatékonyan működhessen. Az vezetőnek - hatás- és jogkörének megfelelően - biztosítania kell az intézmény céljainak elérése érdekében az intézmény pénzügyeinek hatékony menedzselését, emellett hatékony munkaerő-gazdálkodást kell folytatnia. Hatékonyan kell menedzselnie a megbeszéléseket és az információáramlást. A vezetőnek tudnia kell időbeosztása alapján feladatait priorizálni (egyúttal megtartani józan ítélőképességét). Tudnia kell létrehozni és fenntartani hatékony, gazdaságos és hatásos adminisztrációs rendszereket, valamint tudnia kell döntési jogköröket delegálni, és feladatköröket elemezni. Elengedhetetlen, hogy a vezető hatékonyan tudjon együttműködni a külső partnerekkel, és képes legyen együtt dolgozni helyi, regionális rendszerekkel, a hatóságokkal és az oktatásért felelős minisztériummal. Kulcsjellemzők:
A vezető elemzi és hatékonyan, a jogszabályi követelményeknek megfelelve kezeli az intézményi erőforrásokat, beleértve a humán, pénzügyi, technológiai, fizikai stb. erőforrásokat.
A vezetőnek fontos az intézmény arculata, megítélése és arra törekszik, hogy az iskoláról pozitív képet alakítson ki.
A vezető hatékony idő- és erőforrás-menedzsmentet biztosít.
A vezető a rendszer irányelveit betartva irányítja, és átláthatóan menedzseli a munkafolyamatokat.
A vezető a belső és a külső partnereket bevonó kommunikációt alkalmaz.
57
Önértékelési szempontok Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése?
Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének?
Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása A Zsadányi Református Általános Iskola intézmény Elvárások vezetőjére vonatkozó intézményi elvárások Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény Az intézményvezető felel az intézmény szakszerű, törvényes működéséért. működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz tájékoztatja. szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja. Az érintettek tájékoztatására többféle Az intézmény közösségének kapcsolattartási formái: kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) nyíltnapok. működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít valósít meg. (egyenletes terhelés, túlterhelés meg. (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülése, stb.) elkerülése, stb.)
Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)?
Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök).
Az intézmény működését garantáló szabályok, a cél, hogy biztosítsuk az oktató-nevelő munka napi végzéséhez szükséges optimális (biztonságos) körülményeket.
Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés
Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.
A Nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánossága – PP, Helyi tanterv, SZMSZ, Házirend hozzáférhető papíralapon az igazgatói irodában, tanári
58
szobában, elektronikusan az iskola honlapján.
nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását?
Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?
Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?
A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomonkövethetőségét, ellenőrizhetőségét. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében.
Nyíltnapok, szülői értekezletek
Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét.
Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Az iskolákkal szemben egyre kifejezettebb lett az igény, hogy szervesen illeszkedjenek környezetükhöz, azonosítsák partnereiket, és feleljenek meg az iskolahasználók elvárásainak.
Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, iskolaszék) történő kapcsolattartásban.
Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.
Törekedjen az intézmény érdekeinek érvényesítésére, a nevelési-oktatási problémák megoldására az együttműködő szervekkel való jó kapcsolat kialakítására (fenntartó, szülői szervezet, társintézmények).
Fontos a rendszeres, kiegyensúlyozott kapcsolat, együttműködés a fenntartóval. A jogszabályok által előírt tájékoztatási kötelezettségek mellett folyamatos a párbeszéd az iskola működésével, fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben.
59
11.
A Zsadányi Református Általános Iskola intézményre vonatkozó intézményi elvárások
Az intézményi önértékelés területei
Pedagógiai folyamatok Az intézmény vezetése a belső és a külső partnerek bevonásával alkotja meg az intézményi stratégiai és operatív terveit (pedagógiai, nevelési program). A stratégiai tervezés eredménye a pedagógiai program, amely rögzíti a célokat, amelyek befolyásolják az intézményi pedagógiai folyamatok. A terület értékelése során elsősorban tehát a pedagógiai programban vagy más stratégiai dokumentumban megtalálható, a célok elérését biztosító elsősorban pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatosságát, az eredményeknek megfelelő és szükséges korrekciók elvégzésének hatásosságát, fejlesztő jellegét kell vizsgálni. Kulcsjellemzők: Az intézmény pedagógiai programja és alaptevékenysége világos, a tanulási-tanítási folyamat tervezése, megvalósítása, ellenőrzése és értékelése során a tanulói alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére koncentrál. Az intézmény céljai eléréséhez rendelkezik stratégiai és operatív tervekkel, amelyek elkészítéséhez, fejlesztéséhez megfelelő információkat szerez be, és bevonja az intézmény külső és belső partnereit. A tervek megvalósítása nyomon követhető, a napi pedagógiai gyakorlat a célok megvalósítását szolgálja. Az intézmény törekszik arra, hogy a pedagógusok tanítási gyakorlata szabályozott és tervezett legyen. Az intézményben működő ellenőrzési rend alapján a tervek megvalósításának eredményessége és hatékonysága pontosan meghatározható. Az értékelések eredményeinek visszacsatolása megtörténik, és az az intézményi fejlesztések egyik alapját képezi.
60
Intézményi elvárások Pedagógiai folyamatok - Tervezés Önértékelési szempontok
Elvárások
Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?
Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.
A Zsadányi Református Általános Iskola intézményre vonatkozó belső intézményi elvárások Az intézmény vezetése a belső és külső partnerek bevonásával alkotta meg az intézmény stratégiai és operatív terveit. Az intézmény, mint szervezet, munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen. Érvényesüljenek a stratégiai tervezés jellemzői és folyamata.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerőpiaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény
61
Az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének a megítélését az intézmény stratégiai és operatív dokumentumaiban megjelenő mérési, demográfiai, munkaerőpiaci és más külső mutatók azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése segíti.
A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény
munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.
Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?
Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.
munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.
Intézményünk fenntartója a Zsadányi Református Egyházközség. Az iskola igazgatójának a feladata az állandó kapcsolattartás, tájékozódás, tájékoztatás, egyeztetés, az iskola érdekeinek a képviselete.
Az ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, az intézkedési tervekből készül el az ötéves intézkedési terv.
Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe.
Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.
Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.
Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a
Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a
62
dokumentumokban nyomon követhető.
A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az 5 éves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.
Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.
Hogyan történik a tervek megvalósítása?
63
dokumentumokban nyomon követhető.
Az intézmény éves munkatervét az igazgató dolgozza ki, melyben figyelembe veszi a Pedagógiai programban megfogalmazott célokat, azok mikéntjét, a vezetői program kitűzött célokat, az ötéves intézkedési terv feladatait, valamint az adott tanévre elkészített továbbképzési tervet. A szakmai munka szervezésének, összehangolásának legfőbb színtere a munkaközösség. A szakmai pedagógiai munka 2 munkaközösségben folyik. Az iskola éves munkaterve alapján a munkaközösség vezetők és a DÖK vezetők figyelembe veszik a kitűzött célokat és összeállítják a munkaközösségek és a DÖK éves munkatervét. A Pedagógiai program tartalmazza oktatónevelő munkánk célkitűzéseit, tartalmi elemeit, meghatározza az elkövetkező évek fejlesztési elképzeléseit. Programunk minden pontja alkalmazkodik a helyi igényekhez, lehetőségekhez, figyelembe
veszi azokat a sajátosságokat, amelyek településünk, szűkebb környezetünk adottságaiból, jellegéből következnek.
Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra?
Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.
Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
64
Iskolai nevelő-oktató munkánk feladata, hogy az általunk képviselt értékek, az egységes és alapvető követelmények, valamint az ezekre épülő differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, személyre szabott értékelés egyaránt segítsék a gyerekek személyiségének a fejlődését. A tanulók közösségi emberré nevelése, szocializációja az iskola keretei között főként az osztályhoz kapcsolódik. Itt zajlik a tanulók közös életének jelentős része, s az iskola fő funkciója a tanítástanulás is elsősorban az osztályrendszeren belül érvényes. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportokra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, a tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Az új kerettanterv bevezetése mellett nagy gondot fordítottunk oktató-nevelő munkánk színvonalának megőrzésére. Az intézmény éves munkaterve a félévi és az év végi beszámolóval összhangban van,
Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya?
A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok - a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságait figyelembe véve - megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében.
egymásra épül. A félévi és az év végi értekezletek alkalmával az intézményvezető beszámol az eltelt időszak eseményeiről, eredményeiről, majd kitűzi a következő időszak feladatait. A tanév végi beszámoló megállapítása alapján történik a következő tanév tervezése. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok - a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságait figyelembe véve - megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében.
A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.
A 2015/16-os tanévben oktató-nevelő munkánkat az 1., 2., 3. és 5.,6., és 7. évfolyamon a NAT 2012-re épülő kerettantervek alapján kell alkalmaznunk.
A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, egyéni fejlesztési
Az minden évfolyamon az előző években kidolgozott tanmeneteket figyelembe véve
65
az osztály képességeit alapul véve kell megszerveznünk oktató-nevelő munkánkat. A teljes pedagógiai folyamat a tanmenetekben, naplókban és a tanulók produktumaiban követhetőek.
tervekben. A naplókban, valamint a tanulói produktumokban.
Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?
Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.
Az igazgató évente ellenőrzési tervet készít az aktuális tanév feladataira, amely az éves munkaterv része. A vezetőség az ellenőrzési feladatokat az SZMSZ-ben meghatározottak szerint osztja el. Az iskola vezetése a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. Augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket és elkészíti az ellenőrzési tervet, mely az aktuális tanév feladataira épülve az éves munkaterv része. Az intézményi stratégiai dokumentumok alapján az intézményvezető, az intézményvezető helyettes és a munkaközösség vezetők belső ellenőrzést végeznek az intézményben. Az ellenőrzési tervben rögzítik az ellenőrzésre kijelölt területeket, azoknak időpontjait havi lebontásban.
Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal,
Az ellenőrzési tervben megjelölik, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen
66
milyen eszközökkel ellenőriz.
gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.
Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.
NET-FITT és év végi tantárgyi mérések
A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.
67
Az intézmény átfogó mérési, értékelési rendszerében évfolyamonként és tanulónként nyomon követjük a tanulók tudását és fejlődését az eszköztudást biztosító tantárgyakból. (magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv és informatika). A tantárgyi mérések lebonyolítását, összeegyezését, elemezését a fejlesztés területeinek és módszereinek kijelölését a szaktanárok végzik. Ezeken túl év eleji diagnosztizáló, félévi és év végi összegző méréseket is végeznek.
Az ellenőrzések eredményeit felhasználják
az intézményi önértékelésben.
Hogyan történik az intézményben az értékelés?
Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben.
Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik.
Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja.
Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik.
Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez.
Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez.
Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket.
Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket.
Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit.
Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, (szülők), és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit.
Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli
Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli
68
Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?
(ld. Eredmények terület). Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.
A gyerekek és a szülők számára ismert és elfogadott értékelési rendszert alkalmazunk. Két fő módozata van: minőségi értékelés, mennyiségi értékelés. Az értékelés formái: diagnosztikus, formatív, szummatív, önértékelés.
Intézményünkben a helyi tantervben megfogalmazott egységes értékelést alkalmazzuk. A feladatlapos témazáró dolgozatoknál elért pontszámokat a megadott százalékos kulcs alapján váltjuk át osztályzatra. Résztémák számonkérésével a szaktanár állapítja meg az értékelés határait. Az alacsony
A tanulók értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.
69
(ld. Eredmények terület). Az évek során kialakult a tanulók tantárgyanként és évfolyamonként rendszeresen mérése, melyekből a követelmények teljesítésére, a tanulók fejlődésére vonunk le következtetéseket. A munkaközösségek éves tervükben hónapokra lebontva tervezik meg a mérési tervben szereplő méréseket. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszert működtetünk. – pld. év eleji felmérés, Difer mérés.
óraszámú tantárgyak esetében félévenként 3 jegynek kell lennie, a magasabb óraszámú tantárgyaknak havonta legalább egynek.
A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető.
A szaktanár, de főleg az osztályfőnök kötelessége, hogy minden osztályzat az ellenőrzőbe kerüljön. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolunk a tanulónak és szüleinek, illetve gondviselőjének. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Az elsős tanulók DIFER mérését elvégezte az elsős kollega, A mérések eredményeinek elemzését követően az osztálytanító megtervezi és elvégzi a tanulók folyamatos fejlesztését.. A kompetenciamérés már csak a 6., 8. évfolyam tanulóira terjed ki. A mérés eredményeit osztályonként, a
A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető.
A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.
Mi történik az ellenőrzés eredményeivel?
Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógusértékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez.
70
Az intézmény a nevelési és tanulási
71
munkaközösség vezető meghatározza a fejlesztendő területeket. A pedagógusok önértékelésének elvégzésekor a kapott eredmények alapján meg kell határozni a fejlesztendő területeket az értékelt kollegáknak ki kell töltenie a fejlesztési tervet, melynek teljesültsége a következő teljesítménymérés alapja. Az egyéni teljesítmény mutatókból nevelőtestületi összesítőt kell készíteni, melyet nyilvánosságra kell hozni. Az önértékelést megelőzően az intézmények a pedagógiai programban rögzített céljaiknak, valamint saját pedagógus értékelési rendszerüknek megfelelően értelmezik az általános elvárásokat. Az így kapott pedagógusokkal szembeni intézményi elvárási rendszert rögzítik a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt elérhetővé teszi az érintett pedagógusok számára. Tanítványaink körében a tehetséggondozás már kialakult hatékony formáit alkalmazzuk. Két területen (magyar nyelv és irodalom, matematika) folytatjuk. Ezeken a területeken tehetségfejlesztő programokat alkalmazunk. Emellett bővítenünk kell a hátrányos helyzetű,
eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.
tanulásban leszakadó tanulók eredményes foglalkoztatásának módjait felzárkóztató foglalkozások indításával. Továbbfolytatjuk az olvasás, szövegértés, a matematikai eszköztudás kiemelt fejlesztését, hogy a kompetenciamérés eredménye folyamatosan javuljon, közelítsen az országos átlaghoz.
A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek
72
A fejlesztésekhez az évek során összegyűlt gyakorló feladatok gyűjteménye, valamint a jó gyakorlatok is hozzásegítenek az eredmények javításához. A felzárkóztató foglalkozásokon kívül a korrepetálások, egyéni fejlesztő foglalkozások, valamint a napközi foglalkozásai is hozzájárulnak a hiányok pótlásához. A fejlesztések eredményeit a visszamérések igazolják.
Személyiség- és közösségfejlesztés Az intézmény egyik legfontosabb feladata a tanulási-tanítási folyamat során a személyiség- és közösségfejlesztés kereteinek biztosítása. Felkészültnek kell lennie a személyre szabott nevelés-oktatás feladatainak ellátására, valamint a tanulási nehézségek kezelésére és a tehetségek fejlesztésére, gondozására (kiemelt figyelmet igénylő tanulók). A közösségfejlesztő tevékenység az intézmény hagyományaival és a tanulók személyes kompetenciáinak fejlesztésével összhangban történik meg. Kulcsjellemzők:
Az intézmény munkájában kiemelt figyelmet kap az egyes tanulói kulcskompetenciák fejlesztése. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka keretei az egyes tanulók személyes és szociális készségeinek, képességeinek figyelembe vételével kerülnek kialakításra. Megfelelő módon történik meg az egyéni tanulási módszerek, programok bevezetése és működtetése, például a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. Az intézményben alkalmazott tanítási- és tanulásszervezési eljárások a különböző szociális hátterű, képességű és érdeklődésű tanulók együtt tanulását szolgálják. Az intézményben a tanulói közösségek tevékenysége tudatos tervezés alapján zajlik, alkalmanként megtörténik a külső partnerek bevonása is.
73
Személyiségfejlesztés Önértékelési szempontok Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?
Hogyan ismerik meg az egyes tanulók személyes és szociális készségeit, képességeit?
Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit
Elvárások
A Zsadányi Református Általános Iskola intézményre vonatkozó specifikus intézményi elvárások A neveltségi, tanulási stílus, attitűd vizsgálatokat az osztályfőnökök bonyolítják, elemzik és értékelik. Az eredményeket visszacsatolják pedagógiai, közösségformáló, személyiségfejlesztő tevékenységükbe. A DÖK-ben való részvétellel kialakítjuk és fejlesztjük a tanulók szervező és vezetőképességüket, feladattudatukat, kötelességérzetüket, egyéni kiállásukat és együttműködési képességüket.
A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, egyéni fejlesztésre).
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.
A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használnak az intézményben erre a célra.
A figyelem középpontjában a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése áll.
74
Iskolánk életében az oktató-nevelő és kulturális munka területén igen sok, a közösségben tovább élő, tudatosan ápolt sikeres tevékenység, hagyomány él. A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használunk az intézményben erre a célra. Gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógiai és osztályfőnöki munka során. A kulcskompetenciák mindegyike fontos, mert hozzájárulhat a sikeres élethez egy
tudásalapú társadalomban. Oktatásunknak alapvető szerepe van abban, hogy tanulóink megszerezzék ezeket a kulcskompetenciákat tanulmányaik során.
(különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?
A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére.
Iskolai nevelő- és oktató munkánk feladata, hogy az általunk képviselt értékek, az egységes és alapvető követelmények, valamint az ezekre épülő differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, személyre szabott értékelés egyaránt segítse a gyerekek személyiségének fejlődését.
A pedagógusok megosztják egymással ezirányú módszertani tudásukat.
Az alsó tagozatosok ismeretrendszerére az jellemző, hogy elsősorban szemléleti alapon és konkrét fogalmak formájában szereznek közvetlen tapasztalatokat, a valóság objektív és anyagi jellegéről. A felső tagozatban már megismerik a valóság mélyebb összefüggéseit feltáró, elvont törvényszerűségeket, mind a természetben, mind a társadalomban.
A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.
Különböző módszerekkel megismerhetjük a gyerekek életmódját, szokásaikat, beállítódásukat. Ezen ismeretek alapján tervezzük meg személyiségfejlesztő programunkat, szorosan együttműködve az
75
iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőkkel a nevelő hatásos egységének megteremtése céljából. A tanulás, a játék, a közösségi megbízatások a különböző munkák a személyiségformálás alapjai. 18. évfolyamig a napközi foglalkozásai is hozzájárulnak a személyiségfejlesztéshez, ezenkívül a DÖK-ban való részvétellel is fejlesztjük kötelességérzetüket, egyéni kiállásukat.
Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető: az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.
76
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető: az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.
Az SNI gyermeknek, tanulónak joga van, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódot a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Egyéb pszichés fejlődési zavarral (részképesség kieséssel) küzdő gyerekek a normál osztályokban tanulnak. Pszichés fejlődési problémáik leküzdésére
a szakértői véleményben meghatározott óraszámban és a kijelölt fejlesztési területeken fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus foglalkozik velük, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében.
Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.
Az intézménytámogató rendszert működtet: Felzárkóztatást, egyéni megsegítést célzó egyéni/kiscsoportos foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt és ezt be is vezeti. Képzési-, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket.
77
Intézményünk speciális gyermekvédelmi feladatokkal is foglalkozik. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek családi környezetére, viszonyaira, iskolai közösségi helyzetére, tanulmányi előmenetelére különösen figyel. Az intézmény vezetése és az érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. Tanulóink hátrányának csökkentésére tanítási órákon, napközis foglalkozásokon, de a tanórán kívüli foglalkozások keretében is törekednünk kell. Az intézménytámogató rendszert működtet. Felzárkóztatást, egyéni megsegítést célzó egyéni/kiscsoportos foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki, vagy át és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal stb.
Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?
Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. stb. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása és azok bevezetésének megtervezése.
Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak, minden tanuló státusának megfelelő speciális megsegítésben részesül.
78
A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata. Elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása, az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása: az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A BTMN tanuló az, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos technikákat mutat, iskolán
belüli felzárkóztatásban, illetve tantárgyi fejlesztő foglalkozásokon vesz részt. A beszédfejlesztése érdekében logopédiai ellátásban is részesül.
Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával és a tanulók állapotával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat, használják a tanulás tanításának módszertanát.
Kiemelten fontos fejlesztési feladat: az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása, az információszerzés feldolgozás képességének fejlesztése, a kommunikációs képességek erősítése, a szociális kompetenciák fejlesztése, a térbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A kulcskompetenciák fejlesztése, a kompetencia alapú oktatás újszerű tanulási technikákat, változatos módszereket kíván meg a nevelőtestület tagjaitól.
A tanulók tudásának értékelése a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feleletek alapján történik. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetében is kívánatos legalább három érdemjegy. Az
Hogyan történik az egyes tanulói teljesítmények értékelése?
Az intézményben a tanulók teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztés-központú.
79
intézményben a tanulók értékelése egyedi és fejlesztésközpontú. Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévkor szövegesen, 2. évfolyamon év végétől 8. évfolyamig osztályzattal történik a tanulók értékelése.
Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
Az intézmény vezetése - a pedagógiai programban meghatározottak szerint számon kéri a tanulói teljesítmények pontos feldolgozását és nyomon követését is.
A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni a tanórák folyamán. A tanulók munkáját mindig értékelni kell, ügyelve a pozitív, előremutató, biztató hangra. Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóval, illetve az ellenőrzőn keresztül a szülőkkel is.
A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.
A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik. A teljes körű iskolai egészség fejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztés alapfeladat rendszeres végzését jelenti minden tanulóval, a teljes tantestület és a szülők bevonásával. az egészséges táplálkozás megvalósítása
-
80
-
-
A téma megjelenik a tervezésben és a tanórákon, nyomon követhető a tanulói dokumentumokban.
A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.
81
mindennapos testnevelés, testedzés minden gyerek számára a gyermek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával az egészség fejlesztéshez kapcsolatos tananyagot feldolgozó tantárgyak hatékony oktatása. Az osztályfőnökök minden évfolyamon foglalkoznak a tanulók testi-lelki egészségének védelmével. Iskolánkban a környezetismereti, a technika és az osztályfőnöki órákon valamint a napközis foglalkozásokon van lehetőség a környezettudatos életmódra nevelésre.
A tanórán kívüli tevékenységek során a labdarúgásban, asztaliteniszben, Szépapókupá-ban már hagyományos versenyeinket meghirdetjük. Megismerkedünk a biztonságos közlekedés szabályaival. „Tanulj a természettől! A nemzetközi 4H program hazai adaptációja”
Közösségfejlesztés Önértékelési szempontok Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?
Elvárások
A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.
A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.
A tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok közötti kapcsolatok jók.
Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcseréről és
82
A Zsadányi Református Általános Iskola intézményre vonatkozó specifikus intézményi elvárások Az osztályfőnökök ebben a tanévben is nagy gondot fordítottak az osztályközösség fejlesztésére.
A közösség fejlődésében nagy szerepe van a tanórán kívüli közös tevékenységeknek, szabadidős programoknak. Így a felsősök által szervezett, az ünnepkörökhöz kötődő buliknak, egy és többnapos osztálykirándulásoknak.. Emellett kihasználjuk a közös munkavégzés közösségfejlesztő erejét: papírgyűjtés, szemétszedés, egészségnap stb.
A DÖK rendezvényei, az egyházi rendezvények, ünnepek, a suli-bulik, a Mikulás és karácsonyi ünnepségek, farsangi rendezvények, osztálykirándulások, táborok, Hittantábor, jó lehetőséget nyújtanak a tanulók közötti, valamint a tanulók és a pedagógusok közötti jó kapcsolat kialakítására.
Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: különböző
együttműködésről.
Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?
értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, diák tanácskozások. Az iskola szülőértekezleteket és fogadó órákat tart, hogy a tanulók előmeneteléről és magatartásáról értesítse a szülőket. Az osztályfőnök az osztályában a tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja a részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. Hírdető, melyet mindenki aláírásával igazol, elektronikus kapcsolattartás.
Az intézmény közösségi programokat szervez.
Az intézmény hagyományos és kulturális ünnepi rendezvényei a következők: tanévnyitó, tanévzáró, nemzeti és egyházi ünnepek. Ezen kívül más rendezvények is helyet kapnak. pl.: Anyák napja, sportversenyek, papírgyűjtési akció.
A DÖK számos területen végez közösségi programot az év folyamán. pl.: Szüreti- és Mikulás bulik, farsangi rendezvény, gyermeknapi rendezvények. Intézményünk fontos feladatnak tekinti, hogy a szülőket beavassuk az osztályközösség nevelési célkitűzéseibe, feladataiba.
Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.
A szülők a megfelelő kereteken belül részt
83
vesznek a közösségfejlesztésben
Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.
84
Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.
A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.
Eredmények Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan szükséges annak vizsgálata, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott célok elérése reális-e az elért eredmények alapján. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása ezért arról ad információt, hogy milyen irányú fejlesztésre, illetőleg változtatásra van szükség a pedagógiai folyamatokban, a szervezet működésében. Kulcsjellemzők:
Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét jelző mutatókat folyamatosan gyűjti, értelmezi, elemzi az intézmény. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérik, dokumentálják, és az egyes területek értékelési eredményeit összekapcsolják. Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatos partneri elégedettség - különös tekintettel a tanulók továbbhaladására és az erre való felkészítésre, a tanulók képességeinek kibontakoztatására, a tanulók értékelésére, az egyéni tanulási és fejlesztési lehetőségek re, a tehetséggondozásra, a hátrányos helyzetű tanulók támogatására és a nevelés-oktatás általános színvonalára - felhasználásra kerül a fejlesztési tervek elkészítése során.
85
Eredmények Önértékelési szempontok Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?
Elvárások
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulástanítás eredményessége.
Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása.
86
A Zsadányi Református Általános Iskola intézményre vonatkozó specifikus intézményi elvárások Koncepciónk arra épül, hogy a hátrányokat enyhítve a megfelelő iskolai klíma megteremtésével felkeltsük a kultúra, a műveltség, a tudás iránti igényt. Az egyéni képességek, a tehetség minél teljesebb kibontakoztatását biztosítjuk.
A tanulási nehézségek enyhítése érdekében mindannyiunk feladata, hogy az adott tantárgyat tanító kollegák közösen válogassák ki a minimálisan elsajátítandó tananyagot. – A tanórai differenciált foglalkoztatás, valamint a tanórán kívüli foglalkozások teljessé teszik a jobb képességű tanulóink versenyeredményeit, gyerekeink felvételi eredményeit. Kompetencia mérések alapján 6., és 8. évfolyam eredményei matematikából és szövegértésből jónak mondhatók, csak a 8. évfolyamban szövegértésből térnek el szignifikásan az országos átlagtól.
Milyen szervezeti eredményeket tud
Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: amennyiben az adott intézményben készül, a kompetenciamérések eredményei tanév végi eredmények - tantárgyra, 2 évre vonatkozóan versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint továbbtanulási mutatók vizsga – eredmények, elismerések lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) neveltségi mutatók stb.
Az országos kompetenciamérésen amennyiben releváns,- az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembe vételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják a tanulók képességeinek figyelembe vételével. Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz
87
-
Nyilvántartjuk és elemzzük az intézményi eredményeket: kitűnő, jelesek számát, dicséretek számát, NETFIT eredményeket kompetenciamérés eredményei tanuló év végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan versenyeredmények: országos szint, megyei szint, területi szint továbbtanulási mutatók lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók) elégedettségi mérések eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) DIFER mérés
Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az országos mérésbe bevont kompetenciaterületek az olvasás, szövegértés és a matematikai eszköztudás fejlesztésére, hogy iskolánk eredményei mindkét területen egyre közelebb kerüljenek az országos átlaghoz. Iskolánkban sok a hátrányos helyzetű,
kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.
felmutatni az intézmény?
tanulásban lemaradó, különböző fejlődési, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanuló. Ezeknek a gyerekeknek a felzárkóztatása, a hátrányok enyhítése, leküzdése fontos feladata az iskolánknak. A szociális hátrányok enyhítését az esélyegyenlőség feltételeinek a megteremtésével biztosítjuk. A tanórán kívüli foglalkozások körében korrepetálásokkal, felzárkóztató egyéni fejlesztő foglalkozásokkal, napközibe történő kötelező felvételükkel hozzásegítjük őket a továbbhaladáshoz szükséges követelmények teljesítéséhez.
Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tantárgyak oktatása eredményes.
Mind az alsó, mind a felső tagozaton a munkaközösségekben rendkívül sok szálon futó, színvonalas szakmai tevékenység folyik.???
Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.
A tehetséggondozó munkánk elismeréseként a kitűnő tanulmányi eredményt elérők könyv és pénzjutalomban részesülnek
88
Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?
Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.
A kollegák az évfolyamonként elvégzett év eleji és félévi felmérések tapasztalatait munkaközösségi foglalkozásokon értékelték. Az átfogó felmérések eredményéről a félévi értekezleten is beszámolnak. Az év végi felmérések eredményeit a tanévzáró értekezleten ismertetik a kollegák.
Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat.
Az eredmények elemzése, a hiányosságok feltárása után határozták meg a további teendőket, a hiányosságok pótlásának módját.
A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit.
A hátrányos helyzetű tanulók számára korrepetálásokat szervezünk, emellett a tanítási órákon differenciált, egyénre szabott feladatok adásával, gyakoroltatással érjük el, hogy ledolgozzák a lemaradásukat. A tehetséges tanulók tanórai differenciált foglalkoztatás útján, valamint a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozásokon tesznek szert versenyképes, magasabb szintű tudásra.
89
Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?
A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg.
A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.
Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására.
Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására.
A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
90
A mérési eredményeket elemezve a pedagógusok meghatározták a fejlesztendő területeket, összegyűjtötték a problémákat okozó feladattípusokat, amelyek gyakoroltatására ütemtervet és feladatbankot hoztak létre. A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.
Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén (munkaközösségek) alapszik. A nevelő-oktató munka egyik alapfeltétele, hogy tervszerűen működő, folyamatos megújulásra képes, innovatív közösségek alakuljanak ki az intézményekben. A szervezeten belüli információáramlás hatékonyan kialakított rendje szintén alapja a magas szintű szakmai munkának. Kulcsjellemzők:
Az intézmény pedagógiai tevékenységével kapcsolatos feladatok és fejlesztések a munkatársak közötti szakmai együttműködés leg fontosabb elemei. A szakmai közösségek és az egyes pedagógusok részt vesznek a nevelő-oktató munka módszertani fejlesztésében, a belső tudásmegosztásban. Az intézmény tervszerűen kialakított, hatékonyan működő kommunikációs rendszert alakított ki.
91
Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Önértékelési szempontok Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?
Elvárások
Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok).
A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.
92
A Zsadányi Református Általános Iskola intézményre vonatkozó specifikus intézményi elvárások A szakmai munka szervezésének, összehangolásának legfőbb színtere a munkaközösség. A szakmai-pedagógiai munka szervezése 2 munkaközösségben folyik.
A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösségvezetőt választanak a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A munkaközösség vezető összeállítja az intézmény Pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkatervét. A szakmai munkaközösség összehangolja az érintett pedagógusok munkáját. A szakmai munkaközösség tagjai az intézményi SZMSZ-ben meghatározott elvek szerint maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkaterületüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. A szakmai munkaközösséget a
munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg. - A munkaközösség vezető részt vesz az intézmény belső irányításában, tervezésében, szervezésében, értékelésében és ellenőrzésében. - Összeállítja az intézmény Pedagógiai programja és az éves munkaterve alapján a munkaközösség éves munkatervét. - Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára a munkaközösség tevékenységéről. - Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit. - Munkaközösségi értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat szervez. - Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést.
A szakmai közösségek vezetőinek hatásés jogköre tisztázott.
93
. Az iskola szereplőinek együttműködése az alábbi csoportokon belül valósul meg:
a) tanulók egymás közötti tevékenységei, iskolavezetés, nevelőtestület, dolgozói közösség belső tevékenységei b) tanulók-nevelők egymás közötti tevékenységei c) nevelőtestület-szülők kapcsolatát biztosító tevékenységek d) az iskola és a település kapcsolatát szolgáló tevékenységek Az együttműködés a DÖK, a munkaközösségek tagjai között az iskola munkatervében megfogalmazottak szerint tervezett és szervezett formában zajlik.
Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.
Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. A munkaközösségek együttműködnek a fő pedagógiai folyamatokban. Ezek színterei: iskolavezetőségi gyűlések, nevelőtestületi értekezletek, közös szakmai tanácskozások.
A munkaközösség vezetője részt vesz az intézményi belső ellenőrzésében, értékelésében.
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.
A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának
94
Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?
ellenőrzése, értékelése. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.
Az iskolánk életében az oktató-nevelő munka és kulturális munka területén igen sok a közösségben tovább élő, tudatosan ápolt, sikeres tevékenység, hagyomány. A pedagógiai megújulás, a pedagógiai folyamatok felülvizsgálata gyakori módosítása szükségessé teszi a célcsoportokban végzett magas színvonalú szakmai műhelymunka rendszeres megvalósítását.
Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.
A tantervmódosítások, az új korszerű oktatási módszerek elsajátítása és bevezetése kapcsán a munkaközösségek a szakmai megújulás mozgatóivá válnak, , ösztönzik a munkaközösség tagjait az önképzésre. A szakmai munka megújításának egyik fontos módja a jó gyakorlatok ismertetése, bevezetésének támogatása.
A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.
A tantervmódosítások, az új korszerű oktatási módszerek elsajátítása és bevezetése kapcsán a munkaközösségek a szakmai megújulás mozgatóivá válnak, biztosítják a belső továbbképzést, ösztönzik a munkaközösség tagjait az önképzésre.
95
Hogyan történik az információátadás az intézményben?
Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.
Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.
Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papír alapú eszközeivel.
Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.
Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.
A belső információáramlás, a napi működéshez szükséges információk átadásának formái, gyakorisága – hírdetőfüzet, emailes kapcsolat, nevelőtestületi megbeszélések, személyes beszélgetések értelemszerűen, szükség esetén A belső információáramlás, a napi működéshez szükséges információk átadásának formái, gyakorisága kommunikáció a partnerekkel hirdetőfüzet, emailes kapcsolat, nevelőtestületi megbeszélések, személyes beszélgetések értelemszerűen, szükség esetén
A belső információáramlás, a napi működéshez szükséges információk átadásának formái, gyakorisága – kommunikáció a partnerekkel hírdetőfüzet, emailes kapcsolat, nevelőtestületi megbeszélések, személyes beszélgetések értelemszerűen, szükség esetén
A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk
96
Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái a különböző értekezletek, az évi rendszeres értekezletek időpontját az éves munkaterv tartalmazza.
szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
A beszámoló elkészítése során átfogóan az iskolai élet minden területére kiterjedően értékeljük az adott tanévben végzett munkánkat. .
97
Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény fontosnak tartja a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezért azt megtervezi, kialakítja és működteti. A partnerekkel kialakított kapcsolatrendszeren keresztül felméri a partnerek igényeit, elégedettségét, és befogadja innovatív ötleteiket. Az intézmény kihasználja azokat a lehetőségeket, ahol a környezete számára bemutathatja eredményeit, és feladatvállalásaival megjelenik a szűkebb/tágabb közösség (szakmai szervezet, település) életében is. Kulcsjellemzők:
Az intézmény külső partneri körének feltérképezése, azonosítása és a hatékony kapcsolattartási rend kialakítása megtörtént. Az együttműködések tartalma pontosan szabályozott, a partnerek bevonása az intézményi folyamatokba és elégedettségük mérése, az eredmények visszacsatolása megtörténik. Az intézmény szerepet vállal a közvetlen környezet, a szűkebb közösség támogatásában, továbbá az intézményben közösségi vagy egyéni szinten megjelenik a társadalmi szerepvállalás is.
98
Az intézmény külső kapcsolatai Önértékelési szempontok Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?
Elvárások
Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.
A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.
99
A Zsadányi Református Általános Iskola intézményre vonatkozó specifikus intézményi elvárások Intézményünk fontosnak tartja a szülőkkel, a szülői szervezettel való mind szélesebb körű együttműködést. Igen fontos a jó kapcsolat a fenntartóval, ez az oktatás színvonalát is jelentős mértékben befolyásolja. Az iskola, a településünk meghatározó intézménye csak úgy képes megfelelni az elvárásoknak, vállalt feladatának, ha egyrészt széles körben tájékozódik az iskolával szembeni igényekről, másrészt keresi az iskolán kívüli lehetőségeket, eszközöket, melyek segítik, kiegészítik az iskolában folyó nevelő- oktató munkát.
Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?
Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.
Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel.
Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással rendelkezik. Az RPI-vel, a Szakszolgálattal és egyéb neveléstoktatást segítő hivatalokkal.
Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.
A program tervezetét nevelőtestület elé visszük, ahol megvitatásra, kiegészítésre kerül. Ezt követően az SZM, DÖK és a Fenntartó Egyház véleményezi, majd a nevelőtestület elfogadja a programot, és jóváhagyásra terjeszti fel az intézményvezetőnek.
A folyamattal foglalkozó csoport évente azonosítja az igényfelmérés – és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, részt vevőit.. A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést.
Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja
Az intézkedési tervek kialakításába és
100
külső partnereit.
Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?
megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit.
Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.
Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése (jegyzőkönyv).
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.
Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papír alapú).
Az iskola honlapján megtalálhatók az intézmény alapdokumentumai, az általános és különös közzétételi listán szereplő jogszabály által előírt adatok és információk.
101
Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?
A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.
A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.
102
A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgáljuk, visszacsatolják és fejlesztjük. Együttműködünk a pedagógiai szakszolgálatokkal, A Békéscsabai Szakszolgálat támogatásával plusz fejlesztő foglalkozáshoz is hozzájutott iskolánk. Az intézmény tanulói és dolgozói részt vesznek különböző civil szervezetek ünnepségein. A tanulók műsorral készülnek egy-egy rendezvényre. pl. Idősek Otthonába, Adventi napokra, koszorúzási ünnepségekre. A Református Pedagógiai Intézet által meghírdetett versenyek rendezvények Gyümölcsöző az iskola és az iskolai könyvtár kapcsolata. A Művelődési Házzal gyakoriak a közös rendezvények, az iskolánk tanulói számára szervezett programok. Előadásokat, kiállításokat, versenyeket, vetélkedőket, , kézműves
foglalkozásokat szerveztek tanulóink számára. Pedagógusaink rendszeresen elkísérik a tanulókat ezekre a programokra, valamint felkérés esetén szívesen segítenek a szervezésben, zsűrizésben, lebonyolításban.
Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.
A ballagás napján iskolánk alapítványa ünnepélyes keretek között pénzjutalomban részesíti a tanévek során kitűnő eredményt elért tanulót/tanulókat .
103
A pedagógiai munka feltételei Az intézmény működésének minőségét nagymértékben meghatározza a rendelkezésre álló tárgyi és humán infrastruktúra, ezért különösen fontos az adottságok között annak számbavétele, hogy az intézmény a rendelkezésre álló lehetőségeit hogyan használja ki. Az intézmény a tanulási-tanítási folyamat tárgyi környezetét a pedagógiai céljainak megfelelően alakította ki. Az intézményi szervezetfejlesztés célja az együttműködő, motiváló szakmai környezet kialakítása. Kulcsjellemzők:
Az intézmény infrastrukturális környezete az intézmény pedagógiai programja és alaptevékenysége alapján, annak megfelelően kerül kialakításra, fejlesztése folyamatos. Az intézmény tudatos szervezetfejlesztést végez a minőségi nevelő-oktató munka optimális feltételeinek megteremtése érdekében. Megtörténik a munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba, a döntések előkészítésébe. A munkatársak felelősségi, i lletve hatásköre egyértelműen meghatározásra került, és annak alapján történt meg a munkatársak felhatalmazása a feladatok elvégzésére. Az intézmény ösztönzi és támogatja az egyéni, a csoportos és a szervezeti szintű tanulási lehetőségek kihasználását, a képzésekben való részvételt.
104
A pedagógiai munka feltételei Tárgyi, infrastrukturális feltételek A Zsadányi Református Általános Iskola Önértékelési szempontok Elvárások intézményre vonatkozó specifikus intézményi elvárások Hogyan felel meg az infrastruktúra az Az intézmény rendszeresen felméri a Az intézmény rendszeresen felméri a intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai program megvalósításához pedagógiai program megvalósításához pedagógiai értékeinek, céljainak? szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. hiányokat a fenntartó felé.
A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.)
Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását.
A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi.
105
Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. A tantermek otthonossá, esztétikussá tételének, a szaktantermi jelleg kialakításában, fali tablók, szemléltető eszközök készítésében a tanulók is részt vesznek. Az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat, műanyagkupak és papírgyűjtést szervezünk. Nyári táborokról bemutatkozó, illetve iskolai alkalmakat bemutató fotókiállítást készítünk. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük,
Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?
Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?
hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrizzük. Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.
Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.
Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.
Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.
Az intézmény az IKT-eszközeit adekvátan alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.
Intézményünkben a kollegák lehetőségükhöz mérten használják az IKT eszközöket a tanórákon, foglalkozásokon.
106
A pedagógiai munka feltételei Személyi feltételek Önértékelési szempontok Hogyan felel meg a humán erőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
Elvárások
A Zsadányi Református Általános Iskola intézményre vonatkozó specifikus intézményi elvárások Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről.
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről.
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.
Összességében a kötelező óraszámok 26 óra minden pedagógusra nézve, érvényesül a pedagógusok egyenletes terhelése.
A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.
Az alsó tagozatban saját állományukból biztosítható a képesítési előírásoknak való 100%-os megfelelés. A felső tagozatban négy tantárgy, szakos tanítását saját munkaerővel nem tudjuk megoldani, ezért három szakos pedagógus látja el ezeket az órákat, két tárgyat helyben pedagógus képesítéssel, de szakképesítés nélkül látja el a kolléga nő.
A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének
A vezetők felkészültek a pedagógiai
107
munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.
feladataira.
Melyek a pedagógus továbbképzés preferált irányai?
A pedagógiai munka feltételei Szervezeti feltételek Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt.
Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?
Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt.
Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.
Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.
Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik.
Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik.
Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.
Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.
Az intézmény munkatársai gyűjtik és
Az intézmény munkatársai gyűjtik és
108
megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?
Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?
Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében és a nevelő-oktató munka részét képezik.
megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.
A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.
109
Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs megbeszéléseket szerveznek. Iskolánk életében az oktató-nevelő és kulturális munka területén igen sok a közösségben tovább élő, tudatosan ápolt sikeres tevékenység, hagyomány él. Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető helyettese feladat- és hatásköre valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz.
Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?
Milyen a pedagógusok
A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.
A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.
Ennek rendje kialakított és dokumentált.
Az intézmény munkatársai képességük,
110
Az alsó tagozaton saját állományunkból biztosítható a képesítései előírásoknak való 100%-os megfelelés. A felső tagozatban négy tantárgy, szakos tanítását saját munkaerővel nem tudjuk megoldani, ezért három kolleganő/kolléga óraadóként látja el ezeket az órákat. Két tárgyat, helyben képesítés nélküli kolléga nő.látja el a A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.
Az iskolavezetés tanácsadó szervként működik. Feladata a testületi és a vezetői döntések előkészítése, szakszerűségének biztosítása. Előnyei: megoldja az iskola vezetői közötti koordinációt, lerövidíti az információáramlás útját, ugyanis az iskolavezetőség tagjai tájékoztatják a testület tagjait, közreműködnek a döntések elfogadtatásában. Ebben a formában juthat leginkább érvényre az egyes pedagógus véleménye.
Az iskolavezetés minden pénteken, az iskolavezetőség minden hónap első hétfőjén ülésezik vagy szükség szerint előre egyeztetett módon. Az intézmény munkatársai képességük,
szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.
viszonya az innovációhoz?
szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.
Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba.
Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.
Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.
A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
111
Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba.
A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Az intézmény a stratégiai céljainak megvalósulását folyamatosan nyomon követi, ciklikusan értékeli, és a tartalmi szabályozók vagy a környezet változása, valamint az intézményi eredmények ismeretében felülvizsgálja, majd szükség esetén változtat a célok eléréséhez vezető tevékenységeken. A fenti folyamat az intézmény napi gyakorlatában jelen van. Kulcsjellemzők:
Az intézmény a pedagógiai programjában kitűzött céljait a központi tartalmi szabályozókkal (jogszabályok, NAT, Irányelvek) összhangban fogalmazza meg. Folyamatos az intézmény stratégiai célkitűzéseinek megjelenítése az operatív, éves tervezés szintjén. A tervek és megvalósításuk összhangjának, eredményességének vizsgálata az intézményi gyakorlat része.
112
A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés A Zsadányi Református Általános Iskola Önértékelési szempontok Elvárások intézményre vonatkozó specifikus intézményi elvárások Hogyan jelennek meg a Az intézmény pedagógiai A NAT és a Nemzeti alaptanterv céljai a programja koherens a Kerettantervek számos, pedagógiai programban? Nemzeti alaptantervvel, tevékenységi területének valamint figyelembe veszi célkitűzései tartalmaznak az Irányelvekben utalásokat, feladatokat, megfogalmazottakat. melyek a cél megvalósulását szolgálják. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban A pedagógia program az fogalmazza meg az iskolai nevelés-oktatás intézmény sajátos alapdokumentuma. nevelési-oktatási Tartalmazza oktatófeladatait, céljait. nevelő munkánk célkitűzéseit, tartalmi elemeit, meghatározza az elkövetkező évek fejlesztési elképzeléseit. Hogyan történik a Az intézmény A pedagógiai pedagógiai programban folyamatosan nyomon programban szereplő kiemelt stratégiai követi a pedagógiai meghatározott célok célok operacionalizálása, programjában foglaltak teljesülése évente megvalósítása? megvalósulását. történik.
Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.
Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.
A tervek nyilvánossága biztosított.
Az iskola Pedagógiai programja és annak részét képező Helyi tanterv, az SZMSZ, az éves munkaterv, a
113
Házirend hozzáférhető az igazgatói irodában, tanári szobában és az iskola honlapján A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, 5 éves intézkedési terv, jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.
A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, 5 éves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.
A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
Zsadány, 2015. 12. 15.
Összeállította a Zsadányi Református Általános Iskola BECS csoportja:2015.12…. Jóváhagyta a Zsadányi Református Általános Iskola nevelőtestülete: 2015.12. ..
114
Eszenyiné Fábián Ildikó intézményvezető
115
