_________
:"-.
~
'1
Gyöngyös, 1935. február.
2. sz6m.
XX. évfolyam.
rtOCAZDAS'
W3:~~ N -
Gl1~~
POKTATAS·
A GAZDASÁGI SZAKTAMITÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖMYE Elöfizetéoi clij: EgHI éYre B·- pengl. A• elófizetéoi· éo hireletHi clljak a Ga1clao6gi S1 aktanitók Onz6goo EgyNilete flpénzt6r6nak Túrkevére az54.135.oz.coekbz6ml6n külclencllk
FELELOS SZERKESZTO:
VITÉZ GYUlAY ISTVÁM
A lap kiadásáért felel: NÁRAY FERENC elnök, Lajosmiz
Hegjelenik egy évben 11-ozer. Szorkeozt..ég : Gylngylo. (Gazclao6gi Mépiokolp.) Kiaclóhi•atal: Túrk•••· Az egyesület tagjai a lapot tagclljuk fejében kapják.
Kiad6tulajdonos: A Gazd. Szaktanit6k Onz. Egyesülete, Lajosmizse.
kezelésnek a szervezet ellenállóképességét is megingatnia. Tegyük fel, hogy az a bizonyos thallium acetat, amely a két kisgyermek életét Erdély kies bérceinek vidékéről indúlt kioltotta, nem öli meg őket, de ebben az esetel egy keménykötésü székely ifjú a magyar ben is milyen rombolást vitt volna végbe élet rögös útján. Otthagyta agg szüleit és a a szervezetben? Ezzel is számolnia kell az szép szülőföldet, mert magyar akart lenni, érző és gondolkodó embernek, az orvosi tudomagyar akart maradni. Dacolt a mostoha élet- mányban jártas orvosnak és gyógyszerésznek. Különösen sajnálatos esemény, hogy ez körülményekkel, tanult és harcolt a megélhetésért Erős élniakarását siker koronázta. a szerencsétlen mérgezési eset éppen az Alláshoz, magyar kenyérhez jutott és egy 0. T. B. A.-nál történt. annál az intézménynél, tisztes úri család leányát is feleségül nyerte. amelyet a tisztviselők filléreiből. az ő egészA házaspár most már együtt küzdött a ségük megóvására létesítettek. A kistisztvisemegélhetésért és élt csendes, boldog családi lők bizalommal fordúlnak is hozzá, de hová (•!etet. Isten gyermekekkel is megáldotta fri- foszlik a betegek bizalma, ha az orvosokból gyüket. Az elsőszülött fiú-iker lett. Igazi bol- hiányzik az érző- és gondolkodó lélek, és ha dogságot szerzett a családnak, hogy mindkettő a lelkiismeretes és szorgalmas munkát a felüigen szépen fejlődött és úgy hasonlított egy- letesség, nemtörődömség váltja fel. Annak a máshoz, mint egyik zsemlye a másikhoz. Jött régi orvo~i típusnak sem az O. T. B. A.-hoz, azonban 7 éves korban a bőrbetegség, aztán sem más gyógyftóintézethez nem szabad visszaaz orvosság, a n1éreg, amely a két ártatlan térnie, aki az előre kiállftott. sokszorositott lélek életét kioltotta és a család boldogságát, recepteket polcon, rekeszekben tartju s köörömét egy csapásra megsemmisftette: az apát vetkezőképen rendel. - No, mi baja lelkem? porbasújtotta, az anyát szanatóriumba kergette. A beteg elmondja. Aztán kényelmes karosA sorsnak különös iróniája, hogy ennek a székében ülve, rámutat a polera: - Vegyen mérgezési gyermek-tragédiának éppen a mi ki lelkem a harmadik rekeszből egy receptet, státusunkban azzal a 65-70 családos ember csináitassa meg a patikában, vegye be és megközül az egyikkel : Ferencz József ceglédi győgyúL A beteghez hozzá sem nyúl, lle azért kartársunkkal kellett megtörténnie, akit a a kezét azonnal mossa. Az ilyen rendelések munka minden napjának hajnala, dele és hallatára önkénytelenűl is Pilátus római helyestéje a munka asztalánál talál. Különös szak- tartó mosakodá~a és mondása jut eszünkbe : tanítói sors, mely ez esetben székely ember "Én ártatlan vagyok ez igaznak vérétől!" Nem ! Mi tudjuk, hogy ez ma már nem sorsa is : igazi székelysors ! ' .. Orvosságot és mérget máskor is mértek, történik meg. A mostani szomorú mérgezési sot a gépek is pompásan tudják adagolni az eset az a kivétel lesz, mely - mint a latinban anyagot, de hol maradt a méregkiosztásnál tanúttuk - erősíti a szabályt. Mi továbbra is az ember? Ha pedig ott volt az ember, hova bizalommal viseltetünk az orvosi és gyógyszerészi tudomány iránt. Nem hisszük, hogy ez szállt belőle az érző és gondolkodó lélek? . Ne kísérletezzünk a gyakorlati életben a tiszteletreméltó tudományág s annak hozes ne emberekkel ! A kisérletezés maradjon zánk legközelebb eső szerve:: az O. T. B. A. a m_eg. a laboratoriumok világában s ott is csak jövőben még egyszer a kis-tisztviselők fillérei kartekony állatokon - mondjuk patkányokon inellé szülői könnyeket is kívánna. Mi bizunk az előrelátó, megfontoltan - történjék az. Szép az orvosi :tudományban a gyors előrehaladó. erőskezű kormányhatalomban, eredmény, a beteg is,- a hozzátartozó is szfve- amely e téren is megtalálja a" helyes utat s sen veszi, ha a győgyúlás hamarosan tapasz- megfeleW intézkedése megnyugvást és általátalható, de nem szabad a radikális gyógy- nos megelégedést teremt.
~~=-.
p l;
1'
2
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
1935. február hó.
=================================================== A
G-AZI>AS.ii.<_..I ~~PISKOI .... A Irta : Brózlk
A népiskolai tanftás a legutolsó egy pár év alatt valóságos forradalmon ment át. A tanftás munkáját új tartalom. helyes célkitűzés, egészséges alapelvek irányítják. Előidézte ezt az új népiskolai tanterv, mely pedagógiai felszabadulást, megújhódást jelent. Az új tanterv hatásai már is mutatkoznak. Az elemi iskolát végző tanulők több tartalommal, nagyobb szókinccsel, minden iránt érdeklödéssel, elevenebb észjárással, nagyobb bátorsággal kerülnek ki. Örömmel állapitjuk meg ezt, ami teljesen az új tanterv javára könyvelhetö el. Ezzel kapcsolatban megállapfthatjuk azt is, hogy a tanitóság az új tanterv szellemének megfelelőleg nagyobb, körültekintőbb, alapos munkát végez. A fokozottabb munka megköveteli az alaposabb készültséget, az önképzést. Nagyjelentöségüek e tekintetben a pedagógiai szemináriumok, a tanftók rendszeres továbbképzése, az egyes tárgyak tanttását tárgyaló módszertani könyvek megjelenése stb. Midön ezeket megállapftjuk, nem szabad ez eredmények mellett nekünk - a gazdasági népiskolai tanerőknek - észrevétlenül elsiklanunk. A helyes irányba terelt elemi iskolai munkát észre kell vennünk, ezt a jó munkát tovább folytatnunk, bővítenünk és kimélyftenünk. Nem szabad elmaradnunk ettől, hanem a lehetőséghez képest még alaposabb munkát végeznünk. A mi iskoláink részére is követelnünk kell minél előbb az új tantervet Kivánnunk kell továbbképzésünket, magunknak is többet kell foglalkoznunk a nevelés kérdésével, a tanítás fontosabb problémáival. A gazdasági népiskola munkája szorosan az elemi iskola munkájához kapcsolódik. Abból indúl ki, arra épit. Az új elemi iskolai tanterv a természeti és gazdasági ismereteket nem különfti el. A gazdaságtan az elemi iskolában már nem külön tantárgyként szerepel. hanem alkalmazott természetrajzzA vált. Az elemi iskolában a természettan tanitása teljesen új. helyes gyakorlati irányt kapott. A gazdasági népiskolai tanítás még kifejezettebben gyakorlati irányú. Célja : növendékeit az életre elökészfteni. hogy azokból jó gazdák, gazdasszonyok vál.ianak.
TA~~.I~~~I~T~~.
Dezső.
Hogy a gazdasági népiskola e céljának minél jobban megfelelhessen, mindenekelött tantervét alapos revezió alá kell venni. Tarthatatlan állapot az, hogy ez iskola épen 30 éves elavúlt tanterv szerint végzi munkáját. A legutóbbi 20 év eseményei, a villany, rádió, repülögép korában az iskola tantervét a 30 év elötti légkör uralja. Lehetetlen állapot tudomást nem venni a nemzet életében történt nagy változásokról, a szörnyü következményekrőL Új feladatok előtt állunk. A gazdasági élet is egészen új követelményekkel lép fel, bűn lenne ezeket a jövő nemzedék előtt elhallgatni azokat velük meg nem ismertetni. A változott körűlmények arra kényszerttik az iskolát, hogy lépést tartson az élettel. Ezt csakis a jól átgondolt, szerves egészet képező, a mának megfelelő új tanterv oldhatja meg. Épen ilyen - sőt fokozottabb - mértékben kivánnunk kell a gazdasági szaktanítói kar továbbképzését Lehetövé kell tenni részére úgy a pedagógiai, mint a gazdasági továbbképzést. Nem olyan nagy a státus, hogy ez nagyobb akadályba ütközne. Ha évente csak 30 kartárs részesül ilyen továbbképzésben, akkor is alig pár év alatt mindenki megkaphatja az oly annyira szükséges újabb ismereteket. Egységesebb szellem, közös irányelvek alakúlnának ki, ezek irányitanák egész iskolai életünket. Addig is, mfg ezek a jámbor óhajok valóra válnak, mindent el kell követnünk, hogy iskolai életünkben lépést tartsunk a haladó kor szellemével. Ha már az új tantervünk megjelenését nem tudjuk hamarosan kieszközölni, igyekezzünk a jelen helyzetünkben a lehető legjobb, a célnak legjobban megfelelő megoldáshoz jutni, ezzel tanításunkat megj a vftanf. Habár a gazdasági népiskola tanterve avúlt, mégis módunkban áll tanttásunkat megjavítani, a tantervet kiegészíteni. Iskolai szervezetünk 36. §-a megengedi "a megállapltott tanterv alapján különös figyelemmel a község gazdasági viszonyaira helyi részletes tanterv készítését." E szakasz módot ad megfelelő tanmenet készítésére.
1935. február hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
Tanmeneten értjük az előírt tantervi anyagnak, a tantárgy természetének és a tanulók értelmiségének megfelelő óraegységek szerinti felosztását. Gazdasági népiskolai tanmeneteink általában sok kivánni valót hagynak hátra. A legtöbbjük nem egyéb, mint a tanítási anyag egyszerű óránkénti felsorolása. Az új pedagógia már mást követel. Egy, a l'Jgalaposabban átgondolt, mindenre kiterjedő, részletes, egymással összefüggésben lévő egy évi tanítói munka tervezetet A tanmenet irányítja egész évi munkánkat, annak tehát jól átgondolt, alapos munkának kell lennie. Lássunk egy pár fontosabb elvet, melyet követnünk kell a helyes tanmenet összeállitásánál. Mindenekelőtt, minthogy minden iskolának mások és mások a viszonyai, ebből következőleg az anyagot is minden községben és iskolánál másként kell kiválasztanunk és elrendeznünk. A tanmenetet nem lehet sablonosan kezelni, még kevésbbé egyszerűen egy jól elkészítettről lemásolni. Ennek szinte egyéninek kell lennie. A tanmenetet készítő mindenekelőtt jól ismerje a községet, annak természeti és gazdasági viszonyait. Alaposan ismerje a lakosság foglalkozását, életmódját, szokásait. Minden tanítási egység lehetőleg a helyi körülményekből, a helyi viszonyokból, szokásokból, életmódból indúljon ki. Ha mindezekkel tisztában vagyunk, úgy tanításunk önkéntelenül is helyi vonatkozásu lesz. A tanterv rendesen egy jól átgondolt szerves mű. A tanmenet összeállftásánál nem kell szolgailag követnünk a tanterv sorrendjét. A gondolkozó, öntudatos tanító az időszerűség követelményei szerint építi fel a tanítás menetét. Figyelembe veszi az évszakok változását, a mezei munkák idős~erűségét, a nemzet életében előfordúló fontosabb eseményeket stb. A jól szerkesztett tanmenet igen fontos követelménye a helyes kapcsolás. Az ismereteket nem szabad elszigetelten, kapcsolatlanúl közölni a tanulókkal. A ma pedagógiája nem bont fel míndent tudományok és fogalomkörök szerint, hanem úgy írja elő a tanítást, ahogy a tárgyak, a dolgok, feladatok az életben előfordúlnak. A tanítás legfőbb elve az ismeretek helyes kapcsolása. Ez az elv nem engedi az egyes tudományokat elaprózni, hanem egybefoglalja, hogy azok egymást tá-
mogassák és kiegészítsék. A kapcsolással elérjük azt, hogy · minden tudomány egy és összefüggő. A helyes kapcsolással az egyes tanult tárgyakból egységes kép alakúl ki a gyermek lelkében, ilyennek látja ő az életet is. Nem kisebb jelentősége van a jó tanmenetben a szemléltetés, a kísérlet tárgyainak, továbbá a kirándúlás, a helyi vonatkozások, a tanulők gyakorlatai feltűntetésének. E tekintetben a tanítónak világos, előre átgondolt tervet kell készitenie, hogy mit, hol, mikor, hogyan fog tanulóinak bemutatni. Ennek hiányában tanításunk kapkodó, tervnélküli, eredménytelen, Végezetül megkívánjuk a jó tanmenettől a tanulók öntevékenységének fejlesztését, az erkölcsi vonatkozásokra utalás és a megfilésre való szoktatást célzó intézkedéseket A gyermek szellemi önmunkásságra szoktatása nem új követelmény. A gyermek lásson, halljon, érzékeit foglalkoztassuk minél intenzívebben. A kereső, ~utató, kérdező gyermek a mai iskola mintaképe, a tanító csak irányító szerepet tölt be az iskolában. Nem kis jelentősége van a tanmenetben a "Jegyzet" rovatnak sem. Ide jegyezzük be mindazt, ami a kivitelnél hiba, avagy újabb követelmény, helyreigazítás. Itt ellenőrizzük munkánkat a jövőre nézve. Innen kapjuk a jövőben a legjobb tanácsokat, útbaigazításokat Ha mindezek figyelembevételével álltfiuk össze tanmenetünket, akkor a tanftásunk nem üres szalmacséplés, hanem alapos munka lesz. A tanulók nem fognak tanőráinkon unatkozni, a fegyelmezés könnyebb lesz. A tanulók, szülők nem felesleges nyűgnek tekintik iskoláinkat Megszeretik, megbecsűlik intézményeinket, az iskoláink ezzel népszerüekké, nélkülözhetetlenekké válnak. Áldás árad munkájukból, emelkedik népünk művelődési szintje, erkölcsi, szellemi, anyagi jóléte, boldogúlása. Egy ilyen részletesen kidolgozott tanmenetet lapunk legközelebbi számában közlünk.
BORELADÁS a GYÖNGYÖSI ÁLL. GAZD. MÉPISKOLÁMÁL. Tisztán kezelt, jómincSségú ó-bor lilerenkint 30 f, új-bor 32-38 fillér. Kölcsönhordók 61·5-100-22i -236-516 stb. literes nagy· ságban állnak rendelkezésre.
4
MEZÖGAZDASAGI NEPOKTATÁS
Agrárolló. írta : Oberhammer Géza. A mai gazdasági életben az agrárpolitikával kapcsolatban gyakran lehet hallani ezt a szót: agrárolló. A gazdasági egyensúly helyreállitására vonatkozó törekvések mértékét aszerint méltányolják, hogy azok által az agrárolló két szára egymáshoz közeledett-e, avagy távolodott. Az agrárolló két szára közül az egyik képviseli az ipari árak. a másik pedig a gazdasági árak paritását Ebből következik, hogy az agrárolló két szára közti differenciát az ipari és gazdasági árak disparitása okozza. Ha a gazdasági viszonyok javúlnak, akkor természetesen a két szár egymáshoz fog közeledni. Az agrárpolitika minden törekvése ennek a megvalósítására irányúL A gazdasági termékek ol~ minimális profitját az önköltségi árak aránylag magas foka idézi elő, amely viszont az agrárolló két szárának a nyílásával van szorosabb kapcsolatban. Tehát legels() sorban is termelési költségeket kell lecsökkenteni. Ehez pedig a gazdasági és ipari árak arányosításának a megvalósításával lehet eljutni. Kétségkívül a gazdasági árakat az autarchikus gazdasági rendszerek következtében beállott értékesitési ~álság nyomja. Okvetlenül szükséges biztos, elegendő felvevőképességű külföldi piacok szerzése. Azonban ez korántsem oldja meg az agrárélet oly életbevágóan fontos értékesítési problémáját. Emellett el kell érni azt, hogy a belföldi piac felvevőképessége is a körülményekhez képest minél nagyobb mértékben fokozódjék, ami a vásárló és fogyasztóképesség növelésével valósul meg. Fontos a kedvezöbb értékesitési lehetőségeknek a kereslet és kínálat helyes összeegyeztetésével való megteremtése. A társadalom fogyasztóképességét és vásárlóerejét nagy mértékben fokozni csakis a belföldi piac organikus megszervezése által lehet. A gazdasági tevékenység a fogyasztással szoros összefüggésben van. ami különösen fontossá teszi azt. hogy a belföldi piac felvevliképességét a leheWség szerint fejleszteni kell. Szükséges kellő propaganda, továbbá a minö-
a
1935. február hó.
ségi termelés követelményeinek a társadalom részéről felvetett kivánalmakhoz mérten való megvalósitása. Elérendő eredmény legyen az hogy a belföldi piacra került gazdasági termékek "népélelmezési cikkekké" is válhassanak. Az agrárpedagógia, amely a nép oly széles rétegeivel áll összeköttetésben, hathatósan kiveszi a részét minden fundamentum kiépítésénéL Igaz, hogy az alap lerakásnál csak atomokat helyez le, de ezek a nép lelkében gyökeret vernek. A nemzetek nagy gazdasági versenyében csak a nemzet állja meg a helyét, amely minél előbb rálép arra az útra, amelyet az új kor jelölt ki. A korral haladni kell, amely épp oly erővel vonatkozik az agrárpedagógiára is ! Végeredményképpen az agrárolló két szárának közeledését helyes értékesitési politikával el lehet érni, amelyet azonban éppen úgy a külföldi, mint a belföldi piacra egyaránt kell építeni. Mindezek elérése mellett a gazdasági egyensúly is mindinkább helyreáll. Magukkal hozzák a mezögazdaság átszervezését a jövő gazdasági irányelvek figyelembe vétele mellett. Ezen organizáció megköveteli a mennyiségi és minöségi eredmények forszírozásával a jövedelmező termelési ágak fokozását, illetve bevezetését. A mai kor gazdasági életét szimbolizáló agrárollón mutatkozó disparitás csökkentése csakis a világgazdasági szempontok szem előtt tartása mellett helyes agrárpolitikával következhetik be. Szines, éldhü gyümölcsképeinek közlé• sét mcst k~:zdt.: d .1 Növényvl:ddcm és Kcrté• szel legujabb SZ.Íillciban. Cikkrkct közöl a gyü= mölc::;ös k}.!mcgfcldőbb lckpilési módjárdl, a p.:rnh:lczés!h·z szüksé~~·s csőviz és hólé össze• g' üit~séről, c1 h,,rszőlő=f,JitJkról. a b"rdcrités sik,:rll:knsé~énck ok.1iról, JZ idősebb gyümölcS= f.ík ,ítültctéséréíl, a sz.Siő trágy.ízásáról, a gyü• mölcsfc~=lu~a!
1935. február hó.
MEZÖGAZDASAGI NÉPOKTATÁS
Az önálló gazdasági népiskolák leírása és ismertetése már régi terve volt lapunknak, rnelyet azonban mindezideig megvalósítani és :eközölni nem tudott. Szükségét érezzük ilyen ismertető közlésének azért, mert iskaláink tanév végén értesítőket nem adnak ki, így a nyilvánosság előtt helyzetüket és munkásságukat nem ismertetik úgy, mint azok az iskolák és intézmények, melyek akár évkönyv, akár értesítők megjelentetésével tevékenységükről időröl-időre beszámolót adnak. De szükségesnek véljük ily ismertetések közlését azért is, hogy azokból tanulságot és tapasztalatot vonjunk le. Nem vagyunk ugyanis abban a helyzetben, hogy minden iskolát meglátogassunk és szemlélet útján a jó és követendő részleteket áh-·együk, azokat iskoláinknál alkalmazzuk, a be nem vált, így kerülendő esetekről pedig figyelmeztetést kapjunk. Ezeket a tapasztalatokat most lapunk cikkeiből lesz módunkban megszerezni. Cikksorozatunk tehát ismertetni fogja a hazai 52 önálló gazdasági népiskolát Rövid, jellegzetes vonásokban tárgyalni fogjuk azok szervezését, tanítását, gyakorlóterületét és müködését, vagyis lényegére vonatkozó fontosabb adatokat, hogy ezáltal olvasóink és az érdekIödők betekintést nyerhessenek minden egyes iskola gyakorlati életébe s az eddiginél jobban megismerjék az önálló gazdasági népiskolák mindegyikét. 1. ABONY. E népes és szép fejlődésü községben, melynek lakósai túlnyomólag mező- és kertgazdálkodással foglalkoznak, az állami önálló gazdasági népiskola az 1923. évben szerveztetett és nyilt is meg. A tanítás céljaira oktatási helyiségeket átmenetileg a község központjában levő elemi népiskolában kapott, majd új építkezéssei saját gyakorlóterületén, modern főépületben végzi azokat. A szervezés munkája és az iskola, valamint gyakorlóterületének beállitása Paár Miklós igazgató érdeme, ki jelenleg is az iskola vezetője és nagy gyakorlati érzékkel a sokoldalú munkásságában lelkes irányitója. Az iskola létesítésében Kovács József róm. kath. t. b.
5
kanonok igen buzgó tevékenységet fejtett ki s mindmáig is az iskola legmegértöbb barátja és legodaadóbb támogatója. Az igazgatót munkásságában Paárné Fazekas Piroska áll. gazdasági szaktanítónő odaadóan támogatja. Tanerők még László Aliz és Gadácsy Margit, ki csak újabban került az iskolához. Abonyban a tankötelesek száma 700 körül van. Ezek egyrésze a nagykiterjedésü határban lévő továbbképző népiskolákba jár, úgy, hogy az 1933-34. tanévben csak 287 fiú, 298 leány, összesen 576 tanuló volt az önálló gazdasági népiskolába beírható. Az egész tanéven át 85 tanuló elköltözés, más iskolába való átlépés, különösen pedig távoli tanyákra való távozás miatt felmentetett. Tényleges tanulólétszámuk 491 növendék volt, kik közül évzáró vizsgát sikeresen 164 tanuló tett. A jelenlegi létszám 579. A tanulók túlnyomó többsége róm. kath. vallásu. Az iskolai tanítást pontosan a tanév elején kezdik, befejezését június második felében eszközlik. · A párhuzamosított alsó osztályokkal együtt 8 csoportban tanítanak, nlinden osztálynak a téli félévben heti 10, a nyáriban pedig heti 5 órai oktatás jut. A iskola figyelemreméltó tanfolyamokat is rendez s e tekintetben különösen a leánytanulók háztartásiés főzési tanfolyamai emelkednek ki, melyekre igen megfelelő helyiségei és feJszerelései is vannak. A fiúknak háziipari, a leányoknak kézimunka- és szabás-varrási tanfolyamok is rendszeresen tartatnak. A nagy tanulólétszám, a különféle tanfolyamok és a gazdálkodás igen lekötik a tanerők idejét, amit igazolhat azon körülmény, hogy az igazgató hetenkint a téli félévben tanítást 16, tanfolyamvezetést 10, irodai és ügyeletes szalgálatot 34, egyéb teendőkkel együtt pedig heti 62 órai elfoglaltságot végez. A többi tanerők 18-20 órai tanítást, 8-12 órai tanfolyamvezetést, 3ü- 35 órai ügyeletes és irodai szolgálatot, vagyis hetenként 54-60 órai elfoglaltságot teljesitenek Az abonyi iskolának az állam és a község áldozatkészségéből az 1930. évben igen megfelelő főépülete készült, a szolnoki müút
6
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
mellett, a község központjától 2, a vasúti állomástól 1 km távolságra. A főépületet ma már csinos előkert és park veszi körül, modern vasoszlopos sodronykerítés határolja, amely csinos kinézésüvé teszi. A főépületen 3 tanterem, iroda, háztartási konyha és meglehetősen gazdag tanügyi felszerelés van, aminek bővítésére és szapo-. ritására a tanerőknek kiváló gondjuk van. Külön épület az igazgatói lakás, mely szerény, régi házból lett átalakftva s fgy csak kevésbbé szolgálhatja célját. Több tanügyi épület és mellékhelyiség az itteni, központi udvarnak a kinézését vonzóvá teszi, amit emel az árnyas fákkal és kertészeti környezettel körülvett kert-részlet is. Az iskola gazdasági udvara a gyakorlóterülettel a községhez legközelebb fekvő részen különállóan létesült. Itt cseléd lakás, istálló, sertés- és baromfiólak, tengeri góré és kisebb melléképületek vannak. Számuk 9. A tanügyi vagyonlaltár értéke mult év végén 63.740 P volt. Az iskola 24 kat. hold és 1258 négyszögöles gazdasága a multban a községi főjegyző illetménye volt. Az épületek eloszlása és a két helyen való udvarlétesítés tehát a régi használati cél érdekében történt és adottságával az iskolának is számolnia kellett. Új építkezések a jövőben is e két helyen lesznek. aszerint, amint tanügyi, avagy gazdasági cél szolgálatára készülnek majd el. Ezen körülmény, vagyis a két különálló udvarban levő épftkezés a tanerők munkáját, az ellenőrzés tennivalóit igen jelentékenyen megnehezítik és külön figyelmet is kivánnak. A gyakorlóterület a királyi kincstár, vagyis vallás- és közoktatásügyi minisztérium javára telekkönyvileg is szabályszerűen biztositva van. A gyakorlóterület talajminősége igen jó. barna homok, ami a kerti- és mezőgazdasági üzemek céljaira elsőrangú. A réten már kisebb szikfoltok is vannak. Beosztása a következő : 1. Belsőségek . 1 kat. hold 958 !!-öl 2. Kerti telepek 5 " " 400 li-öl 3. Szántóföld 14 " " 1200 ~r-öl 4. Rét- és nádas 1 ,. " 958 r-i-öl 5. Egyéb területek 1 " 942 n-öl összesen: 24 kat. hold 1258 il-öl terület szabályos négyszög alakú és sfk -- fek-
vésű
1935. február hó.
; a rét és nádas pedig lejtősen haladó mélyedésben van. A mezőgazdaságnak érdekes a vetésforgója, mely annyiban tér el a megszokottól, hogy sok őszi takarmányt, még pedig szöszösbükkönyt termelnek, a bükköny lekerültével vetik el a tengerit, fgy a kettős termelésre igen figyelemreméltó példát szolgáltatnak. Ezt a vetésforgót nemcsak a kisgazdáknak tekintélyes része, de nagyobb gazdaságok is utánozzák már. Sikerült ezzel a kisgazdákat a takarmánytermelésre rávenni, mert tengeri területük fgy nem csökken. A gazdaság termés eredményeiből néhány példát az alábbiakban közölhetünk: 1933. évben búzából kat. holdankint 16"14 q, árpából 16·23 q, tengeriből 35·50, borgonyából 80, takarmányrépából 440 q volt a termés, az 1934-ik év termés-átlaga a nagy szárazság dacára is kielégitő és a környék kisgazdáival szemben nagy előnyt mutat. Termésük volt: búzából 9"27 q. árpából 10·53 q, tengeriből 34 q, borgonyából 93"90, takarmányrépából 244 q kat. holdankint Az iskola búza, árpa, tengeri és szöszösbükköny termését nemcsak a kisgazdák, de a magkereskedők is keresik és szívesen vásárolják. Terményeiért az iskolai gazdaság kiállításokon oklevelet nyert. Érdekes, hogy a gazdaság nádasa még az 1934. évben is 1400 kéve elsőrangú nádat szolgáltatott. A kertészeti üzem főága a faiskola és a gyümölcstermelés. Mfg a multban a 3 kat. hold és 400 négyszögöles faiskola mintaszerű beosztásban a különféle gyümölcsnemek és fajták szaporitása és értékesítésével figyelemreméltó tényező volt messze környezetben, addig az utóbbi évek gazdasági válsága a faiskola üzemet megviselték és fgy a területet csökkenteni kellett. Jelenlegi nagysága 2 kat. hold és 1100 négyszögöl, melyben 4779 csemete, 3300 szemzés, 853 oltvány és 1945 darab gazdasági ra van. Az iskola ezenkivül 2 kat. holdas külön gazdasági falskolával is rendelkezik, melynek termelvényei kizárólag a község fásftási céljait szolgálják. A gyümölcsös anyafáinak, bokrainak száma 557 darab. A faiskolai üzem megszorftásával a gyümölcsös területe növekszik és figyelemreméltó beosztást fog nyerni.
i935. február hÓ.
MEZÖGAZDASÁGI NEPOKTATÁS
1933. évben a laiskolából 3895 darab csemetét, 641 darab oltványt és 760 darab gazdasági fát értékesitettek, ami igazolhatja a mostani nehéz viszonyok között is ezen üzemág fontosságát. 1934. évben a község utcáinak a fásftására, a kölönböző iskoláknak u tanulókkal való elültetésre 1293 darab különféle fa adatott ki. A konyhakertészet súlypontja a faiskola pihenő tábláira esik. Ezenkivül kisebb, 200 négyszögöles mintakonyhakert is van a tanulők oktatása és a házikertek kezelésének bemutatása céljából. A kertészeti üzemeken fentieken kivül 700 négyszögöles újonan létesült szölötelep is tartozik, mely kiváló csemegeszölökkel lett oetelepitve s ezzel nemcsak a szemléleti oktatás céljait szolgálja, de a gazdaság bevételeit is fokozza. Az iskolai előkert és park buxus szegélyeivel, rózsa- és virágágyaival a teljesen bekerített kertészeti területnek igen kedvező külsöt kölcsönöznek. Az állattenyésztés alapanyaga 5 darab fejőstehén és azok kiváló szaporulatai, jelenleg 5 darab üsző és bikaborjú. A hazai pirostarka fajtájú tehenek kiválasztása fokozatosan nagy gonddal történik, igy tejtermelésük még teljesen meg nem állapodott. Eltekintve az állatok kora, a borjúk nevelése, a szárazonállás és hasonló körülményektől, az 1933. év első felében 5810, második felében 4589, összesen 10.399 liter tejet fejtek, igy egy tehén fejési átlaga 2334 liter tej volt. Az iskolának van közel 4000 liter tejet adó tehene is, viszont előhasi üszöje az átlagot természetesen nem érte el. A kifejt tej Uterenkint 8-10 fillérért nyersen értékesüL Igen figyelemreméltil az iskola yorksirei sertéstenyésztése, mely messze környék szükségletét fedezte és különösen hozzájárult, hogy a hússertések tenyésztése a községben oly kedvező módon meghonosult Az iskola több kölönböző korú kocájához igen szép kant tart, melyet évröl-évre elsőrangú tenyészetekből újft fel. Jelenlegi sertésállománya 57 darab. Hizlalással nem foglalkoznak. A sertéstenyésztésből az elmult évben 2543 P-nyi bevétele volt az iskolának. Az iskolai baromfitenyésztés nemcsak gazdasági, de tanügyi célból is kifejlesztetett.
7
Javított magyar tyúk, bronz pulyka, emdeni és magyar keresztezésü ludak és pekingi kacsák valódi büszkeségei az iskolának, különösen Paárné Fazekas Piroska gazd. szaktanítónőnek és méltán is, mert ezek példányaiért a nemzetközi és országos baromfikiállitátásokon, valamint a vidéki állatbemutatásokon a kitüntetések és díjak egész sorozatát kapta már az iskola. A tenyésztojás és állateladás tehát igen élénk. A tyúkok tojáshozama az 1933. évben átlag 88 darab volt, már 1934. évben 96 darabra emelkedett fel. Az iskola méhészettel csak kisebb mértékben foglalkozik, igás állománya pedig helyiség hiányában még nincs. Az előford ul ó igarnunkAkat igy kényszerül fogadott igaerő vel végeztetni. Az iskola gazdasága 21547·31 P értéket képvisel. Összes vagyonértéke 85287·59 P. 1933. évben tiszta jövedelme 2741·17 P volt, 1934. évben pedig 1072'58 P jövedelmet ért el. Az iskola nagyszámú tanítványainak oktatása és nevelése mellett a felnöttek gazdasági képzésében is tevékeny részt vesz. E tekintetben a megtartott különféle tanfolyamok, gazdasági előadások, az iskolánkivüli népmű velésbe való bekapcsolódás adtak kedvező alkalmakat. · A faiskola hatása a község utainak, tereinek fásításában, a gazdák gyümölcsöskerteinek nagyobbításában és szép fejlődésében igen szembetűnő. A vértetű veszedelmek leküzdését a fekete darazsak tenyésztése és széleskörű terjesztésével az iskola elsőranguan szolgálta. Állattenyésztése a tej, tojás és tenyészállatanyaggal jelentékenyen hozzájárult a község gazdasági fejlődéséhez és annak minőségi javításához. Az iskola a mult évben csendes belsőségben ünnepelte meg 10 éves fennállását, mely alkalommal úgy a hivatalos, mint az érdekelt körök készséggel állapitották meg, hogy a kezdet nehézségei és a rossz gazdasági viszonyok között is annak igazgatója és tantestülete igen derekas munkát és dicséretreméltó tevékenységet fejtett ki. Itt jegyezzük meg, hogy Paár Miklós igazgató éveken át kir. tanfelügyelöségi iskolalátogató s ezen megbizatásában a körzetében levő gazdasági irányu továbbképző népiskolák fejlesztése és működése tekintetében is kiváló
8
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATAS
eredményeket ért el, amit a továbbiakban bizonyára fokozni kíván. Ezenkivül, mint gazdasági tudósító, a növényvédelmi szolgálat
,
helyi megbízottja és a meteorológiai intézet csapadékmérő állomásának a kezelője is szolgáljei a közérdeket
,
,
H.~~ZT AHTAS F~S ,
,
,
,
1935. február hó.
.l
,
,,
F<:>ZI~S ,
,..rA~I,..r~~S...:~~AI-1: K1~I~I)I~~~~ I~li::<)l .... -t~I~KHAN.
írta: -nö. (Folytatás.) Igen fontos volna, hogy az ily tanfolyamokat egy kis rendszerbe szedett háztartási-kémia, tápérték-ismeret. konyharacionálizálás, konyha-hygienia elmélete, gyakorlati bemutatásokkal tarkitva vezetne be. Erre az elsajátitottakra. mint alapismeretekre lenne azután felépítve a gyakorlatilag keresztülvitt főzés tanítása. az elméleti alaptudás nyújtása. Azoknál a tanulóknál pedig, akik az alapfogalmakat ismerik, ezen ismeretek felújítása, kellő kiegészítése és kibővítése szükséges. Figyelem fordítandó arra is. hogy a tanfolyam az időszaki termények okszerü felhasználásával kapcsolatos legyen. Igen helytelen eljárás lenne egy télre tervezett tanfolyamot nyáron megtartant Ha ilyen eset elő fordul. akkor az egész tanfolyamot kell szervezni. Nagyon furcsának tünne fel, ha egy késő tavaszi 4-5 hetes tanfolyamon zöldfő zelék csak 1-2-szer szerepeloe épen akkor, amikor a friss zöldségek után annyira vágyik az ember a hosszú téli kosztolás végén. A túlságos változatosság sem teljesen indokolt. mert azt a tanfolyamhallgatók otthonukban utánozni ugysem tudják. Igy pl. 30 nap alatt 30-féle leves, 25-féleképen elkészített hús, 8-10-féle húskörítés és ugyanily változatosságban előállitott mártások, továbbá sok-sok cukorral elkészített 8aláták stb. Ugyancsak nem volna célszerü 30 nap alatt 27-28-szor tésztát is készíteni s ebből legfeljebb 5-6 esetben főtt tésztát, máskor mindig süteményt, tortát stb. és mindig új recept szerint. Ez lehet a szakácsművészet, de nem a mi tanfolyamainknak a célja. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a mi tanfolyamain~} hallgatói 99 °, u-ban hivatásos kisgazda és törpebirtokos szülök gyermekei.
Ezeknek az embereknek pedig - különösen a tavaszi és nyári hónapokban - sokszor napokon át még a főttétel luxusáról is le kell mondaniok. Igen gyakran meg kell elégedniök a tarisznyába sebtiben becsomagolt kenyér. szalonna, hagyma és paprikával. A mi tanfolyamaink vezérgondolata nem a lakodalmi ebédek főzése, hanem az olcsóság, idényszerüség, kellő táplálóérték beállítása, az ízletesség biztosítása, a gyors és egyszerü elkészítés bemutatása.és a teljes hygiénia érvényesítése. Ezekkel az elvekkel kell a hivatásos kisgazdaleányok háztartási és főzési tanfolyamát mcgszervezni és megrendezni. Arra kell törekedni, hogy mindazon ételeket, amelyeket a tanfolyamon főzni tanultak, otthon is utánozhassák és a főzés gyakorlatában olyan jártasságra tegyenek szert, hogy azt elkészíteni is tudják. A főzés művészetének fogásait is tüzetesen meg kell ismerniök. Ezért szükséges, - nézetem szerint hogy a tanfolyam első részének tanítási anyagát némi variállással, a tanfolyam második felében megismételjék. A tanfolyam második felében a tanulóknak - a gazdasági szaktanítónő felügyelete mellett önállóan kell a bemutatott ételeket elkésziteniök. Ha erre képessé tettük tanítványainkat, akkor jó munkát végeztünk ! ·--
----
-. --- --- - - ------- -----------
- ----
-
-- -
--------
Egy "GERGELY "·féle 200-as alig haszn61t vizfütéses
keltetőgép elad6 a SZEGED-FELSÖKÖlPONTI ÖNÁLLÓ GAZDASÁGi NÉPISKOLÁNÁL
1na5. február hó.
MEZÖGAZDASAGI NJ::POKT.-\TÁS
.. , KOZS~JGI ,
,
9
, F...:~I~I~()J~AK , .
J AR ASI F
.
_.~~IS 1--i: ()I~~~ K.
Írta : Matós István. A földm. minisztérium 80.400/1934. VII. :l. számú rendelete kevés 15ivétellel megszüntt'ti a községi faiskolákat. Bennünket ez a rP:Jdelet közelebbről is érdekel, mert a legtöbb községi faiskola egyszersmind a gazda-;ú,gi továbbképzőknek gyakorlóterületéül is szolgál. Azon esetben tehát, ha a gazdasági továbbképzők külön gyakorlóterülettel nem rendelkeznek, kivánatos volna, hogy a megszüntetett községi faiskolák területe telekkönyvileg biztosftassék részükre. De a gyakorlóterületnek ilyképen való biztositása még nem oldja meg azt a kérdést, amelyet a multban. mint községi faiskolától, a jelenben pedig, mint a serdülő gyermekek gyakorlati oktatási helyétől, úgy az illetékes hatóságok, mint a község lakói méltán elvárhatnának. A községi faiskolák az 1894. évi XII. t.-c. 4:t §-a alapján azon szép elgondolással létesíttettek, hogy ott a helyi éghajlati, fekvés- és talajviszonyok között legjobban díszlő gyümiilcsnemek, ill. fajták szaporíttassanak s kiültetésre alkalmas csemeték helyes nevelése últal a község lakói azokkal elláttassanak. Ha ez tetté is vált volna, akkor ma - 40 énel e törvény megalkotása után - nem lett volna szükség a községi faiskolák megszüntetésére. A jelenlegi mostoha viszonyok között a legtöbb községi faiskola szomorú képet nyújt a szemlélőnek. Nem faiskola az! Mert sok helyen nem látunk egyebet, mint kiöreqedett epercsemetéket, zuzmótól belepett girbegörbe oltványokat, amelyek csak tűzrevalónak használhatók; sokhelyenparéj és gyomtenger; legjobb esetben parlagon hever, avagy tengerivel, burgonyával, babbal stb. van bevetve. Bizony siralmas állapot ez ! A legtöbb községi faiskola gazdátlan jószág, még jó, ha felesmivelésre kiadják. Nem is csoda, ha ilyen üllapotok mellett szemet szúr mindenkinek, -- a legjobban mindenesetre azoknak, akiknek az érdekében létesíttetett. Ime igy váltja :-:i a legszebb elgondolás is az ellenkező hatást.
Mely okok idézték elő, hogy a községi faiskolák nem tudtak hivatásuknak megfelelni? Kezdem mindjárt azzal, hogy sok esetben, ahol a község ügyes-bajos dolgát intéző atyafiak faiskolát létesítettek, az igénybevehető földek közül a legrosszabb helyen, a leghitványabb földet jelölték ki erre a célra, gondolván s maguk között mondván is: "Itt mutassa meg azután a tanító, hogyan kell gazdálkodni!" Nem túlzás ez, csak nézzünk körül! A községi faiskolákat meglelhetjük - eltekintve a kevés kivételtől - vályogvető- (kubik}gödrök, szemétlerakodó, esetleg dögterek közelében, igen sokszor azon a földön, amelyet a község már más célra nem igen használhatott. Így viselik nálunk szfvükön a közérdeket! A terület most már megvolt, körül is kellene azonban keríteni, de minek az, amikor falun a temető sincsen körülkerítve, na meg azután a télen - csupa unalomból - úgyis széjjel hordanák azt a falu derék legényei. Ez a sorsa nálunk a közvagyonnak! Tegyük fel mégis, hogy sok évi herce-hurca után sikerült a jegyzőnek a faiskola bekerftését keresztülvinnie, ez azonban annyira kimeritette a község amúgyis túlméretezett büdzséjét, hogy a faiskola beállttására, ill. munkáltatására szükséges összegeket a község költsébTVetése már nem birta el. Ha pedig valami szerenesés véletlen folytán mégis belekerült volna a költségvetésbe, úgy a vármegyei számvevőségek elsősorban ezeken hajtották végre a megterhelt községi háztartásokban a takarékosságot s 100-ból 99 esetben vagy törölték egészen, avagy jobbik esetben annyira csökkentették, hogy azon ugyan a legsürgősebb munkát sem végeztethették el, így azután maradt minden úgy, amint annakelőtte volt. Miután a községi faiskolai üzem igy biztosíttatott, kerestek egy olyan embert, aki a kezelését ellátja s ez faluhelyen ki lehetne más, mint a tanító. Attól a tanítótól várták ennek a feladatnak is a megoldását, akinek a vállaira nehezedik az elemi iskolai, a gazdasági továbbképzői és a leventék oktatása,
1()
MEZÖGAZDASÁGI NtPOKTATÁS
népmfivelési tanfolyamok rendezése és esetleg a kántori teendók ellátása. Állftom, hogy ennek dacára a tanftók, a mai nehéz megélhetési viszonyok között szerény javadalmazás ellenében ezt a hivatást is önként vállalták el és becsületesen eleget is tettek volna kötelezettségüknek, ha a községek a faiskolakezelő részére felvett szerény tiszteletdíjat folyósitották volna. Ezek után, hogy milyen eredményt várhattunk egy anyagiakkal kellöképen nem támogatott faiskolában, egy nem dotált faiskolakezelötöl, az mutatják a mai állapotok! A községi faiskolák helyett tervbevett járási vagy kerületi faiskolákra ugyanez a szomorú sors vár, ha az életképességükhöz szükséges alábbi nélkülözhetetlen feltételeket nem biztosithatjuk : 1. A községhez közelfekvő jóminöségü talajjal biró, megfelelő nagyságú területet. 2. Legyen az mindenesetben körfilkeritve. 3. Elláttaesék a legszükségesebb szerszámokkal és eszközökkel. 4. Biztosittassék az első években a beállftáshoz, késöbb az üzemvitelhez szükséges összeg (ezek késöbb az oltványok árából részben, vagy egészben fedezetet találnak). 5. A faiskola kezelése hozzáértő, kedvvel és odaadással dolgozó emberre bizassék. mert egy község, még inkább egy egész járás gyümölcstermelésének irányitása, egész embert és nagy felelösséget kiván. 6. Végül a faiskolakezelőt munkájáért megfelelő díjazásban kell részesíteni. Azonban a gazdasági továbbképzőkben a gyakorlati oktatás érdeke feltétlenül megkivánja, hogy ezeket a területeket még abban az esetben is, ha mint községi faiskolák meg is szfinnének, a gazdasági továbbképzök részére gyakorlóterületfil biztosittassanak. A fák szaporitásának módjaira, oltási módokra. az oltványok felnevelésére, a fák ápolására és felnevelésére, végül a szölömfivelésre stb. hogyan tantthatnák a gondjaikra bizott tanulósereget és a falu népét, ha nem tudják a tanultakat helyben szemléltetöen be is mutatni. gyakoroitatni s követendő példával mintegy előljárni.
De ezen gyakorlóterületek is csak úgy
i935. február hó.
fognak feladatuknak megfelelni, ha a fenti nélkülözhetetlen és a községekből kevés anyagi áldozatokat is megkivánó feltételek részükre is biztosfttatnak. A községek háztartásából pedig ezen produktív célokra kiadott kisebb összegek néhány év mulva az okszerfibb gyümölcstermelés révén, a jobban értékesülö gyümölcs árából a jobb adófizetési lehetőség ben kamatostól térül vissza a községi pénztárakba. AZ ORSZÁGOS MEZÖGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS TENYÉSZÁLLATJELENTÉSEI.
A március 21-26. napjain rendezendő országos mezőgazdasági kiállftás és tenyészállatvásár tenyészállat-csoportjában a jelentkezések határideje január 15-én lejárt. Örömmel állapítható meg, hogy a bejelentések száma az igen kedvező előjelekhez mért várakozásokat is sokszorosan meghaladta, különösen az utolsó napokban volt viharos az érdeklő dés. A rendkivül nagyszámú bejelentés részletes feldolgozása több napot fog még igénybe venni, azonban a nyers adatokból is megállapitható már, hogy a kiállftási részvételre bejelentett több ezer tenyészállat összesen lényegesen meghaladja a mult évi nagysikérü kiállítás tényleges felhajtását, sőt a NagyMagyarország részére rendezett kiállftások tenyészállatai számára épült istállókban rendelkezésre álló fé.röhelyet is. Erre való tekintettel a rendezőbizottság a bejelentéseket bizonyos korlátozások mellett fogja csak elfogadni és a kiállításra felhozható állatok számát egyes viszonylatokban csökkenteni lesz kénytelen. A mai napig feldolgozott és feltételesen elfogadott bejelentések állatiajonkint következöképen oszlanak meg: ló 121, szarvasmarha 999, juh 593, sertés 1520, előjegyzésbe vett bizottállat 120 darab ; a mult évi nagysikerG kiállftáson kiállítottak 545 darab szarvasmarhát, 435 juhot, 1367 darab sertést és az idén részt nem vevő állami ménesek el nem adó anyagával együtt 218 darab lovat. A tenyészállatvásári forgalom elömozdftására a földmfvelésügyi miniszter különféle jelentős kedvezményeket adott ki.
1935. február hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
A gazdasági népiskolák multjának és ke:etkezésének történetéhez egyik buzgó olvasónk az alábbi igen érdekes adatokat közölte: Amint ismeretes a 90-es évekig a kultusztárca kötelezö népiskoláiban rendszeres o·azdaságtani tanítás nem volt. A gazdaságtan htnitásával a tanítóképzőkben és kiterjedtebb mórtékben az azóta megszüntetett gazdasági szakosztállyai kiegészített, u. n. felső népiskolúkban foglalkoztak. Az elemi iskolákban csak a beszédértelemgyakorlaton és a természetrajzi ismeretekkel kapcsolatosan volt arányhw kevés szó a gazdasági ismeretek közlését-o !'Ól.
Ez időben minden továbbképző iskola yasárnapi, azaz csak ismétlő iskola volt. De ez(•kben sem tanitották a gazdasági ismereteket. igy az iskola meglebetösen népszerütlen lett. Néhai Butellay Endre egri állami tanitó is az akkori vasárnapi iskolában tanított, igy alaposan ismerte az iskolák minden hiányosságát. de rájött azok nagy fontosságára is, amit kellő átszervezés és a gazdaságtan tanitásának felvételével megfelelöen kifejleszteni és az életre kihatóbbá tenni tervezett. Butellay ezért a bevesi általános tanitó egyesületnek Egerben tartott egyik közgyülésén tartalmas értekezést adott elő a szép számmal összesereglett tanitó kartársainak, melynek során követelte ez iskolafaj megreformálását, tantervének kiadását, megjelölte az irányelveket is, melyek elgondolását vezetik és különösen bangsulyozta a gazdaságtan ~anitásának rendszeres felvételét, mellyel ez iskolákat a régi, elhanyagolt állapotukból kiemelni lehetne. Butellay előadása érthető feltünést és tetszést aratott. Dolgozata nyomtatásban is megjelent. A közgyűlésen néhai Halász Ferenc a kk ori hevesvármegyei kir. tanfelügyelő is ,ielcn volt, öt is megragadta Buttellay érveL-:e és elgondolása. Magáévá is tette a felwtett eszmét s amikor a minisztériumba kel'ii It. meg is valósította az iskola gazdasági :!·,!nyba való átszervezését. Az eszme megteremtői már régen a sirba Hyugosznak. Butellay Endre is az egri teme-
11
töben alussza örök álmát. Szürke sirkövén a fakó betük még őrzik emlékezetét, ki mint tanitó az iskola ügyekkel oly sokat foglalkozott. Tanitói lelke és szelleme letekint a mostani megcsonkitott hazánkban működö ezernél több gazdasági irányu továbbképző népiskolára, melyek tökéletes megszervezéséhez egy jó gondolatot, egy kipattant szikrát adott. Butellay sirja Egerben a hatvani temetörészben van. Hozzátartozói nincsenek, igy a sir elhanyagolt, virágot arra senki sem tesz. Eddig szól olvasónk levele. A történeti hüség kedvéért és a mult részleteinek feltárásáért közöljük sorait és elgondolkozunk rajta. Butellayiról tényleg keveset tudtunk, igy sietünk a megemlékezés virágját ez uton sirjára helyezni. A lelkes tanitó kartársunknak Egerben nincs hátramaradt rokoni hozzátartozója, de van eszméinek egy szülötte, áll és müködik a népes és szép önálló gazdasági népiskola. Igy az iskola tantestületében és tanítványainak seregében vannak lelki rokonai. Talán ezek most már tudomást szerezve a multról, el-el fognak zarándokolni Butellay sirjához és néhány kapavágással gondozottá teszik azt, néhány virágszállál pedig a többi iskolák és tanítványaik nevében áldozni fognak a halott emlékének. A másik nagy tanítómester, Gárdonyi Géza, kinek teste ugyancsak Egerben, a várban pihen, onnan a magasból, hova a lelke szállt, megelégedetten fogja nézni nemes cselekedetüket . . . De mi is jónéven vesszük azt !
~---:ÉIII~JH I ~AJ <:.S gazdasági népiskolai orsz. szakfelügyl'IÖ
TÁJÉKOZTATÓ A GAZDASÁGI IRÁNYU TOVÁBBKÉPZŐ NÉPISKOLÁK SZERVEZETE-, TANTERVE- ÉS ÜGYVITELÉRE könyvet, mely órarend, tanmenet és üzemtervi mintáko.t is tartalmaz, 2 P-ért bérmentesen megküldi a
<'.
Nem z e ti Sajtóvállalat könyvkereskedés. SZEGED, Kárász-utca 3. szám. Postatakarék csekkszimla: 26761.
12
I-IOGY A~·
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
1935. február hó.
~I~'7 I~I .... J(..,.K H1~ZA~ZI~HI~TI~THI~
N(), 7 I~~Y>ÉKI~I~KI~T ·.•
Irta : Nagy Aranka Jelen közleményemben nem akarok teljesen újat mondani, csupán működésem alatti megfigyeléseim s a látott oktatási módszerek alapján k.fyánok növendékeink hazaszeretetre való nevelésének eredményéről megemlékezni. lskoláink tanulói egyforma mértékben hajlamosak a jó és rossz tulajdonságok befogadására, de ha szeretettel és lelkükhöz való közelebb jutással neveljük hamisitatlan lelkű tanulóinkban a felebaráti szeretetet és hazafiasság érzését, akkor e nemes eszméket nemcsak ébrentartjuk, hanem állandósithatjuk is azokat. Az ily nevelésnél induljunk ki a családi életből, amelynek alapja a vallás és a hit. Az lsten jósága nem akarta magára hagyni az embert küzdelmével és sok gondjával, mert jól tudta, hogy a legnemesebb szív is kimerül, ha a vigasztalást és megnyugvást önmagában keresi. Hol az a lélek a világon, aki boldog szülöföldjének családi otthonában magát tisztábbnak, nemesebbnek és jobbnak ne érezné, mint bárhol a világon. Itt fürdik meg a lélek a szeretet melegségében, a legragyogóbb napfényben. Az otthon a pihenésnek állomása. Ezért fáradunk, ezért küzdünk életünk utolsó leheletéig, mert hiszen még a munka sem volna vigasztaló, ha a fáradságunk gyümölcsét, a családi hozzátartozóink - bennünket gonddal féltő szíve - elé nem rakhatnánk. Valóban csodálatos törvénye van a családi szeretetnek. Az ember meghal a családjáért. otthonáért, hazájáért, halandó sziv pedig ennél többet nem birhat ki. Ha elmennénk egyszer a nagyvilág kereskedelmi pontjaiba és kikötövárosokban a tengerek partjára s ott megfigyelnénk a távoli világrészekből érkező hajókat, amelyek gyakran évekig elszakitják otthonuktól a világjárókat, felejthetetlen dolgokat láthatnánk. Nincs meginditóbb látvány, mint amikor az a napsütötte, viharedzett tengerész a lábát a partra teszi : arra az anyaföldre, amely védte az otthonát; akkor látnánk. hogy roskadnak meg izmos térdei. Először is megcsókolja a föld porát, azután
barna, napégetett arcán végigcsordul a könny, a boldogságnak ez a tiszta harmatja. Hányszor hallottunk háború sújtotta embereket így beszélni: - Uram, Istenem, de nagyon meglátogattál ! Elvetted mindenemet, újra kezdhetern az életemet. De azért nem zúgolódom, van békés, nyugalmas otthonom, ezt tartsd meg nekem ! Ne feledjük, hogy a családi élet csak akkor lehet a szeretctnek állandó tűzhelye, ha az igazi szeietet építi fel és benne lakozik az örök szeretet, az Isten. A hit azért szükséges, hogy általa mindenkivel szemben az igazi megértés és megbecsűlés legyen urrá. A gyermekben is a családi otthon szeretete, a felebaráti szeretet és a hit kifejlesztése után kezdhetünk hozzá a hazafias érzések neveléséhez. Ha növendékeink lelkében az otthon megbecsülésének érzését már sikerűlt felkeltenünk, akkor csak egy kis lépés és megvalósítjuk a hazaszeretetnek nemcsak az ébrentartását, hanem életéveinek növekedésével annak erősödését is. A mi gazdasági iskolai elméleti anyagunk minden tantárgya igen alkalmas arra, hogy magyarázatunk eredményét szoros kapcsolatba hozzuk az otthon és a hazávaL Fel kell hivnunk figyelmüket arra, hogy az őseink által drága vérrel megszerzett hazának most van igazán nagy szüksége komoly, vallásos és egymást megértö honfiakra és honleányokra, mert csak így remélhetünk boldogabb jövendőt. Értessük meg velük azt, hogy a magyar föld sohasem volt szentebb, mint most e nehéz napokban és sohasem éreztük ráutaltságunkat annyira, mint a jelenben. Törekednünk kell arra is, hogy a gyermek lelkén keresztül nyerjük meg a szülöket is e szent érzelmeknek és ha ez sikerül, akkor célunkat elértük. A szülök és a mi nevelésünk pedig egy oly lelkes és hazafias gárdát fog eredményezni, amely lstenben való hittel, szűlöi és felebaráti szeretettel felvértezve fognak sorompóba állni, ha kell és mindnyájuknak közös jelszavuk lesz "Mindent a hazáért."
19:-J5. február hó.
.
MEZÖGAZDASÁGI Nl~POKTATÁS
EG"Y"ESŰ.LETI
iá ,.
ELET.
, , KIAI . . . I . . . IT~'\...Nl:_T ~H. ,
Az önálló gazdasági népiskoláknak az idei országos mezőgazdasági kiállftáson való szereplését a rendesnél nagyobb fokú érdekWdés előzi meg. Ennek tudatában igyekszünk az előkészületeket minél gondosabban megtenni, hogy az előreláthatólag bőséges és értékes anyag méltóképpen legyen elhelyezhető. Eddig évről-évre megújuló gondot okozott a kiállitás főrendezőségének, hogy melyik csarnokban szorítson helyet anyagunk részére, mely nem tudott szervesen illeszkedni a nagy csarnokok többi anyaga közé. Így többékevésbbé míndig szükség-megoldások alakúltak ki s hol a termény, hol a háziipari csarnokban kaptunk helyet, természetesen anélkül, hogy ez megfelelt volna a főrendezés azon helyes intencióinak, hogy az egyes csarnokok anyaga bizonyos szerves egységet képezzen. A részünkre most tervezett kisebbszerű, önálló csarnok hosszú időre nyugvópontra juttathatja e kérdést, egyidejüleg azonban fokozott kivánalmakat is támaszt iskoláinkkal szemben úgy az anyag mennyiségét, mint annak minőségét illetőleg Az anyag összeállitásánál általános vezérelv lehet, hogy megfelelő kivitelben minden olyan tárgy alkalmas kiállításra, mely bepillantást enged iskoláink mai állapotába és az ott folyó életbe úgy tanügyi, mint gazdasági vonatkozásban. Sőt érdeklődésre tarthatnak számot a fejlődés vonalát mutató emlékek és adatok, valamint a jövendőt illető egészséges tervek és elgondolások is. Volt idő, amikor a kiállítások anyagát csaknem kizárólag a növendékek munkái képezték. Láthattuk azonban, hogy amely iskolatípusok e korlátozásohi(m túltették magukat, nemcsak impozánsabb anyaggal léphettek fel, hanem tényleg tökéletesebb és egészebb képet is tudtak magukról a szemlélő elé tárni. Ezt a helyes elvet eHogadva, kartársnők és kartársak leleményessége és kézügyessége bizonyára igen értékes anyaggal fogja gyarapítani kiállitásunkat. Sőt annak sem látom semmi aggályos motívumát, ha egy elméleti szakember a gyakorlati kivitelt hivatásos iparosra,
vagy müvészre bízza. Hiszen végre senkitől sem lehet jogosan kivánni, hogy univerzális képességei legyenek. A jó gondolat pedig semmit sem veszít értékéből azzal, hogy a kivitel az elkészítés manuális részében képzett egyéntől származik. Az elbírálás főszem pontja mindig csak az maradhat, hogy a kiállított tárgy bir-e érdekkel, vagy értékkel a gazdasági népoktatásra. Ez az általános vezérelv különösen alkalmazható grafikonok, térrajzok és domború térképek, figurális tárgyak elkészítésénéL Milyen érdekes volna pl. kicsinyitett alakban elkészíteni egy-egy osztály kézimunka vagy háziipari anyagát és azt rendszeres csoportosításban a néző elé tárni. Vagy külön-külön feldolgozni a zsúpszalma, a raffia, a tengerifosztás gyakorlati és díszítő használhatóságát, különös tekintettel a népi viszonyokra és igényekre. Igen hálás tér pl. a szemiéitető képek tervezése. Hiszen alig van használható szemiéitető képünk, mely birna a jó szemIéitetőkép legfőbb tulajdonságaival, hogy t. i. jellegzetes, könnyen áttekinthető, markáns rajzolatú lenne, aprólékos elrajzolásoktól, zsúfoltságtól mentesen. Gyűjtemények, terméseredmények, iskoláink gazdasági és tanügyi viszonyait tükröző grafikonok, áttekintések tág teret nyújtanak a hasznos tevékenységnek. Ilyenek lehetnének pl. hazánk térképe, az iskolák feltűntetésével, közölve a helység mezőgazdálkodó lakosságának és az iskola benépesedésének adatait. Ugyanebbe a térképbe lehetne rajzolni az adatok közlése mellett azokat a helységeket is, ahol természetszerűleg lenni kellene gazdasági népiskolának, de nincs. Másik áttekintő térkép alkalmas lehetne pl. az önálló és továbbképző népiskolák s a köztük lévő kapcsolat (felügyelet, irányító befolyás) feltűntetésére. A számadatok itt oszlopszerűleg kivettthetök lennének a térkép szélére. A tervezetek kicsiszolásában, számadatok közlésében szívesen állok rendelkezésre. De igen jó szolgálatot tehet adatforrásként Géber· Lajos országos szakfelügyelőnk
i4
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
újabban megjelent munkája. Gyakorlóterületek, vagy egész iskolák dom ború térképei közérdeklődésre tarthatnak számot. Kisgazdaságok céljaira alkalmas épületrnodellek, tanyatervezetek, vázlatok készítése hasznos szórakozásszámba mehetnek a megfelelő képességű és ügyességű kartársak részére. Székesfehérvár tavalyi ötletes és hangulatos madárvédelmi szemiéitető csoportját a Kormányzó Ür és Kormányzóné Őfőméltósága is magas figyelmével tűntette ki. A női kézírnunkában a magyaros és népies szempont tarthat számot különösebb érdeklődésre. Kartársnőink szíves figyelmébe ajánlom a nemzeti ruhaviselet szép és nagyjelentőségű gondolatainak reneszánszát. Ilyen ruhatervekkel (nemcsak lányok, de fiúk részére is) szép sikert lehet aratni és a kiállításon keresztűl a gondolat előbbre-jutását is hatékonyan szolgálhatjuk. A háztartási tárgykör egészen tág teret nyújt a kiállításra alkalmas dolgok előállitá sára. Igen hasznos volna pl. a helyes és helytelen néptáplálkozás adatainak áldásos és káros vonatkozásainak formába öntése. E néhány rövidke utalással nem lehetett célom a tárgy kimerftése. Végül is, ahány fej és egyéniség, annyiféle árnyalatú ötlet születhetik és kap formát. A nagy közös ügy mindenkitől vár valamit, hiszen annak végső eredménye is közös kinccsé válik. 1\em tudom elég sokszor és elég nyomatékosan hangoztatni, hogy intézményeink sorsára és ezzel együtt testületünk jövőjére nagy fontosságú változások előtt állunk, tehát legközvetlenebb érdekünk is, hogy kiál1ftásunk kedvező tükörben mutassa meg a nemzet részére hasznos és szükséges értékeinket. Náray Ferenc li. Sz. 0. E. t•lniike.
Fontos gazdasági. könyvek! A sertéspestis és az ellene val6 védekezés 48 old. ára P 1'50 Állatvásárésállatszavatosság 80 "
"
P 2·-
Megrendelésre bérmentesen küldi: Dr. FISCHER DEZSŐ állatorvos, Sárospatak.
1935. február ho.
lskoláink és a leventeintézmény kapcsolata. Mindannyian meggyőződtünk bizonyára rögös pályánkon arról, hogy minden növendékünk óhaja mindenkor az, hogy magának külön világot teremtsen, melyben a felnőttek életét utánozza. A leventeintézmény azért tudott ma már majdnem ország-szerte kedvelt és igen fontos foglalkozás lenni. mert talált olyan életformát az ifjaknak, ami visszaadta őket önmaguknak. Az az élet, melynek a leventeintézmény ad keretet, kitölti a levente egész lelkét, mert megvalósíthatónak látja lelke titkos vágyát is, a szülő pedig, ki itt látja gyermekét, nem aggódik tovább, mert belátja, hogy ebben a keretben nincs semmi veszély, de annál több előny származik a gyermekére. Ha alaposabban kezdjük tanulmányozni a falu életét s figyelemmel kisérjük a különböző korú gyermekek életkörülményeit, igen nagy számban tűnnek fel azok a bajok, melyek nemzetünk életképességét veszélyeztetik. Egy megoldást találunk ebből a nyomorból való kijutásra. ez pedig a leventézés, amely a serdülő kortól kezdve kiemeli az ifjakat a magára hagyatottságbóL Alkalmam volt immáron 12 évi levente oktató és főoktatói működésem alatt megfigyelni azt, hogy a levente-gyakorlatozás mit eredményez iskolai növendékeinknéL Kijelenthetem, hogy igen kedvező az a kép, amit a leventézés bekapcsolása nyújtott. Első szembetűnő hatása a fegyelmezettebbség. jobb magaviselet és nagyobb érdeklődés minden oktatási és iskolai vonatkozású ügy iránt. Magával hozta az Istenbe vetett bizalom megerősödését, a haza iránti szeretetet. A szülők pedig - országunk elcsigázott népei - bizalommal reménykedve tekintenek reájuk, mint arra az erőre, amelyben csalatkozni nem lehet. Ezzel kapcsolatban látják azt is, hogy ma már nem olyan sötét a magyar éjszaka; a bizonytalanság ködfátyola szakadozik és felfel tűnik a boldogabb magyar jövendő. A leventeintézményünk a magyar nemzetnek egy darabja. Az első 10 évben haladt nagyon
t!l:Ji>. február hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
i•:-: ér-téke várakozáson felül emelkedett. Fő t;1i·~yai:
az egészség-ápolás és mezőgazdál k Hli'ts ismeretei, igy alkalmunk van iskolánk elt'!íJ"t tananyagát alaposabban kibővitve elő acini s az iskolánkivüli népművelési előadá sol~kal karöltve, az ifjak 21 éves koráig nwrnctandóvá tenni mindazon ismereteket, ,11 nl.'lyekre az életben szükségük lesz. Alapos oktatási munkával kialakítjuk a Jen.'ntékből az új magyar embernek a típusát. Acélos, kisportolt test, hamisitatlan lélek fogja jelicmezni az új magyart, akinek lesz nemzeti t'~ egyéni öntudata, ereje, bátorsága, ki mindPnkor -ezer veszéllyel szemben is- megúllja a helyét. Hányszor láttunk kis hitű, elcsüggedt embereket, akik minden reményről lemondva kétségbeestek, mert gyenge lelkük a küzdelemben kifáradva, azt feladta. Oktatói munkának, mely sok fáradságot jelentett, ez a típus nagyrészben eltünt, kialakult az igazi mai magyar levente, aki tudja, hogy reájok YÚI' az a nemes feladat, hogy kitűzzék a megtépett magyar lobogót a régi határokra. Kádár Kálmán.
A KIADOHIVATAL POSTÁJA. Kérjük azon előfizetőinket, kiknek elő fizetése lejárt, sziveskedjenek a laphoz csatolt csekklapon, esetleg a lap élén közölt ese kkszám figyelembevételével bianco-csekkpn előfizetésüket a Gazdasági Szaktanitók (lr·szágos Egyesülete Fő pénztára, Túrkeve eimre megküldeni. Kérjük azon lapok szerkesztőségeit, kik lapunkat cserepéldányként kapják, sziveskedjenek a cserepéldányokat lapunk szerkesztő ségének, Gyöngyösre irányita;ni, mert a legtöbb lap még ma is hol Ceglédre, hol Békésr_•sabára, sőt néha Kiskunhalasra küldi a csereh po kat, holott a szerkesztőség már több, mint egy éve Gyöngyösön van. ,•.~ CselekYés Iskolája" módszertani folyóirat. ~.!t>!rjt•lenik évenként 5 kettős számban. Kiadja az állami
•"·l~ári iskolai tanárképző főiskola gyakorló iskolájának ::núri testülete. Felelős szerkcsztö Kratofil Dozső igazgató. ·"."'r·kesztőség: Szt>ged, Boldogasszony-sugárut 8. Elöfize:.. si díj ogy évre 12 pengő.
15
HÍREK Brózlk Dezső berettyóújfalui gazdasági népiskolai igazgató kartársunkat a decemberben lezajlott törvényhatósági választásokon Bihar vármegye törvényhatóságába rendes taggá választották. Amidőn őszinte szivvel gratulálunk a vármegye megbecsülésével ért kitüntetéshez, egyben meg kell állapitanunk, hogy a vármegyében érdemesebb embert alig érhetett volna e kitüntető bizalom, mint Brózik Dezsőt. Házasság. Czecze László berettyóújfalui kartársunk és Fleischer Katalin úrnő dec. hó 22-én házasságot kötöttek. A fiatal párnak sok boldogságat kivánunk ! Eljegyzés. Nagy Lenke komádii gazdasági népiskolai szaktanítónőt eljegyezte Cikcitricisz Frigyes túrkevei malomtulajdonos. Gratulálunk! Halálozás. Öszinte részvéttel vettük a lesújtó hírt Ferencz József ceglédi kollégánk két szép 7 éves fiú ikergyermekének tragikus haláláról. Midőn a szülők mély gyászában kartársi szeretettel osztozunk, szalgáljon vigasztalásul, hogy hő imánk kiséri a két kis ártatlan lélek égi útját. Adjon megnyugvást a szomorú szülőknek a jó Isten mindenható kegyelme! Legkiválóbb bortermelőink vesznek részt az országos mezőgazdaságl klállitáson. A március 21-26. napjain tartandó országos mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár keretében a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete ez évben nagyobb arányokban rendezi meg a már eddig is mindíg nagy érdeklődést keltő borkiállítást Minden hires magyar borvidék képviselve lesz. A kiállítás keretében országos borverseny és borbírálat is lesz, amelynek eredményeként arany, ezüst és elismerő oklevelekkel és tiszteletdfjakkal tűntetik ki a nyerteseket Igen gazdag anyaga lesz az ld el mező gazdaságl klállltás ktllönböző csoportjainak. A kisérletügyi intézmények, a Kamarák, a Külkereskedelmi Hivatal kiállitása, a vető mag- és termény-, a gyümölcs és konzerv-, a mezőgazdasági gép- és eszközkiállitás, az erdészet, halászat, méhészet, a háziipar és iparmüvészet mind erősen felkészültek az idei bemutatóra.
16
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
SZERKESZTÖIUZENETEK lbolyásligd•útmenti továbbképző. Levesbe paprika kivonat úgy készül, hogy húsos, pirosra érett paradicsom .. paprikát száránál fogva meg.. szabadítunk magtokjától és belső ereitől, amiket cJ.. dobunk, a húsos paprikarészt főni tesszük és pedig 4 kiló paradicsompaprikához egy kiló paradicsomol mérve, elfőzés után lószőrszitán áttörjük és a levét tovább főzzük, míg sűrlí, piros lekvár lesz belőle. Lehetőleg kis, 3 decis üvegekbe öntjük a lekvár íze"' sítőt és ha lchűlt, felületén vékony bőrzés képződött, lekötve eltesszük. A paprikalekvárt minden magyaros ételben használjuk ízesítőnek, még a húslevesbe is csepegtetünk egy kávéskanállal, amitől különös ízt és aranysárga színt nyer a leves. Alsóbagosi gazdasági továb&képző. A mczei nyúlak nagyarányú kártétele ellen a kisbirtokosok elő ... ször a községi clőljáróságon tegyenek panaszt és kér"' jék a jelentékeny pusztítás által okozolt kár fclbccslé"' sét. Azután forduljanak a károsultak a szelgabírói hívatalhoz az ügy elintéztetése végett. Esctkg a köz .. ség pénztárába befolyó vadászterületi bérlet összcgé= ből igényelhetnek kártérítést a szenvcdctt kár arányá= ban. Nagyon is kétélű fegy\"Cr a rókatelepítés, mcrt nemcsak a mezci nyúlakat fogja cl a róka, hanem a tyúkot, kacsát, libát, pulykát is elhordja és ez utóbbi.akat jobban kedveli, tehát még nagyobb kárt okoz a kisbirtokosok nak, mi nt a mezei nyúl. A rókát annyira elszaporítani, ho!!y a nyúlakat kiirtsa, a vadá... szok nem fogják en1~edni. Legcélszcriíbb lesz a kár"' tételt bemutatni és a vad,íszokkal megegyezést keresni. Közös jóakaratt.1l ez khetséges. Kistószegi tanyák továbbképző. A f,ik alatt a talajt bcfűvesítcni káros, mert a gyeptalajban a a cserebogár pajorja, a gyümölcspusztító rovarok ál"' cája, hernyója tömegcsen tanyáznak és ásótól, kapától, gercblyétől megvédve a gyephantok alatt, hihetetlen tömcggé szaporodnak. Csakis a baromfiak állandó ébersége és falánksága őrizte meg gyümölcsfáit a rágcsáló rovarok na!!yobb arányú kártevése ellen. Ha nem kívánja felásni a fák alatti gyepet, ősszel éles boronával (nehezékkel terhelt vasgercblyével) haso"' gassa meg a fák alatt a felső réteget, a ritkítás hasz• nálni fog a flítcrmésnck, aztán rácsik a hó. Ekkor fckáliát higítson, rostán szlírjc ,ít, hogy salaktól men• tc sen locsolhassa rá a hóra . ..-\ mikor a hó elolvad, a hólével a fck.ília is bevonúl a talaiba és eljut a gyü• mölcsfák gyökercihcz. /~\Zonban a trágyázással vi• csepegtethető
1935. február hó.
gyázni kell, keveset adagoljon belőle, különhcn jödre gutaütésnek teszi ki a gyümölcsfát. Vörhenyes•bereki továbbképző. A gyümölcsfa.csemcték kiültetésétől a fák megnövéséig, vagyis a terület beárnyékolásáig 8 - t O év telik cl. Ezalatt minden évben közöttcs termesztéssei kapunk haszon= vételt a lefoglalt ll'rületről, mert a gyümölcsfák a ki= ültetéstől 8 t O év múlva válnak tennőre és adnak jövedel~et. Kor,Ji salátát, mint átklelő közöttes nö .. vényt, akkor tesszük a .(!yümölcsfák közé, amikor még koronájuk közölt 100- 150 cm távolság \'dll és itt a világosság, napfény bejut a salátapalántákrJ, a falcvelek lehúllása után pedig könnyű télitJkaró kerül a közöttes növényre. Gyümölcsfák alatt azonban ká=ros a lehúlló faleveleket otthagyni, mert ezekből való= ságos mclegágya lesz a rovaroknak, veszedelmes gom .. baspóráknak és kérdés, hogy a salátatermés pótolja=c a gyümölcsösben szenvedett kárt a lehúllott falcvelek cl nem földcléséért. Számolni tudó gyümölcskertészek inkább az ősszel lehúlló falevelet összegyűjtik, elföl= delik és a gyümölcsfák alá palántált telelő salát.íl..: közé szétmorzsolva szárított lótrágyát szórnak, a termés fölé szalmát terítenek téli takarónak. A korai salát,ít a mult évben, tekintve a meleg őszi időjárást, egy hónappal később plántáljuk a gyümölcsfák közé, nö= ,·énytávolság 25, sortávolság 3(J cm. A gyomok rend= kívül gyors növése miatt egy kapálást kívánt a közöttes termeszfésű korai saláta. F ejlődése a tavaly rendkívül gyorsan történt, mcrt kedvezett az időjárás annyira, hogy majdnem teljes egészében fejbeborúlt az áttclelő saláta és a kemény fejek még hóesés előtt herültek eladásra. A salátatövek közé szórt ~z.iraz lótrágya bcgyúl a nedvcsségtől és egész télen melegíti a saláta gyökerét. A felűl szórt szalmaréteg a hideg szelek ellen védi a korai salátatcrmést, úgyhogy egész télen szedhetünk fel fejessalátát a hó alól és kora tavasszal a legkorábbi saláta eladásából szépen pénzelhetünk. Mire a gyümölcsfák rügyei kipattannak és árnyék lesz a fák alatt jövő tavaszon, addigra letakaredik a korai salátatermés, a ráhintett lótrágyaréteget lehordjuk, mert a belekapálással túltrágyáznék a gyümölcsfákat, ami ártalmas és könnyen gutaütést, vagy terméketlen• ségct okozhat. A lótrágyaréteg eltávolítása után kapál .. juk fel a talajt a gyümölcsfák alatt. Nyomatott: ABLAKA J..\.NO~ és FERE~C könyvnyomdájáhan, Gyöngyösön, Hanisz Imre-tér 8. szám. Telefonszám : lii8.
