WEÖRES SÁNDOR ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

WEÖRES SÁNDOR ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Készítette: Az óvoda nevelőtestülete

Elfogadta: A nevelőtestület

- 1 -

Tartalom

BEVEZETÉS.................................................... 5 I. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK................................ 7 1. Gyermekképünk............................................. 7 2. A mi óvodánk.............................................. 8 2.1. Alapelveink ......................................... 9 3. Helyzetelemzés........................................... 10 3.1. Az óvodánk jellemző adatai ......................... 10 3.2. Személyi feltételek ................................ 11 3.3. Tárgyi feltételek .................................. 13 3.4. Óvodánk eszközrendszere ............................ 14 3.5. Óvodánk szociokulturális környezete. ............... 15 3.6. Nevelőmunkánk értékelése ........................... 16 3.7. Nevelési programunkhoz szükséges személyi feltételek és speciális igények .................................... 17 II. PROGRAMUNK CÉLJAI ÉS FELADATAI.......................... 19 1. Óvodánk funkciói......................................... 19 2. Nevelési programunk célja................................ 19 3. Feladataink.............................................. 20 3.1. Egészséges életmód alakítása ....................... 20 3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása ....... 29 3.3. Az anyanyelvi - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása .................................................. 40 3.3.1. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció. .. 41 III. AZ ÓVODAI ÉLETÜNK MEGSZERVEZÉSE........................ 45 1. A csoportszervezés elvei................................. 45 2. Napirend................................................. 47 3. Az óvoda szakmai dokumentumai............................ 49 4. Óvodánk kapcsolatai...................................... 50 IV. AZ ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI..................... 55

- 2 1. Játék.................................................... 55 2. A külső világ tevékeny megismerése....................... 59 2.1. Mozgás ............................................. 67 2.2. Vers, mese ......................................... 71 2.3. Ének, zene, énekes játékok ......................... 74 2.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka ..................... 78 2.5. Munka jellegű tevékenységek ........................ 82 2.6. Tanulás ............................................ 86 V. AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI.................. 90 1. Az óvodába lépés feltételei:............................. 90 2. Az iskolába lépés feltételei:............................ 90 3. Az óvodai elhelyezés megszűnése.......................... 92 VI. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK............. 93 1. Gyermekvédelmi feladataink az óvodában................... 93 2. Speciális szolgáltatásaink............................... 96 2.1. Angol nyelv az óvodában ............................ 96 2.2. Német nyelvtanfolyam ............................... 96 2.3. Úszás .............................................. 97 VII. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERE ÓVODÁNKBAN ............................................. 98 1. Óvodánk szervezeti felépítése, érdekérvényesítés......... 98 1.1. Óvodánk szervezeti felépítése ...................... 98 1.2. Érdekegyeztetési, érdekvédelmi szervezetek ......... 99 2. Ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerünk.................................................... 100 2.1. Ellenőrzés ........................................ 100 2.2. Mérés ............................................. 101 2.3. Értékelés ......................................... 103 2.4. Minőségbiztosítási rendszerünk

107

VIII. PROGRAMUNK ESZKÖZIGÉNYE ÉS KÖLTSÉGEI

109

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK....................................... 110 MELLÉKLETEK................................................ 113

- 3 -

- 4 -

Bevezetés

"Ha a jövő évről akarsz gondoskodni - vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz - ültess fát, Ha terved egy életre szól - embert nevelj!"

A társadalmi változások hatására az óvodapedagógiában is folyamatosak napjainkban az innovatív pedagógiai, a megújulási törekvések.

A megújulási folyamatban a magyar óvodai neveléstörténet hagyományai, a nemzeti sajátosságok biztos támpontot jelentenek az

óvodapedagógusok

átkidolgozásához, kuttaások

számára

melyek

eredményeire,

a

a

a

helyi

pedagógiai

nevelésügy

nevelési és

program

pszihológiai

nemzetközileg

elismert

gyakorlatára építenek.

Fő vezérelve a gyermekközpontú szemléletmód, amely a gyermeki autonómia

elfogadását,

a

gyermeki

tapasztalás,

munkálkodás,

szabad alkotás szükségességét hangsúlyozza. A nevelés szerepét úgy ítéli meg, hogy a gyermek fejlődési törvényszerűségeire, az ő életének kereteire kell építeni, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a gyermek társadalomban él.

Biztosítjuk

a

fészekmeleg,

óvodai

légkört,

melyben

minden

gyermeket elfogadunk szeretettel és megértéssel vesszük körül tudja. Programunk fő törekvése, hogy a gyermeki tapasztalás, munkálkodás, az önálló felfedezés lehetőségének biztosításával

- 5 fejlesszük gyermekeinket. Az óvoda lehetőségeire és egy "fiatal" nevelőtestület szakmai és emberi értékeire építünk.

Mi nem dicsekedhetünk évek hosszú során kialakult helyi pedagógiai gyakorlattal, csak az összecsiszolódás, az együttgondolkodás kialakulása közbeni tapasztalatokra támaszkodhatunk. Programunk a magyar óvodapedagógia hagyományaira, értékeire és az Alapprogramra épül, biztosítjuk az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és módszertani szabadságának érvényesülését. Megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz.

Óvodavezető

- 6 -

I. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK

1. Gyermekképünk A

gyermeki

személyiségből

indulunk

ki,

mely

szerint

minden

gyermek megismételhetetlen, egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik., biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. A gyermek dinamikusan fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok és az érés sajátos törvényszerűségei, spontán környezeti hatások és a nevelés együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A gyermekek személyiségének harmonikus kibontakoztatásában nagy szerepe van az őket körülvevő tárgyi és személyi környezetnek. Óvodánk

környezeti

adottságai

és

a

gyermekekkel

foglalkozó

felnőttek pedagógiai attitűdje folytán lehetőségünk van arra, hogy olyan gyermekeket neveljünk, akik a szeretetteljes, megértő, empatikus óvodai légkör hatására a világ dolgai iránt nyitott, aktív, harmonikus egyéniségekké formálódnak. Életkoruknak megfelelő ismeretanyag birtokában képesek az önmegvalósításra és önérvényesítésre. Ki tudják fejezni érzelmeiket mások iránt, együttérző, toleráns tagjaivá lesznek a közösségnek. Észreveszik szülőföldünk, környezetünk szépségeit, érzelmileg kötődnek hozzá. Gondozzák, ápolják, óvják annak minden élőlényét. Egészséges, vidám lelkületű gyermekeknek szeretnénk látni óvodásainkat, akik örömmel járnak óvodánkba. Akik tudják, hogy

- 7 olyan felfedezésekben és élményekben lesz részük, melyek hatására évek múlva is szívesen emlékeznek óvodájukra.

2. A mi óvodánk Óvodánk a város peremkerületében, falusias környezetben van. Hat éve épült, méreteinél fogva egy családi ház benyomását kelti, mely a gyermekek otthoni, megszokott környezetéhez hasonló nagyságrendű. Gyönyörű pázsittal borított udvar tartozik az épülethez, melyet az óvoda dolgozói a szülőkkel együtt terveztek és valósítottak meg. Az udvaron kapott helyet a kiskert, mely a gyermekek növénygondozási munkáinak

színhelye.

Az óvodához közeli dísznövénytermesztő, vadász és környezetvédő szakos középiskola is a gyermekek ismeretszerzési lehetőségének színhelye. A közeli erdő, mely karnyújtásnyira van hozzánk rendszeres lehetőséget biztosít a természet és a gyermekek kapcsolatának elmélyítésére. Egy éve nyertük el a „Zöld óvoda”, és

„Madárbarát Kert” cí-

met. Az erdei- és madarászovis óvodai foglalkozásokat külső szakember és képzett óvodapedagógusunk segítségével szervezzük. Gyermekeinkkel megszeretettük a gyaloglást és a szülőket is bevonjuk kirándulásainkba, túráinkba. Hagyománnyá vált az évzáró utáni szülőkkel közös kirándulás, melynek célja szülőföldünk szépségeinek, a még hagyományos népi mesterségek, foglalkozások és jellegzetes magyar állatvilág megismertetése. Idén nyárra tervezzük az első Erdei óvodai táborunkat. Programunkban a természet és a gyermek kapcsolatára helyezzük a fő hangsúlyt. Óvodánk kedvező földrajzi adottságaiból és óvodapedagógusaink személyiségéből, pedagógiai irányultságából kiindulva programunkban a közvetlen tapasztalat és élményszerzésre alapuló játékos ismeretszerzésen, a környezettudatos magatartás kialakításán keresztül valósítjuk meg feladatainkat.

- 8 Meggyőződésünk, hogy természetbarát gyermek, csak természetbarát környezetben nevelhető. Hitvallásunk: A természet szeretete és oltalma egyben emberszeretet is. 2.1. Alapelveink •

A gyermeket

életkori sajátosságaiból kifolyólag különleges

védelemben részesítjük, személyiségét tiszteljük, elfogadjuk és megbecsüljük, személyiségét szeretet és bizalom övezi. •

A gyermek emberi méltóságát, jogait az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével biztosítjuk.

•

A pedagógiai etika megköveteli óvodánk dolgozóitól a gyermekekkel és családokkal kapcsolatos információk titokban tartását.

•

Meghatározó jelentőségűnek tartjuk, hogy óvodánk valamennyi dolgozójának magatartása, szeretetteljes, barátságos, türelmes, elfogadó, toleráns legyen, őszinte érdeklődést tükrözzön a gyermekek és családjuk felé.

•

Fontosnak tartjuk, hogy óvodánk minden dolgozója ismerjen személy szerint minden gyermeket és szólítsa őket keresztnevükön.

•

Az óvodai élet valamennyi területén érvényesítjük az egyéni bánásmód elvét, segítjük a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását.

•

Pozitív értékelésre törekszünk - ezzel erősítjük a gyermekek helyes magatartását, a nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak.

•

Óvodánkban „minden nap nyílt nap” a szülők bevonásával az együttgondolkodás

és

munkálkodás

lehetőségének

folyamatos

biztosításával is hangsúlyozni szeretnénk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család feladata, és ebben mi a kiegészítő szerepet vállaljuk.

- 9 •

Programunkban az érzelmi biztonság megteremtésén túl gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, ennek megfelelően a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez, képességeikhez igazodó módszertani eljárásokat alkalmazzuk.

•

A tevékenységek szervezésénél alapelvünk, hogy semmit se végezzünk el a gyermekek helyett amire önmaguk is képesek, de mindenben segítünk, ha erre szükségük van.

•

Hagyjuk, hogy a gyermek maga fedezze fel a környező világot, ennek lehetőségét biztosítjuk.

•

Nem nyújtunk szilárd, rendszerezett ismereteket, de lehetőséget teremtünk a tapasztalás útján szerzett ismeretek utólagos tudatosítására, rögzítésére.

•

Arra törekszünk, hogy óvodánkban a környezet megismerése élményközpontú, a gyermekek életkori sajátosságait, képességeit figyelembevevő és tevékenységen alapuló legyen.

•

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

•

Biztosítjuk a migráns gyermekeknek az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok

és alapvető

szabadságjogok védelmét.

3. Helyzetelemzés 3.1. Az óvodánk jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Weöres Sándor Óvoda Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 9700 Szombathely, Márton Áron u. 58. Tel.: 94/312-881 Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma:

- 10 Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. Tel.: 94/520-100 Programunk

az

óvoda

nevelőtestülete

által

készített

saját

program, mely az Alapprogramra épül. A program benyújtója: az óvoda vezetője. Az óvoda csoportjainak száma 3. A harmadik csoport 1998. szeptember 1-től működik a nyugdíjas klubbal közös használatban. A gyermekcsoportok szerkezete: 3 vegyes csoport Óvodánk további adatait az Alapító Okirat tartalmazza (I. sz. melléklet). 3.2. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Óvodapedagógusok száma: 6 fő. Végzettségüket tekintve 3 felsőfokú és 3 főiskolai végzettséggel, szsakvizsgával rendelkeznek. Ebből az óvodavezetés feladatait egy óvónő csoportmunka mellett látja el. A megnövekedett vezetői feladatok miatt célszerű lenne az óvodavezető kötelező óraszámának csökkentése a törvény által az önkormányzat részére biztosított lehetőségeken belül. Óvónőink végzettsége: bábszakkör vezetői, ketten középfokú német és alapfokú angol nyelvvizsgával, fejlesztő óvodapedagógusi diplomával, egy fő népi kismesterségek oktatója és játszóház vezető, óvodai környezeti nevelési szakember, közoktatás vezetői végzettséggel, német nemzetiségi óvodapedagógusi, és egy fő pedig tanítói végzettséggel is rendelkezik. Emellett valamennyi

óvodapedagógus

számos

továbbképzésen,

a

szakmai

megújulást segítő tanfolyamon vett részt. Továbbképzések témája, melyben részt vettünk az elmúlt évben: kompetencia alapú óvodai nevelés segítése, népi kismestersé-

- 11 gek, környezeti nevelés, Erdei és Zöld óvoda fenntartását célzó tanfolyam. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma: 3 fő. Közülük két fő érettségizett és elvégezte a dajkaképző tanfolyamot. Egyéb alkalmazottak száma: 3 fő. 4 órás munkaidőben 1

közgazdasági végzettségű óvodatitkár, 1

mosónő és 1 karbantartó segíti munkánkat. Nevelőmunkánkat segítő külső szakemberek: logopédus több óvodával közösen végzi a gyermekek fejlesztését. A gyermekek egészségügyi ellátását egy gyermekorvos és egy védőnő látja el a mindenkori törvényi és önkormányzati szabályozásoknak megfelelően. Az

óvoda

nyitvatartása

alatt

óvodapedagógus

foglalkozik

a

gyermekekkel. A törvény által deklarált átfedési idő biztosított. Az óvónői párok kialakításánál elvünk, hogy kezdő óvodapedagógus lehetőleg hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező óvónő mellé kerüljön. Ugyancsak fontos szempont, hogy csoportonként egy stabil óvónő legyen (várható hosszabb távollét: szülés, továbbtanulás...). A lehetőségek függvényében biztosítjuk, hogy a párok 3-4 évig együtt dolgozzanak. Óvodánkban a nem pedagógus alkalmazottaknak éppúgy elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára, mint az óvodapedagógusoknak. Az

óvodai

nevelés

eredményességéhez

valamennyi

alkalmazott

összehangolt munkájának hozzá kell járulnia: az óvodapedagógus mellett nevelési feladatokat is ellátnak, ez főleg a gyermekekkel kapcsolatos gondozási teendőkben nyilvánul meg. (szokások kialakítása, gyakorlása, séták és kirándulások, ünnepélyek szervezése és lebonyolítása)

- 12 Jelentős szerepük van a foglakozási eszközök elkészítésében és karbantartásában,

a

higiénikus

és

balesetmentes

környezeti

feltételek biztosításában. 3.3. Tárgyi feltételek Óvodánk épülete újnak mondható (1993-ban épült), melyhez nagyméretű bekerített udvar tartozik. Csoporttermek száma: 3, ebből 1 a nyugdíjas klubbal ideiglenesen közös használatú. A csoportszobák mérete és megvilágítása

megfelelő, az óvodai

rendezvények alkalmával összenyithatók. A csoportok bútorai gyermekméretűek, modernek, esztétikusak. A csoporttermek egyéni arculatát a bútorok és textíliák színének összehangolásával teremtettük meg. A kiegészítő eszközöknél, díszítő elemeknél törekedtünk a természetes anyagok alkalmazására. Mindhárom csoporthoz külön öltöző és mosdóhelyiség tartozik. Felszerelésük és berendezési tárgyaik gyermekméretűek, biztonságosak és a csoportok létszámának megfelelőek. Az óvodában tornaterem nincs. A megbetegedő gyermekek részére elkülönítő van kialakítva. Az épület középpontjában nagyméretű aula van, ebből lehet megközelíteni az óvoda többi helyiségeit. Óvodánk

alkalmazottai

részére

1

öltöző

és

2

mellékhelyiség

biztosított, az öltözőben zuhanyzó fülkét alakítottunk ki. Az óvoda megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremtünk a szülők fogadására is. Egyéb helyiségek: nevelői szoba, iroda, szertár, raktár (2), udvari raktár, kazánház. Az óvodatitkár részére irodahelyiség kialakítására lenne szükség.

- 13 Óvodánk melegítőkonyhával és a hozzá tartozó mosogatóhelyiséggel rendelkezik. Az összes helyiség energiatakarékos világítótesttel van felszerelve. Az épület fűtését egyedi gáz-központi fűtéssel biztosítjuk, mely az előző évben energiai takarékos kazán cseréjével lett korszerűsítve. A padlózat minden helyiségben a rendeltetésnek és a biztonsági szempontoknak megfelelő. Udvar: mérete a 3 csoport igényeinek megfelelő. Pázsittal borított. A kézműves foglalkozások, sporttevékenységek, étkezések részére az előző évben szilárd burkolattal ellátott felületet alakítottunk ki. A

gyermekek

sokféle

játéktevékenységét

babaház,

csúszdás

mászóvár, homokozó, rugós játékok, kosárlabda játék szolgálják. Veteményeskertet és virágágyásokat is alakítottunk ki. 3.4. Óvodánk eszközrendszere A játéktevékenység eszközei: Az óvoda udvarának játékai: fából készült mozgásfejlesztő eszközök, melyeket az évek során folyamatosan lecseréltünk, megújítottunk, mára az Eu előírásainak megefelelő játszóudvarral rendelkezünk.

A meglévő egyéb játékeszközök folyamatos kiegé-

szítése, fejlesztése szükséges. A gyermekek udvari munkájához szükséges eszközök részben biztosítottak. Az óvoda kéziszer és sportszerellátottsága felel meg a törvény mennyiségi előírásainak, ezek minőségi és mennyiségi fejlesztése folyamatosan történik. A csoportok játékeszközei a játéktevékenységekhez alapvetően biztosítottak, folyamatos pótlásuk szükséges. A gyermekek által használt tárgyi felszerelések, eszközök elhelyezésénél

a

hozzáférhetőség

mellett

különös

figyelemmel

voltunk a gyermekek biztonágára. Az ábrázolás és kézimunka eszközeit a három csoport

felváltva

használja, így az alapvető eszközellátottság biztosított. Gon-

- 14 dot okoz a természetes anyagok beszerzése (cizál, háncs, rafia, méhviasz, gyapjú, agyag...) ezek magas ára miatt. Óvodánk könyvállománya az utóbbi években szakmai és, a környezeti neveléssel kapcsolatos témájú könyvekkel bővült. A csoportokban

lévő

szorulnak.

gyermekkönyvek

Főleg

folyamtos

természettudományos

bővítésre,

ismereteket

újításra

tartalmazó,

növényekről, állatokról szóló könyvek számát szeretnénk bővíteni. Az óvodapedagógusok

pedagógus-szakkönyvtámogatás révén ren-

delkeznek a munkánkhoz szükséges szakkönyvállománnyal. 3.5. Óvodánk szociokulturális környezete. Környékünkre jellemző a családi házas beépítés. Korábban zárt falusi közösséget alkottak az itt élő emberek. Hagyományainál fogva ez a városrész a mai napig megőrizte a falusi élet és viselkedésmód egy részét. A közelben megépülő lakótelep, lakóparkok, és az újonnan betelepülő lakosok hatására nyitottabbá váltak a modern, városias életmód felé. Az óvodánkhoz tartozó gyermekek többsége családi házban, és a lakóparki társasházakban lakik. Iskolai végzettségüket tekintve a közép és főiskolai végzettségű szülők vannak többségben. Életszínvonaluk vállalkozói

alakulására

rétegé

az

átlag

jellemző

a

differenciálódás.

életszínvonalon

gyermeküket egyedül nevelő, vagy

felüli,

míg

A a

nagycsaládból érkező gyerme-

kek életkörülményei fokozatosan romlanak. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekvédelmi munka hatékonyságára. Óvodánkban végzett kérdőíves felmérés alapján tapasztalataink a szülők elvárásai az általuk felállított fontossági sorrendben: •

Játékos

ismeretszerzés

szerzés által.

lehetősége,

közvetlen

tapasztalat-

- 15 •

A gyermek sokoldalú fejlesztése és iskolára való felkészítése.

•

Hagyományok megtartása.

Mit tartanak legfontosabbnak: •

Családias, derűs légkört, melegszívű, barátságos óvónőt.

•

Egészséges életmód szokásainak kialakítását.

•

Játék, játékos ismeretszerzést.

•

Közvetlen tapasztalatszerzést, élmények biztosítását.

•

Esztétikus, szép környezetet, környezet védelmét.

•

Szülők - óvoda jó kapcsolatát.

Etnikumhoz és nemzeti kisebbséghez tartozó, annak valló család gyermeke jelenleg nem jár óvodánkba. 3.6. Nevelőmunkánk értékelése Óvodánk programjának meghatározásánál figyelembe vettük a szülők igényeit, változó társadalmi és természeti környezetünket, óvónőink és dolgozóink szakmai felkészültségét. Nevelőtestületünk

nem

rendelkezik

több

éves

közös

szakmai

múlttal. Az elmúlt években nagy volt a fluktuáció a nevelőtestületen belül (GYES, főállású anyaság, családi ok), ezért egységes pedagógiai szemlélet kialakítására programunk megírásának folyamatában váltunk csak képessé, ennek megszilárdítása szinte minden évben szükséges, folyamatos feladatot jelent. Eddigi munkánkat is meghatározta az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége és a környezettel való szoros kapcsolata. Ezt sugároztuk a gyermekek és szülők felé. Nagyon jó eredményeket mondhatunk magunkénak az óvoda derűs, családias, szeretetteljes légkörének kialakításában. A szülők érzik, hogy az óvoda egész kollektívája a gyermekek érdekeit tartja legfontosabbnak. Óvodánk nyitottsága biztosítja, hogy ezt nap mint nap megtapasztalják, úgyis mint aktív résztvevői

- 16 nevelőmunkánknak:

a

gyermekek

bábszínházba,

úszásoktatásra,

korcsolyázásra való kísérésébe való besegítés, ünnepeinkre közös készülődés (munkadélután), azon való részvétel, közös erdei óvodai programokban

és kirándulásokban való részvétel so-

rán. A szülők óvodánkkal kapcsolatos pozitív véleményüket azzal is kifejezték, hogy 1998. szeptemberétől a jelentkezők magas száma miatt egy csoporttal bővíteni kellett óvodánkat. A körzetünkből érkező gyermeklétszám folyamtos magas létszáma miatt az óvoda negyedik csoporttal bővítése szükségessé válik. Fokozottabban kell figyelnünk a gyermekek szokásainak megszilárdítására és a felállított szabályok betartatására. Programunk megvalósítása érdekében szükséges a folyamatos ön és

továbbképzés,

a

hasonló

(környezetismerettel,

Erdei-

és

Zöld óvodai) programmal dolgozó óvodák közötti kapcsolatteremtés - országos szinten is -. Programunk kidolgozásakor tanulmányoztuk Vas megye és Szombathely Megyei Jogú Város 5 évre szóló Közoktatásfejlesztési tervét. A fenntartó elvárásaihoz igazodva úgy érezzük, hogy programunkkal színesítjük a szombathelyi óvodák programkínálatát. Feladatainkat Alapító Okiratunk, az Alapprogram és az idevonatkozó törvények alapján határoztuk meg. Programunk

költségszükségleteinek

meghatározásánál

a

meglévő

személyi és tárgyi feltételeinkre maximálisan támaszkodunk. 3.7. Nevelési programunkhoz szükséges személyi feltételek és speciális igények A gyermekcsoportokban a teljes napi nyitvatartás idején felsőfokú illetve főiskolai végzettségű óvodapedagógus foglalkoztatása szükséges. Az óvodapedagógusok munkaköre alapvetően a hagyományoknak megfelelő. Speciális igények: Programunk évente 1 alkalommal erdei óvodai tábort szervez.

- 17 Az alábbi eszközök megléte alapvetően szükséges programunkhoz: távcsövek, mikroszkóp, nagyítók, csipeszek, iránytűk, üveg és műanyag fiolák, elemlámpák, bogrács. Ugyancsak programunkban szerepel a kisállattartás és állatgondozás feladatainak gyakorlása. Ehhez szükséges: akvárium eszközeinek meghibásodás függvényében történő cseréje, haleledel, algairtó és fertőtlenítő folyadék, madáretetéshez magvak, madáreleség beszerzése. Az általunk termelt, vásárolt vagy közösen szedett zöldség és gyümölcsfélék

feldolgozásához

és

tartósításához

eszközökkel

rendlkezünk (minitűzhely, aszaló, turmix gép). Meglévő eszközeinket az 1/1998. OM rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről készült jegyzék alapján,

pályázati

tevékenységből,

felajánlásokból, és az óvoda

alapítványa segítségével fejlesztettük, és egészítettük ki. A napi

használat

szükséges.

során

amortizálódott eszközök pótlása évente

- 18 -

II. PROGRAMUNK CÉLJAI ÉS FELADATAI

1. Óvodánk funkciói Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés segítője a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. •

Az óvodánk óvó-védő, szociális és nevelő - személyiségfejlesztő funkciót lát el. Gondozzuk, ápoljuk és védjük a gyermekeket, és mindent megteszünk azért, hogy a családi közösséget kiegészítve szocializáljuk őket. Megtanítjuk a gyermekeket, hogyan éljenek egy nagyobb közösségben.

•

Óvodánk szokásalakító, nevelő funkciója révén és

fejlesztő

munkánkkal segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. •

Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel segítjük a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

Programunk kiemelten kezeli az óvoda nevelő- és személyiségfejlesztő funkcióját. Óvodánk alapfeladatainak ellátása mellett felvállalja a környezet megismerésének és védelmének programját. Az Erdei óvodai program tevékenységein keresztül gazdag természetismereti, tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosítunk a gyermekeknek.

2. Nevelési programunk célja Az óvodai nevelés célja az óvodás gyermek személyiségének kibontakoztatása, sokoldalú, harmonikus fejlesztése

életkori

sajátosságainak, eltérő egyéni fejlődési ütemének figyelembe-

- 19 vételével.( ide értve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Olyan

szokások,

szokásrendszerek

és

viselkedési

formák

megalapozása, olyan képességek és készségek fejlesztése, melyek elősegíthetik a természeti és az ember által létrehozott környezettel, az ott lévő értékekkel való harmonikus kapcsolatot. A helyi sajátosságok figyelembevételével az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása. A környezeti problémák iránti érzékenység, helyi értékrendszer és a környezettudatos életvitel kialakulásának elősegítése.

3. Feladataink Nevelésünk feladatai a személyiségfejlesztés területén Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: •

Egészséges életmód alakítása,

•

Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,

•

Az anyanyelvi, -értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

3.1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód alakításánál elsősorban kedvező környezeti adottságainkra alapozunk. Célunk: •

Óvodánk

feltételrendszerével,

szokásrendjével,

nevelési

hatásaival segítsük a gyermekeket abban, hogy egyéni fejlettségüknek megfelelően képessé váljanak a környezethez való optimális alkalmazkodásra., a gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása.

- 20 •

Évszaktól és időjárástól függetlenül a lehető leghosszabb időt

töltsük

a

szabadban.

,

az

adekvát

és

rendszeres

életritmus, a megfelelő napirend kialakítása a gyermekek számára. •

A megfelelő életvitelt az életritmus, az étkezés, a testápolás, az öltözködés, a mozgás, betegségmegelőzés és pihenés megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel és az ezen alapuló szokások kialakítása.. Ezek

általános

elvei

mellett mindenkor figyelembe kell

venni a gyermekek egyéni sajátosságait.

Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: •

A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

•

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

•

A gyermek testi képességei, fejlődésének segítése.

•

A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.

•

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

•

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése.

•

Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

- 21 A

gyermek

gondozása,

testi

szükségleteinek,

mozgásigényének

kielégítésével kapcsolatban: •

Tegyük lehetővé, hogy az udvaron a barátok, testvérek együtt játszhassanak, lehetőség nyíljon új kapcsolatok kialakítására.

•

A csoport napirendjét tudatosan úgy tervezzük, hogy a gyermek élettani-, testi szükségleteit kielégíthesse (rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek).

•

Ismerjük meg a családok nevelési szokásait és közelítsük azokat az óvodai nevelési szokásokhoz.

•

Vegyük figyelembe, hogy a szokások alakulása függ a családi, otthoni környezet hatásaitól és a gyermekek egyéni sajátosságaitól.

•

Biztosítsuk az aktív és passzív tevékenységek váltakozását.

•

A gyermekek óvodában eltöltött idejét életkoruknak és szükségleteiknek megfelelően szervezzük meg.

•

Egészítsük

ki

a

szülők

által

felajánlott,

vagy

vásárolt

zöldség és gyümölcsfélékkel (gyümölcsnap) az óvodai étrendet. •

Soha ne erőltessük a nem kívánt ételek elfogyasztását.

•

Tegyük lehetővé, hogy a reggeli és délutáni étkezés folyamatosan, rugalmas időkeretben történjen.

•

A szülőkkel összhangban törekedjünk arra, hogy a gyermekek ruházata praktikus legyen, ne akadályozza felszabadult mozgásukban.

•

Tájékozódjunk a gyermek otthoni alvási szokásairól, hívjuk fel a szülők figyelmét arra, hogy milyen fontos a gyermek megfelelő hosszúságú éjszakai alvásának biztosítása.

•

Teremtsük meg az óvodai pihenéshez szükséges nyugodt, csendes körülményeket.

- 22 •

Vegyük figyelembe a gyermekek eltérő alvásigényét, folyamatos felkeléssel tegyük lehetővé, hogy a korábban ébredők társaik zavarása nélkül csendben játszhassanak.

•

A nagycsoportban biztosítsunk lehetőséget a pihenési időben csoportközi és felzárkóztató foglalkozások szervezésére és játékra.

•

Adjunk módot, hogy a gyermek otthon megszokott tárgyaival, játékaival együtt pihenjen.

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. •

Alakítsuk ki a gyermekek különböző tevékenységeinek (sportjátékok, kinti étkezés, dramatizálás, szerepjátékok, manuális és munkajellegű tevékenységek) gyakorlásához alkalmas talajfelületeket az udvaron.

•

A gyermekek által használt bútorok gyermekméretűek, könnyen tisztíthatóak,

a

gyermekek

tevékenységének,

helyigényének

megfelelően elmozdíthatóak, variálhatóak, lekerekített sarkúak legyenek. •

Lényegesnek tartjuk, hogy a gyermek testtartására figyeljünk és azt javítsuk. A napirendben minél több időt biztosítsunk a gyermekek mozgásos tevékenységére, mellyel megelőzzük a gerincoszlop és mozgásszervek elváltozását.

•

Speciális gyakorlatok, eszközök beiktatásával korrigáljuk az enyhébb rendellenességeket. (Tartásjavító labda, füles labda, egyes Ayres terápiás eszközök használata, zenés torna.)

A gyermek testi képességei, fejlődésének segítése. •

Tárgyi felszerelését úgy alakítsuk, hogy az minden évszak és napszaknak megfelelően biztosítsa a gyermekek sokszínű tevékenységét, felfokozott mozgásigényének kielégítését.

- 23 •

A balkezességet

tekintsük természetesnek - a szülőket igye-

kezzünk lebeszélni az átszoktatásról, mert ez az idegrendszer további fejlődésére ártalmas lehet. •

A csoportszoba tisztasága érdekében szükségesnek tartjuk a cserecipő használatát, mely fűzős vagy tépőzáras és csúszásmentes talpú legyen.

•

Használjuk ki a szabadban a természetes mozgáslehetőségeket.

•

Biztosítsuk a mozgásfejlesztő eszközök szabad és folyamatos használatát az udvaron.

A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. •

A gyermekek óvodai életük minél nagyobb részét töltsék az udvaron illetve szabad levegőn.

•

Legyen napos és árnyékos része.

•

Eszköz és tárgyi felszereltsége feleljen meg a gyermekek életkori igényeinek, testméreteinek, edzés és mozgásszükségleteinek és harmonikusan illeszkedjen a környezetbe: biztonságos, esztétikus és környezetbarát anyagokból készült játékok, kerti szerszámok, bútorok.

•

Gondoskodjunk a dajkával közösen a helyiségek naponta többszöri

szellőztetéséről.

Mozgással

járó

tevékenységeket

(ének, testnevelés stb.) mindig nyitott ablaknál végeztessük. •

Az óvoda helyiség és eszközhasználatával kapcsolatos balesetek megelőzése az óvoda minden dolgozójának feladata.

•

A fertőzés terjedését gyakori szellőztetéssel, megfelelő fűtéssel, párologtatással, helyes öltözködéssel, minél több szabadban végzett tevékenységgel, higiénikus eszközkezeléssel előzzük meg.

- 24 •

A napközben megbetegedett gyermeket különítsük el társaitól és felnőtt gondoskodjon róla. A szülőket értesítjük, súlyosabb esetben gondoskodunk orvosi ellátásról. (Ilyen tünetek lehetnek: bágyadtság, láz, kiütés, hányás, hasmenés...)

•

Javasoljuk, hogy az óvodában a gyermekeknek tartalék fehérneműjük, illetve festő- és játszó ruhájuk legyen.

•

Használjuk ki minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodás lehetőségeit.

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. •

Óvodánk építészeti adottságait a rendelkezésre álló helyiségeket a gyermekek életkori adottságai, a pedagógiai feladatok megvalósítása érdekében alakítjuk ki.

•

A helyiségek megfelelő felszereltségével segítsük, motiváljuk az önállóság és az önkiszolgálással kapcsolatos szokások gyakorlását.

•

Biztosítsunk a csoportoknak

külön mosdó - WC helyiséget,

melyek berendezése a gyermek méreteinek megfelelő legyen és funkciójuknak megfelelően könnyen kezelhetően működjenek. •

Az öltöző és mosdóhelyiségekben minden gyermek részére biztosítsuk a jellel ellátott külön tárolóhelyet (szekrény, fogas, polc, törülközőtartó, fésűtartó, pad), ahol kényelmes körülmények között gyakorolhatják az önellátás feladatait.

•

Biztosítsuk a gyermekek számára a saját jelével ellátott tisztálkodási eszközöket. Ezek tisztántartásában életkoruknak megfelelően vegyenek részt.

•

Törekedjünk a mentálhigiénés és esztétikai szempontból egyaránt fontos otthonosságot, derűt, biztonságot sugárzó csoportszoba kialakítására.

- 25 •

Hívjuk fel a szülők figyelmét a gyermekek többrétegű öltözködésének fontosságára.

•

A napirendben biztosítsuk, hogy az étkezésekre megközelítően azonos időben kerüljön sor.

•

Éljünk véleményező és javaslattevő jogunkkal az óvoda étkeztetését

biztosító

cég

felé

a

gyermekek

egészséges

ét-

rendjének kialakításával kapcsolatban. •

Fordítsunk gondot az étkezés kulturált lebonyolítására: esztétikus terítés, a gyermekek kézméretének megfelelő eszközök, poharak edények biztosításával és alkalmi asztali díszek használatával.

•

A családdal együttműködve ismerjük meg az egyes gyermekek étkezési szokásait, kedvenc ételeit, illetve bizonyos ételekkel szembeni érzékenységüket.

•

A dajkával együtt türelmes, segítőkész magatartással és személyes példával aktívan működjünk közre a testápolás szokásainak kialakításában.

•

Törekedjünk a család és óvoda elvárásainak összehangolására.

•

Ügyeljünk arra, hogy a gyermekek étkezések előtt, WC használat és kezüket szennyező játék és tevékenység után folyó vízben szappan és körömkefe használatával mossanak kezet.

•

A gyermekek edzettsége érdekében biztosítsuk a szabad mozgás és a mozgásos játékok megfelelő arányát.

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. •

Biztosítsunk lehetőséget, hogy a gyermekek fokozatosan megismerjék környezetük élő és élettelen világát és folyamatos növény és állatgondozást végezzenek.

- 26 •

A gyermeket arra neveljük, hogy tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne.

•

Részesítsük előnyben a természetes anyagokból (fa, vászon, csuhé, vessző, gyapjú, háncs gyékény, termések, szalma) készült bútorok és kiegészítők használatát.

•

Kisebb játszóhelyek, sarkok, kuckók kialakításával segítsük a nyugodt, elmélyült játékot.

•

Legyünk kreatívak a színek és formák alkalmazásában a jó ízlés és esztétikus kivitelezés keretein belül.

Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. •

Folyamatosan figyeljük, hogy egyes gyermekeknél nem jelentkeznek-e pszichés fejlődési rendellenességek, szükség esetén a szülők bevonása, tájékoztatása a kényes témák esetében.

Gyermeki tevékenységek •

Önkiszolgálással, illetve naposi munkával terítenek.

•

Középső- és nagycsoportos gyermekek önállóan töltik ki a folyadékot.

•

Fokozatosan

megtanulják

és

gyakorolják

a

helyes

étkezési

szokásokat, használják az evőeszközöket, szalvétát, csukott szájjal rágnak, ügyelnek az asztal esztétikus rendjére. •

A testápolás feladatait szükségleteiknek megfelelően végzik segítséggel, majd önállóan: étkezés előtt, WC használat után és szükség szerint kezet mosnak, rendben tartják a testápolás eszközeit.

- 27 •

Fokozatosan megtanulják az öltözködéssel kapcsolatos teendőket: ruhák fel- és levétele, gombolása, cipők fel- és levétele, befűzése és bekötése.

•

Ruhájukat a jelükre felakasztják vagy összehajtva elteszik segítséggel, majd önállóan.

•

Cipőjüket az öltözőszekrény megfelelő fakkjába beteszik.

•

A szabadban, udvaron próbálkoznak önállóan kitalált mozgásokkal, természetes akadályok legyőzésével.

•

Az évszakok és az időjárás által biztosított nem mindennapi mozgáslehetőségekben részt vesznek: szánkóznak, korcsolyáznak, csúszkálnak, hógolyóznak, úsznak.

•

A mindennapi mese után otthoni szokásaikhoz igazodva kedvenc tárgyukkal, játékukkal pihennek, illetve alszanak.

•

Otthonról

hozott

gyümölcs

és

zöldségfélékből

vitamin-

és

zöldségsalátát, turmixot készítenek és elfogyasztják.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére •

Önállóan mosakodnak, törülköznek. Figyelmeztetés nélkül kezet mosnak amikor szükséges. Használják a körömkefét. Önállóan használják a WC-t és WC papírt. Fogat mosnak, fogkrémet önállóan

adagolják,

fogmosószereiket

tisztán

és

rendben

tartják. Hajukat segítséggel, vagy önállóan rendben tartják. Zsebkendőt szükség esetén használják. •

Az önkiszolgálás, önellátás teendőit egyedül, biztonsággal végzik.

•

Segítenek a teremrendezésben, naposi feladatokat és egyéni megbízatásokat látnak el.

•

Evőeszközhasználatuk megfelelő. Igénylik az esztétikus terítést, tisztán és kultúráltan étkeznek.

- 28 •

Egyedül megfelelő sorrendben, az időjárásnak megfelelően öltöznek,

vetkőznek.

Ruháikat

rendezetten

teszik

el.

Cipőt

fűznek, kötnek, gombolnak. •

Ügyelnek környezetük, ruházatuk tisztaságára, rendezettségére. Észreveszik a rendetlenséget és tesznek ellene.

•

Segítenek egymásnak, a kisebbeknek és a felnőtteknek.

Kapcsolata más nevelési területekkel: •

Legszorosabb kapcsolatban az anyanyelvi neveléssel van, mert állandó beszédkontaktust igényel a felnőtt és gyermek részéről egyaránt.

•

Kapcsolatban van a környezeti neveléssel, mert a tevékenységek gyakorlása során állandóan új ismeretekhez jut. Megismerkedik testrészeivel, új ételek, ruhadarabok nevével, színével, formájával, ízével, mennyiségével stb.

3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Célunk: Olyan gyermekek nevelése, akik ki tudják fejezni érzelmeiket, társaik iránt pozitív érzelmekkel kötődnek környezetükhöz, szülőföldjükhöz, óvják, védik azt. A közösség toleráns tagjaivá válnak. A gyermekeket körülvevő érzelmi biztonságot, otthonosságot, derűt, kiegyensúlyozottságot, szeretettel teli légkör kialakítása. A

családokkal

való

együttműködés, a családok segítése,

erősítése, a folyamatos párbeszéd feltételrendszerének biztosítása (a beszoktatás ideje alatt együtt lehessenek gyermekükkel a csoportban, betekintés lehetősége a mindennapi életbe).

- 29 Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a környezettel való pozitív érzelmi kapcsolat kialakítását. Közös élményekre alapuló tevékenységekkel segítjük elő a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlődését. Lehetőséget teremtünk, hogy a gyermekek kielégíthessék természetes társas szükségleteiket, a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlásával. Megteremtjük az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki és szociális feltételeket. Olyan ünnepeket és hagyományokat alakítunk ki, melyekkel megalapozzuk a gyermekek közösséghez és szülőföldhöz fűződő érzelmeit, mely folyamatban a szülők részvételét nagyon fontosnak tartjuk.

Feladataink

a

barátságos

légkör,

otthonos,

szeretetteljes

életkörülmények biztosításával kapcsolatban: •

A gyermekek aktív részvételével tegyük otthonossá, barátságossá a gyermekek életének színtereit.

•

Legyen a csoportoknak saját légköre és hagyományai.

•

Ne várjuk el az öncélú rendet.

•

Tegyük lehetővé, hogy a gyermekek megfelelő biztonsági szabályozás mellett önállóan használhassák a mellékhelyiségeket, csoportszobát, az udvart.

•

Tegyük lehetővé, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek is megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen! Szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy gyógypedagógus) biztosítása, közreműködése.

Feladataink az óvodapedagógus - gyermek kapcsolatának alakításában: •

Legyünk a gyermekcsoport életének irányítója.

- 30 •

Az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő valamennyi alkalmazott a gyermeki magatartás alakulásának szempontjából és kommunikációja, bánásmódja és viselkedése alapján legyen modell értékű.

•

Magunk is váljunk a közösség tagjává.

•

Magatartásunk

legyen

tudatos,

határozott,

szeretetteljes,

őszinte, a pozitív attitüd jellemezze. •

Minden

esetben

törekedjünk

megértésre,

toleranciára,

így

ösztönzést adhat a gyermekek egymás iránti tűrőképességének alakulásához. •

A gyermekek érezzék amit helyesnek- helytelennek tartunk, ezt fejezzük ki szavainkban és cselekedeteinkben is.

•

A

gyermekekkel

differenciáltan,

egyéni

sajátosságaikhoz,

személyiségükhöz igazodva bánjunk. •

A feladatok végzésekor minden esetben tartsuk számon a gyermekek fejlettségét, szándékait, törekvéseit.

Gyermek – dajka kapcsolat •

A gyermek-dajka kapcsolatot a kölcsönös tiszteletadás és pozitív érzelmi töltés jellemezze.

•

A dajka nénik ismerjenek névszerint minden gyermeket az óvodában.

•

A dajka nénik nyújtsanak segítséget a gondozási feladatok ellátásában.

•

Bátran merjen a gyermek segítségért fordulni bármelyik dajka nénihez.

- 31 A gyermek-gyermek kapcsolatának alakításában: •

A gyermekekkel együtt tartsuk számon, hogy ki és miért hiányzik a gyermekcsoportból.

•

Ügyeljünk arra, hogy a gyermek „én” tudata megerősödjék, kapcsolatrendszerei során, önkifejező, önérvényesítő törekvései teret kapjanak.

•

A csoport tagjai minden esetben figyeljenek egymásra, az óvónő erősítse meg a gyermekekben az empátiás képességeket.

•

A gyermekek egymás iránti érdeklődését támogassuk, segítsük az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét (együttes tapasztalatok, élmények).

•

Törekedjünk a barátok egymásra hatásában az optimálisan segítő, fejlesztő légkör kialakítására.

•

Ösztönözzük a gyermekeket kisebb csoportok létrehozására, melyben együttműködve, közösen alkothatnak, és számukra vonzó, érdekes feladatokat oldhatnak meg.

•

Minden gyermeket az egyéni aktivitás lehetőségét megteremtve bátorítsuk, adjuk meg a sikerélményhez való jutás lehetőségét.

•

Teremtsük meg a lehetőséget, hogy a gyermekek kielégíthessék természetes, társas szükségleteiket.

•

Verbális kommunikáció, beszélgetések során kerüljünk közel a hallgatag, visszahúzódó, sérült gyermekekhez is. Igyekezzünk érdeklődést kiváltani a gyermekekből egymás mondanivalója iránt.

•

Pedagógiai tevékenységünk során az egyén és a gyermekközösség kölcsönösen egymásra gyakorolt hatását tekintsük minden gyermek szempontjából alapvetően meghatározónak.

•

A gyermekek érdeklődjenek az óvoda többi csoportja iránt, más óvodák egyes gyermekcsoportjai iránt.

- 32 •

Óvodán belül a csoportok közötti kapcsolat az óvodai élet egész folyamatában legyen jelen.

Feladataink a beszoktatással kapcsolatban: •

Ismerjük meg a gyermek otthoni környezetét és szokásait az óvodába lépés előtt.

•

Szülői értekezleten ismertessük az óvoda szokásrendjét és elvárásait.

•

Körültekintő, türelmes, gyöngéd viselkedésünkkel segítsük a gyermek beilleszkedését.

•

Biztosítsunk lehetőséget a szülő számára, hogy részt vehessen a beszoktatás folyamatában. Ez idő alatt a szülőkkel is foglalkozzunk, hogy oldódjon szorongásuk.

•

A beszoktatás időtartama addig tartson, amíg a gyermeknek arra szüksége van.

•

Az első héten

az új gyermekeket fogadó csoportban mindkét

óvónő az óvoda teljes

nyitvatartásának ideje alatt együtt

dolgozzon. •

Érzelmileg készítsük elő a csoportot az új gyermek fogadására. (Részben osztott és vegyes

•

csoport esetén.)

Biztosítsunk az új gyermekeknek egyszerű sikerélményt nyújtó tevékenységeket.

•

Alakítsunk ki olyan életkorának megfelelő szokásrendszert, melyben a gyermek biztonságosan eligazodik.

•

Naponta fogadjuk a gyermeket örömmel és szeretettel, hogy érezze, számítanak rá és várják.

•

Támogassuk, hogy a kisgyermek kedvenc játékait, tárgyait, biztonságot nyújtó eszközeit magával hozhassa az óvodába.

- 33 •

Biztosítsuk annak lehetőségét, hogy a szülőkkel együtt már nyáron természetes környezetben (udvaron) ismerkedjenek a gyermekek az óvodával, mert tapasztalataink alapján a szabadban könnyebben megszokják az óvodát.

Hagyományok, ünnepek kialakításával kapcsolatban: •

Alakítsunk

hagyományokat

és

ünnepeket

a

csoportokban

és

ápoljuk azokat. •

Törekedjünk arra, hogy a csoportok hagyományai, ünnepei minden esetben közös élményből induljanak ki.

•

Alakítsunk ki a gyermekek életkorának megfelelő távlatokat, amelyeket

velük közösen tervezgetünk, együtt várunk és a

megvalósításokban is aktívan részt vesznek és közreműködnek. •

Tervezzünk a gyermekcsoport életében rendszeresen ismétlődő tevékenységeket, melyek hagyománnyá válhatnak.

(Heti 1 al-

kalommal főzőnap, gyümölcsnap, születésnapok megünneplése, kirándulások.) Óvodai szinten ünnepeket (Mikulás, Föld napja, Víz napja, Farsang, Húsvét stb.). •

Az ünnepek szervezésekor, tervezésekor vegyük figyelembe a szülők javaslatait, tartsuk tiszteletben a család világnézeti hovatartozását.

•

Tegyük lehetővé, hogy a szülők bekapcsolódjanak az ünnepi előkészületekbe és részt vegyenek a lebonyolításában (Munkadélután és játszóház karácsony és húsvét előtt, közös sütés farsangra).

•

A csoport, és óvoda ünnepeit úgy szervezzük, hogy tartalmában és hangulatában erősítse a csoporthoz, az óvodához, a hazához való tartozás érzését.

•

A nyugdíjas klubbal alakítsunk ki olyan kapcsolatot, mely a gyermekekben az idősek iránti tiszteletet, megbecsülést, elfogadást erősítik.

- 34 •

Éreztessük meg a gyermekekkel a szeretettel adott ajándékozás örömét.

Közösségi élet szokásainak alakításával kapcsolatban: •

Neveljük a gyermekeket arra, hogy alkalmazkodni tudjanak a természeti és társadalmi környezet szabályaihoz. Alapozzuk meg a természetjárás és természetvédelemmel kapcsolatos viselkedésnormákat.

•

Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítani az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.

•

Neveljük a gyermekeket különbözőség elfogadására, tiszteletére.

•

A gyermekek őszintén fogadják el, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat.

•

Az óvodai élet szervezésével segítsük elő a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását.

•

A kialakított szokások az elemi közösségi követelmények természetes közvetítői legyenek.

•

A kialakult szokásokhoz minden esetben pozitív érzelmek társuljanak a gyermekek fokozatosan ismerjék fel ezek értelmét.

•

Törekedjünk

a

kialakult

szokásrendszer

differenciálására,

finomítására. •

Érjük el, hogy a gyermekek fejlettségükhöz mérten egyre önállóbban alkalmazzák a szokásokat és szabályokat.

•

A gyermekek együttes tevékenységre való szoktatásával alakítsuk

szociális érzelmeiket és magatartásukat, alapozzuk

meg erkölcsi értékítéleteiket.

- 35 A gyermekek tevékenységének megszervezésével kapcsolatban: •

A gyermekek életkoruknak megfelelő tevékenységet folytathassanak, ebben minden gyermek saját képességeinek megfelelő szinten vehessen részt.

•

A tevékenységek alkalmazkodjanak a csoport tagjainak egyéni fejlettségéhez, segítsék fejlődésüket.

•

A gyermekek szabadon, belső késztetésből választhassanak tevékenységet (óvodán kívül szerzett élmények, tapasztalatok feldolgozása).

•

A tevékenységformák tervezésekor elsődleges szempont legyen, hogy az egy időben, egymástól függetlenül aktívan tevékenykedő gyermekek illetve gyermekcsoportok ne zavarják egymást.

•

A tevékenykedő gyermek legyen aktív, biztosítsuk a zavartalan játék, barkácsolás, beszélgetés lehetőségét, feltételeit.

•

A gyermek tevékenységformáinak tervezésekor, a leglényegesebb elem, hogy az óvónő által lehetővé tett tevékenységet a gyermek önként, szívesen vállalja, élvezetes játéknak tekintse.

•

Vonjunk be szakembert a speciális ismereteket, foglalkozást igénylő gyermekek nevelésébe. (A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb szinten álló érzékszervi, értelmi

vagy

mozgássérült,

hátrányos

helyzetű,

halmozottan

hátrányos helyzetű, az elhanyagolt valamint a kiemelkedő képességű gyermek.)

Gyermeki tevékenységek •

Követik az általuk kiválasztott felnőtt modellt.

•

Társaikkal

együttműködnek,

nyújtanak egymásnak.

örömet

szereznek,

segítséget

- 36 •

Nyitottak és képesek az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges fegyelemre.

•

Tevékenységeikben aktívak és önállóak.

•

Szociális szerepeket eljátszanak.

•

Az új gyermekeket szívesen, barátságosan fogadják.

•

Ünnepeinket, hagyományainkat közösen tervezgetik, és ünneplik.

•

Rendezvényeinkre csoportjukat, óvodánkat díszítik.

•

Süteményeket sütnek, ajándéknak vagy kínálásra.

•

Társaiknak ajándékot készítenek születésnapra. (rajzolnak, barkácsolnak, verset mondanak, énekelnek)

•

Anyák napjára, karácsonyra anyukáknak, nagymamáknak nyugdíjas klub tagjainak ajándékot készítenek, köszöntőt mondanak, báboznak, dramatizálnak.

•

Az óvodába érkezéskor és hazamenetelkor a felnőtteknek és társaiknak köszönnek és a csoportba lépő felnőtteket köszöntik.

•

Vigyáznak egymás munkáira, játékaira.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére •

A gyermekek aktívan részt vesznek a csoport tevékenységében, elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat.

•

A közös tevékenység során figyelnek az óvónőre, a kapott feladatokat az óvónő útmutatása alapján képességeiknek megfelelően hajtják végre.

•

Képesek a közösség számára hasznos tevékenységet végezni.

•

Udvariasan, tisztelettudóan viselkednek, beszélnek egymással és a felnőttekkel.

- 37 •

Segítőkészek, megértőek társaikkal szemben. Örülnek a közösen elért sikereknek.

•

Elfogadják a csoportban kialakult függőségi viszonyokat.

•

Elfogadják a másságot.

•

Elképzeléseiket, kívánságaikat a csoport érdekében képesek módosítani, esetleg elhalasztani.

•

Vállalkoznak az önálló véleményalkotásra.

•

Adott helyzetben képesek dönteni, a lehetőségek közül választani.

•

Ébredezik közösségi tudatuk, barátságok alakulnak ki.

•

Kísérletet tesznek az önálló konfliktus megoldására.

•

Bíznak önmagukban és társaikban.

Kapcsolatai más nevelési területekkel •

Legszorosabb kapcsolata a külső világ tevékeny megismerésével, mert a gyermekek környezetükhöz való érzelmi kötődését a közös tevékenységek, élmények segítik a legjobban.

•

Az anyanyelvi neveléssel van, mert a közösségben az információáramlás eszköze a nyelv.

•

A játékkal, mert a gyermekek legfőbb tevékenysége a játék és ennek során kerül legintenzívebb kapcsolatba társaival.

•

Fontos kapcsolata van a munkával, mert a közösség alapjait az egymásért végzett munka alakítja ki.

- 38 Óvodánk hagyományai, ünnepei 3-4 évesek

4-5 évesek

Hagyomány Kialakítandó gyü- Heti 1 alkalommal mölcsnapok. sütés, főzés, saláták készítése, Madarak karácsonyfájának el- gyümölcsnapok. készítése.

5-6-7 évesek Heti 1 alkalommal sütés, főzés a csoportban. Látogatás a szakiskolába 2 havonta.

Sütés: karácsonyra, anyák napjá- Növényápolás, bera. főzés, tartósítás. Madarak karácsonyfájának elkészítése.

Madarak karácsonyfájának elkészítése. Szülőkkel együtt készülünk a húsvétra, karácsonyra, farsangra, Weöres S. versmondó verseny

Csoportok Születésnapok, ünnepei Mikulás, karácsonyi ajándékkészítés, farsang.

Ajándékkészítés karácsonyra, farsang, tojásfestés.

Mikulás, karácsonyi ajándékkészítés nyugdíjasoknak, szülőknek, egymásnak. Farsang. Húsvéti díszítés és tojásfestés. Születésnapok.

Óvoda, család ünnepei

Gyermeknap, közös kirándulás: arborétumba, anyák napja, évzáró kirándulás, Juniális.

Anyák napja, gyermeknap, kirándulás: arborétumba, veszprémi állatkertbe, évzáró kirándulás, Juniális

Március 15-i megemlékezés, gyermeknap, kirándulás, évzáró kirándulás, Juniális

Jeles nap Locsolás, nagycsoportosok betlehemes játékának megtekintése.

Locsolás, nagycsoportosok betlehemes játékának megtekintése.

Betlehemes játék a nyugdíjas klub tagjainak a templomban, locsolás, lucázás (az óvoda körüli házakban is).

Madarak-fák napja, Föld napja, Víz napja, Állatok világnapja. Márton napi vásár

Madarak-fák napja, Föld napja, Víz napja, Állatok világnapja. Madarak-fák napMárton napi vásár ja, Föld napja, Víz napja, Állatok világnapja. Márton napi vásár

- 39 3.3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk:

A gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitüdök erő-

sítése és a képességek fejlesztése. A kommunikációs képességeinek megalapozása, a környező világ iránti érdeklődés felkeltése, sokoldalú tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása. A tanulást támogató környezet megteremtése, építve a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodáskor végére iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre.

Feladataink: •

Biztosítsuk a tapasztalatszerzés sokféle lehetőségét.

•

A gyermek cselekvő aktivitásával a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativításának erősítése.

•

Cselekvés, tanulás feltételeinek megteremtése.

•

A gyermekek érdeklődésére, kérdéseire, kíváncsiságára, a válaszokra épülő ismeretszerzés.

•

Neveljük a gyermekeket önálló gondolkodásra, és döntési képességre, gyakorlati problémamegoldásra.

•

Fejlesszük testséma kialakításukat, vizuális percepciójukat.

•

Biztosítsunk olyan tevékenységeket, melyek által figyelemkoncentrációs képességeiket fejlesztjük.

•

Fedezzük fel a gyermekek különböző adottságait, hajlamait, rátermettségét, képességét.

•

Differenciáltan

(egyéni

képességük

szerint)

fejlesszük

a

gyermekeket. •

Fejlesszük és alakítsuk a gyermekek kommunikációs képességeit.

- 40 3.3.1. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció. Az anyanyelvi nevelés valamennyi teékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Nem szűkíthető le egy vagy több tevékenységi területre, hanem olyan folyamatos tevékenység, amely átszövi, átfogja az egész óvodai életünket. Tartalma a nevelés eszközeinek

és

a

gyermeki tevékenységrendszernek, ezért ki-

emelt jelentőséggel bír. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)- nevelőtevékenységünk egészében jelen van.

Feladataink: •

Ismerjük meg a család anyanyelvi kultúráját, táj és rétegnyelvi jellemzőit, a köznyelvtől való eltérések okait, legyen tisztában a gyermekek beszédjellemzőinek hátterével.

•

Figyeljük a gyermeknél előforduló beszédhibákra.

•

Biztosítsunk a beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkört.

•

Neveljünk

arra

a

gyermekeket,

hogy

bátran

nyilatkozzanak

meg, mondják el élményeiket, tapasztalataikat. (beszédöröm biztosítása) •

Teremtsünk lehetőséget minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására.

•

Ismertessük meg a gyermekeinkkel anyanyelvünket, neveljük annak megbecsülésére, szeretetére.

•

Bővítsük a gyermekek szókincsét, emeljük beszédszínvonalukat olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.

•

Fejlesszük beszédmegértésüket és beszédtechnikájukat.

•

Fordítsunk figyelmet a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére.

- 41 •

Támogassuk a gyermeki kérdéseket és mindig válaszoljunk rájuk.

•

Nyújtsunk a gyermekeknek utánzásra alkalmas "beszédmodellt", beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel.

•

Neveljük a gyermekeket a megszólítás, a köszönés, kérés, kérdés, a kívánság, a közlés helyes és szép nyelvi megfogalmazására.

•

A csoportos beszélgetések (beszélgetőkör) párbeszédek hangulatát tegyük meghitté, természetessé, életszerűvé és vidámmá.

•

A tehetséges gyermekek részére biztosítsuk az óvodán kívüli megmérettetés lehetőségét (versmondó, mesemondó verseny).

•

Biztosítsuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

•

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek biztosítsuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

Gyermeki tevékenységek: •

Szívesen játszanak nyelvi játékokat, halandzsa szerepeket ismételgetnek, verselnek, mondókáznak, mesélnek, énekelnek, báboznak stb.

•

Metakommunikációs eszközökkel kifejezik pozitív és negatív érzelmeiket, élményeiket.

•

Beszédhelyzetekben alkalmazzák az általuk megismert szavakat és kifejezéseket.

•

Szívesen beszélnek a személyükkel összefüggő eseményekről és cselekedeteikről.

- 42 •

Megnevezik környezetük tárgyainak, jelenségeinek nevét, személyek szembetűnő tulajdonságait.

•

Tudják alkalmazni a szókincsüket különböző helyzetekben.

•

Leggyakrabban kérés, kérdés, felkiáltás formájában nyilatkoznak meg.

•

Pontosan megkülönböztetve hallják a beszédhangokat.

•

Magán és mássalhangzókat nagyrészt tisztán ejtik.

•

Bátran, szívesen beszélnek, elmondják élményeiket, jellemző a "miért", kérdések sora.

•

Megismert szavakat a szokástól eltérő beszédhelyzetekben is értik és használják.

•

Gondolataikat, élményeiket összefüggően fejezik ki.

•

Figyelnek egymásra beszéd közben is, alkalmazzák a párbeszédet, udvariassági kifejezéseket.

A fejlődés jellemzői óvodákor végére •

Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket.

•

Beszédükben sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás. Elbeszélésük folyamatos, de nem követi a történések időbeli sorrendjét.

•

Figyelmesen hallgatják az óvónőt, párbeszédben végigvárják a másik megnyilatkozásait.

•

Beszéd közben használják a metakommunikáció eszközeit.

•

Beszédük az anyanyelvi szabályokhoz jól illeszkedő, érthető, megfelelő hangsúlyozású.

•

Természetes gesztusokkal, mimikával kísérik beszédüket.

- 43 Kapcsolata más nevelési területekkel: •

A játékkal, mert a játék az anyanyelvi nevelés kimeríthetetlen forrása. A közös tevékenykedésben alkalmazzák, gyakorolják a párbeszéd formáit, az érzelmek kifejezésére. Kreativitásukat fejlesztő és erősítő élményt ad.

•

Irodalmi neveléssel, mert az igényesen kiválasztott irodalmi művek gazdagítják a gyermekek szókincsét, a bennük megjelenő nyelvi fordulatok, szólások és kifejezések alakítják kifejezőkészségüket. Az irodalmi élmények megindítják a gyermeki fantáziát.

•

Közösségi neveléssel, mert a társadalmi környezethez való alkalmazkodás

és

a

szociális

tanulás

a

beszédhelyzetekre

épül. •

Környezeti neveléssel, mert a tapasztalatok által alakul a gyermek beszédmegértése, nyelvi kifejezőképessége. A környezete mennyiségi és formai összefüggéseinek megtapasztalása során folyamatos beszédhelyzetek teremtődnek, melyekben a gyermekek

elmondhatják

észrevételeiket,

megfogalmazhatják

kérdéseiket. •

Ének, zene, énekes játékokkal, mert a népi gyermekdalok, népi játékok, népdalok szókincse segíti a hagyományok megismerését, továbbélését.

•

Rajzolással, mintázással, kézi munkával, mert a tevékenységek megnevezésével, speciális szakszavak használatával bővítjük a gyermekek szókincsét.

•

Mozgások, mert a testnevelési játékok, a sport tevékenységek olyan speciális szakkifejezéseket tartalmaznak, melyek hozzájárulnak a szókincs gazdagításához.

- 44 -

III. AZ ÓVODAI ÉLETÜNK MEGSZERVEZÉSE

1. A csoportszervezés elvei Programunk vegyes életkorú, részben osztott és osztott csoportban egyaránt megvalósítható. Azt, hogy az adott nevelési évben milyen csoportot szervezünk, a beiratkozott és az óvodában maradó gyermekek életkora határozza meg. A gyermekek csoportba történő beosztásánál figyelembe vesszük a gyermek életkorát, a szülők kérését, és óvodapedagógusok véleményét és a gyermekek óvodába lépés előtti, már meglévő ismeretségi kapcsolatait. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirendbiztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével.

2. Napirend A napirendünk igazodik igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre, a stabilitás és a rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet, az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik (étkezések időpontja, a szabad levegőn tartózkodás, a játéktevékenység időtartama

...)

A

rugalmasság

vonatkozik

a

reggelizés,

tízóraizás,

uzsonnázás módjára (pl.: a kötelező testnevelés után egyszerre, más napokon folyamatosan történhet) az eltérő egyéni alvásigény

figyelembevételére,

a

gyermek

alapvető

biológiai

szükségleteinek rugalmas kielégítésére. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.

- 45 Azon gyermekek részére, akik rövidebb idejű pihenést igényelnek, biztosítjuk a folyamatos felkelés lehetőségét és a csendes játékot. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. A folyamatban nem csak az óvodapedagógus, de a többi munkatárs is segíti a gyermek önállóságának fejlődését, építi a gyermekkel kapcsolatait.

- 46 Napirend a gyermekek életkori összetételétől függően Időkeret

Tevékenységek 3-4

06.00-tól

11.30-ig 11.30-tól 14.30-ig

14.30-tól 17.00-ig

4-5

5-6

Játék. Mozgásfejlesztés (kötött és kötetlen). Folyamatos vagy közös tízórai. Kezdeményezett (választható) tevékenységek. Beszélgetőkör. Játék a szabadban.

Játék. Mozgásfejlesztés (kötött formában).

Játék. Mozgásfejlesztés (kötött formában).

Folyamatos vagy közös tízórai. Kötelező vagy kezdeményezett (választható) tevékenységek. Beszélgetőkör. Játék a szabadban.

Folyamatos vagy közös tízórai. Tervszerű kötött vagy kötetlen tevékenységek. Beszélgetőkör. Játék a szabadban.

Ebéd (kötött formában). Testápolási teendők. Pihenés. Folyamatos felkelés.

Ebéd (kötött formában). Testápolási teendők. Pihenés. Folyamatos felkelés.

Ebéd (kötött formában). Testápolási teendők. Pihenés vagy szabadon választott tevékenység. Csoportközi felzárkóztató foglalkozás. Folyamatos uzsonna. Folyamatos uzsonna. Folyamatos uzsonna. Játék, szabadon váJáték, szabadon váJáték, szabadon választott tevékenysé- lasztott tevékenysé- lasztott tevékenységek a csoportban gek a csoportban gek a csoportban vagy szabadban. vagy szabadban. vagy szabadban.

3-7 vegyes cs. Játék. Mozgásfejlesztés (kötött és kötetlen). Folyamatos vagy közös tízórai. Kötelező vagy kezdeményezett (választható) tevékenységek. Játék a szabadban.

Ebéd (kötött formában). Testápolási teendők. Pihenés vagy szabadon választott tevékenység. Játék. Folyamatos uzsonna. Játék, szabadon választott tevékenységek a csoportban vagy szabadban.

- 47 Hetirend A

hetirendben

a

rendszerességet,

napirendhez a

hasonlóan

szokásokat

alapozó

visszatérő

stabil,

tevékenységek

a

vannak,

ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján a rugalmasságra. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a

személyi

feltételektől

és

a

gyermekek

fejlődési

ütemétől

függően a hetirendben a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges.

A hetirend összeállításának elvei: •

A hetirendben életkortól függően naponta biztosítani kell a rendszeres

mozgásfejlesztést.

Heti

egy

alkalommal

minden

korosztály számára kötelező a testnevelés foglalkozás. A 3-4 évesek

számára

novembertől

fokozatosan

vezethető

be

-

a

gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva - a kötelezettség. •

A felajánlott, választható műveltségtartalmat integráló tevékenységet úgy kell alakítanunk, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség, a művészeti tevékenységekre, amelyek a játék keretein belül szervezhetők. A kis, középső csoportokban a felajánlott tevékenységek választhatók. A vegyes összetételű csoportokban, a nagyok kötelező, differenciált tevékenységei a kisebbek számára önként választható lehetőséget jelenthetnek.

•

Minden csoportban heti 1 alkalommal gyümölcsnapot tartunk vagy sütő-főző tevékenységeket végzünk.

•

Havi 1 alkalommal Erdei-, vagy madarászovis óvodai foglalkozáson veszünk részt.

- 48 -

3. Az óvoda szakmai dokumentumai

Munkaterv Az adott nevelési évre szóló egész óvodát érintő programokat, azok felelőseit és a teljesítés határidejét tartalmazza.

Csoportnapló Tartalmazza: •

A csoport heti és napirendjét.

•

A gyermekek gondozásával, szocializálásával kapcsolatos feladatokat (negyedévente). Ezeket az óvónők az adott időszak végén értékelik és ennek eredményeit figyelembe véve tervezik a következő időszak tennivalóit.

•

A csoport hagyományait (születésnap stb.).

•

A gyermeki tevékenységek anyagát heti tervezéssel, az ehhez kapcsolódó szervezési feladatokat havi tervezéssel.

•

A gyermekcsoporttal kapcsolatos tapasztalatokat a napló megfigyelés rovatában.

•

Az egyes gyermek fejlődésével kapcsolatos feljegyzéseket, a fejlesztésükkel kapcsolatos teendőket a csoportnapló erre a célra kijelölt oldalain névszerinti megbontásban.

•

A gyermekeknek év elején kötelezően megtartott tűz-, és balesetvédelmi „oktatását”.

A gyermekek személyiséglapja Tartalmazza a gyermek adatait és óvodáskor előtti fejlődésének jellemzőit., a fejlődésük nyomon követéséről készült feljegyzéseket.

- 49 Óvodába lépéskor, majd évente a megadott szempontok szerint rögzítjük a gyermek fejlődését.

4. Óvodánk kapcsolatai Óvodai nevelésünk a nevelés más színtereinek - család, társintézmények, közművelődési intézmények, egyéb segítők - szoros együttműködésével lehet csak eredményes. E nevelési színtereken érvényesülő hatások dialektikus egysége és kölcsönhatása nélkülözhetetlen

az

óvodai

nevelés céljainak elérésében. (A

kapcsolatok modellje az 48. oldalon található.) Legfontosabb kapcsolatunk a családdal van. Az óvoda a gyermek fejlesztése során a családi nevelésből indul ki,: a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgáljuk a gyermek fejlődését.

A kapcsolattartás elvei: •

Az óvoda ismerje el a család elsődlegességét, tisztelje a szülőt.

•

Az óvodapedagógus mindenben támasza és segítője legyen a szülőnek.

•

Legyen nyitott a szülő kéréseire és javaslataira, mérlegelje azokat.

•

Kölcsönösen alkalmazkodjon a szülő és az óvodapedagógus egymáshoz.

•

A kapcsolat épüljön tapasztalatra és mélyüljön a közös programokon.

•

A családok sajátosságainak, szokásainak figyelembe vétele az együttműködés során, a megfelelő segítségnyújtásban nélkülözhetetlen.

- 50 A kapcsolattartás formái: •

Családlátogatás: célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermek környezetét, a családban elfoglalt helyét, tájékozódjon a családi nevelés elveiről, gyakorlatáról.

•

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek esetében a gyermekvédelmi felelőssel együtt végezzük.

•

Ötórai tea (szülői értekezlet helyett) a gyermekekkel süteményt sütünk és az általunk szedett növényekből teát főzünk erre az alkalomra. Kötetlen beszélgetés: témákról, feladatokról, programokról és a csoport eredményeiről, viselkedéséről, otthoni problémákról. Együttgondolkodás, vélemények, javaslatok egyeztetése.

•

Fogadóórák: személyre szólóan, igény szerint, időpont egyeztetés után, havi rendszerességgel. Bizalmas jellegű információk közlésére alkalmas. Napi kapcsolattartás: a gyermek érkezésekor és hazamenetelekor napi aktuális problémák közlése személyesen.

•

A gyermekek napi tevékenységeiről, programjairól a csoportöltözőkben elhelyezett heti és havi programtervek tájékoztatják a szülőket.

•

Nyílt hét: lehetőséget biztosítunk az óvoda munkájának megismerésére. A szülő tájékozódhat gyermeke csoportban elfoglalt helyéről, teljesítményéről és viselkedéséről.

•

Közös programok, ünnepek: az óvoda és család közötti kapcsolatok elmélyítését szolgálják. Lehetnek: ünnepi együttlétek, kirándulások, sportprogram, közös film és színház látogatás, játszódélutáni közös készülődés az ünnepekre (süteménysütés, díszek készítése).

•

Szülői szervezet: kapocs a szülők és a nevelőtestület között. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a napirend kialakításával, az óvoda szervezeti és működési szabályzatával,

- 51 az óvoda vezetőjének választásával kapcsolatban. Évente két alkalommal az óvoda vezetőjével megvitatják az óvoda egészét érintő kérdéseket.

Segítők Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Kutatóintézet segíti a folyamatos szakmai továbbképzést, helyi programok kidolgozását. Az intézet szakemberei szülői kérés, ill.

óvoda fejlesz-

tő pedagógusával történt konzultáció alapján végzik a tanulási képességek és az iskolai érettség vizsgálatát. Az ő, és az óvoda fejlesztőpedagógusának véleményeik és útmutatásaik alapján végezzük a gyermekek egyéni fejlesztését. Logopédus javítja a beszédhibákat, törekszik a következményes pszichés zavarok megelőzésére. Szükség esetén pszichológust és szakorvost is felkér segítésre. Az óvoda orvos és védőnő a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően ellátja az egészségnevelés feladatait. Sportintézmények:

uszoda,

jégpálya.

Tanfolyam

jelleggel

úszásoktatás, korcsolyatanulás.

Kapcsolat társintézményekkel Óvodákkal: Pedagógiai munka színvonalának emelése egymás eredményeinek megismerése céljából látogatások, közös munkaközösség, szakmai napok szervezése. Általános iskolával: Egymás munkájának megismerése érdekében nagycsoportosok látogatása az iskolába, tanítónők részvétele a nyílt héten, szülői értekezleten, közös ünnepeken.

Közművelődési intézmények Alkalomszerűen látogatunk el a könyvtárba, múzeumba, falumúzeumba,

Gyermekek

Házába.

A nagycsoportosok bérletes színházi

- 52 előadásokon vesznek részt és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ különböző programjait látogatják (bábszínház, madárkiállítás).

Kapcsolat a fenntartóval Az intézményi munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, koordinációs tevékenység, törvényesség, gazdálkodás szabályainak betartása érdekében.

Egyéb kapcsolataink Az óvoda épületében működő nyugdíjas klubbal hagyományos kapcsolatot

alakítottunk

ki.

Tagok

közül

sokan

óvodásaink

nagyszülei voltak. Kapcsolattartás formái: ajándékkészítés karácsonyra, Betlehemezés. Hermann

Ottó

Szakiskolával:

A

gyermeki

ismeretszerzés

színtere: melegház, állatok, természetfilmek megtekintése. Közös Mikulás délelőtt a szakiskolások-óvodások közös műsora. Szociális

Irodával,

gyámügyi

osztállyal,

gyermekjóléti

szolgálatokkal: Gyermekvédelmi feladatok ellátása, koordinálása az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős feladata. Magyar Madártani Egyesület: erdei – és madarászovis foglalkozások vezetése szakember segítségével, az óvodakert rendezésében, megismerésében való részvétel. Kerek erdő Alapítvánnyal: Erdei óvodai kirándulások megszervezése, abban való részvétel, tanácsadás, pályázatok írása.

- 53 KAPCSOLATOK MODELLJE

FENNTARTÓ

Egyéb kapcsolatok − Nyugdíjas Klub − Templom − Szakközépiskola − Kerekerdő Alapítvány − MME

ÓVODA

Közművelődési Intézmények − Könyvtár − Művelődési Ház

CSALÁD

Társintézmények

Segítők

− más óvodák

− Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Kutatóintézet

− Iskola

− Múzeum

− Logopédus

− Színház

− Orvos − Védőnő − Úszóedzők − Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet

- 54 -

IV. AZ ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI

1. Játék Célunk:

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesz-

tőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermek a játékban kiélhesse, kipróbálhassa, gyakorolhassa

és

feldolgozhassa

az életben előforduló szituációkat,

élményeit. A világ egészéről a játékon keresztül jusson ismeretekhez.

Programunkban mindenfajta fejlesztő tevékenység alapja a játék. Biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a gyermek minél többet játsszon a szabadban (természeti környezetben), játék közben érzékeléssel, mozgással cselekvéssel szerezzen tapasztalatokat, ismereteket. Mivel a játék az a tevékenységforma, amelyet magáért a tevékenységért folytat a gyermek, amelyet örömszerzés kísér és mozgósítja egész személyiségét kiemelkedő jelentőségűnek

tartjuk

a

gyermek

személyiségfejlesztése

szem-

pontjából. Kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a természetben található anyagokat is használják fel játékukban.

Feladataink: •

Teremtsünk biztonságot adó, nyugodt légkört, mely elősegíti a szokás és szabályrendszer kialakulását.

•

Biztosítsunk a gyermekek igényeinek megfelelő hosszúságú játékidőt.

•

Alakítsunk ki állandó és ideiglenes játszóhelyeket.

- 55 •

Adjunk tapasztalati és élményszerzési lehetőséget a gyermeknek.

•

Adjunk lehetőséget az önállóságra és kezdeményezésre, játszunk együtt a gyermekkel.

•

Mutassunk utánozható mintát a játéktevékenységre.

•

Társként, segítőként legyünk jelen a szabad játékfolyamatban.

•

Tudatos jelenlétünkkel biztosítsuk - a játék folyamatában – az indirekt irányítás felelősségét.

•

Biztosítsuk, hogy a különböző játékszerek, játékeszközök állandó helyen, elegendő számban álljanak a gyermekek rendelkezésére, azokat ötleteiknek, szükségleteiknek megfelelően szabadon felhasználhassák.

•

Biztosítsunk a gyermek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő

eszközöket,

játékszereket

a

különböző

funkciók

gyakorlásához. •

Tegyük lehetővé az együttjátszást, segítsük a cselekvések összehangolását, a szimbolikus szerepjátékok kialakulását.

•

Alakítsuk ki a gyermekekben azt az igényt, hogy alkalomszerűen maguk készítsék el a szükséges eszközöket.

•

Adjunk lehetőséget irodalmi élményeik saját elgondolásaik alapján történő eljátszásra.

•

Vezessük rá a gyermekeket a természet apró kincseinek felhasználására a különböző játéktevékenységekben. (kövek, csigaházak, fadarabok)

•

Személyes példánkkal inspiráljuk a gyermekeket a báb használatára

és

készítésére,

sokféle

alkalmazási

(mindennapi játék, ünnepek, köszöntők, ajándék)

lehetőségére.

- 56 •

Vegyük figyelembe a szabályjáték kiválasztásánál a gyermekek kívánságát, fejlettségét, az adott gyermekcsoportot, a helyi adottságokat, lehetőségeket.

A játék fajtái: gyakorlójáték, szimbolikus szerepjáték, konstruáló, szabályjáték.

Gyermeki tevékenységek: •

Halandzsáznak, hangokat, szótagokat, szavakat, rövid mondatokat,

dallamokat

játékos

szabály

szerint

ismételgetnek,

esetleg ritmikus mozgással kísérnek. •

Játékszereket, tárgyakat rakosgatnak, húzogatnak.

•

Környezetében

előforduló

anyagokkal

manipulálnak.

Homokot

szórnak, öntögetnek, gyúrnak, papírt tépnek, kavicsot rakogatnak, dobálnak stb. •

Mozgásokat ismételgetnek, gyakorolnak: ugrálnak, szökellnek, lépegetnek, másznak, hintázó mozdulatokat végeznek.

•

Együttjátszással kapcsolatos szabályokat elsajátítják.

•

Szerepeket osztanak illetve vállalnak.

•

Szerepnek megfelelő magatartást tanúsítanak a játékban.

•

A játék tartalmának megfelelő tevékenységeket és magatartásformát végeznek, utánoznak.

•

Eljátsszák élményeiket, kapcsolataikat.

•

Kiválasztják a játékához megfelelő helyet, és eszközöket.

•

Szerepjátékukban kifejezik a valóságról szerzett tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és a hozzá fűződő érzelmeiket.

•

Régebben játszott eseménysorokat emlékezetében rögzítik, és reprodukálják.

- 57 •

Más játszócsoportokkal is kapcsolatot alakítanak ki.

•

Szerepjátékához szükséges eszközöket készítenek.

•

Fonalból, terményekből, termésekből más anyagokból egyszerű bábokat készítenek és játékukban használják.

•

Saját és irodalmi élményeiket eljátsszák, dramatizálják.

•

Önkéntesen vállalják a szabályokat, azokat betartják és betartatják.

•

Mozgásos (testnevelési, dalos, mondókás népi) játékokat játszanak.

•

Értelmi képességeket fejlesztő (társas, nyelvi) játékokat játszanak.

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére •

A gyermek játéka tartalmában gazdag, változatos és sokszínű.

•

A gyakorlójáték a konstruációs és szerepjáték elemeként van jelen.

•

A játék során alkalmazkodni tudnak játszótársaikhoz.

•

Szerepjátékban elfogadják társaik elgondolásait.

•

Önállóan választják a játékhoz szükséges eszközöket, alakítják a szabályokat, kiosztják a szerepeket - eljutnak az előre megtervezés szintjére.

•

Együttműködnek a játékban - a játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.

•

Kitalált vagy megélt élethelyzeteket eljátszanak, dramatizálnak.

- 58 Kapcsolata más nevelési területekkel •

Külső világ megismerésével, mert a gyermek játékában a környezetből közvetlen tapasztalás utján szerzett ismereteit, tapasztalatait, élményeit jeleníti meg. Ezeket beépíti a játékba, így az gazdagabb, színesebb lesz.

•

A

közösségi neveléssel, mert elősegíti a különböző elgondo-

lások összehangolását, a társak nézőpontja iránti nyitottságot, a kreatív együttműködést, toleráns magatartást. Kialakulnak és közelivé válnak a viselkedési szabályok és a társas kapcsolatok. •

Az anyanyelvi neveléssel, mert a beszédkedv a játékot kísérő érzelmek hatására fokozódik, ösztönzi a nyelvi kommunikációs készség fejlődését. Bővül szókincsük, beszédképességük, beszédkultúrájuk.

2. A külső világ tevékeny megismerése Célunk: A gyermekek önálló megismerése és tapasztalatszerzési lehetőségének

biztosításával

megismertetni

az

őt

körülvevő

szűkebb és tágabb természeti – emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyaival. Legyen fontos számára az értékek megőrzése, a környezet védelme, megóvása, és a pozitív érzelmi kötődés kialakítása a természethez, és az emberi alkotásokhoz.

Fő hangsúlyt a gyermek és természet kapcsolatára helyezzük. Óvodánkban minden megismerési folyamat alapja a közvetlen, érzékszervekkel történő tapasztalatszerzés. Erdei óvodai program keretében ismertetjük meg a gyermekeket óvodánk környékének és a távolabbi tájak élővilágával és épített környezetével. Sok sétával, kirándulással érjük el, hogy a gyermekek közel kerüljenek a természethez, megszeressék és majd védjék azt. Környezetünk megismerése közben matematikai ismereteket sajátíttatunk el, amelyeket a tevékenységeiben alkalmazhat.

- 59 Nyári időszakban erdei óvodai tábort szervezünk a szülők részvételével.

Feladataink: •

Tegyük lehetővé a gyermekek számára a környezet öntevékeny megismerését, felfedezését.

•

Biztosítsunk alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre.

•

Adjunk lehetőséget a sokoldalú érzékszervi tapasztalásra, a közös élményszerzésre.

•

Aktív cselekedtetésekkel, folyamatos megfigyelésekkel fedeztessük fel az évszakok, az időjárás jellemzőit, a természet változásait.

•

Fedeztessünk fel minél több összefüggést az időjárás és a természeti változások, emberi viselkedések között.

•

Ismertessük meg a gyermekekkel közvetlen és távolabbi környezetük, a szülőföld, a hazai táj szépségeit, értékeit.

•

Szervezzünk kirándulásokat a természetbe közelebbi és távolabbi helyszínekre.

•

Vonjuk be a szülőket a természeti környezet értékeinek pozitív megítélésébe, a helyes erkölcsi felfogás kialakításába.

•

Tudatosítsuk a gyermekekben a természeti és tárgyi környezet védelmének fontosságát. Teremtsünk alkalmat közvetlen módon a természetvédelem gyakorlására.

•

Tudatosítsuk a gyermekekben, hogy természeti környezetük védelmével saját magukat is védik.

•

Biztosítsuk az óvoda, a csoport folyamatos növény- és állatgondozás feltételrendszerét.

- 60 •

Ismertessük meg a helyi néphagyományokat, szokásokat és a tárgyi kultúra értékeit, a helyi hagyományokat, néphagyományokat, szokásokat.

•

Ismertessük meg a gyermekeket az emberi-tárgyi környezettel kapcsolatos fogalmakkal, eszközökkel, annak hasznával, fontosságával, a családi kultúra értékeivel.

•

Mutassuk meg a gyermekeknek épített környezetünk szépségeit (műemlék épületek, szobrok, parkok).

•

Személyes példával járjunk elő, hogy a gyermek örülni tudjon a természet szépségének (egy virág nyílásának, szép színes faleveleknek, esőcseppek csillogásának, egy kismadár csicsergésének ...).

•

Alakítsuk ki a gyermekek időbeni és térbeni tájékozódási képességét.

•

Fejlesszük a gyermekben az életkornak megfelelő időperspektívát - évszakok ritmikus változása, hónapok, napok egymásutánja.

•

Fejlesszük a gyermekek matematikai képességeit, problémamegoldó gondolkodását.

•

Fedeztessük fel a gyermek környezetében a mennyiségek, nagyságviszonyok, formák összefüggéseit.

•

Biztosítsunk lehetőséget a megszerzett matematikai ismeretek játékos gyakorlására.

•

Hívjuk fel a figyelmet a spontán adódó tevékenységekben

a

matematikai műveletek lehetőségére, azokat mindig használja ki. •

Segítsük elő a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességének fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

- 61 Gyermeki tevékenységek: •

Felfedezik saját testrészeiket, azok funkcióját, megismerkednek saját testükkel.

•

Ismereteket szereznek a család tagjairól, a család munkamegosztásáról.

•

Megismerkednek az óvodában dolgozó felnőttekkel és

munká-

jukkal. •

Régi népi mesterségekkel ismerkednek meg (kovács fazekas, bőrös, asztalos).

•

Ismereteket szereznek a közlekedési eszközökről, elnevezésükről, formájukról, színükről. Ennek során matematikai fogalmakat

gyakorolnak

(kerekek

száma,

járművek

nagysága,

gyorsaságuk). •

Gyakorolják az alapvető közlekedési szabályokat (irányok, viszonyítások).

•

Megismerik a szűkebb

környezetüket (jellegzetes épületek:

bolt, iskola, templom, kastély - ezek térbeli tájékozódási pontokat jelentenek számukra). •

A Falumúzeumban ismerkednek a hagyományos népi építészet alkotásaival

(házak,

szárazmalom,

vízimalom,

csűr,

pajta,

akol). •

Különböző felszíni formákat ismernek meg és járnak be hegyvölgy, domb-síkság.

•

A közeli dombtetőről és a kilátóból gyönyörködnek a táj szépségeiben, jellegzetes épületeket felismernek.

•

Az Erdei Óvoda foglalkozásainak keretében szakember segítségével megismerkednek élő- és élettelen környezetükkel.

•

Megfigyeléseket végeznek, megtapasztalják: •

Az élő és élettelen dolgok sokféle tulajdonságait.

- 62 •

A

természet

rendszeres

évszakonkénti

látogatásával

változásait

(átölelik,

a

így

"mi

fánk"

megmérik

a

törzsének vastagságát, megbecsülik magasságát, számolgatják ágait, a levelek színének változásait érzékelik a különböző évszakokban). •

Évszakórát készítenek, ezen gyakorolják az évszakok egymásutániságát, sorrendiségét.

•

Átélik az időjárási elemeket, a kellemes és kellemetlen jelenségeket. Ezzel kapcsolatban magatartásformákat sajátítanak el.

•

Népi jóslatokat, megfigyeléseket ismernek meg.

•

Időjárásnaptárt készítenek - folyamatosan rajzolják. Hallgatják az időjárásjelentést. Használják a jelenségek többféle kifejezési lehetőségét. Pl.: az eső szemerkél, csepereg, esik, zuhog...

•

Gyűjtőmunkát végeznek: •

Terményeket szednek (gesztenye, kukorica, zab, mák, bab,

makk...),

gyógynövényeket

(csipkebogyó,

bodza,

hárs, csalán - ezekből teát főzünk). •

Apró kincseket gyűjtenek (kövek, csigaházak kagylók, tollak,

levelek,

elszáradt

növények,

kéreg,

stb.), ezeket gyűjteménnyé rendezik. Ennek során

magok ma-

tematikai folyamatokat gyakorolnak: alakjuk, anyaguk, formájuk, méretük és számosságuk tekintetében. •

A gyűjtött „kincsekkel” és terményekkel érzékelő játékokat játszanak a szabadban és az Évszak barlangban.

•

Gyümölcsöt szüretelnek, piacon vásárolnak: •

Tömeg- és mértékegységeket érzékelnek becsléssel és méréssel. Kommunikációs helyzeteket élnek át, viselkedési formákat és szociális struktúrát sajátítanak el.

- 63 •

Szőlőhegyen szüretelnek, darálnak, préselnek. Megismerik a szőlőszüret jellegzetes eszközeit és azok használatát. Egyéb gyümölcsöket szednek.

•

Részt vesznek az emberi munka természetformáló tevékenységeiben (kapálnak, gereblyéznek, ültetnek, öntöznek, gyomlálnak, betakarítják a termést, komposztot készítenek az elpusztult növényi részekből).

•

Feldolgozzák a termelt és vásárolt zöldség és gyümölcsféléket: •

Gyümölcs és vitaminsalátát készítenek, almát, gesztenyét, tököt, süteményt sütnek, befőznek, aszalnak.

•

Megízlelik a nyers zöldségféléket és gyümölcsöket, összehasonlítják ízüket.

•

Matematikai

jellegű

tevékenységeket

végeznek,

geometriai

formákat érzékelnek meg a mosás, hámozás során. (gömb, kúp, henger és metszetei) •

Gyakorolják a számosságot, a több-kevesebb fogalmát és viszonyát.

•

Kísérleteket végeznek: •

A növények fejlődéséhez, szükségéhez feltételek meglétével és hiányával kapcsolatban következtetéseket vonnak le.

•

Vízmintát vesznek a közeli patakból, összehasonlítanak,

ok-okozati

összefüggéseket

keresnek,

fedeznek

fel. •

A levegő tisztaságával kapcsolatban összehasonlítják az erdő és a forgalmas belváros levegőjét, a virágok, fű, széna illatát - kipufogógáz szagát.

•

Halmazállapotok változásaival kapcsolatban: jeget, havat olvasztanak, vizet fagyasztanak, párologtatnak.

- 64 •

Ismereteket szereznek az állatokról. •

Etetik az akváriumban élő halakat, részt vesznek az akvárium tisztításában.

•

A téli hónapokban etetik az itt maradt madarakat.

•

Erdei kirándulásokon megfigyelik az erdei állatok lakhelyét (bozótos, odú, vacok, rókalyuk) és nyomukat, télen az ember gondoskodásának nyomait.

•

Élvezik az erdő csendjét, nem háborgatják az ott élő állatokat hangoskodásukkal. Vigyáznak az erdő tisztaságára.

•

A védett állatokról és növényekről videofilmet, könyvet nézegetnek, képeket gyűjtenek. - A közeli szakiskola vadász- és környezetvédő tagozatának segítségével képet kapnak az erdészek és vadászok munkájáról.

•

Falumúzeumi látogatások során megismerik a régi magyar állatfajtákat (rackajuh, puli kutya).

•

Kiállításon és állatkertben ismerkednek a különleges és más földrészek állataival.

•

Az állatok megismerése során matematikai feladatokat végeznek: számlálás, összehasonlítás, hosszú, rövid, kicsi, nagy fogalmát gyakorolják.

•

A közeli Csónakázó-tónál megismerik a vízben és a víz közelében élő állatokat. (hattyú, hal, vadkacsa, béka, vadlúd, vízityúk, pézsmapatkány, gólya).

A környezet védelme nemcsak az állatokról és növényekről való gondoskodást jelenti, hanem egy viselkedésforma meglétét is, amely a környezet ismeretét, megbecsülését, rendben tartását foglalja magába. Felismerik a hulladék újrahasznosítás, a szelektív

szemétgyűjtés

pontjából.

fontosságát

a Földünk védelmének szem-

- 65 Az újfajta nem önző környezet és természetszemlélet nem alakul ki egyszerű belátás alapján. Hosszú, fáradtságos, idejében elkezdett és soha be nem fejezett nevelési folyamatban valósul meg, melynek első állomása óvodánk.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: •

Alapvető ismeretekkel rendelkeznek önmagukról, családjukról.

•

Eligazodnak az óvodában, ismerik a dolgozókat és munkájukat.

•

Ismerik a közlekedési eszközöket, az elemi közlekedési szabályokat betartják.

•

Ismerik az óvoda környezetében lévő nevezetesebb épületeket, intézményeket.

•

Felismerik a napszakokat.

•

Megkülönböztetik az évszakokat, tudják azok jellemzőit.

•

Ismerik a "növény" szót, annak fejlődési feltételeit és a gondozási teendőket.

•

Az állatokat szempontok szerint tudják csoportosítani, öszszehasonlítani.

•

Ismerik a színeket, színárnyalatokat.

•

Ismerik, gondozzák, védik környezetüket.

•

Kialakulóban van környezettudatos magatartásuk.

•

Képesek válogatni, sorba rendezni, összehasonlítani mennyiségeket, 10-es számkörben számolni.

•

Ismerik a pár fogalmát.

•

Építenek tér és síkbeli alakzatokat.

•

Tapasztalatuk van a szimbólumokról.

•

Ismerik az irányokat, értik és helyesen használják a névutókat.

- 66 Kapcsolata más nevelési területekkel: •

Az anyanyelv fejlesztésével van kapcsolatban, mert tapasztalatszerzés közben a gyermek új fogalmakkal, kifejezésekkel ismerkedik meg, bővül szókincse, fokozódik beszédkedve. Elmondja észrevételeit, megfogalmazza kérdéseit, ezek során hangutánzó, hangulatfestő szavakat használ.

•

Az esztétikai neveléssel, mert élményeit ábrázoló tevékenységében jeleníti meg. A megfigyelt jelenségekről, élőlényekről, hagyományokról énekel, verset és mondókát mond, zenét hallgat.

•

A játékhoz, mert a környezetében megszerzett ismereteit, tapasztalatait gyakorolja, alkalmazza. Környezetalakító tevékenységének végzésével kapcsolódik a munkához.

2.1. Mozgás Célunk: A gyermekek mozgásigényének kielégítése a természetes környezet kínálta lehetőségek, a torna és mozgásos játékok alkalmazásával. A gyermekek mozgáskultúrájának, testi képességeinek fejlesztése, egészségének védelme. •

A gyermekek - egyéni szükségleteinek, képességeinek figyelembevételével – felfokozott mozgásigényének kielégítése.

•

A természetes környezet kínálta lehetőségek, a torna, a mozgásos játékok és az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek mozgáskulturájának,

alkalmazásával testi

képességeinek

a

gyermekek mint

az

erő,

ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés alakítása, fejlesztése és egészségük megóvása, megőrzése. Óvodánkban a gyermekek mozgásigényének kielégítésére és fejlesztésére a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek,

szabad

mozgások

biztosítását

tartjuk

legfontosabbnak

meglévő adottságainkra alapozva. A szabad mozgásokon kívül a

- 67 torna szervezett formájával és a mindennapos rövid tornával fejlesztjük a gyermekek mozgását.

Feladataink: •

Biztosítsuk a gyermekek számára a mozgáshoz megfelelő helyet és eszközöket. Használjuk ki az óvoda lehetőségeit.

•

Tegyük lehetővé a gyermekeknek a természetben található minél több akadály legyőzését (fáramászás, csúszkálás, egyensúlyozás, különböző terepviszony bejárását).

•

A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítsük a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntés,

és az alkal-

mazkodó képesség, és akarati tulajdonságok erősödését. •

Mutassunk helyes mintát a tornagyakorlatok végzése során.

•

Használjuk az óvoda rendelkezésére álló mozgásfejlesztő eszközöket. (Ayres eszközök, tornaszerek)

•

A szabad mozgásokon kívül szervezett, irányított mozgással és mindennapos rövid tornával fejlesszük a gyermekek mozgását.

•

Iktassunk be speciális gyakorlatokat a zenés torna foglalkozások során (gerinc és lábboltozat erősítésére).

•

Törekedjünk arra, hogy a mozgás lehetőleg a szabadban történjen (sportpálya, udvar).

•

Segítsük a tornán, mozgásban, játékokon keresztül a közösségi és versenyszellem kialakulását.

•

Biztosítsuk az évszakokhoz kapcsolódó mozgáslehetőségek kihasználását (szánkózás, korcsolyázás stb.).

•

Törekedjünk a tehetséggondozásra, az egyéni képességek fejlesztésére.

•

Szervezzünk versenyeket óvodán belül és más óvodával a mozgásfejlettségben tehetséges gyermekek részére.

- 68 •

Biztosítsuk a tehetséges gyermekek számára a város óvodái részére szervezett sportprogramokon való részvételét (futóverseny, foci).

•

Sétákkal,

kirándulásokkal

biztosítsuk

a

gyermekek

szabad

mozgásának lehetőségét. •

Torna, mozgás, játékok során neveljük gyermekeinket arra, hogy figyeljenek egymásra és vigyázzanak testi épségükre.

•

Működjünk együtt a családdal a mozgás megszerettetésében.

Gyermeki tevékenységek: •

Fokozatosan megtanulják és begyakorolják a helyes irányokat, oldaliságot. Testrészeivel ismerkedik és azok funkcióival. Megnevezik a térirányokat, gyakorlataikban helyesen alkalmazzák.

•

A nagy mozgások során ugrándoznak, csúsznak, bújnak, másznak.

•

Szem-kéz, szem-láb koordinációs gyakorlatoknál célba dobnak, célba ugranak, ugróiskolát játszanak, ugróköteleznek, függő mozgásokat végeznek, fára másznak.

•

Az egyensúlyérzék fejlesztése közben hintázó, ringató, pörgő mozgásokat végeznek különböző eszközökkel és eszközökön.

•

Segítséggel vagy önállóan használják az AYRES terápia eszközeit.

•

A

finommotorika

fejlesztéséhez

szalagot,

botot,

labdákat

használnak. •

Állatok jellegzetes mozgását, hangját utánzó játékokat játszanak.

•

Közlekedési eszközöket jellemző mozdulatokkal és hangokkal utánoznak.

- 69 •

Időjárási viszonyokat kihasználva szánkóznak, csúszkálnak, pancsolnak, fűben hemperegnek.

•

Lehetőség szerint úsznak, táncolnak, szabadon és rendeltetés szerűen használják az udvari sporteszközöket.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: •

Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik.

•

Növekszik mozgástapasztalatuk, az egyensúlyozásban és ugrásban cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak.

•

Finomodik tér- és időbeni tájékozódó képességük.

•

Megszeretik és igénylik a mozgást.

•

Egyéni, csoportos, sor-váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával.

•

Megértik az egyszerű vezényszavakat.

•

Labdát vezetnek, célba dobnak, hajítanak.

•

A természetes járást ütemes járással váltakoztatják.

•

Ismernek járás-, futás-, rend-, gimnasztikai-, egyensúlyozó és tartásjavító gyakorlatokat, verseny- és szabályjátékokat, függéseket, labdajátékokat.

•

Fejlődik téri tájékozódásuk, növekszik állóképességük, önbizalmuk, feladattudatuk.

Kapcsolatok más nevelési területekkel: •

A gondozással, ezen belül az egészséges életmódra neveléssel van,

mert

a

rendszeres

torna

kedvezően

befolyásolja

az

egészséges szervezet növekedését, segíti a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növekedését.

- 70 •

A játékkal, mert a torna során ismerkednek meg szabály- és versenyjátékokkal, melyet később önállóan is alkalmazni tudnak. Kombinációs lehetőséget nyújt számukra.

•

A külső világ tevékeny megismerésére neveléssel, mert a szabadban végzett séták, kirándulások, játékok hatására a gyermekek mozgása összerendezetté, harmonikussá, megfelelő ritmusúvá válik.

2.2. Vers, mese Célunk: A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével,

helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés meg-

alapozása, a korosztálynak megfelelő irodalmi élménynyújtás, az irodalmi érdeklődés felkeltése, erkölcsi, etikai fejlődésének segítése. Ösztönözzük a gyermeket saját vers- és mesealkotásra, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálására.

Verseink, meséink tartalma szorosan összefügg a természeti jelenségek (évszakok, az ehhez kapcsolódó hagyományok, ünnepek) időbeni sorrendiségével. Meséink anyagát a magyar népmesekincs gazdag tárházából merítjük, a verseknél az értékes magyar gyermekirodalmi alkotásokra támaszkodunk elsősorban, de az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A bábozás, dramatizálás sokféle eszközének biztosításával lehetővé tesszük, hogy a gyermekek irodalmi élményeiket eljátszhassák. Az óvónők ünnepi, alkalmi bábozásaival és a bábszínházi

előadások

látogatásával

színesítjük a gyermekek irodalmi

élményeit. Fontosnak

tartjuk,

hogy

óvodánkban

minden

nap

meséljünk

a

gyermekeknek, hisz a mindennapos mesélés, a mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

- 71 Feladataink: •

A gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének megfelelő irodalmi alkotásokat válasszunk.

•

Rendszeresen mondjunk a gyermek tevékenységeihez illő mondókákat, verseket.

•

Kezdeményezzük,

hogy

otthon

is

verseljenek,

meséljenek

a

szülők a gyermekeknek. •

A beszoktatást segítsük ringatók, dúdolók, hintáztatók ... mondogatásával és a báb rendszeres használatával.

•

A délutáni pihenést mindig az óvodapedagógus, vagy egy nagycsoportos gyermek meséjével kezdjük.

•

Alakítsuk ki a gyermekekben a könyv szeretetét, megóvását és tiszteletét. (Kiskönyvtár kialakítása a csoportban.)

•

Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy saját szintjüknek, ismereteiknek, nyelvi kifejezőkészségüknek megfelelően meséljenek, hiszen a gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással, vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

•

Biztosítsuk az irodalmi élmény átéléséhez szükséges csendet, meghitt légkört.

•

Közvetítsünk a mesén, versen keresztül erkölcsi tartalmakat.

•

A mese, vers élményszerű előadásával segítsük a gyermek képzeletének fejlődését. Mesehallgatás közben a gyermek eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

•

Rendszeresen mondjunk a természettel kapcsolatos rövid elbeszéléseket, meséket, verseket, melyekkel a természet szeretetére nevelünk.

- 72 •

Teremtsünk lehetőséget a versek, mesék többszöri ismétlésére.

•

Irodalmi alkotásokon keresztül váltsunk ki pozitív érzelmeket a természet élőlényei és hazánk tájai iránt.

•

Biztosítsuk annak lehetőségét, hogy a gyermek a hallott meséket, verseket eljátszhassa. (báb, dramatizálás)

•

A tehetséges gyermekeknek adjunk lehetőséget önálló szereplésre az óvodai ünnepek alkalmával és az óvodások részére szervezett városi vers és mesemondó versenyen.

Gyermeki tevékenységek: •

Szívesen nézegetik a csoportban található vagy otthonról hozott színes leporellókat és könyveket, vigyáznak rá.

•

A képekről önállóan mesélnek, kérik a fenőtteket, hogy meséljen róla.

•

A tanult verseket, mondókákat ritmikus mozgással kísérik. (eltáncolják)

•

Ismert meséket, verseket bábozással, dramatizálással megelevenítik.

•

Tevékenységeiket

verssel,

mondókázással

kísérik

(öltözés,

vetkőzés, játék, rajzolás, építés...) •

A mesét figyelmesen, csendben hallgatják.

•

Otthonról állatokról, növényekről szóló könyveket hoznak.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: •

Megérzik az irodalmi alkotások hangzás- és hangulatvilágát, és költői képeit.

•

Van néhány kedvelt meséjük, azt el is tudják mesélni.

- 73 •

A meséket bábbal, dramatizálással, mozgással és/vagy ábrázolással megelevenítik.

Kapcsolatai más nevelési területekkel: •

Legszorosabb a kapcsolata az anyanyelvi neveléssel, mert az irodalmi élmény legfőbb hordozója, közvetítője maga a nyelv.

•

Szoros kapcsolata van a vizuális neveléssel, mert a gyermekek meseélményeiket, a mesehallgatás során megjelent belső képzeleti képeiket rajzaikban és egyéb vizuális munkáikban tudják a legjobban megjeleníteni.

•

A környezeti neveléssel, mert a természeti jelenségekről, állatokról, növényekről szóló versek, mesék

irodalmi anya-

gunk törzsanyagát képezik. 2.3. Ének, zene, énekes játékok Célunk: A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása. A zenei anyanyelv formálása, a magyar népdalkincs megismertetése.

Dalanyagunk gerincét a magyar népi gyermekdalok és mondókák alkotják.

A

gyermekek

spontaneitására

építve

a

nap

bármely

időszakában a különböző tevékenységeiket énekkel, a gyermekek zenei képességeit (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) fejlesztjük. Óvodásaink zenei ízlésvilágát, zenei kreativitásának alakítását, énekes népi játékokkal, és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások megismertetésével fejlesztjük. Mozgáskultúrájuk fejlődésében nagy jelentőséget tulajdonítunk a néptánc elemeire épülő körjátékoknak. Hetente 1 alkalommal kötött formában gyakoroljuk az énekes játékokat.

- 74 Feladataink: •

Fejlesszük

a

gyermek

hallását,

ritmusérzékét,

természeti

környezetünk hangjainak, zörejeinek, ritmikus váltakozásának megfigyelésével, utánzásával. •

Segítsük elő a gyermekek óvodai beszoktatását ölbeli játékokkal, élményt nyújtó, közös ének-zenei tevékenységekkel.

•

A zenei és dalanyag kiválasztásánál legyünk igényesek, építsük be az éneklést, a zenélést a mindennapi tevékenységbe.

•

Séták, kirándulások, játékok alkalmával a helyzethez illő énekeket, mondókákat kezdeményezzünk.

•

Énekeljünk népdalokat, tanítsunk népi játékokat és a néptánc alapjait, biztosítsuk ezzel a hagyományok továbbélését.

•

Fejlesszük a gyermekek téri tájékozódását, különböző népi gyermekjátékokkal.

•

Figyeltessük meg a gyermekek környezetében hallható hangokat és zörejeket.

•

Szervezzünk zeneiskolai látogatásokat a hangszerek, a zenekari muzsika megismertetésére.

•

Ismertessük meg a gyermekekkel néhány hangszer használatát, használtassuk a ritmushangszereket.

•

Állítsuk tudatosan az ének-zenei nevelést a mozgás- és beszédfejlesztés szolgálatába.

•

Fektessünk külön hangsúlyt a ritmika fejlesztésére, általa a helyes beszédritmus kialakítására.

•

Fejlesszük a kreativitást a mozgás zenére történő improvizáltatásával.

•

A zenei téren tehetséges gyermekeknek adjunk lehetőséget, hogy ünnepeinket egyéni ének és hangszerjátékukkal színesítsék.

- 75 •

Tekintsük feladatunknak az óvodai ének-zenei nevelés eredményes megvalósítása érdekében a zenei anyanyelv kialakítását.

•

A felnőtt minta utánzásában az éneklés, zenélés váljék részévé a gyermekek mindennapi tevékenységében.

•

A zenei nevelésübk során keltsük fel a gyermekek zenei érdeklődését, formáljuk zenei ízlésüket, formáljuk esztétikai fogékonyságukat.

•

A zenehallgatás anyag megválasztásánál vegyük figyelembe a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hova tartozását.

Gyermeki tevékenységek: •

A nap bármely szakában bátran énekelnek, mondókáznak ismert és önmaguk által kitalált dallamokat, szövegeket, a hozzájuk tartozó mozgással kísérve.

•

Gyakorolják

az

egyenletes

lüktetést

mozgással,

tapssal,

hangszerrel, egyéb eszközzel (kövek, botok). •

Ritmusmotívumokat kísérnek mozgással, tapssal, ORFF hangszerekkel. A zörejt a zenei hangtól elkülönítik, sokféle hangszert ismernek. Megkülönböztetik, majd utánozzák az előénekelt dallamrészeket, ritmus- és dallammotívumokat, hangerőt, hangszint, hangmagasságot.

•

Ismert dallamok éneklésével gyakorolják a halk-hangos, magas-mély hangokat.

•

Gyakorolják a néptánc alapelemeit.

•

Szívesen bekapcsolódnak dalos játékokba, maguk is kezdeményeznek népi gyermekjátékokat.

•

Zenét hallgatnak, a muzsika érzelmeket kelt bennük, leköti érdeklődésüket, mozgást improvizálnak.

- 76 •

Séták, kirándulások során hallgatják a természet hangjait (madárcsicsergés, patakcsörgedezés, lombok suhogása...)

a

környezet egyéb zörejeit (autók hangja, harangozás ...) és utánozzák azokat.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: •

A gyermekek képesek önállóan, tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni.

•

Felismerik a magas és mély éneklés közötti különbséget és maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, képesek ezt térben mutatni.

•

Tisztán énekelnek vissza változatos dallammotívumokat csoportosan és egyénileg is.

•

Felismerik a halk-hangos közötti különbségeket, tudnak halkan és hangosan énekelni, tapsolni, beszélni.

•

Dallamot képesek felismerni dúdolásról, hangszerről, motívumokról. Tudnak dallammotívumot jelre elbújtatni.

•

Képesek a természet, a környezet hangjainak és zörejeinek, különböző hangszíneinek finom eltéréseit megkülönböztetni.

•

Az egyenletes lüktetést megkülönböztetik a dal ritmusától.

•

Mondókák, dalok ritmusában felismerik a szünetet, betartják és mozgással érzékeltetik.

•

Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak.

•

Képesek egyensúlyváltást kívánó mozgásokra és térformák kialakítására. Egyszerű, játékos táncmozgásokat esztétikusan, örömmel végeznek.

•

Ütőhangszereket használnak, lüktetést, hangsúlyt, motívumot kiemelnek vele.

- 77 •

Kitalálnak

dalokat,

egyszerű

játékos

mozdulatokat,

játék

nélküli dalokhoz, egyszerű mozdulatokat. •

A bemutatott élőzenét, a magyar és más népek dalait figyelmesen hallgatják.

Kapcsolatok más nevelési területekkel: •

Kapcsolata a közösségi neveléssel van, mert az együtténeklés,

mondókázgatás,

mozgás,

pozitívan

hat

az

érzelmekre,

erősíti a közösséghez tartozás tudatát, és megalapozza az együttlét társas örömét. •

Mozgással, mert mindkét nevelési terület elősegíti a helyes testtartás, a harmonikus érzés, a helyes légzés, az egyenletes lüktetés és ritmus kialakulását. A gyermekek énekét változatos mozgásformák kísérik, melyeket a mozgás során sajátítanak el.

•

A neveléssel, mert a ritmusversek, mondókák mindkét nevelési területen megjelennek.

2.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka Célunk: A gyermek személyiség fejlesztése a képalakítással, az ábrázolás különböző fajtáival, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés eszközeivel. A gyermek alkotásokkal a belső képek gazdagítása, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. Környező

világunk

szín

és

formavilágának

megismertetésével

inspiráljuk a gyermekeket az ábrázoló tevékenységekre. A természetből vett anyagok alkalmazását elsődleges fontosságúnak tartjuk. Megismertetjük a gyermekeket a különféle ábrázolási technikákkal fő hangsúlyt a népi kismesterségek alapvető elemeinek alkalmazására helyezzük.

- 78 Nálunk az ábrázolás nemcsak teremben végzett tevékenység, hanem a szabadban a gyermekek által talált eszközökkel és anyagokkal bárhol megvalósítható.

Feladataink: •

Biztosítjuk egész nap folyamán a különböző anyagokkal, eszközökkel való tevékenykedést.

•

Olyan tárgyi, hangulati feltételrendszert teremtsünk, amely fejleszti a gyermekek képi gondolkodását.

•

Biztosítsunk élményeket, juttassuk a gyermeket az alkotás örömének átéléséhez.

•

Ismertessük meg a gyermekeket a természetben található anyagok felhasználását az ábrázolásban (bot, kavics, fűszál, növényszár, levél...).

•

Legyünk igényesek a környezet formálásában, törekedjünk a természetes, jó minőségű anyagok használatára.

•

Láttassuk meg a természet szépségét, sokszínűségét és biztosítsuk annak lehetőségét, hogy a gyermek az adott környezetben ábrázolhassa.

•

Használjuk fel a gyermekmunkákat a szülők részére rendezett kiállításon való bemutatásra és a környezet szépítésére.

•

Mutassuk a gyermekeknek sokféle technikát és biztosítsunk lehetőséget ezek szabad gyakorlásához. (ceruzafogás, ecsetkezelés, vágás)

•

Gyűjtsük és értékeljük a gyermekmunkákat, a gyermek fejlődésének megállapítása céljából.

•

Ismertessük meg a gyermekeket az egyszerűbb bábok készítésének technikájával.

- 79 •

Keltsük fel a gyermekek tevékenységi vágyát, biztosítsuk élményeik, fantáziájuk és megfigyeléseik képi és térbeli megjelenítésének sokféle lehetőségét.

•

Juttassuk a gyermekeket az alkotás öröméhez.

•

A tehetséges gyermekeknek rendezzünk kiállítást, és irányítsuk abba az iskolába, ahol kiemelten foglalkoznak ezzel a területtel.

•

Alakítsuk ki a gyermekekben az igényt az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Gyermeki tevékenységek: •

Firkálnak, rajzolnak kezdetben nagyobb, majd egyre kisebb felületeken is (papíron, táblán, homokban, hóban, aszfalton).

•

Nyomatokat

készítenek

levél,

gyümölcs,

parafa,

kavics

és

egyéb eszközök felhasználásával. •

Festenek ujjal, majd ecsettel levelekkel, virágszirmokkal. Használják az alapszíneket, később a színárnyalatokat. Keverik a színeket.

•

Képeket készítenek festéssel, rajzolással papírra és textilre ragasztással, karcolással, nyomattal.

•

Papírt tépnek, különböző anyagokat vágnak, ragasztanak.

•

Építenek kockából, csoportszoba eszközeiből, bútoraiból, homokból, jégből, hóból.

•

Gyurmáznak, agyagoznak elkészült munkáikkal díszítik környezetüket, bővítik a csoport játékkészletét.

•

Természetes anyagokat használva készítenek bábokat, ajándékokat, barkácsolnak játékukban felhasználható eszközöket.

- 80 •

Gyakorolják a népi kismesterségeket (agyagoznak, bőröznek, fonnak, szőnek, tojást festenek, mézeskalácsot sütnek és díszítenek, batikolnak, kékfestéssel, népi motívumokkal díszítenek, gyöngyöt fűznek, varrnak).

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: •

A gyermekek képalkotása, színhasználata változatos, elképzeléseiket, élményeiket önállóan megjelenítik.

•

Emberábrázolásuk differenciált, hangsúlyozzák a megkülönböztető jegyeket. Egyszerűbb mozgásokat ábrázolnak.

•

Elképzeléseik és megfigyeléseik alapján formákat mintáznak.

•

Önállóan alkalmazzák a megismert technikákat.

•

Képesek a díszítőelemeket ritmikusan, szabály szerint váltogatni.

•

Szépérzékük alakulóban van, ez kihat a környezetük iránti igényességükre.

•

Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket.

•

Alkotásaikban a természet szín és formavilágát megjelenítik.

Kapcsolatai más területekkel: •

A környező világ megismerésével van kapcsolatban, mert a gyermekek közvetlen benyomásait és ismereteit környezetében szerzi, melyeket vizuálisan megjelenít.

•

Irodalmi neveléssel, mert irodalmi élményei hatására kialakult belső képvilágot ábrázoló tevékenységeikben jelenítik meg.

- 81 2.5. Munka jellegű tevékenységek Célunk: Munkavégzés által a gyermekek társas kapcsolatának, a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének a munkavégzéshez szükséges attitüdök és képességek, készségek, tulajdonságok – kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, alakítása.

A

gyermek

az

önként

vállalt

aktív

tevékenységet

örömmel és szívesen végezze.

A gyermeki személyiség fejlesztésének fontos eszköze óvodánkban a munkatevékenység. Ezek egyrészt a gyermek saját ellátása érdekében végzett munkákra, másrészt a csoport (óvoda) érdekében

végzett tevékenységekben valósulnak meg. Az önkiszolgálás

feladatait étkezésnél, öltözésnél, játéknál a gyermekek óvodába lépésüktől fogva folyamatosan gyakorolják. Később előtérbe kerül a társakért, a közösségért végzett munkavégzés. Ezek a következők óvodánkban: naposi teendők, vagy egyéb munkák: kisebb

megbízatások

kiskert

gondozás,

tartása,

teljesítése, udvarunk

csoportszoba,

és

játékok

haletetés, az

óvoda

akváriumgondozás,

környékének

rendezettségének

rendben

biztosítása,

közös gyümölcsszüretek és azok feldolgozása. Arra törekszünk, hogy

ezek

önként

vállalt

játékos

tevékenységei

legyenek

a

gyermekeknek. Az óvodáért végzett munkába a szülők bekapcsolódását is fontosnak tartjuk.

Feladataink: •

Biztosítsuk a környezet védelmével, gondozásával kapcsolatos munkalehetőségeket

(veteményeskert,

virágágyások,

kisálla-

tok, élőnövények gondozása). •

Hívjuk fel a gyermekek figyelmét a környezetünk érdekében végzett munkák fontosságára és jelentőségére.

•

Biztosítsuk a munkához szükséges optimális helyet és eszközöket.

- 82 •

Teremtsünk lehetőséget a differenciált önálló és csoportos munkavégzésre.

•

Mutassuk be a munka folyamatát, egyszerű kivitelezését, a helyes célszerű eszközhasználatot a gyermekeknek. Szoktassuk őket az eszközök rendben tartására.

•

A munkafolyamatok bemutatásánál és a mennyiségénél tartsuk szem előtt a fokozatosságot.

•

Törekedjünk a munkafolyamat állandóságára, folyamatosságára és befejezésére.

•

Tegyük lehetővé, hogy a gyermekek önállóan is kezdeményezzenek munkát, teremtsünk meg az önálló munkavégzés lehetőségét.

•

Az önállóság mellett fejlesszük a gyermek kitartását, a felelősségét, és céltudatosságát.

•

Alakítsuk a munkakészséget és a szokásokat.

•

Támaszkodjunk a munka játékkal megegyező sajátosságaira.

•

Olyan munkát bízzunk a gyermekekre, amelyek elvégzésére megerőltetés nélkül képesek.

•

Végezzenek munkát a közösségért, hiszen ez a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

•

Kapjon a gyermeki munka az óvodapedagógustól konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést.

•

Igyekezzünk elérni, hogy a gátlásos, visszahúzódó gyermekek is részt vegyenek közös tevékenységekben.

•

Hívjuk fel a szülők figyelmét a munka értékelésének fontosságára. Segítsük a szülőket, hogy vegyék komolyan és tartsák tiszteletben gyermekeik munkáját, legyenek segítségükre szükség esetén - annak elvégzésében.

- 83 •

Igyekezzünk elérni, hogy minden család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos teendők elvégzésére.

•

4-5 éves kortól vezessük be a csoportba a naposságot.

•

Folyamatosan jelöljük ki - a gyermekekkel közösen - az aznapi naposokat.

•

Ügyeljünk arra, hogy mindenki sorra kerüljön, de a feladatot ne erőltesse.

•

Ismertessük

a

naposi

teendőket.

Teherbírásukat

meghaladó

feladatokat ne adjunk.

Gyermeki tevékenységek: Naposi és egyéb munkák: •

Naposként felteszik az asztalterítőket, kiosztják az étkezéshez szükséges eszközöket.

•

Étkezés után leszedik az asztalról a terítéket.

•

Papírszalvétát hajtogatnak.

•

Söprögetnek, nedves ruhával feltörlik a kilöttyent vizet.

•

Játékelrakásnál esztétikusan elhelyezik a tárgyakat.

•

Segítenek a foglalkozáshoz szükséges eszközök kiosztásában.

•

Fogkrémet osztanak a fogmosáshoz.

•

Észreveszik, hogy csöpög a csap és elzárják.

•

Szólnak, ha bármilyen meghibásodást vesznek észre.

•

Csoportszobát rendeznek, díszítenek.

•

Udvari babaszobát berendezik, rendben tartják.

•

Környezetüket rendben tartják, ügyelnek rá.

•

Állatokat, növényeket gondoznak. Lásd a környezeti nevelésnél!

- 84 Alkalmi megbízások teljesítése: •

Csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkákat végeznek (ünnepi

készülődés,

díszítés,

teremrendezés,

meglepetések

készítése). •

Segítenek felnőtteknek.

•

Takarítási munkákba besegítenek (nagytakarítás és a babaszobában havonta).

•

Kerti munkákat végeznek kiskertben, veteményeskertben, virágágyásban, betakarítás, feldolgozás.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: •

Önállóan képesek a naposi munka minden fázisának elvégzésére.

•

Képesek a feladatok egymás közötti megosztására, kooperálásra.

•

Naposságtól

függetlenül

szívesen

vállalkoznak

környezetük

rendjének, tisztaságának helyreállításában való közreműködésre. •

Kialakul bennük a gyermekméretű munkaeszközök cél - és rendeltetésszerű használatának képessége.

•

Képesek a megkezdett feladat végig vitelére, befejezésére.

•

Örömet okoz számukra a sikeresen elvégzett munka.

•

Szívesen vállalkoznak alkalmi megbízatásokra nemcsak saját csoportjukban és nemcsak saját óvónőjük kérésére, de az óvoda -általuk ismert- más dolgozóinak kérésére is.

- 85 -

Kapcsolata más nevelési területekkel: •

Elsősorban a mozgáshoz kapcsolható. A munkavégzés során a nagy és finommozgások fejlesztésére nyílik sok lehetőség. A munka során a gyermekek mozgása összerendezetté válik.

•

Az anyanyelvi nevelés szempontjából is fontos a munka és a munka jellegű játékos tevékenység. A cselkevés során új szavakat, mozgásformák nevét ismerik meg, melyek beépülnek az aktív illetve passzív szókincsükbe.

•

A környező világ megismerésével, mert a munkafolyamatok ismétlődő elvégzése során új környezeti és benne matematikai ismeretekhez jut. Fejlődik észlelése, téri tájékozódása.

•

Szoros kapcsolata van a közösségi neveléssel, mert a közösen és a közösségért végzett tevékenységek segítik a társas kapcsolatok

kialakulását,

képessé

teszik

a

gyermekeket

az

együttműködésre, kooperálásra. 2.6. Tanulás Célunk:

Elsődleges

célunk

az óvodás gyermek kompetenciáinak

fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességeik fejlesztése. Az óvodapedagógus a gyermek tanulását támogató környezet megteremtése, melynek során a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire épít.

A tanulás tevékenységekben valósuljon meg, legyen utánzásos, spontán tevékenység, így járulva hozzá a teljes személyiség fejlődésének, fejlesztésének támogatásához. Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán játékos tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre,

hanem

az

egész

nap

folyamán

adódó

helyzetekben,

természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvo-

- 86 dapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. Óvodánkban

a

tanulás

fő

formája

a

természetes

környezetben

szerzett közvetlen tapasztalatszerzés.

Feladataink: •

Az óvoda valamennyi alkalmazottja nyújtson példát a gyermekek utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulásához, a szokások kialakításához.

•

Játékban fejlesszük a gyermek értelmi képességeit (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás), ezáltal adjunk lehetőséget a cselekvéses tanulásra.

•

Elégítsük ki a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését, kérdéseire válaszoljunk, válaszait mindig hallgassuk meg.

•

Kínáljunk lehetőséget a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömeit, erősítsük kreativitását.

•

Biztosítsunk a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységeket.

•

Fejlesszük a gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladattudatát.

•

Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtunk segítséget, amelyben a gyermek saját teljesítőképességét megismerheti, a tapasztalatszerzés, felfedezés az óvodapedagógus által irányított legyen.

•

Adjunk lehetőséget a gyakorlati problémamegoldás megtapasztalására.

•

Személyre szabott pozitív értékeléssel segítsük elő a gyermek személyiségének kibontakozását a tanulás irányítása során.

- 87 Az életkori jellemzők ismeretében és az egyéni eltérések figyelembevételével az óvodapedagógus döntésétől függ - a szabad játékot kivéve - a kezdeményezett tevékenységek formáinak megválasztása. A gyermekek a tevékenységeket a következő szervezeti formában végzik: •

egyénileg

•

mikrocsoportban

•

csoport egészére kiterjedően

A tanulás keretei: gyermeki tevékenységek Életkor

kötött

3-4

mozgásfejlesztés (torna)

kötetlen külső világ tevékeny megismerése

kötött vagy kötetlen vers-mese

ének-zene, énekes játék rajzolás, mintázás, kézi munka 4-5

mozgásfejlesztés

rajzolás, mintázás, kézi munka

külső világ tevékeny megismerése vers-mese ének-zene, énekes játék

5-7

mozgásfejlesztés ének-zene, énekes játék

külső világ tevékeny megismerése ének-zene, énekes játék rajzolás, mintázás, kézi munka

- 88 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére •

Tudjanak önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján.

•

Alakuljon feladattudatuk.

•

Ismerjék saját értékeiket.

•

Legyenek önálló a begyakorolt feladatok megoldásában.

•

Végezzenek önálló megfigyeléseket, ismerjék fel a jelenségeket változásukban is.

•

Fedezzenek fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.

•

Törekedjenek többféle megoldás keresésére.

•

Szándékos figyelmük tartalma érje el a 10-15 percet.

•

Legyenek képesek gondolataikat érthetően szavakba, mondatokba foglalni.

•

Különítsék el a mese és a valóság elemeit.

- 89 -

V. AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

1. Az óvodába lépés feltételei: •

Harmadik életév betöltése.

•

Alapvető életkornak megfelelő szokások kialakultsága: - a szobatisztaság - kommunikációs készség - önálló mozgáskészség területén.

A gyermekek felvételét a mindenkori tanügyigazgatási feladatoknak megfelelően végezzük. A felvétel rendjét óvodánk Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.

2. Az iskolába lépés feltételei: • A hatodik életév betöltése május 31-ig. • Szülők kérelmére a hatodik életév betöltése december 31-ig. • Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése. A gyermek belső érése, valamint a családi és óvodai nevelés hatására éri el az óvodáskor végére az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Fő feladatunknak tartjuk, hogy a gyermek egyéni fejlettségének szempontjából legoptimálisabb időben kezdje el az iskolai életet. Pedagógiailag mindazon jellemzők meglétét értjük az iskolába lépés feltételén, melyek az óvodáskor végére a fejlődés jellemzőiként jelennek meg programunkban: •

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.

- 90 Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. •

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: •

Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama: a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

•

•

Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.

•

A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

az

Az egészségesen fejlődő gyermek: •

Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni: minden szófajt használ: különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot: tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek): végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

•

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat: ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait: ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat,

- 91 azok gondozását és védelmét: felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek: elemi menynyiségi ismeretei vannak. •

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: •

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni: késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

•

Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésben, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg: kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

•

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

A gyermek tanköteles korba lépésekor a gyermek fejlettségével kapcsolatban óvodai szakvéleményt állítunk ki. A gyermek beiskolázására a csoportban dolgozó óvónők - szülői egyetértéssel - tesznek javaslatot.

3. Az óvodai elhelyezés megszűnése Az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozást, és a szülők fellebbezési jogának módját az SZMSZ

tartalmazza.

- 92 -

VI. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

1. Gyermekvédelmi feladataink Az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészítve óvja, védi, szocializálja a gyermeket. Pedagógiai eszközökkel feltáró, megelőző és a káros hatásokat ellensúlyozó munkát végzünk. Veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Hátrányos

helyzet:

a

szükségletek

kielégítése

korláto-

zott, de a gyermek fejlődése nem veszélyeztetett.

A nevelőtestület feladatai a gyermekvédelem területén: - Elősegítjük a veszélyeztetett, és hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését. - Óvodába lépés előtt ismerjük meg a gyermek otthoni környezetét. - Tájékozódjunk a család neveléssel kapcsolatos szokásairól. - Biztosítsuk a gyermeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén tegyünk jogorvoslatot védő-óvó intézkedésekre. - Segítsük az új óvodások beilleszkedését. - A hátrányos helyzet okozta tüneteket, problémákat felismerve szükség esetén szakember segítségét kérjük. - A feltáró munka után készítsünk tervet az indulási hátrányok kompenzálására.

- 93 - Figyeljük folyamatosan a gyermek gondozottságát, viselkedését, magatartásbeli változásait. - Szülőkkel való kapcsolattartásunkat jellemezze a segítőkészség, empátia. - Részt veszünk az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában. - A család szociális és anyagi helyzetének megfelelő támogatásokat javasoljunk. - Kísérjük figyelemmel a rendszeres óvodalátogatást, jelezzük a tartós hiányzást. - Tartsunk jó kapcsolatot a gyermekvédelmi szervekkel. A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelős végzi. Az intézményvezető felelőssége egyértelmű. A gyermekvédelmi felelősnek az intézményvezetőhöz kell fordulnia, ha valamilyen intézkedést tart szükségesnek.

A gyermekvédelmi felelős feladatai: - A nevelési év elején a gyermekvédelmi munkaprogram megtervezése. - A gyermekvédelmi esetek feltérképezése. - A feladatok koordinálása. - A gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartások vezetése, erről illetékeseknek adatszolgáltatás. - Környezettanulmány

készítése

(felkérésre)

a

térítési

díj megállapításához. - A szociális étkezési támogatás megállapítása az önkormányzat rendelete alapján az óvodavezetővel közösen. - A szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi felelős fogadóórájáról.

(A

gyermekvédelmi

tartózkodásának tartalmazza.)

és

felelős

fogadóórájának

nevét,

idejét

a

óvodában házirend

- 94 - Minden évben egy alkalommal beszámoló a gyermekvédelmi munkáról. - Kapcsolattartás a helyi gyermekvédelmi szervekkel: Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő intézmények, Városi Gyámhivatal, Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály, Országos Gyermekvédő Liga Szombathelyi Szervezete. - Részvétel

az

programban.

egészségnevelési A

gyermekek

és

kábítószer

életkoruknak,

ellenes

fejlettségi

szintjüknek megfelelő tájékoztatása a veszélyforrásokról, az elvárható magatartásformákról. - Jogszabály változások figyelemmel kísérése. - Városi szinten szervezett gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos továbbképzéseken való részvétel.

- 95 -

2. Speciális szolgáltatásaink Nevelési időben szervezett szolgáltatások: 2.1. Angol nyelv az óvodában Célja: hiszen

Az angol nyelv ismerete minden ember számára fontos, a

világ

nemzetközileg

elfogadott,

hivatalos

nyelve.

Óvodánkban az angol nyelvvel való ismerkedés a Helen Doron Early English módszer segítségével történik. A módszer lényege: •

Játszóházi körülményeket teremtünk, az ismeretek feldolgozása nagyon játékos módon történik.

•

Csak angolul beszélünk a foglalkozások alatt.

•

Naponta kétszer hallgatjuk meg a témákhoz kapcsolódó zenei anyagot, amelyek nagyon fülbemászóak, könnyen dúdolhatóak, énekelhetők.

•

A gyerekek minden jó megnyilvánulását nagyon megdicsérjük.

A

foglalkozásokat

jelenleg

a

hatályos

Közgyűlési

határozat

alapján végezzük óvodánkban, melyeket a képzést elvégző óvodapedagógusunk vezeti. 2.2. Német nyelvtanfolyam Célja: A magyartól eltérő idegen hangzás megismerése; az idegen nyelv nyelvezetének, zenéjének, intanációjának megfigyelése; a német nyelvhez pozitív beállítódás kialakítása; az életkornak megfelelő szókincs létrehozása, megszilárdulása; a német nyelvterület hagyományainak megismerése. Óvodánk földrajzi fekvése, a német nyelvterület közelsége miatt a gyermekek szülői igénylik a német nyelv oktatás óvodai megszervezését.

- 96 A tanfolyamot óvodánkban dolgozó, a gyermekek által ismert, középfokú nyelvvizsgával rendelkező óvodapedagógus vezeti. A német nyelv oktatásánál alapvető szempont, hogy a gyermek játékos kedvére, nagyfokú aktivitására kell építeni. Az egyes témakörök tanításánál sokszori, de változatos ismétlésre van szükség.

Ebben

az

életkorban

a

beszéd

az

egyetlen

eszköz,

amellyel céljainkat megvalósíthatjuk. A tanfolyam zárásaként a szülők részére bemutató foglalkozásra kerül sor. 2.3. Úszás Célja: A vízhez szoktatás, a vízben való mozgás az úszás mozgáselemeinek elsajátítása. Biztos, célszerű mozgás, otthonos viselkedés a vízben. A gyermekek edzettségének elősegítése. Tanfolyam jelleggel, térítés ellenében szervezett tevékenység, melyet

a

közeli

iskola

tanuszodájában

bonyolítunk

le.

Az

úszásoktatás óvodánkban 4-5 éves kortól meghatározott feltételek

megléte

esetén

választható. A gyermekekkel úszásoktatók

foglalkoznak kiscsoportos formában, az óvodapedagógus jelenlétében. Az egészséges életvitel, a mozgás és a testi nevelés kiegészítő eleme, ezért tartjuk elképzelhetőnek nevelési időn belüli lebonyolítását.

- 97 -

VII. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÉBIZTOSÍTÁS RENDSZERE ÓVODÁNKBAN

1. Óvodánk szervezeti felépítése, érdekérvényesítés 1.1. Óvodánk szervezeti felépítése

Fenntartó

Óvodavezető

Nevelőtestület

Minőségfejlesztő csoport

Közalkalmazotti képviselő

Szakmai munkaközösség Szülői szervezet

Óvodapedagógus

Dajka

Óvodapedagógus

Dajka

Óvodatitkár

Óvodapedagógus

Dajka

Mosónő

Óvodapedagógus Óvodapedagógus

Karbantartó

- 98 Az óvodavezetőség, a szakmai munkaközösség, a nevelőtestület és a szülői szervezet feladatait, jogait és kapcsolattartás formáit az SZMSZ tartalmazza. 1.2. Érdekegyeztetési, érdekvédelmi szervezetek A gyermekek jogainak védelme A gyermek jogait elsősorban szülője illetve más törvényes képviselője

védi.

alapelv,

az

A

gyermeki

egész

óvodai

jogok

védelme

kollektíva

óvodánkban

feladata.

kiemelt

Amennyiben

a

gyermek családi nevelése vagy a szülők bánásmódja veszélyezteti a gyermek testi-lelki egészségét, illetve jogait, az óvoda köteles a gyermek érdekében eljárást kezdeményezni. A szülői érdekérvényesítés szerve az óvodában működő Szülői Szervezet. (SZMSZ 19-20. oldal) Óvodai alkalmazottak érdekérvényesítése Az óvoda közalkalmazottainak érdekeit a közalkalmazotti képviselő képviseli. Részvételi joggal rendelkezik az óvoda vezetőségében a közalkalmazottak nevében. Együttdöntési joga van: •

Jóléti, célú pénzeszközök felhasználása.

•

Ilyen jellegű intézmény hasznosítása.

Véleményezési joga van a munkáltató döntése előtt: •

Gazdálkodásból származó bevétel felhasználásának tervezetéről.

•

Belső szabályzatok tervezetéről.

•

Közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedésekről.

•

Korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban.

•

Továbbképzéssel összefüggő tervekről.

•

Munkarend kialakításáról az éves szabadságolási tervről.

- 99 Joga van: A közalkalmazotti szabályzat elkészítéséhez. Jogai gyakorlása során nyilvántartásokba betekinteni. Tervezett intézkedésekkel kapcsolatban 15 napon belül állást foglalni.

2. Óvodánk ellenőrzési, mérési, értékelési minőségbiztosítási rendszere 2.1. Ellenőrzés Célja: A helyi nevelési programban megfogalmazott cél és feladatrendszer nyomon követése. Alapelvek: -

Tárgyilagos

-

Szakmailag megalapozott

-

Alapos, pontos

-

Tervszerű, folyamatos (kapcsolódik a pedagógiai programhoz, munkatervhez)

Ellenőrzésre jogosultak köre Óvodavezető: pedagógia munka egészére, az intézmény teljes

működésére

vonatkozóan

teljeskörű

ellenőrzési

joggal

bír. Az óvodavezető távollétében intézkedésre jogosult megbízott óvodapedagógus: az óvodavezető távollétében a pedagógiai munka és szervezet működésére vonatkozóan teljeskörű ellenőrzési joggal bír. Munkaközösség-vezető: az adott nevelési területen jogosult a munkaközösség által képviselt ellenőrzést végezni. Minőségi

fejlesztő

csoport

tagjai:

intézkedési

tervek

végrehajtásának ellenőrzésére jogosult. Az ellenőrzések előre ütemezetten, illetve spontán, alkalomszerűen történnek. (tájékozódó, tematikus, visszatérő látogatások) Az ellenőrzések tapasztalatainak megbeszélése az érin-

- 100 tettek részvételével történik. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell. A pedagógiai munka ellenőrzésének iránya: 1.

Pedagógiai dokumentumok ellenőrzése Szempontjai: - A célok és feladatok a gyermekek fejlettségi szintjére alapozottak-e. - A tevékenységek megfelelnek-e a gyermekek életkori sajátosságainak. - A képesség – készségfejlesztés az életkori sajátosságokra épül-e. - A csoport neveltségi szintjének tervezése reális-e. - A gyermekek fejlődését rögzítő dokumentumok naprakész vezetése.

2.

Gyakorlati munka ellenőrzése Szempontjai: - H.N.P. követelményeknek, alapelveinek érvényesülése. - Egyéni módszertani gazdagság - A gyermek egyéni és a gyermekcsoport általános fejlettsége.

Az ellenőrzések konkrét témáját, területeit, idejét az éves munkatervben határozzuk meg. Az óvoda működésével kapcsolatos egyéb (gazdasági, ügyviteli, egészségügyi, munkabiztonsági, stb.) ellenőrzésének rendje az SZMSZ-ben van rögzítve. 2.2. Mérés Célja:

A gyermek egyéni fejlettségi szintjének meghatározá-

sa. A gyermekcsoport fejlettségének meghatározása.

- 101 Az alkalmazott nevelési eljárások hatékonyságának mérése.

Alapelvei: - A gyermek életkori sajátosságának megfelelő mérőeszközök használata. - A gyermek megszokott környezetében történjen. - Rendszeresség. - A mérés eredményeinek hivatali titokként való kezelése. A mérésben résztvevők: - A csoportban dolgozó óvodapedagógusok. - Minőségi fejlesztő csoport tagjai. Módszerei: - Megfigyelés, feljegyzések - Felmérőlapok - Gyermekmunkák gyűjtése, elemzése A gyermek óvodába lépésekor személyi adatlapján rögzítjük az óvodáskor előtti fejlődésének, és szociokulturális hátterének jellemzőit. A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése személyiségi lapokon történik. (… melléklet) Ennek meghatározott időpontjai: - Óvodába lépés (bemenet) - Nevelési évek folyamán meghatározott időközökben (félévente) - Iskolába lépés előtt (kimenet) A gyermekkel kapcsolatos folyamatos megfigyelések tapasztalatait a csoportnaplóban név szerinti feljegyzésekben rögzítjük. Ennek alapja a gyermek játékának, tevékenységének folyamatos

- 102 megfigyeléséből származó információk (gyermekrajzok, alkalmazott feladatlapok). A

személyiségi

lapokat

a

csoportnapló

feljegyzései

alapján

töltjük ki. A gyermek iskolaérettséggel kapcsolatos fejlettségéről egyénenkénti részletes tájékoztatást adunk a szülők részére iskolába lépés előtt a fejlettségmérő lapok alapján. Az intézmény működésére, a partnerek igény- és elégedettségére vonatkozó méréseket minőségfejlesztési rendszerünk tartalmazza. A mérések eredményeit a csoportnaplóban és a személyiséglapokon és a minőségügyi naplóban dokumentáljuk. A dokumentumok hozzáférhetők a kijelölt személyek részére és hivatalos adatszolgáltatás céljára. 2.3. Értékelés Célja: A helyi nevelési programban megfogalmazott célok összevetése az óvoda működésének eredményeivel. Alapelvek: - Szakmailag megalapozott, empatikus, pozitívumokra épülő legyen. - Biztosítsa az önértékelés és kölcsönös kommunikáció lehetőségét. - Személyre szóló, fejlesztő szándékú legyen. Értékelésre jogosultak köre Óvodavezető: a pedagógiai munka színvonalának, minőségének megítélésére, illetve az intézmény működésének, a feladatok megvalósításának, az elért eredmények értékelésére. Csoportban dolgozó óvónők: a gyermek egyéni fejlettségére, illetve a gyermekcsoport általános fejlettségére vonatkozó értékelésre.

- 103 Munkaközösség-vezető:

az

általa

vezetett

munkaközösség

eredményeinek éves beszámoló értékelésére. Minőségfejlesztő csoport tagjai: a nyitott és irányított önértékelés adatainak alapján az óvoda működésével kapcsolatos értékelésre. Az értékelés területei - Gyermekek, gyermekcsoport: az értékelés alapját képezik a

személyiségi

lapok,

csoportnapló

feljegyzései,

a

gyermekek munkái (rajzok, feladatlapok). - Nevelési, tanulási folyamat: csoportok dokumentációi, ellenőrzések

eredményei,

év

végi

óvónői

önértékelés,

vezetői értékelés alapján. - Helyi nevelési program cél- és feladatrendszerének megvalósulása. Formatív-, informatív felmérések, illetve az éves kitűzött célok és feladatok viszonyítása alapján éves beszámoló értékelésben. Ezen felül a felülvizsgálat időszakában (4 évente), meghatározott szempontok alapján. - Óvodánk működésének értékelése: évente a vezető óvónő összegző jelentést készít, melynek része a munkatársak önértékelése és a minőségfejlesztő csoport által készített beszámoló értékelés. Négyévente a minőségfejlesztő csoport vezetésével irányított önértékelést végzünk az óvoda teljes működésének vizsgálatára, mely kiegészül az évente végzett igény és elégedettség mérés eredményeivel. Az értékelés típusa: - Diagnosztikus értékelés: a gyermek óvodába lépésekor, a gyermek fejlettségét diagnosztizáljuk (anamnézis bemenetkor)

- 104 - Formatív értékelés: a gyermek fejlődését nyomonkövető értékelést az óvodában töltött évek alatt folyamatosan végezzük. - Szummatív értéklés: összegző, lezáró értékelés, melyet évvégén, és az iskolába lépés előtt (kimenet) végzünk. Az értékelés dokumentálása Az

érintettekkel

történő

megbeszélésről

jegyzőkönyv

készül,

mely az óvoda irattárában kerül elhelyezésre. Az éves értékelő beszámolójelentés meg,

egy

egy

példányát

példányát

az

a fenntartó részére küldjük iktatóban

helyezzük

el.

- 105 -

Óvodánk ellenőrzési, értékelési, mérési rendszere Időszak

Célterület Bemenet

Gyermekek

Szintfelmérés ről,

Nevelés folya- Kimenet

tékelést

mán

végző

Gyermekek fej- Iskolaérett-

Csoportok

egyéni lődésének

fejlettség-

Mérést,

fo- ségi

lyamatos

be-

a

köz

Adatlapok, személyiségi lapok, megfi-

szocio- nyomonkövetése számoló

háttérről

tanulási

szűrés, óvónői

értékelő

kulturális

Nevelési-

ér- Módszer, esz-

gyelések

szülők

részére

Tervezés fo-

Módszervariá-

Pedagógiai

Minőségi

Önértékelés,

ciók

folyamat

fejlesztő-

diagnoszti-

eredményes-

csoport,

kus-

sége

Óvodavezető,

tív-

munkaközös-

szummatív-

ség vezető

informatív

lyamat

forma-

értékelés Helyi nevelé- HNP si cél-

cél

és A célok megva- Célrendszer

program feladatrendés

fel- szere

adatrendszere

lósulása, kor- és

Óvodavezető,

nevelési nevelőtestü-

rekció, kiegé- tartalom

let

szítés

gi

szükségszerű módosítása

Összehasonlító

elemzés,

(minősé- formatív fejlesztő informatív

4 csoport)

felmérések

évente Intézmény működése

Tervezés,

A megvalósulás A

szervezés,

folyamata,

döntés, készítés

működés Óvodavezető,

a eredményes-

minőségi

elő- vezetési funk- sége 4 éven- fejlesztő ciók sulása

megvaló- te

csoport

Irányított önértékelés

és

- 106 -

2.4. Óvodánk minőségbiztosítási rendszere

Óvodánk minőségbiztosítási rendszerét a Comenius 2000 közoktatási minőségbiztosítási program I. modelljének bevezetésével biztosítottuk. Jelenleg az óvoda Intézményi Minőségirányítási Programja szerint végezzük ez irányú feladatainkat. A minőségbiztosítási rendszerünk folyamata: 1. Nyitott önértékelés Alkalmazott módszerek: SWOT analízis, interjú Keletkezett dokumentum: összefoglaló a nyitott önértékelésről 2. Partnerazonosítás Alkalmazott

módszerek:

Brainstoorming,

dokumentumelemzés,

cédulázás Keletkezett dokumentum: partneri lista, a partnerazonosítás eljárásrendje 3. Igény és elégedettség felmérés a partnerek körében Keletkezett

dokumentum:

számítógépes

diagramok,

adatok,

igény és elégedettségmérés eljárásrendje. 4. Az igények elemzése Alkalmazott

módszerek:

Ishikawa

diagram,

összehasonlító

elemzés, cédulázás, brainstorming Keletkezett dokumentum: az igényelemzés összefoglalója 5. Célok és prioritások meghatározása Alkalmazott módszerek: kiscsoportos megbeszélés, súlyozás, brainstoorming, cédulázás, vitafórum.

- 107 Keletkezett dokumentum: problémakatalógus, priorizált, kategorizált céllista. 6. Intézkedési tervek készítése, megvalósítása Alkalmazott módszerek: vitafórum, team-munka, kiscsoportos megbeszélés, fa-diagram Keletkezett dokumentum: az intézkedési terv készítéséhez alkalmas sablonok. 7. Intézkedési tervek megvalósításának elemzése, korrekciója, terv készítése Alkalmazott módszerek: ok és dokumentumelemzés, erőforrás-elemzés, fókuszcsoportos megbeszélés, ötletbörze Keletkezett dokumentum: az elvárt és elért eredmények összevetését rögzítő feljegyzés. 8. Irányított önértékelés Az irányított önértékelést négyévente végezzük el intézményünkben.

A minőségbiztosítási munka eredményeit rövidtávon az intézmény éves munkatervében, az intézmény működését szabályozó dokumentumokba illetve stratégiai céljainkat meghatározó helyi nevelési programunkba építjük be. A minőségbiztosítási munka során keletkezett dokumentumokat az óvoda számítógépes adatbankjában, írásos formában, a minőségügyi munkanaplóban tároljuk. A dokumentumokhoz az óvoda minőségi kör tagjai férhetnek hozzá. Az adatokat a személyiségi jogok védelme érdekében név nélkül használjuk fel.

- 108 -

A partneri igény és elégedettségfelmérés eljárásrendje Partnerek megnevezése

Óvoda

Mérés

Mintavételi

módszere

eljárás

Interjú

Teljes dolgozói kör

dolgozói Gyermekek

Szülők

Szülői Szervezet

Fenntartó

Klímaóra

Kérdőív

Interjú

Kis-közép és nagy csoportos gyerekek Szülők teljes köre

Szülői Szervezet

Mérés gyakoA mérést végző risága, személyek neve, a felelős megneveidőpontja zése Évente október 4. hete

A nevelőtestület és a partnerek tájékoztatása

Minőségfejlesztő Alkalmazotti értecsoport tagjai kezlet

Évente

Csoportvezető

november hónap

óvónők

Évente

Csoportvezető

november hónap

óvónők

Évente

Minőségfejlesztő csoport vezetője

Szülői értekezlet

Minőségfejlesztő csoport vezetője

Év végi beszámoló jelentés

vezetői

november hónap

Vezetői

Művelődési és

2 évente

interjú

Oktatási Osztály

december hónap

Szülői értekezlet Plakát

Plakát

telefon

óvodai kordinátor Iskola (Simon István u. Bólyai János u.)

Beszélge- Első osztályos tés tanítónők

2 évente január hónap

Minőségfejlesztő Telefon, személyes csoport tagjai megbeszélés

- 109 -

Legitimációs záradék

A módosított helyi nevelési program 2010. szeptember 1-én lép életbe és határozatlan időre szól. Felülvizsgálat várható ideje: 4 év múlva. Módosítása akkor szükséges, ha törvényi változások indokolttá teszik, a fenntartó az óvoda alapító okiratában meghatározott feladatait módosítja, vagy a nevelőtestület 2/3-a indítványozza. A helyi nevelési programot az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményezte (melléklet: Szakértői vélemény)

Szülői szervezet a helyi nevelési programot véleményezte. Szülői Szervezet elnöke:………………………………………

A nevelőtestület a módosított helyi nevelési programot a 2010. 05. 15.-én tartott nevelőtestületi értekezleten 100%-os egyetértéssel elfogadta. A nevelőtestület nevében:………………………………………………………………(óvodavezető)

Jóváhagyta ……………………………………………………………………………………(önkormányzat) Dátum:……………………………………………………………………

- 110 -

JEGYZŐKÖNYV

Helye:

Weöres Sándor Óvoda

Ideje:

2010. május 14.

Jelen van:

Nevelőtestület 100%-ban Szülői Szervezet 100 %-ban

Téma:

I.

A helyi nevelési program módosítása

A nevelőtestület a helyi nevelési program felülvizsgálata során a szükséges módosításokat elvégezte.

II.

A

módosított

helyi

nevelési programot a nevelőtestület

100%-ban elfogadta.

III. A módosított helyi nevelési programot a Szülői Szervezet 100%-ban elfogadta.

Kmf.

_____________________ tanusító

_____________________ Szülői Szervezet Elnöke

______________________ jegyzőkönyvvezető

- 111 -

Mellékletek

I. sz. melléklet II. sz. melléklet

Alapító Okirat Házirend

III. sz. melléklet

Továbbképzési terv

IV. sz. melléklet

Szülői Tájékoztató