KÖRNYEZETFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

KÖRNYEZETFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

T U RI Z M U S F E JL E S Z T É S GA Z DA S ÁGF E JL E S Z T É S VÁ R O S RE H A B IL I TÁC I Ó KÖ Z L E K E DÉ S F E JL E S Z T É S KÖ RN Y E Z E T F E JL E S Z T É S H U M Á N INF R A S T R U K T Ú R A F E JL E S Z T É S

Összedőlt ház a dunaszekcsői partfalélen

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS

4

1.1

6

Jogszabályi környezet

1.2 A legfontosabb hazai programok, szakpolitikák

6

II.

8

A KÖRNYEZETFEJLESZTÉS RENDSZERE AZ ÚMFT-BEN

III. KÖRNYEZETFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK CÉLRENDSZERÉBEN

12

IV.

PÉNZÜGYI ALLOKÁCIÓ

16

V.

TÁMOGATÁSI TERÜLETEK BEMUTATÁSA

18

5.1 Regionális áttekintés

19

5.2 2000 Lakosegyenérték (LE) alatti kistelepülések szennyvízkezelése 20 5.3 Települési bel- és (kül)területi vízrendezés

24

5.4 Vízrendezési feladatok megoldása regionális jelentőségű területeken – Térségi vízrendezés

31

5.5 Helyi és kistérségi szintű hulladéklerakó-rekultivációs programok 5.6 Földtani veszélyforrás-elhárítás (partfalvédelem)

35 41

5.7 Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését szolgáló beruházások (KEOP tükörkiírás)

44

5.8 Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása (KEOP tükörkiírás)

46

5.9 Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése (KEOP tükörkiírás)

47

5.10 Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások (KEOP tükörkiírás)

48

5.11 Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése (KEOP tükörkiírás)

50

5.12 E-környezetvédelem (KEOP tükörkiírás)

51

5.13 Fenntartható életmód- és fogyasztás (KEOP tükörkiírás)

52

3

I. BEVEZETÉS

KÖRN YE ZE TFE JLE SZ TÉ S

Az ország társadalmi, gazdasági fejlődésének megalapozásában fontos szerepet játszik a tiszta és jó minőségű környezet, ezen keresztül az egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségének biztosítása. Ennek érdekében van szükség a környezet védelmére, fejlesztésére, melynek alapvető célja a gazdasági fejlődésből fakadó környezeti terhek csökkentése és fenntartható irányba terelése, a környezeti elemek (pl. föld, levegő, víz, élővilág, épített környezet) megóvásán, és a károsodott környezeti elemek jó (természet közeli) állapotának helyreállításán keresztül. A káros környezeti hatások csökkentéséhez, a természeti környezet állapotának megóvásához, javításához szükséges a megelőzés és a hatékonyság elveinek követése, valamint a komplex problémák integrált megközelítése is. A környezet védelmének, fejlesztésének érdekében egyrészt infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, másrészt, vele párhuzamosan, a lakosság, a gazdasági élet szereplőinek környezettudatos gondolkodását segítő kampányok lefolytatása szükséges.

Környezetvédelem alatt azt a magatartásformát, tevékenységet értjük, amellyel a természetes és a mesterségesen kialakított környezetünket, kizárólag az ember által okozott káros hatásokkal szemben védjük. A természetvédelem feladata elsősorban a tudományos és kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű értékek védelme, megőrzése. Tágabb értelemben a természettel való – az ember hosszú távú érdekeit is figyelembe vevő – gazdálkodást jelenti.

A Szinva-patak árvizes szakaszainak rendezése A magyarországi régiók kedvező természeti és táji adottságokkal, sokszínű élővilággal rendelkeznek, ugyanakkor a környezeti kockázatok (ár-, és belvíz veszélyeztetettség, partfal-omlások, felhagyott hulladéklerakók okozta környezetkárosodások) elleni védelem, valamint a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság – különösen a szennyvízkezelés, és -tisztítás, valamint a sík és dombvidéki vízrendezés területén jelentős elmaradásban vannak a kor követelményeihez és az EU-s elvárásokhoz képest. Az infrastrukturális ellátottsághoz hasonlóan a környezettudatosság, környezettudatos szemlélet erősítése érdekében is számottevő feladat adódik.

5

KÖRN YEZE TFE JLE SZTÉ S

1.1 JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból elérhető források felhasználásának módjáról, a támogatási eljárások szabályairól a közösségi rendeletek és hazai jogszabályok rendelkeznek.

Természeti értékek megőrzése a Pilisi Parkerdőben Hazánkban a környezetvédelmi célú fejlesztések átfogó szabályait, kereteit határozza meg az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, mely többek között tartalmazza a környezet védelmének alapelveit, így: • a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását; az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását; • az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját; • a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését; • a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában.

1.2 A LEGFONTOSABB HAZAI PROGRAMOK, SZAKPOLITIKÁK A Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 a környezet védelmének általános stratégiáját határozza meg, melynek tematikus akcióprogramjai között szerepel többek között a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése, a települési környezetminőség javítása, a biológiai sokféleség megőrzése, a természet- és tájvédelem, a vizeink védelme és fenntartható használata. Magyarországon a települési szennyvizek közcsatornán történő elvezetése jelentős elmaradást mutat a fejlett európai országokhoz képest, így az ellátottság növelésének érdekében 2002-től meghirdetésre került a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, melynek célja, hogy a szennyvízgyűjtő csatornahálózattal ellátott területen élő lakosok száma 68%-ról 88–90%-ra növekedjen, és a gyűjtőhálózattal összegyűjtött szennyvizek teljes mennyisége legalább másodfokú biológiai tisztítást kapjon a befogadóba történő kibocsátás előtt. 6


A Vásárhelyi terv, és annak továbbfejlesztése adja meg a keretet a tiszai árvízvédelem fejlesztéséhez, elsősorban az árvízvédelmi töltések megerősítésével, mederrendezések elvégzésével és árvízi tárolók létesítésével. A II. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv alapján meg kell kezdeni a Kárpát-medence egyedi természeti értékeit és társulásait őrző élőhelyek – pl. a dolomit sziklagyepek, a homoki társulások – degradációjának megállítását és a károsodást megelőző állapot visszaállítását. A 2003–2008-as időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2002-ben került elfogadásra. Megfogalmazza a régi, a környezetet veszélyeztető lerakók bezárásának, felszámolásának, rekultivációjának szükségszerűségét, kiemeli a kis kapacitású hulladéklerakók felszámolása támogatásának fontosságát. Ez a cél az OHT jelenlegi (2009–2014) hatéves szakaszában is megjelenik.

A Vásárhelyi terv plakátja

Települési folyékony hulladék leürítő hely rekultivációjának megvalósítása Mikepércsen 7

II. A KÖRNYEZETFEJLESZTÉS RENDSZERE AZ ÚMFT-BEN


2. A KÖRNYEZETFEJLESZTÉS RENDSZERE AZ ÚMFT-BEN A fenntarthatóság, így azon belül a környezeti fenntarthatóság az Európai Unió, így az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) horizontális politikáinak egyike, amely kiemelt figyelmet érdemel az ágazati és regionális fejlesztési célok megvalósítása során. A környezeti fenntarthatóság a tartós növekedési cél eléréséhez járul hozzá a káros környezeti hatások mérséklésével, a növekedés alapjául szolgáló természeti környezet megőrzésével, a megelőzés, a hatékonyság és a komplex problémák integrált megközelítésével. Az ÚMFT átfogó és specifikus céljainak megvalósítására tervezett területi és tematikus prioritások között önálló prioritásként jelenik meg a környezeti és energetikai fejlesztés. Az ÚMFT stratégiája a környezetvédelem tekintetében döntően a hiányzó környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére irányul, de határozott célként és törekvésként jelenik meg a megelőző környezetvédelmi törekvések térnyerésének elősegítése, biztosítása is. Az ÚMFT-ben a környezet fenntartható használatának céljai a Közösségi Stratégiai Iránymutatás és az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogram prioritásaival összhangban kerültek meghatározásra, az alábbiak szerint:

Környezeti és energetikai fejlesztés prioritás elemei: Környezetjavító fejlesztések: • egészséges és tiszta települések megteremtése, ezen belül › hulladékgazdálkodás; › szennyvízkezelés; › az ivóvíz minőségének javítása; • vizeink jó kezelése, ezen belül › az árvizek elleni védekezés; › a vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása (kiemelt víztestek védelme, ivóvízbázis-védelem, hulladéklerakók rekultivációja és környezeti kármentesítés); › A VKI végrehajtásának állami intézkedései; • természeti értékeink jó kezelése; • a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése, a környezet-, és klímatudatosság terjesztése; • a környezet fejlesztésének kiemelt területi dimenziói. Környezetbarát energetikai fejlesztések, amelynek tervezett eszközei: • az energiahatékonyságra és -takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére, valamint használatára irányuló fejlesztések ösztönzése.

Az ÚMFT-ben megjelenő környezeti és energetikai fejlesztési célok elsősorban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében a Kohéziós Alapból és ERFA kiegészítéssel kerülhetnek megvalósításra, de ezen célok megvalósításához a régiók operatív programjai és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program egyes konstrukciói is hozzájárulnak.

9


A regionális operatív programok keretében 2007 óta valósulhatnak meg környezetfejlesztési célú beruházások. Ezt megelőzően (2004– 2006 között) a Regionális Fejlesztési Operatív Program település rehabilitációs akciói keretében benyújtott pályázatok járultak hozzá az egyes kiemelt szakterületi programok megvalósításához, amelyek közül kiemelt szerepe van a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programnak valamint az Országos Környezeti Kármentesítési Programnak. A Garancsi-tó madártávlatból A jelenlegi programozási időszakban (2007–2013) a régiók számára a környezetfejlesztésre rendelkezésre álló források elsősorban a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) kerülnek meghirdetésre, ahol azonban főként országos, illetve úgynevezett nagyprojektek kaphatnak támogatást. Ennek kiegészítéseként ROP-ok keretében a kisebb léptékű, helyi vagy regionális jelentőségű környezetfejlesztési projektek kerülhetnek támogatásra, összesen több mint 150 milliárd forintos forráskerettel. A ROP támogat ún. KEOP tükörkiírásokat is, ahol a KEOP-hoz közel azonos feltételekkel lehet pályázni. Ezen kiírások a hét régió közül kizárólag a Közép-magyarországi régiót érintik, ahol a 2007–2013-as programozási időszakban a régió kedvező gazdasági helyzetének köszönhetően más kondíciókkal lehet pályázni egyes európai uniós forrásokra.

Megújuló erdei tó az Ipoly Erdő területén

A Közép-magyarországi régió települései a KEOP Strukturális Alapokból finanszírozott forrásokat csak a KMOP keretében használhatják fel, így a KMOP környezeti fejlesztéseinek egy részét – így a természeti értékeink jó kezelése, a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése, valamint a fenntartható életmód és fogyasztás – KEOP prioritási tengelyekhez kapcsolódó művelettípusok adják. A KMOP környezeti fejlesztéseinek másik körét a konvergencia-régiók esetén is a ROP-ok hatáskörébe utalt tevékenységek képezik. A KEOP Kohéziós Alap közreműködésével megvalósuló fejlesztései a Középmagyarországi régióban továbbra is KEOP keretből finanszírozhatók. A ROP-ok elsősorban a környezeti problémák rendszer-szintű kezeléséhez, a károk megelőzéséhez és felszámolásához biztosítanak forrást. A ROP-ban megjelenő környezetfejlesztési célterületek a következők: • 2000 lakosegyenérték (lásd 15. oldal) alatti települések szennyvízkezelése; • helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok; • települési bel- és (kül)területi vízrendezés; • vízrendezési feladatok megoldása regionális jelentőségű területeken; • földtani veszélyforrás-elhárítás (partfalvédelem).

10

Védekezés az árvíz ellen a Szinván


A KMOP-ban megjelenő KEOP tükörkiírásokban az alábbi konstrukciók kerültek meghirdetésre: • az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése; • megújuló energiahordozó-felhasználás növelése; • élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások; • gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása; • vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások; • környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem); • fenntartható életmód és fogyasztás ösztönzése.

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszeny nyezés.

Kiemelt projektek benyújtása és megvalósítása a ROP-okon belül az alábbi három témában lehetséges: • települési bel- és (kül)területi vízrendezés; • vízrendezési feladatok megoldása regionális jelentőségű területeken; • földtani veszélyforrás-elhárítás (partfalvédelem). A ROP környezetfejlesztési célú pályázatai keretében megvalósuló beruházások tervezésénél meghatározó szempont a környezetvédelem alapelveinek betartása s a megvalósítása során pedig a beruházásnak a lehető legkevesebb környezetterheléssel történő végrehajtása. A beruházások a megvalósulásuk után valamely, a környezet szempontjából káros hatás(ok) csökkentését eredményezik.

11

III. A KÖRNYEZETFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK CÉLRENDSZERÉBEN


Nyugat-Dunántúl (NYDOP): Átfogó cél: „Környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglalkoztatás elősegítése érdekében”. Környezetfejlesztéshez kapcsolódó célokat a 4. specifikus cél „Jó környezeti állapot és a térségi központok, alközpontok biztonságos elérhetősége” tartalmazza, melynek megvalósulása a 4. prioritási tengely, a környezetvédelem és közlekedési infrastruktúra beavatkozásai révén történhet. A prioritás környezetfejlesztés vonatkozásában releváns célkitűzései: • a településszerkezethez és a tájhoz illeszkedő környezetbarát rendszerek alkalmazásának elősegítése, környezeti tudatosság növelése; • biztonságos, jó állapotú felszíni vizek az EU Víz Keretirányelvnek megfelelően.

Dél-Dunántúl (DDOP): Átfogó cél: „A Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez (2020-ig), 2013-ig stratégai cél a régió leszakadásának megállítása”. A környezetfejlesztéshez kapcsolódó célokat a „Természeti és épített környezet megóvása a régióban” speciális cél tartalmazza, melynek megvalósulása az 5. prioritási tengely, az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés beavatkozásai révén történhet. A prioritás célkitűzései: • a régió belső vonzáscentrumainak (mikroés kistérségi központok, nagyvárosok) elérhetőségének javítása; • az egyéni gépjármű közlekedés térhódításának lassítása a közforgalmú közlekedéssel szemben; • a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság és a környezetbiztonság javítása, környezeti kockázatok csökkentése.  

13


Közép-Magyarország (KMOP) Átfogó cél: „A Közép-magyarországi régió versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett”. Speciális célok: • a versenyképesség meghatározó tényezőinek fejlesztése; • a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése. A specifikus célok megvalósulását környezetfejlesztés vonatkozásában a 3. prioritás, a régió vonzerejének fejlesztése tevékenységei biztosítják. A prioritási tengely célkitűzései: • a régió turisztikai versenyképességének fejlesztése; • környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése; • a régió természeti értékeinek megőrzése, rehabilitációja fenntartható hasznosítást elősegítő fejlesztésekkel, szemléletformálással.

14

Közép-Dunántúl (KDOP) Átfogó cél: „A Közép-dunántúli régió a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelő képességét megőrizze”. A környezetfejlesztéshez kapcsolódó célokat a 4. specifikus cél „Regionális kohézió erősítése környezeti és közlekedési infrastrukturális beruházásokon keresztül” tartalmazza, melyek megvalósulása az 4. prioritási tengely, a helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés keretében történhet. A prioritás környezetfejlesztés vonatkozásában releváns célkitűzései: A prioritási tengely fő célja a különböző infrastrukturális elemek fejlesztésének egy helyen történő kezelésével a régió társadalmi (és elkerülhetetlen egyéb okai folytán kisebb mértékben) gazdasági kohézióját, környezeti fenntarthatóságát szolgálja, szem előtt tartva a falvak, mikro- és kistérségek eltérő igényeit. Közvetlen célok: • a térségi közlekedéssel kapcsolatos hálózati-, infrastrukturális és közlekedésszervezési fejlesztések célja olyan régiós kapcsolatrendszer kialakítása, amely a megközelíthetőség és a belső elérhetőség javításával szolgálja annak szorosabbá válását, a Közép-dunántúli régió területi kohéziójának növelését; • élhetőbb vidéki települési környezet megteremtése a lakossági eredetű környezeti terhelés csökkentésével; • víztestek jó állapotának elérése, ahhoz való hozzájárulás komplex vízgyűjtő gazdálkodás keretein belül; • a Duna és a Balaton partján lévő települések értékeinek, köztulajdonban lévő létesítményeinek védelme a sürgős beavatkozást igénylő magaspartfalak stabilizációjával, az omlásveszély kockázatának csökkentésével.


Észak-Magyarország (ÉMOP) Átfogó cél: „A régió versenyképességének javítása, figyelemmel a régión belüli terület, társadalmi-gazdasági különbségek mérséklésére”. A környezetfejlesztéshez kapcsolódó célokat a 3. specifikus cél „A társadalmi kohézió erősítése, vonzó gazdasági, és lakókörnyezet kialakítása” tartalmazza, melyek megvalósulása a 3. prioritási tengely, a településfejlesztés keretében történhet. A prioritás (a helyi önkormányzatok település-rehabilitációra irányuló, a magánberuházásokat is mozgósító akcióinak) céljai: • új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása valamint a meglévő funkciók megerősítése többségében hátrányos helyzetű csoportok, romák által lakott romló állapotú területeken; • társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben a térségszervező funkciókkal rendelkező települések attraktivitásának fokozása; • új és meglévő gazdasági, közösségi funkciók támogatása, megerősítése a régió közép- és nagyvárosaiban; • az elmaradott kistérségek szegregációjának megakadályozása, a kistelepülések népességmegtartó-képességének javítása. A prioritáson belül a főbb műveletcsoportok között jelenik meg a környezeti értékek védelme, a környezetbiztonság növelése, melyet a felszíni vizek minőségének javításával, az általuk okozott károk csökkentésével, a kistelepülések szennyvíztisztításának természetközeli megoldásával, az ár- és belvizek kockázatának csökkentésével valamint a települési hulladéklerakók, dögkutak, földmedrű folyékonyhulladék befogadó helyek rekultivációjával érnek el.

Dél-Alföld (DAOP) Átfogó cél: „A régió fejlődésének elengedhetetlen feltétele a régió gazdaságát dinamizáló városok ellátó funkcióinak bővítése, a településeken a foglalkoztatottság növelése, az élhető és egészséges települési környezet kialakítása”. A környezetfejlesztéshez kapcsolódó célok elérése az 5. prioritási tengely, a térségfejlesztési akciók keretében jelenik meg: • vonzó városi környezet kialakítása, a feltárt kulturális, gazdasági és turisztikai értékek és lehetőségek kihasználása érdekében; • a régió településein a környezetbiztonság fokozása, a kistelepülési szennyvízkezelés, a térségi jelentőségű vízrendszerek fejlesztése; a települési hulladéklerakók rekultivációja, és az omlásveszélyes partfalak stabilizációja által.

Észak-Alföld (ÉAOP) Átfogó cél: „Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése”. Környezetfejlesztéshez kapcsolódó célokat az 5. specifikus cél „Az épített és természeti környezet állapotának javítása” tartalmazza, melyek megvalósulása az 5. prioritási tengely, a város és térségfejlesztés keretében történhet. A prioritás környezetfejlesztés vonatkozásában releváns céljai: • az épített környezet minőségének javítása; • a természeti környezet állapotának megóvása és fejlesztése. A települések természeti környezetének megőrzése, állapotának javítása, természeti környezetet szennyező források megszüntetése, ép és egészséges lakóhelyi és természeti környezet kialakítása.

15

IV. PÉNZÜGYI ALLOKÁCIÓ


Környezetvédelmi célú pályázatok keretösszegeinek aránya a ROP-on belül, régiónként, 2007–2013 (246 Ft/eurós árfolyamon)

ROP-OK ÖSSZESEN

151 Mrd Ft; 8,4%

KDOP

17,5 Mrd Ft; 10,7%

1 646 Mrd Ft; 91,6%

ÉAOP

146,5 Mrd Ft; 89,3%

ÉMOP

NYDOP

32,0 Mrd Ft; 10,2%

24,4 Mrd Ft; 8,5%

12,8 Mrd Ft; 8,3%

283,0 Mrd Ft; 89,8%

261,0 Mrd Ft; 91,5%

141,9 Mrd Ft; 91,7%

DDOP

KMOP

DAOP

18,5 Mrd Ft; 7,9%

215,3 Mrd Ft; 92,1%

26,7 Mrd Ft; 6,9%

358,7 Mrd Ft; 93,1%

19,3 Mrd Ft; 7,4%

240,1 Mrd Ft; 92,6%

17

V. TÁMOGATÁSI TERÜLETEK BEMUTATÁSA


5.1. REGIONÁLIS ÁTTEKINTÉS A következő ábra bemutatja a környezetfejlesztési kiírások pénzügyi kereteit, az ebből már megítélt támogatásokat (2010. januári adatok). A ROP-ok környezetfejlesztési célú konstrukcióinak keretösszegei (2007–2013, 2007–2010), valamint a 2010. januárig megítélt támogatások Adatok forrása: www.euter.nfu.hu 35 30

Mrd Ft

25 20 15 10 5

ÉAOP

KMOP

ÉMOP

DAOP

DDOP

KDOP

NYDOP

Keretösszeg (2007–2013) Keretösszeg (2007–2010) Megítélt támogatás összege (2007–2010 január)

Az egyes konstrukciók keretében elnyerhető és elnyert támogatások nem mutatnak egységes regionális eloszlást, az egyes régiók környezeti problémái, illetve a projektek előkészítési nehézségei közötti különbségeket szemléltetik. Jó példa erre a kistelepülések szennyvízkezelésére kiírt konstrukció, melyben a rossz csatornázottsági helyzetű, aprófalvas térségekkel rendelkező régiókban (Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Alföld) jóval magasabb volt a keretösszeg és a lekötött támogatás is, mint a jól kiépített infrastruktúrával rendelkező Közép-magyarországi régió esetében.

Kapcsolódó uniós irányelvek: • Nitrát irányelv (91/676/EK), mely a talajvíz mezőgazdasági forrásból származó nitrát szennyezésének csökkentését tűzi ki célul •T elepülési szennyvíz irányelv (91/271/EGK), melynek célja a környezet megvédése a települési szennyvizek, valamint egyes iparágak szennyvíz kibocsátásának káros hatásaitól

19


A KEOP tükörkiírásokként a KMOP-ban megjelenő kiírások keretösszegei, (2007–2010), valamint a 2010. januárig megítélt támogatások Adatok forrása: www.euter.nfu.hu 14 12

Mrd Ft

10 8 6 4 2

Keretösszeg (2007–2010) Megítélt támogatás összege

A megítélt támogatások teljes keretösszeghez viszonyított aránya a kistelepülések szennyvízkezelése, a települési valamint a térségi vízrendezés konstrukciók esetében is viszonylag magas, míg a többi kiírásban nem éri el a 20%-os arányt sem. A régiók közül a Közép-magyarországi, a Dél-alföldi és a Nyugat-dunántúli régiókban (utóbbiban a 2000 LE alatti kistelepülések szennyvízkezelése kivételével) a legmagasabb a megítélt támogatások keretösszeghez viszonyított aránya. A megítélt támogatásokhoz kapcsolódó szerződéskötés a legtöbb esetben megtörtént, a legnagyobb összegű, 4–5 milliárd forint körüli eltérést a dél-dunántúli szennyvízkezelési, valamint az észak-alföldi települési vízrendezési projektek esetében tapasztalhatjuk. A Közép-magyarországi régióban a KEOP tükörkiírásként megjelent konstrukcióknál a keretösszegnek több mint fele került lekötésre, amit jól követett a szerződések megkötése is.

5.2 2000 LAKOSEGYENÉRTÉK (LE) ALATTI KISTELEPÜLÉSEK SZENNYVÍZKEZELÉSE A komponens elsődleges célja a Környezet és Energia Operatív Program fejlesztéseit komplementer módon kiegészíteni a kistelepülési szennyvíz-kezelés megoldásának elősegítése révén. Az érzékeny területen elhelyezkedő településeken, illetve településrészeken, ahol a szakszerű, egyedi szennyvízkezelés nem jöhet szóba, biztosítani kell a települési folyékony hulladék elszállítását (tengelyen történő szállítással) és kezelését valamint a hasznosítás fejlesztését. A települési folyékony hulladék szennyvíztelepi fogadását ki kell alakítani.

20

A konstrukció célja továbbá, hogy a fejlesztések révén korszerű, környezetvédelmi valamint gazdaságossági szempontból is indokolható műszaki megoldások és kapacitások valósuljanak meg, valamint a tervezett létesítmények folyamatos szakszerű üzemeltetésének, illetve fenntartásának feltételei hosszútávon biztosítottak legyenek. A konstrukció mind a hét regionális operatív programban meghirdetésre került.


Támogatható tevékenységek A konstrukció keretében elsősorban: • újonnan építendő költség- és környezetkímélő szennyvíztisztítási technológiájú telepek és hozzá kapcsolódó szennyvízgyűjtő, -elvezető rendszerek kiépítése; • meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitás-kihasználtságának növekedését elősegítő szennyvízgyűjtő- és szennyvízelvezető rendszerek kiépítése; • egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és egyedi zárt szennyvíztárolók létesítése kerül támogatásra.

Indikátorok • 2000 LE alatti településeken korszerű szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma (fő); • támogatott projekt keretében kiépített szennyvíztisztító kapacitás (m3/nap); • támogatott projekt által megvalósult szennyvíz-csatorna hálózat hossza (fm); • a szennyvízcsatornával ellátott ingatlanok száma (db); • egyedi szennyvízkezelési létesítményekkel ellátott ingatlanok száma (db); • bekötési arány a megépült szennyvízcsatorna hálózaton (%); • 2000 LE alatti településeken korszerű szennyvízkezeléssel ellátott ingatlanok aránya (%). A szennyvízkezelési problémák megoldása érdekében a konstrukció keretében az 55 támogatott pályázatra 16,9 milliárd Ft-ot ítéltek meg. Ezzel a támogatással közel 20,4 milliárd Ft értékű beruházás megvalósulására nyílik lehetőség.

A lakosegyenérték a szennyvíz szerves anyag tartalmának mértékegysége, mely egyenlő azzal a szerves anyag mennyiséggel, melynek lebontásához 60 grammos (BOI5) oxigénigény társul. Tulajdonképpen a szennyvízkezelő berendezések méretezésére használatos egység, melyet egy lakos által egy nap termelt szennyvíz szerves anyag tartalmából eredeztetnek, illetve ennek lebontásához szükséges 5 napos biokémiai oxigénigényből (BOI). Ez az érték a szennyvíz szerves anyag tartalma szerint ipari szennyvizekre is kiszámítható, ezzel segítve a szennyvíztisztító berendezések egyszerűbb méretezését.

TÁMOGATÁSI KERETEK ÉS MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK Támogatott projektek száma: 55 Megítélt támogatás összege: 16,90 Mrd Ft Leszerződött összeg: 7,06 Mrd Ft Kifizetett összeg: 1,81 Mrd Ft 2010. januárig lezárult projektek száma: 1

21


2000 LE alatti kistelepülések szennyvízkezelése konstrukció keretösszegei (2007–2013, 2007–2010), valamint a 2010. januárig megítélt támogatások régiónként Adatok forrása: www.euter.nfu.hu 10 9 8

Mrd Ft

7 6 5 4 3 2 1

DDOP

ÉAOP

KDOP

NYDOP

ÉMOP

DAOP

KMOP


Az egyik legnépszerűbb ROP – Környezetfejlesztés konstrukció 2009 májusában 19,4 Mrd Ft keretösszeggel került meghirdetésre, a túligénylés jellemzően 2–2,5-szeres. A legtöbb támogatásban eddig a Dél-Dunántúl (7,3 Mrd Ft) részesült, a többi régió az összes elnyerhető forrás kevesebb, mint 10-10%-át használja fel. Érdemes megjegyezni, hogy a Baranya, Somogy és Tolna megyék alkotta régióban az egy projektre jutó elnyert támogatás is a legmagasabb (407 M Ft). 2009. augusztus végén – 2 év szakmai párbeszéd után – sikerült megteremteni a lehetőséget, hogy a ROP kompetenciába tartozó 2000 lakos egyenérték (LE) alatti kistelepülések szigorú feltételekkel ugyan, de rácsatlakozhassanak a 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet hatálya alá eső szennyvízkezelési agglomerációk szabad kapacitással rendelkező központi telepeire.

22

Juta

Királyegyháza Kacsóta

Nagydobsza

Vése

Abaliget Bükkösd

Zalaújlak

Pat

Adatok forrása: www.ropter.nfu.hu.

Valkonya Kisrécse

Csapi

Dötk Esztergályhorváti Szentbékkálla Becsvölgye Barlahida Köveskál

Káptalanfa

Sámod

Kurd

Németkér

Harci

Kölesd

Bezedek

Egyházaskozár Csikóstőttős Pogány

Som

Sárvár

Nagyveleg

Nagybörzsöny

Balotaszállás

Zsana

Derekegyház

Nyársapát

Jásztelek

Krasznokvajda

Szentkirály

A támogatásban részesülő 2000 LE alatti kistelepüléseket érintő szennyvízkezelési projektek régiónkénti megoszlása és nagyságrendje

Újiráz

Újléta

Megítélt támogatás

Hortobágy

Bodroghalom

Hidvégardó

Elfogadott összköltség

Álmosd

Olcsvaapáti

Kécske

Beregsurány


23


TÁMOGATOTT PROJEKTEK BEMUTATÁSA Projekt címe: Som község szennyvízelvezetésének és -kezelésének megoldása Projekt száma: DDOP-5.1.4-2008-0039 Érintett régió: Dél-Dunántúl Projektgazda: Som Község Önkormányzata Projekt összköltsége: 486 513 045 Ft Támogatási összeg: 389 210 436 Ft Támogatási intenzitás: 80,00%

A projekt rövid összefoglalása: Az érintett településen az önkormányzat stratégiai dokumentumaihoz illeszkedve, a település legfőbb környezetvédelmi problémáját jelentő szennyvízelvezetés és -kezelés megoldására kerülhet sor a lehető legjobb műszaki megoldások alkalmazásával. A fejlesztés gazdasági, társadalmi és környezeti igényekre reagál, a Balatontól 8 km-re fekvő, érzékeny vízgyűjtő területen elhelyezkedő, nitrát-érzékeny területen. A projekt eredményeként a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe történő felvételét kérvényező településen a csatornázottság aránya 93,97%-ra emelkedik, mely arányt a település szerkezete, a 93%-nál magasabb rákötési szándék és fizetőképesség indokol. A projekt 686 fő számára biztosít rákötési lehetőséget, így hozzájárul a regionális akciótervben meghatározott célokhoz, és a Balaton fenntarthatóságának helyreállításához. A projekt megvalósításával 4640 fm gravitációs csatornahálózattal és egy tisztító teleppel javul a település környezeti infrastruktúra ellátottsága.

5.3 TELEPÜLÉSI BEL- ÉS (KÜL)TERÜLETI VÍZRENDEZÉS A beavatkozások fő célja az ár- és belvíz valamint helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének biztosítása, a további környezeti káresemények megelőzése. A konstrukció keretében mind a hét régió területére írtak ki pályázatokat és ítéltek meg támogatást. Támogatható tevékenységek A települések felszín alatti víz állapota szempontjából, valamint az ár- és belvíz veszélyeztetettség szempontjából történő besorolását a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet valamint a 18/2003. (XII. 9.) KvVMBM együttes rendelet tartalmazza.

24

A célok elérése érdekében a projektgazdák támogatást kaphatnak többek között: • a víz- és belvízelvezető művek létesítésére, rekonstrukciójára, bővítésére; • t ározók és záportározók építésére; • a külterületről érkező vizek felfogása érdekében övárkok építésére; • a felszíni vizeink minőségének biztosítása érdekében elvégzendő beavatkozásokra.


Indikátorok • A megvalósult fejlesztett, vagy rekonstrukció alá vett csapadékvíz / belvíz elvezető csatornahálózat hossza (km); • támogatásból felújított szivattyúk száma és összes kapacitása (db, m3/óra); • a támogatott vízgazdálkodási fejlesztések révén bel- és csapadékvíz károkozástól mentesített, vagy mentesíthetővé vált települések száma (db); • a támogatott vízgazdálkodási fejlesztések révén bel- és csapadékvíz károkozástól mentesített, vagy mentesíthetővé vált lakosság száma (fő); • a támogatott vízgazdálkodási fejlesztések révén bel- és csapadékvíz károkozástól mentesített, vagy mentesíthetővé vált terület nagysága (ha). A beavatkozások eredményeként várhatóan mérséklődnek a településeket veszélyeztető helyi vízkár és belvizek okozta káresemények, valamint csökken ezen káresemények kockázata és javul a megelőzésük lehetősége. A konstrukció keretében megvalósításra szánt kiemelt projektek:

TÁMOGATÁSI KERETEK ÉS MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK

• a CS-2-0-0 jelű csapadékvíz csatorna építése Kecskeméten (projektgazda: Kecskemét MJV).

Támogatott projektek száma: 109

A konstrukció keretében jelenleg 109 település bel- és (kül)területi vízrendezési projektjének megvalósítása van folyamatban. A megítélt támogatások összértéke közel 23 milliárd Ft, a beruházások nagysága pedig meghaladja a 25 milliárd Ft-ot.

Leszerződött összeg: 13,74 Mrd Ft

Megítélt támogatások összege: 22, 67 Mrd Ft Kifizetett összeg: 2,78 Mrd Ft 2010. januárig lezárult projektek száma: 32

Települési bel-, és (kül)területi vízrendezés konstrukciók keretösszegei (2007–2013, 2007–2010), valamint a 2010. januárig megítélt támogatások Adatok forrása: www.euter.nfu.hu 12

Mrd Ft

10 8 6 4 2

ÉMOP

ÉAOP

KMOP

DDOP

NYDOP

DAOP

KDOP


2009-ben 12,540 Mrd Ft-os összes kerettel májustól ismét lehetett pályázni a települések vízrendezési feladatainak megoldására. A pályázati ablak az LHH konstrukciók kivételével minden régióban bezárt. A pályázatok száma és az igényelt támogatás kiemelkedően magas, eléri, sőt több régióban meghaladja a 2007–08as akciótervi időszakit.

25


A TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ TELEPÜLÉSI VÍZRENDEZÉSI PROJEKTEK RÉGIÓNKÉNTI MEGOSZLÁSA ÉS A TÁMOGATÁS NAGYSÁGRENDJE Az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségei a fejlettségbeli hiányosságokat jelző statisztikai adatok alapján kerülnek megállapításra. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet értelmében az ország 33 kistérsége minősül LHH kistérségnek, melyek fejlesztése, felzárkóztatása, az ország kistérségei közötti fejlettségi különbségek mérséklése érdekében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. Ennek érdekében az ÚMFT keretében 2008 óta több olyan pályázati konstrukció jelent meg, amely kifejezetten e kistérségek fejlesztési programjait támogatja, más kistérségeknél kedvezőbb feltételekkel, eltérő eljárásrenddel.

Szokolya Sződ Szentendre Dunakeszi

Sokorópátka

Göd

Bük Béb

Csetény

Érd

Budapest

Taksony

Pornóapáti

Ráckeve Seregélyes

Oszkó

Makád

Zalaegerszeg

Rácalmás

Alsópáhok

Eszteregnye

Balatonlelle

Marcali

Regöly

Lengyeltóti

Borsfa Szepetnek

Dömsöd Nagykörös

Köblény

Zalakaros

Kaposvár Hetes

Murakeresztúr

Paks

Szászvár Mágocs

Szekszárd

Sásd

Vázsnok

Szálka

Alsónána

Mindszentgodista Baranyaszentgyörgy

Nagypall

Drávagárdony Kétújfalu

Orfű Máza

Baja Dunaszekcső

Feked

Palotabozsok

Mohács

Beremend Adatok forrása: www.ropter.nfu.hu.

26


Füzér Telkibánya Tolcsva Borsodszirák Boldva

Nógrádmegyer Mátraballa

Kenézlő Bekecs

Miskolc

Ibrány Szamosszeg

Túristvándi

Eger Parád Ostoros

Gyöngyös

Nyíregyháza Verseg

Tiszanána

Hévízgyörk Újszilvás

Debrecen Kőtelek Besenyeszög

Jászberény

Cegléd

Derecske

Kisújszállás

Törökszentmiklós

Kocsér

Komádi

Szolnok Öcsöd Kecskemét

Kistelek

Baks Hódmezővásárhely

Csólyospálos Deszk Apátfalva

Mórahalom Tiszasziget


Elfogadott összköltség 27


TÁMOGATOTT PROJEKTEK BEMUTATÁSA Projekt címe: Települést veszélyeztető faluárok vízrendezése (Alsónána) Projekt száma: DDOP-5.1.5/B-2008-0033 Érintett régió: Dél-Dunántúl Projektgazda: Alsónána Község Önkormányzata Projekt összköltsége: 82 686 971 Ft Támogatási összeg: 74 418 273 Ft Támogatási intenzitás: 90,00%

A projekt rövid összefoglalása: A dombok között, völgyben elhelyezkedő falut az ún. faluárok szeli át, amely az elmúlt 30 évben folyamatosan feltöltődött, és 2001 óta nem képes a nagy esők káresemények nélküli levezetésére. A faluárok 2001-ben, 2004-ben és 2005-ben is kiöntött, egyre nagyobb károkat okozva a településen. A vízkár már nemcsak az árok menti közterületeket, hanem 40–50 lakóházat, 2 templomot, iskolát, óvodát is veszélyeztet. A 2005. évi kiöntés során 10 078 000 Ft-os kárt okozott a településnek (pl. az iskola két fala kidőlt, utakban, vízelvezetőkben jelentős károk keletkeztek). A vízkárok csökkentése érdekében a projekt során 800 m-es szakaszon kitisztításra kerül az árok, 5 db fenéklépcső, egyegy torkolati műtárgy és 1 támfal épül. A végleges, biztonságot nyújtó beruházás költségét a pályázó nem képes önerejéből fedezni, de a jól megszervezett menedzsmenttel képes az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve megvalósítani a beruházást.

Projekt címe: Eger Tetemvár és Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építése és nyíltárkos rendszer rekonstrukciója Projekt száma: ÉMOP-3.2.1/C-2f-2009-0007 Érintett régió: Észak-Magyarország Projektgazda: Eger MJV Önkormányzata Projekt összköltsége: 551 756 019 Ft Támogatási összeg: 425 000 000 Ft Támogatási intenzitás: 77%

A projekt rövid összefoglalása:

28

Eger városban az elmúlt 10 évben számos alkalommal volt jelentős káreseménnyel járó csapadékvíz-elöntés, heves záporok okozta víz- és iszapelöntés. A káresemények közül a legjelentősebbek a Vécsey-völgy és a Tetemvár utca környékén keletkezett károk. A meglévő műszaki rendszerben lévő kapacitásbeli problémák miatt mintegy 100 millió Ft-os kár keletkezett már a köz és magántulajdonban.


A projekt keretében tervezett fejlesztés célja a település környezeti állapotának javítása a belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése. A településrészen belül a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése, rekonstrukciója komplex – teljes körű – megoldást ad a jelentkező problémákra, illetve figyelembe veszi a rövid és hosszú távú igényeket. A tervezett csapadékcsatorna építés és rekonstrukció következtében: • a mértékadó és leendő számítható többlet-csapadékvíz elvezetésére alkalmas műszaki rendszer jön létre; • a közlekedés minden időszakban biztosított lesz; • a lakóingatlanokra épületbiztosítás köthető, ezért a közvetlen kárkifizetés minimalizálódik; • a lakosság, a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások ingatlan- és termelőeszköz-javaik a csapadékvíztől megóvhatók lesznek.

Projekt címe: Boldva község észak-keleti településrészeinek vízrendezése Projekt száma: ÉMOP –3.2.1/C-2F-2009-0010 Érintett régió: Észak-Magyarország Projektgazda: Boldva Község Önkormányzata Projekt összköltsége: 207 975 000 Ft Támogatási összeg: 187 177 500 Ft Támogatási intenzitás: 90%

A projekt rövid összefoglalása: A pályázattal érintett településrészt több éven át rendszeresen ár- és belvízi elöntések sújtották. Az ár- és belvízből keletkezett károk mértéke tízmillió forintos nagyságrendű volt. Az ott élők és ingatlanjaik biztonságának védelme érdekében szükséges egy záportározó építése valamint az érintett terület csapadékvíz elvezető rendszerének teljes kiépítése. A projekt megvalósulása hosszú távon biztosítja, hogy ár- és belvízi elöntések ne veszélyeztessék a településrészen élőket valamint ingatlanjaikat.

29


Projekt címe: A Szinva-patak árvizes szakaszainak rendezése Projekt száma: ÉMOP –3.2.1/C-2F-2009-0011 Érintett régió: Észak-Magyarország Projektgazda: Miskolc MJV Város Önkormányzata Projekt összköltsége: 194 027 400 Ft Támogatási összeg: 174 624 660 Ft Támogatási intenzitás: 90,0% A projekt rövid összefoglalása: A projekttel Miskolc MJV Önkormányzata a Szinva-patak árvizes szakaszainak rendbetételét kívánja megvalósítani. Vízkár szempontjából a legveszélyeztetettebb 2 mederszakasz a Tokaji F. u. (10+000–10+400 sz. szelvény) és a Papír u.(13+208–13+486 sz. szelvények) kerül átépítésre. A mederrendezés elmaradása esetén a mederszelvény vízszállító képessége tovább csökken, és a vízkárok gyakorisága nő. A projekt elmaradása nehezíti a rendezési terv szerinti útépítést, ingatlan beépítést. A vízkárok csökkentéséhez a teljes mederszelvény rekonstrukciója szükséges. A projekt specifikus céljai: • a hirtelen lezúduló csapadék elvezetésének, kezelésének megoldása; • a fejlesztéssel érintett utcákban élők életminőségének javítása; • az ár- és belvíz valamint helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése a településen áthaladó Szinva-patak rendezésével; • a rendszeresen visszatérő vízkárok elleni védekezés, és a keletkezett károk helyreállítása során keletkezett költségek csökkentése; • a Szinva-patak medrének rehabilitálása.

Projekt címe: Pinka-völgye települései belterületi vízrendezése Konstrukció: Belterületi vízrendezés Projekt száma: NYDOP-4.1.1/-B-2f-2009-0004 Érintett régió: Nyugat-Dunántúl Projektgazda: Pornóapáti Község Önkormányzata Projekt összköltsége: 264 059 000 Ft Támogatási összeg: 224 450 150 Ft Támogatási intenzitás: 85,0%

A projekt rövid összefoglalása:

30

A Pinka völgyében Pornóapáti, Horvátlövő és Vaskeresztes községek vízgyűjtője keleti dombvonulatra esik, a lehulló csapadék a településeken keresztül halad a síkvidék felé. Ennek köszönhetően szükségessé vált a belterületi csapadékvíz-elvezetési rendszer fejlesztése és bővítése. A tervezett fejlesztés keretében 11.375 méter kiépített vízelvezetési hálózat valósul meg a települések közös projektjeként.


Horvátlövő községben a vízrendezés során a hét fő vízelvezető rendszer rekonstrukciója, felújítása és a hiányzó szakaszok kiépítése történik meg. Pornóapátiban a Fő utcában, a Körmendi utcában, a Temető utcában és a Tüskevár utcában változtatásra és átépítésre kerül a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer. Egyes területeken zárt csapadékcsatorna épül, melynél a víz befogadója a Pornóapáti patak. Vaskeresztes községben a tervezett csapadékcsatornák a Fő utcában meglévő burkolt árok és a kapubejárók alatti áteresz elbontása után kerülnek helyükre. A Rákóczi utcában a burkolt felületre jutó csapadékvíz az elvezető árkon keresztül jut a Pinkába.

5.4 VÍZRENDEZÉSI FELADATOK MEGOLDÁSA REGIONÁLIS JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEKEN – TÉRSÉGI VÍZRENDEZÉS A konstrukció elsődleges célja a természeti és az épített környezet felszíni vizek okozta károktól való védelme, valamint a régiókban található felszíni vizek, vízfolyások, és állóvizek jó ökológiai állapotának elérése, állapotának javítása, rehabilitációja (vízpótlás, vízminőség javítása, vízvisszatartás útján) összhangban az EU Víz Keretirányelvével. További jelentős szempont a megfelelő vízkormányzás eredményeként a klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatás, mely szintén számottevő lehet a megvalósításra kerülő projektek esetében. A konstrukció az Észak-alföldi régió kivételével minden régióban meghirdetésre került. Támogatható tevékenységek A projektek keretében többek között lehetőség van: • nyílt és zárt vízelvezető csatornák létrehozására, fejlesztésére és rekonstrukciójára; • vízvisszatartást, vízpótlást, vízvisszatáplálást segítő beavatkozásokra; • szivattyútelepek átalakítására, rekonstrukciójára, kiépítésére és fejlesztésére; • tározók és záportározók építésére; • a vizeink minőségének biztosítása érdekében elvégzendő beavatkozásokra. A beavatkozások eredményeként csökken az árvízi kockázat, az árvízvédelemre fordított költség, továbbá a beruházások hozzájárulnak a környezet- és életminőség javításához, a klíma-, illetve a vízbázisok védelméhez, valamint a fenntartható mezőgazdasági termeléshez is.

Az Európai Unió Víz Keretirányelve (2000/60/EK irányelv, VKI) megteremti a jogi kereteket a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti vizek és a felszín alatti vizek védelmének megvalósításához. Általános céljai: • a vízi ökoszisztémák, és – tekintettel azok vízszükségletére – a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák, vizes élőhelyek állapotának javítása és védelme; • a vízkészletek fenntartható használatának elősegítése; • a különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentése és megszüntetése; • a felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése; • az áradások és aszályok hatásainak mérséklése.

Indikátorok • Épített / felújított vízelvezető árkok, csatornák hossza (km); • a támogatott projektek keretében ár-, bel- és csapadékvíz károktól megvédett lakosság (fő); • támogatásból megépített tározó (zápor-, belvíztározó) térfogat (m3); • a támogatott projektek keretében ár-, bel- és csapadékvíz károktól megvédett terület nagysága (ha); • c sapadék- és belvízkároktól megvédett települések száma (db); • fejlesztett szivattyúk száma (db).

31


A konstrukció keretében megvalósításra szánt kiemelt projektek: • a tatai Öreg-tó és Által-ér rehabilitációja (projektgazda: EDUKÖVIZIG); • komplex belvízrendezési program megvalósítása a belterületen és a TÁMOGATÁSI KERETEK ÉS csatlakozó társulati csatornán I. ütem (projektgazda: Békés Megyei MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK Önkormányzat); Támogatott projektek száma: 36 • a kőrös-éri belvíz főcsatorna meder fejlesztése és rekonstrukciója Megítélt támogatás összege: (projektgazda: KÖTIKÖVIZIG); 19,47 Mrd Ft • Benta-patak meder rehabilitáció (projektgazda: KÖDUKÖVIZIG); Leszerződött összeg: 15,16 Mrd Ft • a dél-budapesti régió vízrendezése (projektgazda: Budapest Főváros Önkormányzata); Kifizetett összeg: 3,01 Mrd Ft • Gyáli-patak rekonstrukciója (projektgazda: KÖDUKÖVIZIG); 2010. januárig lezárult • komplex vízvisszatartási akcióprogram a Nagyszéksós-tó vízrendszeprojektek száma: 8 rében (projektgazda: ATIKÖVIZIG); • vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyben (projektgazda: ADUKÖVIZIG); • a szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója (projektgazda: KÖDUKÖVIZIG); • Lukácsházi-tározó (projektgazda: NYUDUKÖVIZIG); •Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizáció (Győr) (projektgazda: ÉDUKÖVIZIG). Eddig 36 projekt részesült kedvező elbírálásban és nyert mintegy 19,5 Mrd Ft támogatást. Ennek eredményeként összesen több mint 20 Mrd Ft értékű beruházás valósulhat meg az egyes régiókban. A projektek 22%-a már megvalósult.

A támogatásban részesülő térségi vízrendezési projektek régiónkénti megoszlása és a támogatás nagyságrendje Karcsa

Múcsony Varbó Bátonyterenye Gyöngyös

Győr Tata Lukácsháza

Budapest

Tárnok

Hevesvezekény

Gyál

Apaj

Gyomaendrőd

Nagykőrös Kondoros Csongrád

Őrtilos Nagyatád Adatok forrása: www.ropter.nfu.hu.

32

Szekszárd

Domaszék

Szeged

Mórahalom Hercegszántó




Vízrendezési feladatok megoldása regionális jelentőségű területeken – Térségi vízrendezés konstrukciók keretösszegei (2007–2013, 2007–2010), valamint a 2010. januárig megítélt támogatások Adatok forrása: www.euter.nfu.hu 10 9 8

Mrd Ft

7 6 5 4 3 2 1

ÉAOP

ÉMOP

DAOP

KDOP

DDOP

KMOP

NYDOP


Projekt címe: Körös-éri belvíz főcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciója Konstrukció: Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés – kiemelt projekt Projekt száma: KMOP 3.3.1/C-2008-0003 Érintett régió: Közép-Magyarország Projektgazda: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Projekt összköltsége: 999 458 560 Ft Támogatási összeg: 999 458 560 Támogatási intenzitás: 100% A projekt rövid összefoglalása: A projekt célja a meder tervezett paraméterek szerinti kiépítése, a szükséges befogadóképesség megteremtése, a Nagykőrös csapadékcsatorna hálózatának megépítése. A zártszelvényű csatornaszakaszok, illetve a kapcsolódó mederrészek rekonstrukciója fenntartható mederállapotokat hoz létre, a part menti területek rehabilitációja összhangot teremt a település épített és természeti környezete között. A projekt célkitűzéseinek megfelelően a csatorna négy elkülöníthető szakaszra bontható. Az első a torkolati 2500 fm, amely egy természetes mélyvonulatban halad. A projekt eredményeként ez a szakasz visszanyerheti eredeti időszakos belvíztározó-funkcióját, kisebb árhullámok alatt az átjárhatóság fennmarad az élővilág számára a Tisza és a Kőrös-ér medre között.

33


A második a Nagykőrös város belterületi határáig terjedő 31 km-es szakasz, melyen a rekonstrukció eredményeként megszűnnek a lefolyást akadályozó mederszűkületek és magas fenékszintek. Számottevően nő a mederben egy időben tartózkodó vízmennyiség, szabályozhatóvá válik a mély fekvésű helyeken a bel- és csapadékvizek időszakos helyben tartása, nő a talajvíz visszapótlás. A harmadik szakasz a Nagykőrös város belterületére eső, Kőrös 1222 fm hosszú belvízcsatorna rész. A szűk kapacitású, magas fenékvezetésű, nyílt meder helyén új, zárt csatornaszakasz épül 623 fm hosszon. A meglévő 659 fm hosszú zárt csatorna rekonstrukciós munkája keretében elkészül a betonszerkezeti sérülések kijavítása, a folyásfenék süllyesztése, a csatlakozó földmedrű csatornaszakaszok rekonstrukciója.

A csatorna jelenlegi állapota (forrás: http://www.atikovizig.hu)

Projekt címe: Komplex vízvisszatartási akcióprogram a Nagyszéksós-tó vízrendszerében Konstrukció: Környezeti értékeink védelme, környezetbiztonság – kiemelt projektek Projekt száma: DAOP 5.2.1/D-2008-0001 Érintett régió: Dél-Alföld Projektgazda: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Projekt összköltsége: 170 999 917 Ft Támogatási összeg: 170 999 917 Ft Támogatási intenzitás: 100,00%

A projekt rövid összefoglalása: A projekt keretében Nagyszéksós-tó vízpótló rendszerének kiépítése valósul meg, melynek részeként a mórahalmi szennyvíztisztítóból egy nyomócső építésével a szükséges vízpótlás eljuttatható a tóba, további tisztítást biztosító wet-land közbeiktatásával. A biztonságos vízkormányzáshoz és vízvisszatartáshoz szükséges 1,2 millió m3-es tározókapacitás kialakításával együtt mintegy 121 ha vizes élőhely kerül kialakításra, mely bivaly rezervátumként is funkcionál, tovább erősítve a rendszer komplexitását. A vízpótlás és vízvis�szatartás mellett a vizek biztonságos elvezetése is megoldottá válik Mórahalom térségében. Ennek elérése érdekében a széksóstói főcsatorna és kapcsolódó vízelvezető elemek fejlesztése történik meg. A projekt befejezésének tervezett időpontja 2010. május, a munkálatok jó ütemben történő előrehaladásának eredményeként azonban a megvalósulás már 2010. első negyedévében várható.

TÁMOGATOTT PROJEKTEK BEMUTATÁSA Projekt címe: Lukácsházi tározó Konstrukció: NYDOP-4.2.1/A Projekt száma: NYDOP-4.2.1/A-2008-0001 Érintett régió: Nyugat-Dunántúl Projektgazda: Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Projekt összköltsége: 2 780 000 000 Ft Támogatási összeg: 2 780 000 000 Ft Támogatási intenzitás: 100,0%

34

A projekt rövid összefoglalása: 145 hektáros árvízcsúcs-csökkentő tározó és 2405 méter hosszú völgyzárógát épül Kőszeg és Lukácsháza között a Gyöngyös-patakon.


A tározó az érkező árvíz egy részét visszatartja, csak annyi vizet ereszt majd át, amennyit a meder kiöntés nélkül le tud vezetni. Ezáltal megszűnnek a Gyöngyös-patak és Sorok-Perint1 mentén lévő településeken az árvízkárok, a jelenlegi árterületek biztonsággal használhatóak, beépíthetőek lesznek. A biztonságos, kockázatmentes termelés további befektetéseket indukálhat. A térség és a vízfolyások ökológiai értékei is nőnek, mely összhangban van az EU Víz Keretirányelvével. Tekintettel arra, hogy a tározóból csak kisebb mennyiségű víz kieresztésére kerül sor, a vízfolyások medrei természetes állapotban hagyhatók, nem lesz tovább szükség a medrek bővítésére, kotrására. A projekt lehetőséget teremt Szombathelyen a Sorok-Perint későbbi revitalizációjára. A projekt elsődleges célcsoportja a jelenlegi árvízveszélyes területen élő lakosság. A veszélyeztetett települések: Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti, Szombathely, Sorkifalud, Sorkikápolna. A településeken a veszélyeztetett területen kb. 25 000 ember él.

5.5 HELYI ÉS KISTÉRSÉGI SZINTŰ HULLADÉKLERAKÓ-REKULTIVÁCIÓS PROGRAMOK A konstrukció célja a környezetszennyezés csökkentése a bezárt vagy felhagyott települési szilárd hulladéklerakók, állati hulladéktemetők (pl. dögtér, dögkút, állati hulladékkezelő üzemi lerakója) és földmedrű folyékony hulladék fogadóhelyek rekultivációjával. Felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása és a környezetterhelés csökkentése érdekében, összhangban a hulladéklerakással valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelettel, térségi szinten rekultiválni kell a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő bezárt, illetve felhagyott települési szilárdhulladék-lerakókat.

Rekultiváció: a nem megfelelő műszaki védelemmel épített, bezárt hulladéklerakó vagy hulladék elhelyezésére használt terület környezeti veszélyességének csökkentése műszaki védelem utólagos kiépítésével, tájba illesztésével, továbbá utógondozásával. A települési szilárdhulladék-lerakók térségi szintű rekultivációjának várható környezetjavító hatásai: • levegőkörnyezetet érintő biogáz kibocsátásainak megszűnése; • a talajvízszennyező hatás megszüntetése a kiépítendő felületi záró réteg és vízelvezetés révén, megakadályozva az átszivárgó csapadék által kioldott vízszen�nyező anyagok talajvízbe jutását; • a korábbi vízszennyeződések terjedésének mérséklődése; • végrehajtásával az épített és a természeti környezet tájértéknövekedése.

Rekultiváció előtt az ebesi hulladéklerakó

1 Az árvízi meder, amely valaha a természetes meder volt, Sorok-Perint néven keresztezi Szombathely várost, majd számos települést érintve Zennyénél éri el a befogadó Rába folyót.

35


Komplex vízvisszatartási akcióprogram a Nagyszéksós-tó vízrendszerében I.

36

Komplex vízvisszatartási akcióprogram a Nagyszéksós-tó vízrendszerében II.


10-es főút melletti sziklafal stabilizáció – Nyergesújfalu

Vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyben

37


A hulladéklerakók egy részének rekultivációja megvalósul az ISPA programból vagy a Kohéziós Alapból támogatott térségi hulladék-programok keretein belül. További megoldatlan problémát jelent azonban a kisebb, önkormányzati hatáskörű szilárdhulladék-lerakók, földmedrű folyékony hulladék lerakók és dögkutak rekultivációja, ezért az egészséges és megfelelő környezeti állapot biztosítása érdekében meg kell teremteni ezek felszámolásának lehetőségét. A 2007–2009-es időszakban a konstrukció a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régió kivételével minden régióban kiírásra került, támogatott projektek azonban csak a Közép-magyarországi, Észak-magyarországi és Észak-alföldi régiókban voltak. Támogatható tevékenységek Az egészségre ártalmas, műszakilag nem megfelelő bezárt, illetve felhagyott: • települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja, felszámolása (TSZH); • állati hulladék lerakók (dögkutak, dögterek, üzemi lerakók) felszámolása, közvetlen környezetük rekultivációja; • települési folyékony hulladék fogadóhelyeket (iszaptavakat) érintő helyi szintű rekultivációs programok elvégzése (TFH). Indikátorok • Rekultivált hulladéklerakók száma (db); • a fejlesztéssel érintett lakosok száma (fő).

TÁMOGATÁSI KERETEK ÉS MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK Támogatott projektek száma: 21 Megítélt támogatás összege: 1,375 Mrd Ft Leszerződött összeg: 0,48 Mrd Ft Kifizetett összeg: 0,10 Mrd Ft 2010. januárig lezárult projektek száma: 2

38

A jelen komponens keretében igényelt támogatások összege a rendelkezésre álló forrásnak mindössze 10–12%-a. (A 2007-08-as időszakban a rendelkezésre álló 4,564 Mrd Ft-ból 0,494 Mrd Ft került lekötésre.) A konstrukció tartalmi felülvizsgálatát követően a 2009–2010-es akciótervi kiírás 2009. szeptember hónapban 5 régióban 4,362 Mrd Ft-os keretösszeggel jelent meg. A jelenlegi 12 támogatott projektből tíz a Nyugat-dunántúli régióban található, négy az Észak-alföldi régióban, és két beruházás valósulhat meg Közép-Magyarországon, illetve egy Észak-Magyarországon. A konstrukció keretében az egy pályázatra jutó támogatás átlagos nagysága 70 millió Ft.


A támogatásban részesülő helyi és kistérségi hulladéklerakó rekultivációs projektek régiónkénti megoszlása és a támogatás nagyságrendje

Csorna

Bágyogszovát Dénesfa

Kőszeg

Balmazújváros

Hatvan Pilisszentiván

Jászfényszaru

Mikepércs

Sárvár Gencsapáti Rum

Ebes

Újszilvás

Káld Szemenye

Körmend




Helyi és kistérségi szintű hulladéklerakó-rekultivációs programok konstrukciók keretösszegei (2007–2013, 2007–2010), valamint a 2010. januárig megítélt támogatások Adatok forrása: www.euter.nfu.hu 4

Mrd Ft

3

2

1

ÉAOP

KDOP

NYDOP

DAOP

KMOP

ÉMOP


39


TÁMOGATOTT PROJEKTEK BEMUTATÁSA Projekt címe: Ebes: Települési szilárdhulladék lerakó rekultivációja Projekt száma: ÉAOP 5.1.2/C-2f-2009-0001 Érintett régió: Észak-Alföld Projektgazda: Ebes Község Önkormányzata Projekt összköltsége: 136 802 915 Ft Támogatási összeg: 123 122 524 Ft Támogatási intenzitás: 90% A projekt rövid összefoglalása: A hulladéklerakó a belterület jelenlegi határától 200 m-re helyezkedik el, ahol 2001-ig történt hulladéklerakás. A hulladéklerakással érintett terület nagysága 1,5 ha, a hulladék rétegvastagsága helyenként eléri az 1-1,2 m-t, az elhelyezett hulladék mennyisége pedig 12.000 m3-re becsülhető. A rekultiváció megvalósítása: megfelelő műszaki védelem kialakításával, növénytelepítéssel biztosítja a célok elérését, környezetszennyezés csökkentését, a terület tájba illesztését, a környezetvédelmi hatósági kötelezettségek teljesítését. A projekt által több településfejlesztési cél válik teljesíthetővé. A szilárd hulladéklerakó felszámolása, a hulladéktest helyben történő formázásával, zárt depónia test kialakításával (tömörítéssel, felső szigetelő réteg kialakításával), biológiai rekultivációval (növénytelepítéssel, erdősáv telepítésével) valósul meg. A terület illegális használatának megakadályozására kerítés telepítése történik. A fenntartási időszakban üzemeltetendő monitoring rendszer kialakítása monitoring kutak kiépítését teszi szükségessé.

Projekt címe: A CsSF-TFH Konzorcium pályázata a NYDOP-2007-4.1.1/2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzésére Projekt száma: NYDOP-4.1.1/2-2008-0007 Érintett régió: Nyugat-Dunántúl Projektgazda: Florasca Kft. Projekt összköltsége: 216.125.900 Ft Támogatási összeg: 183.707.015 Ft Támogatási intenzitás: 90%

A projekt rövid összefoglalása: Csornán 1979 óta zajlott települési folyékonyhulladék lerakása, Sopronban 1982 óta. A települések külterületén kialakított lerakók a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak már nem feleltek meg, így a projekt során rekultivációjuk megtörtént.

40

A környezet helyreállítása érdekében elsőként a területen lévő gondozatlan növényzet irtására, gaztalanításra, parlagfű-mentesítésre és az illegálisan lerakott hulladékok összegyűjtésére és elszállítására került sor. Ezt


követően a rekultiválandó medencékből kiszippantásra került a még hasznosítható folyékony hulladék, melyet a helyi gazdák projektbe való bevonásával a környező termőföldekre permeteznek ki. A tájba illesztés a lerakók „gödörformájának” megszüntetésével történik. A földmunkához helyi humuszréteg kerül felhasználásra, majd pedig a tájba illeszkedő ligetes, parkos, az eredetivel azonos növénytakarót kap a terület. A projekt során közel 30 ezer m2 terület és 15 tó rekultivációja történt meg.

5.6 FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS-ELHÁRÍTÁS (PARTFALVÉDELEM) A konstrukció célja a Duna mentén és a Balaton partján lévő települések lakosságának valamint a települések értékeinek, köztulajdonban lévő létesítményeinek (kiépített vonalas infrastruktúra, közintézmények) védelme a sürgős beavatkozást igénylő magas partfalak stabilizációjával, az omlás- és csúszásveszély kockázatának csökkentésével. A komponens által támogatott omlás- és csúszásveszélyes partfalak veszély-elhárítási munkálatai keretében elsődlegesen a káresemények megelőzéséhez szükséges preventív jellegű és tervszerű beavatkozások támogatása valósul meg. A konstrukció a Dél-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Dél-alföldi Operatív Program keretében került meghirdetésre. Támogatható tevékenységek • Élet- és vagyonbiztonsági veszély-elhárítási feladatok (támfalépítés, körömfal építés, rézsűzés, horgonyzások); • partfal védelméhez kapcsolódó közvetlen, építés-jellegű és rekonstrukciós tevékenységek; • omlás- és csúszásveszélyt kiváltó okok megszüntetésére irányuló beruházások (víztelenítés, csapadékvíz elvezetés, víziközmű-rekonstrukció, közműkiváltás, közműáthelyezés); • monitoring rendszer kiépítése és fenntartása. Indikátorok • A projekt által megvédett értékek (pl.: közintézmény, vasút, közút, vonalas infrastrukturális létesítmény), vagy megtakarított áthelyezési szükséglet (Mrd Ft). A konstrukció keretében megvalósításra szánt kiemelt projektek • Rácalmás Ófalusi Partfalszakasz védelmi munkái (Rácalmás Nagyközség); • Kőtár alatti partfalszakasz védelme, meglévő védművel való összehangolása (Öreghegy és a Siklói út közötti partvédőmű), I. ütem (Dunaújváros MJV); • Nyergesújfalu, 10-es főút melletti sziklafal stabilizáció (Nyergesújfalu).

41


TÁMOGATÁSI KERETEK ÉS MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK Támogatott projektek száma: 3 Megítélt támogatás összege: 0,82 Mrd Ft Leszerződött összeg: 0,82 Mrd Ft Kifizetett összeg: 0,03 Mrd Ft

Jelen komponens a Közép-dunántúli, majd 2009-től a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régiókban került meghirdetésre. Kiemelt projektként a Közép-dunántúli régióban 3 helyszínen valósulhatnak meg közvetlenül az élet- és vagyonveszély elhárítását szolgáló projektek mindösszesen 0,821 Mrd Ft értékben. A folyamatok felgyorsítása érdekében 2009–10-es évtől egy régiót kivéve egyfordulós eljárásrendben történik a pályáztatás. A pályázati ablakok bezárására 2009. november 30-án került sor.

2010. januárig lezárult projektek száma: 1

A támogatásban részesülő partfalvédelemi projektek régión belüli megoszlása és a támogatás nagyságrendje

Nyergesújfalu

Rácalmás Dunaújváros



42



Földtani veszélyforrás elhárítás (partfalvédelem) konstrukciók keretösszegei (2007–2013, 2007–2010), valamint a 2010. januárig megítélt támogatások Adatok forrása: www.euter.nfu.hu 4,5 4 3,5

Mrd Ft

3 2,5 2 1,5 1 0,5

KDOP

DDOP

DAOP

Keretösszeg (2007–2013) Keretösszeg (2007–2010) Megítélt támogatás összege (2007–2010 január) Megjegyzés: A Dél-alföldi és Dél-dunántúli régiókban az érintett konstrukció csak 2009-ben került meghirdetésre, így ezen régiók esetén 2007. és 2010. január között megítélt támogatás ennek köszönhetően nem volt.

TÁMOGATOTT PROJEKTEK BEMUTATÁSA Projekt címe: Nyergesújfalu, 10-es főút melletti sziklafal stabilizáció Konstrukció: Omlásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása Projekt száma: KDOP 4.1.1/C-2008-0004 Érintett régió: Közép-Dunántúl Projektgazda: Nyergesújfalu Város Önkormányzata Projekt összköltsége: 242 616 780 Ft Támogatási összeg: 206 224 263 Ft Támogatási intenzitás: 85,00% A projekt rövid összefoglalása: A projekt helyszínén lévő sziklafal az elmúlt időszakban rendszeresen pergett, az omladék anyag rázuhant az alatta lévő kerékpárútra és a 10-es főútra, veszélyeztetve a közlekedők testi épségét. A 10-es főút mind Nyergesújfalu, mind a térség legfontosabb közlekedési útja, ezért védelme kiemelt jelentőségű.A projekt célja a 10-es főút mellett lévő folyamatosan pergő sziklafal felületének stabilizációja horgonyokkal rögzített acél hálózással és növénytelepítéssel. A stabilizációs beavatkozás célja, hogy a sziklafalról ne szakadjanak ki sziklatömbök, ezáltal az alatta lévő kerékpárút és a 10-es főút veszélyeztetettsége megszűnjön, a közlekedés biztonságossá váljon. A projekt keretében az érintett útszakasz mentén mintegy 348 m hosszan, ös�szesen 9600 m2-en került stabilizálásra, megerősítésre. Ezzel a beavatkozással az emberi életek megóvása mellett mintegy 3000 millió Ft összegű vonalas infrastruktúra áthelyezésének költsége került kiváltásra. A munkálatok befejeződtek és a műszaki átadás-átvétel 2009. november 06-án megtörtént. 43


5.7 ÉLŐHELYEK ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉT SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOK (KEOP TÜKÖRKIÍRÁS) A konstrukció fő célja a védett természeti területek, NATURA 2000 területek és élőhelyek valamint a védett élettelen természeti értékek kedvező természeti állapotának megóvása, illetve javítása valamint a hazai védett és közösségi jelentősegű fajok védelme és élőhelyük biztosítása. A hazai jogszabályok (kiemelten az 1996. évi LIII. törvény a Természet védelméről), valamint az európai uniós természetvédelmi irányelvek (a Tanács 92/43/EGK irányelve) alapján hazánk fontos feladata a védett természeti és NATURA 2000 területek kedvező természeti állapotának elérése és fenntartása, továbbá a védett és közösségi jelentőségű fajok élőhelyeinek megőrzése, fejlesztése.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről határozza meg a NATURA 2000 hálózatba tartozó területeken előforduló közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhely típusok, valamint vadon élő növény- és állatfajok élőhelyének megőrzése által a biológiai sokféleség fenntartásához, megőrzéséhez szükséges szabályokat. Emellett kijelöli a Magyarországon a NATURA 2000 hálózat részét képező különleges madárvédelmi területeket, különleges természetmegőrzési területeket valamint a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket. Cseres-tölgyes a Pilisben A természet egyedi élettelen értékeinek (pl.: barlangok, források, földtani és felszínalaktani képződmények) megóvása egyidejűleg azok speciális élőhelyeinek védelmét is jelenti. Az élettelen értékek a Föld és az élet fejlődésére vonatkozó feltáratlan információk tárházai. A védett növény- és állatfajok, életközösségek, élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzésének, az élőhelyek természet közeli állapotba történő visszaalakításához és újak létrehozásához szükséges tevékenységek számtalan fajtáját ismeri a gyakorlati természetvédelem. Az intézkedés az ezekhez elengedhetetlen beruházások megvalósítására irányul.

44


Natura 2000 területek

A konstrukció keretében két részcél: az élőhelyek védelme és helyreállítása, valamint az élettelen természeti értékek megőrzése került megfogalmazásra. Támogatható tevékenységek A támogatható tevékenységek a következő témaköröket ölelik fel: • élőhely védelem, -helyreállítás; • barlangbejáratok biztosítása, műszaki létesítményeinek korszerűsítése; • védett mesterséges üregek műszaki biztosítása, rekonstrukciója; • földtani alapszelvények rekonstrukciója; • földtani természetvédelmi értéket képviselő bányák rehabilitációja; • ex lege védett források helyreállítása; • felszínalaktani értékek megőrzése, rehabilitációja; • kunhalmok, földvárak természet közeli állapotba való visszaállítása. Indikátorok • Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha); • élettelen természeti érték helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha).

45


TÁMOGATOTT PROJEKTEK BEMUTATÁSA Projekt címe: Parkerdő természetesen – Élő és élettelen természeti értékek megőrzését, rehabilitációját szolgáló beruházások a Pilisi Parkerdő Zrt. területén Projekt száma: KMOP-3.2.1/A-2008-0008 Érintett régió: Közép-Magyarország Projektgazda: Pilisi Parkerdő Zrt. Projekt összköltsége: 511 285 500 Ft Támogatási összeg: 460 156 950 Ft Támogatási intenzitás: 90% A projekt rövid összefoglalása: A projekt keretében eddig példa nélküli fejlesztés kezdődött meg a főváros környéki parkerdőkben: a Pilisi Parkerdő Zrt. összesen 32 községhatárban mintegy 400 helyszínen valósít meg különféle természetvédelmi beruházásokat. A fejlesztés célja, hogy az ország leglátogatottabb – és emiatt a legnagyobb terhelést viselő – erdőterületein olyan kedvező folyamatokat indítson el, melyek révén helyreállítható és megőrizhető a terület természetes állapota. A projekt keretében visszaszorítják a korábban betelepített tájidegen erdőállományokat (erdei fenyő), azokat őshonos fafajokkal (molyhos-tölgyes, cseres-tölgyes) helyettesítik, valamint megindul az egyik legsürgetőbb feladat, az idegenhonos bálványfa agresszív terjedésének megállítása, illetve visszaszorítása is. A projektben lehetőség nyílik a területen előforduló kistavak, kisebb vizes élőhelyek továbbá források, vízfolyások rehabilitációjára, ezáltal akadályozva meg azok eltűnését, az élőhelyek sokszínűségének megőrzését. A területen előforduló több, Magyarországon, sőt a világon is egyedülálló faj élőhelyének védelme történik (hegyi tarsóka, pilisi len, magyarföldi husáng). A főváros közelsége miatt a különböző természetromboló tevékenységek (illegális hulladéklerakás, falopás, kőlopás, stb.) szinte az erdőterület egészét károsítják. Ezek enyhítése a legnagyobb károkat okozó gépjárműforgalom kizárásával, a bevezető utak sorompókkal történő lezárásával valósul meg. Az élőhelyek védelme mellett fontos feladat a területen előforduló élettelen természeti értékek (felhagyott bányák, kőfejtők) megóvása, állagvédelme is.

5.8 G YŰJTEMÉNYES NÖVÉNYKERTEK ÉS VÉDETT TÖRTÉNETI KERTEK MEGŐRZÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA (KEOP TÜKÖRKIÍRÁS) Hazánk kiemelkedő értékei a gyűjteményes és a történeti kertek, amelyek az ember és természet viszonyának élő múzeumai. A kertek értékes nemzeti vagyontárgyak és fontos tájelemek, amelyek kulcsszerepet játszanak a veszélyeztetett növényfajok élőhelyen kívüli ún. „ex situ” védelmében, illetve a természetvédelem területén született nemzetközi egyezmények és EU intézkedések végrehajtásában is. A konstrukció egyrészt a védett gyűjteményes növénykertekben található, természetvédelmi szempontból kiemelkedő fajok és élőhelyek megőrzését, rekonstrukcióját szolgálja, másrészt a védett történeti kertek, kertépítészeti, kertművészeti és tájökológai értékeinek helyreállítását célozza meg.

46

A konstrukcióból finanszírozott projektek egyszeri beavatkozást jelentenek, egy gyűjteményes növénykert, vagy védett történeti kert (kizárólag helyi vagy országos természetvédelmi védettséget élvező) területén valósulnak meg. A konstrukció keretében így lehetőség nyílik egy-egy védett, természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű terület természetvédelmi fejlesztésére.


Fővárosi Állat- és Növénykert

A Füvészkert – Az ELTE botanikus kertje

Támogató tevékenységek

Gyűjteményes növénykerteknek nevezzük azokat a botanikus kerteket, arborétumokat, amelyek alapfunkciója a tudományos igényességgel nyilvántartott élőnövény-gyűjtemények megőrzése és fejlesztése, a kutatás, oktatás és ismeretterjesztés szolgálata. Történeti kertek a történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemlékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotások, zöldfelületek, illetőleg parkok.

• Vizes élőhelyek rekonstrukciója, kialakítása; • nem vizes élőhelyek, természet közeli társulások rekonstrukciója; • speciális élőhelyekhez, gyűjteményekhez kapcsolódó beruhá zások; • a park, kert szerkezetét, funkcióját, összképét zavaró építmények elbontása és a degradált felületek revitalizációja; • talajjavítás, pótlás, talajcsere megfelelő indoklás mellett; • védett növényfajok „ex situ” megőrzési programjához kapcsolódóan, történeti kertekre speciálisan jellemző egyéb beruházások.

Indikátorok • Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha).

5.9 ERDEI ISKOLA HÁLÓZAT INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSE (KEOP TÜKÖRKIÍRÁS) Az oktatás és a szemléletformálás a természetvédelem fontos stratégiai kérdése, amely az erdei iskolák intézményrendszerén keresztül jelentős szerepet játszik az ágazati politikában. A környezettudatos magatartás kialakításának elősegítése, az élményszerű, közvetlen természet-megismerés feltételeinek megteremtése az erdei iskola hálózat fejlesztésével valósulhat meg. Az erdei iskolák infrastrukturális fejlesztésével és a kapcsolódó képzés, valamint tananyagfejlesztés támogatásával, az erdei iskola szolgáltatás színvonalának emelése a cél. Konkrét célok: • a természetvédelem fontos stratégiai kérdésének, a környezeti nevelésnek a támogatása; • az erdei iskola szolgáltatók infrastrukturális hátterének javítása és tartalmi fejlesztésének támogatása a hatékonyabb környezeti nevelés érdekében. Támogatható tevékenységek • Épületrekonstrukció, meglévő építmények környezettudatos átalakítása; • specifikus tematikus terepi bemutatóeszközök rendszerének kiépítése; • terepi labor-, megfigyelő- és mérőműszerek beszerzése;

47


• erdei iskola szolgáltatáshoz kapcsolódó ESZA típusú, nem beruházás jellegű tevékenységek (pl. oktatók képzése, partnerségi hálózatok kialakítása). Indikátorok • Átalakított erdei iskolák száma (db); • felújított alapterület nagysága (m2); • elkészített oktatási segédanyagok, szemléltetőanyagok száma (db); • a projekt keretében képzett erdei iskolában oktató és terepi szakemberek száma (fő).

5.10 VONALAS LÉTESÍTMÉNYEK TERMÉSZET- ÉS TÁJROMBOLÓ HATÁSÁNAK MÉRSÉKLÉSÉT SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOK (KEOP TÜKÖRKIÍRÁS) Az állatfajok egyedeinek szabad vándorlását akadályozó, azt veszélyeztető, sok esetben pedig lehetetlenné tevő mesterséges hálózatok (közutak, vasút, elektromos vezetékek) súlyos természetvédelmi problémát jelentenek. A kiírás alapvető célja a vonalas létesítmények biztonságosabbá tétele, élőhely-elszigetelő hatásának csökkentése és megszüntetése, főképp azon területeken, ahol fontos vonulási útvonalakat kereszteznek. A kiírásban két részcél fogalmazódik meg: • az elektromos szabadvezetékek kiváltása, földkábelre cserélése, biztonságosabbá tétele; • a közlekedési infrastruktúra természetkárosító hatásának csökkentése. Támogatható tevékenységek • Elektromos szabadvezetékek kiváltása (kizárólag Nemzeti Park Igazgatóságok részére engedélyezett tevékenység); • elektromos szabadvezetékek természetbarát átalakítása; • közutak környezetbarát átalakítása. Indikátorok • Természetbaráttá átalakított vonalas létesítmények hossza (m).

48


A KMOP keretében kiírt KEOP tükörpályázatok területi megoszlását a következő térkép szemlélteti: A KMOP-ban megjelenő KEOP tükörkiírások támogatott projektjeinek településenkénti megoszlása és a konstrukciók típusa

1 A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése 2 Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások 3 Erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése 23 A 2-es és a 3-as konstrukció együttes megjelenése (pl: Kemence) 4 Fenntartható életmódot és ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok és mintaprojektek 5 Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása 6 Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban 7 Több konstrukció – Budapesten megjelenik az 1-es, a 4-es, az 5-ös és a 6-os konstrukció is Adatok forrása: www.ropter.nfu.hu

49


5.11 MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ-FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE (KEOP TÜKÖRKIÍRÁS) A pellet 100%-ig természetes alapanyagokból készülő, állandó 10– 12% nedvességtartamú granulátum. Tisztítás után fűrészporból és darált faforgácsokból préselik össze nagy nyomáson, kötőanyagaként csupán a fában megtalálható lignin szolgál. A pellet égése során mindössze an�nyi szén-dioxidot bocsát ki, amen�nyit a fa élete során magába épített, így globálisan nem növeli a levegőben található káros anyagokat, valamint nem járul hozzá az üvegházhatáshoz. Megújuló energiaforrásként kimeríthetetlen, szemben a fosszilis energiaforrásokkal.

„Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése” elnevezésű konstrukció általános célja a kisebb környezeti terheléssel járó megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, ezen belül a megújuló energiaforrásokon alapuló hő- és villamos energia szerepének összenergia felhasználáson belüli növelése, és ezen keresztül a széndioxid kibocsátás csökkentése. A megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése stratégiai prioritásként kezelendő, tekintettel arra, hogy Magyarország energia-felhasználásában a megújuló energiák részaránya jelenleg meglehetősen alacsony. Mindezek mellett a hazai fosszilis energiahordozó-készlet és -termelés is korlátozott, így az ország importfüggősége az elsődleges (primer) energiahordozók (uránérc, földgáz, kőolaj) tekintetében rendkívül magas, a hazai energiaszükséglet több mint 75%-a külföldről behozott energiahordozók felhasználásával kerül kielégítésre.

A konstrukció elsősorban az együttműködő villamos energia hálózatba termelő kapacitások kiépítését, másodsorban a sziget üzemmódban működő villamosenergia-termelő kapacitások kiépítését valamint a földgáz hálózatba táplálható biometán termelést támogatja.

Pellet gyártás Cegléden A megújuló energiaforrások alkalmazhatók hő- vagy villamos energia termelésére, illetve ezek együttes, kapcsolt előállítására, hozzájárulva a megújuló források szélesebb körű alkalmazásához és a stratégiai célkitűzések teljesítéséhez, jól szolgálva ezzel az energetikai és a környezeti fenntarthatóságot. A konstrukció célja továbbá a megújuló energiaforrások kiaknázásának fokozására irányuló beruházások elősegítése vissza nem térítendő támogatás formájában.

50


Támogatható tevékenységek A kiírásban számos támogatható tevékenység került megnevezésre az alábbi témakörökön belül: • napenergia-alapú villamos energiatermelés; • biomassza-felhasználás villamos energia vagy kapcsolt hő és villamosenergia-termelésre; • vízenergia-hasznosítás: 5 MW alatti vízerőművek építése és felújítása, villamos energia hálózati kapcsolatának kiépítése és felújítása; • biogáz-termelés és –felhasználás; • geotermikus energiahasznosítás; • megújuló energiaforrások kombinálása; • helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal.

Napelemek a XI. Kerületi Önkormányzat irodaépületén

Indikátorok • Megújuló energiaforráson alapuló beruházások száma (db); • létesített energiatermelő berendezés beépített teljesítménye (MW/óra); • megújuló energiahordozó-felhasználás növekedése (Gj/óra); • megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergia-termelés növekedése (GWh/év); • üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése (CO2) (t/év).

5.12 E-KÖRNYEZETVÉDELEM (KEOP TÜKÖRKIÍRÁS) Az e-környezetvédelem területét érintő konstrukciók (környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban) célja sokrétű, összességében az információs társadalom elterjesztését, feltételeinek javítását célozva. A konstrukciókon belül felsőoktatási intézmények és a közigazgatás szereplői infrastrukturális fejlesztésekre pályázhattak, hozzájárulva ezzel az oktatás és közigazgatás jelenleginél környezetbarátabb működé séhez.

Támogatható tevékenységek • Az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET) magyarországi fejlesztése; • az informatikai, illetve térinformatikai rendszerek fejlesztése, kezelése, információszolgáltatás (OKIR); • a települési, térségi és regionális együttműködések informatikai támogatása; • a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztése.

51


Törökbálint környezeti GIS alkalmazásainak megvalósítása, a környezeti adatok integrálására és egységes kezelésére

GreenMania.hu A Közép-magyarországi régió első környezetvédelmi közösségi portálja

Indikátorok • A fejlesztéssel érintett lakosok száma (kumulált érték) (fő).

5.13 FENNTARTHATÓ ÉLETMÓD ÉS FOGYASZTÁS (KEOP TÜKÖRKIÍRÁS) A pályázati kiírás célja a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése információs eszközök (szemléletformálás, tájékoztatás, képzés stb.) segítségével, illetve a fenntarthatóság szempontjából mintaértékű komplex fejlesztések támogatásával. Alapvető cél a fogyasztók környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezet etikájának fejlesztése, elsősorban a mindennapi élet területén (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő). A pályázati konstrukció ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a különböző érintettek (gazdasági szféra, civil szféra, oktatás, tudományos szféra, tanácsadók és lakosság) együttműködésének eredményeként a társadalom minél szélesebb körében tudatosuljon a fenntarthatóság, mint értékrend, ismertté váljanak a fenntartható alternatívák használatának módjai és a fogyasztás környezeti hatásai, valamint javuljon a különböző fenntartható fogyasztási alternatívák ismertsége, elérhetősége és használata.

Támogatható tevékenységek

52

• Fenntartható életmódot és ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok; • fenntartható életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, teljesülésüket elősegítő mintaprojektek, beruházások: › a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása; › házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt; › tartós használati cikkek ingyenes újra használatát biztosító mintaközpontok létrehozása; › középületek és más nagy látogatottságú építmények komplex környezetbarát átalakítása; › fenntartható életmóddal kapcsolatos nonprofit információs és demonstrációs központok fejlesztése; › környezetbarát, helyi élelmiszerek piacának fejlesztése; › biotermékek, illetve környezetbarát termékek és szolgáltatások minősítő vagy hitelesítő rendsze rének fejlesztése, a rendszerek népszerűsítése.


Indikátorok • Programokkal elért lakosság száma (kumulált érték) (fő).

6. HASZNOS LINKEK

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: www.nfu.hu Európai uniós pályázatok eredményei: www.ropter.nfu.hu Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium: www.kvvm.hu Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság: www.kvvmfi.hu Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség: www.proregio.hu Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség: www.kdrfu.hu Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség: www.westpa.hu Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség: www.deldunantul.com Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség: www.norda.hu Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség: www.eszakalfold.hu Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség: www.del-alfold.hu Greenfo – Zöld iránytű a neten: www.greenfo.hu 53


Árvíz elleni védekezés a Szinva árvizes szakaszain I.

54

Árvíz elleni védekezés a Szinva árvizes szakaszain II.


Árvíz elleni védekezés a Szinva árvizes szakaszain III.

Élő és élettelen természeti értékek megőrzését, rehabilitációját szolgáló beruházások a Pilisi Parkerdőben

55

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága. 1077 Budapest, Wesselényi u. 20 –22.

KÖRNYEZETFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

Recommend Documents