rtocazdas' Gl --~ FELELOS SZERKESZTO SZÉP LÁSZLO

4. ucf.m.

)()(ill. 'vfofyam.

Kiskunf"•gyháza, 1938. április h6

rtOCAZDAS' Gl·--~

W.3\:W~ N

l

POKTATAS·

A GAZDASÁGI SZAKTANITOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE El•fi•~li

P•"•'·

cllj: Egy ,.,,. 1"A1 ol6fi••"•i· 61 hirdot61i cllj.. a Ga1cla6gi S•oktanit6k Oru6go• EgyHDlete f'p6nlt4r6nak ToirkoY6re a1 14.135. u. aekkn4MI4n kDicloncl6k.

FELELOS SZERKESZTO

SZÉP LÁSZLO

l

Mogjelonilr augua1tu1 h6 kiY6toi6Yol rninclon h6 1-6n. S1orkont6ág : Klakurof4logyh61a Kiocl6hi•atal: Túrko••· - A1 ogyHOlot tagjol a lapot lagclljuk foj6bon kopj6k.

A lap kiadciaáért felel: PIGMICZKY FERENC elnök, S•eks16rd. Kiad6tulajdonos: A Ga1d. S1aktanit6k Or11. Egyesiilete, S1ekl16rd

Sikerek sorozata igazolta a most lezajlott mezőgazdasági kiállít{tson azt az elpusztíthatatlan életerőt, mellyel a hazai mezőgazdasági népoktatás reprezentánsai, az önálló gazdasági népiskolák rendelkeznek. Az évenként ismétlődő b~mutatók mindenkor a szerény, csendes, haladó munka kifejezői voltak és ennek felismerése adott évről-évre uj erőt a további törekvésekhez, azokhoz a mélyen gyökerező célkitűzések elérhetéséhez, melyek közel félévszázada ösztönzik a gazdasági népoktatás fanatikus munkásait.

melynek jelentóségét csak akkor mérlegelhetjtik kellően, ha figyelembe vesszük, hogy még kistenyésztő ezt a kitüntetést sohasem érhette el. A 20 kat. hold kisbirtokos iskola bizonyára minden anyagi erejét, tudását latba vetette szarvasmarha állományának kialakitásánál, mert csak így vehette fel a küzdelmet hatalmas versenytársaival és nyerhette el azoknak a hozzáképest kimeríthetetlen anyagi tehetsége és számtalan előnyös mellékkörUiményeivel szemben. Ez iskola eddigi eredményeivel lapunk más helyén külön is foglalkozunk, bár felsorakoztathatnánk több olyan iskolatársat is, melyek rendelkeznek hasonlóképen kiváló anyaggal, de a Iliállítás tetemes költségeinek fedezéséről gondoskodni nem tudván, kénytelenek voltak lemondani az azon való

Az elért eredmények feletti öröm azonban nem volt mindenkor zavartalan, elkeveredett abban néha a keserűség egy- részvételről. egy cseppje, ami talán ideig-óráig depriAz önálló gazdasági népiskolák különmáló hatást váltott ki, de az egészséges önbirálat és az indifferens körök reális álló csarnokában felhalmozott te rmények, kritikája hamarosan eloszlatta azt. Az anya- háziipari anyagok, szemtéltető eszközök és gi eszközök minimális mértéke, az erkölcsi preparátumok, grafikanak és az iskolák támogatás gyakori hiánya igen sokszor belső életét dokumentáló készitmények a tette kétségessé a fokozatos haladás lehe- legmagasabb helyek kittintető érdeklődését töségét, de pótolta azt a megfeszített, ki- és jóvéleményét váltották ki ; az O.M.G.E. tartó, nem ritkán emberfeletti akaraterő, bírálóbizottságának illusztris elnöke elramelynek eredményeképen az 1938. évi ki- gadtatással nyilatkozott és meglepetésének állítás olyan gyümölcsöt érlelt, melyre adott kifejezést a nagyarányú haladás feb~szkén .tekinthet a gazdasági népoktatás lett ; a látogatók hatalmas tömegétől zsúmmden mtézménye bizonyos elégtételt lát- folt csarnok élénk bizonyitéka annak, hogy va a mult nemérdemelt mellőzéseiért és ez intézmények a legjobb úton haladnak ; bőséges forrást lelhet abból a jövőre, a a kiállítást látogató társiskolák vezetői, to~ábbi kitartásra és még nagyobb erőfe­ tanerői csillogó szemmel járták e csarnosz•tésekre. Önálló gazdasági népiskola kot s tekintetük a jövőbe vetett bizalmat -p. nyerte el az idei kiállitás • bika nagydijat•, és jóreményeket tükrözték vissza.

~2----------------~M~E~ZÓ~G~A~Z~D~A~S~ÁG~I~N~É=P~O~K~T~A~TÁ~S~----------19_3_8._á•p-ril~is~

Mintagazdaság vagy gyakorlóterület Adhattam volna közleményemnek azt a cimet is, hogy "Tökéletes példaadás, vagy a jövedelmezőség, létfenntartás" de nem akartam mindjárt az elején az elmondan~ dók közepébe vágni. Az önálló gazdasági népiskolák szervezési gondolatánál az egyik igen fontos cél bizonyára az volt, hogy iskaláink a rendelkezésre álló területen olyan gazdálkodást folytassanak, amely gazdálkodási mód mintegy iránytűje, példaképe legyen a környék kisgazdáinak. Az elgondolás igen ideális és szép volt, azonban a kivitel és megvalósítás annál nehezebb akadályokba ütközött. Nem is szükséges másra utalnom, mint lapunk 1936 január havi számában megjelent "Egy iskolánk szervezésének tanulságos története" cimű, különösen ránk, késői utódokra igazán tanulságos cikkre, amelyben a berettyóujfalui önálló gazdasági népiskola 30 éven át folytatott kemény küzdelme van lefektetve. Ilyen küzdelmes multtal azt hiszem elég sok iskolánk jubiláris beszámolójában találkozhatunk. A fent emlitett igen értékes cikkben olvashatjuk a következöket : "A kis költségadomány amit bemutatkozáson olyan nagylelküen felajánlottak igen kicsire zsugorodott. Alig volt elegendő a legszükségesebb vetömagvakra, csemeték re. Zsaroló, rabló gazdálkodást kellett űzni, hogy minél több pénz jusson a beruházásokra. Egyik okszerűtlenség a másik után, mindez a nincstelenség kényszerének hatása alatt." Ezen megdöbbentő sarok olvasása után, önkéntelen felvetődik bennünk az a gondolat, hogy vajjon hová fejlődhetett, a tökéletesség milyen fokát érhették volna el a régi időben szervezett iskoláink, ha nem ilyen küzdelmes 30 év állana a hátuk mögött. Ha nem a részükre juttatott pár hold kizsarolt és majdnem hasznavehetetlen gyakorlóterület kínos jövedelméből kellett volna az instruktiókat és a dologi kiadások nagy részét fedezni. jóformán a semmiből varázslódott elő legtöbb iskolánk jó felszerelése, igaz kevesen tudják, hogy

a· vezetőségnek hány álmatlan éjszakát okozott ez a vanizsló munka. Egyik érdemekben gazdag igazgatónktól hallottam régebben, hogy az iskola gyakorlóterületének kijelölése alkalmával kivitték a város határába s egy gödrös, szemétlerakodó telepen jelölték ki az uj iskola gyakorlóterületét azon mondással "Itt mutassa meg a tudomány, mit tud". Hála lstennek ezek most már csak rossz álomnak tűnnek fel s iskaláink bebizonyitották, hogy a tudomány és vasakarat fegyvere erősebb volt, mint a kételkedöké. A sok küzdelem után végre eljutott oda iskaláink legnagyobb része, hogy a lét, vagy nemlét kérdésén áthaladtak és most már hozzáfoghatnának olyan munkához, amelynek célja egyedül a tökéletes példaadás lenne. Kezdödhetik a minőségre való dolgozás, a mintaszerúség megvalósítása. Elérkeztünk tehát a mintagazdálkodás kezdetéhez több iskolánknáL Több évtizednek kellett eltelni, amig eljutottunk ahhoz az állapothoz, amellyel kezdeni kellett volna a munkát tulajdonképen. Azért volt ennyi időre szükség, mert a mintagazdaság megvalósításához még sok kellékünk hiányzott. Az az iskola, amelyik megfelelő tökebázissal rendelkezik, gondolhat arra, hogy tényleg mintagazdálkodást folytasson. Az ilyen iskolának tökéletesen feJszereJtnek kell lennie. Eleven és holtleltári felszerelésük kifogástalan legyen, a talajerő fenntartás ideális, forgótőke állandóan biztositva, hogy a mintagazdálkodással járó demonstratív költségeket elbirhassa. Ez az ideális állapot azt hiszem nincs minden iskolánknál meg, egyelőre még nem való· sithatják meg a legjobbat, alkalmazkodni kell a kényszerítő körülményekhez. Ezen alapos indok miatt feltétlenül különbséget kell tennünk mintagazdaság és gyakorlóterület között. Azok a gazdasági irányu iskolák, amelyek állami subvenciót élveznek, megvalósithatják a mintagazdaság igen szép gondolatát. Olyan anyagi helyzetben van-

~8. április hÓ.

MEZÓGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS

nak, hogy mintaszerü felszerelésük lehet, megvan a kifogástalan állatállományuk, van pénzük bőven arra, hogy megfelelő szám ú napszámost alkalmazzanak s növendékeikkel csak a munka bemutatását, az oktató munkát végeztetik. Ilyen iskolánál tehát, hogy úgy mondjam minden vigyázz állásban van. Igy lehet mintagazdaságot szervezni, mert nem kell gyakorlóterületnek átengedni a gazdasági terület legnagyobb részét. Van terület a kisérletezésre, külön gyakorlóterület, modernül felszereJt istállók, kitünő és több tipusú trágyatelep stb. ragadhatják el a szemlélöt. Ilyen helyen minden valóban az első klassisbe tartozik, minden kiállhatja a kritikát s a mintaszerüség látszatát keltheti. Igen sok iskolánknál azonban sajnos csak gyakorlóterületről beszélhetünk, ahol a növendékek gyakorlati oktatására, munkájára, az iskola egész gazdasági területét át kell engedni. Távol áll tölem, hogy ennek a munkának értéket ne adjak, de azt úgy gondolom mindnyájan tudjuk, hogy sokszor ez a munka nincs nagy hasznára az iskolának, bármilyen lelkiismeretes is legyen a felügyelet. Elismerhetjük, hogy a tanuJók munkája sokszor könnyit a gazdaságon, de az is elismerhető, hogy ennek a munkának gyakorlati haszna és esztétikai hatása messze elmarad a felnőtt emberek munkájának kvalitásától, tehát nem mintaszerü. Milyen jó lenne, ha Gaál Károly kartársamnak egyik cikkében közölt azon elgondolását, hogy a növendékekkel ne orgona·vesszőn gyakoroltassuk az oltást és szemzést, hanem vigyük ki a faiskolába öket és ott végeztessük el velük ezeket a munkákat, sőt az összes oltványnevelési munkákat a faiskola sorai között végeztessük. Az én véleményem is az teljesen, hogy a gyakorlati munkába vigyUnk életet, érdekességet s ne sablonszerü legyen a gyakorlati foglalkozás. A gyakorlati oktatás anyagát ne csak megtanulják növendékeink, hanem biztos kézzel meg is valósithassák azokat a gazdaságukban. Az ilyen irányú foglalkoztatás azonban kétélű dolog, mert még a szántóföldi gyakorlati foglalkozásoknál· is történnek kártételek, a leggondosabb

ellenőrzés

dacára is, (forditva ledugott dughagymák, növények erőszakos megsértése stb.) Gaál kartársam igen életrevaló elgondolását könnyebben keresztülvihetnénk, ha iskoláinknál is bevezetnék a növendékek selektióját s csak kisgazda gyermekekkel kellene foglalkoznunk. Van sok iskolánknál olyan szép faiskola, hogy Géher szakfelügyelő szerint "le kell venni a kaJapot, ha oda az ember beteszi a lábát". Ilyen helyen természetesen növendékeink gyakorlati munkája sokszor anyagi és erkölcsi kárt is okozna, mert a faiskola termékei több iskolánk fontos bevételi forrását képezik s bizony a vevők ma igen válogatósak a csemeték tekintetében is, emiatt nagyon kell vigyáznunk faiskolánk jóhirnevére, a több oldalról jelentkező olcsó csemete árúsitás hullámaival szemben. Több helyről hallottam már, hogy úgy képzelik el a gazdasági iskolákat, mint egy kis földi paradicsomot, ahol mosolyognak a gyümölcsök, a ringó kalásztenger ontia a termést, élesre nyesett utak visznek rózsaligetek között s minden ami szép, jó és tökéletes, iskoláinknál feltalálható. Szent meggyőzödésem az, hogy minden iskolánk vezetőségének ez a vágya, ezért dolgozik kora hajnaltól, késő estig s ezért küzd azzal a kitartással, amit a közleményern elején emlitett tanulságos cikk irója "szaktanitói fanatizmusnak" keresztelt el. Aki nem a szépet keresi, aki nem a legjobbat akarja megvalósitani s ezekért nem tud önfeláldozóan dolgozni, az nem is való a mi pályánkra, mert nemtörődöm­ ségével tönkreteheti egy évtizedekig fennálló intézmény nemes hivatását. A szellemi és erkölcsi erő tehát meg lenne minden iskolánknál arra, hogy mintagazdasága révén is szolgálhassa nemzetünk agrár érdekeit. Sajnos azonban ezeken az erőkön kivül a mintaszerüséghez még anyagi erőkre is szükség lenne. Ezek hiánya miatt iskoláink gazdasága, mint mintagazdaság még fejlődő stádiumban van. Még mindig befolyásolják mintagazdaságaink kialakulását a fennmaradásért és a csiszolásokért folytatott küzdelmek. Most tehát még egyenlőre elégedjünk meg -

4

MEZŐGAZDASÁOI NEPOKTATÁS

t{)38. ápriiis hó.

---------~~~~~~----~~~ de ne nyugodjunk bele - a gyakorlóter.ulet el~ezé!\sel. Ha hivatásunkat fanatlzmussaniolgáljuk s iskaláink anyagilag is megerősödnek, úgy bizó reménységgel nézhetünk a jövő felé, amikor minden gazdasági népiskolánál mintagazdaságot találunk s ebben a mintagazda~ágban lesz egy terület, - aminek a jövedelmét már nélkülözhetjUk - ahol növendékeink gyakorlati kiképzése végbemegy. Szerény véleményem szerinti Jegideálisabb al apot az

lenne, amikor mintagazdaságunkban egy területrészt meghagyhatnánk gyakorlóterületnek. Ez az állapot be is következik rövidesen ha a további munkához erőnket régi isk~láink küzdelmes multjából meritjük s szemünk előtt tartjuk azokat az eredményeket, amelyeket a szaktanítói fanatizmus kitermelt és iskaláinknál kikristályositott. Derecske.

Fazekas István

Kismikroszkóp a gazdasági népiskolában. Mikroszkóp alatt általában legalábbis több száz pengős kényes és félteni való szerkezetet értenek. Én nem ilyen mikroszkópra gondolok. Vannak kb. 80-100-szoros nagyítású kis, szinte játékszer-mikroszkópok. Egy ilyennek az ára a hozzávaló csipeszekkel és skatulyával együtt inkább kevesebb, mint több 20 pengőnéL Valamikor megboldogult diákkoromban volt először egy ilyen kis tologatás szerszámom. Most is tisztán emlékszem rá ; mennyire szereltem azt a cseppnyi jószágot és milyen élmény volt számomra bepillantani egy kicsit a természet mühelyébe. Az biztos, hogy egy ilyen kismikroszkóp játékszernek tUnik fel annak, aki ismeri a komoly, nagy mikroszkópot. De a gyermek számára élmény, amit ott lát. Megfogja, és - úgy vettem észre - jobban megmarad a fejében, amit ott lát, mint a betU. A kismikroszkópot ép alacsony ára miatt már néhol elemi iskolákban is használják. Én tanítás közben gyakran veszem segítségül. Gazdakörí elöadásra, felnöttekszámára rendezett tanfolyamra is elvittem már s mindég nagy érdeklödést tapasztaltam iránta. Azt állitom, hogy ez az eszköz minden esetre árához képest annyi lehetőséget nyujt, hogy majdnem mindenUtt indokolt a szemJéltető eszközök közé való bevezetése. Egy 40 tanulóból álló osztályban egy metszetet a gyerekek 6-12 perc alatt végignéznek. Ezt az időt is lehet számonk"résscl, it•gyzetír:-bsal, o;;tb. kombinálni

'

hiszen a mikroszkópnál egyszerre legfeljebb 3 tanuló van elfoglalva. Egy óra alatt szükség esetén 4 metszetet be lehet mutatni, én általában kettőt szoktam. Nem is olyan sűrűn kerül elő a mikroszkóp! jó hasznát veszi az ember első osztályban év elején az alapfogalmak tárgyalásánál és· az állatbonctannál, de sor kerül rá gyümölcstermelésnél (kártevök), takarmányozástannál (magvak keresztmetszete, keményítő, ·stb.) és még több alkalommal is. A bemutatni való metszetek készen nem kaphatók, de elkészftésük nem jelent nagyobb munkát, vagy kiadást. A szükséges tárgylemezeket vagy készen hozatjuk, vagy ha a szépség nem fontos, 7·6X2·6 cm. nagyságban hulladék üvegből üvegessel vágatjuk. A metszet fölé kerülö fedőlemezt 3X3 cm. nagyságban 50 drb-os dobozban optikai, vagy orvosi szereket áruló kereskedésből hozatjuk meg, esetleg a gyógyszertár útján. Általában a preparátumkészftésnél: 1. A metszetet a tárgylemezre kell helyezni. 2. Ha élő anyagról van szó, azt meg kell ölni (fixálás.) 3. A már holt anyagat sok esetben meg kell festeni (élő anyag általában nem festhető.)

4. Ha állandó eitehető preparátumot akarunk, akkor a metszetre valamilyen tartós, átlátszó, folyékony, de megszilárduló anyagat kell cseppenteni s az egészet egy fedőlemezzel befedni (bezárás.)

1938. április hó.

MEZÓOAZDASÁGI N~POKTATAS

!S

~~~----------~~~~~~~~------------Bezáróanyagnak a glicerinzselatint aján2. A sejtmag bemutatása már több

lom, melynek készítése a következő: Kémcsöbe, vagy orvosságos üvegtubusba néhány ujjnyi apróra vágott fehér zselatint teszünk. Nem túlsok hideg vizben felduzzasztjuk, azután a fölösleges vizet leöntjük róla, annyi glicerint öntünk rá, hogy majdnem ellepje s az egészet spirituszlángon óvatosan melegitjük. Ha forr, a melegitést mindég abbahagyjuk. Körülményesebben, de tisztábban megy a dolog, ha nem lángon melegítjük, hanem forró vízbe állítjuk. Az egészet üveg, vagy fapálcikával kavargatjuk, mig a zselatin fel nem oldódik. Ha nem akar feloldódni, pár csepp vizet teszünk hozzá, de minél kevesebb a víz, annál hamarabb szilárduló anyagot kapunk. (Erősebb nagyitású mikroszkóphoz mindég kell vizet tenni a glicerinzselatinba, hogy finomabb eloszlású legyen, kismikroszkópnál ez nem fontos.) Ha nem marad teljesen szintelen, hanem zöldes vagy barnás lesz, nem nagy baj. Ha jól sikerült, akkor kihülés után már azonnal annyira szilárd, hogy a bennehagyott keverőpálcikát nem lehet egészen könnyen kihúzni és ha kihúzzuk,. annak a helye üresen marad, a pálcikára pedig a zselatin nem ragad. A metszetre előzetesen kissé megmelegitve (de ne forrjon) egy cseppet teszünk belőle, rátesszük az előzőleg szintén kissé megmelegitett fedőlemezt s a tárgylemezt nagyon óvatosan melegitjük, mig a zselatincsepp széjjel nem kezd futni. Ha kihült a fedő­ lemeznek már szilárdan kell rajta állani. A széleken kiszivárgott zselatint tilvel lekaparjuk s egy napi időt adva a teljes megszilárdulásra, nedves ruhával tisztára töröljük. Most következik néhány preparátum leírása: 1. A sejteket legszebben bodzabélmetszeten mutathatjuk be. Beretvával (önberetvapengével) igyekszünk a bodzabélből minél hajszálvékonyabb keresztmetszet-darabkákat gyalul ni, ezeket a beretváról valami apró edényke tiszta vízbe rázzuk, vagy P!szkáljuk s onnét a tárgylemezen levő v1zcseppbe csipesszel rakjuk át. Fixálás, fe~tés nem kell,. a viz nagyját, (de nem mmdet) leitatjuk róla és bezárjuk.

előkészületet igényel. Egy fej vörö~mát kettévágunk és levelekre szedjük szét. A levelek fonákjáról vékony hártyát lehet lehúzni. Ebből kivágunk kb. 1 cm•-nyit s óvatosan, hogy ne ráncolódjon, tárgylemezre vfzcseppbe tesszük. Ha azt akarjuk, hogy a sejtmag jól látszék, meg kell festeni. Sajnos, a legjobb sejtmagfestékek : a hemateines festékek nehezen kaphatók. jó eredményt ad a May-Orünvald-féle festék, ezt orvosok tartják, vért festene~ vele. Methylalkoholban van oldva ; néhány csepp kell a metszetre, 3 perc alatt a methylalkohol elvégzi a fixálást. Ekkor felhigítjuk ugyanannyi vizzel különböző irányokból való ráfúvással jól elkeverjük és kb. 5 percig festjük, Azután egy szemcseppentőből rácsepegtetett vízzel óvatosan, de alaposan kimossuk és bezárjuk. Nagyon hálás, mutatós metszet, szépen látszanak a hosszúkás sejtek, bennük a kékre festett sejtmagvak és a mészoxalát kristályok. 3. Nem nehéz lehúzni a vöröshagyma levelének szintelen bőrét sem. Ebből is kb. 1 cm•-nyit veszünk, fixálás, festés nélkül bezárjuk. A hosszúkás sejtek közt jól láthatók a kerek, középen macska szembogaraalakú réssei biró /égzönyilások. 4. Szélesebb szájú kisebb edénybe (kenőcsös tégely) egyenlő arányban keve~ glicerin és alkoholba (denaturált szesz as jó) pár centiméteres 2-3 éves faágdarabokat (akácfa) teszünk. Ezek ott kb. egy hét alatt megpuhulnak s éles beretvával szép metszetek készíthetök belőlük. A keresztmetszetben a farész az évgyfirfikkel, karnbium háncs, stb. látható, míg a hosszmetszetben ja- és háncsrostok és edények. 5. Az edénynyalábok legszebben a tök levélnyeléből vágott keresztmetszeten láthatók. 6. A levél keresztmetszetét keményebb leveleken könnyebb el készíten• (körtefalevél). Vastagabb bodzabelet hosszában pár em.nyire behasitunk, ebbe belenyomjuk a levelet mintha ékoltást csinálnánk, ollóval kö~UI levágjuk, ami a bodzabélből kiáll és bodzabele$t01 met$zUk,

6

MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATAS

7. Nagylevelű erdei moha levélkéjét Ieszakitva, bezárva: séjtjeiben a levélzöldszemesék láthatók. 8. Kettévágott burg-.~nyából késsel vakarhatunk keményitöszemcséket. 9. Főtt húst ·rostokra szétszedve, bemutathatók az izomrostok. l O. Egy csepp vért a tárgylemezen egy másik tárgylemez élével szétkenve, megszáritva, alkohollal 3 percig fixálva és eosinnal (piros tinta) pár percig festve, láthatókká lesznek a vörös vértestek. Fehér vérsejteket 300-szoros nagyításon alól úgysem láthatunk. Nagyobb vérsejtjei vannak a békának. Ha van orvos ismerősünk, aki hajlandó békavért May-Grünwald-Giemsa módszerrel megfesteni, olyan készítményt nyerünk, melyben már kis mikroszkóppal is láthatók a fehér (kékre festve) és vörös vérsejtek. Ezt glicerinzselatinban eltenni nem lehet, ha nem tudunk kanadabalzsamot

1938. április ~

szerezni, hagyjuk fedetlenül és vizsgálatko-r cseppentsünk rá kevés tiszta olajat (varrógépolaj.) Ez a néhány készítmény természetesen nem minden, amiről szó lehet. Bemutathatunk még talajszemcséket, buzaszem keresztmetszetét, len-, kender-, gyapjú-. gyapotszálakat, penészgombát, üszögspórákat élesztőt, virágport, méh lábát, szájszerveit, fulánkját, stb. stb. A mikroszkóp kezelését s a metszetek készítését tanítóképző intézetekben, gazdasági akadémián, szaktanitóké.pzöben már régóta tanitják Biztosra veszem, hogy kollegáim előtt ez nem ismeretlen eszköz. Minden bizonnyal már has~nálnak is ilyent gazdasági népiskolákban. En azt akartam ebből a cikkből kihozni, hogy nincs szó költséges és időrabló dolgokról. S azt hiszem, sohasem árt a palettára egy-egy új színt felrakni.

Kiállitási beszámoló. Az idő orsóján gyors iramban pergett le egy és újra eljutottunk a megszokott terminushoz, amikor számot kell adnunk évi munkálkodásunkról, arról az előrehaladásról, amit megkövetel az élet s ez nem tar megállást, mert az halált jelenti. esztendő

Örömmel állapithatjuk meg, hogy hatalmas lépésekkel közeledünk élhhoz a pozicióhoz, ami megilleti a magyar gazdasági népoktatást, olyan eröfeszitések mutatkoznak, melyek nyomán elmaradhatatlannak látszik a fokozatos eredmény. Idei kiállításunk beszámolóját három pontba csoportositbaljuk : l. A fénypont, ami körtil osztatlanul sütkérezhet minden önálló gazdasági népiskola a szekszárdi iskola nagyszera teljesítménye : megnyerte .,Peti 61/6" nevú bikájával a "Hagydíjat". Álljunk meg itt egy pillanatra és mérlegeljük ezt az eredményt kellő megvilágitással.

Az ország legkiválóbb gazdaságai su ly os anyagi áldozatokkal formálják ki állatállományukat versenyképessé és mindeniknek titkos álma a "Nagydíj" megszerzése. Érthető is ez, mert hiszen

az egy-egy kiállításon résztvevő 6-700 bika az egész országállomány szine-]avát képviseli s a nagyarányú versenyből kikertilő győztes nemcsak becsvágyat elégít ki, de fölöttébb emeli a tenyészet szinvonalát és értékét. Március hó 23-án 3 óra 20 perckor a rádió vitte szét az éter hullámain az örömhírt s ugyanekkor a rádió felkérése folytán Pigniczky ferenc szekszárdi gazdasági iskolai igazgató szólott a rádió közönségéhez. Módunkban van közölni azt a fáradságos és áldozatteljes utat, melyet a szekszárdi iskola 1928. évtől, te hAt kerek l O éven át megtett a mostani nagy győzelemig. Az elsö kisérletek lokális vonatkozás úak.· 1928-ban bronzércm, elismerő-oklevél, dísz-oklevél jelzi a megindulást a szekszárdi versenyeken ; 1930-ban elismerö-oklevél : 1933-ban ugyanott l. bikadíj, két aranyérem, két ll. díj ; 1934-ből már országos viszonylatú a szereplés a budapesti országos Mezögazdasági Kiállításon, ahol 1./a. bikadíjat, lll. tehéndíjat, üszőjével aranyokievelet és lll. orsz. tejtisztasági versenyt nyert; 1935-ben l. és lll. bikadíjat és miniszteri elismerést vit

1938. április hó.

MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS

l.

ISKOLÁINK l S M ER T ET ÉS E. 36. MONOR. Monoron és környékén emberi telepntésnek nyoma a legősibb időktől található. Az ásatások folytán elökerntő leletek tanuskodnak erről. A magyar királyok kiváló hazafiaknak adományozták ezt a vidéket, majd Monor csere útján az egri káptalan tulajdona lett. A török nagyon feldúlja, de végigszenved minden csapást, mely a nemzetet éri. 1909-ben történt a káptalani földek parcellázása és örök áron való megvásárlása, ami a folyton szaporodó lakosság vagyonosodását, jólétét nagymértlkben emelte. Monor község határa 10746 kat. hold, a birtokok határa leginkább tanyarendszerben foglaltatnak. A tanyák szerenesés helyzetben a község

Az iskola f''pülete.

körül helyezkednek el>;;mi miatt legtöbb birtokos a községből kezeli öket. A_község lakossága 12991, akiknek 45 %-a földmilves. Vallás szerint a református és róm. kath. vallásúak fele - fele arányban állanak, régebben a reformátusok nagyobb számban voltak, kisebb cea 10 %-a egyéb ág. ev., baptista és izraelita. Lakosság nagyrésze Pest és környékére, mint gyári munkás, vasútas stb. jár be kenyere után, akiknek azonban kisebb-nagyobb területű földje, kertje van,· igy gyermekeik számára nagyon indokolt a gazdasági oktatás. Monor község érdemes vezetősége tudatára ébredvén, hogy a gazdasági oktatással intenzivebb szellemi felkészültséggel jobb eredményt érhet el, ha a nagyszámú gyermeksereg szakszerű oktatásban is részesittetik, ezért képviselő­ testntete 1909. év október hó 18-i és 1910. év szeptember 24-én tartott ütésén megajánlotta az önálló gazdasági népiskola felállítását. A kendercsaljai dülöben 27 kat. hold és 1279 O-öl alkalmas területet rendelkezésére bocsátott a község tulajdonjogának épségben tartása mellett telekkönyvi biztosítással. Az iskola müködése csak 1912 ben kezdődött. Iskolaépület pedig l 929-ben épült, addig az oktatás a központi állami el. iskola tantermeiben folyt. jelenlegi iskola épület miuden melléképülettel, majorral a birtok szélén a község utolsó, szél~ő utcáján, minden tekintetben a legmegfelelőbb helyen áll. l. Az oktatás. Az oktatás 1912-ben kezdödött két tanerőveL Akkor még az elméleti és gyakorlati munkák külön helyen voltak. jelenleg 2 tanterem. t munkaterem, háztartási konyha, éléskamra áll a tanulók, ill. a tanitás rendelkezésére. A tantermek igen jól vannak bútorozva, többféle szemléttető eszköz, mag, vegyi anyag, rovar, szemIéitető térképgyűjtemény található a tantermekben, amelynek legnagyobb részét Károlyi László, az iskola szervezö igazgatója készítette nagy hozzáértéssel. Továbbá alakfa, gyümölcsminta, térkép stb. állanak az oktatás tökéletesebb végrehajtására.

ll.

MEZÓGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS

1938. április

!!2;

Az iskola üvegháza, melegágyai, baromfi61a és szerszámos kamrája.

A munkateremben 5 drb. varrógép szolgálja a leánytanulók eredményes felkészülését élethivatásukra, A háztartási konyha magyaros bútorokkal, tel.ies felszereléssel várja a leendő háziasszonyok sütés-főzés tudományában való kiképzését. A világháború alatt Mandics Marin és Matolcsi Kornélia voltak az iskola tanerői, de akkor az oktatás szünetelt. Tanulólétszám még a háborús évek megkevesbedett seregében is 350 körül volt. (125 fiú és 225 leány.) jelenlegi létszám : 470. (206 fiú és 264 leány.) Beiskolázás mind a téli, mind a nyári félévben igen jónak mondható. Fiútanulók a mezögazdaságban és a kertben 400 :=:-öl szölőben, 800 [>öl fai.skolában, l kat. hold gyümölcsösben egészltik ki elméleti ismereteiket gyakorlati foglalkozással. A leánytanulók l hold 1455 ::J-öl konyhakertben szereznek gyakorlatot. A kertészeiben szép eredményt ért el az iskola ujabban a szamóca nemes fajtáinak termelésével, amely Monoron állandóan nagy keresletnek örvend. Ez nemcsak az oktatási célt szolgálta, hanem anyagilag is igen szép jövedelmet hozott az utóbbi években. 2 üvegház és a melegágyak szaporodó számaival a kertészet kifejlesztése van tervbe véve. Tanítás a fiúk számára minden nap délelőtt és délután van. A leányok számára min-

den délelőtt tanítás és minden délután szabásvarrás tanfolyam történik. Ugyanis minden leány részt vesz a tánfolyamon kivétel nélkül. ll. A gazdálkodás. Az időjárás és éghajlat nem mindenkor kedvez. Érezhető hatása az alföldi szélsőségességnek itt is. Sokszor a nyugatról jövő esőt Budapest fogja fel, ott kiadós eső van az aszfaltra és Monoron semmi. Erős szelek néha nagyon megviselik a tavaszi gabonát. jégverés és fagy is tesz károkat. Répatermelést azonban nem akadályozta még a barkó kártétel. Inkább a nyár hosszú szárazsága miatt fonnyadás veszélye fenye gette és a lucernát ugyanakkor látogatta meg a böd e. Monor község Budapest-Cegléd útvonal mellett épen középen igen előnyös helyen terül el. Gazdálkodási főirány lenne a gyümölcs, csemegeszölő termelés, a szarvasmarha- (tejtermelés) és sertéstenyésztés Gyümölcs és csemege szölö termeléssei eddig alig foglalkoztak Monoron, csak most indult meg a telepités nagyobb buzgalommal. Az iskolának egy kat. hold gyümölcsöse, amely főként korai kajszibarackból áll, most kezd terrnőre jönni. Közéjük ötödik kötésben a legnemesebb korai őszibarack fajták ültetésével kisérlet állíttatott be. A 400 [i-öl csemegeszölő most jön szintén termöre. Legtöbb jövedelmet a tejgazda·

1938. április hó.

MEZÓOAZDASÁOI NÉPOKTATÁS

1'1

~~~~~~--------~~~~~~~~~~~~~--------------------~

Az iskola tehenészete. sággal ér el. Literenként, házhoz szállitva 18-20 fillért fizetnek érte. Ezért az iskola nagyobb arányú tehenészetet fejlesztett ki. A gazdák között is fellendtilt ujabban az intenzivebb tejtermelés, amióta Károlyi László, az iskola agilis vezetője megszervezte a Monor és környékbeli községek tejszövetkezeteit. Igy a termelt tejet 13-14 fillérért tudják értékesíteni. Állataik biztositva vannak, jutányosan szerezhetnek be abraktakarmányt és állatok vásárlására előleget kapnak, amelyet lassanként, a beszállített tej árából, részletekben törlesztenek le. Ennek következtében nemcsak fellendíllt a tej mennyisége, ha!lem a tehenek is kiválóbbak lettek, kicserélőrltek és létszámban is megnövekedtek. A Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt-hoz2az 1934 évben 683.190 liter, 1935ben : 910.872 liter, 1936-ban : 1,277.444 liter és 1937-ben : 1,557.928 liter tej futott be a monori tejszövetkezettől, Ma már egy 3 1/2 és egy 5 tonnás teherautó viszi naponta a tejet Budapestre. Az iskola területe a következő részekre oszlik : szántóföld : 22 kat. hold 291 _l-öl, kert 3 kat. hold 1060 ~=--öl, eg.)·éb terillet : 1 kat. hold 665 --·öl és mfivelés alatt nem álló: 872 C -öl, összesen : 27 kat. hold 1279 :=::·öl. Mezőgazda­ sági növények megoszlása : gabona : 32 %, kapás : 27 !ft, takarmány 41 !ft. Gabonafélékből

eladásra alig keríll, mert csak annyi van, hogy a konvenciói ki lehet adni belőle. Kapások pedig takarmányozásra szolgálnak mind. Takarmánynövényekből olyan jó termés szokott lenni normális években, hogy dacára a magas állatlétszámnak (1 és 1/2 holdra egy számos állat) még eladásra is kerül belőle. A talaj termőerejét istállótrágyán kívíll a község középületeiből összegyíljtött hig és sürti fekália adja, amely ol}an nagy termést biztosit, hogy eddig mfitrágya alkalmazása nem mutatkozott szükség~:snek. Folytonos és rendszeres ilyen trágyázási móddal olyan szerkezeti átalakulást kapott a talaj, hogy azt akkor tapasztalja az ember csak, amikor a közvetlen szomszédok földjét hasonlitja össze a talajminőség, növények fejlődése stb. szempontjábóL A talaj középkötött barna homok, csak kb. 4 holdnyi van benne teljesen laza futóhomok, amelyet az iskola csak 1929 -ben vett kezelésbe. Ugyanis nem egyszer adta át a község az egész terílletet és igy átalakitő hatása még nem annyira vált ki a többi terület mellett Termésmennyiség maximuma a legutóbbi 5 évben a következő : buza 18 q, rozs 17 q, árpa 16 q, zab 10 q, csövestengeri 53.5 q, takarmányrépa 750 q, burgonya 60 q. Tiz évi átlag : buza 14 q, rozs 14 q, árpa 9 q, csövestengeri 20 q, takarmányrépa 597 q. Tengerifajták termelési kisérletével is foglalkozott az iskola amelyről, kalön cikk·

ll.

MEZÓGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS

t 938. április ~

Az iskola üvegháza, melegágyai, baromfi61a 61 szerszámos kamrája.

A munkateremben 5 drb. varrógép szolgálja a leánytanulók eredm~nyes felkészülését élethivatásukra. A háztartási konyha magyaros bútorokkal, teljes felszereléssel várja a leendő háziasszonyok sütés-főzés tudományában való kiképzését. A világháború alatt Mandics Marin és Matolcsi Kornélia voltak az iskola tanerői, de akkor az oktatás szünetelt. Tanulólétszám még a háborús évek megkevesbedett seregében is 350 körül volt. (125 fiú és 225 leány.) jelenlegi létszám : 470. (206 fiú és 264 leány.) Beiskolázás mind a téli, mind a nyári félévben igen jónak mondható. Fiútanulók a mezógazdaságban és a kertben 400 ,= -öl szölőben, 800 [-öl fai_skolában, l kat. hold gyümölcsösben egészitik ki elméleti ismereteiket gyakorlati foglalkozással. A leánytanulók l hold 1455 =:·öl konyhakertben szereznek gyakorlatot. A kerlészetben szép eredményt ért el az iskola ujabban a szamóca nemes fajtáinak termelésével, amely Monoron állandóan nagy keresletnek örvend. Ez nemcsak az oktatási célt szolgálta, hanem anyagilag is igen szép jövedelmet hozott az utóbbi években. 2 üvegház és a melegágyak szaporodó számaival a kertészet kifejlesztése van tervbe véve. Tanitás a fiúk számára minden nap délelőtt és délután van. A leányok számára min-

den délelőtt tanitás és minden délután szabásvarrás tanfolyam történik. Ugyanis minden leány részt vesz a tánfolyamon kivétel nélkül. ll. A gazdálkodás. Az időjárás és éghajlat nem mindenkor kedvez. Érezhető hatása az alföldi szélsőségességnek itt is. Sokszor a nyugatról jövő esőt Budapest fogja fel, ott kiadós eső van az aszfaltra és Monoron semmi. Erős szelek néha nagyon megviselik a tavaszi gabonát. jégverés és fagy is tesz károkat. Répatermelést azonban nem akadályozta még a barkó kártétel. Inkább a nyár hosszú szárazsága miatt fonnyadás veszélye fenye gette és a lucernát ugyanakkor látogatta meg a böde. Monor község Budapest-Cegléd útvonal mellett épen középen igen előnyös helyen terül el. Gazdálkodási főirány lenne a gyümölcs, csemegeszölő termelés, a szarvasmarha- (tejtermelés) és sertéstenyésztés Gyümölcs és csemege szölö termeléssei eddig alig foglalkoztak Monoron, csak most indult meg a telepités nagyobb buzgalommal. Az iskolának egy kat. hold gyümölcsöse, amely főként korai kajszibarackból áll, most kezd terrnőre jönni. Közéjük ötödik kötésben a legnemesebb korai őszibarack fajták ültetésével kisérlet állíttatott be. A 400 [i-öl csemegeszölő most jön szintén termöre. Legtöbb jövedelmet a tejgazda-

1 •.;;9,:;38;;:.. . .;;:áp~r;.;,;ili,;.s.-hó_._ _ _ _ _M.;;E;;;Z.;;.Ö..;;;;O.;.;;AZ;;.;;D;.;,A.;,;S;;.;;Á~O;..I;.;,N;;.;ÉP~O;.:,;K:.:,T:.:,AT,:.:Á~S:.,__ _ _ _ _ _ _ _

m.

Az iskola tehenészete.

sággal ér el. Literenként, házhoz szállitva 18-20 fillért fizetnek érte. Ezért az iskola nagyobb arányú tehenészetet fejlesztett ki. A gazdák között is fellendült ujabban az intenzivebb tejtermelés, amióta Károlyi László, az iskola agilis vezetője megszervezte a Monor és környékbeli községek tejszövetkezeteit. Igy a termelt tejet 13-t 4 fillérért tudják értékesíteni. Állataik biztositva vannak, jutányosan szerezhetnek be abraktakarmányt és állatok vásárlására elöleget kapnak, amelyet lassanként, a beszállított tej árából, részletekben törlesztenek le. Ennek következtében nemcsak fellendült a tej mennyisége, ha!1em a tehenek is kiválóbbak lettek, kicserélődtek és létszámban is megnövekedtek. A Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt-hozJaz 1934 évben 683.190 liter, 1935· ben : 910.872 liter, t936-ban : 1,277.444 liter és 1937-ben: 1,557.928 liter tej futott be a monori tejszövetkezettöl, Ma már egy 3 1/2 és egy 5 tonnás teherautó viszi naponta a tejet Budapestre. Az iskola területe a következő részekre osz· lik : szántóföld : 22 kat. hold 291 i_/-öl, kert 3 kat. hold 1060 [~:-öl, eg.)·éb terület : l kat. hold 665 ·--öl és mavelés alatt nem álló : 872 [}öl, összesen : 27 kat. hold 1279 [l-öl. Mezögazdasági növények megoszlása : gabona : 32 %, kapás : 27 •, takarmány 41 • • Gabonafélékből

eladásra alig kerül, mert csak annyi van, hogy a konvenciót ki lehet adni belőle. Kapások pedig takarmányozásra szolgálnak mind. Takarmánynövényekből olyan jó termés szokott lenni normális években, hogy dacára a magas állatlétszámnak (t és 1/2 holdra egy számos állat) még eladásra is kerül belőle. A talaj termőerejét istállótrágyán kívül a község középületeiből összegyüjtött hig és sürü fekália adja, amely ol}an nagy termést biztosit, hogy eddig roatrágya alkalmazása nem mutatkozott szükségesnek. Folytonos és rendszeres ilyen trágyázási móddal olyan szerkezeti átalakulást kapott a talaj, hogy azt akkor tapasztalja az ember csak, amikor a közvetlen szomszédok földjét hasonlítja össze a talajminöség, növények fejIödése stb. szempontjábóL A talaj középkötött barna homok, csak kb. 4 holdnyi van benne teljesen laza futóhomok, amelyet az iskola csak 1929 -ben vett kezelésbe. Ugyanis nem egyszer adta át a község az egész terilletet és igy átalakitő hatása még nem annyira vált ki a többi terület mellett Termésmennyiség maximuma a legutóbbi 5 évben a következő : buza t 8 q, rozs t 7 q, árpa t 6 q, zab 10 q, csövestengeri 53.5 q, takarmányrépa 750 q, burgonya 60 q. Tiz évi átlag: buza 14 q, rozs 14 q, árpa 9 q, csövestengeri 20 q, takarmányrépa 597 q. Tengerifajták termelési kisérletével is foglalkozott az iskola amelyről, külön cikk-

··.

.

:.-..:::,

~.;:----. ~.....---........

__

-.

---·---....

'.......... . l 1938. Aprilis hó.

MEZÓGAZDASÁGI NÉPOKTATAS

ben számolt be a közelmultban szaklapunkbanAz ott ismertetett fajfákon kivül nemesitett fehér gyöngy csalamádé teng. termelésével is foglalko· zik, hogy ennek a fajtának az előnyeit a csalamádé vetésnél az egyéb tengerifajfákkal szemben kihasználja. Termel az iskola takarmánydinnyél is, '\ amelynek nagy előnye a tökkel szemben, nagyobb ( szarazanyagtartalma, kellemesebb ize, zamata, . l amelynél fogva kalönösen a szarvasmarhák szive:\ l / __sen fogyasztják. .~ "-., Az állattenyésztés legfőbb része a tehenészet. .· \ jelerllegi állomány 14 drb. fejőstehén (bonyhádi, \ montafóni, hollandi fajta). A tehenek tavasztól őszig a községi közlegelőre járnak, csak télen 'l ' vannak teljesen istállózva, de mind télen, mind nyáron rendszeres általános és egyedi takarmányozásban részesülnek. Abrakkeverékük korpa, malátabor és csira, borsó, tengeri, konkoly, bakkönydara keverékekből áll. Havi tejelési átlag 3000 és néhány száz liter. Az istálló átlag 9-10, a fejési átlag 12-13 liter. Napi fejés eredménye 100-120 liter. Legtöbb tejet adó teheneink 22-24 literesek, a leggyengébbek 12-14 l. adnak. 12 liferen aluli tejhozamú tehén a tenyésztésből fokozatosan kiselejteztetik. A pótlás részben kiválóbb egyedek szaporulataiból, nevelés útján, részben vásárlás útján történik. A fejősteheneken kivül még jelenleg van az iskolának egy vemhes üszöje és két növendék borja. Évi tejtermelésünk már a 38.866 Iifert is elérte.

r

-\-r·· -..

Sertésállomány régebben elég na~y létszámú mangalica volt, amelyek vész következtében kipusztultak s utánuk angol yorkshirei tenyésztés folyik, melynek célja hussüldők hizlalása Mult évben adott el az iskola több választási malacot és 5 drb. hizlalt fiatal süldöt. jelenlegi állomány l drb anyakoca. Két drb. igásló teljesen elegendő a föld megmunkálásához. Kancák, de csikónevelés nem történik. Baromfiállomány régebben vörös-izlandi, ujabban javilott magyar kendermagos fajta teny~sztése most indul nagyobb terjeszkedésnek. Baromfitenyésztésre alkalmas hálóhelyiség, kaparó és növendékhelyiség van. Kifutóul, ha nagyobb létszámra növeked k az állomány, az egy kat holdas gynmölcsös van tervbe véve amely épen a barl mfiudvar mclletl helyezkedik el: A major és szernskert az iskolaudvar mellell fekszik, attól csak egy kerftés választja el. Régebben teljesen zárt udvarrendszer volt, csak az ujabb építkezések miatt vált ketté. Tehénistálló 12 drb. számára. lóistálló 2 ló és 4 felnőtt szarvasmarha f.zámára, közötte a takarmányos kamra. Lóistá11ó folytatásában van elhelyezve a sertésól, 5 kutricával és folyosóval, valamint annak udvara és a sertéskifutó. Cselédlakás két család számára, gépszín, raktárhelyiség, tengerigóré cea 100 q. csövesten-

•>.::;,./

-

---- -.

IV. 1

.......

geri számára, silótorony cea 150 q. takarmány számára, szénapajta 300 q. takarmány számára, ·amelynek nagyobbá tételét most szándékozik az iskola keresztülvinni, mert az évente termelt takarmányoknak legnagyobb része szabad ég alatt van. A trágyatelep is kicsi a megnövekedett állatlétszámhoz viszonyitva. Nemrég épült nyári istálló, a nyáron itthon maradt fejőstehenek számára. Itt található még az elektromos daráló, napi 45 q. abrak megdarálására alkalmas, szecskavágó és szártépő gépek csoportja. Továbbá a tejszövetkezet által bérelt 2 tejátvevő helyiség. Az iskolának 3 kútja van, ezek közfil kettő zuhatag. Az iskola udvatán levőt a környékbeli utcák lakosai is használják. Belöle a fejszövetkezet helyiségeibe turbószivattyú nyomja a vizet. Az iskola udvara a kerités mentén nyárfákkal és gömbakácokkal van körülvéve, parkirozása rövid időn belül teljesen kész lesz. Itt foglal helyet a főépület egybeépítve az igazgatói lakással. Gyakorlati foglalkozáshoz nagyszámú eszköz áll rendelkezésre, amelynek elhelyezésére külön kis szerszámos kamra épült. Legújabb épület a fejszövetkezet 5 tonnás, egyik teherautójának garázsa. Gazdasági gépekkel bőven el van látva az iskola : vetőgép, ekék, boronák, hengeren kívül még lógereblye is van, amelynek gyors és megfelelő munkája sok napszámot takarít meg. Az iskola gazdasága 3 évescselédet (2 tehenes, 1 kocsis) l hónaposgyereket és egy kertészsegédet folalkoztat. Ezek mellett a nagyszámú tejkihordás miatt (kb. 90 helyre szállit az iskola tejet naponta) tejkihordó gyereket is alkalmaz. Éves cselédek konvenciója : 4 hl. buza, 20 hl. rozs, 10 q. csöves tengeri, 20 kg. só, 20 q. fa, 3l'O négyszögöl föld, 40 pengő készpénz, 20 pengő földváltság, l sertés és 10 tyúktartás, lakás, vagy lakáspénz és naponta l l. tej. A tantestület iskolánkivüli munkája : az iskola igazgatója megszervezte a gyümölcsfák permetezését, amely már 3 éve mQködik. Egy éven át 10.000 drb. gyümölcsfát permeteztek meg, télen mészkénlével, nyáron annak megfelelő higitású oldatávaL 1935-36 telén a gazdakörben felnölt gazdák részére rendszeres tanfolyam volt, amelynek gazdasági tárgyait az iskola igazgatója és szaktanítója adtál< elő. Az igazgató megszervczöjt: és ügyvezető i~azgatója a Mon•1r és vldéke tejszövetkezetek Szövetségének. Szakta11itó az áll. polgári filiiskola felsőbb osztályaiban a mezögazdasági tárgyak óraadója. Szaktani'ónök az Actió Katholika, Stefánia Szövetség és jótékony Nő­ egylet tevékeny tagjaL Ennél az iskolánál működtek : Mandics Marin, Matolcsy Kornélia, Hreblay Izabella, Vas jános, Kalmár Margit, Rácz Frigyes Ottó, Megygyessy Irén. jelenlegi tanerők : Károlyi László igazgató, Mayherr Mária, Belléné Nagele Anna, dr. Topálné Koblencz Teréz és Laky István.

1938. április hó.

MEZÓOAZDASÁOI NÉPOKTATÁS

T

~~~----~~~~~~~-----------

haza: 1936-ban I. Usződijjal és ll. c) tehéndíjjal gástalanok voltak s az 1936. évi termésa almáia tantették ki; 1937-ben két l. és lll, ll. bikadíj, feltűnést keltett. Saját találmányú praktikus baro~­ 1. a) Usződij az osztályrésze; míg az 1938. év fiönetelője és ekére szerelhető vasboronája modellhozta meg a legnagyobb eredményt a "Nagydíjat". . ben is szembetfiniS gyakorlati hasznúnak mutatkoLátjuk tehát, hogy nem a véletlen játéka a zott és mindkét darab szabadalmaztatás előtt áll. "Nagydíj", hanem tervszerfi, szivós munkáé, melyA tehénistállóbeli összes napi munkák igen nek részeredményei nem mindig mutatnak kívána- jó és természetes összeállításban, tanúságosan tos emelkedést s éppen ezért nagy lelkierőt, kitar- állítattak szem elé. tást · igényel. Az egyesületi vándordíjat: a • Pigniczky serleget" A kormányzó képviseletében megjelenő minyerte. niszterelnök, a mezőgazdasági népoktatás UgyoszKobo. Terepasztalával élénken szemiéitette tályának főnöke és helyettes főnöke, Tolna vármegye egy kisgazdaság helyes és okszerfi berendezését alispánja melegen gratuláltak az iskola igaz- úgy a belsöséget, · mint a vetésforgót és kertirészt gatójának. illetően. Kézimunkagruppja és háztartási tanfolyami A hiressé vált "Peti 61/6" gyönyörfi meggy- produkturnai figyelemre méltóak voltak. piros-tarka 21 hónapos bikát még a díjazás előtt Abony. Kézimunkái ízléses csoportosítással megvette 2000 pengőért Tolna vármegye s így keltettek jó hatást. Sárközi függönye gondos szfikebb hazájában marad, hogy tovább emelje e munka eredménye, rávarrottas falvédője tetszést megye szarvasmarhaállományának színvonalát. aratott, tészta- és konzervanyaga kifogástalan volt. 2. lskoláink bár kisebb mértékben, de annál Kalocsa. A gyümölcs szedését, válogatását, szebb eredménnyel szerepeitek a baromfikiállítás csomagolását, értékesitését megfelelő praktikus csoportjában. eszközökkel sorozatszerfien mutalta be igen mozSzekszárd javított magyar kendermagos tyúk- galmas elrendezéssel. A híres gazdag kaJo·csai jaival két I. és két Il. dijat nyert. himzés sok-sok példányát tárta a látogatók elé. Csongrád tisztavéra pekingi kacsái ll., tyúkjai Az OMOE lll. díját nyerte. 1. és Il. dijat nyertek. Gyoma. A mezőgazdasági termények házi Több iskola e csoportban nem is szerepelt, feldolgozását mutatta be jól szemlélhető csoportomert iskoláink nagyrésze a decemberi nemzetközi silással. A kenderfonal kikészitést egy lll. osztályos baromfikiállitáson aratta le babérjait e téren. magyarruhás leánynövendék cifra rokkán mutatta 3. Kiállitási csarnokunk szerényen húzódik be egyes látogató csoportnak. Miniatür népmfivémeg az impozáns vadász-pavillon mellett, ami szinte ránehezedik és agyonnyomással fenyegeti· szeti kézimunkákat sorakoztatott fel keretezve, E kedvezőtlen miliő dacára óriási látogatottságnak háziipari és háztartási csoportok tették változatossá. Egyesületi ll. díjat nyerte. örvendett, mert a résztvevő ll iskola igazán Békéscsaba. Zárt- és nyiltrendszera belső­ meglepő anyaggal és elrendezésset szerepelt. Nagybajom. E kéttanerős iskola Somogy sé~berendezést feltfintetö terepasztala igen tanúsácsücskében, a legközelebbi állomástól 12 km re gos volt ; lekvárkollekcióját sok háziasszony figyel· mesen tanulmányozta ; herb.ii, droganyagai, állatcsendes nyugalommal, nagy hozzáértéssel készült gyógyászati és ápolási készítményei különleges első nyilvános szereplésére. Anyagának összeválogatásánál helyes elképzelésből indult ki, mert kiállítássál vonták magukra a figyelmet. Kézimunkákból felsöruhákat, dfszpárnákat, telJes képet mutatott az iskola sokoldalu munkás fehérnem!ldarabokat, kifogástalan torontáli összeságáról. Magyaros kézimunkái és ugyanilyen díkötöket és egy kerti fonott garniturát láttunk szítésfi leányfelsőruhái ; kefe-, seprfi-, kosár-, gondos csoportositásban. Egyike volt a leggazdagabb gyékénymunkái igen fejlett tanfolyami és háziipari gruppoknak s az foglalkoztatást jeleztek s ezekhez j8.rult még a OMOE ll. díját nyerte. különféle tésztafélék. belőttek és főzelék-konzervek Fegyvernek. Kicsinyitelt méhkaptárak teljes csoportja. berendezéssel, mézminták, mézkészitmények ügyes Gazdasági terményei : burgonya, takarmányrépák, tengeri és maggyUjteménye tetsietős cso- sorozatokban háziipari vegyes készitmények kOlönportosítást nyertek. Attelettetett gyümölcsei kifo- leges szint adtak e csoportnak.

8

MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS

Egyesületi lll. díjat nyert. Kiskunhalas. Két keretben foglalt helyet a hires hatasi csipke többféle változata, melyek tanfolyamokon készültek és az e tanfolyamokat végzett és jól minösített leányok kerülnek be a neves "Csipkeház" munkásai közé .. Bor, pálinka és ~ző­ Jötöke kezelés szep példányal szerepehek. A tojásgyüjtés, osztályozás, elosztás, csomagolás és szállitás igen ügyes összeállításban sorozatosan mutatta, e kényes munka folyamatát Az OMGE l. díját nyerte. Eger. Az új gazdasági ötéves terv várható eredményei grafikonszerü feldolgozásban szép reményeket fakasztott. Igen gazdag kézimunka, háziipari anyagok, fehérnemfi, bor, beföttek, átteleltetett konyhakerti termények, gyermekjátékok, kalász, tengericső kollekciók tették változatossá. Dr. Petró Kálmán orszgy. képviselö e csoport szemtélele után elragadtafásának adott kifejezést.

Egyesületi l. díjat nyert. Röszke. A paprika feldolgozás és felhasználás folyamatát láttuk a paprikaszedéstől a paprikáscsirke konzervig. Kézimunkái kedves elrendezésset katönleges

1938. április hó.

hatást váltottak ki, termésgrafikonja eredményes mezögazdasági munkáról tanuskodott. Heves. Az iskola jövedelmezőségi grafikonja szép példát mutatott a kisgazdaságok okos berendezésére, állattenyésztési képei, termésmintái, ugyanezen célt szolgálták. Kézimunkái, gazdasági gépés eszközmodeljei terjedelmes tanfolyami foglalkoztatásról tettek tanúságot. Kiállítási csarnokunkat felkereste Darányi Kálmán és felesége, Röder Vilmos honvédelmi miniszter, Sztranyovszky Sándor a képviselöház elnöke, akik teljes megelégedésüknek adtak kifejezést a látottak felett. A magas vendégeket dr. Damjanovich Lajos osztályfőnök és Gróf Kunn István h. osztályfőnök fogadták és Pigniczky ferenc egyesületi elnök kalauzolta a csarnokon végig. Az OMGE bírálóbizottságának élén dr. Czettler jenő egyetemi tanár jelent meg és tüzetes, kétszeri átvizsgálás után meglepetésének adott kifejezést a csoport gazdagsága, változatossága és gyakorlati értéke felett, példaképpen állítva a csarnokot gazdasági oktatási intézmények elé. A magyar gazdasági szaktanítói kar emelt fővel folytathatja az eddigi jó útat és bizakodva -p. tekinthet a jövőbe.

.........._.",

Tanulmány a vitaminokról. "A vitaminok olyan organikus a!lyagok, amelyek nem kaloriamennyiségükkel, hanem pusztán jelenlétükkel szabályoznak. bizonyos életfolyamatot" -, írja a tudományos megállapítás. Ez a megállapitás magyarázza meg tulajdonképen a vitamin fogalmát. Már igen kicsi, alig elképzelhető mennyiségben is kifejtik az élet szempontjából fontos mfiködésüket. Kis mennyiségben való jelenlétük következtében nem tekinthetök ffitöanyagoknak, mint amilyen a cukor, vagy a zsír, tehát nem is számithatnak kalóriát adó anyagok közé. Mivel pedig nélkülük a szervezetet alkotó sejtek nem tudják testállományukat fenntartani és nem tudnak szaporodni, azért jelenlétük mindig szükséges. A szervezet tehát csak akkor folytat rendes életmfiködést, ha a táplálék útján állandóan vitamin jut a szervezetbe. Megtörténik az is, hogy a vitaminok valamelyike bizonyos okok következtében elmarad, ilyenkor a vitaminózis, vagy vitamin okozta betegségek állanak elő.

Az ember egészséges életműködésére nagy hatással van a vitamin. Lássuk, hogy hogyan jött rá az emberiség a vitamin szükségességére. Tulajdonképen már a hatszázas évek elején kezdödött a vitamin utáni kutatás, amely még napjainkban sem fejeződött be. Az emberiség tudatlanul használta ugyan a vitamint tartalmazó anyagokat, de ez a termés zet csodálatos megérzésének, az ösztönnek volt köszönhető, amely párosult az éles meglátással. Igy lépésröl-lépésre sikerült megfejteni a vitaminok titkát. Haladjunk mi is igy lépésröllépésre, kövessük kutatóinkat azon a nagy úton. amit megtettek a vitamin érdekében idáig. Táplálékaink anyagai : fehérjéböl, cukorból, zsirból, vízböJ és sókból állanak. Kutatóink elő­ ször meg akarták határozni azt, hogy az állatoknak testük fenntartására mennyi és milyen táplá· lékra van szükségük, ezért ezeket az anyagokat vegytisztán előállították és a legtökéletesebb mó· don összekeverve adták az állatoknak. A kisérJe-

-

1938. április

hó.

MEZOÖAZOASÁGI N~PÖKTAtÁS

tet azonban többször meg kellett tsmételni, mert a kisérleti állatok nemhogy testsulyukat megtartották volna, hanem lesoványodtak és mire a kísérlet véget ért, el is pusztultak. Hogy megakadályozzák az állatok pusztulását tejjel gyógyították, mire az állatok rendbe jöttek. Ebből a kisérletből arra lehet következtetni, hogy hiába állitjuk eló tápanyagjainkat vegytisztán, ha hiányzik belöle az élethez szükséges anyagféleség, tudniillik, ha valamely tápanyagot tisztán állitunk elö, úgy abban az értékes anyag tönkremegy. Az élet fenntartásához szükséges anyagot Funk vitaminnak nevezte el. Ebben az elnevezésben benne foglaltatik a hatóanyag lényege (vita-élet, amin-nitrogéntartalmú atomcsoport) Ezen elnevezést azonban más kutatók megcáfolták, mert ök olyan anyagokkal is értek el vitamin hatást, amelyben nincs is nitro· gén, azonban a tudomány vitamin elnevezést fogadta el. Most már az a kérdés, hogy milyen természetil anyag ez a már kis mennyiségben ható vegyület és milyen hatást vált ki a szervezetben és milyen mennyiség szükséges a betegség megszílntetésére, illetve megakadályozására. Főbb megkülönböztetés végett a vitaminok két főcsoportra osztanak : vizben és zsírban oldódókra. SzAmuk azonban egyre jobban növekedik. ABC sorrendbe sorozzuk öket. Eszerint zsírban oldódó vitaminok "A-D-É", a vizben oldódó vitaminok "B-C" .. Ma már táplálékainkat e sorrendbe megállapitott vitaminok változatos keverékéből állitjuk össze. A szervezet is gondoskodik bizonyos esetekben vitamin pótlásról, ilyenek a hormonok és az erjesztök (fermentumok), igaz, hogy ezek alig elképzelhető mennyiségben fejtik ki fontos mílködésUket. Ha összehasonlltjuk az állati és növényi szerveket, megállaplthatjuk, hogy a növényi szervek teljesen az állati szervezet mílködésére alkalmas vitaminokat termelnek, ezért van az, hogy az állati szervezet függetleniti magát a vitamin képzéstől, mivel a felvett növényi szervekben úgyis megtalál ja. Az állati szervezet vitamin szükséglete igen változó. Változó még a nem, kor és idö szerint. Az egyedek vitamin szükslgletét az anyagcseréjük különbözösége okozza. A nöi ivaru állatok vitamin szükséglete mindig nagyobb. Vizsgáljuk meg sorrendben a vitamincsoportokat: l. Zsfrban oldódó vitaminok: "A-D-E".

,.A" vitamin lényegére is kisérlet utján jöt· tek rá. A kisérleti állatok táplálékából kivonták a zsírokat és a zsirszeríl vegyületeket és akkor azt tapasztalták, hogy azok növekedése megállt, sót el is pusztultak. Ha azonban még idejében tejet, vagy vajat kevertek a táplálékhoz, újból megkezdődött az állatok növekedése, ebből arra lehet következtetni, hogy a tejben van egy olyan anyag, amely a testet felépítő sejtek szaporodását idézik elö A növekedést és test fejlödését elősegitő anyagokat, vitamint, növényi eredetil szervekben is talál!ak, mert zöld levelekkel és gyUmölcsökkel étetett állatoknál azonos hatást észleltek. Mostmár az volt a feladat, hogy ezen hatóanyagot kiválaszszAk. Végül találtak egy szénböl és hidrogénböJ álló vörös, kristályos, a növekedést elősegitő festékanyagot : karotint. Ez a sárgarépától (Daucus carota) kapta ·a nevét. Kisérletileg azonban kimutatták, hogyha a karotin a szervezetbe kerül, eltílnik, de ha nagyobb mennyiségben adagolják, akkor a májban nyomokban található. Próbátkoztak ilyen állatok máját eteini "A" avitaminózisban szenvedö állatokkal. A kisérlet teljes ere dménnyel járt. Ezután megállapíthatjuk azt, hogy a karotin nem egymagában "A" vitamin, hanem amint a szervezetbe, májba kerül, egy erjesztő, a karotináze hatására átalakul "A" vitamin ná. Tehát az állat a felvett tápanyagban felveszi a karolint és a májban átalakul "A,. vitaminná és igy fejti ki hatását. Ha több karotin kerül az állati szervezetbe, akkor a felesleget, mint "A" vitamint a máj· ban és zsírszövetben raktározza. KOlönösen egyes halfajták, - tökehal - májában találtak sok .,A" vitamint. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a tenger felszinén igen nagy· tömegben van karotin t tartalmazó moszat. Ezekből táplálkozik a plankton világa, főképen egy kis rák fajta, amely viszont a tökehal ked\·enc eledele. Az emberi eledelek közOI az erősen pigmentált főzelékekben és gyümölcsökben található "A • vitamin. "A" vitamin hiányára mutat embernél a szem hirtelen elsötétülése a farkassötétség, mirigymílködések csökkenése, gyulladások, gennyedések, a hámszövet megkövesedése, vagyis a sejtek kiszáradnak és elszarusodnak. A háziállataink takarmányai köz ül sok "A" vitamin van a zöld takarmányokban, szénafélékben, sárgarépában, nyers tejben, csukamájolajban. "A" vitamin hiányra mutat a baromfiak szemkönnyezödése és orrukból nyálkás váladék folyik

~----------------~M=EZ~Ó~G~A~Z~DA~S~Á~G~I~N~EP~O~K~T~AT~Á~S~--------·-~-8_.~áp-ri-lis~h6. és a száj és garat nyálkahártyáján sárgás göbök állat megtermékenyitése és a pete vándorlás ugyan láthatók. Nagyobb állatoknál kötőhártya gyulladás normális, azonban a magzat, illetve vehem elhamutatkozik. Sulyosabb formája a vakság és gör- lása annál hamarabb következik be, minél nagyobb mérvű az "É" vitamin hiány. Him állatokcsök, vese és hólyagkövek. vitamin gyógyító hatását kezdetben az nál terméketlenség mutatkozik. A gyakorlati élet"A• vitaminnak tulajdonították, ugyanis az angol· ben igen kis mértékben találkozunk "É" vitamin kórban szenvedö embereknek és állatoknak, ha hiánnyal, ez azzal mz.gyarázható, hogy táplálékacsukamájolajat adagoltak, azt tapasztalták, hogy a inkban kisebb-nagyobb mértékben megtalálható csukamájolaj gyógyítja az angolkórt. Késöbb az .,É" vitamin. Megtalálhatjuk a magvakban, azonban rájöttek, hogy a csukamájolajban van zöld levelekben, különösen zabban, tengeriben és egy olyan anyag is, amely nem gyógyítja az an- buzában, legtöbb van a buzacsirában. Továbbá golkórt, ez az "A" vitamin, melyre hosszú kisér- az olajokban : olíva és kókuszolajban. Érdekes let vezette rá kutatóinkat. Felmelegített levegéinek adat az .,É'· vitamin hatásáról : a méhkirálynö csukamájolajon való átáramoltatásakor az .,A" vi- évente 100.000-nél több petét tojik. A kutatók tamin tönkremegy, ellenben visszamarad egy megvizsgálták a táplálékát és kiderült, hogy "É" anyag, amellyel sikeres kisérleteket végeztek. Te- vitaminban rendkivül gazdag anyagokkal táplálják hát a csukamájolaj kettős vitamint tartalmazó a dolgozó méhek. 2. Vizben oldódó vitaminok : "8-C". gyógyszer. "8" vitamin feltalálása óta egy igen súlyos Az embernél "D" vitamin hiánya okozza az angolkórt, azonban a teljes kifejlődésében nem· betegség, a beriberi vált gyógyithatóvá. Távol kecsak .,D" vitamin hiánya, hanem a táplálóanya· leten igen ismert betegség. Tünetei : az idegeken gokból hiányzó ásványanyag tartalom is. Igy a gyulladás jelentkezik. Eleinte állandó bizsergést mész és fo~zfor, amelyeknek az aránya csont- éreznek, késöbb elvesztik érzékenységüket, sőt képződésre rendkivül fontos, mert angolkór meg is bénulnak, nem tudnak rendesen járni, akkor is keletkezhet, ha kevés foszfor és mész járása hasonlit a hindostánc bárány járásához s kerül a szervezetbe. Ujabb vizsgálatok megálla- mivel hindusztánul bárány· beri, a benszülöttek pítják, hogy a .,D" vitamin élettani hatása abban beriberi-nek nevezték el. Eykmann nevű orvos jött keresendő, hogy növeli a bélből a szervezetbe jurá a gyógyításra. jávában 1897-ben igen nagyatott mésznek és foszfornak a mennyiségét és sza- rányú volt a beriberi betegség. A bennlakók kezbályozza a két sónak a lehető legjobb arányban . detleges malmaikban meghántolták a rizst és úgy való felszivódását. "D" vitamin e különleges ha- fogyasztottAk. Azok, akiknek fötáplálékát a rizs tása mellett egy általános hatását is kimutatták, képezte megbetegedtek. Hasonló volt a tUnet az ugyanis a "o• vitamin hiányakor a szervezet emberi ételmaradékkal étetett állatokon is. Eykellenállása fertözésekkel szemben romlik. "D" vi- mann orvos hámozatlan rizst adott betegeinek, tamin van a csukamájolajban, vajban, erdei vadon akiken a betegség tünetei kezdtek elmúlni. te rml\ gombában. Tovább kísérletezett és ekkor jött rá, hogy a A háziállatokon a "D" vitaminhiány angol- tulajdonképeni hatóanyag a rizs ezüsthártyájában kór és csontok törékenysége alakjában szokott van. Későbbi kutatóink a gabonafélék : buza, zab, jelentkezni. Rendszerint a természetes táplálkozás- köles és tengeri héjában találtak igen nagy menytól eltéröen más takarmánnyal étetett és állandó- nyiségben "8.. vitamint. Mikor azonban kutatóink an istállóban tartott állatoknál mutatkozik angol- már krislályos állapotban tudták előállftani a "8" kór. Leggyakrabban malacok betegednek meg "D" vitamint, akkor jöttek rá, hogy a "8" vitamin nem vitamin hiányában, azután bárányok, kecskék. egységes test, hanem több vitaminból álló vegyüRitkábban a borjuk, c::ikók, házinyulak. Sok .,D" le•. Rájöttek, hogy a "B" vitaminnal egy másik vitamin van a csukamájolajban, zöldtakarmányban betegséget a pallegrát is lehet gyógyitani. Legés l. r. szénában. gyakrabban 20-45 éves nőkön jelentkezik. Rend,,iicc: vitamin, vagy amint kutatóink elnevez- szerint tavasszal mutatkozik a baj, mikor a nap· tek szaporodásnál nélkülözhetetlen vitamin. "É" fény hatására a nyakon, arcon, kezeken bőrgyul­ vitamin hiányakor a nőstény és hím állatokon ladás keletkezik. Innen van a neve is. (pelle agra más· más formában jelentkezik a hatás. A nőstény érdes bőr,) Idővel tarsui még a táplálócsatorna

•o·

~~9~38~·~á~pr~ih~·s~h~ó·--------~M~E~ZÓ~O~A~Z~D~A~SÁ~O~I~N~É=P~O~K~TA~T~Á~S~---------------1! nyálkahártyájának a gyulladása és a hasmenés, végül a teljes legyengülés. Ezen avitaminózist is sikerült a "B" vitamin második részével a "B" vitaminnal gyógyltani, illetve elkernlni. "B" vitamin mostmár kétrészre oszlik: "B l" és "B2" ; "81" vagy beriberi vitaminra, "82" vagy pallegrás vitaminra. "B l" és "82" és "A" vitamin együttessége feltétlen szükséges a szervezet növekedésénéL "B 1" és "82" vitamin nagyjában ugyanazon tápanyagokban mPgtalálhatók. Igy: mirigyes szervekben, gabonafélékben, friss gyümölcsökben, tejben. Eddig csak egyedUl a ,,82·' vitamint tojásfehérjében találták meg. "82" vitamin igen nagy részt vesz a vörösvérsejtek képzéséből. A vészes vérszegénység "82" vitaminnal gyógyit ható. Háziállatainkon akkor jelentkezik "B" vitamin hiány, ha nem kapnak elegendő szemes eleséget. Ilyenkor lesoványodás, izomgörcsök, bénulás észlelhetők. "B" vitaminhiány eddig csak baromfikan volt észlelhető. Kérődzőkön még nem sikerült "B" vitaminhiányt létrehozni azért, mert valószinfileg azok "B" vitamint a szervezetükben álJUanak elő. Igy a tehéntejben mindig van "B" vitamin. Sok "B" vitamin van: élésztőkben, csirákban, korpafélékben. Az egyik legfontosabb vitamin a "C" vitamin. Mint minden vitaminféleségre, úgy erre is kisérletek vezették rá kutatóinkat. Van egy betegség, amelynek előjele a levertség érzése, a foghús megduzzad, gyuJJadásba jön, majd vérzékeny lesz. A fogak kihullanak. A csontok szerkezetében változások áJJanak be és ennek következtében igen törekeny lesz. A vérzések helye nehezen gyógyul és ha idejében nem kap a szervezet "C'· vitamint, elpusztul. Ez a skorbut. Tudták ugyan, hogy gyógyftó anyag van a főzelékekben, gyümölcsökben, kOlönösen narancshan, citromban, mégis csak az utóbbi években sikerült a "C" vitamint teljes valóságában megvilágitani. Ez egy magyar tudósnak, Szent Györgyi Albertnek az érdeme. Olyan anyagat kutatott, mely a sejtekben végbemenő égési folyamattal van kapcsolatban. Azonban az állatokkal, illetve az áJJatokon végzett kisérletek nem voltak megbizhatók, ezért növényeken folytatta. Hosszú munka után sikerült olyan anyagat létrehozni, amely a ,,C" avitaminózisra gyógyitólag hatott. Ez a hatás a skorbut megbetegedés gyógyftásában nyilvánult meg, ezért ezt elnevezte ascorbinsavnak. Figyelme véletlenül a paprikára terelődött és a· paprikából

előállitotta a "C" vitamin kristályos alakját, amellyel a skorbut elJeni védekezés kérdése megoldódott. A követkeső lépés a mesterségesen előállitott "C" vitamin volt. "C" vitaminból sok van a paprikában, paradicsomban, hagymában, citromban, narancsban. Kisebb mennyiségben megtalálható a tejben is. Ujabb vizsgálatok szerint a hevitéssel és nem főzésseJ készitett konzervek "C" vitamin tartalma megmarad. A tejnek szintén megmarad "C" vitamin tartalma, ha felfőzése kevesebb ideig tart. "C" vitaminnak keJJő mennyiségben való adagolása nagyon fontos a terhesség alatt, főképen fontos a gyermekkorban hatéves korig, mivel a fogak koronái ebben az időben meszesednek el teljesen. Gyermekeknél ezt az avitaminózist úgy kerülhetjük el, hogy a felforralt tejbe egy pár csepp málnaszörpöt teszünk. A tehéntej "C" vitamintartalma sem mindig egyenlő. A téli tejben sokkal kevesebb a "C" vitamin, min a nyáriban. A tej "C" vitamintartalma még más módon is felhasználható. MegáJJapitották, hogy a ,,c·• vitamin jelenléte elősegfti a véralvadást HáziáiJatokon "C" vitaminhiány ritkán fordul elő. A természetes táplálkozástól eltérően étetett áJJatoknál tapasztalunk "C" avitaminózisi. Állataink táplálékaik nagy részét nyersen fogyasztják el, igy a "C" vitamin mindegyikben érvényesül. Sok "C" vitamin van : zöld takarmányokban, répákban, burgynyában, kevés van a szénákban. Általában véve áJJataink takarmányozásánál Jegyünk figyelmesek arra is, hogy a vitaminok tápanyagaikból ne hiányozzanak. A szervezet egészséges mfiködését csakis a vitaminok ismerésével és okszerfi adagolásával biztosíthatjuk. Kiskunhalas. Szendy IstvAn.

-

Szerkesztó postája

s.

K. Debrecen l LappéldAnyért kOszönet. Ez az egyetlen futott be. Szomoru jele ez a köz irAnti érzéketlenségnek. K. f. Eger l A mozgalmas hónap vége akadAiyozott eddig, de nem marad el a vAiasz. Bizonyolt tévedések is mulatkoznak. IskolAink Ismertetésénél Nagykörü és NAdudvar kövelkeznek Moson uün. Ozora l Onok részére a vkm. fizeti elő a lapot s az ér!lzAm szerint leltArozandó és az iskola könyvtArtban megőrzendő.

f. K. Bkeresztesi figyelemért köszönet, a· munkAhoz gratuiAiunk és tovAbbi jó egészséget, erőt lriv4nunk. Dr. É. E. Bélr6acsaba l A szerkeszt6sét annak idején nem itt volt, hanem OyOngyGsGn. Azokból a szAmokbOI felr.sleees példAnyokkal nem rendelkezOnk. Tellélc talAn odafordulni, val)' a kiadóhivatalhoz Turkevére.

MEZŐOAZDASÁOI

NÉPöKfATÁS

1938.

-

április hÓ.

HIREK - A kiéllitals eredményei A "BikanagydW ·at a szekszárdi iskola nyerte, Csongrád kacsáival ll., tyukjaival l. és ll. díjat. Szekszárd lyukjaival két I. és két ll. dijat. Csoportos kiállitáson az OMGE 1. díjat Kiskunhalas, JI. díjat Békéscsaba, lll. dijat Kalocsa. Az egyesUieli vándordíjat Nagybajom, l. oklevelet Eger, 11.-at Gyoma, Ill.-at Fegyvernek nyerte. - Zsinórirés. Több kartárs kivánságára a Magyar Tanítók Évkönyve májusban megjelenő kötetében a zsinórírással is foglalkozik. Az évkönyv előjegyési ára 3 pengő 60 fillér, bolti ára 6 pengő lesz. - Az eucharisztikus kongresszus eszperantó albizottséga közli, hogy az általa meginditott eszperantó levéltanfolyamra jelentkezéseket továbbra is elfogad a következő eimen: jézus Szive Szövetség Eszperantó Szakosztálya Budapest, VIII. Mária u. 23. Szünidei testnevelési tanfolyam a középfoku iskolákban testnevelést tan i tó tanárok, tanárnők és elemi népiskolai tanitók és ta.n~tónök részére. A vallás- és közoktatásügyi mtmszter ur engedélyével a m. kir. Testnevelési Főis~ol~ f. évi julius hó 4-24-ig középfoku és elemt tskolákban testnevelést tanító tanárok és tanárnők, tanítók és tanítónők részére továbbképző tanfolyamot rendez, amelyen a középfoku iskolai testnevelés köréből a modern gimnasztikai módszereket, ritmikus és zenés tornát, szabadtéri testgyakorlatokat, iskolai játékokat, nemzeti és néptá~cokat stb. is~ertetjük. A gyakorlati órák kiegészttése(JJ elmél~h előadásokat is tartunk, amelynek keretében az UJ testnevelési törekvéseketvilágitjuk meg. A résztvevők az elméleti oktatást közösen hallgatják, mig a gyakorlati tanítás nemenként kOlön-kaJön csoportban történik. A tanfolyam díja, - a tanfolyamon való részvételt igazoló bizonyitvánnyal együtt - 25.-P., - amely a tanfolyam megkezdésekor fizetendő. A résztvevők a tanfolyam t~rtama alatt a főiskola internátusában 50.-P. leftzetése ellenében kedvezményes elszállásolást és ellátást (naponta háromszori étkezés) élvezhetnek. A .t~nf~lyamon ré~ztyenni óhajtók legkésőbb folyó évt JUmus hó 20 tg Jelentkezzenek a főiskola igazgatóságánál, (Budapest, l. Győri ut 13.) annak feltfintetésével, hogy lakás és ellátás kedvezményre i~ényt tartanak-e? Budapest, 1938. március hó A főiskola igazgatósága. ·

- Véget ért a biharketesztesi téli mezögazdasági tanfolyam. A földmivelésügyi minisztérium fennhatósága alatt álló 18. szám m. kir. téli gazdasági tanfolyam ünnepélyes keretek között zárult be. A tanfolyam tantárgyait a berettyóujfalui m. kir. téli gazdasagi iskola tanárai : Szombath Béla és Czecze László, valamint Petrosovits jános Fényes Kálmán biharkeresztesi gazd. isk. tanítók adták elő. A taufolyam záróvizsgáján amely mindvégig bensőségteljes és tartalmas volt -- a földmivelésügyi minisztérium képviseletében, mint vizsgabiztos, vitéz Nadányi jános dr. Biharvármegre .alis~ánja ;lnökölt. ~e~jelent a járás főszolga­ btróJa Ztch Karoly, tovabba a gazdasági felügyelőség képviselője, a község előjárósága, képviselő­ testülete, a ref. egyház presbitériuma és sok gazda. A tanfolyam hallgatói nagy felkészültségről és tudásról tettek bizonyságot, kik közölt nem egy ősz haju, ezüst hajfürtfi gazda is volt. Majd a tanfolyam önképzö gazdakörének dísz-zárógyfilése következett, hol a hallgatók a gyümölcsfák ápolásáról, a helyes fejés és tejkezelésröl, a vemhes kocák takarmányozásáról tartottak előadást. Közben hazafias szavalatokkal tették változatosabbá az ünnepséget Fényes Kálmán gazd. tanító a tanfolyam hallgatóiból alakult énekkarral kétszólamu népdalokat adott elő. Ezek után dr. vitéz Nadányi jános elismerését fejezte ki a tanfolyam eredménye felett, amely a talpraesett, helyes és bátor feleletekből könnyen megállapitható volt. Köszönetet mondott az előadóknak buzgó fáradozásaikért Kiemelte a tanfolyam hallgatóinak tudásvágyát, szorgalmát. Különösen figyelmükbe ajánlotta az ifjú gazda tíz paranc~olatáb~l a 9.-et : "Ne feledd, hogy a jó gazda ts holhg tanuli" Ugyan ö a bizonyítvánnyal kettős ezüst-kalász jelvénnyel és kézfogással ezüst~ kalászos gazdává avatta a hallgatókat, akik két értékes ajándéktárgyal is (gazd szakkönyvet és gazdasági eszközt) kaptak jutalmul. Ugyanekkor osztotta ki az alispán tartalmas beszéd keretében a vitéz gazdák közölt az ösL folyamán rendezett vitézi mezőgazdasági kiállítás kitüntető okleveleit.

- A kisujszállási önálló gazdasági népiskolánál kapható alma, körte vadcsemete száza 1·60 P, vadrózsa száza 1·20 P, orgona, hó bogyó és kecskerágó diszcserjék, melyek élősövénynek kiválóan alkalmasak darabonként 10 fillér árban. Csomagolás önköltségi áron. Vesszősi józsef nyomdai mfiintézet

Kiskunfélegyháza, 1938-1481.

-