VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

T U RI Z M U S F E JL E S Z T É S GA Z DA S ÁGF E JL E S Z T É S VÁ R O S RE H A B IL I TÁC I Ó KÖ Z L E K E DÉ S F E JL E S Z T É S KÖ RN Y E Z E T F E JL E S Z T É S H U M Á N INF R A S T R U K T Ú R A F E JL E S Z T É S

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS

4

1.1

5

A város

1.2 Városok Magyarországon

6

1.3

Fővárosunk, Budapest

6

1.4

Terület- és településfejlesztés, urbanisztika

6

II.

VÁROSFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

8

III.

VÁROSFEJLESZTÉS A HAZAI JOGSZABÁLYOKBAN

12

IV. A VÁROSFEJLESZTÉS RENDSZERE AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN

14

V. VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK KERETÉBEN

16

5.1

Integrált városrehabilitációs megközelítések

18

5.2

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia

18

5.3

Városrehabilitációs Kézikönyv, 2007. – Városfejlesztési Kézikönyv, 2009.

19

5.4

A városrehabilitáció és a településhálózat kapcsolata

20

5.5

A regionális operatív programok prioritásai

21

5.6

Városrehabilitáció típusok

22

5.6.1 Funkcióbővítő célú városrehabilitáció

22

5.6.2 Szociális célú rehabilitáció

30

5.6.3 Kisvárosok értékmegőrző rehabilitációja (kisléptékű)

37

5.6.4 „Soft” fejlesztések

39

5.6.5 A megyei jogú városok és Budapest gazdaságélénkítő városrehabilitációja

40

3

I. BEVEZETÉS

VÁROSREHABILITÁCIÓ

1.1 A VÁROS A város olyan település, amely a földrajzi munkamegosztásban központi szerepet tölt be és a törvény szerint meghatározott jogállása van. A város nem csak a modern ember lakó- és munkahelye, hanem egyben a gazdasági, politikai és kulturális életet ösztönző központ is, amely vonzáskörzetében tartja a világ legtávolabbi pontjait is. Az első városok Kr. e. 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a mezőgazdasági termelés, majd a felhalmozott feleslegek eladásával a kereskedelem központjává váltak. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, a területi fejlődéssel párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt.

„1800-ban London volt az egyetlen város, amely egymilliónál több lakossal rendelkezett. Abban az időben a világ 100 legnagyobb városában összesen 20 millió ember élt. Kétszáz évvel később, már az első 100 városban ös�szesen 540 millió ember élt, közülük 220 millióan tíz milliósnál nagyobb városban. 2025-re feltehetően a világ népességének a fele városokban fog élni.” – Meggyes Tamás

A modern idők egyik legfontosabb jelensége a városok fejlődése és a világ urbanizálódása. Vagyis a városiasodás jelenti a társadalmi rendben és az emberi természetben jelentkező változások legfontosabb összetevőjét.

LAKÁS

KÖZLEKEDÉS

A VÁROS FUNKCIÓI

MUNKA

PIHENÉS

5


1.2 VÁROSOK MAGYARORSZÁGON Országunkban viszonylag kevés a nagyobb város, azaz az olyan település, amely természeti adottságai, gazdasági ereje, fejlettsége, funkciói által teljesíti a városi rang követelményeit. Jelenleg kilenc település – Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár – népessége nagyobb 100 000 főnél, vagyis nagyvárosi rangú. Magyarországon 328 település rendelkezik városi ranggal, beleértve a fővárost és a 23 megyei jogú várost is, így a teljes népesség közel 65 %-a él városban.

1.3 FŐVÁROSUNK, BUDAPEST A Fővárosi Közmunkák Tanácsának alapító okmánya az 1870. évi X. törvény, amely már nem is fővárosokról (Pest és Buda), hanem csak fővárosról beszél. Budapest, mint városépítészeti, rendezési és fejlesztési egység a Fővárosi Közmunkák Tanácsával kezdődik, azonban valójában csak 1873-ban egyesítették az addig önálló három települést, Pestet, Budát és Óbudát. A főváros történetében 1950. január 1-jén új fejezet kezdődött, amikor 23 környező település hozzácsatolásával területe két és félszeresére, népessége másfélszere‑ sére nőtt.

1.4 TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, URBANISZTIKA „A város növekvő struktúra, amelynek végső formája nem meghatározható, hiszen figyelemmel kell lennünk a flexibilitás és a bővíthetőség elveire.” – Athéni Charta

6

A területfejlesztés célja az, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet alakuljon ki. Az embereknek legyen lehetőségük lakóhelyük értékeit megőrizni és újakat teremteni helyi erőforrások felhasználásával. Álljon rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra, gazdasági és életkörülményeik mutassanak folyamatosan emelkedő tendenciát: érezzék jól magukat azon a helyen, ahol élnek és dolgoznak. Az identitástudat megőrzése egy hely és egy közösség tartós fejlődésének egyik kulcsa.


A településfejlesztés a településpolitikai elképzelések folyamatos, gyakorlati megvalósítására, a település „állóeszköz állományának” bővítésére, korszerűsítésére, a települési értékek megőrzésére és helyreállítására irányuló tudatos és spontán (önérdekű) tevékenységek összessége, amelyek alanya az önkormányzat, az állam, illetve bármely beruházó (lakosság, vállalkozások). Mindazon a településre kiterjedő társadalmigazdasági, tervezési és megvalósítási tevékenységek összessége, amelyek a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását, a települések gazdaságának, műszaki-fizikai állományának gyarapodását, folyamatos megújítását, természetes és épített környezetének védelmét szolgálják. A településfejlesztés tágabb értelemben a településfejlesztési politika irányelveivel összhangban kialakított, a településfejlesztési koncepció célkitűzéseinek megfelelően az egyes településcsoportokra irányuló komplex fejlesztési tevékenység. A tervszerű településfejlesztés során az egyes települések – gazdasági-műszaki bázisuk fejlesztésével – alkalmassá válnak funkciójuk betöltésére, biztosítva a gazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a termelőerők racionális területi elhelyezését, ellátottsági színvonaluk emelésével mérséklik az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglévő különbségeket.

„A várostervezés az a tudomány, amelyik bevezeti a harmadik dimenziót, a magasságot. A magasság az a tényező, ami segítséget nyújt a modern közlekedés és a lakóházak megteremtésében, használhatóvá téve a fölfelé terjeszkedéssel nyert területet.” – Athéni Charta

Az urbanisztika a városok – szélesebb értelemben települések, településrészek, térségek, régiók – életével, működésével, változásaival, sajátosságainak feltárásával, elemzésével, illetve azok tervezésével, fejlesztésével, működtetésével foglalkozó interdiszciplináris szakma. Az urbanisztika, vagyis a tudatos várostervezés alig több mint százéves története során rendszeresen legitimációs és identitásválságba került. Ezen válságok jelentősége abban rejlik, hogy olyan felismerésekhez vezettek, amelyek hozzájárulnak a megújuláshoz.

7

II. VÁROSFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN


Az Európai Unió hivatalos dokumentumai, melyek a városrehabilitációs fejlesztések keretét képezik: • Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra, Bizottsági közlemény, 2006. július; • Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációk hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatottságához, Bizottsági kommunikáció, 2006. július; • Bristoli Egyezmény a fenntartható városi közösségekről, 2005. december.

A Bristoli Egyezmény fogalmazta meg a fenntartható közösségek fogalmát, és azokat a szempontokat, melyek fejlesztése révén megvalósíthatóak a fenntartható városok.

Biztonság és befogadás Esélyegyenlőség mindenkinek

Minőségi épített környezet

Többszintű kormányzás

Fenntartható közösségek

Virágzó helyi gazdaság

Elérhetőség, összeköttetés

Minőségi szolgált atások Környezeti fenntarthatóság

9


• Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról, 2007. május; „A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA” keretében a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei kötelezettséget vállalnak: • a Chartában lefektetett alapelveknek és stratégiáknak a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba történő integrálás lehetőségeinek felkutatására; • az integrált városfejlesztés eszközének alkalmazására és ehhez kapcsolódóan a nemzeti szinten szükséges keretek megteremtésére; • egy olyan kiegyensúlyozott területi fejlődés támogatására, amely az európai policentrikus városhálózati struktúrán alapul. • Területi Agenda, 2007. május; • Lipcsei Charta végrehajtásához kapcsolódó program, 2009.

„A nyugati világban a városfejlesztés mindig elsősorban helyi feladat, helyi tevékenység volt. Jelenleg főleg azt tanulják a városfejlesztők, hogyan lehet a tervezés és megvalósítás folyamatát demokratikusabbá tenni a lokális szereplők szélesebb körének bevonásával, illetve hogyan kell és lehet a helyi és térségi fejlesztés céljait összehangolni. A fejlesztés integrált szemlélete (vagyis az ágazati, területi és időbeli szintek összekapcsolása) szintén új feladat elé állítja a várostervezőket.” – Barta Györgyi

10

III. VÁROSFEJLESZTÉS A HAZAI JOGSZABÁLYOKBAN


A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény meghatározza az önkormányzatok által ellátandó feladatokat, melyek többek között az alábbiak: • a településfejlesztés; • a településrendezés; • az épített és természeti környezet védelme. A városfejlesztést és városrehabilitációt megalapozó jogszabályok: a 1996. évi XXI. Tv. a területfejlesztésről és területrendezésről, valamint a 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.

Településfejlesztési koncepció Integrált településfejlesztési stratégia Jogszabályi háttér

Településszerkezeti terv Helyi építési szabályzat és a szabályozási terv Jogszabályi háttér

A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ESZKÖZEI Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek is döntő szerepe van. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések középtávú településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, időtávjait, munkarészeit, készítésének, egyeztetésének és felülvizsgálatának szabályait, valamint az önkormányzati településfejlesztési döntéseket megalapozó más dokumentumokhoz való viszonyát a későbbiekben a Kormány rendelettel állapítja meg.

13

IV. VÁROSFEJLESZTÉS RENDSZERE AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN


Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) horizontális szempontként határozza meg a Kohéziót, melynek részét képezi a területi kohézió. Az ÚMFT 5. prioritása a területfejlesztés, melynek keretében megjelenik az integrált városfejlesztési stra tégia. A KIEGYENSÚLYOZOTT TERÜLETI FEJLŐDÉS ELEMEI Integrált Városfejlesztési Stratégia: Élhető városok együttműködő és versenyképes hálózatának megteremtése. A fenntartható városfejlesztés élhető és vonzó környezet biztosítását jelenti. Alapvető cél a jelenleginél intenzívebben kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, amelyben a fejlesztési pólusok és a többi város hálózatosan működnek együtt. A fenntartható városfejlesztés során a gazdasági, szociális és környezetvédelmi fejlesztések iránya azonos. Az élhető város megteremtésének fontos eszköze az integrált környezeti tervezés, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése, valamint a város és a környező települések együttműködésének és funkciómegosztásának erősítése. A magyar várospolitika a fenti célok közül a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott, policentrikus városhálózat megteremtésére fókuszál. Ennek megvalósulását szolgálja a kis- és középvárosok térszervező erejének erősítése, illetve a városok és térségük közötti harmonikus kapcsolatok, valamint a városok egymás közötti intenzív kapcsolatrendszerének erősítése. A városok kiemelkedő fejlesztéspolitikai megjelenítését indokolja térségük versenyképességének meghatározásában játszott kulcsszerepük. Ugyanakkor a városfejlesztésnél kiemelt szempontként kell megjelennie a társadalmi, gazdasági-környezeti értelemben vett fenntarthatóság elvének, mely a várospolitikában az integrált megközelítést igényli.

15

V. VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK KERETÉBEN


A regionális operatív programok keretében 2007-től kezdődően valósulhatnak meg integrált városrehabilitációs fejlesztések. Integrált városrehabilitációnak nevezzük a városfejlesztés szempontjából fontos problémák és érdekek egyidejű és méltányos figyelembe vételét, vagyis a várospolitika központi területeinek térbeli, ágazati és időbeli szempontjainak egyidejű koordinálását, továbbá a gazdasági szereplők, a társadalmi szervezetek és a lakosság bevonását. Fenntartható közösségek és fenntartható városok csakis az integrált városfejlesztési politika megvalósításával jöhetnek létre. Ezen politika célja, hogy lehetőséget biztosítson a polgárok számára a közvetlen lakókörnyezetük formálásában, valamint érdekeltté teszi a közigazgatáson kívüli szereplőket is a városfejlesztés alakításában.

„Az EU újonnan csatlakozott országainak többségében az államszocialista berendezkedés határozta meg a korábbiakban a terület- és városfejlesztést, amelyből teljességgel hiányzott a helyi önállóság, így a helyi szintű tervezés és fejlesztés is. A „bottom-up” tervezést tehát most tanuljuk, és az elmúlt két évtized még rövid idő ahhoz, hogy az önkormányzatok, illetve a helyi szereplők és a lakosság felismerje megfelelő módon, hogy nem külső erőktől kell várni helyzetük javítását, hanem helyi összefogással kell megvalósítani céljaikat, illetve kihasználni a külső forrásokat is.„ – Barta Györgyi

A régiók, a városok és a városok különböző szereplői közötti konszenzus érdekében a fejlesztési irányokat határozott stratégiai irányvonal mentén kell összesíteni. A stratégiai szemlélet, az érdekek egyeztetése, a fejlesztések középtávú tervezése és a pénzügyi források összevonásával a szűkös közpénzek felhasználásának hatékonysága növekszik, a köz- és magánberuházások koordinációja javul. Ezek az intézkedések egyidejűleg biztosíthatják a nagyobb fokú tervezési és beruházási biztonságot is. „Az utóbbi időszak jellegzetessége, hogy a városi terekben válik szükségessé a korábbitól eltérő irányítási modell. A professzionális városmenedzsment, az új kommunikációs technológiák használata, a demokratikusabb részvétel rugalmas, hatékony formáinak bevezetése módszerbeli, értékrendszerbeli, belső szervezeti változásokat igényel.” – Pálné Kovács Ilona

17


5.1 INTEGRÁLT VÁROSREHABILITÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉSEK Az integrált városrehabilitációs stratégiának kétféle megközelítése ismert. Egyrészt az „Urban típusú” akciók a belső városi problémák komplex kezelését és a társadalmi kohézió erősítését szorgalmazzák, míg a lis�szaboni célokat támogató típusú városfejlesztési beavatkozások fő célja a vállalkozások megtelepedésének ösztönzése a helyi foglalkoztatási lehetőségek megteremtése érdekében. A két célkitűzés szorosan összefügg egymással – a városfejlesztés mindkét megközelítést alkalmazza – vagyis a városfejlesztési beavatkozások sikerességének záloga az integrált megközelítés, melyben a beavatkozások együttesen célozzák meg a társadalmi és gazdasági kohéziót. A ROP Irányító Hatóság a korábbi városrehabilitációs pályázati kiírások tapasztalatainak figyelembevételével az integrált, partnerségre épülő komplex beavatkozások támogatása mellett döntött. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia eszközét – amely a szociális célú rehabilitáció esetében az Unió által, a funkcióbővítő rehabilitáció esetében pedig a hazai intézményrendszer által megfogalmazottak értelmében – az Irányító Hatóság bevezette, és elvárássá tette a városrehabilitációs pályázati rendszerben. Az IVS, mint a városfejlesztés eszköze, azóta a településfejlesztési koncepció munkarészeként jogszabályi kötelezettséggé is vált.

5.2 AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Integrált városfejlesztési stratégia: középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált településfejlesztési dokumentum. A főbb szempontok a városfejlesztési stratégia vonatkozásában:

18

Integrált megközelítés

A közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása

Erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése

A fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága


5.3 VÁROSREHABILITÁCIÓS KÉZIKÖNYV, 2007. – VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYV, 2009. Alapelvek: • a városok és környezetük, valamint a városrészek, városi részterületek erősségeinek és gyengeségeinek a jelenlegi helyzet értékelésén alapuló leírása; • a városi területre vonatkozó, következetes fejlesztési célok meghatározása és a városra vonatkozó jövőkép kialakítása; • az egyes városrészek jövőképének és fejlesztési stratégiájának meghatározása; • a különböző, városrészekre vonatkozó, illetve ágazati és műszaki tervek, valamint politikák ös�szehangolása, illetve annak biztosítása, hogy a tervezett beruházások hozzájáruljanak a városi terület kiegyensúlyozott fejlődésének ösztönzéséhez; • a támogatások köz- és a magánszektor szereplői által történő felhasználásának összehangolása és területi összpontosítása; • a helyi és a város-régió szinten történő koordináció, amelybe a lakosságot és egyéb partnereket is be kell vonni, akik lényegesen hozzájárulhatnak az egyes térségek jövőbeli gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti minőségének alakításához.

a városfejlesztési döntések középtávú keretbe helyezése

ad-hoc fejlesztési elképzelések rendszerbe foglalása

EREDMÉNYEK

fejlesztési prioritások meghatározása, információáramlás biztosítása

párhuzamos fejlesztések közötti összhang biztosítása, területi szinergiák megvalósítása

szűkös források koordinációja és kombinációja

19


5.4 VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT KAPCSOLATA A városok kiemelkedő fejlesztéspolitikai megjelenítését indokolja térségük versenyképességének meghatározásában játszott kulcsszerepük. A régiók városhálózatának fejlesztési fókuszai: a regionális operatív programokban elsősorban a fejlesztési pólusok és a többi megyei jogú város megerősítésén, a hozzájuk kapcsolódó középvárosok fejlesztésén és a város-vidék harmonikus viszony megteremtésén keresztül kell a városhálózatot megközelíteni.

BUDAPEST A főváros fejlesztését a jövőben az ország versenyképességét biztosító funkciókra és az élhetőségre kell összpontosítani. A főváros egyéb szerepköreit fokozatosan meg kell osztani a hazai nagyvárosokkal, a nemzetközi színtéren is tartósan versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése érdekében.

MEGYEI JOGÚ VÁROSOK A településhálózatban a megyei jogú városoknak kiemelt szerepük van, hisz közvetlen környékük lakosain túl, több esetben regionális szintű szolgáltatásokat nyújtanak. Ahhoz, hogy ezen települések magas színvonalú lakókörnyezetet hozzanak létre, illetve biztosítani tudják számos funkció hatékony működését, többféle, illetve jelentősebb léptékű fejlesztések szükségesek. Kiemelt szerepe van a magántőke bevonásának, a privát szféra szereplőivel való koordinációnak, hiszen az önkormányzatok szűkös forrásait csak a megfelelő forráskombinációval lehetséges megsokszorozni. Ezáltal a megyei jogú városok térszervező feladatuk ellátását magasabb színvonalon tudják biztosítani.

20


NAGYOBB VÁROSOK A magyar településhálózatban a nagyvárosok mellett a középvárosok tekinthetők a gazdasági fejlődés központjainak, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a regionális központok és kisvárosok között. Számos középváros markáns, megyei szintű funkciókat lát el: idegenforgalmi, kulturális és tudásközpontként működik, esetenként jelentős vonzáskört kialakítva. A középvárosok térségi szerepe az Európai Unió bővítésével újjáéledhet. A kiegyensúlyozott és policentrikus városhálózat kialakításához elengedhetetlen a középváro sok kiegyensúlyozott fejlesztése. Jelenleg hazánkban ennek feltételei elsősorban az Alföldön hiányoznak. A középvárosok térbeli kiegyensúlyozottságának megteremtése és térszervező képességük növelése a fő városfejlesztési célok közé tartozik.

KISTELEPÜLÉSEK A kisvárosok szerepe kiemelkedő a rurális, gyakran periférikus helyzetű, elmaradott térségek dinamizálásában. A felzárkóztatást szolgálja e térségek településeinek városhálózatra való felfűzése, egy új, integrált városvidék rendszer megteremtése. Azokban a térségekben, ahol hiányzik a kellő közelségben elérhető érdemi városi központ (valós városi funkciókkal), ösztönözni kell ilyen központok létrejöttét, ill. megerősödését.

5.5 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK PRIORITÁSAI Önálló településfejlesztési prioritás jelenik meg a Dél-dunántúli, Közép-dunántúli és Közép-magyarországi Operatív Programokban. Más régiók különböző területekkel kombinálva szerepeltetik a településfejlesztést, mely egyben a hangsú lyok elhelyezését is szemlélteti. Közlekedésfejlesztés és városrehabilitáció: hangsúly az elérhetőség és városi szerkezetek kapcsolatán: Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország. Környezet és városrehabilitáció: hangsúly az életminőség környezeti szempontjain, a fenntartható közösségek megvalósításán: Dél-Alföld és Észak-Alföld.

21


Észak-Magyarország: 3. prioritás: Településfejlesztés Közép-Dunántúl: 3. prioritás: Fenntartható településfejlesztés

Célok: • új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása, valamint a meglévő funkciók megerősítése; • t ársadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben a térségszervező funkciókkal rendelkező települések attraktivitásának fokozása; • új és meglévő gazdasági, közösségi funkciók támogatása, megerősítése a régió közép- és nagyvárosaiban; • a z elmaradott kistérségek szegregációjának megakadályozása, a kistelepülések népességmegtartóképességének javítása.

Célok:

Nyugat-Dunántúl: 3. prioritás: VÁROSFEJLESZTÉS Célok:

• v árosközpontok és városi alközpontok értékmegőrző fejlesztése; • a leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városi lakóterületek integrált rehabilitációja a régió városhálózatát alkotó települések integrált, illetve komplex szemléletű fejlesztési programjai mentén; • a kistelepülések tudatos fejlesztése, élhető és örökségvezérelt települési környezet kialakítása.

• városközpontok, leromlott városi lakóterületek integrált rehabilitációja; • a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása települési infrastruktúrafejlesztések révén; • városi közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése.

Közép-Magyarország: 5. prioritás: Települési területek megújítása Cél: A települési életminőség növelése a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével.

Nyugat-Dunántúl

Észak-Magyarország

KözépMagyarország

Közép-Dunántúl

Észak-Alföld

Dél-Alföld Dél-Dunántúl

Dél-Dunántúl: 4. prioritás: Integrált városfejlesztési akciók támogatása

Dél-Alföld: 5. prioritás: Térségfejlesztési akciók

Észak-Alföld: 5. prioritás: város és térségfejlesztés

Célok:

Célok:

Célok:

• a régió városhálózatának erősítése, a városok üzleti és szolgáltatási funkcióinak erősítésével; • a leértékelődő városi területek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával; • Pécs és a régió vonzerejének javítása a gazdaságilag hasznosítható kulturális vonzerők fejlesztésével az Európa Kulturális Főváros 2010 programhoz kapcsolódóan.

22

• a lakóterületek által érintett akcióterületek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése; • vonzó városi környezet kialakítása; • a régió településein a környezetbiztonság fokozása. Elmaradott kistérségek térségszervező funkcióval rendelkező településeinek fejlesztése attraktivitásuk fokozása; • a társadalmi kohézió erősítése, a helyi közösségek támogatása, helyi identitás erősítése.

• a z épített környezet minőségének javítása; • a természeti környezet állapotának megóvása és fejlesztése; • a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése.


Pénzügyi allokáció – A városrehabilitációs források százalékos aránya az összes ROP forráson belül, és régiónként:

ROP

összesen

13%

87%

ÉMOP

KDOP

18%

82%

KMOP

14%

86%

DAOP

88%

12%

NYDOP

13%

87%

ÉAOP

88%

12%

13%

87%

DDOP

7%

93%

23


5.6. VÁROSREHABILITÁCIÓ TÍPUSOK

Megyei jogú városok és Budapest gazdaságélénkítő és szociális városrehabilitációja (kiemelt)

Középvárosok funkcióvédő célú városrehabilitációja

Középvárosok szociális célú városrehabilitációja

Kisvárosok értékőrző megújulása

5.6.1 FUNKCIÓBŐVÍTŐ CÉLÚ VÁROSREHABILITÁCIÓ A konstrukció célja, hogy integrált, szinergikus hatásokat felmutató akcióterületi beavatkozások révén újuljanak meg a városok központi és alközponti területei. A beavatkozások során komplex városrehabilitációs eszközök alkalmazásával újul meg a fizikai infrastruktúra, valósul meg funkcióbővítés vagy funkcióerősítés – az akcióterület jellegétől függően – és a fizikai infrastruktúrához kötődő tartalmi fejlesztés. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mind a helyi és vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó szolgáltató városközpontok alakulnak ki, amelyek megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai stb. szolgáltatásokat képesek biztosítani úgy, hogy hozzájárulnak a munkahelyek bővüléséhez. A konstrukció további célja új alközponti funkciójú városi területek kialakítása, illetve központi, alközponti városrészekhez kapcsolódóan barnamezős területek funkcióváltással történő megújítása.

24


30,00

25,00

20,00

15,00

10,00

5,00

ÉMOP

ÉAOP

DAOP

KMOP

KDOP

DDOP

NYDOP

Funkcióbővítő városrehabilitációs források (felhasznált forrás; Mrd Ft) Funkcióbővítő városrehabilitációs források (szabad forrás; Mrd Ft)

Funkció alatt egy típusú köz- vagy piaci alapú szolgáltatáscsoport értendő, amely szolgáltatás az akcióterületen térítés nélkül vagy térítés ellenében igénybe vehető.

25


A funkcióbővítő városrehabilitáció sarokpontjai: Akcióterületi megközelítés

Olyan területi alapú, integrált megközelítésre építő városrehabilitációs megoldás, amelynek eredményeként biztosítható, hogy az egymást követő fejlesztések egymással koordináltan, a szinergikus hatásokat erősítve, a rendelkezésre álló források megfelelő kombinációjában valósulnak meg.

Fejlesztési irányultság

A fejlesztés eredményeként az akcióterületen a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatások, a meglevő szolgáltatások kibővített területen, magasabb minőségben válnak elérhetővé, vagy egyéb módon járulnak hozzá ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni.

Soft elemek

Az infrastrukturális beruházások akkor hatékonyak, ha a beruházásokat társadalmi kapcsolatokat erősítő, közösségfejlesztő tevékenységek, ún. „soft” elemek egészítik ki. A kívánt hatás elérésének feltétele hogy a „soft” elemek minden esetben kapcsolódjanak a projekt keretében fejlesztésre kerülő infrastrukturális beruházások céljaihoz.

Erős helyi partnerség

Az akcióterület fejlesztése érdekében a városrehabilitációs projektekben szükségszerű a megfelelő partneri támogatás kialakítása (konzorciumi partnerek), valamint a tervezést, megvalósítást és a fenntartást is végigkísérő nyilvánosságmunka és partnerségépítés, továbbá a fejlesztési elképzelések társadalmi egyeztetése.

Épületállomány megőrzése

Az akcióterületen található funkció nélküli, valamint a fejlesztés során felhagyottá váló ingatlanok hasznosításából származó bevételt érdemes az akcióterületi fejlesztésre visszaforgatni.

Öko-városok: Amersfoort (Hollandia) Amersfoort egy fejlődő történelmi város Utrecht közelében kb. 135 000 fős lakossággal. A kormány 10 éves lakásépítési programjának keretében három új városszéli városrészt alakított ki öko-város jelleggel, mintegy 20 000 új lakással. Mára Amersfoort-t mint Európa egyik legzöldebb városát ismerik el: • az új városrészeket úgy alakították ki, hogy az illeszkedik a város arculatához és közösségéhez; • Vathorst, Kattenbroek és Nieuwland új fejlesztései úgy valósultak meg, hogy példamutató tervezéssel új szabványokat honosított meg, és eközben a társadalmi és környezeti fenntarthatóság magas szintjét is megőrizte; • a városrész központok autómentesek, a helyi igényeket kiszolgáló szolgáltatások és közösségi közlekedés gyalogos távolságból elérhető minden lakásból; • nincsenek jobb és rosszabb státuszú területek az új városrészekben, mint ez régen Amersfoortra jellemző volt.

26


Indikátorok: A városrehabilitációs konstrukciók egységes mutatórendszert határoznak meg, melyekkel országosan egységesen mérhetővé válnak a városokban megvalósuló fejlesztések. Az indikátorok figyelembe veszik az európai gyakorlatot.

A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

Új városi funkciók betelepedése

A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészen

A projekt révén megerősített funkciók száma

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

Létrehozott munkavégzésre használt szintterületek nagysága

Lakossági elégedettség

Teremtett munkahelyek száma

Létrehozott közösségi szintterületek aránya

Beruházába bevont magántőke nagysága

Az angol városrehabilitációs társaságok által használt egységes mutatórendszer

A közszféra által bevont tőke

Munkavégzésre használt szintterület

Létrehozott munkahelyek száma

Épített lakások száma

Magánszféra által bevont tőke

Újrahasznosított földterület

27


JÓZSEFVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ Budapest Európa Belvárosa Kulturális-gazdaság Fejlesztési Program, Józsefváros Palotanegyed Projektgazda: Budapest Józsefváros Önkormányzata A projekt összköltségvetése: 1 665 721 000 Ft Megítélt támogatás: 899 999 788 Ft Támogatási intenzitás: 54,03% A projekt megvalósításának tervezett befejezési időpontja: 2010. március 31. A Program a Palotanegyed adottságaira építve szervezi a megújítást. Kiemelt cél az akcióterületen egykor jellemző gazdasági aktivitás újbóli felpezsdítése, a kiskereskedők, helyi vállalkozók és a civil kör „mozgósítása”, helyzetének előmozdítása, a negyednek a városban betöltött gazdasági vonzerejének stabilizálása és erősítése. Ez a vonzerő erősödik tovább a Nagykörúton belüli városrész egységes kulturális örökségi területté alakításával, inspiratív környezet létrehozásával, kreatív munkahelyek teremtésével. Mindez pedig a fenntartható fejlődés tiszteletben tartásával párosul, itt válik a program integrálttá, hiszen a gazdasági fejlesztések, a kulturális értékek és a környezeti feltételek javítása azonos figyelmet kap. A kerületi stratégia a tudás és kultúra alapú gazdaságfejlesztésben jelöli ki a negyed jövőjének alapját. A „Budapest Európa Belvárosa Kulturális-gazdaság Fejlesztési Program” eredményeképpen a vendéglátás, a kulturális gazdaság és a vonzerőgazdaság szereplőinek jelenléte erősödik, és ezen keresztül jelentős számú munkahely kialakítását segíti elő. Ugyancsak ezt az irányt erősíti az újonnan kialakuló Gazdaságfejlesztési Központ és Diákközpont. A programban megjelenő legfontosabb környezeti cél, hogy a kerület közterületei és épületei megfelelő környezetet jelentsenek a megújuló kerület társadalmi-gazdasági változásainak. Alapvető cél tehát a kerület közterületeinek, zöldfelületeinek mennyiségi és minőségi növelése, vonzó, korszerű, igényes és fenntartható lakókörnyezet létrehozása. Ezt a célt szolgálja a közterület-fejlesztési valamint a díszvilágítási program.

A projekt keretében tervezett tevékenységek: • egységes díszvilágítási rendszer kialakítása; • Horánszky utca 13. fővárosi védettség alatt álló épület felújítása, funkcióváltása; • egységes gyalogos-vegyesforgalmú közterületi rendszer kialakítása; • speciális piacok projekt; • Belső-Józsefvárosi szolgáltatási környezet kialakítása; • identitást erősítő programok kialakítása, a lakossági és civil szereplők bevonása. 28


BAJA – FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ Projektgazda: Baja Város Önkormányzata A projekt összköltségvetése: 1 211 801 775 Ft Megítélt támogatás: 899 751 272 Ft Támogatási intenzitás: 74% A projekt megvalósításának tervezett befejezési időpontja: 2011. november 30. A projekt keretében a városközpont funkcióbővítő megújítása valósul meg. A projekt a központi teret, a Szentháromság teret köti össze egy másik jelentős térrel, az autóbusz pályaudvarként funkcionáló Csermák térrel. A Szentháromság téri és a kapcsolódó sétáló utcában – az Eötvös utcá ban – kialakításra kerülő üzletportál fejlesztések műemléki épületekben valósulnak meg. További közösségi terek megújítását is tartalmazza a projekt, egyrészt a Múzeum homlokzati felújítását, másrészt a Barátok temploma lépcsőjének korszerűsítését. A Szentháromság tértől a Csermák tér felé haladva részleges forgalomcsillapított zónák, sétálóutca részek alakulnak ki. A Tóth Kálmán teret jelenleg a forgalom által nem használt rész jelöli ki, melynek valódi közparkká alakítása, közösségi rendezvényekre alkalmassá tétele szerepel a projektben. A város a soft tevékenységek esetében együttműködik a III. Béla Király Gimnáziummal, két tananyag-fejlesztésre is sor kerül, egy helytörténeti jellegű és egy környezettudatosságot oktató tananyagra, melyek beépülnek a középiskola oktatási rendjébe. Emellett nagyszámú szabadtéri közösségi rendezvény megvalósítására kerül sor. Fontos eredménye lesz a projektnek, hogy hozzájárul az egységes városkép megerősítéséhez műemléki környezetben. Növeli a szabadtéri közösségi terek nagyságát, és ösztönzi a lakosságot ezek használatára.

A projekt keretében tervezett tevékenységek: • üzlethelyiségek megújítása; • zöldfelületi fejlesztések; • közterületfejlesztés; • múzeum épületének külső felújítása; • templom lépcsőjének megújítása és támfalépítés; • térmegújítás; • városi rendezvények, helytörténeti és környezettudatosságot fejlesztő tanagyag. 29


5.6.2 SZOCIÁLIS CÉLÚ REHABILITÁCIÓ A támogatás alapvető célja a városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása több eszköz együttes, integrált alkalmazása során. A városok egyes társadalmi-, fizikai-, gazdasági szempontból is leszakadó, vagy leszakadással fenyegetett településrészeinek fizikai állapota erősen leromlott, lakosságcsoportjaik társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényesek, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsony szintű, így a városrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági-társadalmi vérkeringésébe. Egyes területeken koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbítanak a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből, és a közbiztonság romlásából származó problémák.

12,00

10,00

8,00

6,00

4,00

2,00

ÉMOP

ÉAOP

DAOP

Szociális célú városrehabilitáció (felhasznált forrás; Mrd Ft) Szociális célú városrehabilitáció (szabad forrás; Mrd Ft)

30

KMOP

KDOP

DDOP


A szociális városrehabilitáció különböző típusú célterületeket érinthet:

Ipari technológiával épült lakótelepek

Annak megelőzése, hogy a legrosszabb státuszú lakótelepek a későbbi gettósodás színhelyeivé váljanak (prevenció).

Hagyományos építésű, vegyes lakossági összetételű, leromlott városrészek

Alacsony státuszú népesség által lakott telepek

A további szegregációs folyamatok megállítása és lehetőség szerint a terület színvonalának emelése, ami hosszabb távon a magasabb státuszú lakosság területre vonzásával valósulhat meg az eredeti lakosság nagy részének megtartása mellett.

Ezen telepek helyzete leginkább városszerkezeti elhelyezkedésük, a lakásállomány minősége és az alacsony státuszú népesség koncentrációjának mértéke szerint különböző lehet. Uniós támogatásból csak a hosszabb távon is megtartandó telep rehabilitációja támogatható, telepfelszámolás nem. Cél a szegregáció további elmélyülésének megakadályozása, oldása.

Előfordul a város településszerkezetétől, beépítési viszonyaitól függően a fenti típusok keveredéséből álló vegyes célterület is.

Vauxhall városrész, Liverpool 1976-ban a városi önkormányzat 57 szegregálódó területet azonosított és döntött a lebontásukról. Ezek közé tartozott a Vauxhall városrész, mely az 1930-as évekből származó lakóépületekből állt, kb. 1500 embert érintett. A döntés végrehajtása azt jelentette volna, hogy a meglévő közösségek felbomlanak, az itt élőket lakótelepi lakásokba költöztetik Liverpool valamelyik városszéli területére. Az itt élők átélték a háború bombázásait, a hajóépítő ipar hanyatlását, és tanúi voltak a szomszédos lakóterületek felszámolásának. Az önkormányzat nem egyeztetett előzetesen a lakossággal. A helyiek lakossági fórumot szerveztek, melyre meghívták a város vezetését és nyíltan feltették a jövőjükre vonatkozó kérdéseket. A lakosság nagy részének igénye az volt, hogy helyben élhessenek, de jobb minőségű lakóházakban, amit maguk tartanak fenn. Kezükbe vették ügyük intézését, megszervezték az Eldonian közösség egyesületét, szakembereket vontak be a lakóépületek megtervezésébe. Lakásszövetkezetet alapítottak, és több mint 100 új lakást építettek a helyi bérlők számára. Az egyesület fogta össze a fizikai tervezést, a képzési, foglalkoztatási programokat. Abban az időben ismeretlen volt a közösségi kezdeményezésű városrehabilitáció. Ez Nagy-Britannia legfontosabb példája, hogyan lehet fenntartható közösséget kialakítani.

31


A szociális célú városrehabilitáció sarokpontjai:

32

Fejlesztési irányultság

A jelenlegi állapothoz képest a projekt bővített szolgáltatásokat eredményez, a meglevő szolgáltatásokat kibővített területen, magasabb minőségben teszi elérhetővé, vagy bármilyen egyéb módon hozzájárul ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni.

Szociális kohézió erősítése

Az akcióterületen jellemző társadalmi problémák kezelése érdekében különösen a hátrányos helyzetű lakosság számára új szolgáltatások elérhetővé tétele diszkriminációmentes és szegregációmentes módon, a meglévő szolgáltatások minőségi javítása, megerősítése

Lakóépület megújítás

Önkormányzati vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit szolgáltató tulajdonában lévő lakóépületek esetében a lakóépületek megújítása történik meg modern szociális bérlakások kialakítása érdekében. Többlakásos társasházakat magában foglaló akcióterület esetében pedig a lakóépületekben az alapító okiratban/alapszabályban nem külön tulajdonként definiált elemek energiahatékonyság javításával egybekötött felújítása valósul meg.

Komplex rehabilitáció

A felújításra kerülő lakóházak nem pontszerűen kerülnek azonosításra az akcióterületen, hanem egymás szomszédságában helyezkednek el.

Társadalmi kohézió

A társadalmi kapcsolatokat erősítő, közösségfejlesztő ún. „soft” tevékenységek egyértelműen reagálnak az akcióterületet kijelölő jogosultsági kritériumok által jelzett problémákra. A projektek infrastrukturális beruházási elemei ezeket a „soft” elemeket szolgálják és összhangban vannak a „soft” projektelemek céljaival.

Társadalmi csoportok

A fejlesztés által érintett társadalmi csoportok bevonására a leghatékonyabb módszer lehet a „támogatói csoport” létrehozása, amelynek tagjai szervesen részt vesznek az előkészítésben, és tevékenységükkel támogatják, kiegészítik a megvalósítást. Tagjai olyan szervezetek, intézmények, szerveződések, akik szakmai vagy képviseleti kompetenciáik alapján hozzá tudnak járulni az akcióterület társadalmi és szociális fejlesztéséhez (jellemzően civil szervezetek és szociális területen működő intézmények).

Erős helyi partnerség

Az akcióterület fejlesztése érdekében a városrehabilitációs projektekben szükségszerű a megfelelő partneri támogatás kialakítása (konzorciumi partnerek), valamint a tervezést, megvalósítást és a fenntartást is végigkísérő nyilvánosságmunka és partnerségépítés, továbbá a fejlesztési elképzelések társadalmi egyeztetése.

Épületállomány megőrzése

Az akcióterületen található funkció nélküli, valamint a fejlesztés során felhagyottá váló ingatlanok hasznosításából származó bevételt érdemes az akcióterületi fejlesztésre visszaforgatni.


Indikátorok: A szociális célú városrehabilitáció indikátorai a konstrukció sajátosságát figyelembe véve térnek el a funkcióbővítő kiírások mutatórendszerétől. Így ez esetben nem releváns a létrehozott munkavégzésre használt összes szintterület nagysága és a bevont magántőke nagysága, ugyanakkor hangsúlyosan megjelenik a felújított önkormányzati és magántulajdonú lakások száma, és a képzési-foglalkoztatási programba bevontak száma.

A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

Megőrzött munkahelyek száma

Létrehozott közösségi szintterületek aránya

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészen

A támogatott projektek eredményeként elért energia-megtakarítás

Támogatással felújított lakások száma

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

Új közösségi funkciók betelepedése a projekt által érintett településrészen

Támogatással felújított önkormányzati bérlakások száma

Teremtett munkahelyek száma

A projekt révén megerősített funkciók száma a projekt által érintett településrészen

Az akció keretében képzésifoglalkoztatási programban részt vevők száma

33


ADY LAKÓTELEP INTEGRÁLT SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓJA Projektgazda: Budapest Csepel Önkormányzata A projekt összköltségvetése: 1 320 214 872 Ft Megítélt támogatás: 974 339 677 Ft Támogatási intenzitás: 73,80% A projekt megvalósításának tervezett befejezési időpontja: 2011. március 31.

Az Ady lakótelep társadalmi értelemben a kerület legproblematikusabb lakótelepének tekinthető, mivel a 70-es években épült csepeli lakótelepek általában is a fővárosi lakótelepi lakáspiac legalsó rétegét jelentik. A háztartások körülbelül 30%-a kritikus anyagi helyzetben van, segélyekre jogosultak. Az aktív korúak körülbelül 15%-a tényleges vagy látens munkanélküli.

A lakótelep intézményekkel megfelelően ellátott, ezen intézmények állapota azonban a 70-es évek óta érdemben nem változott, csakúgy, mint a lakótelep 10 lakóépületéé. A lakótelepen az általános iskolában erőteljes szegregáció figyelhető meg. A lakótelepen belüli üzletek között nagy számban vannak italárusítást végzők, ebből adódóan a közterületi italfogyasztás alapvetően meghatározza a lakótelep képét.

34


A zöldfelületek nagysága a lakótelep középső részén megfelelőnek mondható, azonban a zöldfelület minősége, csakúgy, mint a lakótelepi burkolt felületek minősége, erősen elhanyagolt képet mutat. 2008 májusában felújították a telep központi parkját, ami a fennmaradó közterületekkel szemben erős kontrasztot mutat. A lakótelepen lévő parkolóhelyek száma alapvetően megfelelő, parkolóhely bővítésre az Árpád utca szélén van szükség, ahol az intézményi parkolás nem megoldott. A projekt keretében tervezett tevékenységek: • 7 panelépület részleges felújítása; • Közösségi Ház kialakítása; • az üzletsor részleges felújítása; • a Pedagógiai Szakmai és Szolgáltató Intézménynek, a Csepel Galériának és a Csete Balázs Középiskolának otthont adó épület részleges külső felújítása; • közterület felújítások: kerékpárút, parkolóhely-bővítés; • E SZA típusú beavatkozások: komplex munkaerőpiaci képzések, foglalkoztatási programok, közösségi programok, lakótelepi társadalmi akciók, rendezvények.

A HAVANNA LAKÓTELEP INTEGRÁLT SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓJA Projektgazda: Budapest XVIII. ker Önkormányzata A projekt összköltségvetése: 1 327 855 000 Ft Megítélt támogatás: 970 000 000 Ft Támogatási intenzitás: 73,05% A projekt megvalósításának szerződésben rögzített befejezési időpontja: 2010. december 31.

A kertvárosi környezet a kerületben alapvetően a családi házas övezetben dominál, de a lakótelepek is jelentős zöldfelületi potenciállal rendelkeznek. A lakótelepek – mint a 70-es, 80-as évek lakóházépítési programjai – a mai igényeknek sok tekintetben nem felelnek meg. A zöldfelületek sokszor kihasználatlanok, így a lakótelepek környezeti megújítása, a zöldterületek hasznosítása, a lakótelepeken a parkolás problémájának megoldása a környezeti minőség javítását jelenti. A cél elérését a lakótelepek környezetének, a kerület identitáshordozó egységeinek közösségi központjainak, közparkjainak és közösségi együttlétre alkalmas területeinek létrehozása által kívánják megvalósítani. A projekt elsődleges célja a Havanna lakótelepen élő lakosság megtartása mellett az életminőség javítása. A lakótelepek mind fizikai, mind társadalmi szempontból megújításra szorulnak, szociális gazdasági erejük növelésére van szükség. Ennek érdekében a civil kezdeményezéseket is erősíteni, a lakótelepi közösségi programokat fejleszteni kell. A közbiztonság erősítését szorgalmazó programra van szükség, mely térfigyelő kamerák által lefedett területek növelésén és a helyi, lakótelepi polgárőrségek erősítésén keresztül történhet meg. Az integrált szemléletű, a problémákat komplexen kezelő program az épületek (részleges) modernizálását, olcsóbb lakásfenntartási költségeket, szebb lakókörnyezetet, a városszerkezeti problémák oldását és a helyi szolgáltatások bővítését, illetve színvonaluk emelését tűzi ki célul. 35


A projekt keretében tervezett tevékenységek: • épületek külső hőszigetelése; • parkolási gondok megoldása, biciklitárolók kialakítása; • zöldterület felszabadítás parkolás alól, új közterületek létrehozása, utcabútor kihelyezése; • szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása; • önkormányzati tulajdonú üzlethelységek felújítása és átalakítása közösségi találkozóhellyé; • kamasz – felnőtt játszótér, ücsörgők kialakítása, sportpálya felújítás; • Kondor Béla Közösségi Ház felújítása; • kiállító terem (helytörténeti, képzőművészeti) kialakítása; • nyári tábor hátrányos helyzetű gyerekeknek, diákok nyári közterületi munkája; • roma szociális munkások alkalmazása a helyi roma kisebbség felkarolására; • térfigyelő kamerák rendszerének bővítése.

KALOCSA SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ KALOCSA SZŐLŐK VÁROSRÉSZ INTEGRÁLT SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ Projektgazda: Kalocsa Város Önkormányzata A projekt összköltségvetése: 198 594 000 Ft Megítélt támogatás: 168 804 900 Ft Támogatási intenzitás: 85% A projekt megvalósításának tervezett befejezési időpontja: 2010. december 31.

A projekt keretében sor kerül a Viola utcai Óvoda homlokzati akadálymentesítésére, játszóház, szociális blokk kialakítására az épületen belül. A fejlesztés során egy olyan komplex multifunkcionális intézmény jön létre, amely továbbra is ellátja az óvoda feladatköreit, és emellett közösségi térként működik. A kialakításra kerülő közösségi tér alkalmat adhat a civil szervezetek részére is találkozók, programok szervezésére, a helyi társadalom közösségi kezdeményezéseire, a tervezett képzési akciók, programok lebonyolítására.

36

A projekt keretében továbbá kialakítására kerül egy többfunkciós sportpark, amelynek értelmében egymástól térben jól elhatároltan létrejön két, több labdasportra alkalmas sportpálya. A fejlesztés egyrészt a gyermekeket 1-től 16 éves korig és a sportban aktív, de már nem gyermek korosztályt célozza meg. Elsődleges célja: a kulturáltan, dinamikusan sportolni és mozogni vágyó fiatalok és felnőttek számára nyitott tömegsportcentrum létrehozása.


A projekt keretében 5 db szociális bérlakás felújítására is sor kerül, ezen belül komfortosítás, a lakhatási körülmények és az életminőség javítása valósul meg. A beruházásokhoz kapcsolódóan – bűnmegelőzési, közbiztonságot erősítő és helyi környezettudatosság elterjesztését szolgáló akciók valósulnak meg. A közterületek rendezése érdekében autóbuszváró kerül elhelyezésre, felszíni parkolók és gyalogos zónák kialakítása valósul meg, a közpark vonatkozásában pedig megújul a közvilágítás. A szabadidő központhoz kapcsolódó fásítással egy extenzív rendezett zöldfelület jön létre, amely komplex módon képes az egészség – sport – kikapcsolódás feltételeit biztosítani. Emellett természetesen padok, szemetesek és egyéb térbútorok segítségével válik alkalmassá a park a pihenés funkciójának kiszolgálására. A térvilágitás beépítése nemcsak a közbiztonság színvonalának emelését segíti elő, hanem a balesetmentes közlekedést is biztosítja.

A projekt tevékenységei: • gyalogos zóna kialakítása; • térfigyelő rendszer; • pihenőpark kialakítása; • játszótér rehabilitáció; • zöldfelület felújítása; • parkoló kialakítása közvilágítással; • közpark közvilágítással; • buszváró; • nyílászáró hőszigetelés, csere, egyéb szerkezetek felújítása, komfortosítás; • óvoda közösségi tér, homlokzati akadálymentesítés, új funkció kialakítás; • sportpálya-kialakítás.

5.6.3 KISVÁROSOK ÉRTÉKMEGŐRZŐ REHABILITÁCIÓJA (KISLÉPTÉKŰ) A kisvárosok és nagyobb községek esetében a településkép vonzerejének növelése céljából az egy-egy közterületre, utcára, épületre stb. kiterjedő kisléptékű infrastrukturális beavatkozások elősegítik a településkép javítását, növelik a lakosság elégedettségi szintjét. A konstrukció célja a település életében jelentőséggel bíró központi területek, építészetileg értékes épületek, és az azokhoz kapcsolódó közművek megújítása.

9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00

ÉMOP

ÉAOP

DAOP

KMOP

KDOP

DDOP

NYDOP

Kisléptékű városrehabilitáció (felhasznált forrás; Mrd Ft) Kisléptékű városrehabilitáció (szabad forrás; Mrd Ft) 37


RÁCALMÁS Projektgazda: Rácalmás Város Önkormányzata A projekt összköltségvetése: 171 415 000 Ft Megítélt támogatás: 99 660 681 Ft Támogatási intenzitás: 58% A projekt megvalósításának tervezett befejezési időpontja: 2010. augusztus 31.

Rácalmás városa nemrég kapta meg a városi rangot, így szükségessé vált a városban egy megfelelő városháza épület kialakítására. A városi kúria épülete, mely helytörténeti érték, korábban nevelőotthonként működött, és állaga nagyon leromlottá vált. Évek óta üresen áll, a város a polgármesteri hivatal kialakításával egyúttal egy helyi építészeti örökség állagromlásának megállítása és megújítása mellett is döntött. A városháza épületében egy a városházától függetlenül működő ügyvédi iroda is helyet kap, mert az igényfelmérés eredményeképpen kiderült, hogy a jogi szolgáltatás csak korlátozottan elérhető. A városháza kialakításával a jelenlegi szolgáltatási funkciók bővülése valósul meg, lehetőség nyílik a diszkrét ügyintézésre, tárgyaló kialakítására, ügyfélszolgálat működtetésére. A projekt keretében megvalósul az épület környezetének rendezése, a kertrész kialakítása is. A projekt a településkép esztétikai javításához is hozzájárul.

38


5.6.4 „SOFT” FEJLESZTÉSEK A városrehabilitációs kiírások célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható városfejlesztés gyakorlatának kialakításához. Fenntartható városokról csak akkor beszélhetünk, ha fenntartható közösségek élnek benne, akik tudatosan képesek tenni saját és környezetük élhetővé, vonzóvá tételéért. Más hangsúllyal továbbá, de mind a funkcióbővítő városrehabilitáció, mind a szociális célú városrehabilitáció esetében kiemelt figyelmet fordít a társadalmi kohézió erősítésére. Ennek eszközei eltérőek az egyes projektekben, azok célkitűzéseinek megfelelően.

Ezen eszközök lehetnek:

Közösségfejlesztő programok A területet, a környezetet rongálók fokozott bevonása a települési környezet megóvásába, fejlesztésébe, a jóvátételi módszer alkalmazása. A veszélyeztető cselekmények jelzésére alkalmas rendszer kiépítése (telefonos segélyvonal, elektronikus postafiók, weblap). Önkéntes alapon szerveződő segítő és közösségépítő hálózat kialakítása, fenntartása. Helytörténeti kiállítás a tömegközlekedési eszközökön: az adott városrész, akcióterület történetének és mostani fejlesztésének a buszokon (villamosokon) való bemutatása. Helytörténeti buszmegállók kialakítása: régi hangulatú buszmegállók helytörténeti, akcióterületi fotókkal, kiállítási anyagokkal.

Foglalkoztatási és képzési programok A hátrányos helyzetű, folyamatos segítséget igénylő, rászoruló családok és egyének egyéni életvitelének és a társadalomba történő beilleszkedésének segítése: a szakemberek és önkéntes segítők felkészítése, a szükséges tárgyi, infrastrukturális környezet kialakítása, a résztvevők körének összeállítása, az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása (egyéni, esetleg mikrocsoportos fejlesztési egységek rendszeresítése) kialakítása. A hátrányos helyzetűek számára képzési programok kialakítása, olyan szakmák megszerzésének a támogatása, melyre a piacon igény van, támogatás az elhelyezkedésben gyakorlati idő biztosításával.

Kulturális-, szociális-, a szabadidő minőségi eltöltését segítő programok Public Art Projekt a városközpontban, a város és/vagy akcióterület ortofotója köztéren kiállítva interaktív elemekkel. Multimédiás oktatási tananyag készítése a város történelméről, hagyományainak, történetének beemelése a városi iskolák tanrendjébe; várostörténeti vetélkedő rendszeres szervezése.

Az egészséges életmód, környezettudatos és tudatos fogyasztói magatartás területén történő szemléletformálás Egészségügyi szűrőprogram beindítása: a program célja olyan egészségügyi szűrőprogramok bevezetése, amelyek segítségével megteremtik a hátrányos helyzetű rétegek egészségesebb életmódjának alapfeltételeit. A háziorvosok és szakemberek bevonásával és az ismeretek terjesztésével szorgalmazni kell a részvételt a különböző szűrővizsgálatokon. Rendezvénysorozat, nyilvános szabadegyetem szervezése: a fenntarthatóság és környezettudatosság kérdésének olyan keretben, rendezvényeken történő megtárgyalása, amelyeken olyanok is részt vesznek, akik kimondottan nem érdeklődnének egy környezetvédelmi rendezvény iránt. A rendezvényeken indirekt és direkt üzenetek közvetítése pl. az energiatakarékosság, a megújuló energiák, hulladék keletkezés megelőzése, tudatos vásárlói szokások, stb. területén.

39


5.6.5. MEGYEI JOGÚ VÁROSOK ÉS BUDAPEST GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓJA

Budapest Szíve Program: Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése – I. ütem

BUDAPEST Budapest Szíve Program: Belváros új főutcájának kiépítése projekt – I. ütem

Budapest Szíve Program: Reprezentatív kaputérség kiépítése – I. ütem Józsefváros Magdolna Negyed Program II.

SOPRON A városközpont értékmegőrző megújítása

GYŐR A Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése

SZOMBATHELY A városközpont funkcióbővítő megújítása

ZALAEGERSZEG A történelmi városközpont rehabilitációs és revitalizációs programja

TATABÁNYA Városközpont rehabilitáció

VESZPRÉM Integrált településfejlesztés – A belváros funkcióbővítő rehabilitációja

KAPOSVÁR A városközpont funkcióbővítő városrehabilitációja

SZEKSZÁRD A történelmi városmag funkcióbővítő fejlesztése

NAGYKANIZSA A belváros funkcióbővítő fejlesztése

Közterek II.

Nagy Kiállítótér Múzeum utca Zsolnay Kulturális Negyed

40

SZÉKESFEHÉRVÁR A belváros rehabilitációjának folytatása

PÉCS

Közterek I. Konferencia- és koncertközpont


SALGÓTARJÁN A városközpont funkcióbővítő rehabilitációja

MISKOLC A belváros rehabilitációja

NYÍREGYHÁZA Belvárosi terek funkcióbővítő fejlesztése

EGER Dobó tér–Eger patak Belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitációja DEBRECEN A belváros funkcióbővítő városrehabilitációja

SZOLNOK-SZANDASZŐLŐS Decentrum létrehozása városrehabilitációval

SZOLNOK A Tisza fővárosa városközpont rehabilitáció KECSKEMÉT A Rákóczi út – Vasútkert revitalizációja

BÉKÉSCSABA A belváros rehabilitációja – I. ütem

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program – I. ütem SZEGED A városközpont funkcióbővítő fejlesztése

41


Indikátor eredmények Teremtett munkahelyek száma:

Érintett terület nagysága:

Érintett lakosság létszáma:

458 ha

212 624 fő

Új városi funkciók betelepedése:

Indukált magánerő beruházások volumene:

Lakossági elégedettség:

193 darab

16 milliárd Ft

504 darab

72%

Elért energiamegtakarítás:

1366 GJ

A projektek gazdaságélénkítő funkcióbővítő városrehabilitációt valósítanak meg, melynek keretében a városok többségében konzorciumi partnerként kooperálnak kis- és középvállalkozásokkal, vagy a projekttel párhuzamosan valósulnak meg a célokhoz illeszkedő magánberuházások. Integrált projektek valósulnak meg, melyek a közterületek közösségi használatának erősítését, a forgalomszervezést és az épületek rehabilitációját egyszerre valósítják meg. A projekteknek – a beruházás mellett – része a társadalmi kohézió erősítését szolgáló programok, rendezvények, akciók megvalósítása is. 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00

ÉMOP

ÉAOP

DAOP

KMOP

KDOP

DDOP (EKF)

NYDOP

Megyei jogú városok és Budapest városrehabilitációja (felhasznált forrás; Mrd Ft, zsűri döntés után) Megyei jogú városok és Budapest városrehabilitációja (szabad forrás; Mrd Ft)

42

A projektek keretében a felhagyott épületek hasznosítása is megvalósul, a használaton kívüli ingatlanok funkcióval való megtöltése a fejlesztésekben kiemelt szerepet kap.


A fejlesztéseket városfejlesztő társaságok bonyolítják le, amelyek révén biztosított a hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsment, és amelyek tehermentesítik az önkormányzati költségvetést. A városfejlesztő társaságok középtávon olyan forrás és tervezési koordinációt valósítanak meg, mely révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetőek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbb, valamint magántőke bevonására alkalmas szervezetként működnek. Megyei jogú városok projektjeinek elszámolható költsége és a fejlesztésbe bevont magántőke nagysága 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00

DAOP

DDOP

ÉAOP

ÉMOP

KDOP

NYDOP

Projekt elszámolható költsége (Mrd Ft) A fejlesztésbe bevont magántőke nagysága (Mrd Ft)

43


BUDAPEST SZÍVE Projektgazda: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata Projektjavaslat címe: Budapest Szíve Program – Belváros új főutcájának kiépítése – I. ütem A projekt megvalósításának helyszíne: Budapest, Belváros-Lipótváros Budapest V. kerület alábbi utcái, szakaszai: A. szakasz: Kecskeméti utca–Egyetem tér – Károlyi Mihály utca B. szakasz: H enszlmann Imre utca – Papnövelde utca – Képíró utca – Bástya utca – Királyi Pál utca – Szerb utca C. szakasz: P etőfi Sándor utca – Szervita tér – Bécsi utca – Erzsébet tér D. szakasz: Október 6. utca (József A. u. – Zrínyi u.) E. szakasz: O któber 6. utca (Zrínyi u. – Szabadság tér) – Honvéd utca (a Honvéd utcai szakasz felújítása azonban nem szerepel jelen kiemelt projekt elszámolható költségei között) A projekt megvalósításának tervezett ideje: megvalósult A projekt tervezett összköltségvetése: 6 141 254 000 Ft (bruttó) Igényelt támogatás: 2 124 768 000 Ft (bruttó) – támogatási intenzitás: 34,60%

A Belváros új főutcájának kiépítése – I. ütem projekttel Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata egy hosszú távú városmegújító stratégiát határozott meg. A Belváros új főutcája rehabilitációs projektcsomag gerincét két nagy kulcsprojekt alkotja: A Kecskeméti utca–Egyetem tér-Károlyi Mihály utca illetve a Petőfi Sándor utca-Bécsi utca-Október 6. utca, valamint a Kecskeméti utcához és az Egyetem térhez kapcsolódó kis utcákat érintő Főutca Projekt. Az „Új Főutca” tervezett nyomvonala jelenleg Budapest egyik nagy forgalmú útja, ahol az átmenő forgalom a teljes forgalom kb. 80%-át jelenti. A léptékidegen forgalom szétfeszíti az utcát, a zaj-, a rezgés- és a porszennyezés erőteljesen károsítja a lakók és városhasználók egészségét, komfortérzetét és a szinte teljes nyomvonalon patinás épületállományt. Az átzúduló forgalom a haránt irányú utcahálózat kiskereskedelmét halálra ítélte. Maga a tengely mindezek ellenére – néhány patinás üzlettel is bíró – üzletutca szerepet is betölt. A közúti és gyalogos aluljárók által széttört Ferenciek tere és a parkolóházzal tönkretett Szervita tér által tagolt tengely fontos közintézményeket, hivatalokat, üzleti szolgáltatásokat is magába foglal.

44


MAGDOLNA NEGYED PROGRAM Projektjavaslat címe: Budapest-Józsefváros Magdolna Negyed Program II. Projektgazda: Budapest Józsefvárosi Önkormányzat A projekt tervezett összköltségvetése: 2 166 193 000 Ft Igényelt támogatás: 1 911 833 000 Ft Támogatási intenzitás: 88,26% A projekt megvalósításának kezdési időpontja: 2008. április 01. A projekt megvalósításának befejezési időpontja: 2010. március 31. Tervezett összköltség eredetileg: 2 240 000 000 Ft Igényelt támogatás eredetileg: 2 016 000 000 Ft

A Józsefvárosi Önkormányzat a kijelölt akcióterületeken 1997 és 1999 között a tömbrehabilitációs – épületről-épületre történő megújítás – elveknek megfelelő koncepció szerint vágott neki a munkának, fővárosi támogatás felhasználásával. A megindított munkák sem műszaki, sem társadalmi hatásaiban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért módosításra került a program. 1998-ban fogadta el a Józsefvárosi Önkormányzat a Józsefvárosi Rehabilitációs Stratégiát, amely alapvető célként határozta meg a kerület gyorsuló leromlásának és pozíció vesztésének megállítását. Ezt követően a rehabilitáció súlypontja átkerült a Középső-Józsefvárosi akcióterületre. A kerületfejlesztési stratégia a kerületi fejlődés legfontosabb irányának a gazdasági – társadalmi helyzet erősödését, a jelentkező társadalmi problémák oldását határozta meg. A kerületi stratégiában kiemelt helyen szerepel a Magdolna negyed megújítása, a városrész regene rációja. Cél, hogy a negyed újra Józsefváros lakható részévé váljon, mely képes befogadni és hosszútávon megtartani, otthont teremteni a különböző kultúrájú és társadalmi háttérrel rendelkező rétegek, generációk számára, identitásának fejlesztésével a Magdolna negyed önálló, egyedi arculatú, de a környező területekhez szervesen kapcsolódó városrés�szé váljon.

„Városfejlesztési koncepciónk abból indul ki, hogy a város direkt módon nem fejleszthető, hanem természetes fejlődésen megy keresztül, amibe jól vagy rosszul lehet beavatkozni… Melyek a jó irányok? Azok, amelyek a legkevesebb közösségi beavatkozást igénylik, és azok, melyek leginkább az egészséges piaci mechanizmusok közelében vannak. Egy város különböző területei versenyeznek egymással, mindegyiknek az a célja, hogy jó legyen ott lakni és hogy fenn tudja magát tartani. Józsefváros ma nem képes eltartani magát, gőzerővel dolgozik azon, hogy egyáltalán szinten tudjon maradni. A kerületi rehabilitációs projekt elve az, hogy 50% alatti közösségi részvételt szabad csak felvállalni, és az önkormányzat a megtakarított pénzt azokra a részekre költse, amelyek a legros�szabb állapotban vannak.” – Alföldi György

A program megvalósulásának eredményeként elérhető, hogy az évek óta tartó szegregációs folyamat megáll, a Magdolna negyed egyre inkább egyedi arculatú, de a környező területekhez szervesen kapcsolódó városrésszé válik.

45


EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA: PÉCS A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program lényege, egyben legfőbb célja a hosszú távú városfejlesztés. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy a kulcsprojektek egy kulturális alapokon nyugvó városfejlesztés alapvető elemei, amelyek összefüggő rendszert alkotnak, s amelyek közül mindegyik egyaránt nélkülözhetetlen. A közel 35 milliárd forint értékben megvalósuló kulcsberuházások ma hazánk legnagyobb városfejlesztési projektjét jelentik, a pozitív hatás hosszú távon ösztönzőleg hat majd a város és a régió gazdasági életére. A kapcsolódó beruházásoknak köszönhetően (autópálya, regionális repülőtér) Pécs versenyképessége javulni fog. PÉCSI KONFERENCIA- ÉS KONCERTKÖZPONT A támogatás összege 5 251 262 072 Ft. A beruházás célja egy nemzetközi összevetésben is jelentős akusztikai tervezéssel készülő, korszerű háttértechnikát alkalmazó, multifunkcionális épület létrehozása, mely hangversenyteremként és konferenciaközpontként működik. A konferencia-funkció segítségével Pécs a közép-európai konferenciapiac egyik meghatározó színhelyévé válik, szakmai konferenciák, vásárok, kulturális fesztiválok megrendezése válik lehetővé.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖNYVTÁR ÉS TUDÁSKÖZPONT A támogatás összege 4 624 731 887 Ft. A projekt célja egy több mint 13 000 m2-es, korszerű, a mai felhasználói igényeknek megfelelő regionális könyvtár és tudásközpont felépítése, amely az európai uniós szakmai követelményeknek megfelelően a város és a régió lakosságának információs és dokumentumigényét szolgálja, valamint alkalmas közösségi, kulturális és szabadidős programok befogadására is. A megvalósuló új könyvtárat épületi adottságai és korszerű felszereltsége alkalmassá teszik a lakosság eddiginél szélesebb körének kiszolgálására.

46


KÖZTEREK ÉS PARKOK ÚJJÁÉLESZTÉSE – I. ÜTEM – II. ÜTEM A támogatás összege: 4 644 631 654 Ft – 2 135 524 663 Ft. A projekt célja, hogy Pécs város közterületei valódi közösségi térként funkcionáljanak, legyenek népszerű találkozási helyek és biztosítsák a szabadidő sokszínű eltöltésének lehetőségét. Az átalakítás szempontjai: • a gépjármű-forgalom minimalizálása; • a gyalogos és kerékpáros forgalom célszerű, biztonságos és akadálymentes vezetése – akadálymentesítés; • a tereken kisebb és nagyobb rendezvények megtartására, pihenésre, szórakozásra, művelődésre – a városi élet minden régi és új formájára – alkalmas felületek biztosítása; • az állandó és az ideiglenes vendéglátó, kereskedelmi és egyéb funkciók elhelyezésére alkalmas területek kijelölése.

ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED A támogatás összege: 9 244 200 463 Ft. Az EKF program egyik legjelentősebb fejlesztése a Zsolnay Gyár mára leromlott állapotú és zömében hasznosítatlan műemlék épületeinek felújítása, s a különféle kulturális, közművelődési és oktatási funkciók ide telepítésével egy pezsgő kulturális negyeddé és rekreációs területté történő átalakítása. A XIX. századi magyar iparművészeti kultúra kibontakozásában és Pécs modernkori városfejlődésében meghatározó jelentőséggel bírt a Zsolnay Gyár, annak ipari, művészeti, kulturális kisugárzása.

NAGY KIÁLLÍTÓTÉR – MÚZEUM UTCA REKONSTRUKCIÓ A támogatás összege: 1 490 617 255 Ft A projekt keretében Pécs eddig is egyedülálló attrakciója, az úgynevezett „Múzeum utca” teljesen megújult színvonalon, az eddiginél koncentráltabb képzőművészeti csomópontként, a korábbit nagymértékben meghaladó és fenntartható látogatói érdeklődés mellett szolgálja a magyar kulturális élet megújulását, és Pécs kulturális turisztikai pozíciójának javítását.

47


KULTURÁLIS VÁROSFEJLESZTÉS: HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Projektgazda: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Összköltség: 1 081 037 000 Ft Támogatási igény: 860 000 000 Ft Támogatási arány: 79,55% A projekt megvalósításának tervezett befejezése: 2011. december 31. A kultúra a város húzóágazata. Hódmezővásárhely az Alföld egyik meghatározó kulturális központjává, alkotó művészek otthonává válik. A városban tapintható a szellemi élet, a kultúra: a közterületeket műalkotások díszítik, a kulturális intézmények korszerűek és nyitottak, a művelődés mindenki számára elérhető közösségi helyei. A Tornyai János kulturális városrehabilitációs program ennek szellemében valósul meg. A projekt keretében az önkormányzat működtetésében lévő főbb kulturális-közművelődési létesítmények, a Tornyai János Múzeum, a Petőfi Művelődési Központ, az Alföldi Galéria rehabilitációja, a városközpont fizikai infrastruktúrájának megújulása, és egyházi épületek felújítása valósul meg. Az infrastrukturális beruházást a Mindennap Kultúra keretprogram egészíti ki. Ez egy mintául szolgáló keretprogram, mely a településen élők minden korosztálya számára, széles érdeklődési kört kielégítve kínál alkalmat a kultúrával való mindennapos találkozásra. A program épít az oktatási intézményeken keresztül elérhető célcsoportokra is. Az MNK! Program oktatási tervek kidolgozásán és megvalósításán keresztül vonzza be a városi közművelődési intézményekbe a tanulókat, a felnőtteket és időseket.

A projekt tevékenységei: • dr. Rapcsák András utca fejlesztése; • Tornyai János Múzeum bővítése; • Alföldi Galéria felújítása; • görögkeleti templom homlokzati felújítása; • Minden Nap Kultúra! program; • vásárhelyi kulturális portál; • kísérő magánerős beruházás: Hódudvarház fejlesztése.

48


VÁROSKÖZPONT KIALAKÍTÁSA: TATABÁNYA Projektgazda: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Összköltség: 2 753 000 000 Ft Támogatási igény: 2 098 580 000 Ft Támogatási arány: 76,23% A projekt megvalósításának tervezett befejezése: 2011. szeptember 30.

Tevékenységek a városközpontban: • éttermek, kávézók kialakítása (Alsó és Felső Fő tér); • portálok felújítása (Sétáló utca); • belvárosi közterület rehabilitáció; • közparkok rekonstrukciója; • városháza Tanácstermének rekon strukciója; • városrehabilitációt támogató szemléletformáló és marketing akciók; • szálloda- és mélygarázs építés magántőkéből.

Tatabányán a szerves fejlődés eredményeként sem alakult ki a történelmi belvárosokhoz hasonló városközpont. Az Újvárosban, az Álmos vezér utca, a Komáromi út, a Szent Borbála tér és a Köztársaság útja által határolt területen az egész város szempontjából jelentős közintézmények kaptak helyet (megyei könyvtár, megyei önkormányzat, városi önkormányzat, APEH, közművelődés háza, posta), de ennek ellenére hiányzik a központ közösségszervező ereje. • Ennek egyik oka az építészeti arculat, amely sem egységesnek, sem korszerűnek nem nevezhető – mindez vonatkozik az épületek homlokzati megjelenésére, a közterületek térfalaira és a gyalogos felületek kialakítására is. • A másik és jelentősebb ok az, hogy a központból hiányoznak azok a funkciók, amelyek a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódnak, a népesség különböző korcsoportjainak igényei szerint. A központot hétköznap az üzletek korai zárása után nem látogatja a lakosság, hétvégén pedig nincs miért odamenni, ezért a városközpont munkaidőn kívül élettelenné válik. • További hiányosság a központ kis léptéke, ami azért is tűnik kisebbnek a valóságosnál, mert a gyalogos területek széttöredezettek, a terek közötti kapcsolatok hiányoznak. A központ egyes elemei közötti kapcsolat megfelelő kialakítását nehezíti a Komáromi út és Köztársaság útja közötti jelentős szintkülönbség. A javasolt fejlesztések átfogó célja, hogy Tatabánya központi területe elsősorban a saját lakosai számára vonzó, sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakuljon át. A fejlesztések eredményeként létrejöjjenek a Fő tereket (alsó Fő tér a tervezett szállodánál, felső Fő tér a Komáromi út felé) egymással és a városközpontot a környező nagy forgalmú (Vértes Center, a Csónakázó tó körüli park) helyekkel összekötő kapcsolatok.

49


KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS: ZALAEGERSZEG Projektgazda: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Összköltség: 1 557 350 254 Ft Támogatási igény: 899 970 045 Ft Támogatási arány: 57,8% A projekt megvalósításának befejezési időpontja: 2011. november 13.

Az akcióterület rehabilitációs programjának átfogó célja Zalaegerszeg városközpontjának megújítása, az ősi városközpont fenntartható fejlődésének biztosításával, történeti szerkezetének, kiemelkedő régészeti és építészeti örökségeinek, korszerű rekonstrukció utáni megőrzésével, illetve lehetőség szerint az elkövetett településszerkezeti hibák orvoslásával. El kell érni, hogy Zalaegerszeg történeti városközpontjának valós súlypontja ismét a Kazinczy Ferenc tér legyen, mellyel az északi és déli irányú kapcsolódási vonalakon keresztül ismét visszaállítható az ősi városmag egységes hálózata. Mindehhez elsősorban a belvárost tehermentesítő és az arra rávezető útvonalakat kell kiépíteni. A tehermentesítő út megépítésével további fejlesztési területek feltárása a cél (a városmagtól nyugatra lévő terület, illetve a régi és új vasútvonal közti terület), amely ezen területek felértékelődését eredményezi, illetve ösztönzi újabb magánberuházások megjelenését. A peremfeltételek megteremtése után kezdődhetnek a város társadalma számára is igazán látványos beruházások, a gépkocsiforgalomtól részben vagy teljesen „felszabadított” terek minőségi átépítése, egy jól ütemezett és organizált folyamatban.

A projekt tevékenységei: • belső tehermentesítő út megépítése – I. ütem; • Kossuth Lajos utca déli szakaszának minőségi megújítása; • piactér felszíni munkák I. ütem, rendezvénytér kialakítása; • piactér alatti mélygarázs építése; • szabadtéri piac kialakítása; • c sipkeházak rekonstrukciója – földszint beépítése; • közösségfejlesztési akciók, civil szervezetek, helyi közösségek létrehozása.

50


GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS A VÁROSKÖZPONTBAN: KAPOSVÁR Projektgazda: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Összköltség: 2 215 032 630 Ft Támogatási igény: 1 100 000 000 Ft Támogatási arány: 49,66% A projekt megvalósításának befejezési időpontja: 2010. december 15.

Kaposvárott a városfejlesztés jövőbeni stratégiai célkitűzése: „Kaposvár harmonikusan fejlődő, emberléptékű középváros legyen, amely a versenyképesség növekedését alapvetően a gazdaságfejlesztésre alapozza.” Ennek megfelelően az alábbi akcióterületi részcélok fogalmazhatók meg: • A belváros gazdaságának és vendégforgalmának élénkítése üzletekkel és a vendéglátó egységek teraszosításával a sétálóövezeti részben, új kiskereskedelmi- és szolgáltató jellegű üzletek kialakításával, funkció nélküli üzlethelyiségek hasznosításával; • A z akcióterület megújítása révén a belváros városképi megújulásához való hozzájárulás az épületek utcafronti homlokzatának, közösségi terek, belvárosi hangulatú köztéri elemek megújítása révén; • Környezeti és építészeti értékek megőrzése, zöldterületek növelése műemléképületek felújítása, köztéri alkotások számának növelése, zöldterületek megújítása és növelése révén.

A projekt tevékenységei: • közterek, települési zöldfelületek kialakítása, felújítása; • közlekedési zónák fejlesztése; • térítés ellenében használható parkolók; • sétáló utca menti üzletek előtti teraszépítések; • városháza mélygarázsa projekt elem; • Szivárvány Kulturális Központ kialakítása.

Közösségfejlesztő projektek: • „Beszélgetés a padon programsorozat”; • „Régi Kaposvár képekben” információs táblák; • Kaposvár színházi emlékei – óriásplakátokon; • Városunk képzőművészei – ismeretterjesztő előadássorozat; • fórumok – Kaposvár városfejlesztési lehetőségei; • a városi közösség fejlesztését, a lakosság környezettudatosságának fokozását elősegítő előadássorozat az Együd Árpád Művelődési Központban; • középkori tábor – környezeti nevelés az iskolás korosztály részére; • életképek – a város 250 éves története színielőadásokban; • történelmi utazások a belvárosban kisvonattal; • Miénk a város! – fesztivál; • városnapi gála; • folklór fesztivál.

51


VÁROSKÖZPONT TÁGÍTÁSA: SZEGED Projektgazda: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Összköltség: 3 277 286 000 Ft Támogatási igény: 2 130 235 500 Ft Támogatási arány: 65% Tervezett befejezés: 2010. december 31.

Szeged városa a fejlődés természetes rendje szerint kezdi kinőni a szigorú értelemben vett belváros, kiskörút által határolt területét. A fontos közigazgatási, kulturális és kereskedelmi funkciók közül egyre több költözik a két körút közötti területre, kiterjesztve a belváros klas�szikus határait. A körutas-sugaras úthálózat másodrendű elemeinek jelentősége megnövekedett, híd szerepük a belváros történelmi magja és a nagykörúton kívüli fontosabb objektumok között átalakulóban van, funkcióik bővülnek. E hatások a funkcióbővítő városrehabilitációs eszközök segítségével, támogatásával a helyi gazdaság erősödését, az akcióterület sokirányú fejlődését eredményezik.

DUNAÚJVÁROS: VÁROSKÖZPONTI FUNKCIÓ MEGTEREMTÉSE Projektgazda: Dunaújváros Önkormányzata Összköltség: 1 503 329 000 Ft Támogatási igény: 1 277 828 000 Ft Támogatási arány: 85% A projekt megvalósításának befejezési időpontja: 2010. szeptember 30.

A projekt tevékenységei: • új körforgalmi csomópont és parkolók kialakítása + Széchenyi tér; • városháza „C” szárnyának át alakítása és bővítése; • városháza tér dísztérré alakítása; • városház sétány kialakítása; • játszótér és sportpályák kiala kítása; • városfejlesztő társaság; • helyi társadalmi akciók, város marketing akciók; • irodaház hasznosítása (Vasmű út 41.).

52

Dunaújváros városstratégiájának átfogó célja az elkövetkezendő 15-50 év vonatkozásában: „Az élhető és versenyképes város” feltételeinek megteremtése. Az élhetőség szó alatt értjük az igazi városi funkciók kialakítását, a meglévő funkciók megerősítésével, illetve a hiányzó funkciók pótlásával. Dunaújvárosban fennállása óta probléma, hogy a városközpont relatíve gyengén funkcionál, nincs igazi városmag. Kifejezetten a belvárosi akcióterületre vonatkozó tematikus célkitűzés a „Belváros »igazi« városközpont funkcióinak megteremtése, a hiányzó funkciók pótlásával és a meglévők megerősítésével, a nem oda valók kitelepítésével. A sétálóutcák és terek bővítése, a városközpont kulturális, kereskedelmi és szolgáltató jellegének megerősítése.”


HASZNOS LINKEK www.terport.hu www.mut.hu www.eu.hu www.urbact.eu http://ec.europa.eu http://ec.europa.eu/regional_policy/index_en.htm www.urbanisztika.bme.hu www.vati.hu www.pecs2010.hu www.rop.hu www.nfu.hu www.nfgm.gov.hu

54

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága. 1077 Budapest, Wesselényi u. 20 –22.

VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

Recommend Documents