XX. évfolyam.
•
1O. sz6m.
rtOCAZDAS'
W.~W~ N
Gyöngyös, 1935. okt6ber h6.
Gl~~
POKTAT'AS·
A GAZDASÁGI SZAKTANÍTOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HiVATALOS KÖZLÖMYE
.
El6fizot6ai dfj: Egju jvre 1"- pong6. r.~.. • Az el6fizetéai· ' ' hirdolMi dfjak a Gazda•~:~ ,, . ,
'';Q{/, ~.
, , '. -;::!'
Szaktaniták0raz6goaEgyoaillotof6pjnzl6r6n~-~ f.:-~
FE L E L 0 S Sz E R KE Sz T 0
y 1T Éz
.
·
GYUTAY ISTV AM
Túrkevéro az 54.135.••· caokknámlán killdond6k
Megjelenik ogy '"llen 11-nor. Szorkout6ajg : Gyöngyös. (Gazdaa6gi Mjpiskola.) Kiadóhivatal: Túrkeve. Az ogyoslilel tagjai a lapol tagdfjuk fojjHn kapj6k.
A lap kiadásáért felel: HÁRA Y FERENC elnök, Lajosmizse. Kiadótulajdonos: A Gazd. Szaktanítók Orsz. Egyesülete, Lajosmizse.
Legyen úgy, :tnlnt régen volt! A gazdasági szaktanítóság élete határkő höz érkezett. 35 évvel ezelőtt kezdték eleink taposni a rögös utat ezen a göröngyös pályán. Azóta egyrészük a földben porlad, mert törékeny testüket megőrölte a munka; legkisebb hányaduk nyugdíjban piheni ki e testet-lelket sorvasztó pálya-fáradalmait; míg a szfvósabbja most készül elhagyni a küszködés e reménytelen szinterét. Határkőhöz érkezett a szaktanítóság eleje a maga 35 évével, ahonnét tegyünk visszapillantást a multba, hadd lássuk mi lett jutalmuk és mennyire borult be a 35 éves működésük szivárványosnak mutatkozó ege. Beszéljenek ők komolyan, megfontoltan s mi fiatalok csüggetegen, de még nem reménytvesztetten hallgatjuk őket. Megboldogult Halász Ferenc min. tanácsos volt a mi pátronusunk. Bármi ügyben fordultunk hozzá, ellenvetés nélkül teljesítette. Ö a gyakorlat embere volt. Vidékről, a való életből került fel a minisztériumba, ezért tudott oly megértő támogatónk lenni. Ha az iskolaszék gáncsoskodott, Ö azonnal leintette azt. Igy biztatta a panaszttevőt: "Fiam, ne törődjön senkivel, dolgozzon tovább,aztán ha még valami baj lesz, akkor újra jöjjön fel hozzám!" Természetesen az iskolaszék szigorú utasítást kapott a gazd. szaktanító megértő támogatására. Nem volt olyan ügye iskolának, szaktanítónak, amit azonnal el ne intézett volna. A fő cél az iskolák előrehaladása volt. Ritkán is akadt olyan hely, ahol a gazdasági népoktatás ügye rosszul állt volna. Felszerelésért sem kellett sokáig könyörögni. Még a FM is mindenkor megértéssel támogatta iskoláinkat. Ha egy fejőstehén, an~·a kanca, anyakoca vagy baromfi kellett, igen
sokszor ingyenesen, de mindenkor jutányos áron bocsátotta iskoláink rendelkezésére. Nem volt meg az a nagy elszigeteltség, mint most. A fő elv a nép gazdasági oktatásában való minél nagyobb haladás. Valahogy közelebb álltak akkor iskoláink is a minisztériumokhoz. Nem voltunk úgy magunkra hagyva, mint ma. Igy intézményünk fejlődését mi is máshova vártuk, mint ahova eddig jutott. . A státusunkban az előhaladás is könnyebben ment. A VI. fiz. o. nem volt olyan elérhetetlen valami, mert kettős munkánk kellő méltánylásban részesült. A 20 %-os tiszteletdíj nem esett a státusrendezésnél oly súllyal latba, mint most, amikor ezen illuzórius illetmény miatt hátrányt szenvedünk más státusokkal szemben. Ma a szaktanítói többletmunka a labilis 20 °/u-ban enyészik el, mely -legtöbbször csak vélt - jövedelein viszont a nyugdíjra nézve teljesen elvész. A 35 éves reményteljes mult tehát visszafelé ível. Még az igazgatói eim sem illeti meg e rögös pályáról lelépőket, annál kevésbbé a jelleg. Iskoláink szervezésbeli előhaladásában sem fog, előreláthatólag, érvényesülni a mi Halász Ferencünk szelleme. Most pedig mi fiatalok vegyük át a szót! Nem csüggedünk, felvesszük a harcot. Tovább küzdünk iskoláink igaz ügyéért. Bizunk benne, hogy ismét akad egy Halász Ferencünk, aki zászlónkat ismét magasra emeli és egyesületünk meghallgatásával, törekvéseinek méltánylásával úgy iskoláink, mint státusunk vajudó ügyét nyugvópontra helyezi. Ez a felettünk állóknak is hálás feladat, mert agrár népünk gazdasági tudásának elmélyítése országos és igen fontos érdek. ,Jöjjön iskoláink életébe még egy Halász Ferenc és legyen úgy, mint régen volt!
MEZÖGAZDASÁGl NÉPOKTATÁS
2
1935. október hó.
Alma l körte és birs téli eltartása.
.
írta : Matós István • Az eltartásuk sikere nagyban függ attól, hol és hogyan tartjuk el a gyümölcsöket. Az eltartásnak többféle módja közül egynéhányat, kezdve az egyszerűbbel, a kevesebb befektetéssel járókkat az alábbiakban ismertetem. A gyümölcs eltartásának egyik legegyszerűbb módja, amelyet Erdélyben még ma is igen sok gyümölcstermesztő használ, a gyümölcs vermelése. Vermekben azonban csakis a kevésbbé kényes gazdasági fajtákat tartsuk el. A vermeket emelkedettebb, száraz helyen készítsük el, minél közelebb a lakóházhoz. Fekvése északi, mélysége 80-100 cm, szélessége pedig 150 err. legyen. Hosszúsága a gyümölcs mennyiségétöl függ, de jobb több kisebb, mint egy hosszú verem. A verem alját, oldalát szalmával béleljük, belerakjuk az almát, tetejére egy réteg szalmát, majd erre fokozatosan annyi. földet teszünk. amint azt az idő járás keményebbre fordúlása megkívánja. Beföldelés után a verem körül vízlevezeffi árkot húzunk. Nagyon jó, ha a verem nagyságához képest egy vagy több szeHöztető csatornát is elhelyezünk. A jól elkészített veremben a gyümölcs március hónapig is eláll, de a kinyitott verem tartalmát minél előbb értékesítsük. A gyümölcseitartásra szolgáló helyiségtől megkívánjuk, hogy a külsö hőmérsék letbeli ingadozásoknak ne legyen kitéve, jól szellőztethető, a nedvesség tartalma pedig közepes legyen. Túlnedves helyiségben a gyümölcsök hamarabb romlanalt, szárazban pedig fonnyadnak. Az eltartóhelyiség elsötétíthetö legyen, mert a világosság sietteti az utóérést. 8, Eltartásra legjobb hőmérséklet ősszel 10°C, télen pedig 2-5°C, mig a levegő nedvességtartalma 70° 'o legyen. Kisebb mennyiségű. főkép házi szükségletre szolgáló gyümölcs eltartására felhasználhatunk olyan szobát, amelyben télen át nem fűtünk, a kamrát és a padlást. Azonban ezen helyiségekben a gyümölcsök a tél végéig nem tarthatók el. mert a legtöbb esetben nem felelnek meg a fenti követelményeknek. Szabában szekrények tetején, kamrában polcokra helyezik a g~·iimölcsöt. vagy ami johb. kiilön
+
+
+
e célra készitett gyümölcseltartó szekrényben tartjuk el. A következő mérettel készíthetjük el : a szekrény magassága 180 cm, basszusága 100 cm, szélessége 50 cm. Ily méret szerinti szekrény 10 fiókos és a fiókok . magassága 12 cm. A fiókokba a gyümölcsöt lehetőleg fa.jta és nagyság szerint osztályozva, kellő nagyságúra vágott puha papirha göngyöljük. Legjobb az enyvezetlen fehér papir. Egy-egy fiókba két rétegben kb 20 kg súlyu gyümölcsöt tehetünk, összesen tehát 200 kg fér el. A gyümölcs könnyen áttekinthető, kezelhetö, tisztán tartható és vásott gyermekektől jobb szélén elhelyezhető függöleges lécnek felső végén levő zárral a fiókok kihúzása s fgy a gyümölcsök kiszedé se megóv ható. Fontos, hogy az eltartásra szolgáló kamrában bomlóromló anyag, hordós káposzta stb. ne legyen. PadJáson a gyümölcsöt egy 20 cm vastag szalma vagy tiszta fagyapot rétegre alacsony csomóba helyezzük, papírral vagy szalmával az időjárástól függően vastagon betakarjuk. Úgy a szobában, kamrában, mint a padJáson ládákban, hordókban és kádakban is eltarthatjuk, ha a gyümölcsöket papfrba göngyölve fagyapot vagy törek közé rétegezve betakarjuk. Erősebb hidegek idején a ládát, hordót.. kádat szalmával körülrakjuk vagy más anyaggal takarjuk. Nagyon sok esetben a pincék felelnek meg le"gjobban a gyümölcs eltartásra, mert a gyümölcs itt van legkevésbbé kitéve a káros hőmérsékletű ingadozásoknak Nyirkos, nem szellőztethető pincék azonban eltartásra nem alkalmasak. A gyümölcsöt a falak mentén és esetleg a pince közepén húzódó állványokra helyezzük, melynek elkészftéséröl alább, a gyümölcskamra ismertetésénél lesz szó. Legjobban eltarthatjuk a gyümölcsöket az e célra készült gyümölcseltartó kamrákban. A lakóházhoz közel száraz, emelkedett helyen építsük. Fekvése észak-déli legyen s készfthetjük a föld felett vagy kissé a földbe sülylyesztve. Utóbbi jobb, mert az övező földréteg egyensúlyozólag hat a belső hőmérsékletre. Száraz talajon 1 m-re leáshatunk. Hosszúsága
1935. október hó.
MEZÖGAZDASÁGINÉPOKTATÁS
3
R. szélessége 5, belső magassága pedig 3 m válogatott s fölösleges nedvességétől meglegyen. Északi oldalán egy 25x25 m előházat szabadult gyümölcsöt bevihetjük s anélkül, építünk, hogy a külső hideg levegő a gyü- hogy sokat fogdosnánk, az almát szárával felmölcskamra ajtaját ne érje és kinyitáskor be felé, a körtét pedig, amelyek így nem állanáne tódúlhasson. Az előház ajtaja nyugatra, nak meg, oldalt fektetve helyezzük a polcokra míg a karnráé északra nyiljon. A falak téglá- egyrétegbe, hogy egymást ne érintsék. Amenyból, középütt levegőzéssei épüljenek úgy, hogy nyiben egyrészét, különösen kényesebb faja téglaszélességben felhúzott duplafalat helyen- tákat papírosba göngyölnénk, úgy egymást ként a légrésben összekötőfallal szilárdítjuk. érinthetik s két rétegbe is helyezhetjük. Az A kamra alját a tisztántartás és fertőtJenftés eltartás alatt naponként figyelemmel kísérjük megkönnyítése végett kitéglázzuk. Tetejét pe- a helyiségbe a maximum-minimum hőmérőt dig ledeszkázás után 15 cm vastag polyvás (lehetőleg egyet az északi, másikat a déli agyaggal letapasztjuk, melyet kiszáradás után oldalon akasszunk fel) és a nedvességmérőt. 20 cm vastagon zsúppal s felette 10 cm nád- Kezdetben többet szellőztetünk, majd az idő réteggel fedünk. A szenőztető ablakok 40x25 hidegebbre fordulásával egyáltalában nem; cm nagyságúak s kivülről sűrű szúnyogháló- a szeHöztető nyilások pedig deszkával beYal látandók el. A gyömölcs gyalult lécből sötétftendők. A gyümölcsöket hetenként egykészült álványzatra, illetőleg polcokra kerül. szer-kétszer gondosan átnézzük s a romlásEzt úgy készítjük el, hogy a kamra aljától a nak indulókat kiszedjük. A rothadás fellépmenyezetig érjen. Szélessége 70 cm az alsó tének nagyobbrészt a levegő nagy páratartalma polc a padlótól, a felső a menyezettől 40 cm- az oka. Ilyenkor a levegőt klórkalciummal nyire. az egyes polcok pedig egymástól 25 vagy égetett mésszel száritanunk kell. Azon cm-nyire legyenek. Ily beosztás mellett 10 esetben pedig, ha a gyümölcsök fonnyadnának, polcot helyezhetünk egymás fölé. A kamra ellenkezőleg túlszáraz levegő van a helyiségközepén kettős, azaz 140 cm-es állványt ké- ben, tehát a nedvesség tartalmát fokozni kell, szítünk el. Az állványok körül 70 cm-es utat melyet azáltal érhetünk el, ha a padlóra hehagyunk, hogy a gyümölcsökhöz könnyen lyenként nedves fűrészport hintünk vagy porhozzáférhessünk. Az egér kártétele ellen az lasztóval vizet fecskendezünk a levegőbe, úgy állvány lábazatára tölcsérszerűen bádoglemezt azonban, hogy a gyümölcsre ne húlljon. Végül rendkivüli hideg időjárás esetén a kamra szögezünk fel. Végül a gyümölcs hűtőházakban is el- külső falait egy vastagabb szalmaréteggel tartható. Ezek épen azáltal, hogy a gyümölcsök fedjük s védjük meg az erős lehűléstőL Csak az időjárástól függetlenül az eltartáBra leg- utolsó esetben nyúlunk ahoz, hogy az elő házban felállftott kis melegitő kályhában, megfelelőbb hőmérsékleten tarthatók, tömegmelynek csöveit a gyümölcskamrán vezetjük gyümölcstermesztő vidékeinken a legalkalmakeresztűl - fűtsünk. sabbak volnának. Ily gócpontokon felállftásuk rentabilis. Mielőtt a gyümölcsöket az eltartóhelyiIskolák! Hivatalok! Vállalatok! ségekbe vinnénk, gondosan tisztogatni és ferEgy leírásról többezer példány tőtleníteni szükséges. Gyömölcsberakás előtt sokszorosítható az 1-2 héttel mésztejjel - melyhez 2°/"-os rézgálicot is keverünk - a falakat gondosan Express gyorssokszorosító bemeszeljük. Az állványokat és a padlót forró készülékkel, pár fillér költséggel l lúgos vízzel jól le-, illetve felsúroljuk. Fertőt 3 nagyságban készül és az ára: lenítésnél minden nyílást jól eltömünk és nemlevelezőlap nagyságban . 28•- P 1l.. fves nagyságban . használt edényekbe parazsat teszünk, melyre . 48•- P 1/2 íves nagyságban . . 65•- P kénport szórva, az ajtót bezárjuk. igy hagyjuk teljes felszereléssel. 1--2 napig s miután a kéngőz jól átjárta, a ~~ellőztetöket éjjel-nappal nyitvahagyjuk, hogy Fe l v ilá~ositás : Jol kiszellőződjék. Ezekután a gondosan át- JEREMIÁS JENÖ, Bpest, Podmaniczky-u. 61.
4
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
Az iskolai kirándulásokról.
1935. október hó.
•
Írta : Brenner József. Az ifjú nemzedéket vallás-erkölcsös alapon, helyes nevelési és !anftási elvek követése mellett kell kiképezni. A szabad-természet iránti érzéket törekedjünk tanítványainkban felkelteni és kifejleszteni, hogy örömük legyen a természet szépségeinek szemlélésében. A közmondás is azt tartja : ,. Vizsgáld a természetet és megtanulod imádni az Istent." Beszéljünk nekik a basznos és a kártékony állatokról és a növényekrőL Szóljunk a föld vegyi részeiről, termőképességeiről népies módon ; beszélgessünk annak helyes megmfveléséről, a jól alkalmazott munka eredményéről és különösen a munkát iparkodjunk velük megszerettetni. Ezt főképen akkor tegyük, midőn pl. a gyakorlóterületen vagyunk. Sajnos, a dolog sok helyütt nem így megy, mert vagy nincs megfelelő gyakorlóterületük, vagy nem rándulnak ki, hanem a nevelés és oktatás csak az iskola négy fala között történik. Így azután a gyakorlatias irányú oktatásból alig cseppen valami, mert a szemiéitető tárgyak nem természetesek, banern nagyrészt mesterséges utánzatok. Ezek bemutatásából tanulnak sok elméletet, de a jövő megélhetésénél értékesítbetökből alig valamit. Az életbe kilépve csakhamar elfelejtik a szellemet kínzó gépiesség nyomán tanultakat. Az okszerű gazdálkodás alapföltételeit kell nekik tudniok, de ezt csak természetben lehet megtanulni. A munkásság iránti vágyat, hajlamot kell bennök kifejleszteni, de ezt csak a szabad természetben : a gyakorlóterületen és kiránduláson lehet megtenni. A kizárólag a tanteremhez kapcsolt, pusztán az elméletre, a gépiességre irányult oktatási és nevelési rendszerrel szakftanunk kell, hogy mindazt, amit a gyakorlóterületen, a kirándulások alkalmából gyakorlatilag bemutatbatunk, azt azután be is mutassuk és arra törekedjünk, hogy a gyermekek a természetet szeretni, szépfteni,átalakftani, megcsodálni tudják. Tavasszal. amikor a természet kitárja a selyemszőnyegét, figyelmeztessük a gyermekeket a hely szépségére. hasonlítsuk össze a szülőföldiinket idegen földdel. Mutassunk reá,
hogy azt a darab földet, melynek megszemlélésére kirándultunk, őseink szerezték, hogy ez a föld az "amelyen apáink vére folyt" ... szeretnünk kell, mint a szülőanyánkat. Ha pedig megjön az ősz, tereljük a figyelmet az ősi ház földjének terményeire, a becsületes munkánk gyümölcsére. Ha bekövetkezik a tél, ne resteljük a zúzmarás természetbe kivinni őket, mutassunk a kedves, hóval födött tanyára mely őt, szüleit, testvéreit az időjárás viszon~ tagságai ellen megóvja. A határba történő kirándulásokhoz igen fontos vallás-erkölcsi, oktatási és nevelési érdekek, célok fűződnek. Nézetem szerint az őszi és tavaszi időszakban a batár nevezetesebb részei : mintagyümölcsös, mébészet. baromfi-tenyészet, ménes, gulya, vágóhíd, téglaégető, fatelep, malom, selector, lucernadaráló, községi kubik-gödrök, folyó, erdő stb. stb. tanulmányozására már a tananyag beosztás összeállításánál ügyeljünk és vegyünk több kirándulást fel. A kirándulás sikerének egyik szükséges kelléke, hogy kellemes, jó időben menjen végbe és hogy a tervezett kimeneteiről a szülők is értesftve legyenek. A megindulás a községen keresztül, fegyelmezett páros sorokban történjék, de már azon kívül a vezető körül csoportosuljon, a a menet, hogy minden gyermek közelebb legyen a szaktanítójáboz, aki lassan menve, olykor meg-megállva beszélget, magyarázgat arról, amit a természet kiolvasbatatlan könyve lépten-nyomon feltár és ami a gyermekek tudásvágyának megfelel. Az egyik előadás pl. fgy alakulhat: Gyermekek előttünk két búzatábla áll. Egyik szép, baragos-zöld szfnű, a másik kicsiny, halavány-sárgás szfnű. Amaz jó földdel, megpihentetett talajjal bir, jó volt az elővetemény, jól volt megmunkálva és megérett, kiválogatott maggal kellő időben bevetve. Ez meg azért silány, visszamaradt, mert a neki adott föld nem volt jól elkészítve, sovány és kiélt, a szántást nem adták meg neki kellő időben, az elvetett mag sem volt elsőrendű. az üszög
1935. október hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
is sok benne, ami onnan van, mert a búza elvetés előtt nem volt pácolva stb. stb. Tovább ,·izsgálódva látjuk, hogy ámbár még egészen zöld és az érés idejétől távol van, annak dacára mégis sok benne a fehér és üres kalász. A szaktanító kihúz egynéhányat szárastól eg~·ütt és megmutatja, hogy valamennyit a besszeni légy pusztította el, amely ellen legbiztosabban akként védekezhetünk, ha a tarlót aratás után azonnal alászántjuk. Itt elmondhatjuk a besszeni légy életmódját. Tovább haladva, eg,yik gyermek észreyesz az út szélén egy eperfát, melynek külső kérge egészen le van hámozva és sajnálkozóan mondja: Ugyan ki volt az a gonosz, aki ezt a fát úgy megcsúfította? A szaktanító átveszi a szót és megdícséri a fiút, hogy: nagyon derék tanuló az, aki körültekintő és mindent megfigyelni törekszik. Azután a megült iához közelebb lépve, elmondja, hogy a fúnak a nedve (a vére) a héja alatt megy Wl a koronájába. De mivel az a lelketlen ember lenyúzta azt, a nedvkeringés megszűnt és igy ennek a fácskának pusztúlnia kell. Azután jellemzűen megjegyzi, hogy aki képes a fát időnek előtte életétől megfosztani, azt rossz akarattal megölni, az az emberekre is veszedelmessé válhatik. Tovább magyarázva kifejti, hogy ez a fa senkinek sem vétett; minden elmenőnek készséggel adott árnyékot a nap forró sugarai ellen ; leveleit, minthogy eperfa, a selyemhernyóknak és gyümölcsét bárki szedbette volna számos éven át; végre annak idején jó tüzelő- és szerszámfát adott volna. Különben - igy folytathatja tovább sok vidéken nemcsak eperfát. és akácot, hanem gyümölcsfákat is ültetnek az országutak mellé, ahol az éhező vándor, a tanulás végett kirándult tanulők is bőven ehetnek a lehúllott nemes gyümölcsből, de azért jut a gyümölcs árából a községi pénztárba is. Elérkezvén a kirándulás végső pontjára, egy olyan erdőcskébe, ligetbe, amilyen majdnem minden község határában föllelhető, itt letelepednek és megozsonnáznak. Ozsonna közben is folytatódik a megbeszélés tovább. Pi. az egyik gyermek észreveszi, hogy a bokorról szőrt vett le csőrével egy kis madár és elszállt vele, természetesen azonnal kérdi :
5
hogyan került az a szőr a bokorra és minek viszi azt a madár? stb. A felvilágosítást megkapja röviden. Most elkezdődik a pihenés, az étkezés, a beszélgetés, majd meg a játszásra kerül a sor. A gyermekek örömmámorban vannak, játszanak, beszélgetnek tréfálnak. A szaktanító is kiveszi részét az örömből, de egyszersmint tanutói lelkületébe, alakuló jellemükbe bepillantást is szerez. Nem simogatja, nem dicséri agyon a túl tehetségeseket, mert neki nincsenek kegyencei, ő főképen a gyengéknek van segítségére, ezeket buzditja, bátorítja, hogy amazokkal együtt tudjanak haladni. Szóval oktat és nevel igazságosan, részrehajlás nélkül, kimagasló nevelői tapintattal és tudással. Megindulván hazafelé, ismét rátér a madárka által vitt szőrre és azzal kezdi, hogy az lsten mindent úgy rendezett el, hogy jobban már nem is lehet. A jelen esetnél is az Ő bölcs intézkedését látjuk, midön a bokroknak tüskéket adott, hogy magukat védelmezzék. Az állatok hulladozó szőre is ezekbe akad bele gyakran, amelyet onnan a madárkák hordanak el fészkeikbe, hogy abból fiókáiknak puha fekhelyet készítsenek. Majd meg kérdezi, elbeszélteti, ismétli a látottakat, hallottakat és figyelmezteti öket, hogy otthon is mindezt szépen beszéljék el, mert erről még dolgozatot is fognak írni. A község szélén ismét párosan sorakozva, az iskoláig mennek, ahonnét csendben és rendben haza indulnak. Ilyen a tanulságos kirándulás, melyhez bőven nyújt a természet becses anyagot. Minden fűszálát, minden zeg-zúgát meg lehet szólaltatni, csak akarat, széleskörű ismeret, lankadást nem ismerő ügybuzgalpm kell hozzá.
G.~ H E R L A l OS gazd. népiskolai orsz. szakfelügyel6
TÁJÉKOZTATÓ A GAZDASÁGI IRÁNYU TOVÁBBKÉPZÖ HÉPISKOLÁK SZERVEZETE-, TANTERVE- ÉS ÜGYVITELÉRE címú k6nyvet, mely órarend, tanmenet és üzemtervi mintákat is tartalmaz, 2 P-ért bérmentve megküldi
Nemzeti Sajtóvállalat könyvkereskedés. S z e g e d, Kárász-utca 3. sz.
6
MEZÖGAZDASÁGI NEPOKTATÁS
1935. október hó.
Lelkigyakorlatok leányok részére. (Folytatás.)
Kedves gyermekeim ! Figyeltelek benneteket e pár év alatt, amióta elhagytátok ezt a kis iskolát, amiúta kirepültetek kis otthonotokból, védő szárnyaim alól s a magatok gyenge, ingadozó kis szárnyaitokkal repültetek a világban, tapogatóztatok, bizonytalan szárnycsapásokkal ütőd tetek az élet tis:lta vagy erkölcstelen paiijaiba. Szomoruan tapasztaltam, hogy nem tudtátok mindannyian elég erős akarattal leküzdeni a gonosz lélek csábításait, nem tudtatok elég erősek lenni, nem vártátok meg, amig én elérkezettnek látom az időt arra, hogy át segitselek benneteket az élet kapuján. Tudnotok, éreznetek kellett volna, hogy a ti tanitúnénitek nem hagyhat benneteket egyedül akkor, ainikor nektek a jó és a rossz között kell választanotok. S igy más valaki, aki nem ismerte ugy a lelketeket mint én, aki nem tudta, hogy egy 16 éves leánykának milyen érzékeny, gyenge, jó, nemes szive van, durván, minden előkészület nélkül elvezetett egynéhányat a pocsolyás utra. De azért nem kell kétségbe esnetek. Itt vagyok én, visszavezetem azokat, lemossátok lelketeket s a jó utra téritem az eltévedt, de jólelkü kis leányaimat. Erőt gyüjteni, gyógyulni jöttetek hozzám és én igyekezni foglak - a jó l.~ten segitségével - megnyugtatui benneteket. Szeretném liönynyüvé tenni az élet nehéz terhét, szeretnék segiteni nektek viselni az élet sulyos keresztjét. Azért vegyétek szivesen minden szavamat, utmutatásomat és tudjátok felhasználni az élet harcaiban. lsten áldása legyen a lelkigyakorlatunkon! Ezután énekeltünk egy Mária éneket. Elimádkoztuk a fájdalmas rózsafüzért. - Beszéltem a Szüz Mária életéről, majd áttértem Jézus szenvedésére. Azután elvégeztük a keresztuti ájtatosságot. - Majd elénekeltük a "A keresztfához megyek" c. éneket. - Közös lelkiismeret vizsgálat. Hangosan mondtam a bünöket, mindegyiket megmagyaráztam. Tökéletes bánat felindítása. Imával fejeztük be az első napot.
Második nap. Mária énekkel kezdtük. Gyónás előtti ima. Azután előkészitettem őket a gyónásra. Megmagyaráztam nekik, hogy a gyónás lelki orvosság, lelki megnyugvás, a gyóntatóm intelme lelki táplálék és megerő södés, hogy a jövőben bűnt ne kövessek el. A gyónás alatt egész lelkünk, szívünk olyan legyen, mint a nyitott könyv és tiszta, tökéletes legyen a bánatunk. Ezt példákkal, kis történetekkel világítottam meg. Azután még arra figyelmeztettem őket, hogy minden gyónás után erős akarattal küzdjünk mindig a legnagyobb, a legmegszokottabb bűnök ellen és így minden gyónásnál kevesebb bűnünk lesz. - Majd beszéltem a vegyes házasságról. Azután ~!készültünk közösen a gyónásra. Lelkiismeretvizsgálat. Gyónás. Harmad-ik nap. Áldozás. Gyülekezés az iskolában. Innen együtt mentünk a templomba. Elindulás előtt még egy kis lelki útravalóval láttam el őket. Kértük a jó lsten segitségét, aldását és befejeztük a lelkigyakorlatot Leánykáim boldogan köszönték meg és kérték, hogy továbbra is gondoljak rájok és legyek melletük az élet útján. A lelkigyakorlat alatti megfigyeléseim. A leányok éppen olyan figyelemmel, érdeklő déssei hallgatták szavaimat, mint amikor még a tanítványaim voltak. És hogy megértették, átérezték ennek a nagy fontosságát. Megtaláltam a lelkükhöz vezető utat, mert többször sírtak a beszédek alatt. Ujra gyermekek, kedvesek, természetesek lettek és teljesen meg~yugodva, kielégülten hagyták el az iskolát. En pedig boldog voltam és hálát adtam a jó Istennek, hogy a lelkigyakorlattal célomat elértem."
FOHTOS GAZDASÁGI KÖNYVEK! A. sertéspestis és az ellene val6 védekezés 48 old. ára 2·- P Állatvásár és állatszavatosság 80 " " 1"50 P
Megrendelésre bérmentve küldi: Dr. FISCHER DEZSÖ állatorvos, SÁROSPA.TA.K.
MEZÖGAZDASAGI Nl~POKTATÁS
H!B5. október hó.
I.
,
,
ISH<->I~j~_INI~ IS~II-1~I~TETESE. 8. DEBRECEN I. SZÁMÚ ISKOLA.
Debrecen sz. kir. város 120,000 lakosávaL mintegy 200,000 kat. holdas határúval ll~_z:ink 1:ü;odik n:-,gy városa. Történelmi mulij[!, nagy Imltur-ája, óriási fejlddési lehetöségei nemcsak !.•mertté, de irigyeltté is tették más városok között. Debrecen nagy iskolaváros is, amenynyiben ovodától kezdve az egyetemig minden rangú és rendű iskolája és intézmén:,·c meg\ an, s ezekre bőségesen áldoz is. Különösen u mezögazdasági oktatás fejlesztése volt a
.-\z iskola
Yárosi vezetőségnek kiváló gondja és ezért nemcsak gazdasági akadémia, de két önálló gazd. népiskola létesítését is lehetövé tette, hogy általuk úgy a kisgazdáknak, mint a nagybirtokos osztálynak is az érdekeit szolgálhassa. Tervbe van véve ezeken kivül kertmunkás iskola és felsőmezőgazdasági iskola szervezése. I. sz. önálló gazd. népiskola községi jelleggel az 1905/1906. tanévben nyilt meg a város déli részén, a központtól 2, a vasuti állomástól 1 km.-re, a Debrecen-Nagyvárad-Fehértemplomi műút mellett, tehát igen kedvező helyen. Az iskola céljaira a város kezdetben 20 kat. hold és 621 n.-öl területet adott és ezen készitette el a legszükségesebb épületeket. Miután azonban a terület nagyrésze év-
tizedeken át homokbánya és szemétlerakodó hely volt sivár futóhomok minöségben, a város késöbb még három kat. hold jobb minöségü földet is juttatott ezzel ·összefüggően és bér ellenében az iskola rendelkezésére, hogy ezáltal u telkesítés és homok megkötés fáradságos, nagy munkáját némileg megkönnyítse. Ez iskola kiváló működési eredményei és a nagy tanulólétszám késztették a várost arra, hogy később, az északi részen, a II. sz .
látké1u~.
iskolát is felállítsa, továbbá hogy 1928. évben volt polgármesterének, Márk Endrének adományát, a Galamb utcában levő ingatlant és tartozékát is az l. sz. önálló gazd. népiskolához csatolta. Ezzel jelentékeny fejlesztést adott az intézménynek. Előzőleg az eddigi két tantermes főépiiletet négy tanteremre kibővitette és igen megfelelően fel is szerelte. Ezek szerint a Debrecen I. sz. önálló gazd. népiskola és gyakorlóterülete két részből áll. A Mikepércsi út 1O. szám alatt van az anyaintézet épületeivel és 23 kat. hold 187 D-öl gyakorlóterületéveL A Galamb (jelenleg Fokos) utcában pedig kiegészítő része, 600 D-öl területtel és két emeletes épülettel. A tanügyi főépület masszív, komoly épit-
n.
1935. október hó.
MEZÖGAZDASAGI NÉPOKTATAS
kezés, négy tágas tanteremmel és irodahelyiséggel ellátva, melyeket kényelmes folyosó köt össze. Bútorzatuk és felszerelésük kifogástalan, és igen megfelelő. A tágas parkban elhelyezett főépületen kívül különállóan igazgatói lakás, majd mellékhelyiségek egészítik ki az itteni tanügyi épületeket. A Fokos utcai telken egyik épületben tanterem, háztartási konyha, kamra és iroda, a másikban szaktanítónői és szolga lakás van ugyancsak melléképületekkel ellátva és gondosan kezelt kerttel körülvéve. A tanügyi épületek száma a melléképületekkel együtt 13 drb. Tantermük 5 van. A további építkezés és fejlesztés lehetö-
alakítani. f:gy az itteni, mint a Fokos utcai belsőség körülkerített, szépen fásított, igy kedvező benyomást keltő alkotás. Az iskola gazd. vagyona és felszerelése leltár szerint 6471·35 P. Az iskola tanulólétszáma mindenkor nagy volt, a világháború után pedig különösen emelkedett úgy, hogy az ország legnépesebb iskaláinak egyike lett. A tanulők beiskolázási adataiból kiemeljük az utóbbi évek alábbi statisztikAját: 1930. 11931 2 1932/31933:41934/5 tanév. fiú 226 224 :312 337 441 leány 319 303 496 475 577 Ö:>szc:>cn:
545
527
808
812
1018
Fejésl próbák.
sége a szükséghez mérten megvan. Az elmult tanévben a tanulők 19 osztályba Az iskola tanügyi épületeinek és fel- nyertek oktatást. A fiuknál 7, a leányoknál szereléseinek értéke városi hozzájárulásból 12 csoport működött. A tanulők úgy a nyári, 62487·53 P. Különösen gazdag a háztartási és mint a téli félévben hetenkint két félnapon kézimunka felszerelés. át 10 órára jártak fel az iskolába, tehát nyári A gazdasági épületek külön. elkerített és téli félévi tanításuk egyező. A fiúk alapos udvaron készültek, számuk 9. A cselédlakás, levente-oktatást is az iskolánál nyernek. A istálló, takarmánykamra és magtár egy tető növendékek közül mintegy 200-225 tanévenalatt készült. Közelében sertés és baromfiólak, kint változik. Tanyákra megy, más iskolákba majd kocsi- és gépszín, tengerigóré van sze- lép stb. Sikeres vizsgát a mult évben 280 fiú, rényebb kivitelben elhelyezve. Tágas beton- 349 leány, összesen 628 tanuló tett. A növentrágyatelep állatkifutóval, méhes, sütőkemence dékek tulnyomó többsége ref. vallásu. és pince egésziti ki az épitkezést, melyet kiA rendes tanításon kívül a gyakorlati vánatos volna takarmányszínnel kiegészíteni oktatás sikere érdekében a tanulők számára és egyes melléképületeket megfelelőbben át- kézimunka, szabás-varrás, és háztartási tan-
1935. október hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
III.
folyamok is tartatnak. Az iskola felnőttek ré- de sikere szembetün(). Azok tudják ezt legszére is rendszeresen tart különböző tan- jobban méltányolni, kik a területet és körfolvamokat. Ilyenek háziipari, kézimunka, nyékét ezelőtt ao évvel látták s csodálták, sz~bás-varrás, gyümölcsfa ápolás, kertészeti hogy e helyen iskolát építenek. A teriHetet és háztartási tanfolyamok. A felnőttek számára hosszában utca és a már említett müút hatáeddig rendezett ilynemű tanfolyamokon mint- rolja, ami meglehetösen sok kártételeknek az egy 2000 résztvevő nyert már kiképzést az előidézője. iskola 31 éves fennállása óta. E tanfolyamok Beosztása a következő : Belsőségek 1 kat. hold 1497 O-öl igen népszerűek és látogatottak, rendesen jól Kerti telepek 2 kat. hold 221 O-öl sikerülnek és kiállítással nyernek méltó beSzántóföld 18 kat. hold 964 O-öl fejezést. E tanfolyamokkal kapcsolatosan törIlletményföld 445 O-öl tént meg, hogy egyes hivatalos iparoskörök Utak 860 Qöl kifogásolták azok terjedelmét és eredményeit s az iparosság mostani nehéz megélhetésére összesen : 2:3 kat. hu!d 787 O-öl
Tej feldolgozá81 órán.
való tekintettel kérték azok korlátozását. Az iskola hét tanerős. A tanerők heti elfoglaltsága tanfolyamokon kivül heti 31-59 óra. Hitoktatók heti 20 órában tanítanak. A vizsga június 14-16-én volt, a tanévet pedig szeptember 9-én ünnepélyes keretek között nyitották meg. Az iskola gazdasága és gyakorlóterülete nagyrészt sivár, futóhomok, sok trágyázást és nnmkát igénylő földbirtok. Termő-ereje a volt szemétlerakodóhoz mérten változik, mélyművetésnél sok tégla, üveg stb. darabok keri.iltnek még most is felszínre. Az iskolának a erület telkesítése, planírozása és egyöntetűvé tétele sok gondot és fáradságos munkát adott,
Az iskola szántóföldi gazdasága öt egyenlő táblára van beosztva és vetésforgója a következ ő: I. Takarmánynövények (trágyázva) II. Őszi kalászosok (műtrágyával.) III. Kapásnövények (ti·ágyázva.) IV. Tavaszi kalászosok (műtrágyával.) V. Lucerna (forgónkívül.) A gazdaság terméseredményéből megemlíthetők az alábbi adatok : répa tengeri búza rozs árpa 11•70 q 110·1930. 7·53 q 13"96 q 8·11) q 5•12 " 227·1931. 9' 44 " 16'76 " 6'01 " 1932. 7•20 " 13•68 " 8"86 " 16•16 " 201·1933. 17·92 " 16·72 " 13·48 " 18•08 " 130·1934. 6·72 " 10·92 " 5·- " 12"25 " 258'-
IV.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
A iskola futóhomok talaján a zab termelése nem eredményes. l\linthogy az iskolának sem rétje, sem legelőterülete nincsen, vetésforgójában a fősúly a takarmánytermelésre van fektetve, mert csak igy lehet biztosítani az állatállomány megfelelő ellátását. A trágyázási rendszer azon elv alapján lett megállapítva, hogy homokon inkább gyakrabban, tehát rövidebb időközönként és egyszerre kevesebb trágyát adjanak a talajnak. l~rdekes kisérletek folytak a zöldtrágyázással és a tarló, vagyis futónövények termelésével is. mely kisérleteket az iskola jövőben is szargalmasan végezni fogja. :\ ke!'tészeti ágak közül az elő- és díszkei1 1 kat. hold B2 n.-öl, mcly jórészt park. rWsövény. fenyők és juharokkal beültetve. A konyhakertészet különösen a leánytanulók oktatása céljából i>HU n.-öl, mely négyes forgó szerint van rendszeresen haszuositva. Vízellátására megfelelő kút készítése szükséges. A faiskola területe 577 n.-öl, a tanügy és a gazdaság szükségleteinek biztosítására. Ebben 1800 darab szemzés, !i24 darab oltvány és mintegy 1000 darab gazdasági és gyümölcsfacsemete van. Oltványok eladásával csak igen korlátoltan foglalkoznak. A multban a szőlő- és bortermelés az iskoiánál igen fokozott volt. Voltak évek, mikor 100 hl.-t megközelítő mustmennyiség is termett. Az értékesítés m~gnehezülése és a beállott borváltság óvatosságra intettek, s mikor az 1929 30. évi erős télben országszerte, igy itt is a szölők sokat károsodtak, az iskola lecsökkentette a !'Zőlötcri.iletet és átalakította ílynemü üzemét. .Jelenleg elsőrendű csemegeszöi<íbül m·,n n.-iiles nlintatelepe van, melynek termését és vesszejét helyben jól értékesítik. A gyiimöle~";~}s tm·Hlete 1407 n.-öl, főképen kajszinlmrackkal hasznosítva. A fák közein szamóca termelé:,;t űznek. Különállóan spárgatelep van. mel~·nek hozadéka a városban igen jól értékesíthetö. Az iskola HUl darab anyara és g:yümölcslwkonal rendelkezik, 218 n.-ölön pedig füzest is létesített. Cjabban kisebb kisérleti tér lett beállítva a szcmléleti oktatás fejlesztése érdekében. Állatállománya: a drb ló, 4 drb pirostarka tehén, 4 üsző, 3 drb mangalica-kocaser-
1935. október hó.
tés és baromfiak. Az állomány szaporulata mindenkor jó áron került értékesftésre, a nyers tejből évenként 7500-8000 litert nyersen értékesftenek 14-16 fillér árban. A baromfiállomány javftott kendermagos, a ludak emdeni, a kacsák pedig pekingi keresztezések. A baromfi tözslétszám 63 drb. Az iskola kiállításokon gyakran vesz részt kiváló anyagaival, igy kitüntetése és oklevelei bőségesek.
Az iskola igazgatója Juhász József, ki tehát 31 év óta vezeti az iskolát és szervezte meg annak üzemeit, valamint jó hírnevét Jelenlegi munkatársai: Győrfy Géza, Somlay Kálmán, Pápayné Fekete Julia, Coriáryné Oross Anna, dr. Fodorné Csanády Katalin és Abrúnyi Ilona kartársaink, valamint a két hitoktató. Ez iskolánál működtek a multban: Kamenszky Béla, Ferencz József, Miltenberg Karolina, néhai Juhászné Kereke~-_; II·én, Szíjjné Neubayer Mária, Lévay Irén kollegáink. A debreceni gazdasági népiskolákra és tanerőikre szép hivatás és figyelemreméltó munkakör háramlik különöseri nagy tanulólétszámuk és a leányok nevelése és oktatása terén. Ezt a szép hivatást az I. sz. iskola és taotestülete eddig sikeresen és igen eredményesen végezte. Hisszük, ho~y a jövőben ugyanigy fogja teljesíteni. kezdettől,
Gazd. irányú továbbképző népiskolák száma: Az 1934/35 tanévben tankerületenkint az alábbi számú gazd. irányú továbbképző népiskolák működtek : Abauj-Tot·na vármegyéhen 7, Bács-Bodrogban 34, Baranyában 24, Békés vármegyében 21, Biharban 54, Borsodban 41, Csanádban 30, Csongrád vármegyében 74, Fejérben 33, Győr-Mosonban 41, Hajduban 16, Hevesben 86, Jász-Nagykun-Szolnokban 98, a kecskeméti kirendeltség területén 79. Komárom-Esztergomban 60, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 122, Nógrádban 34, Somogyban, 103, Szabolcsban 14, Szatmárban 31, Tolna vármegyében 63, Vas vármegyében 3, Veszprémben 4, Zalában 32, Zemplémben 53, öszszesen 1157 iskola. Sopron vármegyében gazd. irányú továbbképző iskola nincsen. Ez iskolákban a tanév folyamán 69,362 fiú, 70,880 leány, összesen 140242 tanulót írtak be, kiket a gazdasági tárgyakra 2304 osztályban 1682 férfi és 807 nő, összesen 2489 tanerő oktatott.
1935. október hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
7
GYERMEKSZOBA és RACIONALIZMUS. "PÁLY A V ÁLASZT'AS." (Onképzőköri pályamunka.) T einek a napok, mulnak az évek, észre sem \'esszük és előttünk áll a pályaválasztás gondja. A mai súlyos gazdasági helyzetben az elhelyezkedés felette nehéz. Epen a pályaválasztás az a kérdés, amellyel nem lehet eleget foglalkozni, hisz jövőnkről, minden• napi kenyerünkről, megélhetésünkről, majd később a családalapítás lehetőségéről van szó. Elhibázott volna, ha az egyes életpályák előnyeit és hátrányait egyenként felsorolnám. A legjobb az az életpálya, amelyik a legtöbb jö\'edclmet nyujtja. De hát melyik legyen az? Hisz ami ma biztos reményekre jogosít, mikorra végzünk, talán már nem lesz az, amit reméltünk. Felfogásom szerint legbiztosabb kereseti forrás mindig az lesz, amely az anyafölddel bizonyos kapcsolatban áll. Nagy ugrást téve, elmondom Onöknek, hogy mczőgazdasági pályára szerelnék lépni. !(érem, hall ... gassák meg indokaimat és fejtegetéseimet a tárgyhoz illő figyelemmel. A kérdéses mezőgazdásági pályát tulajdonképen nem is magam választottam, hanem annak gondolata magától adódott, midőn édes Atyám munkálkodását figyelni kezdtem és vezetésének legnagyobb figyelmet szenteltem. Elmélkedésem talán teória lenne, ha nem tá.. masztaná alá az a gyakorlati bizonyíték, mclyet szüleim szerény gazdAságában láttam, - nem alaptalan tehát az, amit az életben követni szeretnék. Edes Atyámat munkálkodásában az a gondolat \'ezérelte, hogy az összes gazdasági ágakat ért válság• ból az ország csak úgy tud kilábolni, ha külkereske• dclmi mérlegét aktívvá tesszük s ez szerinte egyedül a gyümölcstermesztés révén érhető el. Ezen célt azon• ban csak akkor érhetjük el, ha külföldi példákon okulva, átalakítjuk idejétmult gyümölcstermesztésünk rendszerét és a régi helyére jövedelmet biztosító rendszert állítunk. A nagy külföld s így Németország is belátta, hogy el kell térnie eddig követett módszereitől és minőségi ter• mést szolgáltató almaalanyokat kell jövőben használnia, Hogy melyek ezek az alanyok, megtudjuk az igen tanulságos és értékes német munkákból, amelyek hosszas külföldi tanulmányokon alapulnak. A többek között Ottó Schmitz•Hübsch, Német•
ország egyik legnagyobb gyümölcstermesztője és f,v iskolatulajdonosa könyve szeríni R. G. Hatton, a világhírű East Malling•i gyümölcsész és kisérleti igaz• gató érdeme, hogy számtalan kisérlet eredményeként megállapította és kitenyésziette azon törpe alanyokat, amelyek céljainkat szolgálhatják, vagyis azok használata mcllett első minőségű tömeget termeszthetünk. Schmitz=Hübsch táblázattal ábrákkal igazolja a Kent grófságban fekvő kisérlcti=telep eredményeit, midőn két, egymás mellett fekvő, egy=cgy hold terü= letű tízéves gyümölcsös hozamM hasonlítja össu. Az egyik tábla vad.Jianyra oltott közcpestörzsíí almafákkal ldl betdcpítvc, 12 m. sor és növénytjvolsággal s így csak 38 darab fa jutott egy holdra. A m,ísik tábiJ a kisérleti telep által kitenyésztett, már előzőleg is iS= mcrt, Sárga Mctzi Paradicsomi törpe alanyra neme ... sitcll fákkal tdcpífetcft be, 365 cm. sor és növény= távolságra s így ezekből 400 darab jutott egy holdra. Ez utóbbi fábiándk a terméshozdma 22080 kg volt, a másik tábla 185 kg.-jával szemben. Az előbbinek értéke kereken 55C:o· ·-- P=nck fdd meg. Mi itt a szembeötlő ezen példákban? Az, hogy idővel, mondjuk további öt év muh·a a vad,.!lanyra oltott gyümölcsös is ontani fogja a termést, de ez nem lesz kabinetminőségű, mig a törpe alanyu gyü• mölcsös tizedik évében lévén, teljes termésben van már 2-3 év óta, ami óriási megtakarítást jelent. Az ismeretctett példákból látjuk, hogy egy hold, körülbelül 500-2000 P értékű ingatlanra telepített, Sárga Metzi Paradicsomi alanyra oltott törpe gyümöl• csös jövedelme évenkint jóval felülmulja az ingatlan értéké t. Milyen óriási prcspektiva ez, ha elgondoljuk, hogy a földbirtok ma a legbelterjesebb gazdálkodás mellett is alig jövedelmez többet, mint az ingatlan értékének 5 °/o•a. A példa igazolja, hogy egy hold törpe gyümöl• csös évi jövedelméből egy család gond nélkül meg tud élni. Akinek 5 hold törpe gyümölcsőse van, an• nak jövedelme jóval.túlhaladja egy államtitkár fizetését. Midőn még hozzáteszem, hogy az államtitkári és en• nél is magasabb állások eléréséhez még igen sok szerenesc és különleges tehetség is kell és mint tud... juk, hazánk 8 millió lakosa között csak 8 aktív minisz•
és
'J'
8
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
1935. október hó.
A könyv a bevezetésen kivül öt részre oszlik: a tyúk, a gyöngytyúk, a pulyka, a kacsa és a lud tenyésztése. Minden fejezet 7-7 részt ölel fel, um: 1. előismeretek, 2. fajta• * • ismertetés, 3. a tenyészállatok kiválasztása és Az ismertetett előadás a Német Birodalmi párosítása, 4. a költés és a felnevelés, 5. a Egyesület DJmjanovich•utcai förcáliskolája magyar tojástermelés, 6. a hús és zsírtermel és, 7. a nyelvü önképzököre gyűlésén hangzott els az"elmélkedés tolltermelés. A tenyésztési előismeretek során szerzöje ifjabb Herszényi László, a reáliskola VI. osztáa leszármazásra és domesztikációra, a tojásra lyának tanulója, aki Herszényi László ny. tábornok, IX. és tollazatra, a bőrre és bőrfüggelékekre, a Kende•utca 14. (Tel. 58- o- 23.) alatt lakó sárospataki testalakulásra, az ivari életre, az életkor megszölö• és földbirtokos 16 éves fia. határozására, a táplálkozásra és a tenyésztési Nevezett tábornok tolla alól került ki mult év módszerekre van tekintettel. A fajták ismertetavaszán a "623 csemegeszölő és gyümölcsfajta is• tésekor mellőzi a sportszempontokat és az mertetése" címü tanulságos és hézagpótló könyv, időleges értékű formalisztikus törekvéseket. A amelyről megemlékeztünk már. tenyészállatok kiválasztásakor behatóan részEzuttal ujból arra utalunk, hogy a könyvben letezi az értékmérő tulajdonságokat, s azok 150 Mathiász János és József féle szölőhybríd, 220 öröklődését A költ~s és a felnevelés c. fejetöbbé•kcvésbbé ismert s az országban található cse= zetben s~ámos uj adattal gazdagítja ismereteinmegeszölő és borszőlö, továbbá 72 alma, 58 körte, ket. Legrészletesebbek a tojástermelésre, a t 5 szilva, 7 kajszinbarJck, 40 őszibarack, 22 cscrcsz= hústermelésre vonatkozó fejezetek, melyekben nye, ll meggy, 14 szJmóca, 5 köszmétc, 5 ribizke sok eredeti adattal találkozunk. Utóbbi fejezetés 4 málnafajta részletes leírását találja az olvasó. ben értékesítette ugyanis szerző saját vizsgáA könyv bolti ára 6 60 P és Szerkcsztöségünk latainak eredményeit is. A toll termelése c. uiján is megrendelhetö. fejezet első szabatos összefoglalása a toll A fentickben ismertetett clőJdásból látható, termelésére, kezelésére, osztályozására és felhogy már a gyerekszoba is fo~lalkozik gyümölcs• dolgozására vonatkozó tudnivalóknak. termesztésünk min~'ségi továbbfcjlésztése gondolatával. Szerző könyve elsősorban az intelligens tenyésztő kezébe való A tárgyalás folyamatossága, a könyv áttekinthetősége, ábráinak gazKÖNYVISMERTET~S. dagsága, szépséges és hűséges, a világos eszmemenet, a könnyen bomló aktuálitások üdíA gazdasági baromfiak tenyésztése. Irta: Dr. Csukás Zoltán gazd. akad. rendes tően objektív mérlegelése rendkívül könnyen tanár. Nagy nyolcadrét, 17 ív, 190 ábrával és kezelhetövé és használhatóvá teszik azt a hatáblázattal, Pátria, 1935. Ara 12·- P. Kapható talmas anyagot, melyet szerző hangyaszorgalommal gyüjtött össze. Semmi· kétség aziránt, a szerzőnél (Magyaróvár). Ha igaz az, hogy egyéb tenyésztési ágak- hQgy szerző könyve a baromfitenyésztés kérhoz viszonyítva tudományosan képzett barom- déseiben a legrészletesebb, legkorszerűbb, s ennélfogva a legmértékadóbb is. fitenyésztőnk és hivatása magaslatán álló peDr. Székely Ernő. dagogusunk kevés van, akkor ennek oka talán abban is kereshető, hogy hiányzott olyan mélyenszántó, szélesen megalapozott munka, A. Szeghalom községi önálló gazdasági mely az intelligensebb publikumot odavezette népiskola állami ellenörzés a/ali álló és vérvizsgált, volna a haladás biztos forrásához. A könyv mc~tuberkulinozoll baromfitenyésztéséMl 35 darab íróját csak azok nem ismerik, akik szaklapok szép lejl.Sdésü, február végén kelt, tisztavérű fel~ér helyett a napilapok célzatos közleményeiből leghorn jérce eladó. A jércék csapólészek•cllenorz~s= se/ kiválogatolt magas tojashozamú tyúkoktól sza!= tájékozódnak a baromfitenyésztésünkrőL Azo- roaznak és négy hónapos korukig darabonként 1"::>0 kat pedig, akik tudományos folyóíratokat is P=ért és azután mindcn hónap elteltével 50-50 tallóznak, meglepi az a szerénység, amilyen fillérrel drág/1bbak. F:,rdekMd.Sk válaszbélyeges levé/.r fukaran a szerző saját kisérleteire hivatkozik. ben forduljanak az iskola igazgatóságához. tert találunk, vagyis t ... millió lakosra csak egy minisztcr jut, inkább leszek én törpe gyümölcsössel bíró föld· birtokos, mint államtitkár, avagy pláne miniszter.
1935. október hó.
MEZÖGAZDASÁGJ NÉPOKTATÁS
EGYESÜLETI ÉLET 1. Válaszimányi ülés. GSzOE választmánya Náray Ferenc elnök elnöklete alatt Budapesten, a Tanítók Házában f. évi szeptember hó 19-én d. u. 3 órai kezdettel ülést tartott. Az ülésen a válaszimányi tagokon kivül részt vett Géber Lajos országos szakfelügyelünk is. Lefolyásáról a következőkben számolunk be. Az üdvözlő szavak elhangzása után az Elnök kegyeletes szavakkal parentálja el egyesületi halottainkat Bejelenti Molnár, Bélafy és v. Adamóczy ó. gazdasági szalüanítóknak egyesületünkbe pártoló tagokként való belépését, valamint Fedora Sándor kilépését. Tanulmányi kirándulás céljaira VKM (ir segélyt utalt ki. Ismerteti a közgyűlés és tanulmányi kirándulás programját. Beszámol az egyesület ügyében tett lépéseiről és a lefolyt eseményekről. Bejelenti, hogy a tanítói internátus kedvezménye a gazdasági szaktanitóságra nem nmatkozik. A szaktanítóképzés ügyében VKM (rhoz tett felterjesztésre válasz nem érkezett. A szakfelügyelet fenntartására igéretet kapott. Az iskola egész életére vonatkozó memorandum kevés eredménnyel járt. Iskoláink igazgatósága nem lesz elsőfokú hatóság, mert népoktatásügyi intézményről van szó. Így az iskolaszék, gondnokság hatásköre továbbra is kiterjed iskoláinkra. A körzeti felügyeleti rendszer hasonló az elemi iskolákéhoz. Az egész intézmény beléletét, újabb szabályozását s ezek kapcsán kar-unkra és intézményünkre nézve hátrányos, részben sérelmes intézkedéseket Brózik Dezső ismerteti, melyet lapunk legközelebbi számában közlünk. Igen szomorú hangulat uralkodott a választmány tagjain a sötét jövő ecsetelése alkalmával. Az Elnök biztató és reménytkeltő szavai sem tudták a választmányt megnyugtatni. Náray elnök felhívja a figyelmet a .. Kalász" nyomtatványokra. A "Kalászt" támogatni nemcsak előny, de megértő kötelesség is. Országos egyesületünknek 20°/p engedményt, illetve visszatérítést ad. A tankönyv évenkint pernamens ügye ismét szőnyegre került, de a Géber-féle tan-
9
könyvek 11.-IJI. kötetének kiadása még mindig kilátástalan. A titkári jelentést a választmány teljes egészében elfogadja a közgyűlés elé való terjesztésre. A számvizsgálók jelentéséből szomorúan volt megállapitható a tagdíjak, sőt még a temetési segélyek hiányos befizetése és igy a nagy hátralékok is. A választmány hosszas vita után úgy határozott, hogy a temetési segélyből mindazok kizárását javasolja a közgyűlésnek, akiknek 3 évi tagsági díj összegénél nagyobb tartozásuk van. Megállapítást nyert u. i., hogy a temetkezési segélyt is tulajdonképen a rendesen fizető tagok adják össze, míg a notórius tartozók ezen teher alól is mentesitik magukat. Mindazokra nézve azonban, akik kötelező nyilatkozatot tesznek, hogy fennálló tartozásukat 2 éven belül le-. törlesztik, ezen rendelkezést felfüggesztik. Pénztárnok beterjeszti az új költségvetést, melyet a választmány 100 P pénztárosi tiszteletdíj pótlólag való felvételével javasol a közgyűlés elé terjeszteni. A szerkesztő, majd a könyv- és gyűj teménytáras jelentése után a Rádli-üdülőház gondnoka számol be az ezévi bevételekrőL Az üdülőház fejlesztésére vonatkozólag javasolja a választmány a közgyűlésnek, hogy az 1200 P készpénz cea 1100 P egyesületi pénztári kölcsönnel való kiegészítés mellett 2 új szoba építése, a szükséges átalakítások és szabafelszerelés költségeire fordítsa az egyesület. A tanulmányi segélyt kilenc beérkező pályázat közül négy pályázó részére 50-50 P összegben javasolja kiadni a választmány. A tanulmányi segélyből eleve kizárattak azok, akiknek nagyobb tagdijhátralékuk van. A kiállftási csarnok kibővítésének tervét a várható bevételek és fedezet arányában ajánlja a választmány az egyesületnek. Az ötödfél órás ülés az elnök zárószavaival ért véget.
2. A közgyúlés . GSZOE évi rendes közgyűlését, 96 egyesületi tag részvételével, f. évi szeptember hó 20-án d. e. 9 órai kezdettel, Budapesten a Tanítók Ferenc József Háza disztermében tartotta meg.
10
MEZÖGAZDASÁGIMÉPOKTATÁS
VKM (7r képviseletében Dr. Kreitl Géza min. titkár és Gé her Lajos orsz. szakfelUgyelő; FM gazdasági szakosztálya és a gazd. tanári kar részéről Suhajda Tibor szakfelügyelő, a Tanfelügyelők Orsz. Egyesülete képviseletében Dr. Ősz Béla egyesUleti elnök jelentek meg a közgyűlésen. A közgyűlés a magyar hiszekegy eléneklésével veszi kezdetét. Náray elnök Udvözli a vendégeket és a megjelent egyesiileti tagokat. Megemlékezik a minisztérium megértő anyagi támogatásáról. Javaslatára a közgyűlés táviratban üdvöz-i VKM Prat, Dr. Szily Kálmán államtitkár, Dr. Bernáth Géza min. tanácsos és Dr. namjanovich Lajos min. · o. tanácsos urakat. Leírja statusunk és intézményünk helyzetét, majd bizalomkeltő nrilatkozatban buzditja az egye. sUlet tagjait további kitartásra. Utána Dr. Kreitl Géza min. titkár VKM nevében üdvözli a közgyűlést Suhajda Tibor az FM gazd. szakosztálya és a gazd. tanári kar részéről mond üdvözlő szavakat. Dr. Ösz Béla a Tanfelüg;velök Orsz. Egyesülete képviseletében köszönti a közgyőlést. Náray elnök az üdvözléseket megköszönve, a jegyzőköny hitelesítök kijelölése után a tárgysorozat első pontjaként felolvastatja a - betegsége miatt távollévő - titkár jelentését. A jelentés hű tükrét adja az Elnök és ·egyesületi tisztikar egy évi munkájának és iskoláink kiállftási eredményeinek. Utána az elnöki beszámoló következik. Mindenekelőtt kegyeletes szavakkal emlékezik meg Rácz Sándor, özv. Rádli Lajosné egyesületi tagjaink és Alexy Pál két főiskolás fia, valamint Nagy Károly ügyvéd fiának váratlan elhúnytáról. Kurdy Sándor a tankönyv-ügyről, majd a férfi tanerők hiányáról beszél. Szomorú tényként állapítja meg, hogy a szánalmas jövő miatt képzésünk siralmas helyzetbe került. A képzőbe ez éven csak egy okl. gazda jelentkezett felvételre. Brózik Dezső a tanterv, tankönyv, számadási utasítás, statusügy, képzés, továbbképzés, új kartársak helyzete, tanügyi közigazgatás reformja és egyéb aktuális kérdésekben tárja fel a való helyzetet. Összehasonlítást tesz intézményünk és a földmfvelésügyi hasonló in-
1935. október hó.
tézmények helyzete között. Kéri a közgyűlést, utasítsa az elnökséget, hogy ezekben az ügyekben minden tőle telhetőt tegyen meg. Elnök felvilágosítást ad a tankönyv, járási felügyelet, az igazgatóság mint elsőfokú hatóság, a számviteli utasítás kérdésében és ismerteti VKM álláspontját. Bejelenti, hogy a helyettes gazd. szaktanítók családi pótlékot kaphatnak, ha azt kérelmezik. Igéri, hogy a maga részéről mindent elkövet ügyünk és iskolAink érdekében. Majd a közgyűlés a pénztári bizottság jelentését tudomásul véve, a költségvetést elfogadja. Azután a szerkesztő, könyvtáros és Rádli-üdüWház gondnoka jelentését veszi tudomásul. Brenner József indítványozza, hogy a Rád!Hidülőházban nagyobb kedvezmény, esetleg ingyenes szoba nyújtassék. A közgyűlés azonban egyenlőre eltekint ettől. Farkas Gyula a költségvetésből törölni kívánja a kiállítási költségeket, mivel a kiállítás nem egyesületi ügy. A közgyiílés a már előző leg elfogadott költségvetésen nem változtat. A tagdíjak és temetési díjak hátralékosaira nézve a választmány javaslatát fogadja el a közgyűlés. Ugyancsak hozzájárul a Rádliüdülőház kibővftéséhez,valamint a tenyészállatvásártéri kiállítási csarnok pótépftkezéséhez. A továbbiak során határozatilag kimondja, hogy úgy a rendtartási, mint számadási nyomtatványokat a "Kalász"-tól szerzi be. Az 50-50 P-ős tanulmányi segélyt v. Pajor Gyula, Matós István, Molnár Sándor és Buday Gusztáv jó tanuló gyermekeinek jutalmazására itéli oda. Végül az elnök az egyesületbe belépők és abból kilépök neveit bejelentvén, a délutáni tanulmányi kirándulás programját ismerteti és a gyűlést bezárja. Közgyűlés után a gazdasági szaktanitóság közös ebéden vett részt a Tanítók Házában.
3. A budafoki tanulmányi kirándulás. Az ország gazdasági szaktanitósága a szeptember hó 20-án d. e. tartott közgyűlés után tanulmányi kiránduláson vett részt Budafokon. Itt az Állami Pincemesteri Szakiskola hatalmas pincéjét és a Budavidéki Őszibarack-
t 035. október hó.
11
MEZÖGAZDASAGI NÉPOKTATAS
·=======--=-"'='- - -- ____
:-=-:==_".. __ ,____________________ _
~-
termelő
Szövetkezet hütöberendezt;s~~t tekinhe-tte meg. A pincemestcri szakiskolúban Szathnu'try Ari.,ztid tanulmányi i~azgatj fogadta és kalauzolta a szaktanitéságo:. Benmtatta üZ intézet óriási, iJ szárnyra tagozódó pincéjét, melv kősziklába vPn Yáj'va. Ezen körülm€-ny az ~ka, hogy a pince hőmérséklete:) állandóan P"Vforma, télen-nyáron 1::?-l:i C fok, amely ~-a borkezelés szempontjából igen nagy elön;it jelent.
A hatalmas (•piiletekkel körmvett tágas udvarból egyenesen a pincébe vezette a kirúndulókat Szathmá:-y igazgató. Az e16részben !evő tágas csomagoló-helyL;égben a borok palackozását mutatta be. A bejáró folyosó mentén nagy üregekben ezrével vannak felhalmozva a töltésre váró üres üvegek. A pince egyes elágazásaiban számtalan különbc)ző hordók sorakoznak szép egymásn ~lP'vsá
Külön érdekessége a pincének, hogy a benne felgyillemlő párák cseppkövek alakjában rakódnak le a pince falain, de leginkább a menyezeten. Néhány évtized mulva valószinűleg egy kis cseppkt5barlang képét fogja mutatni az egész pince. A pince megtekintése után, a tetején berendezett tcrraszon kóstolhatták meg a kirándulók a pince testes hordóinak tartalmát Ez alkalommalmegállapítást nyer·t. hogy az állami mintapincében nemcsak szép és nagy hordók, de jól kezelt és finoin borok is vannak. ~
*
:;.
A borkostoló után a Budavidéki Öszibaracktermclö Szövetkezet csomagoló és hiítő helyiségeit tekintette meg a kiránduláson résztvevő gazd. szaktanitóság, Frimmel Mihály raktárvezető kalauzulása mellett. A szövetkezet ez éven :l3 vagon őszi barackot expertált Lengyel-, Német-, és Svédorzságba, Ausztria és Angliába. A szálUtott barnek leginkább Amsden, korai Alexander, Champion, Elberta, Ford korai nemes fajtákból állt. Az üzem a szezon elején 70-80 emberrel dolgozik. A csomagoló helyiségben még mindig többen foglalatoskodtak és rakosgatták a szép, ínycsiklandozó őszibarackokat szállftórekeszekbe. Hogy milyen barack kerül innen szállításra, mi sem bizonyitja jobban, mint hogy voltak 42-:-m-a6 dkg-os példányok is köztük. A hűtőberendezés mintaszerű. Az állványokon, reke~ekben elhelyezett l. o. gyümölcs 2- -1-4 C fok hőmérsékleten állandóan áll, fgy ez a legkényesebb gyümölcsnem is sokáig frissen és épen marad. A tanulságos kirándulás az esti órákig (v. Gy.) tartott.
+
Az islmlák gyakorlóte. .rül~te: Az <~nálló gazd. népiskolák af. évben 1o4H Kat. hold es 849 [>ölön guzdálkodtak. E terület~ől ~z isi~O,l~k saját tulajdona 1180 kat. hold es 1.~86 ,_;-ol, melynek nagyrésze telekkönyvile~ is bizt?sítva van. A saját területeken kfvül az Idén 20 Iskola bérel kisebb-nagyobb földbirtokot, melyeknek nagysága '!67 kat. hold és 1063 i]-öl.. A gyakorlóterületeket összevetve egy-egy Iskolára átlagban 31 kat. hold és 708 :=;·öl esik, és pedig a saját földből 2~ kat. hold és 695!:~<>.~. a bérelt területből pedig 8 kat. hold és 982 U-ol. 20 kat. holdnál kisebb területe 11 iskolának, nagyobb területe 41-nek van.
12
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
HÍREK Áthelyezések és megbizatások. VKM. úr Molnárné Kovács Jf. kartársnőnket Nagybajomból Szekszárdra, Windt Erzsébetet Jászladányból Nagybajomba. Jászay Lenkét Gyöngyösről Fegyvernekre, Zádor]! Annát Csongrádról Kiskunhalasra, Hiibausz Jfáriát Békéscsabáról Csongrádra, Vásá1·1lelyi Sándort Kiskunfélegyházáról Kabára. az ottani önálló gazdasági népiskolákhoz helyezte át, Kiskunfélegyházára pedig Székely Ferrnc okl. gazdasági szaktanítót osztotta be szolgálattételre. Vásárhelyi Sándort egyben megbízta az igazgatói teendők ellátásával is. Gyászhír. özv. Rádli Lajosné, sz. Beér Anna ny. áll. gazdasági szaktanitónő, néhai Rádli Lajos gazdasági népiskolai országos szakfelügyelő özvegye folyó év augusztus hó 29-én váratlanul, Budapesten meghalt. Az elhunyt a Temesmegyei Bavanistén (Homokbálványos) kezdette meg kiváló működését. Az ottani szerb nemzetiségű önálló gazdasági népiskolánál, férjével együtt a magyarság és magyarosttás érdekében igen fontos szolgálatokat tett. Mint a gazdasági szaktanítónői kar egyik legelső tagja, iskoláink leánynevelése és oktatás~nak irányelveit megalapozta, tantervi dolgozataival pedig szép fejlesztéshez is juttatta. Iskolájuk egyedüli internátussal összekötött intézményünk volt, hol a temesvári Liga útján évenkint 20-25 fiú és leány tanulót igen kiválóan neveltek és mezőgazdaságilag alaposan kiképeztek. A szerb betörés alkalmával menekűlniök kellett. Eközben rövidesen eltemették egyetlen leánygyermeküket Budapestre kerülve a Csalogány utcai áll. tanítónő képző intézetben éveken át tanította a gazdasági tárgyakat és a kézimunkát, · fgy sok jeles tanftónőnk kiképzését mozdította elő. Saját kérésére ment nyugalomba, végkielégftéssel. Férje halála után teljesen visszavonulva élt, egyetlen fia tanittatása és elhelyezkedésére szentelve minden erejét. Halála vár~tla nul következett be. Holttestét Budán, a farkasréti temetőben, hol férje is pihen, helyezték örök nyugalomra. Kalmár Gézáné, sz. Pintér Hedvig Egerben, f. évi szept. 3-án hosszas betegség után meghalt. Az elhunytban Kalmár Géza nyugalmazott kartársunk szerető feleségét gyászolja. r
1935. október hó.
Az Országos Faluszövetség Kunszentmártonban folyó évi szeptember hó 7-11-ig gazdasági, ipari és kultúrális kiállftást rendezett, melyen a tiszazugi községek vettek részt. A kiállitáson a kunszentmártoni önálló gazdasági iskola gyűjteményes kiállftásával a Földmívelésügyi Minisztérium elismerő okievelét és a Faluszövetség nagy aranyérmét nyerte el. A tiszaföldvári önálló gazdasági iskola ugyanott méhészeti kiállftásáért a Faloszövet nagy aranyérmét, gyümölcsészeti kiállításáért aranyérmet és női kézimunkAjáért ezüstérmet kapott. A szép sikerhez gratulálunk. A Kormányzó Úr a világháborúban az átlagon felül teljesített szolgálata elismeréséül Kádár Kálmán tegyverJleki önálló gazdasági iskolai igazgató kartársulikat emléklapos fő hadnaggyá nevezte ki. Gratulálunk ! Érdekes számok: Az 52 önálló gazd. népiskolába az 1934/35. tanév folyamán öszszesen 25.184 tanuló iratkozott be. A beírt tanuJók közül tanév végéig felmentés, elköltözés. más iskolába való átlépés cfrnén 5691 tanuló, vagyis a beírtak 22 °.-'o-a elhagyta az iskolákat. Tényleges iskolábajáró tanulólétszám volt tehát 19,493 növendék. Ezek közül az l. osztályba járt 4356 fiú, és 5256 leány, a II. osztályba 2561 fiú, és 3578 leány, a III. osztályba 1395 fiú, és 2357 leány, összesen 8312 fiú és 11,181 leány. A tényleg iskolába járó tanulókból egy-egy iskolára átlag 375 növendék jut. Ezt az átlagos tanuló-létszámot 21 iskola túlhaladta, 31 pedig nem érte el. A fenti számú tényleges tanulókat 1934/35. tanév l. felében 92 férfi és 102 női, összesen 194 tanerő oktatta. A tanerők létszáma szerint 13 iskolánál 2-2, 12-nél 3-3, 18-nál 4-4, kettő kettőnél 5-5, háromnál 7-, és végül egyegynél 8 és 9 tanerő működött. Legtöbb volt Székesfehérváron 9. Ezek alapján egy-egy tanerőre 101 tényleges tanuló oktatása esik. A FÖPÉNZTÁROS KOZLEMÉNYEI. A közgyűlésünk alkalmával rendezett tanulmányi kirándulásra való tekintettel, lapunkban a szokásos számlakivonat a novemberi számban fog megjelenni. 1Vlindazonáltal kérem a tagokat a zavartalan és foly= tatótagos befizetések teljesítésére. Túrkeve, 1935. szeptember hó. VRANNA Y KÁLMÁN s. k. föpénztáros.
A békési közaégi gazd. népiakolánál 6 h6napo1, azépen fejlett nemesített MAGYAR KENDERMAGOS KAKASOK, PEKINGI KACSÁK és FEHÉR MEXIKÓI PULYKÁK beszerezhetc5k.
ABLAKA JA;\0:-1 .:·~ Fl.l!E:\(' Kii~YY~YOl\IIlA.JA, UYüNiiYÖS, f'Ö'f~B 8.
