xxvt
'vfolyclm. 6. sz6m.
Kiskunf,legyháza, 1941. junius hcf
FELELOS SZERKESZTO:
SZÉP LÁSZLÓ A GAZDASÁGI SZAKTAtUTÖK ORSZÁGOS EGYESÜ LETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE
-----------------~~~~~==~==~~~~
lskoláink sorsa Minden, ami fenn akar maradni, a fcjlödés útjáról le nem térhet. Ez vonatkozik az intézményekre is, és - ami minket küzelcbbről érint ~ ez alól a mi iskolatipusunk sem lehet kivétel. A fejlődéshez pedig a kedvező körUiményeknek is okvetlen társulni kell, ennéikUl nincs fejlődés, ennéikUl nincs fennmaradás. Ha iskaláink mostani helyzetét és jövőjét e szemszögből nézzük, nem valami biztató kép tárul elénk. lskoláinknál is megvolt és tartott a megkivánt fejlődés az l 940. évig. Szép reményekkel voltunk eltelve, örömmel fogadtuk az l. ll. osztályban a mindennapos oktatás bevezetését és joggal reméltil 1(, hogy ezzel iskolatipusunk a fejlődés útján nagy lépéssei jut előre. Országunk agrár állam, tehát országos érdek, hogy földmivelő munkásosztályunknak is legyen meg és rögtelen úton haladhasson a munká a nevelő iskolája. Magyarországnak nemcsak iparos munkásra, hanem még nagyobb számú mezőgazdasági munkásra van szüksége és ezért hasonló, sőt fokozott fontosságú a mezőgazdasági munkára nevelő iskola. Az elemi iskolának is létérdeke a fejlődés, ör~mmel örömmel üdvözölte minden pedagógus a VII. VIII. osztály felállitását, de hogy ezzel a kevés számú mezőgazdasági iskola elsorvadjonelfogultság nélkül - erre senki sem gondolhatott, ez ellenkezne a mezőgazdasági numkásnép fejlődésével is. Iskolatipusunk fejlődéséhez a kedvező körülmény az 1940. év XX. t. c. megalko-
tásánál elmaradt, amikor az el. isk. VII. VIII. osztály értékelése bi1tosítva lett, de ugyanaz a törvényes intézkedés a mező gazdasági népiskola bizonyítványának a megillető értékeléséről megfeledkezett. Ugyancsak nem történt határozott in. tézkedés arra nézve sem, hogy az elemi iskola VII. VIII. osztályának a felállítása az ugyan?lya~ korú tanulókból való mezőgaz daságt néptskolák benépesedését ne zavarja. A Nagyméltóságú Miniszter Ur utólagosan adott ugyan ki pótrenedelkezéseket, ezek azonban a gyakorlati életben hatástalannak bizanyu l tak. A gazdasági szaktanítók országos egyesülete felettes hatóságaihoz igyekezett kérő szavát eljuttatni és világos érvekkel alátámasztani azon aggodalmát, hogy ha a me,zőgazdasági népiskeiánál nem is adatik meg a fejlődéshez szUkséges kedvező körülmény, akkor iskolánk a fejlődés útján megtorpan és el fog néptelenedni. Ez a kedvező körülmény megadása azonban még mindig késik, mert ha az egy tanévvel többet számláló mezőgazdasági népiskola végbizonyítványa nem lesz nagyobb értékű mint az elemi iskolai VIII. osztályáé, akkor ez már nem fejlődést, hanem visszaesést jelent. Ha ugyanazon mezőgazdaságí községben, ahol mezőgazdadasági népiskola van, köteles az elemi iskola a VII. VIII. osztályályát felállítani, vajjon ez az intézkedés nem akadályozza e meg a mező gazdasági népiskolák fejlödését. Mivel lehet
2
MEZOGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
ezt alátámasztani, azzal, hogy az el. VII. VIli. osztálya az iparos pályára jobban előkészíti a tanulókat. Hát akiböJ ipari munkások lesznek: pályamunkások, vonatfékezök nem megkapják e a mezögazdasági iskolában is azon közismereti alapfogalmakat amire az életben igazán sziikségiik lesz és nem többet érnek e a munka megszeretésére neveléssel, a talaj- kertművelés, állattenyésztés megismerésével, mint a közismereti tárgyak unalomig való ismétléséveL Minden magyar munkásnak vágya, házat, kertet, háziállatokat szerezni, tehát a mezögazdasági népiskolában tanul· taknak az életben ök is hasznát veszik. Akik pedig a magasabb ipari pályára lépnek csak a szakirányú iparos iskolákban tanulhatják meg a nekik sziikséges ismereteket. Még visszatetszöbb a helyzet akkor, ha ott, ahol mezögazdasági iskola van, az elemi iskola VII. VIII. osztályát gazdasági irányúvá jelölik, mert az elképzelhetetlen, hogy a gazdasági irányú elemi iskola VII. VIII. osztálya olyan gazdasági kiképzést adhasson mint a tanitói oklevél mellett gazdasági szakképzettséggel is rendelkező tanerőkkel és felszereJt gyakorló teriilettel ellátott mezögazdasági népiskola. Az az elgondolás, hogy esetleg a tanszabadság a mezőgazdasági népiskolák fejlödését előmozdítja, nem lehet biztató, mert az a tanuló aki hat éven kereszHit az elemi iskolába jár, ha szabad választást engedünk neki, hogy további iskolakötelezettségének az eddigi megszakott iskolában, vagy egy új tipusú olyan iskolában tegyen eleget, amelynek föcélja az életre való nevelés, a munkának megtanítása és ezzel kapcsolatosan a munka végzése is és amely iskola lakóhelyétől rendesen távolabb is fekszik, de emellett a két iskola bizonyítvAnya egyenlő értékii, akkor előre tudhatjuk, hogy mily kevés "/o-a lesz olyan komoly gondolkozásít, aki mindemellett az előtte még ismeretlen ezen új iskolatipust választja. Ha országos viszonylithan vizsgáljuk ~zeket! arra a megállapodásra jutunk, hogy Ilyen mtézkedéssel alapjában megrendül az
1941. junius hó
országunkban oly kevés 63 számot számláló mezögazdasági népiskolának nem csak a fejlődése, hanem bekövetkezik azoknak az elnéptelenedése, az elsorvadása is. Ha a végrehajtási utasítás félre nem magyarázható határozottsággal világosan ki nem mondja, hogy amelyik községben mezőgazd népiskola van, ott az elemi VI. osztályon felüli népoktatást a mezögazd. népiskola lássa el és legalább gazdasági vonatkozásban a mezőgazd. népiskola lll. osztálya végbizonyítványának nagyobb értéket nem biztosít, mint az elemi iskola VIII. osztályú végbizoQyitványának, akkor a mezőgazdasági népiskola fejlődése megszűnt és egyben fennmaradása is kétségbe vonható. Az utólagos pátrendeletek kellő orvoslást nem tudnak nyujtani, hanem a mezőgazdasági népiskola feltartóztathatatlanul haladni fog a megsemmisülés fél.
Ha pedig az elemi VII. VII. osztályba való beskatulyázására gondolna valaki, akkor ez iskolánknak nemcsak visszaesését, hanem eltorzult alakban való eröltetett élethentartását jelentené, munkája is hasonló lenne átváltozott formájához és rötJid élete nem lenne más csendes agónizálásnál. Hogy országos viszonylatban mily nagy tévedést jelentene ez, azt az látja világosan, aki elölt a munkás emberek élete, gondolkozása nyitott könyv. Ha ez a szomorít állapot bekövetkezne, legtöbb komoly gondolkozású magyar ember előtt érthetetlenül tűnne fel, hogy egy mezőgazdasági államban kis emberek
földlzözjuttatását
célzó
földreform
előtt
miért kellene a munkás ember gyermekét gyakorlati munkára nevelő iskolatipusunknak megszíínni, legfeljebb azért, hogy a mez()gazdasági népiskolák helyein, vagyis a 63 helyen felállított elemi iskolai VII. VIII. osztály száma, ezzel is növekedjék. Adja lsten, hogy még minden j
Debrecen.
Kurdy Sándor.
1941. iunius hó
MEZÖGAZDASÁOI NEPOKTATAS
3
-~--~----~~~~~~~----------~
Nagy igazságok -
nevelői gondolatok keltésére
(Tantestületi értekezlet előadása.) Évröl-évre több mezőgazdasági népiskola mélyben. Itéleteit a Teremtönktől kapott igazságkezdi meg munkáját a magyar gazdatársadalom érzetei alapján hozza. Ezek az itéletek örök nyoés a földművelök nevelésében. Az iskolák mun- mot hagynak a gyermek lelkében. Igazságérzetét l<ássága szakirányú. Szelleme a magyar föld. Ha- nemesitik vagy tévútra vezetik. A helytelen tanitói z.ánk földje termi meg a nemzeti erőt, a magyar igazságszolgáltatás felkelti a hazug viselkedést. A életet, a gazdalegény fékevesztett nagy természetét, külszin is tud úgy hazudni, mint a száj, mondja a magyar katona szellemét a közmondás. A hizelgőnek viselkedése hazugság. Iskolánk népe a természeté. A természet bölcs Theophrastus leírása szerint, a hizelgő élősdi, berendezése nevel, miliöje ez a földmunkásnak, a Magatartásáért hasznot remél. A francia akadémia, gazdának. Gazdatársadalmunk egyszeríí, tiszta és hogy bizelegjen XIV. Lajosnak, a következő pályabölcs gondolkozása a - magyar földnek, a pa- tételt hirdette : A király sok erénye közUI melyik r<•szt foglalkozásnak - természetnek a termése. a legkiválóbb ? A király a tételt leintette. Bölcs a természet, a gazda meg barátja, munNagy Frigyes szerelett verselni. Irodalmi és kása annak. szellemi környezete költészetéről a legnagyonb elAz embert társas életre vezette a természet. ismeréssel nyilatkozott. Boalo azonban hallgatott. Teremtönk adománya az erkölcsi érzékünk, ösztö- A király megkérdezte Boalót, adjon kritikát költénünk, melyek szerint élnünk kell. A természetnek szetéről ? A költő azt mondta a verseire hiu uralnagy moraltzáló ereje van. Társadalmi törvénye- kodónak: "Felségednek semmi sem lehetetlen, inknek is ez az alapja. Akinek erkölcsi ösztönei felséged rossz verseket akart írni és sikerUli is." helyes irányban bontakoztak ki, az az ember tárAkinek hizelegnek, rendesen áldozata a maga sas lény. Cselekedetei nem ütköznek !örvényekbe. hiuságának. Egyik francia ntiniszter így szólt alanAkinek társas ösztöne fogyatékos az - moral tasához : "Tudom, hogy hízelegsz te parazita, de insanity - erkölcsileg érzéketlen és társas törvé- folytasd csak, mert jól esik hallgatnom." nyek szerint élni nem tud. Betege a társadalomPlutarchos az állatokról mondta : "A vadnak. Társas ösztön egészséges kibontakozása a állatok közül legveszedelmesebb a zsarnok, a szenevelés feladata, Nevel a család, az utca, a mozi, lídek közill a hizelgő. a példa, úgy mondjuk a miliő, de nevel a tanitó is. Elrendezi és mérlegre teszi a társadalmi bePlátó megengedte az orvosnak, hogy szUknyomásokat tanítványa lelkében és ennek eredője ség eselén hazudjék. Ez a hazugság senkinek sem lesz erkölcsi érzéke. Mi nevelünk és tanitunk a lehet ártalmára, de a beteg előnyére. Luther is társadalom számára. Ez indított rá, hogy dr, jell- megengedte, hogy hasonló esetekben szabad fUIlicska Rezső bölcseleti alapon megírt társadalmi Ienteni, vagyis oly hazugságot mondani, mely munkájából vegyek szemelvényeket, ezek mély ne- senkinek sem árt. jóindulatu ironikus vagy humovelői és társadalmi gondolatokat tartalmaznak. Dr. ros mondások sem vehetök hazugságnak. Pl. ha jelliicska gondolatköre a mai társadalmi berendez- azt mondják nekünk, hogy két kopasz ember hajba kedés igaz kialakulása mellett foglal állást, szembe- kapott. Mégis a gyermeki lélekre vigyázni kell, a helyezkedik a túlzott demokráciával. Szemmeltartja, mesék heroiszlikus világa olykor megmételyezi a hogy igazságos társadalmi berendezkedés évszáza- lelket, tehát az irodalmat egyénenkint is meg kell választani a nevelésben. Az ironikus természcUi dos, évezredes történelmi termék lehet. emberek gyakran embertársaikat guny tárgyává Társadalmi élet lehetetlen igazságosság nélteszik, amit nem érdemelnek meg. Egyik francia kül, de az igazság betetőzése az emberbaráti szeíró bosszúból könyvet adott ki Epernon herceg retet, írja jehlicska. Nem könnyíí erény az igazságosság, mert önkorlátozást, önfegyelmet, önmeg- dicső tettei eimmel. A könyv Iapjai azonban eletagadást követel. A tanHó a tanteremben piciny játől végig üresek voltak. Egy rosszmájú kritikus kis államot alkot, ahol ö a szellemi kormányzó, pedig igy ismertette egy érdemes frónak mun'(áigazságszolgáltató, végrehajtó és minden egy sze- ját : "Könyvei szépen vannak bekötve. és arany
4
MEZÓOAZDASÁOI N~POKTATÁS
szegélytik van." Az íronia gyakran elfajul és hazugsággá válik. A hazugság olykor mások becsülete ellen irányul. A becsületünket, jóhírnevUnket annyira becsüljük, mint életünket. Akinek tönkreteszik jóhírnevét, kiközösitik a társadalomból. Becsület nélkül nem lehet élni. Egy takarékos embert nevetségessé tettek, ráfogták, hogy egész éjjel ötkoronásokat kefél. Számtalan áldozatot vett az élettől a hazugsággal elrabolt becsület. Hazugsággal - Plátó megállapítása - gyilkolni lehet. Gyilkosság bármilyen formában a legnagyobb bűn. Minden ember ragaszkodik az élethez. Antisthenesz bölcs, amikor nagybetegen feküdt, így sóhajtott fel kinjaiban : Ki szabadít meg e bajoktól ? Ez itt ni, mondá Diogenes, kést nyujtva neki, hogy megölje magát. Mire a beteg felelé : Nem mondtam az élettől, hanem a bajoktól. Antisthenest erkölcsi érzéke legnagyobb emberi nyomorában sem hagyta el. Tamnolan szánalomból leölette a bélpoklosokat, ök tiltakoztak, nagy kegyetlenségnek tartották, mert inkább szereltek volna háromszorosan bélpoklosok lenni, mint egyáltalán nem élni. Tamnolan erkölcsi érzéke nem alakult emberbaráti szereteten. Az értelem tévútra vezette. Az orvosok sem kaptak jogot megölni a gyógyíthatatlan beteget, nincs joga megrövidíteni a beteg kínjait ? Mióta lenne hivatása az orvosnak gyilkolni ? A gyilkosság és a lopás édestestvérek. A tolvaj gyakran kerül oly helyzetbe, hogy gyilkolni kénytelen. A gyilkos tettét legtöbbször a lopás érdekében cselekszi. A lopásnak különbözö fajai vannak. Mint minden a világon, a lopás is speciálizálódik. Vannak ékszer, ló, automobil, kerékpár, szén, kabát, emyötolvajok, aztán betörök, rablók, vasuti tolvajok, zsebtolvajok, sikkasztók, a talált jószágok megtartói, nemfizető adósok, végre egész tolvajbandák, rablőszervezetek szakiskolákkal, próbákkal, alapszabályokkal, nyugdíjjaL A serdUiö ifjak ebédeken, zsurokon tolvajzsebekkel jelennek meg, melyeket alkalmas pillanatokban jól megtöltenek cigarettával, szivarral, cukorkafélékkel, sőt vannak pléhzsebek tokaji bor számára is. A gyermeket ösztöne vezeti megszerezni, amit megkiván. Az ösztönt gyűjtésben kell levezetni. Oyűjtsön a gyermek hajlama szerint bármit. A gyűjtésből megismeri a gyermek a tulajdon ér-
-
1941. junius hó
tékét és normális megEzerzési módjait. A gyermek a lopás példáival . az életben gyakran találkozik. Tolvaj a kereskedő, ha nem mér pontosan. Az uzsorás, aki najly kamatot szed. A hivatalnok, aki fizetését felveszi, de kötelességét nem teljesfti. Vi. gyázni kell a lelkiismeretlen alkalmazotlakra, cselédek kezére, hűségére is. A cseléd hűsége kiterjed, ha kell a titoktartásra is. A titoktartás dolgában a férfiak erősebbek. Fontenelleaszt mondja, hogy az egyetlen titok, amit a nő tart, az ő kora. A sáfárok közölt gyakran akad hálátlan teremtés. A háládatosság a szivnek emlékezőtehetsége, Aristóteles szeríni háromnak nem lehetün!< eléggé háládatosak : Istennek, szüleinknek és tanítónknak. A társadalmat a tévútaktól a munka védi meg. Ezért kell foglalkoztatni a munkanélküliekct. Volter szerint a munka unalomtól, bíintől és szükségtöl óv meg. A restség oly lassan jár, hogy a nyomor rögtön utoléri.
1· umme angol történettudós nem fejezte be munkáját. A barátai pöröltek vele emiatt, ő felcl!e, négy okom van, mely a munkától visszatart : öreg vagyok, kövér, lusta és gazdag. A s1egénység is baj, mert üres zsák nem áll meg egyenesen A szegénység nem bűn, de sokszor annál is rosszabb, mert bűnre vezet. A szegénység elvont fogalom, a becsületes munkás nem szegény. Becsületes munkával mindenki megkeresi kenyerét, ha testi ereje van. NeveljUnk beosztásra és lemondásra. lia a gyermeket lemondásra és a nélkülözés könnyű elviselésére nem neveljük, úgy az elveszett ember. Nemzeti nevelésünkben a magyar katonai nevelés ezt bizonyos mértékig nagyon helyesen szolgálja. Lelkiekre nézve Piusz pápa mondta : Mig szegény voltam reméltem üdvösségemet, mikor bibornokká lettem kételked.1i kezdtem felőle, mikor pápává választottak majdnem kétségbe esten1. Szegénység kétféle van, anyagi és lelki. A lelki szegénynek igazi barátja nincsen, még akkor sincs, ha anyagiakban duskál. Barátság Aristoteles szerint egy lélek két testben. A szerencse hozza, de a szükség próbálja meg a jóbarátot Mi pedagógusok tudjuk mit jelent a barát. Ismerjük nagy átformáló és fenntartó értékét.
Krlstóf András.
-
1941. iunius hó
MEZÖOAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
5
Egy iskola felszentelése s elsö vizsgája Már közel vagyunk . az alkonyathoz, mikor örömtelt csapatot enged k1 a kapuvári Mezögazdasági Népiskola. A boldogság csak úgy tükröző dik az arcukon. Kaszát, kapát, ásót mutogatnak, kaszakövet, szemzökést, zsebmércét húznak elő zsebükböl, a leányok konyha- és varrókészlet darabokkal dicsekednek, ezeket kaptuk, mert tudtunk a vizsgán. Szép volt, amit vasárnap délután az új népiskola mindjárt első évében felmutatott, amivel a vasárnapi vizsgán a tanuJók szüleiket, a teljes számban jelenlévő iskolaszéket s a folyosót is megtöltő érdeklődöket csodálatba ejtették. A vizsga az új iskola felszentelésével kezdő Jött, amelyet az épitési akadályok miati az ősszel nem lehetett megtartani. Várkonyi jenő tb. kanonok, esperes plébános a tantermekben, irodákban kifliggesztette az általa ajándékozott kereszteket, papi segédlettel lsten áldását könyörögte le az épületre. Ahogy az éltető napsugár végigcsókolja a fakadó rügyet, ahogy megdobban a föld szive s az eke vasa belehasit a fekete rögbe, a szántóvető bizakodó alázattal emeli tekintetét a kéklő magasságba, ahonnan minden áldás származik : imára kulcsoljuk mi is kezünket, hulljon áldás ez iskolára is. És Várkonyi Jenő tb. kanonok külön hangsulyozza, az Egyház megszenteli az iskolákat, hogy ezzel is kiemelje lnnak a nemzet szempontjából milyen na~y f.ontossága van. Csak istenfélő ldkck lesznek jellemes férfiak és igazi hazafiak. KifOggeszti a keresztet, hogy az legyen figyelmeztetei jel tanárnak és tanitványnak egyaránt, lsten titjai a nemzet útjai is, amin nemcsak az ember nő az ·égig, de a nemzetek is a nagyságokig, a halhalatlanságig emelkednek. Utána a tantermekben megkezdődik a vizsga. Ez az iskolatipus tulajdonképen az elemi hetedik és nyolcadik osztálya, valamint a régi "ismétlő" iskola helyett van. De rögtön meg kell állapítani, h:lgy ez a mindennapos tanítás eredményben óriási haladást jelent a régi rendszerrel szemben. Szinte hihetetlen az a jártasság, amit a növendékek a szak· és közismereli tárgyakban igen rövid idő alatt elsajAtitottak. Csak úgy pattognak a kérdések. Tömörck, teljesek a feleletek is mind. Nagyon hangulatos, mégis nagyon tanulságos ez a vizsga. Gyakorlatias irányú minden tudásuk, hogy maguk a gazda-apák is tanulhattak. Mikor halljuk, hogy ha a gazda pásztort fogad, azt oktassa ki, hogy ne támaszkodjék a botjára, hanem irtsa a gazt, az egyik rögtön tovább adja: "No, ezt megmondjuk a kanásznak." Gyönyörfien ment minden. A legnehezebb gazdasági számításokat is szakszerű tudássat oldották meg. Mi magunk lepödtuk meg, ahogy a tanárnő : Arany jános: Családi kör clmfi verséből levezeti a családanya és a magyar aszszony lelki értékeit. Igy nem ~soda, ha a:~; iskola-
szék és nagyközönség többizben tapssal és éljenzéssei fogadta a talpraesett feleleteket. A vizsgaelnök meg a legmelegebb dicsérő szavakkal emlékezett meg a tantestület áldásos munkájáról. Sokszor hangoztatjuk, haladó gazdákra és igazi háziasszonyokra van szükség. Most a szalök maguk mondták, gyermekeik az iskolában hallottakat otthon megvalósítják, sok mindent maguk csinálnak, hogy megváltoztatják a ház környékét. Haladni, tanulni vágyó friss lendületet önt beléjUk az iskola, akiktől már az öregek is tanulhatnak. Igaz, hogy az öregektől tapasztalato!, de az iskolától tudást és célszerfiséget merftenek s fgy az öregek megcsontosodott fáját az ifjúság új hajtásával oltják be. Azért is hangsulyozza az iskola igazgatója zárószavaiban : a komoly munka, az iskola jövendő sorsa a szülöktöl fílgg, ha ~k lelkesedéssel küldik gyermekeiket az iskolába, a tantestület tud érdemesen dolgozni. De az egyik apa elmenőben oda is mondta az igazgatónak : "Ha azt tudtam volna, hogy ennyit tanulnak, soha sem fogtam volna otthon a fiamat." Szerelnők az eredményért az egész tantestutetet megdicsérni, de úgy érezzük, gyengék a szavaink. Kiváló mun~át végeztek Helyes Erzséb~t, Weiland Piroska, Erdi Róza gazd. szaktanárnök, nem lehet eléggé kiemelni Török László gazd. szaktanárt, igazgatóhelyettest És mindenekelőtt Andor Ferenc igazgatót, aki a nagy iskola kis igazgatójának szerette magát leginkább nevezni. Termetet talán nem nagyot adott neki a jó lsten, de tetterőt annál többet. Az ő hozzáértő szaktudása mellé épült fel az iskola és hozta ezt az örvendetes eredményt. De máris a legnagyobb szomorúsággal halljuk, hogy tovább helyezték középiskolához. De úgy érezzUk, az ő szive is fájna itt hagyni életerős • újszíllöltjét", az iskolát. De az iskolát akárhogyan is nézzük, megkell állapítani, hogy nemcsak érdemes volt felállitani, hanem szükséges is és továbbfe~esztéséért minden áldozatot meg kell hozni. Vámos Ferenc főjegyző is kiemelte vizsgai beszédében : az építési nehézségeket az igazgatóval közösen oldották meg, de most, mikor eredményesen bezárja, örömmel látja, hogy nem volt hiába. Igen, Kapuvár csak: hálás lehet azoknak, akik az iskola felépítését lehetövé tették Elsősorban a vallás- és közoktatásogyi miniszter úrnak, aki 94 300 pengöt adott az építésre. Oláh György képviselőnek, aki a segély kieszközlése körül fáradozott. Várkonyi jenő tb. kanonoknak, Vámos Ferenc föjegyzőnek, akik fáradoztak az iskola ügye érdekében. Maga a község is az iskola céljaira 20 kat. hold földet adott, azután gazdasági és tanUgyi felszerelésre 24 OOO pengőt. · ·· · · (A "Soproni Hirla~" QyomjQ,)
,
6
MEZÖOAZDASÁOI NÉPOKTATÁS
1941. junius hó
~------------~~~~~~~~~~--------------~-
,,Gazda udvar'' Szellemi és gazdasági érdekközösség székháza Kellemes szenvedélyem a szellemi mezőkön való turistáskodás. Itt nem ér utól sem zivatar, sem elhágyadást okozó forró nyári napsütés ; nem kisért hegyoromról leesés veszélye. Szobám meghitt, kedves zugában legjobb híveim, könyveim társaságában tett sétautam közben lelkem üdül, testem felfrissül. Kell ennél gyönyörkMtetöbb fáradozás? Nem kell! Most is egy szellemi rnezőn végzett turisztikai utam tapasztalatairól számolok be e helyen. - Nem kételkedem a felöl, hogy lesznek tanítótestvéreim között, kik örömmel vesznek tudomást a "Gazdaudvar" tájékáról egybegyUjtölt eszmemagvakról, mely magvakból már gyümölésöt hozó koronás fák sudároztak föl. Forrás munkám, melyből adataimat veszem ezt a cimet viselii Évi jelentés a Délvidéki Föld-
mivelök Gazdasági Egyesület-ének fejlődéséről és müködéséröl az 1904. évben. Kiadja az egyesület vezetősége
Temesvár 1905. könyvnyomda Temesvár.
Délmagyarországi
Csak kilencvennyolc oldalra terjedő füzet. De minden oldalán pirosló szenvedélyel keres, kutat a vezetőség a kisgazda, a földmivelő néposztály felemelése, megsegítése munkatervében lehetőségek után. Zsombolya községben született az eszme 1890. táján, melynek eredménye: a D~lvidéki Földmivelök Gazdasági Egyesülete és a Délmagyarországi Gazdasági Bank R. T. A két testvérintézet 1904. nov. 10-én költözött saját székházába, mely otthon Temesváron a Losonczytér legszebb épülete. Az épület a szellemi és gazdasági érdekközösség székháza ezt a cimet viseli homlokzatán: "Gazdaudvar. • Találó és sokat felcntö dm. Márványszabor értékével vetekedő, felérő.
Közös munkaterv szólitotta a két intézményt szerves kapcsolatba. (A mai állapotok felől nincs tudomásunk. Áll-e a gazdaudvar? Szolgálgálja-e a magyar érdekeket ? ... ) Azt tudjuk, hogy a gazdasági egyesület, Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, a földmívesnép apja, védnöksége alatt áldása volt a népnek. A kisgazdai nemzedék értelmi és gyakorlati kiképzé~re sokat tett. 1903-
ban negyvenhárom iskolát tartott fenn (negyvenegy fiú, két leány). Szegeden fiúnevelőintézetet létesített, melynek kertjéböJ husz filléres áron közel négyezer drb gyümölcsfa csemetét osztottak ki egy év alatt. Az egyesület anyagi fedezete számottevöleg ez öt forrásból származott : Földmivelésügyi minisztérium ; Gazdasági Bank ; Phönix bizt. társ ; Tagsági díjak ; Házbér Kühnétőt. Keret harmincegyezer korona. Fiókegyesületei voltak az 1904. beli adat szerint : Bácsban huszonnyolc, Aradban kettő, Krassószörényben három, Temesben negyvenegy, Torontálban ötvenhárom. A két kerület százhuszonhat fiókegyesületet foglalt magában. Az egyesület létesített tejszövetkezetet Temesvár központtal ; segélyezett tagokat ; időnként tanulmányútra vitte a tagokat. Rendezett tenyészmarhavásárt. Tartott fenn téli gazdasági tanfolyamokat nov. 15-töl febr. 15-ig terjedő időre. Az ezüstkalászos tanfolyamok ösére találunk benne. Gondja volt arra is, hogy évenként a csákóvári földmívesiskolában egyesületi kisgazdatag fiát (kettőt évenként) értelmes gazdának ingyen kitanítasson. - 1894. febr. 25-én tartott közgyíilés határozata alapján nyitották meg 1895. szept. l-én egyetöre bérelt helyiségben a szegedi fiú nevelőintézetet. 1904-ben költözött saját két em cr letes házába. Évente százötven növendék nevelődött benne. Az intézet hivatalos és társalgás nyelve az államnyelv volt. Központi és benépesitési szerve Temesváron, a "Gazdaudvar"· ban székeit. Cél : értelmes, hazafias földmivelő osztály képzése. A bennlakók az intézet kertjében, faiskolájában könnyebb munkát végeztek. A fák, bokrok nemesitésében gyakorlati kiképzést nyertek. A magyarul nem tudó növendékek résztvettek a magyarnyelvi társalgási órákon. A téli továbbképző iskolába kizárólag egyesületi tag családjából volt felvehető fiú, leány, cseléd egyaránt. A Gazdasági bank közel négyezer hold szántóföldet juttatott - igen kedvező feltételek mellctt - kisgazgazdáknak. A települési mozgalomnak is jórasegitő szerve volt ez a magyar bank.
-
1941 junius hó
MEZÓGAZDASÁOI NÉPOKTATÁS
Ügyvezető titkár hetenként megjelenő "Egyesületi Közlöny"-t szerkeztett. Az egyesíilet és szaklap jeligéje : lsten, király, haza. Nem politizált. Egyedüli hitvallása és módsz~re : a nép javára boldo":ulási módok léte-sítése. E munkavitel egyben a han érdekében való c~elekedet is. Hiszen ha oszladoztatjuk a nyomortanyákat, megsegítési nyujtunk a családoknak. Tudva azt, hogy a nemzettest egészséges, tápláló vértekercseit az egészséges családok képezik, alkotják.
A béke áldást termő intezményei voltak az itt emlékezetbe hozattak. A Trianonban létre hivott jugoszlávia elemeire bomlott. A délvidéki hazai föld honvédeink Jábanyomán kapcsolódik az ősi röghöz. Az összetartás, egyíittmííködés, apáink
Meghívó
A G. Sz. O. E.-nek két vála~tztmánya 1941. évi június hó 28 án, Budapesten, a Szentkirályi utcai Tanítókházában válaszimányi ülést tart, melyre a választmány tagjait és az érdeklődő kartársakat meghívom. Tárgy: Iskaláink sorsa. Folyó ügyek. Esetleges inditványok. vevők
termelő
fáradozása nyomán újból feltámadhat és !hegkezdheti néprétegekre kiható munkáját. Honvédeink Baranyában 194 t. április ll· én lépték át a trianoni határt. Érdemes egy történeti adatra rámutatni. Az új magyarország születésének kilencvenharmadik évfordulója napján indultak honvédeink déli országrészeink fölszabaditására. A honi föld a mienk lett. 1848. április ll-én nemzeti államnak rakták le alapköveit 1941. április It-én a nemzeti honvédsereg mutatkozolt be az ellenség elölt győzöfélként, mint tette a világhábrúban, hiszen ősi határainkat teljes épségében megvédelmezte, minden tisztelésre és becsülésre érdemes honvédségUnk. Debrecen.
HIREK ----.. ... ·~~
•Tekintettel pénzUrunk anyagi helyzetére, a résztköltségmegtérítésben nem részesülnek.
Debrecen, 1941. május hó 26-án. Kurdy Sándor s. k. alelnök. - Egyetemi magánta~~ri képesités kiterjesztése és megerösltése. Ugyosztályfőnökílnk dr. Loczka Alajos tanügyi főtanácsos, egyetemi magántanár, a m. kir. Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karán a "Természettudományi oktatás elmélete• cimű tárgykör egyetemi magántanári tárgykörenek .A közoktatás szervezete" cimű tárgykörre való kiterjesztését jóváhagyólag tudomásul vette a m. kir. vallás- és közoktatásílgyi .. miniszter és ebben a minőségben m_eg erősítette. Oszinte és osztatlan örömUnknek ktfejezése mellett további munkájához lsten áldását kérj Uk. - Mezögazdaságl népiskolák benépesftése. Felmeríllt esetből kifolyólag szllkségeknek tarijuk ismételten Jeközölni a VKM ur 64050/l 940. V. 2. sz. és a tankerUJeti kir. föigazgatókhoz inézett rendeletét a mezőgazdasági népiskolák benépesítése tárgyában. A rendelet szövege a következő: Tudomásomra jutott, hogy egyes túlbuzgó tanítók, bizonyára saját kezdeményezésből, sokszor azonban állítólagos felsöbb utasftásra hivatkozva,
7
Bökényi Dániel.
~-----
a tanulókat azzal a kijelentéssel birják rá a mező gazdasági népiskola elhagyására és a nyolcosztályos népiskolába való beiratkozásra, hogy a mezögazdasági népiskola meg fog szfinni. illttve kevesebb képesitési nyujt, mint a nyolcosztályos népiskola. Nyomatékosan felhívom Méltóságod figyeimét arra, hogy a mezőgazdasági népiskola iskolarendszerünknek nélkíllözhetetlen tagja és a nyolcosztályos népiskola felállitásával nem válik feleslegessé, hanem ellenkezőleg a nem kimondottan gazdagyermekeknek az utóbbiba való terelésével még közelebb fog jutni eredeti feladata megvalósitásához. Annak a fontos célnak érdekében, amely a mezőgazdasági népiskolát életre hívta, fenntar taní és fejleszteni szándékszom a földmives rétegnek ezt a fontos iskoláját és minden olyan kis~r letet, amely a nemzet nagy áldozatkészségével létesitett iskolafajt a jelzett' áldatlan versennyel elsnrvasz.tani igyekeznék, a legszigorúbban meg fogok torolni. Gondoskodjék teh~t Méltóságod a kir. tanfeliigyelök útján arról, hogy a tanitóság erről megfeleJö módon tudomást szerezzen és a nyolcosztályos népiskola kifejlesztésére irányuló jószándéku törekvéseit ne más iskolafaj rovására valósitsa meg, annál is inkább, mert a nyolcosztályos népiskolá· nak sem érdeke. hogy a tanuJók létszAmának hítzoli emelésével a tanltást elcsekélyesitse. Gondoskodjék Méltóságod szíllöi értekezleteken történő kellő felvilágositással arról, hogy a ~azdarétegek gyermekeiket saját érdekükben elsősorban a mező gazdasági népiskolába frassák be. - Uj mezögazdasá1l néplskola. A VKM úr az Elek (Csanád-Arad vm.) községben m(lködö "Miasszonyunkról" nevezett Szegény Iskolanővérek róm. kat. jellegfi gazdasági és háztartási iskoláj,1t mezögazdasági népiskolává minösftette át. Az eleki róm. kat. mezögazdasági népiskola tehát a rende~
a
MÉZÓOAZDASÁdi
N~POKTA1;ÁS
1941. )unius hÓ
-------------~~~~~~~~~------------------
let értelmében, mint népoktatási intézmény, az 1940. évi XX. t.-c hatálya alá tartozik, amelynek rendelkezéseit mind a tanuJók felvételekor, mind a mulasztások elbírálásakor alkalmazni kell. Az iskola elvégzését igazoló bizonyítványok értékét is a hivatkozott t.·c. ll. § a határozza meg. Az a tanuló tehát, aki az iskolát az átlagot meghaladó eredménnyel végezte el, felvételi vizsga sikeres kiállása esetén tanulmányait az 1938. évi XII. f.. c. lll. részében szabályozott gazdasági középiskolában folytathatja. A miniszter engedélyt adott arra. hogy a tanuJók a lll. évfolyamban is midennapos oktatásban részesüljenek. Az oktatás ingyenes. Szivélyesen üdvözöljük az első leány és róm. kat. mezögazdasági népiskolát, mint 61 ik müködö iskolánkat és kívánjuk, hogy a kedves iskolanővérek átszervezetl iskolájukban az eddig elért szép oktatói és nevelői sikereiket még jelentékenyebben fokozhassák. - A mezögazdasági népiskolák bizonyitvAnya is megoldást nyert, mert a VKM rendeletére az Egyetemi nyomda elkészítette az tíj ilrlapokat. Háromféle nyomtatvány áll rendelkezésére. Évközi értesítő, a karácsonyi és husvéti osztályozásra, mezögazdasági népiskolai bizonyítvány az első és másodosztályt végzetlek számára és végOI ugyancc.;ak mezőgazdasági népiskolai bizonyltvány a lll osztályt (gyakorlati év) végzettek részére. A bizonyítvány ürlapok használata kötelező, s a mindennapossá tett l. osztályosok már vizsgAjuk alkalmával megkapják. Értékük a VII. osztály végzettekével, a ll. osztályosoké pedig a VIli. osztályosokéval egyenlő. - Áthelyezések. A VKM úr Bélafi Károly igazgatót Köröstarcsáról Kapuvárra, Mikó Zsigmondat és Mikóné Beresik juliannát Ceglédről Köröstarcsára, Mygló juliannát Köröstarcsáról Nyirbátorba, innen Desits Borbálát Szeged Röszkére, Bonyhayné faddy jolánt Gyomáról Cegledre, Gaál Máriát Esztergomból Gyomára, Molnárné Kovács Máriát Szeged-Röszkéröl Dunaföldvárra, Miklós Gergelyt és Miklósné Rakolczai Máriát Esztergomból Tiszaföldvárra, lezierszky Ilonát pedig a mosoni mezőgazdasági iskolához helyezte át. - Szaktanitónöl tanfolyam. A nm. VKM a mezögazdasági népoktatás tökéletesítése érdekében a földmivelésügyi miniszter úrral egyetértöleg a mezögazdasági népiskolai szaktanltónök részére továbbkéozö tanfolyam tartását határozta el. A tanfolyam a kecskeméti m. kir. állami Darányi Ignác Gazdasági Szaktanltóképzö Intézetben, előreláthatólag 1941. évi julius hó 7-én nyilik meg és julius hó 27-éig tart. A tanfolyam ingyenes. A résztvevők teljes ellátást és lakást kapnak az intézetben. Megtéritik az oda- és visszautazás vasuti költségét is. A felvételi kérvényeket a nm. VKM úrhoz clmezve, az illetékes kir. tanfelügyelők útján kell sürgősen benyujtani, (u
- Tanévrövidités. Azokban a községekben ame,yekben a lakosok főfoglalkozása a f::ldmivelés, vagy árvízsujtotta károsodást szenvedtek, a nm. VKM (•r megengedte, hogy az elemi iskola V- VIli. osztályaiban tanévmegrövidítést tegyenek.• Ennek alapján több iskola már május hó elején megtartotta az évzáró vizsgáit. Mivel a rendelkezés a mezőgazdasági népiskola mindennapos osztályaira is vonatkozik, néhány iskolánk is kérte a kir. tanfelügyelőségek utján az l. osztanévmegrövidltését. A kapott engedélyek alapján sok iskolánkban már május hónapban megtartották az első osztályosok vizsgáját, mások pedig az őszi hónapokban tartandó tanévmegrövidítést készítik elő. Az új rendszer természetes következménye a mindennapos tanításnak, s nem vonátkozik a régi tanítási idővel működő iskolákra.
A szerkesztö postája G. Sz: O. E. A legutóbbi összejövetel sem elégítette ki az igényeket, vágyakat és előirányzott program sem merült ki, pedig az időt jól kellene kihasználni. A gyakori érintkezés eredményesebh volna, de arra sok akadály miatt nem kínálkozik mód. A lehetőségek közölt mozoghatunk csak minden te'dntetben l K. G. Szekszárd. A gazdas4gi szaktanító évi 6 heti szabadságra tarthat igényt olyan időben, amikor az iskola érdekei azt megengedik. Ezt a szabadságot igényelni lehet a karácsonyi és husvéti oktatási szünet alatt is, a nyári "nagyvakáció"ban is, ha nem ütközik a munkabeosztással tekinteltel arra, hogy a mezögazdasági népiskoláknál a "szorgalmi idő teljes 12 hónap". Ha a rendeletszerű 6 hét részletekben (karácsonykor, husvétkor) kivétetett, a nyári időre csak a maradék marad. N. V. FUzesgyarmat. A nyári szabadság személyenkinti megállapitása (a naptári időt értve) a tantestület belső ügye. Közös megbeszélésen, egyetértésben és a különböző méltányossági okok figyelembevételével elosztják a rendelkezésre álló időt kimutatás formájában az illetékes kir. tanfelügyelőséghez terjesztik jóváhagyás végett. A házastársak a lehetőséghez mérten együtt mennek szabédságra (méltányossági ok, hacsak nem kéttanerős az iskola) mig a többi tanerők olyan beosztással, hogy lehetőleg .2 tanerő tartson szolgálatot. Az előző üzenet is ide vonatkozik. Az eddigi gyakorlat jól bevált és a felsöbb hatóságok sem emelnek ellene kifogást, mert minden iskola saját maga ismeri körülményeit.
~~~----~~~------~----~----- Kiadótulajdonos: Gazd. Szaktanitók Országos Egyesü:ete. 8·- peng/\. - Az előfizetési- és hirdetési dljak a GazdasAgi Szaktanítók Orsz. Egyesülete föpénztárának Kisujszállásra az 54.135. csekkszámlán fizedendOk. Megjelenik augusztus hó kivételévelminden hó J-én Szerkesztöség: KiskunfélegyhAza. - Az egyesület tagjai a lapot tagdfjuk fejében kapj'lk. Előfizetési dij : Egy évre
Ve8 sz ös i J ó z8 ef könyvnyomda Kiskunfélegyháza
Nyomdáért felelős : Tóth Miklós üzemvezető
3040.
