MINDENNAPI ÉLETÜNK Wellness a munkahelyi egészségvédelmi programokban Tárgyszavak: egészségvédelem; foglalkozás-egészségügy; életmód; káros hatás; elhízás; edzés; táplálkozás; wellness. Egy 2005. áprilisában a Wall Street Journalban megjelent cikkben a General Motors egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogy az egészségügyi kiadások miatt minden egyes túlsúlyos dolgozó éves szinten a társaságnak több mint 1500 USD többletköltséget jelent (és 2010-re várhatóan eléri a 2500 USD-t). Ebben az időszakban a GM dolgozóinak 36%-a volt túlsúlyos, ami miatt a társaságnak összességében 1,4 milliárd USD egészségügyi többletköltsége keletkezett. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogyan segíthetnek a vállalati fitnesz- és wellnessprogramok ezeknek a költségeknek a lefaragásában. A munkavédelem és a testsúly kapcsolata Az elhízás az Egyesült Államokban (és nemcsak ott) ma már szinte járványnak számít. A túlsúly pedig nem csupán esztétikai probléma, de számos egészségkárosodási következménye van, mint például a szívés érrendszeri betegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás. A munkaadóknak azért is érdemes nagyobb figyelmet fordítaniuk erre a jelenségre, mert nemcsak az egészségügyi kiadásaikat növelik meg jelentősen, de a túlsúlyos dolgozók többet hiányoznak, és nagyobb a sérülésük kockázata is. A kórosan elhízott munkavállalók súlya meghaladja például a munkaügyi hatóság által a létrákra meghatározott terhelési limitet, és a lezuhanástól védő hálók sem bírják el a testsúlyukat. De az irodai munkában is gondot jelent a túlsúly, például nagyobb teherbírású székeket kell beszerezni, és gyakrabban kell azokat lecserélni. Az elhízási járványt azonban nem lehet egyik napról a másikra megállítani. Az emberek hajlamosak megkérdőjelezhető hatású, azonnali
eredményt ígérő csodadiétákat, zsírégető tablettákat választani. A tudás azonban ezen a téren is hatalom. Aki tisztában van a teste működésével, az nem dől be a hamis ígéreteknek. A túlsúly általában évek hosszú során, a nem megfelelő életvitel eredményeként halmozódik fel, és a ledolgozásához is időre és életmódváltásra van szükség. Ha az embereket felvilágosítják arról, hogy nem drasztikus változtatásokra van szükségük, és nem néhány hét alatt kell lefogyniuk, hanem apróbb lépésekből álló, 1, 2 vagy esetleg 3 éves folyamatról van szó, akkor szívesebben vesznek részt a wellness programokban. Melyek is ezek apróbb lépések? Ha például valaki napi három üdítőt iszik, és ebből az egyiket vízre cseréli, azzal máris 140 kalóriával csökkentheti a napi (és 51 100 kalóriával az évi) energia bevitelét, ami egy év alatt kb. 8 kg súlyveszteséget jelent. Ha ehhez még napi 15 perc sétát is beiktat, azzal további 3–4 kg-ot fogyhat. A drasztikus fogyókúrák nemcsak azért nem működnek, mert túl sok szenvedéssel járnak, hanem mert a test ellenáll a hirtelen változásoknak. Az agyban egy idegközpont szabályozza a testsúlyt, és igyekszik azt folyamatosan azonos értéken tartani, akár sovány, akár kövér, vagy éppen pont megfelelő súlyú valaki. A hirtelen súlyveszteséget a szervezet nagyon gyorsan ellensúlyozza, és visszaállítja az eredeti állapotot. A fokozatos diéta és testedzés mellett azonban a testnek van ideje alkalmazkodni, és az 1–2 év alatt elért súlyveszteség tartós lesz. Sajnos a modern társadalom hadilábon áll az idővel, rohanó világunkban mindent azonnal szeretnénk. Az alábbi ötletek segíthetnek abban, hogy a munkaadók és a dolgozók elősegítsék a fokozatos életmódváltást: • Őszintén közölni kell az emberekkel, hogy mennyibe kerül a túlsúly és az abból adódó egészségkárosodás. Ezt meg lehet tenni körlevélben, vagy értekezleteken is, de nem szabad lebecsülni a négyszemközti beszélgetések hatását. • Meg kell tanítani a munkavállalóknak a fogyókúra alapjait. Az egyetlen hatásos és tartós módszer a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres mozgás. A csodamódszerek nem segítenek. • Fel kell kelteni a dolgozók érdeklődését az egészséges táplálkozás iránt. Receptversenyeket lehet hirdetni, és közös ebédeket szervezni, amelyre mindenki elhozza kedvenc egészséges ételét. A nassolás növeli az elhízás kockázatát. A dolgozók felváltva
hozhatnak be egészséges rágcsálnivalókat, például gyümölcsöket, nyers zöldség tálakat. • Támogatni kell a dolgozók sporttevékenységeit. Az emberek szívesebben sportolnak társaságban. Érdemes felszerelni egy edzőtermet, és trénert fogadni a munkaidő előtti vagy utáni közös edzésekhez. (A kártérítési perek elkerülése érdekében a dolgozók írjanak alá egy nyilatkozatot, hogy ezeket a lehetőségeket saját felelősségükre használják.) • Kezeljék a fogyókúrát szélesebb körű, családi ügyként. Senki sem akar kórósan elhízni, de még kevésbé szeretné, hogy a gyermeke túlsúlyos legyen. A munkaadó ajánlja fel a segítségét, hogy a dolgozók jó példát mutathassanak a gyermekeiknek. Tudatosítani kell bennük, hogy ahányszor egy zacskó chips-szel telepednek a TV elé, a gyermekeik figyelik, és feltehetően utánozni is fogják őket. Ezzel nagyon hatékonyan lehet a szülőket egészséges életmódra motiválni. A wellness programok révén a társaságok nem csupán az egészségügyi költségeiket csökkenthetik, de az így nyert egészségügyi adatok segítségével jobban nyomon tudják követni, hogy milyen többletköltségekkel jár például a magas vérnyomás, és mennyire térülnek meg a wellness-re fordított befektetéseik. A felső vezetés elkötelezettsége nélkül azonban az egészséges életmódot támogató programok nem lehetnek igazán sikeresek. Ez nem csak anyagi támogatást jelent, hanem például munkaidő-kedvezményt is, hogy a termelési célok teljesítése mellett a dolgozóknak legyen idejük saját egészségükkel is törődni.
Ahol a wellness az üzleti stratégia része Amikor a fürdőszobai csaptelepeket és felszereléseket gyártó amerikai Moen cég az 1990-es évek elején ohio-i központjában wellnessközpontot hozott létre a dolgozók számára, akkor ezt elsősorban plusz juttatásnak tekintették. Ma már azonban, a növekvő egészségbiztosítási költségek következtében a Moen és más társaságok vezetői is azon igyekeznek, hogy a wellnessprogramokat a társaság eredményeinek javítását szolgáló eszközzé tegyék. Egy 2005. évi felmérése kimutatta, hogy minden wellnessre költött dollár 3–4 dollár megtakarítást hoz a cégnek. Ráadásul a wellnessközpontot igénybe vevők éves kórházi költsége egytizede azokénak,
akik nem élnek ezzel a lehetőséggel. A Moen wellnessprogramja – amely többek között csoportos és személyi edzéseket, elsősegélytanfolyamokat, masszázst, egészséges táplálkozással kapcsolatos tanácsadást is tartalmaz – annyira sikeresnek bizonyult, hogy a társaság szeretné magasabb szintre fejleszteni, és kiterjeszteni a világ különböző tájain dolgozó 3000 Moen munkavállalóra is. A társaságnak szilárd bázisa van ehhez a fejlesztéshez: az ohiói központ 500 dolgozója közül jelenleg 285-en rendelkeznek wellnesstagsággal. A tagdíj csupán elenyésző hányada annak, amit a kereskedelmi létesítmények kérnek, de a munkavállalók számára nem az olcsósága a legvonzóbb. A sikerben jelentős szerepük van a programszervezőknek, akik mindent elkövetnek, hogy aktivizálják a dolgozókat. Nélkülük a program nem lehetne ilyen eredményes. A lelkesítés egyik eszköze a versenyek rendezése. Az egyik ilyen program egy nyolchetes súlycsökkentő verseny, amire négyfős csoportok nevezhetnek be, akik vállalják, hogy egészségesen élnek, ásványvizet isznak, és sokat sportolnak. Az a csapat nyer, amelynek a tagjai a nyolcadik hét végére együttesen a legnagyobb relatív testsúlyveszteséget éri el. Ez a verseny elsősorban a csoportdinamika miatt népszerű. A csapattagok egymást motiválják, és nagy szerepet játszik a bűntudat is, hiszen nem szép dolog a társakat cserbenhagyni. Egy másik programban a súlymegőrzés, a hízás elkerülése a cél: a résztvevők vállalják, hogy nem gyarapítják a súlyukat, és hetente legalább háromszor a wellnessközpontban edzenek. A dolgozók a havi mérlegelésen ellenőrizhetik a súlyukat. Egy további program pedig azoknak szól, akik nem tudnak megszabadulni „attól az utolsó három kilótól”. Munkavállalói fogadtatás A dolgozók örömmel fogadták a wellnessközpont kínálta lehetőségeket. Az edzőterem nemcsak a fogyásban segít nekik, de ha munka közben elfáradnak, itt 45 perc alatt új energiákkal töltődhetnek fel, és könnyebben tudják ellátni a feladataikat. Van olyan dolgozó, akinek wellnessprogram segített abban, hogy biztonságos gyakorlatok és mozgássorok révén könnyebben vészelje át nehéz terhességét, és hogy a szülés után visszanyerje az alakját. A Moen egy másik munkavállalója korábban szívproblémákkal, magas vérnyomással és magas koleszterinszinttel küszködött. Azóta az ebédidejét az edzőteremben tölti, és kétszer is benevezett a csoportos
fogyási versenybe. A társaság wellnessprogramjának köszönhetően sikerült 9 kg-t leadnia, a koleszterinszintje pedig 115 ponttal csökkent. Az övékéhez hasonló dolgozói visszajelzések kétségkívül segítenek a Moennek, hogy fel tudja mérni a wellnessprogramokba eszközölt befektetések értékét. A programvezetők azonban még nem elégedettek az elért eredményekkel. Felmérések azt mutatják, hogy az emberek 40%-a mindenképpen végez valamilyen testedzést, a maradék 60%-ot azonban semmivel sem lehet rábírni a mozgásra. A Moennél most ezt a 60%-ot kívánják megcélozni. Úgy gondolják, hogy a legnagyobb megtérülést akkor érnék el, ha ezeket a magas kockázatnak kitett embereket is aktivizálni tudnák. És ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamednek kell a hegyhez mennie. A Moennél azt tervezik, hogy egy új típusú programot indítanak, amelyben a dolgozók 10 perces munkahelyi stresszoldó gyakorlatokat végezhetnek. Emellett a dolgozóknak videókat, könyveket és egyéb segédanyagokat is a rendelkezésére bocsátanak az otthoni gyakorláshoz. A cél a szemléletváltás elérése. Míg korábban az volt az általános mentalitás, hogy a fitness az atlétáknak való, most azt szeretnék megértetni az emberekkel, hogy bárki számára elérhető és hatékonyan alkalmazható.
Egészségmegőrző tippek munkavállalóknak • Vezessünk edzési naplót, amelyben jegyezzük fel a teljesített tevékenységeket, azok időtartamát, és lehetőség szerint intenzitását és ütemét is. • A türelem és kitartás győzelemhez vezet. Apró táplálkozási változtatásokkal 1 év alatt jelentős súlyveszteséget lehet elérni. • A telített zsírsavak elkerülése érdekében fogyasszunk olyan margarint, amely elsősorban telítetlen zsírsavakat, például olívaolajat tartalmaznak. • Legalább 3 napon át vezessünk étkezési naplót, amelybe beírjuk, hogy miből mennyit fogyasztottunk. Így könnyebben meg tudjuk határozni, hogy milyen kisebb változtatásokat tudnánk vállalni a fogyás érdekében. • Ha étteremben eszünk, egészséges ételeket keressünk az étlapon. Válasszuk a főtt, párolt, hirtelen sütött, grillezett ételeket, és kerüljük a kalóriadús mártásokat és önteteket.
• Gyermekeinket már kiskorukban szoktassuk rá az egészséges életmódra és a helyes táplálkozásra. 8 éves korra ezek a szokások általában már rögzülnek, és nagyon nehezen változtathatók. Ne felejtsük el, hogy a mai gyerekekből lesznek a jövő munkavállalói. Összeállította: Csépán Lilla Cable, J.: From warm fuzzies to fitness culture. = Occupational Hazards, 2006. ápr. p. 35–37. Minter, S. G.: Weight loss company gain. = Occupational Hazards 2006. ápr. p. 39–40.
BME-OMIKK
3PL 4PL 5PL A2A A2B A2C ABC ASP ATP ÁFK B2A B2B B2C BDE BPR BSC C2A C2B C2C CAD CAM CAQ CCD CIM CPFR CRM CRP DISK DTS ECR EDI EIP EFT ERP ETK FIFO GSM GPS HUB IFS IS ISDN IT JIS JIT KEP KuBA LDL LIFO LM LSS LVS MDE MRP NET NRONI OCR OEM OES OMS PAN POI POS PPS PRM PZE RF RFID RMT SAW SC SCE SCEM SCIM SCM SCOR SCP S&D SG SRP TAG TLHM TMS TPN TQM TSP T&T UDT VAN VAS VMI WAC WEV WM WMS WWS WWW ZK XML XSS
LO G IS Z T IK A
[email protected] ▪ 061/ 45 75 322